Oktatás | Könyvtári ismeretek » Payer Barbara - Hogyan tájékoztassunk a Világháló segítségével

http://www.doksihu Hogyan tájékoztassunk a Világháló segítségével? ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtár - Informatikai Tanszék Készítette: Payer Barbara Konzulens: Meskó Andrea Budapest, 2000. http://www.doksihu Tartalom 1. Még mindig kávécsésze alátétnek használjuk a számítógépet? 1.1 Bevezetés 1.2 Az Internet megjelenése a könyvtárakban 1.3 Könyvtárostól az információs szakemberig 2. Karosszékben ülve járjuk a világ könyvtárait 2.1 Mit tud ma nyújtani egy virtuális egy elektronikus és egy digitális könyvtár? (A három hasonlósága és különbözősége) 2.2 Milyen könyvtári szolgáltatásokat vehetünk igénybe az Internet segítségével? 2.21 Böngészés 2.22 Kölcsönzés örökbe 2.23 Internetes tájékoztatás 3. A kérdés megérkezett a szolgáltatásban résztvevő illetékes szakemberhez, aki néhány órán vagy legkésőbb 2 munkanapon belül válaszol rá 3.1 Internetes tájékoztató szolgáltatás

külföldön és Magyarországon 3.11 Mi a “MIT-HOL?”, honnan indult, kik állnak mögötte és kiknek szól? 3.12 Az első félév kérdéseinek és válaszainak elemzése Excel diagrammok segítségével. 3.121 A kérdések számszerűsége; 3.122 A kérdezők korcsoport és hely szerint; 3.123 A kapott információ felhasználása szerint; 3.124 Választípusok elemzése; 3.125 A kérdések tartalmi elemzése; 3.13 A válaszolóknak készített kérdőív elemzése 3.14 A gyakran forrásnak használt adatbázisok, web-kikötők 4. Konklúzió 4.1 Valóban eltűnhet-e a könyvtáros, megszűnhet-e a könyvtár a maga fizikai valóságában átvéve egy számítógép a szerepét 5 Hivatkozási jegyzék 6 Irodalomjegyzék 7 Mellékletek http://www.doksihu “légy fogékony az újra, figyelj rá, használd, de tudd, hogy a harmóniát, a teljességet csak az egészséges egyensúly megteremtésével lehet biztosítani.” 1. Még mindig kávécsésze alátétnek

használjuk a számítógépet? 1.1 Bevezetés A társadalom és tudomány fejlődésével napról-napra egyre szorosabban vesz minket körül a számítástechnika, a számítógépek és az ezzel kapcsolatos szakterminológia. Ez a dinamikusan fejlődő tudományág szinte észrevétlenül lopódzik be minden más tudományterületre és munkafolyamatba, megváltoztatva ezzel életünket. James Burke említi a gazdasági és társadalmi fejlődésre hivatkozva, hogy “ma egyetlen hordozható számítógép nagyobb adatfeldolgozó kapacitással rendelkezik, mint a második világháborús szövetségi hatalmak összesen.” Csodáljuk a számítógép fizikális felépítését, a sebességét, szoftvereket, a villogó különféle alakzatú kurzort, az egymás tetejére ugró ablakokat és ezek változatos megjelenését. A kérdés, hogy menekülni próbálunk-e előle, vagy felismerve a benne rejlő lehetőségeket, megbarátkozunk vele, és munkánk megkönnyítésére

használjuk fel? A könyvtártudományon, annak hagyományos és forradalmian új nem hagyományos munkaterületén keresztül próbálom megvizsgálni, hogy milyen pozitív esetleg negatív visszacsatolással járhat, ha a számítástechnikában rejlő lehetőségeket a magunk hasznára fordítjuk. Új, nem hagyományos munkaterületet említek, hiszen egy új infrastruktúra jelent meg, amely forradalmasítja a társadalmi élet szinte minden területét. Ez a ma még fiatalnak mondható információáramlást gyorsító közeg a számítógéphálózatra épül. Segítségével leküzdhetőek az idő és földrajzi távolság okozta akadályok, és minőségében más szolgáltatás nyújtható az egyes munkafolyamatokban és jelen esetben a könyvtári területen is. Ennek a mind gyorsabban fejlődő területnek ma az Internethálózat a megjelenítője. Időről-időre egyre növekszik a rajta átfutó adatforgalom és a bekapcsolódó számítógépek száma, amik mögött mi,

emberek ülünk, alkalmazva az így kialakult modern személyes kommunikációt, megbirkózva az elénk táruló adat és információmennyiséggel. Több száz könyv, tanulmány, cikk született már –sok közös ponttal- arra vonatkozóan, hogy mit is jelent a közkedvelten “információs szupersztrádának” hívott Internethálózat. Az egyik közös ezekben a meghatározásokban, hogy az Internet nem más, mint egy állandó fejlődésben lévő világ. Ha belépünk ebbe a világba, elindulhatunk egy világkörüli utazásra, ahol jártunkban-keltünkben gyönyörködhetünk az elénk táruló látványban, emlékeket gyűjthetünk magunknak teljesen szabadon, amit aztán otthon kiakaszthatunk a falra. http://www.doksihu Tagadhatatlan, hogy szempillantás alatt rabjaivá válhatunk ennek a világnak, de egyúttal milliónyi információval lehetünk gazdagabbak. Újabb kérdés, hogy van-e ennek a világnak létjogosultsága a könyvtárban, hogyan láthatjuk át az

információtengert, azt a magunk és az olvasók szolgálatába állítva? http://www.doksihu 1.2 Az Internet megjelenése a könyvtárakban Megfigyelhetjük a hasonlóságokat a könyvtár és az Internet között, hiszen a könyvtár a különböző dokumentumtípusok és ezáltal a különböző tudományterületek információinak gyűjtőhelye, ahol ezeket az információkat a használók számára hozzáférhetővé és használatra alkalmassá teszik. Az Internet pedig egy “világméretű elektronikus enciklopédiának tekinthető, amely egyaránt tartalmaz primer, meta- és származtatott adatokat.” Az Internet könyvtárba való beengedésével tulajdonképpen egy hatalmas, egyre bővülő és meg-megújuló enciklopédiát helyezünk el a már meglévő gyűjteményünk mellé. Természetesen ahhoz, hogy a hálózaton lévő információkat el tudjuk érni, megfelelő hardver- és szoftverfeltételekre van szükség. Annak felmérése, hogy ez ma Magyarországon

mennyire áll rendelkezésre a könyvtárak esetében, nem tartozik ennek a dolgozatnak a kereti közé. Az viszont biztos, hogy ez a fajta információforrás és az azon való keresés más mentalitást igényel a könyvtáros szakmától. Ez sok esetben új intézményi politikát is maga után vonhat, de a legfontosabb, hogy tudatában legyünk annak, hogy az Internetes információforrások nem szorítják ki a nyomtatott információforrásokat. A könyvtárosok feladata, hogy a hagyományos tájékoztató eszközök mellett hatékonyan alkalmazzák ezt az új technológiát. http://www.doksihu 1.3 Könyvtárostól az információs szakemberig Ezek után joggal vetődik fel a könyvtáros társadalomban a kérdés, hogy mi a szerepünk ebben a megváltozott világban. Az érzések és magatartások ezzel kapcsolatban néhol szorongóak és bizonytalanok, néhol elutasítóak. Vajon van-e ezeknek alapja, okkal félünk-e jövőtől? Ahhoz azonban, hogy a könyvtárosok

oldaláról megvizsgáljuk ezt a kérdést, szükségeltetik, hogy kicsit elemezzük az információ új típusú felhasználóit. A londoni Online Information ’98 konferencia összefoglalójából kaphatunk egy meglehetősen átfogó képet róluk. Ők már nem a megszokott kutató rétegből kerülnek ki, sokkal inkább menedzserek, és ilyen szemlélettel rendelkeznek, előnyben részesítik az elemzést a feldolgozatlan információval szemben. Fontos számukra, hogy minél gyorsabban és használható információt kapjanak, akár annak árán is, hogy az bizonytalan, hiszen így lehetőség van a taktikázásra. Nem az a lényeg, hogy valami ideális környezetben tűnjön fel, hanem inkább megvalósítható legyen. A keresési technikájuk is ehhez hasonlóan “vadászat a válaszokra”, “legelés az információkon”, “helyettesítő információk felfedezése”. Ennek az új szemléletnek megfelelően kell a könyvtárosi attitűdöt is kialakítani. Kell

egyáltalán a már meglévőn alakítani? Vegyük számba a könyvtárosi képességeket: ⇒ “Problémaanalízis”: ahol a probléma felvetődésével egyidejűleg a megoldás legvalószínűbb módját is felismerjük. ⇒ “Fogalmazási készség”: szükséges a megfelelő terminológia kiválasztása akár online, akár offline keresünk információt. ⇒ “A források ismerete”: az információs szakember legfontosabb ismérve, hogy forrásokat és kiindulási helyeket gyűjt, nem pedig a válaszokat. ⇒ “Információszerző képesség”: megfelelően tudjuk használni a különböző rendszereket, adatbázisokat, az onnan kapott adatokat hatékony módon tudjuk rendszerezni, de ugyanilyen hatékonysággal vagyunk képesek felvenni a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akik segítségünkre lehetnek a munkánkban. ⇒ “Interperszonális képességek”: a megkívánt módon és képességekkel tudjuk az információt közvetíteni a felhasználó felé. ⇒ “Az

