Szociológia | Felsőoktatás » Társadalomtudomány szigorlati tételek, 2003

Társadalomtudomány szigorlati tételek 2002-2003 tanévben (III.szem) (Filozófia, Szociológia és Családszociológia) 1. tétel: A filozófia eredete, a kezdet kérdése. A filozófia elhatárolása a vallástól, a tudománytól, a művészettől. A szociológia nagy triásza (Marx, Durkheim, Max Weber) A család és családrendszer-elméleti megközelítés. A görög filozófia nem az anyaország területén jött létre, hanem a határterületeken, az ionok által gyarmatosított Kis-Ázsiában és a dórok alapította dél-itáliai gyarmatokon Kre. 600 körül Ekkor már városállamok voltak a királyságot felváltotta az arisztokraták uralma. A politikai helyzet ingatag volt a gazdaság fejlődése miatt Egyes városállamokban demokrácia váltotta fel az arisztokráciát, másutt oligarchia ill. türannisz lépett helyére. A politikai változások hatást gyakoroltak a szellemi életre, a

filozófusok politikailag elkötelezettek voltak és hatást kívántak gyakorolni a kor társadalmi változásaira. Később bekövetkezett a gyarmatosítás, ez hozzájárult a civilizáció terjedéséhez. A kézművesség és kereskedelem kedvező volt ahhoz, hogy a mesterségbeli tudás kiemelkedjék és kialakuljanak a tudományos megismerés módszerei és hagyományai. A hajózás feltételeinek megteremtése nélkülözhetetlenné tette a matematika, a csillagászat, a földrajzi és a mechanikai ismereteket, ezért az elméleti tudás igénye kiváltotta a görögök érdeklődését, és más népek ilyen teljesítményei iránti igényt is szült. A perzsák 545 körül elfoglalták Ioniát, ezért a filozófiai gondolkodás Dél-Itáliába tolódott át. A filozófiai gondolkodás Athénban viszonylag későn alakult ki, de azután itt emelkedett a legmagasabbra. A filozófia akkor jött létre, amikor a mítoszok alakították a mindennapi életet és gondolkodást, ennek

megfelelően, mint ésszerű valóságmagyarázat lépett a mítoszok helyére. A filozófia a mitológia racionális változata Az antik filozófusok hittek a tudomány, természet erejében, de pl. Thálész az őselemet kereste, és azt a vízben vélte megtalálni és próbálta a mítosz nyelvéről tudományos nyelvre fordítani, hogy az okeánosz minden dolog forrása és létalapja. Püthagorasz és követői inkább általános érvényű mennyiségi összefüggést fedeztek fel, ezeket számviszonyokkal jellemezték. Mindkettő valami állandót keres a változóban és azt mint a változó létalapját (szubsztrátumát) fogja fel, a maradandóval változza a változót, ez a mód racionális, s ezen belül tudományos is. A filozófia és vallás közti elhatárolás alapját az képezi, hogy a vallás istenen keresztül közelít, míg a filozófia az emberen keresztül. A teológiának a forrása a biblia, a filozófiáé a józan ész. A tudomány a valóság egy

részterületét vizsgálja, a filozófia a valóság egészét. A tudomány a hogyanra keresi a választ, a filozófia pedig a miértre, célokat ad az embereknek, a tudomány eszközöket. A művészet filozófiai tartalmat próbált megmutatni alkotásokban. A szociológia nagy triásza: Karl Marx. (1818-1883) köztudottan nem csak tudós volt, hanem élete során is nagy jelentőségű politikai mozgalmat szervezett Friedrich Engelssel. Munkássága nem korlátozódott a szociológiára, kiterjedt a közgazdaságtanra és a filozófiára is. Szociológiai jellegű munkáit három nagy csoportba soroljuk: 1: az egy-egy társadalom meghatározott történeti időszakát elemző művek. Pl: Munkásosztály Angliában, Parasztháború Németországban, Forradalom és Ellenforradalom Németországban. 2: a kapitalista társadalom működését elemző: A tőke 3: az egész történeti fejlődést átfogó történelemfilozófiai művek, mint a Kommunista kiáltvány

Legfontosabb szociológiai gondolatai, azok hatása a mai szociológiára: 1: A kapitalista rendszer elemzése, ellentmondásainak feltárása, szükségszerű összeomlása és a szocializmus szükségszerű eljövetele. Tőkés osztály és a munkás osztály szemben állása, a kizsákmányolás. Marx a kapitalizmust követő szocialista rendszert felváltó kommunista rendszerről beszél, ahol megszűnik a kizsákmányolás, a szocializmusban a jövedelmeket a végzett munka arányában osztják el, de erről a rendszerről kevesebbet írt. Szocialisták azok a rendszerek, ahol a termelő eszközök nagy többsége állami tulajdonban van, és ahol a központi gazdasági tervezés folyik. 2: Formáció elméletbe illeszkedik a kapitalista és szocialista rendszer fogalma, eszerint az emberiség különböző rendszereken megy keresztül: ősközösségi, rabszolga tartó, feudális, kapitalista, szocialista és a fejlődés csúcsán a kommunista. A rendszereket a

kizsákmányolás jellemzi, az ezt megvalósító gazdasági, jogi mechanizmus azonban eltérő. 3: A Marxizmus hanyatlását saját jóslata okozta, mely szerint szükség szerűen következik a kapitalista társadalom után a szocialista társadalom, ez a nézete nem valósult meg. 4: Marx jóslatát a gazdasági válságok ismétlődő tendenciájára alapozta. Ezek hatására a kapitalista rendszer elmélete szerint nem maradhat fent, mert velük magas munkanélküliség jár. Marx ezen kérdés feltevései a mai napig aktuálisak 5: A másik fontos tendencia Marx szerint a munkásosztály elnyomorodása (abszolút elnyomorodás: kevesebb pénz, árú, ruha, lakás, relatív elnyomorodás: értéktöbblet elmélet: a szakadék mélyül a munkásosztály és a kizsákmányolók között. A különbözetet a tőkés elsajátítja, ez a kizsákmányolás) 6: A társadalmak osztályokból állnak, ezek között konfliktus van, az osztály Marx szerint azon egyének csoportja akik a

termelőeszközökhöz való viszony tekintetében azonos helyzetben vannak (tőkések, tulajdonosok, munkásoknak nincs) Marx két osztályfogalmat használ – magának való (tagjaik azonos helyzetűek, de ezt ők nem tudják) és a magáért való osztály (tagjaik tisztában vannak helyzetükkel, ellenétes érdekeltségeikkel). A tőkés társadalomban két osztályt különbözet meg, a kizsákmányolókat és a kizsákmányoltakat, tőkéseket és bérmunkásokat. 7: A mai szociológiára legerősebben Marx azon tétele hatott, hogy a konfliktus az emberi társadalmak lényegéhez tartozik és ez a fejlődés mozgató ereje. Víziója szerint a szocializmusban eltűnik a konfliktus, a kommunizmusban teljes lesz a harmónia. A konfliktus legélesebb formája a forradalom, Marx ezt pozitívnak ítélte. 8: Marx foglalkozott az elidegenedés jelenségével, mely szerinte a munkaviszonyokban jelentkezik. A termelőeszközök, a munka terméke is a tőkés tulajdona, a

bérmunkás nem érzi magáénak munkája termékét. 9: Marx filozófiai és társadalomtudományi munkájának alapja, hogy a gazdasági alapot a történelem döntő mozgató ereje: a politika, a tudás, a művészet, a tudomány, a vallás mind csak gazdasági viszonyok felépítménye. A mai szociológusok túlnyomó része erősen túlzónak tekinti Marx nézeteit a gazdaság tekintetében. Durkheim (1858-1917) az első szociológus, akinek munkássága a tudományos életre már korábban jelentős hatást gyakorolt. Franciaország akkori leghíresebb egyetemén, a Sorbonnon hozott létre szociológiai tanszéket és a szociológiai eredményeket széles körben publikálta is a Szociológiai Évkönyvben. Durkheim szerint a konszenzuson és a specializáción felépülő társadalmak a társadalomfejlődés időben eltérő fokát képviselik. Ezzel kapcsolatban megkülönböztette a mechanikus és az organikus szolidaritás fogalmát. Ő vezette be a társadalmi tény

fogalmát, amely az egyéni tudattól független. A társadalmi tényeket ugyanolyan pontossággal lehet vizsgálni, mint a természeti mozgásokat. A normák egy meghatározott társadalomra érvényes viselkedési szabályok, amelyek egyes viselkedési módokat előírnak, másokat tiltanak. A többváltozós elemzés új módszert alkotott a szociológiai gyakorlat, az empirikus kutatások számára. Az öngyilkosságok gyakorisága függ a társadalom integráltságának fokától. Azokban a társadalmakban gyakoribbak az öngyilkosságok, ahol a kapcsolatok lazák, vagy épp ellenkezőleg, a csoporttal való azonosulás igen magas fokú. A kollektív tudat egy adott társadalom tagjai közös meggyőződésének, hitének összessége, a társadalmi normák képezik a kollektív tudat legfontosabb elemét. A társadalmi változások következtében zavarok léphetnek fel, ezt a jelenséget Durkheim anómiának nevezte. A kutatónak mindig körül kell határolnia az általa

használt fogalmat akkor is, ha azt a köznyelv használja. A fogalmak meghatározását a hipotézis követi, amely azokat az állításokat tartalmazza, amelyek bizonyos jelenségek előfordulására, más jelenségekkel való kapcsolatára, azok okaira vonatkoznak. Az öngyilkosság lényegi oka a társadalmi tényezőkben keresendő, mint a társadalmi integráció, a kollektív tudat és az anómia. (Öngyilkosság: egoista, altruista, anómikus) Weber (1864-1920) szerint a szociológia az a tudomány, amely a társadalmi cselekvéssel foglalkozik. Az emberi cselekvést nem csak elemzi, de képes saját tapasztalatainak és mások társadalmi talapsztalata alapján megérteni. A bürokrácia kifejezést Monsieur de Gournay alkotta 1745-ben, jelentése: a büro (hivatal) kráciája (hatalma). A kutatók egy része a bürokráciát gondos, pontos és hatékony irányítás modelljének értékeli. Mások a diszfunkcionális működést, az aktatologatást, az ügyfelekkel történő

packázást teszik szóvá. A bürokrácia az ügyintézés pontosabbá tételének eszköze, amely a legkülönbözőbb - akár tisztán politikai, akár tisztán gazdasági, akár bármilyen más - uralmi érdeknek is szolgálatába állhat. Jellemzői: ♦ a tekintélyek hierarchiája, ♦ a magatartás írásban rögzített szabályozása, ♦ személytelen társadalmi kapcsolatok, ♦ a jogok és a kötelezettségek a priori meghatározása, ♦ az adminisztratív döntések és a politika szétválasztása, ♦ a szaktudás elve, ♦ az érdemeken alapuló továbbjutás elve. Weber szociológiájában a racionalizációnak többféle jelentése van. ♦ intellektualizálódás, amely az élet minden területén szisztematikus vizsgálódásnak és irányításnak veti alá, más szóval: racionális gondolkodás; ♦ a racionalizáció magában foglalja az elidegenedést is; ♦ a kalkuláció, a kiszámíthatóság és a fegyelem alapja. A kapitalizmus jellemzői: ♦ a

szabad munka racionális-kapitalista szervezete ♦ racionális üzemszervezet ♦ hárztartás és az üzem szétválása ♦ racionális könyvelés, melynek segítségével elkülöníthető a vállalkozói és a személyi vagyon ♦ racionális munkaszervezet ♦ a polgár, burzsoá fogalma ♦ a proletár fogalma A tömegtermelésben megszűnik a személyes viszony az ember és alkotása között, azaz az ember elidegenedik az általa létrehozott alkotástól. A termékek, de a műalkotások is áruvá váltak. Az un futószalag kultúra korlátozza az autonóm egyént A racionalizáció eredménye, de feltétele is a pénz létezésének. A pontos számítást is ez teszi lehetővé, s a racionális könyvelési rendszer alapjául szolgál. A család fogalma és rendszerszemlélete: - Lehetséges családfogalmak: Az egyetemes emberei jogok nyilatkozata szerint: a lehető legmesszebbmenő védelem és támogatás illeti meg a családot, a társadalom természetes és

alapvető csoportos egységét, különösen azért, mert biztosítja annak fennmaradását, és gondozza és neveli a magukról gondoskodni nem tudó gyermekeket. Ma általában az egy fedél alatt élő kisközösségeket jelöli, amelyek tagjait vagy házassági kötelék, illetve együttélési szándék, vagy szülő-gyermek kapcsolat fűzi össze, jelentheti továbbá a rokonok közösségét. A család továbbá boldogságunk elsődleges fészke, a kiegyensúlyozott személyiség-fejlődés és a felnőtt személyiség egyensúlyának garanciája. Rendszerelmélet: Minden tudománynak van belső és külső rendszere. Belsőbe tartozik minden szakága, a külsőbe pedig a rokontudományok. A családrendszer: a család rokonságra épülő elsődleges társas kiscsoport. Benne lüktet a családtagok kapcsolatainak szerkezete, rendszere, lelki világa, fejlődéstörténete, múltja és jelene, miközben állandóan hatnak egymásra és egymás iránti felelősségük

örökös. A család elsődleges társas kiscsoport: a családban rokonságra épülő elsődleges társas viszonyok uralkodnak. A családtagok önkéntelenül, esetleg tudatosan szerepet, magatartási formát vesznek fel. A család rendszer, megvan a maga belső rendszere. Szerepekből és alszerepekből áll. Jelentősebb szerepek Férfi és nő, apa és anyastb Alrendszerek: nők, férfiakstb. Külső rendszerre is létezik a családnak, melyet egyrészt a szerepek (nagyapa, nagyanyastb.), másrészt az alrendszerek (rokonok, barátokstb) alkotnak A családot összetartják tagjainak érzelmei. A családban az érzelmek láncolják össze a tagokat. A család összekötő és alkotó láncszemei a vérségi, valláserkölcsi, jogi és mindenekelőtt az érzelmi kapcsolatok. A családban lüktet tagjainak fejlődéstörténete. A családban nem közömbös a családtagok lelki világa, fejlődéstörténete, mert mindez meghatározó szerepet tölt be a család jelenében és

jövőjében egyaránt. A család tehát olyan emberi valóság, amely a szülők kölcsönös és önzetlen szeretetén épülő szeretet melegágya. A családtagok állandóan hatnak egymásra, nem csak akkor, amikor ezt betervezték, sőt nem csak akkor, amikor együtt vannak. A nagyszülők még holtuk után is befolyásolják pl. a szülők családi magatartást A családtagok kölcsönös felelősséggel vannak egymás iránt, legalább is antropológiai értelemben. Nem szűnt meg a szülők felelőssége gyermekeikért azzal, hogy ezek felnőttek és megalakították saját családi életüket. Amit annak idején szüleiktől ellestek, náluk megfigyeltek, amire ők szocializálták gyermekeiket, annak gyümölcsei évtizedek során érnek be. 2. tétel A Szokratész előtti görög filozófusok I. (a milétosziak, Püthagorasz és az eleaiak) A szociológia irányzatai a II. vh utáni időszakban (funkcionalizmus, Marxizmus, Veberianizmus.) Családtípusok.

A milétoszi iskola: milétosz görög gyarmatosítás idején emelkedett fel, a földközi tenger medencéjében 100-nál több gyarmatot alapított. Itt virágzott fel a görög filozófia első nagy iskolája. Nagy alakjait ekkor még fizikusoknak nevezték A filozófus csak Herakleitosz lévén vált használatossá. A milétosziak túlléptek a köznapi vélekedésen és a természet felé fordultak, számottevő előrelépést tettek a tudományos gondolkodás alapjainak megvetése terén. Keresték az archét, a valóság egységét biztosító őselemet, ezt naív materializmusnak nevezzük, mert az őselvet anyagi természetűnek tekintették. Nagy alakjai: Thálész, kre. 624-546 Életéről keveset tudunk, tudományos teljesítményei közül az 585-évi napfogyatkozás megjóslása emelkedik ki, mert ez egy háború befejezéséhez vezetett. (Lüdé és Médek) Matematika története Thálésznak tulajdonít számos

felismerést, így azt, hogy a félkörívbe nyúló háromszögek mindegyike derékszögű. Nevéhez fűződik a hülozoizmus Filozófia történet számára Thálészt az a feltételezés teszi jelentősé. Miszerint a világon minden a vízből ered, ezen arkhé elképzelésének megalkotásával nagy lépést tett a mítikus világkép meghaladása terén. Felvetése négy fontos metafizikai felismerés előfeltétele: 1- van egység a sokféleségben, 2- minden változást egy állandó hordozó (szubsztrátum) átalakulásaként kell felfognunk. Thálész tévedése, hogy ennek konkrét anyagformának kell lennie. 3- különbséget tett a tapasztalatilag hozzáférhető jelenségek és a jelenségek mögötti létszférát alkotó lények között. 4- eljutott a víz mint végső, vagy első létalap gondolatához, amely mint magyarázó elv kizárja a végtelen visszakövetkeztetés (regressus ad infinitum) lehetőségét. Anakszimandrosz kre kb. 611-545 Thálész tanítványa,

ő írta az első görög nyelvű filozófiai művet a Természetről (peri phüzeosz) címmel. Polgártársai szobrot emeltek neki. Őt tartják az első térképésznek is, azt vallotta, hogy a föld gömb alakú és a kozmoszban szabadon lebeg. Anakszomandrosznak az volt a felfogása, hogy „ a létező dolgok fő elve valamiféle végtelen természet (apeiron) : ebből keletkeztek az egek és a bennük lévő világok. Ez a természet örökké való, sohasem öregszik meg, magában foglalja az összes világokat. Anaximenész kre. Kb 585-525 Életéről szinte semmit sem tudunk, írásaiból csak kevés töredék maradt fenn. Aniximenész filozófiájának középpontjában az arché áll Állítása szerint mindennek az őseleme a levegő ( áer ) Elsőként dolgozott ki konkrét elképzelést arra nézve, miként jön létre az ősanyagból a konkrét dolgok változatossága. A levegő kétféle változása között tett különbséget: ritkulással tűzzé alakul,

sűrűsödéssel pedig először felhővé, majd vízzé, földdé, kővé stb. E felismerés a tudományos magyarázat két jelentős szempontját tartalmazza: 1. Az egyes anyagfajták az őselemből ugyanolyan módon, vagyis szabályszerűen jönnek létre. 2 Ezek a változások mennyiségi jellegűek, de új minőségeket eredményeznek. Püthagorasz kre 580-500. Püthagorasz követői már a mester életében szövetségbe tömörültek. A püthagoreusok világszemlélete alapjaiban vallásos jellegű, ez abban nyilvánul meg, hogy az emberi lelket a testtől elkülönülő, önnáló létezőnek tartották. Náluk ölt határozott formát a hallhatatlanság és a lélekvándorlás tana.Később ezek a misztikus nézetek az idők során egyre elvontabb és személytelenebb formát öntöttek és hozzájárultak a tudomány, főleg a matamatika fejlődéséhez. Ebből a szempontból aligha lehet túlértékelni azt a felismerésüket, hogy a valóságot a számviszonyokkal

jellemezhető rend ( harmónia ) hatja át. Az eleai filozófusok azt igyekeztek kimutatni, hogy a sokaság, a mozgás, a keletkezés és az elmúlás csak akkor képzelhető el, ha olyan nem-létezőt is, mint a teljesen üres tér, létezőnek tekintünk. Minthogy szerintük az utóbbi értelemben, így a sokaság, a mozgás, stb. nem valóságosak és csupán az egyetlen és változatlan létezővel kell számolnunk. Eleai filozófus volt pl: Parmenidész A szociológia irányzatai a 2. világháború utáni időszakban A 2. vh után a szociológia nem kis részben az amerikai szociológia hatására nagy fejlődésen ment át. A fő változási tendenciákat a következőképpen foglalhatjuk össze 1. szociológia szakmává vált azaz professzionalizálódott Részletes ismereteke igényel, meghatározott szabályokat követ, közzététel szigorúan meghatározott. 2. a szociológia ágazatokra, szakszociológiára vált szét Pl: nagyvárosi problémák a

városszociológiát, az idős emberek problémái az öregedés szociológiát, a szegénység a szociálpolitikát hívta életre. 3. az említett tendenciák összefüggnek azzal, hogy az empirikus szociológiai kutatásban nagyobb eredmények születtek, mint az elméletalkotás területén. A szociológusok többsége elfogadta Merton programját: középszintű elméleteket kell alkotni s azokat empirikusan igazolni. Az 1945 utáni 20 30 évben 3 nagy elméleti irányzat uralkodott a szociológiában: a funkcionalizmus, a marxizmus és a hozzá közel álló elméletek, továbbá a veberiánus vagy pontosabban a neoveberiánus elméleteknek a két előbbinél sokkal lazább együttese. A funkcionalizmust szokás a fő harmóniaelméletnek nevezni gyökerei Durkheimig nyúlnak vissza, mert ő hivatkozik arra műveiben, hogy bizonyos társadalmi intézményeknek, pl. a vallásnak vagy a büntetésnek vannak bizonyos társadalmi funkciói. Funkcionalizmus megfogalmazását nem a

szociológusok hanem a kulturális antropológus Marinovski munkáiban lehet megtalálni. Felfedezte, hogy Új Guinea bizonyos szigetein egy látszólag értelmetlen kereskedelmi kapcsolat köti össze a különböző szigetek lakóit, akik olyan cserekereskedelmet folytatnak, hogy az üzletek végén az embereknek ugyanannyi tárgy marad a birtokában mint azt megelőzően. Később Angliában írt elméleti munkáiban kifejtette, hogy „kulakereskedelemnek” funkciója van a különböző szigetek lakói így maradnak kapcsolatban egymással. Ebből arra következtetett, hogy ha valamilyen szokás, intézmény, hiedelem létezik valamely társadalomban, akkor annak biztosan van valamilyen funkciója. A funkcionalizmust Tallcott Farsons vezette be a szociológiába elméletét szokás strukturalista-funkcionalistának is nevezni. Parsons a XX Századi amerikai szociológia legnagyobb jelentőségű, de egyben legtöbbet vitatott elméletalkotó szociológusa. Abból indul ki,

hogy minden társadalomnak négy feladatot kell ellátnia, azaz négy funkciója van és ennek megfelelően minden társadalom mint rendszeren belül négy további alrendszer működik: Alrendszer Funkció 1.politika a társadalom céljainak meghatározása 2.gazdaság eszközök hozzárendelése a célokhoz a célok megvalósítása 3.kultúra a társadalom tagjainak, tevékenységük integrálása. 4.személyiség a társadalom fennmaradásához szükséges értékek és normák átadása az egyik nemzedéktől a másiknak, szocializáció. Ehhez a sémához Parsons társadalmi fejlődés elméletet kapcsolt Ebben a fejlődést a modernizációval azonosította. Integrálni próbálta az összes társadalomtudományt is A funkcionalizmus másik kiemelkedő amerikai képviselője Robert Merton, aki több kritikus ponton módosította és kiegészítette a funkcionalizmust így azt a szociológusok számára elfogadhatóbbá tette. 1./Rámutatott, hogy egy fennálló intézménynek,

normának, hiedelemnek nemcsak funkciói, hanem diszfunkciói (hátrányos hatásai) is lehetnek. 2./Megkülönböztette a manifeszt (nyilt) és a latens (rejtett) funkciókat Így a szociológiai elemzés mélyebbre tudott hatolni és kutathatta a két funkció közti ellentmondást. 3./ Ugyan az az intézmény, norma, hiedelem funkcionális lehet a társadalom egyik osztálya és diszfunkcionális a társadalom másik osztálya számára. Az utolsó 10 15 évben a funkcionalista elméletek reneszánszát látjuk, ennek a neofunkcionalizmusnak egyik fő képviselője a német Nikolas Luchman. Marxizmus A Marxista szociológusok szerint a mai társadalmak alapvető jellemzője az osztályharc, amely a kapitalizmus eltűnéséhez vezet. Nyugat Európában és Észak Amerikában magukat Marxistaként nevező szociológusok érdekes elméleteket alkottak és empirikus kutatási eredményre is jutottak, ezek vitathatatlanul beletartoznak 2 vh. utáni szociológiába. A nyugati marxistákat

azonban nem jellemezte Kelet Európában általánossá vált dogmatizmus. Sokan megpróbálkoztak a marxizmus továbbfejlesztésével: a korán elhunyt C.Wright Mills az amerikai szociológia fenegyereke volt. Bírálta Parsons fogalmi és Lazersfeld módszertani fetisizmusát, velük ellentétben a „szociológiai fantázia” szükségességét hangoztatta. Az uralkodói elitről írt munkájában az amerikai társadalomnak három részből – a gazdasági élet vezetőiből, a vezető politikusokból és a hadsereg vezetőiből – összetevődő hatalmi elitjét írja le Weberi és marxista fogalmak és elméletek felhasználásával. 60-as években a mű Magyarországon is megjelent. Lényeges hatása volt az újjászülető magyar szociológia elindulására. Az egyik legismertebb mai Marxista amerikai szociológus E.OWright a termelőeszközökhöz való viszonyok alapján különbözteti meg a fő osztályokat, de mellettük „ köztes” osztályhelyzetekről is

beszél felhasználva az iskolai végzettség és szakképzettség weberiánus szempontjait is. Marxistákként definiálják magukat John Westergard és Henrietta Resler is. Közel állt a marxizmushoz a frankfurti iskola amely a 20-as években jött létre: Max Horkheimer, Theodor W. Adorno és Jürgen Habermas Weberianizmus Az előzőekben említett két irányzat sem teljesen egységes, de a neoweberiánus irányzat még náluk is sokkal kevésbé az. Azokat a szociológusokat soroljuk ide, akik viszonylag sok gondolatot vettek át Max Webertől. Ugyanakkor nem tekinthetők sem marxistáknak sem funkcionalistáknak. Gerhard Lenski hatalom és privilégium nagy rétegződéselméleti munkájában (1966) a harmónia és konfliktuselméletek szintézisére törekedett, továbbá a hatalomban látta a társadalmi struktúra fő dimenzióját. A társadalmi különbségek gyökerét a hatalomban illetve a hatalomnélküliségben látja és úgy véli, hogy a hatalom különbségei

eredményezik a privilégiumok különbségeit, ezekben nyilvánulnak meg jól láthatóan a hatalmi helyzet különbségei. A rétegződés alján lévők kizsákmányolása nem mehet minden határon túl mert ez a társadalmat működésképtelenné teszi, ezért a hatalmon lévő osztálynak a konszenzus és legitimáció legalább bizonyos minimumát el kell érnie ahhoz, hogy a társadalmi rendszer nem omoljon össze. Pierre Bourdieu kezdetben oktatásszociológiával foglalkozott később kiterjesztette érdeklődését a kultúra egészére, a kulturális fogyasztásban megnyilvánuló társadalmi különbségeket és azoknak egyenlőtlenséget feltáró hatását vizsgálta. A három féle tőke (vagyon, kulturális és szociális vagy kapcsolati tőke) fogalmát ő vezette be és azt a tételt fogalmazta meg, hogy a társadalmi pozíció reprodukciójában növekvő szerepe van a kulturális és kapcsolati tőkének. Ezeket csak a családban és a baráti környezetben lehet

elsajátítani az iskola nem képes a különbségeket kiegyenlíteni. Később a francia uralkodó osztály alcsoportjait vizsgálta (egyetemi és tudományos értelmiség). Anthoni Giddens egyértelműen Weberi elméletből indult ki, különösen első nagy munkájában a Fejlett társadalmak osztálystruktúrájáról írt könyvében. Itt hangsúlyozta, hogy a piac alapvetően hatalmi struktúra. Struktúra torlódásnak nevezi a gazdasági osztályok társadalmi osztályokká válását, amelyekben az életmód, az értékek és a politikai nézetek eltérnek egymástól. Ebben a könyvben a szocializmust nem a kapitalizmust felváltó, attól eltérő rendszernek tekintette, hanem egy eltérő útnak a fejlett társadalom felé. Ralf Dahrendorf weberi gondolatokon alapuló első nagy szociológiai munkája az ipari társadalomban megfigyelhető osztálykonfliktusról szól. Itt fejti ki, hogy ennek a konfliktusnak nem a magántulajdon, hanem a hatalom és hatalomnélküliség

szembenállása a legmélyebb gyökere. Később továbbfejlesztette elméletét Kimondta, hogy a konfliktus lényege az, hogy nehéz egyszerre a gazdasági jólétet növelni és mindenkinek állampolgári jogait egyenlően biztosítani. A szabadság és a szolidalitás megvalósítása így folyamatos ellentmondásba kerül. A családtípusok. A családtípusokkal foglalkozó szakemberek egy része az intimitást helyezi előtérbe, viszont vannak olyanok, akik a család jogi viszonyai vizsgálják, vagy a család rendszerére helyezik a hangsúlyt. - Jogilag rendezett, vagy rendezetlen családok. A teljes nukleáris család jogilag rendezett házasság, amelyben két szülő él saját gyermek(e)ivel. Részlegesen rendezett nukleáris családban a szülők nem kötöttek házasságot, vagy a gyermekek nem származnak mind kettőjük kapcsolatából. A jogilag rendezetlen házasság lényege az ideiglenes együttélés. A kapcsolat időtartama bizonytalan, kevés gyermek

születik ilyen családi állapotból. - Nyitott, vagy zárt családtípus. Mindkettő kizárja a szabadosságot, igényli a hitvesek kölcsönös hűségét, a családtagok bizonyos fokú összetartását. Hazánkban a kétkeresős családmodell a család „érzelmi alultápláltságát” eredményezte. A nyitott családtípus előnyben részesíti a családi, társadalmi vagy éppen csak divatos értékeket a szervezettség rovására. Házon kívüli kapcsolataik színesek. A zárt családtípus egyéb értékei elé helyezi a rendet, szokásokat és teljesítményt. Mindennek megvan a rendje, helye, módja. Házon kívüli barátkozása rendszerint szegényes. - Nagy vagy kis családtípus. A nagycsaládot patriarkális családnak is nevezhetjük Számtalan változata van. A történelmi nagycsalád eredetileg családok közössége, ahol rendszerint a legidősebb férfi volt a „családfő”, a családok együttesének, vérségi alapokon álló szövetkezetének

