Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Mikroökonómia minimumkérdések

MIKROÖKONÓMIA - minimumkérdések 1. Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? A közgazdaságtan a szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya. Az embereknek, embercsoportoknak a gazdasági folyamatban vagyis a termelésben, elosztásban, cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. Kérdései: mit termeljenek? hogyan termeljenek? kinek termeljenek? 2. Mit értünk a szükséglet alatt? A szükséglet az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény. 3. Mit jelent a hasznosság? A javak azon hasznos tulajdonságainak összességét, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszük őket hasznosságnak nevezzük. 4. Melyek a termelés erőforrásai? Munka, munkaerő, természeti tényezők, tőkejavak, vállalkozó. 5. Mutassa be a termelési tényezőket! Munka, munkaerő - az ember szellemi és fizikai

képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasznál. Terményeti tényezők - természetes formájukban alakalmasak termelési célokra. Tőkejavak - mindazon termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek. , amelyeket a termelésben használunk fel. Vállalkozó - feladata az összes termelési tényező egységbe szervezése, irányítása. 6. Melyek a természeti tényezők? Termőföld, vizek, erdők, bányakincsek., amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra. 7. Kit nevezünk vállalkozónak? Vállalkozó mint termelési tényező, amely abban különbözik a közönséges munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényező egységbe szervezése, irányítása. 8. Mit jelent az oppurtunity cost? Az alternatív költség angol megfelelője. Az alternatív költség egy haszonáldozat, elveszett hozam, amelyről a vállalkozás érdekében le kellett mondani. 9. Értelmezze a post hoc típusú

következtetést! 10. Mutassa be és értelmezze a termelési lehetőségek határát! A termelési lehetőségek határgörbéje jól szemlélteti a szűkösséget, a választási lehetőségeket és a választással szükségszerően együtt járó haszonáldozatot. Ez egy gazdaság maximális termelési képességét illusztrálja. Annak minden pontja az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználásával elérhető legnagyobb termelési eredményeket jelzi. A görbe minden pontja hatékony. A görbén belüli végtelen sok pontkombináció esetében a gazdaság nem hasznosítja optimálisan termelési lehetőségeit, a görbén kívüli pontok adott erőforrások mellett elérhetetlenek. A görbe az origóra konkáv. Ebből olvasható ki a növekvő relatív költségek, ill a csökkenő hozadék elve. 11. Mit jelent az összetétel csapdája? 12. Mi a fogoly dilemmája? A játék kiinduló helyzete az, hogy a börtönben két rabot – akik társak voltak a bűntényben –

egymástól elszigetelten hallgatnak ki. A foglyok választási lehetőségei: bevallja a bűntényt – ezzel társát is vádolva – vagy választja a bűntényben való részvétel tagadását. A bíró a következő ajánlatot teszi: Ha mindketten tagadnak, akkor mindketten egy hónap büntetést kapnak. Ha csak az egyik fogoly vall, akkor szabadon engedik, és társát 6 hónapra elítélik. Ha mindketten vallanak, akkor 3-3 hónapot kapnak. Most képzeljük magunkat „A” játékos helyébe! Ha „B” játékos tagadja a bűntényt, akkor jobban járunk a vallomással, mert akkor szabadon engednek. Ha társunk vall, akkor is a legjobb megoldás a vallomás, mert így 3 hónappal megússzuk és ez jobb, mint 6 hónap. Tehát bármit tesz a társunk, legjobb alternatíva a vallomás. Másik játékosunk ugyanerre a döntésre jutott 13. Értelmezze a közgazdaságtanban a ceteris paribus állítást! A ceteris paribus a termelési függvénynél található. A termelési

függvény a felhasznált termelési tényező és az általa termelhető termékmennyiség közötti összefüggést mutatja meg. Megvizsgáljuk, hogy hogyan változik a termelés mennyisége, ha növeljük a munka mennyiségét. Fontos, hogy minden egyéb felétel változatlan maradjon (ez a ceteris paribus), mert csak ebben az esetben lehetséges az összefüggés egyértelmű kimutatása. 14. Értelmezze a piac fogalmát! A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők színtere. 15. Definiálja a piaci keresletet! Keresleten azt az árumennyiséget értjük, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. 16. Definiálja a piaci kínálatot! Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeget értjük, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. 17. Mit értünk az egyensúlyi ár alatt? Egyensúlyi ár az az ár, amelynél a kereslet és kínálat egyenlő. 18. Mutasson be

