Hadászat | Középiskola » Szűcs Imre - Túlélés és rend

A TÚLÉLÉS ÉS A REND Szűcs Imre nyá. mérnök alezredes Hogyan lehet túlélni olyan helyzeteket, amikor nagyon valószínű a fizikai megsemmisülésünk? Nem tudhatjuk, hogy mennyire, mikor, hol vagyunk veszélyeztetve olyanok részéről, akiknek sem a s aját, de különösen a mások élete nem drága. A jövő megsejtését még az is nehezíti, hogy nem tudjuk veszélyeztetettségünk okát sem, hiszen mi nem akarunk senkinek ártani, inkább vagyunk segítőkészek, mint ellenségesek. A túlélés alapszabálya: ne legyél rossz időben rossz helyen, ott (ahol elpusztulhatsz, vagy megsérülhetsz). Ez függ a veszély természetének kiterjedésétől, a megfelelő menekülési út tulajdonságaitól, hogy nagy távolságra, a lehető leggyorsabban kell menekülni, vagy csak el kell hajolni a veszély elől. Ezért folyamatosan figyelni kell a környezetünket A teljes pusztulás, amelyet senki nem élhet túl egyértelmű helyzet, de szerencsénkre a helyzetek sokszor

adnak esélyt a túlélésre, és ez lelki, testi, tárgyi felkészüléssel növelhető. Az esélyt ki kell használnunk, meg kell fognunk minden lehetőséget. Ezek: 1. Lelki felkészültség: a legfontosabb, mert milyen esélye lehet annak, aki a v eszélyre dermedt merevséggel, összeomlással, sikoltozással, pánikkal reagál? 2. Testi felkészültség: a túlélés másik lényeges eleme, mert milyen esélye lehet annak a gyors mozgást igénylő menekülésre, akinek a kényelmes karosszékből felállás is gondot jelent? 3. Tárgyi felkészültség: ha sikerült az első csapást túlélni, honnan lesz ivóvíz, élelem, takaró, eszköz, ami szükséges lenne? Miért beszélünk túlélésről? - azért mert az életünket, egészségünket, vagyonunkat, naponta veszélyeztetve érezzük. Egyre több veszélytől félünk, hogy bekövetkezik, és tehetetlenül állunk, mert nem rendelkezünk azokkal a jártasságokkal, felkészültséggel, eszközökkel, amelyekkel

szeretteinket és magunkat megmenthetnénk, vagy csökkenthetnénk az események hatásait. Okolhatjuk magunkat, hogy rendelkeztünk minden eszközzel, csak azokat a létfontosságú pillanatban nem találtuk, vagy nem voltak működőképes állapotban (nem voltak feltöltve üzemanyaggal, akkumulátoruk lemerült) - vagy volt minden, de semmi sem működött, vagy működött volna, de egyikünk sem értett a kezelésükhöz! A túlélést vizsgálhatjuk az egyén, egy család, egy közösség vagy nép, vagy akár világméretben az egész emberiség vonatkozásában. Csak a méretekben van eltérés Mert minden esetben közös, hogy a túlélés alapja a tanulás, a t anultak alkalmazása és a r end. A tanulás az ismeretek megszerzése, a m egtanultak gyakorlása, akár készség szintig, és fenntartása egész életünkben. A fentiekhez olyan képzésre van szükség, mely nem profiknak szól, hanem azoknak, akik a sok, napi gondjuk és bajuk mellett, a családjuk megóvása

érdekében hajlandók néhány órát, napot, vagy a megváltozott életmódjukkal több időt is rászánni. Akiben rend van, rendet tart maga körül. Akiben nincs rend az mindig lázasan keresgéli azt a valamit, ami éppen kellene, de mire megtalálja, alkalmazásával többnyire elkésik. Ha a túléléshez szükséges tevékenységet életveszélyes helyzetben kell elvégezni, amikor a váratlanság, a bekövetkező esemény által kiváltott sokkoló hatás még súlyosabbá teheti a helyzetünket. Amikor a szükséges mozgás, helyváltoztatás vagy megfelelő eszközhöz időben hozzáférés élet-halál kérdése; a tevékenységhez nincs meg a kellő erő, jártasság, az eszköz alkalmazásához nincs meg a kellő gyakorlat, nagyon kicsi lehet a túlélés esélye. 2 A rend arra való, hogy általa uraljuk a teret és időt. Uraljuk a szűkebb és tágabb környezetünket. Az egy nyúlásra kezünkben legyen a kellő, biztonsággal kezelhető eszköz melynek

