Földrajz | Természetföldrajz » Természeti erőforrások kis kérdések

Természeti Erőforrás I. Fejezet: A természeti erőforrások szerepe és hatása a társadalom és a gazdaság fejlődésében 1. Mi a természet fogalma? (13 o) Társadalmat körülvevő bioszféra. 2. Mi a Földrajzi környezet fogalma? (14 o) A természet elemeinek (így a talaj, az ásványvagyon, a flóra (növényvagyon) és a fauna (állatvilág)) egymásra ható összességét értik a földterület egy meghatározó részén, saját belső fejlődésnek és az ember által való átalakításának egy adott szakaszában. 3. Mit jelent a kozmoszféra? (14 o) Kozmikus térség. 4. Sorolja fel a geoszférákat! (14 o) a. a levegőburok (atmoszféra), b. a vízburok (hidroszféra), c. a kőzetburok (litoszféra), d. a talajburok (pedoszféra) 5. Mik a természeti feltételek? (14 o) A természet valamennyi területe, eleme jelölhető, de mindig csak valamely meghatározott termelési vagy más tevékenységgel összefüggésben. 6. Mik az ökológiai feltételek? (14 o) Az

élővilág (a növényzet, az állatvilág és az ember) külső feltételeit, azok hatását jelenti. 7. Mi a természeti erőforrások fogalma? (14 o) Természeti adottságok, amelyeket az ember a termelés adott fejlettségi szintjén szükségleteinek kielégítésére hasznosít. A természeti elemeknek azt a körét foglalja magába, amely felhasználható az energiatermelésben, az élelmezési cikkek előállításában és ipari nyersanyagként. 8. Mit ért okszerű környezethasználat fogalmán? (15 o) A természeti erőforrások olyan dinamikus, a társadalom fejlődését elősegítő kiaknázását értjük, amely a megbomlott természeti folyamat-egyensúlyok helyreállítását elősegíti. 9. Kik voltak a földrajzi determinizmus képviselői? (18 o) a. Hippokratész b. Montesquieu c. Adam Smith d. David Ricardo 10. Mit jelent a földrajzi nihilizmus? (18 o) A földrajzi környezet szerepének alulértékelése. 11. Csoportosítsa az erőforrásokat! (19 o)

Kimeríthető erőforrások: • Nem megújuló erőforrások, • Megújuló erőforrások. Ki nem meríthető erőforrások: • Korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, • Korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. 12. Mik azok a globális problémák? (21 o) • Népesség növekedés, • Természeti erőforrások kitermelésének növelése, • Ipari termelés növelése, • Növekvő környezetszennyezés, • Mezőgazdasági területek csökkenése. 13. Kik foglalkoztak mélyrehatóan a szűkösség problémájával? (21. o) • Forrester, • Meadows házaspár, • Mesarovic, • Leontief. 14. Mi teszi bizonytalanná a várható élettartam meghatározását? (22. o) Meglévő erőforrások és a jövőbeni kereslet becslése. 15. Mit ért szűkösség alatt? (22 o) Ezek azokaz erőforrások, amelyek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, tehát mennyiségük véges. 16. Milyen fajtái vannak a szűkösségnek? (22 o) • Fizikai

szűkösség (ez mennyiségi korlát), • Ökonómiai szűkösség (ekkor az erőforrásnak nullánál nagyobb ára van, többnyire erőforrás-járadék vagy bérleti díj keletkezik). 17. Mik a szükségletenyhítő tényezők? (22 o) • Technológiai újítások, • Az erőforrás-kinyerés hatékonyságának növelése, • Helyettesítést elősegítő technológiák fejlődése, • Helyettesítés elősegítése a fogyasztásban, • Hulladék, ill. maradványanyagok újrahasznosítása 18. Mit jelent a helyettesíthetőség? Helyettesítő termékek kitermelését jelenti. Pl fűtés esetén szénféleségek használata helyett szénhidrogén használata. 19. Mik a várható élettartam kiszámítási módjai? (23 o) A teljes erőforrásbázis kiszámítása, a biztos készletek (műrevaló vagyon), a tartalék- és a reménybeli vagyon mértékének felbecslése, meghatározása. 20. Hogyan határozható meg a teljes erőforrásbázis? (23 o) Egy tonnányi földben

található elemi mennyiségeket grammban kifejezve megszorozzák a földkéreg teljes tömegével, gyakrabban a földkéreg 1km mélységig terjedő mennyiségével. 21. Mi a műrevaló vagyon fogalma? (23 o) Ismert és biztos készlet, amely a már feltárt és a mindenkori kereslet, ár és technológiai színvonal mellett gazdaságosan kitermelhető lelőhelyek ásványvagyonát foglalja magában. 22. Hogyan számolja ki a műrevaló vagyont? (24 o) Műrevaló vagyon: M= W--költségszint k-- reálköltség 23. REES szerint mik a gazdaságos kitermelés összetevői? (24. o) • Keresleti szint, • Kitermelési és feldolgozási költségek, • Erőforrás kitermelés ára, • Helyettesíthető termékek ára. 24. Hogyan történik a tartalékvagyon meghatározása? (25 o) A tartalékok olyan lelőhelyek, mezők, amelyeket már felfedeztek, de az adott időpontban érvényes árszínvonal, valamint a rendelkezésre álló kitermelési technológia mellett nem aknázhatóak

ki gazdaságosan. 25. Mi a reménybeli vagyon fogalma? (25 o) Azokat a lelőhelyeket, amelyeket csak földrajzilag határoltak be vagy még úgy sem és felfedezésükre a jövőben számíthatnak. 26. Hogyan értékeli hazánk geológiai feltártságát? (25 o) A legjobban megkutatott országok közé tartozik. 27. Milyen kapcsolat van a nemzetközi munkamegosztás és a természeti erőforrások között? (16. o) A nemzetközi munkamegosztás mozgató rugója az erőforrások egyenlőtlen eloszlása. 28. Mi jellemző az erőforrások földrajzi eloszlására? (16 o) Egyenlőtlen. 29. Hogyan differenciálható a gazdasági fejlődés rövid- ill hosszú távon? (16. o) Hosszú távon a gazdasági fejlődés szempontjából az erőforrások változatossága a döntő, rövidtávon pedig egyetlen ásványvagyonban való gazdaság. 30. Hogyan alakul a fejlett és a fejlődő országok gazdasági színvonalának aránya napjainkban és mi a cél a jövőben? (16. o) A cél az iparilag

fejlett országok és az elmaradott régiók közötti szintkülönbség (12: 1) csökkentése (7: 1). 31. Mutassa be a természeti erőforrások szerepét, jelentőségét a gazdasági-társadalmi fejlődés különböző szakaszaiban! A társadalmi-gazdasági fejlődés során átalakult az alapvető források (természeti, munkaerő, tőke) szerepében egymáshoz viszonyított aránya, azaz a természeti erőforrások szerepe történelmileg is és térben is változó. 32. Mit jelent a korspecifikusság? (17 o) Különböző korokban más és más erőforrásnak volt nagyobb szerepe. 33. Mit jelent a térspecifikusság? (18 o) Különböző országokban más és más erőforrást termelnek ki, hoznak felszínre. 34. Mi a természeti járadék fogalma? (27 o) Minden olyan természeti erőforrás, amely a legkedvezőtlenebb, marginálisnál jobb ráfordítással hasznosítható, járadékot eredményez. Kizárólag a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi

különbségeiből fakad. 35. Mit jelent a IIszámú járadék? (28 o) A pótlólagos tőkebefektetések során keletkezett többletprofit. 36. Mit ért marginális bánya fogalma alatt? (24 o) Az a bánya, ahol nem képződik járadék, de képződik normatív nyereség. 37. Mi a bányajáradék fogalma? (24 o) Azzal a felhalmozható jövedelemrendszerrel egyenlő, amely meghaladja a normatív nyereséget. 38. Mitől függ a bányajáradék nagysága? (24 o) • Az ásványvagyon nagyságrendjétől, • A geológiai viszonyoktól, • A kitermelés gépesíthetőségétől, a biztonsági és környezetvédelmi költséget alakulásától, • A telepek minőségétől (az ércek fémtartalmától), az energiahordozók fűtőértékétől stb. III. Fejezet: Ásványi nyersanyagok és az ellátottság Magyarországon 1. Mit ért gazdaságföldrajzi környezeten? (48 o) A természeti környezet és az ember által alkotott környezetet együttesen értjük. 2. Mit jelent, hogy

