Egészségügy | Betegségek » A női nemi szervek patológiája

1 A női nemi szervek patológiája A vulvában kevésbé gyakran fordulnak elő megbetegedések, mint a méhnyakban (cervix), az uterusban és a petefészekben. Kialakulhat heveny és idült gyulladás és rosszindulatú daganat (leggyakrabban laphámcarcinoma). A felnőtt nők elsődleges hüvelybetegségei ritkák. Gyakoribb a környező szervekből kiinduló rákok vagy gyulladások másodlagos átterjedése. A méhnyaknak többféle feladata van, egyrészt védelmi gátat alkot a hüvely felől bejutó levegővel, mikroflórával szemben. Másrészt utat enged a menstruációs folyadéknak és elviseli a nemi érintkezés során fellépő ütközéseket és a gyermekszülés traumáját. Ezen sokrétű feladat közben többféle betegség érintheti Gyulladásai rendkívül gyakoriak, a s pecifikus gyulladásokban a szexuális úton terjedő kórokozók játszanak szerepet (gonorrhoea, syphilis, herpes genitalis). A másik típust a nem specifikus infekciók képezik.

Kialakulhatnak cervix nyálkahártya polypok, melyek nagyrészt ártalmatlanok, esetleg kóros vérzést okoznak, és így el kell különíteni a malignus kórfolyamatoktól. A méhnyakrák kialakulásában jelentős szerepet játszik a humán papilloma vírus (HPV), mely szexuális úton terjedő vírusfertőzés. Rizikó tényezőként a korán megkezdett nemi élet a több szexuális partner, illetve a k iterjedt szexuális viszonyt folytató férfi partner szerepe lényeges. A HPV magas rizikójú altípusai (16, 18, 31, 58) játszanak szerepet a méhnyakrák kialakulásában. Az alacsony rizikójú altípusok (6, 11) rákot nem okoznak. Ma már lehetőség van a fertőzés hátterében álló vírustörzsek meghatározására molekuláris patológiai vizsgálatokkal. A magas rizikójú alcsoportba tartozó vírusok a l aphámsejtek DNS-ébe épülve azokat malignus átalakulásra serkentik. A folyamat azonban évekig tart (átlagosan 7-11 év) és rákmegelőző állapotok során

jut el az invazív rákig. Így lehetőség van szűrővizsgálattal az érintett nők kiemelésére és még a kialakult rák előtt a beavatkozásra. Természetesen mindennek előfeltétele a rendszeres méhnyakrákszűrés! A daganatok zöme laphámcarcinoma, előrehaladott állapotban a beteg halálát okozhatják. A méhnyálkahártya viszonylag ellenálló a g yulladásokkal szemben. Akut gyulladás főként szülést, vagy vetélést követően alakul ki. Idült gyulladás kialakításában jelentős szerepük van a méhen belül elhelyezett fogamzásgátló eszközöknek. Funkcionáló méhnyálkahártya sziget elhelyezkedhet mélyen a m yometriumban (adenomyosis), vagy más szervekben is (endometriosis). A folyamat a menstruációs ciklussal összefüggő fájdalommal, hegesedéssel jár. A menstruációs ciklus rendellenességei vérzészavarokhoz vezetnek. Fontos, hogy menopausa körül, vagy az után a méhnyálkahártya rosszindulatú daganata is vérzészavarral

jelentkezik. A tumor szövetileg zömmel adenocarcinoma és kialakulásában a fokozott ösztrogén szint jelentős szerepet játszik. Gyakoriak a méh izomfalából kiinduló jóindulatú simaizom daganatok (leiomyomák) melyek lehetnek egyszeresek, többszörösek, akár a méh jelentős deformitását okozva. Gyakran tünetmentesek, máskor vérzészavart okozhatnak A 2 nagyra nőtt formák kismedencei kompresszióval járhatnak. Rosszindulatú simaizom daganat (leiomyosarcoma) is kialakulhat a myometriumban. A petevezetőket érinthetik gyulladások, endometriosis, valamint rossz helyre beágyazódott terhesség. Utóbbi a petevezető megrepedése miatt akut hasi katasztrófát, életveszélyes helyzetet okozhat. Tünete lehet az elmaradt menstruációt követő barnás, pecsételő vérzés, alhasi fájdalom. A petefészekből számos jó- és rosszindulatú tumor indulhat ki, melyek járhatnak hormontermeléssel, másodlagos tünetekkel, a f okozott ösztrogén szint miatt

