Szociológia | Családszociológia » Szociális és családjog

http://www.doksihu Szociális és családjog A munkához való jog E jog tartalma szorosan összefügg a társadalmi berendezkedéssel. A szocialista viszonyok között az állam volt a legnagyobb munkáltató, amikor tehát politikai célként fogalmazta meg a teljes foglalkoztatottságot, jó szerével önmaga számára határozott meg feladatot. A teljes foglalkoztatottságot ténylegesen biztosította is, ám annak árán, hogy a foglalkoztatottak száma nem igazodott a gazdasági racionalitáshoz. A gazdasági rendszerváltás többek között azt jelentette, hogy az állam nagy munkáltató maradt ugyan, de a versenyszférában erőteljesen visszaszorultak a pozíciói, s ebben a körben ha nem is korlátozástól mentesen - a gazdasági verseny és a gazdasági racionalitás jut érvényre. Szűkültek az állam beavatkozási lehetőségei a gazdasági életben és megváltoztak ennek eszközei. Emellett új társadalmi problémaként megjelent a munkanélküliség, illetőleg

a migráció hatása a munkaerőpiacra. Napjainkban tehát a munkához való jog nem annyit jelent, hogy az állam köteles valamennyi polgár számára annak igénye szerinti munkahelyről gondoskodni. Az államra e joggal kapcsolatban alapvetően az a feladat hárul, hogy: alakítsa ki ama jogszabályi kereteket, amelyek között a munkához való jog érvényre juthat, azaz dolgozza ki a vállalkozóvá válásra vonatkozó jogszabályokat épp úgy, mint a versenyszférában foglalkoztatottakra, a közalkalmazottakra, a köztisztviselőkre, a fegyveres erőknél és a rendészeti szerveknél szolgálati viszonyban állókra vonatkozó törvényeket hozza létre és tartsa fenn azt a hatósági szervezetet, amely ellenőrzi a munkaügyi, illetőleg a biztonságos munkavégzésre, valamint a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok megtartását tartson fenn olyan szervezetet, amely elősegíti a pályakezdők, illetőleg a munkahelyüket elveszítettek munkához

jutását az állami vagy államilag támogatott képzés keretszámainak meghatározásánál vegye figyelembe a munkaerőpiac tényleges és várható igényeit gondoskodjék a munkaügyi viták gyors és törvényes elbírálásáról, ide értve a munkaadó és a munkavállalók közötti közvetítés személyi feltételeinek kialakítását is határozottan lépjen fel mind a munkavállalásnál, mind a munkaviszony tartama alatt az alkotmányban tiltott diszkrimináció minden válfajával szemben támogasson olyan átképzési, továbbképzési fajtákat, amelyek elősegítik az átmenetileg munkanélkülivé váltak munkához jutását lépjen fel a nemzetközi áruforgalomra vonatkozó szerződések megsértésével vagy a magyar árukkal szembeni külföldi diszkriminációval, illetőleg a magyar munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződések megszegésével szemben A minél teljesebb körű foglalkoztatás érdekében az államnak a

rendelkezésére álló eszközökkel elő kell segítenie új munkahelyek létrehozását, főként az ország kevéssé fejlett térségeiben. http://www.doksihu A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog A munkához való joghoz társul a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog. Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányellenes ennek olyan korlátozása, hogy bizonyos foglalkozás gyakorlását a jogszabály kamarai tagsághoz, pénzügyi fedezethez (kaució letétbe helyezéséhez) vagy speciális biztosításhoz köti. Ugyancsak nem alkotmányellenes az egyes foglalkozások vagy beosztások betöltésére nézve megállapított korhatár vagy egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Alkotmányellenes viszont, ha zárt létszám (numerus clausus) alkalmazásával egyeseket megfosztanak valamely foglalkozás gyakorlásának lehetőségétől. A piacgazdaság viszonyai között az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve csak

erősen korlátozottan juttatható érvényre. Ez az elv leginkább az azonos munkahelyen azonos munkát végzők közötti diszkrimináció tilalmában ragadható meg. Ám nem minden különbségtétel minősül alkotmányellenes diszkriminációnak. Nem diszkriminatív, pl ha a munkaadó a hosszabb munkaviszonnyal rendelkezőknek vagy huzamos ideje ugyanannál a cégnél dolgozóknak magasabb fizetést ad. Némiképp hasonló a helyzet a végzett munka mennyiségéhez és minőségéhez igazodó jövedelem (Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése) tekintetében: köztudott, pl. hogy bizonyos ágazatokban a fizetési szint megalázóan alacsony, s ezt egyedi esetekben bírói úton sem lehet korrigálni. A pihenéshez való jog A munkához való joggal szoros kapcsolatban áll a pihenéshez való jog, amelyet viszont a munkavégzéssel járó jogviszonyok jelentős részében a jogi szabályozás alapján és keretei között akár bírói úton is érvényesíteni lehet. Ez annál is

inkább így van, mert a két munkavégzés közötti, túlságosan rövid pihenőidő nem csupán a munkaerő regenerálásához nem elegendő, hanem bizonyos foglalkozásokban veszélyeztetheti a munkát végző, sőt esetleg mások testi épségét és életét is. Az egészséghez való jog Az egészséghez való jog „valódi” alapjog, amelynek megvan mind az állami intézményvédelmi (pontosabban: szervezési) oldala, mind pedig alanyi jogi oldala. Ebben a körben az állam legfontosabb feladata az egészségügyi ellátórendszer megszervezése. A tekintetben viszont - miként ezt a napjainkban széles körben kibontakozni kezdő folyamatok ékesen bizonyítják - az államnak széleskörű döntési szabadsága van, hogy azt miként teszi. Teheti alapvetően az állami és önkormányzati fenntartású intézményhálózatra támaszkodva, de utat nyithat a szabályozott keretek között végbemenő privatizációnak is. Az utóbbi természetesen nem jelenti az állam

„kiszorulását” az egészségügyből, mivel bizonyos hatósági - pl. engedélyezési, ellenőrzési - feladatok mindenképpen az állami szerveknél maradnak, s természetesen az állam kezében marad a jogi szabályozás is. Lényegében ugyanez vonatkozik az egészségbiztosításra. Az államnak kötelessége egy működőképes rendszert létrehozni és fenntartani. A finanszírozás azonban nem csupán „államosított” formában képzelhető el Jó néhány külföldi modell bizonyítja, hogy - természetesen megfelelő állami kontroll mellett - http://www.doksihu igenis szerephez juthatnak magán biztosítótársaságok is. Az állam felelőssége tehát egyfajta eredmény-felelősség: legyen a rendszer működőképes, hatékony és biztonságos. Épp ezért az államot egyfajta „háttérfelelősség” is terheli pl. azért, hogy egy, az ellátórendszerbe tartozó kórház csődbe jutása ne vezethessen oda: az érintett terület lakossága egészségügyi

ellátás nélkül marad. Abban is széleskörű döntési szabadsága van az államnak, hogy miként „súlypontozza” az egészségügyi ellátást, így pl. mely feladatokat utal az alapellátás, illetőleg a szakellátás körébe, mekkora gondot fordít a megelőzésre és ehhez milyen eszközöket használ (így, pl. mely szakterületeken írja elő a rendszeres szűrővizsgálatok tartását), hogyan szervezi meg a rendkívül magas szintű felkészültséget és műszerezettséget igénylő szakellátást országos és regionális szinten. Az állampolgárnak alanyi joga van az egészségügyi ellátásra, az viszont vajmi kevéssé érdekli, hogy ezt adott esetben közalkalmazotti státusban álló, egy közhasznú társaság által foglalkoztatott, avagy vállalkozóként praktizáló orvos nyújtja-e a számára. A művelődéshez való jog Némiképp más a helyzet a művelődéshez való jog körében, abból eredően, hogy amíg „világnézetileg elkötelezett

gyógyítás” nincs (legfeljebb olyan értelemben van, hogy aki igényli, az a testi gyógyítás mellett lelki gondozásban is részesül), addig „világnézetileg elkötelezett oktatás és nevelés” létezik. Alapvetően az államra és az önkormányzatokra hárul a világnézetileg semleges oktatást nyújtó intézmények fenntartása. Más kérdés, hogy az államnak e tekintetben sincs monopolhelyzete: semleges oktatást pl. egy alapítványi iskola is nyújthat. Emellett az államnak - a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén nem pusztán el kell tűrnie az iskolaalapítás szabadságának érvényre jutását, hanem az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésének megfelelően kiemelten kell támogatnia az esélyhátrányban lévő csoportok (pl. testi vagy szellemi fogyatékosok) speciális képzését szolgáló intézmények működését. Ami az „ingyenes általános iskolát” illeti: ez mindmáig megmaradt a program (vagy ha úgy tetszik: a

jámbor óhaj) szintjén. Alapjogi szempontból ugyanis egy iskola nem akkor ingyenes, ha nem kell tandíjat fizetni, hanem akkor, ha az iskolalátogatás nem hárít a szülőre anyagi terheket (a tankönyvek és a tanuláshoz szükséges eszközök, felszerelések megvásárlása útján). A művelődéshez való jognak azonban nem csak az iskolai rendszerű képzés szerves része, hanem a közművelődés is. E szakterületen a rendszerváltás nagy „érvágást” hozott. A gazdálkodó szervek és a szakszervezetek ugyanis sorra-rendre kivonultak a mecenatúrából: sok kultúrház, könyvtár elárvult, számos zenekar, tánccsoport „gazda” nélkül maradt. A civil szféra pedig nem erősödött olyan ütemben, hogy ellensúlyozni tudta volna ezt a folyamatot. Számos önkormányzat is úgy viszonyult a közművelődés támogatásához: adnék én erre pénzt szívesen, de nekem nincs. A közművelődéshez való jog érvényesülésének fontos bástyái az állam és az

önkormányzatok által fenntartott intézmények: a múzeumok, könyvtárak, színházak, művelődési házak. Emellett sok településnek vannak olyan hagyományos rendezvényei - tavaszi kulturális fesztivál, várjátékok, nyári szabadtéri játékok, stb. formájában - amelyek egyszerre szolgálják a közművelődés ügyét, az idegenforgalmat és az adott település vagy környék széles körben való megismerését. Azt, hogy ez nem a nagy települések kiváltsága, jól példázza a Kapolcs-völgyi művészeti napok évről-évre nagyobb látogatottsága. Valójában tehát arról van szó, hogy a közművelődésnek meg kellett tanulnia igazodni a megváltozott viszonyokhoz: a korábbi mecenatúrát új váltotta fel, ám az egészséges lokálpatriotizmus jó szervezőkészséggel és a Nemzeti Kulturális Alapból, http://www.doksihu valamint más pályázatok keretében elnyerhető támogatásokkal párosulva, és részben piaci alapokra épülve képesnek

bizonyult leküzdeni a rendszerváltás nyomán támadt átmeneti nehézségeket. A szociális biztonsághoz való jog Különbséget kell tenni egyfelől a valamilyen oknál fogva erre rászoruló emberek számára az állam által állampolgári jogon, lényegében minden ellenszolgáltatás nélkül nyújtott támogatási formák, másfelől pedig ama rendszeres pénzösszegek között, amelyekkel szemben ellenszolgáltatás áll. Így például a rászorulónak segélyt kell adni a megélhetéséhez, ugyanakkor nyugdíjra csak az jogosult, aki korábban megfizette a nyugdíjjárulékot. Az utóbbiról maga az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy legalább részben a „vásárolt jog elve” alapján működik. Mivel a testület többségi álláspontja tagadta a szociális biztonsághoz való jog alapjogi jellegét, megpróbálta az alkotmányjogi tulajdonvédelmet erre a területre is kiterjeszteni. Tette azonban ezt ama végső következtetés levonása nélkül, hogy a

korábbi rendszertől örökölt „felosztó-kirovó” elven felépülő nyugellátás jelenlegi szabályai összességükben nem felelnek meg az alkotmányos követelményeknek. A szociális biztonsághoz való jog alapjogként való elismerése a nyugellátást sok tekintetben közelíti az egészségügyi ellátáshoz: mindkét esetben alapvetően szerződés alapján járó szolgáltatásról van szó, ahol is az államra az a kötelezettség hárul, hogy hozzon létre és működtessen egy hatékony ellátórendszert. Abban már nagy az állam döntési szabadsága, hogy ezt milyen szervezeti formában teszi meg. Ám odáig még ez a nagyfokú döntési szabadság sem terjed, hogy az emberek - munkavállalók és vállalkozók - aktív életszakaszában a jövedelmek differenciálódásánál érvényre juthassanak ugyan a piacgazdaság szabályai, ám ugyanezek a szabályok már ne vagy csak minimális mértékben gyűrűzhessenek be a nyugdíjrendszerbe. Három olyan eleme van

a jelenlegi szabályozásnak, amely az utóbbi hatást előidézi. Az első és a szociális biztonsághoz való joggal leginkább összeegyeztethetetlen - az ún járulékplafon, ami azt jelenti, hogy amint az érintett személy tárgyévi jövedelme elér egy bizonyos - nem túl magas - összeget, a további jövedelmekből az állam már nem von le nyugdíjjárulékot, de azokat nem is veszi figyelembe a nyugdíj összegének megállapításánál. Ekként a nyugdíj összege függetlenedik az aktív életkorban elért jövedelemtől és az állam megvonja azt a jogot a vele szerződéses viszonyban álló partnerétől, hogy az egy munkával töltött életpálya során az átlagosnál lényegesen magasabb befizetései fejében alanyi jogot szerezhessen a befizetéseivel arányban álló nyugellátásra. A második korlát a járulékplafon alatt is érvényesülő degresszió, azaz bizonyos határ felett a jövedelem 30, 20, 10 %-ának figyelembe vétele a nyugdíj

szempontjából. Végül a harmadik: az infláció hatását ellensúlyozni hivatott valorizáció erőteljes korlátozása. E három korlátozó tényező a maga összességében erőteljesen megakadályozza az egyént abban, hogy viszonylag elfogadható biztonsággal gondoskodni tudjon időskori éveinek megfelelő életszínvonaláról. Félreértés ne essék: a szociális biztonsághoz való jog egyetlen pályakezdőnek sem ad alanyi jogot arra, hogy ugyanazon nyugdíjrendszer szabályai szerint történjék nyugdíjának megállapítása, mint amely rendszer pályakezdésének időpontjában-hatályban volt. Harminc-negyven év alatt ugyanis annyi változás történik egy ország életében, hogy semmiféle nyugdíjrendszert nem lehet ennyi időre befagyasztani, avagy annyi évre előre szerzett jogokat garantálni. Ugyanakkor a változtatásoknál figyelemmel kell lenni az életkörülmények tervezhetőségének és alakíthatóságának egy bizonyos - a demokratikus

jogállamban minimálisan elvárható, a jogbiztonságot megjelenítő - mértékére. Ennyit, és nem többet jelent ebből a nézőpontból a szociális biztonsághoz való jog. http://www.doksihu Az alapvető jogok érvényesülésének garanciája Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. Mivel Magyarországon az Alkotmánybíróság nem része a rendes bírósági szervezetnek, továbbá az Alkotmány „bíróságok” alatt mindig a rendes bíróságokat érti, az idézett rendelkezés pontatlan. A tényleges helyzet az, hogy az említett igények és kifogások - a törvény rendelkezésének megfelelően - az Alkotmánybíróság vagy a bíróságok előtt érvényesíthetők. Tipikusan az Alkotmánybíróságra tartozik, pl az olyan indítványok elbírálása, amelyek azt sérelmezik, hogy az érintettek azért nem

tudják gyakorolni alapvető jogukat, mert valamely jogalkotó szerv alkotmánysértő mulasztást követett el: nem alkotta meg azt a jogszabályt, amely az igény-érvényesítésnek előfeltétele. Ugyanígy az Alkotmánybíróságra tartozik az olyan jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata, amelyekről az érintettek úgy vélik: alkotmánysértő módon korlátozzák alapvető jogukat vagy akadályozzák őket az alapjoggal kapcsolatos igények érvényesítésében. Kivételesen az Alkotmánybíróság jár el az alapjoggal kapcsolatos egyedi aktusok ügyében is: így pl. a testület bírálja felül az országos népszavazás kezdeményezésével kapcsolatos egyes döntéseket, illetőleg a felsőoktatási intézmények autonómiáját sértő egyedi döntéseket. Végül, de nem utolsó sorban - az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésére irányuló jogkörében - az Alkotmánybíróság dönti el, hogy hol húzódnak az egyes alapvető jogok határai,

azaz valamely alanyi jog vagy igény része-e az alapvető jognak vagy sem, nem különben az Alkotmánybíróság dönt abban a jogvitában is, hogy az alapjog valamely korlátozása érinti-e a szóban forgó jog lényeges tartalmát. Az 1993. évi III törvény megalkotásának szükségessége, a törvény főbb elvei, általános szabályai, eljárási kérdések A szociális törvényben megfogalmazott fontosabb különös eljárási rendelkezések a következők: a szociális törvényben meghatározott feladat és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat polgármestere és jegyzője gyakorolja, a hajléktalanoknak általában nincs állandó bejelentett lakásuk, ezért ügyükben szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte, ideiglenes