segítségével azt a környezetet hozhatjuk létre, amelyben jól és biztonságban érezzük magunkat. A túlélést segítő eszközök többsége fegyver, vagy szerszám. A fegyver többnyire nagy hatású, vele ezért különös figyelemmel kell bánni. A gyakorlatlan kézben minden fegyver nagyon veszélyes, a legveszélyesebb, a túlzott önbizalmú, alkoholtól befolyásolt, vagy gyermek kezelőjére bízott fegyver. Az jellemzi az igazi fegyveres embert, hogy a fegyverét nagyon hamar tűzkésszé képes tenni, de nagyon nehezen süti el, a fegyvert hatásosan alkalmazza és lehetőleg nem öl. Gyakorlatlan kézben a kés (főleg a hosszabb pengéjű, például a bozótvágó kés) is lehet veszélyes. Többször előfordult már, hogy a nagy önbizalmú ember az új „macsétájának” mutogatásakor, nagy suhintással a s aját lábába vágott bele. A fegyver gyakorlatlan kézben sokszor nagyobb veszély arra aki fogja, mint aki előtte áll. Harcművészeti,

bemutatókon, filmekben láthatók olyan mozgások, eszközökkel vagy eszközök nélkül, amelyeket csak sok éves gyakorlással lehet megtanulni. Az európai átlagember ezek megtanulására nem tud sok évet, de még sok napot sem áldozni. A véleménye: „na ezek is mindent csinálnak csak dolgozni ne kelljen”. Kérdés: alkalmas lehet az a k éz számítógépen írásra, amelyik tégla, deszka törésére, ellenfél leszúrására van kiképezve? Az európai átlagember puszta kézzel még egy legyet is nehezen tud elkapni, a papírt még kis távolságból is a kosár mellé dobja, nehezen tudja egy ember, vagy egy állat (akár a s aját megvadult háziállata) támadását is kivédeni. Nemcsak azért mert az ereje kevés, de ügyetlen, lassú, határozatlan, akaratgyenge, fél és még a szükséges fegyver sincs kéznél, nem tudja hová tette, de ha nála lenne is hatásosan képtelen használni. Benne van a félelem: ha használja mi lesz azután? Mindenből csak baj

van! Az ember tele volt és van félelmekkel. Régen az ismeretlen, ártó erőktől félt, napjainkban az ismert erőktől is, talán azoktól még sokkal több oka van a félelemre. Nemrég még szlogen volt az, „leigázzuk a természetet”. Leigázni nem tudtuk, de a tönkretételéhez a legjobb úton járunk. Az USA a II Világháború után több mint ezer nukleáris robbantást hajtott végre, ebben a szovjetek sem tétlenkedtek, hatásuk azóta már szétterült a Földön. Nem tudták mit tettek, és mit tesznek! Az emberiségnek olyan betegségei vannak, amelyek régen ismeretlenek voltak, velük kapcsolatban máig nagy a titkolózás. Régi igazság, az ellenséget nem legyőzni kell, hanem túlélni. De mi van akkor, amikor az ellenség maga a felséges, rettegett erejű, szándékaiban eléggé ki nem ismerhető Természet. A Természetben előforduló jelenségek, a földrengés, vulkánkitörés, tájfun, szökőár, villámcsapás, meteorit földfelszínbe

becsapódását, annak erejét és hatását felfogni sem tudjuk, bekövetkezésük megakadályozására nincs lehetőség. Egyedül néhányuk többé-kevésbé megbízható előrejelzésére vagyunk képesek. Az előrejelzésnek csak akkor van értelme, ha létezik olyan információs rendszer, amelyik képes a veszély előrejelzését időben a veszélyeztetett területekre, az intézkedésre jogosult személyekhez, vagy a l akossághoz eljuttatni. De igazán csak akkor van értelme, ha a 3 megbízható előrejelzést a felhasználók komolyan veszik. A többnyire szűk felkészülési időben a lehetséges és szükséges védelmi tevékenységet elvégzik. Az előrejelzések legtöbbször nem tudják pontosan megmondani, hogy a várt hatás mikor, vagy mennyi idő múlva (egy óra, egy nap?) következik be. A vaklárma veszélye is jelen van, nagy tömegek mozgatása, például egy város kiürítése nagyon sokba kerül. Ki vállalja a felelősséget, és ha nem lesz semmi?

