Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Parlamenti Guinness, 1990-1994

Parlamenti Guinness Rekorder képviselők 1990-1994 A DOYEN A parlament legidősebb tagja a 93. évét taposó Kéri Kálmán Az MDF-es képviselő 24 évig (1945-ig) katonatisztként szolgált, majd az ötvenes évektől éjjeliőrként, portásként, raktárosként dolgozott, illetve pincemester volt a Kárpátia étteremben és az Astoria Szállóban. 1966-tól 1990-es tábornoki reaktiválásáig nyugdíjasként élt Budapesten. A BENJÁMIN A legifjabb honatya a 23 évesen parlamentbe jutott Glattfelder Béla. A fideszes politikus előbb szerezte meg parlamenti mandátumát, mint agrármérnöki diplomáját. (Glattfelderhez hasonlóan, 1945-ben ugyancsak 23 évesen jutott először nemzetgyűlési mandátumhoz az 1990-es parlament egyik veterán képviselője, a most 72 esztendős Mizsei Béla.) AZ ELSŐ DEZERTŐR A parlamentre leghamarabb ráunt képviselő Bokros Lajos (40) volt. Az Országgyűlésbe a szocialisták budapesti listájáról jutott, közgazdász végzettségű

honatya, aki a nyolcvanas években Rikardo Dávid álnéven publikált az illegális Beszélőben, összesen 60 napot "bírt ki" a T. Házban A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójaként a parlamentbe került Bokros mandátumának visszaadása után a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója lett. A LEGAKTÍVABB A legtöbbször szólásra emelkedett képviselő a most leköszönő parlamentben Salamon László (53). Az MDF-es politikus ez év március végéig nem kevesebb, mint 504 alkalommal szerepelt a plenáris üléseken. Salamon hiperaktivitásának egyik magyarázata: a törvényelőkészítő bizottság elnökeként gyakorlatilag minden parlamenti jogszabály vitájában hivatalból véleményt kellett mondania. A vezető tisztet (frakció-, bizottsági elnökség) nem viselt "mezítlábas" képviselők közül a legtöbbször - 187 alkalommal - a 45 éves Balás István (Magyar Piacpárt, azelőtt MDF) kért szót a Ház plenáris ülésein. A

LEGTAPASZTALTABB A parlamenti széksorokat leghosszabb idő óta koptató honatya Nyers Rezső (71), aki eddig 9 ciklust, összesen 41 évet "csinált végig" a Kossuth téren. A honatya először Pest megyét (1948-1953), később Bács-Kiskunt (1958-1971), majd Kecskemét városát (1971-1990) képviselte, 1990-ben pedig a budapesti szocialisták küldötteként került az Országgyűlésbe. A LEGELSŐ A magyar parlamentbe legrégebben bejutott ma is aktív képviselő a kisgazda Vörös Vince (83), aki ötven évvel ezelőtt, 1944 decemberében, 33 évesen lett tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, amelynek egyik jegyzője volt. Vörös az 1945 novemberi választáson az FKgP listáján szerzett mandátumot, az 1947-es választáson azonban kibukott a parlamentből. A veterán kisgazda 1990-ben az FKgP országos listájának első helyéről került be az Országgyűlésbe, amelynek egyik alelnöke lett. A LEGTÖBBSZÖR "POFOZOTT" A miniszteri bársonyszéket

kapott képviselők közül Szabó Tamás (41) MDF-es politikusban rendült meg legtöbbször képviselőtársai bizalma. A keddi interpellációs órák már-már vesszőfutást jelentettek számára: pénzügyminiszteri államtitkárként (1991-1992) a Ház három ízben utasította el Szabó interpellációkra adott válaszát, privatizációs miniszteri működése során (1992-1994) pedig további nyolc esetben. A LEGKEVÉSBÉ ISKOLÁZOTTAK A legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező - érettségit nem tett - képviselők kvartettjébe három kisgazda s egy MDF-es politikus tartozik. Az utóbbi, Palkovics Imre (40) a Herendi Porcelángyárban 1971-ben szerzett porcelánfestő szakképzettséget. A három kisgazda közül Vörös Vince (83) Szentlőrincen 1933-ban, Tóth Imre (79) Szarvason 1939ben végzett gazdász iskolát, míg Sümegi Sándorné (70) Budapesten kapott könyvelői bizonyítványt. A LEGELISMERTEBB TUDÓS A legsikeresebb tudományos pályát az

