Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Balogh Zsolt - A kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységeinek banki finanszírozása

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Levelező tagozat EXPORT - IMPORT MENEDZSMENT szakirány A kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységeinek banki finanszírozása Készítette: Balogh Zsolt Budapest, 2005 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA ÉS BEVEZETÉS 5 1 KIS ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI SZEREPE, HELYZETE 8 1.1 A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI SZEREPE 1.2 A KKV-K HELYZETE MAGYARORSZÁGON 8 11 2 INNOVÁCIÓ / K+F 17 2.1 INNOVÁCIÓ DEFINÍCIÓJA 2.11 A TANULÁS MINT AZ INNOVÁCIÓ ALAPJA 2.12 AZ INNOVÁCIÓ DEFINÍCIÓJA 2.2 INNOVÁCIÓ GAZDASÁGI/TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE 2.3 EU PARADOXON 2.4 EU INNOVÁCIÓS POLITIKA 2.41 LISSZABONI PROGRAM 2.5 INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGON 2.51 MAGYARORSZÁG INNOVÁCIÓS HELYZETE 2.52 MAGYAR INNOVÁCIÓS POLITIKA 2.521 Az Innovációs törvény 2.522 A kormány Innovációs rendszere 2.5221 Nemzeti

Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH) 2.5222 Innovációs Alap 2.5223 Nemzetei Fejlesztési Terv 2.6 A KKV-K ÉS AZ INNOVÁCIÓ KAPCSOLATA 2.61 INNOVATÍV KKV-K 2.611 High tech vállalkozások 2.612 Spin- off cégek 2.7 INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS ÁLLAMI ESZKÖZEI 2.71 ADÓRENDSZER 2.72 KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 2.73 OKTATÁS 2.74 INFRASTRUKTÚRA 2.8 CÉGMÉRET, ÉLETCIKLUS FÜGGŐ FINANSZÍROZÁS 2.81 KEZDETI SZAKASZ 2.811 Seed és Start Up 2.812 Early Stage 2.82 LATER STAGE 2.821 Érettség korai szakasza 2.822 Érettség kései szakasza 17 17 18 20 21 21 23 26 26 28 28 28 29 29 30 31 31 32 33 34 35 35 36 36 37 37 37 39 40 40 42 3 A BANKI FINANSZÍROZÁS ESZKÖZEI, LEHETŐSÉGEI 43 3.1 ÁLLAMI BANKOK SZEREPE 3.11 TŐKEBEFEKTETÉS 3.111 Kockázati tőkebefektetési társaságok refinanszírozása 3.12 GARANCIA PROGRAMOK 3.121 Tőke garancia 3.122 Hitel garancia 43 43 44 44 44 46 3 http://www.doksihu 3.13 MEZZANINE 3.131 Mezzanine elnevezése, definíciója 3.132

Mezzanine típusai 3.133 Mezzanine és az innováció 3.14 HITEL 3.15 TANÁCSADÁS, ÜZLETI ANGYAL FUNKCIÓ 3.2 KERESKEDELMI BANKOK SZEREPE 3.21 REFINANSZÍROZÁS 3.22 EGYÜTTMŰKÖDÉS CÉLJA, HASZNA 47 48 49 49 50 50 51 51 51 4 BANKI KOCKÁZATOK KEZELÉSE 53 4.1 INNOVÁCIÓ KOCKÁZATA- INFORMÁCIÓ ASZIMMETRIA 4.11 ÚJDONSÁG EREJE, SZÍNVONAL 4.12 SZABADALMI KÉRDÉSEK 4.13 KÜLSŐ SZAKÉRTŐ 4.2 ÜZLETI KOCKÁZAT 4.21 PIACELEMZÉS 4.22 PÉNZÜGYI TERV 4.23 MARKETING TERV 4.3 MENEDZSMENT KOCKÁZAT 4.4 SOFT KÖLTSÉGEK ARÁNYA 4.5 FEDEZETEK, BIZTOSÍTÉKOK HIÁNYA 4.6 FEJLESZTÉSI BIZONYTALANSÁG - SZAKASZOS FINANSZÍROZÁS 4.7 FUTAMIDŐ 4.8 KAMATFIZETÉS 4.9 KEZDŐ VÁLLALKOZÁSOK: CÉGMÚLT HIÁNYA 4.10 DOWNSIDE RISK – UPSIDE SHARING 4.11 PORTFOLIÓ 4.111 FINANSZÍROZANDÓ TEVÉKENYSÉG KÖRE 4.112 KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK 4.113 FINANSZÍROZANDÓ KÖLTSÉGEK: 4.12 MONITORING 4.13 MINŐSÍTÉS - RATING 4.14 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI PROBLÉMÁK 4.141 ÉRÉKESÍTÉSI

HÁLÓZAT 4.142 PROFIT CENTRUMOK 4.143 DÖNTÉSHOZATAL 53 53 54 54 54 54 55 55 56 56 57 57 58 58 59 59 59 60 61 61 62 62 63 63 63 64 5 MAGYARORSZÁGI LEHETŐSÉGEK 65 5.1 5.2 5.3 5.4 65 65 66 66 JELEN HELYZET INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIA ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖK BEFEJEZÉS 68 FELHASZNÁLT IRODALOM 71 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 74 FÜGGELÉK 75 4 http://www.doksihu Témaválasztás indoklása és bevezetés A Kutatás és Fejlesztés témaköre jelenleg nagy aktualitással bír az egész Európai Unióban, így Magyarországon is. Az Unió céljául tűzte ki, hogy 2010-re a legversenyképesebb, legfejlettebb gazdasági régió legyen a világon. Ennek elérését szolgálná az a részcél is, hogy a tagországok átlagosan a GDP 3%-t fordítsák a versenyképesség megőrzéséhez és növeléséhez egyértelműen létfontosságú K+F tevékenységre. Immár 2005-öt írunk, és látjuk, a cél elérésétől messze

vagyunk. Ennek egyik oka, hogy Lisszabon nem csoportosított megfelelő forrásokat, illetve eszközöket a K+F tevékenység előmozdítására. Az újabb többéves program (2006-2009) (Multi Annual Program, MAP) várhatóan több, illetve megfelelőbben csoportosított forrást allokál a K+F tevékenység finanszírozásához. A MAP még kidolgozás alatt áll, várhatóan 2005 végén, 2006 elején kerül elfogadásra. Magyarország gazdasága jelentősen le van maradva e téren is. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy csupán 2004 december 20-án született meg a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló törvény, amely alapul szolgálhat ezen terület fejlesztéséhez, és előmozdíthatja a hiányosságok rendezését. Magyarország élen jár a műszaki képzésben, szakembereink szerte a világon keresettek. Meg lenne tehát az emberi alap ahhoz, hogy az Európai Unión belül élre törjünk a kutatás-fejlesztés területén, az anyagi források

azonban igen szűkösek, korlátozottabbak, mint az USAban, vagy más nyugati országokban. A kutatás-fejlesztés drága és kockázatos tevékenység. A vállalkozások esetében ennek formája az alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, azaz az alapkutatás eredményeire épülő fejlesztés, új termék létrehozása. Tekintettel arra, hogy egy új technológiát képviselő termék fogadtatása előre nem jósolható meg biztosan, sok fejlesztési terv elsüllyed a cégek aktái között, nem érve meg a piacra jutást. A kutatás-fejlesztés további sajátossága az időigény: egy–egy termék kidolgozása, mintadarab elkészítése több évig is eltarthat. Nagy mennyiségű tőkét köt le, amely aztán 5 http://www.doksihu remélhetőleg bő termést hozva nagyobb piaci részesedéshez juttatja a vállalkozást, vagy egyszerűen csak biztosítja fennmaradását. A kis- és középvállalatok (kkv-k), szerte a világon tőkeproblémákkal küzdenek, így a

fejlesztések zöme nagyvállalatok forrásaiból és azok berkein belül zajlik. Számukra sokkal több forrás elérhető: más termékeik bevételéből finanszírozni tudják fejlesztéseiket és befektetőtársat is könnyebben találnak. A kkv-k az Európai Unióban a GDP több mint 60%-át termelik meg, a kutatás-fejlesztés költségeiből pedig azok 25%kal részesednek. A legtöbb ember kkv-knál áll alkalmazásban, a nagyvállalatok számbeli aránya igen alacsony, a foglalkoztatásban való részvételük 66%. A K+F tevékenység kockázata elriasztja a piaci szereplőket a finanszírozástól, a kockázati–tőkepiacok pedig Európa nagy részén fejletlenek. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a kkv-k támogatására és kutatás–fejlesztési tevékenységük előmozdítására. Ugyanakkor az adott források felhasználásánál a cél elérése mellett fontos a hatékonyság szem előtt tartása. Így születtek meg a nyugati mintájú

finanszírozási konstrukciók: hitelek, tőkejuttatások és garanciák, amelyek jelentős mértékben kapcsolódnak az adott államok fejlesztési bankjához. 2004 őszétől a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságnál (MFB) dolgozom, hitelezési területen. Az MFB tagja a kkv finanszírozással foglalkozó, Unión belüli fejlesztési bankok által létrehozott hálózatnak, a NEFI-nek (Network of European Financial Institutions for Small and Medium Enterprises), amelyben a bankot én képviselem. A NEFI-nél a K+F tevékenység finanszírozása állandó napirendi pontként szerepel, így munkám során jobban megismerhettem ezt a területet, az innováció finanszírozás területén kialakult külföldi gyakorlatot. A téma aktualitása miatt dolgozatomban forrásként elsősorban internetes, és folyóiratokban megjelenő cikkek, tanulmányok szolgálnak, illetve a NEFI-ben szerzett tapasztalataimat használom fel. Fontos forrás e témában a NEFI 2004 őszi

tanulmánya, a Bizottság tanulmányai (pl. EUOMAPLIVE: A European Market Place to Link Technology Ventures and Equity Funding, Gap Analysis-Funding), a magyar NKTH (Nemzeti Kutatási és Technológai Hivatal) oldalán található publikációk, a külföldi bankok termékismertetői, a külföldi támogatási rendszereket bemutató tanulmányok és a KSH adatai. Dolgozatomhoz üzleti- vagy banktitoknak minősülő információkat nem 6 http://www.doksihu használok fel, csak publikus adatokra támaszkodom, úgy gondolom ezek elegendőek a kérdéskör kidolgozásához. Dolgozatom elsősorban elemző jellegű, célja, hogy áttekintést nyújtson a K+F finanszírozási lehetőségekről, eszközökről, különösen is az állami fejlesztési- és kereskedelmi bankok szerepét vizsgálva. Magyarországon a bankszektor minden szegmense gyerekcipőben jár még e területeken, a fejlesztési banknak sincs megfelelő programja, a piacon egyelőre nem létezik kifejezett K+F

hiteltermék. Ez a finanszírozási forma ugyanakkor a társadalmi hasznosság mellett jövedelmező is lehet, amennyiben az EU-s és hazai források megfelelően hatékony módon kerülnek felhasználásra. 7 http://www.doksihu 1 1.1 Kis és Közepes Vállalkozások gazdasági szerepe, helyzete A kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe A neoklasszikus növekedéselméletek, mint a hagyományos Solow-modellre épülő elgondolások (részben A. Smith-nek, J Schumpeter-nek, stb a koncentráció hatékonyságával kapcsolatos nézetei, illetve a nagyságrendi megtakarításokkal kapcsolatos XIX.–XX századi tapasztalatok nyomán) a gazdasági fejlődésben a nagyvállalatoknak tulajdonítottak alapvető szerepet, a kicsikkel nem foglalkoztak sokat. Az „új” institucionalisták egyik iskolájának legismertebb képviselője, J. K Galbraith is hasonló véleményt vallott is. Az 1970-es évek olajválsága után azonban módosultak a gazdasági folyamatok. A

vállalati versenyképesség egyik legfontosabb tényezőjévé a rugalmasság vált , s ennek nyomán az újonnan alapított kisvállalatok (start-ups) – mint például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems, az Amazon.Com, a Yahoo – váltak a gazdasági dinamizmus fő motorjává. Ez a kis- és közepes vállalatok felértékelődéséhez vezetett. Az ehhez kapcsolódó elmélet jelmondata („Small is beautiful”) EF Schumacher nevéhez fűződik. A gazdaságpolitika világszerte egyre többre értékeli a kkv-k szerepét a foglalkoztatásban, a lakossági szükségletek magas színvonalú kielégítésében és a műszaki haladás elősegítésében. „Szervezetten figyelemmel kísérik a kkv-k számának, helyzetének, teljesítményének alakulását, a gazdaság- és társadalompolitikában messzemenően figyelembe veszik – a szubszidiaritás 1 követelménye értelmében – a szektornak a tervezett lépésekre vonatkozó javaslatait, sokoldalúan segítik a

„kicsiket” a „nagyokkal” szembeni versenyhátrányaik ellensúlyozásában, stb. Az EU pedig kiemelkedően fontosnak ítéli a kisvállalatok érdekeinek védelmét, és számos programmal segíti fejlődésüket.” 2 A kérdések további taglalása előtt tisztázzuk mit értünk kis- és középvállalkozások alatt. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán a magyar jogrendbe is beépült az Unióban alkalmazott definíció, ami nagymértékben megkönnyíti a kutatások során felhasznált források egybevetését és alkalmazását. Az EU által elsőként bevezetett definíció a vállalkozásokat árbevételük, alkalmazottaik száma illetve mérlegfőösszege alapján sorolta kategóriákba. 2003-ban a közösségi jogalkotók tovább szűkítették a kkv1 A szubszidiaritás tradicionális értelmezés szerinti követelménye az, hogy a döntések azon a szinten szülessenek, ahol az adott tárgykörben a legtöbb információ áll rendelkezésre. 2 Magyar

Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 4o 8 http://www.doksihu nak nevezhető vállalkozások körét, így 2005. január 1-től az alábbi cégeket nevezhetjük kis-és középvállalkozásoknak: A kkv-k kevesebb mint 250 főt foglalkoztató olyan vállalkozások, amelyekben nincs irányítószerepe egy vagy több nagy intézménynek. Mikro-vállalkozásoknak azokat nevezzük, ahol az alkalmazottak száma 10 főnél, az éves forgalom és a mérlegfőösszeg 2 millió eurónál kevesebb. Kisvállalkozások azok a cégek, ahol az alkalmazottak száma 50 főnél kisebb, valamint az éves forgalom és a mérlegfőösszeg 2 - 10 millió euró között alakul. A közepes vállalkozásoknál az alkalmazottak száma 51-250 fő, az éves forgalom 10-50 millió euró közötti, a mérlegfőösszeg pedig 10-43 millió euró közé esik 3 A kkv-k gazdasági

és társadalmi szerepét a GDP-ben való részesedésük aránya, illetve a kkv-k által foglalkoztatottak száma, aránya alapján tudjuk megítélni. Az EU tagországok számadatai alapján a GDP 60-85%-a a kkv szektorból származik, és a kkvk által foglalkoztatottak aránya átlagosan 66% (ld. 1sz táblázat) 1.sz táblázat Forrás: MVKA ÉS GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 13.o A vállalati méret országonként más és más, ami az eltérő gazdasági szerkezetből, ágazati megoszlásból, népsűrűségből és gazdasági fejlettségből adódik. A mediterrán országokban igen kicsi az átlagos vállalkozási méret (Olaszországban a GDP körülbelül egyharmadát adó mikro-vállalkozásokban dolgozik a foglalkoztatottak fele, a GDP másik kétharmadát adó kkv-knál mintegy 80 %-a; (hasonló arányok az EU-15 körében csak Spanyolországban és Portugáliában alakultak ki). Németországban azonban a nagyvállalatok

dominálnak. A munkahelyteremtés mellett a kisvállalatok más szempontból is kiemelten fontosak az európai gazdaságokban. A kkv-k cserélődése gyorsabb, megszűnésük, 3 http://europa.euint/comm/enterprise/enterprise policy/sme definition/indexhtm 9 http://www.doksihu alakulásuk gyakoribb és az újonnan alakuló szervezetek – a tapasztalatok szerint – mindig korszerűbb berendezésekkel indítják a termelést, szolgáltatást, ami a termelékenységi színvonalban is megmutatkozik. Több új vállalat indítása, az ezzel járó cserélődés élénkíti a versenyt, az új vállalatok többnyire magasabb termelékenységgel, jobb versenyképességgel lépnek piacra, a gyengébbeket kiszorítják. Fentiekből adódik az Európai Kisvállalati Charta gyakran idézett mondata: „Az európai gazdaság gerincét a kisvállalatok képezik.” 4 A kisvállalatok ugyanakkor sok tekintetben hátrányos helyzetben vannak a nagyvállalatokhoz képest. Az ENSR (European

Network for Social and Economic Research) 2002-ben készített felmérése alapján az alábbi, a kkv-k működését gátló tényezők emelhetők ki 5: • Szakképzett munkaerő hiánya (megkérdezettek 20%-a) • Pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás nehézsége (13%) • Adminisztratív korlátozások, előírások (12%) Ugyanezen felmérés alapján jól látszik, hogy az exportáló vállalatok körében alacsony a kkv-k aránya, csupán 18%-uk végez export tevékenységet. Ez az arány a kisebb, nyitott gazdaságú országokban kedvezőbb képet mutat. A globalizálódó folyamatok másik indikátora a külföldi telephelynyitás, leányvállalat alapítás, amelyben a kkv-knak csupán elenyésző hányada vesz részt, átlagosan csupán 3%-uk fektetett be külföldön saját vállalkozásába. A kkv-kon belül, a versenyképesség szempontjából kiemelkedően fontos high-tech cégek aránya igen alacsony, csupán 4% (ld. 2 sz táblázat) 4 Kisvállalkozások

Európai Chartája, 2000.júnisu 19-20, http://europa.euint/comm/enterprise/enterprise policy/charter/indexhtm 5 http://europa.euint/comm/enterprise/enterprise policy/analysis/doc/ensr 2003 tables/tables survey 200 3 economicslowdown parta.pdf -20050403 10 http://www.doksihu 2.sz táblázat Forrás: MVKA ÉS GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 19.o A kkv gazdasági súlyának köszönhetően az EU számos kkv fejlesztési programot indított be, illetve kiemelten támogatja pénzügyi forrásaival ezen szektor fejlődését. Az elköteleződést ékesen bizonyítja a Kisvállalkozások Európai Chartája is, amely konkrét feladatokat fogalmaz meg a tagországok kormányai számára. Az EU kkv politikájának alapdokumentumainak az alábbiakat tekinthetjük: • 2003 évi Zöld Könyv • Az Európai Tanács lisszaboni okmánya (2000), • A „think small”, „gondolj a kicsire” program A tagállamok a konkrét lépéseket és

eszközöket maguk határozhatják meg, ugyanakkor az EU igyekszik előmozdítani az egyes tagállamok legjobb gyakorlatainak, „best practice” terjedését különböző tanulmányok és felmérések, illetve konferenciák által. 1.2 A kkv-k helyzete Magyarországon Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az EU-hoz Nagy piac, új pénzügyi források és lehetőségek tárultak fel a magyar vállalkozások előtt. Ugyanakkor az egységes piac egyben kihívást is jelent. A kkv-k jelentős többsége kevésbé volt felkészült a csatlakozásra mint a terjedelmesebb külkapcsolatokkal rendelkező nagyvállalati szektor. „Piac előírásainak bevezetése kapcsán készített felmérések egyik fő jelzése az volt, hogy minél kisebb egy vállalat, annál inkább az Egységes Piac rá nézve 11 http://www.doksihu kedvezőtlen hatásait érzékeli; annál kevésbé készül a kedvező új lehetőségek kihasználására. Ugyanakkor azonban a további évek statisztikai

adatai azt mutatták, hogy 1988-hoz viszonyítva 2001-re a foglalkoztatottak száma az Európai Unióban a középvállalatokban 1, a nagyvállalatokban 2 százalékkal csökkent, az 50 fővel elhatárolt kisvállalatoknál 3, ezen belül a 10 fő alatti ú.n mikro-vállalatoknál 5 százalékkal emelkedett. A kisvállalatok a kedvezőtlennek tűnő hatásokat tehát legyűrték és rövid idő alatt megtanulták, hogyan használhatják ki az egységes piac kínálta új, nagyobb lehetőségeket.” 6 A magyar kkv-k Európai Uniós kihívásokhoz való alkalmazkodása egyenlőre nem mérhető fel, a jövő lehetőségeinek megismerése szempontjából azonban elengedhetelen a kkv-k jelenlegi helyzetének ismerete. A következőkben tehát röviden összefoglalom a magyar kis- és középvállalati szektor helyzetét. A magyar kkv-szféra a közelmúltban sokat fejlődött. A rendszerváltás előtt mintegy 3-400.000 kisiparos, kisszövetkezet, majd tsz-melléküzemág, GMK működött