információ értékelése minőség, hasznosság és pontosság szempontjából”: ami a legjobban felhasználható az összes fent említett képesség között. Igen, igaz az, hogy az információs szakembernek tűt kell keresnie a szénakazalban, de ehhez hozzá van szokva, hiszen az emberek többsége elbizonytalanodik az elektronikus információk mérhetetlen gazdagságán. Ha azonban mindezen fent említett képességek helyén vannak és a munkánkat megfelelően, igényesen látjuk el, akkor nincs okunk aggódni és a szakma végét kiáltani. Az sem tagadható, hogy elengedhetetlen a folyamatos tanulás, az új alkalmazásokban való naprakészség. El kell tudni sajátítani, a legújabb információkereső eljárásokat, az ehhez szükséges eszközök használatát. Szükségeltetik tehát egyfajta nyitottság és rugalmasság is a könyvtárostól, ahhoz, hogy megfelelően végezhesse a munkáját, el tudja ismertetni tevékenységének http://www.doksihu

eredményét. Manapság a legtöbb haladó szemléletű információs szakember kész megtanulni az új technológiákat, de ennek a tudásnak a kamatoztatása nagymértékben függ a könyvtárak technikai felszereltségétől is. Egyfajta versenyként is felfogható mindez, ahol az marad a felszínen, aki naprakészen tudja, hogy mikor mely kérdésnél mely forráshoz kell nyúlnia. Fontos, hogy ne kihívásként jelenjen meg a használó orientáltság, hanem ellenkezőleg, váljon természetessé. Tudjuk átértékelni az eddigi munkánkat és szerepet vállaljunk az információs társadalomban, ettől még maga a szakma nem változik. Továbbra is időtálló Ortega y Gasset 1934-ben született megfogalmazása a könyvtárosról: ”az ember és a könyváradat közé helyezett szűrő”. Az egyre bővülő és változatos közvetítő csatornákon a mai információs menedzser egyik fő feladata, hogy kiszűrje a felhasználó elől a használhatatlan, félrevezető

információkat. Ez fogalmazódik meg Ranganathan 1931-es öt könyvtártudományi törvénye közül a negyedikben: “Óvd az olvasó idejét!” Hajlamosak vagyunk misztifikálni azokat az embereket, akik akárcsak felhasználói szinten értenek a számítógépekhez. Látnunk kell azonban, hogy az új eszközök napról-napra könnyebbé teszik az információs “szénakazalban” való eligazodást. Ennek az új technológiának a műszaki hátterét nem feltétlenül kell ismernünk, nem feltétlenül kell számítógépes szakembernek lennünk ahhoz, hogy tájékoztatni tudjunk akár egy adatbázisból, akár valamelyik Internetes böngésző segítségével a hálózaton elérhető dokumentumokból. http://www.doksihu 2. Karosszékben ülve járhatjuk a világ könyvtárait 2.1 A virtuális, az elektronikus és a digitális könyvtár hasonlósága és különbözősége, avagy bárki, bármit, bármikor Az új hagyományostól eltérő könyvtárak az információs

technikák modernizálódásával jöhettek létre. Ezek a modern könyvtártípusok pedig a virtuális, elektronikus és a digitális könyvtár. Nap, mint nap egyre többet hallhatunk ezekről a fogalmakról, de vajon mi idézte/idézi ezt elő? Mi az, amiben mást tudnak nyújtani ezek a könyvtártípusok a többi akár “papíralapú”, akár valamilyen szempontból automatizált könyvtárhoz képest, de egymáshoz képest is? Sokszor összemosódnak ezek a fogalmak, holott különbség legalább annyi van közöttük, mint hasonlóság. Vegyük sorjában, mit takarnak ezek a fogalmak: ♦ Virtuális könyvtár: A virtuális szó egy kicsit utal arra, hogy nem valódi, látszólagos. Ez a fajta könyvtártípus az Interneten működik Jellemzője, hogy nem tartalmaz tényleges dokumentumokat, hanem elérési útvonalakat az információhoz. Konkrétan megnevezve csupán Internet címek (URL-ek) jelentik az állományát. ♦ Elektronikus könyvtár: Itt már tényleges

dokumentumokat találhatunk, amit egy bizonyos szerveren tárolnak, és az Interneten hozzáférhetővé tesznek. Ezek vagy hagyományos formából kerültek digitalizálásra, vagy pedig már eleve csak elektronikus formában léteznek és így alkotják az elektronikus könyvtár állományát. ♦ Digitális könyvtár: A digitális fogalom szinonimája az elektronikusnak, tehát ugyanaz mondható el erről a könyvtárról is, mint az elektronikusról, annyi különbséggel, hogy itt csak eleve hagyományos nyomtatott formában megjelent dokumentumok kerülnek digitalizálásra. Mindez Drótos László megfogalmazásában is olvasható az Elektronikus könyvtári értelmező szótárban 1 Látható tehát a különbség, ami sokszor csekélynek számít, viszont adott esetben nagyon is sokat jelenthet. A hasonlóságok pedig: - Mindhárom az Internet-hálózat segítségével és az Internet-hálózaton működik. Szemben a hagyományos könyvtárral: - Itt nincs gyűjtőkör,

minden tudományterületről gyűjtik az egy bizonyos tudományos szintet megütő dokumentumokat. - Nincs olvasói korhatár, bárki használó lehet, aki megfelelő számítógépes ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon egy ilyen Interneten működő könyvtárban. - Nincs nyitva tartási idő, mint ahogy az Interneten sincs zárva tartás. - Nincs beiratkozási / használati díj, tehát teljesen ingyenes. - Nincs könyvtárépület, hiszen nem kell kimozdulnom onnan, ahol van megfelelő számítógép és Internet csatlakozás. 1 Digitális könyvtár http://www.doksihu Látható tehát, hogy szinte észrevétlenül tűntek el az Internet segítségével az idő, és földrajzi távolság okozta korlátok, és mennyivel nyújtanak többet ezek a könyvtárak a hagyományos könyvtáraknál. Három kulcsszóval lehet jellemezni ezt az állapotot: bárki, bármit, bármikor, vagyis bárki, bármikor használója lehet ezeknek a nem hagyományos információs

intézményeknek, és bármit levehet a virtuális polcról. Külföldön, elsősorban Amerikában, Angliában már évek óta léteznek ilyen könyvtártípusok, amelyek különböző projectek nyomán jöttek létre. A Magyar Elektronikus Könyvtár Virtuális Világkönyvtár linkje alatt számos külföldi példát láthatunk erre. Magyarországon az elmúlt évtizedben alakultak ilyen nem hagyományos könyvtárak. A legjelentősebbeket említve:  Magyar Elektronikus Könyvtár, amelynek első gondolata már 1993-ban jelentkezett, de ténylegesen 1994-ben jött létre és jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár keretein belül működik. Célkitűzése így fogalmazódott meg: "A Magyar Elektronikus Könyvtár egy projekt és mozgalom, melynek az a célja, hogy (.) összegyűjtse, rendszerezze, egységes formátumra hozza és minél több érdeklődő számára hozzáférhető módon szolgáltassa az elektronikus dokumentumokat.” http://www.doksihu  Neumann

János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár (Neumann-ház), amelynek első gondolata 1997-ben született, helyet pedig hosszas viták 2 után a budai Vár Szent-György terén kapott. Hogy miért nem a nemzeti könyvtárunk keretén belül működik ez az új intézmény, arra Magyar Bálint akkori művelődési és közoktatási miniszter a következő választ adta: “Az Országos Széchényi Könyvtár, mint az ország első számú gyűjteménye, természetesen részese marad a könyvtári, informatikai rendszerváltásnak. Az önálló multimédia-központ és digitális könyvtár létrehozása azért látszott célszerűnek, mert egy kisebb, hatékonyabb intézmény eleinte talán gyorsabb válaszokat ad a kihívásokra.” 3 Feladata pedig: “létrehozza és működtesse azt a digitalizációs programot, amely a magyar kultúra és tudomány maradandó értékeit dolgozza fel kezdetektől napjainkig.” 4 Mindkét említett könyvtárnak van virtuális könyvtári

része is, pl. Magyar Elektronikus Könyvtár Virtuális Világkönyvtár. Azonban ma már egy jól tagolt kellő nagyságú linkgyűjteményt is nevezhetünk virtuális könyvtárnak. Eltűntek a Várból a háborús sebek. In: Magyar Hírlap, 1998 Április 1 p 6 Az ezredfordulóra eltűnnek a budavári háborús sebek. In: Magyar Hírlap, 1998 Május 15 p 16 Aggály és cáfolat az új Nemzeti ügyében. In: Magyar Hírlap, 1998 Szeptember 16 p 8 Erdődy Gábor: nem lenne indokolt felforgatni a konszenzus alapján álló tervezetet. A kultusztárca több pénzt szán a millenniumi ünnepségekre. In: Magyar Hírlap, 1998 Szeptember 17. p 8 Kormánydöntésre vár a budai palotanegyed. Év végéig értékelik a szent-György téri pályázatot In: Magyar Hírlap, 1998. Október 3 p 5 3 Beszélgetés Magyar Bálinttal. A magyar polgár legyen versenyképes In: Magyar Hírlap, 1998 Január 3. p 13 4 Behálózták Jókai lapját, az Életképeket. In: Magyar Hírlap, 1998 Október 6 p

