Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » Szóbeli ellenőrzés tételek

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 65 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:173

Feltöltve:2011. április 03.

Méret:779 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

10000 N.Zsolt 2014. január 12.
  Ez valami nagyon régi, rég hatályát vesztett anyagon alapuló doksi!

Tartalmi kivonat

1.A: Ismertesse az ellenőrzés kialakulását, fejlődését; az állami ellenőrzés tartalmát; a Legfőbb Állami Számvevőszéket; az ellenőrzés rendszerét 1945-től 1989-ig terjedő időszakban. Az ellenőrzés kialakulása: Az ellenőrzés az anyagi termelés szükségleteiből keletkezett. Bekerült a kisebb közösségek, társadalmi csoportosulások körébe, majd a közintézményekbe és kialakult a termelésben is. Elsősorban a hadsereg fenntartási költségeinek vizsgálata, majd a költségvetés felhasználásának és az adófizetési kötelezettség teljesítésének az ellenőrzése fejlődött ki. Az ellenőrzés fejlődése: Magyarországon a nádort bízták meg a központi ellenőrzés feladatával, idővel a vármegyék legfőbb hatóságává és az ország első közjogi méltóságává vált. A központi ellenőrzési funkciót később a tárnokok mestere vette át, akiből a központi pénzügyi igazgatás feje lett. A Habsburg korszakban

túlnyomóan osztrák hatásra alakult államszámviteli és erre épülő államháztartási ellenőrzési rendszerünk. Az első időszak a XVII. század második felétől 1761-ig tartott A második szakasz kezdetének Mária Terézia 1761 december 23-ai döntését tekinthetjük, létrehozta az Udvari Számvevő Kamarát, amely az állami leltár felvételét rendelte el és hajtotta végre, valamint a költségvetés és arra vonatkozó záró számadás összeállítására törekedett. 1773-ban feloszlatta azt, és helyébe az ún. Második Udvari Számvevő Kamarát szervezte, amely az udvari hivatalokkal nem volt egyenrangú. A központi hatalom erősödésével II József újból a korábbi hatáskörrel ruházta fel a k amarát Ekkor került a monarchia mindegyik országa egységes számviteli ellenőrzés alá. Az 1805-ben felállított Főszámvevő Igazgatóság 1854-ben megszűnt, és helyébe a császári-királyi Legfelső Számviteli Ellenőrző Hatóságot

állították. A magyar és erdélyi állami számvevőségeket feloszlatták, és minden minisztériumban külön számvevőségeket állítottak fel. A Pénzügyminisztérium keretében főkönyvelőségi osztályt szerveztek A pénzügyminiszter gyakorolta az ellenőrzést a többi miniszter pénzgazdálkodása felett. 1870 évi törvénnyel létrehozták a Magyar Királyi Állami Számvevőszéket. Az állami ellenőrzés tartalma: Az állami ellenőrzés az igazgatási, szociális, a kulturális intézmények és természetesen a fegyveres alakulatok ellenőrzésével foglalkozott. A számvevőségek vizsgálták az állami vagyon kezelését, az állami pénztárak működését, a vagyonkezelő hivatalok tevékenységét, és felülvizsgálták a zárszámadást. A Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ): Hatásköre megegyezett a korábbi állami főkönyvelési osztály hatáskörével. Munkája közigazgatási ellenőrzésre szorítkozott Feladata, hogy a törvény

értelmében az ellenőrzésre kötelezettek, a minisztériumok és más hatóságok a feladatukat miként teljesítsék. Ellenőrzése alatt álltak az összes közületi bevételek és kiadások, az állami vagyon, a segélyben részesülő intézetek számadásai. Ő volt továbbá a nyugdíjazási szabályok megtartásának legfőbb őre, és ellenőrizte a kevés számú állami nagyüzemet. Elnökét a parlament jelölte ki és a parlamentnek volt felelős. Az ellenőrzés az 1945 utáni években: A II. világháború után az ellenőrzés elsődleges célja az volt, hogy segítséget nyújtson a társadalmi termelés fejlesztésében, a „szocializmus felépítésében”. Az első időszak a háború végétől 1949. végéig tartott Az állami felügyeletet a Felügyelő Hatóság útján gyakorolta A felügyelő hatóság a szövetkezet könyveit vagy iratait megtekintette, részt vehetett az üléseken, a t ársaság pénztárát, értékpapír- és áruállományát

vizsgáltathatta. Az elrendelt felülvizsgálatok időrendi összeegyeztetése céljából létrehozta a Közérdekű Vizsgálatok Nyilvántartóját. Később ezt az elnevezést Állami Ellenőrzési Központra változtatta, és ennek a szervnek a hatáskörébe utalta, amelyek az egyidejűleg megszüntetett Felügyelő Hatóság jogkörébe tartoztak. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi rendelete a központi ellenőrzésről, és az Állami Ellenőrzési Központ (ÁEK) megszervezéséről, amely megnyitotta az ellenőrzés második szakaszát. Ellenőrzése kiterjedt a vállalatok egész gazdálkodására, és a termelés került a v izsgálatok középpontjába. 1949-ben azonban rendelettel megszüntették Ezzel az Országgyűlés helyett mintegy negyven évig a kormány hatáskörébe került az állami ellenőrzés irányítása és központi szervezete (Állami Ellenőrzési Központ, Állami Ellenőrzési Minisztérium, Központi Népi Ellenőrzési

Bizottság). Az 1980-as évtized végére felgyorsult társadalmi és p olitikai változások hatására jöttek létre a demokrácia garanciáját jelentő alkotmányos szervezetek: az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék 1989. október 23-ai alkotmánymódosítással, valamint az egy héttel később elfogadott, a számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvénnyel (ásztv) – a Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg – hozták létre 1 1.B Mutassa be a költséggazdálkodás általános ellenőrzését (a költségtervezési feladatok ellenőrzését, az anyagfelhasználások utalványozásának az ellenőrzését, a költséggazdálkodás információs rendszerének az ellenőrzését és a költségellenőrzés módszereinek a vi zsgálatát), a k özvetlen és a k özvetett költségek elszámolásának ellenőrzése és a költségnemek elszámolásának ellenőrzésével. A vállalkozás ktggazdálkodása középpontjában a ktg áll,

és tartalmazza a ktg-ek tervezését, utalványozását, főkönyvi elszámolását, kalkulációját, elemzését, ellenőrzését valamint információs rendszerének kialakítását. A költségek csökkentése minden vállalkozásnál alapvető érdek és cél. Vizsgálni kell: ktggazdálkodási tevékenységet rendszerszemléletben kezelik-e, az egyes témákat olyan vezetők irányítják/ellenőrzik,akik a ktggazdi tev-t megfelelő szinten tudják tartani. A ktg.tervezési feladatok ellenőrzése: A vállalkozás célja olyan ktgtervek összeállítása, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a ktg-ekkel való gazdálkodás, a ktgcsökkentés, az önktg csökkentés irányításához, a ktg és önktg alakulásának elemzéséhez, ellenőrzéséhez és a gazdasági döntések megalapozásához. Ellenőrizni kell: megfelelően készítették-e el a l egfontosabb ktg-ek terveit, jól alakították-e ki az önktg csökkentés elszámolási rendjét, megfelelő-e a ktg-ek

tervezésének módszere és rendszere, a ktg tervek kényszerítenek-e takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására, a ktg tervek alkalmasak-e a ktg gazdálkodás irányítására, a ktg-ek befolyásolására, a beszámolás végrehajtására. Vizsgálni kell, hogy alkalmaznak-e korszerű módszereket, eljárásokat, biztosított a megfelelően képzett munkaerő és a számítógéppark, bevonták-e az érdekelteket, és a ktg terveket összehangolták-e a vállalkozás többi tervével. A felhasználások utalványozásának ellenőrzése: a t ermelési, a sz olgáltatási tevékenység ellátásához szükséges eszközök felhasználására a feljogosítottak bizonylattal engedélyt adhatnak. Történhet normák, terv- és keretszámok v. tapasztalatok alapján Végrehajtható előzetesen, folyamatosan és utólagosan Vizsgálni kell: kellő gonddal jelölték-e ki az utalványozást végző szerveket, megalapozottan dolgozták-e ki az utalványozás

alapját képező normákat, normatívákat, terv- és keretszámokat, megfelelően szervezték-e meg az utalványozás bizonylati rendjét,a bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e, betartják-e az utalványozás fegyelmét, szabályozták-e a pótutalványozást, és annak okait vizsgálják-e. A ktg gazdálkodás információs rendszerének ellenőrzése: Vizsgálni kell: az információs rendszert előre megtervezték-e, az információk szükségességét, minőségét, gyorsaságát és pontosságát tekintették-e elsődlegesnek a mennyiséggel szemben, korszerű eszközökkel és módszerekkel gazdaságosan, gyorsan szolgáltatják-e, az információk eljutnak-e mindazokhoz, akik azon alapján döntenek vagy értékelnek, biztosítják-e a ktg-gel, önktg-gel kapcsolatos információkat a saját termelésű készletek, szolgáltatások, mérlegben szereplő tételek értékeléséhez is, a bizonylati elvet, a bizonylati rendet érvényesítik-e, és megkövetelik-e a

bizonylati fegyelmet. A ktg ellenőrzés módszereinek vizsgálata: Ellenőrzések történhetnek folyamatba építetten, a funkcionális szervek útján, az ellenőrzésre hivatott szervek útján ill. esetenként Vizsgálni kell: hogy folyamatba épített ellenőrzést szerveztek-e: az utalványozások helyessége, a b izonylatok elszámoltatása, tartalmi helyessége tekintetében. Funkcionális ellenőrzés szerveztek-e: az utókalkulációknál az önktg helyessége, bizonylatok teljessége, az analitikus és főkönyvi könyvelés egyeztetése, tekintetében. Az Ellenőrzésre hivatott szervek minden évben felvették-e munkatervükbe a: a ktg gazdálkodás komplex ellenőrzését, a korábbi vizsgálatok utóvizsgálatát, az eseti téma- és célvizsgálatokat, esetenkénti vizsgálatokat szerveztek-e az észlelt hiányosságok okainak feltárására. A közvetlen és közvetett ktg-ek, ill. a ktgnemek elszámolásának ellenőrzése: a ktg-eket a számv tv előírásai

alapján az önktg.számítási szabályzatban és a sz ámlarendjében szabályozza Az általános ell feladat a kidolgozott szabályozások előírásainak vizsgálata, hogy azok megfelelnek-e a számviteli tv előírásainak. a) Közvetlen ktg-ek ellenőrzése: vizsgálni kell, hogy közvetlen ktg-ként számolták-e el a kalkulációs egységekre utalványozható, elszámolható, a termelésre felosztható: közvetlen anyagktg-et, közvetlen bérktg-et, bérek járulékait, gyártási különktg-eket, értékesítési különktg-eket, egyéb közvetlen ktg-eket. b) A közvetett ktg-ek elszámolásának ellenőrzése: a vállalkozás egészének és szervezeti egységeinek működésével, üzemeltetésével és irányításával kapcsolatban merülnek fel. Ide számolták-e el: igazgatási ktg címén az igazgatás különböző szintjeinek személyi és anyagi jellegű ktg-eit, az egyéb általános ktg-ek között a váll működésével kapcsban felmerült azon ktg-eket, melyek

nem tartoznak az értékesítési, igazgatási ktg-ek közé, a k utatás-fejlesztés aktiválásra nem került ktg-eit, a garanciális javítás ktg-eit, és minden fel nem sorolt általános ktg-et. A költségnemek elszámolásának ellenőrzése: ide tartoznak az anyagjell ráf-ok, a személyi jell ráf-ok, ÉCS leírás. A ktg.nemek ellenőrzésénél a számviteli tv-ben és a belső szabályzatokban foglaltakból kell kiindulni Anyagjellegű ráf: anyagktg (felhasznált, vásárolt anyagok beszerz értéken), igénybe vett szolg. ktg-e, egyéb szolgáltatások ktg-e (pü-i, befektetési szolgáltatási díjak, pl.: bankktg) Személyi jell ráf: bérktg, személyi jell egyéb kifiz, bérjárulékok 2 2.A: Határozza meg az ellenőrzés fogalmát és a kapcsolatos alapfogalmakat (az ellenőrzés célját, tárgyát, módszerét és rendszerét). Ellenőrzés fogalma: a vezetés funkcióiból adódik, hogy követelményeket támaszt és azt a tényeket alapul véve számon

kéri. Az ell minden formája a megismert tényeknek valamilyen követelményekhez történő össze hasonlítására és ezek alapján a m egállapított tények értékelésére, és az eltérések okainak feltárására irányuló tevékenység. Az ell ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő tevékenység, aminek három fő alkotóeleme van: a tényhelyzet megismerése, valamilyen követelményhez történő viszonyítása, és ha van az eltérések alapvető okainak feltárása. Képlete: T (tényhelyzet) +- K (követelmény) = E (eltérés megállapítása, okainak feltárása, következtetések levonása) Ellenőrzés célja: mindig az általa képviselt érdekek határozzák meg. Két fő csop: tulajdonosi és hatósági (köz) érdekek. A tulajdonosi érdekekből végzett ell kiterjed a tevékenység egészére A hatósági érdekek képviseletében végzett ell a v állalkozások és m ás szervezetek, valamint az állampolgárok olyan

tevékenységére, magatartására terjed ki, amelyet tv-ek, más jogszabályok, kötelező erejű állami normák szabályoznak, tartalmaznak. Ellenőrzés tárgya: általában valamilyen emberi tev, cselekmény, magatartás, ill. valamely magatartás-, vagy cselekménysorozat, esetleg egyes embercsoportok össztevékenységének értékelése, hiteles rögzítése. Tárgya lehet valamilyen természeti törvény, esemény is, vagy annak következménye. Pl természeti csapás hatásai megelőzését felmérő ell. Ellenőrzés módszere: az ell közelebbi célja és tárgya határozza meg. Alapvető követelmény, bármely megállapítással szemben, hogy az alkalmazott módszer mindig biztosítsa a tárgyszerűséget, a valósághű képet, a valóságos helyzet feltárását. Ellenőrzés rendszere: alapvetően a tulajdonformáktól és a tulajdon viszonyoktól függ. A rendszer alatt az ell-ek megszervezésének és megvalósításának olyan intézményesítését kell érteni,

ahol a képviselt érdekek védelmében a rendszer alkotóelemei egészként fogják át az ell tárgyát. Rendszerek pl: EU ellrendszere, egy ország ellrendszere, állami ellenőrzések rendszere, egy vállalkozás belső ell. rendszere, egy ktgvetési szerv belső ellrendszere Olyan szervezeti rendszer, amelyben a t ársadalom, a sz ervezetek különböző működési területein és az irányítás szintjein kialakított részellenőrzéseket összehangolt egészeket fogják össze a rendszer által védett és képviselt valamennyi érdekre kiterjedően. B Az ell rendszer egyben az irányítási rendszer részeként működik Az ell-i rendszer tehát felöleli az állami ell-ek mellett a magántulajdonon alapuló tulajdonosi ell-ket is. Ebből következően a gazdálkodó szervezetek belső ellenőrzését is. Tartalmazza: az államhatalmi és igazságszolgáltatási szervek ellenőrzését, az államigazgatási szervek ellenőrzését, a tulajdonosi ellenőrzést, a független

könyvvizsgálói ellenőrzést, a pénzintézeti ellenőrzést és a belső ellenőrzést. Az ellenőrzési rendszer fejlődése sok tényezőtől függ. A legfontosabbak a következők: - a nemzetgazdaság fejlettsége: meghatározó szerepe van. A z állami berendezkedés, a gazdálkodás és ez en belül különösen az ellenőrzési rendszer a gazdaság állapotával kölcsönös összefüggésben van. - az ország mérete (nagysága), földrajzi elhelyezkedése: a földrajzi tényező minden országban hat. Az egyes országok területi kiterjedése, elhelyezkedése, esetleges tagoltsága jelentős ellenőrzési rendszerbeli eltérések okozója lehet (pl. kis terület – centralizáció, nagy terület – decentralizáció) - az infrastruktúra fejlettsége, kiépültsége: (közlekedés, hírközlés, szgépes hálózat (Internet), csatorna stb.) fejlettsége, kiépültsége oldhatja a különbségeket – a történelmi hagyományok: az egyes országokban az ellenőrzésnek az

évszázadok folyamán kialakult korábbi szervezeti rendszere, annak egyes elemei tovább élnek. - az irányítás rendszere, módszerek fejlődése, korszerűsége: ezek közvetlenül befolyásolják, lényegében meghatározzák az ell. rendszer fejlődését, annak irányát 2.B: Ismertesse az anyaggazdálkodás ellenőrzését, értékelését Ezen belül a vásárolt anyagok gazdálkodásának ellenőrzését (a vásárolt anyagok állományának ellenőrzését, az anyagfelhasználás ellenőrzését), a vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzését, a raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzését. Anyaggazdákodás: vizsgálni kell: megfelelően (mennyiségben, minőségben, összetételben) biztosított-e az anyagszükséglet, biztonságos-e a készletek átvétele, nyilvántartásba vétele, értékelése és elszámolása, megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő, a felhasználó és a szállító

szervezetekkel, megfelelő-e az anyaggazdálkodás hatékonysága, gazdaságossága, a raktárgazdálkodás színvonala. a) A vásárolt anyagok állományának ellenőrzése: Lehetnek alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, építőanyagok, egyéb anyagok ill. áruk Vizsgálni kell: az anyagszükségletek meghatározását, várható anyagigényt, a legelőnyösebb beszerzési lehetőségeket, a beszerzés biztonságát és gazdaságosságát, a szállítások szervezettségét, átfutási idejét, a szállító eszközök megfelelő kiválasztását, a kirakodás ktg-eit, az, a vásárolt készletek átvételét, a 3 feleslegessé vált anyagok hasznosítását, értékesítését. Az anyagszükséglet meghatározásának ellenőrzése fontos feladat, mert az anyagktg csökkentése lényegesen befolyásolja az önktg-et, ezen keresztül a váll jövedelmezőségét. Az anyagszükséglet ellenőrzését indokolt a termelés/szolgáltatás anyagszükségletének vizsgálatával

kezdeni. Vizsgálni kell, hogy a t ermelési tervek reálisak-e, az anyagszükséglet megállapítása megalapozott-e, figyelemben vették-e az anyagfelhasználási normákat. Vizsgálni kell a b ruttó anyagfelhasználási normák helyességét, a nettó normákat, a h ulladék tervezett nagyságának megalapozottságát. A beszerzési mennyiségek ellenőrzése: A beszerzendő anyagmennyiségeknél, a kapcs szerződéseknél vizsgálni kell, hogy az anyagbeszerzési normákat jól állapították-e meg, figyelembe vették-e a módosító tényezőket, a beszerzéshez szüks időt, stb. Vizsgálni kell a beszerzési igényeket, szükségleteket, a beszerzési tervet a megrendelés, szerződéskötés előtt. Az anyagmegrendelésekkel kapcsolatban vizsgálni kell: a beszerzések lebonyolításához a megfelelő szervezet és a működési feltételek biztosítottságát, a megrendelések, szerződések gondos összeállítását, pontosságát, a beszerzés legkedvezőbb

lehetőségeinek felkutatását, érvényesítését, a naprakész nyilvántartás vezetést, a késedelmes teljesítésekkel kapcsolatos ügyintézést. Az anyagbeszállításoknál vizsgálni kell: a legkedvezőbb szállítóeszközt veszik-e igénybe, törekednek-e a szállítóeszközök maximális kihasználására, időben gondoskodnak-e a beköv száll szükségletek miatti módosításról, nincsenek-e rendkívüli fuvarok, ha vannak, annak mi az oka, mi a többletktg-e. b) Az anyagfelhasználás ellenőrzése: A termelés ktg-ei között általában az anyagktg a legjelentősebb, vizsgálatának kettős célja van: feltárja a veszteségforrásokat és tartalékokat, segíti a vagyonvédelmet és a kapcsolatos felelősség megállapítását. Az anyagktg-et befolyásolja az anyagigényesség, a beszerzési árak alakulása és az anyagtakarékosság. Az anyagktg-ek növekedését okozhatja az anyagárak emelkedése, a száll/rakodási ktg-ek változása. Az ellenőrzésnek ki

kell terjednie annak vizsgálatára, hogy a ktg növekedést milyen mértékben okozta áremelés, milyen hatása volt a f t leértékelésének, milyen hatása volt a termék-összetétel változásának, a fajlagos anyagfelhasználás változásának. A külső tényezők ellensúlyozására milyen lépéseket tettek Figyelmet kell fordítani a gyártmányok anyagelszámoltatásának ellenőrzésére is, melyet mindig teljes, befejezett sorozatra célszerű elvégezni. Ennél célszerű a bruttó anyagfelhasználást a normákra támaszkodva elemezni Kiemelt figyelmet kell fordítani az anyagutalványozási rend és fegyelem betartására, az anyagfelhasználási normák pontosságára és megbízhatóságára, az esetleg nem bizonylatolt anyagmozgások feltárására. A vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzése: Az értékelési előírásokat a számv tv írja elő, ezért a fő figyelmet arra kell fordítani, hogy a váll betartja-e a

számv tv, a számv politika, és az értékelési szabályzat előírásait. Vizsgálni kell: a v ásárolt anyagok bekerülési értéke megfelel-e az értékelési szabályzat előírásainak, tartalmazza-e mindazon ktgeket, amelyek a beszerzéssel kapcs merültek fel, az évközi mozgásokat a váll a számlarendben megállapított áron számolja-e el, a f el nem használt, megmunkálás alá nem vont anyagokat felleltározta-e, helyes-e a szállítótól utólag kapott engedmények elszámolása, elszámolták-e a csökkent értékű, megrongálódott, meghibásodott anyagkészletek értékvesztéseit és indokolt esetben a visszaírásokat. A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzése: a raktározás ellenőrzését a készletgazdálkodással szoros összefüggésben kell vizsgálni, mert összefüggenek és meghatározzák egymást. Vizsgálni kell: a raktárgazdálkodás kellően szervezett-e, van-e raktározásra vonatkozó szabályzat, az betartják-e, a belső

szabályzat szerint egyértelműen meghatározható-e a t erület vezetője, felelőse, a szabályzatban rögzítették-e a r aktárgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat, felelősségeket, döntési jogköröket, hatásköröket, rendelkezik-e a r aktár az anyagok megfelelő tárolásához szükséges eszközökkel, megoldott-e az anyagok szakszerű, állagvédelmet biztosító tárolása, elkülönítetten tárolják-e az eltérő időpontban beérkezett árukat, megfelelő-e a raktár kihasználtsága. Vizsgálni kell még az anyagraktározás gazdaságosságát, a raktározási ktg alakulását is: kialakított-e az anyagmozgatás rendszere, kellően kíméli-e az anyagokat, nem keletkeznek-e károk, nem jelentkeznek-e jelentős többletktg-ek ezért, a selejtezések visszavezethetők-e a nem megfelelő tárolásra, megfelelő-e a tárolási rend, megfelelő-e a r aktári kiszolgálás feltételrendszere, megfelelő-e a raktárak szellőzése, klimatizálása az anyagok

igényeinek. Az ügyviteli renddel kapcs vizsgálandó: megfelelően szervezett-e a r aktári ügyvitel, a s zámgépes rendszer biztosítja-e a készletek pontos nyilvántartását és az anyagmozgatást, naprakész és p ontos-e a r aktári nyilvántartások vezetése, szigorú számadásúként bizonylatolják-e az anyagmozgásokat, a n yilvántartás biztosítja-e a személyes felelősség érvényesítését. 4 3.A: Ismertesse az ellenőrzés általános jellemzőit, az ellenőrzés szabályozottságát és az ellenőrzés helyét, szerepét a vezetésben. Az ellenőrzés általános jellemzői/ az ellenőrzés alapelvei: Teljesség: az ell rendszer összességében képes ellátni a tulajok, és a hatósági érdekek képviseletét, védelmét. Rendszeresség/tervszerűség: az ellenőrzéseket meghat rendben, és időszakonként visszatérően végzik, rögzített tervek alapján Folytonosság/Hézagmentesség: az ell-re kerülő időszakok folyamatosan, kihagyás nélkül

követik egymást, azaz minden soron köv ell az előző ell-től eltelt időszakra terjed ki. Törvényesség: az ell-t végzőknek és az ellenőrzötteknek is be kell tartani a jogokat, köt-et, meghat jogszab előírásokat Ésszerűség: egyrészt az ell körének, konkrét témájának helyes megválasztását, másrészt az ellenőrző szervezetek közötti megfelelő munkamegosztás igényét jelenti. Hatékonyság: mennyire eredményes az ell a h ibák, szabálytalanságok, mulasztások feltárásában, okainak, felelőseinek megáll-ban, a kapcs intézkedések megtételében, a tapasztalatok hasznosulása révén. Megalapozottság: az ell alapján tett megállapításoknak megdönthetetleneknek, objektíveknek (valóságos és bizonyított), a következtetéseknek a realitásokhoz igazodónak kell lenniük. Függetlenség: az ell-t végzők az általuk képviselt érdek érvényesítésében befolyástól mentesen járnak el. Vezetés (irányítás) szolgálata: az ell-nek be

kell mutatnia a korábbi döntések helyességét, megalapozottságát, vagy éppen a bennük rejlő hibákat, hiányosságokat, továbbá segítenie kell a hibák, mulasztások megelőzését. Szabályozottság az ellenőrzésben: Az ellenőrzést általában az e célból létrehozott szervezek (Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, APEH, VPOP, gazdálkodók belső ellenőrzési egysége) vagy olyan szervezetek végzik, amelyek tevékenységéhez az ellenőrzés is hozzátartozik. Az ellenőrzések szabályozásához tartoznak: külső szabályozó elemek: nemzetközi ellenőrzési szabványok, jogszabályok (alkotmány, tv-ek, korm.rendeletek, minrendeletek, önkormrendeletek), az állami irányítás egyéb jogi eszközei (OGY határozatok, korm.határozatok, minutasítások), közösségi elvárások, ajánlások Belső szabályzatok (szervezeti működési szabályzat, ügyrend, ellenőrzési szab., munkaköri leírások, egyéb belső szab), útmutatások

(útmutatók, kézikönyvek), hazai ellenőrzési szabványok (standardok, etikai kódexek) Hazai ellenőrzési szabványok A belső szabályozás részeként az ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőri szervezet jogállását, feladatait, eljárási szabályait, a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni, a részletes szabályokat a belső ellenőrzési szabályzat, valamint a munkaköri leírások tartalmazzák. Az ellenőrzéssel kapcsolatos teendők részletes meghatározása történhet külön ellenőrzési szabályzatban is. A szervek útmutatóban, kézikönyvben is összegzik az ellenőrzési tevékenységükre vonatkozó előírásokat, eljárási szabályokat. Az európai csatlakozás felkészítő szakaszában megindult az ellenőrzési feladatok nemzetközivé válásának előkészítő folyamata. A nemzetközi ellenőrzési szabványok az egyes országok számára csak

ajánlást jelentenek, azt a cél t szolgálják, hogy az al kalmazandó nemzeti szabványok, eljárások, iránymutatások kidolgozásához, használatához keretet nyújtsanak. Ellenőrzés helye, szerepe a vezetésben: Az ellenőrzés a vezetés egyik funkciója, nélkülözhetetlen eleme. Bemutatja az irányítás, a vezetés döntései végrehajtásának alakulását, helyességét, segíti a v izsgált témákban, területeken vagy tevékenységekben a h ibák keletkezésének megelőzését, feltárja a végrehajtás állását és a végrehajtást akadályozó tényezőket, a kitűzött céloktól, feladatoktól eltérés okait, mértékét, következményeit, megállapítja a céloktól eltérés esetén fennálló felelősséget, elősegíti javaslatok kialakításával a vezető számára azon vezetői intézkedések megalapozását, majd meghozatalát, amelyek a hiányosságok felszámolását célozzák, előmozdítja a hatékonyabb végrehajtást segítő kedvező

tapasztalatok, módszerek szélesebb körű alkalmazását, elterjesztését. 3) B: Részletezze a létszámgazdálkodás ellenőrzését, a szellemi és a fizikai létszám ellenőrzését, a termelékenység vizsgálatát. A létszámgazdálkodás ellenőrzése: Az ellenőrzést a létszámtervek vizsgálatával célszerű kezdeni, ezért ellenőrizni kell: a tervezett létszámszükséglet mennyire áll összhangban a gyártott termékösszetétellel, a műszaki fejlesztéssel, melyek a megfelelő munkaerő biztosításának nehézségei, a vállalkozás munkaerő-gazdálkodása során és a létszámszükséglet megállapításánál megfelelő információs bázisra támaszkodott-e, a létszámtervek mennyire állnak összhangban a termelési, fejlesztési, szervezési célkitűzésekkel, ezek várható változásaival. Ezután állománycsoportonként (fizikai, szellemi, azon belül ügyviteli, igazgatási, stb.) kell vizsgálni az állományi létszámot. Figyelni kell a teljes