MDF-es Szentágothai János (82) orvosprofesszor futotta be. Szentágothai 36 évesen levelező, majd 55 évesen rendes tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, 1976 és 1985 között pedig ő volt a tudós társaság elnöke. Szűkebb kutatási területe a neuroanatómia; Az emberi test anatómiájának atlasza című munkáját közel 30 nyelvre fordították le. Az Akadémia 187 rendes tagja közül még Szabad György (70) és Daróczy Zoltán (56) lett képviselő 1990-ben, az MDF, illetve az MSZP színeiben. A LEGEREDMÉNYESEBB SPORTOLÓ A legnagyobb sportkarriert "előző életében" Török Ferenc, a hatvanas évek legendás öttusacsapatának egyik kulcsembere mondhatja magáénak. A most 59 éves szabaddemokrata politikus egyéniben (1964) és csapatban (1968) szerzett olimpiai bajnoki cím mellé négy csapat-világbajnoki aranyat is begyűjtött 1963 és 1967 között. A nyolcvanas években Török ugyanennyi olimpiai és világbajnoki trófeát

"szerzett" az öttusa-válogatott szövetségi kapitányaként. A VEZETŐ EGYHÁZFIAK A legmagasabb egyházi ranggal Kálmán Attila (54), a művelődési tárca MDF-es politikai államtitkára rendelkezik, akit közvetlenül minisztériumi kinevezése előtt (1991 februárjában) választott meg világi főgondnokává a Dunántúli Református Egyházkerület gyűlése. Az alsópapságot az 1990-ben megalakult parlamentben 7 református, 3 evangélikus és 1 evangéliumi testvérközösségi lelkész, továbbá 1 rabbi képviselte. A "SZÜZEK" A legpasszívabb képviselő címért az 1990-es Országgyűlés négy tagja "vetélkedhet". Az 1990-1994 között megtartott 378 parlamenti ülésnap egyike sem váltott ki annyi "ingerenciát" az MDF-es Farkas Gáborból (42), Nagykáta küldöttéből, hogy akár csak egyetlen alkalommal is lenyomja a "felszólalásra jelentkezem" gombot. Ugyancsak némaságával tűnt ki a Házban a Somogy

megyei Ficzere Mátyás (45) szabaddemokrata honatya. Szintén mindvégig adós maradt szűzbeszédével Lakatos Józsefné (54), aki az FKgP országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe. (A negyedik "karthauzi" a 60 éves Baranyi Miklós MDF-es politikus, Hatvan város képviselője, akit egy 1990 augusztusí súlyos baleset akadályozott meg abban, hogy részt vegyen a képviselőház munkájában.) A FŐKATONÁK A legmagasabb katonai sarzsival - tartalékos vezérezredesi ranggal - Kéri Kálmán (93) és Király Béla (82) rendelkezik. Közülük Király - az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka - a rangidős, őt 1990 augusztusában léptették elő vezérezredessé. Kéri, aki 1942-1944 között honvédelmi miniszteri szárnysegédként szolgált, 45 esztendei várakozás után, 1990 márciusában kapta meg a neki még 1945-ben "beígért" vezérőrnagyi rangot; egy évvel később az agg katona a ranglétrán kettőt ugorva beérte egykori

vezérkari tiszttársát. A LEGTÖBB KÖTETESEK A leghosszabb publikációs listával Csurka István (60) és Vitányi Iván (69) büszkélkedhet. A MIÉP-es Csurkának 49, elsősorban dráma- és novelláskötete jelent meg magyar és idegen nyelven. Az MDF-alapító, ma MIÉP-es képviselő az utóbbi években politikai pamfleteket is publikál. A szocialista Vitányi 48 cédulával képviselteti magát az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában: eddigi életműve a magyar néptáncmozgalom történetét feldolgozó monográfiától kezdve zeneesztétikai és szociológiai munkákon át művelődéspolitikai vitairatokig terjed, sőt egy regényt is írt. A legelegánsabb: Csehák Judit szocialista képviselőnő (54), enyhén "katonás" stílusú, az OKISZ-Laborban egyedileg készített kabátruhában, vállán a mértani formák ellen lázadó építész, Hundertwasser bécsi házának nyomatával díszített kendő. ELSŐ CIGÁNYDELEGÁTUSOK A hazai

