Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » GDF Makroökonómia mintafeladatok

Makroökonómia Gábor Dénes Főiskola – 1. évfolyam, 2004/2005 tanév 2 félév Mintafeladatok M1.) Egy makrogazdaság négyszereplős modelljének jövedelemegységben megadott ismert adatai a következők: a háztartás 990 munkabérhez jut (W), amiből 900-at fogyaszt el (C). A vállalat 100, a háztartás 50 adót fizet (T). A háztartás 20 transzfert (TR) kap A háztartás és a vállalat együttes megtakarítása 210 (SH + SV), az államé 50 (SÁ), a külföldé 20 (SK). Az import nagysága 120 (IM). Számítsa ki az összjövedelem (Y), a beruházás (I), a kormányzati vásárlás (G), az export (X) nagyságát, a háztartás és a vállalat megtakarítását! M2.) Egy nyitott makrogazdaságban ismertek az alábbi adatok: Lakossági fogyasztás 1200 millió $ Beruházás 200 millió $ Állami vásárlások 300 millió $ Export – import 50 millió $ A fenti adatok alapján számítsa ki a nemzetgazdaság GDP-jét! M3.) Egy nemzetgazdaságban az összjövedelem (GDP)

2500, a költségvetésbe befizetett adók és a költségvetés transzfer juttatásainak különbsége (T – TR) 450 volt. A kormányzat egyensúlyi költségvetés mellett egyéb vásárlásokat is eszközölt. A beruházás 150 volt A külkereskedelemből 50 behozatali többlet (IM – X) származott. Mennyi volt a fogyasztás és a kormányzati kiadások összege? M4.) Egy nemzetgazdaságban a makroszintű jövedelemáramlás ismert adatai a következők: fogyasztási kiadások (C) 350, kormányzati vásárlások (G) 100, beruházások (I) 250, export (X) 200, a magánszféra rendelkezésre álló jövedelme (YDI) 450. A háztartások 50 adót (T) fizetnek, a vállalatok és az állam megtakarítása (S) egyaránt 50-50, a külföld megtakarítása 100. Határozza meg az összjövedelem (GDP) nagyságát, az import (IM) összegét, valamint azt, hogy mennyi a vállalatok által fizetett adó és kapott transzfer különbsége (TV – TR)! Mekkora a külföld hozzájárulása a

makrogazdaság teljesítményéhez? M5.) Legyen a pénzkeresleti függvény L = 0,4Y – 50i, a jövedelem 4000 és a nominális pénzkínálat 1300. a) Mennyi az egyensúlyi kamatláb, ha az árszínvonal 1? b) Hogyan változik az egyensúlyi kamatláb, ha az árszínvonal 20%-kal megnő? M6.) Ha egy gazdaságban a pénzkeresleti függvény: L = 50 + 0,5Y – 40i, a kamatláb i = 5%, a jövedelem Y = 1000 és P = 1, akkor mekkora nominális pénzkínálat mellett jön létre a pénzpiaci egyensúly? M7.) Legyen a pénzkeresleti függvény: L = 500 + 0,5Y – 80i, a jövedelem Y = 4000 és a pénzkínálat M = 1300. Milyen kamatláb mellett alakul ki pénzpiaci egyensúly, feltételezve, hogy P = 1? a) Hogyan alakulna a kamatláb, ha az árszínvonal 20%-kal megnőne? M8.) Egy kétszereplős gazdaságban (nincs állam) ismertek az alábbi adatok: S(1000) = 0, S(1500) = 50, I = 200 – 5i, L = 400 + Y – 10i, M = 11000, P = 5. 1 a) Mennyi az egyensúlyi jövedelem és a kamatláb?

b) Mennyivel kell változtatni az autonóm beruházás nagyságát, ha az egyensúlyi jövedelmet 100-zal akarjuk növelni? Mennyi lesz az új kamatláb? M9.) Egy kétszereplős gazdaságban (nincs állam), ha a jövedelem 1 egységgel nő, akkor a lakosság megtakarítása 0,2-del nő. Ha a kamatláb 0, akkor a vállalati szférának 800 a beruházási kereslete. A beruházás nagysága 40 egységgel csökken, ha a kamatláb 1%-kal nő Ha a magánszféra jövedelme 0, akkor is van 300 egység fogyasztás. A kamatláb 15% a) Számítsa ki a fogyasztási és a megtakarítási függvényeket és az I nagyságát! b) Mekkora a gazdaság egyensúlyi jövedelme? c) Egyensúly van-e a pénzpiacon, ha a pénzkereslet L = 1000 + 0,2Y – 10i, a nominális pénzkínálat 5000, az árszínvonal 2? M10.) Egy nemzetgazdaságban egyensúlyi helyzet áll fenn az áru- és a pénzpiacon, P = 1 rögzített árszínvonal mellett. A gazdaságban az autonóm fogyasztás 80 egység, a fogyasztási

határhajlandóság 0,7, az adók összege 500, a lakosságnak nyújtott transzferek nagysága 100, az állam piaci vásárlása 350 egység. A beruházási függvény I = 500 – 10i, a pénzkeresleti függvény L = Y – 100i, a nominális pénzkínálat 1500. a) Mekkora a jövedelem, a kamatláb, a fogyasztás és a költségvetés egyenlege? b) A kormányzati vásárlások értékét 100 egységgel növelik. Hogyan alakul az új egyensúlyi jövedelem, a kamatláb, a fogyasztás és a költségvetés egyenlege? c) Hogyan változik az egyensúlyi jövedelem, a kamatláb, a fogyasztás és a költségvetés egyenlege, ha a transzfereket növelik meg 100 egységgel a kormányzati vásárlások helyett? d) Értékelje a két javaslatot: mi szól az egyik, ill. a másik alkalmazása mellett? M11.) Egy gazdaság kétszereplős modelljében ismerjük az alábbi adatokat: C = 100 + 0,75Y, I = 500 – 100i, M = 400, L = Y – 100i, P = 1 a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem és a kamatláb?

b) Hány egységgel kellene növelni az autonóm fogyasztást ahhoz, hogy az egyensúlyi jövedelem 100 egységgel növekedjen? Mennyi lesz az új kamatláb? M12.) Egy gazdaságban egyensúlyi helyzet van a pénz és az árupiacon is P = 2, Ca = 160, c = 0,7, T = 1000, TR = 200, G = 700. Tudjuk továbbá, hogy I = 1000 – 20i, L = Y – 200i, M = 3000. A gazdaságot a kapacitás-kihasználatlanság és a munkanélküliség jellemzi, emellett a nehéz anyagi helyzetben élők száma is jelentős. A gazdaságpolitikusok két megoldáson törik a fejüket: az egyik lehetőség a kormányzati megrendelések növelése 200 egységgel, a másik a lakosságnak nyújtott transzferek 250 egységgel történő emelése. a) Mekkora a jövedelem, a kamatláb, a fogyasztás és a költségvetés egyenlege kiinduló helyzetben? b) Ha az első variációt választanák, hogyan módosulnának az a) pontban említett mutatók? c) Ha a második variációt választanák, hogyan módosulnának az a)

pontban említett mutatók? M13.) Egy gazdaság munkakeresleti függvénye ND = 2000 – 4(w/P), munkakínálati függvénye NS = 250 + 3(w/P), az árszínvonal P = 1 és rögzített. A bérszint 300 tallér a) Mennyi a foglalkoztatottak száma? b) Mennyire módosulna ez, ha a bérszint 280-ra esne? c) Milyen bérszinten volna maximális a foglalkoztatottság? 2 d) Maximális foglalkoztatottság esetén hányan dolgoznának? M14.) Egy kétszereplős makrogazdaság adatai a következők: S = -100 + 0,25Y, I = 500 – 100i, L = Y – 100i, ND = 1000 – 3(w/P), NS = 500 + 2(w/P), M = 400, P=1 és rögzített. A gazdaságban az áru-, pénz- és munkapiacon egyaránt egyensúly van? a) Mekkora az összjövedelem és kamatláb? b) Mennyi a fogyasztás és a beruházás? c) Mekkora a nominálbér és hányan dolgoznak, ha a munkapiaccal összefüggő függvények egy egysége 1000 főt jelöl? M15.) Adott a gazdaságban az alábbi munkapiaci helyzet: NS = 1000 + 0,5(w/P), ND = 2500 –

(w/P), a demográfiai helyzetből adódó munkakínálat 1800 (aktív népesség), a reálbér 1200. a) Jellemezze a munkapiacot! b) Értékelje a magasabb reálbér hatását a munkapiacra! M16.) Egy makrogazdaság munkapiacát az ND = 1200 – 2(w/P) és NS = 200 + 2(w/P) függvények jellemzik. Az aktuális reálbér az egyensúlyi reálbér 40%-a a) Mekkora a foglalkoztatottság? b) Jellemezze a munkapiacot! M17.) Egy gazdaságban a munkakeresleti függvény ND = 1000 – 2(w/P), munkakínálati függvény: NS = 100 + 3(w/P). Kiinduló helyzetben a munkapiacon egyensúly van, az árszínvonal 2, és ebben a helyzetben rögzítik a nominálbéreket. A termelési függvény Q = Y = 10N. Vezesse le a makrokínálati függvényt és határozza meg az egyensúlyi pontokat (egyensúlyi árszínvonal és egyensúlyi jövedelem), ha a makrokeresleti függvény AD = 2000 + 3600/P. M18.) Egy makrogazdaságban ismertek az alábbi függvények: ND = 1200 – 2(w/P), NS = 200 + 3(w/P), Q = Y =