és részmunkaidős foglalkoztatás arányára, ennek változására, annak okaira 5 a) A szellemi létszám ellenőrzése: ezen belül: műszaki, igazgatási, ügyviteli csoportok és a foglalkoztatott részmunkaidősök vizsgálata. A szellemi létszámot a szakmai és minőségi összetétel szerint, másrészt mennyiségi szempontból célszerű vizsgálni. A minőségi a nyelvtudás, az iskolai és szakmai végzettség, illetve a gyakorlati idő A szellemi létszámot munkaköri csoportonként ellenőrizzük, külön a műszaki és az igazgatási szervezetet. Az egyes csoportokon belül külön kell vizsgálni a szervezettől és a feladatoktól függő létszámot. A vállalat nagysága, elhelyezkedése, szervezeti tagoltsága nagy mértékben meghatározza a szüks létszámot. A számszerűsíthető adatok az előző időszakhoz, tervekhez hasonlítjuk és értékeljük. A szellemi létszámmal történő ésszerű és takarékos gazdálkodás érdekében hosszabb időre

szóló munkaprogramot célszerű készíteni, az intézkedések célszerűségének vizsgálatához. Ki kell térni arra, hogy gondoskodtak-e a műszaki és ügyviteli dolgozók képzettségi színvonalának emelésére szervezett továbbképzésekről, a korszerű irodafelszerelésekről, a gépesítésről, a munkaerő-szükségleti normatívák képzéséről és a munkaidő elfogadható kihasználásáról, a munkaerő célszerű felhasználásáról, a munkaidő elfogadható kihasználásáról. b) A fizikai létszám ellenőrzése: Az ellenőrzés arra keres választ, hogy a munkaerő-szükséglet meghatározása és biztosítása a termelési feladatokhoz igazodóan a t ényleges szükséglet alapján történik-e. Az ellenőrzés során arra kell kitérni: időben és területileg pontosan történt-e munkaidő szükségletének megállapítása, a munkaerő állomány tervezett szakmai és minőségi összetétele megfelel-e a t echnológiai, technikai színvonal

követelményeinek, megfelelő munkaidő kihasználást irányoztak-e elő, mindezek biztosítják-e a f eladat teljesítését és a munka termelékenységének növelését, azaz indokolt-e a f oglalkoztatott létszám. A tényleges létszámadatoknak a v áll terveivel való összehasonlítása adja az ell alapját. Az eltéréseket okozhatja: a terv megalapozatlansága, a termelés volumenének, összetételének megváltozása. A fizikai létszám alakulását a közvetlen és közvetett termelői létszám megoszlásában helyes vizsgálni. A munkaidőalap kihasználását ellenőrizve a munkaidőmérlegek vizsgálata révén tárható fel. Ehhez kapcs ell feladatok: a fizetett szabi és az igazolt távollét alapján, ell kell a szabadságolási tervek és a tényleges szabadságok összhangját. Eltérést okozhat, ha a tervet felületesen állították össze A betegség miatti hiányzásoknál vizsgálni kell, hogy nem-e munkaköri egészségi ártalmak okozták, mert az

egészségvédelmi hiányosságokra utalhat. (egészségtelen munkakörülmények, védőfelszerelések hiányosságai, nem megfelelő balesetmegelőzés, stb.) Figyelni kell a hiányzásokat, az igazolatlan távolléteket, mi ezek oka, mit tesznek ellene A szükséges és a t ényleges létszámot szervezeti egységenként egybevetve és ér tékelve feltárhatjuk a l átszólagos munkaerőhiány okait, az indokolatlan többletlétszámot, a létszám aránytalan elosztását. Vizsgálni kell a fluktuációt is, a kilépések okait. (keresetek csökk, máshol magasabb bér, munkakörülmények, időbeosztás, váll nem fizet időben, stb.) A termelékenység vizsgálata: A termelékenység rendszeres és kívánatos mértékű növelése meghatározó tényező a váll jövedelmezősége szempontjából, elemzése és értékelése fontos feladat. Romlása esetén meg kell állapítani az okokat. A termelékenység növekedése élőmunka megtakarításokkal, a termék és a t

echnológia fejlesztésével, jobb minőségű, célszerűbb anyagok használatával, jobb létszámgazd-sal, számtech felhasználásával érhető el. Ezért két szempontot helyes elkülöníteni: milyen a létszám és a munkaidő felh, ill. milyen módon és mértékben törekednek az élőmunkának gépi eszközökkel való hatékony kiváltására. A termelékenységet elsősorban a fizikai termelőmunkára vetítve célszerű vizsgálni. A munkaidő felh két részből áll: abból az időből, amikor a munkás termelőmunkát végez, és a veszteségidőből, amikor nem végez. A veszteségidők fogalmába a gépállást, a munka-, szerszám- vagy anyaghiányt soroljuk. A termelési értéket elsősorban a termelőidő határozza meg, de a termelékenységi mutatót, illetve annak változását a veszteségidő növekedése vagy csökkenése is befolyásolja. A veszteségidők okainak feltárásával a termelékenység növelésének számos belső tartalékát fedezhetjük

fel. A tárgyi eszköz-, az anyag- és létszámgazdálkodásra a termelés műszaki előkészítésére és irányítására kell irányulnia a vizsgálatnak. Teljesítménybér esetén vizsgálni kell, hogy az nem rontja-e a minőséget. 6 4.A Sorolja fel az ellenőrzések különböző ismérvek szerinti csoportjait, és a csoportokba tartozó ellenőrzéseket, mutassa be azokat egy - egy példán keresztül. Az ellenőrzés időpontja szerint: Előzetes ell: Az ell megelőzi egy esemény megtörténtét, a rendelkezések kiadását, a hozott döntések végrehajt. Pl: ktgvetés tervezetének felülvizsgálata. Egyidejű ellenőrzés: A végrehajtással párhuzamosan folyik. Ezek az ellenőrzések azt szolgálják, hogy kimutathatóak legyenek a végrehajtásban tapasztalható akadályok, eltérések, és ezek korrigálhatóak legyenek. Pl: bérszámfejtés ellenőrzése, több pénztár egyidejű ellenőrzése Utólagos ellenőrzés Akkor történik, amikor a folyamat már

lezárult, befejeződött. Az ellenőrzések többsége utólagos ellenőrzés. Pl: adóellenőrzés Az ellenőrzés tárgya, terjedelme szerint: Célellenőrzés: Rendszerint valamilyen részfeladat végrehajtására, illetve egy vagy néhány kérdés vizsgálatára irányuló ellenőrzés. Egy szervezeti egységnél vagy szervezetnél lehet ilyen ellenőrzés Például: munkaidő kihaszn ellenőrzése a villamos üzemben az Ózdi Acélművek Kft-nél., pénztár ellenőrzése, egy kár okainak kivizsgálása Témaellenőrzés: Azonos tartalmú, azonos jellegű feladat végrehajtásának egyidejű ellenőrzése több szervezeti egységnél általánosítható következtetések levonása érdekében. Pl: munkafegyelem ellenőrzése több munkahelyen, több üzletben a szezon végi leértékelés ellenőrzése, számlaadási kötelezettség ellenőrzése. Átfogó, komplex ellenőrzés: Teljeskörű vizsgálat, általában nemcsak a törvényességet, hanem a hatékonyságot,

célszerűséget, eredményességet is vizsgálja, elemzi, értékeli. Pl: egy gyáregység vizsgálata Utóvizsgálat: valamely előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján hozott intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálatát, az intézkedés nyomon követését jelenti. Pl: adóellenőrzésnél Az ellenőrzés részletessége szerint: Tételes (teljeskörű) ellenőrzés: A vizsgált kérdés minden egyes elemét ellenőrzi. Pl: egy Kft 2005 évi I-II havi pénzforgalmának ell. Szúrópróbaszerű ellenőrzés: A rendelkezésre álló okmányok, bizonylatok, események ellenőrzése véletlenszerű kiválasztással történik. Mintavételes ellenőrzés: A vizsgálat alá vont mennyiségből kiemelnek egy részt, azt megvizsgálják és abból az egészre vonatkozóan vonnak le következtetést. Pl: ételminta, anyagminta, bizonylatok egy hóból Az ellenőrzés megbízás alapján történő csoportosítása: Külső

ellenőrzés: A hatósági ellenőrzés feladatait végrehajtó szervezetek az ellenőrzés tárgyát képző szervezetektől, személyektől függetlenek. (nem áll munkaviszonyban, kapcsolatban) Pl: könyvvizsgálói ellenőrzés Belső ellenőrzés: Az ellenőrzést végző személy(ek) az ellenőrzött személlyel, szervvel munkaviszonyban, megbízási kapcsolatban áll. Pl: az ISO belső ellenőrzési folyamata Az ellenőrzés gyakorisága szerint: Egyszeri/esetenkénti ell.: meghatározott ügyben alkalomszerűen folytatott, valamilyen konkrét feladat végrehajtásával foglalkozó, általában nem ismétlődő, eseti ell. Pl: egy konkrét beruházás, vagy felújítás végrehajtásának vizsgálata. Időszakos ell.: Rendszeresen ismétlődő, azonos vagy hasonló tevékenység, feladat végrehajtásával foglalkozó ell Pl.: pénztárellenőrzés, adóellenőrzés Folyamatos ell.: Egyes műveletek, folyamatok, tevékenységek megszakítás nélküli ellenőrzése (a

tevékenységek folyamatába épített ellenőrzések, pl.: a számla felülvizsgálat, gyártásközi minőségell) Követelmények alapján: Szabályszerűségi ell.: annak ellenőrzése, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, ill tevékenysége megfelelően szabályozott-e, érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések. Pl: adóellenőrzés, vámellenőrzés Teljesítmény ell.: a teljesítmény elvárásokat vizsgálja A működés ill a források felhasználásának gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét. Pl: anyaggazdálkodás, piackutatás Az ellenőrzés tartalma alapján: Pénzügyi ell.: az adott szervezet, program pénzügyi elszámolásainak és az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ell. Azt vizsgálja, hogy a szervek a működésük, alapfeladataik ellátása keretében takarékosan, racionálisan, célszerűen, eredményt elérve gazdálkodnak. Szakmai ell.:

nagyrészt valamilyen naturális követelményt kérnek számon Pl: szabványt, minőséget, építészeti, egészségvédelmi, tűzvédelmi, stb. követelményt 7 Az ellenőrzés módszerét tekintve Találkozó (kapcsolódó) ell.: Vizsgált okmányok v dokumentumok hitelességével kapcs kétségek merülnek fel (Kibocsátott okmányok másolatát ütköztetik.) Főleg számlák ellenőrzésénél Összefüggésekre alapozott ell.: Meglévő adatok, dokumentumok alapján a köztük érvényesülő összefüggésre alapozzuk az ellenőrzést. Pl: minőségi ell szigorának és minőségének az összefüggése, a szakmai képzettség színvonalának és minőségének az összefügg. Beszámoltatáson alapuló ell.: írásban v szóban informálják az ellenőrzést végzőt Adatszolgáltatáson alapuló ell.: eseti v rendszeres, pügyi, számviteli inform rendszeren keresztül valósul meg Közvetlen helyszíni ell.: Helyszínen történő tájékozódást jelent Az

ellenőrzés szervezése szempontjából: Horizontális: a megközelítően azonos szervezetek működését azonos vagy közel azonos időpontban, egyidejűleg vizsgálják. Pl: felügyeleti ktgvetési ell Vertikális: ha valamely gazdasági folyamatban egymást követő fázisokat ellátó szervezeteket, szervezeti egységeket együttesen vagy közel azonos időpontban vizsgálnak. pl: a termelési folyamat egymást követő részeinek vizsgálata Ellenőrzések sajátos formái Elővizsgálat: az ell. előkészítő szakaszában a cél és a feladat meghatározása céljából a helyszínen végzett információ és adatgyűjtés, értékelés. Önellenőrzés: a munkafolyamatba épített ell. egyik formája A tevékenységet és az ellenőrzést ugyanaz végzi (számviteli nyilvántartások, beszámolók utólagos helyesbítése) próbavizsgálat: az ell. programjának tesztelése az ellenőrzés előkészítésének időszakában Így megítélhető az ell céljának,

terjedelmének, módszerének helyes megválasztása. kiegészítő ellenőrzés: akkor kerül sor, ha az alapell. megállapítása a v izsgálattal érintett szervezet észrevétele alapján felülvizsgálatra szorul, és szükségessé válhat a tényállás tisztázása. rendszerellenőrzés: rendszerek működésének átfogó vizsgálata, melynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség kerül ellenőrzésre. megbízhatósági ellenőrzés: a vezetőségi és belső ellenőrzési rendszer megfelelőségének, a beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének ellenőrzése. informatikai rendszer ellenőrzése: a rendszer megbízhatóságának, biztonságának, a r endszerben tárolt adatok teljességének, megfelelőségének, szabályosságának, és védelmének vizsgálata. 4) B Mutassa be a növénytermelés ellenőrzését. Részletezze a földterület hasznosításának, a művelési ágak

ellenőrzését, a talajhasznosulás színvonalának mérését, a termelés feltételeinek és a talajerőgazdálkodás vizsgálatát, a szántóterület kihasználásának az ellenőrzését, a növénytermelési folyamatok végrehajtásának a vizsgálatát. Határozza meg a szántóegység fogalmát A növénytermelés ellenőrzése: azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozó mennyiben tudta hasznosítani az alapvető termelőeszközt, a termőföldet. Kiemelt szerepe van a művelési ágak és azok változtatása megítélésének A termelési feltételeket mérlegmódszerrel vizsgálhatjuk, az ell során az ok-okozati összefüggéseket szükséges feltárni. Földterület hasznosításának ellenőrzése: A földterület nagyságát általában hektárban (ha), a föld termőértékét a tiszta jövedelem aranykorona-értékével fejezzük ki. A földterületet elsődlegesen a művelési ágak szerint csoportosíthatjuk, ez a talaj használatának módját, azaz a h asznosítási

irányt fejezi ki. Műv ágak: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és a gyepterület adja a mg-i területet, ha ehhez hozzáadjuk az erdő, a nádas és halastavak területét, akkor a termőterület nagyságát kapjuk meg. Az összes terület és a termőterület különbözete pedig a művelés alól kivett terület nagyságát mutatja. Gyakran szükség van a különböző művelési ágak közös nevezőre hozására, a g yakorlatban erre a szántóegység szolgál. A szántóegység a mg-ilag hasznosított földterület közös egysége. A szántóegységekre történő területi átszámítás csak korlátozottan és meghatározott célú ellenőrzéseknél használható. Ennek alapján vizsgáljuk a f öldkihasználás alakulását is, amely azt fejezi ki, hogy a g azdaság a rendelkezésre álló fölterületet milyen intenzitású művelési ágakkal hasznosítja. A művelési ág ellenőrzése: a kialakított műv ágak megváltoztathatók. Megváltoztatásuk

lehetőségét tekintve lehetnek: feltétlen művelési ágak ( a terület hasznosítási módja korlátozott, kockázatos), feltételes művelési ágak (a hasznosítás lehetősége sokoldalú). A műv ág megváltoztatását úgy ell, hogy az adott területre vonatkozóan felmérjük a változtatás előtti és utáni helyzetet. A műv ág változtatása más gazdi tev-re is hatással van, ezért az összefüggéseket is vizsgálni kell mégpedig különböző mérlegekkel: takarmánymérleg, munkaerőmérleg, stb. A változtatásnál előfordulhat, hogy az eszközök egy része is feleslegessé válik, itt vizsgálni kell, hogy azt megfelelően hasznosították-e. 8 A talajhasznosulás színvonalának mérése és ellenőrzése: A talajhasznosulással minősítjük a földhasználat milyenségét. A talajhasznosulás a talajhasználat függvénye Az ellenőrzéssel választ adhatunk arra, hogy a talajhasználat megfelel-e a természeti és a közgazdi tényezőknek. Másfelől

a talajhasznosulás ell-vel az optimális talajhasználati módot keressük. Talajhasznosulás színvonala = termelési érték v jövedelem (%)/terület (%) Az ellenőrzéshez a következő mutatók kiszámítása javasolható: egy hektár vetésterületre jutó termelési érték, termelési ktg, megtermelt eredmény, jövedelmezőségi ráta, ktgszint mutató, munkaórák száma, eszközhatékonysági mutató, munkatermelékenységi mutatók. A talajhasznosulás szempontjából az az ágazat kerül az első helyre, amely a mutatók figyelembe vételével a legkedvezőbb helyezéseket kapta. A termelés feltételeinek vizsgálata: A termelési tényezők mennyisége, milyensége és kombinációja határozza meg a gazdálkodás hatékonyságát. A termelést befolyásoló főbb természeti tényezők a talajadottságok, a terület felszínének alakulása, valamint az éghajlati adottságok. A természeti tényezők hatása miatt a növénytermesztésben a hozam ingadozásával kell

számolni. A termelést befolyásoló főbb természeti tényezők: talajadottságok, domborzati viszonyok, éghajlati adottságok. Vizsgálni kell a talaj tulajdonságait, azok hatásait: fizikai tulajdonságait, kémiai tulajdonságait, kémhatást, humusz- és tápanyagtartalmát, vízgazdálkodását. Ezektől függ, hogy hogyan és mikor, milyen eszközökkel művelhető, milyen beavatkozásra van szükség a növénytermelés hozamai, eredményei növeléséhez. A talajviszonyok ellenőrzéséhez a talajtérképet és a táblatörzskönyvet használhatjuk. A törzskönyv a sz ántóföldi táblák területi, természeti adatait és agrotechnikai folyamatait nyilvántartó, azok feljegyzésére szolgáló könyv vagy kartotékrendszer. A talajadottságok részletes adatbázisa a talajlaboratóriumi vizsgálatok eredménye. A talajjavítások ellenőrzésénél a befektetések megtérülési idejét kell kiszámítani. Vizsgálnunk kell, hogy a talaj adottságai mennyire tudják a

növény igényeit kielégíteni Az éghajlati viszonyok közül a legfontosabbak a fényviszonyok, a hőmérséklet, a levegő és a légmozgás ill. a csapadék A talajerő-gazdálkodás vizsgálata: A talaj termőkapacitásának fenntartására és növelésére irányuló tervszerű beavatkozásokat nevezzük talajerő-gazdálkodásnak, melynek közvetlen tényezője a trágyázás. Kiemelkedő szerepe van a szerves trágyának, melynek költségeit mezei leltárként számoljuk el. A ktg-et a beflen termelés ktg-ei között mutatjuk ki, ha a t rágyázás ktg-eti időarányosan számoljuk el. Közvetlen anyagktg-ként csak az adott évre ható szervestrágya ktg mutatható ki. Vizsgálni kell az állatállomány és a sz erves trágya szükséglet arányait, a trágyák szakszerű tárolásást, kezelési módszerét. A termelés során műtrágyát is használunk Ennek hatékonyságának vizsgálata során külön-külön ellenőrizhetjük az átlagos, a pótlólagos és a

marginális hatékonyságot. Vizsgálati feladatok a műtrágyával kapcs: a váll rendelkezik-e megfelelő részletességű, talajvizsgálatokon alapuló műtrágyázási tervvel, és a műtrágya szükséglet meghatározása ennek alapján történik-e; a műtrágyák beszerzése racionális-e, a szállítások mennyiségi és minőségi átvétele rendben van-e, átvételkor esetleges hiányosságok esetén megtörténik-e a j egyzőkönyv felvétele és a megfelelő intézkedések; megfelelő-e a rendelkezésre álló műtrágya kezelése, tárolása, veszteség elkerülése. A szántóterület kihasználásának ellenőrzése: A szántóterület kihasználását a vetésállomány alapján ellenőrizzük. A teljes hasznosítás mutatója kifejezi, hogy az egész gazdasági évet tekintve milyen a sz ántóterület hasznosítási foka. Ellenőrizni kell a vetésterveket, azok teljesítését, az eltéréseket, a vetésállományt Külön ellenőrzési feladat az áru- és

takarmánytermelés arányának vizsgálata is. Mekkora az áru- és takarmányterület nagysága és ar ánya, biztosított-e az állatállomány takarmányszükséglete; milyen a tömegtakarmányt termelő terület részaránya az összes szántóterületből, ill. a takarmánytermő területből; szakszerű-e a takarmányok tárolása, mekkorák a tárolási veszteségek, stb. A növénytermelési folyamatok végrehajtásának vizsgálata: A vizsgálat során az egyes ágazatokban a végrehajtás időbeniségét (az optimális időtől való eltérést), minőségét és költségeit vizsgálhatjuk. Az ellenőrzés kiterjedhet a talajelőkészítésre, a tápanyag-visszapótlásra, a vetésre, a növényápolásra, a növényvédelemre, az öntözésre, a betakarításra, a feldolgozásra és értékesítésre. Az ellenőrzés a terv és tényadatok összevetése alapján történhet. Vizsgálandó területek: az ágazat mérete (vetésterülete) mennyire optimális pl a

gépkapacitással összefüggésben, milyen az optimális vetési sorrend, időben és jó minőségben történt-e a talajelőkészítés, optimális időtartamon belül végezték-e el a vetést, a növényápolási és védelmi feladatokat a technológia szerinti időben és jó minőségben végezték-e el, készült-e betakarítási ütemterv, milyenek a terménytárolás feltételei, megfelelő volt-e a szállítás ütemezése, stb. Figyelmet kell fordítani a termelési ktg-ek ellenőrzésére 9 5) A Sorolja fel az államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatairól (hatáskörök, eljárási szabályok, sajátos intézkedési jogosítványok stb.) Az államhatalmi és népképviseleti ellenőrző szervek • az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége • az országgyűlési biztosok ellenőrző tevékenysége • a Köztársasági Elnök ellenőrzési feladatai • az

Alkotmánybíróság ellenőrzési feladatai • a Legfelsőbb Bíróság ellenőrzési feladatai • a cégbíróság ellenőrzési feladatai • a Legfőbb Ügyész és az ügyészségek ellenőrzési feladatai • a helyi önkormányzatok ellenőrzési feladatai • az Állami Számvevőszék ellenőrző tevékenysége. Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai, jogállása, hatásköre: A közpénzek ellenőrzésére létrehozott független szervezet, az állam pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének legfőbb szerve, amely az államháztartás egészének ellenőrzését külső ellenőrző félként látja el. Csak az OGY-nek és a törvényeknek van alárendelve, ellenőrzést végezhet mindenhol, ahol állami pénzt használnak fel vagy kezelnek. Ellenőrző tevékenysége alapvetően az államháztartásra és az állami vagyonra irányul, de tv-ben meghat kérdésekben kiterjedhet egyes államháztartáson kívüli szervezetekre is. Ellenőrzi: az államháztartás

gazdálkodását, ennek keretében a központi ktgvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét. A ktgvetés hitelfelvételeit, az állami köt. vállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét. A központi ktgvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, az állami pénzalapok felhasználását, az APEH és a h elyi önkorm. adóztatási tevékenységét, a V POP és az illetékhivatalok tevékenységét, az ál lami ktgvetésből gazdálkodó szerveket, intézményeket, az MNV Zrt. tevékenységét, az MNB gazdálkodását, a pártok gazdálkodását törvényességi szempontból, különböző alapok gazdálkodását. Szervezete: elnök, alelnök, főtitkár, vezetők, számvevők, ügykezelők, alkalmazottak. Az ÁSZ elnökét és alelnökeit az OGY 12 évre választja, szigorú összeférhetetlenségi

szabályokkal. ÁSZ elnök feladatai: ellenjegyzi a ktgvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket, jóváhagyja az ÁSZ szervezeti és működési szabályzatát, annak megfelelően gyakorolja a munkáltatói jogokat, irányítja az ÁSZ tevékenységét, jóváhagyja az ÁSZ éves ellenőrzési tervét, gondoskodik ennek végrehajtásáról, gondoskodik az ÁSZ által végzett ellenőrzések eredményeinek OGY elé terjesztéséről, tanácskozási joggal részt vesz az OGY ülésein, képviseli az ÁSZ-t. Főtitkár feladatai: gyakorolja az ÁSZ felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait, vezeti az ÁSZ hivatali szervezetét (az elnök irányítása alatt). A számvevőszéki ellenőrzés szabályai: az ÁSZ az ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontoknak megfelelően végzi. Éves ellenőrzési terv, melyet az elnök ír alá Az ellenőrzések többnyire utólagos ellenőrzések. Előzetes: az OGY döntései

megalapozásának, a k tgvetésnek, az állami köt váll járó beruh előirányzatok indokoltságának vizsgálatai. Az utólagosokról jelentés, az előzetesekről vélemény készül Az ÁSZ sajátos intézkedési jogosítványa Kármegelőzés céljából – munkabérek kivételével – anyagi és pénzeszközöket zárolhat. A zárolás végrehajtásáról a pénzügyminiszter vagy az ellenőrzött szerv vezetője gondoskodik. Az ÁSZ jogosult a pénzeszközök felhasználását további intézkedésig felfüggeszteni, mely körültekintő és alapos vizsgálatot, a tények tisztázását és b izonyítását igényli. Feladata a tényekről a vizsgálat során ellenőrzési jegyzőkönyvet készíteni, és ahhoz csatolni a bizonyítékokat, melyben rögzíteni kell a személyes felelősséget is. Az ÁSZ indítványozhatja az alkotmánybírósági eljárást, ha észleli, hogy valamely jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei nemzetközi

szerződésbe ütköznek, továbbá az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése szükséges. 10 5) B Ismertesse a tárgyi eszközök összetételének vizsgálatát, az eszközök kihasználtságának az ellenőrzését (a kapacitások kihasználásának ellenőrzése, a kieső és veszteségidők ellenőrzése). Részletezze a beruházások és az értéknövelő felújítások ellenőrzését (az előkészítési munkák ellenőrzése, a megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése). Részletezze az értékcsökkenés elszámolásának az ellenőrzését Azok az an yagi eszközök tartoznak a T E-k közé, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a vállalkozást. Ide tartoznak a b eruházások és a felújítások is Az eszközök beszerzési és előállítási ktg-eit a vállalkozás értékelési szabályzata alapján lehet ellenőrizni. A TE-vel való gazdálkodás ellenőrzése és a TE összetételének vizsgálata: Abból célszerű

kiindulni, hogy a gazdálkodás nem más, mint a t ermelési alapfeltételek egyensúlyának biztosítása. A termelést közvetlenül vagy közvetetten szolgáló TE volumene és értéke állandóan változik. Az eszközgazdálkodásban rejlő tartalékok és veszteségforrások feltárása az ell számára is rendszeres feladatot jelent. A TE-kel való gazdálkodás ellenőrzését a meglévő állomány összetételének elemzésével indokolt kezdeni a termelésben betöltött szerepe alapján. Itt a váll könyvviteléből kiindulva azt vizsgáljuk és értékeljük, hogy az áll összetétele hogyan alakult, milyen tényezők hatására változott az egyik évről a másikra. Ezeket célszerű mélyebb bontásban vizsgálni: külön az ingatlanokat, külön a gépek, berendezések állományát, ezen belül is bonthatjuk üzemi, anyagmozgatási, raktári, stb. részekre A gazdasági elemzés módszerét célszerű alkalmazni. Vizsgálni kell azt is, hogy a termelési feladatok

szempontjából aktív vagy passzív szerepet töltenek-e be. Az összetétel változás értékelésénél kell vizsgálni és feltárni a változás okait, indokait és é rtékelni azok hatását. Területileg le kell bontani gyáregységekre, üzemekre Az eszközáll összetételét használhatóság szempontjából kell vizsgálni. Vizsgálati szempontok lehetnek a b ruttó és nettó érték aránya, az átlagos életkor, a fizikai elhasználtság, korszerűség. A tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzése: Azért fontos, mert a vállalkozók nagy értéket kötöttek le, így érdekük a minél jobb kihasználtság és a minél gyorsabb megtérülés biztosítása. Az ellenőrzést eszközféleségenkénti, területenkénti csoportosítással és elemzéssel indokolt kezdeni. Konkrét eredményeket nyújthat a rendelkezésre álló eszközök, a működő gépek, berendezések arányának vizsgálata. A használaton kívüli gépeknél vizsgálandó, hogy mi ennek az

oka. (pl: leszerelték, de még nem értékesítették, elromlott, selejtezésre vár, stb.) Az eszközök kihasználásáról reális képet nyújt a kapacitásra és annak kihasználtságára vonatkozó vizsgálat Ennél az első ell feladat a váll által kidolgozott kapacitásadatok helyességének, reális voltának és pontosságának vizsgálata. A kapacitásnormát a gépek, berendezések műszaki adatai alapján ellenőrizzük Fontos feladat még a gépek, berendezések munkarend szerinti hasznos időalapjának évre, hónapra, napra történő meghatározásának ellenőrzése is, a következők alapján: naptári munkaidőalap ellenőrzése folyamán vizsgálandó, hogy minden gépet számításba vettek-e, jól állapították-e meg a gépek átlagos számát, figyelembe vették-e az üzemen kívüli, és tartalék gépeket is; a naptári időalapot csökkentő tételeknél a munkaszüneti napok alapján levont napokat is ellenőrizni kell. Vizsgálni kell a javítások

tervezett időszükségletét is, mely szintén a munkarend szerinti időalapot csökkenti. A kapacitáskihasználás üzemenkénti, gépenkénti kimutatott adatait az üzemi, termelési nyilvántartások alapján kell ellenőrizni. A kapacitás kihasználatlanságának okait a kieső és a veszteségidők vizsgálatával kell feltárni A kihasználást nagyban rontja az alacsony átlagos műszakszám. A tartalékok feltárása általában a műszaki színvonal, a technológiai felszereltség és szervezettség vizsgálatát is jelenti. Ezen belül ell kell: a műszakokon belül a munkaidő kihasználást, a gyártás átlagos műszaki színvonalát, a műszaki előkészítést, a gyártás minőségét, a selejt javítására fordított időket, a munkaellátottságot. Az időkiesés belső okai: anyag-, szerszám-, létszám, rendelés- és dokumentáció hiány. Külső okok: időjárás, elemi csapás, hatósági intézkedés A belső okok a piaci munka, anyaggazdálkodás,

munkafegyelem, létszámgazdálkodás, termelésirányítás, stb. ellenőrzését indokolják A beruházások ellenőrzése: Beruházásnak minősül a vállalkozás tárgyi eszközállományának mennyiségi növelése, az értéknövelő beruházás és a felújítás. Ellenőrzése során vizsgálandó, hogy szabályozott-e a b eruházások, felújítások rendje, megalapozottak-e a beruházási döntések. Vizsgálni kell még: a b eruházások megvalósítását és hatékonyságát. A nagyobb volumenű beruházásoknak minden munkaszakaszát egyenként kell ellenőrizni Vizsgálati feladatok: az előkészítés általános ell keretében vizsgálni kell a pályáztatást, az előtanulmányokat, a beruházási javaslatot, a beruh program kidolgozását, a hatósági engedélyek beszerzését, a lakossági véleményeket. Ell kell a berend kiválasztását, a technológiai és építési tervezést, a szerződéskötéseket. A megvalósítás szakaszában a területrendezést, az

építési kivitelezést, a gépek megrendelését, átvételét, a szerelést, a megvalósulást. Ell kell a műszaki átadás-átvételt, a hiánypótlást, a próbaüzemet, és a felkészülést az üzemszerű működésre. a) Az előkészítési munkák ellenőrzése: megfelelően vizsgálták és értékelték-e a beruházás szükségességét, milyen és mekkora beruházást indokol a p iaci igény, hogyan alakul a g yártandó termék várható mennyisége és ár a, a konkurencia, hosszú távon mennyire van biztosítva a beruházás hatékonysága és m egtérülési ideje, nem volna-e elérhető a kívánt cél beruházás nélkül vagy kisebb ráfordítással , megfelelőek-e a beruházás műszaki feltételei, technológiai színvonala, a ktg-ek alakulása biztosítja-e a versenyképességet és jövedelmezőséget, biztosítva van-e a megvalósítási szabadalom, a licencvásárlás, mennyire használják ki az új beruházás kapacitását, a munkaerőt. Biztosított-e a

teljes pü-i fedezet, azaz felmérték-e mindezt több évre előre. Kiszámolták-e a törlesztőrészleteket, 11 számoltak-e a kamatokkal, kockázatokkal. A beruházások előkészítése a váll által összeállított beruházási javaslatok alapján ellenőrizhető. Ell kell még: ahol kötelező volt, ott történt-e pályáztatás, a hatósági engedélyeket időben beszerezték-e, kidolgozták-e a pontos technológiát, kiválasztották-e a gépeket, berendezéseket. A műszaki tervdokumentációt a kivitelező felülvizsgálta-e, stb. b) A megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése: A beruházás megvalósítása az ütemterv alapján ellenőrizhető. A kivitelezés végrehajtása előtt meg kell vizsgálni az ütemtervet, hogy annak elkészítéséhez igénybe vették-e a számítógépet, figyelembe vették-e az összes reális lehetőséget a beruh idejének lerövidítéséhez, kellően észrevettéke a párhuzamosan végezhető feladatokat, és így

alakították-e ki az ütemtervet. Kijelölték-e a legproblémásabb területeket, témákat, az eltéréseket és okait. Ellenőrizni kell: a beruházó figyelemmel kísérte-e a kivitelezés tervezett ütemét, észrevételeit közölte-e a kivitelezővel, a kivitelezést a tervező bevonásával is ellenőrizték-e műszakilag, a vállalkozó műszaki ellenőre a hiba észlelését követően azonnal jelezte-e azt az ép ítési naplóban. A beépítéseket közben ellenőrizték-e, jegyzőkönyvet vettek-e fel róla. Az átadás-átvétel az erről készült dokumentáció alapján ellenőrizhető. Vizsgálni kell, hogy késedelmes vagy hibás teljesítés esetén a vállalkozó élt-e kötbérezési jogával Késedelem esetén azt is vizsgálni kell, hogy mekkora a t ermeléskiesés, a keletkezett kár v. veszteség A próbaüzemelés és eredménye az erről készült jegyzőkönyvek, naplók alapján vizsgálandó. A beruházások hatékonyságát az elért többletnyereség

és a beruházások megtérülése alapján célszerű vizsgálni. Ha a nyereség alacsonyabb, mint amit terveztek, ki kell vizsgálni az okait. Ktgnövekedés esetén annak okait is fel kell tárni Fontos feladat még a beérkező kivitelezői számlák felülvizsgálata. Pontosan beérkeztek-e, ellenőrizték-e, kifizették-e Az értékcsökkenés elszámolásának ellenőrzése: A tárgyi eszközök közös jellemzője, hogy általában több évig vesznek részt a vállalkozás tevékenységében. Vizsgálni kell, hogy meghatározta-e azokat az éveket, amelyek során az egyedi tárgyi eszköz beszerzési ill. előállítási értékét amortizálják, kellő pontossággal állapították-e meg az eszközök maradványértékét. Vizsgálni kell, hogy nem számoltak-e el ÉCS-t földterület, telek, erdő, képzőműv Alkotás, régészeti lelet, üzembe nem helyezett beruh., és t eljesen leírt TE után Az écs l ehet tervezett és terven felüli. A tervezett écs

megállapításával és elszámolásával vizsgálni kell: számviteli politikájában szabályozta-e az écs elszámolásának módszerét és mértékét, a módszer megfelel-e a számviteli tv. Előírásainak, módszere a bruttó érték vagy nettó érték alapján összhangban van-e az adott egyedi tárgyi eszköz elhasználódási idejével és a megállapított maradványértékével. Vizsgálandó, hogy feltüntették-e a T E egyedi nyilvtartó lapján az elszámolás módját és mértékét, és n aprakészen rögzítették-e a nyilv.tartásban az elszámolt összeget évente A számviteli tv előírja, hogy a tárgyi eszköz értékét növelni kell az értéknövelő beruházások és felújítások értékével. Vizsgálni kell: elszámolták-e az értéknövelést az üzembe helyezés idejétől, módosították-e az elhasználódási időt, écs mértékét, az écs leírást a ktg-ek között számolta-e el a vállalkozó. A terven felüli écs tartalmáról a

számviteli tv rendelkezik Vizsgálni kell, hogy elszámolták-e a terven felüli écs-t, ha: a tárgyi eszköz értéke tartósan és jelentősen csökkent, a tárgyi eszköz megrongálódott, megsemmisült, a tárgyi eszköz nem használható, tönkrement vagy hiányzik. Vizsgálandó, hogy a tárgyi eszközt, a beruházást a nyilvántartásból kivezették-e, ill. ha a k önyv szerinti értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a piaci értéke, azt visszaírással rendezték-e. 12 6) A Sorolja fel az államigazgatási ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen a költségvetési ellenőrzés szervezetéről, feladatairól, eszközeiről, típusairól, eljárási és végrehajtási rendjéről. Az államigazgatási ellenőrző szervek: • a Kormány ellenőrzési feladatai • a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal • a Magyar Államkincstár • a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése • az adóellenőrzés és szervezetei: APEH, VPOP, helyi