hazánk tranzit ország? (48 o) A többi országhoz viszonyított központi elhelyezkedés tranzit = átmenő szállításokra és idegenforgalmi célú hasznosításra ad lehetőséget. 3. Mi a primer energiahordozók fogalma? (50 o) Elsődleges. 4. Mely országok szerepe jelentős a fekete-kőszén kitermelésében? (50 o) • Kína rendelkezik a legnagyobb készlettel, • Egyesült államok, • Nagy-Britannia, • Németország, • Lengyelország, • Oroszország, • Ukrajna, • Dél-Afrika, • Ausztrália, • Kolumbia. 5. Mit jelent az eocénprogram? (51 o) A tatabányai, oroszlányi és a dorogi medencékben a minőségi barnakőszén bányászatának fokozását célozta. 6. Mire irányul és mikor a liász program? (52 o) A mecseki medencék széntermelésének növelése a kohókoksztermelés érdekében. 80-as évek közepétől. 7. Mennyi az ország kutatásokkal igazolt összes földtani szénvagyona? (52 o) Körülbelül 10 milliárd tonna. 8. Mennyi a műrevaló

szénvagyon Magyarországon? (52 o) Körülbelül 5 milliárd tonna (Ipari készlet). 9. Hogyan alakul a műrevaló szénkészlet százalékos megoszlása? (52 o) • 12, 2%- a feketekőszén, • 15, 4%- a minőségi barnakőszén • 5, 6%- a alacsony fűtőértékű barnakőszén, • 66, 8%- a külszíni fejtéssel kitermelhető lignit. 10.A műrevaló szénkészlet hány %-án folyik kitermelés? (52 o) 15%-án 11. Mik a hazai szénmedencék jellemzői? (53 o) • Kiterjedése korlátozott, • Többségében kedvezőtlenek az úgynevezett geológiai viszonyok, • A karsztvízi jelenség 12. Sorolja fel a szenek minőségi mutatóját! (53 o) • Fűtőérték (KJ/kg), • Hamutartalom (%), • Kéntartalom (%), • Nedvességtartalom (%). 13. MI az OPEC? (54 o) 1973 a nemzetközi olajkartell, az OPEC, amely az olajportáló arab államokat, Iránt és több más olajportáló, fejlődő országot tömörít. 14. Melyek a szénhidrogén-fogyasztás gyors növekedésének okai?

(55 o) • A sokoldalú felhasználás, • A tőkeigényes kutatás és a termelésbe állítás után a kitermelés költségei fajlagosan alacsonyak, • A szállítás egyszerűség. 15. Hogyan alakul a kőolaj kitermelésének területi megoszlása Magyarországon? (55. o) • Algyő –Szeged -Kiskundorozsma (a termelés 70%-a), • A Duna-Tisza köze déli részén, Kiskunhalas térsége (a termelés 7%-a), • Délnyugat-Dunántúl Budafa –Kiscsehi -Lovászi Zalakaros térsége könnyű olajokkal és Nagylengyel térsége sűrűbb olajjal (a termelés 11%-a), • A fennmaradó 12% pedig elszórtan az ország különböző részein. 16. Milyen geológiai előfordulásai ismertek a hazai földgáznak? (56 o) • Sapkagáz 40%, • Oldott gáz 6%, • Szabad gáz 54%, 17. Mi a sapka gáz fogalma? (56 o) A kőolaj felett elhelyezkedő, azzal hidrodinamikai kapcsolatban álló gáz. 18. Mi az oldott gáz fogalma? (56 o) A kőolajtelepeken oldott (elnyelt) gáz, ami a

kitermelés során az olajtól szétválasztható. 19. Mi a szabadgáz fogalma? (56 o) A kőolajtelepektől függetlenül helyezkedik el. 20. Hogyan alakul a földgáz kitermelésének területi megoszlása Magyarországon? (56. o) • Algyő (a termelés 40%-a), • Üllés (a termelés 15%-a), • Martfű, Gyomaendrőd, Kisújszállás (a termelés 17%-a), • Hajdúszoboszló (a termelés 7%-a), • Kiskunahalas-Szank-Zsana (a termelés 10%-a), • Görgeteg-Babócsa, Mezőcsokonya, Vízvár, Lovászi (a termelés 3%-a), • Elszórtan (a termelés 8%-a). 21. Mely magyarországi és ausztriai várost köti össze földgázvezeték? (57 o) Győr-Baumgarten 22. Hogyan történik a széndioxid felhasználása? (57 o) Részben ipari, részben bányászati célokra használják. 23. Hol található hazánkban széndioxid-lelőhely? (57 o) A legnagyobb előfordulásai: • Mihályi-Répcelak a Kisalföldön, • Ölbő, Mezőcsokonya, Budafa a Dél-Dunántúlon, • Rákócziújfalu

Szolnok közelében. 24. Hol folyt hazánkban uránérc kitermelés? (57 o) Kővágószőlősön a Mecsek hegységében, Pécs körzetében. 25. Mikor és minek hatására kezdődött a hazai uránérc kitermelés? (57 o) 1950-es évek közepén kezdődött el a magyar-szovjet együttműködési szerződés keretében. 26. Mi a geotermikus energia fogalma? (58 o) A földkéreg belső hőenergiája. 27. Mit jelent a geotermikus mélységlépcső? (58 o) Ami a földkéreg mélysége felé haladva 1°C hőmérséklet-emelkedéshez tartozó távolságot mutatja méterben. Ennek átlagos földi értéke 30-35m, a Kárpát medence alatt ez az érték 1725m 28. Mit jelent a geotermikus gradiens? (58 o) Ami egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérséklet-emelkedéssel egyenlő. Ennek földi értéke 30-33°C/km. Magyarország alatt ez az érték 42-56°C/km 29. Mire használhatóak a működő hővízforrások? (58 o) Gyógyfürdőket látnak el, lakótelepeket, kisebb

üzemeket, irodákat fűtenek, a mezőgazdasági üvegházak fűtésére használják. 30. Mit jelent a közcélú erőmű fogalma? (61 o) Áramtermelésüket az országos hálózatra adják le. 31. Mit jelent az ipari célú erőmű fogalma? (61 o) Egy-egy meghatározott nagyfogyasztó, ipari üzem áramellátását biztosítják. 32. Miért előnyös a gázturbinás erőmű? (62 o) Gyorsan bekapcsolhatóak és csak csúcsfogyasztás idején működnek. 33.) Sorolja fel a villamosenergia-ipar nagy egységeit! (60 o) • Villamoserő-művek, • Országos távvezeték hálózat: transzformátorok, kapcsolóállomások, nemzetközi összeköttetések, • Regionális és helyi hálózatok. 34. Mennyi a magyarországi villamosenergia-termelés? (60 o) 1999-ben 37154 GWh. 35. Hogyan alakul a villamos-energiatermelés hazai fűtőanyag bázisa? (61 o) Fűtőérték alapján számítva a felhasznált fűtőanyagok: • 26%-a szén, • 21%-a földgáz, • 14%-a fűtőolaj, • 39%-a

nukleáris energia. 36. Mik a villamosenergia-ipar telepítő tényezői? 26%-szén, 21%-földgáz, 14%-fűtőolaj, 39%-nukleáris energia. 37. Sorolja fel a fontosabb érceket és színesfémérceket! (58 o) • Alumíniumérc, • Bauxit. 38. Sorolja fel a fontosabb nemfémes ásványi nyersanyagokat! (59-60 o) • Építőipari nyersanyagok, • Építő és díszkő-ipari termékek. 39. Írjon példát a biológiai energiahordozókra! (64 o) • Gabonaszalma, • Kukoricaszár. IV. Fejezet: A talajadottságok és a termőföld értékelése 1. Mi a talaj fogalma? (67 o) Hazánk természeti erőforrásainak kétharmadát, a nemzeti vagyonak pedig több mint egyötödét a talajkészletek alkotják, melyek racionális hasznosítása a gazdaság egyik alapja. 2. Sorolja fel a föld sajátos tulajdonságait! (67 o) • Helyhez kötött, • Kiterjedése gyakorlatilag nem növelhető, • Ésszerű hasznosítás mellett megújítható, • Más tényezőkkel együtt (napenergia,