Ezek nemzetgazdasági szerepe szerény volt. Számuk a rendszerváltás óta is folyamatosan növekszik, 2005-re a cégbíróság által bejegyzett cégek száma már meghaladja az egymilliót (ld. 3 és 4 sz táblázatok), a ténylegesen működő vállalkozások (statisztikai jelentést, illetve adóbevallást készítők) száma 880 ezer, így 100 lakosra kb. 10 (kis-) vállalkozás jut, ami meghaladja a fejlett országokban kialakult szintet.7 A kis- és középvállalkozások szerepe a magyar gazdasági életben mára kiemelkedő fontosságúvá vált. Ez a szektor foglalkoztatja az alkalmazottak 60%-át, és csaknem 40%-át adja a bruttó hozzáadott értéknek. Az exportértékesítés rájuk eső hányada 20% körül van. (A megfelelő EU adat 66, illetve 48 %) 3.sz táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (1999-2002)* Év Egyéni Kkt. Bt. Kft. Rt. Szöv. Összesen 1999 660 139 5 217 170 762 160 647 4 350 8 191 1 049 410 2000

682 925 7 873 188 136 167 033 4 372 7 516 1 094 446 2001 698 001 8 213 199 152 172 919 4 423 7 074 1 124 835 2002 708 513 8 113 208 454 182 242 4 425 6 768 1 152 221 6 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 4o 7 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 8fejezet 12 http://www.doksihu *A táblázat nem tartalmazza az összes jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozási formát Forrás: http://www.gazdasagelemzohu/statisztikakhtm, 20050321 4.sz táblázat: A működő vállalkozások száma gazdálkodási formánként (1999-2002) Év Egyéni Kkt. Bt. Kft. Rt. Szöv. Összesen 1999 467 513 4 386 150 637 136 777 3 853 5 892 802 215 2000 487 699 7 052 167 434 144 656 3 800 5 922 847 024 2001 468 797 7 230

174 542 150 194 3 926 5 715 840 575 2002 474 678 7 020 180 534 158 342 3 857 5 392 860 022 Forrás: http://www.gazdasagelemzohu/statisztikakhtm, 20050321 A fentiekben is idézett, a magyar Innovációs Szövetség által 2002-ben készített „A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztése 8 című tanulmány kapcsán végzett kutatások azt is megerősítették, hogy a „vállalkozások számának robbanásszerű növekedése mellett nem volt lehetőség a szektor kedvező piaci (szervezeti) struktúrájának a megteremtésére. A cégek többsége (64%-a, ami jóval meghaladja a nyugat-európai arányt) alkalmazott nélküli, nagyrészt kényszerből alapított és részben csak a túlélésre törekvő mikrovállalkozás.” Bár – ha csökkenő mértékben is 9– évente több vállalkozás alakul, mint amennyi megszűnik, a legtöbb induló cég az alakulást követő évet már nem éri meg. 2000-ben még a vállalkozások 35 százaléka 7

évnél, 55 százaléka 5 évnél régebbi alapítású volt. A társas vállalkozásoknak csak 25%-a volt 2 évnél fiatalabb. 1992 és 2000 között a növekedő vállalkozások aránya 33 százalék, a zsugorodóké 18 százalék volt. Ez a folyamat egyaránt érintette a kisebb, és nagyobb cégeket: „alkalmazott nélküli vállalkozások nagyvállalatokká fejlődtek, és előfordult, hogy nagyvállalatok alkalmazott nélküli vállalkozásokká húzódtak össze.” 10 Ma a vállalkozásoknak csak kis hányada törekszik beruházás végrehajtására és létszámbővítésre. Ez azonban nemcsak a hazai vállalkozásokra jellemző Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vállalkozások 80-90%-a nem kíván növekedni. A növekvő vállalkozások aránya csökkent, a nem növekvőké nőtt. 8 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 9 1992 és 2000 közti időszakot

tekintve, GKM, Kis- és középvállalkozás Stratégiai és Támogatási Főosztály: Előterjesztés a miniszteri kollégium részére: A kis-és középvállalkozás-fejlesztés hosszú távú stratégiája, 2004.szeptember, 5o 10 GKM, Kis- és középvállalkozás Stratégiai és Támogatási Főosztály: Előterjesztés a miniszteri kollégium részére: A kis-és középvállalkozás-fejlesztés hosszú távú stratégiája, 2004.szeptember, 5o 13 http://www.doksihu „A működő és alkalmazottakat is foglalkoztató mintegy 847 ezer vállalkozásból az ipar (bányászat, feldolgozóipar, energiaipar, építőipar) területén nem több mint 67 ezer vállalkozás működik (lásd 2.1 táblázat) A leginkább dinamikus és innovatív, és már néhány alkalmazottal is dolgozó (például spin-off) cégek, illetve a már jelentős teljesítményt is nyújtó kis-, közepes ipari jellegű vállalkozások száma viszont nagyon alacsony. A mikro-, kis- és

középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagynak tűnik, és a rés inkább nyílik, mint záródik.” 11 A magyar kis- és középvállalkozások elsősorban a jövedelemtermelés és az export tekintetében mutatnak jelentős eltérést a régi tagállamokhoz képest, de vállalkozások számát és a foglalkoztatásban betöltött szerepét tekintve ez már nem állapítható meg. A nemzetközi tapasztalatok szerint - ötéves periódust alapul véve – az ipari vállalkozások negyede hajt végre innovációt és a vállalkozásoknak csak a 10-15%-a vezet be a piacra ténylegesen eredeti, új tudományos és technológiai eredményre épülő terméket vagy szolgáltatást. A GKI

Gazdaságkutató Rt felmérése szerint a „magyar kkv-k innovációs tevékenységének aránya elmarad a nemzetközi arányoktól. (A vállalkozások 37%-ánál legalább egy fő részmunkaidőben foglalkozik innovációs tevékenységgel, a kkv-k 19,9%-ánál van főállású kutató-fejlesztő, és a vállalkozások 5.1%-ánál minimum 6 fős a K+F csapat) ” 12 Az ipar területén működő kkv-k három csoportba sorolhatók: a cégek többsége, mintegy 75% az innováció tekintetében inaktív, 22-23% innovatív és 2-3% eredeti, meghatározó módon a csúcstechnológia köréből származó ötleteket, kidolgozó és megvalósító innovációs úttörő (pioneer). Ezen utóbbi kategóriába Magyarországon kevesebb, mint 2000 vállalkozás sorolható. 13 GKM, Kis- és középvállalkozás Stratégiai és Támogatási Főosztály: Előterjesztés a miniszteri kollégium részére: A kis-és középvállalkozás-fejlesztés hosszú távú stratégiája, 2004.szeptember, 5o,

2004 12 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 8 fejezet 13 Uo. 11 14 http://www.doksihu A nemzetközi gyakorlat azt mutatja - a felmérések alapján kialakított hazai kép ennél sajnos rosszabb -, hogy a kkv-k negyede, azaz az innovatív vállalkozások szolgáltatják a szektor eredményeinek a kétharmadát. A szféra tőkeellátottsága változatos képet mutat, azonban megállapítható, hogy a kkv-k nagyobbik fele tőkehiányos cég (ld.5sz Táblázat) 5.sz táblázat: A magyarországi vállalatok megoszlása (%) tőkeellátottságuk jellemzői szerint Tőkeellátottság jellemzője - 50 51 - 250 251 - Összesen főt foglalkoztató cégek Súlyos tőkehiány 10 11 18 14 Kis tőkebevonást igénylő 46 44 47 43 Megfelelő 43 45 35 43 Túltőkésített 0 - - 0 Összesen 100 100 100 100 Forrás: GKI Rt. 2002 őszi “nagy teszt” felmérése

(in: Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 3 fejezet) A GKI Rt 2002 őszi tesztje a tőkehiány a kisvállalkozások 26%, közepesek 20%ánál a növekedés fontos akadálya. Forrásbővítési lehetőségek tekintetében a cégek elsősorban saját vállalkozásuk profitjára számítanak (kb. 33%), míg 28%-uk banki kölcsönt venne fel, bár a banki szolgáltatások színvonalára a cégek többsége panaszkodott (bürokratikus eljárás, kölcsönhöz jutás méltatlan feltételei). Csupán 4%uk vélte úgy hogy magyar tőkéstárstól tudna kiegészítő tőkéhez jutni, a külföldi tőkével szemben pedig nagy a bizalmatlanság. 15 http://www.doksihu 1.sz ábra Forrás: Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 3 fejezet A kisvállalkozások támogatottsága kormányzati

szinten nem elégséges. Erre enged következtetni az a tény is, hogy a kis cégek a nagyvállalatoknál arányaiban nagyságrendileg több adót fizetnek, ugyanis érdemi adókedvezményt hazánkban elsősorban a nagyvállalatok kapnak, ezen belül is kiemelten a külföldi tulajdonú vállalatok. 14 14 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 3 fejezet 16 http://www.doksihu 2 2.1 Innováció / K+F Innováció definíciója 2.11 A tanulás mint az innováció alapja A technológia meghatározásának két alapvető módja van: „Az egyik álláspont szerint a technológia a termelés módszertana (ahol a termelési módszertanba beleértik a termelés módszereit - a termelési eszközöket és a termelés szervezését - valamint a termelés rendszerét is).” 15 A másik szerint a technológia tudásban megtestesülő információt jelent. Ugyanakkor ez a tudás nem áll

rendelkezésre a leírások, üzemeltetési utasítások formájában. A felhalmozott tudásbázis tulajdonképpen a technológia és a ráépülő innováció alapjául szolgáló információ halmaz. Ez a tudásbázis tapasztalatokra, korábbi ismeretekre, elérhető szabad tudásra és a tanulásra épül. A tanulás „nem csak a kodifikált (rendszerbe foglalva leírt) ismereteknek az elsajátítása, hanem a nem kodifikált és csak a szakmai gyakorlat során megszerezhető ún. rejtett (tacit, kimondatlan) ismeretek elsajátítása, az a folyamat, amelynek során az adott technológia innovatív alkalmazásához szükséges képességek és szakértelem (kompetencia) alakul ki.” 16 Ez a kodifikálatlan tudáshalmaz határozza meg a mai vállalkozások sikerét. A több éves működésből és rengeteg tapasztaltból a „vállalkozásokon belül intellektuális tőke (intellectual capital) halmozódik fel. Ez a cég működésmódjában, és a benne dolgozók tudásában

található, és kodifikált és nem-kodifikált ismeretek egységét alkotja. Ez a jellegzetes probléma megközelítés és megoldásmód a mikrogazdaságban, a kisvállalkozások területén is kiemelt fontosságú. Tudásalapú társadalomban, ellentétben a közhiedelemmel, nem csak a kezdő (start-up) és a csúcstechnikai vállalkozások sikere múlik ugyanis azon, hogy rendelkeznek-e valamilyen speciális, egyedi ismerettel, technológiával, de minden (kis) vállalkozás növekedése szorosan összefügg intellektuális tőkéje növekedésével.” 17 A technológia tehát egyfajta tudás, amely lényegében három fontos elemből áll: 15 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 1 fejezet 16 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 1 fejezet 17 Magyar Innovációs

Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 1 fejezet 17 http://www.doksihu • • • tudás a termelési módszerről, termelő berendezésekben megtestesülő, azok előállításához vezető korábbi tudás, szervezés és irányítás. 2.12 Az innováció definíciója Az innovációra több definíció is létezik. A téma elméleti alapjait Schumpeter (1911,1980) fektette le. Véleménye szerint „az innováció lényege a termelési tényezők új kombinációja, melynek megvalósítója a vállalkozó.” 18 Schumpeter az innovációnak öt alapesetét különbözteti meg: o o o o o új termék, új áru - vagy egyes javaknak új minőségben való – előállítása, új termelési értékesítési eljárás bevezetése (amelynek azonban semmiképpen sem kell új tudományos felfedezésen alapulnia, és amely valamely áruval kapcsolatos új kereskedelmi eljárás is lehet), új

elhelyezési lehetőség, új piac megnyitása, nyersanyagok vagy félkész áruk új beszerzési forrásainak megnyitása, új szervezet létrehozása - például monopolhelyzet teremtése trösztösítéssel - vagy megszüntetése. Ezen alapesetek átértelmezését mutatja, hogy ma már nem csak az alapvető változásokat tekintjük innovációnak, hanem ide soroljuk a korábban már gyártott termékek, alkalmazott technológiák kisebb módosítását és tökéletesítését. Az innovációnak két fajtája van: - Push: a megújulást a műszaki, tudományos fejlődés kényszeríti ki, nyomást gyakorolva a fogyasztókra, és vállalatokra, az újdonság kifejlesztésére és alkalmazásba vételére. - Pull: Az igény, a tárgyi eszköz szükségletből vezethető le az újdonság iránti fizetőképes kereslet 19 Ez a két irány mutatkozik meg a termékfejlesztés két formájában is: a hagyományos és a mai, ellentétes irányú. Manapság a piaci igények alakítják a

kutatást is, míg régebben ez inkább fordítva volt. De pont a K+F kapcsán láthatjuk mindkét irány létezését és együttes működését. 18 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 1 fejezet 19 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 1 fejezet 18 http://www.doksihu 2.szábra: A termékfejlesztés és a piaci értékesítés folyamata 20 Forrás: Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, A K+F az innovációnak részeleme. Korábban az innovációt azonosították a kutatás fejlesztéssel, azonban mára az innovációt többnek látjuk egyszerű kutatásnál, egy egész ciklust, látunk benne az ötlet felmerülésétől a megvalósuláson át új ötletben való újjászületéséig.

„Valójában a kutatás–fejlesztés (K+F, angolul R&D, Research and Development) helyett az R & D & E & M = I (Research and development and Engineering and Manufacturing equals to Innovation), tehát a kutatás – fejlesztés – műszaki tervezés – gyártás egyenlő innováció értelmezést javasoljuk elfogadni. Sőt ennél is tovább mehetünk, és az új termék, vagy szolgáltatás piaci bevezetését, használatát, és a használat utáni újrahasznosítását is ide sorolhatnánk. Így az innováció az ugrásszerű /minőségi/ változások közé sorolható, ezért a fejlődés elsődleges mozgatórugója.” 21 A K+F definíciójaként manapság legáltalánosabban használt, és a tanulmányok készítésénél alapul vett meghatározással az OECD szolgál, az alábbi formában: A K + F „az a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott

ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést” 22. 20 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 1fejezet 21 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 1 fejezet 22 OECD, Frascati kézikönyv, http://nkth.govhu/mainphp?folderID=466&articleID=3822&ctag= articlelist&iid=1, 2005-05-01, 15:52 19 http://www.doksihu Az innováció pedig “egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi

szolgáltatás újfajta megközelítése. Az innováció K+F-en túlmenő tevékenységeinek a – teljesség igénye nélküli – listája a következő: tervezés, felszerszámozás és engineering, a gyártás megindítása, az új termékek marketingje, a termelésben még nem alkalmazott technológia megvásárlása, a “tárgyiasult technológia” (gépek és berendezések) megszerzése”. 23 2.2 Innováció gazdasági/társadalmi jelentősége „Az elmúlt évszázadban alapvetően megváltoztak a gazdasági haladás korábbi folyamatai. Az extenzív bővülés hagyományos két forrása, a tőke és a munka egyre kevésbé járult hozzá az előrehaladáshoz, a „műszaki” fejlődés, a kutatásfejlesztés, az innováció viszont a gazdasági dinamizmus fő motorjává vált. A villamosság, a gépjárműipar stb. néhány évtized alatt megváltoztatta az egész világot A XXI században pedig (többek között az információs technika új lehetőségeinek a

hatására) további változások várhatók. Ez alapvető módosulásokra vezetett mind az ipar- és vállalat-gazdaságtan felfogásmódjában, mind a gazdaságpolitika gyakorlata terén. A „tudás” felértékelődött, és ma a „tudásalapú gazdaság” minél hatékonyabb elérése a cél. Ebben a folyamatban egyre nagyobb a szerepet játszanak a kis-közepes vállalatok, amelyek száma és gazdasági súlya a hetvenes-nyolcvanas években a fejlett országok többségében megnőtt, és ezért innovációs tevékenységük is jelentősen befolyásolja a gazdaság egész teljesítményének színvonalát. Ennek tulajdonítható, hogy az EU kkv politikai dokumentumainak szerves része az innovációs környezeti feltételek, az innovációt elősegítő és hátráltató tényezők feltárása, és az innováció politikai dokumentumok is tartalmaznak vállalati méret szerinti bontásokat, következtetéseket. A Közösségben a kkv szektor innovációs tevékenysége,

illetve e tevékenység támogatása növekszik, és jelentős szerepe van mind a szektor korszerűsödésében, mind a Közösség gazdaságának fejlődésében.” 24 23 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 1 fejezet (OECD 1993-1994) 24 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 9o 20 http://www.doksihu A versenyképes gazdaság jellemzője az innovációs hajlandóság. A legversenyképesebb gazdaságok GDP-jük 3%-át, vagy azt meghaladó összeget költenek évente K+F-re, illetve innovációra. A mai globális piaci versenyben csak a legversenyképesebb gazdaságok képesek növekedni, illetve életszínvonalukat megtartani. Az innovatív vállalkozások nem csak a GDP-hez járulnak hozzá, nemcsak az ország

exportját növelik, hanem egyben új munkahelyeket is teremtenek, megújítják a hazai gazdaságot. 2.3 EU paradoxon A tudásnak, az oktatásnak akkor van értelme, ha az gyarapítja a társadalmat, nem csak szellemi de anyagi értelemben is. Európában a tudomány, a kutatás és a PhD képzés világszínvonalú, az egyetem ontják a jól képzett szakembereket, mérnököket tudósokat. A publikációs és PhD hallgatók számában is mérhető előnyt mutatnak ki az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal szemben is Azonban ez a tudás más versenyképes gazdasághoz mérten lényegesen kevésbé realizálódik gazdasági értelemben. Ezt a sajátos állapotot nevezik „EU paradoxonnak” 25 2.4 EU Innovációs politika Az Európai Unió innovációs politikáját meghatározza a korábban bemutatott kkv politikája. A nagyvállalatoknak rendelkezésükre állnak a szükséges a kutatási források, míg a kicsik e téren is komoly versenyhátrányban szenvednek. Kiemelten

is a kezdő vállalkozások, melyek a gazdaság versenyképességének jövőbeni zálogát képezik. Ez megmutatkozik a K+F kiadások arányában is. Több uniós és hazai tanulmány megállapította 26, hogy a nagyvállalatok kétszer annyit költenek e célra mint a kisvállalkozások. Ez indította az EU-t innovációs és kkv politikájának összekapcsolására. Programjai közt nagy arányban szerepelnek a high-tech induló vállalkozások támogatását célzó intézkedések, források. Ilyen program többek közt a European Investment Fund (EIF) Seed capital programja, mely kockázati tőkebefektetései 25 A jelenség Európai Paradoxon elnevezését az EC [1995] jelentés tette ismertté: Green paper on Innovation. Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, COM(1995) 688, Commission of the European Communities, Brussels. 26 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért

Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 18o 21 http://www.doksihu társaságok alapjaiban szerez maximum 25%-os részesedést, átvállalva a kezdő, seed cégek finanszírozásából eredő veszteségek megfelelő arányát. A Strukturális Alapokból az EU 1994 és 1999 között 21,3 mrd EUR támogatás 18%-a került több mint 800.000 kkv-hoz 27 Az Európai Kisvállalati Charta28 szorgalmazza, hogy a strukturális alapok felhasználásánál jobban állítsák középpontba a kkv-k igényeit. Jelenleg, a 2000-2006-ra szóló irányelvek alapján az alábbi programok futnak: INTERREG III, URBAN II, EQUAL, LEADER, melyek céljai: a hátrányos helyzetű régiókban a kkv-k fejlesztésének, erősítésének támogatása, a nehézségekkel küzdő régiók strukturális átalakítása a vállalkozások támogatásával, a munkahelyteremtés elősegítése elsősorban a hanyatló

ipari térségekben, a képzési rendszerek modernizálása, a foglalkoztatás támogatása humánerőforrás fejlesztéssel. Az unió 2002-ben elfogadott State Aid szabályai szerint az állami támogatásokat csökkenteni kell, minthogy nem ezt tekintik a piaci hibák korrigálásának egyetlen eszközének. A támogatások kiírása előtt meg kell vizsgálni, nem érhetők-e el a kívánt célok más eszközökkel: tanácsadó és információs szolgáltatásokkal, strukturális reformok meggyorsításával, vagy ezek kombinációjával. 29 Az EU első két évtizedében elsősorban a szén- és acélipar területén működött együtt. Az integráció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a versenyképességi lemaradás tovább nőtt, főként Japánnal és az észak-amerikai országokkal szemben. Ezt mutatja az is, hogy a csúcstechnológiai termékek világexportjában az elmúlt években az USA pozíciója erősödött, az EU-é romlott. Hasonlóképpen a

termelékenységi adatok is az EU-ban az 1996-2001-es időszakra a megelőzőhöz képes 0,4%-kal, 1,2%-ra esett vissza, míg az USÁ-ban a termelékenységi mutatók 1%-kal magasabbak voltak mindkét ciklusban. 30 27 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 23o 28 Kisvállalkozók Európai Chartája, 2005.április 28, 11:35: http://europa.euint/comm/enterprise/enterprise policy/charter/indexhtm 29 State Aid, 2002, 8.o in Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 21o, 30 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 25o 22 http://www.doksihu 2.41 Lisszaboni program A

helyzetet látva egy utolérési stratégia kidolgozása kezdődött meg, melyet 2000ben hirdettek meg, s ami ma Lisszaboni Programként ismert. E szerint a fő cél az, hogy: „az EU 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdasága legyen, amely a fenntartható növekedést több és jobb munkahellyel, valamint erősebb szociális kohézióval alapozza meg.” 31 A főbb célokat az alábbi három területen fogalmazták meg: - a növekedés gyorsítása a vállalatok versenyképességének javításával; - az oktatás és a K+F ráfordításainak bővítésével - a munkaerőpiac átalakítása az állami nyugdíjrendszerek tehermentesítése és a munkaerőforrások jobb kihasználása érdekében. A program a termelékenységi elmaradást jelentős mértékben a K+F ráfordítások GDP-n belüli alacsony hányadában látta. Egyik konkrét célkitűzése a kkv és innováció fontosságát kiemelve, a „barátságos környezet létrehozása az

induló és fejlődő innovatív vállalatok, különösen a kkv-k számára.” 32 Az Eu forrásai elosztásakor fontos szempontként kezeli az adott támogatandó projekt európai uniós dimenzióit, azaz tagállamok, vagy azok vállalkozásainak együttműködését az adott projektben, a támogatás által megvalósuló európai hozzáadott értéket. Amennyiben ennek jelei nem mutatkoznak, úgy a projekt támogatását helyi forrásokból tartja kívánatosnak, így például a tagországok innovációs politikájában a helyi vállalkozások innováció fejlesztését célul kitűző programok esetében is. Vannak azonban közösségi programok az innováció támogatására s serkentésére, melyek hozzájárulnak a lissaboni program megvalósításához. A VI keretprogram, mely az EU közösségi kutatás-fejlesztési és innovációs politikájának prioritását megjelölte az alábbi területeket emelte ki 33: • az egészségügyet szolgáló élettudományok, genomika és

biotechnológia, • az információs társadalmak számára szükséges technológiák, 31 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 25o 32 Council of the European Union, Conclusions of the European Lisbon Council, SN 100/00, 23-24 March 2000. 33 EU Sixth Framework Programme.wwwcordislu/fp6/activitieshtm, 2005 április 28,12:23 23 http://www.doksihu • nanotechnológiák és nano-tudomány, tudás-igényes többfunkciós anyagok és új termelési eljárásaik, • repülőgép- és űr-ipar, • élelmiszer-minőség és -biztonság, • fenntartható fejlődés, globális változások és környezeti rendszerek, • a tudásalapú társadalom polgárai és irányítása. A lisszaboni célok elérése az eddig eltelt 5 évben lassúbb volt a kelleténél. 2002 márciusában a Barcelonai csúcs a lisszaboni célok elérése érdekében úgy

határozott, hogy 2010-ra a tagállamok K+F ráfordításainak el kell érnie a GDP 3 százalékát. Emellett „összehangolt intézkedéseket javasolt a K + F-ben a technológia transzfer erősítésére, a kutatási mobilitás közti kapcsolatok erősítésére stb. Szükségesnek látta azonban az innovációt a jelenleginél jobban támogató gazdaságpolitika megteremtését, a kutatás- és innováció-barát versenyszabályozás kialakítását, a korszerű szellemi tulajdon védelmi rendszer létrehozatalát, az innovatív kkv-k adókedvezményeinek növelését és állami támogatásaik fokozását is”. 34 Az EU innovációs politikájának jelenlegi összefoglalását az Innovációs Akcióterv képezi, mely a Zöld Könyv az Innovációról 35 című dokumentum alapján, széleskörű társadalmi vita megfontolásaival egybefoglalva készült el. Az akcióterv 3 prioritást jelöl meg: 1. prioritás: a „valódi” innovációs kultúra megerősítése (feladatok:

oktatás, képzés, továbbképzés színvonalának növelése; a kutatók és mérnökök nagyobb mobilitása; a legjobb gyakorlat és innovációs vezetési-szervezési módszerek elterjesztése, innovációk alkalmazása a közigazgatásban és a kormányzati munkában is), 2. prioritás: innovációt ösztönző jogi, szabályozási és pénzügyi keretfeltételek teremtése (feladatok: pl. a szabadalmi rendszer korszerűsítése és egyszerűsítése; a kisvállalatok indulását és az innovációkat segítő támogatások rendszerének 34 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 31o 35 Green Paper Entrepreneurship in Europe. European Commission, 2003, http://europa.euint/comm/enterprise/entrepreneurship/green paper/ 24 http://www.doksihu egyszerűsítése, az innovációk finanszírozásának megkönnyítése - tőkepiac, kockázati

tőke, jobb kapcsolatok a pénzügyi szférával), 3. prioritás: a kutatás és gyakorlat közelítése nemzeti és közösségi szinten egyaránt (feladatok: áttekintések és előrejelzések készítése és közzététele a technológiai fejlődésről, az ipar K+F ráfordításainak növelése, a technológia-bázisú új vállalatok indításának segítése, az együttműködés fokozása a közpénzekből végzett és a magán, az egyetemi és a vállalati kutatások között, a kis- és középvállalatok új ismereteket, technológiákat hasznosító képességének erősítése). Az akcióterv összeállítását több felmérés előzte meg. 2000 óta rendszeresen, évente vizsgálják az egyes tagországok innovációs teljesítményét, melynek mérésére három eszközt is bevezettek: Az „Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard, EIS) évente készül 2000 óta, célja az innovációs jelzőszámok figyelemmel kísérése, az innováció

eredményeinek nemzetközi összehasonlítása. A 2003-as EIS a mutatókat négy csoportba sorolja: • Az innováció emberi erőforrásai (5 mutató) • Tudástermelés (4 mutató) • Tudásközvetítés a felhasználóhoz és alkalmazás (3 mutató) • Az innováció finanszírozása, eredményei, piacok (7 mutató) Az adatok forrása az EUROSTAT ill. más EU dokumentum A mutatókat 35 országra közlik. Az Innobarometer szintén évente készül a 15 tagország vállalatvezetőinek véleményét foglalja össze az innováció helyzetéről. A kérdések • az előző évben bevezetett új vagy korszerűsített termékek, szolgáltatások forgalmára, • az innovációs beruházások arányára, • a képzettség alakulására, a továbbképzésre fordított időre, • a fejlett technológiákhoz való hozzájutásban a kooperáció, együttműködés szerepére, • az innovatív termékeket befogadó piac dinamizálására, méretének növelési lehetőségeire

vonatkozott. 25 http://www.doksihu A benchmarking – best practice folyamatos, rendszeres értékelés, „a legjobbal” való összehasonlítás azzal a céllal, hogy keressék a lehetőségeket a csúcsteljesítmények elérésére, sőt, túlszárnyalására. A vizsgálat négy fő lépésből áll: • önértékelés: a szervezet részletesen megvizsgálja belső folyamatait és teljesítményét, • elemzés: a legjobbak sikeres teljesítményét lehetővé tevő feltételek feltárása, • összehasonlítás: a legjobbakénál szerényebb teljesítmények okainak a megállapítása, • megvalósítás: a teljesítmény-rés megszüntetéséhez szükséges változtatások meghatározása és véghezvitele. ” 36 Ezek az eszközök segítenek a tagországoknak politikájuk eredményességét megvizsgálni, és megkönnyítik más tagországban sikeresen alkalmazott eszközök megismerését és átvételét. A best practice módosítások nélküli átvétele

problematikus lehet, ugyanakkor a helyi viszonyokhoz alakítva segítséget adhat a helyi fejlesztési politika alakításában. 2.5 Innováció Magyarországon 2.51 Magyarország innovációs helyzete Magyarország a többi közép-kelet európai országgal együtt jelentős hátrányban van az innováció tekintetében a nyugati tagállamokkal szemben. Az Európai Paradoxon Magyarországon még szélsőségesebb formában jelentkezik. „A kutatószféra és a gazdaság elkülönülésének „szovjet” hagyományai ma is érzékelhető hatásúak. Miközben a publikációs erőfeszítések számos tudományterületen nagyon jelentősek, s a tudományos közleményekkel jellemezhető kutatási teljesítmény ma már a legtöbb csatlakozó országban meghaladja a rendszerváltás időszakának szintjét, esetenként jobb is, mint a nyugat-európai, a termékek és technológiák korszerűsége e gazdaságok sok szférájában alacsonyabb a kívánatosnál, s a nemzeti K+F

eredmények gazdasági hasznosulása az EU-hoz hasonlítva is gyenge. A szabadalmak korábban sem magas számának erőteljes csökkenése még nem állt meg, stb.”37 36 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 32o 37 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 205o 26 http://www.doksihu 3.sz ábra Forrás: MVKA ÉS GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 158.o A magyar innovációs teljesítményeket, és nyugattól való elmaradásunkat jól mutatják az Európai Innovációs Értékelő tábla 2003-as eredményei. 6.sz táblázat Forrás: MVKA ÉS GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 158.o 27 http://www.doksihu A

táblázatból az alábbi következtetések vonhatók le: „Három vonatkozásban haladjuk meg az EU-átlagot: a high-tech területen foglalkoztatottak arányában, az infokommunikációs ráfordítások GDP arányában, valamint a high-tech feldolgozóipari termékek hozzáadott értékében. Mindhárom a külföldi tőke jelenlétének köszönhető Nagyon jelentős a lemaradás a szabadalmak, a kockázati tőke, a vállalati K+F ráfordítások, a középfokú műszaki végzettségűek és az élethosszig tartó tanulás területén.” 38 2.52 Magyar innovációs politika A magyar innovációs politika helyzetét mutatja, hogy innovációs törvényünk csak 2004 decemberében született meg. Eddig ezzel a kérdéssel a maga teljességében kevésé foglalkoztak, csupán egyes kérdések merültek fel egyes programok keretén belül. A Nemzeti Fejlesztési Terv is csak a számos prioritás egyikeként kezeli az innovációt. Ugyanakkor Magyarország a maga nyitott gazdaságával

nem veszítheti szem elől el az innováció gazdaságpolitikai prioritását: versenyképességünk megőrzésének forrása a tudás, az innováció és a kkv szektor, alkalmazkodó képessége. 39 2.521 Az Innovációs törvény A 2004. évi CXXXIV törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról nem mutatja a kormányzat innovációs stratégiáját, pusztán alapul szolgál ahhoz. A törvénynek megfelelően kialakítandó stratégiai célkitűzései közt az alábbi főbb pontok szerepelnek: a szellemi tulajdonjog védelme, hídképző intézmények kialakítása, technológia transzfer elősegítése, kkv-k innovációs törekvéseinek támogatása, tudásközpontok kialakítása, spin-off cégek támogatása, a kockázati tőkepiacok átalakítása a jogszabályi háttér és adózási szabályozás módosításával. 2.522 A kormány Innovációs rendszere A jelenlegi kormány egy új, hatékony innovációs rendszer kiépítését és

működtetését tűzte ki célul. Ehhez a törvényi feltételrendszert is hozzá kell igazítani, ezért a kormányfő elnökletével megalakították a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot. A Kollégium mellett létrehozták annak Tanácsadó Testületét (TTTT) is Ez utóbbi neves tudósokból, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakemberekből áll. 38 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 177o 39 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 205o 28 http://www.doksihu 2.5221 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH) A kormány létrehozta az önálló, országos hatáskörű Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH), mely a szervet az Oktatási miniszter felügyeli.

Az NKTH feladata, a kormány tudomány- és technológiapolitikájának végrehajtása, a nemzeti innovációs rendszer működési feltételrendszerének kidolgozása. 2.5222 Innovációs Alap A K+F eredményei hasznosulásának felgyorsításához kiszámítható pénzforrásokra van szükség. Ezért megalapították a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, melyet az NKTH kezel. A minden gazdasági társaság – a kisvállalatok kivételével – köteles forgalmának legalább 0.25%-át járulékként az Alapba befizetni A magyar állam ugyanekkora összeget helyez be az Alapba. Az NKTH felelőssége, ezen források kutatás-fejlesztésen keresztüli visszaforgatása a magyar gazdaságba. Ennek érdekében többek között független szakértői vélemények alapján, pályázati rendszert épít ki annak érdekében, hogy támogatáshoz juthassanak az innovatív programok. 40 A nemzetközi finanszírozási eszközöket vizsgálva úgy gondolom, hogy ez az alap

szolgálhat kompenzáció forrásaként egy hitel, vagy tőkeprogram keretében. 4.sz ábra: A magyar kormány innovációs rendszere (forrás: wwwnkthhu) 40 http://www.nkthgovhu/mainphp?folderID=780, 2005-05-01, 11:51 29 http://www.doksihu Az EU csatlakozás eredményeként Magyarország előtt is megnyíltak az unó strukturális alapjai. „2004 és 2006 között a Strukturális Alapokból mintegy 500 milliárd forint, a Kohéziós Alapból pedig hozzávetőlegesen 250 milliárd forint, támogatásban részesülhet Magyarország. Ezek a források kiegészítik a hazai támogatásokat, vagyis ennyivel több forrás fog rendelkezésre állni. 2.5223 Nemzetei Fejlesztési Terv A források igénybevételéhez a kidolgozásra került a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), amely kötelező közösségi előírások alapján egységes rendszerbe foglalja a nemzeti fejlesztési célokat, a célok megvalósításának eszközéül szolgáló intézkedéseket, és a megvalósítás

intézményi és pénzügyi feltételrendszerét. A fejlesztési célok részletesebb meghatározását tartalmazzák az Operatív Programok (OPk). A GVOP egyik fő meghatározó programja a Kutatás-fejlesztés, innováció prioritás, amely 2004-2006 között 98,7 millió euró uniós társfinanszírozással gazdálkodhat. A GVOP harmadik prioritásaként szereplő Kutatás-fejlesztés, innováció prioritása a következő: 1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása: Megvalósítás-közeli alkalmazott kutatások 2. Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása: Közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése; a felsőoktatás és a vállalatok közötti kooperatív kutatást és technológiatranszfert segítő partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatása 3. Vállalati K+F

kapacitások és innovációs képességek erősítése: induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások (spin-off) létrehozásának és innovációs feladatainak támogatása, új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése; vállalati innováció támogatása 41 A pályázatokon kívül az Innovációs alap jelent külső finanszírozási lehetőséget a magyar innovatív kkv-knak, illetve a magyarországi KTT-k. A magyar bankok, s így a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) sem vesznek részt az innováció finanszírozásban. A maximum amit e téren nyújtanak a pályázati tanácsadás (Pl. IC Bank) Ennek oka az, 41 http://nkth.govhu/mainphp?folderID=441, 2005-05-01, 12:30 30 http://www.doksihu hogy nem teremtődtek meg a pénzügyi, kompenzációs feltételei az ilyen jellegű hiteleknek, kockázati tőkebefektetéseknek. 2.6 A kkv-k és az innováció kapcsolata 2.61 Innovatív kkv-k A kutatás-fejlesztés

inkább a nagyvállalatoknál összpontosul, az innovációk terén viszont hasonló szerepet töltenek be a kisvállalatok is. Bár a statisztikák szerint a nagyvállalatok között magasabb az innovatív szervezetek aránya, mint a kkv-k között, a termék innovációban kisebb a szervezetek mérete szerinti különbség. 42 Egyes magyar kutatások, és esettanulmányok a tudás intenzív kis és középvállalkozásokat három altípusba sorolták: • „nagytól függő kicsi, vagyis amikor egy hazai beszállító cég – speciális, magasszintű tudásra alapozott termékével – megtalálta domináns hazai vagy külföldi vevőjét • külföldi cég helyi kis-közepes vállalata, amely a hazai illetve exportpiaci lehetőségek kiaknázása miatt jött Magyarországra. • magyar tulajdonú, a piac rést megtalált, kutatói-fejlesztői tudásra építő vállalat” 43 A GKI kutatásai alapján az ipari vállalkozások mintegy 75%-a innováció tekintetében

inaktív, 22-23%-a innovatív és 2-3%-a csúcstechnológiai, eredeti ötletek megvalósító vállalkozás. Az aktívan fejlesztő cégek (25%) adják a szektor eredményeinek mintegy kétharmadát, ami mutatja az innováció jelentőségét és fontosságát. A magyar kkv-k körében végzett felmérés arra is rámutatott, hogy magyar gazdaság számos szektorában még nem sikerült felszámolni a több évtizedes műszakitechnológiai lemaradást. A meglévő fejlesztésekre pedig jellemző, hogy a nemzetközi szinten is új technológiákat csak a nemzetközi versenytársakat követően honosítjuk, sokszor elavult technológiával és technológiára épülő termékeket gyártunk. 44 42 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 15o 43 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének

fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; Bevezetés 44 Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 8 fejezet (Összefoglalás) 31 http://www.doksihu 2.611 High tech vállalkozások A high-tech kifejezést az EU az Oslo kézikönyv definíciója szerint hazsnálja: „a high-tech olyan vállalat, mely új, vagy jelentősen fejlesztett technológiával rendelkezik, vagy ilyet állít elő.” 45 Az ágazatok elemzése során 8 alágazatot választottak ki, melyekben a high-tech cégek aránya meghatározó 46. Ezek közül kettő szolgáltatás: K+F és számítástechnikai jellegű szolgáltatások és hat feldolgozóipari alágazat (pl. információs és kommunikációs technológia, biotechnológia). „Az Oslo kézikönyv definíciója szerint 2000-ben az EU-19 országban a vállalatok 4%-a, mintegy 750.000 vállalat volt high-tech vállalat az említett kiválasztott

alágazatokban, mintegy 5 millió foglalkoztatottal. A high-tech kkv-k körében foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott 4%-a, az összes high-tech foglalkoztatottnak valamivel kevesebb, mint a fele” 47, ld.: 7 sz táblázat) 7.sz táblázat Forrás: MVKA ÉS GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 18.o A high tech vállalatok korábban jelezett koncentrációját mutatja az alábbi táblázat 48 is : 45 OECD Oslo Manual, Paris 1993, Magyarul: Oslo Kézikönyv, miniszterelnöki Hivatal 2004 EU Commission (2002) High-tech SMSs in Europe. Observatory of European SMEs No 6 47 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 19o 48 Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004.

