Egészségügy | Betegségek » Anyagcsere betegségek

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 20 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:166

Feltöltve:2011. január 23.

Méret:217 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

http://www.doksihu Anyagcsere betegségek Magas lipidszinttel járó, öröklődő betegségek (herediter hiperlipidémiák) (I-es, II-es, III-as, IV-es, V-ös típusú hiperlipoproteinémia) és az alacsony vérzsírszintek (hipolipoproteinpémiák) A táplálkozás a szervezet működését biztosító folyamatok összessége (tápanyag-elfogyasztás, emésztés, felszívódás, keringés, kiválasztás stb.), amelynek célja, hogy a bevitt táplálékot átalakítsa, felhasználja növekedéséhez, fejlődéséhez, fenntartásához. A táplálék anyagai olyan vegyületek, amelyek a szervezet számára biztosítják az életműködéshez nélkülözhetetlen fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat stb. Az anyagcsere az élő szervezetben folyó felépítő és lebontó kémiai folyamatok összessége. A zsírok (lipidek) a sejtek anyagcsereforgalmában részt vevő, vízben nem oldódó vegyületek. A szervezet működéséhez épp oly

nélkülözhetetlenek, mint a szénhidrátok és fehérjék, és tartaléktápanyagként jönnek számításba. A vérben a legfontosabb zsírszerű vegyület a koleszterin és a triglicerid. A zsírok fehérjéhez tapadva (a kettő együtt a lipoprotein) közlekednek a vérpályában. Lipoproteinek a kilomikronok (emésztett zsírokat szállítanak a belekből a vérpályába, itt enzimek leválasztják a zsírt, a kilomikront pedig a máj kiszűri a vérpályából), az alacsony sűrűségű lipoproteinek az LDL (a rizikófaktort jelentő rossz koleszterint szállítja), és a jó koleszterint szállító a nagy sűrűségű lipoproteinek a HDL. A koleszterin minden sejtben megtalálható, nagyobb koncentrációban az epében. (kóros esetben a koleszterin kicsapódik az epehólyagban vagy az epeutakban és epekőképződéshez vezet), a mellékvesében, az idegrendszerben. A sejthártyák felépítésében van szerepe, és nagy részét a máj állítja elő. Az epével

választódik ki, majd egy része a belekben ismét felszívódik Az örökletes hiperlipidémia (hiperlipoproteinémia) betegségben szenvedő emberek vére igen nagy mennyiségben tartalmaz koleszterint és trigliceridet, ami a zsír-anyagcserében és eltávolításban szerepet játszó mechanizmusok károsodása következménye. A betegség változó formákban jelentkezik, mindegyik öröklődő, és mindegyik változatában más a vizsgálati eredmény, valamint eltérnek a betegség okozta rizikófaktorok is. I-es típusú hiperliporoteinémia már a születéskor is fennálló, ritka betegség. A máj nem képes a vérből a kilomikronokat kiszűrni. Tünetei: máj- és lépnagyobbodás, a bőrben jóindulatú koleszterint- és zsírtartalmú daganatok, rendszeresen jelentkező igen erős fájdalom a hasban. A vér trigliceridszintje igen magas, ami hasnyálmirigy-gyulladást hozhat létre II-es típusú hiperliporoteinémia rendellenességben az LDL (a rossz koleszterint

szállító lipoprotein) igen nagy mennyiségben található a vérben, amely az erek igen gyors elmeszesedését [az erek fala merevebbé válik, belméretük szűkül, elpusztulnak az érfal rugalmas elemei, helyettük kezdetben a zsírnemű anyag (koleszterin), majd mész rakódik le] okozza. A szív körül körkörösen futó koszorúerek elmeszesedése viszont korán bekövetkező koszorúér-elzáródáshoz, végzetes szívrohamhoz vezet. Jóindulatú koleszterint- és zsírtartalmú daganatok jöhetnek létre. III-es típusú hiperliporoteinémia igen ritkán előforduló, magas koleszterinnel és trigliceriddel járó rendellenesség, amely zsírtartalmú jóindulatú daganatok képződésével jár. A betegségben érelmeszesedés, artéria elzáródás és az alsó végtagok rossz vérellátása alakul ki. IV-es típusú hiperliporoteinémia rendellenességben a vér triglicerid szintje nagyon magas, ami érelmeszesedést hozhat létre. A betegség gyakran fordul elő 1

http://www.doksihu V-ös típusú hiperliporoteinémia ritkán jelentkező rendellenesség, ami lehet öröklött, de alkoholistáknál is felléphet, okozhatja elhanyagolt cukorbetegség, a vese kóros működése stb. A rendellenesség a bőrben igen nagy számú jóindulatú koleszterin- és zsírtartalmú daganattal (xantómával) járhat. Lépnagyobbodás, májnagyobbodás, a hasban fájdalom, hasnyálmirigygyulladás kísérheti Alacsony vérzsírszintek (hipolipoproteinpémiák) A vér alacsony zsírszintje ritka esetben jelent csak problémát, de a szervezetben egyéb elváltozásokat jelezhet, mint pl. vérszegénység, rosszindulatú daganat, a felszívódás zavarai Igen nagy mértékben lecsökkenhet a vérben lévő zsírmennyiség egyes, ritkán előforduló örökletes betegségeknél, ami a szervezet nagy fokú működési zavarához vezet. Azok a betegek, akiknél hiányzik az LDL-koleszterin (rossz koleszterin) és a szervezetben nem termelődnek kilomikronok (ami

az emésztett zsírokat szállítja a belekből a vérpályába, ahol enzimek leválasztják a zsírt, a kilomikront pedig a máj kiszűri a vérpályából) zsírban oldódó vitaminhiány (D, E, K-vitamin) lép fel, székletük az emésztetlen zsírok miatt zsíros, festékes szemideghártya gyulladás és vakság jöhet létre. A vér nagyon alacsony HDL-koleszterinszintje (jó koleszterin) az öröklődő Tangier-kórban jelentkezik, idegműködési zavarokat, és a különböző szervek (máj, lép, nyirokcsomók stb.) megnagyobbodását okozza. Kezelés I-es típusú hiperliporoteinémiában minden fajta zsír fogyasztása tiltott. II-es típusú hiperliporoteinémia fennállásakor a rizikófaktorok kizárása (mint pl. kövérség, dohányzás), fokozott mozgás (testedzés), zsírszegény vagy teljesen zsír nélkül készült ételek, zsírcsökkentő gyógyszerek. Az étkezés kiegészíthető zabkorpával (zsírkötő tulajdonságú) III-as típusú hiperliporoteinémia

kezelésére ajánlott a testsúly csökkentése, kis mennyiségű koleszterintartalmú ételek, és zsírcsökkentő gyógyszerek. IV-es típusú hiperliporoteinémia esetén a testsúly csökkentése, zsírcsökkentő gyógyszerek szedése szükséges. V-ös típusú hiperliporoteinémia kezelése: fogyás, alkohol és zsíros ételek elhagyása, és zsírcsökkentő gyógyszerek szedése. Magas vérzsírszint (hiperlipidémia) A táplálkozás a szervezet működését biztosító folyamatok összessége (tápanyag-elfogyasztás, emésztés, felszívódás, keringés, kiválasztás stb.), amelynek célja, hogy a bevitt táplálékot átalakítsa, felhasználja növekedéséhez, fejlődéséhez, fenntartásához. A táplálék anyagai olyan vegyületek, amelyek a szervezet számára biztosítják az életműködéshez nélkülözhetetlen fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat stb. Az anyagcsere az élő szervezetben folyó felépítő és lebontó

kémiai folyamatok összessége. A zsírok (lipidek) a sejtek anyagcsereforgalmában részt vevő, vízben nem oldódó vegyületek. A szervezet működéséhez épp oly nélkülözhetetlenek, mint a szénhidrátok és fehérjék, és tartaléktápanyagként jönnek számításba. A vér kórosan magas zsírtartalma (hiperlipidémia) kialakulásának számtalan oka lehet, mint pl. öröklődés, mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás, elhanyagolt cukorbetegség, kényelmes életvitel (testmozgás hiánya), zsíros ételek fogyasztása stb. A vérben a legfontosabb zsírszerű vegyület a koleszterin és a triglicerid. A zsírok fehérjéhez tapadva (a kettő együtt a lipoprotein) közlekednek a vérpályában. Az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) a rizikófaktort jelentő rossz koleszterint szállítja, a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) a jó koleszterint. A koleszterin minden sejtben megtalálható, nagyobb koncentrációban az epében. (kóros esetben a koleszterin

kicsapódik az epehólyagban vagy az epeutakban és epekőképződéshez vezet), a mellékvesében, az idegrendszerben. A sejthártyák felépítésében van szerepe 2 http://www.doksihu A koleszterin nagy részét a máj állítja elő. Az epével választódik ki, majd egy része a belekben ismét felszívódik. A koleszterinben dús étkezés, illetve koleszterin-anyagcsere veleszületett zavarai súlyos érbetegségekhez, az érfalban lerakódva a szív károsodásához vezethetnek, csökkent mennyisége viszont a máj betegségeire, fertőző betegségekre utal. A vér magas zsírszintje többnyire tünetmentes állapot, de következtében a bőrben jóindulatú koleszterin- és zsírtartalmú daganatok is kialakulhatnak (xantóma). A vér magas trigliceridszintje májnagyobbodást, lépnagyobbodást, nagyfokú hasi fájdalmat, hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. Kezelés A koleszterin csökkenthető fogyással, dohányzásmentes aktív életvitellel (sok mozgás, testedzés),