önkormányzatok, Illeték Hivatalok • a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete • a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége • a ktgvetési ellenőrzés • a felügyeleti ellenőrzések: Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, Biztosítási Felügyelet, Szerencsejáték Felügyelet, Versenyhivatal, Cégek Törvényességi Felügyelete stb.), • a közraktárak állami felügyelete • a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés • fogyasztóvédelmi ellenőrzés A ktgvetési ellenőrzés szervezete: A felügyeletet ellátó szervnek elkülönített belső ellenőrzési egységgel kell rendelkeznie. Ennek feladata a szerv saját belső ellenőrzési tevékenységének ellátása, amely magában foglalja a szerv felügyelete alá tartozó ktgvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál, elkülönített állami pénzalapoknál végzendő ellenőrzéseket is. A felügyeletet ellátó szerv felügyeleti ktgvetési ellenőrzést köteles végezni,

legalább 3 é venként átfogó ellenőrzést kell tartani. Felügyeleti ellenőrzésbe bevonhatja a felügyelete alá tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó vagy részben önállóan gazdálkodó ktgvetési szervnél működő belső ellenőrzést. A függetlenített belső ellenőrzés feladatait teljes, rész-, ill osztott munkaidőben, vagy több ktgvetési szerv által közösen foglalkoztatott személy, továbbá külső szakértő is elláthatja. A ktgvetési ellenőrzés megszervezéséért, működéséért és annak szabályozásáért az ellenőrző szerv vezetője a felelős. A ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzési szervezet jogállását, feladatait és eljárási szabályait, a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni. A ktgvetési ellenőrzés feladatai, eszközei: a belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső

ellenőrzési standardok, a pü min által közétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a belső ell vezető által kidolgozott és a ktgvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ell kézikönyv szerint végzi. A felügyeleti és a belső ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell: • a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését • a pü irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét • vizsgálni kell a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. • feladata még a v izsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, elemzéseket, értékeléseket készíteni a szerv működése

eredményességének növelése, az ell rendszerek javítása érdekében • feladata még nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. • az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának összhangját • az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását és annak módját • a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását • a tárgyi eszközök kihasználását, fejlesztését, • a saját bevételek alakulását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését • a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, a vagyon védelmét • a befizetési kötelezettségek teljesítését • a belső ellenőrzés rendszerét és hatékonyságát • juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználását • a programok és céljellegű előirányzatok felhasználását és megvalósítását • a nemzetközi segélyek, támogatások nyilvántartását és

felhasználását • a számviteli előírások betartását. Vezetői ellenőrzés eszközei: • a kötelezettségvállalási, utalványozási és aláírási jog gyakorlása, • a vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk, 13 • • • • vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása, munkahelyen végzett helyszíni ellenőrzés, munkaterven kívüli belső ellenőrzések. belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése. A ktgvetési ellenőrzések típusai: • átfogó, téma-, cél-, és utóellenőrzés, • irányulhat a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára, • lefolytatható előzetesen, egyidejűen vagy utólagosan. Átfogó ellenőrzés: szakmai folyamatok és a ktgvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzése. Témaellenőrzés: adott feladatot egyidőben több ktgvetési

szervnél indokolt ellenőrizni. Célellenőrzés: a ktgvetési szervnél egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé. Utóellenőrzés: előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásainak vizsgálata. Szabályszerűségi ellenőrzés: a jogszabályok, a belső szabályzatok megtartásának vizsgálata. Hatékonysági vizsgálat: a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni. Előzetes ellenőrzésnek minősül, melyet: • a Kincstár végez a kifizetéseket megelőzően, • a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek a pénzügyi-gazdasági eseményt megelőzően, • a döntéshozatal elősegítése érdekében. Egyidejű ellenőrzés: amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni. Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően

elrendelt és elvégzett ellenőrzés. A ktgvetési ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje: az ellenőrzési tevékenységet a szerv vezetője által jóváhagyott stratégiai terv és az erre épülő, ill. a kockázatelemzés figyelembe vételével összeállított éves ellenőrzési terv alapján kell ellátni. az elkészített terveket el kell küldeni a fejezet felügyeletét ellátó szerv belső ell vezetőjének, aki ezek alapján összeállítja a fejezethez tartozó éves ell tervét, melyet továbbít a pü miniszternek. Az ellenőrzés tervezése: Az ellenőrzési szervezetnek éves munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza: az ellenőrizendő szerveket, az ellenőrzés témáját, célját, az ellenőrzések típusának jelölését, az egyes ellenőrzések időbeli ütemezését. A munkatervet az ellenőrző szerv vezetője hagyja jóvá, attól az ellenőrző szerv vezetőjének engedélyével lehet csak eltérni. A ktgvetési ellenőrzés

végrehajtása: Az egyes ellenőrzésekhez kapcsolódóan vizsgálati programot kell összeállítani, melyet a belső ell vezető hagy jóvá. A megbízólevéllel ellátott ellenőrök ez alapján folytatják le az ellenőrzést a helyszínen, adatbekérés útján vagy a vizsgálati programban rögzített egyéb módszerekkel. A helyszíni vizsgálatot szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének, melyben tájékoztatást kell adni az ellenőrzés céljáról és formájáról, várható időtartamáról. Az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét a szerv vezetőjének. Ha a vizsgálat során hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, melynek alapján várhatóan büntető-, szabálysértési, kártérítési ill. fegyelmi eljárást kell lefolytatni, akkor ellenőrzési jegyzőkönyvet kell felvenni, és a felelős személy nevét és beosztását is meg kell jelölni. Az ell lefolytatását követően az ellenőr a megállapításait,

következtetéseit és javaslatait ellenőrzési jelentésbe foglalja, melyet az ell vezető megküld az érdekelteknek egyeztetés céljából. Erre ők megismerési záradékot vezetnek fel, majd ha minden OK lezárják a jelentést. Az ell-t követően az ellenőrzött szerv vezetője intézkedési tervet köteles készíteni. A ktgvetési ellenőrzés: a következőkre irányulnak: • az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására • a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére és hatékonyságára • a központi és intézményi ktgvetési bevételek jogszerű kezelésére • a számviteli és bizonylati rend betartására. A rendelet hatálya kiterjed: • a fejezet felügyeletét ellátó szervekre, a TB igazgatási szervekre • a Magyar Államkincstárra • a ktgvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére. 14 6) B Ismertesse az állatlétszám nagyságának és összetételének a vi zsgálatát, az állattenyésztési

ágazatok produktivitásának az ellenőrzését, az állattenyésztés költségeinek ellenőrzését, a t akarmánygazdálkodás ellenőrzését. Határozza meg a számosállat fogalmát Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a számvitel a tenyészállatokat a tárgyi eszközök között, a növendék-, hízó- és egyéb állatokat a készletek között tartja nyilván. Az állatlétszám nagyságának és összetételének vizsgálata: Az állatlétszám az állattenyésztési ágazatok termelésének alapja. Az állatok, mint biológiai termelő kapacitások teszik lehetővé az összes többi termelési tényező megfelelő hasznosítását. Az állatlétszám ellenőrzéséhez az adatokat az állományváltozási tervek szolgáltatják, melyekhez az állatállomány csoportjai számbeli változásának előzetes meghatározását jelentik. Az állatállomány változását: faj, fajta, kor, nem és h asznosítási irány szerinti részletezését tartalmazza,

alapja a tényleges létszám és összetétel, és az anyaállatok termékenyítési terve. Az állatállomány változása lehet növekedés (szaporulat, átminősítés, vásárlás, egyéb) vagy csökkenés (értékesítés, átminősítés, elhullás, egyéb). A nyitóáll-ból kiindulva, figyelembe véve a n öv és csö kkenéseket megállapíthatjuk a z áróállományt. Az állatlétszám és változásának ellenőrzéséhez a főkönyvi, analitikus nyilvántartások szolgálhatnak alapul. A tényleges átlagos állatlétszámot a különböző állatnyilvtartások, pl. takarmányozási napló adatai alapján állapíthatjuk meg Legpontosabban az átlagos állatlétszámot a takarmányozási napokat alapul véve számíthatjuk ki. (átl állatlétszám=az időszak takarmányozási napjainak száma/az időszak naptári napjainak száma) A változása mellett vizsgáljuk az állatállomány összetételét is. Az összetétel az állatok fajonkénti számát és arányát is

mutatja, célszerű az állatok számát számosállatban is megállapítani. A számosállat állattenyésztés-statisztikai, valamint üzemszervezési mértékegység, mely különböző fajfájú, fajú, korú és ivarú állatokat közös egységre hozva együttesen fejez ki. A számosállat 500kg élőtömegű állat vagy állatcsoport Eredményét felhasználhatjuk az állatállomány szerkezetének, nagyságának ellenőrzéséhez is. Az állatállomány és a földterület viszonyát az állatsűrűség mutatószámaival fejezzük ki. (állatlétszám (db)/ terület (ha) vagy számosállat / terület) Az állatlétszám változásának hatása megmutatkozik: takarmányszükséglet és – felhasználás alakulásában, férőhelyszükséglet és – kihasználás változásában, az állatállomány növekedésében vagy csökkenésében, a szaporulati tervek teljesítésének függvényében, az értékesítési tervek teljesítésében. Az állatállomány nagyságának

vizsgálatával összefüggésben szükséges a férőhely-ellátottság és –kihasználás ellenőrzése is. Az állatáll elhelyezését az alkalmazott tartásmód szerint indokolt vizsgálni. Fontos kérdés, hogy az alkalmazott tenyésztési és tartási eljárásokkal megteremtik-e a férőhelyek hasznosítását. Az állattenyésztési ágazatok produktivitásának ellenőrzése: Szükséges az állatállomány újratermelésének vizsgálata is, ahol az anyaállományból kell kiindulni. A produktivitást kifejező mutatók a következők: termékenységi mutatók: apaállat ellátottság= anyaállatok száma/apaállatok száma; fedeztetési arány= befedeztetett állatok száma/fedeztetésre alkalmas állatok száma; fedeztetés eredményessége= termékenyült állatok száma/fedeztetett állatok száma. Szaporulati mutatószámok: szaporulati arány=élőszaporulat/ellésre alkalmas állomány, ellési arány= leellett anyaállatok száma/ellésre alk. áll, fialási

átlag=élőszap/leellett anyaáll száma Elhullást kifejező mutatószámok: elhullási %=elhullott szopós állatok száma/szaporulat v. elhullott növendék v felnőtt állatok száma/évi átl. létszám, felnevelési %=választási kort elért állatok száma/szopós állatok aránya X 100 Az elhullások okainak vizsgálata az állatorvosi napló segítségével történhet. Vizsgálandó a járványvédelmi előírások és a preventív gyógyszerkezelések betartása. Az állati termékek termelésével összefüggő mutatószámok: átlagos tejhozam=az időszak alatt termelt összes tej/tehenek takarmányozási napjai, nyírási átlag=a lenyírt gyapjú mennyisége/nyírt juhok száma, egy juh évi átl gyapjúhozama= az egész évben nyírt gyapjú mennyisége/évi átl állomány, abszolút tömeggyarapodás=végtömeg-kezdeti tömeg/hízlalási idő, viszonylagos tömeggyarapodás=végtömeg-kezdeti tömeg/kezdeti tömeg. Figyelmet kell fordítani az állategészségügyi

helyzet alakulására is. Az elhullás és a kényszervágás veszteséget okoz Az állattenyésztési ágazatok költségeinek ellenőrzése: közvetlen költségként számoljuk el az állatok tartásával, takarmányozásával, gondozásával, hízlalásával, tenyésztésével, elletésével, kapcsolatos költségeket, az első tárolás és az értékesítés helyére történő száll ktg-ét. Közvetlen ktg a állati termék válogatásával, csomagolásával kapcs ktg, az állatok belső száll-nak, megtermékenyítésének, gondozásának ktg-e, és a t enyészállatok terv szerinti écs leírását is. Vizsgáljuk, hogy helyesen határozták-e meg a h asznos élettartamot és a maradványértéket A ktg-ek a kalkulációk alapján ellenőrizhetők. A termelési ktg-ek mellett az előállított termékek önktg-ét is vizsgálni kell Az élőtömeg-önktg vizsgálata során azokat a tényezőket elemezzük, amelyek az önktg nagyságát befolyásolhatják. A

takarmánygazdálkodás ellenőrzése: Az állattenyésztési ágazatban a termelési ktg jelentős része a takarmányktg-ekből származik. A takarmánygazdálkodás a gazdasági állatok táplálóanyag-szükségletével, takarmányával, valamint ezek termelésével, tartósításával, tárolásával, takarmányozásra való előkészítésével foglalkozik. A takarmány minden esetben életfenntartó és termelő hányadból áll A takarmánygazdálkodás színvonala leginkább azzal minősíthető, hogy az egységnyi állati termékre mennyi takarmányktg jut. Mutatója függ a takarmány összetételétől, minőségétől, táplálóértékétől is. 15 7) A Mutassa be a függetlenített belső ellenőrzés fogalmát, elemeit, szervezetét, feladatait és módszereit. Függetlenített belső ellenőrzés: független, szervezetileg elkülönült elemző, értékelő funkciót jelent, amely azonban kisebb vállalkozások esetében nem jön létre. A függetlenített belső

ell a felső vezetés munkáját támogatja A függetlenített belső ell hatékonyságának előfeltétele a funkcionális függetlenség feltételeinek érvényesítése. A függetlenség ismérvei: a felső vezetés biztosítja a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét, a belső ellenőrök tevékenységüket közvetlenül a felső vezetésnek alárendelten végzik, a belső ellenőrök más tevékenységekbe nem vonhatók be, a belső ellenőrök az ellenőrzési program végrehajtásában önállóan járnak el. Feladata kiemelten: vizsgálni, elemezni, értékelni a közép és alsó szintű vezetői ellenőrzés rendszerét és a folyamatba épített ell rendszerét a szabályszerűség, a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség szempontjából, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, és az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát, a vizsgálatokkal kapcsolatosan

megállapításokat, ajánlásokat tenni, főleg a kockázatok, hiányosságok megszüntetése érdekében, nyomon követni az intézkedések végrehajtását. A függetlenített belső ellenőrzés azonban csak akkor állítható valóban a felső vezetés szolgálatába, ha élesen elhatárolják a tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés minden formájától, vagyis nem a függetlenített belső ellenőrzéssel kívánják pótolni a folyamatokba épített ellenőrzések hiányát. A függetlenített belső ellenőrzéssel szemben alapkövetelmény, hogy a legfelső vezető közvetlen felügyelete alá rendelve működjék. A közvetlen felügyelet azt jelenti, hogy a függetlenített belső ellenőrzés önállóan, és n em valamely más részleg keretében végezze munkáját. A hatékony működés érdekében szükséges, hogy a vezetés és a belső ellenőrzés között kölcsönösen egymást segítő kapcsolat alakuljon ki. Főbb területek egy vállalkozásnál

ellenőrzési feladatként: piaci igények megállapítása, a fizetőképes kereslet mennyisége és minőségi kielégítése, a termelési tényezők gazdaságos felhasználása, a távlati, fejlesztési tevékenység megalapozása, a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés valódisága, a minőségvédelem, a hatékonyság alakulása, a bizonylati rend, okmányfegyelem, a vagyon védelme, a pénzügyi fegyelem stb. A függetlenített belső ellenőrzés a felső vezetés döntéseinek, utasításainak végrehajtását, a tevékenység gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét, a tevékenység és az elszámolások szabályszerűségét, a vagyon védelmét - egy-egy szervezeti egység átfogó ellenőrzése - témavizsgálat - célellenőrzés, valamint utóvizsgálat keretében, az adott helyen és időben előtérbe kerülő fő feladatok kiemelésével, munkaterv alapján ellenőrzi. A függetlenített belső

ellenőrzés általában éves munkaterv alapján végzi munkáját. A munkatervre a függetlenített belső ellenőrzés tesz javaslatot, és azt az első számú vezető hagyja jóvá. A komplex ellenőrzési feladatok megoldása szükségessé teheti, hogy a vizsgálatban az ellenőrzési szakemberek mellett különböző szakterületek dolgozói közreműködjenek. Az ellenőrzés tartalmának megfelelően az első számú vezető gondoskodik arról, hogy a gazdálkodó szervnél dolgozó vagy külső szakértők a szükséges mértékben a vizsgálatban részt vegyenek. A vállalkozás önrevíziós tevékenységének szakmai erősítése érdekében az adóbevallások felülvizsgálatára indokolt a belső ellenőrzést igénybe venni, amely ellenőrzésével hozzájárulhat a bevallások hibátlan elkészítéséhez. A belső ellenőrzés az egyre növekvő követelményeknek csak akkor tud megfelelni, ha az első számú vezető kiemelt figyelmet fordít a belső ellenőrök

és vezetőjük megválasztására. A szakmai képzettség mellett az ellenőröknek olyan emberi tulajdonságokkal és m agatartással kell rendelkeznie, amely alkalmassá teszi mások munkájának megítélésére, bírálatára. A belső ellenőr által elvégzett ellenőrzések megállapításai és javaslatai alapján a szükséges intézkedések megtétele a belső ellenőrzést irányító első számú vezető feladatát képezi. 7) B Ismertesse a c éltartalékok, a l eírások, a vi sszaírások, az értékhelyesbítések, az aktív és passzív időbeli elhatárolások ellenőrzési feladatait, módszereit. Céltartalék ellenőrzése: vizsgálni kell, hogy a váll az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot képzett-e a szükséges mértékben a múltbeli, ill. folyamatban lévő ügyekből származó harmadik felekkel szembeni fizetési kötre, ideértve különösen a jogszabályban meghat gari kötelezettséget, a korengedményes nyugdíjat, a

végkielégítést, és a körny.véd köt-et Vizsgálandó, hogy a devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfveszteségét időbelileg elhatárolta-e. Teljes körű ell A leírások, visszaírások, értékhelyesbítések ellenőrzése: általános ellenőrzési pontok: az értékelésnél a valódiság és az óvatosság elvét követték-e, az üzleti évet érintő értékvesztéseket, ÉCS-t, visszaírásokat elszámolták-e, a mérlegfolytonosság, a lényegesség és a következetesség elvét betartották-e. 16 Immat javaknál: az ÉCS meghatározásánál figyelembe vették-e a tervezett használati időt, a számviteli tv szerinti leírási időkorlátokat, a leírás módjára a legmegfelelőbbet választották-e ki, és helyesen állapították-e meg a terven felüli leírások és visszaírások feltételeit. A próbaszerű ellenőrzés módszere alkalmazható Alapítás-átszervezés aktivált értéke: Lineárisan,

maradványérték nélkül kell elírni, max öt év alatt. Terven felüli ÉCS és visszaírás, értékhelyesbítés nem lehetséges. A kísérleti fejlesztés aktivált értéke: Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás ktgeit nem lehet aktiválni, csak a kísérleti fejlesztés ktg-eit Lineárisan, maradványérték nélkül kell leírni, max öt év alatt. ÉCS csak a befejezett kutatásra számolható el Vagyoni értékű jog: Lineárisan, maradványérték figyelembe vételével kell leírni, időkorlát nincs. Szellemi termékek Lineárisan, maradványérték figyelembe vételével kell leírni, időkorlát nincs. Üzleti vagy cégérték A pozitív cégértéket az immat javak között kell kimutatni, és terv szerint leírni, lineárisan, maradványérték nélkül, öt év, vagy ennél hosszabb idő alatt. A hosszabb időt a kieg mell-ben indokolni kell. Terven felüli ÉCS, visszaírás, értékhelyesbítés nem lehetséges Negatív cégérték: egyéb bevétel Az

immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és k önyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a t erv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. T.E-öknél vizsgálandó, hogy elszámolták-e a terven felüli écs-i leírást, az indokolt visszaírásokat Vizsgálni kell, hogy a tervezett écs-i leírás megfelel-e a számviteli politika előírásainak, a maradványértéket helyesen állapították-e meg. Szúrópróbaszerű ellenőrzés ajánlott, a terven felülinél és visszaírásoknál tételes Átgondolva döntöttek-e a kis értékű TE használatba vételekor az azonnali, egyösszegű ÉCS leírás alkalmazásáról. Átgondolva határozták-e meg az ÉCS leírások és a m aradványérték megállapítását. Terv szerinti ÉCS a TE-ökre: ÜH-től kezdődően kötelező

elszámolni a hasznos élettartam alatt. Maradványérték meghatározása kötelező Tilos terv szerinti ÉCS-t elszámolni: földterület, telek, erdő, régészeti lelet, kép és hangarchívum, képzőműv alkotás, beruházás, már nullára leírt eszköz, maradványértéket elért eszköz után. Mérlegérték = bekerülési érték – halm terv sz ÉCS – halm terven felüli ÉCS + visszaírás + értékhelyesbítés = nettó, azaz könyv szerinti érték. A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a t árgyi eszközök - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és k önyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. Beruházásoknál ell, hogy a feleslegessé vált, befagyasztott, nem befejeződő, megrongálódott beruhok, felújítások selejtezését, terven felüli leírását, a visszaírásokat végrehajtották-e. Teljes

körű, tételes ellenőrzés Bef pü eszk-nél (tartós részesedések, tartós kölcsönök, tartós ép-ok, stb) fordulónapon – ha az érték tartósan és jelentősen csökken – a mérlegben a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken értékelték-e, az értékvesztést, ill. a visszaírást elszámolták-e. Mérlegérték: bekerülési érték – értékvesztés + visszaírás + értékhelyesbítés = KSZÉ. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a részesedések - bekerülési értéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. Készleteknél ell kell, hogy a csökkent értékű, elfekvő, stb. készleteket a valós értékükön szerepeltették-e, elszámolták-e az értékvesztéseket; az úton lévő áruk számbavétele megtörtént-e, az anyagok, áruk indokolt értékvesztését elszámolták-e. Követeléseknél: a kétes követelésekre számoltak-e el értékvesztést, visszaírást;

Értékpapíroknál: az ép-k árf-nak tartós és jelentős csökkenése esetén értékvesztést elszámoltak-e, ill. az indokolt visszaírást végrehajtották-e; Valutapt: a valutapt-ak értékét a fordulónapon felvett közös jegyzőkönyvvel kell alátámasztani és a számv. tv szerinti árfolyamon értékelni. Az értékelési tartalék vizsgálata: A számviteli politikában megjelölt eszközök piaci értéken történő értékeléséből származó értékhelyesbítés összegét értékelési tartalékként kell kimutatni. Vizsgálandó, hogy az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változott-e. Az értékelési tartalékot és az értékhelyesbítéseket ugyancsak tételesen indokolt vizsgálni. Értékelési szabályzat ellenőrzése: megfelelően szabályozták-e: az eszközök és források bekerülési értékének tartalmát, a megállapított érték nyilvántartását, a változásokra

ható tényezőket, az érték alakulásának megfigyelését, a mérlegbeni érték meghatározásának módját, az eszk és forr állományból történő kivezetéskori értékének megállapítását, a vonatkozó számvitelpolitikai döntéseket, az egyedi értékelés elve sajátos területeit, a piaci értékelésbe bevont eszközök körét, a felelős személyek körét, a kapcsolatos határidőket, az értékeléseket alátámasztó bizonylatokat, az értékváltoztatás okát, indokát, a végrehajtás módját. Vizsgálni kell, hogy figyelembe vették-e a szabályzat összeállításánál a következetesség, lényegesség, világosság, teljesség, stb. elvekre Aktív időbeli elhatárolások ellenőrzése: vizsgálni kell, hogy ide számolták-e el: - az üzleti év fordulóapja előtt felmerült olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el (pl: lízing, folyóirat előre fizetése,

tartozásátvállalásnál a véglegesen átvállalt köt., devizaköt-nél a nem realizált árfveszt) - az olyan árbevételeket, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el ( a mérleg fordulónapja után lehet számlázni) 17 - a ténylegesen csak a mérleg fordulónapja után megjelenő pénzbevételeket, melyek az elszámolási időszakot illetik meg (pl. utólag esedékes bérleti díj) - olyan kötelezettséget, melynél a visszafizetendő összeg nagyobb, mint a kapott (pl. váltónál), a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti éve(ke)t terhelő összeget - a kamatbevételekkel szemben elszámolt, a n évérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő –ÉP névértéke és k ibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó

összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki - a befektetett PÜ eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó ÉP beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetből az időarányosan a tárgyévre jutó részt - a forgóeszközök között kimutatott ÉP beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett, a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, illetve a vásárolt vételi opció díjának összegét, ha az számottevő és az értékeléskor várhatóan megtérül - a halasztott ráf-ként kimutatott, a t artozásátvállalás során a v églegesen átvállalt köt. rendkívüli ráf-ként elszámolt, szerződés szerinti összegét - a nem realizált árf. veszteséget Teljes körű, tételes ellenőrzés. Passzív időbeli elhatárolások ellenőrzése: vizsgálni kell, hogy itt, elkülönítetten mutatták-e

ki: - a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi (előre fizetett bérleti díjak pl.); - a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő ktg-et, ráford-t, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül szlázásra (pl.: a fordulónap után érkezett, de a tárgyévet érintő energia-, posta-, stb. szlák); - a mérleg ford.napja és elkészítési időpontja között a váll-lal szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcs kártérítési igényt, kés kamatot, kártérítést, bírósági ktg-et; - a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként még ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járadékát - a köt-ek ellentételezésére visszafizetési köt nélkül kapott pü-ileg rendezett támogatás összegéből az üzleti évben

ktg-gel, ráfordítással nem ellentételezett összeget; - a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és köt-ek értékelésekor kimutatott, összevont nyereségi különbözetet. - Vizsgálandó, hogy halasztott bevételként mutatták-e ki: a fejl célra visszafiz köt nélkül kapott pü-ileg rendezett támogatás és véglegesen átvett pénzeszköz összegét; az elengedett, ill. a harmadik személy által átvállalt köt összegét, amennyiben az a k öt terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik; a t érítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvtartási értékét, és az ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értékét. Teljes körűen, tételesen kell ellenőrizni 18 8) A Fejtse ki részletesen az Alkotmánybíróság és az Ügyészségek ellenőrző tevékenységét, feladatait. Alkotmánybíróság ell. feladatai: Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfőbb

őre, amely a hatalmi ágak kölcsönös egyensúlyát és ellenőrzését az alkotmányos alapjogok védelmével biztosítja, az államhatalmai ellenőrzés sajátos szerve. Az alkotmányosság felett őrködő független bírói szervként működik 11 tagját az Ogy 9 évre választja közvetlenül kétharmados szavazattal. Az Elnököt és annak helyettesét az Alkotmánybíróság tagjai sorából választják meg 3 éves időtartamra. Az Alkotmánybíróság legfőbb feladata, hogy felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a tv-ek alapján hozzák meg. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: a már elfogadott, de még ki nem hirdetett tv., az ogy ügyrendje, és a nemzetközi szerz. egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata, a megalkotott jogszabályok, és az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányellenességének utólagos

vizsgálata, a jogszabály, és az állami ir. egyéb jogi eszk. nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata, az alkotmányos jogok megsértése miatti panaszok elbírálása, az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése, az alkotmányellenesség megszüntetése, az egyes törvények által a hatáskörébe utalt ügyekben eljárás, állásfoglalás. A rendelkezésre álló iratok alapján, szükség esetén személyes meghallgatással, valamint szakértő bevonásával folytatja le a bizonyítási eljárást. Döntéseit zárt ülésen, szavazás alapján, határozat formájában hozza meg. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire egyaránt kötelezőek, ellene fellebbezésnek helye nincs. Ügyészségek ellenőrzési feladatai: A Legfőbb Ügyész és az ügyészi szervek ellátják a törvényesség védelmét, gondoskodnak az állampolgárok jogainak védelméről, az alkotmányos rendet veszélyeztető cselekmények üldözéséről. Az ügyészségek

ellenőrző tevékenysége csak és kizárólag törvényességi ellenőrzés lehet (törvényességi felügyelet). Ellátják a büntetés végrehajtás törvényessége feletti felügyeletet, részt vesznek a bírósági eljárásokban, ellenőrzik a bűnügyi nyomozás törvényességét és a törvényekben meghatározott ügyekben nyomozást végeznek. Módszerek: beszámoltatás, felvilágosítás kérés, helyszíni ell. Helyszíni ellenőrzéssel is meggyőződhet a törvényesség betartásáról. Az alkotmányos rend védelme érdekében óvást emelhet, figyelmeztetést alkalmazhat. A Legfőbb Ügyész az OGY-nek felelős, és beszámolási kötelezettséggel tartozik. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972 évi V törvény szerint az ügyészi törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntésekre terjed ki. Más

megfogalmazásban: az ügyészi törvényességi ellenőrzés gazdasági és célszerűségi kérdésekre nem terjedhet ki, tehát az ügyész gazdasági döntések célszerűségi, üzleti szempontok szerinti vizsgálatára nem vállalkozhat. Az ügyészség független, és csak a törvényeknek van alárendelve. Közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Ennek érdekében – törvénysértés esetén – fellép a törvényesség védelmében. A legfőbb ügyészt, aki a törvényhozó hatalomnak felelős, a köztársasági elnök javaslatára az OGY választja meg. (Mandátuma hat évre szól) Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy általános törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó szerv (a Kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási, közigazgatási hatóság) által kibocsátott jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az

Alkotmánnyal, illetőleg magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ennek megszüntetése érdekében az azt kibocsátó szervhez óvást nyújthat be. Ha a címzett az óvást alaposnak tartja, a jogszabályt (illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközét), hatályon kívül helyezi, visszavonja vagy módosítja, és erről az ügyészt egyidejűleg értesíti. (Ha az óvással nem ért egyet, köteles az óvást elbírálás végett az Alkotmánybíróság elé terjeszteni és erről az ügyészt értesíteni.) 8) B Foglalja össze a vagyonvédelmi rendszer ellenőrzésének főbb követelményeit, általános feladatait: a pénz és értékvédelem ellenőrzési feladatai, az eszközök biztonságának ellenőrzését, a szolgáltatások ellenőrzését és a vagyonvédelem egyéb területeinek ellenőrzését. Vagyonvédelem ellenőrzése: A vállalkozások vagyonának védelme a kárt okozó hibás döntések megelőzését, az elkövethető visszaélések

megakadályozását, az elkövetett esetek megállapítását és okainak feltárását, a szükséges anyagi és erkölcsi felelősség érvényesítését jelenti. Eszközei: a szervezettség, a szabályozottság, a megfelelő szakemberek, a b izonylati és n yilvántartási fegyelem biztosítása, a szükséges technikai feltételek biztosítása, az összeférhetetlenség kiküszöbölése, a felelősség pontos körülhatárolása, az ellenőrzés szigora, és az ellenőrizhetőség maximális biztosítása. Ellenőrzésének főbb követelményei/általános feladatai: a vállalkozás területeinek, épületeinek zárási technikája képes-e azonnali jelzést adni és azt rögzíteni, a helyiségeket záró kulcsok őrzési módja biztosítja-e az illetéktelen igénybevétel jelzését, biztosítva van-e az al kalmazott riasztó- és megfigyelőrendszerek folyamatos üzemelése, biztosítva van-e a berendezések meghibásodása esetén egy azonnali pótlás. A pénz- és