parlamentarizmus történetében 1990-ben alighanem első ízben kerültek a törvényhozásba roma szervezetek vezetői: Hága Antónia (35) és Horváth Aladár (30) az SZDSZ és a Phralípe független cigányszervezet megállapodása alapján jutott mandátumhoz 1990-ben a szabaddemokraták országos listáján. A kézműves és zenész családból származó Horváth Aladárt, aki 1989-ben a miskolci Gettóellenes Ideiglenes Bizottság egyik alapítójaként szerzett hírnevet, a több cigányszervezetet tömörítő Roma Parlament 1991-es első kongresszusán elnökévé választotta. A LEGKÉKVÉRŰBB A legelőkelőbb családból származó képviselő a főnemesi címét törvényi tiltás dacára is önérzetesen használó Bethlen gróf, azaz Bethlen István (48) MDF-es politikus. A honatya erdélyi felmenői 1697-ben I. Lipóttól kapták a grófi címet Bethlen István nagyapja és dédapja Szolnok-Doboka vármegye főispánja volt, apja az Erdélyből 1940-ben behívott 63

országgyűlési képviselő egyike. A NAGY DIPLOMAVADÁSZ A legtöbb felsőfokú tanintézeti végbizonyítványt - szám szerint négyet - Békesi László (52) szocialista képviselő tudja felmutatni. Az ex-pénzügyminiszter először a budapesti közgazdasági egyetem általános pénzügyi szakán szerzett oklevelet (1966), majd ugyanott tervmatematikusi diplomát kapott (1970). A következő "trófea" az MSZMP Politikai Főiskolájának papírja volt (1976), s a sort a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zárta, amelynek levelező tagozatán 1986-ban adták ki Békesínek az "obsitot". A LEGRÉGIBB PÁRTTAG A legrégibb párttag a 71 éves Nyers Rezső, aki 54. éve fizeti a párttagdíjat baloldali politikai szervezeteknek. A veterán politikus 8-8 évet "húzott le" a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban ( 1940-1948) és a Magyar Dolgozók Pártjában (1948-1956), majd a kezdetektől a felbomlásig tagja volt a kádárista állampártnak,

a Magyar Szocialista Munkáspártnak (19561989). Utolsó "átigazolásának" dátuma 1989 októbere, azóta Nyers a Magyar Szocialista Pártot erősíti. A "SAJTÓCÉZÁROK" A legnagyobb sajtóérdekeltséggel rendelkező képviselő címre Giczy György (41) és Csurka István (60) pályázhat. A kereszténydemokrata Giczy 1994 februárjától a Pest Megyei Hírlapot (példányszám: 25 ezer) kiadó Magyar Penna Kft. ügyvezetője, miközben 1991-től felügyelőbizottsági tagja az Új Magyarországot (50 ezer) megjelentető Publica Rt.-nek is Csurka István résztulajdonosa és ügyvezetője a szellemi irányítása alatt is álló Magyar Fórum (40-50 ezer) hetilapot, illetve a Havi Magyar Fórum (4-5 ezer) folyóiratot kiadó kft.-nek A képviselők között két főszerkesztő is akad: Kőszeg Ferenc (55) szabaddemokrata politikus a szamizdatból nyilvánossá lett Beszélő (10-12 ezer) hetilapot jegyzi, míg Speidl Zoltán (52) MDF-es honatyát 1993-ban

