Történelem | Középiskola » Magyarország 1945 után, vázlatosan

http://www.doksihu Magyarország 1945 után 1944 December 2.: Szegeden több pártból álló Szovjet Szervezet alapult (Szeged ekkor már szovjet kézen volt) PÁRTOK I. SZÉLSŐ BAL: MKP: Magyar Kommunista Vezetők: I. Moszkoviták – Moszkvából jöttek   II Itthon voltak a Horty korban, illegalitásban 1. Rákosi Mátyás: a párt legnagyobb 1. Kádár János vezetője (Horty alatt a Jedikula börtönben volt, így úszta meg Sztálint) 2. Rajk László (koncepciós per révén lesz majd ismert) 2. Gerő Ernő: Rákosi egyik helyettese - gazdasági ügyek 3. Révai József: A párt ideológiájáért, a sajtó ért felel, kultúra stb. 4. Nagy Imre: Ő az előzőeknél pozitívabb volt - 58-ban végezték ki. SZDP: Mérsékeltebb párt a Szoc.dem párt, Horty II. BALOLDAL: alatt legális volt Vezetők: I. Szociáldemokrata politika   II Inkább kommunista párti 1. Kétthly Anna: 1. Szakasis Árpád: - ő bele megy a kommunistákkal - nem akart a kommmunistákkal

később való egyesülésbe párt egyesülni, valódi politikát folytat. 2. Marosán György: - a kommunistákkal való együttműködés híve. III. PARASZT PÁRTOK: Főbb vezetők: Főbb vezetők: 1. KGP (FKGP): Független Kisgazda Párt - Birtokos Parasztság Pártja – inkább jobboldali, de nem keményen - 1945-ben normális párt volt, a lakosság többsége őket támogatta. 1. Nagy Ferenc 2. Kovács Béla 3. Tildy Zoltán – református lelkész is volt 2. NPP: Nemzeti Paraszt Párt - Szegény Parasztság Pártja – inkább baloldali 1. Kovács Imre 2. Veres Péter IV. KÖZÉPEN LÉVŐ POLGÁRI PÁRT PDP: Polgári Demokratikus Párt - súlytalan párt Vezetője: 1. Teleki Géza – Az öngyilkos Teleki Pál fia  Három héttel később a pártok átmente Debrecenbe (szintén szovjet kézen volt) 1944 December 21-én: Ideiglenes Nemzet Gyűlés alapult 1944 December 22-én: Ideiglenes Kormány alapult Miniszterelnök: Tálnoki Miklós Béla http://www.doksihu -

azért mentek ide, mert pozitív volt a múltja, itt már volt ez előtt is Ideiglenes Kormány - Szeged pedig ekkor a baloldaliak szemében túl „Horthy szagú” volt (innen vonult ki, Horthy diadalkapu) - Bűnös város Szeged Debrecen: Ideiglenes Nemzet Gyűlés: Az országban két kormány volt, az egyik fele szovjet, a másik német kézen volt. Ilyen helyzetben nem lehet normális országos választást tartani. Az említett pártok képviselőket küldhettek be, de a legtöbbet a szovjetek által támogatott Kommunista Párt küldött. A Nemzet Gyűlés nem volt hatékony, csak kb. 1 évig ált fenn Magyarországon a Kommunista Párt önerőből nem maradt volna fenn a 40’ években, max. 20-25 %-ot tudott volna elérni. A nyilasok és a kommunisták is csak idegen országok segítségével jutottak hatalomra nálunk. 1944 December 28: Az új kormány, a Tálnoky – kormány hadat üzent a németeknek 1944 Január 20-án: Fegyverszünet aláírása a Szovjetekkel Szigorú,

az 1937-es határokat állítja vissza Ez még nem béke Revíziós sikerek visszaállítása, területek visszaadása - 300 millió USD-t kellett fizetni: 1. Szovjeteknek (200) 2. Jugoszlávia (70) 3 Csehszlovákia (30) A szovjet hadsereg természetben is beszedte a fizetséget: komplett gyárakat vittek el. Nem csak állami, hanem magán vagyonokat is megfosztottak Az egyszerű katonák is ott loptak, ahol tudtak. 1-1 tábornoknak külön vagon járt, hogy a szerzett kincseit haza szállítsa a Szovjetunióba. 1947 február: Béke - eddig Magyarország jogilag megszállt ország volt, hiába van magyar kormány, ezért a végső szót a SZEB (Szövetségi Ellenőrzési Bizottság) Az összes győztes ország képviselője / katonái, de a szovjetek a döntőek. - a végső szó a vezetőé, aki a szovjet: Vorsilov - angol-amerikai tisztek csak dőzsölték itt a vagyonukat 1945 elején: Háborús bűnösök felelősségre vonása: Népbíróságok, ide a pártok küldtek tagokat,

nem volt követelmény viszont a jogi végzettség, pedig a politikai küldöttek ítéleteket hoztak. - Az USA által kiadott Szálasiékat halálra ítélték – nyilas felső vezetőket - halálra ítéltek – százasával voltak kivégzések – Sztrójait, Bárdosit, Imrédit A probléma az, hogy nálunk ezt követően nem demokrácia következett, „Kommunizmus Álruhában” Föloszlatták a kül. A fasiszta és a jobboldali szervezeteket Pártokat érintő tisztogatás. 1945 tavasz: Radikális földosztás: - a 200 hold feletti paraszti birtokot, és a 100 hold feletti úri birtokot, - 1000 holdig kaptak valami kártérítést - 1000 hold felett nem kaptak kártérítést Két eltérő koncepció ütközik: 1, A kommunisták azt mondják, hogy minél több embernek juttassanak földet (aránytalan), bizonyos föld határ alatt a paraszt nem tud megélni. – őket nem érdekelte, mert úgy tervezték, hogy majd ha hatalmon lesznek, akkor úgyis visszaveszik majd a földet.

2, A Kisgazdák, azt mondták, hogy kicsit kevesebb embernek adjanak arányosan földet, hogy az arány reális legyen, és az emberek megtudjanak élni. - A földosztás alap gondolata helyes, a parasztoknak tényleg régi vágya, hogy földhöz jussanak. - Választás kérdése napi rendre kerül, nincsenek harcok. (összetört az ország, nincs híd, nincs vasúti hálózat, mozdonyokat elvittek, szörnyű viszonyok) http://www.doksihu * { Az oroszok egy csomó férfit szedtek össze: Málenki romokra vitték őket, onnan pedig gyűjtő vagonokba tették őket, és vitték ki őket a Szovjetúnióba, mert munkaerőre volt szükségük, ezek egyszerű civil férfiak voltak, még csak nem is katonák, vagy háborús bűnösök, velük kint nem is bántak olyan rosszul, legalább enni kaptak, de a kiúton sokan odavesztek} 1945 őszére kitűzik a Parlamenti választást, elérik, hogy november előtt egy hónappal, októberben Önkormányzati Választást tartsanak Budapesten. (Bp

