Agrártudomány | Növénytermesztés » Dr. Hajdu Edit - Előkészületek a csemegeszőlő-termesztéshez

2009. szeptember Előkészületek a csemegeszőlő-termesztéshez Dr. Hajdu Edit BCE Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, Kecskemét Napjainkban sok gazda és földtulajdonos készül csemegeszőlőt termeszteni, egyrészt azért, mert több lábon kell megállnia ebben a válságos időszakban, másrészt mert a piacon kelendő a friss szőlő a fogyasztók körében. Különösen jó eladási árral szerepelnek a piacok polcain a növényvédő szerektől mentes szőlőfürtök. A mérgekkel garantáltan nem terhelt gyümölcsökért a vásárlók – egészségük védelmére – szívesen megfizetik a magas árat. Magyarország nem csemegeszőlőtermesztő állam. Azonban vannak olyan kedvező fekvésű domboldalai, védett fennsíkjai, alkalmas talajú területei, ahol érdemes csemegeszőlőt termeszteni. Aki csemegeszőlő termesztésével akar foglalkozni, tisztában kell lennie annak magas kézimunkaerő igényével – amivel nagyon különbözik a borszőlő

termesztésétől. Így csak olyan kedvező adottságú területen érdemes csemegeszőlőt termeszteni, ahol a környezeti feltételek mellett elegendő kézimunkaerő és szaktudás is rendelkezésre áll, no meg a piaci le- hetőségek is kedvezőek. Az a jó, ha a termesztés helyéről nem kell hosszú úton szállítani a friss gyümölcsöt az értékesítés helyéig. Így a szállítási költségek alacsonyak maradnak és a friss szőlő sem károsodik a rövid idejű szállítás során. A leggazdaságosabb, ha maga a termelő közvetlenül értékesíti a friss áruját A szőlőültetvény létesítésénél nagyon fontos a fajta megválasztása, ami sokféle szempont figyelembevételével történik. Először ismerni kell annak a területnek az éghajlati, edafikus és piaci adottságait, ahol a fajtát termeszteni akarom. A „fagyzóna” (200 m) felett a csemegeszőlő magasművelésen már biztonságosan termeszthető. Az alacsonyan fekvő, sík területeken a

biztonságos termesztés a tőkék takarásával történhet. A csemegeszőlőfajták általában fagyérzékenyek, s ezért fontos a fagyvédelem biztosítása. A talajtípus szerint, a kötött terüle- teken oltványok használata kötelező. Itt az alanyfajták kiválasztása fontos. Meszes talajokra mésztűrő alanyok (Fercal, SO4) használata ajánlatos A homokos talajokon sajátgyökerű dugványok is alkalmasak szőlőültetvények létesítéséhez. A csemegeszőlők erőteljesen nőnek, ezért gyakori az alanyra történő rávastagodás. A fajtaszerkezetnek rugalmasan követnie kell a piaci igényeket. Ismerni szükséges, hogy a piac mikor igényli a friss szőlőt, a piac felvevő kapacitását, az egyéb gyümölcsök (pl. dinnye, őszibarack, szilva) megjelenésének idejét A magyar csemegeszőlő-kereskedelemben általában az igen korai, a korai és a későn érő fajták keresettek. Ezek érési ideje augusztus első fele és október eleje Természetesen a

vásárlók a korai és a késői érés közötti időszakban is igénylik a friss étkezési szőlőt, de ugyanebben az időben számolni kell a szőlő piaci versenytársaival. A piacon a fogyasztók (vásárlók) körében az a szőlő a kelendő, amely tetszetős, nagy fürtű és bogyójú, Fanny Lidi Nero 72 Fajtaválasztás 1. táblázat Minősített csemegeszőlő-fajták jellemzői (SZBKI, Kecskemét) Fajtanév érési sorrendben augusztus Csaba gyöngye Boglárka Favorit Kozma Pálné m. Narancsízű Szőlőskertek k. m Kósa Pannónia kincse Cardinal* szeptember Anita Attila Cegléd szépe Mathiász Jné m. október Itália* Hamburgi musk.* Afuz Ali* Téli muskotály A fürt tömege (g) alakja A bogyó tömege (g) alakja eurázsiai fajták színe íze 130 400 200 200 300 240 310 360 300 vállas vállas vállas vállas vállas vállas vállas vállas ágas 2,4 6,5 4,3 3,7 4,7 5,4 3,8 5,3 7,2 gömbölyű gömbölyű gömbölyű ovális gömbölyű ovális