A közelmúltban nagyon sok katasztrófafilm készült, amelyek készítői szinte minden elképzelhető természeti csapást feldolgoztak már. A rendezőtől függően a látványtervezők sokszor vették semmibe a fizikai törvényeket. A katasztrófák bemutatásakor, vagy a hatásokban nagyságrendekkel tévedtek, a „tegyetek oda még egy kis füstöt, sok lángot akarok, robbanásokat!”, rendezői utasítások sokszor torzítják a valóságot. A főhős soktíz emeletet zuhan, vagy nagyon magasról esik vízbe, hogy azután jól fésülten, hófehér inggallérral a hősnőt magához ölelhesse a „the (happy) and” kiírása előtt. A néző látványt akar, harcot, szerelmet mert, ha nincs megfelelő keveréke a cselekményben, nem jön be az utcáról. Az akciófilmekben a jó főhős egyetlen pisztolylövésére a gépkarabélyokkal felszerelt rosszak tucatjai esnek össze. A valóságban a halálos sebet kapott ember sokszor képes még hosszú percekig harcolni.

Nagyon nehéz megmondani, hogy mire van szükségünk a túléléshez, mert nem tudhatjuk hogy egy támadás, vagy katasztrófa milyen helyzetünkben ér minket. Legvédtelenebbek talán alvás közben vagyunk. Milyen gyorsan játszódik le a katasztrófa, mi milyen hamar ébredünk, mennyi idő alatt vagyunk cselekvőképesek? Ott van-e mellettünk a mentőcsomag, vagy valamelyik szekrényből kell kikapnunk kifele haladtunkban. Mi van, ha a katasztrófa nem otthon ér? Munkahelyre menet jövet nem biztos, hogy célszerű teljes túlélő csomaggal közlekedni (elég furcsán nézne ki), de minek kell mégis velünk lenni? Mi van akkor, ha velünk van a védelmünkre szoruló gyermekünk, akinek más - más kora, más törődést igényel? A cumis üvegtől, a szelet nápolyi, csomagolt szendvics, minden előfordulhat. Hölgyek, tessék vizsgálatot tartani a „kukában”, mert sok női táskának jogos az ilyen elnevezése. Biztos, hogy azokra a dolgokra van szükség, amik benne

vannak? Ha meg tényleg kellenek, gyorsan elő tudják kapni az éppen szükségeset? Minden élethelyzetre nem lehet megoldást javasolni. Mindenkinek más az életvitele, mást tart fontosnak, ezért az általánosítható dolgokból kiindulva, az egyéni változatokat mindenkinek magának kell kialakítani. Földrengés Rémálom (forgatókönyv) Szereplők: bármelyikünk, a család Helyszín/szín: hálószoba/gyerekszoba, sötét és hideg éjszakán; A szereplők (vagyis mi): gyanútlanul alszunk; .furcsa zajok keletkeznek, morajlás, megmozdulnak a falak,. az akváriumból kiömlik a víz, összetörik a földre zuhanó vázákkal, faliórával, együtt, .az ablakok betörnek minden tele lesz üvegszilánkkal, hullik a vakolat, a portól, füsttől látni se lehet, . a villanykapcsolók nem gyújtanak ki fényeket, mindenki nagyon rémült, sikít sír, imádkozik, káromkodik vagy megdermed- pánikhangulat alakul ki. 4 Amikor magunkhoz térünk, ha túléltük, azt