„igazgatója”. Ez a családszerkezet sok előnnyel (anyagi és szellemi támogatás) és nagy fokú zártsággal és korlátozottsággal járt. Napjainkban a nagycsalád leszűkített változatban él tovább, ahol a fiatal pár nemcsak átmenetileg él közös lakásban egyikük szüleivel, hanem közös háztartást alkotnak. A mai nagycsalád szülőpárból és három vagy több gyermekből áll. A jelenlegi társadalomban családonként három gyermekre van szükség, hogy ellensúlyozza a népesség tragikus fogyását. A többgyermekes család előnyei: elevenebb kommunikáció, életkedv és emberközelség. A szülők részéről áldozatkészség, közösségi érzet, felelősségtudatstb. erősebb Anyagi szempontból viszont a többgyermekes család hátrányba kerülhet. A kis családtípust egyesek „mai” családnak, mások „magcsaládnak” nevezik, ahol csak a két szülő, esetleg két gyermekkel él egy fedél alatt. A gyermektelen és egy gyermekes

házasságoknak jelentős, talán az egyedüli előnye az anyagi könnyebbség és az ennek kapcsán elérhető szórakozási és élvezeti lehetőségek. - Teljes, csonka vagy újraszerveződött család. A teljes családban jelen van a két szülő és legalább egy gyermek. Az újraszerveződött (rekombinált) család akkor jön létre, ha az özvegy vagy elvált újraházasodik. A csonka család fogalma két valóságot takarhat, vagy szülő, vagy gyermekhiányt. Szülőhiány esetén további változatok vannak: egyszülős, leányanyák, elvált férfiak, vagy nők, özvegyek. Találkozunk továbbá még idős szülővel együtt élő felnőttel, valamint gyermektelen családdal, továbbá közös háztartásban együtt élő felnőttekkel. - Gyermek-, vagy párközpontú család. A magyar házasságok zömmel gyermekközpontúak. A párközpontú házasság főképp a nyugat- és észak-európai népek családmodellje, ahol a gyermek kapcsolatuk gyümölcse. - Rokon-,

vagy barátközpontú család. A rokonközpontú családokban az egyik vagy mindkét házaspár szülei vagy rokonai kerülnek központi helyre és nem a partner. Előfordulhat, hogy a család barátközpontú, illetve az egyik, vagy mindkét házastárs vagy a családtagok barátai a lényegesek. Mindkét családváltozat esetében segítenünk kell a háttérbe szorult hitvest és gyermeket. - A munka-, vagy pihenésközpontú család. Jelen gazdasági helyzet szorgalmazza a munkaközpontú családmodellt, hisz egy keresetből nehéz megélni, gyakran másodállást is kénytelenek vállalni a szülők. Egymásra, gyereknevelésre már nem igen jut idejükből. A segítő az ünneplés művészetét és a sportrekreáció ismeretét próbálja becsepegtetni az ilyen családba. A pihenésközpontú család lényege az, hogy a felnőttek mintha arra esküdtek volna, hogy kerüljék a munka lehetőségeit, valami könnyebb foglalatoskodásból éljenek meg, vagy egyszerűen a

munkanélküli segélyre építik életüket. Az ilyen családokban veszélyezteti a gyermekeket az éhezés, vagy a bűnözésre kaphatnak mintát szüleiktől. Mindent el kell követni, hogy a gyermekek megszeressék a munkát, és örömet találjanak benne. Az említett családtípusok keveredhetnek. Vannak más család besorolások, pl: falusi, városi, munkás, utóparaszti. Illetve a vallás szempontjából is osztályozni lehet a családokat, továbbá a történelmi távlattal (nemes, polgári, munkás). 3. tétel A Szokratész előtti Görög filozófikusok II. (Herakleitosz, Demokritosz) A magyar szociológia főbb szakaszai. A család feladatai: termelő és kulturális feladatok. Herakleitosz a kisázsiai városállamok legmozgalmasabb időszakában élt. Megélte Ephesos bukását és a Perzsa uralom megszilárdulását, ami jóval nagyobb szabadságot biztosított városának. Ephesosban

demokrácia uralkodott, de mivel Hérakleitosz az arisztokráciához tartozott, ezt nagy elkeseredéssel fogadta. A filozófia történet szerint Herakleitosz gondolatait könyv formájában foglalta össze, ennek címét nem ismerjük, belőle 150 töredék maradt fent, de azok is pusztán hivatkozások formájában. Kerakleitosz a Szokratesz előtti görög gondolkodás talán legnagyobb alakja, mivel tanításának egészét ezekből a töredékekből kell rekonstruálni, ezért sok eltérő értelmezése lehetséges. Hozzájárul még aforisztikus stílusa (szóképek talányossága) ahhoz, hogy homályos jelzőt kapott. Elkeseredetten bírálta a korabeli társadalmi állapotokat, szamárhoz hasonlítja a kortársait, akik az arany helyett a szecskát választják. Boldogságukat csak az élvezetekben keresik, megfeledkeznek arról, hogy a boldogság nem a test gyönyörűségeiben van. Elítéli a törvényeket semmibe vevő önzést (hübrisz) A bűnök forrását abban látja,

hogy az emberek többsége nem tud különbséget tenni a jó és rossz között, így ki van téve a demagógiának. Ésszerű cselekvésre csak a bölcsesség teszi képessé az embert, ez azonban csak kevesek sajátja. Hirdeti a minőség-elvűséget Herakleitosz filozófiájának központi fogalma a logosz, amelyet többértelműsége homályossá tesz: egy helyen örök igazságról tudósít, amelyről senki nem vesz tudomást, pedig minden általa történik, ezért a logoszban az általánosság nyilatkozik meg, mégpedig kettős értelemben. Egy részt mint a természeti eseményeket összefűző állandó kapcsolat leírása, másrészt mint olyan szabályszerűség, amely a mindenség, főleg a társadalom szabályszerű és egyben igazságos rendjét biztosítja. E szerint a logosz a mai tudományos törvény-fogalom elővezetése, de olyan normatív gondolat, vagy tervszerű elképzelés is, amely mindent irányít. Az első személytelen a második személyes istent

előfeltételez. Ezért mondja Herakleitosz talányosan, hogy „az egyetlen bölcs dolog nevéül nem fogadja el és elfogadja Zeusz nevét” Van azonban a logosznak további jelentése is. A logosz a tűznek mint a valóság őselemének jellemzője, amely örökké ég. Minden tűzből keletkezik és a tűzbe tér vissza. Ugyanakkor Herakleitosz logosza az ellentétes meghatározottságok egysége is Sok metafizikai problémát vet fel pl.: a víz, a tűz esetében Megjelenik nála az érzéki észlelés (aiszthetisz), ami mint már említettük a logosz értelmi behatást is jelent, a látást fontosabbnak tekinti a hallásnál. Őt tekinthetjük a dialektika, mégpedig az un. Objektív dialektika atyjának hiszen az egész világfolyamatot, mint ellentétes erők küzdelmét fogja fel. Hatása Platontól egészen napjainkig terjed. Hegel is sokat merít tanításaiból Az a megállapítása, hogy a harc minden dolog szülőatyja, visszacseng Darwin és Nitzsche felfogásában

is. Logoszfogalma a keresztény teológiában mint isteni ige tér vissza, és Jézusra utal. Demokritosz kre.kb460-370 Az atomisztika megalapítója Trákiában született, sokat utazott, megismerkedett a Phütagóreusok és Anaxagórasz tanításával. Matekot, csillagászatot is tanult. Az ókori atomelmélet csak Demokritosz töredékei alapján rekonstruálható. Hatalmas életművet hagyott hátra, ez a filozófián túl foglalkozik fiziológiai, orvosi és matematikai problémákkal is. Művei közül megemlíthetjük: A nagy világrend, A kis világrend, és a Kedély nyugalmáról írottakat. Az első kettő természetfilozófiai, a harmadik etikai kérdésekkel foglalkozott. Egész életét a tudománynak szentelte, öregségére teljesen visszavonultan élt, nem politizált, derűs életfilozófiája miatt a nevető (Gelaszinosz) jelzővel illették. Demokritosz abból indul ki, hogy a világ létalapját mint üres tér és az atomok mint oszthatatlan parányi testecskék

megszámlálhatatlan sokasága alkotja. Mindkettő érzékszervekkel hozzáférhetetlen, mai nyelven szólva teoretikus létezők, amiket a tapasztalati jelenségek magyarázatára vezetünk be. Demokritosz az emberi lelket finom tűzatomokból állónak és halandónak tartotta, az embert pedig történeti fejlődés eredményének, akik a szükség kényszerétől űzve kezdtek tárgyak készítéséhez, tanultak tapasztalataikból, sőt a természettől, ide értve az állatokat is utánzás révén. Nem vetette el az istenek létezését, de a vallást emberi alkotásnak tekintette, amelynek keletkezésében közre játszottak a világban végbemenő szokatlan különös csodás jelenségek. Őt tartják az ókori materializmus egyik legkövetkezetesebb képviselőjének. A magyar szociológiát háromszor törték derékba : először a Tanácsköztársaság bukása után, másodszor 1945 után a társadalomkritikus szociográfia elhallgattatásával, majd 1970-ben az

ELTE Szociológiai Tanszék feloszlatásával. Előfutárainak tekinthetőek Jászi Oszkár ( A Monarchia politikai erői és nemzetiségi viszonyai ), valamint Szabó Ervin ( az 1848-49-es forradalom elemzései ). A szociológiát Magyarországon a megkésettség, az időbeli csúszás jellemzi. 1900-ban alakult meg a Magyar Társadalomtudományi Társaság, 1901-ben jelenik meg a „XX. század” c folyóirat, amely a társaság tagjainak nyújt publikációs lehetőségeket. ( Braun Róbert faluszociológiai kutatásai, Leopold Lajos presztízskutatásai és Buday Dezső déldunántúli egykerendszer kutatásai ). Ennek a korszaknak az egység volt a jellemzője, mindenki hasonlóan gondolkodott. Az I világháború és az utána következő események hatására az egység megbomlott, a pártok irányzatának megfelelően szétváltak, illetve elhallgattak. A ’30-as évektől kezdődő időszakban politikamentes területekkel foglalkoztak. Falukutatással, szociográfiával

foglalkoztak Németh László, Jahn Ferenc és Boldizsár Iván munkásszociológia kutatásokat végzett. Erdei Ferenc Veres Péter Féja Géza Szabó Zoltán Illyés Gyula Darvas József ( Duna-Tisza köze ) ( Hajdúság ) ( Viharsarok ) ( Északi középhegység ) ( Dunántúl ) ( Orosháza ) az ország területét egymás között felosztva végezték kutatásaikat Illyés és Darvas szépirodalmi módszerekkel, Féja újságokban, Erdei pedig tudományos módszerekkel végzett elemzéseket. 1945 után a szociográfia társadalomkritikája miatt elhalt, eltaposták. Bibó István „A kelet-európai népek nyomorúsága” c. munkája az egész térségre jellemző állapotokat írta le. 1960-tól a szociológia magyarországi kutatása újjászületett, megalakultak a KSH, az MTA Szociológiai Kutató Intézet, az ELTE-n és a KGE-n oktatni is kezdték. 1970-ben az MSZMP konzervatív szárnya a gazdasági reformok elleni támadása-kor lesújtott a hazai szociológiára.

Igen sok politikai és ideológiai nehézség ellenére ezúttal is életben maradt. A rendszerváltás után a magyar szociológia sok tekintetben új helyzetbe került: egyrészt anyagi nehézségek veszélyeztetik a tudományos és oktatómunkát, másrészt az ideológiai akadályok eltűnése és a tabutémák megszűnése új lehetőségeket nyitott arra, hogy a nemzetközi szociológia színvonalára emelkedjék. A család termelő feladatai. A klasszikus családszakértők kimerítően foglalkoznak a család funkcióival, feladataival. Ezek közé tartoznak a család termelő feladatai A család első és legfontosabb „terméke” maga a gyerek. A család támogató-gondozó és ellátó funkciójával is termel. A társadalom sokban igyekszik tehermentesíteni a családot, de a gondozási formák optimális színtere a család, ahol a családtagok nemcsak védettséget élveznek, gondoskodásban részesülnek, itt találnak meleg, meghitt otthont, az eszeveszett

mobilitás korában nyugalmat és pihenést, de szabadidejüket is a család melegében töltik el legalkalmasabban és legtermékenyebben. Család és üzemi termelés. A gyári, üzemi munka sem független a családtól a családrendszer szempontjából. A dolgozó ember a család nyugodt vagy feszült légkörét viszi magával a munkahelyére s itteni élményeivel felvillanyozva, vagy lehangolva tér vissza otthonába. Termelő munka. A család otthoni munkája is rendkívül fontos és termelő erőkifejtés, legyen takarítás, főzés, kerti, házkörüli vagy egyéb munka. Mindez feszültséget vezet le és belső erőket szabadít fel: összemelegít, siker-és összetartozás élményt ad,stb. Munkaszeretetre nevelés. A gyermekek munkára nevelése a család sajátságos terméke Családi gazdálkodás. A család direkt módon is részt vesz a gazdálkodásban, főkép a családok által végzett kisiparral és a mezőgazdasági munkával. A gazdálkodásnak ezen két

formája erősödik demokratizálódó társadalmunkban. A családok maguk kezelik jövedelmeiket, egyes helyeken megosszák a költségeket, van aki a rezsit fizeti, a család másik tagja pedig az élelmiszereketstb. Hazánkban általában „közös kasszások” a családok, minden kereső összeadja jövedelmét, ebből fedezik minden költségüket. Világos, hogy gyermekünket is nevelni kell arra, hogy majd képes legyen kezelni a pénzt: pénzt szerezni, költeni, befektetni és másokkal megosztani. A család kulturális feladatai. A család kultúrát ad. A család szellemi kulturális feladata az emberi alkotások tiszteletére nevelés, az értékmegőrzés és normák fenntartása, anyanyelv, vallási és népi szokások, családi és nemzeti hagyományok és viselkedésformák megismertetése, ápolása és továbbadása, a hétköznapi és tudományos ismeretek átszármaztatása. A szabadidő kulturált eltöltését is a család tanítja meg elsősorban. A család

bölcsője az adott kultúrának. Család és az általános kultúra. A család az általános kultúra megalapozója, de ezt a szerepet egy részben átvette az óvoda, iskola, ifjúsági szervezetek, tv, újságok és könyvek. Az alap, az elsődleges közeg azonban a család, itt rügyezik az emberszeretet, az önzetlenség a szorgalom és általában a kultúra iránti érdeklődés. A hagyományok továbbadása. Az értékeket elsősorban a család közvetíti tagjainak, figyelmükbe ajánlja, mi a jó és mi a rossz, az erényeket is a család lágy ölén isszuk be magunkba. Világszerte melegítik föl a régi hagyományokat, nálunk is megjelentek a hagyományőrző óvodákstb. Vallási hagyományok ápolása. Ha magyar hagyományainkat elveszítjük, kultúránk szűkül be, elcsenevészedik. Jelentős helyen állnak vallási színezetű hagyományaink Az egész világon jelentős az a vélemény, hogy a családon belül a kapcsolatokat nagy mértékben erősíti a vallás,

kiválóan segíti gyermekeinket a problémák megoldásában. A valláskultúrát szorgalmazni kell, mert olyan vidékeken, ahol a meggyőződéses vallásosság valamilyen okból háttérbe szorult, helyébe gyakran üres miszticizmus, babonás szokások vagy egyéb, a vallástól kölcsönvett, de tartalmi gazdagságtól megfosztott szertartások lépnek. A család ahogyan megszűri a kultúra másodlagos közvetítőinek tartalmát, vagy egyenesen finomítja, éppen úgy fésülje át népi és vallási hagyományainkat és állítsa azokat saját szolgálatába. A családkultúra lényege az, hogy minden tevékenységet, amit a családon belül végzünk, vagy a gyermekek végeznek legyen közös, a gyerekek játszanak együtt, a házaspárok beszéljék meg a történéseket közösen, menjen együtt a család istentiszteletre, múzeumlátogatásrastb. 4. tétel A bölcselet alapproblémái Platón filozófiájában, a platóni háromszög. A szociológia módszertana. A

család feladatai: szociális és lelki feladatok. Platón (kre.428/27-348/47) Athénban született előkelő családban Eredeti neve Arisztoklész. Platón nevet erős termete miatt kapta Fiatalon festészetet, versírást, drámaírást tanult, 20 évesen lett Szókratész tanítványa. Politikai pályára készült Túllépve mesterén az örök ideákban (eszmékben) véli megtalálni a cselekvés és gondolkodás végső mértékeit. Ahhoz, hogy az ember fel tudjon emelkedni az ideákhoz, erőteljes vágyakozást és törekvést kell éreznie az érzéki világon való túllépésre és a halhatatlansághoz való eljutásra, ezt a szellemi törekvést nevezi erosznak. Platon szümpozionjában a bölcsesség szerepét, tehát a filozófiát jelképezi Ezért minden olyasmivel való foglalkozás, ami szépnek mondható (pl.: emberi test szemlélete, zene, matek) előkészület a filozófiához. A filozófálás

valódi módszerét a fogalmi vagy dialektikus gondolkodásban látja. Az ideák létével és természetével kapcsolatos leképzeléseit Platon az állam híres barlang-hasonlatban fejti ki legteljesebben. A barlang az ember evilági létének analogonja Az érzékszervi ismeretek fogságában élünk, amelyek a valódi létezőknek pusztán halvány árnyképei. Platónnak is szembe kellett néznie azzal a kérdéssel, miként jönnek létre az ideák evilági árnyképei. Szilárdan vallotta, hogy képesek vagyunk a megismerésre és a tévedés elkerülésére. Az ideákra visszaemlékezünk és a többé-kevésbé éles emlékképeinket a dolgokra különböző körülmények között alkalmazzuk. Platón az emberi lélek halhatatlanságát vallotta, és a testet a lélek koporsójának (szoma-szemma) nevezte. A léleknek három alapképességet tulajdonított, fejben székelő gondolkodást, a szívben működő akarást, és az altestben elhelyezkedő vágyakozást. E három

tulajdonság közül azonban csak a gondolkodás a valóban halhatatlan, amely természetét tekintve visszaemlékezés (anamneszisz). A lélek vágyik a felemelkedésre, de ennek előfeltétele a testiségtől való megtisztulás (katartisz). Abból indul ki, hogy a boldogság vágya az emberi természet egyik alapösztöne. De nem az az ember a valóban boldog, aki vágyait valóban kiéli, hanem aki lelkének emelkedéséért tesz erőfeszítéseket. Korai műveiben Platón Szokratesz hatására az erény taníthatatlanságát vallotta. Később azonban enyhült intellektualizmusa és a Phüthagóreusok hatására bennük a test bilincseiből való megszabadulás eszközeit látta. (aszketizmus) . Sokan Platónt tartják a Görög Filozófia csúcspontjának A platóni háromszög: idea mint mi ember helyezkedünk el benne valóság világ ember működnek, hogyan változnak ? ( a társadalmi élet valamennyi jelensége ) A szociológia alapvető szemlélete : az ember

életének minden jellemzőjét erő-sen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete A szociológiai kutatás területei : 1. A társadalmi valóság feltárása 2. A társadalmi törvényszerűségek kutatása A szociológia feladatai : 1. Konkrét társadalmi problémák megoldásának elősegítése 2. Társadalmi jelenségek előrejelzése vitát képez, hogy mennyire alkalmas 3. Tervezés területén való felhasználás mindezekre a szociológia A SZOCIOLÓGIA MÓDSZEREI probléma megfogalmazása elméleti magyarázat vizsgálat : igazunk volt-e ? Karl Popper módszertana, a szociológiai vizsgálat alaplépései 1. A probléma megfogalmazása ( egy felmerülő társadalmi jelenség, amelyet meg kell magyarázni ) 2. Elméleti hipotézisek ( elméleti hipotézisek a jelenségről, korábbi kutatások eredményeinek felhasználása ) 3. Operacionalizálás ( az elméleti hipotézisek mérhető formában történő megfogalmazása ) 4. Adatgyűjtés a./

publikált statisztikai adatok másodelemzése b./ egyéni adatok formájában ( statisztikák ) tárolt adatok másodelemzése c./ dokumentumok ( pl „korabeli” levelek, naplók, újságok ) elemzése d./ megfigyelés külső megfigyelés résztvevő megfigyelés a kutató nem vesz részt a a kutató is részese a megfigyelt megfigyelt folyamatban tevékenységnek e./ esettanulmány ( egyetlen eset, személy, stb nagyon alapos vizsgálata ) f./ kísérlet ( a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség feltételeit ) g./ mélyinterjú, életrajzi módszer ( kötetlen beszélgetés, előzetes szempontok ) h./ Survey-módszer ( kérdőíves adatfelvétel ) 5. Elemzés ( a gyűjtött adatok alapján következtetések, kimutatott jellemzők, kiinduló hipotézisek mennyire igazolódtak be, ill. cáfolódtak meg ) 6. Eredmények közzététele ( tanulmányokban, könyvekben; tartalma : alkal-mazott hipotézisek, módszerek, mintavétel leírása, használt fogalmak definiá-lása,

elemzési módszerek ) A SURVEY MÓDSZER ( kérdőíves adatfelvétel ) A szociológia leggyakrabban használt módszere. Szempontok : 1. mintavétel ⇒ REPREZENTATÍV MINTA ( megfelelő minta, a vizsgált sokaság bármely tagjának ugyanannyi esélye legyen bekerülni ) 2. figyelembe kell venni, hogy nagyobb sokaságnál az eredmények torzulhatnak ( pl. az amerikai elnökválasztás telefonos vizsgálata ) 3. a nehezen elérhető „rejtett populációk” ( pl kábítószeresek, prostituáltak ) ada-tai a velük foglalkozó intézetektől beszerezhető 4. a válaszmegtagadók számát fel kell tüntetni 5. diszkréció az adatok kezelésekor 6. KÉRDŐÍVKÉSZÍTÉS ( zárt ( strukturált ) kérdések ⇒ válaszlehetőségeket tartalmazó és nyitott ( nem strukturált ) kérdések ⇒ választ a válaszadó fogalmaz-za meg ) a kérdések legyenek világosak, nem túl hosszúak, nem elriasztóak INTERJÚKÉSZÍTÉS 1. személyes felkeresés 2. postán kiküldött kérdőívek

3. önkitöltés ( átadott kérdőívek ) A családnak, a társadalom alapsejtjének feladata megteremteni a család és a társadalom illetve egyház összhangját, legalább is zavartalan kapcsolatát. A családban szocializálódunk, a családi minták alapján alakul ki a gyermek társadalmi szerepkészlete, de a politikai, a valláserkölcsi, a családi életre szóló szocializáció is a családból gyökerezik. A mindennapi életben a család melege adja az oltalmazó, védő, pihentető hátteret az élet, a munkahelystb. viszontagságaival szemben - A boldogság létállapota. A család az érett szexualitás szabályozó csatornája, ahol többé lesz az, mint vágy- és ösztönkielégítés: szeretet a gyakorlatban, meleg együttlét, testet-lelket kielégítő szerelem. Ha ez a rendszer nincsen egyensúlyban az visszacseng a munkahelyen, az illetők társadalmi életében is. Fontos tehát, hogy a szülők szenteljenek egymásnak időt, legyen közös

szórakozásúk, kedvtelésük, örömük. Csak ennek alapján örülhetnek igazán szerelmük gyümölcs gyermekeiknek. A gyermek is elsődleges szocializációs tere a család, általa válhat a társadalmat erősítő polgárrá. A család légköre lényeges szerepet tölt be gyermekeink szocializálódásban. Harmonikus családi légkör: meleg, nyílt és erős, de következetes. Engedékeny családi légkör: meleg, nyílt de gyenge. Normatív családi légkör: meleg, zárt és erős, de határozott. Autonóm családi légkör: rideg, nyílt és erős, de érzelmileg elhanyagolt. Kényeztető családi légkör: meleg, zárt és gyenge, határozatlan. Elhanyagoló családi légkör: rideg, nyílt és gyenge, érzelemszegény. Kemény családi légkör: rideg, zárt és erős, de érzelemszegény. Következetlen családi légkör: rideg, zárt és gyenge, érzelemszegény. - A családi kör melege. A családrendszer feladata a családtagok érzelmi egyensúlyát biztosítani és

érzelmi világát gazdagítani. Felnőttnek, gyermeknek és ifjúnak egyaránt szüksége van erre. Egyensúlyunkat általában az a tudat biztosítja: elfogadnak és szeretnek így, ahogy és amilyen vagyok. A család összhangja, beleélő együttérzése (empátiája) adja meg ezt a létbizonyosságot. Fontos szerep jut az érzelmek ébresztésében és erősítésében a nemzeti és vallási szokásoknak, a kitüntetett napok ünneplésének: születésnap, névnap, házassági évforduló, karácsony, halottak napja, stb. Természetesen a család társadalmi helyzete, anyagi állapota és a szülők foglalkozása is kihatással van a családi kör melegére. A munkahelyi problémákat is orvosolhatja a család melege, a kudarcokat sokszor biztatással, bátorítással egyensúlyozhatja. A gyermek is segíti a szülő érzelmi egyensúlyát. Komoly jelentőségű a hitvesek kölcsönös örömszerzése. : Apró örömök ezek: egy szál virág, ruha, ékszer, meglepetés Nem

a pénzügyi érték itt a fontos, hanem az: gondoltam reád! A gyermek alakuló érzelmi világára balzsam a család légkörének meghitt melege. A kisgyermek két alapvető erénye: a csodálkozás és az öröm. Ezt kell táplálnunk újabb és újabb élményekkel Ennek szolgálatában áll a rokon és baráti látogatás. A kamaszkor nagy problémát jelenthet a családban, de a melegség támaszt nyújt mind a gyermeknek, mind a szülőknek, a fiatal könnyebben vészeli át ezt az igen szenzitív, viharokkal, csalódásokkal teli időszakot. Nem hallgathatjuk el végül a család nevelő feladatát, mert ez a családrendszer szempontjából is lényeges. A hitvesek kölcsönösen hatnak egymásra Együttes erővel nevelik gyermekeiket kb. 18 éven át, de gyermekeik egész életében példaképek maradnak a szülők ebben, vagy abban. - Gyermekeink szocializálódásának lépcsőfokai. Gyermekeink szocializálódása során egyik legfontosabb elem az énkép. Az első három

évben a gyermek világa még csak a szülő}, a család ez ad biztonságot, védettségérzetet, egyensúlyt. Az óvodáskorban felismeri a gyermek a testméreteket, már a harmadik évétől észleli a nemek közötti különbséget, bár a nemkonstanciája bizonytalan marad egészen 7 éves koráig. Ezt nehezíti a korhű ruházkodás, haj- és ékszerviselet is Az óvodás képes önértékelésre. A magas önértékelésről kimutatható, hogy – megfelelő motiváció mellett - magas teljesítményhez vezetnek. Ha az óvodás önértékelése magas, ez abban segíti őt, hogy hatékonyan küzdjön teljesítményeiért. Kinyílik a család kapuja és az óvodás kilép a gyerektársadalom világába. A kisiskolás (6-10 év) tovább szélesíti világát: az iskola, a falu, a környék belép érdeklődési körébe. Önbizalmat, önállóság erőt, kitartást, ötletességet gyakorol pajtásai között, miközben vezetői vagy társi viszonyt éli át. Munkát és

kötelességteljesítést vés magába. Az iskolai feladatok sok nehézséget jelenthetnek Ilyenkor együtt tanul a szülő és gyermek. Prepubertás korban, a felső tagozatos (10-14 év) egyéni és társas értékrendszerében előtérbe kerül a tudás, alkotókészség, lázas tevékenység: barkácsolás, fotózás, stb. Egyszóval, a technika a színes világa nyílik meg előtte. Szeret gyűjtögetni, üzletelni Tele a zseb kavicsokkal, szegekkel, képekkel stb. Szerencsés, ha szüleitől is sokat tanulhat, mert azok együtt érdeklődnek vele sőt tanulnak is. Végső ideje, hogy a szülő előkészítse lányát, de fiát is a küszöbön álló testi változásokra és megmagyarázza ennek értelmét, értékét, célját, de részben már funkcióját, nehézségeit és az ösztön féken tartásának szükségességét és lehetőségeit. A kamaszkor (14-18 év) a családtól való "függetlenedés" időszaka. Sok fejfájást okozhat szülőnek és fiatalnak.