10N, AD = 1000 + 05000/P. Kiinduló helyzetben rögzítik a nominálbéreket, amikor az árszínvonal 2, és egyensúly van a munkapiacon. Vezesse le a makrokínálati függvényt, majd jellemezze a munkapiaci és az árupiaci helyzetet, ha az árszínvonal 1! M19.) Egy makrogazdaságról az alábbi információk állnak rendelkezésünkre: C(Y) = 0,75Y + 100, I(i) = 150 – 8i, G = 200, i = 1 + 4P. a) Írja fel az összkeresleti függvényt az árszínvonal függvényeként! b) Tudjuk, hogy a gazdaság összkínálati függvénye Y = 900 + 740P. Határozza meg a gazdaság egyensúlyi állapotát jellemző adatokat! (árszínvonal, jövedelem, kamatláb, beruházás, fogyasztás) M20.) Egy gazdaságról ismertek az alábbi adatok: AD = 4400 + 1920/P, AS = 10000*P/w. Ismerjük, hogy a kiinduló helyzetben P = 1, a nominálbér pedig 2 egységen rögzített. a) Milyen állapotban van a kiinduló helyzetben a gazdaság? Milyen árszínvonal és jövedelem értékek mellett alakulna ki az

egyensúly? b) A szakszervezet eléri, hogy a nominálbéreket az előző évi árszinthez igazítsák. Mekkorára nő a nominálbér? Hogyan változnak az egyensúlyi adatok? Határozza meg még egy időszak árszínvonalát és kínálatát, ha a bértárgyalások folyamatosan folynak? c) Minek nevezzük ezt a folyamatot? 3 M21.) Egy ország hazai árszínvonala 187,5, a kereskedelmi partnereinek átlagos árszínvonala 2,5. Az ország valutájának nominális árfolyama e = 75 Ft/$ a) Mekkora a reálárfolyam? b) A külföldi partnerek átlagos árszínvonala 20%-kal megnövekedett. Mekkora az új reálárfolyam? c) Hogyan kellene módosulnia a nominális árfolyamnak, ha az eredeti reálárfolyamot szeretnénk biztosítani? M22.) Az alábbi adatok ismeretében határozza meg a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegét! Mennyi a jegybanki tartalékváltozások egyenlege? Export 100, import 125, tőkeexport 110, tőkeimport 90, külföldre utazó turisták

kiadásai 50, külföldről beutazó turisták kiadásai 40, külföldről kapott segélyek 10, külföldnek átutalt segélyek 5, külföldre átutalt tényezőjövedelmek 75, külföldről hazautalt tényezőjövedelmek 55. Gyakorló feladatok Gy1.) Egy makrogazdaság négyszereplős modelljének adatai: az import nagysága 240 (IM), a külföld megtakarítása 40 (SK), az államé 100 (SÁ). A vállalat 200 (TV) adót fizet, a háztartás fogyasztása 1800 (C), és 1980 munkabért kap (W). A háztartás 100 adót fizet (TH), de transzferként 40-et kap (TR). A magánszféra megtakarítása 420 (SV + SH) Számítsa ki az SH, az SV, az Y, a G, az X és az I értékét! Gy2.) Egy gazdaságban egyik évben 710 egységnyi fogyasztási cikket adtak el (C) A háztartás megtakarítása 60 (SH), a vállalati szféráé pedig 40 egység (SV). A kormányzat bevételei a háztartások által befizetett 150 egységnyi és a vállalatok által befizetett 190 egységnyi adóból állt (TH és

TV). A kormány a nehéz helyzetű háztartások támogatására 100 egységet fizetett ki (TR). A költségvetés szufficites volt, amelynek értéke 40 egység (SÁ) Határozza meg az összjövedelem (Y) nagyságát, valamint a munkabérek (W), a kormányzati kiadás (G) és a beruházások (I) értékét! (Mint látható, nincs külföld, tehát X, IM és SK.) Gy3.) Az alábbi táblázat alapján írja fel a fogyasztási és megtakarítási függvényt, töltse ki a táblázatot! Y C(Y) S(Y) 2000 2700 4000 6000 8000 10000 12000 3300 Gy4.) Egy gazdaságban T = 400, TR = 100, Y = 1000, c = 0,8 A fogyasztás 1000 a) Határozza meg az autonóm fogyasztás nagyságát! b) Határozza meg a rendelkezésre álló jövedelem nagyságát! c) Mennyi lenne a fogyasztás, ha a jövedelem 1500 egység lenne? 4 Gy5.) Egy gazdaságban ismertek az alábbi adatok: autonóm fogyasztás 400, fogyasztási határhajlandóság 0,75. Autonóm adó 200, adókulcs 20% (t = 0,2), jövedelemtől

független transzfer 150. a) Határozza meg a rendelkezésre álló jövedelem nagyságát! Írja fel a fogyasztási és a megtakarítási függvényt! b) Mennyi a fogyasztás, a megtakarítás és az adók értéke 5000 egységnyi jövedelem esetén? Gy6.) Egy zárt makrogazdaságban 1000 jövedelemszintnél 950 a fogyasztás, 2000 jövedelemszintnél a lakosság nem fogyasztási javakra költött jövedelme 450. A beruházási javak keresletét leíró függvény: I = 300 – 5i. A kamatláb külső adottság: 30% a) Írja fel a megtakarítás és a fogyasztási függvényt! b) Mekkora az egyensúlyi jövedelem? c) Hogyan változna az egyensúlyi jövedelem, ha a kamatláb 10 százalékponttal nőne? Gy7.) Egy nemzetgazdaságban az alábbi pénzkeresletet érintő adatok ismertek: • az éves tranzakciók összege kétszerese az összjövedelem összegének (Y). • A gazdasági szereplők átlagosan 3 havi tranzakcióik összértékének megfelelő pénzösszeget tartanak a

tranzakcióik zavartalan lebonyolítására. • Nem várt események által okozott pénzügyi nehézségek felszámolására a tranzakciós pénzkereslet 10%-ának egy évvel korábbra diszkontált értékét tartják pénzként. • A spekulációs pénzkereslet függvénye Ls = 5.000000/i a) Írja fel a gazdaság pénzkeresleti függvényét! b) Mely kamatláb mellett lesz a pénzpiac egyensúlyban, ha a nominális pénzkínálat 125.000000, P = 10 és Y = 21000000 Gy8.) Egy gazdaság ismert adatai: Ca = 285, c = 0,75, I = 300, G = 350, TR = 300, T = 80 + 0,4Y. A gazdaság árupiacán egyensúly van, emellett munkanélküliség és kapacitáskihasználatlanság a jellemző A potenciális kibocsátás 2750 a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem? b) Milyen mértékű adókulcs mellett emelhető az egyensúlyi jövedelem a potenciális kibocsátás szintjére? c) Milyen mértékű kormányzati vásárlással érhető el az eredeti adókulcs mellett a potenciális kibocsátás? Gy9.) Egy

makrogazdaságban ismertek az alábbi adatok: autonóm fogyasztás 200, megtakarítási határhajlandóság 0,2; jövedelemtől független adó 200, transzfer 50, autonóm beruházás 100, kormányzati vásárlás 150. a) Számítsa ki az egyensúlyi jövedelem nagyságát, határozza meg, mennyi a fogyasztás egyensúlyi jövedelem esetén! b) Az állam növeli a kormányzati vásárlások összegét 50-nel. Mennyivel változtassa az autonóm adó nagyságát, ha az eredeti jövedelemszintet fenn akarja tartani? Mennyi ebben az esetben a fogyasztás nagysága? c) Mindkét esetben számítsa ki a költségvetés egyenlegét! Gy10.) Egy makrogazdaságban az autonóm fogyasztás 1000, a fogyasztási határhajlandóság 0,8; a beruházás 200, a kormányzati kiadás 240. A jövedelmek 70%-át 50%-os lineáris adókulcs terheli. a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet és a költségvetés egyenlegét egyensúlyi jövedelem esetén! 5 b) Hogyan változik a költségvetés

egyenlege, ha az állam az adómentességet a jövedelmek 40%-ára terjeszti ki, és ezt követően alakul ki az árupiaci egyensúly? Gy11.) Egy gazdaságban 800 egységnyi jövedelem mellett egyensúly van Az autonóm fogyasztás 70. Az árupiaci összkereslet összetevői ismertek: I = 115, G = 90 A kormányzat bevétele 150, amely adóból származik, a kifizetett transzfer nagysága 50. a) Mekkora a fogyasztási határhajlandóság? b) Mekkora a költségvetés egyenlege? c) A kormányzat elhatározza, hogy 200 egységgel megnöveli a jövedelmet a kormányzat piaci vásárlásait növelve, az adók emelése nélkül. Mekkora lesz ezt követően a kormányzat vásárlása és a költségvetés egyenlege? d) Mekkora adóbevétellel lehetne a költségvetést egyensúlyba hozni? e) Miként változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet az adó ilyen mértékű növelése? Gy12.) Egy zárt gazdaságban ismertek az alábbi adatok: autonóm fogyasztás 200 A fogyasztási