a keresleti függvény elmozdulását előidéző tényezőket! A függvény elmozdulását a fogyasztók jövedelme, száma, ízlése, szokásainak váltzása okozza. 19. Mutasson be a kínálati függvény elmozdulását előidéző tényezőket! A függvény elmozdul, ha a termelők számában vagy a termelés költségeiben változás következik be. 20. Mutassa be a kereslet árrugalmasságát! A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben. Az árrugalmasság változó számérték A kereslet árrugalmassága általában negatív szám, hiszen az ár és a keresett mennyiség ellentétes irányba mozog, de az elemzés során eltekintünk a negatív előjeltől. 21. Melyek az árrugalmasságot befolyásoló tényezők? Az általános szabály az az, hogy ha csökken az ár nő a kereslet. Ez alól vannak kivételek: Sznob hatás: divatos árucikk ára csökken, így

már mindenki megveheti, ezért a fogyasztók egy része már nem vásárolja. Spekulációs hatás: az áremelésre a fogyasztók többletvásárlással reagálnak, újabb áremelésre számítva. Veblen-hatás: a fogyasztó az árakhoz kapcsolja a minőséget. Giffen-, vagy inferior javaknál is lehet, hogy az áremelkedésre keresletnövekedéssel reagálnak a fogyasztók. 22. Mutassa be a kereslet jövedelem-rugalmasságát! A kereslet jövedelem rugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik meg egy áru kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változásának hatására. A jövedelem növekedése általában növeli a keresletet, ennélfogva általában pozitív. Magas jövedelemszinten új termékek lépnek be a fogyasztásba, míg mások esetleg kimaradnak. Ennek alapján beszélhetünk: - normál jószágokról - keresletének jövedelem rugalmassága pozitív, de viszonylag állandó - luxus jószágokról - a jövedelem rugalmassága

pozitív, de a jövedelem emelkedésével növekvő - alacsonyabb rendű jószágokról - keresletének jövedelem rugalmassága negatív. 23. Mutassa be a kereslet kereszt-árrugalmasságát! A kereslet kereszt-árrugalmassága azt fejezi ki, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék keresletében. Előjele lehet pozitív és negatív is. Pozitív akkor, ha a két termék a fogyasztásban helyettesíti egymást. Negatív, akkor ha a termékek egymást kiegészítik. Nulla, az egymástól független termékek esetében. 24. Milyen időtávokat értelmezünk a közgazdaságtanban? A mikroökonómiai időtváv a gazdasági (piaci) változásokra, impulzusokra való reagálás módja és időigénye alapján határolható be. Három időtávot különböztetünk meg: - piaci időtáv: az az idő, amely alatt a termelő nem képes egyetlen inputját sem megváltoztatni. Ebben az esetben a piaci kereslet megváltoztatása a piaci ár

megváltoztatásához vezet. - rövid táv: az az idő, amely alatt a termelő legalább egy inputját meg tudja változtatni, így már valamelyest a kínálat is változhat - hosszú táv: az az idő, amely alatt a termelő minden inputját képes megváltoztatni. 25. Mit jelent a fogyasztás kardinális szemlélete? A fogyasztó az egyes jószágok elfogyasztása révén szerezhető hasznosságok abszolút nagyságát tőszámokkal képes jellemezni. Tehát a jószághalmazból kiválasztott bármely két termék, vagy szolgáltatás között arányaiban is különbséget tud tenni. 26. Mit jelent a fogyasztás ordinális szemléltete? Ez nem állítja a fogyasztót olyan szigorú feladat elé, hogy a különböző jószágoknak tulajdonított hasznosságot mennyiségileg is érzékelje. Megelégszik azzal, hogy a fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani. 27. Mit értünk a teljes hasznon alatt? 28. Definiálja és ábrázolja a határhasznot (MU)! A

