Történelem | Középiskola » A Szabadelvű Párt és Tisza Kálmán kormányai

Magyar történelem A Szabadelvű Párt és Tisza Kálmán kormányai A kormányzó Deák-párt 1875-ig egyre fogyó, de kényelmes többséget élvezett. A kiegyezés megszilárdulása a párt lassú szétmállásához vezetett. Különböző társadalmi, gazdasági érdekű csoportok fogtak össze a dualista berendezkedés megszilárdítására. A siker meglazította a Deák-párt egyes csoportjai közötti kötelékeket. 1868: Tisza Kálmán a Bihar vármegyei Nagyváradon elmondta a „bihari pontokat”: - delegációk és közös minisztériumok megszüntetése - önálló magyar hadsereg, pénz-, és kereskedelemügy - Mo. diplomáciai elismertetése De: az ellenzéki Balközép számára csalódást okozott, hogy az 1869., és 1872 évi választásokon alulmaradtak a Deák-párttal szemben.  1872 szept: Ghyczy Kálmán fel kell adni ellenzékiségüket (bihari pontokat) + egyesülni a Deák-párttal. 1873 májusától kibontakozó pénzügyi, gazdasági válság

fölgyorsította a Deák-párt és a Balközép bomlását, segítette közeledésüket. A közjogi radikálisok kiléptek (Mocsáry Lajos, Csávolszky Lajos), létrehozták az Elvhű Balközép Pártot  48-as Párt egy részével egyesültek  Negyvennyolcas Függetlenségi Párt. A Deák-pártból kilépett képviselők + Ghyczy Kálmán (kilépett a Balközépből) létrehozták a Középpártot  egyesülést szorgalmazták. Bittó István feladata a 2 nagy párt egyesülésének az előkészítése volt.  Andrássy is sürgette a belpol. rendezését  1875 február: Deák (kormánypárt) – Balközép (ellenzéke) egyesül  Országgyűlési Szabadelvű Párt (liberális). - Wenckheim Béla átmeneti kormánya is megalakult - Tisza Kálmán belügymin. Lett - 1875. évi választáson elsöprő győzelmet aratott a párt Az ellenzéki pártok szinte fölmorzsolódtak. Tisza Kálmán: 1875-1890 - azonosult a dualista berendezkedéssel - képes volt a kiegyezési

rendszer megszilárdítására és védelmére - „generális”-nak nevezték (Mikszáth: „Szinte diktátori szerepet vitt. Úgyszólván ő vitte mind a nyolc miniszteri tárcát, s ő gondolkodott, beszélt egész pártja helyett.”) - híveitől feltétlen engedelmességet követelt  pártfegyelem - politikai kompromisszumok embere - egyensúlyt igyekezett teremteni az arisztokrácia, középbirtokos nemesség és a nagypolgárság érdekei között - gazdasági fejlődést megalapozta (Bp. felépült) - kormányának tagjai pl.: Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, Baross Gábor, Wekerle Sándor - a társasági életet is a politika fontos színterének tekintette (kaszinó, pártklub, vadászat, kártya, cigányzenés mulatozás). 1 Magyar történelem Tisza – a miniszterelnöki megbízatás várományosaként – legfontosabb feladatának az ország pénzügyi helyzetének rendezését tartotta. 1875. október 20: F J Tisza Kálmánt bízta meg az új kormány

megalakításával A pénzügyek rendezéséhez Széll Kálmán (előző kormány pénzügymin.-e) látott hozzá: - célja az államháztartás egyensúlyának helyreállítása - fel kell számolni a felhalmozódott költségvetési hiányt, - európai gazdasági válságot követő években kellett véghezvinni ezt! - takarékossági céllal csökkentette a minisztériumok költségvetését - a rövid lejáratú hiteleket felváltotta előnyösebb, hosszú lejáratú hitelekkel - magyar államkölcsönkötvényeket bocsátottak ki (állami beruházások fedezésére) - adófizetési fegyelmet kellett bevezetni - adóemelések, új adónemek bevezetése - általános jövedelmi pótadó - fogyasztási adókat növelte  csekély eredmény, de nemzetközileg az ország megőrizte hitelképességét. - megteremtették a korszerű, közteherviselésen alapuló magyar adórendszer alapjait. Gazdaság A gazdasági kiegyezést 10 évenként megújítják, de 5 év elteltével b.melyik