látjuk, hogy hamarosan nem lesz sem villany, sem víz, sem gázszolgáltatás. Emésztő kérdés: na most mihez nyúlhatunk? A gyereknek enni, inni, aludni kell. Jó lenne valahol meghúzni magunkat, száraz ruhát is váltani kellene Ekkor az igazi Főszereplő: akinek a szavára, parancsára a többi szereplő gondolkodás nélkül (begyakorolva?) cselekszik. - Nem vitatkozik, nem mond ellent, nem kezd el hisztériázni, nem kap sírógörcsöt, nem kezd mást okolni, sem saját magát, az Istent, ördögöt, hanem cselekszik gyorsan, hogy mire a második rengés jön, már ne legyenek az épületben amelyik rájuk dőlhet, hanem védett helyen és együtt. Tekintsük át az eddigieket és állapítsuk meg, hogy mi kell a t úléléshez? A túléléshez szerencse kell! Szerencse, hogy az épület már az első rengésre ne dőljön össze, maga alá temetve és megölve mindenkit. Szerencse, hogy van elég idő cselekedni, menekülni, túlélni! Szerencse, hogy van egy értelmes

szó, utasítás, túlharsogva a természet hangját (esetleg még zseblámpát is gyújt) amely így szól például: mindenki fogja a csomagját és irány a kert, a tér. indulás! De az utasítás/parancs tartalma kibővülhet avval: hogy ki vagy kik menjenek elsőnek, ki kire vigyázzon, ki kinek segítsen, de olyan kell legyen, hogy akiknek szól megértse, végrehajtsa a f élelem és a r endkívüli helyzet hatása ellenére is. A sokkhatás, a dermedtség azután következzen be, miután már mindenki biztonságos helyen van. Ezután kezdődnek a problémák - mert problémái csak a túlélőknek vannak! Az első ilyen probléma: nincs csomag! - hiányoznak azok az eszközök, anyagok, felszerelések, amelyek a túléléshez kellenek - benn maradtak a l akásban, vagy nem lettek beszerezve, készletezve, gyakorlati alkalmazásukra nem készült fel senki. Nincs előzetes megbeszélés, begyakorlás senki nem tudja mihez kell kezdeni? Amikor szó volt róla, beszerzésük

avval lett törölve, hogy „ilyenre nem költünk, velünk semmi rossz nem történhet”. A túlélésről mindenkinek más juthat az eszébe, de azt hiszem mindenkinek az, hogy ő túlél olyan helyzeteket, amelyeket másoknak nem sikerül. A túlélésnek talán legnagyobb segítője a szerencse, amelynek lehetnek tőlünk függő összetevői is. Például milyen szerencse, hogy ki tudtuk bontani a minket elzáró falrészt, mert ott volt a csákány, a lámpa meg minden olyan eszköz, ami kellett. Lehet az is, hogy azok nem véletlenül voltak ott, mert valaki számított rá, hogy baj esetén azokat ott kell alkalmazni. A túléléshez, ahogy egy országnak úgy egy családnak is anyagokra, eszközökre, alkalmazásukhoz gyakorlott emberekre van szükség, a méretek eltérők az elv azonos. Hány alkalommal fordult elő, hogy valamilyen munka elvégzéséhez összegyűjtöttünk minden eszközt és anyagot, kezdenénk a munkát csak a szemüveget nem találtuk? Aki nem jól

lát annak katasztrófa helyzetekben is a legfontosabb a szemüveg, vagy azok a protézisek, amelyek nélkül már nem tud meglenni. Az eszközöknek fontossági sorrendje van a feladatok megoldásában, amelyeket a konkrét helyzet határoz meg. A túlélés tanulása: • helyzetfelismerés tanulása, gyakorlatokkal • kivédési helyezkedések, menekülési gyakorlatok • felkészítések lélekben, fizikailag, rend tanulása • eszközök, amelyek környezetünkben találhatók, és alkalmasak a védelemre • táplálékok, melyek alkalmasak tartós tárolásra 5 • • • • tájékozódás városban, és természetben tréningek az erőnlétünk felmérésére és javítására kapcsolattartás fény- és hangjelekkel táborozás, egészség, lelki egyensúly, jó érzések élmények gyűjtése. Afelkészülést kezdjük fohásszal: add meg Uram, hogy életünkben, családomnak, szeretteimnek és nekem az így szerzett tudásra soha ne legyen szükségünk! A