éghajlat, biológiai erőforrások) a növényi anyagok forrása. 3. Mit jelent az erózió? (68 o) A folyóvíz, a szél és a jég pusztító munkája, a föld felszínén. 4. Mik a talaj védelmét elősegítő eljárások? (68 o) • Talajvédelem, • Árvízvédelem, • Belvízvédelem, • Szervestrágyázás. 5. Mik a termékenység fajtái? (68 o) • Természetes termékenység –en a szűzföldek talajnak az a tulajdonsága, hogy az elvetett magból, csapadék, hő, sugárzás stb. hatására növény fejlődik, növényi termék képződik. • Gazdasági termékenység a talajnak az a tulajdonsága, ami a tőkebefektetésekkel, különféle ráfordításokkal elérhető növényi termés. 6. Mit ért talajövezet alatt? (Füzet) A talajövezetek általában az éghajlati övekhez kapcsolódnak. 7. Milyen talajtípusokat ismer? (69-71 o) • Mezőségi talajok, • Erdőtalajok, • Váztalajok, • Öntéstalajok, • Réti talajok, • Láptalajok, • Szikes

talajok. 8. Mi jellemzi az erdőtalajokat? (70 o) • Az összes talajok 40%-a, • Kilúgozott tehát viszonylag kevés bennük a tápanyag, mészben is szegények, ezért humuszuk savas reakciójú, • A fakó színű, erősen savanyú, alacsony humusztartalmú barna erdőtalaj a Dunántúl és az Északi-középhegység magasabb részein képződött, • Hűvösebb és erősebben csapadékos vidékeken, Vas és Zala nyugati részen, a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység magasabb szintjein nem podzolos, de erősen savanyú, rozsdabarna és barna erdőtalaj borítja a felszínt, • Az erdőtalajok közül az uralkodó a gyengén savanyú barna erdőtalaj, ilyen fedi a középhegységek zömét és az alacsonyabb térszíneket, a dombvidékeket, de kiterjedt a Kisalföld peremvidékein is. Ezek jobb szerkezetűvé, könnyen megművelhetővé, mezőségi talajokká alakulnak át, • A Nyugat-Dunántúlon és az Alpokalján a barna erdei talajok mellett a podzolos

barna erdőtalajok aránya növekszik. Savanyú kémhatású, rossz vízgazdálkodású, gyenge termőképességű és erősen erodált talajok találhatóak itt. A Kemeneshát és a Zselic podzolos barna erdőtalajai az országban a legrosszabbak közé tartoznak. 9. Mi jellemzi a mezőségi talajokat? (69 o) • Az összes talajok 25%-a, • A tiszántúli, észak-bácskai, mezőföldi és kisalföldi mezőségi talajokat egyaránt jellemzi a morzsás szerkezet, a jó mészállapot, • Nagyon fontos jellemzőik a néhol 100-150 cm-t is elérő humuszréteg és a sók jelenléte révén, a gyengén lúgos kémhatás, • Vízgazdálkodása igen jó, így könnyen művelhető, • A kötöttség foka főleg az anyakőzettől függ, amelyen a talajtípus képződött (homokos, vályogos, agyagos), • Ez a sok helyütt „feketeföld”-nek is nevezett jó talaj termékenysége miatt az ország nagyon fontos természeti erőforrása, Legkiterjedtebb, a löszön, mint alapkőzeten

képződött mezőségi talajtáj a Békés megyei Csanádi-hát, ahol a kitűnő csernozjom vastagsága a másfél métert is, • A Hajdúháton is mezőségi talaj alakult ki, 60-80 cm-es humuszréteggel, • A Közép-Tisza vidék mezőségi talaja már kevésbé vastag humuszú és nem is olyan jó morzsalékos szerkezetű, • Nagy kiterjedésű csernozjom talajok találhatóak a Mezőföldön, a Kisalföldön, a Mosoni -síkságon, a Szigetközben, Külső-Somogyban és Tolnában is. 10. Mi jellemzi a váztalajokat? (70 o) • Az összes talajok egynegyede, • A váztalajok közül nagy területet foglal el a nagyrészt kvarcszemekből álló homoktalaj. • A Duna-Tisza közi hátság homokja főleg meszes, • A Nyírségé és Belső-Somogyé savanyú, • Az egykori futóhomok legnagyobb hányadát évszázados munkával, szőlővel, gyümölcsösökkel, akáccal megkötötték. 11. Mi jellemzi az öntéstalajokat? (70 o) • Folyók mentén nagy területeket foglalnak el a

talajképződés kezdeti fokát jelző öntéstalajok, • Többnyire nehezen művelhetők, erős kötöttségük miatt csak a megfelelő nedvességtartalom esetén lehet eredményesen művelni őket, • Többnyire jó termőtalajok, alacsony fekvésük miatt azonban jelentős részükön öntözéses gazdálkodást folytatnak. 12. Mi jellemzi a réti talajokat? (70 o) • Mélyfekvésű, vizes területeken alakulnak ki, • Folyó menti árterek magasabb térszintjeit foglalják el, • Legnagyobb kiterjedésben a Körösök vidékén fordulnak elő, • Nagy területeket fednek le a Kisalföldön és peremvidékein is, • Sötét színűek, tömörségük, kötöttségük következtében rossz vízgazdálkodásúak, savanyú kémhatásúak. • A réti talajkifejezetten rosszul művelhető, alkalmas időben mélyszántással lazítható. Nagy részén többek között ezért nem folytatnak szántógazdálkodást, hanem inkább rét- és legelőgazdálkodást. 13. Mi jellemzi a láp

talajokat? (71 o) • A feltöltendő állóvizek szélein alakultak ki a savanyú kémhatású kotus és tőzeges láptalajok. • Az erősen savanyú tőzeges láptalajok nagyobb és hosszabb időtartalmú vízborítás hatására keletkeztek. Bennük a szervesanyag-tartalom néhol 70%-ot is eléri. • A kotus és tőzeges láptalajok a Dunántúlon és a Balaton mellékén és a Honságban, az Alföldön a Sárréten, a Rétközi és az Ecsedi-láp természeti tájain találhatók. 14. Mi jellemzi a szikes talajokat? (71 o) • A kontinentális éghajlatú és rossz lefolyású alföldi területeken gyakoriak (6%), • A szikesedési folyamat – azaz a só felhalmozódás a talajban – nagy részben néhány évezreddel előbb ment végbe, kisebb részben pedig a múlt század folyamán, a talajvízszintet csökkentő lecsapolások következtében, • A szikes a mai éghajlat hatására a szántókon, réteken és legelőkön lassan természetes úton is mezőségi

talajokká, mesterséges öntözéssel újra vízborított területeken pedig réti és öntözéses talajokká alakulhatnak át. • Két fő típusa: o Szoloncsák (itt a só-felhalmozódás a feltalajban van) o Szolenyec (ha a kilúgozás hatására a só-felhalmozódás mélyebbre kerül). Ilyen talajok leginkább a Tisza mellékén és a Tiszántúlon találhatók o Átmeneti típust képez a szoloncsák-szolenyec. Ezen talajok zöme a Duna-Tisza közén és a Duna magasabb, régi árterén fordulnak elő. 15. Hol fordul elő szikes terület legnagyobb kiterjedésben Magyarországon? (71. o) A legjelentősebb szikes táj a Hortobágy, ahol a szikesek aránya meghaladja a 80%-ot. 16. Mi a bonitációs skála? (72 o) Az ökológiai értékelésben a természetes termőképességre épülő pontrendszer az úgynevezett bonitációs skála (1-től 100 pontig). 17. Hogyan alakul(t) egy hektár szántó ára 2001-ben Magyarországon? (72. o) 2001-ben Magyarországon egy hektár szántó