koleszterinszegény (és telített zsírokban is szegény) étkezés stb., szükség esetén gyógyszerekkel. Sav-bázis egyensúly – légzési acidózis A sav-bázis egyensúly a szervezetben jelenlévő savak és bázisok (lúgok) között fennálló állandó arány, amit a vér pH értékének (az oldatok savasságára, illetve lúgosságára jellemző számérték) állandósága jelez. A savasság és a lúgosság a szervezet testnedveinek kémiai jellemzői, normális esetben a vér pH-ja enyhén lúgos vegyhatású. A savasság és a lúgosság közötti egyensúly fenntartását, ellenőrzését, a szervezet különböző mechanizmusok révén biztosítja. A szervezetből a felesleges savat a vesék mint ammóniát választják ki a vizelettel. Vagy történhet a savak közömbösítése a vér, illetve testnedvek pufferei útján. A testnedvek pufferei biztosítják a testnedvek vegyhatásának állandóságát, ami a normális anyagcsere alapfeltétele. [A puffer gyenge

sav és gyenge sav erős bázissal (lúggal) alkotott sójának vizes oldata, és jellemző tulajdonságuk, hogy vegyhatásuk állandó.] Vagy a sav-bázis egyensúly fenntartása a tüdő útján is történhet, szén-dioxid kilégzés révén. (Sav hatására ugyanis a vér hidrogén-karbonátjából szén-dioxid szabadul fel.) A légzési acidózisnál a vér vegyhatása savas irányba tolódik el, mivel a vérben nagy mennyiségű szén-dioxid szaporodik fel. A vér pH-jának savi irányba tolódása esetén a szervezet a szén-dioxid mennyiségét csökkenteni igyekszik gyorsuló és mélyebb légzéssel. A légzési acidózis minden tüdőt érintő betegségnél kialakulhat, ami a légzés károsodásával jár. Pl tüdőgyulladásnál a tüdő léghólyagocskái – fertőzés következtében kialakult gyulladás miatt – váladékkal teltek, mellkasi folyadékgyülem, ami akadályozza a tüdők működését, tüdővizenyő (ödéma), amikor savós folyadék árasztja el a

tüdő léghólyagocskáit kínzó fulladásérzést létrehozva, asztma – válaszreakció légutakba került szervezetet károsító ingerlő anyagra –, ami miatt a légúti izmok görcsösen összehúzódnak, légúti szűkületet okozva akadályozzák a levegő kiáramlását stb. A légzési acidózis tünetei: légszomj, álmosság, légzéscsökkenés, légzőközpont bénulása és kóma. Kezelés Az acidózis kezelése a tüdő működését segítő gyógyszerekkel, esetleg a beteg lélegeztető gépre kapcsolásával történik. Sav-bázis egyensúly – légzési alkalózis A sav-bázis egyensúly a szervezetben jelenlévő savak és bázisok (lúgok) között fennálló állandó arány, amit a vér pH értékének (az oldatok savasságára, illetve lúgosságára jellemző számérték) állandósága jelez. 3 http://www.doksihu A savasság és a lúgosság a szervezet testnedveinek kémiai jellemzői, normális esetben a vér pH-ja enyhén lúgos vegyhatású. A

savasság és a lúgosság közötti egyensúly fenntartását, ellenőrzését, a szervezet különböző mechanizmusok révén biztosítja. A szervezetből a felesleges savat a vesék, mint ammóniát választják ki a vizelettel. Vagy történhet a savak közömbösítése a vér, illetve testnedvek pufferei útján. A testnedvek pufferei biztosítják a testnedvek vegyhatásának állandóságát, ami a normális anyagcsere alapfeltétele. [A puffer gyenge sav és gyenge sav erős bázissal (lúggal) alkotott sójának vizes oldata, és jellemző tulajdonságuk, hogy vegyhatásuk állandó.] Vagy a sav-bázis egyensúly fenntartása a tüdő útján is történhet, szén-dioxid kilégzés révén. (Sav hatására ugyanis a vér hidrogén-karbonátjából szén-dioxid szabadul fel.) A légzési alkalózisnál a vér vegyhatása lúgos irányba tolódik el, mivel a vérben – a fokozott, szapora, mély légzés következtében – kevés szén-dioxid marad. A légzési alkalózist

(gyors légzés) létrehozhatja nyugtalanság, fájdalom, májzsugor, láz, a vér csökkent oxigéntartalma, stb. Tünetei: nyugtalanság, a száj és az arc zsibbadása, izomgörcsök. Kezelés Az alkalózisnál a légzésszámot kell csökkenteni, a kiváltó ok gyógyításával (pl. fájdalom esetén a fájdalom csillapítása). A szén-dioxid emelése kizárólag papírzacskóba történő ki- és belégzéssel is történhet. Sav-bázis egyensúly – metabolikus acidózis A sav-bázis egyensúly a szervezetben jelenlévő savak és bázisok (lúgok) között fennálló állandó arány, amit a vér pH értékének (az oldatok savasságára, illetve lúgosságára jellemző számérték) állandósága jelez. A savasság és a lúgosság a szervezet testnedveinek kémiai jellemzői, normális esetben a vér pH-ja enyhén lúgos vegyhatású. A kettő közötti egyensúly fenntartását, ellenőrzését, a szervezet különböző mechanizmusok révén biztosítja. A szervezetből

a felesleges savat a vesék mint ammóniát választják ki a vizelettel. A savak közömbösítése a vér, illetve testnedvek pufferei útján történik, vagyis a testnedvek pufferei biztosítják a testnedvek vegyhatásának állandóságát, ami a normális anyagcsere alapfeltétele. [A puffer gyenge sav és gyenge sav erős bázissal (lúggal) alkotott sójának vizes oldata, és jellemző tulajdonságuk, hogy vegyhatásuk állandó.] Harmadszor pedig a sav-bázis egyensúlyt a tüdő útján, szén-dioxid kilégzés révén tartja fenn a szervezet. (Sav hatására ugyanis a vér hidrogén-karbonátjából szén-dioxid szabadul fel) A metabolikus acidózisnál a vér vegyhatása savas irányba tolódik el. Oka a szervezet anyagcserezavara, azaz az ellenőrző mechanizmusok közül egynek, vagy többnek a rendellenes működése. A vér pH-jának savi irányba tolódása esetén a szervezet a szén-dioxid mennyiségét csökkenteni igyekszik, ami erős légszomjat, gyorsuló

légzést, légzőközpont bénulását és kómát okozhat. A vesék szintén több savat választanak ki Az acidózis oka lehet kezeletlen cukorbetegség, a vese gyulladása (veseelégtelenség), hányás, hasmenés, renális tubuláris acidózis (veleszületett vese-rendellenesség) esetén a vese csatornái (tubulusai) a vérből nem képesek normális mértékben a savat kiválasztani a vizeletbe. Az elvezető csövecskék károsodása miatt a vizeletbe kevés sav kerül, és a nem megfelelő anyagcsere következtében a vér savassá válik, amely miatt kiszáradás, felpuhult és fájdalmas csontok stb. jöhetnek létre Kezelés Az acidózis kezelése minden esetben a kiváltó oknak megfelelően történik. (Pl a cukorbetegség kezelése inzulinnal.) 4 http://www.doksihu Sav-bázis egyensúly – metabolikus alkalózis A sav-bázis egyensúly a szervezetben jelenlévő savak és bázisok (lúgok) között fennálló állandó arány, amit a vér pH értékének (az oldatok

savasságára, illetve lúgosságára jellemző számérték) állandósága jelez. A savasság és a lúgosság a szervezet testnedveinek kémiai jellemzői, normális esetben a vér pH-ja enyhén lúgos vegyhatású. A kettő közötti egyensúly fenntartását, ellenőrzését, a szervezet különböző mechanizmusok révén biztosítja. A szervezetből a felesleges savat a vesék mint ammóniát választják ki a vizelettel. Vagy a savak közömbösítése a vér, illetve testnedvek pufferei útján történik, vagyis a testnedvek pufferei biztosítják a testnedvek vegyhatásának állandóságát, ami a normális anyagcsere alapfeltétele. [A puffer gyenge sav és gyenge sav erős bázissal (lúggal) alkotott sójának vizes oldata, és jellemző tulajdonságuk, hogy vegyhatásuk állandó.] Vagy a sav-bázis egyensúlyt a tüdő útján, szén-dioxid kilégzés révén tartja fenn a szervezet. (Sav hatására ugyanis a vér hidrogén-karbonátjából szén-dioxid szabadul fel.)

A metabolikus alkalózist a vér vegyhatásának anyagcserezavar következtében létrejött lúgos irányú eltolódása jellemzi. Okozhatja a szervezet savi vegyhatású anyagainak elvesztése (pl. hasi műtét után gyomorsav leszívása), huzamosabb ideig tartó hányás, nagyobb mennyiségben fogyasztott szódabikarbóna, vagy kóros veseműködés. Az alkalotikus állapot tünetei: ingerlékenység, főként a végtagokban izomgörcsök, vagy súlyosabb esetben tetániás görcs (hosszabb ideig tartó görcs). Kezelés A gyógymód a metabolikus alkalózist kiváltó ok kezelése, valamint nátrium, kálium, és víz pótlása. Sóegyensúly (nátrium, kálium, kálcium, foszfát, magnézium) Az emberi test tömegének nagy részét (több mint a felét) víz alkotja. A víz a sejtekben, a sejteket körülvevő szövetekben, és a vérerekben, a vérpályában található. A vérerekben lévő vér térfogatának közel állandó szinten tartását a szervezet vízmennyisége

biztosítja. A víz az emésztőrendszerből (gyomor-bél) szívódik fel a szervezetbe, és a vese által kiválasztott vizelet a vizeletkiválasztó rendszeren keresztül távozik. A szervezetnek a normális működéshez bizonyos ásványi anyagokra is szüksége van. Ilyen ásványi anyagok (kémiai vegyületek) a sók, amelyek ionokból épülnek fel (pozitív vagy negatív elektromos töltéssel rendelkező atomok). A sók oldott állapota az elektrolit, és a sejtekben, a sejteket körülvevő szövetekben, és a vérpályában találhatók. A vese kiválasztó funkciója biztosítja a vérben lévő elektrolit-egyensúlyt. A nátrium főleg a vérben és a sejtek körül található. Táplálékkal kerül a szervezetbe (só, sajt, kukoricakenyér, savanyú káposzta, húsok stb.), és a vese választja ki, egyensúlyban tartva a szervezetben lévő mennyiséget. Az egyensúly felbomlása (a szervezetben alacsony nátriumtartalom) a vér mennyiségének csökkenését okozza,