munkás központ, Budapesten ezért közös baloldali listán indulnak a Szocdem. – Kommunista pártok, úgy vélték, hogy így biztos lesz a győzelmük) - Ehhez képest Budapesten a Kisgazdák egyedül 50,5 %-ot értek el - A baloldali lista pedig összesen 41-43 %-ot Ez egy komoly siker volt a Kisgazdáknak  Az 1945-ös novemberi választáson (Országos Parlamenti): Kisgazda: 57% Szocdem: 17%  együtt is csak 1/3 Kommunista: 17% Paraszt Párt: 7-8% Ha normális demokrácia lenne, szovjet megszállás nélkül, akkor a Kisgazda Kormány tisztán következne, ehelyett viszont egy koalíciót kellett csinálni: olyat, amibe a kommunisták is benne vannak Végül olyan koalíció lesz, amibe mind a 4 párt benne van, nincs normális ellenzék, de a parlamenti kormány Pártok között állandó a kemény harc (Mai fontos tárcák: Bel – Kül – Pénz – Had) Ekkor a Belügy és a Közlekedés tárca volt a fontos. A kommunisták megszerezték ezt a kettőt Nyomás

gyakorlással vették el a Kisgazdáktól. A szovjetek élelmiszer begyűjtést fognak végezni, ha nem kapják meg a tárcákat. Azt mondják, hogy elállnak a gyűjtéstől, ha „Demokratikus kormány” alapul, azaz megkapják a két tárcát. Tildy Kisgazda a min.e, de a belügyet is elvették tőle a kommunisták Előbb Nagy Imre, majd Rajk László kezébe került a Belügy. 1946 eleje: Napirend: Államforma megváltoztatásának a kérdése 1946 február: Királyságból – Köztársaság: Tildy Zoltán lesz a Köztársasági Elnök, az új Kisgazda min.e: Nagy Ferenc 1946 elején: Újabb belpolitikai botrányok 1, A kisgazdák arányosítást akarnak: arányoknak megfelelő pozíciókat szeretnének - 44 végén 45 elején minden fontos tisztséget a kommunisták töltöttek be: rendőrkapitány, stb. – ez a választásokhoz képest aránytalanul sok a kommunisták javára. 2, A földosztás esetleges helyszíni hibáit akarják korrigálni  A kommunisták ezt rögtön

kihasználták, és kiforgatták: A földosztás visszavonásának állítják be, pedig eredetileg ez szakmai kérdés volt.  1946 elején : Ezt kihasználva a Kisgazdákon kívüli 3 pártból megalapult a Baloldali Blokk. - össztüzet zúdítottak a Kisgazdákra „ Ki a nép ellenségeivel” - a Kisgazda párt nem bírta és meghátrált: a párt erősebb fellépésű tagjait, Sujok Dezsőt, és 20 társát kizárták, nagy nyomás alatt voltak. (Szalámi taktika első szelete) http://www.doksihu Közben 2 fontos esemény: 1. Felvidéki Magyarság Tragédiája: Csehszlovákiai magyarság - Benes: csehszlovák politikus: - magyarellenes, de a szudéta-németeket is az utolsó szálig kiűzték. - a magyarokkal is ezt tervezték, de ezt így nem tehették meg: ezért - A magyarokat a Benes – dekrétumnak nevezett rendelkezés csomagban megfosztották az állampolgári jogaiktól, a magyarokat törvényen kívül helyezték – az volt a cél, hogy a magyarok tömegesen

kerekedjenek fel, és menjenek el.  Botrány: a Magyar kormány tiltakozik. http://www.doksihu Megállapodás: Amennyi magyarországi szláv önként jelentkezik, hogy visszamegy Csehországba, ők annyi magyart haza küldhetnek. Aki magát szlováknak vallotta az visszakapta az állampolgári jogait 2. Magyarországi Német – Svábok kitelepítése 1945 után: Magyarország követi el 1945 utáni 2-3 évben - 200 ezer ember vagonokban, 2. generációsokat is vittek ki, voltak, ugyan akik szolgáltak az SZSZ-ben, de volt sok ártatlan is. 1946: Rajk belügyminiszter rendelete: - több ezer szervezett egyesületet betilt, a civil szférát akarja megfojtani, mindenből 1-3 szervezet volt, amit a párt ellenőrzött, ha sok ember összejár, az veszélyes lehet gondolták. 1946 augusztus 1.: Infláció megfékezése: - A Pengő helyett bevezetik a Forintot. Az USA visszaadta a Nemzeti Bank aranytartalékát - átlagbérek: párszáz forintos bérek Államosítások 1946:

lezajlik az államosítások első hulláma: - szénbányák, hőerőművek, legnagyobb nehézipari üzemek. 1947: A Nagy Bankok és azok Ipari érdekeltségei 1948: Száznál több munkást foglalkoztató üzemek 1949: 10-nél több munkást foglalkoztató üzemek - a pénzügyi szektort az ipart államosítják, ezen túl minden kis vendéglőt, mindent elvittek  Ez rablás A politikai rendőrség is a Kommunisták kezén van.: Különböző elnevezéseken fut: 1945: PRO (Politikai Rendészeti Osztály) 1946-47: ÁVO (Államvédelmi Osztály) 1948: ÁVH (Államvédelmi Hatóság) Vezetője: Péter Gábor 1946-47-ben kiteljesül a szalámi taktika: A Kommunista Párt kihasználja az ÁVH-t és a Katonapolitikai Osztályt (kommunista befolyás alatt állt), és ezekkel koncepciós ügyeket kreált, amivel a kisgazdákat akarták lejáratni:  Magyar Közösség ügye: ez egy nem túljelentős szervezet volt, azt tervezgették, hogy az ország függetlenségének visszanyerése

után, hogyan szorítják vissza a szovjet befolyást. Egyes tagjai kisgazda politikusokkal kapcsolatban álltak. Hírbe lehetett hozni őket Aki parlamenti képviselő, azt a rendőrség csak úgy nem hallgathatja ki. A rendőrség ki akarta hallgatni Kovács Bélát. Ő önként ment el a rendőrségre, hogy kihallgassák Semmit sem tudtak rábizonyítani 1947. február 25-én Kovács Bélát a nyílt utcáról szovjet biztonsági emberek elhurcolták, a Szovjetunióba vitték. 56-ban engedték haza Ennek megfélemlítő hatása volt az országra 1947 Februárban (még ez előtt) már aláírta Magyarország a Békét Párizsban. Trianonhoz képest Pozsony környékén még 3 falut elveszített az ország. Ezzel Magyarország visszakapta a függetlenségét De a szovjetek itt maradtak, mert arra hivatkoztak, hogy a szintén felnégyelt Ausztria keleti részén lévő szovjetekkel az utánpótlási kapcsolatot fenn kell tartani. (55-ben kivonultak Ausztriából, de mivel Magyarország