augusztus, 19o 46 32 http://www.doksihu 8.sz táblázat Forrás: MVKA ÉS GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 19.o A high-tech szektorok növekedése a nem high-tech szektoroknál gyorsabb volt mind output, foglalkoztatás és termelékenység tekintetében is. Ez a szolgáltatások körében még kiemeltebben igaz. A gazdaság versenyképessége tekintetében tehát kiemelten fontos ezen szektorok növekedésének biztosítása. Ez nagy mértékben függ a finanszírozási lehetőségektől, a források rendelkezésre állásától. Ezt több OECD és uniós nemzetközi tanulmány is alátámasztja és igazolja. 49 2.612 Spin- off cégek A spin-off cégek az innovatív kkv-ek egy sajátos, ama 2-3%-ba tartozó fajtája. Alapítása a szabadalmaztatás, illetve a licencek alternatívájának tekinthető. 50 Nem beszélhetünk homogén csoportról, közös jellemzőik alapján azonban az alábbi definíciót alkalmazhatjuk: „A kutatás

fejlesztés alapú spin-off vállalkozás olyan új alapítású cég, melyet egyetemi oktató, munkatárs vagy doktorandusz hallgató alapított, attól függetlenül, hogy ennek érdekében kilépett az egyetemről és/vagy abból az anyaintézményből, ahol a technológia kifejlesztésre került.” 51 Az OECD ennél tágabb definíciót használ: bármely új cég, melyet közfinanszírozású intézmény, vagy egyetem alkalmazottja alapított; illetve olyan új cég amely technológiáját ilyen intézményektől 49 Vö. Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 20o 50 Perényi Áron: Kutatás-fejlesztésen alapuló spin-off vállaltok Magyarországon, in Gazdasági szerkezet és versenyképesség az Eu csatlakozás után, Pécs 2004. október 21-22; 104o 51 Roberts, E.B &Malone, DE 1996: policies and struvctures for spinning off new

companies from research and development organizations. In Perényi, 2004, Gazdasági szerkezet és versenyképesség az Eu csatlakozás után, Pécs 2004. október 21-22; 104o 33 http://www.doksihu nyerte licenc-eljárás keretében; vagy amely cégben egyetemek, vagy nemzeti kutató laboratóriumok tőkerészesedéssel bírnak; illetve olyan új cég, melyet közfinanszírozású kutatóintézet alapított.52 A spin-off cégek jelentősége a kutatási eredmények hasznosításában mutatkozik meg. Alapítása különbözik a hagyományos üzleti tervre épülő cégalapítástól, amennyiben ez új technológiára, tudásra építi. Ezek a cégek a gazdasági fejlődésnél, a technológiának köszönhetően gyorsabb ütemű fejlődésre és növekedésre képesek, a világpiacon könnyen monopol helyzetbe jutnak. Ez a gazdasági versenyképesség magyarázza az EU fentebb is említett elköteleződését e cégek támogatása mellett. Továbbá az a tény is, hogy jelenleg a

tanulmányok alapján a spin-off cégek alapításának számos korlátja van. A magyar jogszabályok már lehetővé teszik ezt, ha nem is támogatják, de a finanszírozás továbbra is problematikus. Tudósok alapított a cégek, kevés tőkével. A kockázati tőketársaságok a nagy kockázat és az alacsony összeg miatt kevéssé hajlandók a finanszírozásban rész venni, az adminisztrációs terhek és menedzsment kihívások sokszor nagyobbak a tudós alapítok képességeinél. Ez sok fejlesztési ötlet elhalásához vezet. 2.7 Innováció finanszírozás állami eszközei A K+F és innováció a gazdaság versenyképességének legfőbb motorja, amely a jövőben rejlő lehetőségeket is meghatározza. Ahol magas az innovatív vállalkozások aránya ott a jóléttel együtt a munkahelyek száma is folyamatosan nő, illetve nem csökken. Az új technológiákra épülő termékek és eljárások a világpiacon is kelendőbbek, az export nő, ami a Magyarországhoz

hasonlóan nyitott gazdaságok számára létfontosságú. Ugyanakkor a vállalkozásokat visszatartja az innovációtól annak magas kockázata és költsége. Mivel egy adott ország egészének életét és jólétét érintő kérdésről van szó, így világszerte mindenütt állami forrásokat csoportosítanak az innováció és a kutatások támogatására. A vállalkozói kedvet támogatásokkal, kedvezményekkel, oktatással és infrastruktúrával igyekeznek növelni. OECD: Analytical report on high tech spin-offs, OECD belső anyag, paris, 200.június in Perényi 2004, Gazdasági szerkezet és versenyképesség az Eu csatlakozás után, Pécs 2004. október 21-22; 52 34 http://www.doksihu Tekintettel arra, hogy közpénzekről van szó, az eszközök kiválasztásánál és alkalmazásánál kiemelten is fontos szempont kell, hogy legyen a hatékonyság. NyugatEurópában és az USÁ-ban ennek megfelelően az elmúlt évek során új finanszírozási eszközöket

dolgoztak ki: hitelek, garanciák, tőkebefektetések, támogatások. Az állam innovációs szerepvállalása az alábbi pénzügyi eszközökön keresztül realizálódik: 2.71 Adórendszer Az OECD 2004-es tanulmánya 53 hatékony adópolitikai eszközöket sorol fel. Ilyenek: üzleti angyalként szerepet vállaló magánszemélyek tőkebefektetései után járó SZJA kedvezmény, forrásadó kedvezmény, társasági adó-kedvezmény a K+F ráfordítások összege után. A legtöbb európai adórendszer jelenleg a hitelezési eszközök alkalmazását támogatja a tőkével szemben, míg ugyanis a kölcsönök után fizetett kamat az adóalapot csökkenti, addig a külső tőkésnek fizetett osztalék már az adózott jövedelemből kerül ki. Kivételek ez alól Dánia és Finnország 54 2.72 Közvetlen támogatások Támogatások alkalmazása az alapkutatások finanszírozása esetén kizárólagos, itt megtérülés nem várható. Azonban kísérleti fejlesztések és

alkalmazott kutatások esetében már más eszközök bevonása is indokoltnak tűnik, tekintettel az új termékben rejlő gazdasági haszon lehetőségére. Az állam fontos feladata az EU paradoxon felszámolása, azaz a tudományos kutatások eredményeinek gyakorlatba való átültetése, gazdasági hasznosítása. E cél érdekében a magántőkét kell megmozgatni, vállalkozásokat kell ösztönözni a K+F finanszírozására, vállalására. A támogatások előnye e téren, hogy a cég kockázatát a teljes támogatási összeggel csökkenti, továbbá a befektetés megtérülését gyorsítja és jelentősen növeli. A vissza nem térítendő támogatás kétség kívül vonzó lehetőség a vállalkozók számára, így azonban egyrészt olyan cégek is támogatásért folyamodnak, akik saját vagy más nem állami külső forráshoz is hozzájutottak volna, másrészt több életképtelen fejlesztési és kísérleti projekt is 53 OECD Coneference : Promoting

enterpreneurship and innovative SMEs in a global economy: towards a more responsible and inclusive globalisation, Istanbul, 2004 június; 54 OECD Coneference : Promoting enterpreneurship and innovative SMEs in a global economy: towards a more responsible and inclusive globalisation, Istanbul, 2004 június; 36.o 35 http://www.doksihu támogatást kap közpénzekből. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy az állami tisztségviselők szakértelme korlátos. 55 2.73 Oktatás Az oktatási intézményekben jelentős kutatási és fejlesztési tevékenység folyik. Az elért eredmények azonban nem elég hatékonyan kerülnek át a gazdaságba, kevés fejlesztés realizálódik új termékben, szolgáltatásban. Nyugaton egyre jobban rászorítják az egyetemi kutatókat, hogy valamely kkv-val vagy azok egy csoportjával szerződjön le, és olyan irányban kutasson, amire piaci igény jelentkezik. Németországban pár éve került ez a rendszer bevezetésre. A tudósok

természetesen tiltakoznak a kutatási kényszer ellen, azaz hogy külső cégek mondják meg mit kutathatnak, a vállalkozások pedig sok esetben nem tudnak ezen lehetőségekről. Az oktatás másik lehetősége a társadalom vállalkozási kedvének segítése: gazdasági, vállalkozási tárgyak, ismeretek oktatásával, kísérleti vállalkozásalapítási projektek létrehozásával. 2.74 Infrastruktúra A kutatásnak bizonyos infrastrukturális feltételei is vannak. Az inkubátorházak lényege és célja, hogy egy épületen belül mindazt a szolgáltatást biztosítsa egy kezdő high-tech vállalkozás számára, amire szüksége lehet. Egy helyen van laboratórium, iroda helyiség, pénzügyi tanácsadás, illetve hozzáférés a világ különböző tudományos adatbázisaihoz. Számos országban felismerték a támogatások hatékonysága körüli problémát, és új eszközökkel próbálkoztak, mint például tőkegarancia és hitelprogramok. A források alternatív

alkalmazásának formái különböző alapok, garanciaintézmények és fejlesztési bankok létrehozásával történik. Az EU tagállamokban ezen eszközök jellemzően az adott ország kkv fejlesztésére szakosodott állami tulajdonú fejlesztési bankjainak keretén belül kerülnek kialakításra. 55 OECD Coneference : Promoting enterpreneurship and innovative SMEs in a global economy: towards a more responsible and inclusive globalisation, Istanbul, 2004 június; 36 http://www.doksihu 2.8 Cégméret, életciklus függő finanszírozás Az innováció finanszírozása a vállalatfinanszírozás egy sajátos, különleges és sok szempontból nehéz formája. A finanszírozási konstrukciók az innovációban rejlő magas kockázatok, az innováció technikai, nagy szakértelmet kívánó színvonala, a fokozott piaci verseny okozta kutatási kényszer, a siker esetén várható megtérülés alapján kerülnek kialakításra. Az innováció, mint azt fentebb láttuk egy

folyamat, és a vállalkozások életét végigkísérő tevékenység. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol az innovációs tevékenységgel felhagynak, ott szinte behozhatatlan versenyhátrány áll elő. A lemondást igen nehéz és hosszadalmas behozni, ledolgozni, ugyanis a kutatás konkrét, új termékekben megnyilvánuló eredményei mellett egy sajátos tapasztalati és kísérleti tudás halmozódik fel, amely újabb és újabb innovációs ötletek melegágyát képezik. Ezért a vállalkozás egész életét átívelően gondoskodni kell a finanszírozáshoz szükséges források és eszközök hatékony mix-ének (ez elég pongyola) rendelkezésre állásáról. Nincs egyetlen eszköz (pl hitel, vagy tőke) amely mindenkor megfelelő, amely minden cégnél, minden innovációra alkalmazható. Egy induló vállalkozás másféle eszközök megszerzésére képes és mást is igényel, mint egy 10 éve a piacon tevékenykedő, több sikeres termékvonallal, folyamatos

árbevétellel és értékelhető múlttal rendelkező cég. Ugyancsak mást igényel, és más lehetőségekkel bír egy high-tech kutatási eredményekre épülő cég, mint egy hagyományos, üzleti ötletre épülő vállalkozás. Ahhoz, hogy akár a fejlesztési-, akár a kereskedelmi bankok e téren nyújtott lehetőségeit lássuk, az egész innovációs folyamatot látnunk kell, az egyes szakaszokhoz kapcsolódó sajátosságokkal, jellemzőkkel, kockázatokkal és problémákkal együtt. 2.81 2.811 Kezdeti szakasz Seed és Start Up A cégalapítás legelső mozzanata az ötlet megszületése egy új termék, vagy szolgáltatás, illetve eljárási technológia gondolata. Erre alapozva hozza létre vállalkozását a tulajdonos. Nem látszik még a termék piaci fogadtatása, illetve maga a termék sem létezik, csupán egy elképzelés, mely hosszú kutató munka árán válhat valóra. 37 http://www.doksihu A start-up cégek jó része még az indulás évében

megszűnik a cégalapítás előkészítettlensége vagy az anyagi források szűkössége miatt. Mivel még nincs termék és igen nagy a bizonytalanság, a kutatásba fektetett pénzek megtérülését illetően a kezdő cégek zömében saját, családjuk, barátaik megtakarításaira számíthatnak. A vállalkozás alapítójára jellemző, hogy tudományos beállítottságú emberek, így üzleti, jogi és menedzsment kérdésekben sokszor járatlanok. Ez a cégek korai megszűnésének egy harmadik fő oka. A start-up cégek sajátos formái az ún. spin-off cégek Alapítóik a tudományos kutató intézetekben, egyetemeken, laboratóriumokban elért kutatási eredményeiket kívánják kamatoztatni, ezért saját céget hoznak létre. Magyarországon és az EU-ban ezek aránya alacsony az USÁ-hoz képest (Németországban a cégek 3%-a, a K+F cége 11%-a) 56, ami versenyképesség tekintetében igen kedvezőtlen az EU-ra nézve (EU paradoxon). Tekintettel a kutatás magas

költségszintjére, és a korlátozott összegű megtakarításokra, a kutatók igyekeznek fejlesztési és kutató munkájukat minél tovább az adott intézményben folytatni, lehetőleg már a piacképes termék szintjéig eljutva. Így állami és más kutatói forrásokból tudják saját alapítandó cégüket pótlólagos forrásokhoz juttatni. A bankok számára ebben a korai szakaszban jellemzően túl kockázatos a hitelnyújtás: nincs értékelhető vállalkozói múlt, nincs rendszeres cash-inflow és a cég híján van a szükséges banki fedezeteknek is. A cégnek nincs elzálogosítható vagyontárgya, ami berendezése van, az zömében speciális, másodpiacon nehezen vagy egyáltalán nem értékesíthető, fedezeti szempontból nulla értékű laboratóriumi berendezés. A bankok nehezen tudnak továbbá forrást biztosítani magas puha költség hányaddal (soft cost) dolgozó projekteknek. Az innovációs költségeknek pedig kb 80%-a ilyen, nem tárgyi

eszközbeszerzéshez kapcsolódó költség (KSH 2003). 57 A kockázati tőketársaságoknak, az OECD tanulmánya alapján 58 csak kis hányada foglalkozik kezdő cégekkel. A kockázat magas, a befektetés fix költségei arányában nem alacsonyabbak, mint egy nagy volumenű, kisebb kockázatú befektetésnek, így a 56 KfW: Neue Finanzierungsinstrumente für mehr Innovationen, 21.o Vö. KSH: Kutatás és Fejlesztés előzetes adatok 2003, Budapest, 2004; 58 OECD Coneference : Promoting enterpreneurship and innovative SMEs in a global economy: towards a more responsible and inclusive globalisation, Istanbul, 2004 június; 16.o 57 38 http://www.doksihu tőkehozam alacsonyabb. E cégeket az „üzleti angyal”-nak nevezett befektetők finanszírozzák. Ezek általában nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek, akik részesedést szereznek a vállalkozásból és tőkéjük, szakértelmük 59 és kapcsolataik által segítik a cégek fennmaradását, továbbfejlődését,

forrásszerzését. A cég ezen kezdeti szakaszában az innováció az ún. Halál völgyében (Valley of death) 60 jár. Ez a szakasz felöleli az ötlet születésétől a piacképes mintadarab elkészítésén át egészen az első vevők megszerzéséig terjedő időszakot. Ez a szakasz iparágtól függően, de jellemzően 1-2 évig, biotechnológia területén akár 8-10 évig is elhúzódhat. A cég nem rendelkezik még rendszeres és biztos bevételekkel, így nem lenne képes kamat és tőketörlesztésre forrást kivonni a cégből. A megfelelő finanszírozási eszköz ebben a szakaszban a tőke vagy mezzanine finanszírozás (ld. később) A hitel a fedezetek hiánya miatt nem a legalkalmasabb eszköz, a tulajdonos magánszemély kezessége és magánvagyona pedig a magas bukási arányok miatt nem vonható be fedezetként. 2.812 Early Stage Amint a cég elérkezik a piaci bevezetés első lépéséhez, már megváltozik a helyzet. A termék elkészült, az első vevő

megléte és megrendelése bizonyítja, hogy eladható. A termeléshez és a további piacszerzéshez azonban ismét forrásra van szükség. Az üzleti angyalok által biztosított kezdő tőke eddigre rendszerint elfogy, és a finanszírozás célja is megváltozik. Marketing, értékesítési hálózat kiépítése és termelés a meghatározó, bár a fejlesztések közben folytatódnak. A Halál völgyén túljutó fejlesztések már jobban vonzzák a kockázati tőkebefektetési társaságokat, akik a nagyobb hozam érdekében jelentősebb tőkét invesztálnak a cégekbe, megszerezve azoknak akár többségi tulajdonát is. Nem csak pénzt adnak, hanem egyben tapasztalt menedzsmentet, fejlesztési infrastruktúrát és nemzetközi kapcsolati hálót. A bankok nehezen tudják értékelni a kutatás fejlesztés eredményeit és a várható növekedést, fejlődést; kevés bank rendelkezik belső innovációs / K+F szakembergárdával. A cég eszközeiben az immateriális

javak: szabadalmi jogok, 59 OECD Coneference : Promoting enterpreneurship and innovative SMEs in a global economy: towards a more responsible and inclusive globalisation, Istanbul, 2004 június; 10.o 60 OECD Coneference : Promoting enterpreneurship and innovative SMEs in a global economy: towards a more responsible and inclusive globalisation, Istanbul, 2004 június; 10.o 39 http://www.doksihu licencek szerepelnek nagyobb arányban, a jövedelmezőségi szint a gyenge értékesítés miatt még alacsony, a bevételek kiszámíthatatlanul érkeznek, így a vállalkozásnak nem feltétlenül a legszerencsésebb eszköze a kamat és tőketörlesztéssel járó hitelfelvétel. A cég nem érett meg az ilyen jellegű tőkekiáramlásra, mely likviditási gondot okozhat és csökkentheti a cég rugalmasságát. Így a kockázati tőkénél jelentősen olcsóbb hitelezés háttérbe szorul. 61 5.sz ábra Finanszírozási ciklus Forrás: OECD Coneference: Promoting enterpreneurship

and innovative SMEs in a global economy: towards a more responsible and inclusive globalisation, Istanbul, 2004 június, 10.o 2.82 2.821 Later Stage Érettség korai szakasza A cég ebben a szakaszban jellemzően stabil vevőkörrel és rendszeres bevétellel rendelkezik. Értékesítési csatornái kiépültek A K+F tevékenységgel azonban leállni nem lehet, a növekedés, a piac igényli a folyamatos innovációt, az új termékek kifejlesztését. Itt már nem feltétlenül megfelelő a kockázati tőkebefektető társaságok menedzsmentjének iparági tapasztalata, a tőkebefektetők hozamát fizetni kell, így a tőke kivonul a vállalkozásból. 61 OECD Coneference : Promoting enterpreneurship and innovative SMEs in a global economy: towards a more responsible and inclusive globalisation, Istanbul, 2004 június; 11.o 40 http://www.doksihu A rendszeres bevételek, az értékelhető cégtörténet már elérhetővé teszi a bankok hagyományos vállalatfinanszírozási

eszközeit: folyószámla hitelek, akkreditívek, bankgaranciák, export hitelek, termelésnövekedéshez kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzésekhez nyújtott beruházási hitelek. Ezek közvetett módon segítik, hogy a cég forrást tudjon elkülöníteni kutatás-fejlesztési tevékenységeire. A kkv-k azonban zömében tőke és forráshiánnyal küzdenek, ami miatt limitáltak a hitellehetőségei. A K+F kockázata magas, egy új termék innovációjának időtartama bizonytalan, éveken át forrást von ki a cégből. A bizonytalan jövő érdekében kevesen hajlandóak jelenlegi likviditásuk terhére áldozni. A fent említett hitelek kapcsán a cégek hamar lekötik összes, fedezetül szolgáló ingatlanukat, gépeiket, berendezéseiket. A K+F költségeinek pedig csupán 20%-a tárgyi eszköz beszerzés 62, a fennmaradó mintegy 80% ún. soft költség: bérek, tanulmányok, piackutatás stb. Ugyanakkor a K+F kapcsán beszerzett tárgyi eszközök fedezeti értéke sokszor

igen alacsony, lévén szó speciális berendezésekről, gyenge másodpiaccal. Megoldást jelenthet a tőkepiacok nyújtotta forrásbevonás: részvénykibocsátás, kötvénykibocsátás, azonban a cégek ezen stádiumában a nyilvánosság érdeklődésének felkeltése nehéz, illetve az európai tőkepiacok fejletlensége miatt másfajta finanszírozás szükséges. Új tőkéstárs bevonására a cég kevésbé hajlandó egy új innovációs projekt elindítása érdekében, ugyanis indokolatlannak tartja, hogy a többi, már futó termékből származó eredményéből illetve profitjából s részesedjen a külső, innovációban fektető cég. A szakirodalmak alapján legkifejezettebben ezen növekedési fázis finanszírozásának eszköze az Európában kevésbé ismert hibrid jellegű mezzanine. Az egyetlen biztosíték, amit a vállalkozás fel tud ajánlani a jövőbeni cégérték, illetve a fejlesztés eredményeként elért árbevétel növekedés. A tárgyi

fedezetek hiánya növeli a megtérülés kockázatát, ezért ezen eszköz díja magasabb a standard banki hitelekénél. Ugyanakkor a kockázati tőketársaságok nyújtotta extra menedzsment szolgáltatásokra 62 KSH: Kutatás és Fejlesztés előzetes adatok 2003, Budapest, 2004, www.kshhu, 20050228 41 http://www.doksihu már nincs szükség, a cég értékelhető múltja alapján a befektetés sikere jobban megbecsülhető, így tőkebefektetésnél olcsóbb eszközről beszélhetünk. 2.822 Érettség kései szakasza A növekedés utolsó fázisában a cég piaci pozíciójának megőrzéséért küzd. Termékei közt több „fejős tehén” jellegű is akad. A cég kedvező feltételek mellett jut hitelhez, forrásai elegendőek kutatás-fejlesztései finanszírozására. A szabványos banki termékek elégséges forrástöbbletet biztosítanak, jó kondíciók mellett. Külső tőke bevonásának másik fajtája a részvénykibocsátás, illetve tőzsdei bevezetés