alacsony vérnyomás, szapora pulzus, szédülés kíséretében. A szervezetben magas nátriumszint folyadékgyülemet, ödémát hozhat létre az alsó végtagokban. Nagy nátriumkoncentráció esetén megnő a szervezet vízigénye, ingert küld az agyi központba, amely létrehozza a szomjúság-érzetet, az viszont készteti az egyént a vízpótlásra, folyadékbevitelre. Csökkenő vérmennyiség esetén a szervezet az antidiuretikus (belső elválasztású mirigy által termelt és szabályozó hatású) hormon kiválasztásával a veséket a víz visszatartására, a mellékvese hormonja (aldoszteron) viszont a nátrium visszatartására készteti. Ennek következtében megnő a vér mennyisége, és csökken a vizeletkiválasztás, a vérnyomás normalizálódik. 5 http://www.doksihu Hiponatrémia (a vér csökkent nátriumtartalma) létrejöhet nagy mennyiségű vízbevitel, veseelégtelenség, a szív nem kielégítő pumpafunkciója, a mellékvese csökkent

működése, nagy mennyiségű antidiuretikus hormon hatására, májzsugorodás stb. esetén Kísérő tünetei: izomrángások, görcsök, zavartság, kóma. Hipernatrémia kevés folyadékbevitel esetén alakul ki (nagy nátriumtartalom), amelynek oka lehet a vese kóros működése, hasmenés, hányás, csökkent szomjúság-érzetet kiváltó inger, vizelethajtók stb. A fellépő tünetek megegyeznek a hiponatrémia tüneteivel. A kálium főleg a sejtekben található, és a sejtek anyagcseréjében, az idegműködésben, az izomműködésben, a szervezet sav-bázis, valamint a folyadék egyensúlyában játszik szerepet. Mind a magas, mind az alacsony káliumszint a szívműködés zavaraihoz, izomgörcsökhöz, izombénuláshoz vezet. A táplálékkal bevitt káliumot (tej, banán, mazsola, aszalt szilva, paradicsom, narancs, burgonya, hüvelyesek, spenót, kelkáposzta stb.) a vese választja ki, a káliumegyensúly biztosításával. Hipokalémiát (alacsony kálium) okozhat

kóros veseműködés, hányás, hasmenés, vizelethajtók, veleszületett elváltozások stb. Hiperkalémia létrejötte kóros veseműködés, Addison-kór (a mellékvesekéreg csökkent működése miatt kialakuló betegség, amelyben kevés káliumkiválasztást serkentő hormont termelnek), balesetnél, amelyben izomszövet roncsolódása miatt hirtelen sok kálium szabadul fel stb. A kálcium a csontok és a fogak képződésében, a véralvadásban, a szívritmus szabályozásában vesz részt, befolyásolja az idegműködést és az izomműködést. Főleg a csontokban található. A táplálékkal (tejtermékek, hal, húsok, tojás, gabonaneműek, gyümölcsök és zöldségek stb.) bevitt kálcium a gyomor-bélrendszeren szívódik fel, és a vese választja ki. Elégtelen kálciumbevitel csontritkulást okoz. A vér kálciumszintjét a mellékpajzsmirigy és a kalcitonin hormonok szabályozzák. Hipokalcémia (kevés a vérben a kálcium) létrejöhet a mellékpajzsmirigy

kóros működése, mellékpajzsmirigy-hiánya (öröklött), elégtelen D-vitamin esetén, a vese elégtelen működése, felszívódási rendellenességek stb. esetén Lehet tünetmentes, vagy felléphetnek idegi tünetek [emlékezéscsökkenés, depresszió, zavartság, izomgörcs (ami a torok izmait is érintheti és a légzés elégtelenségét okozhatja stb.] Hiperkalcémia (emelkedett kálciumszint) keletkezhet a mellékpajzsmirigy túlműködése, nagy mennyiségű kálcium bevitele, rosszindulatú daganat miatt. A magas kálciumszint a vese rendellenes működéséhez (nagy mennyiségű vizeletelválasztás, ami miatt kiszáradás is felléphet), a bélműködés károsodásához, az agy kóros működéséhez vezet. A foszfátnak a csontok és fogak felépítésében, a sav-bázis egyensúly fenntartásában van szerepe, és főleg a csontok tartalmazzák. Hipofoszfatémia (foszfáthiány) felléphet túlműködő mellékpajzsmirigy, kóros működésű pajzsmirigy,

vizelethajtók hosszas alkalmazása, alkoholisták, égési sérülteknél. Tünetei: izomgyengeség, ingerlékenység, csontfájdalmak és törékeny csontok. Foszfát felvételét biztosító táplálékok: tej, sajt, húsféleségek, szárnyasok, halak, gabonaneműek, csonthéjas gyümölcsök (dió, mogyoró), bab, borsó, lencse, kelkáposzta, spenót stb. Hiperfoszfatémia létrejöttének oka a vese kóros működése. Magas foszfáttartalom miatt a kálcium mennyisége lecsökken, ami ingerli a mellékpajzsmirigyet több hormon előállítására, ennek következtében a csontokból kivonódik a kálcium, ami a vérben lévő kálcium mennyiségét megemeli. Hosszabb idő múlva csontgyengeség és a csontok törékenysége jön létre. 6 http://www.doksihu A magnézium az enzimek normális működését, a fogak és csontok felépítését segíti elő, valamint az idegműködésben és izomműködésben vesz részt. A szervezet magnézium-igénye a táplálékkal

általában fedezhető (csonthéjas gyümölcsök, a gabonaneműek, spenót stb.) Hipomagnézia (kevés a vér a magnéziumtartalma) létrejöttének oka a szervezet kóros anyagcsere-működése, vagy elégtelen táplálékbevitel (alkoholisták, hosszasabban tartó hasmenés, vizelethajtók). Étvágytalanság, hányinger, hányás, izomgörcsök, idegrendszer működési zavarai a fellépő tünetek. Hipermagnézia igen ritkán fordul elő, amelynek oka veseelégtelenség vagy magnéziumtartalmú gyógyszerek. Következménye vérnyomásesés, légzési elégtelenség, a szív ritmuszavarai, és nagyon megemelkedett magnéziumszintnél szívmegállás. Kezelés Hiponatrémia (alacsony nátrium mennyiség) súlyos esetben életet veszélyeztető állapot, azonnali intenzív kórházi beavatkozást igényel, amelyben intravénásan fokozatosan emelik a vér nátrium mennyiségét. (Ellenkező esetben agykárosodás következhet be) Hipernatrémia kezelése fokozatosan adott

vízbevitellel történik, igen lassú nátriumcsökkentéssel. Hiperkalémia (magas káliumszint) azonnali kórházi ellátást igénylő állapot, mivel túl sok kálium a szív elektromos ingerületképzésére káros hatással van, a szív ritmuszavara és szívmegállás következhet be. Kezelése előidézett hasmenéssel, vizelethajtókkal, cseppinfúzióban inzulinnal, művesekezeléssel. Hiperkalcémia (magas kálcium mennyiség) egészséges veseműködés esetén nagy mennyiségű folyadékbevitellel kezelhető. Ezen kívül vizelethajtókkal, és egyéb gyógyszerekkel A kórosan működő mellékpajzsmirigyet általában sebészeti úton eltávolítják. A hipermagnézia (magas magnéziumszint) kezelése kálcium-glukonátot tartalmazó cseppinfúzióval, a vérkeringés és a légzés fenntartásával, erős vizelethajtók adásával, kóros veseműködésnél művesekezeléssel történik. Vitaminok (A, B, C, D, E, K, P és H) A táplálkozás a szervezet működését

biztosító folyamatok összessége (tápanyag-elfogyasztás, emésztés, felszívódás, keringés, kiválasztás stb.), amelynek célja, hogy a bevitt táplálékot átalakítsa, felhasználja növekedéséhez, fejlődéséhez, fenntartásához. A táplálék anyagai olyan vegyületek, amelyek a szervezet számára biztosítják az életműködéshez nélkülözhetetlen fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat stb. A vitamin a szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú felépülő szerves anyagok, a sejtek növekedésében, szaporodásában van fontos szerepük. A vitaminok hiánya súlyos betegségeket és működészavarokat okoz. A-vitamin Sárgás, olajszerű anyag, amelyet A-vitamin formájában a vaj, a tojássárgája, a máj, és a halmáj olajai, tejszín tartalmaznak. Másik formája az A-vitamin előanyagából karotin provitaminból képződik, amelyet különféle növények tartalmaznak (saláta, cékla, sárgarépa,

sütőtök, kelkáposzta, kukorica, barack stb.) A szervezetben található A-vitamin nagy részét a máj tárolja. Zsírban oldódó vitaminok, tehát felszívódásuk csak zsír jelenlétében megy végbe, és a zsíremésztés zavara esetén (sárgaság, a máj elégtelen működése) A-hipovitaminózis léphet fel. Az A-vitamin elősegíti a sejtek anyagcseréjét, fokozza a sejtek ellenálló és regenerálódó képességét. A szem ideghártyája (retina) pálcikáiban levő látóbíbor képződésében és növekedésében is szerepet játszik, hiánya farkasvakságot (szürkületi vakságot) okoz. A-vitaminhiány következménye még a bőr szarusodása (megvastagodása), a bőr és nyálkahártyák elváltozása (pl. a szem szaruhártyája kiszárad, berepedezik, fertőzések és vakság léphet fel, a könnyelválasztás is csökken). Túladagolása a csont ízületi 7 http://www.doksihu megbetegedéseihez, fájdalmához, fejfájáshoz vezethet, amelyet hányinger,