Kamaszaink csoportjai rétegeződnek Az erőszak, alá és fölérendeltség hívei galerikba verődnek. Külön tábort képeznek azok, akik a szülők szárnyán utazva érvényesülnek. A társaság is magával ragadhatja fiataljainkat, legalább időre-órára. Különösen fenyeget ez, ha családi légköre nem eléggé meleg és meghitt, ha a fiatal már régóta nem érzi otthon magát. A fiatal felnőttkor (18-22) ifjúsága kritikusan, de mégis alkotóan áll be a társadalomba. A recsegő-ropogó viharok lecsendesedtek. Néha kerekedik még itt-ott egy kis forgószél. A tanulmányi utolsó simítások, munkába állás és egyeseknél a házasságkötés jelenti a teljes és alkotó elkötelezettséget a nagyközösség felé. Az ideális viszony szülő és gyermeke között most már a két érett felnőtt kapcsolata. A szocializálódás minden szakaszában nélkülözhetett a család szerepe. 5. tétel A létfilozófia: Arisztotelész. A társadalmi szerkezet.

Párválasztási érettség. A létfilozófia Arisztotelész Platón tanítványa volt más jellegű - tagadásaként is lehet értelmezni Művei: rendkívül termékenyek voltak. kb 100 - lét filozófia szempontból fontos! Metafizika Etikai mű - Mikonokloszi etika ( a fiának írta?) Politikai (politikai társadalom filozófiája) Metafizika Platon két világ elmélete nem felel meg a valóságnak. nem létezik - ideál világ Az igazság más A valóság dolgait két kategóriába osztja Szubsztanciák. - önálló létező (szerves, élőlény stb) Akcitendencia. - önállótlan létező (színek, sárga színe valakinek része, szag stb) Filozófia feladata az önálló létezők vizsgálata két kérdés milyen összetevőkből áll? egy szubsztancia milyen okok eredményezik a felállását? Meg is válaszolja - elemekből látja felépülni két összetevőből áll anyagból és formából . Matéria

Matéria: - az anyag mellett jelenti a befogadást is a forma Forma.: ezzel szemben áll a dolgok lényegi összetevője, benne van az anyagban. nem külön világban van, mint Platón szerint. Rafaelló- Athéni iskola Arisztotelész a földön kereste Platon az égben - Ahol az élettelen dolgok az anyag - élővilág létezői, forma, sokkal jelentősebb, de az anyag is fontos - emberben van egyensúlyban az anyag és a forma Bolygó mozgató makro-molekula - az angyalok - ” intelligencia tetején az Isten Az önálló létezők okai 4 van 1. anyagi ok 2. formai ok 3. ható ok munka fizikai erő 4. cél ok valami célt szolgál Az ókorban és a középkorban a filozófusok és tudósok szellemét áthatotta a cél. Itt szakított minden régi filozófiával. Ható okokkal számol később is, a célokról való spekulációt nem tartja fontosnak. A XX században nincs cél, nehéz a nevelés Társadalmi szerkezet és rétegződés Az emberek társadalmakban

élnek, ezek a társadalmak strukturáltak, tagjaik privilegizáltabb vagy hátrányosabb pozíciókat foglalnak el. Amikor a szociológia a társadalmi szerkezetet kutatja, végső soron azt vizsgálja, hogy mennyire igazságosak vagy igazságtalanok ezek a privilégiumok és hátrányok a különböző társadalmakban. Ehhez kapcsolódik az az alapvető kérdés, hogy a társadalmakat mennyire jellemzi az együttműködés vagy a konfliktus. A harmóniaelméletek szerint a társadalom lényegéhez tartozik a mindenki számára előnyös együttműködés, ezért a konfliktus csak kivételes és mindenképpen káros jelenség. A konfliktuselméletek szerint a társadalom lényegéhez tartozik, hogy a különböző társadalmi csoportok konfliktusban állnak, de ez a konfliktus nem feltétlenül káros, hanem a társadalmi fejlődés mozgatóereje lehet. A társadalmi szerkezet kutatásának egyik alapvető kérdése, hogy a társadalmi kategóriák minek alapján különülnek el

egymástól. Megkülönböztethetünk egydimenziós szerkezetelméleteket, amelyek szerint az osztályok egy dimenzió szerint különülnek el. A marxizmus szerint ez a termelőeszközök tulajdona Más elméletek több dimenziót különböztetnek meg, mint a hatalmat, a megbecsültséget vagy presztízst, az életmódot. A megkülönböztetett társadalmi kategóriákat a különböző elméletek eltérően nevezik: beszélnek osztályokról, rétegekről, státuszokról vagy státuszcsoportokról, presztízscsoportokról, társadalmi helyzetekről, miliőkről. E fogalmak használata nem mindig következetes. A társadalomban elfoglalt helyzet messzemenően befolyásolja az egyén életét, többek között a várható élettartamát, életmódját, társadalmi kapcsolatait (kit választ barátjául, házastársául), végül, de nem utolsósorban a politikai nézeteit, preferenciáit. Az elmúlt évtizedekben két érdekes kérdés körül zajlott és zajlik nagy vita a

társadalmi szerkezetet kutató szociológusok között: 1, elpolgárosodik-e a jólétben élő munkásság, 2, elhalnak-e az osztályok abban az értelemben, hogy az osztályhelyzet hatása az egyén helyzetére és viselkedésére, különösen politikai nézeteire elhalványul. A magyar szociológia egyik legfontosabb tudományos teljesítménye a szocialista korszakban az volt, hogy kimutatta: a magyar társadalomban korántsem érvényesül az egyenlőség, a társadalmi rétegek jövedelme és életkörülményei között igen lényeges különbségek vannak, s ezek a különbségek nem csökkentek. A rendszerváltás után a rétegek közötti különbségek nőttek. A szocialista korszakban többé-kevésbé rejtetten érdekes vita folyt arról, hogy kikből áll az uralkodó osztály. Az minden szociológus számára nyilvánvaló volt, hogy nem a munkásosztály az uralkodó osztály, mint azt a hivatalos ideológia hirdette. Általában a politikai és gazdasági

vezetőket, bürokráciát tekintették uralkodó osztálynak. Konrád György és Szelényi Iván az 1970-es évek közepén írott könyvükben azt a tételt fogalmazták meg, hogy az értelmiség úton van, hogy uralkodó osztállyá váljék. Szelényi utóbb önkritikusan azt írta, hogy az értelmiségnek nem sikerült uralkodó osztállyá válnia. A mai magyar szociológiának egyik legérdekesebb vitakérdése, hogy a rendszerváltás után kik válnak uralkodó osztállyá: az értelmiségiek, a vállalkozók, tőkések, az állami bürokraták vagy a magán- és állami vállalatok, bankok menedzserei? TÁRSADALMI SZERKEZET ( társadalmon belüli pozíciók közötti viszonyok ) A társadalmi szerkezet vizsgálata szorosan összekapcsolódik az egyenlőtlenség problémakörével. Az ember társadalmi lény, fennmaradásához, fejlődéséhez, életéhez elengedhetetlenül szükséges a társadalom. A társadalmat alkotó egyének közötti viszony többé-kevésbé

állandó, ennek alapján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el, s ezeket át is örökítik. A társadalmi rétegződés különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények, életmód dimenzióiban. OSZTÁLYOK a termelőeszközhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák, Marx szerint : munkások; kispolgárok; tőkések, nagybirtokosok. Újabban kiterjesztik munkahelyi viszonyok alapján kategorizálva ( nemcsak a TE tulajdona, hanem az afölötti rendelkezés joga alapján ⇒ menedzserek, munkások ) RÉTEGEK foglalkozás, végzettség, lakóhely, jövedelem, stb. alapján definiált társadalmi kategóriák STÁTUSZCSOPORTOK olyan egyének, vagy családok, akik együttvéve hasonló helyzetben vannak A párválasztási érettség az egyén elég magas fokú fejlettségi szintje. Élettársat igényel, képes megtalálni a

számára leginkább megfelelőt és testi-lelki kapcsolatban, életközösségben élni vele tartósan, kielégítően, sőt boldogítóan. - Szexuális, testi érettség. A szexuális vagy testi érettség itt valóban az ivarérettséget jelenti és nem a testi fejlődés befejeződését, ami valahol a 22. év táján realizálódik Szexuálisán, testileg képes a párkapcsolatra az a férfi és nő, akiben egy egészséges nemi, genetikái programozottság a másik nem felé való őszinte, genetikailag, a gének által is meghatározott ráirányultság él. Testileg érett a párkapcsolatra az a személy, aki aránylag jól fejlett, egészséges, életképes és utódok nemzésére alkalmas. Életkor tekintetében személyenként változik a helyzet. - Pszichoszexuális érettség. A pszichoszexuális érettség nagyfokú alkalmazkodó készséget és kapcsolatfenntartás képességet hord magában. Velejárója a személyi önállóság, önuralom és önfegyelem. A

tudatosság, önmagunk és körülményeink kritikus elemzésének készsége is követelménye a pszichikai érettségnek. A pszichikai és pszichoszexuális érettséghez tartozik még a siker és sikertelenség feldolgozásának készsége is. A házasságban ugyanis az eredmény és kudarc váltakoznak minden téren, a testi kapcsolatban is. Ugyancsak fontos a szexualitás aránylag tökéletes ismerete és a férfi, illetve női élményjelzések kiértékelésének képessége. A pszichoszexuális érettség szempontjából ajánlhatjuk a „szerelem-szerelemhez” gyakorlati elvet is. Arra törekedjen a fiatal, hogy szerelme megfeleljen partnerének. - Pszichoszociális érettség. A pszichoszociális érettség alapja az apa-, anya- és családélmény. Ezt csak erősítik a családon kívüli személyes kapcsolatok Persze, szükséges még a nemi szerep társadalmi és egyházi normáinak ismerete és könnyed alkalmazása is. Nem számítható házasságra érettnek az a

személy, akinek nincs alapvető emberismerete és önismerete, vagy akinek fogalmai a testről, lélekről, erkölcsről csenevészek. A pszichoszociális érettség szempontjából két gyakorlati elvet állíthatunk egymás mellé: hasonló műveltségi szint, ha ez nincsen meg, könnyen előfordulhat az, hogy az egyik személy lenézi, lekezeli a másikat. A másik elv, az életfelfogás összeillesztése. Üdvös, ha nincs nagy világnézeti vagy nemzetiségi ellentét a hitvesek között. Még a házasságkötés előtt kell tisztázni a hitbeli, szemléleti stb. eltéréseket A végleges döntés előtt, és a párválasztási érettség vizsgálataként tegyen fel magának minden fiatal néhány kérdést választottja korával, külsejével, egészségével, vonzalmával kapcsolatban. Az együtt járás, levelezés, beszélgetés ideje lényegesen hozzájárulhat az ismerkedéshez, egymás világának felderítéséhez, összemelegedéshez és az ellentétek csökkentéséhez

is. Használjuk fel erre ezt az időt 6. tétel A patrisztika kora: Szt. Ágoston bölcselete A társadalmi mobilitás és migráció. Párválasztás: pszichológiai, természettudományos és gyakorlati indítékai. A patrisztika kora: Szent Ágoston bölcselete Az erurópai kultúra kétgyökerű ókori görög kultúra - zsidó kultúra mi is élünk, ma is, nap is, Patrisztika kora: I kereszténység kora kr. utáni 1-6 századig Keresztényház vezetői voltak a páterek az ő általuk kifejtett filozófia Filozófia helyzete megváltozik. Antik korban - szabadon fejlődhetett A keresztény egyház - Ő az igazság egyedüli birtokosa, teljesen másképp viszonyul a filozófiával szemben is. Bizonyos dolgokat a filozófia a keresztény tanítás elméletét stb. Csak bizonyos kérdések merülhettek fel. Isten léte - filozófiai Istentan. a világ teremtése az emberi lélek az ember tudattalan az emberi

lét 1500 évig nem foglalkoznak vele a filozófusok. A filozófia a teológia szolgáló ága lett ebben a korban. „Babits: Mag a hó alatt” ↔ a zsidó hagyománnyal ellentétben áll kezdetben kr. után 3-4 században a közlekedés indul meg Keleti atyák Római birodalom keleti területén Ógörögül írtak Ortodox egyházak Nyugati atyák nyugatra latinul Nyugati kereszténység alapozói A keleti egyházak oldják, bolvasztják, Sz.Ágoston zárja le, teljesen összeolvad, már nem ellentétet lát. Sz.Ágoston Kr után 354-430 élt Négy egyházatya egyike (nyugat) pogány volt édesapja, keresztény az édesanyja. Pogány iskolába járt, majd megtér és püspök lett Műve: Vallások (szellemi önéletrajzi mű), Szentháromság, Az Isten országánál D.C Filozófiája – igazság megismerhető-e és milyen természetű (fiatal korában nem hitt létezésében, ill. lehetőség van-e rá) – később kereszténysége után létezett objetkív (az emberi elme

alkalmas, de segítségre van szüksége) Isteni igazságról, ehhez szükség van az igazságra (objektív és létezik) az Isten világára illumunáció /latin szó, problémát viszi tovább/ – Istentan /az igazság maga az Isten/ megállapításokat tesz – negatív teológia, könnyebb megmondani mi nem, mint az mi igen Isten nem összetett létező lény, Isten nem létezik, maga a lét – Isten ott van az ember lelke mélyén – világ teremtése – az ember (csak a lélek a fontos) „az ember lélek, mely egy testet ölt magára” A társadalmi mobilitásnak messzemenő hatásai vannak a társadalom jellegére és működésére. A társadalmi mobilitási esélyek egyenlőtlensége a társadalmi egyenlőtlenségek egyik fajtája. Kisebb esélyegyenlőtlenség a mobilitásban feltételezhetően elviselhetőbbé teszi a jövedelmi viszonyok egyenlőtlenségeit. A nagy mobilitás fékezi az osztályok képződését és még inkább az osztályok

közötti éles ellentétek kifejlődését, ezáltal elősegíti a fennálló rendszer stabilitását. Vitatott kérdés, hogy a társadalmi mobilitás alakulását befolyásolja-e a gazdasági – társadalmi - politikai rendszer, például volt-e különbség a kapitalista és a szocialista társadalmak mobilitási viszonyaiban, és hogy magasabb gazdasági fejlettségi fokon nagyobb-e a mobilitás, vagy pedig a társadalmi mobilitás elsősorban a társadalmi struktúrától, annak változásától függ-e. Az utóbbi felfogás szerint a társadalmi mobilitás nagyrészt attól függ, hogy a struktúra átalakulása következtében, például az értelmiségi réteg növekedése következtében, nyílnak-e új társadalmi pozíciók, ahová más rétegek leszármazottai és tagjai beléphetnek. A szocialista korszakban végzett magyarországi mobilitásfelvételek egymással és külföldi felvételekkel összehasonlítva azt sugallják, hogy a strukturális változásoknak, az

1950-es évek és 1960-as évek gyors, sőt, erőltetett iparosításának volt a legnagyobb hatása a mobilitásra, a mobilitási esélyek egyenlőtlensége hasonló volt a kapitalista országokban megfigyelt egyenlőtlenségekhez, tehát a szocialista rendszer nem hozott speciálisan egyenlőbb mobilitási modellt. Az 1990. évi rendszerváltozás után végbement elitcsere vizsgálata arra enged következtetni, hogy nem történt radikális váltás. A régi elit egy része nyugdíjba vonult, és helyére a régi vezető réteg második szintjén lévők és értelmiségiek léptek. A régi politikai elit egy része a gazdasági elitbe lépett át. Az ember különösképpen vándorló lény, az emberiség egésze története során igen nagy vándormozgalmak mentek végbe. Ezért nem meglepő, hogy ma is igen intenzívek a nemzetközi és a belső vándormozgalmak. A legfejlettebb országokban, ahol a népességszám már nem nő, a csökkenő halálozások és születések

számának különbsége miatt szükségképpen jelentős a bevándorlás. Ez várható Magyarországon is. Az iparosítással párhuzamosan jelentős belső vándorlás volt Magyarországon a községekből a városokba. Hasonlóképpen jelentős volt az ingázás, vagyis az a jelenség, hogy a munkahely és a lakóhely más településen helyezkedik el, és az egyén naponta vagy ritkábban ingázik lakóhelye és munkahelye között. Az utolsó években a vándorlás intenzitása – valószínűleg átmenetileg – csökkent, és a vándorlási egyenlegek kiegyenlítettebbekké váltak, már nem a községekből a városokba irányuló vándorlás van nagy túlsúlyban. A párválasztás motívumai. - Mélylélektani, pszichoanalitikus szempont. A mélylélektani, pszichoanalitikus szempont szerint párválasztáskor a bennem élő férfit vagy nőt keresem nem tudatosan, a hirtelen megjelentben "felfedezem", szerelmemmel a képet vetítem a másikba s

benne csak azt látom. -Freudi nézetek. A freudi iskola szerint a koragyermekkori élmények, illetve az "imágóképződés" vezet a párválasztásnál. Az ilyen párválasztásnak négy alaptípusa lehet, Incesztuózus párválasztás, amikor a fiatal a bevésett szülőképbe "szerelmes" és annak keresi tükörképét választottjában. Az incesztus látszatát is kerülő egyén olyan valakibe lesz szerelmes, aki szülőjének ellentéte. A narcisztikus párválasztás esetén a fiatal saját tükörképét keresi. Olyan valakibe lesz szerelmes, aki pontosan olyan, mint ő. A kiegészülést kereső olyan személybe kapaszkodik; akinek ellenkező tulajdonságai vannak, mint neki. PI egy nagyon elméleti típus, gyakorlatias élettársat keres, vagy a lassú reakciójú egyén tűzrőlpattant hitves után néz. - Adler nézetei. Adler szerint a párválasztásban szerepet játszik "a személyes felülkerekedési törekvés". Megjelenhet az úgy is,

mint segítőkészség - Jung nézetei. Elmélete szerint a párválasztást szintén nem tudatos motívumok irányítják. A magunkban hordott képek, minták, aminek megfelelőit keressük a partnerben, tulajdonképpen a "kollektív tudattalan ősképei" - Természettudományos elméletek. A természettudományos elméletek a párválasztás mozgatójaként valamilyen biológiai vagy genetikai okot jelölnek meg. - Elis elmélete. Az ösztönös kiválasztódást veszi alapul, ösztönösen a faj fennmaradását, erejét és egészségét igyekszik biztosítani. Szerinte a partner tulajdonságai miatt vonzó. Ilyen tulajdonságok a testi erő, a termet, a bőr, a haj, a szem színe stb. Találkozunk pl olyan párokkal, ahol az egyik nagyon kis termetű, míg a másik az ő ellenkezője. - Kretschmer elmélete. Kretschmer a párválasztás kulcsát a szépségideálban és a hozzá kapcsolt vérmérsékletben keresi, miközben az ellentétek vonzzák egymást (Jung

hatása!). A karcsú és kecses mozgású hölgyet vonzaná tehát a hájas és lomha férfi - Szondi elmélete. a gének irányításának tulajdonítja a párválasztást Ezeket a géneket örököljük és sorsmeghatározó szerepük van a szerelem, barátság és hivatás terén, amint ezt kifejti az "Ember és sors. Egy dialektikus sorstudomány elemei" c magyar nyelven megjelent tanulmányában (1996). - Szociálpszichológiai megközelítés. A szociálpszichológiai megközelítés a párválasztás rugójaként valamilyen társadalmi és pszichológiai indokokra mutat rá. - Winch elmélete. Kretschmert és Jungot egyezteti Szerinte a párválasztásra a kiegészülési szükséglet irányít, alá illetve fölérendeltségi viszonnyal. Ezért fordul elő gyakran, hogy pl. a férj úgy kezeli feleségét, mint leányát, ez pedig úgy tekint fel reá, mint apjára. - Hill és Waller elmélete. Hill és Waller a konfliktusnak tulajdonít döntő szerepet a

párválasztásnál. Ha a partner "tilos", ez fokozza kívánatosság - Kirkpatrick elmélete. Szerinte az egyén a korábbi családi életben létrejött és kielégített törekvések folytatására, illetve a korábban ki nem elégített szükségletei megvalósítására törekszik a párválasztásban. Ha pl Gábor édesanyja vörös hajú volt Annakidején ő elégítette ki Gabika minden szükségletét: etette, fürösztötte, ringatta, szerette. Érthető, ha Gábor most különösebb vonzást érez a vörös hajú nők iránt - Hauck elmélete. A párválasztás 4 egészséges (társaság, a biztonságos és kielégítő szexuális kapcsolat, a családalapítás és a sajátságos életmód igénye) és 6 egészségtelen (magánytól való félelem, sajnálat, a szülő bosszantása, hoppon-maradás félelme, vak szerelem, menekülés a boldogtalan otthonból) indítékáról számol be. A párválasztás gyakorlati kérdései. - Összeillünk-e ? Az összeillésnek

három feltételét sorakoztatjuk fel. Az első mindkét személy hatalmas empátiája, amellyel megérti, ráérez partnere legbensőbb vágyaira és igényeire. A másik követelmény, hogy a partnerek képesek legyenek kielégíteni a párjuk alapigényeit és legbensőbb vágyait: melegségre, meghittségre, védettségre, stb. A harmadik feltétele az összeillőségnek a jó szándék hajlandóság arra, hogy párját megértse, mellette álljon jóban és bajban, képességeivel szolgálja és kiegészítse őt. A három feltétel közül legfontosabb a harmadik, a hajlandóság. - A szerelem iskolája. Természetszerűen a szerelmet is meg kell tanulni Lehetőségéről általában gondoskodik is az élet. A szülők élete a "képeskönyv", amelyet a szerelemről, szeretetről, házasságról és családi életről kiolvas a gyerek. Házasélete részben másolata szülei családi körének. A tanulás következő lépcsője a testvér- és pajtáskapcsolat a

családban, óvodában és iskolában. Ráébrednek arra is, hogy a leányok, illetve fiúk különösen mások: mozgásaikban, gondolkodásmódjukban, érzelmi megnyilvánulásaikban, még játékukban is. Gyermekszerelem is jelentkezik, már az óvodában megtalálhatjuk. Esetenként mély párkapcsolatot fedezhetünk fel Az iskola felső tagozataiban, gyermekeink gyakorolják az udvarlást: levelek röpködnek a tanítási óra alatt. Nagyon komoly érzelmeket képesek egymás iránt táplálni - Az odafigyelés művészete. Ezzel elérkeztünk a tapintatos figyelmesség kérdéséhez Ez a tulajdonság a szerelem művészetéhez tartozik. A házasságban is ez lesz a szerelem éberségének jele. - Az életvidámság. Fiataljaink hajlamosak a derűre és humorra Bárcsak megőriznék ezt a jó tulajdonságukat egész életükre. A legfeszültebb helyzeteket is képes megoldani egy kis humorérzék. Jogosan mondja Pál apostol a derűt és humorérzéket a Lélek gyümölcsének