intézkedésként a települési önkormányzat – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, amellyel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését, az eljárási határidőt a szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője – indokolt esetben – egy ízben, legfeljebb 15 nappal hosszabbíthatja meg, a megkeresésnek a megkeresett szerv, valamint szakhatóság 10 napon belül köteles eleget tenni, http://www.doksihu a megyei (fővárosi) adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatal 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő személyi jövedelem adójának alapját, bejelentési kötelezettség keretében az ellátásban részesülő ügyfél

a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet, a tényállás tisztázása a bizonyítás keretében a jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy a családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A pénzbeli és természetbeni ellátásoknál – ha jogszabály másként nem rendelkezik a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait, valamint a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzatok rendeletben szabályozzák. Ha a szociális törvény másként nem rendelkezik a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg, szociális ügyben meghozott határozat bírósági felülvizsgálatára vonatkozó eljárás

során – a fél kérelmére – ideiglenes intézkedésnek van helye. A bíróság végzéssel elrendelheti az alanyi jogon járó pénzbeli ellátás folyósítását, a természetbeni szociális ellátás biztosítását, szociális intézménybe való beutalást és az intézményi jogviszony fenntartását. Az ideiglenes intézkedéshez elegendő a jogosultság alapjául szolgáló tények valószínűsítése, a bíróság a szociális ügyben meghozott érdemi határozatot megváltoztathatja. Kivételt képeznek ez alól a szociális rászorultságtól függő, vagyis a nem alanyi jogon járó pénzbeli ellátásokról szóló határozatok, a jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a határozat kézhezvételének másnapjától számított hat hónapon belül érvényesítheti, szociális igazgatási eljárásban hozott, kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után nincs helye végrehajtásnak, a jogerősen

megállapított pénzbeli és természetbeni ellátás a kérelem benyújtásától esedékes, a teljesítésre köteles szociális hatáskört gyakorló szerv ellen a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó jogerős határozat, vagy bírósági ítélet végrehajtását a jogosult kérelmére a bírói ítélet esetében a bírósági végrehajtó, egyéb esetben pedig a jogerős határozatot hozó szerv rendeli el, a szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes, visszatérítési kötelezettség keretében a felvett pénzellátást vissza kell fizettetni, a természetbeni ellátás során kapott dolgot vissza kell szolgáltatni, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzbeli egyenértéket meg kell téríttetni, illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére kell kötelezni azt, aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, az

ellátás megszüntetése mellett. Az előzőek szerinti összeget kamattal megemelt mértékben kell visszafizetni, de a kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. Visszatérítésre kötelezésnek csak a tudomásszerzéstől számított három hónapon belül, továbbá az ellátás igénybevételétől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől számított egy éven belül van helye. Az előbbiek szerint megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a szociális ellátás időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult. Időskorúak járadékát, munkanélküliek jövedelempótló támogatását, rendszeres szociális segélyt, ápolási díjat és legalább három hónapot meghaladó

időtartamú átmeneti segélyt igénylő – illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy, a rendszeres http://www.doksihu pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül – köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van. E bejelentés alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv határozattal rendelkezik arról, hogy a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéből a folyósított szociális ellátás összege levonásra kerül. A rendszeres pénzellátás folyósítás megkezdésekor a szociális hatáskört gyakorló szerv által meghozandó, a megtérítendő szociális ellátás összegét is tartalmazó határozat alapján a társadalombiztosítási igazgatási szerv gondoskodik az említett összeg levonásáról és a

települési önkormányzat részéről átutalásról. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó és elrendelt megtérítendő összeget, illetve a pénz egyenértéket és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti. Adatkezelés és adatvédelem A települési önkormányzat jegyzője kötelessége, hogy az ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezessen. A nyilvántartás tartalmazza az ellátásra jogosult azonosításához szükséges adatokat (alapvető személyazonosító adatok, állampolgárság, bevándorolt, vagy menekült jogállás, belföldi lakó, illetve tartózkodási hely, a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatai, Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám)), valamint a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, a

szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést, a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat, végül az említett EGK tanácsi rendeletek szerinti személyek esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímén, hozzátartozó esetében a rokoni kapcsolatot. Ezen személyek esetében, ha a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más állam illetékes hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatósága jár el, amely a szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az előzőek szerinti eljárást 90 napon belül köteles lefolytatni. Az ellátó szociális intézmény vezetője a személyes szociális gondoskodásban

részesülők személyekről szintén nyilvántartást vezet, amely az előbbiekben említett adatokon túl az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására, s a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat tartalmazza. Ha a törvény másként nem rendelkezik az említett két nyilvántartásból a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével az ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A nyilvántartásból csak szociális hatáskört gyakorló, valamint gyámügyi feladatokat ellátó, társadalombiztosítási igazgatási, igazságszolgáltatási, katonai igazgatási szervek, valamint személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére szolgáltatható adatok eseti megkeresésük alapján. Állami fenntartású intézmény esetén, ha

az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, a kérelmet, beutaló határozatot a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi, az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága céljából. E nyilvántartás tartalmazza a kérelem beadásának, a beutaló határozat közlésének időpontját, a http://www.doksihu kérelmező személyazonosító adatait, lakó- illetve tartózkodási helyét, a tartásra köteles személy, illetve a törvényes képviselő személyazonosító adatait. A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell, amelyet beutaló határozat esetén az intézményvezető megkeresése alapján a beutaló önkormányzat, egyéb esetekben pedig az intézményvezető végzi el. Az ellátási igény teljesítése, illetve az igény megszűnése esetén nyilvántartásból az adatokat törölni kell. Az akire nézve az előbbiekben említett nyilvántartások adatot

tartalmaznak, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, helyesbítési, vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelőtől. http://www.doksihu Az ellátások rendszere, csoportosításuk a törvény alapján, az intézményrendszer felépítése http://www.doksihu A munkanélküli ellátások változásai, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély A munkanélküli ellátások változásai: Ez egy folyamat. 90’es évek eleje: 30-40% (pánikszerűen tört az országra) 1991. évi IV: törvény: foglalkoztatási törvény Ha valaki munkanélkülivé vált, ezek a lehetőségek állt előtte: 1) nyilvántartásba vették a munkanélküli központban 2)Az elbocsátást vitte és kiszámolták, hogy jogosult-e munkanélküli járadékra 3) 2 évig kaphatta ezt a járadékot Együttműködési kötelezettség volt. Köteles

elvállalni, ill a felajánlott átképzést elfogadni, folyamatos kapcsolattartás a munkaügyi központtal. A járadék összege az első időszakban a táppénz összegét érte el, utána csökkent. Senki nem gondolta, hogy a munkanélküliség tartós lesz. 1993-94: a legrosszabb évek voltak foglalkoztatás szempontjából Magyarországon. A szociális törvény április elsején lépett hatályba. Ha valakinek a járadékideje kimerült, átkerült az önkormányzat hatáskörébe, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását igényelhette. Alacsonyabb volt, mint a járadék és mások voltak a feltételek is. Az öregkori nyugdíj 80%ánál nem lehetett magasabb Kezdetben az ellátás határozatlan idejű volt. Az együttműködési kötelezettség megmaradt, még az önkormányzattal is. 1995: Bokros csomag, a jövedelempótló megjelenik: 2 év időtartamra szűkítik a folyósítás idejét 1996 októberétől: átmeneti időszak. Csak az kaphatja a jövedelempótló

támogatást, aki előtt 90 napig dolgozott. 1997-1998: újabb változás. Lejár a jövedelempótló folyósítása 1997-ben a rendszeres szociális segélynek megjelenik egy új formája. Határozatlan idejű, legalább 30 napig egy évben foglalkoztatni kell a munkanélkülit, megmarad az együttműködési kötelezettség. 2000-ben megszűnik a jövedelempótló. Aki kimeríti a munkanélküli járadékot, rendszeres szociális segélyben részesült. 270 napra csökkentik a jövedelempótlót Munkanélküli járadék változásai: - határozatlan időtartamra szól 2 év 1,5 év 9 hónap Jövedelempótló támogatás változásai: határozatlan idejű 2 év Megszűnik Rendszeres szociális segély: határozatlan idejű Álláskeresési járadék Munkanélküli járadék helyett álláskeresési járadék Kik jogosultak álláskeresési járadékra? Ki számít hivatalosan álláskeresőnek? http://www.doksihu Mit tartalmaz a munkaügyi központtal megkötött álláskeresési

megállapodás? Mit nevezünk kereső tevékenységnek? Mikor tekinthető megfelelőnek a munkahely? Az álláskeresési járadék alapja Mennyi az álláskeresési járadék összege? Az álláskeresési járadék alsó és felső határa A járadékfolyósítás időtartama A járadék folyósításának kezdő napja Milyen esetben szüntetik meg a járadék folyósítását? Milyen esetben szüneteltetik a járadék folyósítását? Vállalkozói járadék Munkanélküli járadék helyett álláskeresési járadék A foglalkoztatási törvény 2005. november 1-től a munkanélküli járadék helyett az álláskeresők új támogatásaként vezeti be az álláskeresési járadékot. A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől a munkaügyi központ

kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Akinek a munkanélküli járadékra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezett, és a kérelmét legkésőbb 2005 október 31-én benyújtotta, ezt az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Kik jogosultak álláskeresési járadékra? Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki: álláskereső, és a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes munkaügyi központ sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani . Ki számít hivatalosan álláskeresőnek?

Álláskeresőnek az a személy tekinthető, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az Európai Gazdasági Térség állampolgára munkanélküliként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon, engedély alapján végezhet munkát), oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, a fenti körülményeiben esetleg bekövetkezett változást a munkaügyi központnak 8 napon belül bejelenti, maga is aktívan keres munkahelyet, elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal álláskeresési megállapodást köt, a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként nyilvántart . Az itt megállapított valamennyi feltételnek teljesülnie kell. Mit tartalmaz a munkaügyi

központtal megkötött álláskeresési megállapodás? Az álláskeresési megállapodás az álláskereső a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezései gyakoriságát, az álláskeresőnek az álláskeresése érdekében folytatott http://www.doksihu tevékenységének, a munkába lépés vállalt időpontjának, az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőinek meghatározását tartalmazza. Mit nevezünk kereső tevékenységnek? Kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, illetve gazdasági társaságvezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tag (pl. bt beltagja), szintén kereső tevékenységet folytatónak minősül. Nem minősül kereső tevékenységnek a közérdekű önkéntes tevékenység. A munkanélküli járadékra való jogosultság feltételeként említett, legalább 365 nap munkaviszonyba nem számít be

a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama kivéve a GYES, GYED ideje, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, otthoni gondozása, tízévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, továbbá saját részre magánerőből lakás építése miatti fizetés nélküli szabadság. Mikor tekinthető megfelelőnek a munkahely? A munkaügyi központ által felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha megfelel az álláskereső képzettségi szintjének (vagy a munkaügyi központ által felajánlott képzéssel megszerezhető képzettségnek, illetve az általa utoljára legalább fél évig betöltött munkakör képzettségi szintjének); az álláskereső egészségi állapota szerint alkalmas a munka elvégzésére; foglalkoztatása munkaviszonyban történik; várható keresete eléri az álláskeresési járadék összegét, illetve a minimálbért (ha a járadék ennél alacsonyabb); végül, ha a munkahely és a lakóhely közötti

oda-visszautazás legfeljebb három óra, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő, illetve ilyen gyermeket egyedül nevelő férfi esetben pedig két óra. Az álláskeresési járadék alapja A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani. Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani. Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének

harmincad része. Mennyi az álláskeresési járadék összege? Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki. A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a . Az álláskeresési járadék alsó és felső határa Az álláskeresési járadéknak az első folyósítási szakaszban van alsó és felső határa: Az első szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsó határa megegyezik a minimálbér az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos összegének 60 százalékával, felső határa

pedig az így megállapított összeg kétszeresével. Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül történő ismételt megállapítása esetén alsó határként a kötelező legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb összege 60 százalékát kell figyelembe venni http://www.doksihu Ha a járadék alapjául szolgáló korábbi átlagkereset az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg. A járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén azonban - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott (pl. GYES) - az alsó határ számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni. Amennyiben a jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset-kiegészítésben részesült, annak

összegét a járadékalapot képező keresetbe be kell számítani; az így megállapított járadékösszeg a kereset-kiegészítés 65%-ával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja. A járadékfolyósítás időtartama A folyósítás időtartamának megállapításánál az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időt kell vizsgálni. A munkaviszony időtartamába nem számítható be az az időszak, amely alatt az állástalan álláskeresési járadékban részesült. Ez a négyéves időtartam meghosszabbodik abban az esetben ha ezek alatt nem állt fenn munkaviszony: katonai és polgári szolgálat, keresőképtelen betegség, beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány, terhességi gyermekágyi segély, GYES, GYED folyósítása, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka

folyósításának ideje, előzetes letartóztatás, szabadságvesztés és elzárásbüntetés, ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartama. A munkanélküli járadék folyósítási idejét oly módon kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ha a

járadékban részesülő a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon, ezt a munkaadónak kell igazolnia. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni. Ha ez a juttatás kifizetésre kerül, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette. A járadék folyósításának kezdő

napja A folyósítás kezdő napja a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezésének napja. Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak 90 nap elteltével folyósítható. Milyen esetben szüntetik meg a járadék folyósítását? Meg kell szüntetni a járadék folyósítását, ha az álláskereső kéri, http://www.doksihu az álláskeresési megállapodásban foglaltakat felróható módon nem teljesíti öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, kereső tevékenységet folytat (kivéve a rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet, mert ekkor szüneteltetni kell a folyósítást), olyan képzési lehetőséget fogad el, melynek során a minimálbért elérő rendszeres támogatásban részesül,

oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a járadékfolyósítási idejét kimerítette meghalt. Ha a járadék megszüntetésére azért kerül sor, mert az álláskereső az együttműködési megállapodásban foglaltakat felróható módon megszegte, vagy úgy létesített munkaviszonyt, hogy annak bejelentését a munkaügyi központnál elmulasztotta, a járadék újból csak a megszüntetés kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható, az egyéb feltételek megléte mellett . A bejelentési kötelezettség azt jelenti, hogy a járadékban részesülő az általa folytatott kereső tevékenységet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. Ilyenkor az alkalmi munkavállalói könyvet a járadék számfejtése előtt kell a kirendeltségen

bemutatni. Milyen esetben szüneteltetik a járadék folyósítását? Szüneteltetni kell a járadékot, ha az álláskereső. terhességi, gyermekágyi segélyben, gyedben, gyesben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára, előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapítják meg, közhasznú munkavégzés alatt, rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, keresetpótló juttatásban részesül alkalmi munkavállalói könyvvel munkát végzett - az alkalmi munkavállalás napjaira (ebben az esetben a munkaügyi központ külön határozat meghozatala nélkül a munkavégzés napjaira nem folyósítja a járadékot). Ha a szünetelés oka megszűnik, az egyéb feltételek fennállása esetén a munkanélküli járadékot

tovább kell folyósítani. Vállalkozói járadék 2005-től az egyéni és a társas vállalkozók is jogosultak munkanélküli ellátásokra, vállalkozói járadék igénybevételére, de ezzel egyidejűleg bevezették a vállalkozói járulékot is. Az egyéni és társas vállalkozó 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet, melynek alapja az egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem. Nem kell járulékot fizetnie annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált, a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát (a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani), aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. Vállalkozói járadék illeti meg azt, aki munkanélküli, a munkanélkülivé

válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, http://www.doksihu rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A vállalkozói járadék összegét a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem összegének alapulvételével kell kiszámítani. A kiszámítás során a munkanélküli munkanélkülivé válását megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben a munkanélküli legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. 1991. évi IV törvény; 2005 évi LXXXVIII törvény; Rendszeres szociális

segély Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít aktív korú nem foglalkoztatott személynek? Hogyan lehet a segélyt igényelni? Mennyi a rendszeres szociális segély összege? Mikor szűnhet meg a rendszeres szociális segély folyósítása? Mit jelent az együttműködési kötelezettség? Milyen esetben szüneteltetik a rendszeres szociális segély folyósítását? Jogosultság felülvizsgálata Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás A betanítás A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek megfelelő igénylőknek . Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? A települési önkormányzatok annak a 18. évét betöltött, aktív korú személynek nyújtanak rendszeres szociális segélyt, aki egészségkárosodott, vagy nem foglalkoztatott. A segély nyújtásának

további feltétele, hogy a kérelmező megélhetése más módon nem biztosított. A jogszabály akkor minősíti a megélhetést nem biztosítottnak, ha a kérelmező családjában egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, azaz 20 640 forintot, vagyona sem neki, sem családjának nincsen, a 18. életévet betöltött aktív korú személy (előző a) pont) havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, azaz 20 640 forintot; az aktív korú, de nem foglalkoztatott személy havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 70 %-át, azaz 18 060 forintot. A családi jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, a kérelem benyújtását megelőzően az igénylő részére folyósított rendszeres pénzellátás összegét, valamint a keresőtevékenységből származó jövedelmet. A rendszeres szociális segély hajléktalan személyek részére