határhajlandóság 0,75, a beruházások értéke 50. Az állam 500 értékben szándékozik árut vásárolni és egyéb kiadása nincs. A kiadások fedezésére az állam jövedelemfüggő adót vet, minden jövedelem 20%-át szedi be adóként. a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem? b) Mekkora a költségvetés egyenlege? c) Az állam vásárlások mekkora változtatásával lehetne a költségvetést egyensúlyba hozni, és hogyan változik ezzel az intézkedéssel az egyensúlyi jövedelem? Gy13.) Ismert adataink a gazdaságról: S(Y) = 0,2Y – 200, I(i) = 250 – 25i, M = 5400, L = Y – 10i + 90, P = 3. a) Mekkora a jövedelem és kamatláb mellett alakul ki az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya? b) Milyen folyamatok játszódnának le a gazdaságban, ha az árszínvonal 20%-kal nőne? Gy14.) Egy gazdaságról a következő adatok ismertek: C(Y) = 0,8Y + 200, I(i) = 425 – 25i, L = 0,5Y – 100i + 140, M = 250. a) Y = 2000 jövedelem mellett az árupiac

egyensúlyban van. Egységnyi árszínvonal mellett van-e pénzpiaci egyensúly? b) Milyen jövedelem és kamatláb mellett jönne létre az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya? Gy15.) A háztartás munkajövedelmének 20%-át befizeti az államkasszába Összes jövedelmének 70%-át fogyasztja el. Megtakarítása 100, és 80 egység transzfert kap Az állam összes adóbevétele 400, megtakarítása 20. A vállalat megtakarítása 92 Az export értéke 200 és a külföld 20 egységgel járul hozzá az összjövedelemhez. Számítsa ki a W, TH, C, TV, G, Y, IM, I értékét! Gy16.) Legyen L = Y – 10i + 90 és M = 5400 A pénzpiacon egyensúly van, ha Y = 1750 Mekkora az árszínvonal és a kamatláb, ha tudjuk, hogy i = 60 – 4P? Gy17.) Egy makrogazdaság jellemzői: C = 0,7Y + 50, I = 400 – 45i, G = 75, M = 1000, L = 5Y – 800i, P = 1, ND = 1000 – 3(w/P), NS = 500 + 2(w/P). A gazdaságban az árupiacon, a pénzpiacon és a munkapiacon egyaránt egyensúly van. a)

Mekkora az összjövedelem és a kamatláb? b) Mennyi a fogyasztás és a beruházás? 6 c) Mennyi a nominálbér és a foglalkoztatottak száma? Gy18.) Egy gazdaságban 110-nél kisebb reálbér esetén a munkakínálat NS=20(w/P)-400, míg 110-nél nagyobb reálbér esetén megegyezik az aktív népességgel, ezért NS=1 800 000 fő. A munkakeresleti függvény ND=1700-10(w/P). Az ország lakóinak száma 3 250 000 fő és a lakosság 66%-a munkaképes. A munkapiac jelenleg egyensúlyban van (A munkakeresleti és a munkakínálati függvényekben az L értéke 1000 főt jelöl.) a) Mekkora az inaktív lakosság száma? b) Mekkora az egyensúlyi reálbér? c) Mekkora a munkapiac egyensúlyát biztosító árszínvonal, ha tudjuk, hogy a nominálbéreket w0 = 700 szinten rögzítették? d) Mekkora az a reálbérszint, amelynél kisebb reálbér esetén már senki sem lenne hajlandó munkát vállalni az országban? e) Tegyük fel, hogy a profitvárakozások romlása miatt

csökkenő beruházási kereslet következtében, a nominálbérek változatlansága mellett az árszínvonal 30%-kal csökkent. Mekkora lett így a munkanélküliek száma a gazdaságban? f) Ábrázolja a munkakeresleti és munkakínálati függvényeket és jelölje meg az ábrán a munkanélküliség mértékét is! Gy19.) Egy ország lakossága 1200000 fő, amelynek háromnegyede munkaképes korú és 140.000 fő az inaktívak száma A munkakeresleti függvény: ND = 860 - 120 w/P, a munkakínálati függvény NS = 185 + 105w/P. (Ezekben a függvényekben az N számértéke 1000 főt jelöl.) Az aktuális reálbér 1 egységgel nagyobb az egyensúlyi reálbérnél a) Mekkora az egyensúlyi reálbér? b) Mekkora az egyensúlyi foglalkoztatottság? c) Mennyi az aktív népesség száma? d) Hányan dolgoznak jelenleg? e) Hányan keresnek, de nem kapnak munkát? f) Hányan nem kívánnak dolgozni jelenleg az aktív népességből? Gy20.) Egy háromszereplős gazdaságban ismertek a

következő adatok és összefüggések: az autonóm fogyasztás Ca = 100, a fogyasztási határhajlandóság c=0,8; a beruházási függvény I = 2000-200i, kormányzati kereslet G = 160, a háztartásoktól beszedett autonóm adó T = 300, a háztartásoknak kifizetett transzferek Tr = 100, reál pénzkeresleti függvény L = 0,4Y-200i, a nominális pénzkínálat M = 2250, az árszínvonal P = 1,25. a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem és az egyensúlyi kamatláb? b) Tudjuk, hogy a reálpénzkínálat emelkedése következtében az egyensúlyi jövedelem 200 egységgel emelkedett. Mennyivel változott a fogyasztás, a beruházás és a reálpénzkínálat? Gy21.) Egy makrogazdaság adatai a következők: I = 180 – 16i, L = 0,5Y – 40i, M = 300, P = 1. Ha Y = 800, akkor a fogyasztási hányad 15/16 Ha Y = 1200, a fogyasztási hányad 7/8 Az árupiac egyensúlyban van. a) Írja fel a fogyasztási és a megtakarítási függvényt! b) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet! c)

Árupiaci egyensúly esetén mennyi a C, S és I értéke? d) Ha P = 2-re változik, hogyan alakulnak az előző kérdésekre adott válaszok? Gy22.) Egy nyitott makrogazdaságról a következő információk állnak a rendelkezésünkre (ld Táblázat). a) Mekkora az autonóm fogyasztás és a fogyasztási határhajlandóság? 7 b) Írja fel az importfüggvényt! c) Mely tervezett jövedelemszinteken van túlkínálat? d) Hogyan alakul a külkereskedelmi mérleg egyenlege a különböző tervezett jövedelemszinteken? Tervezett jövedelem(Y) 2400 2700 3000 3300 3600 3900 Fogyasztás (C) 2040 2670 Állami vásárlás (G) Beruházás (I) Export (X) Import (IM) Makrokereslet (AD) 180 320 250 146 182 Gy23.) Legyen Ca = 100, I = 50, c = 0,7, G = 50, m = 0,1, IMa = 20, X = 100. a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem és a külkereskedelmi mérleg egyenlege? b) Mekkora exportváltozás szükséges ahhoz, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlyba kerüljön? Gy24.) Egy makrogazdaság

adatai: C = 11000 + 0,8Y, I = 1500, G = 5000, X = 7000, IM = 8000 + 0,05Y. a) Mennyi lenne az egyensúlyi jövedelem zárt gazdaságban? b) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet nyitott gazdaságban! c) Határozza meg a külkereskedelmi mérleg egyenlegét! Miként érinti ez a belföldi gazdaság helyzetét? d) Mennyi lenne az egyensúlyi jövedelem, ha az export oly módon változik, hogy változatlan import mellett a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban legyen? e) Hogyan hat az export a makrojövedelemre? f) Egységnyi export mennyivel növeli a makrogazdaság jövedelmét? g) Milyen változás következik be a külkereskedelmi mérlegben, ha az autonóm import 9500-ra nő? h) Mennyivel és milyen irányban változik a makrojövedelem? Gy25.) Egy háromszereplős gazdaságban ismerjük az alábbi adatokat: autonóm fogyasztás 300, fogyasztási határhajlandóság 0,75, a beruházási függvény: I = 300 – 5i, a kormányzati vásárlás 100, a kamatláb és az árszínvonal

összefüggése: i = 1 + 2P. A munkakeresleti függvény: ND = 1300 – 2(w/P), a munkakínálati függvény: NS = 100 + 3(w/P), a termelési függvény: Q = 5N. Kiinduló helyzetben az árszínvonal 1, ekkor egyensúly van a munkapiacon és a nominálbéreket rögzítik. Vezesse le a makrokeresleti és a makrokínálati függvényeket, majd határozza meg az egyensúlyi árszínvonal(ak)at és jövedelm(ek)et! Gy26.) Egy országban a nominálbéreket akkor rögzítették, amikor P = 1 állt fenn A munkapiac egyensúlyban volt, ahol ND = 1200 – 2(w/P), NS = 200 + 3(w/P). Q = 10*N1/2. a) Mekkora volt a potenciális kibocsátás? b) Mostanra az árszínvonal kétszeresére nőtt. Mekkora az új makrokínálat mennyisége? Gy27.) Egy kis országban ismerjük a következõ adatokat illetve összefüggéseket: fogyasztási függvény: C=850+0,75(Y-T), beruházás: I=500, kormányzati kereslet: G=1000, nettó adó: T = 1000, nettó export: NX=600-0,15Y, a potenciális jövedelem nagysága