- Az egymást elviselés képessége. Vannak olyan egyéni vagy családi helyzetek, amelyeket csak elviselni lehet, de nem mindegy, hogyan történik ez. Az apostol ajánlja az egymást elviselő szeretetet. Ezt az elviselő, megbocsátó szeretetet a családban szüleiktől testvéreiktől s végül az együttjárás idején tanulhatják meg á gyakorolhatják be a fiatalok. Persze később is alkalmazniuk kell tanultakat - Szexuális kapcsolat házasság előtt. Az önzés és individualizmus hatására, elterjedt a fiatalok korai, házasság előtti szexuális együttélése a szexrobbanás korában, amikor a koraérettség, szexlapok, filmek, könyvek, közlemények. fogamzásgátló szerek, a "modernség szólama" és - nemritkán még a szexológia szakemberei jelszava is: Rajta! Voltaképpen a "szeretet elsatnyulásáról", a másik személy "bekebelezéséről" van szó, ahol a szeretet "mint csapatmunka" jelenik meg, de nem mint

bensőséges szerelem. Helyes választ még ennek ellenére sem találtak arra a kérdésre: Ajánlatos-e a szexuális élet házasságkötés előtt? 7. tétel A skolasztika filozófiája: Aquinói Szt. Tamás lételmélete A város és a falu. A családi lét szakaszai: gyereknevelő szakasz. A skolasztika filozófiája: Aquinói Sz.Tamás (1225-1274) lételmélete A.SzTamás a skolasztika fejedelme, kr után 8-15 századig tart A középkor folyamán lettek iskolák, úgy hívták: skola Az a középkori keresztény iskola, melyet magának elfogadott és tanított Három nagy korszak: I. korai skolasztika 8-11 sz II. érett skolasztika 12-13 sz III. lombhullása 14-15 sz Skolasztika - olyan filozófia, amely a kereszténység hitét nem vonta kétségbe. Ugyan konzervatív és régi filozófusok ellenezték, tartózkodtak a saját nézeteik kifejtésétől. Antik filozófia, Platon és Arisztotelész Az

érett skolasztikában (Arisztotelész) egyházatyák gondolkodása, filozófiája latin. Forrásokhoz az arab és a zsidó filozófusok fontosak. Iskolába művelték, egyetemek művelték 7 éven keresztül. Jórészt Arisztotelész műveit A viták a dominánsak kezdetben. 13 században nagy összegzések, summák (Summa Teológia) Vitakérdés az igazság megismeréséhez mi vezet el, jobb a hit vagy az értelem Teológia (filozófiai tudomány) „hiszem, hogy értsem” Érett középkorban - veritas duplex (kettős igazságforma) földi élet és a tudomány. Az égi és a hit - univerzália vita /Platon vagy Arisztotelész/ van-e igazuk? általánosság, léteznek-e egyáltalán Realisták /Platon hisz a gondolkodásban/ Ellenirányzat Numiralista- az ideák csak nevek, tagadták a Platoni tant. Köztes irányzat, mérsékelt realisták - Arisztotelészi nézetet fogadták el, itt a földön léteznek. - Isten létezésének bizonyítása, meglehet-e érteni (Isten érvek

létrehozása) belátja elfogadja a józan ész - Isten érveit alkották meg - kozmológiai Isten érvek, a világegyetem létéről következtetnek a létére - Teológiai Isten érvek, (görög Logosz szóból) cél, szóból szent, a világ célszerűen berendezett, Petrarka - Isten rendezte be ilyennek - Ontológiai Isten nézet A.SzTamás mai napig nagy hatással van a neotorizmusra Igazsággal kapcsolatban két módon lehet megismerni, emberi értelem, Isteni értelem (Teológia) Kettős igazság elve, a két út ütközik, akkor mindig a Teológia igazságát kell elfogadni. „A filozófiai a Teológia szolgálólánya” Város és falu Az első városok körülbelül 5500 évvel ezelőtt jelentek meg Mezopotámiában. Az ipari forradalom kezdetéig a népesség kis része élt városban. Az iparosodással párhuzamosan indult meg – először a mai fejlett országokban, az utolsó évtizedekben azonban a fejlődő országokban is – a gyors ütemű

urbanizáció. A fejlett országokban az utolsó évtizedekben a városi népesség növekedése lelassult, a fejlődő országokban viszont tovább nőnek a városok, közöttük sok a 10 milliósnál nagyobb város. A fejlett országokban 1960 után szuburbanizációs tendencia mutatkozott: a nagyvárosok lakosságának egy része, elsősorban a legjobb módú családok elköltöztek a városok központi részeiből, és a város körüli kertes-családiházas övezetben telepedtek le. Ezzel együtt járt a belső városrészek infrastrukturális leromlása, lakosságuk elszegényedése. A városokban, elsősorban a nagyvárosokban, övezeteket lehet megkülönböztetni a bennük összpontosuló tevékenységek (például üzleti negyed, kereskedelem, ipar, kultúra) és a lakosságuk összetétele szerint. A chicagói városszociológiai iskola különösképpen a belváros és üzleti negyed körül elhelyezkedő átmeneti övezetre hívta fel a figyelmet, amelyben a

lakásállomány és az infrastruktúra leromlik, és amely a szegények lakóhelyévé válik. Ezt a folyamatot nevezik slumosodásnak Ez a tendencia érzékelhető az amerikai nagyvárosokban, de kevésbé látható az európai nagyvárosokban, minden bizonnyal azért, mert Amerikában a piaci viszonyok teljes mértékben meghatározzák a városépítést, viszont Európában többnyire tudatos várospolitikával próbálják megállítani egyes városrészek leromlását. A slumosodás kísérőjelensége a szegregáció erősödése. Mindenütt megfigyelhető az a tendencia, hogy a hasonló társadalmi helyzetű, életkorú, azonos etnikumhoz tartozó népesség egymás közelében keres lakóhelyet, részben mert anyagi lehetőségeik hasonlóak és így hasonló árú lakóhelyeket engedhetnek meg maguknak, részben azért, mert az emberek törekednek arra, hogy hozzájuk hasonlóak között éljenek. A szegregáció azonban - különösen ha nagyon élessé válik - igen

súlyos problémákkal jár. A nagyvárosok szétszakadhatnak a jómódúak és a szegények, Amerikában például a fehérek és a feketék lakta városrészekre, s közöttük szinte megszakad az érintkezés. A szegények lakta városrészekben igen súlyos társadalmi problémák jelentkezhetnek, például elterjed a bűnözés, és az ilyen slumokban lakók számára igen nehézzé válik a szegénység és a slum elhagyása. A városi, különösen a nagyvárosi és a falusi lakosság életmódja különbözik egymástól anak következtében, hogy a nagyvárosiak igen sok és változatos hatásnak vannak kitéve. Nem lehet azonban egyértelműen azt állítani, hogy a városi emberi kapcsolatok mindig személytelenebbek és a városokban mindig elterjedtebbek a lelki betegségek, mint a falvakban. Vannak olyan városrészek, elsősorban a szuburbiák és a városokon belüli etnikai faluszigetek (egy adott etnikum, például Amerikában az olasz bevándorlók és

leszármazottaik által lakott kerületek), amelyekben nagyon szorosak a személyes kapcsolatok. Sorvadó, hanyatló falvakban is igen magas a lelki betegségek gyakorisága. Magyarországon több mint száz éve nagyon nagyok a főváros, a többi város és a faluk életkörülményei közötti különbségek. A jövedelmi különbségek 1960 óta kissé csökkentek, a rendszerváltás óta azonban ismét nőni kezdtek. - A család gyermeknevelő életszakasza. A gyermeknevelő életciklusnak három önálló fejlődési egysége van különböző sajátosságokkal, feladatokkal és nehézségekkel: a kisgyermek, a kisdiák és a tizenévesek családszerkezete. - A kisgyermekes család. Ez a családfejlődési alszakasz az első gyermek születésével kezdődik és az utolsó gyerek iskolába lépésével véglegesen megszűnik. A mai házasságok első 6-9 évét foglalja magába. - A gyermek és a családszerkezet. Ennek az életszakasznak pszichológiai alapjait

Erikszon alapján így fogalmazhatjuk meg: Az újszülött és csecsemőkorban (első életév) lényege a bizalom és remény megalapozása, ami elsősorban az anya műve Most dől el a gyermek alapvető beállítódása az emberekhez és tárgyi világhoz: életvidám, bizalommal tud-e odafordulni. Ha ez nem sikerül, akkor a bizalmatlanság fogja jellemezni. A család célja, hogy kezdeményezéseiben támogassa, tevékenykedni engedje, és sikereit elismerje. Ha ez sikerrel jár, tevékeny, munkaszerető ember lehet belőle. Ám, ha nem sikerül, akkor visszahúzódott passzív, bűntudatos ember lehet belőle, aki azt is szégyelli, hogy él.Az első gyermek születésével teljesen megváltozik a családszerkezet. Úgy kell alakulnia a családi körnek, hogy a hitvesek illetve szülők párkapcsolata továbbra is sértetlen maradjon, sőt gazdagodjon a szülő-gyermek kapcsolattal. Hasonló helyzet áll elő minden következő gyermek születésével. Persze a szülők az első

gyermek elfogadásával szerelmük bűvkörébe való befogadásával sokat tanultak. Így a másodiknál már könnyebb az alkalmazkodás.A bölcsődébe adás súlyosan megviseli a gyermeket, esetleg csalódhat a szülői szeretetben. Ugyanakkor a bölcsődei nevelés sem üti meg gyakran a várt színvonalat, s inkább csak megvigyázást biztosít, mintsem gyermekfejlesztést. Ezért biztosította a törvénykezés az anya otthonmaradását a szülés után három éven keresztül, mert az egészséges gyermekfejlődés a társadalom érdeke is. A magyar óvodai ellátás, a gyermekfejlesztés tömegesített formája, ami nem felel meg a gyermekközpontú szemléletnek, miszerint legfeljebb 15 gyermek lehetne egy-egy óvodai csoportban, hogy az óvodapedagógus munkája eredményes lehessen. Az óvodába lépés megrázkódtatást jelent mind gyermeknek, mert hiányzik a "beóvodázás". Beszoktatásról beszélünk ugyan, de tényleges beszoktatás hazánkban csak

elvétve létezik, s azt jelenti, hogy legalább két héten keresztül az anya gyermekével marad az óvodában, a csoportszobában, néhány nap, majd az óvoda épületében, illetve könnyen elérhető távolságban, hogy gyermeke biztonságot szerezhessen a felől, hogy anyja nem hagyta el, elérhető, és jön érte biztosan. A segítő intézkedik, hogy a kisgyermekek lehetőleg kerüljenek bölcsödébe, hanem anyjuk nevelhesse odahaza, és segíti a beóvodázás folyamatának megvalósulását. - A szülők és a családszerkezet. A szülők a fiatal felnőttkorban vannak (20-35 életév). Lényeges számukra a szeretet és a meghittség légköre Fontos kapcsolataik a barátságban, a szexualitásban, a versenyben és versenyhelyzetben, valamint az együttműködésben teljesülnek ki. Életkoruk lényeges velejárója a gondoskodás igénye Ha sikeresek ezekben, életük megelégedett, vidám, önbizalmuk erős. A párkapcsolat és a szülő-gyermek kapcsolat ennek a

csúcspontja. Ha viszont a felsorolt kapcsolataikban kudarcot vallanak, elmagányosodnak, elszigetelődnek, életük zsákutcába jut: válás, alkoholfogyasztás, kicsapongás, esetleg öngyilkosság jellemezheti őket. A gyermek általában növeli mindkét szülő önbizalmát. A család ezen fejlődési szakaszában a gyermek lehet a bosszú eszköze és áldozati bárány. Különösen válás esetén Az sem ritkaság, hogy a szülők ugyan nem válnak el, de gyermekeiket mégis egymás ellen nevelik. A szülők számára komoly megrázkódtatást jelenthet gyermekük bölcsödébe vagy óvodába adása, mert erőszakkal szakad el a gyermek az "anyaöltől", ami könnyeket fakaszt mind a gyermek, mind a szülő szeméből. Ezért társadalmilag is ajánlatos a bölcsődébe adás mellőzése és a szakszerű beóvodázás megkövetelése, ha kell kiharcolása. Ezen életszakasz természetes fejlődése abba az irányba segíti a hitveseket, amit egy 25 éves házassági

évfordulón így emleget a férj: "Óh, azok az első zavartalan és gyönyörű évek!" - A kisdiák-gyermekes család. E családciklus házasság első évtized-fordulójára, 6-15 év közé esik, amikor a gyermekek kisiskolások (7-12. életév) lesznek Ezen korszak vége, az első gyermek serdülése. Minden családtagnak új szerepet kell tanulnia - A gyermek és a családszerkezet. Most alakul ki a gyermek illetékessége. Ebben a család, az osztálytársak és az iskola játszik szerepet Minden iskolás szorgalmas, ha van keltó motiváltsága. A túl nagy, vagy a túl kis követelés lehet ennek kerékkötője. Minden érdekli őket, fantáziájuk dús, szorgalmas gyűjtögetők Kalandosak. Ha lelkesedésüket letörik, túlzott követelésekkel állnak elé, kialakulhat bennük a kisebbrendűség érzete, ami nehéz emberré teheti őket önmaguk és környezetük számára egyaránt. az iskolások énképének alakítása nem lehet közömbös sem a szülőknek,

sem a tanítóknak, roppant fontos, hogy jó véleménnyel legyenek a gyermekekről és azt nyilvánosan is fejezzék ki, mert ezzel is erősítik diákjaik énképét. A gyermek kinőtt régi szerepéből, iskolába indult. Lezárult a kötetlen, gondtalan kisgyermekkor. Iskolai kötelezettségek foglalják le - A szülők és a családszerkezet. A kisiskolás szülei a fiatal felnőttkort élvezik (20-35, életév). Erényük a szeretet és a meghittség, ennek légkörében valósíthatj meg önmagukat. Ebben segítik őket a baráti, a szexuális kapcsolatok, nem kevésbé a verseny és versenyhelyzet, valamint az együttműködés, különösen a családon belül. Ha sikeresek ezekben, életük megelégedett, vidám, önbizalmuk erős. A párkapcsolat és a szülő gyermek kapcsolat ennek a csúcspontja. Ha viszont a felsorolt kapcsolataikban kudarcot vallanak, elmagányosodnak, elszigetelődnek, életük zsákutcába jut, amit a válás, alkoholfogyasztás, kicsapongás, esetleg

öngyilkosság jelezhet. A szülők új szerepek tanulására kényszerülnek. A gyermek iskolába lépésével megszűnik az anya "gyermekgondozó" szerepe. Gyermeke tovább függetlenedik A férj is új szerepet tanul Feleségében az első években szerelmét látta, majd gyermekei anyját, de ebben a helyzetben, hogyan viszonyuljon hozzá? Tovább kellene lépni és felfedezni hitvesében a társat, igazi, bensőséges, meleg élettársat. Ez a korszak megviselheti és megrendítheti, esetenként válságba Sodorhatja az egész családot. Jellemzi az egész korszakot a megszokás és az ez ellen történő cselekvés Változtatni kell a megszokott dolgokon, hasznos a meghitt beszélgetés, kirándulás kettesben. A másik rákfenéje a családi életnek ebben az időszakban a féltékenység. Bármi legyen az oka, a féltékenység mindig a házasság sírásója. Jelen életszakaszuk velejárója az elszakadás. Csak akkor képesek a fiatalok igazán összemelegedni,

ha elszakadnak kapcsolatukat zavaró szokásaiktól, szüleiktől, részben múltjuktól is. Az összemelegedésben sokat segíthetnek a hasonló korú baráti fiatal párok, akikkel alkalmilag összejönnek, elbeszélgetnek, tapasztalataikat kicserélik. - A család gyermeknevelő életszakasza. A gyermeknevelő életciklusnak három önálló fejlődési egysége van különböző sajátosságokkal, feladatokkal és nehézségekkel: a kisgyermek, a kisdiák és a tizenévesek családszerkezete. A tizenéveseket nevelő család. Ebben az életkorban a gyerekek serdülnek (12-18 életév), illetve a házasélet második évtizede. Sajnos sok szülő marad régi magatartásánál, de a gyermek kénytelen továbbfejlődni. Emiatt komoly szakadék támadhat a két nemzedék között. - A serdülő és a családszerkezet. A serdülők (12-18 életév) pszichológiai jellemzője személyiségük építése, önazonosságuk megtalálása akár a szexualitás, akár a társadalmi lét terén.

Lényeges erényük a hűség: szüleikhez barátaikhoz, elveikhez. Állandó és alkalmi csoportokba verődnék társaik az első mintaképek Bálványaik a sztárok: színészék, énekesek, zenészek. A történelem nagyjait is kedvelik. Csoportjaikban próbálják ki és érvényesítik magukat Nagyon fontos lenne megbízható szórakozási helyeket találni nekik. Az iskola is gondoskodhatna szabadidejük ésszerű eltöltéséről. Serdülőink roppantul érzékenyek Sorsukat csataként élik át, ahol sok sebet kapnak. A serdülők szerephelyzete új A gyermekévek megszűntek. Beléptek a felnőttkorba vezető sötét, nyirkos folyosóra Elbizonytalanodnak, támaszt keresnek. Kinél? A családtagoknál De a szülők a haszonszerzéssel vannak lekötve, maradnak társat keresni. Új szerepet tanulnak, a férfi és a nő szerepét. Közben önállósulnak a szülőktől Ez az útkeresés folytatódik egészen a középiskolás kor végéig. Ekkorára fölserdülnek Tizenéveseink

másik központi témája az önazonosság (identitás), aminek lényeges velejárója a szexualitás, illetve, hogy elismerten férfi, nő lehessen. Ha a családtól nem kap útmutatást, kénytelen kizárólagosan társaira (esetleg az iskolára) támaszkodni. Ez kiszolgáltatottságot is jelent A társak között uralkodó filozófia is sodorja sok tizenévesünket a szabadszerelem, szeszesital és kábítószer-élvezet: antiszociális magatartás felé. Ezen fiatalok önbizalma alacsony fokú, kapcsolatuk a vallással szinte semmilyen vagy sekély, teljesítmény-igényük silány, a családtól sem kapnak támaszt és tápot. Sajnos, nemcsak a családtól elhanyagolt gyermekek esnek áldozatul. Talán a szülők mindent megtettek, de tizenéveseik mégis kisiklanak, mert nincs elég önbizalmuk, erejük a kitartáshoz, erős a „sodrás”. - A szülők és a családszerkezet. A szülők az érett felnőttkorban (35-50 életév) kreativitásuk teljében vannak; itt az utolsó

alkalom a feljebb jutásra, emelkedésre, társadalornban és munkahelyen egyaránt. Bele is vetik magukat Bizonyítanak A családban megosztják a munkát, amit lehet, közösen végeznek. Summás a szülő feladata Eddigi szülőszerepe és helyzete elbizonytalanodhat. Gyerekei kicsúsznak a kezéből Inkább társaikat becsülik, mint a szülőt. Persze ez leginkább csak érzés A fiatalok szíve vágya is a családi boldogság; s kínzó félelmük, meg ne bántsák, el ne veszítsék szüleiket. Ennek ellenére mégis úgy érzi a szülő, mintha nem is egy nyelven beszélne tizenéveseivel. Az ütközés oka az lehet, hogy a szülők túlzottan az anyagiakra támaszkodnak, míg gyermekeik a személyes kapcsolatot keresik. Gyermekeikkel való kapcsolataikat is "emberközivé" kellene tenni. Nem nézhetik őket a pénz szemüvegén keresztül. A változás igénye is feszültséget okozhat szülő és gyermekei között. Ebben az életkorban a szülő már tiltakozik

a változások ellen, a fiatalok viszont természetük szerint - képtelenek változások nélkül élni, maguk is változnak Általánosnak mondható ebben az életszakaszban, szülőknél és gyermekeknél, a nagy aggodalmaskodás. Talán ezzel jelezzük éretlenségünket. Ha a családrendszer eddigi fejlődése pozitív volt, ebben a szakaszban jutnak el a hitvesek arra a boldogító tapasztalatra: Egyek vagyunk! 8. tétel Az ember, mint kiindulási alap: az én filozófia- Descartes racionalizmusa. Demográfiai csoportok. A családi lét szakaszai: a kiürülő családi fészek életszakasza. Descartes (1596-1650) nemesi családból származott, jezsuita kollégiumban tanult, az ott elsajátított skolasztikus filozófiát később teljesen értéktelennek minősítette. Önkéntesként részt vett a 30. éves háborúban, majd eladta birtokait és a németalföldön telepedett le, hogy csak a tudománynak

élhessen Itt 20 termékeny évet töltött. Később Stockholmba költözött a királynő kérésére Jelentősebb művei: Regulae ad directoinem ingenii (szabályok az értelem irányításra) Discours de la methode (értekezés a módszerről) Meditationes de prima philosophia (elmélkedések az első filozófiáról) Principhia philosophiae (a filozófia elvei), Lespassions de l’ame (a lélek szenvedélyei). Korának kiemelkedő tudósa volt, matematika területén jelentős eredményeket ért el, új geometriai ágat dolgozott ki, analitikus geometriát. Felfedezte a mozgásmennyiség megmaradásának tételét és a fénytörés törvényét. Descartes a megismerést a csúcson akarta kezdeni és innen deduktív úton kívánt „lefelé” haladni. A deduktív okoskodás számára ha az igazsághoz hű akar maradni, kiindulási tétel (akxioma vagy premissza) csakis olyan ismeret lehet, melynek igazsága közvetlen belátással (intuícióval) felismerhető. Ezt a módszert

kell a filozófiának is alkalmaznia, hiszen csak így helyezhetők szilárd alapra azok a tételek, amelyeket más tudományok a filozófiából merítenek. A vázolt megismerési (módszertani) szemléletet racionalizmusnak nevezzük, hiszen az észnek (ratio) tulajdonít kiemelt szerepet a tapasztalattal szemben. Descartes filozófiája képviseli a racionalizmust a legtisztább formában. Descartes szerint mindenkinek el kell odáig jutnia, hogy számot vessen ismereteinek megbízhatóságával, és az egyetemes kétely álláspontjára kell helyezkednie. Nem azért, hogy a tudás épületét lerombolja, hanem azért, hogy minden kételyt kizáró biztos ismeretekhez jusson el. Kételkedhetünk a külvilág valóságában, saját testi létünkben, érzékszerveink szavahihetőségében, de magának a kételkedésnek a tényében nem. A kételkedés pedig gondolkodás és csak az gondolkodik, aki létezik. „cogito, ergo sum” Descartes az ismereteknek 3. fajtáját

különbözeti meg: A tapasztalati ismereteket, (ideae adventitiae), a magunk alkotta ismereteket (ideae factitiae), és a velünk született ismereteket (ideae innatae). Az utóbbi ismeretek közé sorolta az ész számára nyilván való igazságokat. Szerinte ismereteink mindig helyesek, de akaratszabadságunk folytán helytelenül vonatkoztatjuk őket a valóságra. Az akarat gyengeségei és a lélek szenvedélyei a tévedések forrásai. Annak felismerését, hogy mi a dolgok lényege Descartes szerint az intuició biztosítja. Descartes az állatokat bonyolult gépeknek tekintette, az emberrel halhatatlan lelke miatt tett kivételt. Nála jelenik meg az az elképzelés, hogy a világfolyamat teljesen törvények szerint megy végbe. Etikája szerint az emberi léleknek vannak bizonyos alapszenvedélyei, mint a csodálkozás, szeretet, a gyűlölet, az öröm és a szomorúság. Az akarat feladata a szenvedély irányítása. Descartesot tekintik a francia filozófusok

legnagyobbjának és a modern filozófia atyjának. Nála merül föl először világosan a gondolkodás következetes megalapozásának szükségessége. Gondolatai termékeny hatással voltak a XVIII szdsz-i felvilágosodásra. Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek Az emberiségen belül az egyik legalapvetőbb különbség a nemeknek, a férfiaknak és a nőknek a megkülönböztetése. Vitathatatlan, hogy ennek a különbségnek van genetikai alapja, ennek következtében csak a nők képesek gyermekeket szülni, és elsősorban a nők képesek a csecsemőkről és a kisgyermekekről gondoskodni. A férfiak és nők helyzetének ezen túlmenő – foglalkozási, jövedelmi, életmódbeli, lelki – különbségei nagyrészt a fiúk és lányok eltérő szocializációjából származnak. A férfiak és nők említett különbségei azzal járnak, hogy – társadalmanként eltérő mértékben – a férfiak uralkodó pozícióban

vannak a nőkkel szemben. Feminista mozgalmak törekszenek a nők egyenlőtlenségét megszüntetni, vagy legalább mérsékelni. Magyarországon is megtalálhatjuk a nők és a férfiak helyzetének más fejlett országokban megtalálható különbségeit, a nők olyan típusú iskolai végzettséget szereznek, amelynek alapján kisebb jövedelmet ígérő foglalkozási csoportokba juthatnak csak be. A háztartási munka túlnyomó része rájuk hárul, ezért a nők munkával töltött összes ideje lényegesen hosszabb a férfiakénál. A gyermekek gondozása és nevelése is nagyrészt az ő feladatuk. Azt lehet mondani, hogy a társadalom létfeltételeinek megteremtése és reprodukciója nagyobb részben a nők vállára nehezedik. Ennek ellenére a nők születéskor várható átlagos élettartama 9 évvel hosszabb a férfiakénál. Ennek az az oka, hogy a nők az erősebb nem biológiai értelemben, és hogy az elmúlt évtizedek megpróbáltatásaihoz is jobban tudtak

alkalmazkodni. A modern társadalmakban a népesség fokozatosan öregszik, azaz az idős emberek aránya nő. Ennek oka elsősorban az, hogy a születésszám csökkent, ezért a fiatalabb nemzedékek létszáma alig nagyobb, sőt, sok helyen már kisebb, mint az előttük járó nemzedékeké. Így az idősebb korosztályok aránya a népesség egészében megnő Hozzájárul ehhez a várható átlagos élettartam hosszabbodása is. Az öregedés számos problémát vet fel az idős emberek anyagi ellátásában. A fejlett társadalmak ezt a nyugdíjrendszerek létrehozásával próbálták megoldani. A nyugdíjrendszerek túlnyomó részben a kirovó-felosztó elv alapján működnek. Ezek a nyugdíjrendszerek problémamentesen működnek mindaddig, amíg az egymást követő nemzedékek létszáma egyre nagyobb, a gazdaság és ezzel a jövedelem gyorsan nő. Amikor azonban a népességnövekedés megáll és a gazdaság növekedése lelassul, a befizetett nyugdíjjárulékok egyre

kevésbé képesek a kifizetendő nyugdíjakat fedezni, így a nyugdíjrendszerek deficitesekké válnak. Ez a helyzet különösen élesen jelentkezik ma Magyarországon, mert nálunk – a többi fejlett országhoz képest – a születésszám körülbelül 15 évvel korábban csökkent igen alacsony szintre. Magyarországon ez a helyzet lehetetlenné tette a nyugdíjaknak az árszínvonalhoz való igazítását, vagyis nominálértéküknek az inflációval arányos növelését. Ezért a legtöbb nyugdíjas évrőlévre kisebb reáljövedelemre számíthat Ugyanakkor a nyugdíjas réteg egészének átlagos jövedelmi helyzete egészen a közelmúltig közeledett az országos átlaghoz, mert a nyugdíjas réteg demográfiailag kicserélődik: az alacsony nyugdíjú idős nyugdíjasok meghalnak, és helyükre viszonylag magas nyugdíjú új nyugdíjasok lépnek. A nyugdíjrendszer alapvető reformokat igényel, hogy deficitjének állandósulása elkerülhető legyen, és hogy

a nyugdíjasoknak ne kelljen szembenézni egyéni elszegényedésükkel. A gyermekek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közé tartoznak, a gyermekes családokban az átlagos egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint a gyermektelenekben. Különösen érvényes ez a többgyermekes családokra A gyermekek helyzete már az 1960-as évek óta fokozatosan romlott, a romlás azonban a rendszerváltás után felgyorsult. Így a gyermekek és a gyermekes családok a rendszerváltás nagy vesztesei közé tartoznak. A fiatal felnőttek jövedelmi helyzete szintén hátrányos. Különösképpen megnehezíti anyagi helyzetüket az, hogy lakáshoz többnyire csak nagy anyagi áldozatok árán tudnak jutni, mert saját erőből kénytelenek lakást építeni vagy vásárolni. Ez játszik szerepet abban, hogy Magyarországon is kialakult a „posztadoleszcencia” életszakasza, körülbelül a 18 éves kortól a 20-as életévek végéig, amikor a fiatalok jogilag már nagykorúak,

de még nem rendszeres keresők, illetve szüleik anyagi támogatására szorulnak, még nem költöztek el szüleik háztartásából. A posztadoleszcencia azt jelenti, hogy a gyermeknevelés költségei megnövekednek, mert a szülőknek posztadoleszcens életkorú gyermekeiket is támogatniuk kell. A családi fészek kiürülő életszakasza. Korunk egyik jellemzője, az életkor hosszabbodása: 50 évesen még karrierje csúcsán áll a mai ember, esetleg képzi, átképzi magát. Ugyanakkor az első világ társadalmai elöregszenek. A kiürülő fészek életszakasznak két szinte önállónak nevezhető része van Az egyikben a család a gyermek kiházasítását végzi, a másikban pedig végleg a két szülő marad a családban, de párkapcsolatukat unokáik gazdagítják. A kiházasító család. Az első gyermek jegyesidejétől az utolsó gyermek kiházasításáig tart. Gyakorlatban a szülők életének deléről, házasságuk 18-30 évéről van szó