fél módosítást javasolhat. Tisza Kálmán eleve bírálta a Deák-párti kormányok megalkuvó gazdaságpolitikáját.  1875 november 28: fölmondta az osztrák-magyar vám- és kereskedelmi szövetséget, de még nem célszerű önálló vámterület felállítása. Mo számára kedvezőbb új gazdasági kiegyezést igyekezett kötni az osztrák kormánnyal (2,5 évig alkudoztak). - Mo: a szabadkereskedelmi elv fönntartását szorgalmazta, de: - Au: az ipari védővámok híve volt (egyeduralom a magyar piacon) - Mo: fogyasztási adót ne a termelő állam, hanem a fogyasztó állam kincstárába fizessék. Kompromisszumok: - a főleg Au-ban fogyasztott kávéra teára, kakaóra déligyümölcsre kivetett pénzügyi vámokat fölemelték - az osztrák, cseh és morva iparnak kedvezve növelték az ipari vámokat - magyar siker: a gabonára, lisztre és élő állatra vonatkozó agrárvámokat emelték. Pénzügyi önrendelkezés súlyos hiánya, hogy az országnak nem volt

önálló jegybankja. A bankkérdés nem alkotta a gazdasági kiegyezés részét. 1878: Osztrák-Magyar Bank fölállítása - részleges paritás elve  osztrák jegybank „dualizálása”: félig osztrák, félig magyar összetételű + váltakozó helyszínű ülésezés (Bécs, Budapest) - Monarchia közös jegybankja  egyedüli jog a bankjegykibocsátásra - Bécsben és Bp-en 2 egyenrangú Főintézetet állítottak föl: szabadon dönthettek hitelkeretük fölhasználásáról. 2 Magyar történelem - Mo. a közös költségekből nagyobb részt vállalt: 30%-os részt Ausztriának a volt Osztrák Nemzeti Bankkal szemben keletkezett 80 milliós adósságának kamatterhéből is  közvélemény felháborodott. Egyesült Ellenzék 1876. május 10: a Szabadelvű Pártból kb 70 képviselő kilépett, Simonyi Lajos báró (földműv., ipar, kerügyi min volt) vezetésével megalakították a Független Szabadelvű Pártot. 1878 elején a kormánypárt elnöke,

Gorove István szavazásra föl se téve elfogadottnak nyilvánította az új gazdasági kiegyezést  újabb képviselők távoztak a pártból: „disszidensek”, Szilágyi Dezső vezette. 67-es ellenzék a Függ. Szabadelvű Pártból + Szilágyi Dezső vezette pártonkívüliek + Apponyi Albert vezette konzervatívok  új pártszövetség: Egyesült Ellenzék. - cél a Tisza-kormány megbuktatása - „habarék párt”: programjának és vezetésének sokfélesége miatt - egyre fogyatkozott a kormánypárt korábbi többsége. Közigazgatási reform továbbvitele - centralizált és szakszerű állami közigazgatás kiépítése - ellenzék (függetlenségiek) elutasították az önkormányzati jogok megnyirbálását - 1876: közigazgatási bizottságok  megyei önkormányzati igazgatás koordinálása - 1886: tovább szűkítették a törvényhatóságok önkormányzati jogait - a főispánt valósággal a vármegye urává tették: elnöke valamennyi