tették meg az állami tulajdonú Hírlapkiadó Vállalat politikai hetilapja, a Heti Magyarország (20-25 ezer) első emberévé. A LEGKÍVÁNCSIBB A legtöbb interpellációval és kérdéssel a Borsod megyei Edelény küldötte, Hatvani Zoltán (55) "bombázta" az Antall-, majd a Boross-kormányt. Az SZDSZ-es közgazdász az elmúlt négy évben 25 ízben vonta kérdőre interpellációban a kabinet valamelyik tagját, a Hatvaniféle "szekatúrákra" adott miniszteri válaszokat azonban a parlament kivétel nélkül elfogadta. A legtöbb borsot a második legkíváncsibb honatya, a fideszes Pap János törte a kormány orra alá. Ő 24 interpellációjával öt "skalpot" gyűjtött a kérdőre vont miniszterek - négy esetben Keresztes K. Sándor - leszavaztatásával A legnépesebb család feje: a nyolcgyermekes Mécs Imre (61). A Nagycsaládosok Országos Egyesületének felmérése szerint a gyermekek számát tekintve "csapatban" is a

szabaddemokraták vezetnek; az SZDSZ-es képviselők átlagosan 2-3 gyereket nevelnek. A LEGNAGYOBB LOBBYSTA Minimum 7 igazgatótanácsi, illetve felügyelőbizottsági tagságával Bethlen István (48) a T. Ház legnagyobb lobbistája. A grófi címét a hivatalos cégiratokon is használó MDF-es honatya - öndefiníciója szerint "nemzetközi közgazdasági-pénzügyi szakember" - lapkiadó vállalattól kezdve orvosiműszer-kereskedelmi cégen át sörgyárig kamatoztatja szerteágazó üzleti ismereteit. A LEGSIKERESEBB LOBBISTA A nyilvánosságra került adatok alapján Illésy István (46) dunaújvárosi képviselő, a Dunaferr Rt. felügyelőbizottsági tagja kereste eddig a legtöbb pénzt cégének Az MDF-es honatya javaslatára 1994. február 22-én az Országgyűlés megszabadította a Dunaferrt 3,5 milliárd forint államihitel-tartozásától: a cég kamatadósságát elengedték, tőketartozását pedig 2,5 milliárd forint névértékű Dunaferr-részvényre

cserélték. A LEGNAGYOBB TŐKÉSEK A Vállalkozók Országos Szövetsége elnökeként a T. Házba került Palotás János (39), illetve a munkásból magát gyárossá felverekedő Petrenkó János (54) tekinthető a legnagyobb ipari vállalkozónak a parlamentben. Az egykori kormánypárti Palotás a Pharmatrade privatizációja révén emelkedett ki a kisvállalkozók közül (családi vállalkozásai mellé azóta vásárolt már egy golfpályát is), míg az exszocialista Petrenkó ózdi acélipari vállalkozása, a Pekó Művek köré szervezett egy cégcsoportot. A két nagytőkés képviselő cégirányítási stratégiája eltérő: a Köztársaság Párt elnöke, Palotás másokra bízza vállalkozásai napi irányítását, Petrenkó viszont szeret mindent maga intézni. A LEGSZERVEZETTEBB A legmagasabb szakszervezeti tisztséget a helyimunkástanács-vezetőből konföderációelnökké előlépett Palkovics Imre (40) viseli a T. Házban A Herendi Porcelángyár

porcelánfestőjét 1989-ben választották meg az ottani munkástanács vezetőjévé. Az MDF-es politikus 1991ben a 150 ezer munkavállalót tömörítő Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke lett. Az 1990-es választáson a Veszprém megyei MDF-listán mandátumot szerzett Palkovics otthoni népszerűsége mostanra megcsappant: a helyi munkástanácsot már más vezeti, s 1993 végén "kirakták" a cégvezetésből is (ahol dolgozói küldött volt). Most új helyen, Miskolcon próbál egyéni körzetben képviselői helyet szerezni a következő négy évre. A LEGTÖBBSZÖR BEPERELT A kisgazdapárt-vezér Torgyán József (62) adott munkát a legtöbbször az 1990-es Országgyűlés mentelmi bizottságának és a plénumnak. Eddig 7 alkalommal kellett a honatyáknak dönteniük arról, kiadják-e hatósági eljárás alá vont képviselőtársukat. Hat esetben rágalmazás volt a vád Torgyán ellen (öt alkalommal ki is adták), egyszer pedig hivatalos