Gyökeres változások időszaka ez is. - A fiatalok és a családszerkezet. A fiatalok pszichológiai adottságai (18-25 életév) a szeretet és a meghittség utáni vágyakozás, amit a barátság után, most a párkapcsolatukban, testet-lelket gazdagító szexuális kapcsolatukban, partneri együttműködésben valósítanak meg. Kisodródnak szociokultúrális környezetükből és új családot alapítanak, amely támogatásra szorul, és ezt szüleiktől várják el. Vannak olyanok, akik „lemásolják” szüleiket, vészes lehet, ha a fiatalok bármelyike nem tud elszakadni a szülői otthontól. Meg kell tanulniuk önállósulni Ez az önállósulás semmiképpen sem jelenti a szülők megvetését. Szükséges azonban, hogy a fiatalasszony és fiatalember jól érezze magát saját otthonában. - A szülők és a családszerkezet. Az élet delén sok bizonytalanság szakad a szülők nyakába. Különösen akkor, ha párkapcsolatuk elsilányult, nem jelentenek sokat a

másiknak. Talán kizárólag a megszokás, vagy a gyermek tartotta őket meg egymás mellett. Bizonytalanságukat, lelki bonyodalmaikat fokozhatja a felnőtt fiatal kiházasítása. Szerencsés az olyan eset, amikor gyermekük párválasztását gazdagodásként, a családi kör bővüléseként élik meg. A szülők nehézségei közül kettőt említünk. Amikor gyermekeik kirepülnek, eddigi szülői szerepük végérvényesen megszűnik. Az elszakadás fáj Ha nem készültek fel kellően a helyzetre, a lakodalom alatt mindenki vigad, de ők őszintén és fájdalomkönnyel sírnak. Jobb esetben öröm és büszkeség tölti el szívüket, hogy ilyen " jó munkát" végeztek, az oltárig kísérték gyermeküket. Elfogadni azonban azt, hogy életem egy fontos szakasza lezárult, emberileg nehéz. Sok szülőnek nem sikerül Ezt jelzi az a sok beleavatkozás a fiatalok életébe. A helyzetet nehezíti a szülők személyi (pszichikai) változása A 35-55 év közötti

ember rádöbben, hogy feltartóztathatatlanul öregszik. A férfi és a nő egyaránt felfigyel öregedése testi jeleire, és ez lelkileg megviseli. - A nagyszülői életszakasz. Azzal kezdődik, hogy beköszönt az első unoka, és a halállal ér véget az elköltöző számára. Közben betegeskedések, rokonok és barátok halála, nyugdíjba vonulás, a fölöslegesség érzése árnyékolja be a napfényes eget. - A fiatal szülők és szüleik. A fiatal szülők (20-35 életév) szerelmük gyümölcsével ajándékozzák meg a család külső rendszerét, elsősorban a nagyszülőket. Párkapcsolatuk elsivárosodását gátolhatják a nagyszülők azzal, hogy alkalmasint átvállalják az unokák felügyeletét. A párkapcsolatuk ápolására legkevesebb heti egy-egy alkalmat kell szentelniük. A nagyszülőkre szüksége van a szülőknek és az unokáknak egyaránt. A különböző nemzedékek képviselői sok időt töltöttek együtt a múltban Napjainkban inkább

életkor szerinti csoportokba tömörülünk: óvodáskorúak az óvodában, iskolások az iskolában, felnőttek a munkahelyen, az öregek a szociális otthonban találkoznak - perabszurdum. - A nagyszülők és családszerkezetük. A nagyszülői életszakasz pszichológiailag korán beköszönthet (40. életévtől), amikor még életük teljében érzik magukat és erős az érvényesülési vágyuk. Lehet, hogy életük delén éri őket a szerencse, amikor bizonytalanságukban vergődnek. Mindenképpen a nagyszülői életszakasz a személy bölcsességének és teljességgének ideje, amikor az ember megnyílik a közös érdekek, az emberiség nagy problémái előtt, amikor roppant nagy lesz annak a jelentősége, amit így fejezünk ki: "az én fajtám". A korosodó és életük alkonya a felé közeledő ember könnyen elmagányosodik akkor is, ha vannak gyermekei, unokái, sőt hitvese is, különösen azokat veszélyezteti ez, akik önmagukkal elégedetlenek,

bizonytalanok. Kiutat elsősorban abban találnak, ha a hitvesek újra rátalálnak egymásra. Felfedezhetik gyermekeiket is, mint "nagy barátaikat", akikkel kölcsönösen hatnak egymásra. Gazdagíthatják őket, s általuk gazdagodhat életük. A harmadik új szerep ebben a korban a nagyszülői. Jelentheti ez a "kisegítő szülőt" gyermekeik oldalán és a "családi bölcsesség kútforrását" gyermekeik és unokáik számára egyaránt. Ha a nagyszülő elzárkózik gyermekeitől, unokáitól, elmagányosodik. A nagyszülők kétharmada könnyedén beleéli magát szerepébe: megelégedett, sőt élvezi helyzetét. E korszak újabb helyzete: öröme vagy kínja a nyugalomba vonulás. Megszűnik a munkás szerep. Sokaknak ez halált jelent Erőt vesz rajtuk a haszontalanság érzete: Minek éljek tovább?! A nagyszülői életszakasz komoly keresztje az öregedéssel járó eltehetetlenedés és betegeskedés. Másrészt az idős ember helye a

társadalomban bizonytalanná vált, ezért zsugori lett, kövesedik, bizalmatlanstb. Nincsen jövője, csak múltja, pedig tapasztalatával sokat segíthetne a gyermekeknek, és ez megszépítheti hátralévő életét. Az élet nagy változása, amikor a hőn szeretett hitves kiköltözik a földiek világából. Az itt maradott számára párja halála jelentheti a magányt, egyedüllétet. Sok idős ember teljesen magára marad, sőt súlyos anyagi gondokkal is küzd. Bizonyos, hogy azok az idősek, akik fiatalabb korukban családi, baráti és egyéb közösségi kapcsolatokat ápoltak, azok késő öregkorunk kevésbé válnak magányosokká. A segítő szakember feladata felkészíteni a korosodó embert az unokák fogadására, a nyugalomba vonulásra, és mellé állni betegeskedése idején, nemkülönben a gyász napjaiban. 9. tétel A megismerés határainak újragondolása: Kant kritikai filozófiája. Műveltség, iskolai végzettség, iskolai rendszer. A család

filozófiai és teológiai megközelítése. A megismerés határainak újragondolása Kant kritikai filozófiája Fordulópont az Ő munkássága egy új 19. századi 20 századi filozófia Kant Emanuel: 1724-1804-ig élt. Észak-német kisvárosban, Könitzberg, Termékeny, fontos filozófus volt. Filozófia legfontosabb problémái: – Nagyon fontos kérdése (mit tudhatok) – Mit kell tennem – Mit remélhetek – Mi az ember 1781-ben Tiszta ész kritikája, 600 oldalas mű, első kérdésre ad választ. 1788-ban a Gyakorlati ész kritikája 2-3. kérdésre ad választ 1791-ben Ítélő erő kritikája az összes kérdésre ad választ. Mit tudhatok: (mit vagyok képes megtenni) – az új korban a legfontosabb kérdés az emberi ész mely dolgokat képes megismerni, 18. században élt (felvilágosodás kora, az ész kora) Kant korában felhőtlen bizalom az észbe vetett hit. Egyfajta botránykönyv volt, ez

a mű nem más mint egy ítélőszék, vádlott az emberi ész (megmondom a határait). A világot eltorzítva érzékeljük, csak az érzékszerveinkkel látjuk a világot (ami sárga lehet hogy zöld), csak gondoljuk hogy az az igazság amit látunk, a gondolatunkban elfogadjuk. Pusztán az emberi ésszel nem lehet az Istent felfogni, megérteni. Pl: nem az ész, hanem hitkérdés Kant a nagy pusztító. Ismeretelmélet Mit kell tennem: (etikai kérdés) – mi a kötelessége az embernek? kategórikus imperatirusz (egyetlen embert sem szabad eszköznek tekinteni, hanem mindig öncélúnak tekinteni) /HitlerZsidó elégetése/ Cselekedj úgy, hogy akaratod motivációja /elve/ mindenkor az általános törvényhozás elve lehessen. Mit remélhetek: (vallásos filozófiai dolgozat) – nem észérveket kell találni puszta ésszel az etikája felől az Isteni létet felfogni. Igaz ugyan, hogy az erkölcsös vagy minden morális emberben él egy érzés (sejthetem, hogy minden jó

tettnek meglesz a jutalma) erkölcsi érzés bizonyítja hogy létezik túlvilág és létezik Isten. Mi az ember: két világ polgára, mi, emberek része vagyunk a természeti világnak. Erkölcsi lények polgárai is vagyunk. Testi lényünkkel szembeszállni, korlátozni ösztöneinket. „Két dolog van, amely újra és újra csodálattal tölt el, az egyik a csillagos ég fölöttem, a másik az erkölcsi lét bennem fölemeli az embert, különös lénnyé teszi.” Műveltség, iskolai végzettség, iskolai rendszer. Az oktatás funkciója az, hogy átadja azokat az ismereteket, amelyek szükségesek az egyén számára ahhoz, hogy a gazdaságban és a társadalomban be tudják tölteni szerepüket; nevelje őket, vagyis személyiségüket fejlessze; végül integrálja őket a társadalmi közösségekbe. A hagyományos társadalmakban az oktatási feladatokat nagyrészt a család, a rokonság és a helyi közösségek látták el. Ezek azonban a modern

társadalmakban nem képesek mindazoknak az ismereteknek az átadására, amelyek az ilyen társadalmakban szükségesek. Ezért jutott egyre nagyobb szerephez az iskolai oktatás. Az országok gazdasági fejlődése és a népesség iskolai végzettsége között szoros és a modern társadalmakban erősödő kapcsolat van. Magas és emelkedő iskolai végzettségű társadalmak képesek legjobban megfelelni a modern gazdaság követelményeinek. A társadalomnak azok a tagjai, akiknek magasabb az iskolai végzettségük, lényegesen magasabb jövedelmeket érnek el, jobbak a foglalkozási életpályán az esélyeik, ritkábban válnak munkanélküliekké. Mivel a magasabb iskolai végzettség lényeges előnyöket biztosít az egyén számára, lényeges kérdés, hogy a társadalom minden fiatal tagja, a szülők társadalmi helyzetétől, a nemzetiségtől függetlenül, azonos eséllyel rendelkezik-e magasabb iskolai végzettség megszerzésére. Szociológiai vizsgálatok

kimutatták, hogy az esélyek korántsem egyenlők, a privilegizáltabb helyzetű családok gyermekei közül sokkal többen szereznek magasabb iskolai végzettséget, mint a szegényebb családok gyermekei közül. Nagy vitakérdés, hogy mi okozza a különböző társadalmi származású és nemzetségű fiatalok eltérő esélyeit, a magasabb iskolai végzettség megszerzésére. Genetikusok és egyes pszichológusok hajlamosak azt állítani, hogy ebben az örökölt intelligencia játszik nagy szerepet. Az intelligencia nagyfokú öröklődése azonban legalábbis nehezen bizonyítható. Szociológusok a társadalmi öröklés szerepét szokták hangsúlyozni, vagyis azt, hogy a gyermek és fiatalember milyen kultúrát örököl a szülői családban. Ha a társadalmi öröklésnek nagy a szerepe az intelligenciaszintek és ezáltal az iskolai előmenetel különbségeiben, akkor fel lehet tételezni, hogy az oktatási rendszer nagy szerepet játszhat a gyermekek és fiatalok

iskolai előmeneteli esélyeinek kiegyenlítésében, ezért érdemes olyan oktatási reformokat bevezetni, amelyek a szegényebb családokból származó gyermekek támogatásával ezeknek a hátrányait kiegyenlítik, felhozzák őket a jobb módúak kulturális színvonalára. Az ilyen irányú konkrét reformok körül éles viták bontakoztak ki. Magyarországon az oktatás 1945 utáni kezdeti gyors kiterjesztését 1970 körül egy olyan politika váltotta fel, amely az érettségit nyújtó középiskolákba és az egyetemekre, valamint a főiskolákra felvehető tanulók, illetve hallgatók számát központilag korlátozta. Ennek következtében azóta a fiatal nemzedékek iskolai végzettsége alig emelkedett. Így Magyarország azon fejlett országok közé tartozik, ahol az érettségivel záruló középiskolákba és a felsőfokú iskolákba beiskolázottak arányszáma a legalacsonyabb. A rendszerváltás után ezek a beiskolázási arányszámok gyorsan emelkedni

kezdtek, az utolsó években azonban az oktatási intézmények súlyos anyagi gondjai, a tandíj bevezetése stb. azzal fenyegetnek, hogy ez a tendencia megtörik. CSALÁD FILOZÓFIÁJA ÉS TEOLÓGIÁJA Ebben az értelemben a család több, mint két ember életkapcsolata, több mint a családrendszer, létezésünk nagy misztériuma. Általa és benne élünk, növekszünk és megvalósítjuk adottságainkat. Családi létünk filozófiai alapelvei A család filozófiája címszó alatt vizsgáljuk felül a család filozófiai alapjait és keressük az ember önmegvalósításának és boldogságának lehetőségét a család ölében. A szeretet alapelve Emberi, egyben családi létünk és magatartásunk alapelve a szeretet. Ez a lényege az Isten és emberszeretetnek egyaránt. A keresztény filozófia szerint az Isten szeretet, és minden szeretet Istentől van (1Jn 4,7-9). Az ember pedig ennek az Istennek képmása Minden gondolkodó elismeri, hogy a szeretet nem

más kölcsönös megajándékozás és boldogítás. Ha nincs akit szeresse nincs aki szeressen, személyiségem torzul, a gyermek, de a felnőtt élete is zátonyra fut, sikertelenné, üressé válik. A filozófia négy lépcsőt lát a tökéletes szeretet felé. A szeretet első fokát ezekkel a szavakkal fejezhetnénk ki Szeretlek, mert enyém vagy! Alapja a "szexus", a szerelem testi vonala, a férfi és a nő egymás birtoklására törekvő vágyódása, amely azonban nemcsak a szexuális kapcsolatban érvényesül tetőtől-talpig szexuálisan viszonyulunk másokhoz, azaz férfi, illetve női módon. Emberlétünk alapfeltétele, személyiségünk egyik alkotóeleme, az "én-te" kapcsolat egyengetője. Több, mint a puszta testiség, ösztönösség, személyes (egyéni), társas és szociális (közösségteremtő, gyermeknemző) jelleggel gazdagodott emberi valóság, amit az önmagunk és mások iránti felelősségtudat fémjelez. Szexualitásunk a

szeretet szolgálatában áll Ebben az értelemben nemi életünk is istenszolgálat, istendicsőítés, szent cselekmény. Szeretetünk következő fokát így önthetnénk szavakba: Szeretlek, mert ilyen vagy! "Érosz" ez, a szeretet lelki oldala, amely azt sugallja: "Jó veled együtt lenni, vágyom utánad, jóleső feszültség vibrál kettőnk között." Platón szerint az értelmes, a szép és a jó iránti vonzalom Marx szerint a szerelem a legegyénibb létezésében is közösségi. Nélküle képtelenek vagyunk érett szerelemre. Beleélőképesség, figyelmesség, viszontszerető felelősségtudattal párosul A hitvesek az egymás iránti vágyakozásban felfedezik a transzcendenciát, az Isten utáni vágyat. Egymást keresve, keresik Istent; egymásnak engedelmeskedve, Krisztusnak engedelmeskednek (Ef 5,21). A szeretet harmadik lépcsőfokának jeligéje: Szeretlek, mert társam vagy! Ezt mondjuk "filiának". Az egyűvé tartozás

sajátságos életét és gyakorlatát biztosítja a hitvesek és általában az egymást szerető személyek között. Az emberi kapcsolatok gyógyító eleméről varr szó Az egyén támogatóan vesz részt a közösség (család, szommszédság), az emberiség életében. A hitvesek segítőtársat, élettársat látnak a másikban, aki mással fel nem csere Tiszteletet, felelősségvállalást és hűséget parancsoló szeretetforma. Úgy néznek egymás szemébe, hogy benne látják embertársat, világot, munkát, családot. " A szeretet legmagasabb foka: Szeretlek, mert vagy! Agapénak nevezhetjük, ami önmegvalósítást, beteljesülést jelent társamban, vagy a közösségben. Ez a szeretet gyógyító és üdvözítő, mert feltétel nélküli, önfeladó, adakozó. A kölcsönös szabadság és a kölcsönös alárendeltség összhangjával. E. Fromm (199363-107) a szeretet öt formáját különbözteti meg: (1) a minden szeretet alapjául szolgáló felebaráti

szeretet, amely különösen irányul az elesettekre, segítségre szorulókra , (2) a feltétel nélküli anyai szeretet, ami nem csak a gyermek szükségleteinek kielégítését célozza meg, hanem biztosítja az életörömet, megalapozza a transzcendencia igénylésünket, (3) szerelem, ami nem egyetemes, hanem vágyódás az egybeolvadásra egyetlen másik személlyel, ami egyben döntés, ítélet a társ mellett és az örök, a tartósság ígérete, (4) az értékeimre irányuló önszerete t ami semmiképpen sem "pestis" (Kálvin), vagy "nárcizmus (Freud}, mert az önző ember igazán képtelen a szeretetre, az önszeretet ezzel szemben önmagunk iránti törődés és gyengédség. azaz, "Ha szereted önmagadat, mindenki mást is úgy szeretsz, mint önmagadat" (Eckhart-mester) és (5) az istenszeretet, ami az ember vágyát jelenti, "hogy elérje a szeretet képességének teljességé; hogy megvalósítsa azt, amit "Isten"

jelentése magába sűrít” (Fromm), ez pedig a másokkal és másokért levő lét, a teljes és tökéletesen egyetemes szeretet. Az istenszeretet "az Istennel való egység átélésének aktusa" ami toleranciát és az ember átalakulását eredményezi. Ha a szeretet öt formája közül bármelyik hiányzik, a másik négy már csak tökéletlen szeretet. A gyermekközpontúság alapelve A házaspár mellett a család másik eleme a gyermek, benne valósulnak meg a szülők: a férj igazán férfivé, a feleség igazán nővé válik. Máskép vélekedik erről John Locke (+1704), aki a gyermeket „üres táblának" (tabula rasa) mondja, amelyre szülei és a nevelés ,. írják rá a tartalmakat Szerinte az ideális gyermek (1 erős, egészséges testtel, (2) erényes és vallásos lélekkel, végül (3.praktikus ismeretekkel rendelkezik Immanuel Kant (+1804) is hangsúlyozza, hogy a gyermeket a nevelés teszi emberré és sem más. August Comte (1798-1857)

szerint a gyermekre a „három stádium törvénye vonatkozik. A gyermekkor a (1) teológia szakaszban van, ahol a dolgok belső természetével ismerkednek., ifjúkorra jellemző a (2) metafizikai szakasz, amikor a gyermek a világ dolgai felé fordul. Végül a felnőttkor jellemzője a (3) pozitív szakasz, amikor értelmezzük a világot. A gyermek tehát a család szellemi tőkéje, kincs, áldás, a család szemefénye. A boldogság alapelve "Minden ember boldog akar lenni" - mondja a dalszöveg, s Igaza van, mert minden ember természete szerint boldogságra törekszik. Az is vitathatatlan, hogy a boldogság sokszínű. Ágoston (Kru V sz) a boldogság 288 féle meghatározását említi. A boldog családi lét, a boldog házasság minden józan ember szívügye Itt is a lkalmazhatjuk a buddhizmus Nemes Nyolcas Útját (Sour - Kot, 1998,101), amely a születés és halál körforgásában vezet a megvilágosodásig nyolc lépésben: a józan eszmék, a jó

szándék, a józan beszéd, a józan cselekvés, a józan élet, a jóra törekvés, a józan gondolkodás és a józan elmélkedés ennek határkövei. Platón és Szókratész a „ jó életet" tartja legfőbb jónak. Nem puszta „gyönyörről" van szó, sokkal inkább „örömmel párosult kötelességről", ami a „legfőbb jó", „a végső cél" – Arisztotelész megfogalmazásában (Nikomakoszi Etika, 1099 a 31). Ugyanakkor a boldogság több a „szerencsés élettől" is A boldogság járulékai javak: anyagiak, szabadság. Kant arra döbben rá, hogy azért léteznie kell az Istennek, mert ő az erkölcsiségnek és boldogságnak a feltétele: Spinoza felmelegíti a sztoikusok tanát, miszerint boldogság nem az erény jutalma, hanem maga az erény". A boldogságról szóló kétezer éves bölcsességet Max Scheler így foglalja össze: Még valódi élvezetben sem lesz része annak, akinek az akarata közvetlenül az élvezetre és

gyönyörre irányul. Ha cselekedetünk és életünk valóban jó, akkor mintegy hátán hordja a boldogságot. Csak akkor lehetünk boldogok, ha nem pusztán saját boldogságunkkal törődünk, boldogságunk záloga, hogy mások boldogságát saját boldogságunkba beépítsük (1979.387 531) Ez a gondolkodás ismét Kanthoz vezet: Az embernek két célja van, amely kötelessége is, a (1) saját tökéletessége és (2) az embertárs boldogsága. Hogyan néz ki a boldog család? - Tolsztoj szerint: A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz. A Biblia, kultúránk alapja, boldogságként az alapvető életigénylést, a „szüntelen örvendezést", a „lelki jóságot", a „közelséget", az „aggodalmaskodástól való mentességet", a „bizalom és hála lelkületét", a „békességet", a „szív és az értelem tisztaságát" említi. (Fil 4,4-7) A filozófia a boldogság-keresés különböző életstratégiáit ismeri. Nézzünk

néhányat : Éljünk észszerűen. Hasznosság (utilitarista) életstratégiája. Felelősség életstratégiája. Éljünk a mindennapoknak. Keletről, a zen-buddhizmussal érkezik hazánkba az a felfogás, hogy fogadjuk el a világot olyannak, amilyen: ne akarjunk mást, mint ami van, ne legyenek vágyaink, terveink, álmaink. A következő életstratégiát így fogalmazhatjuk meg: Keressük az élvezetet és kerüljük a fájdalmat. Valósítsd meg magadat. A család boldogsága "mindennél előbbre való” , aki a szeretetben akar mester lenni, gyakorolnia kell a fegyelmet, koncentrációt és türelmet élete minden szakaszában" ~Fromm, 1993.143) Az emberi boldogság három főútját különböztetem meg. Az egyik a szeretet, önmegvalósítás a rajtunk kívüli emberben: hitvesedben, gyermekedben, felebarátodban. A másik a fegyelem, koncentrálás és türelem: Fegyelmezni kell önszeretetünket, nárcizmusunkat, koncentrálni kell szeretteinkre és türelmet

kifejteni önmagunkkal és környezetünkkel szemben. A harmadik a hit: hit önmagunkban, felebarátunkban, hitvesünkben, gyermekünkben, jövőnkben, és nem utolsó sorban Istenben és az öröklétben. Az egység alapelve Népünk bölcsessége azt vallja, hogy a hitvesek, sőt az egész család "egy szív és egy lélek", s ezzel igyekszik hangsúlyozni a hitvesek és a család egységét. Mi a kapcsolat a szív és a lélek, valamint a személy között? - A személy viselkedik. A szív és a lélek alakítja és formálja emberi viselkedésünket. Ez az ember középpontja Ezzel kilép önmagából s mindig a másikban és a másiknál (embertárs, hitves Isten) talál önmagára. Filozófiailag és emberileg, elsősorban a házastársa, kapcsolata oszthatatlan. Az otthonteremtés elve Családi életünkben, otthonteremtésünkben legyen jelen a mindent átható szeret. Családi létünk teológiai alapelvei Á családról, mint krisztusi valóságról,

szentségről, titokról szélünk, amely közvetlen kapcsolatban áll Krisztussal és Egyházával (vö. Ef 5,32) Ebben az értelemben a keresztény család több, mint két ember életkapcsolata, több mint a családrendszer. A keresztény család az Egyház kicsiben Krisztus jelenlétének egyik helye. Általa és benne él és növekszik Krisztus Egyháza Amit tehát az Egyházról mondhatunk, az kicsiben érvényes a családra is. Az Egyházban és a családban lép szövetségre az Isten az emberrel. Az egyházban és a családban valósítja meg az ember ezt a szövetséget. Krisztus különösképpen a családtagokban szenteli magát az Atyának és bontakoztatja ki életének gazdagságát a Szentlélekben. A bibliai szövegek és egyes szerzők (Teleki, 19,5,1992.93-122 Ablonczy, 1992 7-109 Soe, 1957 280-308) alapján vizsgáljuk a családot és lelkiségét. Á hazánkban működő történelmi (Katolikus, Református és Evangélikus) egyházak központi témája volt a

család évszázadokon át. Teológiai fejtegetéseimet zsinati (hivatalos) szövegeikre óhajtottam építeni s ezáltal teljesen ökumenikussá tenni. Ezt azonban objektív körülmények tették lehetetlenné. Másrészt nem követem azon "modern" teológusokat, akik előszeretettel mutatnak rá a Bibliában és a régi teológusok fejtegetéseiben meghúzódó társadalmi igazságtalanságokra s a női egyenjogúság lobogóját lengetik (T. Martin, 1984) Inkább igyekeztem kihámozni a bibliai és teológiai szövegekből Isten tervét a családdal s ezzel gazdagítani szociológiai családismereteinket. Család az Ószövetségi Bibliában, Isten terve a családdal az ószövetségben különösen kirajzolódik a Teremtés könyvének első két fejezetében. Az Újszövetség családképe a teljes istenszolgálattal és emberszolgálattal egészül ki. A keresztény családban Krisztus az úr, ami annyit jelent kölcsönösen gondoskodnak a családtagok egymásról:

„Aki övéiről és.főkép házanépéről nem gondoskodik, az megtagadja a hitet és rosszabb a hitetlennél" (1Tim 5,8) Bűn árnyéka a családon A bűn árnyéka szorosan a családi életre vetődött és megzavarja Isten csodálatos tervét. Látszik már az őszülők esetében is (Ter 3). A bűn megrontja az Isten és az ember kapcsolatát. bűnbeesés előtt Ádám és Éva bensőséges kapcsolatban voltak az Istennel, "együtt jártak és társalogtak" vele. A bűn után "elbújtak és féltek" tőle. Kettőjük kapcsolatát is a bűn, "a kígyó" zavarta meg, Előzőleg a szeretet kapcsolta őket össze. Közelebb álltak egymáshoz, mint bármi más evilágihoz De a bűnnel a vádaskodás szakadéka nyílott meg közöttük: "Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél" (Ter 3,12). Kiemelkedő teológusok a családról Érdemes kitérni Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, a II. Vatikáni Zsinat II János Pál, a