8 2 http://www.doksihu Ne lepődjünk meg, ha az Internetes barangolásaink során számos elektronikus, digitális és virtuális könyvtári kezdeményezéssel találkozunk, hiszen az imént említett intézmények csupán ízelítőül szolgáltak annak megmutatására, hogy Magyarországon is elindultak és élnek az elektronikus könyvtárak. 2.2 Milyen szolgáltatásokat vehetünk igénybe e könyvtárak segítségével? 2.21 Böngészés Ez jelentheti a katalógusban való keresgélést, vagy a virtuális polcokon való böngészést. A különbség itt a hagyományos könyvtárral szemben, hogy fizikálisan nincs az ember kezében a dokumentum, nem kell átlátnia a szakkatalógust, mint például egy nagyobb szakkönyvtárban, ahol a nagy forgalom miatt nem biztos, hogy a könyvtáros azonnal segítségünkre tud lenni. Azt viszont szükségszerű megemlíteni, hogy az Interneten található webopac-ok mögött nem elektronikus, hanem egy automatizált, ámbár

hagyományos elveken működő könyvtár áll. A webopac-ok és az Interneten működő könyvtárak katalógusai azonos elvek szerint működnek és a keresés is bennük hasonlóan történik. Minél többféle szempontra tudunk keresni egy ilyen katalógusban, annál jobban feltárt az állomány. Mit tehetünk, ha egy ilyen Interneten működő könyvtár katalógusából kiválasztottunk egy vagy több művet? 2.22 Kölcsönzés örökbe Ha kiválasztottuk azt a művet, amit szeretnénk elolvasni, akkor nincs más dolgunk, mint rákattintani a linkként jelentkező címre és a képernyőn máris megjelenik a teljes szöveg, vagy lehetőséget kapunk, hogy letöltsük a saját gépünkre a művet. Ezeknél a nem hagyományos könyvtáraknál ugyanis a kölcsönzés így történik, ami egyben azt is jelenti, hogy örökre a tulajdonunkba kerül a dokumentum, amit vagy elektronikus formában hagyunk, vagy kinyomtathatunk. Ilyen teljes szövegű dokumentumként tölthetjük le ma

már Homérosz művein keresztül, Ady Endre összes verseit és még megannyi más tudományterület magyar és magyar vonatkozású dokumentumait. Mint azt láthatjuk az eddigiekben, az Interneten működő könyvtárak gyorsítják és egyszerűsítik a dokumentumhoz való hozzájutást. Ezekben a munkafolyamatokban a könyvtárosnak, mint segítő embernek megszűnik a monopol helyzete, hiszen eddig az olvasó számára kusza ETO jelzetes szakrendi polcokon többnyire az arra hivatott szakember tudott eligazodni. http://www.doksihu Van viszont a könyvtári munkának egy olyan területe, ahol a könyvtárosnak, vagy nevezhetjük akár információs menedzsernek is, a szerepe felértékelődik. Ez a terület pedig nem más, mint a tájékoztatás. http://www.doksihu 2.23 Internetes tájékoztatás A könyvtári területnek ebben a munkafolyamatában, legyen az hagyományos elveken működő könyvtár, vagy az említett nem hagyományos könyvtártípusok valamelyike,

egyaránt a szakember feladata az információ gyűjtése és azok továbbítása a felhasználók felé. “A legtágabb értelmezés szerint a tájékoztatás nem más, mint az ismeretközlés folyamata.” 5 Ma már egyre többféle forrás kezelését kell ahhoz ismernünk, hogy hatékonyan és lehetőleg mindenre kiterjedően tudjunk egy referensz, vagy akár egy - a ma oly divatos - közhasznú kérdésre felelni. A hagyományos nyomtatott faktografikus és indirekt (irodalmat feltáró) tájékoztatási eszközök mellett megjelentek a különböző adatbázisok CD-n kiadott változatai, és ide sorolandó az állandóan bővülő hatalmas elektronikus enciklopédia, az Internet is, mint az információk tárháza. Azon kívül, hogy adatokat, adott esetben dokumentumokat veszünk le az Internetről, hogyan tudjuk a szó szoros értelmében felhasználni a hálózat adta lehetőségeket a tájékoztatás gyorsaságában és széleskörűségében? 5 Kertész Gyula: Könyvtári

tájékoztatás I. p10 http://www.doksihu 3 “A kérdés megérkezett a szolgáltatásban résztvevő illetékes szakemberhez, aki néhány órán vagy legkésőbb 2 munkanapon belül válaszol rá.” 3.1 Internetes tájékoztató szolgáltatás külföldön és Magyarországon Napjainkban csak néhány olyan átfogó kezdeményezés tapasztalható, ami a különböző szakterület könyvtárait, kutató intézményeit és azok munkatársait összehozná egy egységes, országos szintű tájékoztatási rendszerben. Ahhoz, hogy egy ilyen tájékoztatási rendszer létrejöhessen és működhessen, természetesen megfelelő technikai háttérnek kell lennie. Ennek alapja a számítástechnika és az elektronikus hálózat az Internet. Melynek segítségével rendszeresen kapcsolatot tudnak tartani nem csak egy bizonyos ország tájékoztató szakemberei, hanem más – a rendszerbe bekapcsolódott – ország szakemberei egyaránt. A technikai részletek mellőzésével

szeretném azért vázolni, hogy hogyan is működhet az Internetes tájékoztatás. A kérdező vagy webes felületen, vagy elektronikus levélben kérdezhet, amely kérdés e-mail-ben érkezik meg a tájékoztató szakemberhez, aki a kérdésre szintén elektronikus levélben válaszol a kérdezőnek. Ugyanakkor technikailag az is kivitelezhető, hogy ne csak egy, hanem több tájékoztató is megkapja egyidőben ugyanazt a kérdést. Véleményem szerint minél több szakemberhez jut el a kérdés, annál magasabb a minden részletre kiterjedő válaszok aránya. http://www.doksihu Külföldön az ilyen szolgáltatásoknak jóval nagyobb hagyománya van, mint a hazaiaknak, hogy csak az egyik legismertebbeket említsem az “Ask a librarian”, ami az angliai könyvtárosok Internetes tájékoztató szolgálata, valamint a hasonló szisztémára épülő amerikai szolgáltatás. Magyarországon mióta az Internet és az elektronikus levelezés ennyire elterjedt, azóta egyre több

könyvtár és más kulturális szolgáltató intézmény jelenik meg a weben, egyre több ilyen intézmény vállalkozik arra, hogy kisebbnagyobb felvilágosítást adjon az elektronikus hálózaton keresztül, a saját szakterületére vonatkozó valamilyen a könyvtárat és annak működését érintő kérdésre, vagy esetleg más indirekt esetleg faktografikus referensz kérdésre. Viszont ez a szolgáltatástípus és ezek a tájékoztatások egyedieknek és esetieknek mondhatók, hiszen könyvtárosi pluszmunkát igényelnek, esetenként csorbítva a hagyományos szolgáltatást. Joggal mondható tehát, hogy ez a fajta, tájékoztatási mód nálunk még “gyerekcipőben jár”, de már jelen van, amit bizonyít az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elektronikus Könyvtár Szekció támogatásával létrehozott Internetes tájékoztató szolgáltatás, rövid nevén a “MIT-HOL?”. Dolgozatomnak ebben a fejezetében szeretném nyomon

követni ennek a viszonylag új magyar szolgáltatásnak az első félévét. Azon belül is a működést, a kérdezőket és a kérdéseik típusát, számát, valamint a válaszokat és a válaszolás mentalitását. http://www.doksihu 3.11 Mi a “MIT-HOL?”, honnan indult, kik állnak mögötte és kiknek szól? Magyarországon elsőként alakult meg 1999 nyarán egy olyan Internetes tájékoztató szolgálat, amely az ország minden pontjáról próbálja bevonni úgy a könyvtárakat és a könyvtárosokat, mint más intézményeket és magánszemélyeket a tájékoztatási munkába. A MIT-HOL? nem más, mint egy mozaikszó, aminek a feloldása a következő: Magyar Internetes Tájékoztatás – Hungarian Online Librarian. A szolgáltatás elindulását, a technikai feltételek kialakítása előzte meg, amiben közreműködött az ország különböző pontjairól több könyvtáros és informatikus, hogy a levélforgalom zökkenőmentes legyen a kérdező és a

válaszoló között. Mit is takar konkrétan ez a lehetőség? “Keres valamit? Információra van szüksége? Kérdezni szeretne? Mi szívesen segítünk!” Olvasható, ha böngésző programunkkal behívjuk a fent említett URL-t. Látható, hogy magyar és angol nyelven is ismertetőt kapunk a szolgáltatás mibenlétéről. A bemutatkozás után a szolgáltatás részletes ismertetése következik, ahol megtudhatjuk, hogy mikor és mely intézmények segítségével jött létre a szolgáltatás, valamint egyéb instrukciókat olvashatunk itt, amelyek a kérdezőhöz szólnak, mielőtt feltenné a kérdését. Fontos kiemelni, azt a tájékoztató oldalt, hogy mikor nem tud segíteni az Internet-könyvtáros. Itt pontokba szedve találhatjuk meg a tájékoztató szakemberek hatókörét, jogait és lehetőségeit a tájékoztatási munkával kapcsolatban. Tovább tallózva a szolgáltatás honlapján olvashatunk néhány korábbi kérdést és azok válaszait, valamint a