személy megsértése (akkor is felfüggesztették mentelmi jogát). A pártelnökképviselő maga is szorgalmas feljelentő: a kisgazda belviták során például Prepeliczay Istvánt (58) és Ómolnár Miklóst (40) is bíróság elé citálta rágalmazásnak vélt kijelentések miatt. A VOKSUTOLSÓ A legkevesebb szavazópolgár támogatásával az MDF-es Komor Sándor (42) hajdúhadházi képviselő szerzett 1990-ben mandátumot, aki mindössze 4036 szavazattal jutott a T. Házba (Összehasonlításképpen: a legtöbbel, 17.212 szavazattal az 52 éves, szabaddemokrata Ráday Mihály a fővárosi XII. kerületben vesztett a második fordulóban) Komor csupán 10 vokssal előzte meg kisgazda riválisát. Szintén Komoré volt a legkisebb szavazatarányú győzelem: az MDF-es képviselő az érvényes voksok 30,19 százalékával verekedte be magát a parlamentbe. AZ UTCAHOSSZAL GYŐZŐK Mezőkövesd MDF-es képviselője, Pesti Ferenc (50) az 1990-es választások második

fordulójában a szavazatok 69,08 százalékát szerezte meg, s ezzel az egész országban a legnagyobb arányú győzelmet aratta. Az első fordulóban - tehát amikor még több induló között oszlottak meg a voksok - a legjobb eredményt Király Zoltán (46) érte el, 65,47 százalékkal. Ugyancsak Király bizonyult a legtöbb szavazattal megválasztott képviselőnek: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelenlegi elnöke, aki 1990-ben még MDF-támogatással indult a választáson, 25.261 szavazattal jutott be az első fordulóból a képviselőházba A "második körben" Horváth Bélát (40) illeti ez a cím: a főváros XII. kerületében az MDF-es politikus 18.693 vokssal biztosította képviselői helyét A LEGZŰRÖSEBB MANDÁTUM A "legkalandosabb" úton Haraszti Miklós (49), a budapesti Józsefváros egyik képviselője ,jutott mandátumához. A szabaddemokrata politikus csak egyhónapos késéssel, legfelsőbb bírósági döntés után

foglalhatta el helyét a parlamentben. A második forduló előzetes eredményei alapján ugyanis először úgy tűnt, hogy Haraszti 17 szavazattal legyőzte riválisát, Maróti László Ferencet (MDF). A vesztes azonban óvott, s az egyik szavazókörzet voksainak újraszámlálása után fordult a kocka: 1 szavazattal akkor Marónt hozták ki győztesnek. Ezt követően Haraszti tiltakozott. Erre az összes érvényes és érvénytelen szavazatot átvizsgálták, s ennek alapján 16 vokssal az SZDSZ jelöltje nyert. A Legfelsőbb Bíróság végül is ezt az eredményt szentesítette. AZ EXTRÉMEK A különleges szenvedélynek hódoló képviselők közül a magyar, könyvtár és néprajz szakos diplomával rendelkező Rockenbauer Zoltán (34) passziója tűnik a legextrémebbnek: Polinézia mitológiáját és az ottani törzsi társadalmak berendezkedését kutatja. A Fideszes képviselő rendelkezik az ehhez szükséges nyelvismerettel, beszéli az ottani nyelvek egyikét,

a tahitit. Kevésbé rendkívüli, de kétségkívül ritka szenvedélynek hódol egy MIÉP-es honatya, Horváth Lajos (37) is, ő a Visegrádi Bajvívó Csoport tagjaként a történelmi haditorna,játékokon vitézkedik. A NYELVMESTEREK A legszélesebb körű nyelvismerettel Tamás Gáspár Miklós (45) és Vásárhelyi Miklós (77) szabaddemokrata képviselők rendelkeznek a most leköszönő parlamentben. Az angol, a német és a francia nyelv mellett Vásárhelyi olaszul, Tamás Gáspár Miklós románul is tárgyalóképes. A legnagyobb létszámú, legalább félmilliósra becsült hazai nemzetiség nyelvét, a cigányt, összesen két SZDSZ-es honatya, Derdák Tibor (33) és Horváth Aladár (30) beszéli alapfokon. A világnyelvek után lengyel és román nyelvből a legjobbak a Ház tagjai, az előbbit nyolcan, az utóbbit heten beszélik. A parlament 386 tagja közül 65-en tárgyalóképesek minimum egy idegen nyelven, 96-an középfokú nyelvvizsgával, nyelvismerettel