hányás, ingerlékenység kísérhet. B-vitamincsoport (vízben oldódó vitaminok) B1-vitamin (tiamin) a vitamin szívizom szénhidrátanyagcseréjében játszik szerepet. Felszívódási zavara krónikus hasmenés vagy alkoholizmus esetén fordul elő. A B1-vitamin hiánya az agy működési zavaraival és – mivel a cukrok lebontása csak a tejsavig történik – a tejsav felhalmozódásával jár, ami szívpanaszokat okoz. Általános B1-vitamin hiánya beri-beri megbetegedést hoz létre ideggyulladással, izomsorvadással, bénulással és nagy mértékű súlyvesztéssel. A szívizom is megbetegedhet. A vitamin a gabonafélék magjában (mégpedig azok korpát adó héjában), élesztőben, marhamájban, dióban található. A szervezetből hamar kiürül a vizelettel A bélben a Bacillus bifidus baktérium is termel B1-vitamint. B2-vitamin A B2-vitamincsoport, amelynek legfontosabb tagja a riboflavin. A B2-vitamin minden állati és növényi sejtben megtalálható,

növekedés serkentő vitamin. Főként az élesztő, a tojássárga, máj, vese tartalmazza. Hiánya többnyire a bőr károsodását, bőrgyulladást, kopaszodást, repedezett szájzugot, a nyelv gyulladását, szemgyulladást okoz. B3-vitamin (nikotinsav) A nikotinsavamid (niacin) a növényi táplálékokban aránylag kevés van. Legnagyobbrészt élesztő, gabonakorpa, hús, kel, hüvelyesek, répa tartalmazza. A szervezetben a szénhidrátanyagcserében vesz részt. Hiánya tökéletlen fehérjelebomlást okoz, és pellagra kialakulásához vezet. A pellagra tünetei: emésztési zavarok, étvágytalanság, izomgyengeség, remegés, izzadás, heveny bőrgyulladás (a fedetlen testrészeken). A niacinhiány az agy működésében is zavarokat okozhat (zavartság, tájékozódási probléma, az emlékezet zavara stb.) B6-vitamin (piridoxin) A szervezetben a kén, a vas, a zsír- és aminosav anyagcsere szabályozásában, idegrendszer működésében játszik szerepet. A B6-vitamin

élesztőben, rizskorpában, májban, belsőségekben, hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonaneműekben fordul elő. Hiánya csecsemőknél agyi görcsrohamokhoz vezet, felnőtteknél felléphet vérszegénység, és különböző bőrelváltozások, zavartság, végtagzsibbadás. A B6-vitamin többlete súlyos elváltozásokat okozhat az idegrendszerben, a gerincvelőben, ami miatt a járás nehézzé válik. B9-vitamin (folsav) a növekedésben és a vérképzésben vesz részt, vérszegénységet gyógyító hatása van. Fő forrásai élesztő, máj, vese, tej, friss levélzöldségek (spenót). Hiánya az összes vérsejttípus számának csökkenéséhez vezet, azaz a vér valamennyi sejtfélesége kórosan kevés lesz. B12-vitamin (kobalamin) a vörösvértest képződésére van hatással. Idegrendszeri tünetek gyógyításában is fontos szerepe van. Hiánya vészes vérszegénységet, a látás gyengeségét okozza A B12-vitamint máj, húsok, belsőségek, tojás és

tejtermékek tartalmazzák. A B12-vitamin felszívódási zavara következtében fellépő vitaminhiány vészes vérszegénységet hoz létre, amelyhez a gyomornyálkahártya intrinzik faktort termelő sejtjeinek károsodása vezet, ugyanis normál esetben az intrinzik faktor a B12-vitaminhoz kötődik, és elősegíti a véráramba való felszívódását. Pantoténsav Vízben oldódó vitamin, amely a májban, élesztőben, tojásban, tejben és a zöldségfélékben található. A szervezet szénhidrát- és zsíranyagcseréjében játszik fontos szerepet, fokozza a sejtlégzést, és a haj növekedését. Hiánya idegrendszeri tüneteket okoz, valamint a lábfejekben égő-érzés kialakulásához vezet. C-vitamin (aszkorbinsav) 8 http://www.doksihu az erek, a porcszövetek, a csontok képződésében, sebgyógyulásban, vasfelszívódásban van szerepe. Zöldpaprikában, burgonyában, paradicsomban, káposztában, bogyós gyümölcsökben, zöldségekben, citrusfélékben

található. Hiánya étvágytalanságot, a fertőző betegségekkel szembeni csökkent ellenállást okozza. Hiánybetegsége a skorbut, amely fáradékonysággal és vérzékenységgel fogíny-gyulladással, fogak kihullásával jár. A szervezet a C-vitamint csak kis mértékben tárolja, a felesleges mennyiség a vizelettel kiürül. D-vitamin a táplálékkal felvett provitaminból, vagy nagyobb része az emberi bőrben felhalmozódott provitaminokból keletkezik a nap ultraibolya sugarai hatására. Zsírban oldódó vitamin Szabályozza a kalcium-foszfor anyagcserét, vagyis ezen keresztül a csontok fejlődésére hat. Főként élesztőben, növényi olajokban, kakaóban található. Kész állapotú D3-vitamin (angolkór elleni vitamin) a tengeri halak májában, élesztőben, tejben, tojássárgájában van jelen. Hiánybetegsége gyermekeknél angolkórhoz (a csontokban elmarad a mész- és foszforsók képződése, a csontosodás tökéletlen, a csontok mésztartalma

alacsony, a csontok puhák, hajlékonyak, elgörbülhetnek), felnőtteknél csontlágyuláshoz vezet. Hiányát okozhatja napfényhiány, vagy D-vitaminhiányos táplálkozás. Túladagolása a vese meszesedését, veseelégtelenséget, hányingert, hányást, bőséges vizelet-elválasztást, idegességet, szomjúságot okoz. E-vitamin (tokoferol) A természetben igen elterjedt, ezért igen ritkán fordul elő a vitamin hiánya. Zsírban oldódó vitamin, legnagyobb mennyiségben zöldségek, élesztő, csirázó magvak, hús, tojássárgája, saláta, növényi olajok, hüvelyesek tartalmazzák. A belső elválasztású mirigyek (pl a nemimirigyek) működését fokozza. Az E-vitamin hiánya a központi idegrendszer károsodásához (kettőslátás, izomgyengeség, reflexek csökkenése stb.) vezethet, többlete miatt viszont megnő a szervezet K-vitamin szükséglete. K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Tiszta állapotban világossárga, zsírnemű anyag Nagy

mennyiségben található a növények levelében (leveles zöldségekben), spenótban, növényi olajokban, májban. Az emberi bél baktériumai a szükségletnek megfelelő mennyiségű K-vitamint termelnek. A K-vitamin csak epe jelenlétében szívódik fel A véralvadásban nélkülözhetetlen a szerepe, ugyanis a K-vitamin szabályozza a máj protrombin képzését. Hiánya vérzékenységet okoz P-vitamin (citrin) a paprikában, citromban és a narancsban fordul elő. Az erekre van hatással, és fokozza a véralvadást. Hiánya miatt a hajszálerek szakadékonnyá válnak [A hajszálerek (kapillárisok) a legkisebb erőbehatásra is megszakadnak, és vérzés lép fel.] H-vitamin (biotin) A vízben oldódó vitamint élesztő, tej, burgonya, máj, tojás tartalmazza. A zsíros, fehérjedús tápanyag felhasználásában van szerepe. Hiánya nagymértékű faggyúképződéssel, bőrgyulladással jár, és megáll a növekedés is. Kezelés A vitamin hiánya vagy többlete

laboratóriumi vizsgálatokkal mutatható ki. A fennálló tünetek alapján minden esetben a megfelelő vitaminadással vagy elvonással kezelik a vitaminok hiánya vagy többlete miatt fellépő betegséget. Amiloidózis Amiloidózis rendellenesség oka amiloid – egy keményítőszerű fehérje – lerakódás a szövetekben. A nagyfokú amiloid lerakódás akadályozza a szervek normális működését, és életveszélyes megbetegedéseket hozhat létre. (Amiloid csak kóros körülmények következtében jelenik meg a szervezetben.) 9 http://www.doksihu A betegség sokféle primer és szekunder formában fordul elő, kiváltó okai is igen különbözőek. Létrejöhet, ha a szervezetben elhúzódó fertőzés, gyulladás áll fenn, kialakulhat öröklődés folytán, felléphet különféle betegség (tuberkulózis, reumás ízületi gyulladás stb.) következményeként is, de létrejöttének oka sokszor ismeretlen. A primer (elsődleges) amiloidózist létrehozó ok nem

ismert. Az elsődleges rendellenesség esetén az amiloid lerakódhat a szívben, tüdőben, a bőr alatt, az emésztőrendszerben, májban, nyelvben stb., ami nagymértékben rontja a szív pumpafunkcióját, szabálytalan szívritmust eredményezhet, légzési elégtelenség jöhet létre, a máj és a vese kóros működése, táplálkozási zavarok léphetnek fel. Okozhat véralvadási zavarokat, ami vérzésekhez, véraláfutásokhoz vezet. A másodlagos (szekunder) amiloidózisnál az amiloid többnyire a májban, lépben, mellékvesékben és a nyirokcsomókban rakódik le. Kezelés A rendellenesség diagnosztizálása nehéz a rendkívül sokféle tünet miatt, és rendszerint szövetmintavétel laboratóriumi vizsgálata alapján állítható fel. A diagnosztizálásban segíthet ha minden ok nélkül vérzés lép fel, vagy egyszerre több szerv működése válik kórossá. Ha az amiloid lerakódás más betegség fennállása miatt jött létre, a betegség gyógyulásával

többnyire az amiloidózis is elmúlik. A myeloma multiplex (a csontszövetből kiinduló rosszindulatú daganat, amely éles szélű kerek csonthiányokat okoz) és az amiloidózis együttes fennállása két éven belül bekövetkező halálhoz vezet. Az amiloidózis kezelésére nincs lehetőség, csupán a tünetek enyhíthetők. A különböző szervek károsodása a szervátültetéssel gyógyítható. Az öröklött amiloidózis májátültetésre kerülhet sor. Akut intermittáló porfiria A hemoglobin (vörös vérfesték, a vörös vértestek oxigénszállító, nagy molekulájú, összetett fehérjéje), amely egy rész vasból (hem – vörös színű szerves anyag) és egy rész fehérjéből (globinból) áll. Az oxigént a hemoglobin hem részében lévő vasatom köti meg, vagyis a hem szállítja az oxigént. A hemet a csontvelő és a máj állítja elő nyolc féle enzim segítségével. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor felhalmozódnak a hem