rendről, amely a Túlélés egyik fő eszköze A rend folyamat A rend lehet belső és külső, fennálló és folyamatosan változó, de a mindenkori létezésünk fontos alkotója. A rend megteremtése és folyamatos alkalmazása, tevékenységünkben a következetesség, teszi lehetővé a részünkre fontos eszközök gyors elérését, az ütközésmentes mozgásunkat. A renddel lehet elkerülni a „hová tettem a szemüvegem, a kulcsom a , mit is felejtettem el(?) mindennapi, sok időt elrabló és idegesítő helyzeteket. A rend: 1. szabályos, a követelményeknek megfelelő állapot; egymás mellett v mögött álló személyek v. tárgyak előre meghatározott, szabályos, célszerű sora, helyzete Ez van az Új magyar lexikonban (1961.) Ennél a Rend fogalma sokkal bonyolultabb. Mert hová soroljuk be a Természet Rendjét, amely nagyon is létező, mint az ár-apály, a Hold járás a v áltozásaival, a N ap járása a fogyatkozásaival, az évszakok, a Földön a

különböző növények vagy állatok előfordulása. Nem biztos, hogy ismerjük a Természet rendjének minden elemét, sőt biztos, hogy nem, mert nem avatkoznánk be folyók, tavak megváltoztatásával, hogy eredményül elsivatagosodást okozzunk. Ki tudja, hogy a globális felmelegedésben mennyi részünk van? Hová sorolhatjuk be a Társadalmi rendet, mely különböző korokban más és más? De tevékenységünkben figyelembe kell vennünk, mert társadalmi korlátainkat nem, vagy csak nehezen léphetjük át. Ha viszont segítségre van szükségünk, a fennálló rend segít/vagy nem szervezeteivel. Nagyon sokfajta rend létezik, ezek lehetnek tőlünk függetlenek, amelyeket meg kell tanulnunk, ha alkalmazni akarjuk szolgáltatásaikat. Aztán van a tőlünk függő rend vagy rendetlenség, amelyet magunk világában alakítunk ki. A rend más a Föld különböző zónáiban, különböző vallások (iszlám, ortodox, keresztyén, sinto, stb.) által lefedett részeken,

a bőség vagy éhség területein A területi fejlettség különböző történeti időszakoknak felel meg, és más rend szerint működik a rajtuk létrejött társadalom. A történelem során nem élt még ember, aki meg tudta mondani, hogy korának társadalma hogyan működik, abban milyen rend van, és azt hogyan lehet legjobban működtetni. 6 A túlélés esélyének növeléséhez az egyik legfontosabb a Rend megtanulása, alkalmazása. Ezek egyike, ha nem legfontosabb a saját belső rendünk, a környezetünk rendje, és annak a rendnek megtanulása, amely a Természetben létezik, amely az emberi Világban létezik, melynek része vagyunk. Hogyan tudná valaki előre meghatározni a szabályos, a követelményeknek megfelelő állapotot; az egymás mellett vagy mögött álló személyeknek vagy tárgyaknak célszerű sorát, helyzetét, vagy a társadalomba illesztését, akiben belül nincs meg a szükséges és tanult rend? Vagy, amikor különböző (működő,

vagy valamiért nem működő) rendszereket vizsgálunk, tanulmányozzuk azok elemeit, az elemek kapcsolódását, a működésükbe különböző részeik mikor, milyen feltételek teljesülésekor lépnek be. Ekkor is valamilyen rend meglétét (vagy hiányát) keressük. Vizsgáltuk-e már, hogy mennyi időnk telt el avval, hogy valamiket kerestünk, de saját és környezetünk rendetlensége miatt nem találtunk; rossz raktár, rossz termének hibás polcán kerestük, vagy csak letettük valahová aztán elfelejtettük, vagy letettük nem felejtettük el, csak valaki odébb- vagy eltette és nem szólt róla. Ilyenekkel nagyon sok hasznos idő és energia telik el az életből. Na de ki nem kereste még a szemüvegét, pedig ott ült rajta, vagy a homlokára volt tolva? Hányszor fordult elő, hogy megvettünk valamilyen (csodálatosnak hirdetett) eszközt, betettük egy dobozba, hogy na majd itt lesz a helye, aztán amikor kellett volna nem találtuk meg. Lehet, hogy egy barát,