“gazdátlan válaszok” oldalán azokat a válaszokat, amelyek valami oknál fogva nem jutottak el a kérdezőhöz. Található itt egy olyan linkgyűjtemény is, amely segítséget nyújthat a kérdezőnek, anélkül, hogy a kérdését feltenné az Internet-könyvtárosnak, kvázi saját maga meglelheti a kérdésére a válaszforrást vagy magát a választ. Végül név szerinti listát kapunk arról is, hogy kik állnak a szolgáltatás hátterében, vagyis, hogy kik is az úgynevezett Internet könyvtárosok és mely intézmények szolgálnak a tájékoztatás hátteréül. Észrevehető, hogy a szolgáltatás szakemberei az ország különböző pontjairól tájékoztatnak, és intézményként jelen van úgy az Országos Széchenyi Könyvtár, mint a Richter Gedeon Rt és más intézmények, amelyek segítségével, szinte valamennyi szakterület lefedett, így nyújtva segítséget a kérdések megválaszolásában. Összegezve tehát ez a szolgáltatás segítséget

jelenthet, azok számára, akik tanulmányaik, kutatásaik, munkájuk, vagy egyéb tevékenységük kapcsán szakirodalmi információt kérnek. Kiindulópont lehet bizonyos hétköznapi, úgynevezett közhasznú információk megválaszolásához úgy magyar személyeknek, mint külföldieknek egyaránt, ha a kérdése valamilyen szempontból Magyarországhoz kapcsolódik. Ezek után lássuk a kérdezés hogyan, és milyen információk megadásával zajlik. http://www.doksihu Erre a célra egy külön űrlap szolgál, ahol szintén magyarul és angolul olvashatóak az adatok megadásához szükséges instrukciók. Nem szükségszerű, de megadható a kérdező neve, amivel ellentétben az e-mail cím megadás kötelező, hiszen, csak így juthat el a válasz a kérdezőhöz. Megadható továbbá az életkor, aminél külön kategória a felnőtt és a gyerek, érdemes tehát megadni, hogy az ajánlott információnál figyelembe lehessen venni. Nagyon hasznos viszont a település

megadása, ahonnan kérdez az illető, vagy ami elérhető számára, hiszen nagyon sok esetben, csak hagyományos forrásokat tudnak ajánlani az Internet-könyvtárosok. Szintén hasznos a források típusát és nyelvét is bejelölni, hiszen ezek a nem kötelező adatok mind behatárolásai és kiindulópontjai lehetnek a válaszkeresésnek és irodalomkutatásnak. Mind ezek után külön mező szolgál a kérdés témájának megadásához, és a kérdésfeltevéshez. Érdemes megadni, hogy mihez kéri az információt a kérdező, hiszen ebből derül ki, hogy milyen szintű és mélységű információra van szüksége. Végül pedig elkerülendő az esetlegesen már a kérdező által is átnézett források újbóli megadását, jó, ha megadja azt is, hogy hol nézett már utána a válasznak. Miután megtörtént a megadott mezők kitöltése nincs más hátra, mint a lap közepén látható “ELKÜLD/SEND” feliratú gomb segítségével postázni a kérdést. Ez levél

formájában érkezik meg, egyrészt a szolgáltatás archívumába, ami lehetőséget ad a későbbi visszakeresésre, mind szerző (author), a levél tárgya (subject), a szerző e-mail címe mind pedig dátum (date) szerint. Valamint megérkezik a kérdés a szolgáltatásban résztvevő tájékoztatási szakemberekhez, akik, mint azt jelzi is a visszaigazoló levél, megpróbálnak minél hamarabb, de legkésőbb két munkanapon belül válaszolni a kérdésre, de ha esetleg több időt igényel a kutatás, akkor arról természetesen értesítik a kérdezőt. A kérdések egymástól való megkülönböztetését automatikus számozás teszi lehetővé, ami beleíródik az így elküldött levél “tárgy” sorába. Szükséges megemlíteni még, hogy a szolgáltatás munkáját segítendő, működik egy belső levelezési lista is, ahol a különböző technikai problémák, felvetések, megbeszélése folyik, valamint új, a tájékoztatást segítő információk hangzanak

el. Mind ezek után nézzük meg, hogy a kérdések mely tudományterületeket érintenek, és a kérdezők honnan és milyen korosztályból kerülnek ki, valamint a kérdésekre adott válaszok milyen mélységűek és milyen forrásokból kerülnek ki. 3.12 Az első félév kérdéseinek és válaszainak elemzése A szolgáltatás első félévét vizsgáltam meg, egészen pontosan 1999. Szeptembertől 2000. Február végéig terjedő időszakot Mind a kérdéseket, mind a válaszokat Microsoft Access adatbázisba vittem fel, ahonnan a különböző lekérdezésekkel kinyert adatokat Microsoft Excelbe exportálva táblázatokat és diagramokat készítettem. Csak azokat a kérdéseket vettem figyelembe, amelyeket az erre a célra szolgáló űrlapon tettek fel, nem dolgoztam fel, tehát azokat a reflexiókat, amiket a szolgáltatásban résztvevők magán, vagy egyéb más úton kaptak és úgymond továbbküldtek a szolgáltatás belső munkalistájára. Ezek száma elenyésző,

így hiányuk nem csorbította a feldolgozás végeredményét. A feldolgozási szempontokat az űrlap19 kérdései alapján állítottam össze, hogy így egyfajta statisztikát készíthessek. http://www.doksihu Első körben a szolgáltatást igénybevevőket vizsgáltam meg: korcsoport, terület, valamint a feltett kérdések témája és a kapott információ felhasználása szerint. Majd ezután néztem meg, hogy hogyan és milyen szisztéma szerint születnek a válaszok. Az adatbázisba ilyenformán 685 tétel került felvitelre, ahol minden kérdéshez hozzákapcsoltam egy rekordba a válaszokat is. 3.121 A kérdések számszerűsége Feldolgozásom legelső szempontja a számszerű összesítés volt, amelyből láthatjuk, hogyan lett a szolgáltatás egyre népszerűbb. Itt heti lebontásban összesítettem mind a kérdéseket, mind pedig a válaszokat. A következő diagram mutatja ennek a havi összesítését. Az indulás hivatalos bejelentése 1999. Szeptember

harmadik hetében történt meg, ami ugrásszerű növekedést idézett elő, látható ez mind a heti bontásból, mind pedig az októberi adatokból. Vélhetően a decemberi visszaesés oka az év végi ünnepek lehetnek. Viszont nagyon érdekes, hogy januárban csupán 105 kérdés érkezett 31 nap alatt, míg február 29 napja alatt 174. Itt az összesítésben látszik igazán, hogy mindig jóval több válasz érkezett, mint kérés, amiből arra következtethetünk, hogy a szolgáltatásban résztvevő lelkes kollégák nem elégednek meg azzal, ha már látják, hogy kapott információt a kérdező, hanem ellenkezőleg, mindenki igyekszik a saját könyvtárában és szakterületén körülnézni, hogy mi mást tudna még az addig érkezett válaszokhoz hozzáfűzni. 3.122 A kérdezők korcsoport és hely szerint Az űrlapon korcsoport megadásnál a következő variációk szerepelnek: 18 év alatt; 17 év felett. A tájékoztatóhoz érkezett levélben a 18 év alattiak

gyerek korcsoportot kapnak, a 17 év felettiek pedig felnőtt kategóriába kerülnek. Ezek figyelembevételével én négy csoportot állítottam fel: − Gyerek − Felnőtt − Könyvtáros − Nem adott választ (NAV) Könyvtáros kategóriába soroltam azokat a könyvtárosokat, akik valamely olvasójuk kérdését tolmácsolták a MIT-HOL szolgáltatás felé az űrlapon keresztül. Mivel nagyon nagy segítség lehet ez az online referensz szolgáltatás a szakmabeli kollégáknak és több fórumon hirdetve lett, mint új lehetőség, így érdekelt, hogy mennyire fedezték fel a benne rejlő lehetőségeket, és mennyire éltek azzal. Sajnos azzal is szembe kellett néznem, hogy nagyon sokan nem adták meg sem ezt, sem a többi, nem kötelező, de ajánlott adatot, így számolni kell a statisztika http://www.doksihu ilyen mérvű csorbulásával. Ezen esetek többségében persze magából a kérdésből lehet következtetni, ha másra nem is, de a kérdező

korcsoportjára, valamint a kapott információ majdani felhasználására is. Mindezek ellenére úgy véltem, hogy nem fogok találgatásokba, hanem mint külön kategória jelölöm azokat, akik ilyen mód titkolni kívánták kilétüket. A másik elemzési pont a település, ahol azt lehet megadni, ahová való a kérdező, vagy a számára könnyen megközelíthető helységet Ez segítség a tájékoztatásban, hogy olyan hagyományos forrásokat ajánljanak, amely könnyen elérhető a kérdező számára. Ez az adat nem választható, hanem szabadon beírható, így én három csoportot képeztem belőlük. − Budapest − Vidék − Külföld − Nem adott választ (NAV) Mivel egyértelmű és lehetőleg szám szerint is átlátható kategóriákat kellett megadnom, ezért a különböző vidéki városokat, településeket egységesen vidék kategóriába soroltam. Lássuk tehát a hat hónap korcsoport és kérdezési hely szerinti megoszlását. Egyértelmű a felnőttek