Y* =6000. 8 a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem és a nettó export nagysága? b) Határozza meg a kiadási multiplikátor értékét! c) A kormány expanzív fiskális politikával kívánja elérni a potenciális kibocsátás szintjét. Mennyivel kell változtatni a kormányzati kereslet (G) nagyságát? (Feltesszük, hogy közben a többi autonóm kiadás nem változik.) Mekkora lesz az új helyzetben a nettó export? d) A c) kérdéssel ellentétben a kormány az export ösztönzésével kívánja elérni a potenciális jövedelem szintet. Mennyivel kell változtatni az export nagyságát? (Ismét feltételezzük, hogy közben a többi autonóm kiadás változatlan.) Most mekkora lesz a nettó export? Gy28.) Az alábbi adatokat ismerjük egy gazdaságról: AD = 23800 – 80P, I = 1400, C(Y) = 1600 + 0,8Y, G = 400, ND = 2500 – 4(w/P), NS = 1100 + 4(w/P), Q = Y = 10N. Tudjuk továbbá, hogy a nominálbér állandó, jelenleg 17.000 egységnek felel meg Az aktív népesség

száma a gazdaságban 2000 fő. a) Határozza meg az árupiaci egyensúlyi jövedelmet! b) Mekkora az egyensúlyi árszínvonal? c) Mekkora a reálbér? d) Jellemezze a munkapiacot a jelenlegi reálbér mellett4 e) Mekkora a kínálat? f) Állapítsa meg az árupiac helyzetét! Gy29.) Egy gazdaságban az összkeresleti függvény AD = 2400 + 7200/P, a termelési függvény Y = Q = (K*L)1/2, a tőkeállomány 57.600, a nominálbér kiinduló állapotban 3 Ezt követően a szakszervezet kiharcolja a nominálbér 4-re történő emelését. A kiinduló helyzetben összpiaci egyensúly volt és munkanélküliség, az összpiaci egyensúly az emelés után is helyreállt. A munkakeresleti függvény ND = 14400/(w/P)2 a) Mi a gazdaság makrokínálati függvénye (tekintsünk el a felső szakasztól) és mekkora a jövedelem kiinduló helyzetben? b) Mi lett a kínálati függvény és mekkora lett az árszínvonal a béremelés után? c) Mennyivel csökkent a foglalkoztatottság? d) Hogyan

változott a reálbérszint és a foglalkoztatottak által megszerzett reálbértömeg nagysága? Gy30.) Egy makrogazdaságban ismertek az alábbi adatok: makröjövedelem Belföldi kereslet (C+I+G) export 26000 3000 29600 30000 31000 32000 import TB 200 AD 28400 3000 30800 3400 -600 33200 36000 3800 a) Töltse ki a táblázat hiányzó adatait! b) Mekkora az egyensúlyi jövedelem? c) Mekkora a belföldi kereslet egyensúlyi jövedelem esetén? Mekkora külkereskedelmi mérleg egyenlege? Megoldások M1.) Háztartás: C + TH + SH = W + TR 900 + 50 + SH = 990 + 20 SH = 60 mivel SH + SV = 210, SV = 150 9 Vállalat: W + TV + SV = Y 990 + 100 + 150 = Y Y = 1240 Külföld: SK + X = IM 20 + X = 120 X = 100 Állam: TR + SÁ + G = TV + TH 20 + 50 + G = 100 + 50 G = 80 Tőkepiac: I = SÁ + SK + SH + SV I = 50 + 20 + 60 + 150 I = 280 Ellenőrzés az első alapegyenlettel: Y = C + I + G + X – IM 1240 = 900 + 280 + 80 + 100 – 120 az egyenlőség fennáll, jól számoltunk. M2.) C =

1200, I = 200, G = 300, X-IM = 50 Y = GDP = C + I + G + X – IM Y = GDP = 1200 + 200 + 300 + 50 GDP = 1750 millió $ M3.) SÁ = T – TR – G = 0 450 – G = 0 , azaz G = 450 Y = GDP = C + I + G + X – IM 2.500 = C + 150 + 450 – 50 tehát C = 1.950 azaz C + G = 2.400 M4.) GDP = C + I + G + X – IM GDP = 350 + 250 + 100 – 100 (SK = IM – X = 100, azaz X – IM = -100) GDP = 600 IM – X = 100, IM – 200 = 100, azaz IM = 300 A külföld hozzájárulása a makrogazdaság jövedelméhez X – IM, azaz -100. GDP = 600, IM = 300 SÁ = T – TR – G = 50 50 = 50 + TV – TR – 100, azaz TV – TR = 100 vagy YDI = GDP – T + TR 450 = 600 – 50 – TV + TR, azaz TV – TR = 100 M5.) a) M/P = L 1300 / 1 = 0,4*4000 – 50i i = 6% b) P’ = 1,2 1300 / 1,2 = 0,4*4000 – 50i’ i’ = 10,33% Tehát a kamatláb megnő, ha az árszínvonal nő. M6.) Egyensúly: L = M/P 10 50 + 0,5*1000 – 405 = M / 1 M = 350 Tehát 350 egységnyi nominális pénzmennyiség esetén egyensúly lenne

a pénzpiacon. M7.) Egyensúly: L = M/P 500+ 0,5*4000 – 80i = 1300/1 1200 = 80i, tehát i = 15% a) P’ = 1,2 500 + 0,5*4000 – 80i’ = 1300/1,2 1416,67 = 80i’ tehát i’ = 17,7% -ra nőne M8.) a) s = ΔS / ΔY = 50 / 500 = 0,1 0 = Sa + 0,1 * 1000, azaz Sa = -100 egyensúly esetén I = S, tehát az árupiacon 200 – 5i = -100 + 0,1Y a pénzpiacon: 400 + Y – 10i = 11000/5 ebből Y = 1800 + 10i 300 – 5i = 180 + i 120 = 6i, tehát i = 20% Y = 1800 + 10*20 = 2000 b) Y’ = 2100 I’ – 5i’ = -100 + 0,1*2100 = 110 400 + 2100 – 10i’ = 2200 300 = 10i’, tehát i’ = 30% I’ = 110 + 5*30 = 260 Tehát az autonóm beruházást 60 egységgel kell növelni, ennek következtében a kamatláb 30%-ra nő. M9.) a) adatok: s = 0,2, azaz c = 0,8 I = 800 – 40i Ca = 300, azaz Sa = -300 és i = 15 tehát fogyasztási függvény: C = 300 + 0,8Y megtakarítási függvény: S = -300 + 0,2Y beruházás: I = 800 – 40*15 = 200 b) Egyensúlyi jövedelem: Y = C + I Y = 300 + 0,8Y + 200

0,2Y = 500 Y = 2500 c) Pénzpiac: kereslet: 1000 + 0,2*2500 – 1015 = 1350 kínálat: 5000/2 = 2500 A két érték nem egyezik meg, a pénzpiac nincs egyensúly. A túlkínálat mértéke 2500 – 1350 = 1150 egységnyi M10.) a) Y = E = C + I + G és L = M/P Y = 80 + 0,7(Y – 500 + 100) + 500 – 10i + 350 0,3Y = 650 – 10i és Y – 100i = 1500 0,3(1500 + 100i) = 650 – 10i 40i = 200 11 i= 5% Y = 1500 + 100*5 = 2000 C(2000) = 80 + 0,7(2000 – 500 + 100) = 1200 SÁ = T – TR – G = 500 – 100 – 350 = 50 (szufficit) b) ΔG = 100, G’ = 450 Y = 80 + 0,7(Y – 500 + 100) + 500 – 10i + 450 0,3Y = 750 – 10i és Y – 100i = 1500 0,3(1500 + 100i) = 750 – 10i 40i = 300 i’ = 7,5% Y’ = 1500 + 100*7,5 = 2250 C(2250) = 80 + 0,7(2250 – 500 + 100) = 1375 SÁ’ = 500 – 100 – 450 = -50 (deficit) c) ΔTR = 100, TR’ = 200 Y = 80 + 0,7(Y – 500 + 200) + 500 – 10i + 350 0,3Y = 720 – 10i és Y – 100i = 1500 0,3(1500 + 100i) = 720 – 10i 40i = 270 i” = 6,75%

Y” = 1500 + 100*6,75 = 2175 C(2175) = 80 + 0,7(2175 – 500 + 200) = 1392,5 SÁ” = 500 – 200- 350 = -50 (deficit) d) A költségvetési egyenleg szempontjából teljesen mindegy, melyik megoldást választják. A jövedelemnövekedés szempontjából előnyösebb a kormányzati vásárlás növelése, bár ez jobban növeli az inflációt. A háztartásoknak jobb a transzfer növelése, a rendelkezésre álló jövedelmük és a fogyasztásuk nőhet ezáltal. M11.) a) M/P = L és Y = E = C + I Y = 100 + 0,75Y + 500 – 100i 0,25Y = 600 – 100i Y = 2400 – 400i és 400/1 = Y – 100i 2400 – 400i = 400 + 100i 2000 = 500i i = 4% Y = 2400- 400*4 = 800 b) ΔY = 100, azaz Y’ = 900 400 = 900 – 100i i’ = 5% 900 = Ca’ + 0,75*900 + 500 – 1005 Ca’ = 225 Tehát az autonóm fogyasztásnak 125 egységgel kell növekedni. M12.) a) M/P = L és Y = E = C + I + G 3000/2 = Y – 200i, azaz Y = 1500 + 200i Y = 160 + 0,7(Y – 1000 + 200) + 1000 – 20i + 700 0,3Y = 1300 – 20i