gömbölyű ovális megnyúlt gömbölyű sárga fehéreszöld sárgásfehér fehéressárga sárga sárga húspiros fehéressárga kékespiros muskotályos semleges fűszeres muskotályos fűszeres muskotályos fűszeres semleges fűszeres 360 220 130 190 vállas vállas hengeres vállas 5,8 4,9 3,6 2,9 tojásdad megnyúlt megnyúlt gömbölyű lilásrózsaszín fehéressárga rózsaszín húspiros semleges muskotályos semleges muskotályos 300 220 270 370 vállas ágas vállas vállas sárgásfehér kék sárgászöld borostyánsárga fűszeres muskotályos semleges muskotályos augusztus Esther 330 Lidi 340 Palatina 210 Borostyán 310 Csépi muskotály 250 Nero 220 szeptember Fanny 440 Pegazus 310 Pölöskei musk. 330 Teréz 840 Megjegyzés: * = nem magyar fajták 6,5 ovális 4,4 ovális 6,1 ovális 3,9 ovális PIWI-fajták (rezisztensek) vállas vállas vállas vállas vállas vállas 3,7 3,7 2,1 3,0 3,5 3,3 ovális ovális ovális lapított gömbölyű lapított

gömbölyű megnyúlt kék húspiros-lilás borostyánsárga sárgászöld zöld rózsaszín kék zamatos semleges muskotályos muskotályos muskotályos fűszeres vállas ágas ágas vállas 5,5 3,5 3,3 8,3 gömbölyű ovális megnyúlt gömbölyű ovális fehéressárga kék sárgászöld semleges semleges muskotályos semleges szép színű és hamvas. De vannak olyan vásárlók is, akik a finom ízű szőlőért újra visszamennek az eladóhoz, még ha kisebb fürtű és kisebb bogyójú fajtáról van szó. Magyarországon jelenleg az 1. táblázatban felsorolt, államilag minősített csemegeszőlő-fajták szaporíthatóak Itt még néhány külföldről származó fajtát is felsoroltunk, melyek kedveltek, értékesek és ismertek hazánkban. Sajnos ezek hosszú tenyészideje, kései érése miatt nagy felületen nem terjedtek el. A táblázatban látható a fajták neve, érési ideje, a fajták érési sorrendje, a fürtök és a bogyók mérete, formája, színe és

íze. Ez elég nagy választék, amiből a telepítő kedve szerint válogathat. Árutermelésre a választékbővítés érdekében az azonos időben érő, de többféle bogyószínben pompázó fajtákat érdemes csoportosítva termeszteni. Az ültetési anyag A telepítéshez a szaporítóanyagot a telepítést megelőző évben célszerű megrendelni, ott, ahol meggyőződhetünk annak fajtaazonosságáról és egészségi állapotáról. Ha nem megbízható helyről szerezzük be a szaporítóanyagot, akkor könnyen előfordulhat a fajtakeveredés, amit legkorábban csak az első termőévben (3-4. év) észlelünk Akár ősszel, akár tavasszal vásároljuk meg a szaporítóanyagot, mindig vizsgáljuk meg annak életképességét. Az élő vessző háncs alatti kérge zöldborsó színű és nedvességtől csillogó, a gyökerek pedig nedvdúsak és a kéreg alatt fehéres színűek. A kiszáradt szaporítóanyag már nem nedvdús, a vesszői a háncs alatt szürkészöldek, a

gyökerek pedig sötétbarnák. A szaporítóanyagot átvétel után – a szállítás és a tárolás ideje alatt – óvjuk a kiszáradástól. A legegyszerűbb tárolási mód a vermelés. Ehhez védett (bekerített) helyen 60 cm-es 73 2009. szeptember Szőlőfürtök a lombsátor árnyékában gödröt ásunk, abba gyökerével lefelé helyezzük el az oltványokat és a dugványokat, illetve a sima vesszőkötegeket. Ezeket földdel (homokkal) fedjük, és vízzel jól öntözzük be A víz a földet a szaporítóanyag gyökeréhez mossa, nedves körülményeket teremtve. Az ősszel bevermelt szaporítóanyag tetejére kupacolt földet még szalmával is érdemes befedni a fagyvédelem miatt. A vermelőből a szaporítóanyagot csak az ültetés előtt szedjük fel. A szaporítóanyagot konténeres formában is vásárolhatjuk, telepíthetjük. ökoszisztémáját (életterét) úgy kialakítani, hogy abban a károsítók és azok élősködőinek természetes

