Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Vélemény, szólásszabadság

http://www.doksihu Vélemény, szólásszabadság A szabad véleménynyilvánítás jogának legfőbb célja és értelme, hogy az állampolgár részt vegyen a közügyek megvitatásában és az azokról való döntésekben. A jog lényege a demokratikus önkormányzat megteremtése. A hatékony részvételt csak bizonyos szabályok felállításával lehet biztosítani. A véleménynyilvánítás szabadságát, amint a kommunikációs alapjog anyajogát említik. (Egyéb kommunikációs alapjogok: sajtó-, információ-, művészi-, tudomány-, lelkiismereti és vallási szabadság, gyülekezési-, egyesülési jog) A Magyar Köztársaság Alkotmányának 61. § -a védi a szólás és sajtó szabadságát A véleménynyilvánítás szabadsága az alapjogok elképzelt hierarchiájában az Alkotmánybíróság határozatai alapján közvetlenül az első helyen található, az egymástól elválaszthatatlan élethez és emberi méltósághoz való jog mögött. Ez azt jelenti, hogy

vele szemben mérlegre tett jogot megszorítóan kell értelmezni, védelmezni kell, és a szólásszabadság élvez elsőbbséget. Osztrák jogeset – A tüntetés helyszíne egy forgalmas útkereszteződés volt. Ennek elzárását a tüntetők a szólás és gyülekezési jogra tekintettel legitimnek tartották. A panaszos az áru szabad mozgásának hiányára, mint Uniós alapjogra hivatkozva terjesztett elő kifogást. A döntés a szólásszabadság elsőbbsége alapján a panasz elutasításával zárult, mert a tüntetés másként nem érte volna el célját. Mi tartozik a véleménynyilvánítás szabadság lényeges tartalmához? A fajgyűlölő kijelentések beletartoznak-e? A kérdésre az USA-ban igen, Európában nem a válasz. Milyen érdekek sérelme és milyen mértéke alapozza meg az alapjogok korlátozását? - az Állam érdekei (pl. külső, belső biztonság) a társadalom egészének érdeke (pl. közrend, közerkölcs) egyes társadalmi csoportok érdekei

(pl. vallási ok) egyes egyének védelme (pl. személyiségi jog) A korlátozás alapja szólásszabadság esetén csak külső ok lehet. Az 1953-ban hatályba lépett. Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről 10, cikkében védi a véleménynyilvánítás szabadságát. Az egyezmény betartása felett az Emberi Jogok Európai Bírósága őrködik. Ha az egyezményben foglalt jogot valamely részes tagállam megsérti, a hazai jogorvoslat kimerítése után a bírósághoz fordulhat panasszal. A bíróságnak nincs hatásköre a részes tagállam döntésének megsemmisítésére. Szankció: a részes tagállam kártérítésre kötelezése a jogsértés fennállása esetén. http://www.doksihu Egyetlen magyar jogeset a Rekvényi-ügy volt 1999-ből. A panaszos rendőrtiszt azzal fordult a bírósághoz, hogy az a szabály, hogy a rendőrség hivatásos tagja pártnak tagja nem lehet, sérti az Egyezmény 10. és 11 cikkében foglalt szólás és

gyülekezési jogot A bíróság a panaszt azzal az indokkal utasította el, hogy a helyi hatóságok döntése nem jelenti a jog teljes elvonását. A politikailag semleges rendőrség kialakítása olyan legitim cél, amely önmagában is lehetővé teszi a jog korlátozását