aláírta a Varsói szerződést, ezért ekkor erre hivatkoztak, és nálunk maradtak.) Május végén Nagy Ferenc miniszterelnök kiment Svájcba pihenni. Amíg kint volt, Rákosi (miniszterelnökhelyettes) „kiderítette”, hogy Nagy Ferenc is részt vett az összeesküvésben Úgy mondatták le Nagy Ferencet, hogy az itthon lévő gyerekével zsarolták meg. Aláírta a határon a lemondást, visszakapta a gyerekét és kint is maradt, majd később pedig Amerikába ment ki. http://www.doksihu Dinnyés Lajos (kisgazda) lett a miniszterelnök. Ezt mondta: „Milyen az az ország, ahol én miniszterelnök lehetek?” (nem tartotta magát alkalmasnak, miniszterelnöknek) http://www.doksihu 1947 augusztusára a Kommunista Párt kierőszakolja az új választást. - Csalások voltak. Már a felkészülés is törvénytelen volt Több 10 ezer embert töröltek a választók közül (kisgazda szimpatizánsokat) különböző ürügyekkel. - Ez volt a kék cédulás választás. Sok

ember a választás napján nem volt otthon (Nem ott dolgoztak, ahova be voltak jelentve.) Kaptak kék cédulát, amivel tudtak ott szavazni, ahol dolgoztak Sokkal több cédulát nyomtattak. Sok embert teherautókra raktak, és ők több városban is szavaztak De a kommunisták így is csak 22-23%-ot kaptak. (ebből 4-5%-ot csalással szereztek) Új pártok a választáson: - DNP (Demokrata Néppárt) Keresztény demokrata párt volt. Vezetője: Barankovics István MFP (Magyar Függetlenségi Párt) Ez a KGP-ből vált ki. Vezetője: Pfeiffer Zoltán DNP 16% MFP 13,5% KGP 15 % SZDP 15% - Tehát a kommunizmust ellenzők több mint 50%-ot kaptak. - Maximum az ország 1/3-a akart kommunizmust. - Az igazságügy miniszter Ries István volt.(Szocdem) Jelentették neki a csalást Tiltakozott Rákosiéknál (Elfogták, néhány évvel később a börtönben agyonverték.) - Fennmaradt a koalíció, de már voltak ellenzéki pártok A választás után hamis ajánlószelvényekre hivatkozva

megsemmisítették az MFP eredményeit. Leszűkült az ellenzék. 1947 végére de jure parlamentális rendszer van (demokrácia), de facto már a kommunisták kezében van a hatalom. 1948 júniusában a két bal oldali párt egyesült: MKP + SZDP = MDP (Magyar Dolgozók Pártja) - Ez lesz a kommunista párt  Magába olvasztotta a Kommunista Párt a Szociáldemokrata Pártot. - Szakasits és Marosán hajlott az egyesülésre. Az új pártban komoly tisztséget kapnak Tildyt egy rokonának az ügye miatt lemondatják. - Szakasits lesz a köztársasági elnök. (1948-ban Marosán az ÁVH börtönébe került, Szakasits háziőrizetbe) - Az egyesüléskor háttérbe szorították az SZDP-n belül azokat, akik nem akartak egyesülni. Nagygyűlést tartottak. Itt rengeteg Marosán párti volt, belefojtják a szót abba, aki nem kommunizmus-párti - A Népszavából a Szakszervezetek Lapja lett. 1948 nyár: Egyházi iskolák államosítása (azért nyáron, mert ekkor zárva vannak, és

kevesebben tudnak tüntetni) - azért volt egy tüntetés, ami jelentős volt: Pócspetriben: itt egy rendőr golyó által meghalt (később kiderült, hogy baleset volt, és, hogy magát lőtte le, de ezt nem terjesztették, hanem úgy állították be, hogy az egyház felbujtotta az embereket) - Sajtó: „az egyház tömegesen felfűtötte a népet” - Az egyházat megbélyegezték, durva támadások indultak az egyház ellen. Híres ügy: Mindszenti József ügye: (esztergomi érsek, hercegprímás, erősen szovjet ellenes) - őt már a nyilasok is zargatták 1948 karácsonyán tartóztatták le (erősítve, hogy ők mindent megtehetnek), mindenféle képtelen vádakat varrtak a nyakába, végül életfogytiglan kapott. http://www.doksihu - 1956ig börtönben volt, ekkor a forradalom kiszabadította, ekkor párnapos szabadláb után az Amerikai nagykövetségre kellett menekülnie, ahol 71ig volt házi őrizetben, halála előtt egy rövid időre még kiengedték Rómába.

Az egyházi vezetőket üldözik: Pl: Grősz József (nem csak a katolikusokat, minden felekezet vezetőit) http://www.doksihu 1948: Tildy helyett Szakasics lett a Köztársasági Elnök 1948-49-re: A többpártrendszernek „annyi”!!! Az ellenzéki pártokat ellehetetlenítik. Ezeknek a vezetői (ellenzéki politikusok) ha tudtak külföldre menekültek A koalíciós pártokat meghagyták (MDP, KGP, NPP) 1949: Választás - Közös Népfront listán indult minden jelölt, az emberek vagy elfogadták a listát, vagy nem, de másra nem szavazhattak, tehát mindenképp nyernek: A lista fő élén MDP-és politikusok voltak, de az álca miatt még volt egy-két KGP-és politikus is a listán. - Nincs DEMOKRÁCIA, mert nincs alternatíva, nincs választási lehetőség 1949. augusztus 20-ra: Új Alkotmányt vezetnek be: („Szocialista Alkotmány”) - papíron szép „A dolgozó népé minden hatalom” (ez a hatalom valójában Rákosié volt) - új címert vezetnek be. 1949: Rajk

per: (Kommunista belügyminiszter) A Kommunista Párt a saját embereit is elkezdte tisztogatni, és ez hatalmas hatást, félelmet gyakorolt a népre. - Rajkot, Szőnyit, Szalait, és még sok vezetőt, valamint magas beosztású tábornokokat: Pálfy tábornok perbe fogtak. - Vád: „Titoista Trockista Összeesküvés” („kiakarták szolgáltatni az országot Titonak” - Halálra ítélték őket - Rajk temetését 1956 előtt rendezték meg, sokan voltak a temetésen, hogy tiltakozhassanak a rendszer ellen. {Rajk perbe fogása: 1, nem volt moszkovita, nem protezsálta senki 2, Rajk Rákosival szemben egy jó kiállású férfinak számított – hiúság - állítólag azért vállalta, mert azt hitte, hogy a kivégzése álca lesz, és majd új nevet kap és élhet titokban boldogan} Két évvel később Kádárt is elkapták, ekkor a belügyminiszter Zöld volt, ő tudta, hogy most ő fog következni, ezért mielőtt eljöttek volna érte, már azelőtt öngyilkosságot