határhaszon az a szám, amely megmutatja, hogy hogyan váltzik a fogyasztó összhaszna, ha egy egységgel növeli valamely termék fogyasztását. MU= összhaszon változása/elfogyasztott termék változása 29. Értelmezze Gossen I törvényét! A csökkenő határhaszon elve: az egymást követő pütlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Pl.: Az egyénnek nagy megelégedettséget okoz az első étel elfogyasztása, a belőle származó hasznot nagyra értékeli. Ahogy növeli fogyasztását, étvágya csökken, minden újabb egység elfogyasztása egyre csökkenő élvezetet jelent számára. 30. Értelmezze Gossen II törvényét! A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utosó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. 31. Melyek a speciális közömbösségi görbék? Tökéletesen helyettesítő termékek közömbösségi térképe, tökéletesen kiegészítő

termékek közömbösségi térképe, semleges jószágok közömbösségi térképe. (átlós, L alakú, vízszintes) 32. Mit értünk a helyettesítési ráta alatt (RS)? Helyettesítési rátán a két terméknek azt az arányát értjük, amely mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra. RS=delta y/delta x 33. Mit jelent a helyettesítés határrátája (MRS)? A helyettesítés határrátája az egyik jószág azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a másik jószág egy tetszőleges kis egységével történő növelése céljából. 34. Miért csökkenő a helyettesítés határrátája? Egységnyi növekedés valamely termék fogyasztásában csökkenti, csökkentése pedig növeli a határhasznot. Helyettesítés esetén a haszonnövekedés és csökkenés kiegyenlíti egymást, vagyis összegük: 0. 35. Mit jelent a költségvetési egyenes? A költségvetési egyenes azon jószágkombinációk összessége, a két jószág

terében, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből, annak teljes elkövetésével megvásárolhat, adott piaci árak mellett. 36. Mi határozza meg a költségvetési egyenes meredekségét és elmozdulását? A költségvetési egyenes origótól mért távolsága a fogyasztó jövedelmétől, meredeksége pedig a két termék árarányától függ. 37. Vesesse le ér értelmezze az ICC görbét! ICC görbe=a jövedelem-fogyasztás görbe: a fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelem és változatlan árak esetén. Levezetni a költségvetési egyenesből és a közömbösségi görbéből kell. Ahol az egyenes és a görbék érintik egymást, ott azokat a pontokat kell összekötni. 38. Ábrázolja és értelmezze az Engel-görbét! Az Engel-görbe a fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett. A koordináta rendszerben az y tengelyen a fogyasztó

jövedelmét, annak különböző nagyságait, az x tengelyen pedig valamely termék mennyiségeit jelöljük, akkor az ICC görbe levetítésével megkapjuk az adott termékre vonatokozó Engel-görbét. 39. Ábrázolja és értelmezze a PCC görbét! A költségvetési egyenes elmozdulását nem csak a jövedelemváltozás idézheti elő, hanem változatlan pénzjövedelem mellett történő árváltozás is. Árváltozás, pl. árnövekedés hatására, ha a pénzjövedelem és a másik termék ára is változatlan, a költségvetési egyenes elfordul. Az elmozdulás következtében már nem érinti az előző közömbösségi görbét, hanem egyre alacsonyabb szintű hasznosságot jelentő jószágkosarakat tartalmazók felé mozdul. Ha ezeket az érintéspontokat összekötjük, egy ár-fogyasztás görbét kapunk. 40. Mit jelent a helyettesítési hatás a fogyasztói magatartásban? 41. Mit jelent a jövedelemhatás a fogyasztói magatartásban? Megváltozik egy termék iránti