0,3(1500 + 200i) = 1300 – 20i 80i = 850 12 i = 10,625% Y = 1500 + 200*10,625 = 3625 C(3625) = 160 + 0,7(3625 – 1000 + 200) = 2137,5 SÁ = T – TR – G = 1000 – 200 – 700 = 100 (szufficit) b) ΔG = 200, azaz G’ = 900 Y = 1500 + 200i és 0,3Y = 1500 – 20i 0,3(1500 + 200i) = 1500 – 20i 80i = 1050 i’ = 13,125% Y’ = 1500 + 200*13,125 = 4125 C(4125) = 160 + 0,7(4125 – 1000 + 200) = 2487,5 SÁ’= -100 (deficit, romlik 200 egységgel) c) ΔTR = 250, tehát TR’ = 450 Y = 1500 + 200i és Y = 160 + 0,7(Y – 1000 + 450) + 1000 – 20i + 700 0,3Y = 1475 – 20i 0,3(1500 + 200i) = 1475 – 20i 80i = 1025 i” = 12,8125% Y” = 4062,5 C(4062,5) = 2618,75 SÁ” = -150 (deficit, 250-nel romlik az egyenleg) M13.) a) w = 300, P = 1, tehát a reálbér 300 tallér ND = 2000 – 4*300 = 800 NS = 250 + 3*300 = 1150 A rövidebb oldal elve alapján a kereslet érvényesül, tehát a foglalkoztatottak száma 800 ezer fő. b) w = 280, P = 1, reálbér 280 ND = 2000 – 4*280 =

880 NS = 250 + 3*280 = 1090 A foglalkoztatottak száma 880 ezer fő. c) Maximális foglalkoztatottság egyensúly esetén jön létre: ND = NS 2000 – 4(w/P) = 250 + 3(w/P) 1750 = 7(w/P), azaz w/P = 250 d) N = 2000 – 4*250 = 1000 ezer fő M14.) a) M/P = L és I = S 400/1 = Y – 100i és 0,25Y – 100 = 500 – 100i 0,25(400 + 100i) – 100 = 500 – 100i 125i = 500 i = 4% Y = 400 + 100*4 = 800 b) s = 0,25, azaz c = 0,75 és Sa = -100, azaz Ca = 100 C(800) = 100 + 0,75*800 = 700 I(4) = 500 – 100*4 = 100 D c) N = NS 1000 – 3(w/P) = 500 + 2(w/P) 13 500 = 5(w/P) w/P = 100, mivel P = 1, w = 100 N = 1000 – 3*100 = 700 ezer fő M15.) a) NS = 1000 + 0,5*1200 = 1600 ND = 2500 – 1200 = 1300 A rövidebb oldal elve alapján a kereslet érvényesül, a foglalkoztatottság 1300. Kényszerű munkanélküliek száma 1600 – 1300 = 300, önkéntes munkanélküliek száma 1800 – 1600 = 200. b) Magasabb reálbér esetén a kereslet alacsonyabb, a kínálat magasabb lenne, tehát a

munkanélküliek száma megnőne. M16.) a) Egyensúlyi reálbér: ND = NS 1200 – 2(w/P) = 200 + 2(w/P) 1000 = 4(w/P) w/P* = 250 A jelenlegi reálbér ennek 40%-a, azaz w/P = 100. ND = 1200 – 2*100 = 1000 NS = 200 + 2*100 = 400 A rövidebb oldal elve alapján a foglalkoztatottak száma 400. b) A munkapiacon túlkereslet van, a munkaadók 600 ezer fővel többet akarnak foglalkoztatni, mint amennyien a jelenlegi reálbér mellett el akarnak helyezkedni. Magasabb reál bér esetén a túlkereslet csökkenne, esetleg egyensúly is kialakulhatna. M17.) ND = NS 1000 – 2(w/P) = 100 + 3(w/P) 900 = 5(w/P) w/P = 180, P = 2, tehát w = 360. Ha P > 2, akkor w/P < 180, túlkereslet van a munkapiacon, a munkakínálat érvényesül N = 100 + 3*360/P Y = 10N = 1000 + 10800/P Ha P < 2, akkor w/P > 180, túlkínálat van a munkapiacon, a kereslet érvényesül N = 1000 – 2*360/P Y = 10N = 10000 – 7200/P Egyensúlyi pontok: AD = Y Ha P > 2: 1000 + 10800 /P = 2000 + 3600/P P= 7,2

és Y = 2500 Ha P < 2: 10000 – 7200/P = 2000 + 3600/P P = 1,35 és Y = 4666,67 M18.) ND = NS 1200 – 2(w/P) = 200 + 3(w/P) w/P = 200, P = 2, tehát w = 400 Ha P>2, akkor w/P < 200, túlkereslet, a kínálat érvényesül Y = 10N = 10(200 + 3*400/P) = 2000 + 12000/P Ha P<2, akkor w/P > 200, túlkínálat, a kereslet érvényesül Y = 10N = 10(1200 – 2*400/P) = 12000 – 8000/P 14 P = 1, w/P = 400 Munkapiac: ND = 1200 – 2*400 = 400 NS = 200 + 3*400 = 1400 Túlkínálat, a foglalkoztatottak száma 400, a munkanélküliek száma 1000. Árupiac: AD = 1000 + 15000/1 = 16000 Y = 12000 – 8000/1 = 4000 Túlkereslet, nagysága 12000. M19.) a) Y = C + I + G Y = 0,75Y + 100 + 150 – 8(1 + 4P) + 200 0,25Y = 442 – 32P Y = AD = 1768 – 128P b) Y = AD 900 + 740P = 1768 – 128P 868P = 868 P=1 i = 1 + 4*1 = 5% I = 150 – 8*5 = 110 Y = 900 + 740*1 = 1640 C = 0,75*1640 + 100 = 1330 M20.) a) AD = 4400 + 1920/1 = 6320 AS = 10.000*1/2 = 5.000 A gazdaságban túlkereslet

van. Egyensúly: AD = AS 4.400 + 1920/P = 10000*P/2 8.800P + 3840 = 10000P2 P = 1,2 (a másik érték negatív) Y = 4400 + 1920/1,2 = 6000 b) A cél, hogy w’/P’ = 2 legyen. Azaz w’/1,2=2, tehát w’ = 2,4 4400 + 1920/P” = 10.000*P”/2,4 10560P” + 4608 = 10000P”2 P” = 1,388 és Y = 5783 Ezért megemelik a w-t w” = 2,766 – ra. 4400 + 1920/P’” = 10000*P’”/2,766 P’” = 1,81 és Y = 5461 c) Ár-bér spirál M21.) a) P = 187,5, Pk = 2,5, e = 75 r = e*Pk / P r = 75*2,5/187,5 = 1 b) Pk = 1,2*2,5 = 3 r’ = 75*3/187,5 = 1,2 (megnőtt 20%-kal) c) r” = 1 = e’*3/187,5 e’ = 62,5 (fel kell értékelődnie) M22.) Megnevezés Termék Beáramlás X 100 Kiáramlás IM 125 15 Turisták 40 50 Segélyek 10 5 Tényezőjöv. 80 75 Összesen 230 255 Folyó fizetési mérleg egyenlege -25. Tőkemérleg egyenlege = 90 – 110 = -20. Fizetési mérleg egyenlege -45, tehát a jegybanki tartalékok 45-tel csökkentek. Gy1.) IM = 240, SK = 40, SÁ =100, TV = 200, C =

1800, W= 1980, TH = 100, TR = 40, SH + SV = 420. Külföld: X + SK = IM X + 40 = 240, tehát X = 200 Háztartás: C + TH + SH = W + TR 1800 + 100 + SH = 1980 + 40, tehát SH = 120 SH + SV = 420, azaz SV = 300 Tőkepiac: I = SK + SÁ + SV + SH I = 40 + 100 + 420, azaz I = 560 Vállalat: Y = TV + W + SV Y = 200 + 1980 + 300, azaz Y = 2480 Állam: SÁ + TR + G = TV + TH 100 + 40 + G = 200 + 100 G = 160 Ellenőrzés az alapegyenlettel: Y = C + I + G + X – IM 2480 = 1800 + 560 + 160 + 200 – 240 az egyenlőség teljesül, tehát jól számoltunk Gy2.) C = 710, SH = 60, SV = 40, TH = 150, TV = 190, TR = 100, SÁ = 40 Háztartás: C + TH + SH = W + TR 710 + 150 + 60 = W + 100, azaz W = 820 Vállalat: Y = W + SV + TV Y = 820 + 40 + 190, azaz Y = 1050 Állam: G + SÁ + TR = TV + TH G + 40 + 100 = 150 + 190, azaz G = 200 Tőkepiac: I = SH + SÁ + SV I = 60 + 40 + 40, tehát I = 140 Ellenőrzés az alapegyenlettel: Y=C+I+G 1050 = 710 + 140 + 200, az egyenlőség fennáll Gy3.) Fogyasztási

függvény: C(Y) = Ca + cY 2700 = Ca + c*2000 Megtakarítási függvény S(Y) = Sa + sY = -Ca + (1-c)Y 3300 = -Ca + (1-c)*12000 = -Ca + 12000 – c12000 Tehát a két egyenlet: 2700 = Ca + c*2000 3300 = -Ca + 12000 – c*12000 Összeadom a két egyenletet: 16 6000 = 12000 – c*10000, ebből c = 0,6 2700 = Ca + 0,6*2000, tehát Ca = 1500 Fogyasztási függvény: C = 1500 + 0,6Y Megtakarítási függvény: S = -1500 + 0,4Y Y C(Y) S(Y) 2000 2700 Y = C + S, tehát S = -700 4000 6000 1500 + 0,6*4000 = 3900 1500 + 0,6*6000 = 5100 100 900 8000 1500 + 0,6*8000 = 6300 1700 10000 1500 + 0,6*10000 = 7500 2500 12000 8700 3300 Gy4.) a) C = Ca + c(Y – T + TR) 1000 = Ca + 0,8*(1000 – 400 + 100) Ca = 440 b) YDI = Y – T + TR = 1000 – 400 + 100 = 700 c) C(1500) = 440 + 0,8*(1500 – 400 + 100) C(1500) = 1400 Gy5.) a) YDI = Y – T + TR YDI = Y – 200 – 0,2Y + 150 = 0,8Y – 50 C = Ca + c*YDI C = 400 + 0,75*(0,8Y – 50) = 400 + 0,6Y – 37,5 C = 362,5 + 0,6Y S = Sa + s*YDI S =