hajtott végre a családjával együtt. 1950-ben bevezetik a Tanácsrendszert. (önkormányzatok helyett hozták létre) A polgármestert az állam nevezte ki, nem a nép tanácselnök. (adóbehajtás, stb) 1947-ben volt egy 3 éves terv a gazdaság fejlesztésére. 1950-ben bevezetik az 5 éves tervet. (miből, mennyit, hogyan kell termelni) A vállalatoknak semmi önállóságot sem hagytak. Eltúlzott nehézipari fejlesztés volt Az akarták, hogy legyen Magyarország a vas és acél országa Túl sok pénzt szántak erre, túl keveset a könnyűiparra. Ezt még meg is emelték, így még eltúlzottabb lett Csúcsberuházások voltak. Dunapentele (mai Dunaújváros) nevű faluból létrehozták Sztálinvárost (49-ben felszámolták Budapesten a prostitúciót. Átnevelő munkára küldték őket Leküldték őket Dunapentelére, ahol viszont sok munkás volt) Bányászat túlzott fejlesztése. Ilyen városok: Dorog, Tatabánya, Kazincbarcika (itt internálótábor is volt) A

könnyűipart elhanyagolták. Fontos volt a mezőgazdaság. Elkezdik a TSZ (Termelőszövetkezet) szervezést erőltetetten Aki nem volt hajlandó belépni, mert egy picit tehetősebb volt, az rögtön kulák lett. Ezekre irreális adó és terménybeszolgáltatást vetettek ki. Ez a padláslesöprések időszaka Mindent elvettek Sokan otthagyták a földjüket, mert erre nem voltak hajlandók. Inkább elmentek a nehéziparba Élelmiszerjegy rendszer volt. Sztahanov módszerét vették át. minél többet termeljenek: 130-200% http://www.doksihu A kor művészete a szocialista realizmus. Festmények témái: építkezés, ipar, munkások http://www.doksihu A gyáripari termelést először 86%-kal akarják emelni, majd 310%-kal. Annyi hadseregfejlesztésre szánt pénz ment el, mint 1942-ben (háborús év). 1950-től több ezer embert kitelepítenek Budapestről vidékre. (akik a Horthy rendszerben gazdagabbak voltak, vagy komolyabb pozícióban voltak) Egy ember kb. 50-100

kg-t vihetett magával, jött érte egy teherautó, kivitte az embereket egy teherpályaudvarra, vonatra tették őket, és eldugott falvakba vitték őket. Betették őket egy-egy kulák házába. Dolgozhattak, de nagyon kevés pénzt kaptak Internálás: mikor valakit letartóztattak, majd internálótáborba vitték. Recsken, Kazincbarcikán volt ilyen munkatábor. Nehéz fizikai munkát végeztettek velük, alig kaptak enni Rengeteg ember ellen indult eljárás 1953-ban meghalt Sztálin. Baj volt a rendszerrel Ezt érzékelték a szovjetek is 1953 júniusában kirendelik a pártvezetést a Szovjetunióba. Kirendelik Nagy Imrét is (neki ekkor nem volt komolyabb tisztsége) Itt durván bántak Rákosival. Rákosi ekkor pártvezető és miniszterelnök volt Lefokozták Megőrizhette a pártvezetőséget, de Nagy Imre kapta lett a miniszterelnök. Hazajöttek Június végén elfogadtak egy új programot (MDP Központi Vezetőség): Júniusi Program v. Júniusi út - Ezt a lakossággal

teljesen nem ismertették meg. - Az ország csak júliusban, Nagy Imre beszédéből értesült arról, hogy mi történt. (hogy ő lett a miniszterelnök) - Vissza akarja fogni a nehézipar túlzott fejlesztését, helyette a könnyűipart kell fejleszteni. életszínvonal növelése. - TSZ-eket önkéntes alapon kell szervezni, hogy akár ki is lehessen lépni belőle. - El kell törölni a kuláklistákat. - Felszámolják az internálásokat. - Ígéretet tesz arra, hogy felülbírálják a törvénytelenségeket (koncepciós pereket). Az utolsó megy a legnehezebben, mert ezt Rákosi fékezni akarja. Akik még börtönben voltak, kiengedik őket, kapnak állást, lakást. Minden lassan valósul meg. Rákosi szabotálni próbálja ezeket (sok szövetségese van, akik nem érdekeltek a változásokban). 1954: Nagy Imre megszervezi a Hazafias Népfrontot - célja, hogy legyen egy nagy tábora, amire számíthat, ide olyan embereket vesz fel, akik nem párttagok, de nem is ellenzéki

tagok, vagyis némileg egyet értenek a rendszerrel 1954: Nagy Imre megbízott egy Közgazdász Csoportot, hogy a gazdaság állapotáról készítsenek tanulmányt, a Közgazdász csoport azt tanácsolta, hogy próbáljanak a piaci viszonyok felé orientálódni. 1954-ben Rákosi már többször megpróbálta Nagy Imrét eltávolítani, igyekezett aláásni Moszkvában. Rákosi csak akkor érte el a célját, amikor az NSZK-t felvették a NATO-ba, ugyanis ekkor a Szovjetunió úgy érezte, hogy a újra a nehézipart kell fejleszteni, egy lehetséges újabb háború miatt. Ekkor tájt a Malenkov Moszkvában a könnyűipart akarta fejleszteni, és emiatt a javaslata miatt le is fokozták, Rákosi ekkor már könnyen hivatkozhatott Malenkov lefokozására, és így 1954 végére el is érte a célját, Nagy Imre bukását. Nagy Imre menesztését csak 1955 április 4-e után közölték (megvárták ezt a szimbolikus ünnepet) Helyére Rákosi feltétlen híve, Hegedűs András került.

- Nagy Imrét már nem bántották, nem érte megtorlás, de kitiltották a pártból, és a hatalmát elvették. - A befolyása azért némileg megmaradt. Rákosiék számára ez már „nem igazi visszatérés”, Rákosi hatalma ekkor már nem lesz olyan, mint 1953 előtt volt.  Ezt az is mutatja, hogy még http://www.doksihu - 1955-ben egy tucat értelmiségi, művész memurandumot / tiltakozó levelet írt a pártvezetéshez, amelyben Nagy Imre mellett és az ő elképzelései mellett álltak ki. És ami a legfontosabb, hogy őket sem büntették meg http://www.doksihu 1956 Február: Szocialista Kommunista Párt 20. Kongresszusa - Hruscsov keményen bírálta Sztálint - És mégis, mikor Rákosi visszatért, ő hazudott, és azt mondta, „a Kongresszus engem igazolt” - Próbált még taktikázni, de ekkor már egy átlagos 28 éves tanár is neki merte szegezni azt a kérdést, egy gyűlésen, hogy „ugyan már, de hibái vannak, bűne van, abba kéne már hagyni”!

