Gépészet | Felsőoktatás » Fizikai munkakörnyezet

http://www.doksihu Fizikai munkakörnyezet http://www.doksihu 1. A különböző érzékleti hatások közös jellemzői 1.1 Abszolút küszöb Fogalma: annak a legkisebb erősségű ingernek az erőssége, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától. Példák: Látás: gyertyaláng 50 km-ről, sötét, tiszta éjszaka. Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről, csendes körülmények között. Ízlelés: egy teáskanálnyi cukor 9 l vízben. Szaglás: egy csepp parfüm 6 szobányi levegőben. Tapintás: egy légy szárnya 1 cm magasságról az arcra ejtve. 1.2 Különbségi küszöb (éppen észrevehető különbség) Fogalma: két inger megkülönböztetéséhez szükséges különbség. http://www.doksihu Weber-törvény (Ernst Weber, 1834): ∆I =k I Ahol: ΔI a különbségi küszöb, I az inger fizikai intenzitása, k arányossági tényező. k értékei a különböző ingerekre: hangfrekvencia: 0,003 hangintenzitás: 0,15 fényintenzitás: 0,01

illatkoncentráció: 0,07 ízkoncentráció: 0,2 nyomáskoncentráció: 0,14 Minél kisebb k értéke, annál érzékenyebbek vagyunk az adott ingerre. http://www.doksihu A vizuális környezet Megvilágítási szükséglet [%] A megvilágítás Természetes megvilágítás Mesterséges megvilágítás Főbb tényezői: a fény eloszlása (közvetlen, közvetett, szórt), a megvilágítás erőssége, a fényforrások és munkahelyen levő felületek minősége és színe, 500 400 300 200 100 0 Azonos munkafeladat mellett a 10 20 30 40 50 60 megvilágítási igényeket lényegesen életkor [év] befolyásolja az életkor a szemlélt tárgyak és részletek fényességi kontrasztja, (optimális, ha a tárgy fényessége megegyezik a háttér fényességével) http://www.doksihu A színek szerepe a. b. c. d. Színérzékelés A színek érzelmi hatása Színemlékezet Kontraszt Színes megvilágítás A színek felhasználása a. Normalizált színhasználat A színek

funkciói: - Rendteremtő (pl. a kórházakban uralkodó fehér szín hatására jobban vigyázunk a tisztaságra). - Tájékozódást segítő. -Biztonsági funkció (valamilyen balesetveszélyre hívja fel a figyelmet). b. Színdinamikai kialakítás Alapja: a színek fiziológiai és pszichológiai hatása. Pl. a barna depresszív; a narancssárga, piros serkentő; a zöld, kék nyugtató. http://www.doksihu Az akusztikai környezet Hangtani alapok hangmagasság (az emberi fül érzékenysége: 16-20’000 Hz) hangerősség hangintenzitás hangnyomás hangszínezet (tiszta hang, zenei hang, zörej) Rezonancia Az emberi fül az azonos erősségű, de különböző frekvenciájú hangokat különböző erősségűnek ítéli. http://www.doksihu Az akusztikai környezet jellemzői A zaj fogalma: az emberre zavaróan ható hangjelenség. Jellemzői: objektív jellemzők (frekvencia, nagyság, időtartam) szubjektív jellemzők (viszonyulás, várhatóság, ismétlődés) A

hangforrások típusai (pontszerű, vonalszerű) Az épületeket terhelő hangok típusai (léghang, lépéshang, épülethang) http://www.doksihu A zaj mérése Az általános hangnyomásszint meghatározása A zaj részletes frekvenciaelemzése A zajexpozíció vizsgálata A zaj hatásai a dolgozókra Vegetatív hatások (>65dB) Elsődleges vegetatív reakció, másodlagos vegetatív reakció (amikor a zaj hatása tudatosul). Ezek: csökken a vérnyomás, pulzusszám, károsodik a keringési rendszer. http://www.doksihu A hallószervre gyakorolt hatások adaptáció (bizonyos idő után csökken vagy megszűnik az inger kiváltotta érzet, annak ellenére, hogy az inger intenzitása nem változott) kifáradás (átmenetileg emelkedik a hallásküszöb) maradandó halláskárosodás Magyarországon a maximális megengedett zajszint (amely mellett hosszú idő alatt sem alakul ki maradandó halláskárosodás): 80 dB. zajnagyothallás: halláskárosodás bizonyos