vagy mesterember járt arra és volt-nincs! Ne engedjünk ilyeneket a szerszámaink közelébe, ragad a kezük, szerintük „a szerszám- és könyvlopás bocsánatos bűn” (szerintem is az)! Az idők folyamán az ember annyi vacakot gyűjt össze, a „jó lesz még” valamire megjegyzéssel, hogy egy idő után már létezni sem tud tőlük. Ez még nem lenne baj, de a ritkán, vagy sosem használt dolgok keverednek a gyakrabban használtakkal, aztán már egy át nem látható „filléres emlékeim” az egész. A tárolásban nincs logika, használati fontossági rend. A rendszeretet nem lehet öncélú, nem eredményezhet folytonos takarítást, „állandóan rámolok, a rendrakással vagyok elfoglalva, mégsem találok semmit” soha nem érek a végére állapotot. Vagy most már rend van, de rosszabb, mint előtte Mi lehet az oka? Nem a belső rendünk logikája szerint lett a rend kialakítva, hanem ötletszerűen. Túl sok eleme van a rendezni valóknak,

egyszerűsíteni kell. A lényeg, csak a tényleg szükséges elemeket kell megtartani, és alkalmazás szerint rendezni, a többi mehet egy vagy több nagy dobozba, ládába, majd az utódok kidobják, vagy ha mégis kell, megkeressük. Ha valamilyen (feljegyzett) logika szerint rakjuk el a lomot, könnyebben megtaláljuk, amit keresünk. A rend kialakítása A rend kialakítása nem egyszerű feladat, mert logikus felépítésűnek kell lennie. Egy része lehet személytől függő, mert más a férfi és más a nő rendje, más a rendje a balkezes és más a jobbkezes embernek. A rend nem személytől függő részét minden érintett által el kellene fogadtatni. Ezt viszont meg kellene határozni, és tanítani kellene az iskolában Ott azonban nem tanítják, mert nincs ilyen tantárgy, vagy az sincs eldöntve, hogy melyik tantárgy keretében férne el. Elemeiben biztos megtalálható a biológiában a növény-, vagy állatvilág felosztásánál, a fizikában, a

mértékegységeknél, a különböző jelenségek egymásra hatásának vizsgálatakor. 7 A rendet mindenkinek, a tanultak alapján, megfelelő logikával, magának kell kialakítani, példák, analógiák alapján, lehetőleg még gyermekkorban, azt kell egész életében betartani, és a beálló változásokhoz igazítani. A rend az elemek, kapcsolódások sorrendisége nélkül nem létezik, folyamatosan kell dönteni, hogy mi az előbbre való és mi ér rá később; mit kell feltétlenül elvégeznünk és mi h agyható el. A tárgyainkat milyen logika alapján, hogyan rendezzük el, hogy szükség esetén azonnal hozzájuk férhessünk. Az időnk és idegeink ne a keresésben merüljenek ki. Ki végzett már olyan kísérletet, hogy ha az élete megmentéséhez el kellene dobálni a személyes tárgyait, mit d obna el utoljára, utolsó előttiként, és meddig tudna a tárgyak számolásában eljutni? Hány tárgyat tudna megnevezni? Szerintem hat felett már akadozna a

számolás. Mert vegyük például: utolsónak dobnánk el a szemüveget, utolsó előtt a bicskánkat, előtte a pénztárcát (hitelkártyát), igazolványt azelőtt mit is? Talán meg is lenne azoknak a tárgyaknak a köre, melyeknek mindig és azonnal elérhetőnek kell lenni. A rend megteremtésének egyik eszköze a jegyzetelés, valamilyen előadás/közlés olyan módon rögzítése, hogy az később pontosan felidézhető legyen. A könyvtárban a jegyzetelésnek van Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) szerinti száma, de nincs mögötte mű. Ugyanez a probléma a f ontos részek kiemelésével, a cer uzával-tollal olvasásnál. Nem jó az a kiemelés, ahol többségben vannak a kiemelt részek! Könyvtári könyvekben különösen rondák. A rend létezésének előnyei: - a számunkra fontos eszközökhöz való könnyű, azonnali hozzáférés; - a különböző feladatokhoz beszerzett eszközök, előtervezett dolgok (például: utazáshoz, túrához) megfelelő