is megállapítható és folyósítható, de erről értesíteni kell a főjegyzőt. Így ki lehet azt zárni, hogy egy személy több önkormányzattól is kapjon támogatást. Ki minősül egészségkárosodottnak? A törvény szerint egészségkárosodott az, aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy http://www.doksihu vakok személyi járadékában részesül, illetőleg fogyatékossági támogatásban részesül. Ki számít aktív korú nem foglalkoztatott személynek? A feltételek elbírálásakor nem foglalkoztatott személynek az minősül, aki nem folytat keresőtevékenységet, és ha kimerítette a munkanélküli járadék, illetve jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül (ebben az esetben kérelmet az időtartam kimerítésétől számított 12 hónapon belül nyújthatja be); vagy munkanélküli járadékban részesült, melynek folyósítását, keresőtevékenység

folytatása miatt, a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg és a keresőtevékenységet követően munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot (ebben az esetben kérelmet a kereső tevékenység megszűnésétől számított 12 hónapon belül nyújthatja be); vagy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal (továbbiakban: munkaügyi központ), illetve annak kirendeltségével vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel legalább 1 évig együttműködött, vagy ápolási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségügyi járadéka, átmeneti járadék, rokkant nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt és a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőzően közvetlenül

legalább 3 hónapig együttműködött a munkaügyi központtal és kereső tevékenységet nem folytat (kivéve az önkormányzatok által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát). Az aktív korú nem foglalkoztatott személy segélyre való jogosultságához az is szükséges, hogy vállalja a beilleszkedési programban való részvételt. Hogyan lehet a segélyt igényelni? A rendszeres szociális segély megállapítására, így az igénylésre vonatkozó szabályokat is a települési önkormányzatok állapítják meg. A kérelmet és a jogosultságot bizonyító okiratokat, a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalában vagy az önkormányzat által meghatározott önkormányzati szervnél lehet benyújtani. Az önkormányzat rendelete tartalmazza továbbá az együttműködési eljárás szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködési

kötelezettség megszegésének eseteit is. Mennyi a rendszeres szociális segély összege? A rendszeres szociális segély összege havonta jövedelemmel nem rendelkező egészségkárosodott jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, azaz 20 640 forint; nem foglalkoztatott személy esetén 70 %-a, azaz 18 060 forint; jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a fenti összegnek illetve a jogosult havi jövedelmének különbözete. Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, akkor ezt a munkavállalói könyvet köteles a települési önkormányzat jegyzőjének bemutatni, legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján. Az önkormányzat a tárgyhóra járó segély összegét a segély szüneteltetésének időtartamára jutó valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenti. Mikor szűnhet meg a rendszeres szociális segély

folyósítása? A rendszeres szociális segély nem állapítható meg, illetve a már megállapított ellátást meg kell szüntetni olyan személy esetében, aki egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (pl. táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj), kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének http://www.doksihu aa) az egészségkárosodott jogosultak esetén a 80 %-át, azaz 20 640 forintot; ab) a nem foglalkoztatott jogosultaknál pedig 70 %-át, azaz 18 060 forintot; olyan személy esetében, aki előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti; olyan személy esetében, aki a vonatkozó EU jogszabályok alapján jogosult a segélyre, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták; az olyan, nem

foglalkoztatott személynek, aki da) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal illetve a munkaügyi központtal nem működött együtt; db) rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg; dc) katonai szolgálatot teljesít; dd) álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik; de) kereső tevékenységet folytat (kivéve: települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést); df) közoktatási illetve felsőoktatási intézményben, nappali oktatásban tanulmányokat folytat vagy

képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. Ha a nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segélyt megszüntetik, a megszüntetéstől számított 36 hónapon belül az ismételten megállapítható, abban az esetben, ha a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei egyébként fennállnak. Kivételt képez ez alól, ha a kérelmező együttműködési kötelezettségét korábban nem teljesítette vagy az önkormányzat által szervezett foglalkoztatását a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg . Mit jelent az együttműködési kötelezettség? A folyósítás feltételeként meghatározott együttműködés alatt értendő az, hogy a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel nyilvántartásba véteti magát; és a beilleszkedését

segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. Milyen esetben szüneteltetik a rendszeres szociális segély folyósítását? A rendszeres szociális segély folyósítása szünetel, ha a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkozásban vesz részt, de nem kell azt szüneteltetni, ha a jogosultat alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Jogosultság felülvizsgálata A települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot legalább két évente felülvizsgálja. Ha e felülvizsgálat során azt állapítják meg, hogy a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, akkor az önkormányzat a segélyt tovább folyósítja. A nem foglalkoztatott személy esetén azonban a jogosultsági feltételek fennállásán kívül, a segély további folyósításának feltétele az is, hogy az

önkormányzattal illetve az általa kijelölt szervvel együttműködjön. http://www.doksihu Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosultak foglalkoztatását kell biztosítania. Az aktív korú nem foglalkoztatott akkor köteles a települési önkormányzat, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha a munka szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek megfelel, vagy az általa utoljára legalább 6 hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas, a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda és

visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát nem haladja meg; a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, amely 2006. január 1-jétől 62 500 forint (2005-ben 57 000 forint volt) ; részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a munkahely és a lakóhely közötti naponta tömegközlekedési eszközzel - történő oda és visszautazás ideje a másfél órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében az egy órát nem haladja meg és várható havi keresete legalább a kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri. A foglalkoztatási kötelezettség: közmunka; közhasznú munka; vagy közcélú munka biztosításával teljesíthető. Időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha a nem foglalkoztatott

személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított 6 hónapon belül, a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a 30 munkanapot. A közcélú munka egybefüggő időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. Ismételten akkor foglalkoztatható 12 hónapon belül, ha nem jogosult álláskeresési támogatásra. A betanítás A közcélú munkára való felkészítés érdekében az önkormányzat betanítást szervezhet. Ennek időtartama nem haladhatja meg a foglalkoztatási napok számának 20 %-át, és nem lehet több mint 40 munkanap. A betanítás a közcélú munkavégzés időtartamába beszámít 1993. évi III törvény;168/1997 (X 6) Korm rendelet;316/2005 (XII 25) Korm rendelet; A lakhatáshoz kapcsolódó támogatások, az ápolási díj Lakásfenntartási támogatás http://www.doksihu Milyen formái vannak a lakásfenntartási támogatásnak? A normatív támogatásra

való jogosultság feltételei A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételei A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság és költség Mennyi a normatív lakásfenntartási támogatás időtartama és összege? A kérelem benyújtásának módja A támogatás folyósítása A kérelem elutasítása esetén van jogorvoslati lehetőség? Milyen következményekkel jár a jogosulatlan igénybevett támogatás? Milyen formái vannak a lakásfenntartási támogatásnak? A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a lakásával kapcsolatos költségeit nehezen vagy egyáltalán nem képes fedezni, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek eleget tesz. Az erre vonatkozó szabályozást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény (a továbbiakban: szociális törvény), valamint a kérelmező lakóhelye

szerint illetékes képviselőtestület által megalkotott önkormányzati rendelet tartalmazza A települési önkormányzatnak az alábbi szociálisan rászorult személyeknek, családoknak kell lakásfenntartási támogatást nyújtania: a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (normatív lakásfenntartási támogatás), az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek, az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (helyi lakásfenntartási támogatás). A települési önkormányzat a normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek juttatott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként és/vagy önálló ellátásként is nyújthat helyi lakásfenntartási támogatást. Az önkormányzati rendeletek alapján tehát a szociális törvény feltételeinek megfelelő családok mellett más rászorultak is kaphatnak támogatást. Valamennyi támogatási formára

vonatkozó előírás, hogy ugyanarra a lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészei külön lakásnak minősülnek. A normatív támogatásra való jogosultság feltételei A 2004. május 1-jei módosítás értelmében a normatív lakásfenntartási támogatásra a meghatározott jövedelemszint alatt élő családok nem a tényleges lakásfenntartási kiadásaik alapján jogosultak, hanem a szociális törvényben megállapított, elismert költség figyelembevételével. Ennek megfelelően azok is kaphatnak már támogatást, akik nem tudnak megfelelő lakásfenntartási költséget igazolni (a lakás komfortfokozata miatt kisebb a rezsi összege, mert például nincs fűtés vagy villany). Az jogosult normatív lakásfenntartási támogatásra, akinek a háztartásában az egy főre jutó

havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2006-ban 38 700 forintot), feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 százalékát meghaladja. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult, viszont egyidejűleg nem kaphat normatív lakásfenntartási támogatást is. Ha előrefizetős gáz vagy áramfogyasztást mérő készülék működik a jogosult lakásában, a támogatást vagy annak egy részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. http://www.doksihu A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételei A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és összegét. A szociális törvény az önálló ellátásként

nyújtott támogatások megállapítására kereteket állapít meg, ezektől az előírásoktól az önkormányzati rendeletek nem térhetnek el: a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő, a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete a jövedelem 30 %-át meghaladó költséghányadot jogosultsági feltételként nem írhat elő, a támogatás összegét úgy kell szabályozni, hogy annak az egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál, az igénylés menetét úgy kell szabályozni, hogy a kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható legyen, a lakásfenntartási

támogatás megállapításánál figyelembe vett költséget úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összegét határozza meg - a településen jellemző - költségek figyelembevételével, vagy tételesen határozza meg a költség típusait, melynek során legalább a szociális törvényben felsorolt költségeket figyelembe kell venni. A szociális törvényben felsorolt költségek: lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a távhő-szolgáltatás díja, a közös költség, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségei. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság és költség ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, ha a

háztartásban négy személy lakik 65 nm, ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004. évben 400 forint (2004 évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg). Mennyi a normatív lakásfenntartási támogatás időtartama és összege? A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a család jövedelmétől és az elismert költségtől függ. A

támogatás összege: az elismert lakásfenntartási költség 30 %-a, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (vagyis a nyugdíjminimumnak) 50 http://www.doksihu százalékát (2006-ban 12 900 forint); a szociális törvényben rögzített - az egy főre jutó havi jövedelmet és a nyugdíjminimumot is tartalmazó - képlet alapján kiszámított összeg, amely nem lehet 2500 forintnál kevesebb, ha az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum felét (2006-ban 12 900 forintot). A kérelem benyújtásának módja A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalában (a városokban a szociális irodán) kell benyújtani a helyszínen ingyenesen beszerezhető nyomtatványon, amelynek pontos tartalmát az önkormányzati rendelet és a 32/1993. (II 17) Korm rendelet határozza meg A nyomtatványnak tartalmaznia kell -

függetlenül az igényelt támogatás formájától -, hogy a kérelmező milyen jogcímen lakik a lakásban. A normatív támogatás iránti kérelem esetében a lakás nagyságát - amennyiben az önkormányzatnak nincs hivatalos tudomása róla - a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell. Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát, hitelt érdemlő módon igazoló irat nincs a birtokában, a jegyző az adatok közlése céljából megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatalát. Más, a kérelemhez csatolandó mellékletet az önkormányzati rendelet is meghatározhat (például saját tulajdonú lakásnál a tulajdoni lap másolata). A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtása nem jár illetékfizetési kötelezettséggel, sőt, az egész eljárás költségmentes. A támogatás folyósítása Amennyiben a kérelmet megalapozottnak ítéli meg az önkormányzat, a

lakásfenntartási támogatás összegét havonta utalja át a határozatban megjelölt szolgáltatóhoz, pénzintézethez. A gyakorlat szerint a kérelmező csak albérlet esetén kapja meg készpénzben a támogatást, egyébként közvetlenül nem jut hozzá az összeghez (ezzel kívánják biztosítani, hogy a jogosult tényleg a lakás költségeinek fedezésre fordítsa a támogatást). A kérelem elutasítása esetén van jogorvoslati lehetőség? A kérelmező a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos határozattal szemben, a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet abban az esetben, ha az önkormányzat képviselő testülete a hatáskörét átadta a polgármesternek vagy valamelyik bizottságának. A fellebbezést a sérelmezett határozatot hozó szervnél kell benyújtani. Ez a szerv 8 napon belül a kérelemnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti határozatát, ellenkező esetben ahhoz a felettes szervhez köteles

továbbítani a fellebbezést, amely azt el fogja bírálni. A kérelmező, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát abban az esetben, ha a képviselő testület megtartotta hatáskörét és ő döntött az ügyben. A határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet a keresetlevelet benyújtani a megyei bíróságnál. Ha az ügyfél kicsúszott a 30 napból, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül - indokolt esetben legkésőbb 3 hónapig - igazolás benyújtása mellett (ha ezt a bíróság megalapozottnak ítéli meg) indíthat keresetet. Milyen következményekkel jár a jogosulatlan igénybevett támogatás? Aki a lakásfenntartási támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe (a támogatás elnyerése érdekében hamis adatokat jelöl meg vagy az általa ismert hibás adatokról nem tájékoztatja a kérelmet

elbíráló szervet), köteles azt kamatokkal együtt visszafizetni (A kamatokat a Polgári Törvénykönyvben határozzák meg). Ha a kérelmező nem tudott arról, hogy jogosulatlanul kapta a támogatást, a kamatokat nem kell megtérítenie. 1993. évi III törvény; 32/1993 (II 17) Korm rendelet;168/1997 (X 6) Korm rendelet; http://www.doksihu Ápolási díj Kik jogosultak az ápolási díjra? Ki nem jogosult az ápolási díjra? Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni? Mennyi az ápolási díj összege? Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság? Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe. Az ápolási díj három jogcímen vehető igénybe: állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos

személy gondozása, ápolása , a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén Kik jogosultak az ápolási díjra? Ápolási díjra a jegyes kivételével minden hozzátartozó jogosult lehet. Az ápolási díj szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat; az egyeneságbeli rokont; az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket; az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt; a testvért; az élettársat; az egyeneságbeli rokon házastársát; a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét, valamint a testvér házastársát. A felsorolt személyek három jogcímen vehetik igénybe az ápolási díjat. 1. Ha a hozzátartozó állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. A törvényi szabályozás azt tekinti súlyosan fogyatékosnak, akinek a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható

módon teljesen hiányzik vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-hallóéletmód folytatására képes; vagy a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, aki IQ mértékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető a helyváltoztatása tekintetében http://www.doksihu mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott

segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli vagy az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul. Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel. 2. Ezen felül a települési önkormányzatok rendeletben, további meghatározott feltételek alapján is megállapíthatnak ápolási díjat, olyan hozzátartozók részére, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyek gondozását, ápolását végzik. Az önkormányzat képviselőtestületének azonban ilyen esetekben a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályoznia, hogy az a nem egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél - azaz 25 800 forintnál

-, egyedülálló esetén pedig annak 150 %-ánál - azaz 37 700 forintnál - nem lehet alacsonyabb. 3. Az, aki fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, szintén igényelhet ápolási díjat a települési önkormányzat képviselő testületétől. Fokozott ápolást igénylő személynek minősül az, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni. Ezen feltételek fennállásának igazolására a megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleményét kell kérni. A szakvéleményt az önkormányzat szerzi be, és a szakértői díjat is az önkormányzat fizeti meg. Ki nem jogosult az ápolási díjra? A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan

fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést, óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója; rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenysége során keresőképtelenné válása esetén folyósítanak, ill. ha az ápoló személynek saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve hogy az ápolási díjban már legalább 10 éve részesült; szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthon végzett munka itt nem vehető

figyelembe). A fenti 1-3. pontok tekintetében azonban a hozzátartozó mégis jogosulttá válik az ápolási díjra, ha: a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg; az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a http://www.doksihu felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg; az óvoda, a közoktatási illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg. Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni? Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat által rendeletben meghatározott önkormányzati

szervhez kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását, arról, hogy az ápolt személy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt személy önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. A háziorvos a fenti igazolást az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. Mennyi az ápolási díj összege? Az l. pontban ismertetett esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a (25 800 forint), a 2. pontban ismertetett esetben 80 %-a (20 640 forint), a 3 pontban ismertetett esetben pedig 130 %-a (33 540 forint). Abban az esetben, ha

az ápoló személy más rendszeres pénzellátásban is részesül, az ápolási díj és a rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete kerül megállapításra ápolási díj címén. Ha ez a különbözet nem éri el az ezer forintot, a jogosult részére ezer forint havi ápolási díjat állapítanak meg. Érdemes tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék, és ha a jogosult magánnyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett. A társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékát pedig az ápolási díjat folyósító települési önkormányzatnak kell megfizetnie. Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság? A már jogosulttá vált személy jogosultságát meg kell szüntetni, ha az ápolt személy állapota az állandó ápolást

már nem teszi szükségessé; az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti; az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap első napjával kell megszüntetni); az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, vagy valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be. http://www.doksihu Az átmeneti segély, lehetséges formái. A temetési segély, köztemetés Átmeneti segély 45. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön

formájában is nyújtható. (2) Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. (3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. (4) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más

módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (5) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. Temetési segély Kik jogosultak a temetési segély igénybevételére? Ki nem jogosult a temetési segélyre? A temetési segély igénylése A temetési segély összege A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) nyújthatnak a rászorultak részére. Mivel a temetési segély biztosítása nem kötelező feladata az önkormányzatoknak, ezért e szociális ellátás igénybevételének lehetőségéről minden esetben a településeken kell érdeklődni. Kik jogosultak a temetési segély igénybevételére? A temetési

segélyt biztosító települések képviselő-testületeinek önkormányzati rendeletben kell szabályozniuk a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit. A temetési segély szociális rászorultságtól függő ellátások körébe tartozik, ezért az csak annak a személynek részére állapítható meg, aki úgy gondoskodott az elhunyt személy temetéséről, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a http://www.doksihu családja létfenntartását veszélyeztetik. Az elhunytak eltemettetéséről az alábbi személyek - ebben a sorrendben - kötelesek gondoskodni: elsősorban az, aki az eltemettetést szerződésben (például tartási szerződésben) vállalta; másodsorban az, akit erre az elhunyt végrendelete kötelez; harmadsorban a végintézkedés hiányában, az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt

élő házastársa; negyedsorban az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés sorrendje szerint. A házastárson kívül közeli hozzátartozónak kell tekinteni az egyeneságbeli rokonokat, az örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermekeket, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőket, valamint a testvéreket. A törvényes öröklés sorrendjét a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Ha az önkormányzat rendeletében biztosítja a temetési segély igénybevételének lehetőségét, úgy a szociális rászorultság megállapításához szükséges, egy főre számított maximális havi jövedelemhatárt csak úgy határozhatják meg, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat által megállapított és a jogosultságot megalapozó jövedelemhatár 2006-ban 25 800 forintnál nem lehet alacsonyabb. Amennyiben egyedül élő személy kérelmezi a segélyt, úgy a

jogosultságot megalapozó jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, azaz 2006ban 38 700 forintnál nem lehet alacsonyabb. A segély elbírálása szempontjából egyedül élőnek kell tekinteni mindazokat, akik egyszemélyes háztartásban élnek. Ki nem jogosult a temetési segélyre? A temetési segély nem adható annak a személynek, aki járadékban részesült hadirokkant eltemettetéséről gondoskodott és ezért részére az elhunyt lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője temetési hozzájárulást állapított meg. A temetési segély igénylése A települési önkormányzathoz benyújtott temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről szóló, a segélyt kérő vagy az elhunyttal egy háztartásban élt családtag nevére kiállított számlát. A számlákat a kérelem elbírálását követően az igénylőknek visszaadják, de rávezetik a megállapított

segély összegét vagy az elutasítás tényét és a határozat számát. A temetési segély megállapítható - utólagos elszámolás mellett - a költségeket igazoló számla hiányában is. Amennyiben a temetési segélyt nem a haláleset helye szerinti önkormányzattól kérik, úgy a kérelemhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot is. A kérelem benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait az önkormányzat rendeletben szabályozza. A temetési segély összege A temetési segély összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a. A segély a temetési költségek teljes összegét is elérheti viszont abban az esetben, ha a kiadások a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetik. A személyi jövedelemadó számítása szempontjából a temetési segély adómentes szociális ellátásnak minősül. A képviselő-testület rendeletében a temetési segély igénybevételét

szabályozhatja olyan formában is, hogy azt egészben vagy részben természetbeni szociális ellátásként biztosítják. 1993. évi III törvény; http://www.doksihu Köztemetés 48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni. (3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti

települési önkormányzat a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (4) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el. http://www.doksihu Az alapellátások köre, jellemzői: szerződések a szociális szolgáltatások ellátására Alapszolgáltatások 59. § (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (2) A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális,

gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a) az otthonápolási szolgálattal, b) a pártfogó felügyelői szolgálattal, c) fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel, d) pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal. (3) (4) A szociális alapszolgáltatást nyújtó személy - külön jogszabályban meghatározott esetekben - gondozási tervet készít az egyes ellátottak részére nyújtott szolgáltatások formáiról, rendszerességéről, időtartamáról. (5) A megyei, fővárosi módszertani intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - módszertani segítséget nyújt a települési önkormányzat alapszolgáltatási feladatainak megszervezéséhez. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 60. § (1) A

falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. (2) A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Amennyiben a falugondnoki szolgálat létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik hatszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető. (3) A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi

sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza http://www.doksihu meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. (4) A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás a fenntartó önkormányzat rendeletében részletesen meghatározott, (1) bekezdés szerinti feladatokat látja el, valamint - az önkormányzat rendeletében meghatározott módon - közreműködhet az étkeztetés biztosításában. (5) Egy településen - amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek megfelel - vagy falugondnoki, vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető. (6) A társulás keretében megszervezett falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás

csak azon települések tekintetében működtethető, amelyek a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek. Szociális információs szolgáltatás http://www.doksihu 61. § (1) A szociális információs szolgáltatás célja, hogy az e törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. (2) A szociális információs szolgáltatás keretében részletes tájékoztatást kell nyújtani a) az e törvényben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban aa) a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási

kérdésekről, ab) a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételük módjáról; b) a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokkal kapcsolatban ba) az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről, bb) az ellátások igényléséhez szükséges iratokról; c) ifjúsági ügyekben. (3) Ha a tájékoztatást kérő személy által igényelt szociális szolgáltatás helyben nem érhető el, a szociális információs szolgáltatást nyújtó intézkedik az ellátási lehetőségek felkutatása érdekében, valamint segítséget nyújt az ellátást nyújtóval való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben. (4) A szociális információs szolgáltatás

elérhetőségéről és a szolgáltatás keretében biztosított információk köréről a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon kell tájékoztatást nyújtani. Étkeztetés 62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. http://www.doksihu (2) Az (1) bekezdés szerinti szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendeletében szabályozza. Az önkormányzat rendeletében az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-ánál, egyedül élő esetén

annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza. Házi segítségnyújtás 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló

életvitelük fenntartásához. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Családsegítés http://www.doksihu 64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése

céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális,

életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz

élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 65. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő http://www.doksihu használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló

életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. (3) A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. Közösségi ellátások 65/A. § (1) A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és

rehabilitációjuk elősegítése. (2) A közösségi ellátások keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. 65/B. § Támogató szolgáltatás http://www.doksihu 65/C. § (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük

önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (2) (3) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához,

családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. (4)-(5) 65/D. § Utcai szociális munka 65/E. § (1) Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. (2) A szociális

ágazat irányításáért felelős miniszter pályázat útján regionális illetékességgel diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végző, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek közül. A kijelölés öt évre szól, amelynek leteltét követően új pályázat kiírására kerül sor. Nappali ellátás http://www.doksihu 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista

személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3) A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86 § (2) bekezdésének b)-e) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét. http://www.doksihu Szerződéses szociális ellátások 120. § A helyi önkormányzat, illetve a társulás, valamint az állami szerv a szociális

szolgáltatást egyházi vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. 121. § (1) Az ellátási szerződést írásban kell megkötni (2) Az ellátási szerződésnek tartalmaznia kell a) a szolgáltatást végző jogállása szerinti bírósági bejegyzés, illetve a szociális tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozó tevékenységére külön jogszabály szerint vonatkozó hatósági engedély adatait; b) a szociális ellátás formáját, az ellátásban részesítendők körét, számát; c) az egyházi, nem állami fenntartó nyilatkozatát a szerződésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, illetve a szolgáltatóval, intézménnyel történő betartatására; d) a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; e) szerződésszegés esetén a szolgáltatás

folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötést; f) a szerződés felmondásának hónapokban meghatározott idejét; g) az ellátás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az e törvényben meghatározott értesítési kötelezettséget, különös tekintettel arra az esetre, ha a települési önkormányzat rendelkezik meghatározott számú férőhellyel az intézményben; h) a panaszok érvényesítésének rendjét, az önkormányzat tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodást; i) az önkormányzat, illetve a társulás részére történő beszámolás, tájékoztatás módját, formáját, gyakoriságát azzal, hogy az ellátást biztosító szervezetet évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli; j) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját,

a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását; k) az ellátási szerződés alapján végzett feladat ellátásához kapcsolódóan a szolgáltatásért járó ellenérték összegét; l) az ellenérték megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidőket; m) az ellenértékkel történő elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket. (3) 122. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át. http://www.doksihu Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által http://www.doksihu 122/A. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója vagy az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője az intézmény által biztosítandó egyes szolgáltatásokat intézményen kívüli szervezet igénybevételével - legfeljebb ötéves időtartamra kötött

szerződés alapján - elvégeztetheti. (2) Szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen a) mosatás, b) takarítás, c) étkeztetés, d) könyvelés, e) karbantartási feladatok elvégzése. 122/B. § (1) A szerződéses szolgáltatások alapján kötött szerződés - függetlenül a közbeszerzés vagy a pályáztatás alkalmazásától - tartalmazza a) a szolgáltatást végző jogi személyiségének formája szerinti bírósági bejegyzés vagy az egyéni vállalkozói igazolvány adatait; b) szükség esetén az adott tevékenység végzésére jogosító hatósági engedélyt vagy a szakképzettséget igazoló irat adatait; c) a szolgáltatás formáját, a szolgáltatással érintett intézmény(ek) körét, valamint a szolgáltatást biztosító nyilatkozatát arra nézve, hogy a szolgáltatásra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai követelményeket ismeri; d) a szolgáltatást nyújtó részéről az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az

ellátottak adatainak vonatkozásában az adatvédelmi jogszabályi rendelkezéseket betartja és betartatja; e) a szolgáltatásért járó díj mértékére, fizetésére vonatkozó szabályokat; f) az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat; g) szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására vonatkozó feltételeket, illetve a kártérítés mértékére vonatkozó megállapodást; h) a szerződés felmondásának szabályait, a felmondás határidejét, figyelemmel a szolgáltatás folyamatos biztosításának kötelezettségére; i) a szolgáltatás alvállalkozásba adásának tilalmát kimondó rendelkezést; j) a szolgáltatással kapcsolatosan az intézmény tájékoztatásának formáját, módját, körét, az intézmény vezetőjének jogosítványait a szolgáltatás biztosításával kapcsolatos vitás kérdések rendezését; k) a vitás kérdések rendezésének eljárási szabályait; http://www.doksihu l)

a szolgáltatást biztosító szervezet nyilatkozatát arról, hogy lejárt köztartozása nincs, valamint nyilatkozatot a számlaszámáról, illetve a megállapodás megkötéséhez szükséges egyéb adatokról. (2) Amennyiben a fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője megállapítása szerint a szolgáltató nem megfelelő színvonalon végzi a tevékenységét, felszólítja a szolgáltatót a szerződés szerinti teljesítésre, majd kezdeményezi a szerződés felmondását. 122/C. § (1) Ha a szerződéssel érintett szolgáltatás ellenértéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, az állami fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője pályázatot ír ki a lebonyolításra. A pályázat szövegét a helyben szokásos módon, valamint egy országos napilapban közzé kell tenni. (2) A pályázatot elbíráló bizottság tagjai a) a fenntartó pénzügyi, illetve szakmai képviselője, b) az érintett szociális

intézmény vezetője - amennyiben több intézményt érint a szerződés, abban az esetben a fenntartó által kijelölt intézményvezető, c) az intézmény gazdasági vezetője - több intézmény esetén a fenntartó által kijelölt gazdasági vezető, amely személy azonban nem lehet ugyanazon intézmény alkalmazottja, mint az intézményvezetők közül kijelölt személy. (3) A pályázatok eredményéről, a bizottság döntéséről a fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője értesíti a pályázókat. (4) A megállapodást írásba kell foglalni. A szolgáltatást biztosító szervezet és az intézményvezető évente egyszer köteles beszámolni a képviselő-testületnek a feladat ellátásáról, a szolgáltatás költségeiről, az esetleges panaszokról. Az intézményi jogviszony keletkezése, megállapodások tartalma, a jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony keletkezése. A személyes gondoskodást nyújtó szociális

ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Az intézményi jogviszony keletkezését a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata, bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése, bírói ítélet, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata, (ezek együtt beutaló határozat) az intézményvezető intézkedése, végül nem állami fenntartású intézmény esetében a megállapodás alapozza meg. Az állami fenntartású intézmény esetén az ellátás iránti kérelemről http://www.doksihu a települési önkormányzat által fenntartott alap-, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető, a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a közgyűlés eltérően nem rendelkezik, az

intézményvezető, a települési önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében – ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik – az intézményvezető, míg a Szociális és Családügyi Minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető dönt. A döntésről az intézményvezető írásban értesíti az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjét, akik ha a döntést vitatják, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhatnak. Ebben az esetben a fenntartó határozattal dönt a beutalás kérdésében. A tartós bentlakásos intézménybe történő beutaló határozat tartalmazza – többek között – az ellátást nyújtó intézmény megjelölését, az ellátás időtartamát, (határozott, vagy határozatlan idejű megjelölését) és egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén annak

összegét. A határozatot az ellátást nyújtó intézmény vezetőjének is meg kell küldeni Állami fenntartású intézmény esetén, ha az intézménybe történő felvételről az intézményvezető dönt, az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, melyet megküld tizenöt napon belül a fenntartónak. E megállapodás tartalmazza az intézmény ellátás időtartamát (határozott, vagy határozatlan időtartam megjelölését), az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat és az egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes, vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat. Az átmeneti szállást igénybevevő hajléktalan személlyel megállapodást akkor

kell kötni, ha az ellátás időtartama a harminc napot meghaladja. Az intézményvezető az ellátást igénylők elhelyezéséről az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik, férőhely hiányában az igényeket nyilvántartásba véve. Azonnali elhelyezésről akkor kell gondoskodni, ha az ellátást igénylő helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. Az erre vonatkozó, igényt a kérelemben, illetve a beutaló határozatban fel kell tüntetni. Több ilyen kérelem, illetve beutaló határozat esetén az igények kielégítésének sorrendjéről az intézményvezető az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt. Nem állami fenntartású intézmény esetén az ellátás igénybevételéről az intézményfenntartó, vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, amely az előbbiekben említett megállapodásban foglaltakon túl tartalmazza még az

ellátás kezdetének időpontját és megszüntetésének módjait. A jogosult kérelmére legfeljebb hat hónapi időtartamig ideiglenesen is beutalható. Ebben az esetben a jogosult fennálló lakásbérleti jogviszonya nem szüntethető meg. Az intézményi jogviszony megszűnése, megszüntetése. Az intézményi jogviszony megszűnik az intézmény jogutódnélküli megszűnésével, a jogosult halálával, http://www.doksihu határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a szociális törvény alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozott időre szól, annak lejárta előtt az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak-e. Ennek eldöntéséhez a jogosult kezelő orvosának szakvéleményét is ki kell kérni. Ha az

intézményi elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az intézményvezető, illetve a beutaló önkormányzat képviselőtestülete az elhelyezést megszünteti és erről a jogosultat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti. Amennyiben az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezető, illetve a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja, vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő intézménybe helyezi át. Ha az intézményi jogviszony az intézményvezető intézkedésén alapul, a jogosult, illetve törvényes képviselője az intézmény fenntartójához fordulhat az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül ha az intézményvezető előbbiek szerinti rendelkezésével nem ért egyet. Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszűntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti, melynek alapján

az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ebben az esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában pedig a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszűnteti, ha a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a házirendet súlyosan megsérti, az intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem az egészségi állapotának megfelelő intézményben került elhelyezésre, az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható, a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdek-képviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja. Az 1-2 pontban meghatározott esetekben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes

képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha az érintett az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti. Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésről a beutaló önkormányzat képviselő-testülete határozattal dönt, ha pedig az intézményvezető intézkedése alapján jött létre, az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges. Az előző rendelkezések irányadóak akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni. Az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés elleni panasz lehetőségéről írásban kell értesíteni a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét, akik a megszüntetéssel nem értenek egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül

az intézmény fenntartójához http://www.doksihu fordulhatnak. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Ha a jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, annak megszüntetésére az előző szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg. Nem állami fenntartású intézmény esetén az intézményi jogviszony az 1-3 pontokban meghatározott eseteken túl a megállapodás bármely fél részéről történő felmondásával is megszűnik a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét a személyes használatú tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének

határidejéről, rendjéről és feltételeiről, az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről, az intézménnyel, illetve jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. A tájékoztatási kötelezettség, a panaszok intézésének fórumai Tájékoztatási kötelezettség. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve a hozzátartozóját. Bentlakásos intézményi ellátás esetén az értesítés, illetve a tájékoztatás tartalmazza az ellátást igénybevétele megkezdésére fenntartott legalább nyolc napos határidőt, s az annak elmulasztása esetén követendő eljárást, valamint az intézménybe való felvételre, az intézmény jogviszony létesítéséhez

szükséges okiratokra, személyes használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatokra, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokat és más jogszabályban meghatározott feltételeket. Az érték és vagyonmegőrzés módjáról, az abból kizárt tárgyakról a házirendben kell rendelkezni, egyébként a jogosult értékeinek és vagyontárgyainak megőrzéséről az intézmény köteles gondoskodni. Ha a jogosult a bentlakásos intézménybe az igénybevételre biztosított időtartamon belül nem költözik be, és ennek okáról az intézmény vezetőjét nem értesíti, a vezető megkeresi a jogosult lakóhelye, (tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőt, aki tájékoztatást ad a jogosult tartózkodási helyéről, a beköltözés elmaradásának indokairól és az intézményi ellátás igénybevételének várható időpontjáról. Amennyiben ezen tájékoztatás szerint a jogosult az intézményi ellátást neki fel nem róható okból nem tudta

megkezdeni, az intézményvezető az akadályoztatás megszűnését követő harminc napon belül lehetőség szerint gondoskodik az érintett elhelyezéséről, míg egyéb esetben kezdeményezi a beutalás megszüntetését. Az intézménybe való felvételkor az intézmény, tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója részére az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről. Az intézményben vezetett nyilvántartásokról, a bentlakásos elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozó közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, az eltávozás és a visszatérés rendjéről, panaszjoguk gyakorlásának módjáról, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, a házirendről, a http://www.doksihu fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. Az intézményből történő

eltávozást az intézmény vezetője engedélyezi, annak részletes szabályait a házirend tartalmazza. Az eltávozás engedélyezése csak akkor tagadható meg, ha a jogosult kezelőorvosának szakvéleménye – a jogosult önmagát, vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt – az eltávozást nem javasolja. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni a jogosult és hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményéről, az intézményben megfelelő helyiség biztosításáról, valamint az intézményi dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és a jogosult személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról. A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni az előzőek szerint kapott tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltatni az intézményben a szociális törvény alapján

vezetett nyilvántartásokhoz. Nyilatkozniuk kell továbbá arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyi azonosító adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról, az egészségügyi intézménybe való beutalásáról, az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, az áthelyezés kezdeményezéséről, illetve kérelmezéséről, a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében a megyei, fővárosi módszertani intézmény ismertetőt készít a megye,

főváros területén működő szociális intézményekről, s annak adatait évente karbantartja. A jogosultak érdekvédelme Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. A házirendet ettől függetlenül az intézményben jó látható helyen ki kell függeszteni, s gondoskodni kell arról, hogy a hozzátartozó és az intézmény dolgozói számára az folyamatosan hozzáférhető legyen. A jogosult és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, vagy az érdek-képviseleti fórumnál az intézmény jogviszony megsértése, különösen személyiség jogainak, kapcsolattartásának sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén, vagy az ellátás körülményeit