frekvenciákon időskori nagyothallás: halláskárosodás a teljes frekvenciatartományon Pszichikus hatások (főleg neurózis) A zaj hatása a teljesítményre: a zaj általában csökkenti a teljesítményt, főleg információ-feldolgozó jellegű munkáknál. http://www.doksihu A zene hatása Általában a zene nem növeli a termelékenységet. A zenének kimutatható a stimuláló hatása. A dolgozók előnyben részesítik azokat a munkahelyeket, ahol zenét játszanak. A dolgozók 110%-a nem szeret munka közben zenét hallgatni. A dolgozók általában előnyben részesítik a hangszeres zenét a vokálissal szemben. Egyszerű munkát végző tapasztalatlan dolgozók teljesítményét növeli a zene. Összetett feladatot végző tapasztalt dolgozók teljesítményére nincs befolyással a zene. A zaj elleni védekezés Zaj csökkentése a zajforrásnál. A fizikai környezet akusztikai jellemzőinek megváltoztatása. Egyéni védőeszközök. Megfelelő munkaszervezés. A

zajra érzékeny emberek kiszűrése. Szigorú és rendszeres orvosi felügyelet. Az üzem megfelelő telepítése. http://www.doksihu A rezgések A rezgések fizikai jellemzői Frekvencia és amplitúdó A rezgések hatása a dolgozókra -A hosszú ideig tartó nagy intenzitású rezgések a szervezet minden tevékenységét károsítja: -Az alacsony frekvenciájú rezgések elsősorban a tartó és mozgatószervekre (csont-, ízületi, ideg- és izomrendszer) van káros hatással. -A nagy frekvenciájú (>50-100 Hz) rezgések főleg a perifériás vérkeringésben idéznek elő zavarokat (Pl. helyi érgörcsök), továbbá idegi tüneteket és anyagcsere rendellenességeket okoznak. http://www.doksihu A rezgések hatását befolyásoló tényezők •amplitúdó •frekvencia •a rezgés iránya •a rezgés gyorsulása •a rezgéssel közvetlenül érintkező testrész •a rezgés alakja •a rezgés időtartama A rezgések hatásai ellen való védekezés •A rezgés

forrásánál történő csillapítás. •A dolgozó és a munkaeszköz közé iktatott csillapítás. •A rezgést keltő berendezések rendszeres ellenőrzése. •Munkafolyamat-elemzés. •Egyéni védőeszköz. •A dolgozók munkarendjének szervezése. •Rendszeres orvosi vizsgálatok. http://www.doksihu Klímaviszonyok A munkahelyi klímát meghatározó tényezők a levegő hőmérséklete (optimális: ~20°C), a levegő páratartalma (optimális: 3570%), a levegő mozgása (optimális: 0,30,4m/s), a levegő nyomása (optimális: ~1 atm), a sugárzás útján megvalósuló hőcsere. Az emberi test hőmérséklet-szabályozása Vérkeringés, izzadás, remegés. Az emberi szervezet és a környezete közötti hőcsere Hővezetés, hőszállítás (~30%), hősugárzás (~50%), verejtékezés (~20%). Az emberi szervezetet egy magasabb hőmérsékletű levegőréteg veszi körül („hőköpeny”), ami a levegő jó hőszigetelő hatása miatt melegen tart. Ha fúj a szél

és/vagy vizesek vagyunk, ez megbomlik és ezért fázunk. A nem megfelelő klímaviszonyok hatásai A nem megfelelő klímaviszonyok elleni védekezés http://www.doksihu A légszennyeződés A légszennyeződés módjai a munkahelyen •természetes szennyezések (a légcsere hiánya, dohányzás, pára, gőz) •fizikokémiai szennyezések (gőzök, gázok, füstök, porok) A légszennyeződés mértéke Illékonyság, szemcsenagyság, levegőhőmérséklet, az alkalmazott technológia, a szennyezés időtartama, a szellőztetés mértéke. Ezek és a biológiai hatások alapján meghatározható a MEGENGEDETT MAXIMÁLIS KONCENTRÁCIÓű http://www.doksihu Porok és szagok A különféle porok a legfőbb okozói a légzőszervek, de főleg a tüdő megbetegedéseinek. (Például a 10 μm-nél nagyobb szemcséket a felső és középső légutak tartják vissza, a tüdőhólyagocskákba az 5 μm-nél kisebb szemcsék jutnak le, és az 1 μm körüli szemcsék 90%-a ott is