Petőfi kör működése: - Ez volt az ifjúsági szervezet műhelye - Nyilvánosságot biztosító legális fórum, ami Rákosi kezébe került - Több ezren akarták hallani, ki kellett hangosítani az utcára - Sajtószabadságról, a Magyar – Szovjet viszonyról, a gazdaságról beszéltek, kritikus, kötetlen, szabad hangnemben  Rákosi ezek alapján listát állított össze (több 100 fős), a listán szereplőket az ÁVH-val akarta letartóztatni, de ez már nem sikerült neki. MDP – KDP Gyűlés: - Szovjet magas rangú vezető: Mikojan Magyarországra érkezik - Ő hozza a Szovjet Döntést, hogy: Rákosinak mennie kell! - Aki egyetértett a rendszerrel, de egy kicsi változást akart az Kádárt akarta, ez lett volna a helyes döntés, de ehelyett Rákosi első embere Gerő került Rákosi helyére (Gerő legalább annyira sáros volt, mint Rákosi) 1956 okt 6: - Rajkék ünnepélyes újra temetése, hatalmas gyászpompával. - Szép szavak: „Elvtársaink emléke”,

„Többet ilyen nem lesz” (Voltak még később is koncepciós perek, pl: Nagy Imre ellen is.) - A temetésen sokan voltak, de nem a részvét, hanem a rendszer ellen való demonstrálás vitte őket oda. - Nem sokkal később a demonstrálók az örökmécsesnél tüntetést is tartottak.  Eléggé „forró” a helyzet  Felgyorsultak az események: Jelek, hogy a rendszer kopik / erodálódik: 1. több kritikus cikk jelenik meg 2. a leghíresebb cikk: „Miért nem szeretem Kucsera elvtársat?” – egy fiktív alakot, egy kommunista pártvezetőt ír le, de aki olvassa rá ill. magára ismer 3. A magyar pártvezetés kilátogat Belgrádba (Kanossa járás), okt 23-án értek haza Október közepén: - Szegeden megalapul a MEFESZ: Független Diákszervezet – tevékeny fiatalok hozzák létre Október 22-én: A Budapesti Műszaki Egyetemen Diákgyűlés: döntöttek: - hogy másnap a lengyelekkel való szolidalítás jegyében lesz egy tüntetés. (lengyel-szovj

összecsapás lebegett a levegőben) - elfogadnak követeléseket a 12 pont mintájára, de ekkor különböző, tizenvalahány pontos listák keringenek: „távozzanak a szovjetek, legyen több pártrendszer, sajtószabadság, DEMOKRÁCIA!” - a Kommunistak lapja, a „Szabadnép” üdvözli a fiatalokat, és nem fordul ellenük. Október 23: - A demonstrációt megtartják, de a hatóságok délelőtt betiltják, de a tiltakozások miatt (még a párttagok is tiltakoznak a betiltás ellen) mégis engedélyezték - Ez a bizonytalanság a tömeg számára azt jelentette, hogy a hatalom gyengül. - A demonstrációt különböző helyszíneken megtartják: Petőfi szobor, Műegyetem - A megmozdulás fő helyszíne a Bem tér. - A tömeg vonul, a zászlókból kivágják a csillagot. Jelszavak „Aki magyar velünk tart” , „Nagy Imrét a kormányra, Rákosit a Dunába” http://www.doksihu - - Este a tömeg a Kossuth térre vonult, és Nagy Imrét kérték, hogy szóljon.

Nagy Imre úgy kezdte: „Elvtársaim” ezért a nép kifütyülte, de azért meghallgatták. (piti dolgokkal próbálnak ellenállni, például: lekapcsolják a villanyt, de a tömeg nem félt a sötétben, fáklyákat gyújtottak) A tömeg szétszakadozott: az egyikrésze kiment a Felvonulási térre, Sztálin szobrát, nehezen, de végül ledöntötték, a szobor csizmája ott maradt, abba zászlókat raktak. A tömeg a Bródi Sándor utcába a Rádióhoz ment, a tömeg követelte, hogy olvassák fel a pontokat, de a rádió nem volt hajlandó, hanem Gerő elítélő beszédét olvasta fel  ez csak olaj volt a tűzre.  A tömeg egyre elégedetlenebb. * A Rádiót az ÁVH-sok védték. {ÁVH-ba soroztak is, és a határőrség is hozzájuk tartozott, volt aki nem volt híve a rendszernek.} * Az ÁVH-sok bele lőttek a tömegbe, később küldtek katonákat az ÁVH segítségére, de a katonák vagy átálltak vagy haza mentek és átadták a fegyvert. Később a tömeg

teherautókat is szerzett, és mivel tudták, hogy a külvárosi gyárakban voltak fegyverek, ezért szereztek fegyvert, és fegyvert mindenki kapott aki kért. Éjszaka tűzharc volt a Rádiónál, és mind a 2 oldalról voltak halottak! Pest utcáin több százezer ember hömpölygött Éjszaka: A pártvezetés Hegedűst éjszaka menesztette a miniszterelnökségéből és Nagy Imre lett a min.e Éjszaka szovjet harckocsik, tankok jelentek meg Budapesten. (biztos, hogy nem Nagy Imre riasztotta őket) Szinte azonnal megindult az ellenállás. A szovjet tankok gyalogsági fedezet nélkül jöttek, így pedig eléggé sebezhetőek voltak. (Azt hitték, hogy a nép majd pár robbantástól szét fog szaladni) {A tankokat úgy végezték ki, hogy amikor több tank bevonult egy szűk utcába, akkor az elsőt és az utolsót kilőtték, így a többi is beszorult, a fedezékekből molotov-koktélokat dobáltak, üveg volt bőven, rongy és benzin akadt. A macskaköveket előre felkenték

gépzsírral, mert tudták, hogy kb merről fognak jönni a tankok, a tankok a zsíros felületen nem tudtak mozogni.} Fontosabb felkelő gócpontok:  Korvin köz – itt volt egy pici benzinkút  Tűzoltó utca  Fráter utca  Baros tér – Keleti pu.  Széna tér  Móricz Zsigmond körtér {rengeteg 14-15 éves fiatal harcolt} Állítólag 600-700 orosz katona halt meg az októberi napokban ez sok tankot jelentett. (tankonkénti legénység max. 4 fő) Október 24: - A kormány Statáriumot, rögtön ítélő bíróságot hirdetett. „aki nem teszi le a fegyvert, azt elítélik” {húzták, először du. 2 majd du 3, majd du 4 lett a határidő – nem voltak eréjesek}  ennek semmi eredménye nem lett. - nem tették le a fegyvert Október 25: 1) Az MDP élén vezető csere: Gerőt leváltja Kádár (ezt a lépést már nyáron meg kellett volna tenni) 2) Kossuth téri vérengzés: http://www.doksihu - - Budapesten Sztrájk volt, állt az élet, mindenki

gyalog ment, egy nagy tömeg verődött össze, és a Parlament elé ment. A tömeg körülölelte az ott lévő tankokat, a tankok és a katonák pedig nem támadtak, hanem barátkoztak, de közben a környező épületekről tüzet nyitottak a tömegre. 100as nagyságrendű halott volt Az ÁVH-sok lőttek Brutális vérengzés, amiért a baloldal a felelős Vidéken több városban is volt hasonló eset, ezekben a napokban a legjelentősebb: 1. Mosonmagyaróváron volt: Itt a Határőr laktanyánál gyűlt össze a tömeg, ami az ÁVH-nak volt a része Itt is 100as a halottak száma, itt is bele lőttek a tömegbe. 2. Miskolcon is volt, meg egy Tisza melletti kisvárosban is (itt alacsonyan szálló repülőről lőttek) http://www.doksihu Az emberek elkezdték üldözni az ÁVH-sokat. Előfordultak lincselések, az ÁVH-sokat ha civilben voltak, akkor olykor a kirívóan jó minőségű cipőjük alapján fogták el és ölték meg őket. Sokakat megöltek, de ezeknek az