kiugróan magas aránya, különösen a vidéki városokból kérdezők nagy száma, de nem elhanyagolhatóak a külföldről érkezett kérdések sem. Látható továbbá, hogy milyen sokan nem fordítottak arra figyelmet, hogy pontos adatokat közöljenek az Internet-könyvtárosokkal. A havi bontás arányaiban ugyanezeket az eredményeket hozza. Ugyan nem eléggé, de az úgynevezett könyvtáros kategória is szép számmal van jelen a kérdezők között. Bár úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb azoknak a csupán részlegesen megválaszolt kérdéseknek az aránya, amelyek a különböző könyvtárakban elhangzanak. Ami teljesen érthető, hiszen az egyes könyvtártípusok csak a saját szakterületük kérdéseire tudnak válaszolni, viszont sokszor olyan közhasznú, avagy általános műveltséget érintő kérdések hangzanak el, amelyek megválaszolására nem biztos, hogy egy könyvtárban megfelelő kiindulópontot tudnak adni, figyelembe véve a használó idejét és a

lehetőségeket. Utalok itt a dolgozatom első fejezetére: “Fontos számukra, hogy minél gyorsabban használható információt kapjanak” Éppen ezért kell élnünk ezzel az online referensz szolgáltatás adta lehetőséggel, hogy nagyobb pontossággal tudjunk választ adni az érdeklődőknek. 3.123 A kapott információ felhasználása szerint Szintén szabadon lehet megadni a kérdés feltevésekor, hogy mihez kéri az információt. Számomra az eddigi kategóriák felállításától ez már sokkal szubjektívebb, hiszen ahány kérdés annyiféle felhasználás létezhet. Viszont itt is követnem kellett a “megfogható” és számszerűleg kezelhető típusok kialakítását. Átnézve tehát az archívumot a következő csoportosítást találtam célszerűnek: http://www.doksihu − Szakdolgozat vagy disszertáció − Egyéb tanulmányok − Tudományos kutatás − Munka − Egyéb − Nem adott választ (NAV) Egyéb tanulmányok alá soroltam, minden

szakdolgozat és disszertációtól eltérő felhasználási típust, tehát az általános, vagy középiskolai dolgozatokat, ha versenyre való felkészüléshez kért irodalmat, de ide soroltam azokat a felsőoktatásban részvevőket is, akik, valamely esszéjük, tanulmányuk elkészítéséhez kértek információt az Internet segítségével. Az Egyéb kategóriába kerültek mindazok a megnevezések, amelyeket nem tudtam a többi kategóriába besorolni. Például ilyenek voltak azok a kérdések, amelyeket a könyvtárosok tettek fel, hiszen itt általában nem hangzott el, hogy mihez is kérik az információt, csupán maga a tény, hogy olvasói kérést továbbítanak. Ezekkel a paraméterekkel készítettem el a hat hónap együttes statisztikáját. Az óramutató járásával megegyezően haladhatunk végig az egyes csoportokon, kezdve a Szakdolgozat vagy disszertáció-tól a NAV (Nem adott választ) kategóriáig. Első látásra nagy a valamilyen tanulmány

céljából kérdezők aránya szemben a Tudományos kutatás, a Munka és az Egyéb részekkel. Viszont ez utóbbiak csoportja sem elhanyagolható, hiszen mutatja, hogy az emberek milyen célra használják az Internetet, vagyis a munkatevékenységük, személyes érdeklődésük is vezeti őket. A NAV (Nem adott választ) sajnálatosan az egyik legnagyobb arányban fordul elő, ahol szintén csak a kérdésből sejthető, hogy ki, milyen indítékkal kereste meg az Internet-könyvtárosokat. Ez a tendencia figyelhető meg minden egyes hónap ilyen irányú elemzésénél, vagyis, hogy az érdeklődések zömmel felét a tanulmányok miatti, valamint a személyes érdeklődés, illetőleg a valamilyen munka miatti kérdések teszik ki. 3.124 Választípusok elemzése Ezalatt azt értem, hogy a válaszokban milyen dokumentumtípusok jelennek meg, mennyire jellemző az, hogy akár otthonról karosszékben ülve, pár kattintással a teljes információhoz hozzájuthatunk. Mennyire

dominál a hagyományos könyvtár és mennyire az Internet az információhoz való hozzáférésnél. Az űrlap lehetőséget biztosít arra, hogy a kérdező megadja, milyen típusú forrásból kéri az információt. Három fajta közül lehet választani: http://www.doksihu − “Csak Internetes”; − “Csak nyomtatott”; − “Mindenféle forrás érdekel”. Ebből a három előre megadott kategóriából kreáltam a jobb áttekinthetőség és elemezhetőség kedvéért a következő 5 csoportot: − Internet − Könyvtár − Net+Kvt − Részl. Info − Net+Tel Mit is jelentenek konkrétan ezek a választípusok: Internet: Amikor egyértelműen valamely elektronikus, digitális, virtuális könyvtár állományából, vagy más Internetes oldalról került ki a válasz. Esetleg a kért mű, letölthető és elolvasható az Internet segítségével, vagyis hagyományos könyvtár igénybevétele nélkül megfelelő technikai felszereltséggel azonnal hozzájuthatunk

az információhoz. Könyvtár: Ez nem jelent mást, mint a hagyományos könyvtárak állományaiból való ajánlás, avagy webopac címek megadása, ahol az olvasó szabadon válogathat az Internet segítségével egy-egy könyvtári gyűjteményből, de az így kiválasztott dokumentumokat személyesen kell átvennie. Net + Kvt.: Kibontva: Internet + könyvtári ajánlás Ez nagyon gyakran előfordul, hiszen a tájékoztató szakemberek megpróbálnak minden lehetséges információforrást átfésülni, különösen egy-egy elmélyültebb témához kapcsolódó irodalom felkutatásában. Ha tehát egy válasz mind a két információforrást tartalmazta, akkor nem soroltam a külön Internet és külön Könyvtár kategóriákba, hanem egységesen itt jelöltem. Részl. Info: Feloldva: Részleges információ, mint az a szolgáltatás honlapján is olvasható: “Az Internet-könyvtáros sem mindentudó és mindenható:egyes esetekben csak nagyvonalú segítséget, iránymutatást

tud adni, a kérdés precíz és kielégítő megválaszolása helyett.” Ebbe a típusba soroltam azokat a reflexiókat, amelyeknél vagy a kérdés tartalmazott túl kevés információt, vagy valóban olyan kutatói munkát igényel a megválaszolás, amire a tájékoztatók nem vállalkozhatnak. Ennek ellenére jellemző ezekben az esetekben is a valamilyen jellegű válasz, (még ha nem is pontosan a kérdés témájába vágóan, de elindulási hely ajánlása), vagy további pontosítás kérése a kérdezőtől. Net. + Tel: Vagyis Internet + Telefon, ami első hallásra meglehetősen egyedinek hangozhat, de ebbe a kategóriába igyekeztem az elsősorban közhasznú, hétköznapi információkra irányuló kérdéseket és válaszokat csoportosítani. Ezekben az esetekben vagy egy telefonszám, vagy egy intézmény címe szükségeltetett ahhoz, hogy odafordulva, a szorosan vett információt megkapja a kérdező. http://www.doksihu Mindezen fent említett típusokat a

későbbiekben példákkal kívánom alátámasztani, de előtte érdemes megfigyelni százalékos megoszlásukat. Nagyon érdekes az “Internet” és a “Könyvtár” úgymond “párharca” amely az első fél év folyamán havonta is végigkísérhető: Hónapok Internet Könyvtár 1999. Szeptember 33% 40% 1999. Október 24% 52% 1999. November 33% 39% 1999. December 31% 36% 2000. Január 29% 32% 2000. Február 36% 30% A táblázatból egyértelműen látszik, hogy mennyire a hagyományos könyvtár dominál még mindig, mint az információk egyik lehetséges forrása. Jóllehet az Internetes lelőhelyek is nagy százalékban vannak jelen, ami feltehetően csak növekedni fog, hogy mennyire, vagy milyen mértékben csak találgatásokba lehetne bocsátkozni. Mindenesetre én azt gondolom, hogy ebben a “harcban” a hagyományos könyvtár még nagyon sokáig meg fogja őrizni vezető szerepét. Mire lehet ezt alapozni? Pusztán arra a vitathatatlan tényre,

hogy az Interneten lévő információk és szolgáltatások nagyon gyakran tiszavirág életűek, sőt az új számítógépes, elektronikus dokumentumtípusok ugyanolyan gyorsan avulnak, mint maga a számítástechnika. Ezzel ellentétben viszont a hagyományosan nyomtatott könyvek hosszú évekig információt közölhetnek, nem kell hozzá követni a technika ütemes változását és rendelkezni annak legújabb vívmányaival. A fent látható kör szintén igen jelentős szeletét teszi ki (23%) a könyvtár és az Internet együttes ajánlása egy-egy kérdésnél, bizonyítva, hogy mennyire széleskörű tájékoztatási munkát végeznek a szolgáltatásban résztvevők. Örvendetes, hogy a Részleges információ típus valamennyi hónapban az előző kategóriákhoz képest elenyésző százalékban van jelen (0%-5%-3%-3%-2%-6%), mondhatjuk tehát, hogy a MIT-HOL? szolgáltatást igénybevevők többségének megfelelő választ adnak, illetve forrást tudnak ajánlani a