értékvédelem ellenőrzési feladatai: ell kell: a pénztárhelyiség, a p énzösszegek, értékek tárolását, a páncél- vagy lemezszekrények biztonságát, a kulcsok és azok másodpéldányainak kezelését, őrzését, a pénztáros 19 megbízhatóságát, a pénztárban tartózkodók jogosultságát, a postán történő utalások jogosultságát, a kedvezményezettek illetékességét, ill. a k ézbesítés megtörténtét, a p énz kezelésével és sz állításával megbízott személyek alkalmasságát, a pénzszállítmányok bonyolítását, biztonságát, a pénztári készletek biztonságos őrzését, a tűz- és vagyonbiztonságot, a bérjegyzékkel egyező bérkifizetéseket, a pénzforgalom kapcsán a bankszámlák feletti rendelkezési jogot, az aláírásra bejelentett személyeket, az összeférhetetlenséget, a kiadási tételek egyszeri elszámolását (nem lehet kétszer kifizetni), az előlegek elszámoltatását. Az ellenőrzés módjánál fontos

a meglepetésszerűség, így a mintavételes és a próbaszerű ell ajánlott. Visszaélés gyanúja esetén pedig a tételes ell Az eszközök biztonságának ellenőrzése: Kiemelten kell vizsgálni a készletszállítást és raktározást, hogy biztosítva van-e a készletek megfelelő állagvédelme, tárolása és megőrzése. Minden árut bevételeznek-e, jogtalanul nem kerül-e ki készlet a raktárból. Vizsgálandó továbbá: a t eherrakományok érkeztetését szakmai ismerettel rendelkező dolgozók végzik-e, a mérlegek pontosak-e, a mérés pontosságát folyamatosa ellenőrzik-e, a készletek mennyiségi és minőségi átvételének technikai és személyi feltételei biztosítják-e a vagyonvédelmet. a) A raktározás ellenőrzésének legfőbb eszközei: a s zemle, rovancsolás, megbízható nyilvántartási rendszer, az okmányok és a nyilvántartások alapján történő vizsgálatok rendszeressége és megbízhatósága. A vizsgálatot a tároló helyek

helyszíni megtekintésével kell kezdeni (szemle). Ennek során a megóvással és a m egőrzéssel kapcs tárhatunk fel hibákat. Gondoskodni kell arról, hogy a területért felelős személy jelen legyen Vizsgálni kell: a készletek tárolására használt helyiség, tárolótér, terület kielégíti-e a készletfajta jellegéből adódó tárolási igényeket, követelményeket, a t árolás megfelel-e az anyag, áru természetének, fizikai jellemzőinek, a környezetvédelemnek; rendezetten, szortírozottan vannak-e elhelyezve a különböző fajtájú, minőségű, méretű anyagok, áruk, mindezek meg vannak-e jelölve, hogy azonosítani lehessen őket, és a szavatosságot is ell lehessen; a tárolás módja biztosítja-e az állagvédelmet, a minőséget, biztosított-e a porlás, elcsöpögés megakadályozása, a kártevők és gombák elleni védelem. A szabadban tárolt anyagoknál vizsgálni kell, hogy kihasználták-e az időjárási hatások elleni megóvási

lehetőségeket és biztosították-e a környezetszennyezés megelőzésének feltételeit. Ellenőrizni kell, hogy az állag- és minőségvédelem érdekében szükséges műveleteket rendszeresen végrehajtották-e. Vizsgálandó még, hogy a raktárakra vonatkozó tűzrendészeti előírások megvannak-e, betartják-e, ellenőrzi-e ezt a vezető, fokozott figyelmet fordítanak-e a tűzrendészeti szabályokra, a tűzveszélyes, lobbanékony készletek ellenőrzésére; a raktárak jól zárhatók-e, munkaidő végén tényleg bezárják-e.; megfelelően őrzik-e, az áruátvételhez hitelesek-e a mérőeszközök b) A felesleges, elfekvő vagyontárgyak (TE, készlet, immat.jav) vizsgálata: Ezek hasznosításával is rendszeresen kell foglalkozni. Ellenőrizendő, hogy a tett intézkedések biztosítják-e a vagyonvédelmet A hasznosítás módszerei: bérbeadás, értékesítés, átadás, stb. Vizsgálandó, hogy ezek közül a legelőnyösebbet választották-e. A vagyon

védelme szempontjából a térítés nélküli átadásokat, az áron aluli értékesítéseket és a selejtezéseket kell megvizsgálni. Értékesítés, átadás esetén vizsgálni kell, hogy: a nagyobb értékű vagyontárgyakat, pontos megnevezéssel, használhatósági fok és ár megjelölésével meghirdették-e, az ajánlatok közül a legkedvezőbbet választották-e, az ajánlatok konkrétak és megbízhatóak-e, nem értékesítettek-e olyan vagyontárgyat, amire még szükség lett volna, nem történt-e az értékesítés érdekelt személynek, az ár reális volt-e. Selejtezés kapcsán vizsgálandó: megfelelően állapították-e meg a sel ejtezési jogköröket a se lejtezési szabályzatban, a selejtezési bizottság személyi és szakmai összetétele megfelelő-e, ők végzik-e a sel ejtezéseket, nincs-e összeférhetetlenség,, a hulladékokat előírásszerűen bizonylatolták-e, a s elejtezett, de nem használható eszközöket értékesítették-e, jók-e a

bontási és felmérési jegyzőkönyvek, előírásszerűek-e a selejtezési jegyzőkönyvek, azt a selejtezési bizottság minden tagja aláírta-e. A szolgáltatások ellenőrzése: Jelentős volument képviselnek az épületek, gépek, berendezések, járművek javításai. A vagyonvédelem szempontjából e tevékenységeknél két fő területre kell az ellenőrzést koncentrálni. Az egyik a beérkező árajánlatok megfelelő felülvizsgálata és elfogadása, a másik az elvégzett munkák mennyiségi és minőségi átvétele és k ifizetése. Árajánlatok, megrendelések, szerződések ellenőrzése: több szervtől kértek-e árajánlatot, a feladatot egyértelműen, pontosan rögzítették-e, versenyeztették-e a munkákat, az árak megfelelnek-e az elvégzendő munkák nehézségi fokának és egyéb feltételeinek, a szerződésben, megrendelésben rögzítették-e a műszaki ellenőrzést és a műszaki átvételt, az ajánlatok közül a legelőnyösebbet

választották-e ki, a döntést az arra illetékes hozta-e meg, az elvégzett munkákat mennyiségileg és minőségileg át kell venni. Az átvétel vizsgálati feladatai: a munka mennyiségileg megegyezik-e az átvételi okmányban rögzítettel, az eltakart (beépített) munkákat munka közben megfelelően átvették-e, arról készült-e jegyzőkönyv, az átvevő személye nem összeférhetetlen-e, rendelkezik-e a szükséges végzettséggel, gyakorlattal, megtörtént-e a javítás során kiemelt alkatrészek, elemek raktári bevételezése, dokumentálása, bizonylatolták-e a hulladéktelepre kiszállított hulladékokat. Az elvégzett munkák kifizetésének ellenőrzése: A szolgáltatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatok: szabályozott-e a vállalkozásnál az ügyviteli rend kialakítása, a t ényleges bonyolítás megfelel-e a sz abályozott rendnek. Vizsgálni kell: a beérkező beruházásokról, felújításokról, karbantartásról, javításról szóló

számlák megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek, minden beérkező számlát nyilv.tartásba vesznek-e, a számlákon nincs-e szabálytalan javítás vagy módosítás, dokumentálták-e a szolgáltatás teljesítésének igazolását, nem történik-e a meg a t eljesítés igazolása előtt a szlák kifizetése, csatolták-e a minőségi bizonyítványokat, biztonságos-e a kifizetett és lekönyvelt számlák őrzése, irattározása. 20 A vagyonvédelem egyéb területeinek ellenőrzése: a vállalkozás alkalmaz-e olyan megfigyelő berendezéseket vagy más jelzőtechnikai megoldásokat, melyekkel a vagyonvédelmet tudják biztosítani, a vállalkozás biztosítja-e a számítógéppark hozzáférhetőségének korlátozását, a vállalkozási vagyon védelme érdekében szabályozottan működteti-e a külső szolgáltatók közlekedését, munkavégzését, korlátozza-e munkatársainak nem a saját szakterületükhöz tartozó munkaterületekre történő

bejutását, gondoskodik-e a vállalkozás a munkavállalói személyes vagyontárgyainak őrzéséről, ellenőrzi-e a váll a dolgozói által behozott ill. kivitt csomagjainak tartalmát, rendelkezik-e a váll megfelelő ellenőrző eszközökkel és karbantartja-e azokat. 21 9) A Beszéljen részletesen a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenységéről, (szervezete, működése, feladatai, ellenőrzési és realizálási feladatai.) valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrző tevékenységéről, (beleértve az EU-val kapcsolatos ellenőrzési feladatokat) a koordinációs munkájáról. Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége: a gazdasági versenyhez fűződő közérdek a versenytársak és a fogyasztók érdekeinek védelme és ell-e. A piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Tiltani kell a tisztességtelen piaci magatartást és ellenőrizni kell a vállalatok összefonódását A GVH a

kormánytól független, országos hatáskörű központi ktgvetési szerv, amely ellátja a versenytv-ben, az árak megállapításáról szóló, ill. a gazdasági reklámtevékenységről szóló tv-ben meghat versenyfelügyeleti és egyéb feladatokat. Szervezete: Élén elnök, akit a minelnök javaslatára a közt elnök nevezi ki Munkáját két elnökhelyettes segíti. Csak az OGY-nek tartozik beszámolással A kinevezések hat évre szólnak GVH feladatai, ell. tevékenysége: tisztességtelen verseny tilalmának betartása, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmát megtartani, a gazdi versenyt korlátozó megáll tilalmának megtartásáról gondoskodni, a gazdi erőfölénnyel való visszaélés tilalmának betartása felett őrködni, az árak megállapításáról szóló tv–ben hatáskörébe utalt feladatok ellátása, a vállalkozók szervezeti összefonódásának ellenőrzése. A GV vizsgálata az érdekelt kérelmére vagy hivatalból

indul. Eljárása vizsgálattal indul, az erről készült jelentést előterjesztik a Versenytanácsnál. A jelentés tartalmazza a vizsgálat tárgyát, a megállapításokat, a b izonyítékokat, indítványát az eljárás további menetére vonatkozóan. Határozatában megállapíthatja a jogsértés tényét, megtilthatja a tervezett áremelést, bírságot szabhat ki. A vizsgáló a Versenytanács határozatával befejezett ügyben utóvizsgálatot tarthat. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal: a kormány belső ellenőrzési feladatainak ellátása céljából létrehozott önálló ellenőrzési szerv. A KEHI a Kormány közvetlen irányítása alatt működő, önálló hatáskörű államigazgatási szerv A hivatal irányítását a pü miniszter látja el. Az Iroda élén elnök áll, akit a Minelnök nevez ki és ment fel A Hivatal által végzett ell. kiterjednek: a kormány programjából adódó feladatok fejezetek általi végrehajtásának és a kormány egyéb

döntései végrehajtásának ellenőrzésére, a központi ktgvetés bevételei és k iadásai, az elkül.állami pénzalapok, a tb pénzügyi alapjai, valamint a kp-i ktgvetési szervek tekintetében végzett pénzügyi ellenőrzésekre, a kp-i ktgvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésére, az állami kezesség vállalásának és beváltásának jogosságára, a központi ktgvetésből teljesített kormányzati kiadásokra, engedélyezett támogatásokra és kedvezményekre, adóellenőrzés körébe tartozó jogszabályok alapján a vállalkozások részére nyújtott támogatások folyósítására, a ktgvetési fejezetek és a hozzájuk tartozó központi ktgvetési szervek tevékenységére, a külföldi szervezetek által nyújtott támogatások, segélyek felhasználására, az elkülönített állami pénzalapok működésére, eszközeinek felhasználására, informatikai rendszerellenőrzésekre. A Hivatalnál valamennyi

ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amit az ellenőrzést végző személynek utasításként kell kezelnie. A helyszínen vagy adatbekéréssel végzi az ellenőrzést Ellenőrzéseiről vizsgálati jelentést készít. Ha a kormány döntése szükséges, akkor a határozati javaslatot is be kell nyújtania, illetve soron kívüli döntést köteles kérni a kormánytól. Hatásköre nem terjed ki az OGY, a K öztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az OGY Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a GVH, és az MTA, és az MNB ellenőrzésére. A KEHI koordinációs munkája, együttműködési kötelezettsége, feladata a nemzetközi szakmai kapcsolatok terén: Egyeztetési feladatokat lát el a ktgvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzései tekintetében, koordinálja a kormány irányítása és felügyelete alá tartozó központi ktgvetési szervek felügyeleti

ellenőrzési szervezeteinek éves, féléves ellenőrzési munkaterveit. Munkája során együttműködési kötelezettségekkel rendelkezik: -igénybe veheti a Magyar Államkincstárnál, ill. az APEH-nél lévő, a ktgvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos adatbázisokat, együttműködik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szerveivel, a nemzetközi segélyekre irányuló ellenőrzései során együttműködik a támogatási rendszer fejlesztéséért felelős állami vezetőkkel, -a mg-i támogatások ellenőrzése során az FVM, az APEH ill. a VPOP szerveivel, együttműködik a hatósági és nyomozati jogkörrel rendelkező szervekkel és közös vizsgálatokat végezhet a felügyeleti és a hatósági ellenőrző szervezetekkel. A KEHI feladata a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítása és fenntartása. A nemzetközi szerződések alapján folyamatos kapcsolatot tart fenn az Európai Unió (EU) Bizottságának ellenőrzési ügyekben

illetékes főigazgatóságával. Az EU-tól származó segélyek és támogatások tekintetében közös vizsgálatokat végezhet Nemzetközi ellenőrzési feladatok: az előző évek programozási időszak tekintetében a st rukturális alapokkal, a Kohéziós alappal és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés programmal kapcs ellenőrzések; az EU-s előcsatlakozási eszközök és Átmeneti Támogatás felhasználásának ellenőrzése; a Schengen Alap támogatásai felhasználásának ellenőrzése, az európai területi együttműködés programokkal kapcs ellenőrzések. 22 A KEHI ellenőrzéseinek megszervezése és módszerei: A KEHI vizsgálatai a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság ellenőrzésére terjed ki, fél évre szóló ellenőrzési munkaterv alapján a kormány ill. a miniszterelnök utasítására végzi vizsgálatait. Az EU-val közös érdekeltségű vizsgálatokra vonatkozó munkatervi feladatok összeállítása során is egyeztet az EU

Ellenőrzési Főigazgatóságával. Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amely belső használatra készült utasításként kell kezelni. A vizsgálati programot a KEHI elnöke vagy az ellenőrzést végző szervezeti egység vezetője hagyja jóvá. Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján a szükséges dokumentációk értékelésével végzi. Az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel kapcsolatos dokumentumaira és tevékenységére. Ellenőrzéseiről vizsgálati jelentést készít A ktgvetési ellenőrzés keretében alkalmazott realizálási formákat érvényesíti speciális szabályok érvényesítése mellett: • a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez a kormány döntése szükséges, • kármegelőzés céljából soron kívüli döntést köteles kérni a kormánytól. A KEHI tevékenységéről a kormánynak évente írásban beszámol. 9) B Ismertesse a belkereskedelmi

tevékenység ellenőrzésének sajátosságait, az áruforgalom átfogó ellenőrzését, ezen belül az árubeszerzés, az értékesítési tevékenység és a készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzését. Belkereskedelmi tevékenység ellenőrzése: A kereskedelem az a t evékenység, melynek során a fogyasztási cikk eljut a termelőtől a végső fogyasztóig. Az újratermelési folyamatban a kereskedelem látja el az elosztás, a csere funkcióját. A kereskedelem két részre bontható: bel- és külkereskedelme A belkereskedelem tovább bontható: nagy-, kiskereskedelem, vendéglátás, egyéb kereskedelmi szolgáltatások. Az áruforgalom központi tényezője az áru. Az áruk vásárolt készletek, amelyek vásárlás útján kerülnek a váll tulajdonába, azokat a forgóeszközök, ezen belül a k észletek között tartja nyilván. A számviteli tv értelmében az áruk között kerülnek kimutatásra a kereskedelmi áruk, göngyölegek és az eladott

(közvetített) szolgáltatások. Az áruforgalom szakaszai: beszerzés, készletezés, értékesítés. Az áruforgalom átfogó ellenőrzése: Legfontosabb eszköze az áruforgalmi mérlegsor, amely az áruforgalmi folyamat elemei közötti összefüggést szemlélteti, hasznosítható a v agyonvédelem területén is. Nyitókészlet + beszerzés = értékesítés + zárókészlet. Ez az egyenlet az áruforgalmi folyamat egyensúlyát tükrözi A mérlegsor bővíthető, ha figyelembe vesszük az egyéb készletnövekedéseket (leltártöbblet, térítés nélkül, apportként átvett készlet), és egyéb készletcsökkenéseket (apportként, térítés nélkül átadás, selejtezés, visszáru, romlási, törési veszteség, leértékelés, leltárhiány). A mérlegsor mennyiségi és értékbeni adatok alapján is felírható Értékbeni adatok alkalmazása esetén a mérlegsor minden tagját azonos áron kell számításba venni. Beszerzési vagy csak eladási áron vehetjük

figyelembe. Az áruforgalmi mérlegsor segítségével ellenőrizhető az áruforgalom kiegyensúlyozottsága. Vizsgálandó: az értékesítés és a b eszerzés viszonya, az áruforgalom egyensúlya, az értékesítés árufedezete, a beszerzés és az értékesítés készletekre gyakorolt hatása. Ell-t segítő mutatók: Beszerzésértékesítés aránya = beszerzés/értékesítés, árufedezeti mutató = nyitókészlet + beszerzés/értékesítés, készletváltozás = zárókészlet/nyitókészlet. Az árubeszerzés ellenőrzése: Vizsgálni kell: biztosítottak-e a b eszerzés szervezeti feltételei, hatékony-e a piackutatás, helyesen történt-e a döntési hatáskörök kialakítása, megfelelő szempontok alapján választották-e ki a beszerzési forrásokat, megalapozottak-e a beszerzések, megfelelő-e az áruátvétel szervezettsége, végrehajtása, a kapcsolódó adminisztrációs tev., a szállítási szerződésben rögzített időpontokban érkezett-e meg az áru

Segítő mutatók: Árufedezettségi mutató = szerződéssel lekötött áruérték/beszerzési előirányzat, értékesítés-beszerzés aránya = értékesítés/beszerzés. Ellenőrizni kell a beszerzési előirányzatok megvalósulását, a szállítási késedelmek előfordulási gyakoriságát. A beszerzési tevékenység utolsó szakasza az áruátvétel, mely elsődlegesen ellenőrzési feladat. Fontos vagyonvédelmi szempontból is A beérkezett áru mennyiségi és minőségi átvétele munkafolyamatba épített ellenőrzéssel valósítható meg. A minőségi átvétel szabályosságát is ell kell A minőség ell történhet mintavételes eljárással, vagy minden termékre kiterjedő tételes vizsgálattal. Leggyakoribb hibák: szabályszerűen történik-e a mennyiségi átvétel, megfelelő-e a minőség ell, véletlenszerű-e a mintavétel, a hibás termékeket tartalmazó szállítmányt tételesen ellenőrzik-e, készül-e jegyzőkönyv a tapasztalt hibákról,

hiányosságokról, megfelelően dokumentálja-e az áruátvételt a váll. A beszerzéssel szorosan összefügg az áruk ellenértékének kiegyenlítését megelőző számlaegyeztetés. Ellenőrizni kell: az áru beérkezését, az áruátvétel folyamatát, a bevételezési okmányok kiállítását, a sz állítói számla és az átvett árukészlet értékének azonosságát, az esetleges eltérések elszámolását, az átutalás engedélyezésének szabályszerűségét, a könyvelési feladatok helyességét. Alapul az átvételi igazolások és számlák szolgálnak. 23 Az értékesítési tevékenység ellenőrzése: feladatok: az áruellátás helyzetének, a k ereslet-kínálat összhangjának vizsgálata, az értékesítés szervezettségének ellenőrzése, az értékesítést elősegítő tényezők felhasználásának értékelése. Az értékesítési forgalom alakulása dinamikus viszonyszámokkal mérhető és értékelhető Legáltalánosabban használt

mutatók a bázis- és láncviszonyszámok. Relatív változást tükröznek, ezért alkalmasak arra, hogy időszakról időszakra tájékoztassanak a fejlődésről. A bázisviszonyszámok az idősor egy adott, bázisul választott tagjához képest fejezik ki a bekövetkezett változást, a láncviszonyszámok az idősor szomszédos adatainak egymáshoz való arányát, ütemességét szemléltetik. A fejlődés átlagos mértéke számtani átlaggal határozható meg, mely arra ad választ, hogy mennyivel nőtt vagy csökkent a forgalom. A fejlődés átlagos üteme mértani átlaggal határozható meg, mely azt tükrözi, hogy az idősorra átlagosan milyen relatív változás a jellemző. A készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzése: A termelés és fogyasztás időben és térben elkülönült szakaszait köti össze. A gazdálkodó szervezet érdeke az, hogy a készleteinek értéke ne haladjon meg egy optimális szintet, mivel a k észletezés többletterheket jelent a

v állalkozásnak. Figyelemmel kell lenni az áruféleségek szavatossági idejére is. A használhatatlan, megrongálódott vagy lejárt szavatosságú árukat nem szabad értékesíteni, selejtezni kell. Vizsgálni kell: meghatározták-e, és f igyelik-e az optimális készletnagyságot, a k észletek nagysága összhangban van-e a forgalommal és a vásárlói igényekkel, figyelik-e az adott áruféleségekből a minimális készleteket, a g azdálkodó készletei mennyiben térnek el az optimálistól, a kisebb készlet akadályozza-e az értékesítési forgalom lebonyolítását, a készletek változása indokolt-e, tett-e a vállalkozás hatékony lépéseket a készletleépítésre, hogyan alakult a készletek forgási sebessége, megfelelő-e a k észletek raktározása, figyelemmel kísérik-e az áruk szavatossági idejét. Az ellenőrzés számított mutatók és helyszíni vizsgálatok alapján végezhető el Értékelni kell a r aktározás során bekövetkezett

selejtezések, megrongálódások okait, ill. a k árokért kit terhel a felelősség. A készletek megtérülésének gyorsaságát a fordulatok száma és a forgási sebesség napjainak a száma tükrözi. A fordulatok száma azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban hányszor térülnek meg a váll készletei Fordulatok száma = időszak értékesítési forgalma/időszak átlagkészlete. Forgási sebesség a körforgás időtartamát jelzi napokban. Forgási sebesség = időszak napjainak a száma/fordulatok száma vagy időszak átlagkészlete X időszak napjai/időszak értékesítési forgalma. A készlethatékonyság javul, ha magasabb forgalmat ér el a vállalkozás egységnyi készletlekötéssel, ill. egységnyi forgalom lebonyolításához kisebb készlettömegre van szüksége Fontos ellenőrizni az áruk átlagos tárolási idejét is. Áruk átlagos tárolási ideje = áruk/1 napi ELÁBÉ és eladott (közv) szolg. 24 10) A Ismertesse átfogóan az

adóellenőrzéseket: az adóhatóságokat, hatásköreiket és illetékességeiket, általános ellenőrzési szabályait, az ellenőrzés lefolytatását. Az adó az állammal szembeni, törvényeken alapuló, közvetlen, ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség. Az adóellenőrzés célja a bevételek biztosítása az állami ktgvetés kiadásaihoz. Adóellenőrzés: feladata, hogy gazdi tevékenységet folytató jogi személyeknél, magánszemélynél és egyéb szervezetnél megvizsgálja az adópolitikai célok gyakorlati érvényesülését, valamint az adófizetési köt. teljesítését Adóhatóságok: állami adóhatóság (APEH), vámhatóság (VPOP), önkormányzat jegyzője. Állami adóhatóság hatásköre: adó, ktgvetési tám., adóvisszaig és visszatér, az állami garancia kiutalása és visszakövetelése, adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása, illeték, tb járulék, feltéve, hogy azt a tv nem utalja más hatóság

hatáskörébe. Vámhatóság hatásköre: reg.adó, külföldön nyilvtartott tgk adója, jövedéki adó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányok terhelő ÁFA, energiaadó, termékimportot terhelő adó - kivéve ÁFA -, stb. Önkorm. hatásköre: helyi adók, belföldi rendszámú gépjármű adó, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása, tv-ben meghat. esetekben a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztart ügyében Adóhatóságok általános ellenőrzési szabályai: az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a ktgvetési tám., adó visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. Az adóhatósági ell az adóigazgatási eljárás része Az ell célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az adóhatóság az

adót, ill. a k tgvetési támogatást megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a ktgvetési támogatást kiutalja. A ktgvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megelőzésére és megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség megsértését, feltárja az adókötelezettség megsértését. Ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását, megállapítja, hogy az adózó a kötelezettségét teljesítette, vagy felhívja őt a hiányosság megszüntetésére. Megvizsgálja a kötelezettség teljesítését, különösen: • a bejelentkezésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozóan, • az adó összegének bevallását és megállapítását, • az adó helyes összegben történt megfizetését, ill. igénylését, • az illetékkötelezettség teljesítését. Az ellenőrzés során a tényállást köteles tisztázni és bizonyítani. A legfontosabb

bizonyítási eszközök: az irat, szakértői vélemény, nyilatkozat, tanúvallomás, helyszíni szemle, helyszíni leltározás. Az ellenőrzés lefolytatása: az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha ez nincs, akkor a megbízólevél bemutatásával. Az adóhatóság az általános ellenőrzést az illetékességi területen folytatja le, a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helységében. Az ellenőrzés szükségességét az adóhatóság vezetője határozza meg Ellenőrzést kell lefolytatni a vállalkozónál, ha felszámolását rendelték el. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni az ÁSZ felhívására és a pénzügyminiszter utasítására. Az adózót az adóellenőrzésről tájékoztatni kell Nem kell értesíteni, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat megsemmisíti. Helyszíni ellenőrzést munkaidőben lehet lefolytatni, melyet

megbízólevéllel ellátott alkalmazott végezhet, amit szolgálati igazolvánnyal köteles igazolni. Próbavásárlás, leltárellenőrzés esetén az ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha csak az adózó alkalmazottja van jelen. Az ellenőrzést az adóhatóság a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások megvizsgálásával folytathatja le. Az adózó köteles az iratokat az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe Megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja Az ellenőrzés befejeződik, amikor az ellenőrzés megállapításait az adózóval ismertetik és a jegyzőkönyvet átadják. Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság: • megindítja az adóigazgatási eljárást, • a hatáskörébe nem tartozó ügyben megkeresi az intézkedésre jogosult szervet. Adóhatósági intézkedések: eszközök lefoglalása, üzletbezárás. Adóhatósági eljárás: indulhat

hivatalból vagy az adózó kérelmére. Irányul: adóalap, adó, adómentesség, adókedvezmény, adófizetési köt megállapítására, ktgvetési tám. jogosultság megállapítására, az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására, tv-ben előírt fizetési köt.-től való eltérés engedélyezésére Kérelemre indul: nyilv vezetésével kapcsolatos, a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti, az adómérséklési, az adó soron kívüli megállapítása iránti, az adó feltételes megállapítása iránti hatósági eljárás. Hivatalból indul: nyilvtartás vezetésével kapcsolatos, hatósági adómegállapítás, adatszolgáltatás, bejelentés, bevallás alapján, illetékkiszabás, az ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott hatósági eljárás. 25 10) B Értelmezze a műszaki fejlesztési tevékenység ellenőrzését (a fejlesztési folyamat

ellenőrzése, a termékés gyártmányfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése, a műszaki fejlesztések költségeinek ellenőrzési feladatai) és a termelés műszaki-ügyviteli előkészítésének (a műszaki előkészítés feladatainak és a gyártás ügyviteli előkészítésének ellenőrzése) vizsgálatait. A műszaki fejlesztési tevékenység ellenőrzése: Az új termék, technika, technológia és az ezekkel kapcsolatos ismeretek létrejöttének és bevezetésének folyamatát műszaki fejlesztésnek (innovációnak) nevezzük. Általános ellenőrzés: A termék- és gyártásfejlesztési tevékenység vizsgálata 3 fő szakaszra bontható: A fejlesztési döntések előkészítésének vizsgálata, a f ejlesztési döntések végrehajtásának részletes vizsgálata, a fejlesztés megvalósítása utáni szakasz a termék- és gyártásfejl tevékenység utólagos ellenőrzése, értékelése. Az ell módszerek a termék- és a gyártásfejl tev

vizsgálatánál alapvetően megegyeznek, de azért a sajátosságokat mindig szem előtt kell tartani. a) A fejlesztési döntés előkészítés ell módszerei: a fejlesztés során meghatározó jelentősége van a pontos, szakszerű információknak, v.mint a kockázatok vizsgálatának Ell kell, hogy a k ockázat csökk érdekében a bizonytalan tényezőket tartalmazó döntések előtt számgépes szimulációval is vizsgálták-e a k ockázatot: pesszimista nézőpontból, a legvalószínűbb környezeti reagálásból, optimista nézőpontból kiindulva, majd, hogy az eredményeket mennyire vették figyelembe a döntésnél. Vizsgálni kell, hogy a műszaki jell döntés előkészítést követően végeztek-e pü, gazdi vizsgálatokat, kiszámították-e a likviditást, azt, hogy a fejl pü fedezete biztosított-e. Megtérül-e a b efektetés, ha igen, mennyi idő alatt, azaz gazdi szempontból célszerű-e a f ejlesztés. A fejlesztési tevékenység megalapozottságának

ellenőrzése során vizsgálni kell a fejlesztési elképzelések kialakításának helyességét, a fejlesztés szükségességét. b) A fejlesztési tev megalapozottságának ellenőrzése: vizsgálni kell a fejl elképzelések kialakításának helyességét, a fejl szükségességét, a fejl előfeltételeit, a fejl megalapozottságát, az új termékek korszerűségét, piacképességét, a fejl hatását a váll jövedelmezőségére. ba) A termékfejlesztés ellenőrzése: meg kell vizsgálni a készárutermelés összetételét, a termékek átlagos életkorát, az életgörbe alakulását, az új és a t ovábbfejlesztett gyártmányok arányát. A váll nyereségessége, piaci helyzete szempontjából az értékesítés adatai mellett vizsgálni kell, hogy nem jelentkeznek-e értékesítési, minőségi, ár, stb. gondok, ill. nem áll-e fenn avulás veszélye Vizsgálni kell, hogy a fejl szükségletet és lehetőséget időben felismerték-e, az erőforrásokat a

leghatékonyabb célra koncentráltrák-e, és ezek a műszaki tervekben tükröződneke. A fejl döntések megalapozottságát gazdaságossági és műszaki-gazdi szempontból is ell kell Gazdi megalapozottság szempontjából azt kell ell, hogy: felmérték-e az új termékek értékesítési lehetőségeit, vizsgálták-e a piaci kockázatokat, felmérték-e a termékek várható jövedelmezőségét (gyártási ktg-ek, anyagszükséglet, beruh igények, annak várható megtérülése, stb.), biztosítottak voltak-e a pü feltételek Műszaki megalapozottság szempontjából ell kell, hogy a döntés előtt vizsgálták-e az új gyártmányok várható műszaki jellemzőit a világszínvonalhoz, az eu normákhoz, a piac konkrét igényeihez viszonyítva, objektív műszaki mutatók alapján (szabvány, méret, súly, telj.kép, kezelhetőség, javíthatóság, stb) bb) A gyártásfejlesztés ellenőrzése: a döntés-előkészítés szakaszában alapvetően a fejlesztés

megalapozottságára, színvonalára és hatására összpontosulnak. A gyártásfejlesztés magában foglalja: a gyártás tervezését, a végrehajtás munkaeszközeinek meghatározását, a gyártás minőségi-ellenőrzési módszereinek megállapítását, a műhelyek munkahelyeinek elrendezéséhez a g yártási rendszerek kidolgozását, a m unkahelyek anyag- és termékmozgatási rendjének kialakítását. Az ell-nél a váll műszaki fejl tervének technológiai fejlesztési témáiból kell kiindulni, a fejl folyamatot követve célszerű eljárni. A gyártásfejl döntés megalapozottságánál azt vizsgáljuk, hogy a techn fejl mennyire irányulnak a váll technológiai elmaradásának felszámolására. A vizsgálat súlypontja az egyes alkatrészek normaóra-szükséglete, ktg-igénye, termelési volumene alapján választható ki. Vizsgálni kell azt is, hogy a fejlesztés hogyan hat: a termelés és értékesítés volumenének növelésére, a termelékenység

növelésére, a minőség javítására, a piaci árakra, a t ermék önköltségének csökkentésére, az általános ktg-ek mérséklésére, a munkaerő-felhasználás alakulására. Végeredményben a színvonalra, a hatékonyságra és a jövedelmezőségre A fejlesztési folyamat, a végrehajtás ellenőrzése: ennek során vizsgálni kell a a) programszerűséget, azaz azt, hogy a fejlesztés a teljesítmény, a ktg és a határidő szempontjából a tervezettnek megfelelően alakul-e. Késedelem esetén vizsgálandó, hogy emiatt mennyire csökken az eladható menny, és az eladási ár, és ezek hogyan befolyásolják a jövedelmezőséget. Vizsgálni kell, hogy készül-e fejl ütemterv v hálóterv, ha igen, annak összeállítása helyesen, az adottságok reális felmérése alapján történt-e. Ennek keretében: az ütemterv teljes-e, magában foglal-e minden fejl szakaszt, alkalmaztak-e átfutási időrövidítési módszereket, pl. párhuzamosan futó feladatok, az