marad.) Különösen veszélyesek a szabadkovasav-tartalmú porok, amelyek a szilikózist okozzák. Más porok (pl vas és szénporok) csupán idegen testként hatnak és idült légúti hurutot okoznak. Vannak anyagok (ártalmatlanok vagy ártalmasak), amelyek a szagukkal okoznak zavaró hatást, ami általában valamilyen technológiai hibára, mulasztásra utal (pl. gázszivárgás) http://www.doksihu Mérgezések A mérgező hatás súlyossága függ •a mérgező anyag fizikai és kémiai sajátosságaitól, •a szervezetbe került anyag mennyiségétől, •a szervezetbe jutás helyétől és módjától, •a felszívódás módjától, •a szervezet állapotától, •az anyag további sorsától a szervezetben Védekezés •munkaszervezés, •előírások betartása, •egyéni védőeszközök, http://www.doksihu Sugárzások A sugárzás súlyossága függ •a sugárzás típusától (pl. elektromágneses, neutron, β, stb) •a sugárzás fizikai

paramétereitől, •a dózistól (=intenzitás×időtartam), •hol éri a szervezetet, •a szervezet állapotától, Védekezés •munkaszervezés, •az előírások betartása, •egyéni védőeszközök, http://www.doksihu Meteorológiai tényezők (légnyomás, páratartalom, stb.) A meteorológiai tényezők dolgozókra gyakorolt hatása •A dolgozókra ható meteorológiai tényezők Időjárási frontok, különböző levegőfajták, napkitörések. •Időjárás-érzékenységi típus szerint Hideg- ill. melegfront-érzékenység, mindkét frontra érzékenyek. A hatás jellege szerint Vegetatív hatások, pszichés hatások, balesetekre gyakorolt hatás, teljesítményre gyakorolt hatás. http://www.doksihu Fáradtság FOGALMA: Tevékenységre való képesség csökkenése éppen a kérdéses tevékenység következtében. TERHELÉS: a munkatevékenység nehézsége, fizikai körülményei és időtartama határozza meg. IGÉNYBEVÉTEL: a terhelés által a

dolgozó szervezetében előidézett pszichológiai és fiziológiai változások (függ: nem, életkor, testfelépítés, stb.) ALKALMAZKODÁS: a szervezet egyre tökéletesebben felel meg a követelményeknek, EDZETTSÉG: rendszeres edzési ingerekre kialakuló és gyakorlással fenntartható állapot. Aktivitás http://www.doksihu 8 óra 12 óra A munkanap fiziológiai ritmusa 16 óra http://www.doksihu Fáradtsághoz hasonló jelenségek Monotónia Oka: egyhangú ingerek. (Az a jelenség, amikor erősen „unjuk” a tevékenységet.) Jellemzői: csökken a pszichikus feszültség (a fáradtságnál nő), személyiségfüggő (a fáradtság inkább a szervezet fizikai állapotától függ), a teljesítményt motivációs tényezők befolyásolják, monoton tevékenység után nagyobb a teljesítmény, fáradt állapotban a tevékenység legtöbb fajtáját visszautasítja a dolgozó, a monotónia hatására csak az adott tevékenységtől idegenkedik. A monotóniát oldja:

zene; motiváció; szünetekben a munka jellegétől lényegesen eltérő ÉRDEKES TEVÉKENYSÉG http://www.doksihu Az éberségi szint csökkenése Oka: ingerszegény környezet. (Az a jelenség, amikor „elalszunk” munka közben.) Védekezés ellene: ún. éberségi berendezésekkel Ezek működési elve: új ingerek bevezetése, amelyekre adott időn belül válaszolni kell. Ha nincs válasz, akkor még erősebb inger; ha erre sincs válasz, akkor riasztás. http://www.doksihu Telítődés -pszichikus állapot -egy meghatározott tevékenység, amely az egyén számára kezdetben pozitív jelleggel bírt, idővel – a tevékenység ismétlése, vagy az adott szituációban való tartózkodás miatt – semleges vagy negatív jelleget alakít ki. Oka: a tevékenység iránti alacsony motiváció. Jellemzői: •a tevékenység kisebb egységekre bontása, •teljesítménycsökkenés, •a tevékenység komponenseinek variálása, •különböző melléktevékenységek