kereslet azért, mert a termék árának növededésével a fogyasztó reáljövedelem megváltozik. 42. Melyek a paradox árhatások? Sznob hatás, spekulációs hatás, Veblen-hatás, Giffen-hatás 43. Mit értünk inferior javak alatt? Alacsonyabb rendű javak. 44. Mutassa be a Marshall-keresztet! Az ugyanazon temékre vonatkozó keresleti és kínálati függvényt egy koordináta-rendszerben is felrajzolhatjuk. Ezt a függvényösszefüggést nevezzük a Marshall-keresztnek Piaci egyensúly a két függvény metszéspontjában jön létre. Egyensúlyi ár az az ár, amelynél a kereslet és kínálat egyenlő (pE). Egyensúlyi mennyiség az ehhez tartozó keresett, illetve kínált árutömeg (qE). 45. Mutassa be a piaci egyensúly kialakulását piaci, rövid- és hosszú távon! Piaci egyensúlyról akkor beszélünk, ha a piacon olyan árak vannak, amelyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenlő. 46. Mit értünk Giffen-javak alatt? Az inferior vagy más

néven az alacsonybb rendű javakat. 47. Mutassa be a termelési függvényt! A termelési függvény olyan technikai összefüggés, amely az egyes specifikus termelésitényezőkombinációk által álőállítható maximális kibocsátási mennyiséget adja meg a technikai fejlettség adott állapota mellett. Általános alakra: Q=F(L,K) azaz a kibocsátás mennyisége a felhasznált tőke és munka mennyiségének függvénye. Van rövid- és hosszú távú termelési függvény. Rövid távon a vállalat nem képes minden termelési tényezőjét változtatni. Esetünkben a tőke az a tényező, ami rövidtávon nem változtatható, tehát fix. A munka viszont rugalmasan változtatható Hosszú távon viszont a munka és a tőke is változtatható. 48. Értelmezze az isoquant görbék rendszerét! Az egyenlőtermék, vagy isoquant görbék a tőke (K) és munka (L) azon kombinációit ábrázoják, amelyek ugyanakkora kibocsátáshoz szükségesek. Az isoquant térkép az adott

termelési függvényt reprezentáló isoquant görbék összessége. 49. Mit jelent az isocost egyenes? Az egyenlőköltség egyenes miden pontja azonos összköltséget reprezentál, vagyis azt fejezi ki, hogy a két inputtényező milyen kombinációi vásárolhatók meg adott összegből. 50. Mi határozza meg az isocost egyenes meredekségét és mozgását? Az egyenlőköltség egyenes meredeksége egyenlő a tényező árak arányával. Mozgását a tőkében és a munkában bekövetkező változások határozzák meg. 51. Mutassa be a parciális termelési függvényt! 52. Mit jelent a tényező átlagterméke? Az átlagtermék, az össztermék és az összmunka hányadosa, vagyis azt mutatja, hogy egységnyi munkára átlagosan mennyi termék jut. 53. Mit jelent a tényező határterméke? A határtermék azt az összefüggést fejezi ki, hogy milyen mértékben változik az össztermelés, az adott termelési tényezőből újabb és újabb egységének felhasználása

eredményeként. 54. Mit fejez ki a koncentrációs ráta? A koncentrációs ráta kifejezi, hogy az adott ágazat össztermeléséből, vagy forgalmából milyen százalékban részesednek a legnagyobb cégek. 55. Mit jelent a Herfindahl index? A Herfindahl index gyakran használatos a monopolhelyzet kialakulását célzó állami beavatkozás megalapozására. A Herfindahl index az adott ágazatban működő összes vállalat piaci részarányának négyzetre emelésével és ezek összegzésével számítható ki. 56. Mutassa be az optimális inputkombinációt az isoyuant görbék és az isocost egyenes segítségével! Egy vállalat adott mennyiségű kibocsátásának legkisebb költségű változatát az a tényező kombináció jelenti, amelyet isoyuant görbe és az azt érintő isocost egyenes közös pontja képvisel. 57. Értelmezze a technikai helyettesítési rátát (RTS)! 58. Értelmezze a technikai helyettesítés határrátáját (MRTS)! A teechnikai helyettesítés