-400 + 0,25*(0,8Y – 50) = -400 + 0,2Y – 12,5 S = -412,5 + 0,2Y b) C(5000) = 362,5 + 0,6*5000 C(5000) = 3362,5 S(5000) = -412,5 + 0,2*5000 S(5000) = 587,5 T(5000) = 200 + 0,2*5000 T(5000) = 1200 Gy6.) a) C(Y) = Ca + c*Y S(Y) = Sa + s*Y = -Ca + (1-c)Y, azaz 950 = Ca + c*1000 és 450 = -Ca + (1-c)*2000, a két függvényt összeadva 1400 = 2000 – c*1000 c = 0,6 és s = 0,4 950 = Ca + 0,6*1000 Ca = 350 és Sa = -350 Fogyasztási függvény: C = 350 + 0,6Y Megtakarítási függvény: S = -350 + 0,4Y 17 b) Y = E = C + I (nincs állam és külföld) I = 300 – 5*30 = 150 Y = 350 + 0,6Y + 150 0,4Y = 500 Y = 1250 c) Kiadási multiplikátor: 1/(1-c) = 1/(1-0,6) = 2,5 I(30) = 150 I(40) = 300 – 5*40 = 100 tehát ΔI = -50 ΔY = 2,5*(-50) = -125 Az egyensúlyi jövedelem 125 egységgel csökken, ha a kamatláb megemelkedik. Gy7.) a) tranzakciók összértéke 2Y, LT = 0,5Y (3 havi) óvatossági: LÓ = 0,1*0,5Y/(1 + i) = 0,05Y/(1 + i) spekulációs: LS = 5.000000/i Reálpénzkeresleti

függvény: L = LT + LÓ + LS L = 0,5Y + 0,05Y/(1 + i) + 5.000000/i b) M/P = L (millióval egyszerűsítünk mindenhol) 125/10 = 0,5*21 + 0,0521/(1 + i) + 5/i 2i2 – 4,05i – 5 = 0 i = 2,89 (a másik megoldás negatív) Tehát a pénzpiac 2,89%-os kamatláb mellett van egyensúlyban. Gy8.) a) Y = E = C + I + G Y = 285 + 0,75(Y – 80 – 0,4Y + 300) + 300 + 350 0,55Y = 1100 Y = 2000 Az egyensúlyi jövedelem nagysága 2000 egység. b) Y’ = 2750, t’ = ? 2750 = 285 + 0,75(2750 – 80 – t’*2750 + 300) + 650 t’*2062,5 = 412,5 t’ = 0,2 Tehát az adókulcsot felére kell csökkenteni ahhoz, hogy a jövedelem megnőjön. c) Kiadási multiplikátor = 1/1–c(1–t) 1/1 – 0,75(1 – 0,4) = 1,81 ΔY = 750 = m* ΔG 750 = 0,81* ΔG tehát ΔG = 412,5 Azaz a kormányzati vásárlást az eredeti adókulcs mellett 412,5 egységgel kellene növelni a jövedelemnövekedés érdekében. Gy9.) a) Y = E = C + I + G Y = 200 + 0,8(Y – 200 + 50) + 100 + 150 0,2Y = 330 Y = 1650 C(1650) = 200

+ 0,8(1650 – 200 + 50) C = 1400 b) Kiadási multiplikátor: 1/(1-c) = 1/(1-0,8) = 5 adómultiplikátor: -c/(1-c) = 0,8/(1-0,8) = -4 ΔG = 50, ennek eredményeképpen ΔY = 5*50 = 250 18 A cél, hogy ne változzon az egyensúlyi jövedelem, tehát -4* ΔT = -250, azaz ΔT = 62,5 G’ = 200, T’ = 262,5 C(1650) = 200 + 0,8(1650 – 262,5 + 50) C(1650) = 1350 c) SÁ = T – TR – G SÁ = 200 – 50 – 150 = 0 (egyensúly) SÁ’ = 262,5 – 50 – 200 = 12,5 (a költségvetés egyenlege javult) Gy10.) a) Y = E = C + I + G T = 0,7*0,5Y = 0,35Y Y = 1000 + 0,8(Y – 0,35Y) + 200 + 240 0,48Y = 1440 Y = 3000 SÁ = T – TR – G SÁ = 0,35*3000 – 240 SÁ = 810 b) T’ = 0,6*0,5Y = 0,3Y Y = 1000 + 0,8(Y – 0,3Y) + 200 + 240 0,44Y = 1440 Y’ = 3272,72 SÁ’ = 0,3*3272,72 – 240 SÁ’ = 741,8 ΔSÁ = -68,2 Gy11.) a) Y = E = C + I + G 800 = 70 + c(800 – 150 + 50) + 115 + 90 525 = c*700 c = 0,75 b) SÁ = T – TR – G SÁ = 150 – 50 – 90 SÁ = 10 (szufficit) c) Kiadási

multiplikátor = 1/(1-c) = 1/(1-0,75) = 4 ΔY = 200 = 4* ΔG ΔG = 50, G’ = 140 Tehát a kormányzati vásárlást 50-nel kell növelni. SÁ = 150 – 50 – 140 SÁ = -40 (deficit) d) Az adókat 40 egységgel kellene növelni, hogy a költségvetés újra egyensúlyba kerüljön e) Adómultiplikátor: -c / (1-c) = -0,75 / (1-0,75) = -3 ΔY = -3*40 ΔY = -120 Tehát az új jövedelem 1000-120 = 880 egység. Gy12.) Ca = 200, c = 0,75, I = 50, G = 500, T = 0,2Y a) Y = E = C + I + G Y = 200 + 0,75(Y – 0,2Y) + 50 + 500 0,4Y = 750 Y = 1875 b) SÁ = T – TR – G SÁ = 0,2*1875 – 500 = -125 (deficit) 19 c) SÁ = 0 T = G, azaz 0,2Y = G’ Y = 200 + 0,75(Y – 0,2Y) + 50 + 0,2Y 0,2Y = 250 Y’ = 1250 G’ = T’ = 0,2*1250 = 250 Tehát a kormányzati vásárlást csökkenteni kell a felére, ezzel az adó is lecsökken (az egyensúlyi jövedelem csökkenése miatt). Gy13.) a) M/P = L és I = S 5400/3 = Y – 10i + 90 Y = 10i + 1710 0,2Y – 200 = 250 – 25i Y = 2250 – 1250i 10i

+ 1710 = 2250 – 125i 135i = 540 i = 4% Y = 10*4 + 1710 = 1750 b) P ↑ ⇒ M/P ↓ ⇒ túlkereslet a pénzpiacon ⇒ i ↑ ⇒ I ↓ ⇒ Y ↓ ⇒ L ↓ ⇒ ez csökkenti a kamatlábat, de kisebb mértékben, mint ahogy eredetileg megnőtt. Tehát kialakul egy magasabb kamatláb és egy alacsonyabb reáljövedelem (számítással ellenőrizhető, P’ = 1,2*3 = 3,6 behelyettesítésével az egyenletbe). Gy14.) a) Y = 2000 = 0,8*2000 + 200 + 425 – 25i 25i = 225 i = 9% L = 0,5*2000 – 1009 + 140 = 240 M/P = 250/1 = 250 Tehát az árupiacon túlkínálat van, aminek értéke 10. Egyensúly ennél alacsonyabb kamatláb és magasabb jövedelem mellett fog kialakulni. b) M/P = L és Y = C + I 250 = 0,5Y – 100i + 140 220 + 200i = Y és Y = 0,8Y + 200 + 425 – 25i Y = 3125 – 125i 220 + 200i = 3125 – 125i 325i = 2905 i = 8,94% Y = 220 + 200*8,94 = 2008 Gy15.) TH = 0,2W, C = 0,7(W + TR) SH = 100, TR = 80, TH + TV = 400, SÁ = 20, SV = 92, X = 200, X – IM = 20 Külföld: 200 – IM