ütemterv végrehajtásához megvannak-e a sz ükséges feltételek (személyi, tárgyi), stb. Folyamatosan kell ell, hogy a f ejl munka az ütemtervnek megfelelően halad-e. b) Speciális ellenőrzési feladatok a végrehajtási szakaszban: vizsg kell, hogy az ell munka kiterjed-e: a technológiai fejl programszerűségének ellenőrzésére, a fejl végrehajtása hatékonyságának értékelésére, a gyártásfejl dokumentációinak ell-re. A gyártásfejl tev végrehajtása vizsgálandó a vonatkozó dokumentációk ell-vel is. Ennek feladatai: a gyártástervezés dokumentációinak, az anyagnormák kidolgozásának és nyilvtartásának, az időnormák kidolgozásának és nyilvtartásának, a gyártáshoz igényelt eszközöknek és an yagoknak, a g yártóeszközök rendelésének, a sz erszámtervezésnek, a f elszerszámozottság gazdaságosságának, a célgépek kihasználtságának, és az anyagmozgatás színvonalának és gazdaságosságának ell. 26 A termék- és

gyártásfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése: ez a f ejlesztések végrehajtása után végzett ellenőrző, értékelő munka. Arra keresünk választ, hogy a termék- és technológiai fejl célok megvalósultak-e, a döntéselőkészítés során tervezett eredmények realizálódtak-e, a megvalósult fejlesztések hogyan illeszkednek a váll termékstruktúrájába, a technológia átlagos színvonalát javították-e, a f ejlesztési ktg-ek hogyan alakultak, összhangban-e a kapcs tervekkel. A fejlesztések megvalósulása után vizsgálnunk kell tehát a kitűzött célok teljesülését, az előkalkulált eredmény megvalósulását, a fejl ráfordítások megtérülésének mértékét. Az ellenőrzést a gazdi utókalkuláció, a statikus és d inamikus számításokkal lehet jól elvégezni. Számítások: Termékfej utólagos értékeléséneé a v izsgálandó szempontok: a g yártási ktg-ek nagyságát közvetett módon befolyásoló tényezők és a

bevezetett konstrukció stabilitása. Szabványos alkatrészek alkalmazásának együtthatója = szabv alk dbszáma/összes alk dbszáma (a mutató értéke 0-1 között mozoghat, növekedése termelékenység növ és önktg csökk hatású); közös alk felhasználásának mutatója = korábbi alk dbszáma/összes dbszám (0-1 között, növ a gazdaságosságot fokozza); anyagkihozatali mutató = a gyártmány előállhoz szüks anyagok nettó mennyisége/a gy. előáll szüks anyagok bruttó menny. Gyártásfejl tev utólagos ell-nél szükséges a s zínvonalat is vizsgálni a k öv mutatókkal Szerszámozottság foka spec szerszámokkal végzett műveletek (óra)/összes műv. (óra); Automatizáltság foka = automata és félautomata gépek gépórái/termelő üzemek összes időalapja A műszaki fejlesztések költségeinek ellenőrzési feladatai: A műszaki fejlesztések költségeinek vizsgálata a közvetlen, fejlesztési témára meghatározható költségekre és a k

özvetett (általános), a fejlesztés szervezeti egységeire elszámolt költségekre terjed ki. Vizsgálni kell, hogy a közvetlen ktg-ek az árbevételből megtérülnek-e, és ha igen, mennyi idő alatt. A fejlesztés közvetlen költségeinek vizsgálata, értékelése történhet fejlesztési témánként és költségnemenként. Az elemző, értékelő munka során arra kell a hangsúlyt helyezni, hogy betartották-e a költségelőirányzatot, volt-e kerettúllépés, mely ktg-elemnél, és az indokolt volt-e. Vizsgálni kell, hogy el a fejlesztési ráfordítások között számolták-e el a műszaki propaganda és információ költségeit, a pályázati díjakat, a szabványosítást. Vizsgálni kell azt is, hogy nem számoltak-e el fejlesztési költségként az értékesítéssel, a fejlesztéssel szervesen össze nem függő kiadásokat, költségeket, mint pl bérktg,, anyagktg, reklámktg, tárgyi eszközök értéke, stb. A termelés műszaki-ügyviteli

előkészítésének vizsgálata: A termelés műszaki-ügyviteli előkészítése gyártásra alkalmas dokumentációk szerkesztési munkáival kezdődik, és a korszerű gyártás megteremtése után a gyártás megindításával fejeződik be. Célja: a megfelelő minőségű és mennyiségű termelés gazdaságos megvalósítása A műszaki előkészítés: feladata a gyártmányok konstrukciójának és a gyártás technológiájának kidolgozása. Vizsgálni kell, hogy szervezetten és folyamatosan biztosítják-e a műszaki fejlesztés, az újítások eredményeinek, tapasztalatainak hasznosítását, az új gépek, gyártóberendezések, anyagok használatából fakadó változások átvezetését. A műszaki előkészítés ellenőrzése: a műszaki tervezés színvonala, a termelés műszaki előkészítettsége és a műszaki változtatások okai köré csoportosítható. Érdemes az ellenőrzésbe műszaki szakértőt bevonni Vizsgálandó, hogy a műszaki dokumentációs

ellátottság megfelelő-e, a gyártás alatt lévő termékek műszaki előkészítettsége mennyire teljes, az okmányok, rajzok időre elkészülnek-e. Vizsgálni kell, hogy a gyártáshoz szükséges anyagok, alkatrészek átvételekor a minőség ellenőrzéssel kapcs feladatokat időben és megfelelően elvégezték-e. Az esetleges kifogásokat jelezték-e az illetékesnek, és a szükséges intézkedések megtörténtek-e Az ügyviteli előkészítés ellenőrzése: A gyártás előkészítésének folyamata a gyártás ügyviteli előkészítésével fejeződik be. Az ügyviteli előkészítés feladata a gyártással összefüggő, azt párhuzamosan kísérő műszaki okmányok, gyártási bizonylatok pontos és megfelelő példányszámban történő előzetes elkészítése és rendelkezésre bocsátása. Vizsgálni kell, hogy időben gondoskodtak-e a műszaki okmányok hiánytalan és pontos összeállításról, zavartalan-e a bizonylatok útja, az ügyviteli

előkészítés lehetővé teszi-e a pontos anyag- és teljesítmény-elszámolást, és az utókalkulációt. Az ell-t az ügyviteli előkészítés nyilvtartásainak vizsgálatával célszerű kezdeniVizsgálni kell, hogy teljes körűen rendelkezésre állnak-e az utalványozáshoz szükséges, pontos adatok, azokat naprakészen nyilvántarják-e. Ellenőrizni kell, hogy: az anyag- és munkautalványokat az előírt és érvényes normák alapján állították-e ki, gondoskodtak-e az utalványozott és a t énylegesen kiadott anyagmennyiség közötti különbség visszavételezéséről. 27 11) A Ismertesse részletesen a tulajdonosi ellenőrzéssel (a tulajdonosi ellenőrzés általános jellemzői, a gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése, a szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése, az állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése) kapcsolatos feladatokat. Tulajdonosi ellenőrzés: a tulaj és a vezető személye nem azonos. A tulaji ell tartalma

tulaji érdekből fakad, egyrészt a döntést megalapozó és megelőző, másrészt a végrehajtást számonkérő és segítő ellenőrzés. Tulaji ell formái: gazdi társokat létrehozók tulaji ell., szövetkezetek tulaji ell, állami/önk-i tulajdonban lévő vállalkozások ell. A tulajdonosi ellenőrzések tartalmuk szerint két csoportba sorolhatók: • Az alapszabályon, alapító okiraton alapuló ellenőrzések • A szerződéseken alapuló, a tulajdonhoz kapcsolódó eseti érdekeket védő ellenőrzések Az első esetben a tulajdon működtetésének egészére kiterjed, míg a második esetben a hitelező érdekének megfelelően egyetlen konkrét célra, tárgyra, összegre irányul. Gazdi társok tulaji ellenőrzése: gazdi társokat az állam, jogi személyek, jogi szem nélküli gt-k, és a b elf és külf term személyek üzletszerű gazdi tev folytatására v. annak elősegítésére alapíthatnak Jogi szem: Közös Váll, KFT, RT. Jogi szemnélk: KKT, BT Tulaji

ell jogi személyiségűnél: GT legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés, igazgatótanács), FB, választott könyvvizsgáló. GT legfőbb szerve, feladatai: KV-nál igtanács, KFT-nél taggyűlés, RT-nél közgyűlés. Funkciója, hogy döntéseket hozzon, és beszámoltasson a tulajdonnal, jövedelmezőséggel, hosszabb távú stratégiai ügyekkel kapcsolatban. A tulaji ellenőrzés szervezetei: FB és a választott könyvvizsgáló FB feladatai: Köteles megvizsgálni v.mennyi fontosabb jelentést, előterjesztést, az éves beszámolót FB ellenőrzi: a GT ügyvezetésének a tevékenységét. Köteles megvizsgálni a GT legfőbb szerve elé terjesztett üzletpol-i jelentést, olyan előterjesztéseket, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a számviteli tv szerinti beszámolót. FB-t a GT-okról szóló tv előírásainak megfelelően kell választani: Kötelező a felügyelőbizottság létrehozása: a) a nyilvánosan működő

részvénytársaság esetében, kivéve, ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik; b) zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik; c) a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a t ársaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja; d) ha e törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik. A legalább három, legfeljebb 15 főből álló FB tagjait a GT legfőbb szerve (közgyűlés, taggyűlés) választja. Üléseit az elnök hívja össze Ellenőrzi a GT ügyvezetésének tevékenységét Az FB tagjait a megbízó nem utasíthatja. Az FB évente legalább egyszer beszámol tevékenységéről a GT legfőbb szervének. Kötelező könyvvizsgálót

választani: a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. (5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja: az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, a takarékszövetkezet, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű

vállalkozás magyarországi fióktelepe, az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól. A könyvvizsgáló a GT-nél a tulaji ell-re, és a hitelezői/befektetői érdekek szolgálatára is hivatott. Minden üzleti jelentés, számviteli beszámolót megvizsgál abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgálóknál az összeférhetelenségre figyelni kell Szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése: a sz öv jogi személy, tvességi felügyeletét a c égbíróság látja el. A tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási tevékenységet folytat. Legfőbb szerve a közgyűlés A tagok megalkotják az alapszabályt, ellenőrzik a szöv szerveinek működését, tisztségviselőinek

tevékenységét. Ellenőrző szerve: az FB Felügyelő Bizottság a szöv-ben: min. 3 tagú, ebből egy elnök, a közgyűlés választja meg 50 főnél kisebb létszámú szöv-nél FB helyett könyvvizsgálót, vagy a szöv egyik tagját bízhatja meg az FB feladatainak ellátásával. Az FB ellátja a tagok tulaji és önkorm-i érdekeinek képviseletét és ennek céljából a szöv egész tevékenységére kiterjedő ellenőrzést végez. FB hatásköre, feladata: szöv szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcs bármely ügyet vizsgálhatja, igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, egyéb szabályzatoknak megfelelően járjon el, indítványozhatja az igazgatóság tagjainak, vagy egészének felelősségre vonását, felmentését, a közgyűlés összehívását. Az FB jogosult a vizsgálatok keretében minden iratba betekinteni, a vezetőktől és a dolgozóktól felvilágosítást kérni, részt vehet a belső ell. vizsgálataiban Az FB az éves

beszámoló alapján értékeli a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodását. E nélkül az éves beszámolóról érvényes határozat nem hozható Az FB a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol. 28 Állami vagyon kezelése: állami vagyonnak minősül: az állami tulajdonban lévő ingó dolog, és a dolog módjára hasznosítható természeti erő, az állami tulajdonú termőföldekből álló külön tvben szabályozott Nemzeti Földalap, az állami tulajdonú ingatlan, értékpapír, az államot megillető társasági részesedés és más vagyoni értékű jog. A tulajdonosi joggyakorlás és vagyonkezelés feladata az állami vagyon megóvása, hatékony és g azdaságos működtetése a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, ill. vagyontárgyak értékesítése Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. Feladatait a Magyar Nemzeti

Vagyonkezelő Zrt. útján látja el Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács feladatai, jogállása: A Tanács az állami vagyon feletti tulaji jogok, és az MNV Zrt. működésével kapcs, e tv-ben meghat jogok gyakorlására létrehozott testület Ellenőrző Bizottság: a Tanács és az MNV ZRt. és az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését látja el, 11 taggal. Elnökét a min elnök nevezi ki az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára Az EB a Tanács tagjaitól, ill az MNV vezetőitől felvilágosítást kérhet, és könyveit, iratait megvizsgálhatja. MNV Zrt. feladatai, jogállása: az Állam által alapított egyszemélyes Rt, melynek részvénye forgalomképtelen Működésének ellenőrzését az EB látja el, tevékenységét az Állami Számvevőszék évente ell. Feladatai: előkészíti és végrehajtja a T anács állami vagyonnal kapcs döntéseit, nyilvántartást vezet az állami vagyonról, ennek alapján adatot szolgáltat, ellenőrzi az

értékesítési szerződésekben foglaltakat, a vevők által vállalt kötelezettségek teljesítését, az állami vagyonnal kapcs polgári jogi jogviszonyokban képviseli a Magyar Államot. 11) B Mutassa be a piaci tevékenység ellenőrzésén belül a marketing tevékenység ellenőrzését, a rendelésállomány elemzését, ellenőrzését, értékelését valamint a szerviztevékenység ellenőrzését. A piaci tevékenység ellenőrzése: A piac fogalmán az egy meghatározott tevékenységi körben adott időszak alatt létrejövő adásvételek összességét értjük. A piaci tevékenység ellenőrzésének célja annak a megállapítása, hogy a vállalkozó biztosította-e a megfelelő feltételeket, eszközöket, módszereket, a szervezet kellő hatékonysággal működött-e, a piaci pozíció megszerzése, megtartása és bővítése milyen mértékben tekinthető sikeresnek. A piaci marketingtevékenység ellenőrzése: A vállalkozások piaci munkája a piaci

ismeretek megszerzésére, a piackutatásra és a piac informálására, befolyásolására, a piacszervezésre bontható. a) Piackutató tev ell: a piaci információk megszerzése, szervezett gyűjtése, feldolgozása, elemzése és értékelése hasznosítási céllal. Általában konkrét dologra irányul. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a piackutató tevékenység célszerű, szervezett és hatékony-e, a kialakított saját szervezet, v. a megbízott külső szervezet alkalmas-e a p iaci információszerzés követelményeinek kielégítésére, a szervezetek, személyek feladatait egyértelműen megállapították, szabályozták-e, azok eleget tesznek-e a feladatnak. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a váll piackutatásai megbízható infós forrásra támaszkodnak-e, az infók áramlása megfelelő-e a cégnél. Vizsgálni kell azokat a konjuktúrális infókat: amelyek a bel- és külker forgalom alakulására, strukturális változására, a külker

forgalomra és összetételének változására, nagy beruházások előirányzataira, vonatkoznak. Egy termék (áru) piaci stabilitásának ellenőrzése keretében vizsgálni kell: a termék (áru) széles, alapvető szükségletet v. szűkebb, esetleg speciális igényt v luxusigényt elégít-e ki, a termék (áru) iránti igény mennyire van kitéve a technikai, társadalmi haladás, a kulturális szokások, az életszínvonal és a divat következményeinek, az értékesítést egyes piacokon milyen jogi v. egyéb korlátok akadályozzák, a gyártás technológiája mennyire meghatározó. Az ell köv témaköre: a termékféleségek várható gazdaságosságának megállapítása. Tényezői: az összes értékesíthető mennyiség, a gyártás nagyságrendje, tömegszerűségi foka, az elérhető ár. A gazdaságosságot, jövedelmezőséget befolyásolják a gyártás és értékesítés egyéb feltételei is, melyeket szintén vizsgálni kell. Ezek: a termelési ktg-ek

(anyag, és energia igény), a kapacitásfejlesztés szükségessége, ktg-e, a munkaigény, a technológiai színvonal, az értékesítési utak és módok, a piaci részarány, a piacok koncentráltsága, a kereslet-kínálat alakulása, a p iac ellátottsága. A hatékonysággal kapcs vizsgálni kell a felmerült ktg-eket, azok indokoltságát, a piackutató munka eredményének hasznosíthatóságát és hasznosítását. Ellenőrizni kell, hogy a piackutatás módszerei közül a váll a célszerű és racionális megoldásokat választotta-e. A céltalan és felesleges ktgeket, ezek okait fel kell tárni, intézkedni kell A piackutatás eredményét a kapcsolatosan készített jelentésekből, tanulmányokból és javaslatokból kiindulva célszerű vizsgálni és értékelni. Azt kell ell, hogy ezek alapján születteke a döntések, ezek megvalósítása érdekében megtették-e a szükséges lépéseket, és azok milyen eredménnyel jártak Ha a javaslatot döntés nem

követte, fel kell tárni az okokat. A döntést követő intézkedések alapján kell ellenőrizni, hogy az érintett szervek konkrét feladatait, a feladatok végrehajtásának a m ódját és határidejét rögzítették-e, a szervek a feladatokat végrehajtották-e, és ha mulasztást, hiányosságot találnak, fel kell tárni az okokat, felmérni a következményeket. Piackutatás ell módszerei: portfólió elemzés, BCG mátrix, életgörbe, internetről infók b) Piacszervező tev ell.: (piacbefolyásolás, marketing) amikor a vállalkozó értékesítési tevékenységét úgy szervezi meg, hogy az áru a legkisebb költséggel jusson el a fogyasztóhoz. Egy komplex tev, amely a meglévő piacok megtartására, bővítésére, új piacok megszerzésére, a vevők tájékoztatására, az áruk bemutatására, a szereplők közötti összhang biztosítására, a piac befolyásolására irányul. Eszköze: reklám-, propaganda tev, vevőszolgálat, mintabolt, bemutatóterem,

kiállítás, szerviz-tev., gari és eg yéb javítás A reklám és propaganda tev ellenőrzése: elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a vásárlók tájékoztatását kellően szolgálja-e. A reklámktg-ek alakulását és összetételét olyan bontásban célszerű vizsgálni, amely választ ad arra, hogy a váll milyen reklámcélok érdekében, és 29 milyen reklám eszközök felhasználásával bonyolította tevékenységét. A reklámcéloknál azt kell vizsgálni, hogy a váll valóban lényeges célokat választott-e, milyen árut, gyártmányt, szolgáltatást propagált, és célratörő volt-e a tev. (Nem reklámoztak-e olyan terméket, melynek a termelését nem képesek fokozni, stb.) Ell kell: kielégítő-e a reklámcéllal kapcs ismertetés tájékoztató jellege (nemcsak az árut hirdeti, hanem annak minőségi jellemzőit, előnyeit, gazdaságosságát, árát, stb.); a reklámcélt aszerint határozták-e meg, hogy milyen fogyasztói kört céloztak meg

(szakemberek szűk köre, fogyasztók széles tábora, stb.) Vizsgálni kell, hogy a reklámcélnak megfelelően választották-e meg az eszközöket. (újság, tv, rádió, net, plakát, szórólap, kiállítás, prosi, stb) A reklám tev szakértelmet igényel, így vizsgálni kell, hogy a megfelelő céggel szervezteti, a váll a tev-et. A reklám egyéb eszközeinek ellenőrzése: vevőszolg, mintabolt, bemutatóterem, kiállítás, vásár. A vevőszolg vizsgálatának arra kell irányulnia, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtanak-e, amelyet a váll az értékesítés, szolg.nyújtás előtt, az értékesítés során, és azt követően vállal annak érdekében, hogy az értékesítési/szolg lehetőségeit biztosítsa. Feladatuk a piaci funkció erősítése Vizsgálni és értékelni kell, hogy: milyen szerepet tölt be a vevőszolg a piaci infók begyűjtésében, mennyire elégítik ki a gyártott termékek a piaci igényeket, milyen új, v. korszerűbb gyártmányokra

lenne szükség rövid és hosszú távon, megfelelően használja-e ki a váll a vevőszolg-ot a reklámtev érdekében (üzemeltetési, karb tájékoztatás, bemutatók, alkatrész katalógusok, javítási útmutatók felhasználásával, az érdeklődőket megfelelően tájékoztatják-e az áru felhasználását kedvezően v. károsan befolyásoló körülményekről, stb. Ell kell még, hogy megfelelő-e a vevőszolg szervezete, jogállása, felkészültsége és színvonala, irányításában közvetlenül érvényesül-e a váll kereskedelmi vezetőjének szerepe, stb. Mintaboltok, bemutatótermek: azt kell vizsg, hogy az ott nyerhető tapasztalatok a váll megfelelően hasznosítja-e, feljegyzik, gyűjtik, és rendszerezik-e a vásárlók kívánságait, hogy mit keresnek, milyen színben, méretben, minőségben, mi a véleményük, stb. Kiállítás, vásár: vizsgálni kell, hogy a k iállított áruk és a k iáll módja megfelel-e vásár, kiáll jellegének (spec

rétegnek, v. szélesebbnek szól) A kiáll jellegének megfelelően alakították-e ki a személyi és tárgyi feltételeket, mint szakemberek, prosik, stb. Csak olyan áruk kerültek-e a kiáll-ra, amik már ki lettek próbálva, és gyártásuk, értékesítésük biztosított. A rendelésállomány elemzése, ellenőrzése: a) A rendelések előkészítésének (vevői megkeresések, ajánlatkérések, versenytárgyalások, stb.) vizsgálata a célkitűzések helyességéről és ezek megvalósításáról nyújt sokoldalú információkat. az ellenőrzést az értékesítési részlegnél célszerű megkezdeni Vizsgálandó, hogy a beérkezett megkereséseket a v áll-nál nyilvántartják, rendszerezik, feldolgozzák-e. Az ajánlatkérések az ell során először csoportosítani kell aszerint, hogy milyen termékre, mennyiségre és határidőre vonatkoznak, kitől érkeztek, ezekre miként reagált a váll, időben válaszolt-e, született-e megrendelés, szerzkötés.

Amennyiben a váll válaszolt, ajánlatot küldött, azt a megfelelő szakértelmű ember küldte-e el, vagy ellenőrizte le. Ha nem lett megrend, szerz, akkor annak mi az oka, és mit lehet tenni ellene. Műszaki ok: határidőt nem tudtak vállalni, minőségi köv-nek nem tudtak eleget tenni, kereskedelmi ok: magas ár, fizetési feltételek, stb. Ellenőrizni kell a nyilvántartásokat, az ügyintézést, az egyeztetettséget, a hasznosítást, a sikertelenséget és annak okait. b) A szerződések, a megrendelések ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy azok elfogadásánál megfelelő gondossággal jártak-e el (mennyiség, minőség, határidő) teljesíthető legyen. Egyeztettek-e a vállalási határidők szempontjából a termelésirányítással, a minőség miatt a műszaki részleggel, a gazdaságosság miatt a pü-gyel. Vizsgálni kell, hogy a megrendeléseket, szerződéseket úgy tartják-e nyilván, hogy a rendelés sorsa a teljesítéséig figyelemmel

kísérhető legyen. A nyilvántartást naprakészen vezetik-e, beírják-e a változásokat, a vevői kifogásokat, stb. Célszerű ell a szoftvert is, hogy az megfelelő-e mindezek nyilvtartására. A rendelésállomány értékelése: azt vizsgáljuk, hogy a rendáll mennyisége, összetétele, időütemezése, biztosítja-e a termelési kapacitások optimális leterhelését, a gyártás és az értékesítés megfelelő egyensúlyát. Meg kell vizsgálni az értékesítés tervezett volumenét és összetételét, az értékesítés végrehajtását, és ezeket folyamatosan egybe kell vetni a fogyasztói, felhasználói igények alakulásával. Meg kell nézni, hogy a váll milyen arányban rendelkezik tartós piaci kapcsolatokkal. Változások esetén vevőket vesztett, vagy újakat szerzett, mi volt ennek az oka Vizsgálni kell a szerződésmódosításokat, ezek hatásait, milyen tényezők okozták a szerz.módosításokat, ezek elkerülhetetlenek voltak-e. Az ell-t egy-egy

zárt időszakra célszerű elvégezni, összehasonlítva az előző év azonos időszakával A szerz. módosítások okait célszerű tételesen vizsgálni és értékelni A szerviztevékenység ellenőrzése: A vállalkozónak piaci kapcsolatai keretében gondoskodnia kell az általa érékesített termékek garanciális időn belüli és ezen túli folyamatos javításáról, továbbá biztosítania kell a zavartalan alkatrész-utánpótlást. A javítási feladatok elvégzésére szervezett szervizhálózat lehet saját v idegen hálózat A saját szervizhálózat előnye, hogy folyamatosan információt szolgáltat a gyártmányok minőségéről. Saját hálózat esetén a szervezet kialakításának, a feladatellátás tárgyi és személyi feltételeinek ellenőrzésével indokolt kezdeni. Ellenőrizni kell a hálózat kiépítettségét, valamint azt, hogy kapacitása elégséges-e a területileg meglévő feladatok elvégzéséhez. Az igények és kapacitások eltérésének

okaira a javítások átfutási idejének vizsgálatával deríthetünk fényt. A szervizmunkák 2 csoportja: a garanciális (jótállási) javítások és a fizető javítások A gari javítások száma és értéke a termékek minőségének fontos mutatója, ktg-ei pedig jelentős veszteséget okozhatnak. Vizsgálni kell, hogy az elszámolt javítások valóban meghibásodással voltak-e kapcsolatosak, továbbá, hogy a költségeket szervezetten 30 elemzik és ellenőrzik-e. Az ellenőrzésnek arra is ki kell térnie, hogy részletesen vizsgálják-e a t ermékek hibás, lecserélt darabjait, és az okok felderítése után értesítik-e azokról az érintett szervezeteket. Ell kell, hogy a vevőszolg és a szervizhálózat tevékenységét felhasználják-e olyan információk szervezett gyűjtésére, amelyek alapján a termékek minőségének javítására, korszerűsítésére, piacképességére vonatkozó vizsgálatokat lehet eredményesen végezni. Vizsgálandó, hogy

az érintett szervek részéről történtek-e intézkedések a minőség javítása érdekében, és ha igen, milyen eredménnyel. Ell kell, hogy a fizetős javítások nem mennek-e a gari javítások rovására 31 12) A Ismertesse részletesen a belső ellenőrzési rendszer legáltalánosabban elfogadott három alkotórészét. Ezen belül foglalkozzon a vezetői ellenőrzéssel és a tevékenységek folyamatába épített ellenőrzéssel, ezek eszközeivel és feladataival. A belső ell egyrészt a belső folyamatoknak megfelelő mindennapi működését segíti elő, emellett képessé teszi a szervezetet, hogy választ tudjon adni a külső környezetből érkező hatásokra. A belső ell rendszer olyan eljárások összessége, amelyet a szervezet vezetése, alkalmazottai és függetlenített belső ellenőrzése együttesen hajt végre, és ésszerű bizonyosságot nyújt arra, hogy a kitűzött célokat elérik. Általános célja: az adott szervezetre vonatkozó

jogszabályok és egyéb szabályok utasítások betartatása, a szervezet folyamatainak tevékenységeinek megfelelő módon történő megvalósítása, az elszámolási, beszámolási kötelezettségek teljesítése, erőforrások hatékony hasznosítása, vagyon védelmének biztosítása, stb. A belső ell rendszerek kialakítása a vezetőség feladata Vállalkozások belső ellenőrzése: a belső ell rendszer nagysága egyrészt a szervezetek nagyságától, bonyolultságától, másrészt a vezetés igényeitől függ. Elemei: vezetők ellenőrző tevékenysége, folyamatokba épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés. E 3 rész egymásra épülve, egymást feltételezve, egymást kölcsönösen kiegészítve, de egymástól eltérően működik. Vezetői ellenőrzés: ennek keretében a v ezetés folyamatos felügyeletet lát el az alárendelt területek felett. Lehet felsővezetői, középvezetői, ill. operatív, alsó szintű vezetői szint Célok

meghatározásában a felső vezetés játszik fontos szerepet. A vezetői ellenőrzés hatékonyságának alapfeltétele a hatáskörök elhatároltsága, valamint a gyors, pontos és döntéscentrikus információáramlás. Eredményességét a folyamatosság, a rendszeresség, a szakszerűség és a pontosság biztosítja. Vezetői ell módszerei: információk értékelése, az információrendszerek alkalmazása, beszámoltatás különböző formái, aláírási jog gyakorlása, közvetlen helyszíni ell. Az információk elemzése, értékelése: A belső és külső információk értékelése alapján a vezetők tájékozódhatnak a célok, feladatok teljesítéséről. Ez a vezetői szintek szerint elrendezett statisztikai, számviteli és más információk elemzését, értékelését, ellenőrzési célú felhasználását jelenti. Beszámoltatás: a vezető az alárendelt személyektől kért tájékoztatás útján tesz eleget kötelezettségének és győződik meg a

feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról. Lehet: szóban, írásban, eseti jelleggel, vagy rendszeresen. Az aláírási jogkör alkalmazása: Megteremti az aláírásra kerülő iratok tartalmi és formai ellenőrzésének lehetőségét és kötelezettségét. A közvetlen helyszíni ellenőrzés: a vezető közvetlenül a folyamatok megvalósításának a helyszínén tájékozódik, végez ellenőrzést. Pl: munkaköri ellenőrzés Folyamatokba épített ellenőrzés: az ismétlődő folyamatok (munkafolyamatok, ügyviteli foly., pü foly) tevékenységek szabályozott ell rendszere, a követelményeknek való megfelelést vizsgálják, eltérés esetén azonnal jeleznek és megszakítják a folyamatot. Eredményessége jelentősen befolyásolja a szervezettséget, a minőséget, a tevékenységet, a h atékonyságot. Rögzíteni kell: Az ellenőrzés körülményeit, az ellenőrzési pontokat, a követelményeket, a visszacsatolás módját és irányát.