Református Zsinati Iroda és az Evangélikus tanítás főbb tételeire a keresztény családról. A család keresztény lehetőségei.A keresztény kultúrában és a keresztény alapelvek szerint élő családnak sok mondanivalója van a mai világban.: Élő kinyilatkoztatás, a hűség megőrzése (Istenhez), az eleven szeretet tanúsítója aminek tagjai időt szentelnek egymásnak. A család lelkisége, megközelítése. A lelkiség általában spiritualitást, a Lélektől átitatottságot, az áhítat fokát jelenti. Tudatosság, megújulás és hitelesség egyszerre, kifejezi hogyan értelmezzük és hogyan éljük az életet (Platz, 1977). A házastársak lelkisége fejezi ki a hitvesek tudatos törekvését, hogy a keresztény házasságideált hitelesen éljék minden napi életükben. Hitvesi kapcsolatukat úgy fogják fel, mint Istennel kötött szövetséget, amellyel megjelenítik Krisztus szeretetét egyháza iránt. Közben egész életüket, nemi kapcsolatukat is

úgy értékelik, mint Isten sajátságos ajándékát, amely által növekedhetnek testi-lelki egységükben, Isten- és emberszeretetben. Ugyanakkor tudják, hogy hitvesi valóságukban Isten képmásai és az élet forrásai. A hitvesek lelkiségét követi a családlelkiség. - Miben áll ez? Talán legjobban a "családi egyház" és "az egyháznak házi szentélye" kifejezések példázzák a zsinati okmányokban kikristályosodott családlelkiséget. A családegyház fogalmát elsőnek Aranyszájú Szt. János (IVsz) határozta meg A keresztény család lelkiségéből tanulhat viszont minden házaspár és család melegséget, kapcsolat-szilárdságot, hűséget, emberséges szeretetet. Minderre szüksége van minden családnak függetlenül vallási hovatartozástól. A család lelki közösség A családra jellemző, hogy lelki közösség (Th. Martin, 1984) Ezzel mondjuk ki azt, hogy a család több, mint genetikai és fiziológiai környezet. Lelki

közösség: segíti a családtagok alkotó lendületét. A "lelki" jelentheti itt az emberi szellemtől áthatottságot, élet értelmezését, amely meghaladja az egyedet, vehetjük hosszantartó hangulatnak vagy életformának, amely a megfogható világtól függetlenül létezik. A családi szeretetnek négy alkotóelemét vesszük szemügyre. 1. Elképzelhetetlen a szeretet bizalom nélkül 2. A pápát latinul pontifexnek, hídépítőnek mondjuk A család is ilyen pontifex, hídépítő Isten és ember, ember ás ember között. A hídépítéshez szükséges a másik személy őszinte tisztelete. Három kelléke pedig az emberségesség, egyenlőség és különbözőség 3.A szeretet ítélkezés-mentes 4."Azt értem - mondotta egy hívő, a szeretet megköveteli, hogy segítsek embertársaimon. Ebben haladok, ha gyakorlom a szegénység szellemét A fényűzésre szánt pénzt félreteszem és odaadom a rászorulónak. A család élethivatás A hívatás

jelenti a személyek sajátos feladatát és szolgálatát , amivel valaki elsősorban a közösség javára szenteli életét. Életforma ez, amely szeretetből fakad és önfeláldozást kö vetet, túllépi a puszta pénzszerzést és kereskedést. Habár a családot nem sorolták a hívatások közé, mégis mondhatjuk, hogy "a légújabb és légfontosabb hívatás" (GranzigPeck, 1978), mégpedig több szempontból: 1. A hitveseket a Szeretet (Isten) rendelte egymásnak. Szolgálatuk kölcsönös és arra irányul, hogy a másik megtalálja önmagát, mint szeretet tükrét, mint társa életének alkotó részét. Így haladjanak kéz a kézben személyiségük és közösségük beteljesülés félé. Közben mind jobban rátalálnak egymásra és elmélyülnek a Szeretetben (Istenben). 2. A család hivatott az egységre, a Szentháromság egysége és Krisztus egysége Egyházával elsősorban a hitvesekben jelenik meg, de bizonyos fokig az égész családot is

egységesíti. A családban az "én" ugyan megmarad, de a "mi" sajátságos színezetével, amit így is mondhatnánk: Én azért vagyok és lehetek én, mért a családban mi vagyunk. 3. A család hivatás a termékenységre A szülök számára ez á teljes közreműködés az életadásban. Egyesülésük kifejezi és meghozza egységüket, de az új élét fakadását is (Humanae vitae 12). A "félélős apaság és anyaság" annyit jelent, mint lehetővé tenni, hogy a család számban és szellemiekben nagyobb lehessen. Az Isten iránti, a hitvesek egymás iránti, a család és társadalom iránti kötelesség ez (Humanae vitae 10). Ez a hivatás a hitvesektől önfegyelmet, "hitvesi tisztaságot" kíván (HV.21) Minden családtag számára aktivitást, alkotást is jelent á termékenység. A család a munkára nevelés, a szorgalom iskolája. 4.A család hivatott az ünneplésre A karácsony, húsvét, születésnap, névnap stb

megülése serkenti a család meleg légkörét és jó kondícióban tartja azt. 10. tétel Az abszolútum mint kiindulási alap az újkorban: Hegel rendszere Halandóság, egészségügyi állapot, egészségügyi ellátás Erkölcsi szocializálódás a családban Az abszolutum, mint kiindulási alap az újkorban Hegel rendszere 19. század első felében németország lesz a központi régió a filozófiában A német idealista (klasszikus filozófia) - 4 filozófus, Kant, Lutz, Shellini, Hegel. Hegel a XVIII.- XIX század fordulóján élt, 1770-1831 Két nagyon fontos munkája fennmaradt. 1807-ben jelent meg a: Szellem feunonendógiája A világ történetfilozófiájáról Előadások a világtörténet filozófiájáról (a diákjai adták ki az ő gondolatait) 1.) Filozófiája nagyja, lényege Hegel egy objetív filozófiai idealista volt A valóságlényege, alapja, abszolutum szellemi eredetű

idealista filozófia. Nem tranzcendens lény - nem különbözik a világtól, benne van az Isten. 2.) Az a valóság, amely egy állandóan változó, mozgásban lévő valóság, dialektika 3.) Mennyiségi változások átcsapása minőségi változásba (Melegítem a vizet 10°-os, 100°-os, ott már minőségi változás történik, gőzzé alakul) Emberi történelem (Francia forradalom) Marx folytatta a változást. 4.) Hármas fokozatban történnek a változások, mindig van egy alapállapot, ellentétben, antitézis. A szintézis megszüntető, megőrző változás visz át (antitézis) Apa (tézis)-feleség (antitézis) -gyerek (mindkettőből visz tovább valamit). A valóság mellett az emberei történelemmel (világforgató esemény volt a Francia forradalom). Az emberi történelemben egyre több a szabadság. A történelem elérte a célját, a történelemnek vége lesz, nem lesznek fontosak a változások. Hegel volt az utolsó klasszikus filozófus, vállalkozott,

hogy a valóságot minden létező egy alapelvből levezesse. Utolsó világkép a fűszáltól, az angyalig (megmagyarázott, leírt) a valóság egészét. A Hegeli filozófia felbomlott, utána lévő XX századi filozófusok belekötöttek, nem értettek vele egyet napjainkig sem. A hagyományos filozófia megszűnt. Nem ad világképet, utána szubjektívabb lett Az emberiség történetének túlnyomó részében a Föld népességszáma alacsony volt és igen lassan nőtt. 1750 után a halandóság fokozatos javulása következtében Európában és az európai népességek által lakott tengerentúli országokban a népesség növekedése felgyorsult. A halandóság csökkenését azonban hosszabb-rövidebb idő múlva követte a termékenység csökkenése. Ma ezekben az országokban a születések száma alig nagyobb, mint a halálozások száma, egyes országokban azonban már alacsonyabb a születések száma, mint a halálozásoké. 1950 után a fejlődő

országokban a halandóság igen gyorsan javulni kezdett. Mivel a termékenység csökkenése a legtöbb országban hosszabb ideig nem indult meg, évtizedeken keresztül igen gyorsan nőtt ezeknek az országoknak a népessége és ezáltal a Föld népessége is. Mivel azonban már a legtöbb fejlődő országban, különösen a két legnagyobb népességű országban, Kínában és Indiában megindult a termékenység csökkenése, a Föld népességének növekedési üteme a közelmúltban lassulni kezdett. Nem mindegy azonban, hogy a Föld népességszáma végül valamikor a jövő évszázad első felében hány milliárdon stabilizálódik. Abban sem lehetünk biztosak, hogy a Föld népességszáma valóban stabilizálódni fog-e. Elképzelhető nemcsak a további növekedés, hanem a zérus növekedés után a népességszám csökkenésének megindulása is. Magyarországon a halandóság az 1960-as évek közepéig javult, ezt követően azonban romlási tendenciák

következtek. A halandóság romlása a férfiak között sokkal lényegesebb volt, mint a nők között, és a 40-54 éves korcsoportokban volt a legnagyobb fokú. Ismerjük a halandóság romlását előidéző halálokokat Ezek a férfiaknál: az infarktus, az agyvérzés, a májzsugorodás, a tüdőrák, az öngyilkosság és a balesetek; a nők esetében: az infarktus, az emlő- és vastagbélrák, a májzsugorodás és az öngyilkosság. Nem tudjuk pontosan, milyen háttértényezők miatt nőtt ezen halálokok következtében a halandóság. Elképzelhető okok: a magas vérnyomás (és az azt előidéző tényezők), az egészségtelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az igen feszültségterhes mindennapi élet, végül az egészségügyi ellátás hiányosságai. Az említett tényezők felsorolása érzékelteti, hogy csak igen összetett és szívós megelőző-gyógyító tevékenységgel lehet a halandóság javulását

elérni. A termékenység Magyarországon az 1960-as évek eleje óta alacsonyabb annál, ami a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges lenne, vagyis a felnőtt nemzedékek gyermekszáma kisebb a szülői nemzedékek létszámánál. Az egyszerű reprodukció szintjéhez viszonyított hiányt – attól függően, hogy milyen termékenységi mutatókat veszünk alapul – 10-15%-ra tehetjük. Az 1970-es években a legtöbb európai országban hasonlóan alacsonyra csökkent a termékenység. Az alacsony termékenységet a közgazdaságtani elméletek a gyermeknevelés költségeinek emelkedésével, a szociológiai elméletek a kívánt és az ideálisnak tartott gyerekszám csökkenésével magyarázzák. Úgy látszik, hogy a gazdasági és társadalmi feltételek változása, többek között a családtámogatások bevezetése, illetve emelése képes elősegíteni a termékenység 10-20%-os emelkedését, viszont a feltételek romlása további csökkenést indíthat

el. Az erkölcs azoknak a szabályoknak és értékeknek az összessége, amelyeket általánosan elismer és magára kötelezőnek tart valamely emberi közösség. Szabályokra vagy normákra épül, amelyek lehetnek felszólítóak vagy tiltóak. Az erkölcs az erényekben valósul meg. Az ember alapvetően erkölcsi lény, különleges erkölcsi érzékünk a lelkiismeret, ami által megkülönböztetjük a jót és a rosszat. Erkölcsi elbizonytalanodás. Etika=erkölcs Világszerte elbizonytalanodás tapasztalható az erkölcsi magatartásban. A negatívumok folyamatosan növekszenek, mind külföldön, mind itthon (mentális zavarok, öngyilkosságok, beilleszkedési zavarok, alkoholizmusstb). Okai lehetnek az elgyökértelenedés, a családok és személyek helyváltoztatása, költözések, közösség, értékrend, hagyomány, vallás, individualizmus , szabadosság, anómia stb. elgyengülése Az erkölcsi szocializáció elsődleges tényezője a család.

Az erkölcsi szocializáció elméletei: az erkölcsi szocializációnak számtalan tudományos megközelítése van. Pl: viselkedés-elmélet (behaviorizmus), pszichoanalitikus elmélet, a szociális tanulás elmélete. Az erkölcsi fejlődés és szocializáció szintjei: Piaget és őt kiegészítve Kohlberg dolgozta ki az erkölcsi fejlődés három szintjét. 1 az egyezmény előtti szint, első foka a büntetésre és jutalmazásra épül. Második foka (6-12éves) az eszközi viszonylagosságra törekszik (szemet szemért, fogat fogért). 2 Az egyezmény szintje (kb.10-18éves), első fokon érik meg a fiatal a kölcsönös személyközi kapcsolatokra (jó fiú, jó kislány). Negyedik fokon lévő egyén (18-35 éves) a társadalmi és szociális rend embere (törvénykódoló). 3 Az egyezmény utáni (35-) szint első fokán közösségi megegyezésre egyéni jogokra és demokratikusan elfogadott törvényekre építi magatartását. Az erkölcsi fejlődés hatodik fokán az

általános erkölcsi törvények uralkodnak. Pl: szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből. 11. tétel Szubjektív reflexió és egzisztencia: Kierkegard Életmód. Vallási szocializáció a családban. Szubjektív reflexió és egzisztencia. Kierkegaard Dán filozófus, a XIX. század elején 1813-1855 A XX század első felében hatottak művei, mivel dán nyelven és újszerű gondolatokat írt, csak a XX. században értették, figyeltek fel. Belsőből jövő filozófia - szubjektív 20 éves korában eljegyzett egy 14 éves lányt, Regina Olsent. Nem kerül sor a házasságra, mert meglépett Kierkegaard. Filozófikus műveket alkotott, gondolatilag élte át ezt a problémát (házasodjon vagy ne.) Alapvető kérdés volt, hogyan lehetne normális emberi életet élni. Két fontos műve: Vagy-vagy, Félelem és rettegés Teológiai munkákat is írt. Miért nem szerette Hegelt Hegel optimistán

látta a polgári világot, Kierkegaard gyűlölte a korát. Nem lehet teljes hiteles képet élni, nem lehet megvalósítani önmagát. Ady vers: Kocsiút az éjszakában „minden egész eltörött” Töredékes rész, mindenki így érzett a XX. század fordulóján Hegel szerint szükségszerű történelem a világszellem hajtja, dróton rángatott az ember, szabadság (nagy választás nincs) Kiergegaard - igenis létezik emberi szabadság, csak az nem külső hanem belső szabadság. A politikában nem az történik amit szeretnénk, akkor is van belső választás. (Vagy-vagy)emberi választás, szabadság Fölvázolt perspektívákat, kísérleteket, milyen módon lehetne teljes életet élni. Három féle módot vázol fel, saját vívódásait írja le. 1.) Esztétikai stádium (don Huan szerelem) szorongás 2.) Etikai stádium (hálósipkás férj) 3.) Vallási stádium (ember Isten iránti szeretete) Istennel szemben soha nincs igazunk Pesszimista, de egyiktől sincs

elragadtatva. Választás: mi, emberek (a legtöbb filozófus szerint) nincs megírva a sorsunk, lehetünk bárki, nem úgy mint pár évszázaddal azelőtt, nem választhattak régen az emberek. Etikailag vagy esztétikailag akarunk élni? vagy mi választunk, vagy mások választanak helyettünk. Ha választunk, érdekes emberek leszünk, egzisztencia, a sors rendelt törvénye. Az életmód kutatása, annak összefüggése a társadalmi struktúrával, a struktúrában elfoglalt pozícióval Max Weber óta felkeltette a szociológusok figyelmét. Ennek ellenére az életmód szociológiájának fogalmai, elméletei és módszerei sokkal kevésbé kifejlettek és egységesek, mint más szociológiai ágazatoké. A 60-as évek óta elterjedt az időmérleg-felvétel módszere, ez azonban csak az életmód keretadatait, a különféle tevékenységekre fordított napi időt tudja kimutatni, az életmód valódi tartalmának kutatásához finomabb módszerek szükségesek.

Az életmód kutatásának az ad jelentőséget, hogy az egyénnek és a családnak a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzete erősen meghatározza az életmódját, többek között azt, hogy mennyi a szabadon beosztható ideje, ezért az életmód társadalmi különbségei nagyok. Másrészt maga az életmód meghatározza az egyén társadalmi helyzetét, például csak azt tekintik értelmiséginek, aki ennek megfelelő életmódot folytat. Van olyan elmélet is, amely szerint az életmód a fejlett társadalmakban erősebben tagolja a társadalmat, mint a munkamegosztásban elfoglalt pozíció, a jövedelem, az iskolai végzettség alapján definiált osztályok és rétegek. Az időmérleg-felvételek szerint a magyar társadalmat a különféle munkatevékenységekkel töltött idő – az időmérleg-technika szakkifejezésével élve: a társadalmilag kötött idő – hosszú volta jellemezte az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig. Ennek fő oka a második

gazdaságban jövedelemkiegészítő tevékenységekkel töltött igen hosszú idő. A rendszerváltás után a foglalkoztatás csökkenése, a munkanélküliség elterjedése, a korábban második gazdaságnak, most helyesebben informális gazdaságnak nevezett tevékenység megnehezülő feltételei miatt a társadalmilag kötött idő rövidült. Ez azonban nem járt a megnövekedett szabadidő változatosabb és igényesebb eltöltésével. Elsősorban a televízió nézés korábban is hosszú ideje hosszabbodott meg még jobban. A szabadon beosztható idő hossza és annak felhasználása társadalmi rétegenként erősen különbözik, ebben is nagyon lényegesen társadalmi egyenlőtlenség mutatkozik meg. A nők társadalmilag kötött ideje jóval hosszabb a férfiakénál, ezért kevesebb a szabadidejük. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a nők végzik a háztartási munka túlnyomó részét. Vitatott kérdés, hogy a szegények és a romák átlagostól

eltérő életmódja csak a szegénység következménye-e, vagy szerepet játszik benne valamilyen speciális „szegénységkultúrájuk” amely akadálya lehet annak, hogy a szegénység körülményei közül kiemelkedjenek. Életmód ⇒életstílus, életvitel, életvilág, lebensstyl, milieu, lebenswelt, way of life. Az életmódnak sokféle értelmezése van. A hazai : a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere Az életmód kifejezéssel rokon értel-mű az életstílus ( az életmód egy része, adott társadalmi körülmények között megválasztott tevékenység, s a vele kapcsolatos preferenciák ). Az életmód vizsgálatának módszerei : 1. Időmérleg – a megkérdezett személyek naplót vezetnek, mit, mikor, hol, kivel csináltak, majd ebből kiszámítják a kategóriák ( férfi-nő, idős-fiatal, stb. ) átlagos időbeosztását 2. Háztartás statisztika – háztartások vezetik a kiadás-bevétel adataikat, ezek-ből

következtetnek a fogyasztási szokásokra 3. Megfigyelés és élettörténet elemzés - az ember viselkedése az „életben” Elméletek az életmódról : Weber életmód elmélete : az életmód különbségei differenciálják a társadalmakat, azok szerkezetét Weblen életmód elmélete : a hivalkodó fogyasztás, gazdagok ⇒ dologtalanok, ( leisure ) – szabadidős osztály Bourdieu életmód elmélete : praxis ( a mindennapi tevékenységek’ a cselekvő számára megnyilvánuló értelme ), habitus ( a mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető beállítódások, attitűdök ). Hoggart – a szegénység kultúrája – sokan vitatják ( ésszerűtlen gazdálkodás, al-kalmi munkák, nem takarékoskodnak, nem gondolnak a holnapra, családi viszo-nyaik zűrösek ) Fourastié – 40000 óra ( ennyit tölt egy felnőtt ember a nyugdíjig munkával, napi 10 órát alszik, a fennmaradó 370000 óra a szabadideje – ezt hogyan

használja ki ) Életmódtípusok Magyarországon Az időmérleg vizsgálatok eredményei nagyon sok hasonlóságot mutatnak a nyugattal, de vannak sajátosságok. A ’70-es, ’80-as évek nemzetközi összeha-sonlításaiból kiderült, hogy a magyarok nagyon sokat dolgoztak. Ez elsősorban a második gazdaságban végzett jövedelemkiegészítő tevékenységeknek miatt volt így. A munkába eljutási idő is igen magas volt, a magas ingázási arány miatt. Jövedelemkiegészítő munkák, második gazdaságban végzett tevékenységek Leggyakoribb a mezőgazdasági kistermelés, a lakosság 2/3-a végzi. Egy magyar férfi napi átlagban 75 percet, egy nő 41 percet tölt el vele. Az 1968-as reformok után kezdett nőni a gazdálkodók köre. 1978 után a mezőgazdasági kistermelés si-kerén felbuzdulva megengedték más szektorokban is ( szolgáltatás, termelés ). A házi karbantartások, szerelések, lakásépítések, kaláka jövedelemnövekedést nem, de jólétet

növelő formái voltak a második gazdaságnak. A szabadidő a pluszmun-ka miatt csökkent, elsősorban a művelődésre fordított időből faragtak le, ezt az igényüket tvnézéssel pótolták ( ez viszont az elmaradottabb térségekben pozití-vumként jelentkezett ⇒ kulturális különbségek csökkentése, művelődési lehetőség azoknak, akik egyébként nem férnek hozzá a lakóhelyükön ) Új tendenciák 1993-ban végzett vizsgálatok rámutattak, hogy a második gazdaságban végzett munkájukat sokan főállássá változtatták, valamint a főmunkaidős foglalkozta-tottak száma csökkent. Egyes szolgáltatások tért veszítettek ( pl taxisok ), a mg-i termékek iránti kereslet csökkenése miatt a háztájira fordított idő is csökkent. Visszaesett a házépítés, kicsit nőtt az otthoni javítás. A művelődési tevékenység tovább csökkent A nyert szabadidő jelentős részét a tv-nézés tölti ki. Különbségek életmódok között Férfiak – nők

a nőknek napi 58 perccel több a kötött idejük ( háztartásokban jelentős szerepük van ) Rétegek a ’70-es, ’80-as évek vizsgálatai szerint akkor jelentős különbségek vol-tak ( értelmiségnek több szabadideje volt, a munkások fáradtak voltak, az „alig szabadidejükben” nem volt módjuk kultúrálódni, kapcsolatokat kiépíteni ) – ez a tendencia a ’90-es évekre megfordult ⇒ menedzserek egyre többet, segédmunká-sok egyre kevesebbet dolgoznak ). Szegények és romák alacsony jövedelem, szegényes lakás és lakókörülmények, ésszerűtlen gazdálkodás, a szakképzetlen munkások gyakran váltanak munka-helyet. A cigányok a munkát, mint értéket elutasítják, örömökben gazdag élet számukra a lényeg. Életstílus csoportok – Utasi Ágnes - 1984 1. Elit 55 % 2. Intellektuális orientáció 107 % 3. Családorientált 75 % 4. Magasabban állókat követő 103 % 5. Tárgyorientált ( fogyasztással foglalkozó ) 104 % 6. Emberi

kapcsolatokban gazdag 111 % 7. Emberi kapcsolatokban szegény, magányos 32 % 8. 2 Gazdaságban pótolja a hiányokat 171 % 9. robotoló 131 % 10. elesett, szegény 111 % A vallási szocializáció a családban. A vallási szocializációról főképp Durkheim 1925 Teleki 1985 Giddens 1995 és Andorka 1997 nyomán tárgyalunk. Megállapíthatjuk, hogy a vallás, mint az emberi társadalmi élet végső kérdéseire és az élet értelmére és céljára valamint az életvitelre vonatkozó válaszokat megfogalmazó eszmerendszer velejárója az embernek és kísérője a társadalomnak. A vallás keresi a választ az alapvető létkérdésekre Mi az ember életének értelme? Honnan a szenvedés? Mi történik a halál után? Főbb elemei a természet felettivel való kapcsolat, a hit és erkölcsi igazságok, valamint a szertartások, ünneplés. Vallás szerepe a társadalomban Sören Kierkegard azt állította, hogy ha összeütközés támadna a hit és a tudomány

világában, akkor a hitet kell követni. Az emberi életben 3 stádiumot különböztetett meg: az esztétikait, az etikait és a (legfontosabbat) vallásit. Ennek megfelelően utak mélyutak, kapuk és keresztek, pléh krisztusok hálózták be a keresztény Európa közepét, melyet a magyarság épített. Minden társadalomnak szüksége van szertartásokra, ezek tudatosítják a szabadságot, egyenlőséget, összefogást, hazaszeretetet, becsületességet, szorgalmat, lelkiismeretes munkát, őszinteséget és egymás támogatását. Az ember társadalmi létező, ösztönei nem szabályozzák, sőt ösztöneit magának kell kézbe vennie, ezért normákra és szabályokra van szüksége. A vallás szerepe a társadalom javára 1.közös alapelveket biztosít az élet értelméről, társadalmi értékekről és a viselkedési normákról. 2elősegíti a társ Integrációt fejlesztve az összetartozást. 3közösségeket teremt a polgárság számára 4erősíti és módosítja

a fennálló társ.rendet 5helyettesíti vagy segíti társ Szociális ellátórendszerét pl.egyházi iskolák, korházak, árvaházak, szeretetházak stb Vallási közösség lehet 1.egyház 2 szekta 3felekezet 4vallási mozgalom A vallás a társadalmi változás és a gazdasági fellendülés előmozdítója lehet. Max Weber szekularizációról (varázstalanságról) beszél. Értelmezése szerint e folyamat: 1.racionális gondolkodás 2nem kifejezetten vallási feladatok gyengülő hierarchikus szerkezet az egyházakban. Vallás szerepe az ember életében A tudományok is a vallás emberformáló jelentőségét hangsúlyozzák a személy életében. Pszichológusok szerint minden ember vallásos a maga nevében A vallásosság lényege: legfelsőbb lény elismerése, ünneplés és szertartás. Vallásos magatartás különböző típusai: „társadalomorientált -konformista típus (feladta meggyőződését és hátat fordított a vallásnak)

