Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Kriván Roland János - AIFSZ mikroökonómia

Készítette: Kriván Roland János AIFSZ mikroökonómia I. Mit tud a Kereslet árrugalmasságáról? Megmutatja, hány százalékkal változik egy árú kereslete, ha ára egy százalékkal megváltozik. A kereslet annál rugalmasabb, minél több és közelebbi helyettesítője van az adott jószágnak, és a fogyasztók jövedelmük minél nagyobb hányadát költik az adott jószágra, és minél hosszabb az időszak. II. Milyen paradox árhatásokat ismer? 1. Griffen: alsóbbrendű jószágnál jelentkezik, ahol az árváltozás jövedelmi hatása nagyobb, mint a helyettesítési hatás. 2. Presztízs: különböző státuszú szimbólum esetében Annál vonzóbb minél nagyobb az ár 3. Minőségi: a fogyasztók nem ismerik az árú, minőségét és az árból következtetnek rá 4. Spekulációs: áremelkedés esetén a fogyasztok további, áremelkedésre számítanak, ezért előre hozzák vásárlásaikat. V. Hogyan csoportosíthatóak a vállalatok termelési költségi

és milyen összefüggés van közöttük? A költségek csoportosítása: a. Tényezők lekötésének időtartama szerint: 1. Folyó költségek: a termelés során folyamatosan felmerülnek, az értékesítés során gyorsan megtérülnek 2. A tartós tőkebefektetés költségei: a termelés beindulásakor egyszerre, nagy volumenben jelentkeznek, hosszabb periódus alatt fokozatosan térülnek meg. b. A könyvelés alapjául szolgáló bizonylatok szempontjából: 1. Explicit költségek: adott időszakban a számlákon szereplő költségek 2. Implicit költségek: számlákon átutalásokon nem jelennek meg c. A költségértelmezés elméleti alapja szerint: 1. Számviteli költségek: számvitelileg nyilvántartható folyó költségek pl explicit, implicit egy része, a normál profit nem. 2. A termelés gazdasági költségei: a számviteli költségek és a normál profit Mö szemlélete szerint a normál profit a vállalkozók – mint termelési tényezők – jövedelme,

vállalkozásra motiválásuk ára. Ugyan az mint a munkabér, kamat vagy járadék. d. A termelés változására való reakció szempontjából: 1. Állandó költségek (FC fixed cost): nem reagálnak a termelési volumen változására Csak rövid távon értelmezhetők. Hosszú távon minden költség változónak minősül 1. oldal Készítette: Kriván Roland János AIFSZ mikroökonómia VI. Mit értünk tökéletesen versenyző vállatok alatt? Hol van a profit maximalizáló kibocsátás? Mit jelent a kínálat? A tökéletesen versenyző vállalat árelfogadó. A termékek ára nem függ saját kínálatától A vállalat adott piaci áron annyit ad el, amennyit csak akar. A profit maximalizáló kibocsátást úgy határozzuk meg, mint a bevételnek a költségek levonása utáni maradványt. Így a vállalat elért összes profit a teljes bevétel és a teljes költség különbsége. Eladásra felajánlott termékek mennyisége. VIII. Állandó mennyiségű

termelési tényezők: abszolút és különbözeti járadéka? Abszolút járadék: az a járadék, amelyet mindegyik, tehát a legrosszabb föld használatáért is megfizetnek – a különbözetivel szembeállítva. Az abszolút járadékot a még megművelt legrosszabb föld alternatív felhasználási lehetőségének értéke szabja meg. Ha egy tényezőnek nincsen alternatív felhasználási lehetősége, akkor általában nincsen abszolút járadék sem. Különbözeti járadék a jobb és a rosszabb termelési tényezők bérleti díjának különbsége. IX. Milyen főbb piaci formákat ismer? Jellemezze őket! Versenypiac: nagyon sok eladó van a piacon. Ezen belül megkülönböztetünk tökéletes versenyt, amelyben homogén terméket termelnek és monopolisztikus versenyt, amelyben differenciált termékeket állítanak elő. Oligopólium: csak néhány termelő van a piacon. Az oligopólium is lehet homogén, vagy differenciált. A negatív meredekségű görbék a