méhnyálkahártya daganat kialakulásával. A nagyra nőtt daganatok megcsavarodhatnak, vérzésesen elhalhatnak, akut fájdalommal, jobb oldalon appendicitist utánzó klinikai képpel jelentkezhetnek. A női emlő elváltozásai jóval gyakoriabbak, mint a férfi emlőé. Általában tapinthatóak, néha fájdalmas csomók, nagyobb tumorok formájában, vagy az emlőbimbó váladékozásával jelentkeznek. Kialakulhatnak fejlődési rendellenességek, gyulladások. A heveny gyulladás főként a szoptatás első néhány hetében jelentkezik, bakteriális eredetű. Az idült gyulladások jelentősége abból áll, hogy rosszindulatú folyamatot utánozhatnak. Az emlők leggyakoribb kóros állapota a fibrocystás betegség (korábban mastopathia). A reproduktív korú nőkben fordul elő, a műtétek felét körülbelül emiatt végzik. Az emlők fájdalmas csomósságát, vagy körülírt terimét, az emlőbimbó váladékozását okozzák. Kötőszövet szaporulattal, cysta

képződéssel, idült gyulladással járnak. A jóindulatú daganatok közül a l eggyakoribb a fibroadenoma. Fiatalkorban jelentkező, tapintható, mobilis terme. Lehet szoliter, lehet többszörös Körülírt, éles határú, gömbölyded, rugalmas tapintatú, szürkésfehér, lebenyezett göb. Hormonérzékenyek, nagyságuk a menstruációs ciklus vége felé, vagy szoptatás alatt növekedhet. Amennyiben cytológiailag igazolt, sebészi eltávolítása nem feltétlenül indokolt. Az emlő rosszindulatú daganatai ma a nők halálozásának vezetői. A 6 életévtizedben a leggyakoribb, de 20 és 40 év es kor között is előfordul. Rizikófaktornak számít a kor, a korai pubertás, a késői menopausa, ha valaki nem szült, nem szoptatott, elhízás, alkoholizmus, családi anamnesis, stb. Leggyakoribb a ductalis (ductus=kivezetőcső) carcinoma, de számos más szöveti típus is előfordul. A hónaljban lévő (axillaris) nyirokcsomók gyakran érintettek, de az emlő medialis

részéből kiinduló daganatok a mellüregi nyirokcsomókba is áttéteket képeznek. Az előrehaladott folyamat számos szervi metastasit okoz (tüdő, csont, máj, mellékvese, agy). Ritkább jelentkezési mód a P aget-kór, az emlőbimbón látható ekzema szerű bőrelváltozás, mely megjelenési formája miatt későn kerülhet felismerésre. A cél a daganatok minél koraibb felismerése, melyet Magyarországon is szervezett szűrőprogram biztosít. Speciális röntgen vizsgálattal (mammographia) történik, kiegészítő vizsgálatként UH is szerepet kap. Fontos a tumor műtét előtti diagnosztikájában a patológus szerepe az aspirációs citológiai mintavétel kapcsán. A beteg kivizsgálásában, kezelésében pedig sebészekből, radiológusokból, patológusokból, onkológusokból álló csoport dolgozik össze. A patológia feladata ennek kapcsán ma már nem csak a szöveti típus pontos meghatározása, hanem a kezelés kimenetelét, a betegség lefolyását

előre jósló tényezők, prognosztikai faktorok megadása. 3 Daganatos megbetegedés a férfi emlőt is érintheti, jóval ritkábban. A mirigyállomány felszaporodását gynecomastiának nevezzük, ez látható májzsugorodásban, amikor a máj nem képes az endogén ösztrogének lebontására