tájékoztató szakemberek. http://www.doksihu Nézzük meg ezek után, hogy mely szakterületeket érintő kérdések hangzanak el ezen a fórumon. 3.125 A kérdések tartalmi elemzése A tudományterületekre való felosztásnál, megpróbáltam követni a hagyományos könyvtári szakozást, és nagyobb, az ETO szerinti főosztályokat jelöltem meg. Néhol azonban egyéni belátásomra kellett, hogy hagyatkozzak, mivel voltak olyan kérdések, amik jelentősége elsikkadt volna, ha nem hozok létre rászabott kisebb témacsoportot. Ezért szükségszerű megjegyezni, hogy mennyire szubjektív ez a besorolás, hiszen ahány kérdés, szinte annyi tudományterületet jelöl. Mivel azonban a túlzott elaprózás elemezhetetlen halmazt eredményezett volna, így hónapról-hónapra, kérdésről-kérdésre iktattam be a szükséges helyeken újabb témacsoportot. Ezt a koncepciót követve 51 tudományterületre tudtam besorolni a 685 kérdést. A következő táblázat azokat a

tudományterületeket mutatja, amelyeket kiemelkedő számmal érintettek az első 6 hónap kérdései. http://www.doksihu Általános információ 135 Számítástechnika/Internet 19 Művelődéstörténet 24 Orvostudomány 13 Könyvtártudomány 24 Mezőgazdaság 54 Filozófia 10 Ipar, gazdaság 16 Vallás 10 Élelmiszeripar 21 Szociológia 13 Marketing, menedzsment 19 Közgazdaságtan 11 Irodalom/elmélete 70 Pénzügy, bank, piac, 18 Történelem 29 EU, külgazdaság 14 Életrajz 17 Jog, alkotmány 22 Pedagógia 16 kereskedelem Mielőtt az adatokból bármire is következtetnénk, lássuk, hogy milyen kérdéseket soroltam az általános információ kategóriába, és melyeket a többi tudományterületre. Nagyon sokan érdeklődtek egy bizonyos könyv hollétéről, fellelhetőségéről, akár megvásárlásra, akár kölcsönzésre valamelyik könyvtárból. Kérdés: Kedves könyvtáros, A Lapkiadó Vállalat által 150 ezer példányban

kiadott "Sandokan - Kabir Bedi Magyarországon" c. újság másolatát szeretném beszerezni, de nem tudom pontos koordinátáit. Talán 1986-os kiadás lehet? Hol találhatok rá? Miért: Újságcikk írásához kell Kérdés: Sziasztok, Örülök, hogy rátok találtam, kérdésem: hol lehet számvitel, könyvvitel tananyagot, jegyzetet találni a Neten? Kérdés: Megtalálható-e bármely magyarországi könyvtárban Gabriel Biel bármely műve, és ha igen melyik és hol? Kérdés: Kedves könyvtárosok! Egy igen nehéz feladat megoldásában kérem segítségüket. Olyan osztrák és szlovák kémiaipari cégek címét keresem, akik foglalkoznak kéndioxid gyártásával. Sejtem, hogy nem ilyen jellegű kérdéseket szoktak kapni, de kérem, ha tudnak segítsenek. Nagyon fontos volna http://www.doksihu Kérdés: Elérhető-e Interneten a Magyar helyesírási tanácsadó szótár? Ha igen, mi a címe? Kérdés: Szükségem lenne a magyar nemzeti könyvtár (Széchényi

könyvtár), ill. más nagyobb könyvtár címére. Hol találhatnám? A Szlovák mezőgazdasági Könyvtár részére keresem. Jó néhány kérdésben csupán bizonyos hétköznapi kérdésekre voltak kíváncsiak, például egy intézmény nyitva tartásáról, valamely kulturális rendezvénnyel kapcsolatos információkról érdeklődtek. Kérdés: Október 22-én osztályommal szeretném felkeresni a 301-es parcellát, de bevallom- nem tudom, hogy melyik temetőben van és hogy kell pl. a metróról elérni. Arra is gondoltunk, hogy lehet, hogy a temetőben más híres emberek is nyugszanak, akiknek szintén felkeresnénk a sírját. Kérem, említsenek meg néhányat, ha tényleg vannak ott. Mindezeknél úgy vélem, hogy nem kellett egy bizonyos szakterületbe belemélyednie az Internet-könyvtárosnak. Viszont az ezekre adott válaszok az úgynevezett közhasznú információk, amelyek igen magas arányban vannak jelen a többi tudományterülethez képest. A különböző

tudományterületekhez soroltam azokat a kérdéseket, amelyekhez már az adott szakterület kicsit mélyebb ismerete szükségeltetik. Ezen szakterületek közül is kiemelkedik az irodalomtudomány és a mezőgazdaság. A kérdéseknél három nagy típus figyelhető meg igazán:  A személyes indíttatású kérdések.  A valamilyen szintű tanulmányokhoz kérdezők.  Bizonyos munkatevékenységekkel, kutatásokkal kapcsolatos kérdések. Lássunk ezekre külön-külön példákat: Kérdés: Honnan ered a "Hajas" családnév? Vagy hol lehet utánanézni? Miért: Egyszerűen csak kíváncsi vagyok. Kérdés: Régi érmék katalogizálása, árai. Miért: Nagyon kevés idom van a böngészésre. Kérdés: EU-s könyvek, magyar nyelven, melyek 1998 után jelentek meg, és EU weblapok. Miért: érdekel. Kérdés: Clevelandről(Ohio, USA)szeretnék minél többet megtudni Miért: Ott van egyik barátom, és kíváncsi vagyok milyen is. http://www.doksihu

Kérdés: Emlékeim szerint Öveges professzor egy, több mint 40 évvel ezelőtti, gyerekeknek szóló könyvében írt napóra-készítésről. Miért: Napórát szeretnék készíteni. Kérdés: Agysérülést szenvedett személy számára milyen veszéllyel jár repülőgéppel történő utazás. A sérülés jellege: belső vérzés az agyban, agyműtéttel eltávolították a vérömlenyt. Műtét után egy hét kómás állapot, majd amnézia. Mekkora esély van agyvérzésre és mennyi ideig áll fenn, azaz mennyi ideig nem ülhet repülőre? Miért: Ausztráliában tanulmányait végző, agysérülést szenvedett fiatal magyar állampolgárságú hölgy számára Kérdés: Hol érdeklődhetnék D14 K kis traktor forgalmazása ügyében. Érdekelne új vagy használt ilyen gép, kiegészítő berendezéseivel együtt.(Cseh gyártmány) Miért: Vásárolni szeretnék. Kérdés: Az illemtan, illetve illemkódex érdekelne. Mi illik egy fiú lány kapcsolatban. Miért: Mert

szükségem lenne rá! Kíváncsi vagyok. Szeretném elkerülni az esetleges kínos helyzeteket. Kérdés: Mezőség, Kelemen-havasok: Gyakorlati tudnivalók az árakról, útviszonyokról, túraútvonalakról, szálláslehetőségekről. Személyes tapasztalatok előnyben Miért: Nyáron szeretnénk a Mezőségbe és a Kelemen-havasokba utazni, túrázni. Kérdés: mivel lehet besegíteni a szemidegeknek, mivel (talán szemtorna, vitaminok, ásványi anyagok, egyéb táplálék kiegészítők) lehet erősíteni a szemidegeket? Miért: programozóként dolgozom, órákig a monitor előtt ülve, és az utóbbi időben kicsit több fény kell, hogy lássak (az élességgel nincs gond) Kérdés: Differenciál- és integrálszámításról szeretnék legalább érettségi szinten találni, valamint érdekelne átfogó matematikai mű részeként is. Miért: A fiam most kezdett az USA-ban angol nyelven közgazdaságtan keretében matekot tanulni, neki kell hozzá magyar nyelvű segítség.

Kérdés: "Karakterektől algoritmusokig" című könyvet szeretném megszerezni, talán Egerben jelent meg. A könyv a programozás egyik legjobb tankönyve, de tudtommal már nem lehet kapni. Segítségüket köszönöm. Miért: Programozást tanulok Kérdés: A periódusos rendszer 6 elemének miért nincs tömege? elemek: Db(Dubnium),Jl(Joliotium)Rf(Rutherfordium),Bh(Bohrium), Hn(Hahnium),Mt(Meitnerium) Miért: iskolai szorgalmi feladat http://www.doksihu Kérdés: Mit jelent a helyettesíthetőség fogalom? Miért: Erre a vizsgakérdésre a választ sehogy nem bírom megfogalmazni és megtalálni. Kérdés: érdekelne a Valentinnap, a húsvét és a farsang eredete, hogy mik ezeknek az ünnepeknek a történelmi háttere, honnan származnak a hagyományok, és hogy mit is ünneplünk ilyenkor. Miért: iskolai dolgozathoz szükséges Kérdés: Vadgesztenyeaknázómoly. Minden információ Miért: szakdolgozat Kérdés: Milyen kapcsolat áll fenn Alfred Nobel és a

sárgásmoszatok között? Miért: holnapi házi feladatomhoz kellene Kérdés: A Németország, Anglia, Franciaország és USA államháztartásának finanszírozási oldalához keresek forrásokat. A Magyar Államkincstárral való összehasonlításukat szeretném egy dolgozat keretében elkészíteni. Elsősorban az angol TREASURY és a német BUNDESKASSE működése érdekelne. Miért: Szakdolgozatom értékének és mélységének növelése érdekében Kérdés: A hepatiti-c vírus hogyan okoz sejtproliferátiot, malignus átalakulást? Miért: Szakdolgozathoz kell. Kérdés: Az EU-tól kapott, főleg pénzügyi támogatások, a csatlakozásunkkal kapcsolatban. (PHARE, ISPA, SAPARD, ETC) Németül és franciául is megfelel végső esetben. Előre is köszönöm!! Miért: Diplomamunka Kérdés: Milyen Európai Uniós mezőgazdasági támogatásokban részesült, illetve részesül hazánk? (Erről szóló kritikák is érdekelnek) Miért: Szakdolgozatom elkészítéséhez