előtalálása; - az általunk leírt dolgoknak mindenki számára érthetővé tétele; - az általunk olvasottaknak, mindenki által ismert kiemelésekkel, könnyebben feldolgozhatóvá tétele; - a környező világ jobb ismerete, figyelése; - a helyünk ismerete, térben és időben; - a rend nyugalmat, örömet ad (feng-sui). A rend létezésének hátrányai: - eszközigényes a rend folyamatos fenntartása (dobozok, táskák, címkék, listák, leltári jegyzékek, ládák, jó memória, esetleg elektronikus nyilvántartás kell hozzá); - a folyamatos karbantartást igényel, mert hiába veszünk elő rövid idő alatt egy eszközt, ha annak akkumulátora le van merülve, mozgó részei rozsdásak vagy be vannak ragadva; - nem lehet a környezetünkben rendetlen, vagy olyan személy, akiben a miénktől eltérő rend van (aki forgószél-szerűen rak rendet, takarítás ürüggyel); - a rend eltúlzott szeretete könnyen válik beteges takarítási, rámolási kényszerré

(jaj a szőnyegrojt már megint), ügyelni kell, hogy ne legyen az. A rend tanulása 8 Honnan tudhatjuk, hogy szükségünk van a rend tanulására? A jelekből: a lakáskulcs, a gépkocsi indítókulcs nem kerül mindig elő. A zsebünkben keressük a gyufát, zsebkendőt, telefonkártyát és nem egy nyúlással vesszük elő. A rend megtanulásának alapvető helyei: a család, az óvoda, az iskolák, kollégiumok, a fegyveres testületek kiképző bázisai. Ideje: mindig, amikor bennünk vagy környezetünkben új rendet kívánó változás van. Valamikor az elemi iskolában még tanultunk egyeneses ülni, hátratett kézzel, összezárt lábbal, mozdulatlanul, fegyelemmel, nagyon kevés mozgással a t anítóra figyelni. A szamárfülek nélküli füzet, tankönyv szigorú követelmény volt. Most is így van? Mert a rend tanulása evvel kezdődik. Az iskolák tanítják ezt, vagy a tanítókra van bízva? Hány anya kesergett már gyermeke szemétdombját nézve: „bár

vinnének már be katonának, ott majd megtanítanának magadról gondoskodni” - pedig helyes neveléssel ezt neki kellett volna a gyereknek (már nagyon kis korától) megtanítani, betartani, de lehet, hogy maga sem képes rá. A gyermeki válasz sokszor az:„a zseni uralkodik a káoszon”, csakhogy a zsenik sokkal ritkábbak, mint a rendetlen emberek. A katonai rend megteremtésének előnye, hogy a kiképzendők, csak a szükséges felszereléssel rendelkeznek, azok málházása, elrendezése, készenléti és hord helyzetben tartása pontosan megtervezett és kipróbált, szigorú követelmények szerinti, átlag harcossal könnyen megtaníthatók. A felszerelés összes tömegének szigorú felső korlátja van Hazánkban a sorozott hadsereg, és vele a k atonás nevelés megszűnőben van, professzionista hadseregünk lesz, így már megszűnik a tömegek kiképzése. A rend/rendetlenség történetéből Az ember szeretne a világában a legjobban élni. Ez a világ lehet

szélesen értelmezhető vagy szűkebb, attól függően mekkora része van hatással a benne élőre. A világmindenség rendje az ember részére csak a megsemmisülés (meteor közelít) fenyegetésekor fontos, egyébként észre sem veszi a létezését, csak egy térben és időben többé-kevésbé behatárolható része érdekli. A földi mértékek a fenyegetettségtől, a szomszédságtól függők. A történelem hemzseg az olyan esetektől, amelyekben az egyik nép fejlesztette a környezetét, a másik meg a tervezett rablásra fejlesztette hordáit. Többnyire (nézve a rengeteg romot) a rabló hordák győztek A régészek sokszor találkoznak egymásra épült városokkal, ahol látható, hogy a korábbit tűzvész pusztította el. Az sokszor vitatott, hogy a tűzvészt, rombolást mikor és mi okozta, ember vagy természet. Ezen a tájon virágzó város, vagy birodalom volt, na de meddig? Mi okozta a pusztulását? A lakosai mit n em vettek figyelembe a túléléshez?