érintő kifogások orvoslása érdekében. A panasz kivizsgálására jogosult köteles írásban 15 napon belül a panasztevőt értesíteni a kivizsgálás eredményéről. A szükséges intézkedések egyidejű megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjaira is. Az említett személyek és szervek panaszukkal az intézmény fenntartójához fordulhatnak abban az esetben, ha a panasz kivizsgálására jogosult nem intézkedett határidőben, vagy az intézkedésével nem értenek egyet. http://www.doksihu A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (érdek-képviseleti fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait. Az érdek-képviseleti fórum tagjai választás alapján az intézményben ellátásban részesítettek, illetve hozzátartozóik képviselői, a

fogyatékosság jellege szerinti országos érdek-képviseleti szervezet területileg illetékes szervének képviselője, az intézmény dolgozóinak képviselői, az intézményt fenntartó helyi önkormányzat, illetve szervezet képviselői. Az 1-2 pontban meghatározott tagok száma nem lehet kevesebb a 3-4 pont szerinti tagok összlétszámánál. Az érdekképviseleti fórum – amely működésének részletes szabályait a házirend tartalmazza – dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a beutaló, a fenntartó helyi önkormányzatnál, az intézmény ellenőrzését ellátó hatóságnál, illetőleg más, hatáskörrel rendelkező szervnél. A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető kezdeményezheti új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokolt érdekeinek megfelelően végzi. A fenntartó kötelezettségei, a

fenntartó önkormányzat kötelezettségei Az intézmény kialakításához szükséges feladatok - döntés a szándékról - hely, épület keresése, az épület pénzügyi forrásainak előteremtése - ha megvannak a tárgyi- és pénzügyi feltételek, akkor lehet létrehozni az intézményt. Alapokiratot, szervezési- és működési szabályzatot, házirendet és a szakmai programot kell elfogadni. Ez mind a képviselő testület feladata Kiírnak egy pályázatot, hogy ki legyen a vezető, s ezt elbírálják. - költségvetés biztosítása, tárgyi feltételek - szakmai dolgozók biztosítása. A dolgozók felvétele az int vezetők feladata Az önkormányzatnak rendeletet kell alkotni. Ezekkel létrejön az intézmény. A folyamatos működtetés - költségvetés biztosítása - a dolgozók szakmai továbbképzésének biztosítása - a működést ellenőrizni kell - a fenntartónak a szakmai munkát évente ellenőrizni kell Megszűnés Csak akkor, ha valamennyi

gondozott elhelyezéséről gondoskodnak. Adminisztratív feladatokat el kell látni (kincstár felé jelenteni stb.) A szolgáltatásokhoz kapcsolódó rendeletnek tartalmaznia kell: http://www.doksihu - a személyes szolgáltatásokról - kötelező feladatok - önként vállalt feladatok Elemei lesznek: Ki a szolgáltatás nyújtója? Rendelkezni kell a jogviszony keletkezéséhez szükséges kérdéseket (kérelem tartalma, hol lehet benyújtani, milyen mellékleteket kell hozzá csatolni Ki dönt a felvételről? A megszüntetés esetei Szabályozni kell a térítési díjat és annak esetleges kedvezményeit A megállapodás tartalmát is szabályozni kell Ellátási kötelezettség A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek http://www.doksihu 86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) szociális információs szolgáltatást, b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2)

bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, valamint támogató szolgáltatást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátásokat és az idősek átmeneti elhelyezését, d) harmincezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az átmeneti elhelyezési formákat, e) ötvenezernél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az utcai szociális munkát köteles biztosítani. (3) A települési

önkormányzatok az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják. (4) A fővárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. 87. § 88. § (1) A megyei és a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) gondoskodik a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; c) a módszertani feladatok ellátásáról. http://www.doksihu A házasság megkötése, megszűnése A házasság intézménye (fogalma), a házasságkötés alaki kellékei. A házasság érvénytelensége (érvénytelenségi okok). A házasság érvénytelenné nyilvánítása Házasság: Egy férfi és egy nő

házastársi életközösséget létrehozó kapcsolata, amely családot létesít, házastársi jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. Kötelezettség: hűség Házastársi jogok: névváltoztatás Törvényesen meghatározott szabály alaki kellékei: 9 alaki kellék 3 csoportban: Egy csoportban azok az alaki kellékek, amelyek hiányában nem jön létre a házasság nem létező házasságnál nincs házastársi jog, kötelezettség. A házasságkötés feltétele: anyakönyvvezető előtt kössék meg feleknek nyilatkozni kell a házasságkötés során feleknek személyesen jelen kell lennie elmaradása azt eredményezi, hogy a házasság érvényteleníthető lesz feleknek a házasságkötéskor együttesen együtt kell lennie (időeltérés nem lehet) az anyakönyvvezetőnek hivatalos minőségben kell eljárnia (hivatalos helyiség) elmaradása nem befolyásolja sem a házasság létrejöttét, sem a házasság érvényességét illetékes anyakönyvvezető (ahol a

házassági szándékukat bejelentették) előtt kell a házasságot kötni hivatali helyiségben kell a házasságot megkötni, házasságkötésre alkalmas helyiség nyilvánosan is két tanú jelenlétére kell, hogy sor kerüljön (tanúk: nagykorúak, cselekvőképesek legyenek) anyakönyvi bejegyzés elmaradása Házasságkötést megelőző eljárás: Bejelentkezést követő 30 napon túlra lehet kitűzni az esküvőt, de ha 6 hónap eltelik, a bejelentés érvényét veszti. (kivétel: a jegyző felmentést adhat, pl.: ha nagyon beteg az egyik fél) Anyakönyvvezető vizsgálja, hogy törvényes akadálya van e. Akadályok: nem házasodhat össze olyan, akinek korábban fennálló házassága van egyenesági rokon – szülő-gyerek; egyik a másiktól származik testvér – féltestvér cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állnak ügyei viteléhez szükséges belátási képessége hiányzik és nem áll cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt

örökbefogadó az örökbefogadottal nem köthet házasságot testvér a testvér vérszerinti leszármazottjával volt házas egyenesági rokonával a volt házastárs nem köthet házasságot pl.: anyós nem köthet házasságot, aki nem érte el a házasságkötési életkort (18 év, gyámhatósági engedéllyel 16 év) 3 kivétel: felmentés adható 16 életév jegyző adhat felmentést a 8. pont alól jegyző adhat felmentést 7. pont alól Külföldi állampolgár: adott állam kiadta-e a papírokat, nyilatkozatokat A házasság érvénytelensége: ha a bíróság jogerős ítéletével a házasságot érvénytelenítette egy házasság érvénytelenítésére irányuló kereset alapján. Minden más esetben nem tekinthető érvénytelennek. http://www.doksihu Kik indíthatnak keresetet: csak személyesen lehet megindítani házastársak ügyész (egyfajta törvényességi ellenőrzés) azok a személyek, akiknek valamilyen jogi érdekük fűződik a házasság

érvénytelenítéséhez (pl.: öröklés esetén) Érvénytelenítés okai: érvényteleníthető, ha törvényes akadály megléte mellett kötötték a házasságot (9 akadály) azon alaki kellékeknek az esetköre, amelyek elmaradása a házasság érvényteleníthetőségét eredményezik (a 2-es csoport 2 kelléke) Az érvénytelenítés következménye: a házasfélnek nincs joga és kötelezettsége, de van kivétel. A házasság fennállása alatt és azt követően is bármikor kérhető az érvénytelenítés! Jogok, amelyek fennmaradnak az érvénytelenített házasság után: nem érinti a házasságon alapuló apasági vélelmét (vélelem= olyan állítás, amely az ellenkező bizonyításig áll fenn). Fennmarad a vélelmezett apaság az érvénytelenítés után is fennmaradhat a házastársak névviselése nem érinti a házassággal megszerzett nagykorúságot a vagyonjogi hatások is fennmaradhatnak (ha jóhiszeműen kötöttek) ha a házastársak tudták, hogy

érvénytelenül kötöttek házasságot (rosszhiszeműen kötöttek), akkor nem fűződhet vagyonjogi hatás a házassághoz ha az egyik fél jóhiszemű, ő dönti el, hogy fűződjön-e vagyonjogi hatás a házassághoz A házasság megszűnése Két okból szűnhet meg: a házasság megszűnése halál okából: a házasság megszűnésének a természetes és leggyakoribb esete a házasfelek egyikének, vagy egyidejűleg (ritkábban) mindkettőnek a halála előfordulhat, hogy a halál tényét okirat bizonyítja, de ennek ellenére kiderül az adott személyről, hogy életben van ha a másik házastárs nem kötött újabb házasságot, akkor a házassági kötelék továbbra is fennmarad ha új házasságot kötött az „átmenetileg özvegy”, ez akkor is megszünteti az előző házasságot, ha kiderül a házastársról, hogy életben van ha az „özvegy” házastárs, vagy új társa tudott arról, hogy az előző házastárs életben van, és így kötöttek

házasságot, akkor az eredeti házasság érvényes a halál okából megszűnő házasságok jogilag szabályozott következményei: az életben maradt házastárs újabb házasságot köthet megnyílik az öröklés lehetősége a túlélő házastárs számára megszűnik a házastársak vagyonközössége megszűnik a házastársak tartási kötelezettsége fennmarad a volt házastárs névviselési joga a vélelmezett fogamzási idő alatt fogamzott gyermek javára a meghalt férj apasági vélelme fennállhat továbbra is érvényesül az a házassági akadály, hogy a volt házastárs egyenesági rokonával nem köthető házasság a házasság bírósági felbontása: a feldúltság elve: a házasság bírósági felbontása során a feldúltság elvét veszi figyelembe a bíróság. (attól függetlenül, hogy a pert indító fél hibás-e, a bíróság felbontja a házasságot, ha a helyreállítására nincs reális remény) http://www.doksihu a megegyezésen alapuló

bontás: ha a házastársak közösen kérik az első esetben a bontás feltétele, hogy a felek megállapodjanak a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről, a házastársi tartásról, a közös lakáshasználatról, a közös vagyon megosztásáról a második esetben azok kérhetik a bontást, akik között legalább 3 éve megszakadt az életközösség, külön lakásban élnek, igazolják, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően elrendezték az egyezség megváltoztatását bármelyik esetben csak az egyezség jóváhagyásával számított 2 éven belül lehet kérni a bíróságtól, de ennek feltétele, hogy az egyezség valamelyik fél érdekeit súlyosan sértse, illetve ez a kiskorú érdekeit szolgálja a nem egyezségen alapuló bontás: ha csak az egyik fél kéri a házasság felbontását, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a házasság valóban teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e a bontóper

fontosabb eljárási szabályai: a pert csak személyesen lehet megindítani, ez korlátozottan cselekvőképes személyekre is vonatkozik a keresetet a ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén a házastársak utolsó közös lakhelye volt a keresetlevélben fel kell tüntetni a házasságkötésre vonatkozó adatokat, a házasságból származó életben lévő gyermek születésére vonatkozó adatokat, azon adatokat, amelyből megállapítható a keresetindítás oka az első tárgyaláson személyesen meg kell jelennie mindkét félnek a per folyamán a házastársakat mindig személyesen kell meghallgatni fontos elem a békítésre való törekvés bizonyos esetekben már az első tárgyaláson érdemben vizsgálják az ügyet a házasság mindig a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg a közös kiskorú gyermek érdekeinek védelme a házasság felbontása során: a válás mindig a kiskorú gyermekeknek okozza a

legnagyobb lelki megpróbáltatást. Ezért a szülőknek és a bíróságoknak egyaránt kötelessége a gyermekeknél jelentkező káros hatásokat a lehető legkisebb mértékben csökkenteni. A házasság fogalma, a házasság megkötése • érvényesen férfi és nő kötheti, • szabad, önkéntes szövetség, • házastársi kötelezettségek és jogok vannak, tehát jogviszonynak számít, • szabályozott módon jön létre. Alaki kellékek: • személyesen kell jelen lenniük, • személyi igazolvánnyal kell igazolni, • együttesen kell jelen lenni, • egybehangzó igen kijelentéssel, • az anyakönyvvezető hivatalos minőségben van jelen, • 2 tanú, akik az érvényességet bizonyítandók, http://www.doksihu • hivatalos helyiség, vagy reprezentatív környezet, ami az ünnepélyességet és a hivatalosságot biztosítja, • anyakönyvezési bejegyzés • az aláírás meg nem léte nem zárja ki a házasságot, de a megjegyzés rovatban az indokot

be kell jegyezni, • hivatásos tolmávs (pl. nem lehet rokon), ha külföldi vagy siketnéma, • a nyilvánosság jellemző, de nem jogfeltétel, • előzetesen be kell jelentkezni • min. 30 nap, • személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, • családi állapot okiratai: • elváltnál bírósági végzés, • özvegynél a házastárs halotti anyakönyvi kivonata. • házassági akadályokról, kizáró okokról nyilatkozni kell, • a feleség névviseléséről, ill. a születendő gyerek családi nevéről is nyilatkozni kell Érvénytelenségi okok: • Abszolút érvénytelenséget okozó okok: • fennálló korábbi házasság, • egyenesági rokonság, • testvérek házassága, • ezeknek büntetőjogi szabályozása van • cselekvőképességet kizáró ok, gondnokság alatt állás a házasság kötésekor, • kiskorúság 16 év alatt, 16 év felett gyámhivatali jóváhagyással köthető, • örökbefogadó és örökbefogadott

házassága, • cselekvőképtelen állapot. • Relatív akadályok, amelyek orvosolhatók: • testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házasság (pl. nagybácsi, nagynéni), • házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával (anyós, após, mostoha, stb.), • 16 év feletti kiskorúság • a gyámhivatal engedélyével, • 30 napos várakozás alól felmentést lehet kérni • írásban kell kérni, a jegyző ad felmentést. • a hivatalos helyiség alól • a jegyző engedélyezi. Érvénytelenné való nyilvánítás • bírósági eljárás, • pert kell indítani. Perindításra jogosult: • házas felek, • ügyész, • akinek jogi érdeke fűződik hozzá. 6 hónapon belül kell pert indítani 4 esetben. http://www.doksihu Kiskorúak házasságkötése 149/1997. évi IX 10-ei Korm rend (GYER - gyámügyi eljárásról szóló korm.rend) • kérelemre indul az eljárás, • be lehet nyújtani a gyámhivatalnál, az

anyakönyvvezetőnél is, de személyesen is • a szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalnál, • csatolni kell igazolásokat, a megélhetésük, lakhatásuk biztosított, ill. a születendő gyermekeknek is biztosított lesz, • a gyámhatóság köteles meghallgatni a házasulandókat, a szülőket és környezettanulmányt kell készíteni. • a szülőknek nem kell beleegyezésüket adni. Az engedély 6 hónapig érvényes. Lejárta után újra kell indítani A feleség névhasználata • családnév, utónév "né" toldással, • férj családneve "né" toldással, saját teljes lánykori neve, • férje teljes neve "né" toldással és a saját teljes neve, • a férj családneve saját keresztnévvel, • saját lánykori neve. A feleség a férj nevét megtarthatja a válás után is a nevet, a férj csak bizonyos esetekben kifogásolhatja ezt. A válás után egyszer van lehetőség a változtatására A házastársak jogai és

kötelezettségei • A CSJT külön fejezetben szabályozza, • a házastársak egyenjogúságára épül, • közös ügyekben való együttes döntés, • a házastársak a személyi ügyekben önállóan, de a család érdekét figyelembe véve dönthetnek, • házastársi hűség. A házasság megszűnése • halálozás esetén • holtnak nyilvánítási bírósági eljárás • 5 év után, • a halál tényének megállapítása bírósági eljárás útján • ha a halál ténye ismert • bírósági felbontás. Bírósági felbontás • a bíróság nem vizsgál vétkességet, • ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, • erre utal, ha a felbontásra irányuló végleges, befolyás mentes elhatározásból, közös akaratból kérik. Mikor végleges: • ha a legfontosabb kérdésekben megegyeznek, http://www.doksihu • legalább 3 éve külön élnek (külön lakásban), • rendezték a közös gyerek tartását, elhelyezését. Miben

kell megegyezni: • közös gyerek tartása, elhelyezése, • gyerek-szülő kapcsolattartása, • házastárs-tartás, • szülői felügyeleti jog közös gyakorlása, • közös lakás használata, • közös vagyon megosztása. Ha nincs közös megegyezés, tételes leltár készül a közös vagyonról. A bírósági ítéletben a gyermektartásával kapcsolatos döntéseknél 2 évig nem lehet változtatni. A gyámhivatalnak kell elősegítenie a végrehajtást. 2 év után a gyámhivatal újraszabályozhatja a kapcsolattartást. 2 éven belül csak akkor lehet módosítani, ha a körülményekben lényeges változások történtek. Gyermek-elhelyezés Egyezség hiánya esetén a bíróság határozza meg a gyermek elhelyezését, a Legfelsőbb Bíróság 17-es irányelve alapján. Irányelv: • a felelősség a gyermekért: mindkét szülőnek azonos joga és kötelessége a gyermek nevelése, • a szülők megállapodása a gyermek elhelyezésében meddig marad