szükséges háttéranyag Kérdés: Valamely könyvtári levelezőlistán láttam egy Internet címet, ahol különböző szakmai szervezetek, társaságok címeinek gyűjteménye található. Sajnos akkor nem őriztem meg, és most nem tudok a nyomára jutni Miért: Hasznos volna a munkámhoz Kérdés: tojáspor minőségi eltarthatósága Miért: Minőségbiztosítási Főosztály vagyunk, munkánkhoz kell. Kérdés: Minden információ, kutatási eredmény érdekel a tehenek fejési sebességével kapcsolatban. Miért: A témakör meglehetősen kicsi, s ez az egyik kutatási területem. http://www.doksihu Kérdés: 1750/1999 EU Bizottsági rendelet Farmberuházások melléklete Miért: kutatási anyaghoz kell Kérdés: Díjmentesen letölthető Európai Unióval kapcsolatos tanulmányok, könyvek, cikkek az Internetről, vannak-e és hol? Miért: kutatás, adatbázis készítés Szeretnék bármilyen anyagot a szarvasgombáról, illetve annak termesztéséről. Természetesen

csak olyan publikációk érdekelnek, melyek nem csak érintőlegesen foglalkoznak a témával (mint pl. egy általános gombászkönyvben), hanem ami érdemi útmutatót is ad. Miért: szeretnék ezzel foglalkozni (hobbi szinten) Kérdés: “Mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos EU támogatási rendszer, a BAROMFI témakörben. Miért: Baromfival foglalkozó vállalkozó vagyok. Kérdés: A kukorica pehely beltartalmi értékeit szeretném megtudni. Miért: Takarmány recept készítéséhez használnám. Kérdés:milyen feltételek érvényesek (elsősorban állatorvosi és élelmiszerhigiéniai szempontból) Ausztráliából származó kenguruhúsnak (csont nélkül) (vörös kenguru/red kangaroo, Macropus rufus) az EU tagállamaiba való importja esetén. Magyarul: milyen előírások vannak erre vonatkozóan Miért: Az anyagot az általunk Magyarországra tervezett behozatalhoz szükséges előzetes minisztériumi engedély kiadásához szabta feltételül a

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FM) Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya. (Tehát a dolognak súlya van) Kérdés: Vendéglátóipari egység megnyitásához szükséges engedélyek és feltételek Miért: szeretnék helyet nyitni Az utolsó csoportnál mutatkozik meg igazán, hogy egy jelentős vállalkozói réteg is az Interneten próbál meg hasznos információt szerezni a saját tevékenységi köréhez. Ezek a kérdések fedik társadalmunk érdeklődési körét, mutatják az új tudományterületek kialakulásának, fejlődésének tendenciáját is. Legszembetűnőbb az Európai Unió iránti magas érdeklődési szám, de jól észrevehető országunk mezőgazdasági termelésre való orientáltsága is. Ez utóbbi területbe soroltam mind az állattenyésztéssel, mind pedig a növénytermesztéssel kapcsolatos kérdéseket egyaránt. Kérdés: Hol lehetne utánanézni, hogy milyen növényeknek van ehető viráguk, és

hogyan termeszthetjük? Kérdés: A nyúl tartástechnológiájával kapcsolatosan érdekelne minden Internetes anyag, főként, ami az újabb technológiákat illeti. Miért: szakdolgozathoz kiegészítő információként és összehasonlításként. A fent említettekből egyértelműen látszik, hogy mennyire változatos témaköröket ölelnek fel ezek a kérdések. http://www.doksihu Az Internet hihetetlen mennyiségű és mélységű, sokrétű információt tartalmaz, amely napról-napra változik, elavul, megújul. A felhasználók pedig ugyanilyen intenzitással fordulnak irányába. Nem egyszerű rövid idő alatt pontos választ találni, pedig – ismételten utalva dolgozatom elejére – a felhasználóknak fontos, hogy minél hamarabb az információ a birtokukba kerülhessen. A szolgáltatás pár hónapja alatt többször felmerült az a probléma, hogy egyformán minden résztvevő megkapja a kérdéseket, annak ellenére, hogy a különböző szakkönyvtárak nem

rendelkeznek más szakterület dokumentumaival. A felesleges keresést, és felesleges levélforgalmat kiváltandó került előtérbe az a gondolat, hogy a kérdező már az űrlapon jelöljön meg témát, és aszerint postázódjon a kérdése az adott szakterület tájékoztató szakemberéhez. Miért lenne jó és célszerű ez a lehetőség, és vajon mi szól mégis ellene? Kívánatos lenne, hogy az érdeklődő maga válasszon témát, így nagyon sok plusz levéltől kímélné meg az Internet-könyvtárost, lévén, hogy ez a szolgáltatás jelenleg, a mindennapi feladatok ellátása mellett működik, és a résztvevők bizony önként, többletmunkát vállalnak a feladat elvégzésekor. Véleményem szerint azonban nem járható ez a megoldás, tekintettel a saját tapasztalataimra. Ugyanis nagyon sokszor még a könyvtári osztályozással foglalkozó szakembereknek is nehéz feladat volt a kérdéseket előre meghatározott témákba besorolni, hogyan várhatjuk el ezt

a számítógép előtt ülő felhasználótól. Mi a biztosíték, hogy jó helyre irányítja a kérdését? Ha nem, akkor csak az idő pereg, de választ nem kap addig az érdeklődő, amíg a kérdés el nem jut másodszori, vagy többszöri postázás útján a megfelelő információs szakemberhez. Az adott kérdés szakembere vajon rövid időn belül megfelelő választ tud adni? A reflexiók számából kitűnik, hogy szinte minden kérdésre több különböző területről érkezik válasz, mind külön tartalmakat és forrásokat ajánl. Megállapításom alátámasztásául az alábbi táblázatban megvizsgálom az elemzett periódus utolsó hónapját (2000. Február), aszerint, hogy a tájékoztatásban résztvevő intézményektől hány százalékban érkeztek válaszok a hónap 251 kérdésére, valamint beillesztem a kérdések szakterületenkénti megoszlását. Táj-ban résztvevő int-ek - 2000. Február BKE Központi Könyvtár 1% Dr. Degré Alajos

Szakkönyvtár 2% ELTE Egyetemi Könyvtár 1% JATE Egyetemi Könyvtár 4% KLTE Egyetemi Könyvtár 4% Közp. Fizikai Kutató Intézet 1% http://www.doksihu Miskolci Egyetem Könyvtára 42% Orsz. Mez Kvt és Dok Közp 7% Orsz. Műsz Kvt és Inf Közp 5% Orsz. Széchényi Könyvtár 25% SOTE Könyvtár 3% Kérdések szakterületenkénti megoszlása - 2000. Február Általános információ 36 Mezőgazdaság 19 Művelődéstörténet 6 Ipar, gazdaság 5 Könyvtártudomány 9 Élelmiszeripar 4 Filozófia 3 Marketing, menedzsment 3 Pszichológia 3 Építészet 2 Vallás 3 Zene 1 Társadalomtörténet 1 Sport 1 Szociológia 4 Hobby 1 Közgazdaságtan 2 Nyelvészet 2 Pénz, bank, piac, kereskedelem 4 Irodalom/elmélete 12 Jog, alkotmány 1 Történelem 8 Pedagógia 2 Életrajz 6 Túrizmus 2 Családtörténet 2 Matematika 1 Kultúra 3 Számítástechnika/Internet 6 Állatorvostudomány 1 Fizika 1 Kémia 2 Biológia 2

Művészettörténet 2 http://www.doksihu Orvostudomány 5 Gépészet 2 Úgy vélem, hogy a válaszok értéke és az egész szolgáltatás csorbulna, ha a kérdések csak bizonyos szakemberekhez jutnának el. Ennek az Internetes tájékoztatásnak a nagyszerűsége pontosan a lehetőségek maradéktalan kihasználásában rejli, itt egyesül a különböző szakterületek tájékoztatóinak tudása, tapasztalata. Hogyan valósul ez meg, milyen reagálásokat, forrásokat kapnak a kérdezők? 3.13 A válaszok részletesebb elemzése, a gyakran forrásnak használt adatbázisok, web-kikötők Az előzőekben láthattuk, hogy a kérdezők, mennyire különböző jellegű kérdéseket tesznek fel. Érdemes megnézni, hogy a válaszolók hogyan alkalmazkodnak ehhez a változatos kérdésözönhöz. Ennek felmérésére készítettem egy kérdőívet, kifejezetten a tájékoztatók és az ő válaszolási technikájuk megfigyelésére. Sajnos a szolgáltatás több mint 30 fője

közül csupán 13 embertől kaptam választ a kérdéseimre. Így csak tájékoztató jellegűek lehetnek a kapott eredmények, ennek ellenére megfigyelhető egyfajta tendencia a válaszolás technikában. A következő táblázat számszerűsítve mutatja a feltett kérdéseket és a rájuk adott válaszokat. 1. Milyen témájú kérdésekre próbál választ keresni? Mindenre 3 Saját szakterületében 9 Érdeklődést felkeltőkre 1 2. Mennyi időt fordít egy kérdés megválaszolására? A megfelelő válaszig keres 7 Ha sikertelen újra keres 2 Ha sikertelen feladja 4 http://www.doksihu 3. Ha az adott kérdésre már érkezett válasz, akkor: A meglévők mellé keres még 3 A meglévők mellé nem keres 8 Egyáltalán nem keres akkor többet 0 4. Ha nem talál a kérdező igénye szerinti forrásban választ/anyagot az adott kérdésre, akkor: Keres más forrásban is 12 Nem keres más forrásban 1 Sorban haladva az első kérdésnél elmondható, hogy