értéke kb. 150-250 ezer Ft 18. Mi az aranykorona fogalma? (73 o) Az aranykorona lényegében olyan komplex mutatószám, amely a földek minőségét a XX. század eleji ráfordítások és terméseredmények becslése alapján mutatja. 19. Mikor vezették be az aranykoronát? (73 o) 1924-ben. 20. Melyek a földek hozadékát befolyásoló közgazdasági tényezők? (73. o) • Fekvés, elhelyezkedés: o Felvevőpiac távolsága, o Feldolgozóipar távolsága. o Frekventált hely-e, o Úthálózat (útminőség, útsűrűség). • Helyi potenciális lehetőségek: o Öntözés, o Energia, o Hőforrás. • Helyi károsító hatások: o Természetes (facsoport) és mesterséges (távvezeték) tereptárgyak, o Természetvédelmi terület közelsége, o Repülőtér közelsége. • Távlati fejlesztése elképzelések: o Mezőgazdasági területek csökkentése, o Mezőgazdasági területek növelése. 21. Mit jelent a származékos tényező kereslet? (74 o) Azt jelenti, hogy mindig

a piacon lévő termék iránti kereslet határozza meg az adott termelési tényező iránti keresletet. • 22. Ábrázolja a föld keresletét! (74 o) P P: ár Q: az áru mennyisége D: kereslet D D a föld kínálatára? (75. o) 23. Mi jellemző Rendkívül merev, rugalmatlan, ami a korlátozott mennyiségével áll összefüggésben. Q P 24. Ábrázolja a föld kínálatát! (75 o) S P: a föld járadéka Q: a föld mennyisége S: kínálat 25. Ábrázolja közös Q koordináta-rendszerben a föld keresletét és kínálatát! (75. o) P S D E D Q P: a föld járadéka Q: a föld mennyisége D: a föld kereslete S: a föld kínálata E: egyensúlyi pont 26. Mit jelent az egyensúlyi pont a kereslet és a kínálat kapcsán a termőföldnél? (75. o) Azt jelenti, hogy az állandó földterületnek annyiért kell hasznosulnia, mint amennyit az általa keresletet támasztók ajánlanak érte. 27. Milyen tényezők befolyásolják a helyzeti járadékot? (75. o) A fekvés,

az elhelyezkedés, a felvevőpiac és feldolgozóipar távolsága, valamint útsűrűség. 28. Mi az abszolút járadék fogalma? (76 o) Amellyel minden gazdaságilag hasznosítható föld tulajdonosa rendelkezik, ha földjét másnak engedi át hasznosításra és az ebből származó haszon pusztán a földtulajdon következménye. 29. Sorolja fel a művelési ágakat! (76 o) • Szántóföld, • Kert, • Gyümölcsös, • Szőlő • Gyep(rét, legelő) 30. Mennyi a szántóterület aránya Magyarországon? (77 o) 50, 6 %. 31. Mennyi a mezőgazdasági terület aránya Magyarországon? (76 o) Az összes földterületből a mezőgazdasági terület aránya 2000-ben 66, 5% volt, amely az európai országok viszonylatában magasnak mondható. V. Fejezet: A légköri erőforrások és hazánk vízvagyona 1. Mi a légköri erőforrások fogalma? (81 o) Légköri erőforrások közé annak anyagaival, mozgásával, az éghajlattal és az időjárással kapcsolatos természeti

erőforrásokat sorolják. 2. Mik a légköri erőforrások alapvető tulajdonságai? (81 o) • Napsugárzás, • Hőmérséklet, • Felhőképződés, párolgás, • Napfény, csapadék. 3. Milyen éghajlati övek keveredése figyelhető meg hazánkban? (82 o) Óceáni, kontinentális, mediterrán. 4. Mennyi a napsütéses órák száma Magyarországon? (83 o) 2050-2100 óra. 5. Milyen előnyös és hátrányos vonásai vannak Magyarország éghajlatának a mezőgazdaság szempontjából? (85. o) Magyarország éghajlatának a mezőgazdaság szempontjából Előnyös hatásai Hátrányos hatásai Meleg kontinentális nyár Az éghajlat szeszélyes jellege Féléves tenyészidőszak Kiszámíthatatlan csapadékeloszlás Vegetációs időszak magas A májusi és a kora őszi fagyok hőösszegei fellépésének nagy valószínűsége A legmelegebb és legszárazabb Aszályveszély területek nem esnek egybe A csapadék több mint fele A három éghajlati hatás vegetációs

időszakban hull le egyenlőtlen és szabálytalan jelentkezése Derült, száraz, napsütésben Általában kevés a havas napok gazdag, mérsékelten meleg száma nyárutó és őszelő(vénasszonyok nyara) Kései kitavaszodás Magas a zivataros napok száma (25-40) és az ezzel kapcsolatos jégeső 6. Milyen természeti feltételek határozzák meg hazánk vízháztartását? (86 o) • Domborzat, geológiai szerkezet, • Éghajlati viszonyok, • Csapadék, • Talajtakaró és a növénytakaró. 7. Milyen éghajlatok keveredése figyelhető meg Magyarországon? (83 o) Meleg nyár, és viszonylag enyhe tél. 8. Mennyi az éves csapadékmennyiség hazánkban? (83 o) Évi 500-900 mm. 9. Milyen típusai ismertek a felszíni vizeknek? (86 o) • A magyarországi folyók: • Duna, mint Magyarország legnagyobb folyója, • Tisza, hazánk második legnagyobb folyója: o Tisza jelentős mellékfolyói:  Bodrog,  Sajó-Bódva-Hernád folyórendszer,  A Tarnával, Galgával

és Tópióval bővült zagyva,  Körös és vízrendszere, ez a több folyóból álló rendszer a Berettyóból, a sebes-, a fekete-, a fehér- és a (hármas) Körösből áll, • Nyugat-magyarország folyóvizei: o Rába, o Zala-Balaton-Sió vízrendszer, o Dráva. • Hazai állóvizek: • Balaton, • Fertő-tó és Velencei-tó, 10. Csoportosítsa a felszín alatti vizeket! (90 o) • Talajvíz, • Rétegvíz, • Karsztvíz, • Mélységi víz, 11. Milyen típusai vannak a mélységi vizeknek? (91 o) • Termálvíz, hévíz, • Ásvány és gyógyvíz. 12. Milyen feladatokból áll a vízzel történő gazdálkodás? (92. o) • A vízkészlet felhasználásának irányítása és ellenőrzése adminisztratív és gazdasági módszerekkel, árakkal, • A víz által nyújtott gazdasági előnyök kihasználása, • A vízigények és a fogyasztás növekedésének távlati előrejelzése, • A víz okozta károk (árvizek, belvizek) megelőzése, az ellenük

szükséges védelem szervezése, • A vízminőség védelme, • A vízkészletek feltárásához szükséges kutatások és tudományos kutatómunka irányítása, elvégzése, 13. Melyek a vízfelhasználás főbb területei? (92 o) • Ivóvíz, • Ipari víz, • A mezőgazdaság: o Öntözés. 14. Hol található vízi erőmű Magyarországon? (93 o) • Tiszán: o Tiszalöknél, o Kiskőrösön. • Dunán: o Bős 15. Hogyan kapcsolódik Magyarország Rotterdam kikötőjéhez? (94 o) A magyar hajózás fellendítésére is lehetőséget kínál az 1992-ben megnyílt Duna-Majna-Rajna vízi út, amely Budapestet közvetlenül összekapcsolja a Majnán és a Rajnán keresztül Rotterdam kikötőjével. 16. Mik az árvízvédelem feladatai? (94 o) A folyók és a vízfolyások síkvidéki szakaszai mentén fekvő területeknek az elöntések elleni megóvása folyószabályozással, különböző műtárgyak építésével (gátak, árvízkapuk, szükségtározók stb.),

illetve szükség esetén az aktív beavatkozás VI. Fejezet: Az élelmiszeripar szerepe a természeti erőforrások kiaknázásában 1. Mit jelent az élelmiszeripar termelés fogalma? (98 o) Növényi, állati és ásványi eredetű nyersanyagok emberi fogyasztásra történő előkészítése és feldolgozása. 2. Mi a különbség az élelmiszer-gazdaság és az agribiznisz között? (99. o) Az agribiznisz az élelmiszer-gazdaságon kívül tartalmazza a mezőgazdasági és élelmiszeripari termeléshez, valamint az élelmiszer-kereskedelemhez szükséges anyagok, eszközök, humán erőforrások és információk előállítását, létrehozását is. 3. Mely területeken van szerepe az élelmiszeriparnak a modern nemzetgazdaságban? (99-100. o) Az élelmiszeripar: • A belföldi élelmiszer-fogyasztás, • A nemzetgazdaság külpiaci kapcsolatainak szereplője, • A mezőgazdasági termékek legjelentősebb piaca. 4. Sorolja fel az élelmiszeripar szakágazatait! (105 o) •