rendelkeznek, 116-an pedig alaptokúnak minősítették saját nyelvtudásukat. A képviselők közül a parlamenti nyilvántartások szerint 109-en nem beszélnek idegen nyelvet. A NYELVTUDÓ MINISZTEREK Az utóbbi négy évben miniszteri megbízatást kapott 17 képviselő közül hárman voltak tárgyalóképesek egy-egy idegen nyelven: Andrásfalvy Bertalan (63) ex-kultuszminiszter és Schamschula György (50) közlekedési miniszter a német, Kupa Mihály (53) expénzügyminiszter az angol nyelvet bírja felsőfokon. További négy kormánytag - Szabó Iván (60), Surján László (.53), Siklós Csaba (53) és Keresztes K Sándor (50) - társalgási szinten beszél valamilyen idegen nyelvet, másik három miniszter alapfokú nyelvtudással rendelkezik. Az Antall-, illetve Boross-kabinet képviselő-miniszterei közül - saját bevallása szerint-Balsai István (47), Für Lajos (64), Horváth Balázs (52) és Nagy Ferenc József (69) nem beszél idegen nyelvet. A

legkülönlegesebb gépkocsi tulajdonosa: Petrenkó János (54) független honatya és Buickja. Választási kampányában jóval takarékosabb: arra "csak" 2,5 millió forintot áldoz. LEGTÖBB BÖRTÖNÉVET LEHÚZÓK 1990 májusában három egykori halálra ítélt jutott be a magyar parlamentbe: az SZDSZ-es Király Béla (82) 1951-es koholt politikai bűncselekményét, Mécs Imre (61) szabaddemokrata képviselő és Mizsei Béla (72) kisgazda honatya 1956-os "szereplését" honorálta a korabeli igazságszolgáltatás a "pokol tornácára" küldéssel. Végül életfogytiglanra változtatott büntetésükből mindannyian - néhány hónap eltéréssel - 6-6 évet húztak le (az 1956-os "olvadásnak" köszönhetően, illetve az 1963-as amnesztia kövekeztében). Ugyancsak a "hat évet ültek klubjába" tartozik az SZDSZ-képviselőből lett köztársasági elnök, Göncz Árpád (72), akit a forradalom után életfogytiglanra

ítéltek, és a korábban MDF-es, ma MIÉP-es Dénes János (64) 1956-os munkásvezér, aki eredetileg 15 évet kapott. A harmadik magyar köztársaság első törvényhozásának tagjai együttesen 81 évet töltöttek fegyintézetben; összesen 35 mai képviselőnek volt alkalma megismerni Rákosi és Kádár internáló táborait, börtöneit, rendőri fogdáit. AZ "AUTONÓMOK" A pártoktól való függetlenségét két képviselő, Fodor István (49) és Czoma László (49) őrizte meg a mostani ciklusban. Közülük Fodor megátalkodott "autonóm"; ő szervezte meg 1988 őszén a 75 százalékában kommunista Országgyűlésben a függetlenek képviselői csoportját, s ugyancsak ő lett később függetlenként a rendszerváltó parlament ideiglenes házelnöke. A dabasi állatorvos, aki eddigi pályafutása során mindvégig pártonkívüli volt, 1980 óta tagja a törvényhozásnak, 1985-ben egy MSZMP-s ellenjelölt, 1990-ben pedig egy kisgazda és

szabaddemokrata rivális előtt szerezte meg választókerülete mandátumát. A többpárti parlament másik "csodabogara", Czoma honatya látványos pártállami karrier - 1977-1980 között a KISZ kb sajtófőnöke, 1980-1984 között az MSZMP kb agit.-prop osztályának munkatársa - után vált előbb rebellis képviselővé (1985-ben hivatalos aspiránsokkal szemben spontán jelöltként választották meg Keszthely küldöttének), majd független képviselő. 1990 és 1994 között egyébként a függetlenek frakciójában elég nagy volt a jövés-menés, összesen 34-en fordultak meg a csoportban, amelynek létszáma az eredeti 7-ről a ciklus végére 27-re nőtt. Többségük (17) azonban voltaképp pártszínekben - 9 kispárt képviseletében - ül az autonómok padsoraiban. A legritkábban szavazó: Pozsgay Imre (háttal). A képviselő (61; MSZP, majd független) egyre vehemensebben fordított hátat a parlamenti munkának: az országházi szavazólisták