áldozatoknak a száma még így sem közelítette meg a felkelők áldozataiét. Október 26: Változás a Kormányban: Bevonják Tildyt és Kovács Bélát (1947-ben hurcolták el a Szovjetunióba, ekkor jött vissza) a működésbe. Október 28: Forduló: A párt lapja, a Szabadnép is úgy nevezi a történteket, hogy „Nemzeti Demokratikus Forradalom” Nagy Imre is nemzetinek és demokratikusnak mondja. {Az ez megelőző napokban a baloldal részéről már volt olyan felkészülés, hogy a Korvin közt alá aknázzák, és felrobbantják, de ezt Nagy Imre leállította} Nagy Imre bejelentései: 1. Tűzszünet a felkelőkkel 2. Bejelenti az ÁVH feloszlatását (az ÁVOsok tömegesen menekültek Thökölre) 3. Budapestről kivonják a szovjet csapatokat, ez a köv 1-2 napban meg is valósul 4. Fizetésemelések 5. Nemzeti ünneppé nyilvánítják Október 23-át és Március 15-ét 6. Új címer: Kossuth címer, korona nélküli Ekkor nem volt rablás, fosztogatás.

Megalakulnak: - Munkástanácsok alakulnak (gyárakban a dolgozók maguk között választanak) - Forradalmi bizottságok, (önkormányzat szerű, vidéki városokban, falvakban) - Diáktanácsok (egyetemisták) Október vége: - Bevonják a rendfenntartásba a felkelőket. Nemzetőrségnek nevezték őket Kopácsi Sándor volt a rendőrség vezetője. (átállt a rendőrség a felkelők oldalára) Október végén: - Kitört a Szuezi háború. Egyiptomot megtámadta Anglia, Franciaország és Izrael Ez a világ figyelmét megosztja előtte mindenki ránk figyelt. - Mindenki velünk szimpatizált a világon. Kicsit segítenek a lengyelek, az USA, stb De az USA nem segít igazán, mert 3. Világháború lehetett volna (Magyarországért nem vállalta a háborút az USA) A magyarok nagyon hősiesek voltak. Október 30-án: 1. megalapul a koalíciós párt 2. bejelentik a többpártrendszer helyre állítását 3. A Szociáldemokrata Párt újra alakul az igazi szocdemekből (Kétthly

Anna, stb) 4. A KGP, a parasztpárt (Veres Péter) új néven alakul újra: Petőfi Párt Fontos vezetője: Bibó István (politológus – politikai szakértő) 5. A Köztársaság téren volt az MDP székháza (Ma az MSZP székháza) Ezt 30-án megostromolják a felkelők, ÁVH-sok őrizték. Az ostromban az a Mező Imre is meghal, aki reformkommunista volt (Nagy Imre híve), a tömege ekkor már nem válogatott. Több órás ostrom volt Tankokat küldenek ki, de ezek is átállnak a felkelők mellé. Elkezdik lőni az épületet Több ÁVH-s őrt agyonlőttek Olyan hírek is voltak, hogy titkos pincebörtönök voltak a székház alatt. Nagy fúrások voltak, de nem találták semmit http://www.doksihu Október 31-én vagy 1-jén - bejelentik az MDP megszűnését. - Létrehozzák az MSZMP-t (Magyar Szocialista Munkáspárt). Vezetője: Kádár - A Szabad népből Népszabadság lesz. - Kádár olyan beszédet mond, amiben kiáll a forradalom mellett. - Nagy Imre bejelenti a

semlegességet és a Varsói szerződésből való kilépést. Egyesek szerint ez hibás lépés, mert a szovjet tankok nemsokára megjelentek. Ez hamis érv Így is, úgy is leverték volna a forradalmat Október végén kiszabadítják a katonák a háziőrizetből Mindszenti Eszetergomi Érseket. Feljön Pestre Miközben október végén a szovjetek kivonultak Pestről, a Nagy Imre kormány már a Magyarországról való szovjet kivonulást tervezi, eközben Hruscsov lázas diplomáciai tárgyalásokba kezd a fontos szocialista országokkal, leginkább Kínával, Jugoszláviával. Mindenhol elfogadták, hogy le kell verni a forradalmat Állítólag a szovjetek Münnich Ferencet akarták Magyarország élére, de Titoék azt javasolták, hogy legyen inkább Kádár. Október végén, november elején elhatározták a szovjetek, hogy leverik a forradalmat. Ehhez megkapták a többi kommunista ország támogatását is. Nagy Imréék többször tiltakoznak, mert: - November

elejétől szovjet tankok vonulnak be Magyarországra a Szovjetunió és Románia felől. - Bekerítik a nem szovjet kézen lévő magyarországi repülőtereket. November 3-án (Szombat) úgy tűnik az országban, hogy győzött a forradalom. November 5-ére, hétfőre a sztrájk befejezését rendelik el. Megindulna a romeltakarítás, a közlekedés, az iskolák megnyitnak Megindulnak a tárgyalások. Maléter Pál volt a hadügyminiszter. A kilián laktanya parancsnoka volt 28 körül átállt a forradalom mellé Ő vezeti a tárgyalásokat. Előbb a Parlamentben, majd Tökölre mennek. Az éjszakai órákban a törvényes kormányküldöttséget letartóztatták a szovjetek. (diplomáciában példátlan módon) November 3-án Mindszenti egy rádióbeszédet mond. Alapvetően helytálló és a békés munkára helyezi a hangsúlyt. November 4-én hajnalban Budapestet újra megtámadják a szovjet csapatok. A vidéki laktanyákat megtámadják, elküldik a katonákat. Volt, ahol

ezek ellenálltak (Pl Csepel itt szovjet gépeket lőttek le) Óriási szovjet túlerő volt. Nagy Imre megdöbbentő rádióbeszédet mond: - megtámadták Magyarországot a szovjetek, a törvényes kormány a helyén van, stb. - a magyar nép nevében segítséget kér Magyarországnak. - A Nagy Imre kormány a felajánlott védelmet igénybe véve a Jugoszláv követségre menekül, Mindszenti az Amerikai követségre. Szolnokról is felhangzik egy rádióadás. Bejelentkezik a Kádár vezette, úgymond Forradalmi Munkás Parasztkormány. De ez a kormány az ÁVH-sokat és a kommunista kormány vezetőit takarta, nem volt munkáspárt. November 4-én támadják meg Budapestet a szovjetek. Kb 1 hetes harc volt Vidéken kicsit tovább tartottak a harcok. Ekkor már hatékonyan támadtak a szovjetek, hatalmas túlerő volt http://www.doksihu November 14-én megalakul a Nagy Budapesti Munkástanács. Vezetője: Rácz Sándor Sztrájkot hirdetnek Több hétig tart.