Húsipar, • Baromfiipar, • Tejipar, • Konzervipar, • Hűtőipar, • Növényolaj-ipar, • Malomipar, • Sütőipar, • Cukoripar, • Édesipar, • Szeszipar, • Boripar, • Söripar, • Dohányipar, 5. Mit jelent az élelmiszeripar duális struktúrája? () A magántulajdon és az állami tulajdon egyszerre van jelen a gazdaságban. 6. Melyek voltak a privatizáció célkitűzései az élelmiszeriparban? (107 o) • A vállalatok versenyképességének növelése, műszaki-technológiai, pénzügyi és emberi erőforrásaik fejlesztése, • A meglévő piacok megtartása, új piacok megszerzése, • A versenyképességet a korábbinál nagyobb mértékben elősegítő iparszerkezet kialakítása, • A vállalati működőképesség fenntartása, a foglalkoztatási feszültségek csökkentése, • A mezőgazdasági termelők tulajdonszerzésének lehetővé tétele az élelmiszeripari vállalatokban, • Magyar tulajdonosi réteg kialakulásának ösztönzése,

A hazai tőkepiac fejlesztése az arra érett vállalatok részvényeinek tőzsdei forgalmazásával, • Az állami költségvetés bevételeinek növelése. 7. Értékelje a reprivazitáció előnyeit és hátrányait az élelmiszeriparban! (106 o) Reprivatizáció (a tulajdon visszaadása eredeti birtokosának): • Előny: o Etikailag és jogelméletileg viszonylag kézenfekvő és igazolható (a jog szerint a tulajdon nem évül el!) • Hátrány: o Az eredeti tulajdonos gyakran nem azonosítható, o Hosszas jogviták lehetősége, o Maga a tulajdon is jelentősen átalakult, o Nincs tőkebevonás, o Nem feltétlenül biztosított a megfelelő színvonalú gazdálkodás. 8. Értékelje a vállalati részvények tőzsdei értékesítésével történő privatizáció lehetőségeit és korlátjait az élelmiszeriparban! (106. o) Vállalati részvények tőzsdén történő értékesítése: • Előny: o Nyilvánosság, áttekinthetőség, o Reális (piaci) ár kialakításának

lehetősége, o Viszonylagos egyszerűség, o Tőkebevonás lehetősége. • Hátrány: o Az élelmiszeripar vállalatainak jelentős része nem termel annyi nyereséget, hogy irántuk tőzsdei érdeklődés nyilvánulna meg. 9. Hasonlítsa össze a dolgozói és vezetői kivásárlás rendszerét! (106. o) Vezetői kivásárlás (Managament Buy Out, MBO) • Előny: o A vállalat vezetése általában pontosan tudja, hogy mit vásárol és rendelkezik a megfelelő szakmai ismeretekkel, o A tulajdonosi funkció és a közvetlen vezetés egy kézben összpontosul, o Viszonylag szűk tulajdonosi kör--érzékelhető méretű felelősség, o Közvetlen érdekeltség a vállalati vagyon gyarapításában. • Hátrány: o Nincs kellő tőke a vásárláshoz, • Elmarad a tőkebevonás, a vásárlás legfeljebb hitkonstrukciók alkalmazásával lehetséges. Dolgozói kivásárlás (Employee Buy Out, EBO): • Előny: o Viszonylag jól illeszkedik a társadalmi értékrendbe, o Elvi

lehetőségek a dolgozók fokozottabb mértékű ösztönzésére, a nyereségérdektelenség túlmenően a vagyon növelésében való érdekeltsége is. • Hátrány: o Nincs kellő tőke a vásárláshoz,  Elmarad a tőke bevonás, a vásárlás legfeljebb hitelkonstrukciók alkalmazásával lehetséges. o Nagyszámú tulajdonos, a felelősség szétporlad, a tulajdonosi tudat nem érvényesíthető. • 10. Mit jelent a portfolió befektetés? (109 o) Portfolió befektetésnek nevezzük azt a befektetést, amikor a tőkekihelyező a befektetést kizárólag pénzügyi alapon vizsgálja, és nem avatkozik be a menedzsmentbe. 11. Mit jelent a működő tőke fogalma? (109 o) A működőtöke –befektetés célja, hogy a befektető tartós részesedést szerezzen egy, a befektető szempontjából külföldi országban. A befektetés célja hogy aktív beleszólása legyen a vállalat vezetésébe (ez általában 10%-os tulajdoni részarányt jelent). 12. Ismertesse a

privatizáció lépéseit! (108 o) • Vállalati tanácsok megszűnése, • Az állami vállalat átalakítása gazdasági társasággá (rt., kft), • Működés képes-e a vállalat? o Nem csőd, felszámolás • Vállalati vagyon értékelése, • Privatizációs versenytárgyalás meghirdetése, • Lehetséges vásárlók ajánlattétele, • Érkezett-e követelményeket kielégítő pályázat? o Nem • az ajánlatok értékelése, • az állami tulajdoni hányad értékelése. 13. Mely szakágazatok iránt nyilvánul meg elsősorban a privatizációs érdeklődés a külföldi befektetők részéről? (109. o) • Biztos belföldi piaccal rendelkezik (pl. dohányipar), • Monopol vagy oligopol iparági strukturával voltak leírhatók (pl. biotechnológiai ipar), • Viszonylag egyszerű gyártástechnológia jellemezte őket (pl. cukoripar), • A gyártástechnológia áttekinthető és könnyen algoritmizálható, illetve automatizálható (pl. söripar),

valamint • Amelyek mezőgazdasági háttere viszonylag kiegyenlített volt. 14. Értékelje az élelmiszeripar privatizációjának hatásait! (110 o) • Az állami tulajdon leépítése történelmi előzmény nélküli kísérlet volt, • Gyökeresen átalakította az élelmiszeripar tulajdoni szerkezetét, • Egyes iparágak vállalati méretstruktúráját eltérően érintette: az eredetileg is oligopol jellegű koncentrációja fennmaradt, • Kisméretű vállalkozások száma rendkívüli mértékben megemelkedett, • Piaci alapon, versenyeztetéses az állami tulajdon gyors lebontása valósul meg, • Átalakult a vállalatok műszaki-technológiai színvonala. VII. Fejezet: Az élelmiszeripari vállalkozások telephelyválasztását befolyásoló tényezők és az egyes szakágazatok elhelyezkedése 1. Mutassa be Thünen telephely-elméletét! (112-113 o) Az elmélet szerint a piac (azaz a centrum) közelmében azokat a javakat célszerű termelni, amelyek