érvényben. A családi jogállás, névviselés szabályai Család A családtagok közötti jogviszony (jogok és kötelezettségek) A családi jogállás A gyermek családi jogállása akkor teljes, ha mind az apai, mind az anyai jogállás be van töltve. Rendezetlen családi jogállás Ha a gyerek nincs apai vagy anyai jogállás. A házasságban született gyermek esetén megdönthető vélelem, hogy a házastárs férj az apa. A házasságon kívül született gyermek esetén a fogamzási idő kezdetétől a születésig nem volt házasságban. A jogállás rendezése: • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, • az apaság bírói megállapítása, • utólagos házasságkötés, • ha mindkét szülő, vagy az egyik ismeretlen, akkor lehet képzelt személy bejegyzése. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat: • önkéntes nyilatkozat, • ha nincs más személy, aki vélelmezhetően az apa, • az apa 16. életévét betöltötte, http://www.doksihu • nem

feltétel, hogy a vérszerinti apa legyen a nyilatkozó, akár rokoni kapcsolat is lehetséges, • csak személyesen lehet tenni. • az any hozzájárulása szükséges, ha kiskorú, de ha a gyerek a 14. életévét betöltötte, akkor a gyerek hozzájárulása is szükséges. Utólagos házasságkötés: • Önkéntes nyilatkozat itt is kell. Az apaság bírói megállapítása: • A vélelmezett fogamzási időszakban szexuális kapcsolatban állt az anyával. Vérvizsgálat eredménye alatta van a 95%-nak, akkor nem mondják ki az apaságot. A perköltséget a "vesztes" fizeti. Képzelt személy bejegyzése: • gyámhivatali eljárás, • ha az apa személye ismeretlen, • ha az anya nem kívánja megnevezni az apát. Bejegyzés: • az apa családi és utóneve, • születési adatok, • lakóhelye, • a gyerek családi neve. Főszabály: az anya legközelebbi anyai felmenő ága (anyai nagyapja), de ettől el lehet térni, az anya kérheti a saját

családnevét, vagy más nevet is, ha az más érdekét nem sérti (történelmi nevek, ismert személyek nevei, stb.) A névadásnak a gyerek 3 éves koráig meg kell történnie. A gyerek névviselése A gyerek nevét a szülők közösen döntik el. Az apa családneve általános, lehetséges az anya családnevét is felvenni, de akkor az anyának a saját lánykori nevét meg kellett tartania a házasságban. Születési név, házassági név A születési név A házassági név Milyen házassági nevet lehet választani? Megkülönböztető betűjel Rangok és címek bejegyzése Minden magyar állampolgár - hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban - a születési, illetve a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevét viseli, amelyet a magyar helyesírás szabályai szerint anyakönyveznek. A születési név A születési név az a név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján

megilleti. A magyar állampolgár születési neve két részből áll: családi név, és utónév. A családi név egy vagy kéttagú lehet (ha kéttagú, akkor kötőjel kapcsolja össze a családi neveket), az utónévként - a szülők által meghatározott sorrendben - legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet anyakönyvezni. http://www.doksihu A házassági név Az általánosan ismert leánykori név kategóriát 2004. január 1-jétől váltotta fel a házassági név. Ezt követően már a férjek is felvehetik a feleségük nevét A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a törvényben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet (a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV törvény, továbbiakban Csjt.) Milyen házassági nevet lehet választani? Talán jobban követhető, ha egy

példán levezetve tekintjük át a lehetőséget. Nézzük meg, hogy Kiss Gizella és Szabó István a házasságkötés után milyen nevek közül választhat. 1. A feleség a házasságkötés után választása szerint: kizárólag a maga teljes nevét viseli (Kiss Gizella), a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással (Szabó Istvánné), a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja (Szabó Istvánné Kiss Gizella), a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja (Szabóné Kiss Gizella), vagy a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Szabó Gizella). 2. A férj a házasságkötés után: kizárólag a maga teljes nevét viseli (Szabó István), vagy a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Kiss István). 3. A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként

családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (Szabó-Kiss István és Szabó-Kiss Gizella, illetve Kiss-Szabó István és Kiss-Szabó Gizella). A választás során a feleknek csak arra kell figyelniük, hogy: csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét (tehát az nem lehetséges, hogy a feleséget Szabó Gizellának, a férjet pedig Kiss Istvánnak hívják), illetve a házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet (ez akkor érdekes, ha valamelyik fél családi neve már eredetileg is kéttagú, például, ha a férjet Szabó-Kovács Istvánnak hívták volna, a feleség nem lehet Szabó-Kovács-Kiss Gizella). Megkülönböztető betűjel Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevű személyek megkülönböztetésére szolgáló betűjelzést az anyakönyvbe az érdekelt kérelmére bejegyzik. Erre akkor van lehetőség, ha annak a felmenőnek a születési anyakönyvi

bejegyzése, akinek a családi nevét a kérelmező viseli, azt tartalmazza. Megkülönböztető betűjel anyakönyvezéséhez az anyakönyvvezető a kérelmező felmenőjének születési anyakönyvi másolatát a kérelem elbírálása előtt köteles beszerezni. A megkülönböztető betűjel anyakönyvezéskor a családi név része, az nem minősül külön tagnak. A betűjelet a családi nevet megelőzően vagy azt követően - a felmenők névviselésének megfelelően - nagybetűvel jegyezik be, és a névtől ponttal elválasztják (pl. Kovács P. János, P Kovács János) Nem lehet olyan betűjelzést bejegyeztetni, amelyet jogszabály tilt, illetve amely személyhez fűződő jogot sért. Rangok és címek bejegyzése Az anyakönyvekbe a születési és a házassági név anyakönyvezésekor, valamint az anyakönyvi kivonat kiállításakor a "doktor" (dr.) megjelölés minden további nélkül bejegyezhető (attól függően, hogy melyik félnek van doktori címe

például: dr. Kovács Jánosné Kiss Etelka, dr. Kovács Jánosné dr Kiss Etelka, Kovács Jánosné dr Kiss Etelka), de a nemesi címek és rangok esetében jogszabályi tilalom van érvényben. Egy 1947-ben elfogadott törvény megszűntette a magyar nemesi és főnemesi rangokat (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő), és hatályon kívül helyezte a külföldi http://www.doksihu államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyeket is. Ezt követően a rangjelző címek, a "vitéz" cím, valamint a nemesi előnévnek, nemesi címernek és jelvénynek, vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (de genere.) használata is tilos, ezért ezeket az anyakönyvezető nem jegyezheti be az anyakönyvekbe . A gyermek névviselése és anyakönyvezése A gyermek utónevének kiválasztása Házasságban született gyermek névhasználata A házasságon kívül született gyermek

névviselése A gyermek névviselése az apaság bírói megállapítása esetén A gyermek nevének gyámhivatal által történő megállapítása Több variáció létezik arra, hogy mikor milyen családi, illetve utónév adható a gyermeknek. A gyermek utónevének kiválasztása A szülők a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből választhatják ki születendő gyermekük utónevét. Az utónévjegyzéket bármely anyakönyvvezetőnél megtekinthetik, illetve ennek egy változata (Ladó-Bálint féle utónévkönyv) a könyvesboltokban is megvásárolható, valamint elérhető a könyvtárakban, és az interneten is. Amennyiben a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, úgy a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. Ezt a nyilatkozatot (szakvéleményt) az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez (1068 Budapest, Benczúr u. 33 , Pf: 701/518 H-1399)

címzett levélben lehet kérni, hivatalos formanyomtatvány nincs. Amennyiben a szülők vagy azok egyike nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a gyermek utónevét a születési anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti (ilyenkor nem kell az MTA nyilatkozatát kérni). A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok ott született gyermeke születésének hazai anyakönyvezése során a gyermek utóneveként a külföldi okiratban szereplő utónevet kell bejegyezni. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek gyermeküknek nemzetiségüknek megfelelő utónevet is adhatnak. A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított és a Magyar Tudományos Akadémia szerkesztésében megjelentetett nemzetiségi utónévjegyzékben találhatjuk meg. Ha a választott név ebben sem lelhető fel, annak anyakönyvezhetőségéről az érintett

országos kisebbségi önkormányzat - a megkereséstől számított 15 napon belül kiadott - állásfoglalásában nyilatkozik. Házasságban született gyermek névhasználata A házasságban született gyermek névhasználatáról a szülők állapodnak meg. Az általánosan bevett szokás az, hogy az apa családi nevét kapják a gyermekek is, utónevükről pedig közösen döntenek. Van azonban lehetőség arra, hogy a gyermek az anya családnevét viselje. A közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodhatnak abban, hogy a gyermekük az apa és az anya családi nevét együtt viselje. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet A házasságban élő szülők valamennyi házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. A gyermek névviselése utólagos házasságkötés esetén Ha a férj a gyermek anyjával kötött

házasságát megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket magáénak ismerte el, a gyermek névviselése a házasságból származott gyermek http://www.doksihu névviselésére vonatkozó szabályok szerint alakul (lásd: Bírósági Határozatok 1981/103. szám). A házasságon kívül született gyermek névviselése A fő szabály az, hogy ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. A gyermek harmadik életévének betöltése után a gyámhivatal intézkedik, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek apjaként képzelt személyt jegyezzenek be Ilyenkor az apa családi nevéül - ha az anya ismert - az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. Kérheti azonban az anya, hogy az apa neveként szerepeljen inkább az anya családi neve, és ezzel maradjon a gyermek a születésekor

anyakönyvezett néven. Kérheti azt is, hogy egy egészen más családi nevet jegyezzenek be apaként, ennek azonban az a feltétele, hogy azzal más jogos érdekét ne sértsék. A gyermek névviselése az apaság bírói megállapítása esetén Az apaság megállapítása iránti perben a bíróság nem dönthet arról, hogy a gyermek melyik szülője nevét viselje (lásd: PK 217.) Ilyenkor az általános szabályok szerint dől el a gyermek neve. Ha a bíróság az apaság vélelmét megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben - kérelemre - a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére. A gyermek nevének gyámhivatal által történő megállapítása A gyámhivatal állapítja meg a gyermek nevét, ha a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, aki az anyakönyvvezető vagy a gyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét - a felhívás közlésétől számított harminc napon belül - nem határozza meg; a szülői

felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek családi, illetve utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától számítva 30 napon belül nem jelentik be; a különélő szülők a gyermek nevével kapcsolatosan nem tudnak egyetértésre jutni, és a gyámhivatal felhívása ellenére - a felhívás közlésétől számított harminc napon belül - nem igazolják a bírósági eljárás megindítását. Névváltoztatás A házassági névviselési forma módosítása Mikor és hogyan változtathatom meg a születési nevemet? A születési név megváltoztatására irányuló kérelem A névváltoztatás költségei A házassági név és a születési név megváltoztatására eltérő eljárási szabályok vonatkoznak. A házassági nevet az anyakönyvvezető, a születési nevet pedig a belügyminiszter módosíthatja . A házassági névviselési forma módosítása A házassági névviselési forma - a házasság

fennállása alatt, illetve annak megszűnése után az érintett kérelmére módosítható, erről a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény (1952. évi IV tv, a továbbiakban: Csjt) rendelkezik A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem előterjeszthető a lakcím szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is . A házastársa nevét viselő személy a házasságkötés folytán szerzett nevet (a házastársa nevét) névváltoztatással nem változtathatja meg. A feleség a házasság megszűnését követően nem viselheti a volt férje nevét a házasságra utaló toldással (pl. Kovács Jánosné), ha: http://www.doksihu • azt a házasság fennállása alatt nem viselte, • a bíróság a volt férj kérelmére eltiltja a volt feleséget ettől, amennyiben a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre

ítélték, • a volt feleség újabb házasságot köt (ha esetleg ez is megszűnne, akkor sem viselheti ezt a nevet) Amennyiben magyar állampolgár külföldön köt házasságot, a neve a magyar névviselési szabályoktól eltérően is megváltozhat. Ilyen esetben a hazai anyakönyvezéskor, a név bejegyzése során az anyakönyvvezető úgy jár el, mintha a névváltoztatást a belügyminiszter engedélyezte volna, azzal a különbséggel, hogy a névváltozásról a belügyminisztert és a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt is értesíti. Mikor és hogyan változtathatom meg a születési nevemet? Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - a belügyminiszter engedélyezheti. Kiskorú gyermek születési nevének megváltoztatását törvényes képviselője, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét pedig a gondnoka terjesztheti elő. Cselekvőképességet korlátozó

gondnokság alatt álló személy - amennyiben a korlátozás a névváltoztatás jogát is érinti - csak gondnokának hozzájárulásával kérheti születési nevének megváltoztatását. A szülő családi nevének megváltoztatása - ha a szülő ennek ellenkezőjét kifejezetten nem kéri - kiterjed a családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is. Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, rá is kiterjed a névváltoztatás. A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét - különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével - a belügyminiszter nem engedélyezi. Amennyiben a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés, tehát az anyakönyvvezetőnél a külföldön történt eseményt

(házasságkötés, válás, születés stb.) a kérelem benyújtása előtt anyakönyveztetni kell. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem A születési név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, a helyben kapott formanyomtatványon, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél. A kérelemnek tartalmaznia kell: a kérelmező személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, továbbá családi állapotát, házasságkötésének helyét, idejét, lakóhelyét, értesítési címét, személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát és érvényességi idejét; amennyiben a kérelmező családi állapota házas, a névváltoztatással érintett házastársa személyi

adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét; a kérelmező kiskorú gyermeke(i) személyi adatait (születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét; a kérelmet, illetve a kérelem indokolását; nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező - születési vagy házassági - nevét a belügyminiszter korábban megváltoztatta-e; a születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve utónevet, melyet a kérelmező új névként kíván viselni. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiket a névváltozás érinti. A névváltoztatásról a belügyminiszter okiratot állít ki, és elrendeli a névváltoztatás http://www.doksihu anyakönyvi

bejegyzését. Akinek a névváltoztatását a belügyminiszter engedélyezte, az új nevet az okirat kézhezvételétől jogosult és köteles viselni. A névváltoztatás költségei A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 5000 forint, a születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni. Azért, hogy a névváltoztatás iránti kérelem kellő megfontolást követően szülessen meg, a belügyminiszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 20 000 forint. A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint. Az örökbefogadás Az örökbefogadás célja és feltételei. Elsődleges célja, hogy azoknak a gyermekeknek biztosítson családi kapcsolatot, akik nélkülözik ezt. Másodlagos célja,

azoknak a családoknak, akiknek nem lehet gyermeke, biztosítson teljesebb családi életet. Magyarországon ma örökbe fogadhat az, aki: • teljesen cselekvőképes nagykorú • örökbefogadást megelőző tanácsadáson, illetve felkészítő tanfolyamon eredményesen részt vegyen • minimálisan 16 évnek, max. 45 év korkülönbségnek kell lennie az örökbefogadó és a fogadott között • ne legyen eltiltva közügyektől • szülői felügyeleti jogát ne szüntessék meg • alkalmas legyen eü., pszich,stb Kit lehet örökbefogadni? Csak kiskorú gyermeket. A gyámhatóság határozatával keletkezteti az örökbefogadást, csak akkor jön létre. Ehhez kell: • az örökbefogadásban résztvevő felek engedélye, kérelme • a gyermek vérszerinti szülőjének hozzájárulása (azt nem vonhatja vissza) • kivétel: ha a vérszerinti szülő a gyermek születése előtt teszi meg, akkor 6 hetes koráig visszavonhatja Nem kell a szülő hozzájáruló

nyilatkozata: • Ha ismeretlen helyen távol van • Akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették • Ha az intézeti nevelt gyereket örökbe fogadhatónak nyilvánítják • Minden feltétel fennáll, de a gyámhatóság nem engedélyezheti az örökbefogadást: • Az örökbefogadás a kiskorú gyermek érdekeivel ellentétes lenne (testvérek elválasztása) • Ha közérdeket sértem az örökbefogadással • Amikor az örökbefogadásban résztvevő személyek bármelyikének anyagi haszonszerzéssel jár az örökbefogadás Az örökbefogadási eljárás. Az örökbefogadás joghatásai http://www.doksihu Örökbefogadás előtti eljárás szakasza Örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás Csak azt vizsgálják, hogy alkalmas az örökbefogadni kívánó személy. Addig tart, amíg találnak egy kívánalmuknak megfelelő gyermeket: Vizsgálják: egészségügyi alkalmasság, pszichikai alkalmasság, környezet, jövedelmi viszonyokat.