http://www.doksihu November 7-én: - felhozták Kádárékat a szovjetek. - Kádár néhány embere: Apró, Dögei. Megszerzik a karhatalmat - Pufajkások: ÁVH-sok, pártmunkások, hozzá hű vezetők. Ők végezték a terrort Végigrazziáztak városokon Tömegesen internáltak embereket. Sokakat bebörtönöztek November 22-én Nagy Imrééket Kádárék kicsalják a Jugoszláv követségről, elrabolták őket, Romániába hurcolták őket. Itt háziőrizetben voltak December: - December 4-én nőtüntetés volt. Nők vonultak ki a forradalom mellett tüntetni - December 6-án vörös zászlós tömeg tüntet Kádár mellett a Nyugati pályaudvarnál. Ellentüntetők megtámadják őket. - December elején több városban sok embert letartóztattak a pufajkások (azokat, akik kiálltak a forradalom mellett). - Tüntetések voltak. Több helyen belelőttek a tömegbe A legvéresebb sortűzre Salgótarjánban (munkásváros) került sor. Sok halott és sebesült volt - Ráczot is

letartóztatták. Év végére erővel letörtek minden ellenállást Kb 10 ezer embert internáltak és börtönöztek be. Kb 100 ezer ember indult el külföldre - A 60-as évek elejéig mentek a kivégzések. Sok embert elítéltek (az értelmiség nagy részét) Rengeteg embert végeztek ki. (sok fiatalt, munkást) - Mansfeld Péter 17 éves volt, részt vett a forradalomban. Megvárták, amíg 18 éves lett, és kivégezték 1958. június 16–án kivégzik őket illetve Losonczy Géza meghalt a börtönben: éhségsztrájkot tartott és ’kényszertáplálták’ -> csővel (lehet h nem véletlen) Kádár beleőrült a bűntudatba. Azon a napon halt meg mikor Nagy Imrét 1989-ben felmentettnek nyilvánították (Szamizdat: földalatti sajtó, nem legális -> Csaucseszku rémuralmáról.) Amit ma az ország összes pártja elfogad, azt ’56 képviselte -> szabadság, politikai jogok: gyülekezési és egyesülési jog, vallásszabadság, + sajtószabadság. Ma jobb

lenne, ha akkor győzünk: visszahúzó erő volt évekig a fejlődés szempontjából. 1950 vége – végrehajtják a TSZ szervezést sikeresen Termelő Szövetkezetekbe szervezik a parasztok nagy részét. Nem olyan durva a terror, mint Rákosi alatt, de azért volt: szocialista mezőgazdaságnak hívták A TSZ elvileg az összeadó közösségé és nem az államé. A falu képe megváltozik az ’50es évekhez képest a ’70es évekre. Fejlődés megy végbe: ♦ villanyáram ♦ Új házak: kockaházak ♦ Vidéki házakban megjelennek a TV-k, mosógépek, hűtőkstb. Megjelenik a A Kádár korban a ’60as évek első felétől érezhető az életszínvonal emelkedése, Pesten is nem csak vidéken. Ebben a korban 25 évig a ’60as évek elejétől egészen a rendszer bukásáig az életszínvonal fejlesztése a cél, és a teljes foglalkoztatottság: nem voltak hajléktalanok. Mindenkinek volt munkája, de nem voltak rendes fizetések: ez politikai foglalkoztatottság volt.

Sok helyen úgy dolgoztak, hogy nem volt már rá szükség, ezeket bocsátották el a rendszerváltás után: amit nem tudunk eladni pl.: Franciaországban, azt rásózták Romániára 1968 körül – Új gazdasági mechanizmust vezetnek be: Zsákban Táncolás -> meg akarta honosítani a piaci viszonyokat, de ugyanakkor fenn akarta tartani a szocializmust. A piaci viszonyok szerint nagyobb szabadságot kaptak a vállalatok (nem ez a Sztálini én megmondom, hogy mit csinálsz.) Moszkva ennek nem nagyon örült és ezért a Kádárnál merevebb itthoni pártvezetők nyomására ezeket a reformokat befejezték. A többi szocialista országhoz képest Magyarország szabadabb volt, de itt is megvoltak a korlátok. http://www.doksihu 1970s – az olajár hirtelen emelkedése begyűrűzött Magyarországra, ami megrázza a gazdaságot. Az arab államok többszörösére emelték a kőolaj árát, politikai okokból. Ez hatott a világgazdaságra és az árak emelkedtek. A rendszer

bukása nem csak itt, hanem a Szovjetunióban is (mert ’88-’89-ig nem volt ellenzéki tevékenység) a gazdasági rendszer miatt következett be. Ezek után Gorbacsov elengedte a szocialista országokat (Nagy tömeget nálunk csak a falvak rombolása mozdított meg.) Magyarországon a Kádár rendszer életszínvonalat emelt, és annyit várt, hogy ne mondjanak ellent, nem követelt azonosulást -> „Aki nincs ellenünk, az velünk van!” – Kádár „Aki nincs velünk, az ellenünk van!” – Rákosi Az emberek dolgoztak, nem tette keresztbe és hagyták őket élni. DE: karriert nehezen lehetett befutni, a nélkül, hogy párttag lett volna valaki. Minden fontos pozíció betöltéséről a párt döntött A Kádár kor alatt nem lehetett utazni, csak 3 évente, de ez javult a rendszer alatt, 1 évre. Meghívóval kint lehetett maradni akár 1 hónapig. Szétrajzott a magyarság: diaszpóra KISZ: Kommunista Ifjúsági Szövetség ekkor működik. 1956-57: Munkás Őrség:

fennáll a rendszerváltásig, a párt fegyveres szervezete: nem vetették be, de létezett. GMK: Gazdasági Munka Közösség - ugyan tartható volt az életszínvonal, de az emberek túlhajszolták magukat: 40-50 évesen meghaltak a férfiak. A gyárakban 8 órákat dolgoztak, aztán utána a saját zsebükre a GMK-ban dolgoztak, hogy több legyen. A Kádár-kor Korbéli kultúrpolitika: TTT • Támogatott: alkotások, melyeket a rendszer szívesen fogadott, könyvek, kiadások • Tűrt: még legálisan megjelenthettek: 1 könyv, vagy egy film pl.: A tanú (először tiltott volt, aztán lett tűrt). Épphogy megtűrték, nem tiltották be • Tiltott: tiltott volt. A klasszikusok nagy számban megjelenhettek könyvben, filmben, színdarabban -> olcsó volt: Tolsztoj, Standhal) ∂ Vörös csillag ∂ Május 1. ∂ Corvin ∂ Bástya ∂ a Körúton szűnt meg a Metró, Bányász, Vörös csillag, Május 1., Csokonai mozi stb 4-6 Ft/ jegy Zene: Bizottság, Kontroll, Neoton