csekély vállalatszámból, a viszonylagosan nagyvállalat méretből adódik. Monopólium: csak egyetlen termelő van a piacon. Keresleti görbéje maga az ősszpiaci keresleti görbe, amely negatív. X. Melyek a tökéletes verseny (monopólium) létrejöttének okai? -Egyetlen eladó van. -Olyan homogén termék előállítója, aminek nincs helyettesítője. -Belépés lehetetlen vagy nehéz. -Nincsenek versenytársai. (döntéseiben csak saját döntéseitől függ) XI. Mit értünk monopólium alatt? Hol van a profit maximalizáló kibocsátása? Milyen jövedelem elosztási és jóléti hatásai vannak? Egy olyan terméknek egyetlen eladója, amelynek nincsenek közeli helyettesítői, így más termékek árának változása nem hat a monopoltermék keresletére. A monopólium fakadhat szabadalomból, jogi szabályozásból, hatékony üzemméret nagyságából. A profitmaximalizálás szükséges föltétele tehát a monopólium esetében is a határköltség és

határbevétel kiegyenlítődése. Ha a profit maximális, akkor MC=MR 2. oldal Készítette: Kriván Roland János AIFSZ mikroökonómia 1. Kisebb mennyiséget magas áron ad el 2. Gazdasági profitra úgy tesz szert, hogy a fogyasztói többlet egy részét elsajátítja A monopólium termelői és fogyasztói holtteher veszteséget is eredményez. Holt teher veszteség: elvész a társadalom számára de senkinek nem jelent veszteséget. XIV. Milyen befektetési formákat ismer? 1. Fizikai javak: tőkejavak, ingatlanok, műkincsek, nemesfémek stb 2. Pénzügyi javak: -kötvény (hitel viszony), -részvény (tulajdon viszony) 3. Emberi tőke: társadalom XV. Mi a jelen és jövő érték számítás lényege? Jövőérték: a befektetés jövőbeni értéke a befektetett értéknek és a banki kamatnak az összege. Jelenérték: a jövőben várható bevétel jelenbeli értékét mekkora összeg eredményezne ugyanakkora bevételt, ha adott kamatláb mellett azt a bankba

helyeznénk. XVI. Abszolút és komparatív előnyök! Abszolút előny: Ha az abszolút előnyök alapján szakosodnak, kevesebb termelési tényező felhasználásával képesek ugyanazt a mennyiségű terméket létrehozni, a fennmaradó tényezőt újabb cikkek termelésére fordíthatják, ezáltal az előállítható terméktömeg bővül, a termelési lehetőségek határa feljebb tolódik. Komparatív (viszonylagos) előny: Ha komparatív előnyök alapján szakosodnak, akkor az erősebb partner azon termékek gyártására szakosodik, amelyikben az abszolút – s egyben itt található komparatív - előnye nagyobb. A gazdaságilag gyengébb pedig arra, ahol relatíve kisebb a lemaradása tehát viszonylagos, komparatív előnye van. XVII. Milyen kereskedelem politikai eszközöket ismer? -védővámok -mennyiségi kontingensek, kvóták alkalmazása -olyan adminisztratív intézkedések, amelyek közvetve ugyan, de végeredményben a behozatal akadályozzák (például

nehezen teljesíthető szabvány- és egészségügyi előírások stb.) XVIII. A fogyasztói racionalitás jellemzése! Racionális fogyasztó:  a fogyasztás során várható hasznosságát maximalizálja,  döntéseiben következetes. 3. oldal Készítette: Kriván Roland János AIFSZ mikroökonómia A racionális fogyasztás első kritériuma, hogy a fogyasztó saját maga számára a lehető legnagyobb jólétet kívánja biztosítani. A döntések következetessége bizonyos szabályoknak megfelelő döntéseket jelent. Pl.: ha a fogyasztó szerint 1 kg körte jobb, mint 1 kg alma és 1 kg sárgabarack jobb, mint 1 kg körte, akkor a racionális választás szabályai szerint 1 kg sárgabaracknak jobbnak kell lennie 1 kg almánál. XIX. Hogyan csoportosíthatóak a javak? 1. Szabad javak: Ha a javak korlátlan mennyiségben állnának rendelkezésre pl: levegő 2. Gazdasági javak: Ha a javak csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre Ennek két fajtája

van az első a magán javak, amelyek egyénileg vehetők igénybe és a közjavak melyek mindenki számára rendelkezésre állnak. XX. Milyen külső gazdasági hatásokat (externiákat) ismer? Pozitív externália: esetében egy tevékenység egyeseknek olyan előnyöket (költségcsökkenést vagy hasznosság növekedést) eredményez, amelyekért azok nem fizetnek. Negatív externália: esetén egy tevékenység egyeseknek olyan károkat (költségnövekedést vagy hasznosság csökkenést) okoz, amelyet neki a piacon keresztül nem térítenek meg. Külső (extern) határköltség (MEC): Ez az externália által érintett termelőknek a többletköltsége, vagy költségmegtakarítása. Azt a költséghatást méri, amelyet a forrástevékenység egységnyi változása az egyéb termelőkre gyakorol, amelyek más termékeket termelnek. 4. oldal