Alkalmasság megállapítási kérelmet a TEGYESZ-hez kell benyújtani Alkalmatlanság esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 1 éven belül nem nyújthat be újabb kérelmet Alkalmatlanság: 2 évig érvényes + 1 évvel meghosszabbodhat Várakozási, illetve területi listára kerülnek az örökbefogadni szándékozók, félévente a gyámhatóság tájékoztatja őket, van-e gyermek Ha képbe kerül egy gyermek, akkor sor kerülhet egy személyes találkozásra, de annak céljáról a gyermek nem tudhat Ha ezután az örökbefogadni szándékozók megindítják a 2-ik szakaszt Konkrét örökbefogadás kezdeményezése: Kötelező gondozás 30 nap, megvizsgálják milyen személyes kapcsolat alakul ki Még egyszer végigmennek az alkalmasságot megállapító feltételekben Meg kell hallgatni az örökbefogadókat, a gyermeket, ha 14.évét betöltötte, vér szerinti szülőt Nyílt örökbefogadás: Megismeri a vér szerinti szülő a leendő örökbefogadó

szülőket Titkos: Nem ismerheti, vagy nem ismeri meg az örökbefogadni szándékozókat Az örökbefogadás joghatásai: Családi, rokoni jogállást létesít az örökbefogadó és fogadott valamint annak rokonai között. (ennek a tartási kötelezettségnél van jelentősége). A szülői felügyeleti jogokat az örökbefogadó szülők gyakorolhatják. Elsőbbséget élveznek a házaspárok az örökbefogadásnál. Névviselés: a gyermek az örökbefogadó nevét fogja viselni, új keresztnév adására is lehetőség van Az örökbefogadott gyermek tájékoztatásához valójogosultsága, megismerhesse a vér szerinti szüleit Az öröklés jogi következmény: • egyrészt az örökbefogadó személy halála esetén örököl az örökbefogadott • másrészt örökbefogadott halála esetén az örökbefogadók • kettős öröklés elve: nyílt örökbefogadás esetén a gyermek az örökbefogadó szülőtől és a vér szerinti szülőtől örököl Az

örökbefogadásra vonatkozó szabályok ismertetése Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. A gyermek, gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor becsatolni: a) az alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot, b) a szülő házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén • az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, http://www.doksihu • az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, • az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, • a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról. A gyermek, gondozásba történő kihelyezése előtt a gyámhivatal: a) az

örökbefogadni szándékozó személynél környezettanulmányt végez, b) beszerzi a háziorvosi, szakorvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról, fejlődését befolyásoló betegségekről, valamint a 3 évesnél idősebb gyermek esetén a személyiségére vonatkozó szakvéleményt, c) beszerzi az örökbefogadást közvetítő nem állami szerv közvetítői tevékenységre való jogosultságát igazoló iratot (működési engedélyt). A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a gyámhivatal beszerzi: a) a gyermek 3 hónapnál nem régebben kiállított születési anyakönyvi másolatát, b) a szülők halotti anyakönyvi másolatát, ha a gyermek szülei nem élnek, és ezen irat a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek ügyiratában nem található meg, c) a szülői felügyeletet megszüntető, illetve a szülő cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezéséről szóló jogerős bírói ítéletet, d) a gyámot kirendelő

jogerős gyámhivatali határozatot, ha nem a vér szerinti szülő az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselője, e) a gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha a vér szerinti szülő cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezték és cselekvőképessége általánosan vagy a szülői felügyelet tekintetében korlátozott, f) a háziorvosi vagy szakorvosi igazolást az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotáról, amennyiben ezt az örökbefogadási eljárás során indokoltnak tartja. A szülői felügyelet A szülő és a gyermek közötti jogviszonyt rendezi (1952. évi tvr alapján) A kiskorú gyermek vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Jogok és kötelezettségek (A családjogi tv. és a gyermekvédelmi tv szabályozza) A szülőket együttesen illeti meg, nem osztható. Különélés, válás esetén megváltoznak a felügyeleti jogviszonyok. A

felügyeleti jogot az képviseli, akinél a gyermeket elhelyezték. A másik szülőnek szünetel a felügyeleti joga Változik a felügyeleti jog gyakorlása, ha a bíróság harmadik személynél helyezi el a gyereket, gyámként kell kötelezően kirendelni, a szülők felügyeleti joga szünetel. Tartalma a szülői felügyeletnek: • kiskorú gondozása, nevelése, • a törvényes képviselet, • vagyonkezelés, • gyámnevezés, gyámságból való kizárás joga végrendeletben vagy köziratban. Gondozás, nevelés: • a gyermek elhelyezése, • a gyermek állandó lakásáról való gondoskodás, • életpálya megválasztás, • kiskorú, 16. életévét betöltött munkavállalása http://www.doksihu A szülői ház elhagyásának lehetősége: • a 16. életévét betöltött kiskorúnál a gyámhivatal engedélyezi, • végleges külföldre távozást a gyámhivatal engedélyezi. Törvényes képviselet • mind személyi, mind vagyoni ügyekben eljár,

törvényes képviseletet lát el, • 14 év felett nyilatkozatot tehet a gyerek, de bizonyos esetekben a szülők hozzájárulása kell. • 14 év felett vannak csak személyesen tett jognyilatkozatok. Önállóan eljárhat: • a saját munkakeresményével, • ha a jogszabály zárja ki, hogy a szülő képviselje, • mindketten érintettek, érdekellentét áll közöttük. Ilyenkor eseti gondnok képviseli (gyámhivatal). Gyámhivatal jóváhagyásával a szülő nyilatkozik: • öröklési jogviszonynál lemond a gyerek örökségéről. A jognyilatkozatok nem érvényesek: • kiskorú vagyonának ajándékozása, • idegen kötelezettségért ellenérték nélkül felelősségvállalás. Vagyonkezelés A Ptk. gyermekvédelmi tv alapján a vagyonkezelés a szülőket együttesen, de váláskor a külön élő szülő is lehet vagyonkezelő. A szülői kezelés alól kivett vagyon: • saját keresménye, • az a vagyon, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy

azt a szülők nem kezelhetik, a szülők számadási kötelezettség nélkül kezelik a gyermek vagyonát. Azonban a gyámügy bizonyos esetekben számadási kötelezettséget rendelhet el ingó- és ingatlan vagyonok, pénz és értéktárgyak, muzeális értékek és emlékek. A gyermek nevére ingatlant szerezni korlátozás nélkül lehet. A mobilizálása (eladás, csere, haszonélvezet, megterhelés stb.) csak a gyámhivatal engedélyével lehetséges Eladás után, ha nem vesznek hasonló értékű ingatlant, akkor a gyámi fenntartású betétkönyv. A gyámhivatal engedélyezi a pénz felhasználását. A gyermek tartása, a különélő szülő jogai és kötelezettségei A rokontartás általános szabályai, a rokontartás sorrendje Rokontartás: A magukat eltartani nem tudó családtagokról való gondoskodás. Jogosultság és kötelezettség a rokoni kapcsolatban álló személyek között. Örökbefogadás alapján is keletkezik A rokontartás feltételei: Alapvető

feltétel a rokonság tényleges fennállása. Konkrét feltételek: • a jogosult rokon rászorul a tartásra, tehát magát eltartani képtelen • munkaképtelensége, • megfelelő jövedelme, vagy • vagyona hiányában nem képes magáról gondoskodni http://www.doksihu • a tartásra jogosultnak nincs tartásra kötelezhető házastársa, vagy volt házastársa • ha a nagykorú személy nem érdemtelen a tartásra • van tartásra kötelezett és arra képes rokona a jogosultnak A rokontartás rangsora: Ha több rokon is gondoskodhatna a tartásról, a törvényben meghatározott rokontartási rangsor alapján kell megállapítani, hogy kinek kell a tartást teljesíteni A tartásra jogosult személyeket kiknek kell eltartani? A tartásra képes leszármazónak, hiányában a tartásra képes felmenő rokonoknak Ha több tartásra képes személy van, akkor, aki a leszármazás rendjében közelebb áll a tartásra jogosult személyhez Ha több egy sorban kötelezett

van, akkor kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg a tartás Kit kell eltartani? Elsősorban a gyermekeket Másodsorban házastársat, volt házastársat Harmadsorban a szülő(ke)t Negyedsorban a további leszármazó rokonokat Ötödsorban a további felmenő rokonokat A rokontartás mértéke: A tartásra kötelezett személy köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges A szolgáltatás módja: A tartásra kötelezett személy választása szerint vagy a saját háztartásában, vagy havonként előre esedékes módon, pénzben szolgáltatja azt. A tartási követelést 6 hónapra visszamenőleg lehet kérni. A gyermektartás: A gyermektartást a gyermeket gondozó szülőnek természetben, a különélő szülőnek pénzben kell szolgáltatnia. A szülők ettől eltérő módon is megállapodhatnak, ez azonban soha nem sértheti a gyermek alapvető érdekeit. A

gyermektartásdíj mértéke: Gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%ában kerül megállapításra. Figyelembe kell venni a megállapításnál: • A gyermek tényleges szükségleteit • Mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait • A szülök háztartásában eltartott más gyereket • A gyermek saját jövedelmét • A jövedelem 50%-át nem haladhatja meg. • Lehet: (nettó jövedelemből) • Százalékos arányban • Határozott összegben • Határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában • Megállapítást kérheti: • Gondozó szülő • Gyám • Gyámhatóság • Ügyész http://www.doksihu • • • • • Végrehajtása letiltás útján történik. Az állam megelőlegezi: A bíróság a tartásdíjat már jogerősen megállapította A gyermektartásdíj végrehajtása átmenetileg eredménytelen A gyermekét egyedül gondozó szülő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást

biztosítani Mostohagyermek tartása: a házastárs köteles a vele együtt élő házastárs gyerekét eltartani. Nagykorú gyermek tartása: • szakképzettség megszerzés • főiskolai, egyetemi tanulmányok • Nem kell eltartani: • aki továbbtanulásra alkalmatlan • aki a tartásra érdemtelen • akinek a szülője saját, vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné Szülőtartás A szülői felügyelet tartalma, a szülői felügyelet gyakorlása. A gyermek gondozása és nevelése, a gyermek elhelyezése Szülői felügyeleti jog: A gyermekeknek alapvető joguk van a gondoskodáshoz, nevelésükhöz, érdekeik védelméhez. Erre életkori sajátosságaik miatt kevéssé alkalmasak. A szülők joga és kötelezettsége, hogy eljárjon a gyermek jogaiban, érdekeinek védelmében. Ha nincs szülő, akkor a gyám látja el a jogokat és kötelezettségeket. Milyen jogokkal, kötelezettségekkel lehet biztosítani a jogi védelmet? a gyermek gondozásának és

nevelésének joga és kötelezettsége a gyermek vagyonkezelésének joga és kötelezettsége a gyermek törvényes képviseletének joga és kötelezettsége a gyámnevezés joga A szülői felügyeleti jog nem hatalom Mindenkor a gyermek érdekeinek megfelelően kell ellátni. A gyermek véleményét mindenkor figyelembe kell venni életkori sajátosságainak megfelelően Hogyan gyakorolják a szülők? • a házasság fennállása alatt közösen • ha még fennáll a házasság, de nem élnek együtt, akkor is közösen • házasság felbomlása után az a személy gyakorolja, akinél a gyermeket elhelyezték. A másiké szünetel. Van olyan kérdés, amelyben a közös szülői felügyelet megszűnése után is közösen kell dönteni a szülőknek: • névviselés, névváltoztatás • tartózkodási hely meghatározása http://www.doksihu • iskoláztatás, életpálya meghatározás Gondozás és nevelés joga és kötelezettsége: • a legjelentősebb jogosítvány

• a gyermek nevének megválasztása, megváltoztatása • a gyermek tartásának kötelezettsége, ez azt is terheli, akinek szünetel a szülői felügyeleti joga • a gyermek lakóhelyének biztosítása, erről a szülők a saját lakásukban kötelesek gondoskodni • a gyermek tartózkodási helyének meghatározása, a szülő határozza meg, hova mehet a gyermek Kivétel: a 16. életévét betöltött gyermek gyámhatósági engedéllyel elhagyhatja a szülői házat (csak akkor adja meg az engedélyt, ha lakhatása, iskolázottsága, tartása biztosítva van). Külföldi végleges tartózkodáshoz a szülők és a gyámhatóság engedélye kell. 5. a gyermek életpályáját meghatározó döntés Gyerektartás A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles kiskorú gyermekét tartani. Ez mindkét szülőt terheli. Ha gyermeknek van saját jövedelme és a saját tartása kitelik, akkor ez alól a szülők mentesülnek. A feltétlen tartás a

kiskorúság idejére áll fenn. A nagykorú munkaképes gyerek esetén a LB XXIX. polgári elvi döntés alapján: • a szükséges tanulmányok: • életpályára előkészítő, szakképzettséget adó tanfolyamok, első diploma megszerzése, • a tanulmányok folyamatos végzése, • ha a megszakítás indokolt, akkor nem kizáró ok, Akkor nem köteles: • ha a továbbtanulásra alkalmatlan, • ha olyan pályát választ, amire alkalmatlan, • ne legyen érdemtelen, • ha kiskorú gyerek tartását veszélyeztetné. A gyerek tartásába tartozik: • kiskorú testi, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődését kell szolgálni. Elvált szülőknél az egyik természetben nyújtja, még a másik pénzben: ez a tartásdíj. A tartásdíj 3 formája: • fix összegben, • százalékos arányban, • vegyes, százalékhoz köti, de megad egy min. összeget Az összegét gyermekenként határozzák meg, általában a gyerek szükségleteit figyelembe véve. 15-25% között

mozog Vizsgálni kell: • a szülők vagyoni viszonyait, • van-e más kiskorú gyermeke, akiről gondoskodnia kell, • van-e a gyereknek saját jövedelme, • a gyermek szükséglete (pl. életkor alapján) http://www.doksihu A kötelezett jövedelmének max. 50%-a terhelhető Nyugdíjból gyermektartás-díj max 50% vonható le, egyéb tartás esetén 33%. Egyéb tb juttatásnál 33% vonható (pl. ápolási díjból) A munkanélküli járadékok is terhelhetők, max. 33%-ig A tartásdíj alapja: • munkabérbe eső juttatások (alapbér, pótlékok, 13. havi fizetés, prémium, jutalom), kivéve a költségtérítések, • egyéb jövedelem (pl. végkielégítés) • őstermelői, mezőgazdasági jövedelmek, megbízási díjak, tőkejövedelem csak akkor vonható be, ha a munkabér nem elegendő a tartásra. 1 évet vesznek alapul a tartásdíj kiszámolásánál. Kézből kézbe lehet fizetni. A munkáltató vonja le a bírósági felhívás alapján. A bírósági

letiltás esetén is a munkáltató vonja le. Megszűnik: • ha a gyerek már nem szorul rá a tartásra, • a kötelezett halála esetén, • a gyerek halála esetén, • ha a gyerek keresőképes, • ha a gyereket nála helyezik el. A megszüntetést a bíróságtól kérni kell. A körülményeit kell mindkét félnek mérlegelni A tartásdíj beszámítása: • a közös vagyon megosztása során a közös lakás részét. A gyermektartás-díj megelőlegezése • a gyámhivatal jár el 1999 óta, • jogerős és végrehajtható bírósági határozat alapján, • ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, • a gyermeket gondozó személy egyedül nem képes a gyerek tartására (az 1 főre jutó jövedelem a nyugdíj min. háromszorosa alatt van 1) Kérelem benyújtása mellé: • jövedelem igazolása, • a lakásfenntartás számláit is csatolni kell, • bírósági határozat, • az átmenetileg lehetetlen behajtást, a tartásdíj behajtásának