előállításához szükséges előanyagok (mint pl. a porfirin is), majd a vérben kiválasztódva a vizelettel vagy a széklettel kiürülnek a szervezetből. A porfiriákat a hem előállításához szükséges enzimek hiánya hozza létre. A legtöbbször előforduló enzimhiány okozta porfiriák a porfiria kutánea tarda (az egyetlen nem öröklődő porfiria), az idült intermittáló porfiria és az eritropoetikus protoporfiria. Nagyon különböző tünetekkel lépnek fel, vizsgálati eljárásuk és kezelésük is igen eltér egymástól. A domináns gén által (egyik szülőtől) öröklődő akut intermittáló porfiria idegi eredetű tüneteket okoz. A rendellenesség a porfobilinogén deamináz enzim (a májban a hem előállításához szükséges egyik enzim) hiánya miatt keletkezik. [Domináns (meghatározó) gén hatása mindig megjelenik, attól függetlenül, hogy a kromoszómapár mindkét tagja vagy csak az egyik tartalmazza a hibás gént, tehát az utódoknak

50–50% esélyük van arra, hogy a betegséget megkapják.] Az (idegekre károsan ható) enzimhiány miatt a felszaporodó hem előanyagai okozta tünetek időszakonként fellépő rohamokban jelentkeznek (pl. menstruáció alatti nagy fokú hasi fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés, szapora szívritmus, vérnyomásemelkedés stb.) Az 10 http://www.doksihu izomműködést biztosító idegek megbetegedése következtében izomgyengeség, epilepsziás görcsrohamok is felléphetnek. A betegséget kiválthatják különböző gyógyszerek, hormonok, alkohol, vagy zsírszegény és szénhidrátszegény ételek. Kezelés A rendellenességet laboratóriumi vizsgálatokkal (vizeletben található porfirin mennyiségének meghatározásával) diagnosztizálják. Kezelése intravénásan a szervezetbe juttatott hemmel történik, amely kiegyenlíti a májban keletkező kis mennyiségű hemet. A súlyos roham intravénásan szőlőcukorral, vagy szénhidrátdús étrenddel,

fájdalomcsillapítókkal is kezelhető. Fehérje-energia alultápláltság A táplálkozás a szervezet működését biztosító folyamatok összessége (tápanyag-elfogyasztás, emésztés, felszívódás, keringés, kiválasztás stb.), amelynek célja, hogy a bevitt táplálékot átalakítsa, felhasználja növekedéséhez, fejlődéséhez, fenntartásához. A táplálék anyagai olyan vegyületek, amelyek a szervezet számára biztosítják az életműködéshez nélkülözhetetlen fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat stb. A táplálkozási zavarok az anyagcsere (az élő szervezetben folyó felépítő és lebontó kémiai folyamatok összessége) zavaraiból eredhetnek (pl. kóros elhízás vagy kóros soványság) A táplálkozásból hiányzó fehérje részleges éhezéshez vezet, vagyis fehérje-energia alultápláltság jön létre mivel elégtelen a fehérjebevitel, következménye – különösen gyermekkorban – sorvadás,

különböző betegségek kialakulása, és bizonyos idő múltán halál. A fehérje az élő anyag nélkülözhetetlen alkotórésze, nagy molekulasúlyú, aminosavakból felépülő anyag. A szervezetben betöltött feladata alapján csoportokat képez, pl vannak a bőr és a csont kötőszövetében található támasztó, illetve vázanyag fehérjék (mint pl. a kollagén), vannak mozgást szolgáló fehérjék (pl. az izomszövetben a miozin), a szervezet védelmét szolgáló fehérjék (pl. a vér immunglobulinjai), a szervezetben a kémiai reakciókat meggyorsító katalizátorok (az enzimek) is fehérjék, és fehérjék a hormonok is. A táplálékkal felvett fehérjéket az emésztőrendszer (a gyomor-, a hasnyálmirigy- és a vékonybél) enzimjei aminosavakra hasítják, és mint aminosavak szívódnak fel. A fehérjebevitel hiánya esetén a szervezet a saját fehérjéit bontja le. A fehérje-energia alultápláltság következtében kiszáradásos, vizenyős és

köztes betegség jöhet létre. Kiszáradásos (marazmus) betegségben a bőr alatti zsírszövet és az izomszövet fokozódó sorvadása jelentkezik a majdnem teljes éhezés miatt, főleg az egy éven aluli csecsemőket érinti, mivel az anya nem képes szoptatni. A szervezet a saját anyagait bontja le, és a szervezet szinte összezsugorodik. A fehérjehiány a szervezet ellenállóképességének csökkenéséhez vezet, ami miatt a legyengült szervezet könnyen fertőződik. A vizenyős típusú betegség esetén [kwashiorkor (a betegség afrikai elnevezése = első gyermek-második gyermek), ugyanis a betegség az első gyermeknél akkor jön létre, ha már szopni nem tud, mivel a második megszületett gyermek került a helyére] a gyermekek fehérje és B1-vitaminhiányos táplálkozása következtében kialakuló hiánybetegség, ami az elválasztás után keletkezik, és a gyermek a fejlődésben visszamarad. A vér nagyon alacsony fehérjeszintje miatt a hajszálerek

fala kórosan áteresztővé válik, és a kilépő szövetfolyadék a kötőszövetekben és egyes testüregben felszaporodva vizenyőt (ödémát) okoz. A köztes típus a marazmusos kwashiorkor, amelyben kisebb mértékű a vizenyő, és valamivel több a zsírszövet. A betegségek főleg a melegégövi országokban (Afrika, Délkelet-Ázsia) fordul elő a fehérjeszegény táplálkozás miatt. 11 http://www.doksihu A fehérjehiány a szervezet ellenállóképességének csökkenéséhez, a sérülések lassú gyógyulásához, a szervezet súlyos fertőzéseihez, a növekedés és szellemi elmaradottsághoz vezet, és hasmenés kísérheti. A betegség nagy mértékű elhalálozáshoz vezet (majdnem a gyermekek fele). Kezelés A fehérje-energia alultápláltság miatt kórházba került gyermekek 1–2 napig intravénás kezelésre szorulnak antibiotikummal kiegészítve (a fennálló fertőzések ellen). Az intravénás táplálás után tejalapú táplálásra kerül sor,

fokozatosan növelt kalóriamennyiséggel. Megfelelő táplálás mellett a máj és az immunrendszer teljes mértékben normalizálódik. Lipidózisok (Gaucher-kór, Niemann–Pick-kór, Fabry-kór, Wolman-kór, Refsum-kór, Tay–Sachs-kór) A táplálkozás a szervezet működését biztosító folyamatok összessége (tápanyag-elfogyasztás, emésztés, felszívódás, keringés, kiválasztás stb.), amelynek célja, hogy a bevitt táplálékot átalakítsa, felhasználja növekedéséhez, fejlődéséhez, fenntartásához. A táplálék anyagai olyan vegyületek, amelyek a szervezet számára biztosítják az életműködéshez nélkülözhetetlen fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat stb. Az anyagcsere az élő szervezetben folyó felépítő és lebontó kémiai folyamatok összessége. A zsírok (lipidek) a sejtek anyagcsereforgalmában részt vevő, vízben nem oldódó vegyületek. A szervezet működéséhez épp oly

nélkülözhetetlenek, mint a szénhidrátok és fehérjék, és tartaléktápanyagként jönnek számításba. A vérben a legfontosabb zsírszerű vegyület a koleszterin és a triglicerid. A zsírok fehérjéhez tapadva (a kettő együtt a lipoprotein) közlekednek a vérpályában. Lipoproteinek a kilomikronok (emésztett zsírokat szállítanak a belekből a vérpályába, itt enzimek leválasztják a zsírt, a kilomikront pedig a máj kiszűri a vérpályából), az alacsony sűrűségű lipoproteinek az LDL (a rizikófaktort jelentő rossz koleszterint szállítja), és a jó koleszterint szállító a nagy sűrűségű lipoproteinek a HDL. A lipidózis anyagcserebetegség, amely a zsírlebontó enzimek kóros működése folytán alakul ki. Normális esetben a különféle zsírok lebontását speciális enzimek végzik. A károsodott enzimek a zsír-anyagcsere különböző melléktermékeit nem képesek kiválasztani, ami miatt a szervezetben felhalmozódnak, és sokféle

elváltozásokat okoznak. Gaucher-kór Gyermekkorban kezdődő recesszív öröklődő lipidraktározási megbetegedés, amelyben a zsír glükocerebrozid nevű mellékterméke halmozódik fel a szervezetben. [Recesszív gén: a betegség kialakulásához a szervezetben két hibás gén jelenlétére van szükség, tehát mindkét szülőtől örökölni kell egy-egy hibás gént. A kromoszómák párokat alkotnak. A női szervezet sejtjeiben két X kromoszóma van Ha ebből az egyik X kromoszóma hibás gént hordoz, azt a másik, az egészséges X kromoszóma ellensúlyozza, nem jön létre a betegség, vagyis a nők nem öröklik a betegséget. Ha viszont a hibás gént hordozó X kromoszóma és Y kromoszóma találkozik (fiú utód), a betegség kifejlődik. Tehát két hibás gén jelenléte esetén jön létre. Ugyanabban a családban esetleg több fiú utód is ugyanabban a betegségben szenvedhet.] Tünetei: májnagyobbodás, lépnagyobbodás, barnás bőr, csontfájdalom a

csontvelőben felhalmozódott glükocerebrozid miatt. Gaucher-kór többféle formában jelentkezhet. Az I-es típusú megbetegedés felnőtt korban lép fel, krónikus máj, lép, és csontvelő-elváltozásokkal jár. Csecsemő korban a II-es típusú Gaucher-kór jön létre, amelynek tünetei: ívben görbült nyak és hát, amelyet az izmok görcse 12 http://www.doksihu okoz, nagy fokú idegkárosodás, lépnagyobbodás, egy éves kor előtti halál. Gyermekkorban a II-as típusú betegség fejlődik ki lépnagyobbodással, májnagyobbodással, a csontvelőben felhalmozódott zsír-melléktermék miatti fájdalommal, és fokozatos idegrendszeri romlással. A kamaszkort megélő gyermekek hosszú ideig élhetnek. A betegség kísérő tünete lehet még vérszegénység és alacsony fehérvérsejtszám. Niemann–Pick-kór Recesszív gén által öröklött (a betegség kialakulásához a szervezetben két hibás gén jelenlétére van szükség, tehát mindkét szülőtől