A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés szervezésénél figyelembe kell venni a gazdálkodó szervezet nagyságát. A folyamatba épített ellenőrzések működésének előfeltétele a tevékenységek szabályozása, az ell rendszerének a tevékenységekbe történő beillesztése és szabályozása. Fajtái: személyekhez kötött önell, munkaszakaszok közti ell, automatizált ell, önállósult szakell Azt, hogy az önállósult ellenőrzést egy v. több személynek kell-e ellátnia, elsősorban a szervezet nagysága és az ellenőrzési munka mennyisége és bonyolultsága befolyásolja. A lényegesebb önállósult szakellenőrzések: a pénzkezelés, a pénztárak ellenőrzése, a számlaellenőrzés, a készletellenőrzés, a bérszámfejtés ellenőrzése, az anyagfelhasználás ellenőrzése, a költségelszámolás ellenőrzése, a kapuellenőrzés, a szabványellenőrzés, a rajzellenőrzés, a minőség-ellenőrzés, az automatikus ellenőrzés. 12) B

Mutassa be a termelési folyamat megszervezésének ellenőrzését, a termelés irányításának az ellenőrzését, a termelési folyamat ellenőrzését, a termelés ütemességének, egyenletességének vizsgálatát és a termék minőségének ellenőrzését. A termelési folyamat megszervezésének ellenőrzése: A termelési folyamat során a termelési tényezőket, a tárgyi eszközöket, az anyagokat és a munkaerőt késztermékké alakítják át. A termelési folyamatok 3 fajtáját különböztetjük meg: természeti, technológiailag szabályozott és kisegítő, kiszolgáló folyamatok. Az ellenőrzés során a termékösszetételt, a termelés tömegszerűségét és a termelési együttműködést indokolt vizsgálni. a) termékösszetétel és a termelés tömegszerűségének vizsgálata: A termékösszetétel (vagy gyártmányösszetétel) gazdaságosságának, jövedelmezőségének vizsgálatát az anyag-, munkaigényesség, a fedezeti hányad, a nyereség és

a jövedelmezőség szempontjai alapján mutatószámok értékelésével indokolt elvégezni. A leállított és az újonnan bevezetett termék gazdaságosságát abból a sz empontból kell vizsgálni, hogy csökkent-e a gyártmány anyag- és 32 energiaigénye, nőtt-e a termék tömegszerűségének foka, javult-e a t ermék átlagos piaci pozíciója, biztosítható-e a hosszabb távú versenyképesség. A termelés szervezeti, ügyviteli feltételeinek kialakítását és irányítását jelentős mértékben befolyásolja a gyártás tömegszerűsége (egyedi gyártás, sorozatgyártás, tömeggyártás). A tömegszerűségi fok növelése általában javítja a termelés minőségét és jövedelmezőségét. A tömegszerűség ellenőrzéséhez meg kell bontani a termelési értéket a g yártmányösszetétel szerint, így állapítható meg az egyes termékek tömegszerűségi foka. b) a termelési együttműködés vizsgálata: A gyártási folyamat szervezésének

ell-hez tartozik a külső (beszáll) szervekkel való együttműk vizsgálata. Ennek fejlettségi fokát az együttműk-be bevont beszáll száma és az egyes termékek önktgében megjelenő beszállítások értéke alapján vizsgálhatjuk. Ell kell, hogy a száll-kal kötött szerz-ek feltételei megfelelően igazodnak-e a határidőre vonatkozó, mennyiségi, minőségi kötelezettségekhez, és ezeket a partnerek betartják-e. Ellenőrizni kell az együttműködő partnerek műszaki és minőségi felkészültségét, valamint a minőségi átvétel szervezettségét és alaposságát. A termelés irányításának ellenőrzése: A termelésirányítás feladata a t ermelés (gyártás) és ügyvitel megszervezése, gazdaságos, időbeni lefolytatásának biztosítása. Ellenőrzése kiterjed: a gyártás időbeni menetének megtervezésére, a termelés programozására, a gyártás folyamatos ellenőrzésére, váratlan akadályok operatív elhárítására. a) a termelési

programok ell.: A termelés programozása egyrészt a termelési folyamatok időbeni ütemezését, másrészt azok térbeli felbontását jelenti. Vizsgálandó, hogy ellenőrizték –e a t ermelési kapacitások leterheltségét, figyelembe vették-e a termelési lehetőségeket. Az operatív programok ell során vizsgálni kell, hogy: az egyes termelőegységek részére elkészített termelési programok helyesen vették-e figyelembe a termelési lehetőségeket, a gépek és a munkaerő kapacitását, a visszaigazolt rendelési határidők figyelembe vételével határozták-e meg a gyártási folyamatokat, a szereléshez szüks alkatrészek időben és teljes körűen rendelkezésre álltak-e, az elkészített progik megfelelnek-e a jövedelmezőségi követelményeknek, nem vezetnek-e a k észtermékek hosszú tárolásához, stb. Vizsgálni kell továbbá, hogy a progikban csak olyan termelési feladatok szerepelnek-e, amelyek műszaki-pü előkészítése, az anyagok

biztosítása már megtörtént. A vizsgálatokat a kapcsolatos számgépes infók alapján kell elvégezni. b) a t ermelés operatív irányításának ell.: A termelés operatív irányítása és ellenőrzése magában foglalja: a munkák indítását, a gyártási folyamat ellenőrzését és az esetleges zavarok elhárítását, valamint mindezek vizsgálatát. Az egyes munkahelyek munkával való ellátása a termelésirányító feladata Azt kell vizsgálni, hogy a kialakított számgépes rendszer alkalmas-e a k apcs feladatok ellátására, biztosítja-e a k öv infókat: a termelési feladatokhoz a termelőkapacitás rendelkezésre áll-e, az operatív progikat az üzemek akkor kapják-e kézhez, amikor a gyártást még szervezetten elő tudják készíteni, az üzemek időben gondoskodnak-e a g yártás indításának feltételeiről (dokumentációk, rajzok, utasítások, stb.), az üzem vezetése egyenletesen és a létszám szakmai összetételét is figyelembe véve

biztosítja-e az egyes munkahelyek leterhelését. A termelésirányítás másik feladata a tervek, programok teljesítésének, a gyártás előrehaladásának operatív ellenőrzése. Vizsgálni kell: hogy a feladatokat program szerint teljesítették-e, a váratlan fennakadásokról megfelelő időben gondoskodtak-e, arról az illetékes vezetőt tájékoztatták-e, és ő intézkedett-e. A termelési folyamat ellenőrzése: A termelési programokban meghatározott termelési feladatok végrehajtásának eszköze a menet közben végzett folyamatos ellenőrzés, amely kiterjed a munkahelyekre, a műhelyekre, az üzemekre, a g yáregységekre. Az ell-nél a szállítási késedelmekből, a félkész- és készáruraktárakban szerzett infókból kell kiindulni. A vizsgálatot a szerzett információk alapján kiválasztott termékek és azok alkatrészei tekintetében kell elvégezni. Az eltéréseket részletesen kell ellenőrizni, azaz a hiányosságok mennyiben kapcsolatosak: a

rendelésáll nyilv bizonytalanságával, a gyártási kapacitások részletes ismeretének hiányával, azok terhelhetőségének nyilvtartási hibáival, a műszaki előkészítés pontatlanságával, az anyag-, szerszám- és létszámhiánnyal. Vizsgálati feladat a programozás és a programok végrehajtása hiányosságainak ellenőrzése (száll köt , határidők be nem tartása, kapacitások hibás figyelembe vétele, az üzemek közötti együttműk zavarai, technológiai problémák, munkafegyelem és sz ervezettség hiánya), valamint a termelés váratlan akadályainak és azok okainak feltárása. A termelés ütemességének, egyenletességének vizsgálata: két területre bontható: a termékkibocsátás ütemességének vizsgálatára és a termelőmunka egyenletességének, folyamatosságának vizsgálatára. A termelés ütemességét egy-egy termék vonatkozásában és mennyiségi adatok alapján lehet vizsgálni. Az ütemességet mindig a terv szerinti kibocshoz

viszonyítva, szóródás alapján kell vizsgálni. A termékkibocsátás ütemessége a k ész-és félkész termékek analitikus nyilvántartásai, a minőségellenőrzési bizonylatok és a munkautalványok alapján is ellenőrizhető. A termelés egyenletessége azt jelenti, hogy azonos időtartam alatt a vállalkozás azonos termelési volument produkál. A termelés egyenletessége vizsgálható gyáregységi, üzemi szinteken, de csak érték alapon Az ellenőrzés keretében az elemzés során megállapított változások, eltérések okait kell feltárni, vizsgálni és értékelni. 33 A termelés, a termék minőségének ellenőrzése: A termékek/szolg. minőségéért a vállalkozót teljes anyagi és erkölcsi felelősség terheli. Minden gyártó, szállító vállalkozás köteles a minőségét tanúsítani Az Unióba történő értékesítés (ISO) által kibocsátott minőségbiztosítási szabványsorozatban foglaltak megvalósítását feltételezi. A

minőségirányítás és ellenőrzés külső és belső célja: bizalom ébresztése vevőben, felhasználóban a piaci pozíció megerősítése, megtartása, a munkavégzés hatékonyabbá tétele a szervezetnél, a vállalkozás működése szabályozásának, szervezettségének javítása. A bevezetést, megvalósítást, és az előírások betartását belső szinten folyamatosan kell ell. A tanúsító okirat birtokában a szervezet használhatja az ISO tanúsítási emblémát Az ellenőrzést a különböző helyekről beérkező információk (vevők reklamációi, minőségi árengedmények, minőségellenőrzési szervek tapasztalatai, a szerviz és garihálózat tapasztalatai, selejtek vizsgálata, az átlagos minőségi együttható és minőségi kategória alakulása, stb.) elemzésével célszerű kezdeni, hogy a minőségi hiányosságok a termelési vagy értékesítési folyamat melyik szintjén derülnek ki. A minőségi problémákat úgy kell csoportosítani,

hogy megkülönböztethetőek legyenek egyrészt a visszatérő, rendszeres, másrészt az eseti problémák. a) A minőség ellenőrzés szervezettségének vizsgálata: A minőségszabályozás rendszerének ellenőrzése kapcsán vizsgálni kell: meghatározták-e a szabályozás keretében a vevők minőségi igényeit is; megfelelően tájékoztatták-e a piaci partnereket a termékek minőségi jellemzőiről, rendszeresen vizsgálják-e a minőségi jellemzők alakulását a különböző gyártási tényezők szempontjából, szabályozták-e a selejt okainak rendszeres elemzését és értékelését. A beérkező anyagok átvételével kapcsolatos minőség-ellenőrzés keretében azt kell vizsgálni, hogy: a minőségvizsgálat teljes körűen kiterjed-e a beérkező anyagra, alkatrészre, az ellenőrző szervezet felkészültsége megfelelő-e, a feltárt minőségi hibákat megfelelően dokumentálják-e. A minőség-ellenőrzés feladata a gyártásközi ellenőrzés is

Ennek célja az eltérések, a hibák időbeni feltárása, a további költségrárakódás megelőzése, a selejtkár értékének csökkentése, és intézkedés a kijavítás vagy a pótlás érdekében. A gyártásközi ellenőrzés két részre, műveletközi ellenőrzésre és gyártásközi végellenőrzésre osztható. Vizsgálni kell, hogy végeznek-e műveletközi minőségellenőrzést a minőséget meghat műveletek előtt, után A vizsgálatokat a kapcs minőségi előírások szabványok alapján kell elvégezni. Vizsgálandó, hogy gyártásközi végellenőrzést végeznek-e, amikor a t ermék, alkatrész előállítása befejeződött, és az szerelésre vagy raktárba kerül. A végellenőrzésnél a gyártási folyamat befejezésekor vizsgálandó, hogy a késztermék az előírt, minőségi követelményeknek maradéktalanul megfelel-e, megakadályozzák-e a az előírásoktól eltérő termék kiszállítását. Végellenőrzést kell végezni akkor, amikor a

termék előállítása a vállalkozásnál befejeződött. A végell vizsgálja a termék működési tulajdonságait, komplettségét, a tartozékokat, esztétikai kivitelt, csomagolást, stb. Ellenőrizni kell továbbá a készáruk tárolásának és szállításának módját is. A végátvétel ellenőrzése keretében vizsgálni kell azt is, hogy az elészült termékeket minőségileg osztályozták és ellenőrizték-e a termékek minőségi megjelölését és márkázását, a tanúsító okirat kiadását. A Minőség ell személyi feltételeivel kapcs vizsgálni kell: biztosított-e a szükséges létszám, szakképzettség, gyakorlat, folyamatos továbbképzés, rendszeres tájékoztatás. b) a selejtalakulás ellenőrzése: Selejtnek nevezzük azt a terméket, amely a szabványoknak, az előírt követelményeknek, a szerződési kikötésnek nem felel meg, nem vagy csak javítás után használható. A selejteződés vizsgálata szorosan kapcs a minőségell-hez. A

minőség-ellenőrzés vizsgálata során arról is meg kell győződni, hogy a vállalkozás selejtügyvitele minden selejtet rögzít-e, a selejt bizonylatolása pontosan megtörténik-e, és a selejtjelentés pontosan tartalmaz-e minden olyan infót, amely a selejt keletkezésének oka és a sel ejtkár, másrészt a felelősség megállapításához szükségesek. Kiemelten kell vizsgálni a nem bizonylatolt selejtet is A selejtügyvitel ellenőrzésén kívül a selejteződések okait is vizsgálni kell. A selejt lehet végleges és javítható A végleges selejtet kiemelten kell vizsgálni. Mi lehetett az oka, pl rossz műszaki előkészítés, a munkás hanyag munkája, szakképzetlensége, a gép hibája, stb. Vizsgálni kell, hogy a selejtekért a felelőst megállapították-e, a selejtért, ha a dolgozó a hibás nem fizettek-e bért, a kártérítést megállapították-e. 34 13) A Ismertesse átfogóan a könyvvizsgálói ellenőrzést. Határozza meg a

könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeket és beszéljen a könyvvizsgálói tevékenységről. Könyvvizsgálói ellenőrzés: a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámolók a számviteli tv előírásai szerint készültek, és ennek megfelelően megbízható és valós képet adnak a vállalkozó vagyoni és pü helyzetéről, a működés eredményéről. Kötelező könyvvizsgálót választani: a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves

szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. (5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja: az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, a takarékszövetkezet, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól. Könyvvizsgálókkal szembeni köv.: aki tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának, azaz az a természetes személy, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, büntetlen előéletű, Mo-n könyvvizsgálói tev-et kíván folytatni, munkaviszonyban nem áll, három éves szakmai gyakorlata

megvan, felelősségbiztosítással rendelkezik, a kamara alapszabályát elfogadja, fizeti a kamarai tagdíjat. Könyvvizsgálói tevékenység: a b eszámoló felülvizsgálata, megbízhatóságának, hitelességének és szabályszerűségének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről; a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési feladatok ellátása; a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatainak ellátása. Egyéb szakmai szolgáltatás: a gazdálkodó működésének, átvilágításának értékelése, szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, könyvviteli szolgáltatás. A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak

alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosítást kérni. A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A beszámoló csak a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv elő. Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és v alód képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és beszámolóban foglaltakkal egyetért, hitelesítő záradékot ad. Ha a beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével. Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert

ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkora záradék megadásának elutasítását tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell letétbe helyezni, illetve közzétenni. Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerûsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenõrizte, vagy kötelezõ könyvvizsgálat esetén a k önyvvizsgáló a z áradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerûsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítõ mellékletén, ezek minden egyes példányán köteles feltüntetni a következõ szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” Ez esetben a kiegészítõ mellékletet mindenképpen közzé kell tenni. 13) B Beszéljen részletesen az eredménykimutatás ellenőrzésének feladatairól, területeiről. (az összköltség és a forgalmi

költség típusú eredménykimutatás főbb ellenőrzési feladatait) EREDMÉNYKIMUTATÁS ellenőrzésének feladatai: Az EK a v áll tárgyévi mérleg szerinti, a váll-nál maradó adózott eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be. A MSZE-t az üzemi tevékenység eredménye, a p ü-i műveletek eredménye, (a kettő együtt a szokásos váll eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával, (összevontan adózott eredmény) az eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a k amatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. Az EK 2 formában, összktgeljárással és a forgalmi ktg eljárással készíthető el A választott formát a számviteli politikában kell meghatározni. 35 Az értékesítés nettó

árbevételének ellenőrzése: Az üzemi tevékenység megállapítása: fontos az értékesítés nettó áb-nek megfelelő meghatározása. Vizsgálandó, hogy az értékesítés nettó áb-eként mutatták-e ki a szerződés szerinti teljesítés időszakában, az üzleti évben értékesített vásárolt és saját előállítású termékek, anyagok, áruk, szolgáltatások ált. forg adót nem tartalmazó ellenértékét Figyelni kell, hogy az ért nettó árbev-ben csak a váll-on kívül állók által elismert, elfogadott értékesítés, teljesített szolgáltatás ellenértéke szerepel-e. A belföldi értékesítés áb-énél vizsgálni kell, hogy itt számolták-e el a belföldön értékesített vásárolt és saját termelésű készletek és a belföldön teljesített szolgáltatások értékét. Az exportértékesítés áb-énél: csak azon vásárolt és saját előállítású készletek stb. külföldre, ill külföldön történő értékesítésének az

értékét számolták-e itt e l Az áb ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy a vevő a teljesítést, az ellenértéket elfogadta, elismerte-e. A vevő által el nem ismert és peresített követelés összegét csak akkor állították-e be az EK-ba, ha annak pü-i teljesítése legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. Egyéb bevételek ell feladatai: itt s zámolták-e el mindazon tételeket, amelyek nem képezik az árbev részét, de amelyek a rendszeres tev során merülnek fel, és nem tartoznak a pü és a rendkív bev-ek közé. Tehát itt számolták-e el: a káreseményekkel kapcs bevételeket, a kapott bírságok, kötbérek, kés.kamatok, kártérítések összegét, a behajthatatlannak minősített és az előző évben hitelezési veszteségként leírt követelésekre kapott összeget, a k tg-ek ellentételezésére visszafiz köt nélkül kapott támogatás, juttatás összegét, amennyiben ezk a tárgyévhez v a tárgyévet megelőző

üzleti évhez kapcsolódnak, és azt a mérlegkészítés időpontjáig rendezték. Itt mutatták-e ki: a képzett céltart összegének felhasználását, adásvételi szerződésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó, nem szlázott, utólag kapott engedmények szerz szerinti összegét a pü rendezéssel egyidejűleg, a biztosító által fizetett összeget. Az aktivált saját teljesítmények ellenőrzési feladatai: AST értékeként kell kimutatni a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes, összevont összegét. Vizsgálandó tehát, hogy saját előállítású eszközök aktivált értékeként mutatták-e ki: a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények (pl.: tárgyi eszközök, áruvá minősített saját termelésű készletek, imm. javak) értékét, a tenyészállattá átminősített

növendék állatok értékét Vizsgálandó, hogy az STK üzleti év végi záró állományának és üzleti év eleji nyitó állományának különbözetét állományváltozásként vették-e figyelembe. Az anyagjellegű ráfordítások ellenőrzési feladatai: itt kell kimutatni a vásárolt anyagok felhasználásának értékét, az igénybevett szolgáltatások, le nem vonható ÁFÁt is magába foglaló értékét, az ELÁBÉ-t és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Vizsgálni kell, hogy: itt számolták-e el anyagktg-ként a f elhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt) értékét, és a vásárolt növendék-, hízó és egyéb állatok bekerülési értékét; az anyagktg-et csökkentették-e a keletkezett hulladékok értékével; az igénybe vett szolgáltatások értékeként a beszerzési értéket az áfá-t nem tartalmazó, szlázott, fizetett, szerz-ben meghat összegben számolták-e el,

stb. A személyi jellegű ráfordítások ellenőrzési feladatai: bérköltségnél ell kell, hogy itt s zámolták-e el: a munkavállalóknak, tagoknak, alkalmazottaknak a tárgyidőszakra bérként számfejtett, elszámolt (jóváhagyott) béreit, a bérnek minősülő természetbeli juttatásokat, a természetes személy, tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegeket br. módon Vizsgálandó, hogy teljes körűen megtörtént-e a jubileumi jutalmak, a végkielégítés, az étkezési hozzájárulás, az egyenruha, a reprezentációs költségek elszámolása, beleértve ezen összegek le nem vonható ált. forgalmi adóját is A vállalkozó által fizetett (fizetendő) személyi jövedelemadó összegének stb. elszámolása, a fizetendő egészségügyi hozzájárulást, a m unkaadói járulékot, a sz akképzési hozzájárulást ide számolták-e el teljes körűen. Az ell lehet próbaszerű, mintavételes, és arányosításon alapuló is

ÉCS leírás ellenőrzése: ki kell terjednie arra, hogy itt számolták-e el az imm. javak és a T E tervezett écs-jét, a terven felüli écs-t, ha az imm. javak a TE-ök állományának maradnak Az egyéb ráfordítások ellenőrzési feladatai: egyéb ráfordítások az ér tékesítés nettó áb-éhez közvetlenül v. közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem minősülnek a pü-i műveletek ráfordításainak, ill. rendkívüli ráfordításnak Ide számolták-e el: az adott év mérlegford napja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítésig ismertté vált káreseményekkel kapcs kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket (áfa benne van); a fizetett, ill. a mérlegkész időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő a mérleg fordnapja előtti időszakhoz kapcs bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét; a ktg-ek ellentételezésére visszafiz

köt nélkül adott támogatás, juttatás összegét; a k tgvetéssel, elkül állami pénzalapokkal, önkormányzattal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetendő összegét (amik ktg-ek között nem számolhatók el); a külf telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadók összegét. Itt mutattáke ki: a képzett céltart összegét, az azt növelő összeget, a behajthatatlan követelések leírt összegét, a hiányzó, megsemmisült, kivezetett immat.javak, TE-k könyv szerinti értékét, a hiányzó, megsemmisült vásárolt készletek könyv szerinti értékét, az értékvesztések összegét, a kereskedelmi áruk veszteség jellegű értékelési különbözetét. 36 Az értékesítés közvetlen költségének ellenőrzése: itt m utatták-e ki az értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségeit, az eladott áruk beszerzési értékét, ill. az eladott

(közvetített) zolgáltatások értékét az önktgszámítási szabályzatnak és a szlarend előírásainak megfelelően. Ide számolták-e el a termék, szolgáltatás előállítása közben felmerült közvetlen ktg-eket, amelyek az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsban voltak, és a termékre, szolgáltatásra megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók. Az értékesítés közvetett ktg-inek ellenőrzése: itt számolták-e el az értékesítés és forgalmazás költségeit, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket. Értékesítési ktg-ként számolták-e el az értékesítéssel kapcs csomagolási, szállítási ktg-eket, a bizományi díjat, a raktározás ktg-eit, a reklám és propaganda ktg-eit függetlenül attól, hogy közvetlenül is hozzárendelhető lenne egy értékesítéshez. Az igazgatási ktg-ek között számolták-e el az igazgatás személyi és anyagjellegű és egyéb ktg-eit. AZ egyéb általános ktg-ek

között számolták-e el a saját term készletek értékvesztéseit és visszaírásait, a kutatás, fejlesztés aktiválásra nem kerülő ktg-eit, a g aranciális javítás ktg-eit, és az egyéb fel nem osztható ktg-eket. Pü-i műveletekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatok: A pü-i műv eredménye a pü-i műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. Vizsgálandó, hogy a pü-i műveletek bevételei közé számolták-e el: a kapott, járó osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árf.nyeresége, a b ef eszközök kamatai, a befpüeszk és értékpapírok értékesítésének árf.nyeresége, az egyéb kapott, járó kamatok és kamatjell bevételek, pü műv egyéb bevételei. Itt mutatták-e ki: a bef pü eszk között kimutatott adott kölcsön, bankbetét, hitelviszonyt megtest kamatozó ép után kapott kamat összegét, a bef jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozamot, a

pü lízing díjában lévő kamat összegét. Az egyéb kapott, járó kamatok között mutatták-e ki a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtest kamatozó ép után járó kamat összegét, az értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét; a forgóeszk. között kimutatott kölcsön, váltóköv, pénzeszközök után járó kamat összegét; a valódi penziós ügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidős visszavásárlási ár különbözetét. Az egyéb bevételek között mutatták-e ki: az árfnyereségket, a k iírt opcióért kapott opciós díjat, a vásárolt követelés bekerülési értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevételt, nyereségjell különbözeteket. Pü műveletek ráfordításainak ellenőrzése: ide tartoznak: fizetendő kamatok, és kamatjell ráfordítások, a részesedések értékesítésének árfvesztesége, a bef.pü eszk és ép értékesítésének árfvesztesége, a pü műv egyéb ráf, a

részesedések, ép-ok és tartós bankbetétek ért.vesztése, azok visszaírt összege Ide számolták-e el: a hosszú ill rövid lej köt. kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsból és más hitelviszonyt megtest ép kibocsból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő kamat összegét; a hátrasorolt köt után fizetett kamat összegét; a bef jegyeknél a r ealizált veszteséget, a r észesedések értékesítésének árf.veszteségét, a befpü eszk, ép értékesítésének árfveszteségét. A pü műv egyéb ráf között számolták-e el: az árfveszteségeket, veszteségjell különbözeteket, a vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díjat, a behajthatatlannak minősített vásárolt köv leírt összegét. Vizsgálandó, hogy elszámolták-e a részesedések, ép, bankbetétek értékvesztését. Próbaszerű ell A rendkívüli eredmény ellenőrzési feladatai: a r endkívüli bevételek és a r endkívüli ráfordítások

különbözete. Ezek függetlenek a váll tev-től, tartalmukat a számv tv határozza meg. Rendkívüli bev-ként mutatták-e ki: a tulajdonosnál a GT-ba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban meghatározott értékét, a v isszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén a n évértéket stb. Itt számolták-e el a halasztott bevételként időbelileg elhatárolandó: az elengedett köt összegét akkor, ha az a köt terhére beszerzett eszközhöz tartozik; a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott, pü-ileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszköz összege,az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét, a negatív üzleti v. cégértéket. Rendkívüli ráf-ként mutatták-e ki: a tulajnál az alapításkor, jegyzett tőke emelésekor a GT-ba bevitt vagyontárgyak nyilv.tartás szerinti értékét; a visszavásárolt saját részvény, üzletrész

bevonása esetén a visszavásárlási, nyilvtartás szerinti értéket, a tér. nélkül átadott eszközök nyilvtartás szerinti értékét, az átvállalt köt szerződés szerinti összegét, a fejl célra visszafizetési köt nélkül átadott, püleg rendezett támogatás és véglegesen átadott pénzeszköz összegét. A társasági adó köt befizetés ellenőrzése, az MSZE: az adó kiszámításának ell keretében vizsgálni kell, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló tv előírásait figyelembe véve, jól állapították-e meg az adó alapját. Vizsgálandó, hogy a váll az adózás előtti eredményt a számv tv-nek megfelelően számította-e ki, a társ.adóról és az oszt.adóról szóló tv előírásának megfelelően az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételeket teljes körűen és jól állapították-e meg. Megfelelő százalékkal történt-e az adó kiszámítása, figyelembe véve a kivett részesedések,

osztalékok adóját is. A MSZE vizsgálatánál azt kell szem előtt tartani, hogy az osztalék, részesedés kamat kiegészítésére igénybevett eredménytartalék elszámolása és a lekötött tartalék figyelembevétele a v onatkozó előírásoknak megfelelően és szabályosan történt-e. Az EK vizsgálatának módszere a szúrópróbaszerű ellenőrzés lehet olyan sűrűséggel, amely biztosítja a megfelelő információkat. 37 14) A Ismertesse az ellenőrzési módszerek sajátosságait, értelmezését. Részletezze a követelmények megismerésének forrásait, a tevékenység megismerésének általános eszközeit, a tényhelyzet megismerésének közvetlen módszereit, eszközeit. Az ellenőrzési módszerek sajátosságai, értelmezése: A sajátosságok azt jelentik, hogy azok magukba foglalják az ell megszervezését, az ell eszközeinek megválasztását, a szakismeretek felhasználását. Az ellenőrzés módszereinek többféle csoportosítása

elfogadott. Az egyik csoportosítás pl: okmányokon alapuló ellenőrzésre és közvetlen tapasztalatokon alapuló ellenőrzésre osztja fel. Az egyes módszerek az alkalmazásuk során kisebb-nagyobb mértékben összekapcsolódnak. Az ellenőrzés csak akkor lehet teljes értékű, ha épít az okmányok tartalmára és a tények, a v alóság közvetlen megfigyelésére, megismerésére. Az ellenőrzés eredményes lefolytatása nem nélkülözheti az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó általános vagy konkrét szakmai ismereteket. Ilyenek többek között a vállalkozások gazdaságtana, az államháztartási ismeretek, a pénzügyi és a jogi ismeretek, továbbá a számviteli, az elemzési, a számvitel-szervezési és vezetési ismeretek. Követelmények megismerésének forrásai: az ellenőrzés két fő eleme a tényhelyzet és a követelmény. A követelmények lehetnek általános érvényűek, vagy szűkebb területre, konkrétumokra vonatkozóak. A követelmények

kölcsönös összefüggésben vannak egymással. Fontos a követelmények hierarchiája: az alacsonyabb szintű követelmények nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintűekkel). Az egyes követelmények tartalmazhatnak célokat, feladatokat vagy mindezek tilalmát. Lehetnek általános érvényűek, azaz szélesebb körben ható, átfogó jellegű előírások. Ezek: jogszabályok, belső szabályzatok, utasítások, határozatok, részkövetelményeket tartalmazó különféle belső aláírások, okmányok, szerződések. A tevékenység/tényhelyzet megismerésének általános eszközei: a tényhelyzet, amit a k övetelményekhez viszonyítunk az ellenőrzés egyik első alapeleme. Az ellenőrzés során ezt kell megismerni, feltárni Vannak általános eszközök és közvetlen, konkrét eszközök. Általános eszközei: a sz ámvitel, elszámolások, nyilvántartások és a s tatisztikai és egyéb adatszolgáltatás (az ellenőrzés nagyrészt ezekre a meglévő adatokra

támaszkodik, meg kell győződni az adatok helyességéről, az adatok tartalmáról, az összehasonlíthatóságról), a számítástechnikai rendszerek (a rendszerezett és tárolt infók megismerése, ellenőrzést szolgáló hasznosítás. a számtech lehet az ell tárgya is, itt a felhasználandó infók helyességéről, valódiságáról kell meggyőződni, ill. a számtech eszközök célszerű felhasználásáról), az elektronikus információs rendszer (ez az internet, és igen jól segíti az ellenőrzést, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az adatközlések milyen mértékben elégítik ki a vezetés információs igényét). A tényhelyzet megismerésének közvetlen módszerei, eszközei: Rovancsolás, szemle, próbavásárlás, kísérlet, mintavétel, személyes megkérdezés. Rovancsolás: (számbavétel) a k özvetlen tapasztalatszerzés egyik legáltalánosabb és leggyakoribb módja. Az ellenőrzés egybeveti a tényleges helyzetet a nyilvántartásban/

okmányokban kimutatott adatokkal. Megjelenő formái a számlálás és a mérés. Pl: raktári vagy pénztári ellenőrzés Írásba foglalják: közös jegyzőkönyv Szemle: (megfigyelés) vmilyen állapot, tárgy, terület, folyamat céltudatos megfigyelése a vizsgált szervezet, részleg, egység dolgozójának a jelenlétében. Pl: tárgyi eszk állapota, korszerűsége, a gépek, berendezések elrendezése, hibái, a belső szállítási utak, védőgátak állapota, stb. Közös jk Múltbeli állapotok ell: anyagi értékek megóvása, raktárak zárhatósága, elhelyezkedése, kihasználtsága, berendezések korszerűsége, munkavédelmi, körny.védelmi előírások betartása Szemrevételezésnek nevezzük a bizonylatok, okmányok, nyilvántartások megvizsgálását. Pl: szla kötelező kellékei, pénztárbizonylatok aláírásai Próbavásárlás: a revizor (ellenőrzést végző) vmilyen eseményt végrehajt pl. üzletben, étteremben vevőként, fogyasztóként lép

fel és a vásárlás, fogyasztás befejeztével fedi fel kilétét. Ilyenkor a vásárlást, a kapcsolatos méréseket, számolásokat a bolt vezetőjével megismétlik, majd közös jegyzőkönyvet készítenek. Mintavétel: akkor alkalmazzák, ha azonnal és a helyszínen nem végezhető el az anyag, a termék, áru minőségének, összetételének megállapítása. Az is mintavétel, ha nagy tömegű bizonylatból egy kisebb részt (heti, havi, stb) kiemelnek és tételesen megvizsgálnak. Kísérlet: ritkán alkalmazott módszer. A vizsgált szerv dolgozója az ellenőrzést végző személy felkérésére és jelenlétében előre meghat szándékkal, mesterségesen idéz elő egy folyamatot. Pl: anyagok, termékek szakítási, nyúlási, törési, terhelési próbái, melyet a minőségi vagy egyéb követelményekkel való összehasonlítás céljából végeznek el. Szakértői véleményben rögzítik az eredményeket Megkérdezés: ennek alkalmazása általában kieg

jellegű. Ilyen az információs tesztlap és az aláírt interjú 38 14) B Ismertesse részletesen a mérleg ellenőrzésének feladataiból a befektetett eszközök és a készletek ellenőrzési feladatait és módszereit. A mérleg ellenőrzése: az általános ellenőrzés keretein belül vizsgálni kell, hogy a mérlegben a teljesség elvének megfelelően minden vagyontárgy, követelés és kötelezettség szerepel-e, hogy az esz közöket és kötelezettségeket leltárral alátámasztották-e, a mérlegbe az eszközöket és f orrásokat a sz ámviteli alapelveknek és a t v-i rendelkezéseknek megfelelően, bruttó módon vették-e fel, az értékelésnél a valódiság és az óvatosság elvét követték-e, az üzleti évet érintő értékvesztéseket, ÉCS-t, visszaírásokat elszámolták-e, a m érlegfolytonosság, a lényegesség és a következetesség elvét betartották-e. Befektetett eszközök ellenőrzése: Immateriális javak: vizsgálni kell, hogy a

tárgyévi nyitó és az előző évi záróérték megegyezik-e, az apportként szolgáltatott immateriális javak nyilvántartásba vett értéke megegyezik-e a j óváhagyott és elfogadott értékkel, a vásárolt immateriális javak nyilvántartásba vett értéke megegyezik-e a beszerzési értékkel, a saját előállítású immateriális javak értéke közvetlen önköltségen került-e a könyvekbe felvételre. Az immateriális javakat leltárral egyeztették-e. Továbbá, hogy ide számolták-e el az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a v állalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával kapcsolatosan felmerült tételeket, a kísérleti fejl eredményeként létrehozott, a temék/szolg. értékében megtérülő közvetlen ktg-eket, azokat a vagyoni értékű jogokat, amelyek nem tartoznak a sz ellemi termékek közé (pl: bérleti jog, használati jog), a sz ellemi termékeket (pl.: találmányt, szabadalmat), az