általában a tájékoztatók a saját szakterületük terén vállalnak tájékoztatást. Annál is inkább, hiszen a legtöbbjük valamely szakkönyvtár/kutatóintézet munkatársaként tájékoztat. A kérdőíven lehetőség volt egyéb választ is adni, amelyekből idéznék néhányat csupán az első kérdésre vonatkozóan. “és szakterülettől függetlenül azokra, amelyekre vonatkozóan már van előzetes információm, és mások meg nem válaszolták meg” “amivel pl. kedvtelésből, de profi szintén foglalkozom” “Továbbá azokra, amikről tudom, hogy gazdátlanok, és más se jobb szakember a témában, mint én meg azokra, amik ha nem is az én területem, de nem lettek megválaszolva, vagy véletlenül hozzá tudok tenni valami nagyon fontosat” “Továbbá azokra, amelyekhez sejtem a válaszolás útját, ha más még nem válaszolt.” “Irodalmi kérdésekre, illetve a munkahelyem székhelyéről érkezőkre feltétlenül.” http://www.doksihu

A második pont, hogy mennyi időt fordít a kérdések megválaszolására. Elmondható, hogy a kollégák többsége addig keres, amíg megfelelő választ nem talál, ami igazolja a szolgáltatás iránt való maximális lelkesedésüket. Érdemes az idevágó “egyéb” válaszokba is beleolvasni: Ha bizonyos időn túl nem talál megfelelő választ, feladja (mert az erre fordítható időm korlátozott) De ha én nehezen boldogulok, és valaki szerintem kielégítően megválaszolta, akkor természetesen abbahagyom a kutatást. Mint arra már korábban többször utaltam az Internet-könyvtárosok hagyományos könyvtárakban és kutatóintézetekben dolgoznak, így érthető, hogy erre a nem mindennapi, de pluszmunkaként jelentkező tájékoztatói feladatra korlátozott idejük van. Szerencsére azonban egyre többen csatlakoznak a szolgáltatáshoz, így a feladatokat meg lehet osztani. A harmadik kérdés, arra próbál rávilágítani, hogy ha már érkezett válasz egy

kérdésre, akkor a többiek keresnek-e még, vagy megelégednek a már meglévő válasszal. Ennél a pontnál az szerepelt az egyik visszaküldött kérdőívben, hogy “Ez kérdésenként és válaszonként erősen változik.” Valóban nehéz itt egyértelmű választ adni, talán ez az oka, hogy itt a 13 kitöltött űrlapból ennél a kérdésnél csupán 11-et tudtam felhasználni az elemzéshez. Mégis pozitívumként hozható, hogy nem volt olyan, aki csak konstatálja, hogy érkezett válasz a feltett kérdésre, és meg sem nézné, hogy milyen annak a tartalma, igazán megfelelő-e. Sőt sokan próbálnak kiegészítéseket hozzáfűzni a már meglévő információhoz. Űrlapom utolsó pontja arra kérdezett rá, hogy csak a megadott forrás szerint ajánlanak dokumentumokat, vagy más forrásban is keresnek a kérdezőnek. Egyértelmű azoknak a többsége, akik dacolva az igényelt forrással, máshol is kutatnak információ/irodalom után. A jellemző, hogy

Internetes forrást kérnek, és csupán hagyományos nyomtatott irodalom van, de számtalan lehetőség van ezek áttanulmányozására, még ha településileg nem is esnek közel a kérdezőhöz a felkínált könyvtár(ak). Általánosságban elmondhatom tehát, hogy a szolgáltatás szakemberei maximálisan igyekeznek a beérkező kérdésekre a lehetőségük szerinti legteljesebb választ adni. Vajon honnan kerülnek ki ezek a válaszok? 3.14 A tájékoztatásban felhasznált adatbázisok, Web-kikötők A szolgáltatás archívumának feldolgozása során figyelemmel kísértem azokat az Internetes forrásokat, adatbázisokat, amelyek gyakran jelentkeztek a tájékoztató munkában, természetesen nem a teljességre törekedve, hanem csupán válogatás jelleggel. Pusztán érdekességképpen jelölöm a rövid megnevezés és URL-ek mellett, hogy mely témakörnél ajánlták az adott forrást, ami nem kötelező érvényű, hiszen sok http://www.doksihu általános

információt tartalmazó gyűjtemény van a megjelölt listában, amit egyéb szakterületekhez is fel lehet használni. Az említettet URL-eken kívül nagyon nagy segítséget jelent a tájékoztatóknak Magyarország két legnagyobb elektronikus-digitális gyűjteménye a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ, valamint a számtalan sok tematikus és kulcsszavas magyar és külföldi keresők, virtuális gyűjtemények, melyek folyamatosan bővülnek, így segítve a szintén dinamikusan fejlődő szolgáltatást. Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg a klasszikus segítőinkről a hagyományos faktografikus és irodalmat feltáró tájékoztatási eszközökről, amelyek ellentétben az Internet állandó változásával, maradandóak és állandóan készen állnak, hogy belőlük adatokat gyűjthessünk, és szolgáltathassunk. 4. Konklúzió 4.1 Valóban eltűnhet-e a könyvtáros, megszűnhet-e a könyvtár a maga

fizikai valóságában átvéve egy számítógép a szerepét? Dolgozatomban nem az Internet feltétlen szükségességére, hanem a hasznosságára próbáltam meg rávilágítani. A hozott statisztikai eredmények is mutatják, hogy az Internet nem törekszik a hagyományos könyvtári eszközök helyére, hanem mintegy egymás mellett élve használhatjuk az új technológiát a már bevált hagyományos könyvtári eszközökkel. http://www.doksihu 5. Hivatkozási jegyzék 1. Elektronikus könyvtári értelmező szótár In: http://wwwbibluszegedhu/mke eksz/docs/ekszotar/ 2. Külföldi szövegarchívumok In: http://wwwmekiifhu/porta/virtual/kulfoldi/ 3. Magyar Elektronikus Könyvtár In: http://wwwmekiifhu 4. Magyar drótkönyvtár In: Magyar Hírlap, 1998 Március 24 MH Computer melléklet. 5. Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ In: http://www.neumann-hazhu 6. Eltűntek a Várból a háborús sebek In: Magyar Hírlap, 1998 Április 1 p 6 Az

ezredfordulóra eltűnnek a budavári háborús sebek. In: Magyar Hírlap, 1998. Május 15 p 16 Aggály és cáfolat az új Nemzeti ügyében. In: Magyar Hírlap, 1998 Szeptember 16. p 8 Erdődy Gábor: nem lenne indokolt felforgatni a konszenzus alapján álló tervezetet. A kultusztárca több pénzt szán a millenniumi ünnepségekre In: Magyar Hírlap, 1998. Szeptember 17 p 8 Kormánydöntésre vár a budai palotanegyed. Év végéig értékelik a szentGyörgy téri pályázatot In: Magyar Hírlap, 1998 Október 3 p 5 7. Beszélgetés Magyar Bálinttal A magyar polgár legyen versenyképes In: Magyar Hírlap, 1998. Január 3 p 13 8. Behálózták Jókai lapját, az Életképeket In: Magyar Hírlap, 1998 Október 6 p. 8 9. HUNOPAC In: http://wwwmekiifhu/porta/virtual/magyar/opachtm http://www.doksihu 10. Homerosz művei In: http://www.mekiifhu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/homerosz/ 11. Ady Endre összes versei In: http://alfredneumannhazhu/scripts/webkat?infile=adyhtml 12.

Kertész Gyula: Könyvtári tájékoztatás I p10 13. Ask a librarian In: http://wwwearlorguk/ask/ 14. AskA+ Locator In: http://wwwvrdorg/locator/subjecthtml 15. Országos Széchényi Könyvtár In: http://wwwoszkhu/ 16. Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elektronikus Könyvtár Szekció In: http://www.biblu-szegedhu/mke eksz/ http://www.doksihu 6. Irodalomjegyzék 1. Bakonyi Géza: Elektronikus könyvtár - számítógépes szövegelemzés In: http://mek.iifhu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/netwshop/netwsh97/bakon yi.hun 2. Bakonyi Géza: Számítógép a könyvtárban, könyvtár a számítógépben In: http://mek.iifhu/porta/szint/tarsad/konyvtar/automat/bakonyi2hun 3. Bakos Éva: Az Internet korának információs szakembere In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1999. 3 sz p 114-117 4. Dana Rooks: “A virtuális könyvtár: csapdák, ígéretek, lehetőségek” In: http://mek.iifhu/porta/szint/tarsad/konyvtar/ekonyvt/virtualhun 5. Futala Tibor: Információs

társadalom és a könyvtár jövője In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1998. 10 sz p399-400 6. Futala Tibor: Milyen információs stratégiát és politikát kell kimunkálniuk a könyvtáraknak az Internetre és az új információs technológiára tekintettel? In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1999. 1 sz p 37 7. Gőz Ágnes: Az Interneten elérhető információforrások katalogizálása In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1998. 8-9 sz p 315-324 8. Horváth Péter: A digitális könyvtár: mítosz és kihívások In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1999. 4 sz p 149-152 9. Lengyel Veronika: Az Internet világa Budapest : ComputerBooks, 1998