örökölni kell egy-egy hibás gént) lipidraktározási betegség, amelyben a zsír szfingomielin mellékterméke halmozódik fel a szervezetben, és máj- lépnagyobbodással, a bőr barnássárga elszíneződésével, bőrben jóindulatú koleszterin- és zsírtartalmú daganatok létrejöttével jár. A betegséget okozó enzimhiány alapján a Niemann–Pick-kór több típusba sorolható. Fiatal korban jelentkezhet az igen súlyos idegrendszeri elváltozásokat okozó forma, amelynél a teljesen hiányzó enzim megakadályozza az ingerület eltévedését biztosító mielinhüvely kialakulását, azaz a szfingomielin felhasználása a mielin előállításához enzimhiány miatt lehetetlen. [Az idegnyúlványokat különleges Schwann-sejtekből álló szigetelő mielinhüvelyek veszik körül ingerület eltévedésének megakadályozására, és a hüvely belsejében zsírnemű anyagból, mielinből rakódik fel réteg.] Niemann–Pick-kórban kialakulhat vérszegénység, a

fehérvérsejtszám nagy fokú csökkenése, alacsony vérlemezkeszám, amely a szervezet védekező mechanizmusát jelentősen csökkenti, emiatt a betegségben könnyen kialakuló fertőzések, vérzékenység, idegrendszeri elváltozások a gyermek halálához vezetnek. Fabry-kór Igen ritka betegség, amelyet recesszív gén örökít át, és a szervezetben két hibás gén jelenlétére van szükség, azaz mindkét szülőtől örökölni kell egy-egy hibás gént ahhoz hogy a betegség kialakuljon. Csak a férfiak öröklik (a női sejtekben két X kromoszóma van, és az egészséges X kromoszóma ellensúlyozza a másik X kromoszóma hibás génjét). A zsírmelléktermék a glikolipid, ami angiokeratomák képződéséhez vezet (jóindulatú daganatok a bőrben, a törzs alsó felén). A betegség tünetei: rendszeresen visszatérő láz, végtagokban égő fájdalomérzet, a vese és a szív kóros működése. E két utóbbi betegség fellépte rendszerint halálhoz vezet.

Wolman-kór A betegségben koleszterin és gliceridek rakódnak le a szövetekben. A betegség tünetei: megnagyobbodott máj, lép, kálciumlerakódás miatt a mellékvesék nagyfokú károsodása. Az örökletes Wolman-kórral született csecsemők halála rendszerint fél éves koruk előtt bekövetkezik. Cerebrotendinózus xantomatózis A koleszterin-anyagcsere melléktermékének, a kolesztanolnak lerakódása következtében kialakuló, örökletes betegség. Az inakon jóindulatú, kolesztanolt tartalmazó göbök jönnek létre, kialakulhat szürke hályog, értelmi fogyatékosság (elbutulás), koordinálatlan mozgás. Szitoszterolémia Létrejöttének oka olyan örökletes elváltozás, amelyben a növényekben található zsírok szaporodnak fel a szervezetben érelmeszesedést, az inakon jóindulatú zsírlerakódásból keletkező göbök létrejöttét okozza. Refsum-kór Fitánsav felszaporodással járó ritka betegség. Az öröklődő Refsum-kór idegi

elváltozásokhoz, szemideghártya károsodásához, csontelváltozásokhoz, bőr rendellenességekhez vezet. Tay–Sachs-kór 13 http://www.doksihu Veleszületett, örökletes, lipidanyagcsere-zavaron alapuló kezelhetetlen és gyógyíthatatlan betegség, amelyben a gangliozid nagymértékű lerakódása játszik szerepet. A melléktermék felhalmozódása szellemi visszamaradottságot, bénulásokat, vakságot és egyéb szervi károsodásokat okoz. A gyermekek nem élnek öt éves korukig Kezelés A Gaucher-kór diagnosztizálása máj vagy csontvelő biopsziával (szövetmintavétel), kezelése enzimek pótlásával történik. A betegségben létrejött vérszegénységet vérátömlesztéssel, vagy a lép eltávolításával kezelik. Fabry-kórban – mivel a betegség gyógyíthatatlan – tüneti kezelés alkalmazására fájdalom és lázcsillapításra és enzimpótlásra kerülhet sor. Cerebrotendinózus xantomatózis korán kezdett kenodiol gyógyszeres kezelése a

tünetek megelőzésére vagy a tünetek kifejlődésére szolgál. A már kialakult eltérések visszafordíthatatlanok. Szitoszterolémia betegségben növényi olajok, növényi zsírban gazdag tápanyagok nagymértékű csökkentése, és kolesztiramin gyanta szedése az alkalmazott gyógymód. Refsum-kórban kerülendő minden zöld-színű gyümölcs és zöldség, azaz minden olyan zöldségféle, amely klorofillt tartalmaz. Sor kerülhet a vér tisztítására szolgáló különleges vérátömlesztésre a plazmaferezisre, amely eljárásnál a vér folyékony részéből, a plazmából eltávolítják a fitánsavat, majd a megtisztított vért visszajuttatják a szervezetbe. Eritropoetikus protoporfiria A hemoglobin (vörös vérfesték, a vörös vértestek oxigénszállító, nagy molekulájú, összetett fehérjéje), amely egy rész vasból (hem – vörös színű szerves anyag) és egy rész fehérjéből (globinból) áll. Az oxigént a hemoglobin hem részében lévő

vasatom köti meg, vagyis a hem szállítja az oxigént. A hemet a csontvelő és a máj állítja elő nyolc féle enzim segítségével. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor felhalmozódnak a hem előállításához szükséges előanyagok (mint pl. a porfirin is), majd a vérben kiválasztódva a vizelettel vagy a széklettel kiürülnek a szervezetből. A porfiriákat a hem előállításához szükséges enzimek hiánya hozza létre. A legtöbbször előforduló enzimhiány okozta porfiriák a porfiria kutánea tarda (az egyetlen nem öröklődő porfiria), az idült intermittáló porfiria és az eritropoetikus protoporfiria. Nagyon különböző tünetekkel lépnek fel, vizsgálati eljárásuk és kezelésük is igen eltér egymástól. A domináns gén által (egyik szülőtől) öröklődő akut intermittáló porfiria rendellenesség a ferrokelotáz enzim hiánya miatt keletkezik. [Domináns (meghatározó) gén hatása mindig megjelenik, attól függetlenül, hogy a

kromoszómapár mindkét tagja vagy csak az egyik tartalmazza a hibás gént, tehát az utódoknak 50–50% esélyük van arra, hogy a betegséget megkapják.] A csontvelőben, a vérplazmában és a vörösvértestekben termelődő hem előanyaga a protoporfirin felhalmozódik, fényérzékenységet, és a fénynek kitett területen bőrelváltozást, duzzanatot, fájdalmat hoz létre. A protoporfirin a szervezetből a széklettel ürül Kezelés A rendellenességet más betegség kapcsán végzett laboratóriumi vizsgálatok alkalmával véletlenszerűen diagnosztizálják, mivel nem hoz létre jellegzetes tüneteket. Kezelése napfény kerülésével, és a béta-karotin gyógyszerrel történhet. A rendellenesség szövődménye lehet a máj nagyfokú elégtelen működése, ami májátültetéssel gyógyítható. Porfiria kutánea tarda 14 http://www.doksihu A hemoglobin (vörös vérfesték, a vörös vértestek oxigénszállító, nagy molekulájú, összetett fehérjéje),

amely egy rész vasból (hem – vörös színű szerves anyag) és egy rész fehérjéből (globinból) áll. Az oxigént a hemoglobin hem részében lévő vasatom köti meg, vagyis a hem szállítja az oxigént. A hemet a csontvelő és a máj állítja elő nyolc féle enzim segítségével. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor felhalmozódnak a hem előállításához szükséges előanyagok (mint pl. a porfirin is), majd a vérben kiválasztódva a vizelettel vagy a széklettel kiürülnek a szervezetből. A porfiriákat a hem előállításához szükséges enzimek hiánya hozza létre. A legtöbbször előforduló enzimhiány okozta porfiriák a porfiria kutánea tarda (az egyetlen nem öröklődő porfiria), az idült intermittáló porfiria és az eritropoetikus protoporfiria. Nagyon különböző tünetekkel lépnek fel, vizsgálati eljárásuk és kezelésük is igen eltér egymástól. A nem öröklődő porfiria kutánea tarda a legtöbbször előforduló

rendellenesség, amelyben a felhalmozódó porfirin (a hem előállításához szükséges egyik előanyag) fényérzékenységet, és a fénynek kitett területen bőrelváltozást, bőrhólyagosodást hoz létre, ami igen lassan gyógyul. A máj eredetű betegséget az okozza, hogy a májban a hem előállításához szükséges uroporfirinogén dekarboxiláz enzim működésképtelen. Az enzim működésképtelenségét előidézheti pl. alkohol, vírusos májgyulladás stb Kezelés A rendellenességet laboratóriumi vizsgálatokkal (vérplazmában, vizeletben és székletben található porfirin mennyiségének meghatározásával) diagnosztizálják. Kezelése a szervezetből egy-két hetenként megismétlődő kb. fél liter vér leengedésével történik, amely csökkenti a májban és a vérben a porfirinszintet, és a bőr gyógyulásához vezet. Nagyon kis dózisú chloroquin és egyéb gyógyszerrel is eltávolítható a májban raktározódott porfirin. A szervezet