Ennek megvannak a maga költségei és sajátos feltételei, aminek meg kell felelni. Ebben a fázisban a tőkebefektetők és a nagyobb befektetési szolgáltatásokkal is foglalkozó kereskedelmi bankok tudnak a cég segítségére lenni. Egyre általánosabban használt eszköz ezen (és az ezt megelőző) átmeneti fázis finanszírozására a mezzanine, mert a tőzsdei bevezetés kapcsán a cég értéke emelkedik, amiből a hitelezők különféle pénzügyi (opciós) megoldások révén könnyebben részesülnek, mint egy esetleges tőkebefektetés kapcsán, illetve hitel esetén. 42 http://www.doksihu 3 3.1 A banki finanszírozás eszközei, lehetőségei Állami bankok szerepe Az állam szerepvállalása az innovatív kkv-k finanszírozásában a fenti eszközökön túl a kockázatok megosztásán keresztül valósul meg. Ennek leggyakoribb módja az állam által létrehozott alap által garantált finanszírozást támogató formák. Az alap a veszteségek egy

részét vagy egészét kompenzálja átvállalva a kockázatot az adott befektetőtől, finanszírozótól. Nyugat-európai gyakorlatban előfordul, hogy külön alap létrehozását az állam készfizető kezesség- vállalása és kompenzációja helyettesíti. Az alábbiakban felsorolt eszközök jellemzően egy állami tulajdonban lévő fejlesztési bankon keresztül kerülnek alkalmazásra, az adott ország fejlesztési politikájával és gazdasági szükségleteivel összhangban. 3.11 Tőkebefektetés A biztosítékok nélküli és kockázatos ügyletekre leginkább jellemző finanszírozási forma. Az állami tőkeprogramok sajátos jellemzője, hogy a piaci szereplőknél kedvezőbb kondíciókkal dolgozik. Ugyanakkor sok OECD országban az a tapasztalat, hogy az állam közvetlen tőkefinanszírozása nem túl hatékony 63, melynek elsődleges oka a szakértelem korábban is említett hiánya. A kockázati tőketársaságok tapasztalatuk, nemzetközi kapcsolataik és

menedzsereik szaktudása révén sokkal felkészültebbek az állami szektor munkatársainál. A tanulmány nem fogalmaz egyértelműen az állam befektetési tevékenységét illetően, de a NEFI tapasztalatit figyelembe véve úgy gondolom, hogy itt nem a fejlesztési bankokon keresztüli befektetésekről van szó, ahol tapasztalt szakemberek hozzák a döntéseket, hanem az állam egyéb szervezetein keresztül végzett befektetésekről. Ez több országban közvetett finanszírozási konstrukciók megalkotásához vezetett. Ennek legjellemzőbb formája, amikor az állam, intézményein keresztül, kockázati tőke alapokba invesztál. Az EU, illetve az European Investment Fund (EIF) is ezen konstrukciókat támogatja jelenleg kiemelten a maga tőkeprogramjával: 25%-os részesedést szerezve az alapból a kockázatok átvállalásával. Az alappal szemben elvárás, hogy kkv-kat finanszírozzon, illetve ezen belül is a leginkább forráshiánnyal 63 OECD Coneference of

Ministers responsible for small and medium-sized enterprises (SMEs): Promoting enterpreneurship and innovative SME sin a global economy:towards a more responsible and inclusive globalisation, Istanbul, 2004.június 3-5, wwwoecdorg/dataoecd/6/11/31919213pdf, 2005.0227 - 15:19, 27o 43 http://www.doksihu küzdő high-tech seed és start-up cégeket. Az állam befektetéséhez gyakran egy garancia is társul, amely az első veszteségeket finanszírozza, ugyanakkor siker esetén a profitból a kockázati befektetőkkel 50-50%-ban részesedik. Kockázati tőkebefektetési társaságok refinanszírozása 3.111 Másik közvetett forma a kockázati tőkebefektetési társaságok (KTT-k) refinanszírozása. A hosszú távra nyújtott hitel által a KTT olcsó kiegészítő forráshoz, azaz nagyobb megtérüléshez jut. A bank számára ez lehetővé teszi a teljes futamidő alatti kamatszedést, mivel a KTT más projektekből rendelkezik cash-flow-val, illetve tőkeereje lehetővé teszi

ezt. A konstrukció a tőkebefektetéshez hasonlóan kiegészül egy garanciával, és limitált lehetőséggel a tartozás elengedésére, akár a tőke 60%-ának erejéig. 64 Sikeres exit esetén az upside-sharing (vállalati sikerből való részesedés) értéke a rendes kamatfizetésre való tekintettel alacsonyabb. 3.12 Garancia programok Állami támogatás nélkül a garanciaprogramok nem lennének életképesek, viszonylag kevés esetre terjednek kis és magas működési költségük 65. Garnciát kétféle finanszírozási eszköz mellé lehet biztosítani,: hitel és tőkejuttatáshoz, az igénybeveendő eszköz jellegének megfelelően. Alábbiakban most ezeket fogom kissé részletesebben bemutatni. 3.121 Tőke garancia A tőkebefektetések kezdő vállalkozások felé terelését segítik a tőkegarancia programok. Ezek közvetlen, megelőző forrásnyújtás nélkül ösztönzik a KTT-ket befektetésre, csökkentve kockázatukat. Ez bukás esetében az elvesztett

tőkének akár 70%-a is lehet. Az OECD 66 elemzés szerint az eszköz gyengesége, hogy csupán a kockázatot csökkenti, ugyanakkor az ezért kapott díj (évi kb 2%) a beruházásokat nem fedezi, és nem biztosít lehetőséget a befektetések hozamából való részesedésre. Ugyanakkor van példa hatékony garancia eszközökre is: a francia Sofaris által 64 www.kfwde Gudger, M (1998): Credit Guarantees: An assessment of theState of Knowledge and New Avenues of Research. Agricultutral Services Bulletin 129, FAO, Italy (Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány és GKI Gazdaságkutató Rt: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus, 21o) 66 European Investment Fund: SME guarantee facility – Guaranatee polocy for Equity Guarantees , Guarantee schemes, 2002 március, www.eiforg, 20050128, 17:57 65 44 http://www.doksihu biotechnológiai kutatással foglalkozó kkv-kba történő befektetésekhez nyújtott

garancia esetén az upside sharing az exitnél elért extra jövedelemből annak 50%-ig terjed. 67 A garancia további sajátossága, hogy nem jelent addicionális forrást a piacon lévőkhöz képest, ami egyrészt jó mert növeli a magánbefektetések arányát az innovációs költségeken belül, másrészt nem használja fel a kereteket, illetve a kinnlevőségeknél nagyobb keret garantálását teszi lehetővé, mivel csak bukás esetén kerül terhelésre a keret. A forrás csupán kompenzációs felhasználása által azonban elmaradhatnak társadalmilag fontos befektetések. A fenti eszközök elsődleges célja a piaci rések lefedése, azaz a KTT-k ösztönzése a kezdő vállalkozásokba, spin-off cégekbe történő befektetésekre. A KTT ugyanis az alábbi okok miatt jobban kedveli az érettebb cégekbe való befektetést: - fix költségek: menedzsment díj, tanulmányok, kezdő és érett cég esetén azonosak; - kockázat: az induló vállalkozások kockázata

jóval magasabb mint az érettebb, nagyobb piaci tapasztalattal rendelkező vállalkozásoké; - menedzsment: high-tech spin-off cégek vezetőinek gazdasági szaktudása, tapasztalata gyenge, így nagyobb energia befektetést igényel a KTT részéről; - technológiai kockázat: a K+F eredménye és piaci sikere tovább növelheti a kockázatot, nehezen becsülhető meg a piaci fogadtatás; - a KTT-be befektetők elvárt hozamát a bedőlő projektek és az addicionális költségek (külső műszaki szakértő bevonása) csökkentik, azaz romlik a befektetési hatékonyság, ami a későbbiekben megnehezíti a társaság működését, a befektetők megnyerését. A fenti problémák közül a kockázat és hozamelvárás tekintetében tud az állam segítséget nyújtani. 67 NEFI (Network of European Financial Institutions for Small and Medium Sized Enterprises: Financing innovation and research investments for SMEs: Challenges and Promotional Approaches, 2004, www.nefibe,

20050409 - 18:03 45 http://www.doksihu 3.122 Hitel garancia A hitelgarancia intézménye Európában igen elterjedt. Minthogy a tőkepiacok még fejletlenek elsősorban a hitelekkel lehet biztosítani a szükséges forrásokat. A számos hitelprogram közül azonban kevés foglalkozik kiemelten innováció finanszírozással itt is főleg tőkegaranciák szerepelnek. A hitelgarancia alkalmazhatóságát elsősorban a vállalkozás kései szakaszában látom lehetségesnek. A garancia pótolhatja a hiányzó biztosítékot, jobb kondíciók alkalmazását teszi lehetővé, ugyanis csökkenti vagy megszünteti a banki kockázatot,megtaníthatja a vállalkozást a pénzügyi eszközök alkalmazására. 9.sz táblázat Forrás: MVKA ÉS GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 21.o A hitelgaranciák esetében jellemző eljárás mód az, hogy a vállalkozás a bankjához fordul hitelért, aki kérelmét elbírálja, majd a garanciaintézményhez

küldi ügyfelét, ahol a banki döntésnek megfelelően, általában megadják a bankgaranciát is. 46 http://www.doksihu Véleményem szerint innováció esetében a kockázatot magára vállaló garanciaintézménynek kell elsősorban mélyrehatóbb vizsgálatot végeznie, majd a meglévő garancia ígérvénnyel fordulhat a vállalkozó hitelért a tetszése szerint kiválasztott, vagy a garancia intézménnyel együttműködésben lévő bankok valamelyikéhez. Magyarországon jelenleg a Hitelgarancia Rt vállal garanciát, illetve kezességet a vállalkozásokért, megfelelő díj ellenében. Azonban innováció finanszírozásra ez az intézmény sincs felkészülve. 3.13 Mezzanine Véleményem szerint a mezzanine az innováció és K+F finanszírozásának talán leghatékonyabb, legrugalmasabb, legszélesebb körben alkalmazható, újszerű módja. Megérdemli ezért, hogy kissé részletesebben is foglalkozzak vele dolgozatomban. Sokoldalú eszközről

van szó, mely a tapasztalt, több éve pályán lévő bankárok, jogászok, és főiskolai tanárok előtt sem ismert. Ennek oka talán részben az, hogy bár elemeit külön-külön ismerjük, mégis egy konstrukción belüli alkalmazását, illetve az ehhez társított elnevezéssel nem találkozunk. Egyetlen törvényünkben sem szerepel ez a kifejezés, ugyanakkor nyugaton egyre elterjedtebb. Ezt annak is köszönheti, hogy ötvözi a tőkenyújtás és a hitel előnyeit, azok hátrányai nélkül. Nem kell ugyanis a vállalkozónak cége feletti tulajdonjogát megosztani a finanszírozóval, akinek így limitált a cégvezetésbe való beleszólása. Nem kíván tárgyi fedezetet, a törlesztés és kamatfizetés a cég eredményességétől függ, javítja a vállalat forrásszerkezetét, képessé teszi más külső forrás bevonására. 10.sz táblázat: A mezzanine saját- és idegentőke jellemzői Tőke jelleg Hitel jelleg - visszafizetési kötelezettség - hosszú

lejáratú alárendelt tőke - átváltása esetén nincs visszafizetés - sikertől független kamatelemek - cég tulajdonrészre vonatkozó opció - adóalap csökkentő - eredményfüggő kamatozás lehetősége Forrás: www.mezzanineat A vállalkozás tervszerinti, pozitív fejlődése esetén hitelként működik (törlesztések, kamatfizetések), míg krízis helyzetben saját tőke szerepet ölt. Az alárendeltségéből adódóan más hitelekkel ellentétben elősegíti a cég újabb hitelfelvételét és ezáltal a finanszírozási struktúra optimalizálását. 47 http://www.doksihu A teljes körű finanszírozást tekintve rugalmas hídként híd funkcionál a saját és idegen tőke között. Betölti azt a rést ami abból adódik, hogy - a vállalkozás, illetve tőkenyújtó saját forrásból történő finanszírozási lehetőségei korlátozottak és hogy - a hitelező oldalán a maximális hitelösszeg pl. a rendelkezésre állófedezetek, vagy a rossz

minősítés miatt korlátozott. A Commerzbank kiadott egy nyilatkozatot, hogy a saját leánycége által nyújtott mezzanine konstrukciók javíthatják a cég minősítését, mivel annak készítésénél az alárendelt mezzaninet a saját tőkéhez számítják, a forrás 80%-os figyelembe vételével 68 A mezzanine az amerikai fejlesztési bankok körében egyre jobban terjedő innováció-finanszírozási módszer, ami azonban Európában még mindig kevésé ismert. Az USÁ-ban a KTT-k körében szokványos eszköz, kifejezetten növekedésfinanszírozás esetében alkalmazzák, leginkább a vállalkozás kései szakaszában (III-IV), áthidaló (bridge) finanszírozás formájában, vagy kritikus helyzetben lévő vállalkozások megmentésére tőkeinjekció gyanánt és válságkezelő eszközként. 69 3.131 Mezzanine elnevezése, definíciója A mezzanine szó a reneszánsz építészetben alkalmazott kifejezés, ahol az alacsony, alárendelt szerepet betöltő

helyiségeket illették e névvel, ezek rendszerint a földszint és az I. emelet között, vagy közvetlenül a tető alatt helyezkedtek el Ez képszerűen jeleníti meg a mezzanine saját és idegen tőkéhez való viszonyát, azok egyes elemeinek ötvözését. Pontos definíciója szerint a mezzanine a tőzsdére még el nem jutott cégek alárendelt, nem amortizálódó kölcsöntőkéje, amely cash jellegű és opciós (saját tőkére való opciós jog) elemeket ötvöz.70 A mezzanine előnye a hitelnyújtó oldaláról, hogy visszavonása egyszerűbb, mint a tőkeleszállítás, ugyanakkor intenzív megfigyelő és monitoring rendszer alkalmazását 68 www.mezzanineat, 2005-04-28, 21:14 EVCA yearbook, 2002 http://www.evcacom/html/publications/bookstore researchasp, 34o 70 Thommen , Jean-Paul; Achleitner , Ann-Kristin: Allgemeine Betriebswirtschaftslehre, 535.o 69 48 http://www.doksihu igényli. 71 A hitelt felvevő ezzel az eszközzel forráshoz jut olyan helyzetben,

amikor több idegen tőke nem áll rendelkezésére, ugyanis a hitel alárendelt, ami az elsőbbségi hitelezőknek kvázi biztosítékként szolgál. 3.132 Mezzanine típusai Elsősorban saját vagy idegen tőke jellege alapján két csoportba sorolhatjuk: junior és senior. A junior mezzanine – strukturált saját tőke,– jellemzője, hogy a kamat- és tőkefizetés az exitkor egy összegben történik, ami igen kedvező az alacsony likviditással rendelkező kkv-k számára, formája is többféle lehet: csendes társ rendhagyó formája, tőke függő zéró kuponos kötvények stb. A senior mezzanine – strukturált idegen tőke,– a törlesztés folyamatos, de a cég eredményessége függvényében rugalmasan módosítható. Elemei lehetnek saját tőke opciók, kvázi saját tőke opciók (pl. átváltható kölcsön), alárendelt kölcsön, vállalkozói hitel, high-yield bond stb. Az opciós elem tekintetében Magyarországi alkalmazását segíti, hogy 2000.0218-án

bevezették a Budapesti Értéktőzsdén is az opciós kereskedést, azonban ez még annyira újszerű, hogy széleskörű elterjedésére egyelőre várni kell. 3.133 Mezzanine és az innováció Bár igen rugalmas eszközről beszélünk, mégis véleményem szerint az innováció finanszírozás esetén előre meg kell határozni a finanszírozás formáját. Inkább sajáttőke jelleget kell öltsön, a kamatfizetés eredményfüggővé tétele indokolt, csakúgy mint a kamat átmeneti tőkésítése a veszteséges időkben. Szakaszos finanszírozás alkalmazása ugyanakkor csökkenti a kockázatot s a vállalkozót is a sikerek elérésre ösztönzi. Az eredményes gazdálkodás gyümölcséből a banknak részesednie kell, hogy fedezni tudja a realizált veszteségeit. Refinanszírozott formában való értékesítése nehézkes, standardizálás lehetősége kizárt a különböző hitelcélok miatt. Inkább tőkebefektetői hozzáállást igényel, azonban a hitelezői

tapasztalat is nélkülözhetetlen. Mint azt alábbláthatjuk, más konstrukciókkal való kombinálása, külső befektetők bevonása egyszerűsítheti bank dolgát és a terméket magát is. A nyugati fejlesztési bankok szívesen alkalmazzák ezt az eszközt már induló, high-tech cégek esetében is. Mint láttuk egy kezdő cégnek, jövőbeli cash-flowját, illetve 71 www.investmezzanineat/php, 20050330/ 1900 49 http://www.doksihu eredményét leszámítva nincs olyan vagyona, amit fedezetül felajánlhatna partnerének . Jellemző viszont az európai vállalatalapítókra, kkv-kra, hogy vállalkozásukból nem szívesen adnak tulajdonrészt a finanszírozóknak. Gyakori azonban, hogy ezt az eszközt tőkejuttatással vagy hitelekkel kombinálják. A német KfW Bank egyik konstrukciójában a KTT befektetési kiegészítéseként nyújt mezzaninet, a projekt költségeinek akár 50%-a erejéig. Mivel kezelése egyszerűbb a tőkeemelésnél, a hitelekre jellemző

rugalmas, szakaszos finanszírozás is lehetséges, ami csökkenti a kinnlévőséget, illetve az azzal járó kockázatot, különösen a kezdeti időkben. 3.14 Hitel Innovációt hitelből finanszírozni több szempontból is problematikus. A vállalt kockázat mértéke miatt alkalmazandó felár túl drágává teszi a hitelezést, továbbá nem állnak rendelkezésre megfelelő fedezetek. Fenti okokból elsősorban érettebb cégek innovációját lehet/érdemes hitellel finanszírozni, akik rendszeres, illetve folyamatos bevételeikből képesek a hitel kamatainak és törlesztésének fizetésére. A menedzsment a korábbi évek alatt nagyobb tapasztalatra tett szert a vállalkozás terén, ami a működési kockázatot csökkenti. Tekintettel a K+F-ben rejlő kockázatokra, a hitelezésnél figyelembe kell venni, hogy a K+F sikertelensége esetén a törlesztési kötelezettség a cégből folyamatosan pénzt (tőkét) von ki anélkül, hogy ennek fedezete, újrateremtődése

biztosított lenne. Megalapozott üzleti terv alapján azonban, illetve bizonyos részeredményekre építve a prototípus gyártás és kapcsolódó beruházások, tehát az innováció egy későbbi fázisa akár kereskedelmi banki szempontból is finanszírozható. 3.15 Tanácsadás, üzleti angyal funkció A kkv-k kockázatának csökkentését szolgálja a tanácsadó cégek bevonása. Számos külföldi példa van arra, hogy a fejlesztési bank ingyenes tanácsadással támogatja az innovatív kkv-kat, a start-up cégeket. Ehhez külső szakértőket vesznek igénybe, melyek költségeit a bank magára vállalja. A tanácsadók segítenek a vállalkozás üzleti tervének összeállításában, ellátják hasznos pénzügyi és marketing tanácsokkal, segítenek a forrásszerzésben, kapcsolati hálójuk révén segítik az érdekelt felek találkozását. Gyakran a bankok egy ún angyal hálózatot (business angel) is működtetnek, ami egyrészt a befektetők, másrészt a

fejlesztési partnert kereső cégek és 50 http://www.doksihu a fejlesztő, forrást kereső cégek adataiból álló adatbázist jelent. Egy fajta virtuális piactér, ami segíti a felek egymásra találását. 3.2 Kereskedelmi Bankok szerepe Az állami fejlesztési bankok szerepe a piaci hiányosságok korrigálása, a rések betöltése, nem pedig verseny gerjesztése. A fejlesztési bankok célja, hogy minden érintett vállalkozás hozzáférhessen termékeikhez, azonban nem kívánják a szokványos banki feladatokat magukra vállalni. Így pénzforgalmi számlavezetéssel nem foglalkoznak és fiókhálózatot sem építenek ki. Ennek megfelelően sajátos szerep hárul a kereskedelmi bankokra. 3.21 Refinanszírozás Az állami bankok ritkán vállalkoznak direkt finanszírozásra, egyrészt erőforrásaik limitáltsága, másrészt a versenyszítás elkerülése érdekében. Támogatott finanszírozási eszközeik értékesítését elsősorban a kereskedelmi bankokon

keresztül végzik. Meghatározott kondíciók mellett, meghatározott hitelcélra forrást biztosítanak a kereskedelmi banki hitelei mögé. Ezek futamidő, illetve kamatozás tekintetében zömében kedvezőbbek a kereskedelmi bankok saját forrású hiteleinél, illetve bizonyos garancia is kapcsolódhat hozzájuk. Az innovációs hitelek azonban sajátos kezelést igényelnek és az átlagosnál jóval nagyobb a kockázatuk. Ezért nem minden ilyen céllal készült hiteltermék kerül refinanszírozásra. a kereskedelmi bankok fiókhálózata mégis fontos szerepet tölt be a kkv-k elérésében, szóróanyagok, hitelkérelmi nyomtatványok terjesztésében. 3.22 Együttműködés célja, haszna A kereskedelmi bankoknak sok szempontból hasznos ez az együttműködés. Egyrészt a kockázatos hitelek átkerülhetnek a fejlesztési bank portfoliójába, így a kkv nem kényszerül bankváltásra, pénzügyeit továbbra is helyben végzi, és ott is fizet érte. Másrészt a bank