Milyen rend kialakítását hanyagolták el? Az is lehet, hogy a l akói az építéshez értettek, de a védelemre alkalmatlanok, vagy kevesen voltak. 9 Volt egy gazdag város, amelyet áthatolhatatlan mocsár vett körül, a lakók lecsapolták, mert sok volt a szúnyog. A szomszédos nép felfedezte, hogy mocsár nélkül a város védtelen lett, kirabolta, lakóit leölte, vagy rabláncon elhurcolta. A mocsár lecsapolása jobbá tette az életet, de nem számoltak a rabló szándékú szomszéddal. Nem látták, hogy a v édelem feltételei megváltoztak. A mocsár helyett más védelemre lett volna szükség A rendünk kialakítása Először a belső rend kialakítása szükséges (ez annyira összetett feladat, hogy egy másik helyen lehet csak kifejteni) ennek alapján a szűkebb, majd bővebb környezetünk átalakítása következik, utána már csak a folyamatos illesztése szükséges az élet változásaihoz Kezdjük a körülöttünk levő okmányi rend

kialakításával A papírok szétválogatása mindig utálatos dolog volt, itt fordult elő legtöbbször a hová is tettem állapot. Cél az egyszerűsítés, az összegyűjtött halmot osszuk fel négy (vagy tetszés szerinti, de nem nagyszámú részre, ezek lehetnek: 1. Aktuális papírok, amelyek folyamatosan (vagy egy-két hónapon belül biztosan), kellenek. Például: bank-automaták igazolásai, kártyás vásárlások elismervényei, színházjegyek, bérletek, valamilyen kedvezményre jogosító kártyák, papírok. 2. Háztartással, fenntartással kapcsolatos iratok: ezek évente 1-2 alkalommal kellenek; Például: gépjármű karbantartásával, szervizelésével kapcsolatos iratok, a gyerek iskolai papírjai, munkahellyel kapcsolatos papírok, jótállások, jövedelemadót érintő bizonylatok. 3. Tartós iratok, amelyek soha-, vagy bármikor kellhetnek Például: születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonatok, végrendeletek, útlevelek, ADÓ igazolvány,

TAJ-kártya, élet- vagy nyugdíjbiztosítással kapcsolatos iratok, kötvények, tulajdonjogi papírok. 4. Hivatkozások, újságcikkek, feljegyzések, emlékeztetők Ez csak egy példa, lehet más felosztás is, de legyen irányelv, az egyszerűbb a jobb, öt fölé már ne nagyon menjünk, mert áttekinthetetlenné válik a rendszerünk. A különböző papírok különböző tárolást igényelnek, például: átlátszó, összefűzhető lapokat, gyűrűs gyűjtőkbe összefogva, vagy borítékokat felcímkézve. A cél, hogy egy nyúlásra elérhető, áttekinthető legyen minden! A legnehezebb, az alkalmazásra kiemelt papírokat mindig visszatenni, és végrehajtani a féléves vagy éves karbantartást. Vigyázz avatatlant ne engedj a k özelébe, mert akkor a rendnek vége! Felhasznált irodalom: 1. Az MH Szárazföldi és Kiképzési Főszemlélőség Kiadványa 1994 (Német nyelvből fordítva, a szerző Gerhard Buzek): A túlélés kézikönyve 2. Polcz Alaine: A rend és a

rendetlenség Kozmosz Könyvek 1987 3. DrChris McNab, Joanna Rabiger: Túlélési technikák, mindennapi vészhelyzetek Ventus Libro Kiadó2003 3. Denise Dale: Legyen úrrá a papírjain Rider Digest 2004 4 szám 4. Clive Johnson: A vészhelyzetek leküzdésének 150 útja M-érték Kiadó Kft 2003 5. Szűcs Imre: Túlélés, túlélni, de mit és hogyan? TAésÉT jegyzete