vízfeleslege Az emberi test tömegének nagy részét (több mint a felét) víz alkotja. A víz a sejtekben, a sejteket körülvevő szövetekben, és a vérerekben, a vérpályában található. A vérerekben lévő vér térfogatának közel állandó szinten tartását a szervezet vízmennyisége biztosítja. A víz az emésztőrendszerből (gyomor-bél) szívódik fel a szervezetbe, és a vese által kiválasztott vizelet a vizeletkiválasztó rendszeren keresztül távozik. A szervezet normális folyadékegyensúlyának megőrzését többféle mechanizmus szolgálja. Ilyen a szomjúságérzés fellépte vízigény esetén, vagy a vízmennyiség-ellenőrző mechanizmus. Ha megnő a szervezet vízigénye, ez ingert küld az agyi központba, amely létrehozza a szomjúság-érzetet, az viszont készteti az egyént a vízpótlásra, folyadékbevitelre. Ha a szervezet vízmennyisége nem elegendő, a vízmennyiség-ellenőrző mechanizmus az antidiuretikus (belső elválasztású

mirigy által termelt és szabályozó hatású) hormon kiválasztásával a veséket a víz visszatartására készteti. A szervezet vízfeleslege esetén viszont nem jelentkezik szomjúságérzet, és nagyon kevés antidiuretikus hormon képződik. Víz-túlterhelés abban az esetben jön létre, ha a szervezet vízleadása kisebb, mint a víz felvétele, ami a vér nátriumkoncentrációjának nagyfokú csökkenését okozza. A folyadéktöbbletet előidézhetik szívelégtelenség (a szív gyenge pumpafunkciója), különféle májbetegségek és a vese kóros működése, ami mellkasi és hasüregi folyadékgyülem kialakulásához, az alsó végtagokban ödéma létrejöttéhez vezethet. Fokozatosan kialakuló betegség esetén igen kevés tünet lép fel, mivel az agysejtek alkalmazkodni tudnak hozzá. Az akutan fellépő víz-túlterhelés viszont izomgörcsökkel, a tudat zavarával, és kómával jelentkezhet. 15 http://www.doksihu Kezelés A betegség kezelése részben

a kiváltó oknak megfelelően történik, de mindenképpen szükséges csökkenteni a víz és a só bevitelét. A vese vízkiválasztásának fokozására vízhajtók adhatók. Kiszáradás (exszikkózis) Az emberi test tömegének nagy részét (több mint a felét) víz alkotja. A víz a sejtekben, a sejteket körülvevő szövetekben, és a vérerekben, a vérpályában található. A vérerekben lévő vér térfogatának közel állandó szinten tartását a szervezet vízmennyisége biztosítja. A víz az emésztőrendszerből (gyomor-bél) szívódik fel a szervezetbe, és a vese által kiválasztott vizelet a vizeletkiválasztó rendszeren keresztül távozik. A szervezet normális folyadékegyensúlyának megőrzését többféle mechanizmus szolgálja. Ilyen a szomjúságérzés fellépte vízigény esetén, vagy a vízmennyiség-ellenőrző mechanizmus. Ha megnő a szervezet vízigénye, ez ingert küld az agyi központba, amely létrehozza a szomjúság-érzetet, az

viszont készteti az egyént a vízpótlásra, folyadékbevitelre. Ha a szervezet vízmennyisége nem elegendő, a vízmennyiség-ellenőrző mechanizmus az antidiuretikus (belső elválasztású mirigy által termelt és szabályozó hatású) hormon kiválasztásával a veséket a víz visszatartására készteti. A kiszáradás a szervezetnek heveny folyadékvesztés következtében beálló kóros állapota, amelyben a szervezet vízfelvétele kisebb, mint a vízleadása. A folyadékhiányt előidéző okok lehetnek: hányás, hasmenés, vízhajtó gyógyszerek, nagy meleg, magas láz, különböző betegségek, mint pl. cukorbetegség, vagy a nagy mennyiségű vizeletkiválasztással és olthatatlan szomjúsággal járó anyagcserezavar (diabetesz inszipidusz), vagy a mellékvesekéreg csökkent működése vagy pusztulása miatti idült betegség az Addison-kór stb. A kiszáradás súlyosbodásának jelei: csökkenő izzadás, kisebb mennyiségű vizelet, súlycsökkenés,

beesett szemek, cserepes száj, száraz nyálkahártya. A sejtek víztartaléka a véráramba jut, a sejtek zsugorodnak, és kórosan működnek. A vízvesztést elektrolithiány (főleg nátrium és kálium) is kísérheti, ami miatt a sejtekből a víz nem tud a véráramba kerülni, ez viszont vérmennyiség csökkenéséhez, alacsony vérnyomáshoz, eszméletvesztéshez vezethet. A súlyos kiszáradást tudatzavar és kóma kísérheti. Kezelés A kiszáradás elkerülésére folyadékbevitelre van szükség (kortyonként itatott cukros tea, limonádé, vagy akár tiszta víz). A már kialakult kiszáradás kórházi ellátást igényel, ahol a folyadékot intravénásan, cseppinfúzióval pótolják. A nátrium és kálium pótlása is ekkor történik Sportolás közben az elvesztett sók (elektrolitok) pótlása történhet kicsi só és sok folyadék bevitellel. Minden esetben szükség van a kiszáradást létrehozó ok kezelésére (pl. hasmenés, hányás csillapítása

gyógyszerekkel, és folyadékpótlás). A nagy mennyiségű vizeletkiválasztással járó anyagcserezavar (diabetesz inszipidusz) esetén antidiuretikus hormonkezelés szükséges. Éhezés A táplálkozás a szervezet működését biztosító folyamatok összessége (tápanyag-elfogyasztás, emésztés, felszívódás, keringés, kiválasztás stb.), amelynek célja, hogy a bevitt táplálékot átalakítsa, felhasználja növekedéséhez, fejlődéséhez, fenntartásához. A táplálék anyagai olyan vegyületek, amelyek a szervezet számára biztosítják az életműködéshez nélkülözhetetlen fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat stb. 16 http://www.doksihu A táplálkozási zavarok az anyagcsere (az élő szervezetben folyó felépítő és lebontó kémiai folyamatok összessége) zavaraiból eredhetnek (pl. kóros elhízás vagy kóros soványság) Éhezés különböző okok miatt léphet fel, mint pl. koplalás, pszichés eredetű

étvágytalanság (anorexia nervoza), az emésztőrendszer betegségei, agyvérzés, kóma. Az éhező szervezet az anyagcsere során a saját anyagait bontja le (szénhidrátokat, zsírkészletet, fehérjéket), amelynek következménye a fokozódó fogyás, a belső szervek (máj, szív, vese) és az izomzat károsodása, és következménye az is, hogy a legyengült, csökkent ellenállóképességű szervezet könnyebben betegszik meg. A vér nagyon alacsony fehérjeszintje miatt a hajszálerek fala kórosan áteresztővé válik, és a kilépő szövetfolyadék a kötőszövetekben és egyes testüregben felszaporodva ödémát okoz. A lesoványodás jellemzői: kiálló csontok, száraz, vékony bőr, törékeny haj, nagyfokú izomcsökkenés stb. A teljes éhezés kb. két-három hónap alatt halált okoz Kezelés Az éhezés következtében az emésztőrendszer szervei összezsugorodnak, normális táplálkozásra képtelen, emiatt pár napig csak folyadék adható, pl.

szőlőcukoroldat , gyümölcslevek, levesek (zöldség, húsleves, erőleves), majd fokozatosan fűszer nélküli szilárd ételek adása is elkezdhető, kis időközönként és apró adagokban. Némely esetben intravénás vagy szondán keresztül történő táplálásra lehet szükség. A normális testsúly visszanyeréséig heti kb. másfél-két kiló ajánlott Felnőtt- és serdülőkori kövérség (obezitás) A táplálkozás a szervezet működését biztosító folyamatok összessége (tápanyag-elfogyasztás, emésztés, felszívódás, keringés, kiválasztás stb.), amelynek célja, hogy a bevitt táplálékot átalakítsa, felhasználja növekedéséhez, fejlődéséhez, fenntartásához. A táplálék anyagai olyan vegyületek, amelyek a szervezet számára biztosítják az életműködéshez nélkülözhetetlen fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat stb. Az anyagcsere az élő szervezetben folyó felépítő és lebontó kémiai

folyamatok összessége. A kövérség alakváltozást létrehozó kóros zsírszövet felszaporodás, amely nemcsak esztétikai hiba, hanem számtalan betegség (magas vérnyomás, cukorbetegség, a szívbetegségek, érelmeszesedés, mozgásszervi megbetegedések) létrejöttében rizikófaktor. Oka, a szervezetbe rendszeresen több energiamennyiség (kalóra) bevitele mint amennyit a szervezet felhasznál, és a szükségletet meghaladó energiamennyiség elraktározódása a szövetekben zsír alakjában. A zsírlerakódást elősegítheti mozgásszegény életmód, anyagcsere-betegségek, helytelen táplálkozás (pl. sok szénhidrát, mint a cukor és a liszt hozhatja legkönnyebben létre a kövérséget) stb. A testsúly kialakulásában öröklési, környezeti, pszichológiai, társadalmi-gazdasági stb. hatások játszanak szerepet mind a felnőtteknél, mind a serdülőkorban lévőknél. A jóléti társadalomban pl. a magasabb társadalmi osztályokban élőknek több

lehetőségük van az egészséges testsúly megtartására (egészségesebb táplálkozás, fokozott testmozgás stb.) A kövérség létrejöttének pszichológiai oka lehet pl. a bulimiához hasonló betegség, a habzsoló étkezés, amelyet stressz, érzelmi feszültségek stb. válthatnak ki A "kövér gyermekekből kövér felnőttek" szindróma oka, hogy sokkal több zsírsejttel rendelkeznek mint a nem kövérek, és ezáltal jóval több zsírt képesek tárolni, és csak az állandó mennyiségű zsírsejtek tartalma csökkenthető a fogyás alkalmával. A kövérség kialakulásának egyik fő oka a mozgásszegény, kényelmes életvitel, de okozhatja hormonprobléma, agyalapi mirigy betegsége, különböző gyógyszerek (kortikoszteroidok) stb. A kövérség okozta tünetek: mivel a megnövekedett zsírszövetek nyomják a tüdőt, nehézlégzés, alváskor légzéskimaradások jelentkezhetnek, a súlyfelesleg miatt különféle mozgásszervi betegség