értékükhöz viszonyítva nagy tömegűek vagy térfogatúak, illetve a hosszú szállítás során romlik a minőségük 2. Ismertesse a Launhardt-féle telephely-elmélet élelmiszeripari példán keresztül! (113-114. o) Launhardt szerint a termelést tulajdonképpen három fő komponens szerint kel vizsgálni: A) Nyersanyagtermelő (lelőhely), B) Energiabázis, C) Fogyasztópiac. A konzervgyár például a termőhely, az öblösüveggyár és a piac háromszögének súlypontjában lenne. 3. Mit jelent a gazdasági nagy tér fogalma? (114-115 o) Olyan, sokszor több országot is felölelő gazdasági egység, amely viszonylag önálló fejlődésre képes és a legtöbb termelési ágban telephelyek vertikálisan együtt működő rendszerét alakítja ki. 4. Ismertesse a térgazdasági iskola telephely-elméletét! (115 o) A térgazdaság iskolája a költségek minimalizálása helyett a nyereség maximalizálását állította előtérbe. Az elmélet szerint két új

dinamikus elemet kapcsolt be, az árak és a kereslet-kínálat A nyersanyag: hatását a telephelyválasztásra. •Fizikai, az élelmiszer vállalatokat a telephely-választás alapján! (117. o) 5. Csoportosítsa AAnyersanyagnak nyersanyagok az élelmiszeripari élelmiszeriparivállalathoz történő vállalatokhoz eljuttatásának történő eljuttatásának költségei költségei •Kémiai, •Biológiai sajátosságai. Állami gazdaságpolitika Az élelmiszeripari vállalatok telephelyválasztása Vállalati globális Vállalati globális stratégia Az élelmiszeripari termelés erőforrásai: •Infrastruktúra •Szakértelem •Tőke 6. Mit jelent a húskombinát rendszer? (117 o) •Hagyományok Lényege az volt, hogy a sertés- és marhavágás, valamint a húskészítmény-gyártás ugyanazon A késztermék fogyasztóhoz történő eljuttatásának költségei és gyorsasága vállalatnál, sőt lehetőleg azonos telephelyen történjen meg. 7. Mutassa be a Magyar

húsipar térszerkezetét! (118-119 o) • Közép –Európa legnagyobb sertésvágó hídja Kiskunhalason épült fel, • Az Adán működő Kaiser Food kizárólag húskészítményt gyárt, itt vágás nem történik, • A Tiszántúlon működő Gyulai Húskombinát, a szegedi központú Pick Rt. És a Budapesten működő, a Pick csoporthoz tartozó Herz Szalámigyár termékei az egész világon keresettek, • A Dunántúlon, Kapuváron, Pápán, Kaposváron és Zalaegerszegen működő húsipari vállalatok magas feldolgozottsági fokú speciális húsárukat is készítenek, elsősorban ezek állítják elő az ún. dobozolt sonkákat 8. Mutassa be a baromfiipar térszerkezetét! (119 o) Európában a francia és a magyar baromfiipar termékskálája a legszélesebb. • A 20 magyar baromfiiparból mindössze három olyan üzem van, mely csak egyféle baromfit dolgoz fel: o Győr: csirkefeldolgozás, o Szarvas: pulykafeldolgozás, o Mezőkovácsháza: libavágás A

liba- és kacsamáj feldolgozó üzemek elsősorban a Tiszántúlon (Orosháza, Mezőkovácsháza) találhatók. • Az alföldön működő baromfiipari vállalatok közül legfontosabbak a kecskeméti, kiskunhalasi, hernádi gyárak, • A Dunántúlon lévő baromfifeldolgozó vállalatok közül kiemelendőek a bábolnai, a sárvári, a pécsi és a zalaegerszegi vállalatok. 9. Mutassa be a tejipari vállalatok főbb tevékenységi csoportjait! (119 o) • Fogyasztói termelés (folyadék tej), • Tejtermékek gyártása • Tejpor készítése. 10. Mutassa be a cukorgyárak koncentrációját Magyarországon! (120 o) • Répafeldolgozás, • Sűrűlé-feldolgozás, • Finomított cukor előállítás, • Barna cukor ismételt divatba hozása, • Cukorrépa termésátlagának növelése, • Hatékonyság további javítása. 11. Mutassa be az egyes édesipari gyártási ágak térszerkezetét! (121 o) • A Lisztesáru-gyártás központja a Győri Keksz és Ostyagyár, •

A táblásáru-gyártás a Budapesti Csokoládégyárban, Szerencsen és Diógyőrben, • A fővárosi gyárakat megvásárló Stollwerck cég korszerű lisztesáru gyártó vállalatot épített Székesfehérvár közelében, majd ezt később eladta a Danone csoportnak. • A Nestlé átalakította a szerencsi gyárának termelési szerkezetét, Csehországba helyezte át tevékenységének súlypontját, • Kiemelkedő a Budapest közelében működő Fundy Kft. Pilisvörösváron található és jelenleg Hatvan környékén végez beruházásokat, • Pudingporokat Dr. Oetker gyártja Jánossomorján, • A kávépörkölés és pörköltkávé-forgalmazás üzemei Budapesten találhatóak. 12. Hol vannak növényolajgyárak? (121 o) A növényolaj-ipari feldolgozó kapacitások Budapesten, Győrben, Martfűn és Nyírbátorban helyezkednek el. • Margarin-előállítás legfontosabb vállalata a Budapesten működő Unliever. • Az első biodízel üzem a Nyírségben

létesült. 13. Mutassa be a malomipari vállalatok térszerkezetét! (122 o) • A XX. Század elején Európa legnagyobb és legkorszerűbb malomipari kapacitásai Budapesten voltak. • Az ipari takarmánygyártás Hajdúsági Gabona Rt., Pannon Gabona Rt • Takarmány keverő üzem Bábolna, Bóly. 14. Mutassa be a söripari vállalatok térbeli elhelyezkedését! (122 o) • A legnagyobb sörgyár a Dreher (Kőbánya) dél-afrikai tulajdonban van, • A Soproni Sörgyár a Brau Union Hungaria Rt. Tulajdona, • A Borsodi Sörgyár Bőcs az Interbrew csoport tagja, • A Pécsi Sörfőzde Rt. Az Ottakringer csoporté, • A Komáromi Sörgyárat az Amstel Beer vásárolta meg. 15. Hol vannak Magyarországon dohánygyárak? (123 o) • A Pécsi Dohánygyár, az Egri Dohánygyár, valamint a Debreceni és a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár multinacionális tulajdonban van, a magyar tulajdonú, hódmezővásárhelyi székhelyű V. Tabac Dohányipari új gyártó a

dohánypiacon 16. Értékelje a borászati termék-előállítás természeti erőforrásait? (123-124 o) • Kiemelkedő jelentőségűek a szőlőtermelés ökológiai feltételei, • A domborzati viszonyok, a tengerszint feletti magasság, a tavak és a folyók közelsége sajátos mikroklímával rendelkező termőhelyeket alakított ki, melyek a nagy számú szőlőfajta, jó minőségű bor előállítására alkalmas, • A Kárpát medence geológiai sokfélesége számos alapkőzet és talajtípus kialakulásához vezetett. Ez annyiban kedvező, hogy a magyar borok sok esetben magas ásványianyag-tartalommal és ebből következően különleges ízés zamatkarakterrel rendelkeznek. VIII. Fejezet: Az ipar térszerkezete és településtípusai 1. Mi az ipar fogalma? (127 o) Az ipar fogalma felöleli a bányászatot, az energiatermelést, alapanyaggyártást (kohászat, építőanyag-ipar, a vegyipar ágazatainak többsége), a feldolgozóipar (gépipar, textilipar, ruházati

ipar stb.), az élelmiszeripar, az ipari szolgáltatásokat és a javító ipar többségét 2. Mit jelent a tercier szektor? (127 o) Szolgáltatások összessége, beleértve a kereskedelmet, közlekedést és távközlést is. 3. Mit jelent a quartener szektor? (127 o) Kutatás. 4. Mit jelent a gyakorlatban a centrum-periféria viszony? (128 o) A gyakorlatban azt jelenti, hogy az ipar területi struktúrájából egy központ a magas tőkekoncentrációjával, szervezetségével, jelentős ipari kapacitásokkal és a gazdasági irányításban elfoglalt túlsúlyával, magas fejlettségi szintjével válik meghatározóvá. 5. Mi jellemző az iparhiányos térségekre? (130 o) • Folyamatos népesség-kibocsátás, • Munkanélküliség mind nagyobb arányt ölt, • A térségek elszegényedése egyre markánsabb. 6. Mi jellemző a gazdaságilag hanyatló „depressziós” térségekre? (130 o) Korában fejlett virágzó területek voltak. 7. Mire vezethető vissza a gazdasági