szerint 1991-ben a szükséges 6272-ből 469-szer, 1992-ben a 6575-ből 214-szer nyomta meg a szavazógombot (beleértve a jelenlétet jelző gombnyomásokat is!) A LEGAMBICIÓZUSABBAK Saját törvényjavaslatot, illetve országgyűlési határozati javaslatot Torgyán József (62) terjesztett legtöbbször - szám szerint 33 alkalommal - a Ház elé. Az ügyvédképviselő - aki az FKgP első frakcióvezére volt, 1992 szeptemberétől pedig az ellenzékbe vonult kisgazdák frontembere - egyebek között az állampárti kiváltságokat biztosító titkos rendeletek és a magyarországi KGB-ügynökök adatainak nyilvánosságra hozása érdekében, továbbá az 1992es pozsonyi "magyarellenes pogrom", valamint a honi traktorgyártás ügyében terjesztett elő többnyire napirendre sem tűzött - indítványokat. Torgyán után a szocialista Kósáné Kovács Magda (54) és a kormányhű kisgazda Zsíros Géza (48) bizonyult a legambiciózusabb törvényhozónak 20,

illetve 18 önálló indítvánnyal. A SZÍNEVÁLTÓK A legtöbb pártot megjárt képviselőnek Ugrin Emese (40) bizonyult az elmúlt ciklusban: a férfiszabó képzettséggel is rendelkező bölcsészdoktor négy év alatt négy pártmezt próbált magára. Ugrin a kereszténydemokraták főtitkáraként szerzett mandátumot, ám 1991 augusztusában átigazolt az FKgP-hez, 1993-ban a Konzervatív Kisgazda- és Polgári Párthoz, jelenleg pedig már az ugyancsak önálló politikai alakulatnak számító Konzervatív Párt tagja. 1990 és 1994 között egyébként 39 képviselő cserélt pártot (a parlament 10 százaléka). Közülük öten az ellenzékből a kormánypárti padsorokba - a KDNP, illetve az MDF-frakcióba - ültek át, valamennyien egykori szabaddemokraták: Bilecz Endre (46), Horváth Tivadar (37), Balogh János (46), Mózs József (38) és Kádár Péter (31). Ellenkező irányú mozgásra, volt koalíciós képviselők ellenzékbe vonulására három példa akadt:

Weszelovszky Zoltán (54), Elek István (39) és Katona Kálmán (46) hajdani MDF-esek a Fideszben folytatják politikai pályafutásukat. A LEGJOBBAN KERESŐ A parlament pénztárában a legvastagabb borítékot az MDF-es házelnök, Szabad György (70) veheti át, akinek az államfővel és a kormányfővel azonos összegű ellátmány, havi 229.125 forintos tiszteletdíj jár. Utána a szocialista Gál Zoltán (54) és a kereszténydemokrata Csépe Béla (63) - mindkettő frakcióvezető - keres a legtöbbet, ők egyaránt 168.189 forintos havi bruttóval számolhatnak. Extragázsijuk három tételből jön össze: az 56063 forintos alapdíjból, az ennek 120 százalékát kitevő frakcióvezetői pótdíjból és az alkotmányügyi bizottsági tagságért járó további 80 százalékos pótlékból. A "bocskoros képviselők" (akik semmiféle parlamenti tisztséggel nem rendelkeznek) alapdfja négy év alatt havi bruttó 32.500 forintról 56.063 forintra emelkedett AZ

ÚJ FÖLDESÚR A legnagyobb - családi - földbirtoka minden jel szerint Zsíros Géza (48) kisgazda képviselőnek van: az első kárpótlási törvény 300 hektárnyi földet , juttatott" vissza a Zsíroscsaládnak. A honatya állítja: a 300 hektáron 13 családtagjával osztozik, ő maga 26 hektár újdonsült tulajdonosa