új ügyfelet is szerezhet, ha együttműködése olajozottabb a többi kereskedelmi bankénál. A bankoknak érdeke, hogy a versenyképes, innovatív vállalkozások nagy számban vezessék számlájukat a bankjuknál, ezekben a vállalkozásokban ugyanis nagyobb lehetőségek rejlenek. 51 http://www.doksihu A kereskedelmi banki finanszírozást az innovatív vállalkozások esetében nehezíti a kockázat mértéke. Saját forrásból finanszírozni leginkább akkor áll módjukban, ha a kihelyezett hitelhez bankgaranciát kapnak. Tehát az állam szerepvállalása (kockázat átvállalása) esetén. Saját kockázatra hitelezni elsősorban a fejlesztések kési szakaszában tudnak a kereskedelmi bankok, a cég növekedésének finanszírozásához nyújtott hitelekkel: termelőeszköz-beszerzéshez nyújtott beruházási hitelekkel, exporthitellel, forgóeszköz hitelekkel, faktorálással, lízinggel. A cég forrásait, finanszírozási lehetőségeit bővítve lehetővé

teszik a cég számára, hogy K+F-re költsön. De megfelelő tárgyi fedezet mellett akár jól működő vállalkozások K+F kiadásait is finanszírozhatják, megfelelő minősítésű, ám forrást igénylő vállalkozásoknál. Itt a kockázat mértéke már kezelhető, tekintettel az értékelhető cégtörténetre. Ha tágabban nézzük a kereskedelmi bankokat, akik univerzális bankokként már a szolgáltatások széles skáláját kínálják ügyfeleinek, akkor nem feledkezhetünk meg a bankok tulajdonában álló nyugdíjbiztosítókról és befektetési alapokról sem. Ezeknek módjukban áll kockázati tőkebefektetési társaságként a piacra lépni és kezdő vállalkozások finanszírozásában részt venni. Tanácsadói szerepben segíthetik továbbá a vállalkozások forrásszerzését: pályázati tanácsadással illetve üzleti angyal szerepben. Ezek azonban nem szoros értelemben banki tevékenységek, ezért ezek lehetőségeinek, és problematikájának

taglalásával dolgozatomban nem foglalkozom. 52 http://www.doksihu 4 Banki kockázatok kezelése Innováció finanszírozása növekedési potenciállal, magas kockázatvállaló képességű tulajdonosokkal és megalapozott üzleti tervvel rendelkező cégek esetében ésszerű. A bukások aránya várhatóan így is magas, ezért ezek kompenzálásában társadalmi szerepvállalás szükséges. A fentiekben már külön-külön említettem az egyes kockázati elemeket és nehézségeket, a banki finanszírozás problematikájának megértéséhez azonban ezeket együtt kell látnunk. 4.1 Innováció kockázata- információ aszimmetria Az innovációs ötletek konkrét termékké való fejlesztése, piacra való eljutása igen kedvezőtlen képet mutat, a fejlesztési ötleteknek csupán kb. 1%-a jut el a piacra Ennek oka egyrészt a technológiai megoldás kivitelezhetőségének hiányában, másrészt a piaci igények figyelmen kívül hagyásában keresendő. Az

innováció-finanszírozás kockázata megfelelő eszközökkel csökkenthető, illetve behatárolható. Az ötlet, megvalósíthatóságát, realitását felkészült, tapasztalt szakemberek meg tudják becsülni, fel tudják mérni. 4.11 Újdonság ereje, színvonal Az innováció lényeges eleme, hogy valami újat teremtsen, korszerű technológiát használjon. Ennek hiányában a termék nem lesz életképes, hamar elavul, a versenyképességet csak rövid ideig, átmeneti jelleggel javítja, a fejlesztés nem éri el célját. A NEFI tanulmánya alapján a high-tech cégek fejlesztése a többi ágazat fejlődését is magával vonja, és a high-tech és biotechnológia területén várható a legnagyobb növekedés az elkövetkező évtizedekben. Ezért a megtérülés is itt a legbiztosabb, ami elsősorban upside sharing alkalmazása esetén kedvező. Kevésbé kockázatos a már alkalmazott technológiák átvétele, a cég termékstruktúrájának bővítése a piacon

már jelenlévő termékekkel. Itt azonban a növekedés lehetősége is kisebb, hiszen a kannibalizáció, azaz hogy az új termék a cég saját régi termékétől vesz el piacrészt, miatt a realizálható haszon alacsonyabb, a piacot követő gyártók mindig egy lépéssel le vannak maradva az innovatív vállalkozásoktól. 53 http://www.doksihu 4.12 Szabadalmi kérdések Gyakori probléma a K+F-t végzők körében a szabadalmak és külföldi kutatási eredményekhez való hozzáférés, illetve azok hasznosítási lehetőségeinek terén való tájékozatlanság. Sok kkv-s fejlesztésről derült ki a fejlesztés kései szakaszában vagy lezárultakor, hogy a technológiát, terméket mások már kidolgozták, elkészítették és levédték. 72 Ezt a kockázatot ki lehet védeni a szabadalmi hivatalok bejegyzéseinek vizsgálatával. 4.13 Külső szakértő Fenti feladatok nem kifejezetten banki feladatok, sokkal inkább technikai, műszaki ismereteket igényelnek.

Ez riasztóan hat a bankokra, akik kevésbé képesek megérteni az adott fejlesztés jelentőségét, mint maga a hitelért folyamodó vállalkozás. Ezen ún. információ aszimmetria feloldásának gyakori módja, hogy a bank külső szakmai szervezeteket, tanácsadó cégeket bíz meg ezen munkák és vizsgálatok elvégzésével. Bár van rá példa, a külön szakértő egység házon belüli felállítása a bankok számára általában túl költséges és nehezen kivitelezhető. A szakértő tanácsadó cégnek széles szakértői hálózattal kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie 2-3 napon belül bármilyen tudományhoz kapcsolódó fejlesztéshez szakembert találni, a projekt véleményezését pár héten belül elkészíteni. 73 A külső tanácsadók alkalmazása ugyanakkor elrettentő lehet a hiteligénylők számára. Ilyen esetekben ugyanis ötletük egy esetlegesen ellenérdekelt, konkurens szakember kezébe kerül. Ezért fontos a szakértői csoport

megválasztása, esetleg egy belső szervezeti egység kiépítése. 4.2 Üzleti kockázat 4.21 Piacelemzés A megtérülés tekintetében további lényeges kérdés a piaci értékesíthetőség. Van-e, illetve várható-e hogy megszületik az igény a fejlesztendő termék iránt, s amennyiben igen, akkor milyen és mekkora vevőkör számára (egylábon állás elkerülése), mennyire 72 Németországi becslés, in Carl-L von Boehm-Bezig: Neue Formen der Innovationsfinanzierung durch Banken, (Az innováció finanszírozás új – banki – formái); www.innovation-aktuellde/kvl405htm#top, 2005.0328 73 Németországi becslés, in Carl-L von Boehm-Bezig: Neue Formen der Innovationsfinanzierung durch Banken, (Az innováció finanszírozás új – banki – formái); www.innovation-aktuellde/kvl405htm#top, 2005.0328 54 http://www.doksihu tőkeerős és nyitott cégek a vevők, hány cég tevékenykedik a finanszírozandó vállalkozáson kívül az adott területen, mekkora a

piaci részesedése most, illetve a fejlesztést követően mi várható e kérdésekben. Mi a konkurens cégek stratégiája, mekkora a tőkeereje, milyen a termékskálája, mi a várható fejlesztési iránya. Az új termékkel kapcsolatos innovációs beruházások megtérülése leginkább akkor biztosított, ha a termék egy piaci rést akar és tud betölteni, tehát meglévő igényekre épül, ezért a vállalkozónak be kell tudnia mutatnia, illetve indokolnia kell fejlesztése aktualitását, piaci lehetőségeit. A fenti kérdések vizsgálatához egy nagyon alapos piac elemzés szükséges, ennek elkészítése a kkv-k képességét mind szaktudás mint pedig erőforrás tekintetében meghaladja. 4.22 Pénzügyi terv A kkv-k nemcsak kellő piaci ismerettel nem rendelkeznek beruházásuk megkezdésekor, hanem sokszor azt sem mérik fel, hogyan, kinek, milyen mennyiségben tudják majd terméküket értékesíteni, milyen marketing tevékenységre lesz majd szükség, az

alkalmazottak, illetve addicionális beruházások költsége milyen anyagi terhekkel jár majd a későbbiekben, milyen források bevonása lesz még szükséges és lehetséges. Gyakori, hogy a kezdő vállalkozások likviditása felborul, mert kiadásaik és bevételeik kezelésére nem rendelkeznek cash-flow, illetve likviditási tervvel. Ez akár felszámoláshoz is vezethet Megfelelően előkészített üzleti tervel ezek a problémák kivédhetők, illetve kezelhetők, kockázatuk csökkenthető. Minden innováció-finanszírozással foglalkozó bank alapvető elvárása a megalapozott üzleti terv meglétén túl egy pénzügyi tanácsadó cég bevonása a vállalkozás életébe, aki menedzsment, jogi és pénzügyi tanácsokkal látja el a vezetőséget. 74 4.23 Marketing terv Hiába van termék, ha nincs kinek eladni. A működő vállalkozások általában saját vevőkörüknek fejlesztenek, így értékesítési csatornáik már kiépültek. Kezdő cégeknél ugyanakkor

jó előre tervezni kell a potenciális vevőkört, a marketing tevékenységet és stratégiát, felállítani a marketing mixet, valamint megbecsülni és számításba venni ezek NEFI: Financing innovation and research investments for SMEs: Challenges and Promotional Approaches, 2004, www.nefibe, 20050409 - 18:03 74 55 http://www.doksihu költségeit. A tevékenység kezdete mindig megelőzi a piacra jutást, az értékesítést A jól előkészített piaci bevezetés biztosabb megtérülést ígér. A marketing terv elkészítéséhez kapcsolódó kutatások a fejlesztést is segítik az ügyfelektől időben szerzett visszajelzések, javaslatok, illetve igényeken keresztül. 4.3 Menedzsment kockázat A rossz cégvezetés a vállalkozás biztos halála. A banknak, finanszírozási döntése meghozatalakor a menedzsment színvonalát is vizsgálnia kell. A cég élén egy, az üzleti élet területén tapasztalt vezető sok problémát el tud hárítani, időben észreveszi

a hiányosságokat, és kihasználja a lehetőségeket. A spin-off cégek esetében ugyanakkor különösen is igaz, hogy a kutatói székből vállalkozás alapítóvá avanzsálók menedzsment és üzleti ismeretekben hiányosságokat szenvednek, egyrészt mert a műszaki képzések vállalkozási ismereteket alacsony színvonalon oktatják, másrészt a tapasztalat hiánya miatt. Ez korrigálható tapasztalt szakember bevonásával, ez azonban a kezdő cégeknek költséges és kockázatos eljárás, nehéz megfelelő és megbízható szakembert találni. A folyamatos tanácsadás orvosolhatja a problémák egy részét, azonban ez így is jelentős kockázati tényező marad, a gyengébb menedzsmentű vállalkozások szigorúbb monitorálást igényelnek. Pozitívumként értékelhetjük azonban a nagyfokú tulajdonosi elkötelezettséget, mely a spin-off cégeket jellemzi. Vállalkozásuk célja nem csupán üzleti haszon, hanem technikai teljesítmény és siker, az önállóság

megteremtésének vágya. Ezen vállalkozók ezért nagyobb áldozatokra képesek és kockázatvállaló képességük is magasabb. Ha szükséges hónapokon keresztül ingyen dolgoznak vállalkozásukban, ami az alkalmazásban álló kutatóktól már nem várható el. Sokszor a tulajdonos biztosítja a cég túlélését a pénzszűkös időszakokban. 4.4 Soft költségek aránya A hagyományos hosszú távú banki finanszírozás a megfogható és ellenőrizhető kiadások finanszírozására koncentrál, azaz a tárgyi eszközök beszerzésére. A K+F költségeinek viszont csupán 20%-a 75 eszköz-beruházás: ingatlan vásárlás és - átépítés (labor), gépek, berendezések beszerzése. A kutatáshoz és fejlesztéshez használt berendezések a bankok számára nehezen kezelhetők, mivel ezek másodpiaci értékesíthetősége igen alacsony, a technológia előrehaladtával gyorsabban el is avul, fedezetként figyelembe venni gyakorlatilag nem lehet. A költségek között

jelentős 75 Vö: KSH 2003 56 http://www.doksihu tételként jelenik meg a licenc vásárlás is, a döntő tényező mégis a munkabér költsége. Egy új termék kifejlesztése 2-10 évig tarthat, ami több kutatót is leköt. A kutatók bérszínvonala magas, teljesítményük nehezen értékelhető. A projekt költségei közt szerepelnek még a szabadalmi eljárások költségei, a kutatási adattárak hozzáférésének és a kutatólaboratóriumok bérleti díja, a korábban említett tanulmányok és külső szakértők igénybe vételének költségei. A bankoknak le kell mondaniuk hagyományos finanszírozási stratégiájukról, amennyiben kezdő K+F cégeket akarnak finanszírozni. 4.5 Fedezetek, biztosítékok hiánya A működő cégek későbbi életciklusukban már rendelkeznek ingatlanokkal, fedezetként felajánlható vagyonnal, ezek azonban a forgóeszköz hitelek, illetve más források igénybevétele érdekében már lekötésre kerültek. Így a

bizonytalan fejlesztés biztosítékolására fedezetet adni problémát okoz a vállalkozásoknak. Fokozottan igaz ez kezdő vállalkozások esetében, akinek indulásukkor semmilyen szabad tárgyi eszközük nincsen. Szabadalmi joguk ugyan elzálogosítható, ennek értéke azonban a cég sikerességétől függ, értékesíthetősége igen nehéz, fedezeti értéke gyakorlatilag nulla. Bármilyen nagy legyen is a tulajdonosok elkötelezettsége, magán vagyont és magánszemély készfizető kezességet hitelfedezetként bevonni nagyon kockázatos. Tekintettel a sok sikertelen kutatásra, a kockázatot nem lehet egy magánszemélyre hárítani, hiszen ezáltal jó szakembereket vonhatunk ki a gazdaságból és a társadalomból, illetve a magán fedezetek bevonása elrettenti a vállalkozókat a hitel igénybevételétől. A kutatáshoz használt berendezések, mint azt fentebb láttuk, fedezeti szempontból gyakorlatilag nem vehetők figyelembe, illetve ezek aránya a projektben

olyan alacsony, hogy fedezetként való felhasználása önmagában, a kutatási költségek teljes finanszírozásának áttekinthető, más forrásokból származó biztosítása nélkül csak a hitelezési kockázatot növelné. 4.6 Fejlesztési bizonytalanság - szakaszos finanszírozás A fejlesztés kapcsán számos bizonytalansági tényező van, melyek egy része a fejlesztés során történő elhalás kockázata, azaz a fejlesztés elérkezik egy olyan stádiumhoz, ahol látszik, hogy a kitűzött cél nem érhető el, más termékre van szükség, 57 http://www.doksihu más irányba szükséges fejleszteni. A túlköltekezéstől is megóvandó nem célszerű a forrásokat előre egy összegben a cég rendelkezésére bocsátani, hanem motivációjuk fenntartása érdekében célszerű előre meghatározott mérföldkövek eléréséhez kötni a folyósítást. A hitelezés és mezzanine előnye a tőkebefektetéssel szemben, hogy esetükben ez lényegesen egyszerűbb

és olcsóbb. 4.7 Futamidő A fejlesztés futamideje és megtérülése nehezen becsülhető. A kutatási eredmények sokszor ötletfüggőek, amik nem köthetők határidőhöz. Az idő előtti visszafizetési kényszer pedig sikeres fejlesztő vállalkozásokat tehet tönkre. Piacon alkalmazott futamidő ilyen hitelek esetében jellemzően 10 év 76. A rendelkezésre tartási időszak ebből 2-5 évig terjedhet, általában 2 év türelmi idővel, ami a termék elkészülte és az értékesítési hálózat kiépítése, azaz a rendszeres bevétlek közti időszak lefedésére szolgál. Ez az időszak sokszor kitolódhat, aminek kezelése a bankok részéről rugalmasságot igényel. 4.8 Kamatfizetés Különösen a kezdő vállalkozásokra igaz, hogy a fejlesztés ideje alatt nem rendelkeznek bevétellel. Így aztán az esedékes kamatfizetések, nem beszélve tőketörlesztésekről, nagy terhet jelentenek az amúgy is forráshiányos vállalkozásoknak, saját tőkéjükre

kedvezőtlenül hat egy ilyen jellegű működőtőke kiáramlás. Gyakori ezért a kamat tőkésítése a rendelkezésre tartási időszak végéig, illetve a kamatterhek áthárítása a társfinanszírozó KTT-kre. Mivel a kamatok a projektköltség részét képezik, ezért egyes esetekben a hitelkeret, a kockázatok könnyebb becslése érdekében úgy állapítják meg, hogy a folyósítható kölcsön összege a várhatóan tőkésítésre kerülő kamatok összegével csökken, az osztrák és egyes német programok esetében csak a hitel összeg 95%-a kerülhet lehívásra 77. Érettebb cégek esetében a kamatfizetés könnyebben megoldható, más termékeikből származó rendszeres bevételük megteremti a megfelelő forrást. 76 NEFI: Financing innovation and research investments for SMEs: Challenges and Promotional Approaches, 2004, www.nefibe, 20050409 - 18:03 77 ld. wwwawsat, wwwkfwde ERP innovációs hitelprogram feltételei 58 http://www.doksihu 4.9 Kezdő

vállalkozások: cégmúlt hiánya A bankok a hitelbírálat során vagy a vállalkozás múltját értékelik, vagy projekt cég esetén az anyacégek múltját, azaz az elmúlt 3 év pénzügyi eredményeit. Kezdő vállalkozások esetében nincs értékelhető múlt, a bankok számára tehát ismeretlen a cég, nem tudják mit várhatnak. Ez a kockázat jelentős faktor egy hitelbírálat során, sok beruházás akadályává válik. 4.10 Downside risk – upside sharing A bankok downside (bukáshoz kapcsolódó) kockázata innovatív vállalkozások esetében igen magas. A fejlesztések többsége nem éri meg a piacra jutást, kezdő cégek sok esetben előbb tönkremennek. A bankoknak kockázataik csökkentésének, illetve tőkéjük megtérülésének eléréséhez több eszköz is rendelkezésükre áll. Egyik eszköz az állami garancia, vagy kezesség vállalás, melynek indokoltságát korábban már taglaltuk. Ez esetben az állam a tőke egy bizonyos százalékában,

vagy akár teljes összege erejéig is megtéríti a bankok esetleges bukását. Nem elég azonban a veszteségek kompenzálása, a bankoknak jövedelmet is kell termelniük. Amennyiben hiteleik felárát a kockázattal azonos mértékben emelik, nem lesz aki ezt a finanszírozást igénybe veszi. A rendszeres kamatfizetés folyamatosan nagy összegeket vonna ki a cégből, vagy kamattőkésítés esetén a kölcsön összegét növelné a bank számára is kezelhetetlen mértékben. Fenti probléma kezelését szolgálja az upside sharing, azaz a cég eredményéből való részesedés. A finanszírozó a kölcsön/befektetés lejáratakor nem csupán az esedékes kamatokat és tőkét kapja meg, hanem egyfajta kiszállási díjként akár a befektetett tőke 30-50%-át is megkapja, a cég értéknövekedésétől függően. Ez elsősorban mezzanine és garancia esetében oldható meg, tőkebefektetésnél ez természetes, míg hitelezésnél kevésbé gyakori eszköz. 4.11 Portfolió