–vallásorientált:(másodlagos társadalmi pozició kiállnak a vallás mellett) –egyensúlyozóan vallásosak(sokan voltak, rejtegették vallásosságukat) –konfliktusmentes vallásos életmód (alacsonyabb társadalmi helyzetben lévők). Ezen felsorolás 1989 előtti időszakra érvényes Gordon Allport szerint az érett vallásosság: árnyalt, lüktető, állandóan irányít, átfogó, ötletes. Vallási szocializáció a családban Három fejlődési foka van. 1elővallásos gondolkodás (ami élményszerű tapasztalatokra támaszkodó gondolkodást követel 1-8 évig) 2.átmenetet képez az élményekre és az érzékelhető dolgokra támaszkodó gondolkodásmód között 6-9 éves. 3részben vallásos gondolkodás 8-13 éves. 4átmenet az érzékelhetőre irányuló és az elvonatkoztató gondolkodás között. 5fejlődési fok Kifejezetten vallásos gondolkodás (szükséges hozzá az elemző és elvonatkoztató fogalomalkotás legkorábban 13-14 éves korban

kezdődhet). Vallás főbb fogalomrendszere (Goldmann megfogalmazásában) Biblia a gyermekek elgondolása szerint szó szerint értelmezve az isteni teremtést írja le. Képletességére csak az 5 6 osztály elvégzése után jön rá a gyerek Isten kisgyermek számára látható személy (öreg fehér hajú bácsi) 10 éves kor körül mágikus hatalommal bíró óriás. Csak az érett korban válik azonosíthatóvá a teremtő és a teremtmény isten személyében. Isteni gondviselés nem létezik a kisgyermek számára nem tudja felfogni, hogy a bűnösök (rosszak) is szerethetők. Később eszmél csak rá, hogy minden baj okai magunk vagyunk. Jézus kisgyerekek számára elsősorban egy jó ember. 12 14 év körül kezdik megérteni Jézus isteni, emberi mivoltát (küldetését). Imádság kisgyerekek számára elsősorban varázsige. 10 éves kor körül érik meg arra a gyerek, hogy az imát lelki tápláléknak, istennel való kapcsolattartásnak vegye. Később a lélek

hullámhosszára emeli imáját az érettebb ember. Szentháromság a keresztény hit olyan mély titka, amit senki sem érthet meg. Csak annyit tudunk, hogy jézus krisztusban úgy nyilatkoztatta ki magát az egyetlen isten, mint atya, fiú és szentlélek. A szentlélek i eléggé idegen sokaknak. Isten lelkét jelenti, ami a jóra vezet A kisgyerekek szemében gyakran megközelíthetetlen, az iskolában már tisztelet övezheti, a serdülő pedig meg is érti. Az egyház, az Isten népe, aminek minden hívő és keresztény tagja. A kisgyermekek a családot, az iskolás korúak a templomi közösséget is egyházként élhetik át. A fiataljaink előtt az egész egyház közösség jelein meg mint Egyház. Szűz Mária tisztelete katolikus és evangélikus egyházainkban eleven. A kicsik a jézus után Máriát ismerik. Hazánkban ennek az ad nagy jelentőséget, hogy Szent István Mária oltalmába ajánlotta országunkat, ezért sok zarándokhely övezi Mária tiszteletét

(Máriacel, Makkos Mária, Doroszló stb.) A végső dolgok közül a halál és az örök élet különösen fontos. Gyermekeinket a haláltól féltjük, óvjuk, ezért a bekövetkeztekor meg kell magyarázni azt, hogy ezzel nincsen mindennek vége, valahogy úgy, ahogyan azt Gárdonyi megfogalmazta : „ a halállal egy ajtó becsukódik mögöttünk, és egy másik ajtó kinyílik előttünk” 12. tétel A radikális pluralizálódás kísérlete: Nietzsche. Normák, értékek, attitűdök, az élet minősége. Szocializálódás a családi életre. Radikális pluralizálódás kísérlete Nietzsche Friedrich Nietzsche a XX. század második felében, 1844-től 1900-ig németországban filozófus. A XIX század végén szellemi őrültként fejezte be, 11 évig élt még így Műve: Imígyen szól a zarat-husztra,(perzsa vallásalapító volt) Nietzsche 1.) a hatalom akarása, (Hegel) a valóság mögött

egy szellemi ész húzódik Nem szellem, hanem akarat (ösztön). Nem racionális erő, hatalom, erő, az emberi életben hogyan nyilvánul meg, nem politikai hatalmat ért, hanem mindnyájunkban van egy törekvés, hogy törekedjünk a hatalomra (a tudás hatalom). 2.) az értékek átértékelése,(minden érték átértékelése) mi a jó, fontos-e a jót követni, mi a fontos az emberi értékek szempontjából. Ideák világát keresték és nem szolgálták a földi életet. Sorba veszi az európai kultúrát, és elmondja mi kell a felelmelkedéshez, mi a jó, mi nem. 3.) Az örök visszatérés (zara-husztrában beszél róla) ellentétben a tipikus elképzeléstől az idő kör alakú( pld. ez a filozófia óra 100 év múlva is így lesz és újra is írja) Mi emberek nem vesszük komolyan az életet, mert százezerszer így lesz. 4.) Ürbenencs- ember fölötti, emberben lévő probléma Új értékek kellenek, de új értéket nem képes mindenki teremteni, új ember

(übernencs). Legtöbb sajátossága az autonómia, függetenség, maga teremti az értékeit. Nem mondja hogyan kell gondolkodni, mert magát kell követnie, ezért ürbenencs. Autonóm lény (táncoshoz hasonlítja a Háború és Béke-ben, vagy a gyermekhez.) A kultúra fogalmába tartoznak az ember alkotta tárgyi környezet, a hétköznapi és tudományos ismeretek, az irodalom, a művészet és zene, végül a társadalom viselkedési normái és az azokat alátámasztó értékek. Minden társadalomnak van kultúrája, vagyis minden társadalomban vannak viselkedési szabályok és értékek, amelyeket a társadalom tagjainak többsége elfogad. Ezeknek hiányában a társadalmi együttélés lehetetlenné válna. A társadalmi környezet kultúráját, azon belül a normákat és értékeket a szocializáció során sajátítja el az egyén. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik meg, de folytatódik a felnőttkorban is, sőt, a felnőttkorban

reszocializáció következhet be. Az értékvizsgálatok sokszor összekapcsolódnak életminőség-vizsgálatokkal. Az életminőség jelenti az ember anyagi jólétét, valamint az élet nem anyagi dimenzióban való „jóllétét”. Allardt az élet minőségének 3 dimenzióját különböztette meg: a birtoklást, vagyis az anyagi életszínvonalat; a szeretetet, vagyis a jó emberi kapcsolatokat; és végül a létezést vagy önmegvalósítást, vagyis az egyéni élet értelmességének érzését. Vitatott kérdés, hogy a fejlett társadalmakban tért hódítanak-e a posztmaterialista értékek a materialista értékek rovására. Hankiss Elemér szerint Magyarországon „negatív modernizáció” ment végbe, mert bizonyos vonatkozásban (elsősorban az individualizáció terén) túlszaladtuk a többi modern társadalmat, más vonatkozásokban (hatékony munka, önállóság, újítási kézség) viszont elmaradtunk a modern társadalmaktól. Úgy tűnik, hogy

Magyarországon a társadalom tagjainak nagy többsége a materialista értékeket tartja fontosaknak, a posztmaterialista értékek kevésbé elterjedtek. Szocializáció a családi életre. Krízishelyzetekben fontos, hogy a prevenció jól működjön. Gyermekeinket alaposan készítsük fel a családi életre. Ez azt jelenti, hogy teremtsem a család biztonságot és védettséget nyújtó légkört, erősítse tagjai önbizalmát, segítse az érzelmek felismerését és szabályozott kifejezését, támogassa tagjai önállóságát és kompetenciatudatát, biztosítson időt álló értékrendet. Cél, hogy a gyermekek képessé váljanak az egészséges nemi identitás kialakítására és annak kézben tartására, a megfelelő pár megtalálására, a vele való szoros kapcsolat kialakítására és annak fenntartására, gyermekeik összhangban történő nevelésére. A nemi identitás: A család elsődleges szocializációs kiscsoport. Elsődleges mert 1,a

legkorábbi életszakasztól hat a gyerekre, 2,első érzelmi kötelékei, kapcsolatai itt formálódnak, 3,az ellesett minták és tanult viselkedések szinte egy életre szólóan vésődnek be lelkébe, 4, sikeres szocializáció esetén képes felkészíteni a teles emberi, személyi baráti, családi és társadalmi életre. Mindez azért lehetséges mert a család látja el a gyermek biológiai, motorikus és társas igényeit. A családban kétfajta lényeges hatás éri a gyermeket: 1, Spontánul és szándék nélkül, azaz élethelyzeteken keresztül közvetített ráhatás ( szocializáció ) és 2, Tudatosan irányított nevelési folyamatban. 3, A család vezetése kettős mert az apa kifelé képviseli azt, instrumentális vezető, aki gondoskodik és intézkedik és az anya az érzelmi vezető, aki összhangot és érzelmi melegséget ad, fenntart és fejleszt. 4, a családi szerepek következtében alakul ki a gyermekben az identitás a családhoz való tartozás

tudatos elfogadása. Az anya-gyermek kapcsolat minden későbbi érzelmi kapcsolat modellje. Az apa modellje ad irányt és tartást a gyermeknek A testvérkapcsolat érlel és társas érzelmekre késztet a későbbiekben. Ha ezek az alapok hiányoznak sérülhet a szeretet, az öröm, az örömszerzés, a hűség és ragaszkodás, a bizalom, a másokért valóság, és a felelősségvállalás területei. A harmónia a családon belül melegséget áraszt, bizalommal teli, elfogadó és nyílt. Az így nevelt gyermek szociális, belátó, aktív, önkontrollal rendelkező, felelősséggel bíró és erkölcsi normákra építő személyiség. A nemek közötti különbségek nem csak szexuális eredetűek, hanem lehetnek idegrendszeriek is. Pl agyféltekék dominenciája stb A különbségek lehetnek örökletesek vagy tanultak. A nemi identitás genetikai alapon ugyan, mégis a családban alakul ki ami itt is elsődleges tényező. A szakemberek szerint három elmélethez

csoportosíthatók: 1. Sigmund Freud ( pénisz méglétére ill hiánya ) 2. Nancy Chodorow ( tanulási folyamat de az anya szerepe jelentős ) 3 Carol Gilligan ( erkölcsi elmélete.) A kisgyermek vagy serdülő alkalmi játéka a nemi szervekkel a fejlődés velejárója. Ha állandósul az onanizálás az érzelmi vagy pszichés zavart jelez, amely nehéz családi helyzetre, pszichés zavarokra utal. Serdülőkorban is előfordul ez a játék, de ha narcisztikusan rögzül az a közösségbe való beilleszkedést gátolhatja. Ha a gyermek vagy fiatal egyébként vidám, jól érzi magát a családban és társai között nem kell nagyobb figyelmet szentelni ezen manipulálásnak elmúlik. A másik esetben viszont kezelni kell a problémát. A szexuális önazonosság zavarai jól ismertek (prostitúció, kukkolás, pedofília ) Két csoportra osztható enyhe és súlyos. Enyhe zavarok a korai és a késői serdülés A korai nemi jellegek megjelenése által ezek a fiatalok

veszélyeztetettebbek a nemi erőszak és kihasználás szempontjából. Fiúknál ritkább és nem annyira veszélyes a jelenség A késői serdülés a lányok és fiúk nagy gondja. Vannak elfogadható módszerek a kezeléshez, de csak akkor ha a késés a két évet meghaladja. A súlyos zavarok között hangsúlyozott szerepe van a homoszexualitásnak illetve a lezbianizmusnak. Fokozottan veszélyessé válik a AIDS, de a rögzült homoszexualitás kóros személyiségzavart is kelthet. Az egyén teljesítőképessége csökken, mert önmagával és a partnerkereséssel van elfoglalva. Nemi gyermetegség (infantilizmus) összefügghet az egyéni fejletlenségével. Gondot okoz a perverzió (pedofília deviancia egyéb formái stb.) társulnak a fejletlenséghez A prostitúció ősi mesterség Hazánkban feltűnően elterjedt mind a nők mind a férfiak sőt a gyermekek körében is. A pedofília is régi szexuális aberráció. Főként lányokat, de fiúkat is veszélyeztethet

Felkészítés a családi életre: a távoli előkészület a gyermekkorban kezdődik. Ez a megalapozás időszaka. Meg kell tanítani a gyermeket az emberi értékek tiszteletére.(szolidalitás, hűség, tapintat, felelősség, figyelmesség, türelem, becsületesség, megbocsátás, felejteni tudás, derű és humor) Erre az alapra épül a közelebbi előkészület, melyben megjelenik a vallási oktatás, valamint a házasság bemutatása. Ide értve az orvosi és biológiai ismereteket is Meg kell ismerni a gyermeknevelés módszereit, valamint a család gazdálkodását. A közvetlen előkészület a házasságkötés előtti hónapokban és hetekben történik ami a család feladata, de részt kell vállalnia benne a másodlagos szocializáló tényezőknek.(ovi, isi és egyéb ifjúsági szervezetek) A NAT kiemeli a családi életre nevelés kötelezettségét a közoktatási intézményekben, de ez még nem kialakult hazánkban. Célja: a családi értékek kialakítása, a

magatartásformálás, egészségi ismeretek, önismeret, kapcsolatfenntartás, felelősségvállalás, párkapcsolat és a közösségen belüli boldogság kialakítása. Ezt a feladatot lehetőleg szakemberre kell bízni(szociálpedagógus, családpedagógus.) Legtöbb esetben az iskola légköre nem alkalmas a felvilágosításra Nem építhető be az órarendbe. Ideális lenne a délutáni foglalkozások keretében Módszerek lehetnek pl. kiselőadás, projektkészítés, viták, beszélgetések, csoportmunka. A családi életre nevelés fontos és kell is Szocializáció módja a családi életre: Az UNESCO 1964.-ben kimondta, hogy a szexuális és a családi életre nevelést a családban lehet a leghatékonyabban megoldani. Ha a szülők nem alkalmasak erre, fel kell őket készíteni. Legfontosabb tényező a család attitűdje. A pedagógia, a pszichológia, a zsinat és a pápa is elvárja a szülőktől és nevelőktől a gyermekek szexuális felvilágosítását. Hogy

hogyan?: kiegyensúlyozott magatartás az emberi test iránt, ha a gyerek nyugigolyózik vegyük, úgy mint amikor játszik lábujjaival. A szexualitásról beszélgetni kell vele Az óvodáskor kérdése, hogyan születik a kisbaba, ilyenkor a szülők elképednek. A gyerek nem kér szexuális felvilágosítást, elég annyi, hogy anyja szüli őt világra. Későbbiekben komolyabb válaszok szükségesek. Serdülő kor táján beszélni kell a testi érés jeleiről is Ekkor komolyabb könyveket is adhatunk a kezükbe. Fontos még a családrendszer szerkezete a családi életre való szocializálódás szempontjából. Itt a családi szerepek a családtagok feladatkörének pontos körülhatároltsága és bensőséges légkörben való megélése. Családszerkezettel szinte együtt jár a családi légkör a rendszerekben uralkodó kapcsolat harmóniája, vagy sziláltsága. A jól működő házasság indokai: hitvesem a legjobb barátom, kedvelem házastársamat, mint embert, a

házasság hosszú távra szóló elkötelezettség, a házasság szent, egyetértünk céljainkat és törekvéseinket illetően, hitvesem az idők folyamán egyre érdekesebbé válik. Szeretném, ha kapcsolatunk sikeres maradna A családi életre való szocializáció kerékkötői.: -szakemberhiány, - fiatalok felkészületlensége, -a teljes család hiánya, -a média, -a szabados szexuális felfogás. 13. tétel Heidegger fundamentális ontológiája. A politika. A család főbb nehézségei Ontológia: lételmélettel foglalkozik. Martin Heidegger Edmund Huszarik fenomenológiájából indul ki, amelyet azonban egzisztencia filozófiává alakított. Gondolkodása a lét új metafizikája körül összpontosult. Nem beszél a létről, hanem csupán a létezésről - „mi”- tartalmi meghatározottságáról értekezett. Heidegger megfogalmazza a követelményt: a lét igazsága. A létezőt a létből

kell felfogni –a lét igazsága a fontos, nem pedig a létező mint létező - ! A filozófia a metafizika beindítása. A metafizika alapkérdése: miért van inkább létező, és miért nem inkább semmi? (ontológiai diferenciák rendszere). Három különbség van az aktus és a potencia között (cselekedet, ténykedés) (képesség) –lét és lényeg,- forma és anyag, -akcidens és szubsztancia=valós dolog. Akcidens=véletlen, szubsztancia=lényeg, alapvető. Ezek összessége hozza létre a valós dolgot eredményként. FORMA LÉT LÉNYEG SZUBSZTANCIA AKCIDENS ALAK KONKRÉT VALÓS DOLOG (ez az eredmény) -Ontológia: lételv az értelmezésről -Transzcendentális: én filozófiai -Tudományelméleti: módszertani alapelv -Fenomenológia: egzisztencia filozófia –azt kell vizsgálni ami megmutatkozik(fenomén dolgokkal foglalkoztak, azokkal amelyek minden kérdéstől mentesek) A fenomenológia a fenoméneket vizsgáló tudomány. (tapasztalatokban megmutatkozó

fenomének) - a tapasztalat lehet: külső és belső pl.: fa autó vagy kívánság szorongás, észleltek következtetések. Minden társadalomban szükség van kollektív döntések meghozatalára és végrehajtására, ez a funkciója a politikai alrendszernek. A politika az a tevékenység, amely e döntések befolyásolására, konkrétan, amely a döntéshozó hatalom megszerzésére és megtartására irányul. A politikával a politikai szociológia mellett külön tudomány, a politológia vagy politikatudomány is foglalkozik. A döntések meghozatalának, a hatalom megszerzésének és megtartásának módja szempontjából megkülönböztethetünk demokratikus és diktatórikus politikai rendszereket. A diktatúrákon belül megkülönböztethetjük az autoritárius és a totalitárius rendszereket. Az előbbiek csak a nyílt ellenzékiséget nem tűrik el, az utóbbiak az állampolgárok magánéletébe, gondolkodásába is bele kívánnak avatkozni. A

politikai szociológiának egyik alapvető kutatási kérdése, hogy milyen tényezők, feltételek járultak hozzá, hogy a XX. században a fejlett országokban totalitárius rendszerek (a nemzetiszocialista Németország és a Szovjetunió) jöttek létre, illetve milyen tényezők és feltételek segítik elő a demokratikus rendszerek létrejöttét és fennmaradását. Különösen aktuális ez a kérdés ma Kelet-Közép-Európában és KeletEurópában, amelyeknek legtöbb országa 1989-1990-ben szabadult fel a totalitárius vagy autoritárius rendszer alól. Szociológiai adatfelvételek arra engednek következtetni, hogy bár a rendszerváltás utáni gazdasági és politikai viszonyokkal szembeni elégedetlenség igen megnőtt, a magyar társadalom nagy többsége nem helyeselné a visszatérést valamilyen autoritárius rendszerhez. A politikai szociológia egyik legtöbbet vizsgált kérdése, hogy a különböző politikai pártok támogatói, szavazói kik közül

kerülnek ki. A rendszerváltás óta végzett magyarországi adatfelvételek arra engednek következtetni, hogy a parlamenti pártok stabil szavazóbázisa igen kicsi, az ingadozó szavazók aránya viszont nagy. A pártok szavazótáborának társadalmi összetétele nem mutat nagy különbségeket. Erősebb hatása van a világnézeti tényezőknek (vallásosságnak, korábbi kommunista párttagságnak), mivel azonban az ezek szerint határozottan körülhatárolható csoportok a társadalomnak csak egy kisebbségét alkotják, a szavazók nagy többsége egyik évről a másikra is hajlamos pártpreferenciáját megváltoztatni. A politika a társadalom tagjainak ( csoportjainak ) arra irányuló tevékenysége, hogy az állami döntések meghozatalára jogosító pozícióba jussanak, ezeket a pozí-ciókat megtartsák, avagy a döntéseket legalábbis befolyásolhassák ( hatalomhoz jussanak, ill. a hatalmat megtarthassák ). A politika az emberi öntevékenység tere, amelyben a

közösségteremtés, az államalkotás szakadatlan munkálata folyik. A politikát szokás a „kormányzás művészete”-ként, „úri huncutság”-ként, „hatalomért folytatott harc”-ként jellemezni. A funkcionalista megközelítésben a politika a 4 társadalmi alrendszer egyike ( politika, gazdaság, kultúra, személyiség ), amely további alrendszerekre bontható ( parlament, pártok, nyilvánosság ). A politika feladatai : - megfelelő államforma kialakítása - közvetítés : a társadalomban rejlő és önmagában fel+oldhatatlan ellentmondások közvetítése és kihordása - viszonylagos kontrollálása azoknak a folyamatoknak, amelyek önmagukra hagyva a társadalomban súlyos törésekhez vezetnének - a tudománnyal ellentétben a politika cselekszik is A politikai rendszeren belül dőlnek el a hatalmi kérdések, a politikai döntés érdekeket érintő hatalmi döntés. Minden társadalomnak van egy többé-kevésbé elkülönülő alrendszere, ahol

: - a társadalom működését szolgáló döntéseket meghozzák - ezen döntések végrehajtását biztosítják - és szükség esetén kikényszerítik ez a politika, a döntések végrehajtásáról az állam gondoskodik A politikai rendszer két legszélsőségesebb típusa a demokrácia, ill. a totalitárius rendszer. Demokrácia : Karl Popper – demokratikus a politikai rendszer abban az esetben, ha a társadalom tagjai, az állampolgárok erőszak nélkül válthatják le, cserélhetik le a hatalmon lévőket, ha a többségük nincs megelégedve. Dahrendorf hozzáteszi, hogy akkor tekinthető megszilárdultnak, ha már két alkalommal sor került kormányváltásra, amit az ellenzéknek sikerült elérnie szabad választásokon. A demokrácia formái a közvetlen demokrácia ( pl. ókori Görögország ), és a képviseleti demokrácia. A totalitárius rendszer olyan diktatórikus politikai rendszer, amely nem tűri a nyílt politikai ellenzéki tevékenységet; s emellett

az állampolgárok magánéletébe is bele kíván szólni, gondolkodásukat is ellenőrizni és szabályozni kívánja. A totalitárius rendszerek eszközei : Egypártrendszer, ideológia, kommunikáció csatornáinak monopolizálása, gazdaságot „kormányozzák”, politikai rendőrség, fegyveres testületeket uralma alatt tartja. A totalitárius rendszerek módszere : Kinyírni mindenkit, aki másként gondolkodik ( vagy legalábbis azt mondják róla ), de néha olyanokat is, akik az állam-, vagy pártbürokrácia tagjai. Az autoritárius rendszer olyan diktatórikus politikai rendszer, amely nem tűri a nyílt politikai ellenzéket, de nem szól bele az állampolgárok magánéletébe, vagy gondolkozásába ( pl. a vallásukba ), egypártrendszere van (+ esetleg társutas párt) Ilyen volt a Kádár-féle puha diktatúra 1963-tól. A totalitárius és az autoritárius rendszerek között nincs éles határ. A polgári társadalmak kialakulásában a felvilágosodás

eszméivel kialakuló új világszemlélet áll, melynek középpontjában az emberi jogok, a fejlődésbe és a racionalitásba vetett hit állnak. ( kezdete : 1789 francia forradalom ) Ideológiák és eszmeáramlatok : Konzervativizmus – a francia forradalom eseményeire, és a liberalizmusra való reakcióként jött létre. Óvatos, a folyamatossághoz és a hagyományokhoz kötődik Értékszemléletében az állam, a család, a vallás és a tradíciók a főbb szempontok. Liberalizmus – filozófiája a szabadságethoszra épül, központjában az individuali-tás áll ( egyén elsőbbsége a kollektivitással szemben ). Pluralista ( a hatalomnak és befolyásnak számos alapja és forrása van ), toleráns ( türelmet tanúsít mások véleménye, vallása, szexualitása, etnikai hovatartozása iránt ). Szocializmus – filozófiája az egyenlőség és az igazságosság fogalmához kapcsoló-dik. A kapitalizmus kritikájaként létrejött elméleti gondolatrendszer.

Nacionalizmus – a nemzeti erők mozgósításához nélkülözhetetlen eszmerendszer, amely azonban a saját értékek mások rovására való érvényesítése, a másoktól való elkülönülés is lehet. Anarchizmus – atyja Proudhon, eredeti formájában olyan társadalmat takart volna, ahol szabadság és esélyegyenlőség jellemző. A századfordulón az amúgyis antikapitalista elkötelezettségű irányzat a munkásmozgalmakhoz közeledett, már szélsőséges megnyilvánulásokkal is ( pl. terrorizmus ) Kommunizmus, fasizmus ( totalitarizmus ) – a kommunizmus eredetileg a va-gyon, a javak egyenlő elosztása iránti törekvés volt, amely azonban a gyakorlati megvalósulást soha sem érheti el, bár erre voltak törekvések, milliók elpusztítá-sával. A fasizmus ideológiai rendszerének középpontjában a kulturálisan, vagy biológiailag meghatározott faj áll. Fontos tétele, hogy vannak uralkodó és szolga fajok A pártok azok a szervezett csoportok,

amelyeknek kifejezett céljuk a politikai hatalomra jutás, ill. a hatalom megtartása A pártok eszközei : a szavazásokon való részvétel, lobbizás, békés tiltakozások ( aláírásgyűjtés, tüntetés ), erőszakos akciók ( útblokád, vandalizmus ), terrorcselekmények, forradalom. A késő kapitalista állam legitimációs válságának elmélete ( Offe – Habermas ) Az állam az osztálykonfliktus mérséklése érdekében egyre nagyobb jóléti felada-tokat vállal magára. Közben a szolgáltatások sokba kerülnek, a gazdasági növe-kedés lelassulása miatt a bevételek nem növekednek, így az állam és a TB nem tud eleget tenni feladatának. Eredménye : legitimáció csökken, súlyos politikai konfliktusok alakulnak ki ( ld. Bokros csomag ) A család főbb nehézségei: 1. a válás ténye A házasság évszázadokon át felbonthatatlan volt. Csak a 60-as években következett be a házasság felbonthatósága az iparosodott országokban. A

liberalizálódott törvények lehetővé tették, hogy kölcsönös megegyezés alapján is el lehessen válni. Ennek okán emelkedik a válások száma. Növekszik azok elfogadhatósága Az individualizmus erősödése és a mobilitás emelkedése is okozója a válásoknak. A válás Magyarországon: a válást az egyén tragédiája követi. Hazánkban tovább nő a válások száma. Oka ennek a társsal eltöltött idő hiánya és gyenge minősége Fontosabb a karrier, mint a család melege. A média is a válást hirdeti pozitívan A válás leggyakoribb oka az alkoholizmus. Gyakori még az anyós beavatkozása Sok gyermek válik „válási árvává”. A válás nem igazi megoldás A válás folyamata: A házasságot és a családot három tényező tartja össze. Első csoportba tartoznak azok az előnyök, amelyek kívánatossá teszik a családhoz tartozást(pl:szexuális kielégülés, pozitív érzelmek, társtól kapott elismerések). Második csoport: ezek

akadályozzák a család felbomlását (pl:a gyermekek iránt érzett felelősség, a kötelék tisztelete, vallási előírások, megbélyegzéstől való félelem, a házasságot védő jogi, gazdasági szabályok). Harmadik csoport: családi élet felbomlását sürgető tényezők (pl: mással történő szex és kielégülés, társakat elválasztó kapcsolatok, társak anyagi függetlensége és külön jövedelme). WJGood a válás igazi okait a követezőkben látja: városi háttér, korai házasság, rövid ismeretség, rövid jegyesség, boldogtalan szülői minta, vallási összeférhetetlenség, rokoni beavatkozás, társadalmi különbségek, a szerepek különböző felfogása. A válást megelőzi az elszakadás időszaka, ami 6-7 lépcsőből áll. 1:elégedetlen párkapcsolatával 2:kísérletezik, hogy serkentse párját 3:csak partnere hibáját látja 4:saját világot teremt, de ennek már nincs köze családjával sőt azzal ellentétes. 5:problémáit már nem

párjával beszéli meg, társaságban panaszkodik társára, családjára. 6:még egyszer próbálkoznak rendbe hozni házasságukat sikertelenül 7:külön költöznek. Válás folyamata 1:érzelmi válás, 2:jogi válás, 3:gazdasági válás, 4:szülői feladatok megosztása, 5: közösségi válás, 6:pszichikai válás. A válás közvetlen következményei: 1. a családi szerkezet halála, 2 évekig tartó széthullási folyamat, 3. újabb konfliktusok felszínre kerülése, 4a gyermekek zavarodottsága a válás miatt, 5. a kisgyermekek önmagukat vádolják a válás miatt a serdülők az egész családot el akarják hagyni, 6. újra házasodás, de ez sem lesz jobb, 7 házassági tanácsadással rendezettebben mehet végbe a válás, 8.a szertartásos kezdet jó esélyt ad az új életszakaszhoz való alkalmazkodásban és megerősít a veszélyekkel szemben. A válást követő helyzet elméletei: 1.az apa elvesztésének hipotézise, 2gazdasági gondok hipotézise, 3.a

halmozott stressz hipotézise, 4az ellenséges szülő hipotézise, 5.az alkalmazkodó szülő hipotézise Az egész válást áthatja a gyermekek negatív érzése pl: búskomorság, harag, elkülönülés, depresszió, stb. A láthatás jogi intézménye erősen beszabályozott. A szülőknek ügyelni kell, hogy egyikőjük tekintélye se csorbuljon a gyermekek szemében. A válások megelőzhetők: a jól előkészített házassággal, a családgondozással. Az egyedül – nevelés. Az egyszülős családok aránya hazánkban növekszik Ennek típusai: 1.megözvegyült anyák családja, 2leányanyák családja, 3az elváltak családja, 4.a „látszat ép” családok Az egyedül nevelés bonyodalmai: az új élet kezdése, felkészületlenség, gondoskodás terhe, becsapottság érzése, ígéretek és remények üressége. Segíteni lehet az egyedül nevelő szülőn részmunkaidős foglalkoztatással, a gyermek napközis ellátásával, óvodába, iskolába szállításával,

szabadidejük intézményes szervezéséve, tanácsadással. A gyerekeket vegyük körül apafigurákkal (mivel általában az anyák nevelik őket). Az egyszülős nevelés eredményességét garantálja: a szeretet, a tekintély a határozottság, a következetesség, jó kommunikáció, pozitív viselkedés, teljes sorskontrolláltság, közvetlen szülői háttér, bizalomra és kölcsönösségre épített kapcsolat, a szülő attitűdje (érett , harmonikus személyiség). Az egyedül nevelők segítése. Sokat segíthetnek a pedagógusok, akik megtanítják néhány alapszabályra a szülőt: 1.a szülő maradjon meg szülőnek, 2ideje korán kell kezdeni a fegyelmezést, 3.fontos a gyermekükkel együtt töltött idő, 4a szülő szabályozza gyermeke szabadidő eltöltését, 5.tudja mindig hol van a gyereke, 6.értékelje tárgyilagosan gyerekét, 7megfelelő minták biztosítása Az USA-ban a szülőket szülőképző központok segítik a fejlődésben. Az újraházasodás