üzleti v. cégértéket, az immateriális javakra adott előleget A tervezett ÉCS-k elszámolásánál vizsgálni kell az amortizációnál figyelembe veendő korlátokat. A próbaszerű ellenőrzés módszere alkalmazható. Tárgyi eszközök: vizsgálni kell, hogy a tárgyévi nyitó és az előző évi záró adatok megegyeznek-e, a h asználatba vett TE-k egyedi nyilvtartó lapjait folyamatosan vezetik-e, azok minden adatot pontosan tartalmaznak-e, ide számolták-e el az ingatlanokat, műszaki ber-eket, a t enyészállatokat, a beruhra adott előlegeket stb. A tárgyi eszközök aktiválásával kapcsolatos ellenőrzési feladat annak vizsgálata, hogy- megfelelő okmánnyal alátámasztották-e az aktiválást, az üzembe helyezést; időben aktiválták-e az összes kapcsolatos költséget, amely a tárgyi eszköz értékébe beszámítandó. Az ellenőrzésnél gondot kell fordítani a tervezett écs-i leírások elszámolásának és a maradványérték megállapításának

vizsgálatára. Vizsgálni kell, hogy a t ervezett écs-i leírás megfelel-e a számviteli politika előírásainak, a maradványértéket helyesen állapították-e meg. Az ellenőrzés során ki kell térni arra, hogy az amortizációt az üzembe helyezéstől számolták-e el. A lízingelt tárgyi eszközöket kiemelten kell vizsgálni, hogy megfelelő-e azok számviteli elszámolása (aktiválása, amortizálása stb.) A nem használt, nem működő, felesleges stb. TE-öknél vizsgálandó, hogy elszámolták-e a terven felüli écs-i leírást, az indokolt visszaírásokat. Ellenőrizendő, hogy biztosított-e a mérlegben szereplő TE-ök leltárral való alátámasztása Szúrópróbaszerű ellenőrzés ajánlott, a terven felülinél és visszaírásoknál tételes. Beruházások és f elújítások: A folyamatban lévő külső kivitelezésű beruhnál és felújításoknál vizsgálni kell: A teljesítmények igazolása, a számlázás, a felszámított költségek stb.

elfogadhatók-e, beleszámíthatók-e a beszerzési értékbe. A beruházási, a felújítási és az eszközfenntartási ktg-ek elhatárolása és elszámolása megfelel-e a sztv-nek és az egyéb előírásoknak (pl.: számviteli politika) A saját váll-ban végzett beruhnál és felújításoknál az vizsgálandó, hogy a t eljesítmény értékét tényleges közvetlen önktg-en állapították-e meg. Vizsgálandó, hogy a beflen beruhkat a fordulónapon ténylegesen leltározták-e. Ell, hogy a f eleslegessé vált, befagyasztott, nem befejeződő, megrongálódott beruhok, felújítások selejtezését, terven felüli leírását, a visszaírásokat végrehajtották-e. Teljes körű, tételes ellenőrzés. Befektetett pénzügyi eszközök: vizsgálandó, hogy besorolásuk (tartós v. rövid lejáratú) megfelelő-e, a részesedéseket, a kölcsönöket és az ép-okat beszerzési értéken vették-e nyilvtartásba, fordulónapon – ha az érték tartósan és jelentősen

csökken – a mérlegben a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken értékelték-e, az értékvesztést, ill. a v isszaírást elszámolták-e Az adott kölcsönöknél vizsgálni kell a kapcs szerződéseket, azok alapján a kölcsön eredeti összegét és feltételeit (kamat, törlesztés mértéke stb.), az eddigi törlesztéseket, a visszafizetés feltételeit és a kapott biztosítékokat. Fordulónapon indokolt vizsgálni, hogy kétes adós esetén számoltak-e el értékvesztést, ill. a behajthatatlan követelést leírták-e hitelezési veszteségként Tételes vizsgálat A készletek: A saját tul-ban lévő készletek (vásárolt és saját előáll készl) ell-nél vizsgálni kell, hogy: megtörtént-e a mérlegben kimutatott készl (anyagok, beflen termelés, félkész term, növendék, hízó és egyéb állatok, készterm, áruk, készletekre adott előlegek) leltározása a leltározási szabályzatnak megfelelően, a készletértékek a leltárak értékeit

tükrözik-e; szabályszerű volt-e az értékelés és a kiértékelés; az eltérések (hiányok, többletek) elszámolása megfelel-e a sztv. előírásainak Vizsgálandó még, hogy a beflen termelést, a félkész és a készterm a mérleg fordnapjával közvetlen felvétellel leltározták-e; az értékelés követlen előáll önktg-gel történt-e. Ell kell még, hogy a csökkent értékű, elfekvő, stb. készleteket a valós értékükön szerepeltették-e, elszámolták-e az értékvesztéseket; az úton lévő áruk számbavétele megtörtént-e, az anyagok, áruk indokolt értékvesztését elszámolták-e, ell-e a munkahelyre kiadott és a dolgozóknál lévő eszközök meglétét, a nyilvtartási rendszer megfelelő-e, megegyeznek-e a leltárak, az analitikus nyilvtartások és a fők könyv adatai stb. Próbaszerű, mintavételes 39 15) A Ismertesse részletesen az ellenőrzési munkaterv összeállítását és tartalmát. Hogyan tervezzük meg az ellenőrzési

terv humánpolitikai oldalát. Hogyan történik a felkészülés az ellenőrzésre? Az ellenőrzés tervezése: az ellenőrzés tervszerűségi alapkövetelményének megfelelően az ellenőri szervezetek tevékenységüket ellenőrzési terv alapján végzik. Ellenőrzési terv: olyan dokumentum, amely egy időszakra vonatkozóan rendszerbe foglaltan rögzíti az ellenőrzési feladatokat, a fontosság és a rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitás mérlegelésével. Ellenőrzési terv összeállítása: a tervjavaslat összeállításával kezdődik, amelyet általában a belső ellenőr, v. ellenőri szervezet készíti el. Az összeállítás első szakaszát az ellenőrzési kötelezettségek, az igények, az indokok számbavételét jelenti, amelyekhez az összegyűjtött háttér információk (jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzésre vonatkozó felkérések, szignalizációk, jogszabályalkotáshoz, nemzetgazdasági folyamatokhoz

kapcsolódó időszerű ellenőrzési feladatok, a vezetők igényei, a szervezeti egységek igényei, közérdekű bejelentések, utóvizsgálatok szükségessége) adnak alapot. A köv lépés az összegyűjtött igények rangsorolása, rendszerezése és szelektálása. A rangsorolást, azaz azt, hogy az ellenőrzéseket milyen gyakorisággal kell ütemezni (ez a külső, hatósági vagy felügyeleti ellenőrzésre lehet jellemző) jogszabályi előírások és/vagy belső előírások határozzák meg. A kapcsolódó témák rendszerezésével, összevonásával megszüntethetők az átfedések, párhuzamosságok. A szelektálásnál szempont lehet, ha az adott ellenőrzési feladat más ellenőrző szervezetnél is szerepel. Az ellenőrzési terv tartalma: az ellenőri szervezetek önmaguk alakítják ki. A tervben rögzíteni szükséges: az ell témáját, az ellenőrzendő feladatokat, az ellenőrzendő szervezet nevét, címét, az egyes ellenőrzések célját,

jelentőségét (milyen indítékok miatt tartják fontosnak, időszerűnek, mi keresnek választ), az egyes ellenőrzések típusának megnevezését (átfogó, téma, cél és/vagy utóell.), mire irányul, milyen fő szempontok (szabályszerűségi, gazdaságossági hatékonysági, eredményességi, célszerűségi) szerint folytatandó az ellenőrzés, az ell ütemezését és időtartamát, az egyes ellenőrzések időtartamát, idejét. Mindezek mellett tartalmazhat infót a vizsgálandó időszakról, a vizsgálatvezetőről, az ellenőrzést végzőkről. Ez történhet az ell terv mellékletét képező, külön operatív tervben Az operatív terv az ell.tervben megfogalmazottak végrehajtását fő folyamatában együttműködési, munkaszervezési szempontok szerint bontja, részletesen tartalmazza az ell feladatok munkafázisait, határidőit, az ell-ben részt vevők nevét, beosztását. Az opterv az ellterv melléklete Számba kell venni az ell várható közvetlen

ktg-eit, és ennek kimutatását is csatolni kell az ell. tervhez Az ell tervet az ellenőri szervek vezetője hagyja jóvá Az ell. terv humánpolitikai része: a tervkészítők feladata, hogy az ellenőrzési feladatok munkaidőigényét felmérjék és összevessék a rendelkezésre álló humán erőforrással, a revizori kapacitással. Számításba kell venni az ellenőrizendő szervezetek, egységek számát, elhelyezkedését, gazdálkodási kereteiket, az ellenőrök szakmai felkészültségét, gyakorlatát, helyi ismerét. A meghatározott éves vizsgálati időszükségletet össze kell vetni a rendelkezésre álló ellenőri munkaidőalappal. A munkaidőalap számbavétele (munkaidő mérleg) az ellenőrök létszámával és egy fő, ellenőrzésre fordítható munkanapjainak figyelembe vételével történik. Számolni kell a nem ellenőrzésre szánt idővel is. Az egy főre számított teljesíthető ellenőri napok megállapításánál a naptári napokból le kell

vonni a munkaszüneti és a pihenő napokat, a fizetett ünnepeket, a szabadságok, egyéb okok miatt kieső időket, és figyelembe kell venni a várható betegnapok számát, és a tartalék időt. Fontos követelmény, hogy az ellenőrzési munkaterv időszükséglete (az ellenőrzéshez szükséges napok száma) megegyezzen a munkaidőmérlegben számított időalappal (ellenőrzésre fordítható napok száma). Az egyensúly létrehozása a sz elektálás folytán a munkaidőszükséglet csökkentésével, vagy külső szakemberek bevonásával, a munkaidőalap kiegészítésével oldható meg. A munkaidőmérleg az ell terv melléklete, szerves része Felkészülés az ellenőrzésre: az ellenőröknek a vizsgálatokra fel kell készülni. Az ellenőrzésekre való felkészültség alapvető követelménye az iskolai végzettség, szakmai képzettség és a gyakorlati idő. Az ellenőrzés előkészítésének szerves része és egyben egyik célja az ellenőr felkészülése az

ellenőrzés végrehajtására. Az előkészítő szakaszban folyó felkészülés egyénileg és konzultációval, az információk, a t apasztalatok megosztásával, azok kicserélésével folyhat. A felkészülés folyamán az ellenőrzés tartalmától függő sajátos szakmai, gazdasági és jogi anyagokat, vagyis a k övetelményeket kell konkrétan és részletesen megismerni. A konkrét vizsgálatra való felkészülés módszereihez általában a következők sorolhatók: a jogszabályok, vezetői utasítások előírásainak megismerése; egység belső szabályzatainak tanulmányozása; a szakirodalom tanulmányozása; a szakértőkkel való konzultálás; tapasztalatcsere; a korábbi ellenőrzések nyomán tett intézkedések esetleges hiányosságainak feltárása, megismerése. A konkrét vizsgálatokra való felkészülés időigénye függ az ellenőrzést végzők gyakorlati tapasztalataitól, szakképzettségétől, helyismeretétől és az ellenőrzési feladatok

sajátosságától. 40 15) B Ismertesse részletesen a leltárak és a leltározás ellenőrzési feladatait. Mutassa be a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, a pénzeszközök, és a követelések leltározásának ellenőrzési feladatait. A leltárak és a leltározás ellenőrzése: A számviteli törvény előírja, hogy a könyvek üzleti év végi zárásához, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A mérleg alátámasztásának, a valódiság igazolásának legfontosabb okmánya a leltár A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok leltározásának ellenőrzése: Vizsgálandó, hogy azokat a nyilvtartással történő egyeztetéssel, a tőzsdén jegyzett, idegen helyen tárolt ép-kat a letéti igazolás és a nyilvtartások

egyeztetésével leltározták-e. Az elkészített leltárak ell-nél meg kell győződni arról, hogy az összesített értékadatok megegyeznek-e az analitikus és a főkönyvi szlákkal és az érintett mérlegsorokkal. Ellt tételesen indokolt elvégezni A pénzeszközök leltározásának ellenőrzése: Vizsgálni kell: a pénzeszközök közül a készpénzt közvetlen felvétel módszerével az üzleti év fordulónapjával leltározták-e, a pénztárban kimutatott készpénz ténylegesen megvolt-e, és annak leltározását megfelelően dokumentálták-e. Bankszámla esetén: a fordulónapi készletértékének ellenőrzése keretében a b ankértesítéseket kell egyeztetni a k apcsolatos könyvszerinti nyilvántartásokkal, és az eredményt okmánnyal szükséges dokumentálni.Ellenőrzés: tételes, teljes körűen kell elvégezni A követelések leltározásának ellenőrzése: A követelések leltározását és összesített leltárait is ellenőrizni kell. A leltárban

a követeléseket a mérlegben szereplő csoportosításban kell kimutatni. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy valamennyi tételt egyeztettek-e ill. az egyeztetéskor mutatkozó különbözetet a beszámoló elkészítése előtt tisztázták és rendezték-e. A leltározások végrehajtásának ellenőrzését segíti, ha a revizor a leltározási folyamatot a helyszínen is vizsgálja, tehát, ha jelen van a leltározásnál. 41 16) A Sorolja fel az ellenőrzés munkaszakaszait. Ismertesse az ellenőrzés előkészítésének módszereit: az információk gyűjtését, rendszerezését, rangsorolását, szelektálását. Hogyan történik az ellenőrzés céljának és feladatának meghatározása. Ismertesse az ellenőrzés kockázatát, az ellenőrzési program tartalmi, formai kellékeit. Az ellenőrzés megszervezése és végrehajtása: az ellenőrzés 6 egymást követő, egymástól részben elhatárolható, egymással mégis szervesen összefüggő, egymásra

épülő részből áll. (ezek nem tekinthetők önálló munkaszakaszoknak) Szakaszok: 1) az ell előkészítése, 2) felkészülés az ell-re, 3) az ell végrehajtása, 4) az ell megáll-nak írásba foglalása, 5) a megállapítások egyeztetése, minőségbizt, 6) ell-ek hasznosítása (realizálása). Az ellenőrzés előkészítése: ez két részre bontható, az ell előkészítésére és a felkészítés az ellenőrzésre. Az első rész az ellenőrzésre kijelölt szervezetek, célok, témák ellenőrzésének konkrét előkészítését foglalja magában. Az ell előkészítése az ellenőri feladatot kialakító, meghatározó munkafázis, célja az ell koncepciójának, céljainak kijelölése. Az előkészítő folyamat az ell tárgyára vonatkozó infók gyűjtésével kezdődik és az ellenőrzési konkrét megbeszélésig tart. Azaz magában foglalja az előkészítést és a felkészítést is Az ellenőrzések előkészítésének módszerei/menete: az

előkészítésről általában az adott váll vezetője gondoskodik. Az előkészítés folyamán meghatározzák az adott vizsgálat célját és a cél eléréséhez szükséges ellenőrzési feladatokat és munkaszervezési tennivalókat. Az előkészítéssel kapcs főbb feladatok: ellenőrzés tárgyának meghatározása, információs források feltárása, infók gyűjtése, rendszerezése, szükség esetén elővizsgálat megtartása, az ellenőrzési feladatok, szempontok meghatározása, az ellenőrzési kockázat becslése, mérlegelése, ell helyszínek, egységek kijelölése, ell módszerek, eszközök kiválasztása, próbavizsgálat szükségességének mérlegelése, annak elvégzése, szervezési feltételek számbavétele és biztosítása, az ellenőrök kijelölése és felkészítése, ellenőrzési program meghatározása. Infók gyűjtése, rendszerezése: fel kell mérni az ellenőrizendő szervezetet, annak működését, tevékenységét, a külső és

belső feltételeket, az adatforrásokat. Források lehetnek: vonatkozó jogszabályok, belső szabályzatok, cégadatok, ktgvetéssel kapcs adatok, más ellenőrző szervezettől kapott szignalizáció (hatósági v egyéb államhatalmi, államig szervek felhívást tartalmazó átirata, melyben tájékoztatást adnak azokról a v isszásságokról, problémákról, amik az ellenőrzésük során a tudomásukra jutottak, de nem tartozik a hatáskörükbe), üzleti tervek, beszámolók megismerése, médiából származó infók. Rangsorolás: az ellenőrzést milyen gyakorisággal kell elvégezni. Ezt a jogszabályi, v belső előírások határozzák meg. (külső, hatósági v felügyeleti ell-re lehet jellemző) Rendszerezés: a kapcsolódó témák rendszerezésével, összevonásával megszüntethetők az átfedések. Szelektálás: szempont lehet az is, ha az adott feladat más ellenőrző szervezet munkatervében is szerepel. A vizsgálat előkészítése keretében a főbb

feladatok: felmérni a vizsgált témát érintő követelményeket, megismerni a szervezet felépítését, belső irányítási rendszerét, ezek erős és gyenge pontjait, megismerni a szervezet pü-i, gazdasági folyamatainak nyomon követhetőségét, figyelembe venni az ell megállapításainak hasznosítását. Az ell céljainak és feladatának meghatározása: ez az előkészítés legfontosabb feladata. A célok kijelölése azt jelenti, hogy meg kell határozni a vizsgálat fő irányát, azokat a területeket, amelyekre az ellenőrző munkát összpontosítani kell. A követelmények szabják meg a konkrét ellenőrzési feladatok, szempontok kialakítását és rangsorolását. Két követelmény: rendszerezettség és a feladatok realitása Rendszerezettség: a feladatok egymással meghat viszonyban állnak, tehát az ellenőrzést végzők feladatait mindig ok-okozati összefüggésekre alapozva kell kialakítani. Realitás: csak valóban ellenőrizhető szempontokat,

kérdéseket lehet feladatként meghat Szakértők bevonása a vizsgálatba: akkor indokolt, ha az ellenőrizendő feladat, tény megállapításához különleges szakértelem szükséges, az azzal az ellenőr nem rendelkezik. Mérlegelni kell az ell feladat fontosságát, a szakértői vélemény bizonyító erejét, és a ktg-eket. Vizsgálni kell az összeférhetetlenséget is Az ellenőrzés kockázata: Az ellenőrzés megtervezésének lényeges lépése az ellenőrzési kockázat felmérése és becslése. Az ell kockázat annak a k ockázata, hogy az ellenőrzési megállapítások, következtetések részben vagy egészben nem helytállóak. Három összetevője van: 1 eredendő kockázat, az a kockázat, amellyel szemben a vezetés nem tud tenni semmit akár a kockázat valószínűségének, akár hatásának megváltoztatására. 2 a belső irányítási és szabályozási rendszer kockázata: az ellenőrzött egység belső kontrollja elmulasztja megelőzni vagy jelezni

és kijavítani a l ényeges hibát, szabálytalanságot. 3 az ellenőr feltárási kockázata: az ellenőr nem vesz észre valamilyen lényeges hibát, szabálytalanságot, gyenge működést, stb. Az ellenőrzési kockázat az ellenőrzési bizonyosság ellentéte, és mértéke a nem helytálló ell. eredmények valószínűségét fejezi ki Az ellenőrzés kockázata: A rendelkezésre álló információkra alapozva mérlegelni kell az ellenőrzési kockázatot. Kockázati tényezők lehetnek: az ellenőrzött szabályozatlan ill. rosszul szerevezett működése, számviteli nyilvántartási rendszerének hiányosságai; az ellenőrzötteknél a pénzügyi kifizetések nagyságrendje, számossága; a belső ellenőrzés gyengesége, a korábban feltárt hibák, hiányosságok jellege. A kockázat mérlegelésével fel lehet készülni az ellenőrzési tévedések elhárítására, csökkentésére. 42 Az ellenőrzési program: az ellenőrzéseket program (feladatterv) alapján

kell végrehajtani. A program a végrehajtás érdekében készített, az ellenőrök számára utasítás erejű írásbeli dokumentum, amelyet az ell. szervezet vezetője hagy jóvá. Tartalmi, formai kellékei: I bevezető rész, II az ell részletes feladatai, III vizsgálatszervezési feladatok I. Bevezető rész: (az ellenőrzés átfogó célja, háttere, tartalma) az ellenőrző szervezet megnevezése, az ellenőrizendő szervezet, szervezeti egység megnevezése, az ell témája, az ell célja, az ellenőrizendő területre vonatkozó jellemző információk, az ellenőrzés jogszabályi alapja (az ellenőrzésre vonatkozó felhatalmazás), az ellenőrzendő időszak, a megbízólevél száma. II. az ell részletes feladatai: az ellenőrzési cél teljesítéséhez szükséges részletes ellenőrzési feladatok, szempontok III. Vizsgálatszervezési feladatok: az ellenőrzés módszere, az ellenőrzés végrehajtásának tervezett időszaka (kezdete és vége), az

ellenőrzéshez szükséges kérdőíveket, a vizsgálatra kijelölt szervezetek megnevezése, a vizsgálatvezető, az ellenőrök, a külső szakértők neve, munkamegosztása a szempontokra és a helyszínekre való hivatkozással együtt, az ell végrehajtási szakaszainak ütemezése, határideje, a p rogram kiállításának kelte, a jóváhagyásra jogosult aláírása, pecsétje. Mellékletek lehetnek: kapcsolódó jogszabályok, munkatáblák, tanúsítvány minták, stb A program akkor tekinthető jónak, ha kellően rendszerezett, ok-okozati összefüggéseken alapul, tükrözi a lényeges összefüggéseket, és vezérfonal az ell végrehajtásához és a vizsgálati jelentés felépítéséhez. 16) B Mutassa be a saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzését, a raktárra vétel és a készletek ellenőrzését. Ismertesse a termékek értékelésének a vizsgálatát, az értékesítés és a kiszállítások ellenőrzését, a kiszállított

késztermékek bizonylatolásának és számlázásának az ellenőrzését. Saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzése: Saját term készletek közé tartozik a b eflen termelés, a félkész term, a készterm, a növendék, hízó és egyéb állatok. A termékek raktárra vételének, készletezésének és értékelésének ellenőrzése: a) Raktárra vétel és készletezés ell: A termékek raktárra vételével kapcs elsődleges ell feladat azt megvizsgálni, hogy azok minőségi ellenőrzését maradéktalanul elvégezték-e. E kérdés egyrészt a vonatkozó okmányok (minőségi igazolás, bevételezési bizonylat, egyes gyártmányokat kísérő tanúsítványok) alapján, másrészt a készárukészletek helyszíni vizsgálatával ellenőrizhető. Vizsgálni kell, hogy miként alakult a raktárban a saját termelésű készletek értéke és összetétele. A raktári készletek mértékét az elemzés módszereivel (az értékesítési forgalom

nagyságához hasonlítva a forgási idő vagy a fordulatok száma alapján) lehet értékelni. Először az analitikus nyilvtartások számgépes nyilvtartási rendszerét kell vizsgálni, hogy nyilvántartja-e a bevételezés időpontját is termékenként. Ezt ki kell egészíteni a raktárak helyszíni ellenőrzésével is. Vizsgálni kell azt is, hogy nem termeltek-e megrendelői szerződés nélkül raktárra, ha igen akkor miért és ebből nem származtak-e elfekvőségek, ezekből pedig minőségromlások, leértékelések. Vizsgálni kell, hogy az inmobiliák keletkezésének mik az okai és ezek az okok mire vezethetők vissza. Pl: hibás teljesítés miatti visszáru, szállítási késedelem A termékek értékelésének vizsgálata: a saját előállítású készletek értékelését a számviteli tv előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően kidolgozott számv politika és az értékelési szabályzat előírásai alapján kell megvizsgálni. Az ell-nek

ki kell terjednie a mérlegbe beállított értéknek a valódiságára is Vizsgálni kell, hogy a készletet év közben és a mérlegben előállítási ktg-en, közvetlen önktg-en értékelték-e az értékelési szabályzat alapján. Az értékelési szabályzat előírásain kívül az önköltség-számítási szabályzatot is figyelembe kell venni, mert bármilyen módszerrel történik az önktg megállapítása, az csak a t énylegesen felmerült, közvetlenül elszámolt és bizonyíthatóan a termékre felosztható közvetlen ktg-eket foglalja magában. Vizsgálni kell, hogy nem számolták-e el az előállítási ktg-ek között az értékesítéssel kapcsolatos ktg-eket, a szállítási és raktározási ktg-eket, az irodák ktgeit, a reklám, piackutatás ktg-eit, amelyeket az EK-ban a közvetett ktg-ek között kell kimutatni. b) Az értékesítés és a kiszállítások ellenőrzése: A kiszállítások megtörténte az értékesítési bizonylatok alapján

vizsgálható. Az ellenőrzés során arról is meg kell győződni, hogy a késztermékek raktári bevételezésénél kielégítően érvényesült-e a bizonylati és nyilvántartási fegyelem. Az első ellenőrzési feladat a készáru kiszállításra való előkészítésének ellenőrzése. Ezt a késztermékraktárban, a csomagoló részlegekben ellenőrizhetjük A kiszállításokkal és azok előkészítésével kapcsolatban ellenőrizni kell, hogy: a raktárak időben és megfelelően felkészülnek-e a k észtermék befogadására és átvételére, a raktárra vétel és az elszállítás között biztosítják-e az előkészítéshez szükséges időt, alkalmazzák-e a korszerű csomagolóanyagokat (melyek lehetővé teszik a könnyebb szállítást, felhasználást stb.), miként biztosítják a késztermékek raktári rendjét Szállítási tev. ellenőrzése: A késztermékek kiszállítása megoldható saját fuvareszközzel ill külső fuvarozóval is A szállítások

szervezettségét a sz állítási ütemtervek alapján vizsgálhatjuk: megfelelő-e a koordináció az anyagbeszerzési tervekkel, felmérték-e a szállítási igényeket időben, gondoskodtak-e a sz ükséges szállítási kapacitásokról stb. Vizsgálni kell azt is, hogy megfelel-e a csomagolás módja az áruféleség jellegének, megfelelő-e a szállítási távolság és az átrakodási szükséglet megállapítása ill. megfelel-e a kiválasztott szállítóeszköz, megfelelőe az áru fizikai állapota, az a szállítóeszköz-e a leggazdaságosabb megoldás A saját fuvareszköz ellenőrzése során a 43 menetlevelek alapján vizsgálhatjuk a tehergépkocsi tényleges terhelését. A fenntartási és üzemeltetési költségek ellenőrzése keretében a gépkocsipark állapotát, a javítási és karbantartási költségek alakulását, továbbá az üzemanyag-fogyasztást kell vizsgálni. A kiszállított késztermékek bizonylatolásának és számlázásának

ellenőrzése: a rendszer biztosítja-e minden tétel hiánytalan és időben történő számlázását, nem fordulnak-e elő számlázatlan tételek vagy kétszeres számlázások, a számlázás és az árukönyvelés időben megkapta-e a teljesítés igazolásának okmányait, megtörtént-e a szállított áru leszámlázása és ellenértékének beszedése. A raktári nyilvántartás és az árukönyvelés adatai alapján egyeztetni kell a kiment számlákat, azok helyességét. 44 17) A Ismertesse a tényhelyzet megismerésének közvetett módszereit, eszközeit, (a közvetett ellenőrzés formái, módszerei, az okmányokon alapuló ellenőrzést). Értelmezze a tények és követelmények összevetését, a teljesítményellenőrzést és az értékelemzést. Melyek az ellenőrzés logikai eszközei, részletezze azokat A tényhelyzet megismerésének közvetett módszerei, eszközei: Ez múltban megtörtént okmányokon alapuló, azaz dokumentális ellenőrzés. A

vizsgálatok nagy része ilyen A dokumentális ell egyrészt a működés, a gazdálkodás szabályszerűségének, másrészt a teljesítmények, az ezeket alátámasztó adatok, infók valódiságának a vizsgálati módszere. Formái, módszerei: helyszíni ell, (a helyszínen végzi az ellenőr a követelmények és t ények összevetését, itt gyűjti össze a megállapításokat alátámasztó bizonylatokat, okmányokat), beszámoltatással történő ell., (az ellenőrzött meghat szempontok és előírt tanúsítványok szerint összeállított és hitelesített dokumentumok beküldésével ad számot feladatai végrehajtásáról, gazdálkodásáról, működéséről), folyamatos adatszolgáltatáson keresztüli ell. (a kötelezően előírt beszámolási rendszerhez köthető, pl az APEH, PSZÁF, minisztériumok, ilyen pl a monitoring). Követelmények megismerésének forrásai: az ellenőrzés két fő eleme a tényhelyzet és a követelmény. A követelmények lehetnek