A bankoknak érdemes innováció-finanszírozási portfoliójuk összetételét előre meghatározni. A legnagyobb jövedelem a high-tech és biotechnológiai cégek beruházásától várható, azonban kevésbé technológia intenzív, innovációs vállalkozások esetében nemcsak a jövedelem és hozam alacsonyabb, hanem a forrás szükséglet is. A 59 http://www.doksihu fejlesztési bankokra jellemző, hogy portfoliójukat ennek megfelelően diverzifikálták, és nem csupán a nagyobb kockázatú projektekbe fektettek. Upside sharing és állami garancia alkalmazásával le kell tudni fedni a portfolió kockázatát, és biztosítani kell a megfelelő jövedelmezőséget is. A kiválasztási kritériumokat előre le kell fektetni, és pontos stratégiát érdemes kiépíteni a cél elérése érdekében. Az egyes csoportok finanszírozása azonban más és más eszközöket igényel, más és más feltételekkel, így a portfolió hatékony diverzifikálása érdekében

lényeges lehet több hiteltermék párhuzamos kialakítása. A NEFI tanulmánya 78 kiemelten is foglalkozik ezzel a problémával, bemutatva, hogy a nyugati fejlesztési bankok miként oldották meg ezt a termékdifferenciálási kérdést. A különbözőségek mellett ugyanis meg kell őrizni a termékpaletta áttekinthetőséget is, nemcsak a vevők, de a banki dolgozók és így a bank kockázatminimalizálása érdekében is. 4.111 Finanszírozandó tevékenység köre A finanszírozandó cég megválasztásánál figyelembe veendő szempontok közül kiemelkedő a cég tevékenységének vizsgálta: mit is finanszírozunk. A fejlesztési bankok általában az alábbi tevékenységek finanszírozásában kívánnak rést venni, mivel ezek finanszírozása terén mutatkoznak hiányosságok (market failure): 1. ipari kutatás 79: tervezett kutatási tevékenység vagy kritikai vizsgálat új ismeretek megszerzése érdekében azzal a céllal, hogy ezen ismereteket új termékek,

technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztésére vagy meglévő termékek, technológiák, szolgáltatások jelentős javítására használják fel. 2. kísérleti (pre-competitve) fejlesztés 80: az ipari kutatás eredményeinek felhasználása új, javított vagy módosított termékek, technológiák vagy szolgáltatások előállítására vonatkozó tervvé vagy sémává, függetlenül attól, hogy azok értékesítésre vagy felhasználásra fognak-e kerülni, a nem piaci értékesítésre szánt prototípus legyártásával bezárólag. Tartalmazhat továbbá koncepcionális terveket és alternatív termékek, technológiák, szolgáltatások kialakítását mint bemutató vagy pilóta 78 NEFI: Financing innovation and research investments for SMEs: Challenges and Promotional Approaches, 2004, www.nefibe, 20050409 - 18:03 79 Vö. ERP Fond Richtlienien (definíciók), wwwkfwde 80 Vö. ERP Fond Richtlienien (definíciók), wwwkfwde 60 http://www.doksihu

projektek, amennyiben ezek nem kerülnek ipari vagy kereskedelmi felhasználásra. Nem tartalmazza a meglévő termékek, termékvonalak, szolgáltatások, technológiák rendszeres továbbfejlesztését akkor sem, ha ezen módosítások javításokat eredményeznek. 3. olyan kutatási és technikai fejlesztési projektek, melyek célja új, vagy lényegesen javított termékek, eljárások (technológiák) vagy szolgáltatások bevezetését célozzák meg; ide tartoznak még a fejlett B2B megoldások kifejlesztése (eszközök, standard és konkrét megoldások kialakítása) 4. prototípus, pilóta vagy bemutató termékek/készülékek, illetve tesztberendezések létrehozását célzó projektek 5. piaci bevezetés: marketing tevékenység, értékesítési hálózat kiépítése, gyártósor beszerzése 4.112 Kiválasztási kritériumok Az innováció olyan kockázatot hordoz, ami arra készteti a bankokat, hogy a szokottnál is komolyabban vizsgálják meg a finanszírozandó

vállalkozást. A NEFI tapasztalati alapján az alábbi, fenti kockázati tényezők közül kiemelt elvárásoknak kell a kkv-nak megfelelni: - technológiaintenzitás és újdonságtartalom magas foka; - nagy növekedési potenciál; - tulajdonos nagy kockázatvállaló készsége és elkötelezettsége; - üzleti terv megléte; - high-tech, biotechnológia területen való működés. 4.113 Finanszírozandó költségek: Mint arról már volt szó, a hagyományos beruházásoktól eltérően a K+F-nél a soft költségek aránya igen magas. A bankok ezeket a költségeket nem szívesen finanszírozzák, mivel ellenőrzésük, a mögötte lévő teljesítmény mérése problematikus. Innováció esetén fel kell adni ezt az álláspontot, és más eszközökkel kell a mérhetőséget biztosítani, például a mérföldkövek teljesítéséhez kötött szakaszos finanszírozás. 61 http://www.doksihu Innováció esetén az alábbi költségek felmerülésével kell

számolni: 1. cégalapítási költségek: ügyvédi költségek, cégbírósági illetékek, irodabérlés, szükséges irodai berendezések beszerzése stb.; 2. soft költségek (K+F költségek kb 80%-a 81: kutatói bérek, tervezői költségek, stb) 3. tanulmányok készítése: megvalósíthatósági, pénzügyi, ületi terv, marketing terv; 4. külső szakértők, tanácsadók; 5. tárgyi eszköz beszerzés (laboratóriumi berendezések, ellenőrző berendezések, gyártó gépek stb); 6. forgóeszköz finanszírozás; 7. marketing költségek /design tervezés 4.12 Monitoring Az innováció-finanszírozás esetében a kockázat magas volta miatt a monitorálás kiemelten fontos feladat. A cég teljesítményének negyedéves értékelése a projektfinanszírozásnál megszokott eszközök: műszaki és pénzügyi szakértői jelentések igénybevételét igényli. Ezek tartalma ki kell terjedjen az alábbi kérdésekre: beruházási terv betartása, illetve az eltérések

figyelése, műszaki és pénzügyi kérdések együttes taglalása, a kiemelt kockázati tényezők rendszeres ellenőrzése (pl. szabadalmi bejegyzések, piacfigyelés). Indokolt a szakaszos finanszírozás alkalmazása, ez maga is egyfajta monitoring eszközként működik. 4.13 Minősítés - Rating A kkv finanszírozás kockázatainak felméréséhez a cégeket minősíteni kell. A technológia-intenzív vállalkozások minősítése azonban fentiek miatt eltér a hagyományos vállalkozások minősítési eljárásától. Új eljárást és eszközöket igényel A nyugat-európai bankoknál folyamatban van egy ún. tech-rating-tool, azaz egy kérdéslistából álló minősítő szoftver kidolgozása. Az ügyintéző, vagy kockázatkezelő az egyes kockázati kérdések tekintetében kiválasztja az adott listából a megfelelő választ, 81 KSH: Kutatás és Fejlesztés előzetes adatok 2003, Budapest, 2004, www.kshhu, 20050228 62 http://www.doksihu amit a program

értékel. A kérdések összeállítása, megfogalmazása, a válaszok átfogó listájának kialakítása komoly feladatot jelent a bankok számára, egy egységes európai eszköz kialakítása azonban hasznos lehetne, amennyiben figyelembe tudná venni az adott regionális sajátosságokat. 4.14 Szervezeti és működési problémák A banki finanszírozás lehetőségének vizsgálatakor egyéb, a bankok működéséből és struktúrájából származó kérdéseket is szem előtt kell tartani. Egyes kérdések egyszerű technikai problémát vetnek fel, mások azonban ennél mélyebb, szemléletváltást is igénylő kérdések. A problémák kiküszöbölhetők, de legalábbis csökkenthetők, ha a termék kialakításában bevonják a kereskedelmi bankokat is. 4.141 Érékesítési hálózat A fejlesztési bankoknak jellemzően nincs kiterjedt értékesítési hálózatuk, termékeiket, mint erről korábban szóltunk refinanszírozási formában értékesítik. Ez

több kérdést és problémát is felvet az innováció finanszírozása esetében. A bankfiókokban ülő értékesítők végzettsége, illetve az alkalmazottak száma nehézzé teszi felkészítésüket egy ilyen komplex, problematikus finanszírozásra. Már a standard beruházási hiteltermékek esetében is komoly gondot okoz a képzés, a tréning. Sok időbe telne megfelelő rálátásra és megértésre segíteni a teljes hálózatot. Jellemzően ezért ezt a fajta finanszírozást az előszűréstől kezdve egy központi egység végzi, a fiókok feladta a hitelkérelem továbbítása, illetve egy első kontaktus, valamint a számlavezetési feladatok intézése az ügyféllel. A központi egységnek speciális tudásra van szüksége mind az innováció, mind a finanszírozás kérdésekben. A refinanszírozás lehetősége egy mezzanine hitel esetében sok kérdést vet fel, hiszen ez egy még komplexebb, egyrészt hitelezési, másrészt tőkebefektetési ismeretet

kívánó hitelfajta. Ez sok esetben a fejlesztési bank berkein belül maradó termék Refinanszírozás inkább a kései szakaszban használható, standard bankári biztosítékok mellett nyújtott hitel formájában 4.142 Profit centrumok A kereskedelmi banki tapasztalatim során problematikusnak mutatkozott a refinanszírozás tekintetében a jövedelemközpontú banki hatékonyság vizsgálat. A teljesítményt sok helyen kizárólagosan a jövedelmezőségen mérik, mely azonban a 63 http://www.doksihu refinanszírozott terméke esetében alacsonyabb a saját forrású termékeknél. Ezen kívül, a controlling is sokszor hibásan könyveli a megtermelt jövedelmeket: pl. a kihelyezett hitel mögötti forrás beszerzés utána treasurynek könyvelnek egy adott összegű/mértékű jövedelmet. Refinanszírozott hitel esetében azonban a forrást a fejlesztési bank biztosítja, a treasurynek ezzel tennivalója nincs. Továbbá a fejlesztési bankok sokszor a piaci kamatszint

alatt maximalizálják a hiteleknél alkalmazható kamatfelárat, így az értékesítők alulmotiváltakká válnak a termék alkalmazásában. 4.143 Döntéshozatal Az innováció finanszírozása másféle döntési eljárást igényel. Nagyobb arányban kell a külső szakértői véleményre alapozni, refinanszírozás vagy bankgarancia esetében az elsődleges finanszírozó, illetve garancia nyújtójának kell megalapozott döntést hoznia, illetve a kockázatmegosztásának mértékében a finanszírozó intézménynek. 64 http://www.doksihu 5 5.1 Magyarországi lehetőségek Jelen helyzet Magyarországon jelenleg innováció finanszírozás kifejezés hallatán a többség vissza nem térítendő támogatásra gondol, illetve az általam megkérdezettek zöme második gondolatként úgy tartja, hogy ez a kockázati tőkebefektetési társaságok feladata. Ez utóbbi részben igaz is De csak a kezdő vállalkozások esetében Ugyanakkor látni kell, hogy jelenleg e

területen nincs kielégítő tőke jelenlét, a korábban már vázolt okoknak köszönhetően. Az állami beavatkozás ezért mindenképpen indokolt, formájának megválasztásakor azonban körültekintően kell eljárni. Az érettebb vállalkozások innovációja ugyancsak forrást igényel. Eddigi finanszírozó munkám során több kisvállalkozással találkoztam, ahol a megfelelő finanszírozás hiányának köszönhetően a cég eredményei évek óta stagnálnak, illetve külföldi megrendelésektől esnek el, lemaradnak a versenytársaktól. A pénzügyi és vállalkozói tanácsadók, illetve szolgáltatások alkalmazását magam is mindenképpen indokoltnak látom: tárgyaltam olyan céggel, amely nem tudott fejleszteni, mert a cégvezető tudós, a könyveléshez való előkészítést maga végezte, miután korábbi könyvelői jelentősebb összegekkel megkárosították. Egy megfelelő pénzügyes, vagy megfelelő banki pénzügyi szolgáltatás nyújtása inkubátor

jelleggel erőforrásokat szabadítana fel a vállalkozók körében. Egy esteleges képzési, konferencia sorozat segíthetne a hasonló helyzetben lévő, amúgy világszínvonalon termelő kis cégeknek problémáik leküzdésében. Erre egyenlőre nem sok példát látni. 5.2 Innováció finanszírozási stratégia Az innováció banki finanszírozása véleményem szerint egy átfogó koncepció alapján valósítható meg. A koncepciónak figyelembe kell vennie a cégek eltérő életszakaszokban jelentkező eltérő igényeit, a kereskedelmi banki lehetőségeket, és kapcsolódnia kell az NKTH, illetve a kormányzat innováció politikájához. A kapcsolódódás alatt azonban nem függést értek, sokkal inkább a piaci igényeknek megfelelő konstrukciók állam általi elfogadtatását, támogatását. A stratégia kiemelt jellemzője kell legyen a piacorientáltság, azaz a piaci igények számbavétele, a kereskedelmi bankok kapcsolódásának lehetősége, a közpénzek

leghatékonyabb felhasználása. 65 http://www.doksihu Érdemes lenne tanulnunk a tapasztalt nyugat-európai fejlesztési bankoktól, ahol jellemzően a one-stop-shop elvet követik: egy intézményen belül elérhető miden finanszírozási eszköz a támogatástól a tőkebefektetésen keresztül a hitelekig. Az innováció sajátossága miatt véleményem szerint megfontolandó lehet egy külön innováció-finanszírozási részleg kialakítása, akinek feladata a különböző fajta eszközök koordinálása, tanulmányok készítése, képzések szervezése, termékfejlesztési területtel való szoros együttműködés, a technológiai kockázat megítélésének biztosítása külső szervezeten keresztül vagy saját szakember gárdával. 5.3 Állami szerepvállalás Az innováció kockázata indokolja az állami szerepvállalást. Véleményem szerint azonban nem indokolja az extra profit közpénzből történő biztosítását. A támogatások arányának

csökkentése sok országban indokoltnak mutatkozott, az állami források kockázatcsökkentő alkalmazása eredményesnek mutatkozott. A svéd ALMI tapasztalatai azt mutatják 82, hogy az állami ráfordítások legalább 8x megtérülést eredményeznek, és az alkalmazott hitel (mezzanine) konstrukciók átlag 30%-ban voltak sikeresek, azaz a hitelezett cégek ekkora aránya jutott el a termékértékesítésig. A veszteségek tehát csökkenthetők, megtérülés pedig több ágról biztosított: munkahely teremtés, jövedelem adók, stb. Az állami szerepvállalást tehát hatékonyabbá teheti az állami bankkal, illetve más pénzintézetekkel és kockázati tőketársaságokkal való együttműködés kialakítása. A koordináló szerep jellemzően a fejlesztési bankoké, hiszen az rendelkezik kellő finanszírozási tapasztalattal, valamint a piaci igényeket is jobban ismeri más állami intézményeknél. Természetesen szoros együttműködés fenntartása

szükséges mind a fent említett társaságokkal, mind a szakmai szervezetekkel. 5.4 Finanszírozási eszközök Pénzügyi források elkülönítése azonban elkerülhetetlen. Az NKTH több mint 20 mrd Ft fölött rendelkezik, melyből elkülöníthető lenne egy maghatározott összeg egy alap felállítására. Az alap, melynek tőkéjét az állam évente pótolhatja a hitelezési, 82 Prezentáció a NEFI 2004. decemberi Workshopján: Financing innovation and research investments for SMEs: Challenges and Promotional Approaches, 66 http://www.doksihu tőkebefektetési kockázatok csökkentését szolgálná, a német ERP-Startfonds 83-hoz hasonlóan. A KfW 2004 januári tanulmánya alapján 84 a támogatások helyetti hitelkihelyezés egy esetleges kamattámogatással és egy kompenzációs elemmel 1,5 – 20-szoros mennyiségű (összegű) innovációt tenne lehetővé a mai állapotokhoz képest. Magyarországon a kamattámogatás árfolyamgarancia melletti

hitelkonstrukciót jelenthetne, melyre már most is van példa beruházási hiteleknél (pl. ECONOVA hitelprogram.) A KfW tapasztalati alapján egy finanszírozási csomagot lenne érdemes kialakítani mely egyszerre tartalmaz tőke, mezzanine, hitel és támogatási elemeket, melyek részben egymást váltanák ki, részben egyszerre fejtenék ki kedvező hatásukat a cég életében. A német tapasztalatok alapján ugyanis problematikus a kutatási szakasz finanszírozásából a piaci bevezetési szakaszba való átlépés finanszírozása. A kezdő vállalkozások esetén az üzleti, pénzügyi tanácsadók alkalmazása is szükséges. A kockázati tőketársaságokkal való együttműködés, azok re- vagy társfinanszírozása igen praktikus lehet, különösen mint egy bevezető innovációs termék. Itt ugyanis a bank kockázatát jelentősen csökkenti a szakmai befektető jelenléte, az induló költségek ezért alacsonyabbak a bank részéről és upside sharing

alkalmazásával a megtérülés részlegesen biztosítható. További előnye lehet, hogy a kockázati tőkepiacoknak új lendületet adna, vonzóvá tehetné a magyar piacokat a külföldi befektetők számára, több magántőkét mozgatna meg, így elérhetővé téve a 2:1-es magán:állami forrás arányt az innovációs költések tekintetében (ld. Lisszaboni terv) 83 Ld. http://wwwkfw-mittelstandsbankde/mportal/Finanzierung/ d020Beteiligungskapital/ d010EarlyStage/d010ERPStartfonds/d010ERPStartfonds.jsp, 2005-05-05, 01:00 84 Neue Finanzierungsinstrumente für mehr Innovationen http://www.kfwde/DE/Research/Sonderthem68/Innovation30/Inhaltjsp 67 http://www.doksihu Befejezés Az elkövetkező 5-10 évben az innováció várhatóan központi téma marad az EUban. A versenyképesség fokozása, a K+F kiadások kívánt szintjének elérése közép vagy hosszú távú feladat, az ennek érdekében tett lépések lassan hozzák meg gyümölcsüket. Különösen