új partnert jelent, akinek el kell fogadni a gyereket és ezzel egy tágabb családot. Az eddig egyedül nevelő szülőtől is áldozatokat kíván az új kapcsolat El kell gyászolni az első házasságot, hogy egészségessé váljon a család. Az újraszerveződött család nehézségei: 1.az összekovácsolódás nehézsége, 2a vér szerinti szülőség nehézsége, 3.különböző hátterű gyerekek mostohatestvéri kapcsolata, 4.a mostohaszülő és gyermek közötti kapcsolat, 5más rokoni kapcsolatok,6család szerkezete (két apuka, két anyuka, sok testvér féltestvér, többféle nagybácsi nagynéni). Az újraszerveződés alapelvei: 1.ne siessék el a dolgot, 2folytassanak valódi párbeszédet, 3.foglalkozzanak sokat gyermekeikkel, 4kerüljék a féltékenység árnyékát is, 5.legyen több közös érdeklődési területük Közös gyerek születése esetén oda kell figyelni a következőkre: 1.szeressék egymást, 2a család rendje legyen egyformán kötelező,

3.mindenki tartsa tiszteletben a másik holmiját, 4a szülők egyezzenek meg a rendszabályokban és a nevelésmódban, 5.közös érdeklődés zene, sport stb A családi kapcsolatok árnyoldalai: 1.vérfertőzés (nemi erőszak, szexuális molesztálás) 2.erőszak a családban (agresszivitás, erőszakra való hajlam) magyarázata lehet az élet nehézségei, a túlzott felelősségtudat, a mostoha-jelenség, a hatalom akarása, a szülők párkapcsolatának mentése. A testvérek verekedése betudható sok egyéb mellett szociális hiányosságoknak, iskolai kudarcoknak és sok esetben a tévé negatív hatásának is. Az agresszió megnyilvánulásának betegségek, főképp fogyatékosságok is kedveznek. Ez jellemzően csak gyerekekre igaz A segítő szolgálat és a nevelő feladata, hogy tanítsanak meg a gyerekeknek erőszakmentes probléma megoldási technikákat pl: megbeszélés, tisztázás, vita stb. 14. tétel Tudományfilozófia a XX. szd-ban (Schlick, Carnap,

Popper) A deviancia. A család és támaszrendszerei: családi csoportok. A költői vonalat igyekeznek megvonni, 18. századi alapok, a 19 század és a 20 század hozzátartozik. Kant százada a felvilágosodás (az emberi ész előtt korlátlan lehetőségek állnak). A legfőbb kifejezése a tudomány, kultusz jellemezte szemben a vallással. A 19 században ezt a gondolatot viszik tovább Pozitivista filozófusok állítják a tudománnyal kapcsolatban - a tudományok (természet) tartalmazzák az összes igaz és biztos ismeretet. A tudományt megelőző ismeretek nem igaz ismeretek (a konyhanyelv nem igaz). A tudományon túli vallás sem igaz A valóság felismerésének a leírása nem magyarázza, hanem leírja a valóságot. Gyűlölték a hagyományos filozófiát. A tudományok gátja a régi filozófia, megtámadják a filozófiát (hagyományos). A filozófia szűnjön meg mint teória, elmélet,

alakuljon át tevékenységgé. A filozófia nem a valóságot, hanem a tudományok törvényszerűségeit írja le, szabályozza, más értelemben szűnjön meg a filozófia. Ogust Kompt: ACorte francia filozófus. HSpencer angol filozófus (szocializáció létrehozása) Fénykorát a XX. században élte a bécsi egyetemen a bécsi kör tagjai (Schlick, Carnap, Popper) Ahogy a náci hatás érte a XX. században, úgy szűkült Ausztriába a kör. Továbbvitték a tudomány kultuszát, a nyelvből indultak ki Emberi nyelven alapvetően igazság értéke igaz mondat (unalmas filozófia) hamis mondat (érdekes). Értelmetlen kifejtés, mondat (uborka). Bécsi kör tagjai szerint nem igaz, nem hamis hanem értelmetlen mondatokból áll. A következő dolgoktól értelmes kijelentés: 1. Logikailag helyesnek kell lenni (alany, állítmány, tárgy), logikailag nem helyes (répa, répa) 2. Másrészt akkor értelmes egy kijelentés, ha csak olyan fogalmak szerepelnek benne, mely

értelmes (jelölete) (halk, mikrofon) nem szerepelhet a kurtán szó, mert nincs jelölete (jelentés nélküli szó Zoli szereti Kantot) szubjektív, objektív, hatályos fogalmaknak jelölete nincs. Ez a filozófiai irányzat nem létezik, alapvető emberi törekvés beszélni arról ami nehéz és nehezen elemezhető. (költők, írók) Deviánsnak nevezzük azokat a viselkedéseket, amelyek egy adott társadalomban és egy adott korszakban a társadalomban elfogadott normákat megszegik. Tehát az, hogy valamely viselkedés deviánsnak minősül-e, társadalmanként és korszakonként változhat. A mai magyar társadalomban – és általában az európai kultúrájú társadalmakban – deviáns viselkedésnek tekintjük az öngyilkosságot, az alkoholizmust, a kábítószer-fogyasztást, a mentális és lelki betegségeket és a bűnözést. Minden társadalomban előfordul deviancia, annak teljes megszüntetése nem lehetséges, de nem is kívánatos, mert a teljes

konformitás a társadalom megmerevedését, változásra, újításra való képtelenségét okozná. Olyan állapot elérése kívánatos, amely elég toleráns ahhoz, hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt él, de elejét veszi annak, hogy a deviancia elhatalmasodjék és ezáltal a társadalom dezintegrációját okozza. Az európai kultúrájú országokban az ebben a tételben tárgyalt deviáns viselkedések eltérő tendenciákat mutatnak. Az öngyilkossági arányszám minden más országban kisebb, mint Magyarországon, és általában nem növekszik. Az alkoholizmusnak a második világháborút követő növekedése a legtöbb országban megállt, és országonként meglehetősen eltérő gyakorisággal fordul elő. A kábítószer-fogyasztás az 1960-as években gyorsan terjedni kezdett, és jelenleg súlyos gondokat okoz a növekedési tendencia megállítása. A mentális és lelki betegségek országok közötti különbségeit és időbeli alakulását

megbízható összehasonlító adatok hiányában alig lehet mérni. Bár ezeket a tendenciákat különböző szociológusok eltérően ítélik meg, vitathatatlan, hogy a deviancia súlyos problémákat okoz ezekben a társadalmakban. Magyarországon az öngyilkossági arányszám 1954 után egészen az 1980-as évek közepéig folyamatosan nőtt, és messze a legmagasabb a világon. Az alkoholizmus szintén nagymértékben elterjedt, jelenleg azon országok közé tartozunk, ahol az alkoholisták aránya a legmagasabb. A kábítószer-fogyasztás az 1960-as évek végén jelent meg, jelenleg terjed, de még nem lehet járványszerű terjedésről beszélni. Az 1980-as évek óta végzett epidemiológai felvételek szerint a magyar társadalomban igen magas a neurotikus és a depressziós tüneteket mutatók aránya. A szocialista korszakban a viszonylag kis bűnözési mutatókkal rendelkező országok közé tartoztunk, 1990 óta a bűncselekmények, elsősorban a vagyon elleni

bűncselekmények száma nőtt. A szociológia arra törekszik, hogy a deviáns viselkedések közös okait tárja fel. A magyarországi deviancia lehetséges okai között fel lehet tételezni a gyermekkori szocializáció zavarait, a felnőttkori feszültséghelyzeteket, a magyar kultúrának bizonyos deviáns viselkedéseit (öngyilkosságot, mértéktelen ivást, depressziót) hallgatólagosan sugalló sajátosságait, végül egy, az elmúlt évtizedekben az egész társadalomra kiterjedő anómia- és elidegenedés-válság kialakulását. Az anómián a szociológia eredetileg a társadalmi viselkedést szabályozó normák meggyengülését értette, az elidegenedésen pedig azt, hogy az ember idegenül érzi magát a társadalomban. A két fogalmat itt nagyjából azonosnak, egy bizonyos jelenség más-más oldalának tekintjük. Az anómiának több dimenziója van: a normákban való egyetértés meggyengülése, az élet értelmetlenségének érzése, az önértékelés

elvesztése, az elmagányosodás, végül a hatalomnélküliségnek, tehetetlenségnek és kiszolgáltatottságnak az érzése. Amikor a szociológiai adatfelvételek ezekre az anómia- és elidegenedés-dimenziókra próbáltak rákérdezni, azt lehetett megállapítani, hogy az 1970-es évek végétől 1990-ig erősen nőtt és igen magas szintre emelkedett az anómiára és elidegenedésre utaló válaszok aránya. Kérdés: mi okozhatta ezt az anómia- és elidegenedés-válságot? Meg lehet olyan hipotézist fogalmazni, hogy annak gyökere az elmúlt évtizedek totalitárius és autoritárius rendszereiben található, amelyek egyrészt a hatalomnak való teljes kiszolgáltatottság érzését keltették, másrészt lerombolni törekedtek a hagyományos érték- és normarendszereket anélkül, hogy helyükre képesek lettek volna újat állítani. Családi csoportok világszerte elterjedtek. Lényegük abban áll, hogy igyekeznek bevonni néhány család minden

tagját, a gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Céljuk, hogy támogassák az egész családrendszert és elősegítsék a családok szerkezeti változását a tagok érzelmi, lelki növekedését. Családi csoportok egy estére, fél napra, egész napra, hétvégére jönnek össze hetente vagy havonta. Programjuk: ének, istentisztelet, rajz, álmodozás stb. Így a családok erősödnek, növekednek az érzelmek és a lelkesedés, mindenki tanul mindenkitől. Családi csoportok vezetőjének személyisége lehet azonos a család segítőjével. Európai családi közösségeknek azért nevezzük a családok csoportjait, mert ezek Európában keletkeztek és szerkezetük is az európai helyzetből fakad. Néhány Európai családi alapközösség modell: -plébániai családi csoportok, ahol a családokat a plébániai szervezete gyűjti össze. –a családi mozgalmak csoportjai, -a különböző korú gyermekek családjainak csoportjai (cserkész szülők csoportjai, táborozó

gyerekek és különböző ifjúsági szervezetek tagjainak családjai), -családi katekézis csoportjai, ahol olyan gyermekek szülei gyűjtik eleven közösségbe, akik egy bizonyos szentség felvétele előtt állnak, -a baráti, családi csoportok, ahol a szülők teljesen szabad elhatározásból és függetlenül a plébániától, vagy valamilyen családi mozgalomtól csoportosulnak. Amerikai családi alapközösségek. Ezek helyzete sem virágos Néhány csoporttípus: családok fejlődési csoportjai (családfürtök, európai származású családtalálkozó, családfejlesztő hétvégék, családtábor, laboratórium), -a családi ügyességek mintái, melyek biztosítják egyes készségek begyakorlását (emberformálás családkommunikációval, családterv program, család jólét modell), -a problémákkal küzdő családok csoportjai (családfürtök), -családi csoportok üdülőmintái, ahol a szórakozáson keresztül igyekeznek erősíteni és támogatni a

tagjaikat, -kifejezetten vallási alapközösségek. Magyar kísérlet, családi klubok. A családok társas együttélésre vágynak Kísérleti családi alapközösségeket hoztak létre családi klub néven. Céljuk családok összegyűjtése, kötelék megerősítése. A létrehozott klubok szinte községenként változtak, ami normális jelenség. A családi csoportok munkamódszerei: csoportokban olyan kérdések kerülnek megvitatásra, mint közös elmélkedés, szentírás elemzés, zenélés, táncolás stb. Egy est lefolyása 30-45 perces beszámoló után 15 perces szünet, amit komoly vita és megbeszélés követ. Az előadásokat levezetheti egy előadó vagy ezek csoportja Egyegy előadássorozat végezetével vitaestet tarthatunk Pódiumviták –több szakember vitája a közönség előtt. Terápiaként is fel lehet fogni a családi csoportok munkáját Hasznos lehet a meghökkentés, játék, vetélkedő. Fontos kérdés az hány család alkossa a közösségeket.

Ideális az 5-10 család által alkotott közösség. A lényeg a személyes kapcsolat közöttük 15. tétel A posztmodern állapot (Lyotard, Habemas) A nemzet, etnikai csoport, kissebségek szociológiai problémái. A család támaszrendszerei, önsegítés. Napjaink filozófiájával foglalkozik Posztmodern (modern után) a 19. században a gótikára használták A század 60-as éveiben használták az irodalomra, a művészetre. 1979 Franna Liotard írt egy könyvet: Posztmodern állapot Használni kezdték a filozófus, történészek, és napjainkban is. Vannak olyan tudósok, akik azt állítják, hogy egy posztmodern korban élünk. Posztmodern művészet, posztmodern gondolkodásmód. Nietzsche fontos próféciája, 12 tétel Heiddeger és Ludvig Wittgenstein. Posztmodern szerzők főleg francia és amerikai Francia Lyotard, Richard Rontin amerikai, Jürgen Habernas német. Egy új irányzat, ma még

azt lehet látni, mivel nem értenek egyet (lázadó). Még saját nézeteik nem igazán látszanak Alapelveket támadják. 1.) A modern filozófiák és felvilágosodás korától rendkívül agresszív filozófiák voltak. Harcias, erőszakos, támadó, kemény, egyoldalú filozófia Velük ellenszemben a posztmodern pluralizmus. A változatosság - elítélik az elnyomást Fontos a művészet, a tudományok, nem egyedül birtokolják a filozófiát. Egymás melletti békés filozófiát, változatos, érett filozófiát a terror helyett. 2.) A modern filozófiák a tudomány uralmára készültek, jellemzője az optimizmus volt. (A gondok megoldhatók szociálpszichológia) Véleményük a posztmodern nem kicsi vagyok, és megoldható a gond. Hanem ők úgy gondolják, nem kicsik a gondok, hanem totális változásra van szükség, visszautasítják a modern fogyasztó társadalmat. Szolidaritás kellene (én - én ellen) Fogyasztói artézis kellene (Győzzük le a természetet

modern) Mi is a természet részei vagyunk és próbáljunk harmóniában élni. Hatalmas gyártelepeket visszautasítják (Kivánják a naptelepet) 3.) Kanti és Hegel történetfilozófiák a múltat és a jövőt is kicsit legitimálták a hóhérok tetteit - kivégezték akik nem értettek egyet a jövővel - Marx, Engels, Lenin. Visszautasítanak minden történelemfilozófiát. Minden népnek megvan a maga kis történelme és azokat kell élniük. A világ szociológiájának súlyos mulasztása volt, hogy a nemzet problémakörének kutatását elhanyagolta. Most a XX század legvégén rá kellett döbbennünk, hogy a nemzettudat egyáltalán nem halványodik el, még a fejlett társadalmakban sem. A nemzettudat tartósabbnak és erősebbnek látszik az osztálytudatnál. A nemzettudat vagy a nemzeti összetartozás tudata az embernek azon a tulajdonságán alapul, hogy különböző csoportok, közösségek tagjaként definiálja magát, és ezeknek többi

tagja iránt kisebb-nagyobb szolidaritást érez. A nemzettudat tehát hasonló jelenség, mint a vallási közösséghez való tartozás, a világnézeti közösséghez, kulturális közösséghez vagy egyszerűen helyi közösséghez való tartozás tudata. A nem agresszív nemzettudattól meg kell különböztetni az agresszív nacionalizmust, amely a más nemzetek, a társadalmon belüli kisebbségek elleni harcra sarkallja a nemzet tagjait. Az agresszív nacionalizmus jelenleg sok helyen, többek között KeletEurópában a külső és a belső béke egyik legsúlyosabb veszélyeztetője Alapját a más közösségek tagjaival szembeni előítéletek, sztereotípiák alkotják. A mai Magyarországon a legnagyobb etnikai kisebbség a roma etnikumhoz tartozó népesség. Létszáma körülbelül félmillió Többsége súlyosan hátrányos helyzetben él A romákkal szembeni előítéletek erősek, de úgy látszik, nem nőttek, hanem inkább csökkentek a rendszerváltás óta.

A két világháború között a legnagyobb létszámú kisebbség a zsidóság volt. A zsidóságot vallási vagy valláson alapuló kulturális kisebbségként definiálhatjuk. A holocaust során a magyarországi zsidóság nagy része elpusztult, de így is ma KeletKözép-Európában Magyarországon él a legnagyobb létszámú zsidóság. Nincsenek részletes adataink az antiszemitizmus elterjedtségéről, de a rendelkezésre álló gyér információk szerint a zsidókkal szembeni negatív előítéletek nem elterjedtebbek a magyar társadalomban, mint más európai országokban. A világ szociológiájának súlyos mulasztása volt, hogy a nemzet problémakörének kutatását elhanyagolta. Most a XX század legvégén rá kellett döbbennünk, hogy a nemzettudat egyáltalán nem halványodik el, még a fejlett társadalmakban sem. A nemzettudat tartósabbnak és erősebbnek látszik az osztálytudatnál. A nemzettudat vagy a nemzeti összetartozás tudata az embernek azon a

tulajdonságán alapul, hogy különböző csoportok, közösségek tagjaként definiálja magát, és ezeknek többi tagja iránt kisebb-nagyobb szolidaritást érez. A nemzettudat tehát hasonló jelenség, mint a vallási közösséghez való tartozás, a világnézeti közösséghez, kulturális közösséghez vagy egyszerűen helyi közösséghez való tartozás tudata. A nem agresszív nemzettudattól meg kell különböztetni az agresszív nacionalizmust, amely a más nemzetek, a társadalmon belüli kisebbségek elleni harcra sarkallja a nemzet tagjait. Az agresszív nacionalizmus jelenleg sok helyen, többek között KeletEurópában a külső és a belső béke egyik legsúlyosabb veszélyeztetője Alapját a más közösségek tagjaival szembeni előítéletek, sztereotípiák alkotják. A mai Magyarországon a legnagyobb etnikai kisebbség a roma etnikumhoz tartozó népesség. Létszáma körülbelül félmillió Többsége súlyosan hátrányos helyzetben él A romákkal

szembeni előítéletek erősek, de úgy látszik, nem nőttek, hanem inkább csökkentek a rendszerváltás óta. A két világháború között a legnagyobb létszámú kisebbség a zsidóság volt. A zsidóságot vallási vagy valláson alapuló kulturális kisebbségként definiálhatjuk. A holocaust során a magyarországi zsidóság nagy része elpusztult, de így is ma KeletKözép-Európában Magyarországon él a legnagyobb létszámú zsidóság. Nincsenek részletes adataink az antiszemitizmus elterjedtségéről, de a rendelkezésre álló gyér információk szerint a zsidókkal szembeni negatív előítéletek nem elterjedtebbek a magyar társadalomban, mint más európai országokban. A boldog meghitt házasságnak és családnak két oszlopa van. Egyik a hitvesek kapcsolata Istennel és egymással. A másik családtagok viszonya Istenhez és egymáshoz. Családsegítés. Mérföldkövet jelentett a családsegítés területén a Szent Család ünnepének

kötelezővé tétele 1921-ben. Az egyház fontosnak tartja a házasság kérdését, melyben szerepet kap a szexualitás kérdése is. A tudatosítás koronája a II Vatikáni zsinat, ahol megállapítják, hogy a társadalom alapja a család. Nehéz helyzetekben megértően és türelmesen bátorítsák a házastársakat és erősítsék bennük a szeretetet, hogy családjuk sugározza a fényt és a meleget -tulajdonképpen ez a családsegítés. A családsegítést nevezhetjük még családvédelemnek vagy családgondozásnak. A családsegítés mibenléte. Itt nemcsak egyes családtagok szociális és pszichés támogatásáról van szó, hanem az egész család segítéséről.A mai családok támogatásra szorulnak. Három nagy csoportját ismerjük a családsegítésnek: -A támogató szolgáltatások a szülőhiányt pótolják, vagy a hiányosan működő családon igyekeznek segíteni. Itt az anyagi támogatás az államra hárul. –A kiegészítő szolgáltatások

igyekeznek növelni a szülői funkciók hatását. –A helyettesítő szolgáltatások minden szülői funkciót nélkülözők segítségét célozza meg a nevelőszülői hálozattal. Magyarországon a megelőző szolgáltatásokkal próbálják elejét venni a problémáknak. –A kezelő szolgáltatások gyógyítják a sebeket. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy hazánkban ritka a prevenció, inkább a sebek gyógyítgatása folyik. A családsegítés három alapkövetelménye: -Tegyen minden egyes helyi közösség v.mit a családért és támogassa közvetlenül is a családrendszert –Nyissa ki szemét a helyi közösség és vegye észre milyen szükségben szenvednek a területen élő családok. Innen kell kiindulni. –A családsegítés sokrétű Kivétel nélkül minden közösségben gondoskodni kell, az un. „normális családokról”, hogy gyarapodhassanak erőben és belső lendületük ne lankadjon. A családsegítés céljai összetettek. A legégetőbb 8

kérdés: 1 az értékek megerősítése, 2. a családi élet felvirágoztatása, 3 az összetört és csonka családok befogadása, 4 a kommunikációs ügyességek tanítása, 5. a családrendszer támogatása, 6 a vallási és erkölcsi élettel kapcsolatos tanácsadás, 7. a hivatástudat támogatása, 8 nyitottnak kell az egyháznak lennie a z egyszülős családok felé. A családsegítés célkitűzéseinek vezérelvei: -tulajdonképpen a családsegítő gondoskodik a házasságról és családról. Célja: képessé tenni az egyéneket, hogy összhangban élhessenek a házasságban és családban. –emberközpontúság, -a tabutémák mellőzése, -nyitottság minden családtípus előtt, -jó feltérképezés (szociális térkép), -az erők összevonása és összehangolása, -egyéb intézmények hathatós támogatása. A családsegítés ajánlatosabb területei: -a házaspár szolgálata és a család szolgálata. A családsegítés buktatói . –a szükség érzésének

hiánya, -a családok rugalmatlansága, elvi nehézségek, -a képzés és a tájokoztatás vajúdása Családsegítők lelkisége és képzése. Fontos a veleszületett adottságok megléte, de nem szabad, hogy ezek elcsenevészesedjenek. A családsegítő az a személy, aki támogatja a családot s a családok csoportját céljaik elérésénél. A családsegítő, családgondozó együttesen a családpedagógus. Feladata a család szociális érzékenységének növelése, az egészségügyi, szociális és etnikai hátrányok csökkentése, a családi életre való felkészítés szorgalmazása és egyengetése, a családok nevelő szerepének erősítése. Javítja a család belső kohézióját, vezeti az ifjúság, gyermek és családvédelmet. Felderítő munkát végez, stratégiát dolgoz ki a prevencióra és segítésre. Partnereket von be, hatósági eljárásokat kezdeményez, tanácsadást végez, továbbképzéseket szervez, családgondozást végez. Nem csak

fogadóórát tart, hanem családokat látogat meg. A családsegítő személyisége: -legyen érzelmileg kiegyensúlyozott, legyen rugalmas, legyen önkritikája, éljen ideális házasságban, viszont munkájukban bátorításra, lelkesítésre és támogatásra szorulnak. Bizonyos ügyességet is igényel a családsegítés. Legyen gyakorlott a kapcsolatteremtésben, őszinte és nyitott legyen, a vallás és az erkölcs területén szükséges a jártassága. A családsegítés általános formái: A családközpontú, a családot szolgáló rendezvényeket, , a családlátogatást és a telefonszolgálatot soroljuk a családsegítés általános formái közé, mert ezek közismertek és elterjedtek. A családsegítés sajátos formái: Ide tartozik a család anyagi támogatása és a családi központ, annak színes munkakörei: a média- és telefonszolgálat, valamint a családi tanácsadás. Anyagi támogatások: családi pótlék, iskoláztatási támogatás,

gyermekgondozási díj, rendszeres, ill. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermekek napközbeni ellátása, adókedvezmények, szocpol., lakásfenttartási támogatás A családsegítő szolgálat (központ) más neveken is szerepel hazánkban pl.: Családsegítő Intézet, Szolgálatstb. Ezen intézmények azonban nem elég elterjedtek A családi médiaközpont különböző sajtótermékekkel, filmekkel próbálja a nevelést megoldani, keresi a segítségre szoruló családokat. A telefonszolgálat mind nagyobb teret hódít, a bajbajutottak keresik főleg ezt a megoldást, de a segítő ne csak várja a hívásokat, hanem ha krízishelyzetről értesül, vegye fel a kapcsolatot a rászorultakkal. A telefonszámát a szolgálatnak fel kell tüntetni a médiákban, és fontos, hogy a telefonszolgálat biztosítsa a névtelenséget. A szolgálat vezetője esetnaplót vezet. A családsegítés rendkívüli formái: a családi lelkigyakorlat, a családi csoportok gondozása, a

családi terápia és a problémás családrendszer ellátása