= 20, tehát IM = 180, SK = -20 Tőkepiac: I = SÁ + SH + SV + SK I = 20 + 100 + 92 – 20 = 192 Állam: TR + G + SÁ = TH + TV 80 + G + 20 = 400 G = 300 Háztartás: C + SH + TH = W + TR 0,7(W + 80) + 100 + 0,2W = W + 80 20 W = 760 TH = 0,2*760 = 152, TV = 400 – 152 = 248 C = 0,7(760 + 80) = 588 Vállalat: Y = W + TV + SV Y = 760 + 248 + 92 Y = 1100 Gy16.) L = M/P 1750 – 10i + 90 = 5400/P 1840 – 10(60 – 4P) = 5400/P 1840 – 600 + 40P = 5400/P 1240P + 40P2 – 5400 = 0 P = 3,87 (a másik érték negatív) i = 44,52% Gy17.) a) Y = E = C + I + G és L = M/P Y = 0,7Y + 50 + 400 – 45i + 75 0,3Y = 525 – 45i és 5Y – 800i = 1000 Y = 200 + 160i 0,3(200 + 160i) = 525 – 45i 93i = 465 i = 5% és Y = 1000 b) C = 0,7*1000 + 50 = 750 I = 400 – 45*5 = 175 c) ND = NS 1000 – 3(w/P) = 500 + 2(w/P) 500 = 5(w/P) w/P = 100, P = 1, tehát w = 100 N = 1000 – 3*100 = 700 Gy18.) a) Munkaképes korú: 3250000 * 66% = 2.145000 fő Inaktív = munkaképes korú – aktív = 2.145000

– 1800000 = 345000 fő b) ND = NS 20(w/P)-400 =1700-10(w/P) 30(w/P) = 2100 w/P = 70 c) w/P = 70, w = 700, tehát P = 10 d) NS = 0 20(w/P)-400 = 0, ebből w/P = 20 e) P’ = 0,7*10 = 7 w/P’ = 700 / 7 = 100 ND = 1700 – 10*100 = 700 NS = 20*100 – 400 = 1600 A foglalkoztatottak száma 700, a kényszerű munkanélküliek száma 1600 – 700 = 900, az önkéntes munkanélküliek száma 1800 – 1600 = 200, tehát az összes munkanélküli 1.100000 fő f) 21 Gy19.) a) ND = NS 860 - 120 w/P = 185 + 105w/P 675 = 225 w/P w/P = 3 b) N = 860 – 120*3 = 500 ezer fő c) Aktív lakosság = 1.200000 * 0,75 – 140.000 = 760000 fő d) w/P = 4 ND = 860 – 120*4 = 380 NS = 185 + 105*4 = 605 Foglalkoztatottak száma 380.000 fő e) Kényszerű munkanélküliek száma 605 – 380 = 225 ezer fő f) Önkéntes munkanélküliek száma 760 – 605 = 155 ezer fő Gy20.) a) L = M/P és Y = E = C + I + G 0,4Y-200i = 2250 / 1,25 0,4Y = 1800 + 200i Y = 4500 + 500i és Y = 100 + 0,8(Y – 300 + 100) +

2000 – 200i + 160 0,2Y = 2100 – 200i Y = 10500 – 1000i 4500 + 500i = 10500 – 1000i 1500i = 6000 i = 4% és Y = 6500 b) Y’ = 6700 6700 = 10500 – 1000i’ i’ = 3,8% 0,4*6700 – 2003,8 = M/P’ M/P’ = 1920 ΔC = c* ΔY = 0,8200 = 160 ΔI = -200* Δi = -200-0,2% = +40 Gy21.) a) C(800) = 15/16*800 = 750 C(1200) = 7/8*1200 = 1050 c = ΔC / ΔY = 300 / 400 = 0,75 750 = Ca + 0,75*800 Ca = 150 22 C = 150 + 0,75Y S = -150 + 0,25Y b) M/P = L és Y = E = C + I 300/1 = 0,5Y – 40i Y = 600 + 80i és Y = 150 + 0,75Y + 180 – 16i 0,25Y = 330 – 16i 0,25(600 + 80i) = 330 – 16i 150 + 20i = 330 – 16i 36i = 180 i = 5% és Y = 1000 c) I(5) = 180 – 16*5 = 100 C(1000) = 150 + 0,75*1000 = 900 S(1000) = -150 + 0,25*1000 = 100 d) P’ = 2, M/P’ = 150 150 = 0,5Y – 40i Y = 300 + 80i 0,25(300 + 80i) = 330 – 16i 36i = 255 i’ = 7,088% és Y’ = 866,67 I(7,088) = 66,6 C(866,67) = 150 + 0,75*866,67 = 800 S(866,67) = -150 + 0,25*866,67 = 66,6 Gy22.) a) C(2700) = 2040 és C(3600) =

2670 c = ΔC / ΔY = 630/900 = 0,7 2040 = Ca + 0,7*2700 Ca = 150 b) IM(2400) = 146 és IM(3300) = 182 m = ΔIM / ΔY = 36/900 = 0,04 146 = IMa + 0,04*2400 IMa = 50 IM = 50 + 0,04Y Tervezett jövedelem(Y) 2400 Fogyasztás (C) Állami vásárlás (G) 2700 3000 3300 3600 3900 150+0,7Y=1830 2040 2250 2460 2670 2880 180 180 180 180 320 320 320 320 250 250 250 250 Beruházás (I) Export (X) 180 320 250 180 320 250 Import (IM) 146 50+0,04Y=158 170 182 194 206 Makrokereslet (AD) 2434 2632 2830 3028 3226 3424 c) AD = C + I + G + X – IM Y = 2400 esetén túlkereslet van, az összes többi jövedelemszinten túlkínálat d) TB = X – IM 104, 92, 80, 68, 56, 44 23 Gy23.) a) Y = E = C + I + G + X – IM Y = 100 + 0,7Y + 50 + 50 + 100 – 20 – 0,1Y 0,4Y = 280 Y = 700 TB = X – IM TB = 100 – 20 – 0,1*700 TB = 10 b) TB = X – IM = 0 (X változása változtatja az Y-t) Y = 100 + 0,7Y + 50 + 50 + 0 0,3Y = 200 Y’ = 666,67 TB = 0 = X’ – 20 – 0,1*666,67 X’ = 86,67 ΔX

= -13,33 Gy24.) a) Y = E = C + I + G Y = 11000 + 0,8Y + 1500 + 5000 Y = 87.500 b) Y = E = C + I + G + X – IM Y = 17500 + 0,8Y + 7000 – 8000 – 0,05Y Y = 66.000 c) TB = X – IM TB = 7000 – 8000 – 0,05*66000 = -4300 csökkenti a jövedelmet a deficit d) X – IM = 0, azaz Y = 87.500 (mintha zárt gazdaság lenne) A javuló külkereskedelmi mérleg emeli az egyensúlyi jövedelmet. e) Az export növeli az egyensúlyi jövedelmet. f) Δ Y = ΔX*(1/(s+m)) = ΔX(1/0,25) = ΔX4 Egy egységnyi export növekedés 4 egységnyivel növeli az egyensúlyi jövedelmet. g-h) az autonóm import növelése változtatja a jövedelmet, és ezen keresztül a TB-t ΔY = ΔIMa *(-1/(s+m)) ΔY = 1500*(-4) = -6000 Tehát a jövedelem csökkenne 6000-rel. TB’ = 7000 – 9500 – 0,05*60000 TB’ = -5500 A külkereskedelmi mérleg romlik. Gy25.) AD = C + I + G Y = 300 + 0,75Y + 300 – 5(1 + 2P) + 100 0,25Y = 700 – 5 – 10P AD = 2780 – 40P ND = NS 1300 – 2(w/P) = 100 + 3(w/P) w/P = 240, P =

1, tehát w = 240 Ha P > 1 ⇒ w/P < 240 ⇒ túlkereslet, NS érvényesül AS = 5N = 5(100 + 3*240/P) = 500 + 3600/P Ha P ≤ 1 ⇒ w/P > 240 ⇒ túlkínálat, ND érvényesül AS = 5N = 5(1300 – 2*240/P) = 6500 – 2400/P Egyensúly, ha P > 1 24 2780 – 40P = 500 + 3600/P 0 = P2 – 57P + 90 P1 = 55,375 (nem valószínű, túl magas), Y1 = 565 P2 = 1,625, Y2 = 2715 Ha P ≤ 1 2780 – 40P = 6500 – 2400/P 0 = P2 + 93P – 60 P3 = 0,64, Y3 = 2754 P4 negatív szám Gy26.) a) ND = NS 1200 – 2(w/P) = 200 + 3(w/P) w/P = 200, P = 1, tehát w = 200 N = 1200 – 2*200 = 800 Q* = 108001/2 = 282,8 b) P = 2, w/P = 100 ND = 1200 – 2*100 = 1000 NS = 200 + 3*100 = 500 A rövidebb oldal elve alapján N = 500. Q = 10*5001/2 = 223,6 Gy27.) a) Y = E = C + I + G + X – IM Y = 850+ 0,75(Y – 1000) + 500 + 1000 + 600 – 0,15Y 0,4Y = 2200 Y = 5500 TB = NX =600 – 0,15*5500 = -225 b) 1/(s+m) = 1/(0,25 + 0,15) = 2,5 c) ΔY = 500 = ΔG * 2,5 ΔG = 200 TB’ = 600 – 0,15*6000 =