Familia, Zizi Labor – „2 út van, az egyik az alkohol, a másik meg járhatatlan. Mozik A rendszerváltás 1980s közepe – a szocialista rendszer válsága érezhető hazánkban is. 1985 – MSZMP 13. kongresszusa: ez nem válság még, ebben az évben van az 1 Parlamenti Választás, ahol többesjelölés van -> tehát pár tucat jelölt a hivatalos jelölttel szemben is befut. Monori találkozó -> ellenzékiek vesznek részt, akikből később az SZDSZ (liberális) és az MDF (népi) lesz. A rendszer bukása előtt mindenki a rendszer ellen van ezért nincs meg a mai megoszlás még. Itt van a polgármester (Csurka is), Rajk (a kivégzett) fia, leendő SZDSZ-esek, a Szamizdat beszélő újság („illegális kiadás”) írói: 1981-89-ig jelent meg: cenzúrázatlan lap volt. 1987 – Lakitelken: Lezsák Sándor telkén megalakult az MDF. http://www.doksihu Új miniszterelnök a párton belüli változás: Grósz Károly kommunista politikus. Őt nyáron

felváltja majd Németh Miklós. 1988 – Jurta Színház (Népliget) előadások: ellenzékiek szervezik. Már baj van: az új pártok is itt üléseznek 1988. március 15 – tűntetés: békésen lement, Petőfi szobor -> Bajcsi -> ◊ Alkotmány -> Kossuth -> 3-4 transzparens: Többpártrendszert! Sajtószabadságot!! Demokráciát!! ◊ Éltették a forradalmat -> örökmécses -> beszédek, -> Margit híd -> Buda -> Batthyány téren volt vége. Az újságok másnap így írták meg: „pár ezer fiatal spontán végigvonult az utakon ünnepelni március 15-ét.” 1978 – 1988 – megalakul a FIDESZ. Az SZKH is megalakul: Szabad Kezdeményezések Hálózata -> SZDSZ Megalakulnak (újjáalakulnak) a történelmi pártok: Kisgazda Keresztény Dem. P KDMP Ker. Dem Nép Párt Szoc-Dem Párt 1988. május – MSZMP értekezletet tart, és ezen az országot Kádár nem lesz többé főtitkár, pártelnök lesz, ez egy új tisztség: felfelé buktató

-> nem volt jelentősége ezután Kádárnak. Grósz lesz a főtitkár. Bekerül a pártvezetésbe: Pozsgay Imre -> Politikai Bizottsági tag lesz: PB: szűkebb 8-10 tagból állt. 1986. június 16 – Nagy Imre kivégzésének 30 évfordulója Erdélyben: tűntetés Csaucseszku ellen -> itthon a Hősök teréről indulva 100 ezres tömeg vonul a Román követség elé, éjszaka volt megrendezve: fáklyás. Ezekről már tényszerűen számoltak be a lapok. 1988 ősz -> lezajlik a miniszterelnök csere: Grósz helyett Németh Miklós lesz. Alatta indul meg az a folyamat, melynek eredménye, hogy a végrehajtó szerv / kormány: kezd megerősödni -> addig a pártnak volt alárendelve. 1989 első 3 hónapja – vízválasztó az események szempontjából: 1) 1989. január – február: Pozsgay bejelenti a rádióban, hogy ’56 népfelkelés volt, ami 1 pozitív értékelés, addig ellenforradalomnak titulálták. 2) Elfogadják pár héttel később a párt vezetői

a többpártrendszert. 3) 1989. március 15 – demonstráció: néhány nappal korábban jelentették be, hogy munkaszüneti nap lesz, addig nem volt az. Óriási tömeg, jelszavak: Haynau <-Kádár Létrejött az EKA: Ellenzéki Kerek Asztal -> egységben az erő a kommunista párttal szemben: MSZMP. 1989 elején Grósz meggyengül, és egy kollektív négytagú váltás jön létre: 1. Grósz 2.Németh Miklós 3.Pozsgai 4.Nyers Rezső: szoc-dem volt régen, aztán az MSZMP-ben is a reformerek közé tartozott Grósz volt így a legbalosabb, a többiek mind mérsékeltebbek. http://www.doksihu A tárgyalások során három pólus lesz: 1. MSZMP 2. EKA Ezek összeülnek. 3. csatolt része az egyiknek Őszre sűrűsödnek az események: nyár végére a kelet-német turisták, az NDK-ból, itt találkoztak a rokonaikkal a Balatonnál, nyugat-német rokonaikat is látni akarták. Ekkor Horn Gyula megnyitotta pár órára a határt, amiről „senki nem tudott”, de mindenki

tudta. (Ezért majd ki is tüntetik.) 1989. szeptember aláírják a megállapodást, ill. néhány párt nem írja alá, de nem vétózzák meg: SZDSZ -> FIDESZ -> KISGAZDÁK -> SZOC-DEMEK. Demokrácia bevezetése Akik nem írták alá, nem értettek egyet azzal, hogy mikor tartsák a választást: Közvetlen elnökválasztás lett volna, nem a Parlament választ elnököt. Az SZDSZ és a FIDESZ azt akarta, hogy közvetlenül a parlamenti választás után legyen elnökválasztás. Népszavazást ínak ki, ahol 4 kérdést tesznek fel. Legfontosabb persze az, hogy: 1) Mikor legyen az elnökválasztás? 2) Legyen-e a nőknek választási joguk? 3) és 4) es kérdések nem lényegek az utolsó három kérdést elfogadta a Parlament, de az első kérdéses volt. Az MDF bojkottot mondott, pár ezer szavazattal győzött az, hogy ne legyen elnökválasztás a Parlamenti szavazás előtt. Pozsgay nagy csalódása – elveszti elnöki sanszát. 1989. október – MSZMP utolsó

kongresszusa Kettészakad a párt:  MSZP – Magyar Szocialista Párt  MSZMP – Magyar Szocialista Munkás Párt: Türmer a vezetője, (Grósz titkára volt talán) Az MSZP kapta a pénzt, az MSZMP kapta a kommunista eszmét. 1989. október 23 ► legális ünneplése a forradalomnak ► Szűrös Mátyás, mint ideiglenes államfő kikiáltja a Harmadik Köztársaágot (1. ’18, 2. ’45-’46-’49, 3 ’89)