Magyarországon, ahol az elmaradás nagyobb az EU átlagnál, mind a számok, mind a finanszírozás tekintetében. A kihívásra azonban válaszolni kell, a magyar gazdaság versenyképessége érdekében is, mivel a végbe nem vitt innováció a korszerűtlen technológiából fakadó magyar versenyhátrányt, illetve az agyelszívást is fokozza. Az innováció terén az állami szerepvállalás indokolt, tekintettel a nagy kockázatra, azonban a hatékonyság kritériumát és a magántőke elvárt 2%-os arányának célkitűzését nem szabad szem elől veszíteni. Véleményem szerint az állam elsődleges feladata e tekintetben a piaci rések korrigálása a kockázat átvállalásával (csökkentésével), nem pedig a szereplők extraprofitjának biztosítása támogatások osztogatásán keresztül. Természetesen az extraprofit lehetősége befektetővonzó tényező az innováció esetében is, ugyanakkor több visszaélésre is lehetőséget biztosít, különösen akkor,

ha hiányzik a megfelelő elszámolási, illetve monitoring rendszer. Ez egy fajta szemléletváltást tesz szükségessé a gazdaságban és a támogatások tekintetében: az ingyen pénzforrás kiaknázása helyett felelősségteljes hitelfelvétel. A szemléletváltás gyakorlati megvalósulása a támogatások kiváltása hitel, tőke, mezzanine finanszírozási eszközökkel, melyek egyrészt biztosítják a „támogatás” tőkéjének megtérülését, illetve a kamat és upside sharing révén a veszteségek egy részére is fedezetet nyújtanak. Ez a megoldás az EU elvárásihoz is közelebb áll, nyugateurópában bevett gyakorlat Magyarországon jelenleg nem működik ilyen jellegű finanszírozás, kidolgozása folyamatban van. Remélhetőleg 1-2 éven belül hazánk e téren is behozza lemaradását és felállít egy a magyar innovációt hatékonyan támogató rendszert. Ebben véleményem szerint meghatározó szerepet tölthet be a Magyar Fejlesztési Bank, aki

saját külföldi partnerbankjai tapasztalata alapján a magyar viszonyokra alkalmazva azokat átfogó eszközrendszert tud kialakítani. 68 http://www.doksihu A dolgozatomban igyekeztem bemutatni ennek problematikáját, a kockázatokat és kezelésük módját, a finanszírozási eszközöket, különösen is kiemelve a Magyarországon jelenleg alig ismert mezzaninet, mint az innováció-finanszírozás egyik – általam legalkalmasabbnak ítélt – formáját. Véleményem kialakításában jelentős szerepet játszottak a NEFI-ben szerzett tapasztalataim, illetve ismereteim, ahol a nyugat-európai fejlesztési bankok eljárásmódjait ismerhettem meg. Ezen bankok országaiban 5-10 éve bevezették e termékeket, így releváns információkkal rendelkeznek a problémákról és megoldásukról. A kialakított eszközrendszernek tekintettel kell lennie a támogatni kívánt ágazatok sajátosságaira, konkrét célcsoporttal kell rendelkezzen a vállalkozások

érettségét és technológia intenzitását tekintve is. Máshogy kell egy spin-off cég innovációját finanszírozni, mint egy genetikai mérőberendezések gyártásával több éve sikeresen foglalkozó kkv fejlesztését. Nem lehet továbbá teljesen változatlanul átvenni más országok legjobb gyakorlatát, helyi viszonyokra kell azokat alkalmazni. A kereskedelmi bankok lehetőségei igen korlátozottak az innováció tekintetében, tekintettel a magas kockázatra és az államtól való függetlenségre. Szerepük a passzív számlavezetési, betétkezelési szolgáltatások mellett lehet tanácsadói (pályázatok, hitellehetőségek tekintetében), tölthetnek be közvetítő szerepet befektetők és fejlesztők közt forrás közvetítéssel és adatbázis kiépítéssel, végezhetnek inkubátor jellegű szolgáltatásokat (könyvelési- és adótanácsadás, információs központ), nyugdíjbiztosítói és befektetési területük kockázati tőkebefektetői

lehetőségeket biztosít számukra és vállalhatnak refinanszírozást is, amennyiben az adott országban refinanszírozási lehetőség e hitelcélra adott. Lehetőségeiket behatárolja az állami innovációs garanciaés hitelrendszer Jelenleg számlavezetési szoláltatások és tanácsadás dominál, innovációs hiteltermékkel nem rendelkeznek a magyarországi kereskedelmi bankok. Az elkövetkező 10 évben nagy változások várhatók az innováció-finanszírozás terültén. A kkv-k kegyeiért élesedő harc a kereskedelmi bankokat is nagyobb kockázatvállalásra, és K+F portfolió építésre kényszerítheti. Mindazonáltal ez a tevékenység stratégiailag kockázati tőkebefektetési és állami fejlesztési banki funkció marad. A jövő útja az innovációban rejlik, finanszírozása jelenleg maga is innovációs tevékenységet igényel: új eszközök, módszerek kifejlesztését, járatlan utak felfedezését. Magyarország lemaradása e téren jelentős,

azonban a 2004-ben csatlakozott EU 69 http://www.doksihu tagállamok közt ezzel nem áll egyedül. Mindazonáltal országunk mindig is igyekezett az uniós elvárásoknak megfelelni, így bízvást remélhetjük, hogy 5 év múlva már nem a lehetőségekről és hiányosságokról lehet dolgozatot írni, hanem az elmúlt időszak teljesítményéről, és sikereiről, ez azonban még a jövő titka. 70 http://www.doksihu Felhasznált Irodalom 2004.évi CXXXIV Törvény a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról AWS: Seedfinanzierung für high-tech-unternehmen, (Seed high-tech cégek finanszírozása) Ausgabe:Nr.: 1 – 10/2004, wwwawsgat, 2004-12-02, 19:17 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR: Az európai kutatási térség, Budapest, 2005. február CARL-L VON BOEHM-BEZIG: Neue Formen der Innovationsfinanzierung durch Banken, (Az innováció finanszírozás új – banki – formái);

www.innovationaktuellde/kvl405htm#top, 20050328 CZVETKOV JULIÁN: Kockázati tőke Magyarországon, in Fejlesztés és Finanszírozás 2003/1. szám, Budapest, http://wwwmfbhu/indexphp?pageid=69&num=9, 2005.0410 DR. LIPPÉNYI TIVADAR: A regionális innovációs rendszer kialakítása, 2004 április, http://www.nkthgovhu/mainphp?folderID=466&articleID=3872&ctag=arti clelist&iid=1, 2005.0118, 22:04 EURÓPA TANÁCS, lisszaboni ülése, presidancy conclusions SN 100/00, 23-24 March 2000: http://www.bolognaberlin2003de/pdf/PRESIDENCY CONCLUSIONS Lissabonpdf EURÓPAI BIZOTTSÁG: A european market Place to Link technology ventures and equity fnding EUROMAPLIVE, PART III- section 2, Gap Analysis – funding, (EUROMAPLIVE: Rés analízis) 2004. január, wwweuromapliveiconinnovationde/euromap-III 2pdf, 20050303, 14:52 EURÓPAI BIZOTTSÁG: EU Sixth Framework www.cordislu/fp6/activitieshtm, 2005 április 28,12:23 Programme. EURÓPAI BIZOTTSÁG: European Trend Chart on

innovation: Thematic Report: innovation Financing Covering period: October 2002 – September 2003 (Európai innovációs trend táblázat, tematikus jelentés, innováció finanszírozás, 2002 október – 2003 szept-i időszakra) http://trendchart.cordislu/reports/documents/TR innfin september 2003pd f, 2005.0323-18:32 EURÓPAI BIZOTTSÁG: Green Paper Entrepreneurship in Europe. European Commission, 2003., http://europaeuint/comm/enterprise/entrepreneurship/green paper/ EURÓPAI BIZOTTSÁG: Green paper on Innovation. Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, COM(1995) 688, Commission of the European Communities, Brussels., http://europa.euint/en/record/green/gp9512/ind innhtm, 2005-05-10, 22:51 EURÓPAI BIZOTTSÁG: Guarantees and Mutual Guarantees Best report, 2005 január; http://europa.euint/comm/enterprise/enterpreneurship/financing/docs/guuara tntees best report.pdf,

20050323-19:15 71 http://www.doksihu EURÓPAI BIZOTTSÁG: Investing in research: an action plan for Europe, (Befektetés a kutatásban: Európai akcióterv) http://europa.euint/comm/research/rtdinfo en html, 2005-04-01, 21:22 EURÓPAI BIZOTTSÁG: Kisvállalkozók Európai Chartája, http://europa.euint/comm/enterprise/enterprise policy/charter/indexhtm, 2005.április 28, 11:35 EURÓPAI BIZOTTSÁG: Open Method of Coordination (OMC), Report of the CREST expert group on: SME and Research, Final report – first cycle, (CREST szakértői csoport jelentése: KKV és kutatás, záró jelentés – első ciklus); 2004 június, http://europa.euint/comm/research/era/3pct/pdf/crest-g2final enpdf, 20050323-17:15 EUROPEAN INVESTMENT FUND: SME guarantee facility – Guaranatee policy for Equity Guarantees, Guarantee schemes, (KKV garancia – Tőke garancianyújtási policy -Garancia sémák) 2002 március, www.eiforg, 20050128, 17:57 GKM, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS STRATÉGIAI ÉS

TÁMOGATÁSI FŐOSZTÁLY: Előterjesztés a miniszteri kollégium részére: A kis-és középvállalkozásfejlesztés hosszú távú stratégiája, 2004.szeptember, http://www.gkmgovhu/data/1711/kkv:strat 041026doc, 20050322 -18:52 GRABHERR, OLIVER: Risikokapitalinstrumente im unternehmerischen Wachstumszyklus (A kockázati tőke eszközei a vállalkozás növekedésben); in: Stadler, Wilfried, Venture Capital und Private Equity, Köln 2001, S.29 – 41 (letölthető: www.investmezzaninat; wwwgamma-capitalcom) IVÁNYI ATTILA SZILÁRD, VERES MÁRTA, KOCSI ÁGNES: A kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének javítása az Európai Unióban, in. Gazdasági szerkezet és versenyképesség az Eu csatlakozás után, Pécs 2004. október 2122, 289-295o IVÁNYI ATTILA SZILÁRD: Innovációs folyamatok menedzsmentje / Iványi Attila Szilárd, Hoffer Ilona. – Budapest, Aula kiadó, 2004 - 334 p : ill ; 24 cm KARSAI JUDIT: A kockázati tőke lehetőségei kis-és

finanszírozásában 1997, Budapest, in: Fejleszt középvállalkozások KARSAI JUDIT: Mennyit fordít a kockűzati tőke az innováció finanszírozására, in: vezetéstudomány, XXXIII.évf 200211sz 41-52o KERÉKGYÁRTÓ GYÖRGY: Az egyetemi K+F szerepe az innováció folyamatában, in. Gazdasági szerkezet és versenyképesség az Eu csatlakozás után, Pécs 2004. október 21-22, 271-280 KFW: KfW Mittelstandbank restructures its Equity Finance products, (A KfW Mittelstandsbank átstrukturálja tőkefinanszírozási termékeit), Frankfurt, 2004. október 26 http://wwwkfwde KFW: Neue Finanzierungsinstrumente für mehr Innovationen, (Több innováció új finanszírozási eszközök által), Frankfurt am Main, 2004, www.kfwde/DE/Research/Mittelstan58/Inhaltjsp, 20050324 -1645 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: Kutatás és Fejlesztés előzetes adatok 2003, Budapest, 2004, www.kshhu, 20050228 72 http://www.doksihu MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG: A magyar kis-közepes vállalatok

innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu-2005040312:12 MAGYAR KORMÁNY 2286/2004. (XI17) Korm Határozata A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényhez kapcsolódó intézkedésekről MAGYAR VÁLLALATGAZDASÁGI KUTATÁSOKÉRT ALAPÍTVÁNY ÉS GKI GAZDASÁGKUTATÓ RT: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, Budapest, 2004. augusztus (www.gkmgovhu/data/2280/tanulm 02 01pdf, 20050414 – 19:12 NEFI (Network of European Financial Institutions for Small and Medium Sized Enterprises): Financing innovation and research investments for SMEs: Challenges and Promotional Approaches, (A kkv-k kutatásainak és innovációjának finanszírozása: Kihívás és támogatási eljárások) 2004, www.nefibe, 20050409 - 18:03 NEFI: Financing innovation and research investments for SMEs: Challenges and Promotional Approaches, Workshop, 2004. december 2, nefi@nefibe NIKODÉMUS ANTAL, SCHULZ MÁRIA: Az

innováció ösztönzése technológia-intenzív kisközépvállalkozásoknál, in. Gazdasági szerkezet és versenyképesség az Eu csatlakozás után, Pécs 2004. október 21-22, 280-289o NYITRAI FERENCNÉ: A K+F finanszírozása a fejlett világban és Magyarországon, in: Fejlesztés és Finanszírozás, 2003/3, MFB Rt, Budapest OECD Coneference of Ministers responsible for small and medium-sized enterprises (SMEs): Promoting enterpreneurship and innovative SMEs in a global economy: towards a more responsible and inclusive globalisation, (Vállalkozások és innovatív kkv-k támogatása egy globális gazdaságban: egy felelősségteljesebb és inkluzív globalizáció felé) Istanbul, 2004.június 35, wwwoecdorg/dataoecd/6/11/31919213pdf, 20050227 - 15:19 PERÉNYI ÁRON: Kutatás-fejlesztésen alapuló spin-off vállalatok Magyarországon in. Gazdasági szerkezet és versenyképesség az Eu csatlakozás után, Pécs 2004. október 21-22, 104-11.o PITTI ZOLTÁN: Fenntartható

gazdasági növekedés és a hazai vállalkozások K+F tevékenysége, in. Gazdasági szerkezet és versenyképesség az Eu csatlakozás után, Pécs 2004. október 21-22, 300-312o ROCKET BUILDER: Commercialization Success in Early Stage Technology Companies (Early stage high-tech cégek piacra jutási sikere), 2005.0625, www.rocketbuilderscom/commercialization/RB commercialization june20 04.pdf, 20050423 – 14:15 SZABÓ ZOLTÁN: A kockázati 2004.121514:18 THOMMEN tőke szerepe, , JEAN-PAUL; ACHLEITNER Betriebswirtschaftslehre, Gabler, 2003 Egyéb források: www.investmezzaninat/php www.innovaciohu 2004, , http://informatika.bkehu, ANN-KRISTIN: Allgemeine www.gkmhu www.kfwde 73 http://www.doksihu Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke 1. Kis-és középvállalatok, valamint nagyvállalatok néhány adata Európa 19 országában 2000, Forrás: MVKA és GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 13.o 2. A magyánszektor

vállalatainak szerkezete az EU-19 országban, 2000, Forrás: MVKA és GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 19.o 3. A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (19992002), Forrás: http://www.gazdasagelemzohu/statisztikakhtm, 20050321 4. A működő vállalkozások száma gazdálkodási formánként (1999-2002), Forrás: http://www.gazdasagelemzohu/statisztikakhtm, 20050321 5. A magyarországi vállalatok megoszlása (%) tőkeellátottságuk jellemzői szerint, Forrás: Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 3 fejezet 6. Magyarország a 2003 évi Európai Innovációs Értékelő Táblában, Forrás: MVKA és GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 158.o 7. A magánszektor vállalatainak szerkezete az EU-19 országban, 2000, Forrás: MVKA és GKI: Az EU tagországok

innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 18.o 8. A high tech vállalatok ágazati szerkezete, Forrás: MVKA és GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 19.o (32o) 9. Innováció orientált hitelprogramok, Forrás: MVKA és GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása, 21.o 10. A mezzanine saját- és idegentőke jellemzői, Forrás:www.mezzanineat Ábrajegyzék: 1. Adókedvezmények eloszlása 2000-ben Forrás: Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, www.innovaciohu; 3 fejezet 2. A termékfejlesztés és a piaci értékesítés folyamata Forrás: Magyar Innovációs Szövetség: A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztés, Budapest, 2002, 3. Egymillió lakosra jutó publikáció és belföldi szabadalom Forrás: MVKA ÉS GKI: Az EU tagországok innováció-és kkv-politikájának kapcsolódása,

158.o 4. A magyar kormány innovációs rendszere Forrás: www.nkthgovhu 5. Finanszírozási ciklus Forrás: OECD Coneference: Promoting enterpreneurship and innovative SMEs in a global economy: towards a more responsible and inclusive globalisation, Istanbul, 2004 június, 10.o 8.o 10.o 11.o 12.o 14.o 26.o 31.o 32.o 45.o 46.o 15.o 18.o 26.o 28.o 39.o 74 http://www.doksihu Függelék Fejlesztési bankok innováció finanszírozási eszközeinek összefoglaló táblázata Eszközök Cég életszakasz Pozitívum Üzleti • kis összeg cégalapítás előtt angyal • képessé teszi a céget más magán források kezdő (Business bevonására vállalkozások angel) • segíti az ötletek megvalósulását 2-3 éves • magyar kreativitás (szintje magas) hazai múlttal bíró kiaknázása: szellemi tőke megkötése cégek • előszűrő funkció a finanszírozáshoz Egyszerűbb folyósítás Kockázati szint ismert Szélesebb alkalmazhatóság Alapkutatás csak ebből

finanszírozható • közvetlenül azt támogatjuk akinek szüksége van rá Vissza nem térítendő támogatás Hitel (kkvknak) - bármely életszakaszban Tőke befektetés - cégalapítási fázisban - induló/kezdő vállalatok • • • • EIF garancialehetőségek Nem igényel biztosítékot Rugalmas felhasználás upside sharing Mezzanin e Minden szakaszban: - cégalapítás - induló/kezdő - érettebb cégek • • • • rugalmas felhasználás tőke és kamatfizetés a cég eredményességétől függ biztosíték nyújtását nem igényli alárendelt hitel, ami más piaci források bevonását - érettebb cégek esetében: eredményesen gazdálkodó, piaccal és bevétellel rendelkező cégek Negatívum • alacsony realizálódás: több támogatás mint megvalósuló projekt Egyéb megjegyzések • akár virtuális piac kialakításával: befektetők / angyal cégek / ötletgazdák összekapcsolása; kapcsolódó médianyilvánosság finanszírozása

Alkalmazott (ipari) K+F esetében nem hatékony Monitoring hiánya • biztosítékot igényel: ettől félnek (kockázat nagy) • nagyobb, érettebb cégek finanszírozására használható inkább • kamatfizetés és tőketörlesztés folyamatos (forrás kivonás) • a fejlesztés időigényes (futamidő hosszú) • korlátozottabb igénybevétel a tőkéhez / mezzanine kölcsönhöz képest • mezzaninéhez képest szigorúbb felhasználás • nehezebben vállalják a cégek (tulajdon átadás) Elsősorban új termék piaci bevezetésénél alkalmazható • Új konstrukció Magyarországon (tapasztalat hiánya) Nyugaton elterjedt eszköz, ötvözi a tőke és hitelnyújtás előnyeit Lehetséges kombinálni más eszközökkel: pl. mezzanine-vel, hitellel, garanciával 75 http://www.doksihu növekedés finanszírozására Kockázati tőkebefekt ető társaságo k refinanszí rozása (hitel) - elsősorban induló/kezdő cégek támogatására Tőkegara ncia -

elsősorban induló/kezdő cégek támogatására teszi lehetővé • növekedés finanszírozás eszköze • kezdő cég tőkevonzó képességének növelését segíti • upside sahring • magán tőkét mozgósít a közpénzek mellé • a teljes futamidő alatt biztosított a kamatfizetés a cég portfoliójába tartozó más vállalkozásaiból eredő bevételekből • serkentőleg hat a kockázati tőke piacra • nagyobb szakmai tudás/ előszűrési képesség, management tanácsadás • know-how átadás • EIF garancialehetőségek • nem köt le forrásokat, csak kompenzáláskor • limitálható keret: kockázat mértéke is limitált • mértéke függhet a kkv kockázati szintjétől (korától, pl kezdőknél nagyobb) érintett ágazattól • a KTT társaság érdekkörébe eső cégeket • Kiegészítő forrás a támogatja inkább kezdő vállalkozásoknak • a realizált haszon külföldi tulajdonos • Fix kamat / esetén az országból távozik

kamattámogatás • biztosítékolás kérdése • Kiegészíthető tartozás elengedési kötelezettség vállalással vagy garanciával • nem pumpál addicionális forrást a fejlesztésbe • elsősorban VC társaságok felé alkalmazott eszköz 76