határrátája az az arányszám, amely megmutatja, hogy ha egy egységgel csökkentjük az egyik termelési tényezőt, mennyivel kell növelni a máskikat ahhoz, hogy a kibocsátás ne változzon. 59. Mit értünk Pareto-hatékonyság alatt a termelésben? A szabadversenyes piac az, amely elvégzi a termelési tényezők olyan elosztását, allokációját, amely garantálja legnagyobb kibocsátás mellett a jólét elérhető maximumát. Ezt nevezzük allokációs vagy Paretó-féle hatékonyságnak. 60. Sorolja fel a vállalatok stratégiai céljait! Piaci részarány növelése, a vállalat külső megítélésének alakítása, a jó pénzügyi helyzet fenntartása, növekedés, fejlődés, korszerűsítés, innováció, jövedelmezőség, a vagyon gyarapítása 61. Csoportosítsa a vállalkozások költségeit! Számviteli költség, folyó költség, gazdasági költség, alternatív költség, explicit költség, inplicit költség, fix költség, változó költség 62.

Mit értünk az alternatív költségen? Alternatív költség egy haszonáldozat, elveszett hozam, amelyről a vállalkozás érdekében le kellett mondani. (kamat, munkabér) 63. Mit jelent a gazdasági költség? A gazdasági költség a számviteli költségnél tágabb fogalom, mert magába foglalja a termelés érdekében felmerült valamennyi ráfordítás pénzben kifejezett értékét, a számviteli költségek mellett az un. Alternatív költségeket is 64. Mit jelent a számviteli költség? Számviteli költségnek nevezzük a vizsgált évben felmerült és a számviteli rendszerben nyilvántartott költségeket. 65. Mit jelent az explicit költség? Az explicit, vagy kifejezett költségek azok, amelyek adott időszak folyamán a termeléssel kapcsolatban felmerültek és számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában megjelennek. 66. Mit jelent az inplicit költség? Inplicit költség az alternatív költségek azon része, amely

pénzkifizetés formájában ugyan nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás, így a gazdasági döntéseknél szükséges számbavenni. 67. Értelmezze a gazdasági profitot! Árbevétel – Gazdasági költség = Gazdasági profit 68. Mit jelent a számviteli profit? Árbevétel – Számviteli költség = Számviteli profit 69. Mit jelent az állandó (fix) költség? A fix költségek, vagy másnéven állandó költségek azok a költségek, amelyeket akkor is fizetni kell, ha nincs kibocsátás (üzemszünet, leállás esetén is). 70. Ábrázolja és értelmezze a változó költséget! A változó költségek a kibocsátás mennyiségével együtt változnak. Változó költség pl az anyagköltség, az energiaköltség, a munkabér. A változó költség és a termelés volumenének változása közötti összefüggés lehet: - lineáris, amikor a változó költség pontosan követi a termelés változásának ütemét és irányát. - Degresszív, amikor a változó

költség a termelésnél kisebb mértékben változik. - Progresszív, ez esetben a változó költség gyorsabb ütemben nő, vagy csökken, mint a termelés. 71. Mit értünk a teljes költség alatt? Rövid távon a vállalat legalább egy fix termelési tényezővel és több változó tényezővel rendelkezik. Ennek megfelelően rövid távon szemlélve a vállalat összes költsége két részre osztható fix költségekre és változó költségekre. TC = FC + VC 72. Mit jelent az átlagos fix költség (AFC)? A termékegységre jutó fix költséget mutatja, az összes fix költség és a termelés hányadosa. AF = TC/Q 73. Mit jelent az átlagos változó költség (AVC)? A termékegységre jutó változó költséget mutatja, az összes változó költség és a termelés hányadosa. AVC= VC/Q 74. Mutassa be az átlagos teljes költséget (AC)! Az átlagköltség (AC) az egységnyi termékre jutó költség. Az átlagos összköltség a termékegységre jutó teljes

költséget mutatja, az összes költség és a termelés hányadosa. ATC= TC/Q 75. Mit jelent a határköltség? A határköltség az egységnyi kibocsátásnövekményre jutó költségnövekményt jelenti, vagyis azt a költségváltozást, amelyet egy egységnyi pótlólagos termékkibocsátás okoz. 76. Mit jelent a normál profit? Az alternatív költségek, amennyiben megtérülnek egyben a normál profitot is jelentik. Ez az a jövedelem, amit a vállalkozó a gazdaság más területén, akár a vállalkozáson kívül is megszerezhetett volna. 77. Mit nevezünk hosszú távú költségfüggvénynek? A hosszú távú költségfüggvényt úgy kapjuk, hogy összekötjük a különböző tőkebefektetési szintekhez tartozó rövid távú átlagköltség függvények minimum pontját. A hosszú távú átlagköltségfüggvény un. Burkoló görbe, mivel alulról bezárja az összes átlagköltség függvényt A hosszú távon versenyző vállalat zéró gazdasági profitra