sikertelenségét igazoló papírok. Alapösszeget előlegez meg, max. 3 évre, de 3 évre meghosszabbítható Az apa köteles a megtérítésre, a település jegyzője adó formájában hajtja be. A különélő szülő jogai és kötelezettségei Felügyeleti joga szünetel, de vannak jogai: • a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttesen kell dönteni: • a gyerek nevének meghatározása, • tartózkodási hely kijelölése, 1 Ez most kb. 50000- Ft/fő http://www.doksihu • iskola megválasztása, • életpálya megválasztása. • kapcsolattartás joga: • folyamatos kapcsolattartás, • időszakos, ill. rendkívüli kapcsolattartás (pl iskolai szünetek), • egyéb (levelezés, telefon, csomagküldés, ajándék, stb.) A kapcsolattartás A kapcsolattartást a bíróság szabályozza. 2 éven belül a bíróság, azon túl a gyámhivatal rendezi. A nagyszülőket is megilleti a kapcsolattartás. Ha nem áll a gyerek érdekében, akkor a

gyámhivatal: • korlátozza, • szünetelteti (max. 6 hónapig), • megvonja (ha súlyosan sérti a gyermek érdekeit a kapcsolattartás). Ha a bíróság feljogosítja, akkor • a vagyonkezelés kötelezettsége. • a tartásdíj fizetése, • a lényeges kérdésekben való együttes konstruktív részvétel, • a gyermek sorsáért való felelőssége nem szűnik meg. A kiskorú vagyonának kezelése Vagyonkezelés és a gyermek törvényes képviselete. A gyámnevezés Vagyonkezelési jog: Minden kiskorú gyermek tulajdonában lévő vagyont kezelni kell a szülőnek. Kivétel: Amikor a kiskorú gyermeknek úgy juttattak vagyontárgyat, hogy kizárták a vagyonkezelést 14. életévét betöltött gyermek saját keresete A szülők a kiskorú vagyonát számadási és biztosítási kötelezettség nélkül kezelik. A szülői felügyelet megszűnésekor (18 év) el kell számolni a vagyonnal. Törvényes képviselet: Szülőnek joga és kötelezettsége, hogy gyermekét

személyi és vagyoni ügyekben képviselje. Vagy a szülő teszi meg helyette a nyilatkozatot, vagy csak hozzájárul a nyilatkozat megtételéhez. Törvényes képviselet gyakorlása: • vagyoni ügyek esetében a szülők felhatalmazást adhatnak egymásnak az eljárásban • mindennapos ügyekben nem kell felhatalmazás • személyi jellegű ügyekben nincs lehetőség felhatalmazásra, mindkét szülő kell (pl.: útlevél) http://www.doksihu Törvényes képviselet nem érvényesülhet: • a jogszabály személyes nyilatkozatot követel (pl.: 16 évét betöltött gyermek örökbefogadása esetén személyesen) • amikor a gyámhatóság engedélye kell a törvényes képviselethez a szülők mellett (végleges külföldi távozás, ingatlanértékesítés) • érdekellentét áll fenn a gyermek és a szülő között (örökösödési vita) • konkrét ügyekben vonják meg A gyámnevezés joga: Ez csak jog, nem kötelezettség, a szülő joga arra, hogy szülői

felügyeletei joga megszűnése esetére gyámot nevezzen meg. A szülő ki is zárhat valakit a gyámságból Vagyonkezelés: A korlátozottan cselekvőképes bizonyos jognyilatkozatokat a gondnok nélkül is tehet, keresményével maga rendelkezik, ill. megköthet minden olyan szerződést, amivel előnyt szerez (ajándék pl.) Ingatlannal kapcsolatban a gyámhatóság felügyelete él Gyámhivatal felügyelete alá tartozó betétkönyv (gyámi fenntartású betétkönyv) a készpénz vagyon esetén. Végrendelkezési joga van (közvégrendeleti formában). A gyámság A gyámság intézménye. Gyámrendelés, a gyámság ellátása A gyámság megszűnése A gyámság: A kiskorú gyermeknek joga van gondozásra, nevelésre és a törvényes érdekeik, jogaik védelmére. Ezt akkor is biztosítani kell, ha a szülők nem élnek együtt, vagy nem alkalmasak a szülői felügyelet ellátására. Ekkor a gyámhatóságnak gondoskodnia kell egy olyan személyről, aki a fenti

feladatokat ellátja. Ez a gyám Gyámrendelés feltétele: Hogy a kiskorú gyermeknek ne legyen olyan szülője, aki a szülői felügyeleti jogokat gyakorolhatná. A nevezett gyám: • a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a korábban felügyeletet gyakorló szülők közokiratban, vagy végrendeletben neveztek-e meg gyámot, vagy kizártak-e valakit • a nevezett gyámot csak akkor mellőzheti a gyámhatóság, ha a törvény értelmében nem viselhet gyámságot, a gyámság átvételében gátolva van, a kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné • a családjogi tv. alapján nem viselhet gyámságot • a kiskorú személy, • aki gondnokság alatt áll, • akinek szülői felügyeletét jogerősen megszüntették, ill. akit a közügyektől eltiltottak, • akit kizártak közokiratban, v, végrendeletben a gyámságból • akinek gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították • akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermeke átmeneti, v.

tartós nevelésben van http://www.doksihu A hivatásos gyám: • ha a szülők nem rendeltek gyámot, vagy a nevezett gyámot a tv. kizárta a gyámságból (rokon, v. családi kapcsolatból) • kötelező azt kinevezni: akinél a gyermeket elhelyezték; akinél a bíróság elhelyezte a gyermeket; aki a gyermeket a gyámhatóság engedélyével családba fogadta • ha nincs rokon és a kötelező gyámság esetei nem állnak fenn, hivatásos gyámot kell kirendelni • minden kiskorú részére külön gyámot rendelnek ki (testvéreknek közös) A gyám jogai és kötelezettségei: • a gyámságra a szülői felügyelettel kapcsolatos szabályok az irányadók, a gyám a gyámsága alatt állóknak a gondozója, a vagyonának kezelője, és törvényes képviselője • a gyámot nem illeti meg a gyámnevezés és gyámságból való kizárás joga • a gyám a gyámhatóság irányítása és felügyelete alatt áll • a gyermek hozzátartozóinak is joguk van a gyám

működésében részt venni • ha a gyám átmenetileg nem tudja ellátni a feladatát, a gyermeknek eseti gondnokot kell kijelölni • a gyámság megszüntethető akkor is, ha a gyám személye miatt indokolt • a gyám vagyoni felelősséggel tartozik • a gyám a tisztségének megszűnését követően köteles jelentést készíteni • a gyámnak a működéséért nem jár díjazás (kap tartásdíjat, gondozási díjat, árvaellátást) A gyámság megszűnése: Megszűnik, ha a gyámság alatt álló gyermek: • meghal • szülői felügyelet alá kerül • eléri a nagykorúságot A gyámhatóság a gyámot akkor menti fel, ha: • a gyám alkalmatlan a feladat ellátására • a gyám fontos okból a felmentést kéri • utólag keletkezik olyan akadály, ami miatt a gyámságot nem viselheti • nevelőotthonban, ha a gyermeket máshol helyezik el A gyámhatóság a gyámot elmozdítja tisztségéből, ha: Jogaival visszaél Kötelességét elhanyagolja Olyan

magatartást követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik Gyermektartás, törvényes akadályok (házasság), házasság alaki kellékei, örökbefogadási eljárás biztos, hogy kérdés lesz. A gyámrendelés, a gyám jogairól, kötelezettségeiről általában A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha a) a szülők meghaltak, b) a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette, http://www.doksihu c) a szülők cselekvőképtelenek vagy cselekvőképességükben korlátozva vannak, d) a szülők ismeretlen helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályozva vannak, e) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, f) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, g) a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult, h) a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más

személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülője ellen szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban, i) a szülő hathetes életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult, j) a szülő a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve, ha a szülő a házastárs által történő örökbefogadáshoz járult hozzá. A gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, b) átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket. A gyámhivatal a gyermek számára hivatásos gyámot rendeli ki, ha a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe

vett gyermeket az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezte el, b) a nevelőszülő a gyámságot nem vállalta, c) a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához és a gyermeket a gyámhivatal ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el. A gyám jogai és kötelezettségei általában: A gyám elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról. A gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és - ha erre a nevelőszülőt a gyámhivatal felhatalmazta - vagyoni ügyeiben képviselje. A gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik. A gyám kötelessége az

otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának figyelemmel kísérése és segítése. A gyám nem képviselheti a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. A gondnokság Jogképesség: • minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek (nem kötődik életkorhoz). Cselekvőképesség: • saját cselekményével vállal jogokat és kötelezettségeket. Nem illet meg mindenkit, vannak korlátai: • cselekvőképes, nagykorú, nincs korlátozva vagy kizárva, • korlátozottan cselekvőképes, ha a 14. életévét betöltötte, de még nincs 18 éves (fiatalkorú), a nagykorú személyről a bíróság mondja ki és ilyen hatályú gondnokság alá helyezik, • cselekvőképtelen a 14 év alatti gyerek, ill. az a nagykorú, akiről a bíróság mondja ki, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték. Korlátozó gondnokság: http://www.doksihu • belátási képessége tartósan

vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökken, • elmebeli állapota miatt, szellemi fogyatékos vagy kóros szenvedélybeteg. Kizáró gondnokság: • A belátási képessége állandóan hiányzik, • elmeállapot és szellemi fogyatkozás. Gondnokság alá csak a bíróság helyezhet, igazságügyi orvosszakértő bevonásával. Kérheti: • házastárs, • gyermek, • szülő. Gondnokot a gyámhivatal rendel ki. A gondnokság megszüntetése: • maga a gondnokság alatt álló is kérheti. A korlátozó és kizáró gondnokság közötti különbség: • a korlátozottan cselekvőképes a saját keresményével rendelkezhet. Gondnok: • nagykorú, • magyar állampolgár, • cselekvőképes, • közügyektől nem eltiltott, • nem zárták ki végrendeletben vagy közokiratban. Nem állampolgári kötelezettség. Nem lehet gondnok szociális intézmény dolgozója, ha az intézményben lakik. Megszűnés: • meghal a gyerek, • szülői felügyelet

alá kerül a gyerek, • nagykorú lesz. • a gondnok halála, • a gondnok nem látja el feladatait. A gondnok feladatai: • gondozás, • vagyonkezelés, • törvényes képviselet. A gondozás nem a ténylegest jelenti, hanem a gondozás megszervezését. Vagyonkezelés: A korlátozottan cselekvőképes bizonyos jognyilatkozatokat a gondnok nélkül is tehet, keresményével maga rendelkezik, ill. megköthet minden olyan szerződést, amivel előnyt szerez (ajándék pl.) Ingatlannal kapcsolatban a gyámhatóság felügyelete él Gyámhivatal felügyelete alá tartozó betétkönyv (gyámi fenntartású betétkönyv) a készpénz vagyon esetén. Végrendelkezési joga van (közvégrendeleti formában). A gyermekvédelmi rendszer felépítése, alapellátások, szakellátások köre http://www.doksihu PÉNZBELI - TERMÉSZETBENI Pénzbeli ellátások: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermektartásdíj megelőlegezése,

az otthonteremtési támogatás. Természetben nyújtott ellátások tankönyv- és tanszerellátás étkezési térítés díjkedvezménye tandíj egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj, vagy egyéb kifizetés átvállalása ALAPELLÁTÁS A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: • a gyermekjóléti szolgáltatás • a gyermekek napközbeni ellátása • bölcsőde • családi napközi • házi gyermekfelügyelet • alternatív napközbeni ellátás • a gyermekek átmeneti gondozása: • helyettes szülő • a gyermekek átmeneti otthona • családok átmeneti otthona SZAKELLÁTÁS A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: • az otthont nyújtó ellátás (különleges ellátás és speciális ellátás is) • nevelőszülő • gyermekotthon • az utógondozói ellátás, • a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK 5) A gyermekvédelmi gondoskodás

keretébe tartozó hatósági intézkedések: • a védelembe vétel, • a családbafogadás, • az ideiglenes hatályú elhelyezés, • az átmeneti nevelésbe vétel, • a tartós nevelésbe vétel, • a nevelési felügyelet elrendelése, • az utógondozás elrendelése, • az utógondozói ellátás elrendelése. 6) A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása http://www.doksihu A jegyzői és a gyámhivatali hatáskörű intézkedések A gyámügyi alapellátás és szakellátás elhatárolása, jegyzői és gyámhivatali feladatok A gyámügyi feladatok és a gyermekek védelmét biztosító ellátórendszer működésének ellenőrzése állami feladat. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a

veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani Gyermekjóléti alapellátások: Gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálat, Gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, Gyermekek átmeneti gondozása: helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona. A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekotthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását.

Gyermekvédelmi szakellátások: Otthont nyújtó ellátás: nevelőszülők, gyermekotthon, Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, területi gyermekvédelmi szakszolgálat A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatásköre: 1) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, 2) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját, 3) a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában, 4) felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, 5) dönt a gyermek, védelembe vételéről és annak megszüntetéséről, 6) a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy

más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, 7) közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint, 8) közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában, 9) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyámügyi feladatokat. A gyámhivatal feladat- és hatásköre 1) ellenőrzi a személyes gondoskodást nyújtó ellátást, 2) ellenőrzi a gyámügyi igazgatási feladatok ellátását, 3) véleményezi az ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat, 4) közreműködik a képzési, továbbképzési feladatok ellátásában, http://www.doksihu 5) elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben, 6) felettes szervként jár el a

törvényben vagy kormányrendeletben megállapított gyámügyi igazgatási hatósági ügyekben, 7) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb közigazgatási feladatokat. A Legfelsőbb Bíróság családjogi tárgyú lényeges döntései Hogy mikor válik a volt házastárs érdemtelenné a házastársi tartásra, abban segítséget nem a Csjt, hanem a Legfelsőbb Bíróság V. számú Polgári Elvi Döntése (a továbbiakban: V. sz PED) ad Az érdemtelenség elbírálásánál a házasság egészét, az adott konkrét ügy összes körülményeit kell figyelembe venni, és nem szabad egyes magatartásokat és tényeket kiemelni. Valamely magatartás tehát kizárólag akkor alkalmas az érdemtelenség megállapítására, ha ezáltal az azt tanúsító volt házastárs ". a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyosan sértette, hogy tartása házastársára a társadalmi felfogás

szerint méltánytalan lenne." /+ ha szándékosan a volt házas társ érdekeit durván sértő magatartást tanúsított / ha a társadalmi együttélés szabályait oly módon és mértékben sértette meg, hogy a tartási kötelezettség teljesítése már nem várható el/ A nagykorú számára fizetendő tartásdíj megállapítása A munkaképes nagykorú gyermek részére - a szükséges tanulmányok folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításakor a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni (LB XXIX. sz PED) Az összeg megállapításakor a tanulmányok folytatásával kapcsolatos kiadásokon túlmenően számításba kell venni a kapott támogatásokat is (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredő rendszeres jövedelmét, stb.)

és vagyonát (BH 1984/274) Amennyiben a tartásdíj fizetésre kötelezett bizonyítani tudja, hogy nagykorú továbbtanuló gyermeke a tanulmányai folytatása mellett jövedelemszerző tevékenységet is végez, vagy hogy saját vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosíthatósága esetén jövedelemre tehet szert, úgy mentesül a tartási kötelezettség alól. Az ítélkezési gyakorlat a nagykorú gyermek részére a tartásdíjat határozott összegben állapítja meg. A nagykorú gyermek tartásdíja határozatlan és határozott időre is megállapítható, ez utóbbi akkor, ha a gyermektől elvárható, hogy szükséges tanulmányait egy megadott időn belül befejezze (BH 2001/228). Törvényi alapelv, hogy a gyermekelhelyezés során is mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Ezen túlmenően a bíróságnak - a döntését megelőzően - a lehetséges összes körülményt gondosan meg kell vizsgálnia (például a szülők az

egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alapján alkalmasak-e a gyermeknevelésre. A gyermekhez való ragaszkodásuk őszinte-e, a gyermek milyen érzéseket táplál a szülők iránt, hozzájuk mennyire kötődik, az egyes szülők által biztosítható iskoláztatási lehetőségek milyenek, a szülők anyagi és lakáshelyzete hogyan alakul, stb.) Erről a Legfelsőbb Bíróságnak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról szóló 17. számú Irányelve (LB 17 sz irányelv III fej) ad iránymutatást A gyermek például nem helyezhető el annál a szülőnél, aki egészségi állapota miatt az önálló nevelésére nem képes, és a gyermeket valójában a nagyszülők gondoznák (lásd Bírósági Határozatok - http://www.doksihu BH- 2001/124. szám) A döntésben segítséget jelenthet a bíróság számára a környezettanulmány, a bölcsőde (óvoda, iskola) véleménye, esetenként pedig akár a pszichológiai szakvélemény is