tápláléklánca kialakuljon. Így elérhetjük a növényvédő szerek csökkentését, ezáltal a környezet vegyszeres terhelésének mérséklését is. A talaj tápanyagfeltöltését talajanalízis eredményei alapján végezzük. Előnyt élveznek a szerves anyagok (istállótrágya, komposzt stb) és a természetes talajjavító anyagok (pl. zeolit, tőzeg stb.) A műtrágyák kiegészítő tápanyagot szolgáltassanak Nagyon jó humusznövelő a zöldtrágya, amit mulcsozva juttatunk vissza újra a talajba. A csemegeszőlő-fajták vízigényesek, ezért hasznos öntözni. Kevés csapadék esetén öntözéssel pótoljuk a vízhiányt. Ehhez fontos a vízkivételi hely, ami természetes folyók, tavak vagy ásott, illetve fúrt kutak lehetnek. Ha kialakítjuk a terület öntözési rendszerét, akkor törekedjünk a vízszűrés szakszerű biztosítására. Ez különösen a csepegtető öntözésnél alapvető követelmény. Ha a nem szűrt víz a csepegtető testekhez jut,

az akkor azokat eldugaszolja. A talaj vízháztartása, vízszolgáltatása a globális felmelegedés időszakában kulcskérdés. A talajvizet pedig talajtakarással (füvesítéssel, szalmázással, a gyomnövény-flóra mulcsozásával) védhetjük meg, csökkentve az evaporációt, azaz a talajból a víz kipárolgását. A víz a tőkék juvenalis (fiatal kori) időszakában azért fontos, mert segíti a tápanyagok felvételét, a hajtásnövekedést, ezáltal az egyenes és egyforma törzsek kialakítását. Termő korban a termés kineveléséhez kell a legtöbb víz a fajták igénye szerint. A tőkék legnagyobb vízigénye virágzástól a termés zsendüléséig tart. Az öntözéssel mindig törekedjünk arra, hogy egyenletesen adagoljuk a vizet, és úgy, hogy az a gyökerekhez kerüljön. Az öntözési rendszert ezekhez A terület és a talaj előkészítése A területet a termelési cél szerint készítjük elő. Napjainkban nagyon fontos a környezetkímélő

termesztés, ezért előtérbe kerül az integrált és az ökotermesztés. Ahhoz, hogy ezeket a termesztési módokat bevezessük, a területet és a talajt már a telepítést megelőző 3 év alatt az előírásoknak megfelelően kell előkészíteni. A terület kijelölése után érdemes ún. donor fákkal erdősávot vagy fasort telepíteni a létesítendő ültetvény mellé Ezeken a fákon (pl mézesfa, ostorfa, japánakác stb.) élnek azok a természetes élősködő rovarok, amelyek a szőlő kártevőit pusztítják. Törekedni kell a szőlő 74 Tendone típusú művelésmód az igényekhez szükséges kialakítani. A támrendszer kiépítésének szempontjai Még a telepítés előtt vagy közvetlen utána támrendszert építünk. Az a szakszerű, ha az elültetett tőkéken kifejlődő hajtásokat már egyenesen a támrendszerhez rögzíthetjük. A szép tőkeformák és az egyenes törzsek kialakításának feltétele a stabil támrendszer, amihez kötözve a

kúszó természetű szőlőtőkék hajtásait, alkalmas a tőkék és termésük megtartására. A támrendszert fából és rozsdamentes huzalokból érdemes kiépíteni. Betonoszlop is alkalmazható A csemegeszőlőt termő tőkék erőteljesen nőnek, nagy tőkeformákat nevelnek. A nagy termőfelületet és az ezzel járó nagy terméstömeget erősen és stabilan megépített tám­ berendezés tartja csak meg. Az ún. tendone típusú művelésmód kialakításához az oszlopok „Y” alakú formázása azért lényeges, mert ezzel lehet a lombsátrat szétnyitni, a hajtásokat „halborda”-szerűen a sorra párhuzamosan kifeszített huzalokra kötözni. Ezzel elérjük a szőlőfürtök lombsátor alatti árnyékában nevelését. A fürtök szabadon és lefelé lógva fejlődnek, érnek Így kezelésük és szüretük is könnyebb, gyorsabb Az ültetvény sor- és tőtávolságát a gépek munkaszélessége szerint alakítjuk. Ideális, ha a tőkék tenyészterülete