hanyatlás? (130 o) Adottságok, amelyek egykor a fejlődést megalapozták, kimerültek, megszűntek vagy a gazdaság nem tart igényt rájuk. Továbbá a piaci megítélésük romlott vagy vezető iparágazataik elavultak és nem voltak képesek a technikai fejlődéssel együtt haladni. 8. Hogyan lehet megoldani a depressziós területek válságát? (131 o) • Külföldi tőke bevonása, • Privatizálás, • Kisvállalkozások élénkítése, • Munkahelyteremtés, • Infrastuktúra fejlesztése, • Munkaerő folyamatos képzése, átképzése. 9. Melyek voltak a depressziós területek a 90-es évek Magyarországán? (130131 o) • Borsodban a Sajó-völgye, Miskolc és Ózd térsége, • Nógrád megyében, Mecsekben, Pécs és Komló körzete. 10. Jellemezze a vas- és acélgyártást hazánkban! (131-132 o) • Anyagigényes (az évi összes anyagszükséglet súlyra átszámítva kb. 10 millió tonna), • Döntően szállítási orientációjú. 11. Mit takar a

vas- és acélgyártás vertikuma? (132 o) Az integráns kohászati vertikumokban az össze technológiai fázis megtalálható. 12. Hol alakult ki teljes vertikum a vas- és acélgyártásban Magyarországon, (132 o) Dunai Vasműben, ahol kokszolás, nyersvas- és acélgyártás hengermű és csőgyártás együttese van jelen. 13. Melyek voltak hazánkban a vegyipar fejlesztésének okai? (132 133 o) • Fontos multiplikátor (továbbfejlesztő) hatást fejt ki, • Serkentőleg hat a kapcsolódó termelésének vagy technikai színvonalának növelésére is, • Magas a termelékenység, • A kutatási háttér iránti igény, • Az ország anyagellátásának javítása, • A hulladék anyagokat, melléktermékeket is hasznosít, • A nyersanyag és a belőle gyártott késztermékek értéke közötti különbség sokszoros. 14. Milyen korlátozó tényezők ismertek a vegyipar telepítéskor? (133 o) • A vegyipar tőkeigénye rendkívül nagy, • Csak nagyüzemekben,

kombinátokban, • A nyersanyag importból fedezhető, • Magas a villamosenergia-felhasználása, • elsősorban félkész termék (etilén, polietilén, PVC-por stb.) szállít külföldre 15. Mik a vegyipar területi elhelyezkedésének tényezői? (133 o) • Nyersanyag bázis, • Víz, • Villamosenergia-igény, • Munkaerő, • Szállítási útvonal, • Üzemkomplexum, • Fogyasztópiac, • Infrastruktúra, • Innovációs központ. 15. Sorolja fel a vegyipar ágazatait! (134 o) • Szervetlen vegyipar, • Nitrogénipar, • Klóralkali ipar, • Műanyagipar, • Műszálgyártás, • Műanyag feldolgozás, • Gyógyszeripar, 16. Mi az innovációs központ szerepe? (134 o) Az innováció helye, mint ipartelepítési tényező, kevés esetben mutatható ki, de szerepe volt a budapesti, a tiszavasvári gyógyszeripar fejlődésben. 18. Melyek az építőanyagipar fejlesztésére, területi elhelyezkedésére hatással lévő fontosabb tényezők? (135. o) • Nagy

tömegű nyersanyag-felhasználás, • Nagy hőenergia-felhasználás, • Jelentős fűtőanyag-felhasználás, • Az egyes építőanyagi-pari ágazatok jelentős vízfelhasználása, • Környezetvédelmi szempontok. 19. Sorolja fel az építőanyagipar főbb ágazatait! (135-136 o) • Tégla- és cserépipar, • Cementipar, • Mészipar, • Üvegipar • Kerámiaipar, • Finomkerámiaipar. 20. Mit értünk gépipar fogalmán? (136 o) A gépipar összefoglaló elnevezésén elsősorban a fémeket késztermékké – erőgéppé, munkagéppé, tömegcikké stb. – feldolgozó iparágnak értendők, tehát a gépek és gépi berendezések – közlekedési eszközök, villamos gépek és készülékek – gyártása: az elektronika, a műszer és fémtömegcikk-ipar. 21. Melyek a gépipar területi elhelyezkedését befolyásoló tényezők? (137 o) • Munkaerő, • budapesti agglomeráció, • A más ipari ágazatokhoz való kapcsolódás azok földrajzi telephelyei,

• konvergens (összefutó) integráció, • A szoros területi kötődés a felhasználóhoz, a felhasználók területi koncentrációja, • A fogyasztói igényre való, • A tudományos háttér és az innovációs bázis, • A termelési és technikai. 22. Mutassa be a gépipar területi elhelyezkedését Magyarországon! (138 o) • Budapest agglomerációs övezet, • Kisalföld gépkocsiipar: o Mezőgazdasági gépgyártás Mosonmagyaróvár, Szombathely, o Fémtömegcikk ipar Mosonmagyaróvár, o Elektromos készülékek és alkatrészek gyártása  Pápa, Szombathely. • Miskolc, Eger, Gyöngyös, Salgótarján fűtőberendezések, villamos ipari tartozékok, orvosi műszerek, elektronikus alkatrészek, szivattyúk, nehézipari berendezések, tömegcikkek. • Székesfehérvár elektronika, autóbusz-, szerszámgépgyártás, • Veszprém személygépkocsi-alkatrészgyártás, • Kecskemét híradástechnikai, fémtömegcikk-ipar,

gépgyártás, • Debrecen és környéke golyóscsapágy-, mosógép-, orvosi műszergyártás, • Szeged kébel és fémtömegcikk-ipar, • Jászberény hűtőgépgyártás, • Nagykanizsa izzólámpagyártás, olajbányászati gépgyártás. 23. Melyek a könnyűipar fontosabb ágazatai? (138 o) • Textilipar, • Ruházatipar, • Bőripar, • Szőrmeipar, • Cipőipar, • Faipar, • Papíripar, • Nyomdaipar, • Kézműipar. 24. Hol jelentkezik a könnyűiparban jelentős importigény? (138 o) • Gyapot vagy trópusi rostnövények, • Cellulóz, papír, nyomda, bútoripar, • Gyapjú, len, nyersbőr, műszál, • Gépimport, • Segédanyagimport. 25. Sorolja fel a könnyűipar fontosabb telepítő tényezőit! (139 o) • Munkaerő-orientáció, • Az ágazatok egy része közvetlenül fogyasztóorientált, • A nyersanyagforrás, mint telepítéstényező kevésbé gyakori, • Tőkekapcsolatok, • A víz, mint ipartelepítő tényező hatás

csak a kimondottan vízigényes ágazatok telepítésénél mutatható ki. Ilyen a cellulóz- és a papíripar 26. Mutassa be a könnyűipar földrajzi elhelyezkedését Magyarországon! (139 o) • Budapesti agglomeráció  főváros  bőr-, bútor-, papír-, papírárú- és a nyomdaipar, • Kisalföld  Győr  pamut-, gyapjú-, selyem-, lenipar mellett a kötszövő-, cipő-, és a bútoripar, • Baranya megye  bőr-, cipő-, bőrdivatcikk- és kesztyűgyártás, • Dél-alföld  pamutfonás és szövés, kender-, kötszövő-, textilruházati, fa- és bútoripar, • Észak-alföld  fa-, cipő-, ruházati, valamint a papíripar. IX. Fejezet: Az idegenforgalom, a területfejlesztés és a környezetvédelem kapcsolata 1. Mi az idegenforgalom jelentősége? (142 o) A világ és a társadalmak felfedezése, megismerése. 2. Mik tartoznak a jóléti vívmányok közé? (142 o) • Munkanap rövidülése, • Éves fizetett szabadidő növekedése, • Termelő

erők és az Infrastuktúra fejlődése, • Vásárlóerő növekedése. 3. Milyen kedvező hatások érvényesültek a 60-as években? (143. o) • A nemzetközi és belpolitikai helyzet, • A gazdasági fellendülés hatására több a jövedelem és a szabadidő, • Gyorsuló városfejlődés, • A fokozódó motorizáció. 4. Sorolja fel az idegenforgalom pozitív hatásait a 80-as években! (143. o) • Foglalkoztatási és plusz jövedelemszerzési lehetőséget nyújt, • Növeli a terület népesség megtartó képességét, • Javul a település infrastrukturális ellátottsága, • Kedvezőbbé válnak a szolgáltatás körülményei, • Több lehetőség nyílik a szórakozásra. 5. Sorolja fel az idegenforgalom negatív hatásait a 80-as években! (144. o) • Zsúfoltságot, esetenként hiányt okoz az alapellátottságban, • Idő előtt elhasználódik az állomány, • Károsodik a környezet, • Foglalkoztatási torzulás lép fel, • Negatívan