tesz szert. 78. Milyen piaci szerkezetek különböztethetők meg? Versenyzői piac (a kereslet nagy a minimális hatékony mérethez képest), monopolpiac (a kereslet kicsi a minimális hatékony mérethez képest). 79. Mi a monopólium? A gazdasági élet valamely területén uralkodó helyzetben lévő óriásvállalat, amely rendszerint korábban önálló vállalatok szövetsége révén keletkezik és monopolhelyzete alapján monopolprofitra tesz szert. 80. Melyek a monopólium kialakulásának okai? - - a minimálisan hatékony méret túl nagy a piac méretéhez viszonyítva. Egy iparág sok különböző vállalata összeáll és korlátozza a kibocsátást annak érdekében, hogy magasabb árat érjenek el, és ezáltal növekedjen a profitjuk. Az iparág kartellé szerveződött. Az iparágban tisztán a történeti fejlődés véletlene folytán alakul ki egy domináns vállalat. 81. Mutassa be a monopólium profitmaximalizáló tevékenységét! A maximális profitot

biztosító kibocsátás a monopólium számára is a határbevétel és a határköltség által meghatározott mennyiség. Az így meghatározott mennyiséghez tartozó ár magasabb, mint a határköltség. 82. Mutassa be a monopólium tevékenységéből eredő holtteher-veszteséget! A monopólium létéből származó holtteher-veszteség az elmaradt kibocsátást méri azon az áron, amelyet az emberek hajlandók lettek volna fizetni ennek a kieső outputnak a megteremtéséért. 83. Mutassa be a tökéletes versenyt! A tökéletes verseny az a piaci forma, amelyben a piaci szereplők száma nagy, a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, a termék homogén, a piacra jutás szabad, a szereplők árelfogadók, az információk szabadok. 84. Mit értünk az átlagbevétel alatt? Az átlagbevétel (AR) az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. 85. Mit értünk a határbevétel alatt? A határbevétel (MR) megmutatja, hogyan változik az összes bevétel,

na eggyel több terméket adunk el. 86. Mutassa be a vállalat profitmaximalizálását tökéletes verseny esetén! A kibocsátást addig érdemes növelni, amíg a bevételnövekmény nagyobb, mint a költségnövekmény, és az utolsó termék amit még érdemes előállítani és piacra vinni az, amelynél a kettő éppen egyenlő, vagyis MC = p = MR 87. Mi a fedezeti pont? Ha az ár a határköltségfüggvényt ott metszi, ahol az átlag összköltség minimuma van, ezt a pontot fedezeti pontnak nevezzük (F). Ebben az esetben minden költség megtérül, tehát az összes gazdasági költség, benne az alternatív költségek is, a cég normálprofitot realizál. 88. Mi az üzembezárási pont? Ha az ár a határköltséget abban a pontban metszi, ahol az átlag változó költség minimuma van, esetleg e pont alatt, akkor a tevékenységet abba kell hagyni. Ezt a pontot nevezzük üzembezárási pontnak (Ü). 89. Vezesse le a tökéletesen versenyző vállalat kínálati

függvényét! A szabadon versenyző vállalat kínálati függvénye azonos a határköltség függvényével az üzembezárási pont feletti árak esetén. Ennél kisebb árak esetén a kínálat nulla 90. Milyen a határbevétel és az ár kapcsolata monopólium esetén lineáris keresleti görbét feltételezve? Monopólium esetén a határbevétel kisebb mint az ár. 91. Mit értünk a holtteher-veszteség alatt? A monopólium létéből származó holtteher-veszteség az elmaradt kibocsátást méri, azon az áron, amelyet az emberek hajlandók lettek volna fizetni ennek a kieső outputnak a megtermeléséért. 92. Mit értünk a Lerner-index alatt? A Lerner index a piaci erőt a vállalat terméke keresletének rugalmasságával hozza összefüggésbe. 93. Mi az első fokú árdiszkrimináció? Az első fokú árdiszkrimináció azt jelenti, hogy a monopolista a különböző egységeket különböző árakon adja, ezek az árak vevőnként különböznek. 94. Mi a