talajtípustól függően 3-5 m2. Homokon kisebb, kötött talajon nagyobb tenyészterület tervezhető. Ültetés Az ültetéshez ma már többféle módszert (gödrös, hidrofúrós, lézeres) használhatunk. Ez dönti el a gyökeres szaporítóanyag előkészítését. Ha gödörbe telepítjük, akkor 1015 cm-re vágjuk vissza a gyökereket telepítés előtt. Ha hidrofúróval telepítünk, akkor a gyökereket 5-6 cm hosszúra hagyjuk meg. Homokos talajokon sima vesszővel is telepíthetünk. Ez olcsó, de az időjárás függvényében nagyon bi- zonytalan eredést hoz. Ehhez érdemes előre a sima dugványok tövi részét „gombásítani”, majd utána telepíteni. A gombásítás során a sima dugványok alsó részén kalluszképzést indukálunk meleg helyen, amely segíti a gyökeresedést. Az oltványokat és a dugványokat konténerekben is nevelhetjük és erősíthetjük. A konténeres szaporítóanyag a gyökereztető közeg miatt terjedelmes, ezért gödörbe

telepítjük, akár lombos állapotú, akár nyugalmi stádiumban lévő. A vegetációban lévő konténeres szőlőn a fajtajelleg jól látható, így a fajtakeveredés kizárt. Ez június végéig kiültetve még intenzíven nő Ha augusztus végén ültetjük ki, az anyag a talajba begyökeresedik, de hajtásai már nem nőnek tovább a kiültetés évében. Ültetés előtt a konténert eltávolítjuk Ha ezt nem végezzük el, a gyökerek zárt térben (a konténerben) maradnak, nem jutnak vízhez és tápanyaghoz, senyvednek, majd kipusztulnak. Az ültetés ideje lehet ősz (november) vagy tavasz (március). A tőke helyét érdemes külön megtrágyázni (szerves anyag + starter tápanyag), hogy növekedését ezzel is segítsük. A téli fagyoktól mentes helyeken ős�szel telepítsünk, ellenkező esetben tavasszal. Ültetéskor nagyon fontos a beöntözés. A víz részben az elültetett szaporítóanyag gyökeréhez mossa a talajt, részben nedvesen tartja a növény

környékét, óvva a kiszáradástól. Száraz tavaszon, a tavaszi ültetésű tőkéket mindaddig öntözzük, amíg megindul a hajtásnövekedésük. A konténeres szaporítóanyagot a tavaszi ültetés után gyakrabban öntözzük. Ültetésükkel várjuk meg a késő tavaszi fagyok elmúltát. Növényápolás A kiültetett, fiatal tőkéket termőre fordulásig gondosan neveljük és ápoljuk. A hajtásokat növekedésük ütemében rögzítsük a nevelő karóhoz, majd a dróthuzalhoz. Az egyenes törzs kinevelése érdekében a törzsnek meghagyott hajtást (2. év) több helyen kössük a támrendszer­ hez. Ha sok hónaljhajtást hoz, azo- kat még 2-5 cm-es nagyságban távolítsuk el, amikor még zsengék és pattanva kitörnek. A tőkefejről a felesleges hajtásokat is le kell metszeni, kitörni és eltávolítani Amikor a hajtások fásodnak, eltávolításuk nehezebb, több időt és energiát igényel. Ezért érdemes a zöldmunkát pontosan, a hajtások zsenge

állapotában elvégezni. A telepítést kövező 3-4. évben hozzák a tőkék első termésüket Erre az időre a tőkéket már magasművelésre formáljuk, a hajtásokat a művelésmódhoz épített támberendezéshez rögzítjük. A tőkenevelés éveiben (1-3. év) az alaptrágyázást kiegészítjük műtrágyákkal – ha szükséges – talaj- és levélanalízisek alapján. Elégtelen hajtásnövekedés esetén a növekedés serkentésére nitrogéntartalmú trágyát adagoljunk a tőkékhez. Ez oldat formájában is lehetséges. Ha a levelek bármiféle tápanyaghiányt mutatnak, akkor azt a hiányzó tápelem pótlásával orvosoljuk. A tőkék sorában és sorközében folyamatosan kell lazítani, gyomtalanítani a talajt. Széljárta helyeken érdemes zöldtrágya növényzetet kialakítani, csökkentve ezzel a talajeróziót. A tőkék hajtásait növényvédelmi permetezésekkel védjük a károsítóktól. Ahhoz, hogy egységes, teherbíró és hosszú élettartamú

ültetvényt neveljünk, a tőkéket gondosan kell ápolnunk és a magas tőkeforma szabályainak megfelelően kialakítanunk. Ezért fontos az első három év munkáinak szakszerű elvégzése. A globális felmelegedés folyamán kisebb a valószínűsége a szőlőt károsító téli fagyoknak, de mégis érdemes a tőkék tövét ősszel befedni. Ez nemcsak a fagytól, hanem a száradástól is védi a még fiatal ültetvényeket, mert téli aszály is előfordul. Ha a telepítést és a támberendezést helyesen és időben készítettük el, a tőkéket három éven át magasművelésre kineveltük, a termő évek biztos sikereket hoznak. n 75