befolyásolhatja a viselkedést (Pl. prostitúció), • Ökológiai problémák kialakulása, • A víz-, a levegőszennyezés, a zajártalom, • A szemét és a hulladék nem megfelelő kezelése. 6. Melyek voltak az átmeneti időszak feladatai? (144 o) • Új, vonzó ország-kép kialakítása, • Exkluzív turizmus megteremtése, • Belföldi turizmus fogadási feltételeinek megtartása, működési feltételeinek javítása. 7. Mit jelent az exkluzív turizmus? (144 o) Feltételei, hogy a marketing- és a propagandamunka nem egy-egy ország, hanem azon belül egy-egy olyan réteg megnyerésére törekszik, akiknek az utazási motivációja az adott egyedi vonzerőkkel kapcsolatos. 8. Mik a célok az idegenforgalomban a következő évtizedben? (145 o) • Kiemelt üdülő körzetek a korábbinál differenciáltabb, ugyanakkor egységesebb fejlesztése, • Kiránduló és üdülőterületek kialakítása, • Ifjúsági turizmus fejlesztése, • A falusi turizmus

fejlesztése, • A helyi és a területi jelentőségű vízi üdülésre, sportolásra lehetőséget nyújtó folyó- és tóparti, továbbá a termálvizes települések fejlesztése, • A nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, az ökoturizmus feltételeinek javítása. 9. Milyen tényezők motiválják az idegenforgalom területi struktúráját? (146 o) • Természetföldrajzi viszonyok, • Közlekedésföldrajzi jellemzők, • Településhálózatban elfoglalt hely, • Általános fogadóképesség és a fogadókészség, • Kulturális adottság. 10. Miből áll a teljes felhalmozás? (147 o) Amortizáció + teljes jövedelem. 11. Mi az üdülési járadék? (147 o) Olyan – a vállalkozástól tapasztalati alapon elvárt úgynevezett normatív jövedelem feletti – tiszta jövedelem, más szóval extra profit, amely lehetőséget ad az adott ágazat vállalatainak és intézményeinek üzemeléséhez, működéséhez megelőlegezett állóeszközök megtérülésének

felgyorsítására. 12. Milyen kölcsönkapcsolat-típusokat ismer az idegenforgalom és a természetvédelem között? (149. o) • Egymással szembeni közömbösség, • Egymást segítő kapcsolat, • Egymással szemben állnak. X. Fejezet: Az urbanizáció fogalma, tendenciái, a településhálózat általános kérdései 1. Mi az urbanizáció fogalma? (152 o) Városodás, városiasodás. A településállomány egészét érintő, a településállomány rendszerében végbemenő változásokat jelöljük az urbanizáció kifejezésével. 2. Mit jelent a polarizáció? (154 o) Jellemzője, hogy a lakosság közel 20%-a koncentrálódik a fővárosba és a Budapestet nagyságrendben követő város (Debrecen) 10-szer kisebb nála (népességszám alapján). 3. Mi a település fogalma? (155 o) Embercsoportok lakó- vagy munkahelyéül szolgáló, valamint az ezekhez tartozó más létesítmények és intézmények összefüggő területen elhelyezkedő együttesét

értjük. 4. Mi a településhálózat fogalma? (155 o) Egyes területek települései, sokrétű funkcionális kapcsolatok, alá- és fölérendeltségi szálak révén összefüggő rendszert, úgynevezett településhálózatot képeznek. 5. Mi a város fogalma? (155 o) Az urbanizáció térbeli megjelenési formája. Olyan nagyobb lélekszámú és népsűrűségű, központi funkciót ellátó, a környéket szervező, annak népességét vonzó település, melynek lakossága túlnyomó részben nem mezőgazdaságból él, és fejlett infrastrukturális hálózata révén, magas szinten elégíti ki a saját és a vonzáskörzetéhez tartozó lakosság igényeit. 6. Mi a világváros fogalma? (155 o) Nemzetközi jelentőségű, kiemelkedő politikai, pénzügyi, ipari, kereskedelmi központok. Pl: New York, Tokió, London, Párizs, Moszkva. 7. Mi a regionális jelentőségű város fogalma? (155 o) Hasonló funkciókat látnak el, mint a világvárosok, de kisebb területekkel

állnak kapcsolatban. Pl.: Milánó, Róma, Budapest, Los Angeles 8. Mi az országos jelentőségű város fogalma? (155 o) Szerepük még mindig nemzetközi, bár hatósugaruk már kisebb kiterjedésű, mint a világvárosoké és a regionális jellegű városoké) Pl.: Köln, Manchester, Glasgow, Kijev, Harkov. 9. Milyen magyarországi várostípusokat ismer? (156 o) • A mezővárosokból kialakult alföldi városok, Pl.: Jászberény, • Bányászati ipari központok, Pl.: Tatabánya, Ózd, • „új városok”, Pl.: Dunaújváros, • Település agglomeráció, Pl.: 10. Mit jelent a település-agglomeráció? (156 o) Egy olyan egyközpontú (New York-i) vagy több központú (Ruhr-vidék) urbanizált településrendszer, amelybe a központot vagy központokat és közvetlen vonzáskörzetbe tartozó településeket szoros gazdasági, társadalmi, kommunális és szolgáltatási kapcsolatok fűzik szoros egységbe. 11. Mi az agglomerált város fogalma? (156 o) E városok

esetében lényegében egységes összetett városokról beszélhetünk, amelyeket a tartós társadalmi, gazdasági kapcsolatok, rendszeres ingázás teremtettek meg. 12. Mi az agglomerált körzet fogalma? (156 o) E körzetek gazdasági bázisa agy nagyobb területi gazdasági tömörülés, amely a hatalmas méretei miatt nem jelent egységes települést (kb. 10 ezer négyzetkilométer) 13. Mi a megalopolisz fogalma? (156 o) Az urbanizáció legmagasabb fokán álló országokban, ill. országrészekben az egymáshoz közel fekvő települések egy nagyobb összefüggő urbanizált térséggé, agglomerált övezetté fejlődnek. 14. Mi a falu fogalma? (füzet) • Mezőgazdasági tevékenység dominál, • Lakosság száma viszonylag alacsony, • A munkavégzés többsége nem a falvakban történik. 15. Milyen falutípusokat ismer? (156-157 o) • Hagyományos típusú falvak, • Átalakult falvak, • Városias falvak, • Városjelölt falvak, • Önálló

közigazgatási hellyel nem rendelkező szórványtelepülések  tanyák. 16. Milyen tanyatípusokat ismer? (157 o) • Sortanyák, • Szórt, • Bokortanyák. XI. Fejezet: Környezetvédelem, -gazdálkodás, -szabályozás 1. Mi a dinamikus egyensúlyfelfogás? (160 o) A rendszer mindig az egyensúlyi állapotra törekszik, de ezt elérve azonnal egy új egyensúlyi feltételrendszer megvalósítása irányába mozog. 2. Milyen környezet-gazdaságtani értékkategóriákat különböztetünk meg? (160 o.) • Kardinális érték, • Financiális érték, • Szabad javak, • Használati érték és a komplex használati érték. 3. Mik a kardinális értékek? (160 o) Elsőrendű helyet foglalnak el, elsődleges jellegűek más anyagi értékekkel szemben. 4. Mik a financiális értékek? (161 o) Profitnövelésre való törekvés jellemzi. 5. Mik a szabad javak? (161 o) Olyan termelési tényezők, amelyek szabadon, korlátlanul állnak rendelkezésre. 6. Mi a használati

érték? (161 o) Az árúk azon tulajdonsága, amely a felhasználás célszerűségét, „hasznosságát” adja. 7. Mi a komplex használati érték? (161 o) A hagyományos használati érték fogalmát ki kell egészítenünk a környezetre gyakorolt hatással is. 8. Melyek a koordináció megjelenési formái a környezetvédelemben? (163 o) • Bürokratikus, • Piaci, • Etikai, • Agresszív