másodfokú árdiszkrimináció? A másodfokú árdiszkrimináció azt jelenti, hogy a monopolista a különböző egységeket különböző árakon adja el, de mindenki, aki ugyanazt a mennyiséget vásárolja, ugyanazt az árat fizeti. 95. Mi a harmadfokú árdiszkrimináció? Harmadfokú árdiszkriminációról van szó, ha a monopolista a különböző egyéneknek különböző áron ad el, de ugyanaz az ember az eladott mennyiség minden egységét azonos áron kapja. 96. Mi határozza meg a termelési tényezők keresletét? A termelési tényezők kereslete származékos kereslet, ami azt jelenti, hogy a vállalat azért és annyiban keres egy adott erőforrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közreműködésével előállított terméket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú távon a termelési tényezőre fordított összegen felül legalább normálprofitot biztosít. 97. Mit értünk a tényező-határköltség (MFC) alatt? MFC= az adott termelési tényező

határköltsége, az input tényező mennyiségének változása szorozva az input egységárával. 98. Mit értünk tényező határtermék-bevétel alatt (VMP)? VMP= az adott termelési tényező (munka vagy tőke) határtermékének piaci értéke, vagyis a terméknövekmény és a termékár szorzata. 99. Mit értünk az optimális tényező-felhasználás alatt? Az optimális, legkisebb költségű és a legnagyobb profitot biztosító tényezőkombináció kritériuma az, hogy a tényezők határtermékének aránya egyezzen a tényezők árarányával. 100. Származtassa a munka keresleti függvényét! A határtermék bevételt kell viszonyítani ahhoz a költségnövekményhez, amit a pótlólagosan felhasznált munka díjaként, munkabérként kell kifizetni. Addig érdemes növelni a foglalkoztatást, amíg a határbevétel nagyobb, mint a költségnövekmény, az utolsó munkás foglalkoztatásából nagyobb haszon keletkezik, mint amennyit az bérkiadásként

felemészt. 101. Milyen okokkal magyarázhatók a bérkülönbségek? - - az egyes foglalkoztatási ágakban eltérő a munka termelékenysége. Az egyes szakmák különböző mértékben kellemetlenek. Ennél fogva a béreket esetleg emelni kell, hogy a kevésbé vonzó szakmákba is lehessen embereket csábítani. Ezzel szemben a kellemes, divatos szakmák munkaerő-ellátása alacsonyabb bérek mellett is biztosítható. Jelentősége van a társadalmi értékítéletnek. Kompenzációs bérkülönbséget találhatunk a magasabb szakképzettségnél is – humántőke befektetés Kivételes tehetségek munkabérében jelentkező járadékelem – tiszta gazdasági járadék 102. Mit értünk a jövedelemhatás alatt? A magasabb jövedelem fokozott igényt támaszt a szabadidőre, az élet élvezetére. A magas jövedelemre a munkakínálat csökkentése a reakció. 103. Mit értünk a helyettesítési hatás alatt? A magasabb bér csábítása a szabadidő munkával való

helyettesítésrre. 104. Mit jelent egy jövőbeni pénzösszeg jelenértéke? A jelenérték egy jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszegsorozat mai pénzben kifejezve. Ehhez használatos a diszkontálás módszere. 105. Mutassa be a nettó jelenértéket, mint a befektetések értékelési módszerét! Nettó jelenérték a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés pénzráfordításának különbsége. Ha egy befektetés nettó jelenértéke negatív, a befektetést nem célszerű megvalósítani. 106. Mit értünk egy pénzösszeg jövőbeni értéke alatt? A tőke jövőbeni értékét az idő és a kamatláb segítségével állapítjuk meg, vagyis kamatos kamatot számítunk. 107. Értelmezze a belső kamatlábat! A piaci kamatlábat külső, a tőkebefektetés %-os hasznát pedig belső kamatlábnak nevezzük. 108. Milyen kapcsolat van a belső kamatláb és a nettó jelenérték között? Mind a kettőből lehet arra