törvényhatósági testületi szervnek, fölterjesztési joga volt - cél a helyi közigazgatás államosítása - 1886: községi törvény: megszüntette az elöljárók választásának szabadságát, járási szolgabíró hatalma megnőtt (akár a főispáné) - nem magyar népek területi autonómia követelését elutasították  cél: évszázados kiváltságok megszüntetése Csemegi-kódex Mo-on az osztrák büntetőtörvénykönyv van életben, 1861-től Ideiglenes Törvénykezési Szabályok a büntetőjog forrásai. 1867 után kezdődött el a magyar polgári büntető törvénykönyv kidolgozása  Csemegi Károly  Csemegi-kódex - minta a Ny-Eu-i országok polgári büntetőjogi rendszere - a törvény és nem a bíró döntötte el, hogy mi a bűncselekmény - 1878-ban szavazták meg, 1880 szeptemberében lépett életbe - hiányossága, hogy a fiatalkorúakra és a visszaesőkre vonatkozó szabályozást kidolgozatlanul hagyta - addig ismeretlen gazdasági

bűncselekményekre nem adott választ - 1879: kihágásokról hozott időtálló büntetőkódex - 1950, 1961-ig volt hatályban. Csendőrség - 1881-ben állították fel 3 Magyar történelem - szerződéses alapon, fizetésért vállalt csend-, rend- és közbiztonság-védelmi feladatot rendfenntartó, nyomozó és karhatalmi szolgálat nem épült ki országos hatáskörű állami rendőrség 1881: fővárosi rendőrség államosítása („államrendőrség”) Török János irányította (1885-től)  sikeresen szorította vissza az elharapódzó nagyvárosi bűnözést. Antiszemita mozgalom veresége A zsidóság lélekszáma gyorsan növekedett (bevándorlás + nagymértékű természetes szaporodás)  a magyarsághoz asszimilálódtak - sokan sikeres tőkés vállalkozóként a nagypolgárság soraiba emelkedtek - a gazdasági válság idején kapott lábra az antiszemita mozgalom - 1875 április: első antiszemita felszólalás: Istóczy Győző ún.

palesztínai beszéde (zsidókat Palesztínába kell telepíteni) - 1882: tiszaeszlári zsidó hitközséget rituális gyilkossággal vádolták – alaptalanul (Tisza és Pauler Gyula ig.ügymin visszautasította a zsidósággal szembeni vádaskodásokat), végül tisztázták a vádlottakat - 1883 október: Országos Antiszemita Párt, hamar föloszlott. Pártok és választások a 80-as években Többpárti parlamentarizmus  parlamenti váltógazdaság (elvileg): az ellenzéki pártok időről időre leváltják az éppen kormányzati hatalmat gyakorló pártot. Mo mégis csaknem egypárti lett a dualizmus korában. 1878, 1881, 1884. évi választásokon a Szabadelvű Párt kb 55%-kal biztos többséget teremtett. 1887-ben még erősödött is Mérsékelt Ellenzék: kormánypárt jobboldali ellenzéke, 2 ellentétes felfogású vezére volt: Apponyi Albert (modern konzervatívizmus) és Szilágyi Dezső (klasszikus liberalizmus). Nem értek el sikereket Negyvennyolcas és

Függetlenségi Párt: 1884 őszén egyesült a Függ. Párt (Mocsáry Lajos) + a 48-as Párt, Irányi Dániel vezetésével. 15-20%-os aránnyal volt az Ogy-ben Önálló vámterületet és önálló hadügyet és külügyet követelt 1878: boszniai okkupáció belpolitikai következményekkel járt  Széll Kálmán pénzügymin., majd az egész kormány lemondott, de F J harmadszorra is megbízta Tisza Kálmánt a kormányalapítással. 1879: honossági törvény: aki tíz évnél hosszabb ideig megszakítás nélkül külföldön és, és nem kéri állampolgársága meghosszabbítását a Monarchia valamely konzulátusán, elveszíti azt.  Tisza módosítást nyújtott be (Kossuth érdekében  népszerű lett), de leszavazták  1890 március 13.: lemondott, emelt fővel távozott Tekintélye már a véderővita idején meggyengült. Miniszterelnöksége alatt megszilárdult a dualizmus rendszere, folytatódott a polgári intézmények kiépülése és a társadalom

polgárosodása. A gyarapodás, a „boldog békeidők” korszaka. 1902-ben halt meg 4