-300 d) A két multiplikátor megegyezik, tehát ΔX = 200 TB” = 800 – 0,15*6000 = -100 Gy28.) a) Y = C + I + G Y = 1600 + 0,8Y + 1400 + 400 Y = 17.000 b) 17.000 = 23800 – 80P P = 85 c) w/P = 17000 / 85 = 200 d) ND = 2500 – 4*200 = 1700 NS = 1100 + 4*200 = 1900 A munkapiacon túlkínálat (munkanélküliség) van. A rövidebb oldal elve alapján N = 1700 A munkanélküliek száma 200. e) AS = Y = 10N = 10*1700 = 17.000 f) Egyensúly van az árupiacon (AD = AS) Gy29.) a) Munkanélküliség van, azaz az ND érvényesül N = 14400/(3/P)2 = 1600*P2 AS = (57600*L)1/2 = (576001600P2)1/2= 9600P 25 2400 + 7200/P = 9600P 0 = 4P2 – P – 3 P = 1 (a másik érték negatív) Y = 9600*1 = 9600 b) w = 4 (árupiaci egyensúly, még mindig munkanélküliség) N = 14400/(16/P)2 = 900P2 AS = (57600*900P2)1/2 = 7200P 7200P = 2400 + 7200/P 3P2 – P – 3 = 0 P = 1,18 c) N = 1600*12 = 1600 N’ = 900*1,182 = 1253, tehát csökkent 347-tel d) w/P = 3/1 = 3 w/P * N = 31600 = 4800 w’/P’ =

4/1,18 = 3,39 w’/P’*N’ = 3,391253 = 4248 A reálbérszint nőtt, viszont a reálbértömeg csökkent. Nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottság, mint ahogy a reálbér nőtt. Gy30.) a) az export állandó, mindenhol 3000 TB = X – IM, a hiányzó import és TB adatok kitölthetők AD = C + I + G + X – IM, több sor kitölthető b) Egyensúlyi jövedelem Y = AD = 32000 c) C + I + G = 32400 TB = -400 makröjövedelem Belföldi kereslet (C+I+G) export import 26000 28200 3000 2800 28000 29600 3000 3000 30000 31000 3000 3200 32000 32400 3000 3400 34000 33800 3000 3600 36000 35200 3000 3800 TB 200 0 -200 -400 -600 -800 AD 28400 29600 30800 30000 33200 34400 Igaz-hamis állítások 1.) A megtermelt jövedelem és a végső felhasználásra rendelkezésre álló jövedelem a makrogazdasági körforgási modellben nem tér el egymástól. 2.) Az állam tőkepiaci megtakarítása a költségvetés szufficitje 3.) A GDP-t a GNI-ból úgy kapjuk meg, hogy hozzáadjuk a

külföldi vállalatok és a külföldi állampolgárok hazai tevékenységét. 4.) IM – X: a külföld hozzájárulása a jövedelemhez 5.) A transzferek mindig a költségvetéstől a háztartásokhoz áramlanak 6.) A kamatláb növekedése közvetlenül hat az árupiaci egyensúlyi jövedelemre 7.) A makrogazdaság árupiaci kereslete közvetetten függ a kamatlábtól 8.) A megtakarítási határhajlandóság egyenlő az összes megtakarítás és a jövedelem hányadosával. 26 9.) Növekvő jövedelem és változatlan megtakarítási határhajlandóság esetén a fogyasztási határhajlandóság nő. 10.) A fogyasztási hányad (C/Y) a jövedelem növekedésével csökken 11.) Pénzkereslet alatt azt értjük, hogy a gazdasági szereplők mekkora pénzmennyiséget szándékoznak betétben tartani. 12.) Adott pénzkínálat mellett a profitvárakozások javulása közvetlenül emeli a kamatlábat 13.) Adott pénzkínálat mellett a profitvárakozások javulása közvetetten

emeli a kamatlábat az autonóm beruházás növekedése által indukált árszínvonal emelésen keresztül. 14.) A kereskedők kötelesek a váltót fizetési eszközként elfogadni 15.) A nominálbér a reálbér és az árszínvonal hányadosa 16.) A reálbér csökkenésével az önkéntes munkanélküliek száma nő, a kényszerű munkanélküliek száma csökken. 17.) Ha az aktuális árszínvonal kisebb a munkapiaci egyensúlyhoz tartozónál, akkor az árszínvonal csökkenésének hatására nő a kibocsátás. 18.) A rövidebb oldal elve azt jelenti, hogy eltérő kereslet és kínálat esetén mindig a kereslet érvényesül. 19.) A reálbér mértékegysége db/idő 20.) A munkanélküliség semmilyen fajtája sem lehet munkapiaci egyensúly esetén 21.) Teljes foglalkoztatottság mellett minden munkaképes korú lakos dolgozik 22.) A munkanélküliség csökkenéséhez a jövedelem emelkedése szükséges 23.) A munkanélküliség és az árszínvonal között fordított

arányú kapcsolat van 24.) A kamatláb növekedése növeli a beruházási keresletet és így keresleti inflációt okoz 25.) A nominálbérek növekedése rögzített árszínvonal mellett általában csökkenti a makrokínálatot és így költséginflációt okoz. 26.) A keresleti inflációt a makrokereslet csökkenése idézi elő 27.) A keresleti inflációnak áru- és pénzpiaci, míg a költséginflációnak munkapiaci gyökerei vannak. 28.) Az inflációs várakozások maguk is inflációt gerjesztenek 29.) Ha az inflációs ráta nagyobb, mint a nominálkamat, a reálkamat negatív lesz 30.) A valutakereslet egyenlő az áruexport és a tőkeimport összegével 31.) Az export független a kereskedelmi partnerek makrojövedelmétől 32.) A jövedelem csökkenése ceteris paribus javuló külkereskedelmi mérleggel jár együtt Megoldás 1. Hamis, a transzfer és az adó adja a különbséget 2. Igaz, ha az állam költségvetése szufficites, akkor a bevételek meghaladják

a kiadásokat, tehát a megtakarítása pozitív, ezt a tőkepiacon befektetheti. 3. Hamis, ki kell vonnunk a hazai gazdasági szereplők külföldi tevékenységének jövedelmét. 4. Hamis, a nettó export, azaz X – IM a hozzájárulás 5. Hamis, a vállalat is kaphat transzfert (a magánszférához áramlanak) 6. Hamis, a beruházáson keresztül, közvetetten 7. Igaz, a beruházáson keresztül (ld 6) 8. Hamis, ez a megtakarítási hányad s = ΔS / ΔY 9. Hamis, ha a megtakarítási határhajlandóság változatlan, akkor a fogyasztási határhajlandóság is. 10. Igaz, minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb hányadát takarítjuk meg (a konstans autonóm fogyasztás kisebb hányada a magasabb jövedelemnek). 11. Hamis, amit maguknál akarnak tartani (készpénzben vagy látra szóló betétben) 27 12. Hamis, közvetetten a pénzkeresleten keresztül (profitvárakozás↑ ⇒ I ↑ ⇒ Y ↑ ⇒ pénzkereslet ↑ ⇒ túlkereslet a pénzpiacon ⇒ i ↑). 13. Igaz, a

beruházások növelése növeli az összkeresletet, ami árszínvonal emelkedést okoz, és megnöveli a kamatláb (ill. az Y növekedése növeli a pénzkeresletet, és ez is kamatláb emelkedést okoz). 14. Hamis, csak a bank váltóját (a bankjegyet) kötelesek elfogadni, a többi vállalat váltóját csak akkor, ha megbíznak benne. 15. Hamis, a reálbér a nominálbér és az árszínvonal hányadosa 16. Igaz, kevesebben akarnak dolgozni, de a munkakereslet nagyobb, így nagyobb lesz a foglalkoztatás. 17. Hamis, a kiinduló helyzet munkanélküliség, ha csökken az árszínvonal, nő a reálbér, még kevesebb embert foglalkoztatnak, így csökkeni fog a kibocsátás. 18. Hamis, a két érték közül mindig a kisebb érvényesül 19. Igaz w : Ft/idő, P: Ft/db, w/P: Ft/idő*db/Ft = db/idő 20. Hamis, önkéntes munkanélküliség lehet 21. Hamis, az aktívak közül is csak azok, adott reálbér mellett dolgozni akarnak 22. Igaz, ha a jövedelem emelkedik, megnő a kereslet,

és az egyensúlyhoz a kibocsátás növelése szükséges, ami a foglalkoztatottság növelésével érhető el. 23. Igaz, a munkanélküliség csökkentéséhez a jövedelem növelése szükséges, ez viszont inflációt gerjeszt. 24. Hamis, a kamatláb növelése csökkenti a beruházást 25. Igaz, csökken a foglalkoztatás, és ezzel a kibocsátás is, a túlkereslet pedig inflációt okoz. 26. Hamis, a makrokereslet növekedés változatlan kínálat mellett 27. Igaz, keresleti inflációt okoz az autonóm keresleti tényezők vagy a pénzmennyiség növekedése, költséginflációt a nominálbér növekedése. 28. Igaz, ha a gazdasági szereplők számítanak az inflációra, jobban emelik az árakat, ami további inflációt gerjeszt. 29. Igaz, reálkamatláb = nominálkamatláb – inflációs ráta 30. Hamis, az áruimport és a tőkeexport összegével egyenlő 31. Hamis, az export számukra import, ami függ a jövedelmüktől 32. Igaz, a csökkenő jövedelem csökkenti

az importot, ezzel javítja a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. 28