következtetni, hogy a befektetést célszerű-e megvalósítani. Ha egy befektetés nettó jelenértéke negatív, a befektetést nem célszerű megvalósítani. Másik oldalról az összehasonlítást úgy is el lehet végezni, ha a piaci kamatlábat a tőkebefektetésből nyerhető százalékos profittal vetem össze. 109. Mi a földjáradék, és melyek a fajtái? Ha földjáradékről van szó, a föld tiszta hozamára, vagyis a termelési költségek levonása után, a gazdának maradó többletre gondolunk. Piacgazdasági viszonyok között a földjáradék pénzben jelenik meg, és mint járadékjövedelem a földnek a termelésbe való bekapcsolásáért, ill. bérleti viszonyok esetén használatának átengedéséért fizetett díj. Fajtái: - 1. Sz különbözeti járadék – nagyobb termőképességből adódik - II. sz különbözeti járadék – intenzitási járadék - Helyzeti járadék 110. Hogyan határozódik meg a föld ára? A termőföld árát a földjáradék

tőkésített értéke határozza meg. 111. Mi a vállalkozó jövedelme? A vállalkozói jövedelem a vállalkozó bevétele és a folyó költségek közötti különbség. 112. Mit értünk piaci elégtelenségek alatt? Ha a tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett „Pareto-hatékony” allokáció nem felel meg a társadalmilag optimálisnak tekintett erőforrás felhasználásának, akkor beszélünk piaci elégtelenségről, piaci kudarcokról. 113. Mit jelent a pozitív externália? Pozitív esternhatás esetén az externália forrásaként tekintett szolgáltatás megvalósulása pótlólagos hasznosságot juttat az externhatás kedvezményezett szereplőjének. 114. Mit jelent a negatív externália? Negatív externhatás esetén az externália forrásaként tekintett tevékenység pótlólagos költségeket rő az externhatás kárvallotjára. 115. Mi a jóléti veszteség? A jóléti közgazdaságtan megközelítésének lényege, hogy az externáliák a

társadalmi hatékonyságot rontják, jóléti veszteséget okoznak: hiszen létükből adódóan az egyéni és társadalmi hasznok és költségek között különbség keletkezik. 116. Mi a társadalmi határköltség? A társadalmi határköltség egy termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének előállítása miatt felmerülő összes többlet költséget jelenti. 117. Mi a társadalmi határhaszon? A társadalmi határhaszon elnevezés egy termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének előállításával és elfogyasztásával járó összes hasznosságváltozásra utal. 118. Mit ért Coaxe-tétele alatt? Nézete szerint a tulajdonjogok egyértelmű tisztázásával, kiterjesztésével és társadalmi elfogadtatásával az externáliák és az ebből adódó problémák a kormányzat beavatkozása nélkül megszüntethetők. A társadalmi optimum elérése – bizonyos körülmények között – független attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal.

119. Mit értünk a külső gazdasági hatások internalizálásán? Az externáliák internalizálása a külső gazdasági hatások belsővé tételét jelenti. Szintjei: - önkéntes megállapodás - vállalatok egyesülése - jogi eszközökkel kényszerítés, elismertetés - kényszerű kártalanítás bírósági közreműködéssel - adminisztratív intézkedések - adók és támogatások 120. Jellemezze a közjavak keresletét és kínálatát! A közjavak iránti keresletet az jellemzi, hogy a fogyasztók, a szolgáltatást igénybevevők gyakran nem, vagy csak nagyon nehezen azonosíthatók, a szolgáltatás nagysága nem mérhető. A piac a nagy és általában növekvő keresletet nem tudja kielégíteni, jellemző a közjavak elégtelen piaci kínálata, vagy az erőforrás természeténél fogva korlátozott kínálata miatt. A közjavaknak nem alakult ki a piaca, nincs piaci keresletük és kínálatuk