(derékfájdalom, ízületi fájdalom) jöhet létre. 17 http://www.doksihu A zsírszövet felszaporodása többnyire egyenletes, de a zsíreloszlás zavara miatt lehet aránytalan is (pl. az alsó testfélben sokkal nagyobb a felhalmozódás) A súlyfelesleg leadása következtében csökkenhet a vérnyomás, normalizálódhat a cukorbetegség. Nem szükséges (szigorú orvosi felügyelet mellett) drámai fogyással súlyt veszíteni. Elegendő egy kis odafigyeléssel valamivel kevesebb kalóriát bevinni a szervezetbe, mint amennyit a szervezet felhasználna. Pl étrendi változtatás: több gyümölcs és zöldség, valamivel kevesebb zsír- és szénhidrát, és több mozgás. Ez lassú, fokozatos, de fenntartható fogyáshoz vezet A túlsúlyos egyéneknél a szövődmények kialakulásának elkerülésére műtéti beavatkozással a gyomor méretét változtatják meg, ami miatt csak kis adag ételek fogyaszthatók el. Az eredmény igen komoly fogyás. Serdülő korúak igen

nagy mennyiségű testsúly csökkenéséhez vezethet a sportolás (úszás, kerékpározás, atlétika stb.), a nyári táborok, az étkezési szokások átalakítása, nassolások elhagyása. Serdülőknél a fogyás az önbizalmat is növeli Ásványi anyagok (nátrium, klór, kálium, kálcium, foszfor, magnézium, vas, cink, réz, mangán, molibdén, szelén, jód, fluor) A táplálkozás a szervezet működését biztosító folyamatok összessége (tápanyag-elfogyasztás, emésztés, felszívódás, kiválasztás, keringés stb.), amelynek célja, hogy a bevitt táplálékot átalakítsa, felhasználja növekedéséhez, fejlődéséhez, fenntartásához. A táplálék anyagai olyan vegyületek, amelyek a szervezet számára biztosítják az életműködéshez nélkülözhetetlen fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat stb. Az ásványi anyagok a szervezet számára nélkülözhetetlenek, a sejtek növekedésében, szaporodásában van fontos

szerepük. Egyes ásványi anyagokra a szervezet normális működéséhez aránylag nagyobb mennyiségben van szükség, ezek a makrotápanyagok (nátrium, kálium, foszfor stb.), míg a mikrotápanyagokból kisebb mennyiség is elegendő (vas, réz, jód, fluor stb.) Ásványi makroelemek Nátrium szerepe a sav-bázis egyensúly fenntartásában, az idegi működés és izomműködésben van. Hiánya és többlete zavartságot és kómát okozhat. Főleg a sóban, sajtban, kukoricakenyérben, savanyú káposztában, húsokban és szardíniában található. Klór feladata az elektrolit-egyensúly biztosítása. Hiánya esetén a sav-bázis egyensúlyában zavar keletkezik. Só, sajt, savanyúkáposzta, húsok, olajbogyó, szardínia tartalmazza Kálium A kálium az idegműködésben, izomműködésben, a szervezet sav-bázis, valamint a folyadék egyensúlyában játszik szerepet. Mind a magas, mind az alacsony káliumszint a szívműködés zavaraihoz, izomgörcsökhöz,

izombénuláshoz vezet. Kálium főként a tejben, banánban, mazsolában, aszalt szilvában található. Kálcium a csontok és a fogak képződésében, a véralvadásban, a szívritmus szabályozásában vesz részt, befolyásolja az idegműködést és az izomműködést. Kálcium-forrás: tejtermékek, hal, húsok, tojás, gabonaneműek, gyümölcsök és zöldségek stb. Hiánya izomgörcsöt okoz A vér magas kálciumszintje viszont veseelégtelenséghez, a bélműködés károsodásához vezet. Foszfor A csontok és fogak felépítésében, a sav-bázis egyensúly fenntartásában van szerepe. Hiánya gyengeséget, ingerlékenységet, emésztőszervi megbetegedéseket hoz létre. Foszfort tartalmazó táplálékok: tej, sajt, húsféleségek, szárnyasok, halak, gabonaneműek, csonthéjas gyümölcsök (dió, mogyoró), bab, borsó, lencse stb. 18 http://www.doksihu Magnézium a fogak és csontok felépítését segíti elő, valamint az idegműködésben és

izomműködésben vesz részt. Hiánya esetén az idegrendszer működési zavara lép fel, a többlete viszont alacsony vérnyomást, a szív ritmuszavarait, és légzési elégtelenséget hoz létre. Nagyobb mennyiségben a csonthéjas gyümölcsök, a gabonaneműek, spenót stb. tartalmazza Ásványi mikroelemek Vas Az ásványi anyagok közül a vérképzésben a vasnak van legnagyobb szerepe, de az izmoknak is az egyik fő. A vasanyagcsere egyensúlyban tartásához állandó vasbevitelről kell gondoskodni. A vas a gyomorban és a vékonybél felső szakaszán szívódik fel a véráramba (bonyolult kémiai folyamatok átalakítása után), és éppen ezért a gyomor krónikus betegségei súlyos vashiányos állapothoz vezethetnek. Főleg szójaliszt, vese, máj, marhahús, bab, barack tartalmazza. A vashiány okozta tünetek: makacs fejfájás, légszomj, végtagok duzzadása, körömelváltozások (törékeny, puha, berepedező), szájban fellépő tünetek (nyelvégés, a

szájzug berepedése, sebesedése). A vashiánya vérszegénységet, a nyelés nehézségét, emésztőszerv betegségeit okozza, kezelése vaskészítményekkel történik. Vastöbblet májzsugorodást, cukorbetegséget, hányást, hasmenést stb. okozhat A hemokromatózis (bronzdiabétesz – öröklött rendellenesség) vasraktározási betegség, túl sok vas felszívódása. A vas festék formájában lerakódik különböző szervekben. A fokozatosan kezdődő betegség tünetei: bronzszínű bőr, májzsugorodás, a májban rosszindulatú daganatképződés, cukorbetegség, a szív pumpafunkciójának elégtelensége, ízületi gyulladások, impotencia, tartós fáradtság stb. A betegség könnyen kezelhető Cink A cink a növekedésben játszik szerepet, segíti a sebgyógyulást, az inzulin és az enzimek egyik összetevője. Cinket tartalmazó táplálékok: belsőségek, tojás, húsok és tengeri ételek Hiánya a növekedés lassulását, később bekövetkező nemi

érést, farkasvakságot, immunrendszer károsodását, étvágytalanságot okoz. Réz a vas mellett a vérképzés nélkülözhetetlen ásványi anyaga. A vas ugyanis nem képes réz nélkül a hemoglobinba (vérfesték) beépülni, és tartalék vasként a májban marad. A csontképzésben is jelentős szerepe van. Hiánya miatt vérszegénység, fáradtság léphet fel, többlete viszont májkárosodást okoz. Hiánybetegsége az öröklődő Menkes-szindróma A betegségben jellemző: a vér alacsony réztartalma, szellemi elmaradottság, göndör haj stb. A Wilson-szindróma szintén örökletes rendellenesség, amely a rézanyagcsere zavara, a réz felhalmozódása miatt keletkezik. A máj nem választja ki a rezet, ami a szövetekben (agy, máj, szem) raktározódik és károsodásokat (fejfájás, tájékozódási zavar, beszédképtelenség stb.) hoz létre. A réz a csonthéjas gyümölcsökben, száraz bab, borsó, lencse, és teljes kiőrlésű gabonaneműekben található.

Mangán a mirigyek (váladékot termelő szerv a légutakban, emésztőrendszerben stb.) állandó építőanyaga, enzimek összetevője, és a csont felépítésében nélkülözhetetlen. A mangánt főként a máj és a hasnyálmirigy tárolja. Megtalálható teljes kiőrlésű gabonaneműekben, és szárított gyümölcsökben, spenótban. Hiánya esetén súlycsökkenés, hányinger, hányás, bőrproblémák lépnek fel. Többlete az idegek károsodását (végtagremegést, mozgási nehézséget) okozza. Molibdén Tejtermékek és gabonaneműekben található mikroelem. Hiánya nehézlégzéshez, szapora szívritmushoz, farkasvaksághoz (szürkületi vaksághoz), ingerlékenységhez vezet. Szelén 19 http://www.doksihu főként húsokban, de növényekben is megtalálható. Hiánya esetén izomfájdalom és izomgyengeség lép fel, a szelén többlete hajhullást, bőrgyulladást, hányingert, hányást okoz. A szívizom károsodásával járó vírusfertőzés, a Keshan-kór

kialakulása, szelénpótlók szedésével megelőzhető. Jód a pajzsmirigy hormonképzésében van szerepe. Jódozott sóban, tejféleségekben, tengeri halakban van jelen. Jódhiány pajzsmirigy-nagyobbodást, szellemi visszamaradottságot (kreténizmust), süketséget, némaságot hoz létre. Fluor A fluor a csontok és fogak képzésében vesz részt. Kávéban és teában, tengeri halakban található. Hiánya a fogak romlását, csontritkulást okozhat Többlete a csigolyákon csontkinövésekhez, és a maradandó fogak foltosságához vezet. 20