válnak „fő feladattá”, •a kialakuló ellenszenv nem csak a tevékenységre, hanem a környezetre is irányul. A telítődést megelőzése: •A tevékenység változatosságával. •A munka tartalmasabbá tételével. •Motivációval. •A munkahelyi légkör javításával. http://www.doksihu Az emberi szervezet anyag- és energiaforgalma a/ A szervezet „nyugalmi anyagcseréje”, amelynél külsőleg semmilyen tevékenység nem észlelhető (pl. a keringési és a légzőrendszer működtetése). Függ: nem, életkor, testmagasság, -tömeg, -felület. [kJ] 7500 6700 férfiak 5800 nők 5000 4200 3400 0 10 20 30 40 50 60 [év] A napi alapanyagcsere az életkor függvényében http://www.doksihu b/ Munkaanyagcsere Adott tevékenységhez szükséges energiafelhasználás Az energiaforgalom határai A napi energiaforgalom Alapanyagcsere: ~7,3 MJ/nap, Maximum: 42-50 MJ/nap, Egészségkárosodás nélkül: ~20 MJ/nap, Az emésztőszervek teljesítménye:

29-33 MJ/nap, Különösen nehéz fizikai munkáknál a napi energiaszükségletet: ~29 MJ (pl. kézi aratás, favágás, kőfejtés) Tartós terhelési határ (TTH) férfiak: 8 MJ/műszak (Magyarországon); 8,4 MJ/műszak (nemzetközileg) nők: 5,8 MJ/műszak (Magyarországon); 6,36,7 MJ/műszak (nemzetközileg) (+ 1-2 MJ háztartás!!!) http://www.doksihu Energiafelhasználás (MJ/nap) FÉRFIAK NŐK Alapanyagcsere 7,3 7,3 A szabadidő energiaigénye 2,3 2,3 A házimunka energiaigénye – 2,1 Az üzemi munka max. energiaigénye 10,5 8,3 Az normál munka energiaigénye (Tartós Terhelési Határ (TTH), a fenti érték 80 %-a) 8,4 6,3 ÖSSZESEN 18 18 http://www.doksihu Nők munkaképessége Azonos munka elvégzéséhez a női szervezetnek kevesebb energiára van szüksége és az energiafelhasználás maximuma alacsonyabb, mint a férfiaké. Bizonyos munkákban (amikor a testtartás miatt viszonylag nagy a szervezet igénybevétele) a nők nagyobb és

tartósabb teljesítményre képesek (pl. a szövés-fonás, varrás, stb.) A nők olyan munkakörökben is jobban teljesítenek, ahol fontos az emberekkel való mindennapos kommunikáció, kapcsolattartás (pl. ügyfélszolgálatok) http://www.doksihu Az idősebb dolgozók munkaképessége Az ipari társadalmakban egyre nő az idős korosztályok aránya. A 60 éven felüliek aránya 100 éve: ~5%, ma: ~20%. A képességek felnőttkori csökkenésének néhány vonatkozása: a szenzomotoros teljesítmény 60 éves korra mintegy 50%-al, a maximális izomerő 60 éves korra mintegy 25%-al. http://www.doksihu Munka- és pihenési rendszer A többműszakos munka Az ember nappal aktív lény: hajnalra megnő a reakcióidő (ekkor történik a legtöbb baleset). A dolgozók jelentős része kedvezően ítéli meg a többműszakos munkát, ugyanakkor kimutatható, hogy az éjszakai munka sok embernél egészségügyi károsodásokhoz, idegrendszeri zavarokhoz vezethet. Ezek

megelőzése: •Alkalmasság-vizsgálat. •Képzéssel (a fiziológia változások megmagyarázására, a szabadidőben végzett tevékenységek jobb megszervezésére). •Állandó időben való műszakkezdés. •Heti műszakváltás helyett havi műszakváltás. •A műszakváltások között néhány nap pihenés. •Az életkörülmények megfelelő szervezése (pl. biztosítani a nappali pihenés lehetőségét). http://www.doksihu Munkaközi szünetek Típusai: •önkényes (alkalmi) szünet •leplezett szünet (melléktevékenység) •a munkafolyamatból adódó szünet (várakozás) •előírt (szervezett) szünet Ha megfelelő szervezett szüneteket nem rendelnek el, akkor a dolgozók munkaidejük ~14%-át álcázott vagy alkalmi pihenőkre használják. A munkaközi szünetek megszervezése: •Hosszúsága: inkább több rövidebb (2-8 perc), mint kevesebb hosszabb szünet, mivel hosszabb szünet után újabb „bemelegedési szakaszra” van szükség. •Mikor

legyenek szünetek: a munkatevékenység elemzése és a dolgozók pszicho-fiziológiai vizsgálata alapján adható egyedi válasz. http://www.doksihu A munkaidő hosszúsága Világtendencia a munkaidő csökkenése. Azonban a csökkentett munkaidő nem jelent automatikusan kedvezőbb körülményeket, viszont a hiányzások számának csökkenésével jár. http://www.doksihu A munkabiztonság pszichológiai tényezői http://www.doksihu A téma aktualitása A technikai fejlődés egyre összetettebb, emberek által működtetett rendszereket eredményez (pl. atomerőművek, tengeralattjárók, stb.) Az összetettséggel nő a meghibásodások valószínűsége, ami sok esetben katasztrófákat eredményez (pl. Csernobil, Challenger) Az emberi hibák típusai: •Egyéni hibák, oka: elégtelen felkészültség. •Szervezési-vezetési hibák, oka: az elégtelen „biztonsági kultúra”. •Tervezési hibák. http://www.doksihu Az emberi információ-feldolgozó

rendszer általános modellje Az emlékezés fő szakaszai 1. Kódolás 2. Tárolás 3. Előhívás http://www.doksihu Az emberi információfeldolgozás működése Látási és hallási bemenet A bevitt információ feldolgozása Tárolás Érzékszervi tár Rövidtávú memória Előhívás Hosszútávú memória •problémamegoldás Alakfelismerés Hosszútávú memória •következtetés •nyelv Figyelem Kimenet Az emberi információ-feldolgozó rendszer általános modellje http://www.doksihu a) Érzékszervi tár Az emberi memória-rendszernek az érzékszervekből érkező információk átmeneti tárolására szolgáló része. Fő feladata, hogy biztosítsa az érzékszervi (szenzoros) információk közvetlen rendelkezésre állását, amíg azok feldolgozásra kerülnek. • • • Jellemzői: Viszonylag nagy terjedelmű, A tár tartalmai jelentéssel még nem rendelkeznek, A tár tartalmai igen gyorsan elhalványulnak (pl. vizuális ingerek

esetén ~1 mp, hallási ingerek esetén néhány mp alatt). http://www.doksihu b) Alakfelismerés („inger-mintázat felismerés”) Feladata, hogy a korábbi tapasztalatok felhasználásával az érzékszeri tár tartalmaihoz jelentést rendeljen hozzá. Ezen alapul pl. a jellegzetes látványok hangok, illatok stb felismerése http://www.doksihu c) Figyelem Az észlelés szelekciója; amelynek segítségével bizonyos ingereket nagyobb valószínűséggel észlelünk ill. „veszünk észre” d) Rövidtávú memória Tartalmai már jelentéssel rendelkező mintázatként felismert egységek, ezért tudatosan interpretálhatók. Fő jellemzői: •a kapacitása rendkívül kicsi: 7±2 független információegység (csomag, tétel), •tudatos, •lassú működésű, erőfeszítést igénylő és soros szerveződésű, •szelektív, •szakaszosan analitikus •következtetési, logikai műveletekben erős. http://www.doksihu e) Hosszútávú memória Benne tárolódik

minden tudásunk a világról, ennek megfelelően kapacitása hatalmas: szinte korláttalan; ugyanakkor meglehetősen szelektív (nem mindig jut eszünkbe az, amit szeretnénk). Fő típusai: •Epizodikus memória - Az egyén által átélt események emléknyomait tartalmazza. •Szemantikus memória - A tanulás által elsajátított ismereteket tartalmazza. Pl mikor volt a mohácsi csata. •Procedurális memória - A tanulás útján elsajátított mozgásos (motoros) vagy gondolati (kognitív) műveleti eljárásokat (az ún. készségeket) tartalmazza Pl kerékpározás http://www.doksihu f) Magasabb kognitív (megismerő, gondolati) működések •Nyelv A gondolatok közlésének egyetemes emberi eszköze. •Következtetés Az emberi gondolkodás alapvető eszköze, amelynek során bizonyos kiindulási helyzetből bizonyos szabályok alkalmazásával érvényes megállapításokra jutunk. •Problémamegoldás A problémamegoldási helyzet jellemzői: •Ahol tartunk (a

probléma), az nem azonos azzal, ahova eljutni szeretnénk. •A problémától a megoldásig vezető út nem nyilvánvaló. •Gyakran jelentős erőfeszítést igényel magának a problémának a megértése is. •A problémamegoldáshoz hipotéziseket kell felállítani a lehetséges megoldási utakról és azután ellenőrizni kell azokat. http://www.doksihu Célok Tudáson alapuló viselkedés Szabályon alapuló viselkedés Azonosítás Felismerés Feladat meghatározás Tervezés Helyzet/feladat összekapcsolás Tárolt szabályok jelzések Gyakorlottságon alapuló viselkedés Jellemző vonások kialakulása és szerveződése Szenzoros bemenet Automatikus szenzomotoros mintázatok Akciók Az emberi tevékenység szabályozásának kognitív szintjei http://www.doksihu A biztonságot meghatározó pszichológiai jellemzők 1. Az ember mentális jellemzői A balesetek szempontjából fontos mentális tényezők •Az adott területre vonatkozó mentális

modell fejlettsége •Gondolkodási jellemzők •Kockázat-észlelési sajátosságok •Attitűdök és motiváció •Intelligencia •Más személyiségvonások Az ember kockázat-megítélése •Önként vállalt kockázat – kényszerűen viselt kockázat •Mindennapos kockázat – hirtelen megjelenő kockázat •Közvetlen kockázat – lappangó (látens) kockázat •Ellenőrizhető kockázat – nem ellenőrizhető kockázat http://www.doksihu Az emberi hibázások szintjei Biztonsági kultúra: egy szervezet biztonsággal kapcsolatos viszonyulása. •Mindennapi hibázások: nagyobbrészt felismert és korrigált, önmagukban kis jelentőségű hibázások. •„Majdnem baleset”: olyan eseménysor, amelynek során egy súlyos következményeket előidézni képes eseménylánc valamilyen okból nem fut le teljesen. •Baleset: váratlanul bekövetkező, kárral, sérüléssel vagy halálesettel járó esemény. http://www.doksihu A mentális igénybevétel

Stressz: minden olyan ráhatás (az emberre irányuló hatások eredményeként áll elő), amely az ember fiziológiai és/vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusait befolyásolja. A stressz és a munkavégzés hatékonysága közötti összefüggés a)Alacsony stressz esetén a dolgozó még a normális éberségi szintjének fenntartásához szükséges ingermennyiséget sem kapja meg, ami az éberségi szint csökkenéséhez vezethet. b)Optimális stressz-szint esetén a dolgozó aktív interakcióban van a környezetével, olyan ritmusban, amelyet kényelmesnek érez. c)A mérsékeltem magas stressz olyan tempójú információfeldolgozást kíván meg a dolgozótól, amely eléri, vagy meghaladja aktuális információfeldolgozó, problémamegoldó kapacitását. A tapasztalt dolgozó megfelelő fiziológiai reakciókkal (gyorsabb pulzus, stb.) alkalmazkodik ehhez, de ennek ellenére ilyen állapotban megnő a hibák valószínűsége. A munkavégzés hatékonysága

http://www.doksihu alacsony optimális magas extrém nagy Stressz A pszichológiai megterhelés által kiváltott stressz és a munkavégzés hatékonysága közötti összefüggés http://www.doksihu Ergonómia Története •Kezdetek: a „fogantyúk és skálák” ergonómiája (1945-1960): vezérlési felület, antropometria, ember-gép kapcsolat, szenzomotoros illesztés. •Az ergonómia ipari alkalmazása: „rendszerergonómia” (1960-as évek): rendszerelmélet, ember-gép rendszer, optimalizálás. •Termékergonómia: ergonómia a „munka világán kívül” (1970-es évek): piaci verseny, rétegspecifikus igények, design és ergonómia. •Biztonság és ergonómia (1980-as évek): emberi megbízhatóság. •Számítógép és ergonómia (1990-es évek): felhasználói felület, humán és mesterséges intelligencia illesztése. http://www.doksihu Az ergonómia fejlődési irányai •Termelési rendszerek ergonómiája => termékergonómia •A

biztonsági és környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése a termelési folyamatok/rendszerek, munkahelyek, termékek tervezése és kialakítása során. •A speciális és rétegigények fokozottabb figyelembe vétele és érvényesítése a tervezés során. •A felhasználók növekvő arányú részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában. •Az információs technológiák növekvő térhódítása. •A műszaki végzettséggel rendelkezők növekvő bevonása az ergonómiai fejlesztő tevékenységekbe