általános érvényűek, vagy szűkebb területre, konkrétumokra vonatkozóak. A követelmények kölcsönös összefüggésben vannak egymással. Fontos a követelmények hierarchiája: az alacsonyabb szintű követelmények nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintűekkel). Ezek: jogszabályok, belső szabályzatok, utasítások, határozatok, részkövetelményeket tartalmazó különféle belső aláírások, okmányok, szerződések. A tények és a követelmények összevetése: összehasonlító módszerrel történik. Fő szempontokat ajánlott érvényesíteni: Az adatokat, mutatókat összefüggéseikben, belső tartalmukban és rendszerben kell az értékelés tárgyává tenni. Az adatoknak, mutatóknak azonos tartalmúaknak kell lenniük A gazdasági események összehasonlítását a hasonló időszakok v. belső logikájuk folyamatában kell végezni A megismert tényekből következtetések vonhatók le. Komplex ellenőrzési módszerek: ilyen a rendszervizsgálat,

amely a g azdálkodás egyes folyamatain keresztül a folyamatokat regisztráló elszámolásoknak az ellenőrzött szervezetnél kialakított és szabályozott rendszerét, a gazdi események elszámolásának szabályszerűségét vizsgálja, és összefüggéseiben elemzi és értékeli. Pl: teljellenőrzés és értékelemzés. Teljesítményellenőrzés: az erőforrások felhasználásnak kritikai vizsgálatát jelenti az ell eszközeinek, módszereinek komplex alkalmazásával. Elemei: gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség Értékelemzés: olyan módszer-együttes, amely a meglévő állapot javítása, vagy új termék, beruházás megtervezése, kialakítása esetén a funkciók és a k tg-ek viszonyában az optimumot keresi. Célja ktgmegtakarítás és hatékonyságnövelés. Jellemzői: team-munka, rendszerszemlélet, korszerű tervezési és szervezői módszerek, a humán tényezők figyelembe vétele. Elemei: az elemzés tárgyának kiválasztása, információk

beszerzése, tényállás rögzítése, tényhelyzet értékelése, alternatívák meghatározása és ellenőrzése, egy legkedvezőbb megoldás ajánlása. Az ellenőrzés (logikai) eszközei: elemzés, szembeállítás, következtetés. Elemzés: a megismerési folyamatokhoz kapcsolódik, annak nélkülözhetetlen eszköze. A gazdasági elemzés olyan tev., amelynek keretében az ell-t végző a gazdálkodó szervezet vagy annak egyik részlege működésével kapcs adatokat az ell. programban meghat feladatoknak megfelelően csoportosítja, értékeli, a korábban készült elemzések és értékelések adataival összehasonlítja és ezekre támaszkodva megállapítja a kialakuló vagy kialakult irányzatokat. Az elvégzett elemzés vizsgálati jelentés, értékelés vagy más írásos formában kerülhet rögzítésre. A részekre bontás, részletezés, a megismert részletek folyamatos, közbeeső minősítése az elemzések fontos és szükséges, de nem elégséges

módszere. Az analízis nem hasznosítható szintézis nélkül A szintetizálásnál össze kell foglalni az elemzésekkel feltárt okokat, ki kell küszöbölni az esetleges ellentmondásokat, tehát logikailag összefüggően kell rendezni az elemzés keretében tehető megáll-okat. Az elemzés nem helyettesíti az ell-t, az elemzés az ell része A gazdi elemzés mindig ok-okozati összefüggések feltárására irányul. Szembeállítás: a tényeket állítja szembe a követelm-ekkel, majd az eltéréseket megállapítja, feltárja okait, értékeli okozóit, megállapítja a k övetkezm-eit. Pl: szervezeti működési szab hiányát állítják szembe azzal a követelménnyel, hogy ilyen szab-tal rendelkezni kell. Módszerei: 1 kizárásos módszer: különböző esetek összehasonlítása útján állapítható meg, hogy miben egyeznek meg, ill. térnek el egymástól az összehasonlított esetek, jelenségek. 2 megkülönböztetés módszer: ez a k izárásos módszer egyik

megjelenési formája A vizsgált cselekmény, jelenség előfordulását egy másik olyan esettel hasonlítják össze, amelyben az nem fordul elő. 3 Maradék elv: a jelenségből levonásra kerül az a rész, amelyikről ismert, hogy bizonyos meghat előzményeknek a következménye, ezután a jelenség megmaradt részét lehet tekinteni a fennmaradó előzmények következményének. 4. Együttes változás módszere: 1 jelenség változásával 1 másik jelenség is vmilyen módon változik Következtetés: a megismert valóság, a tényhelyzet összefüggésein alapul. A valóság összefüggéseire építve a megismert tények birtokában a k övetkeztetés elvezet új ismeretekhez. A következtetések az ellenőrzések során alapulhatnak: az eredmények (kihatások) és a tevékenységek közötti összefüggéseken, az egyes és az általános közötti összefüggéseken (indukció), az általános és egyes összefüggésein (dedukció). Ellenőrzések során az

eszközöket kombináltan használjuk fel. 45 17) B Ismertesse a nagykereskedelem ellenőrzését, a bolti kiskereskedelem ellenőrzését, a vendéglátóipari tevékenység ellenőrzését, a szállodai szolgáltatás és az idegenforgalom ellenőrzését. Nagykereskedelem ellenőrzése: a nagyker feladata a termelőktől beszerzett áru folyamatos értékesítése a kisker és a fogyasztók felé. Az áruforgalmi nyilvántartás cikkelemes vagy cikkcsoportos, ami lehetővé teszi a számítógépes adatfeldolgozást. Az ellenőrzéshez szükséges adatok általában rendszerezett formában, naprakészen állnak rendelkezésre. Ellenőrizni kell, hogy a beszerzési döntések előtt a vállalkozás figyelembe vette-e: a f orgalom változását, a fizetőképes kereslet várható alakulását, a meglévő készletek összetételét, forgalomképességét, a beszerzés és az értékesítés viszonyát, az árubeszerzés és az érdekeltségi rendszer kapcsolatát, a szállítói

ajánlatok előnyeit, hátrányait. A kiszállítások ütemességére, a szerz-ben foglalt határidők betartására kiemelt figyelmet kell fordítani. A nagykerben a mennyiségi és a minőségi áruátvételt munkafolyamatba épített ell-lel végzik A nagykereskedelemben önálló részlegek veszik át az árut, ált. elkülönített helyiségekben vagy a termék minőségi átvételére gyakran a termelőnél történik. A bolti kiskereskedelem ellenőrzése: a bolti kisker spec hálózaton keresztül juttatja el az árut a végső felhasználóhoz. Beszerzési forrása a közvetlen belföldi termelő, nagykereskedelem valamint az import lehet Ellenőrizni kell, hogy a szállító kiválasztásánál helyes szempontokat vett-e figyelembe a váll, a gazdi kalkuláció során tervezett eredmény realizálódott-e. A kiskereskedelmi forgalom lebonyolítását folyamatosan ellenőrizni kell Az induló, a zárókészlet és a kigyűjtött beszerzési adatok (áruforgalmi mérlegsor)

adhatnak információt az egyes termékek forgalmáról. A legkedvezőbb információs bázist a számítógépes pénztárgéprendszer képes biztosítani Az áruforgalom technikai feltételeit és a humánerőforrás-gazdálkodás területeit is ellenőrizni kell. Kiemelt jelentőségű a pénztárellenőrzés, mivel a forgalom nagy része a pénztárakban realizálódik. Az ellenőrzést naponta legalább egyszer, közvetlenül a pénztárzárást követően kell elvégezni. Amennyiben a pénztáros váltására kerül sor, akkor váltásonként kell a pénzállományt ellenőrizni. A rovancsolás első mozzanata a pénztárban levő készpénz megszámoltatása a pénztárossal. Eltérés esetén tovább kell folytatni a vizsgálatot, fel kell deríteni, hogy milyen hibák okozhatták a hiányt vagy többletet, meg kell állapítani a pénztáros felelősségét. A vendéglátóipari tevékenység ellenőrzése: a v endéglátás a b eszerzett áru egy részét változatlan

formában értékesíti, más részét feldolgozza és ezáltal saját előállítású terméket hoz létre és ezt helybeni fogyasztásra alkalmas üzlethálózatában értékesíti. Az üzlethálózat típusa szerint 2 féle csoportba soroljuk az egységeket: munkahelyi vendéglátó üzletek (zárt vevőkör), kereskedelmi vendéglátó üzletek (vevőköre nyitott). A végzett tevékenység jellege szerint lehetnek: melegkonyhás egységek (pl.: étterem), cukrászdák, büfék, falatozók, italüzletek (pl: borozó), szórakoztató egységek (pl.: disco) A kiszolgálás színvonala szerint az egységeket osztályokba sorolják (I.,II,III,IV) A vendéglátásban a kisebb készlettartás a jellemző, mivel gyorsan romló termékeket készítenek és értékesítenek. A kiemelt ellenőrzési feladatok: a t ermelés és a k ereslet összhangjának vizsgálata, a n yersanyagfelhasználás alakulásának értékelése, az egészségügyi, a szavatossági időre vonatkozó előírások

betartásának ellenőrzése, a kiszolgálás színvonalának állandó figyelemmel kísérése, a felszolgált termék minőségének vizsgálata. Vizsgálandó a vendéglátóipari forgalom alakulása. A bevétel két alapvető kategóriája a saját termelésű áruk forgalma és a v ásárolt áruk értékesítése. A saját termelésűt tovább bonthatjuk ételforgalomra, cukrászati termékek és hidegkonyhai készítmények forgalmára. Italforgalom terén vizsgálhatunk alkoholos és mentest külön Ellenőrizni kell a választékelemek számának alakulását, hiszen alapvetően ezek határozzák meg az értékesítés nagyságrendjét. Fontos feladat a konyhai kapacitás kihasználtságának vizsgálata is. A vendéglátóipari áruk minőségét mintavételes eljárással ellenőrzik. A szállodai szolgáltatás és az idegenforgalmi ellenőrzése: idegenforgalomba beletartozik a belföldi és külföldi utazások szervezése, értékesítése, közvetítése, a

szálláshely-közvetítés ill. az ezekhez kötődő menetjegy-értékesítés, vízumbeszerzés, pénzváltás és információs szolgáltatás is. Kiemelkedő szerepet játszik a szállodai szolgáltatás A szállodákat a szolgáltatás színvonalától függően kategóriákba sorolják, amit az ellenőrzésnél, figyelembe kell venni. A kapcsolatos sajátos ellenőrzési feladatok: a szobák, férőhely-kapacitás kihasználtságának vizsgálata, a bevételek és ráfordítások összhangjának vizsgálata, a kiszolgálás színvonalának ellenőrzése, az üzemeltetési költségek ellenőrzése, az árképzés és a vendégszám összefüggésének vizsgálata, az igényfelmérés helyességének, pontosságának ellenőrzése. 46 18) A Ismertesse az ellenőrzött értesítését, a helyszíni ellenőrzés megkezdését, lefolytatását, módszereit, a helyszíni ellenőrzés szakaszait, a helyszíni ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos sajátos körülményeket,

eljárásokat (megszakítás, felfüggesztés). Mit jelent a minősített adatok védelme? Az ellenőrzött értesítése: Az ellenőrzésről az ellenőrzendő szervezet vezetőjét értesíteni kell, hogy fel tudjon készülni a vizsgálatra, és ezúton segítse az ell végrehajtását, az ell-re fordítandó idő racionális felhasználását, és az ell zökkenőmentességét. Az értesítésnek célszerű tartalmaznia az ellenőrzés tárgyának, típusának megjelölését, az ellenőrzés elrendelésére, hatásköri, illetékességi jogosultságára való hivatkozását, az ellenőrzés várható időpontját, az ellenőrzés alá vont időszakot ill. a vizsgálatvezető és a revizorok nevét, beosztását Az ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr az ellenőrzött szerv vezetőjénél bejelentkezik. A helyszíni ell-t indító megbeszélés, ill. a helyszíni vizsg a megbízólevél bemutatásával kezdődik Ezt követően az ellenőri vezető, vagy az ellenőr ismerteti az

ellenőrzési programot, a munkamegosztást, egyeztetik a jelenlévőkkel az ellenőrzési feladatokat. Itt kell kérni, hogy készítsék elő a szükséges okmányokat, nyilvántartásokat, szabályzatokat, adatokat, stb. Célszerű az ellenőrzött szervezet részéről a technikai feltételeket biztosítani A helyszíni ellenőrzés lefolytatása: Az ellenőrzést célszerű az ellenőrzött szervezet, téma szabályozottságának, szabályzatainak vizsgálatával kezdeni. Ezek: szervezeti és működési szabályzat, kollektív szerződés, munkaügyi szabályzat, számviteli politika, szlarend, bizonylatolási szabályzat, leltározás, selejtezés, kpkezelés, értékelés, önktgszám, stb. szabályzatai Ezek eligazítást adhatnak az ellenőrnek a munkája szervezéséhez, az alkalmazandó módszerek, eszközök megválasztásában. Fontos elsők között áttekinteni a belső ell, a könyvvizsgáló, ill a külső szervek ell anyagait is, mert ez is befolyásolhatja az

alkalmazandó eljárást, a vizsgálat mélységét, a munkavégzés kockázatát. A megállapításokat olyan tényekre és bizonyítékokra kell alapozni, amelyek megcáfolhatatlanok A tények megismerésének egyik módja az okmányok ellenőrzése. (az okmányok hitelességének alaki, formai követelményének felülvizsgálata) Szúrópróbaszerű okmányvizsgálatnál az ellenőrnek ajánlott szignálnia az okmányt. Segítheti munkáját az ellenőri tesztlap használata Szükségessé válhat kapcsolódó (találkozó) ellenőrzés, melyben rendszerint összehasonlítással, egyeztetéssel az ell tárgyát, ill az ahhoz kapcs tényt, körülményt más szervezetnél (pl.: szla kibocsátójánál, felügyeleti szervnél, szolgáltatást igénybevevőnél) is megvizsgálják Rendszerbeli okok sajátosságai, vizsgálati módszerei: az ellenőrzés során tett megállapítások, hibák és hiányosságok nagy része rendszerbeli okokra vezethető vissza. Az ellenőrnek meg kell

tudni különböztetni a rendszerbeli okokat az eseti, egyedi okoktól. Az eseti okok láncolat egyszerű, a feltárt hibát egy ok, vagy egymást követő okok láncolata előzi meg. (ok – ok – hiba – következmény) A rendszerbeli hibának nem egy oka van, hanem több oka és rendszerint több következménye is van, és az okok maguk is összefüggésben vannak egymással. Akadályozás, akadályoztatás: ha az ell végrehajtását akadályozó ok nem róható fel sem az ellenőrnek, sem az ellenőrzöttnek, az ell megszakítására kerül sor. Esetei: az ellenőrzőnek soron kívül egy fontosabb ellenőrzést kell végrehajtania, ill. pl az ellenőr betegsége miatt Ha az ellenőrzött szervezet hibájából válik lehetetlenné a vizsgálat, akkor az ellenőrzést felfüggesztik, ami jogkövetkezményekkel jár. Pl: a számviteli rend és fegyelem súlyos hiányosságai, az ellenőrzött szervezet dolgozóinak jogsértő magatartása. Az ellenőrnek a gátló tényezőket

jegyzőkönyvben rögzítenie kell. A minősített adatok, információk védelme: ha az ellenőrzést végzők olyan adatok, infók birtokába jutnak, melyek a titokvédelmi előírások hatálya alá esnek, akkor kötelességük, hogy a munkavégzésük során a titokkörre vonatkozó szabályokat megtartsák, iratanyagaik, jelentéseik minősítése megfeleljen a titokvédelem alá eső tényeknek, infóknak. Minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az érintett tv szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat megfelel a meghat valamennyi feltételnek és megállapítja a minősítési jelölést. Minősített adat: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szól tv-ben meghatározott köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat. Államtitok: Az az ad at, amely az államtitokkörbe tartozik és az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan

megszerzése, vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása sérti, vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság érdekeit. Szolgálati titok: Az az adatfajta, melynek érvényességi idő lejárata előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza feladat és h atáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását. Adótitok: Az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Banktitok: Az egyes ügyfelekről a pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére valamint a pénzintézetnél vezetett szlájának egyenlegére, forgalmára valamint a pénzintézettel kötött szerződéseire vonatkozik. Üzleti titok: A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, infó, adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak

méltányolható érdeke fűződik a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény alapján. 47 18) B Részletezze a házipénztári bevételezés ellenőrzését (a készpénzes vevők, a dolgozók befizetésének vizsgálata, a bankszámláról felvett készpénz pénztári bevételezésének ellenőrzése), a házi pénztári kifizetések ellenőrzését. Ismertesse a pénzkezelés bizonylatainak ellenőrzését (a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok ellenőrzésének módszerei, elszámolásra kiadott összegek ellenőrzését; a letétek bizonylatolásának ellenőrzését.) Melyek a készpénz őrzésének ellenőrzési feladatai A pénztári bevételezés ellenőrzés: bevétel származhat a vevőktől, a dolgozók befizetéseiből, továbbá a bankszámláról felvett összegekből. A készpénzben fizető vevők és a dolgozók befizetéseinek vizsgálata során az ellenőrzés feladata annak megállapítása, hogy a bevételezések

szabályszerűek-e, illetve a pénztáros megfelelő időben (a befizetés napján) bevételezett-e minden készpénzbefizetést. A pénztáros készpénzt csak a pénzkezelési szabályzatban meghatározott – szabályszerűen kiállított – bevételi pénztárbizonylat alapján vehet át és vételezhet be a pénztárba. A bizonylattömbök szigorú számadás alá vont nyomtatványok, amelyekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható: kinél, milyen sorszámú bizonylattömbök vannak használatban és azokkal mikor számoltak el, a rontott példányokat megőrizték-e. A pénztárbizonylatok felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében csak folyamatos házi sorszámmal előre ellátott bizonylatokat szabad a pénztárosnak kiadni. Vizsgálandó továbbá, hogy a bevételi pénztárbizonylatot megfelelő alapbizonylat alapján állítottak-e ki 3 példányban. Meg kell győződni arról, hogy az eredeti példányt a pénztárjelentéshez

csatolták-e, a 2. pé ldányt elismervényként a befizetőnek átadták-e és a 3. példány a tömbben maradt-e A rontott példányok érvénytelenítéséről és megőrzéséről is meg kell győződni. Ellenőrizendő, hogy a bevételi bizonylat tartalmazza-e: a cég és a p énztár megnevezését, a bevétel keltét, a sorszámot és bizonylatszámot, a befizetett összeget számmal és betűvel, a befizetés jogcímét, a befizető nevét, a számfejtő aláírását, az összeg átvételét igazoló pénztárosi aláírást, a csatolt mellékletek számát, a bevétel számlakijelölését (kontírozását). Meg kell győződni arról is, hogy a bevételi pénztárbizonylathoz csatolták-e a befizetés jogcímét és számszerű helyességét igazoló alapokmányt (számla, nyugta, bérjegyzék, stb.), illetve a postai kézbesítés útján érkezett készpénzösszegek postai értesítő szelvényét. Annak érdekében, hogy a befizető ellenőrizhesse a pénz átvételére

jogosult pénztáros aláírását, vizsgálni kell, hogy pénztárhelyiségben a befizető által látható helyen kifüggesztették-e a pénztáros nevét és kézjegyét (aláírását) bemutató táblát. A bankszámláról felvett készpénz pénztári bevételezésének ellenőrzése: cél annak megállapítása, hogy a pénztáros a pénztárban hiánytalanul és a felvétel napján bevételezett-e minden olyan pénzösszeget, amelyet a bankszámláról felvettek. Az ellenőrzés alapokmányai: a b ank számlakivonata, a p énztári bevételi bizonylat, a pénztárkönyv, a csekkaláíró könyv, a csekk tőszelvénye és a számviteli nyilvántartás. Vizsgálni kell, hogy a készpénzfelvétel során a készpénzfelvételi utalványt csak a konkrét pénzfelvételhez állították-e ki, és kitöltés után írták-e alá. Ezzel kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy előre csekket nem írtak-e alá, mert ez visszaélésekre ad(hat) lehetőséget. A bankbizonylatok

hitelességének vizsgálata során a kijelölt zárt időszak bankkivonatait és a hozzájuk tartozó, a vállalkozásnál lévő eredeti bizonylatokat teljes körűen az alábbiak szerint kell ellenőrizni: valamennyi bankkivonat hiánytalanul megvan-e, a b ankkivonat terhelései és jóváírásai megegyeznek-e a kapcsolódó okmányokkal. A házipénztári kifizetések ellenőrzése: célja annak megállapítása, hogy a h ázipénztári kifizetések során megtartják-e a kiadási bizonylatok tartalmi és formai előírásait. Fontos ellenőrzési feladat, hogy a pénztáros csak szabályszerűen kiállított és a kifizetés előtt utalványozott kiadási pénztárbizonylat alapján fizetett-e ki összegeket a pénztárból. Vizsgálni kell azt is, hogy a kifizetést megelőzően a pénztáros kapott-e olyan alapbizonylatot vagy elismervényt, amely hitelt érdemlően igazolja a fizetés jogosságát és számszerű helyességét. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy a

pénztári kiadási bizonylatot két példányban, átírással vagy számítógéppel állították-e ki. Ellenőrizendő, hogy a kiadási bizonylat tartalmazza-e: a kifizetés keltét, a so rszámot és a b izonylatszámot, a kedvezményezett nevét, a kifizetendő összeget számmal és betűvel is, a kifizetés jogcímének rövid megjelölését, a kiállító aláírását, az utalványozó aláírását, a felvevő aláírását és személyi azonosító adatát, a pénztár közelebbi megjelölését. Vizsgálandó, hogy: a kifizetés előtt a pénztáros megállapította-e, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére, a pénz átvevője személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolta-e, a k ifizetés tényét a pénztár az alapbizonylaton feltűnő jellel „kifizetve” bélyegzővel és/vagy lyukasztással megjelölte-e. d) A pénzkezelés bizonylatainak ellenőrzése: A vállalkozás pénztárosának minden pénztári befizetést és

kifizetést a teljesítést követően azonnal, felmerülési sorrendben a pénztári nyilvántartásban fel kell jegyezni. A pénztárjelentést szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni, és használatba vétel előtt hitelesíteni, számítógépes nyilvántartásnál pedig zárt rendszert kell kialakítani. Az ellenőrzésnek arra kell kiterjednie, hogy a pénztárjelentést az arra illetékes vezető szabályszerűen hitelesítette-e, és h ogy szigorú számadás alá vonták-e, valamint annak lezárása szabályszerűen megtörtént-e, a pénztáros és a pénztári ellenőr ellenőrzés után aláírták-e, és a záróegyenleg részletezését a valóságnak megfelelően készítették-e el. A pénztári bizonylatok általános ellenőrzése: A pénztári be- és kifizetések csak bizonylatok alapján számolhatók el. A pénztári bizonylatok alapbizonylat (szla, bérjegyzék, útiktg elsz, stb) alapján lehet csak kiállítani A 48 kapcsolatos

ellenőrzésnek arra kell irányulnia, hogy minden pénzmozgásról készült-e pénztári bizonylat, kitöltésük szabályszerű és teljes körű-e, azt az illetékesek utalványozták-e, és m inden esetben szerepel-e az átvevő, illetve befizető aláírása. Vizsgálni kell továbbá, a pénztári bizonylattömböket szigorú számadás alá vont nyomtatványként kezelik-e. Az ellenőrzés érdekében csak sorszámmal ellátott bizonylatot szabad kiadni, kiemelten kell vizsgálni ennek megtörténtét, azt, hogy a p énztárjelentésben minden sorszámot feljegyeztek-e, az esetlegesen hiányzó bizonylatok körülményeit kivizsgálták és rendezték-e, a bevételi és kiadási pénztárbizonylathoz csatolt alapbizonylatok számát a pénztárbizonylat „Melléklet” rovatában feltüntették-e vagy kellően hivatkoztak-e arra, hogy hol található. A bevételi pénztárbizonylatok ellenőrzése: A pénztári befizetésekről a vonatkozó alapbizonylatokkal egyezően

bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani 3 példányban. A pénz átvételét a pénztáros a pénztárbizonylat aláírásával igazolja. A befizetett összeg azonosságának elismerése céljából a bizonylatot a kijelölt helyen a befizetőnek is alá kell írnia. Nem személyes befizetés esetén hivatkozni kell a vonatkozó okmányokra A bizonylat elő példányát át kell adni a k önyvelésnek az alapbizonylatok csatolásával, a 2 . példányt, mint a b efizetés teljesítését igazoló elismervényt kell a befizetőnek átadni. A 3 tőpéldány a tömbben marad, azt a kiselejtezésig a pénztáros őrzi A kapcsolódó ellenőrzés során a fentiek maradéktalan betartását kell vizsgálni, továbbá, hogy a b evételi bizonylat valamennyi érintett részét pontosan kitöltötték-e, és minden példány jól olvasható-e. Kiemelten kell vizsgálni, hogy a bizonylatokon nincsenek-e szabálytalan javítások. A kiadási pénztárbizonylatok ellenőrzésének

módszere: A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, az arra jogosult vezető által utalványozott bizonylat alapján fizethet ki a pénztárból összeget. Ezt kiemelten kell vizsgálni Vizsgálandó, hogy egy kifizetési bizonylattal csak egy személy részére fizettek-e ki pénzt (kivétel az egy napon bérjegyzéken történő kifizetés több ember részre). Ellenőrizni kell különös gonddal a bérkifizetések alapokmányait, ahol nem pénzintézeti utalással történik a b érfizetés. Ezzel kapcsolatosan vizsgálni kell a felvételeket igazoló aláírások valódiságát, a meghatalmazással történő felvételnél a meghatalmazásokat és a felvevő aláírását, a fel nem vett bérek visszavételezésének teljes körűségét és nyilvántartásának rendjét. Ellenőrizni kell a rontott példányok meglétét és érvénytelenítését is. Elszámolásra kiadott összegek ellenőrzése: A pénztárak pénzforgalmánál rendszeresek az elszámolásra

történő kifizetések. Ezzel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a p énzkezelési szabályzat megfelelően tartalmazza-e az elszámolásra kiadott összegek elszámolásának és nyilvántartásának rendjét. (milyen célra, kinek, mekkora összeget lehet kifizetni, mikor kell elszámolni, hogyan, hol kell nyilvántartani, stb.) A kapcsolatos pénztári bizonylatok és nyilvántartások ellenőrzésénél vizsgálni kell a kiadott összeg jogosságát és nagyságának indokoltságát, az elszámolásra megjelölt határidő jogosságát, azt, hogy a visszafizetés nem újabb összeg kifizetésével történik-e, stb. A letétek bizonylatolásának ellenőrzése: A pénztárban idegen készpénz, valamint értéktárgyak, értékpapírok stb. vezetői engedély alapján őrizhetők. A letétekkel kapcsolatos elsődleges ellenőrzési feladat, hogy az őrzés bizonylatolását és rendjét kellően szabályozták-e a p énzkezelési szabályzatban vagy más utasításban. A letétek

kezelésének, őrzésének ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy az értéktárgyak, értékpapírok stb. nyilvántartása tartalmazza-e a legszükségesebb adatokat. Az értékpapíroknál vizsgálni kell, hogy a nyilvántartás tartalmazza-e az átvett értékpapírok adatait (megnevezés, darabszám, sorszám, átvétel kelte, névérték, stb.), kiadásuk adatait (keltezés, mennyiség, sorszám, átvevő, érték, stb.), a visszavásárolt, bevont értékpapírokkal kapcsolatos adatokat (darabszám, névérték, stb.) Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a nyilvántartások és az átvételi, átadási, kiadási bizonylatok alaki és tartalmi követelményeire. Tételes módszerrel indokolt az ellenőrzés A készpénz kezelésének, őrzésének ellenőrzési feladatai: A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy kellő biztonságot nyújtó módon történik-e a pénz szállítása, kezelése és őrzése. A házipénztárt úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy

a pénzkezelés biztonsága a lehető legnagyobb legyen. A biztonság függ a pénztárhelyiség kialakításától, védőberendezéseitől, a pénzforgalom nagyságától, stb. Mindezt figyelembe véve kell a vagyonvédelmet szabályozni a pénzkezelési szabályzatban, nagy pénzforgalom estén a vagyonvédelmi, biztonsági szabályzatban. A kulcsokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható, hogy a kulcsok mikor, miért, meddig és k inél voltak. Az összes kulcs még átmenetileg sem kerülhet egy személynek a k ezébe A pénztárban levő készpénz és egyéb értékek megóvása érdekében gondoskodni kell a pénztár betörés és tűz elleni védelméről, amelyet a pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteni. Vizsgálni kell, hogy van-e rács az ablakokon, vane biztonsági zár, van-e vészcsengő a pénztáros által elérhető, de a betörő által nem látható helyen Ellenőrizendő az is, hogy ha a pénztárban valamilyen okból nagyobb

összegű készpénzt tartanak, annak őrzésére igénybe vesznek-e őröket, rendészt, stb. A vizsgálat során meg kell győződni arról is, hogy a pénztárhelyiségben csak az oda beosztott dolgozók tartózkodnak-e, jól látható helyen tájékoztatják-e az ügyfeleket a pénztár rendjéről, a pénztári órákról, az utalványozásra jogosultakról, a pénz és egyéb értékek átvételére jogosított alkalmazottak nevéről, aláírásáról. Kiemelt figyelmet kell fordítani a banki pénzfelvételre és az átvett pénz szállítására, illetve a bankba történő beszállításra, amelynek feltételeit a pénzkezelési szabályzatban szükséges megfelelően szabályozni. 49 19) A Ismertesse az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalását, a vizsgálati jelentés (részjelentés, összefoglaló jelentés) tartalmi és formai követelményeit. Értelmezze a jegyzőkönyvet, az ellenőrzési jegyzőkönyvet, az egyéb ellenőri megállapítást

tartalmazó írásműveket. Mutassa be az ellenőrzés megállapításainak egyeztetését. Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása: az ellenőrnek minden esetben írásba kell foglalnia az ellenőrzés megállapításait, következtetéseit, ajánlásokat, javaslatait. Ez szolgál alapjául minden további intézkedésnek, eljárásnak. Formája jogszabályi továbbá belső előírásoktól függ Lehetnek: ellenőrzött jelentés, (részjelentés), összefoglaló jelentés, jegyzőkönyv, ellenőrzési jegyzőkönyv. Az ellenőrzési jelentés a leggyakoribb írásos forma. Abban az esetben, ha az ellenőrzést többen végzik, az ellenőr megállapításait részjelentésben rögzíti, majd azok összegzéseként állítja össze a vizsgálat vezetője az összefoglaló jelentést. A jegyzőkönyvi forma a hatósági ellenőrzéseknél előírás. Ellenőrzési jegyzőkönyv a felelősség felvetése esetén használatos A jelentés és a jegyzőkönyv tartalmában

a meghatározó különbség, hogy a jegyzőkönyv tényközlést, a jelentés emellett minősítéseket, következtetéseket, javaslatokat is tartalmaz. Az írásos anyag (jelentés, részjel, jegyzőkönyv) felépítése általában 3 részre tagolható: Bevezető rész: ellenőrzött szerv megnevezése, székhelye, készítés helye, ellenőrzés célja, tárgya, az ellenőrzött időszak, ellenőrzés ideje, ellenőrzést végrehajtó szerv megnevezése, ellenőrzést végrehajtók neve és beosztása Kifejtő rész: Itt kerülnek ismertetésre az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtása során tapasztaltak. Tagolása: általános értékelés, megállapítások részletezése Befejező rész: Az összefoglaló következtetéseket és javaslatokat, a készítés időpontját, az ellenőrzést végzők aláírását, valamint a záradékot tartalmazza. Az ellenőrzési, vizsgálati jelentés: A jelentések tartalmát ajánlatos előre

megtervezni. Ez történhet az ell során feltárt tények, adatok, összegyűjtött bizonyítékok rendszerezésével, ill. a m egállapítások logikai átgondolásával Figyelembe kell venni az ell-i programban foglaltakat ill. a tartalmi, formai követelményeket is Tartalmi követelmény: A jelentésből egyértelműen tűnjön ki, hogy milyen a vizsgált szervezet helyzete, gazdálkodása. A jelentés megírásának főbb szempontjai: legyen összhangban az ellenőrzési programmal, a megállapításokat szakszerűen, a tényállást teljes körűen kell megfogalmazni, kívülálló számára is érthető legyen, tartalmazzon konkrét hivatkozásokat jogszabályokra, törvényekre, melynek megsértése a jelzett szabálytalanságot okozta, rögzíteni kell a kedvező folyamatokat, az elért eredményeket is; rögzíteni kell a mulasztások okait ill. kihatásait is, bizonyítékok világosan azonosíthatók legyenek; a m egállapításokat tömören, de érthetően kell

megfogalmazni. A nagyobb számban megállapított, de egyébként kisebb jelentőségű hibákról indokolt esetben a jelentés mellékleteként hibajegyzéket lehet összeállítani. A hibák elkövetőit mindig név szerint kell megjelölni és a személyes felelősséget minden esetben fel kell vetni. Tartalmaznia kell a hibák megszűntetését, a tevékenység megjavítását elősegítő javaslatokat. Az írásba foglalás nem tartalmazhat sem elvont, sem szubjektív, megalapozatlan következtetéseket. Az ellenőrzött szervezet bemutatása nem korlátozódhat kizárólag az ellenőrzött időszakra, hanem jeleznie kell a korábbi évekhez, vagy az előző vizsgálathoz viszonyítva bekövetkezett változást, fejlődést vagy romlást. Az összefoglaló jelentések mindig a részjelentésekre épülnek Az összefoglaló jelentések felépítése: I. Bevezető rész: az ellenőrző szerv neve, címe, ellenőrzött szerv megnevezése, székhelye, készítés helye, ellenőrzés

célja, tárgya, az ellenőrzött időszak, ellenőrzés ideje, az ell indokoltsága, az alkalmazott módszerek, eljárások rövid ismertetése, ellenőrzést végrehajtó szerv megnevezése, ellenőrzést végrehajtók neve és beosztása. II. Kifejtő rész: Általános megállapítások rész: összegző megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat tartalmaz. Részletes megállapítások rész: magában foglalja a lényeges megállapításokat, a megállapítások alátámasztását szolgáló példákat, bizonyítékokat, mellékletek megnevezését és so rszámát, hiányosságok okait és hatásait, felelősség felvetését, a felelős megnevezését, beosztását valamint a hiányosságok megszüntetésére már megtett intézkedéseket III. Befejező rész: A feltárt hibák kijavítására kidolgozott javaslatokat, a jelentés keltét, az aláírásokat és a felelősségi záradékot. A jelentéshez a megállapításokat alátámasztó függelékeket,

mellékleteket, táblázatokat csatolni kell sorszámozva. A jegyzőkönyv: akkor készül, ha az ellenőrzés megállapításai alapján intézkedés kiadására kerülhet sor, vagy ha a megállapítások következményeként felelősségre vonást kell alkalmazni. Sajátossága, hogy hibákat, hiányosságokat, mulasztásokat tartalmaz. Büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó mulasztás feltárása esetén az ellenőr által felvett ell jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: az ellenőrzési szervezet és az ellenőrzött szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, az ell tárgyát, az ell-re vonatkozó jogszabályi felhatalmazást, az ellenőrök nevét, beosztását, a személyi felelősség megállapításának alapjául szolgáló mulasztásokat, a felelősként megjelölt személyek nevét, beosztását, az ellenőrök nevét, aláírását, a felelősként megjelölt személy nyilatkozatát,

melyben igazolja aláírásával, hogy a jegyzőkönyv reá vonatkozó kivonatát megkapta, a benne foglaltakat megismerte és tudomásul veszi, hogy írásbeli magyarázatot köteles adni az ellenőr 50 számára, az ellenőrzött szerv vezetőjének aláírását. Csatolni kell a megállapítást igazoló okmányokat Az ell Jegyzőkönyv a hozzá csatolt doksikkal az ell jelentés mellékletét képezi. Egyéb, ellenőri megállapítást tartalmazó írásművek: szignalizáció átirata, ill. külön feljegyzés Abban az esetben, ha az ellenőr olyan szabálytalanságot tapasztal, melynek vizsgálatát indokoltnak tartja, de az nem tartozik a jogkörébe akkor kezdeményeznie kell, hogy erről az illetékes ellenőrző szerv tájékoztatást kapjon. Illetékes szervnek küldött szignalizációban (átiratban) rögzítik a tapasztalatokat, és felkérik a v izsg. lefolytatására Költségvetési ellenőrzéseknél külön feljegyzésekbe kell foglalni, ha a megállapítás nem

az ellenőrzött szerve, hanem a kormányzati szervekre, felügyeleti szervekre vonatkozik. Az ellenőrzés megállapításainak egyeztetése: Fontos követelmény, hogy a megállapításokat az ellenőrzést végzők az ellenőrzöttekkel menet közben és még a vizsgálat lezárása előtt egyeztessék, megismertessék. Ennek az a jelentősége, hogy az ellenőr megismeri az érintettek véleményét, amely hozzájárulhat megállapításai objektivitásához, javaslatai megalapozásához. A végleges írásművet az ellenőrzöttnek meg kell küldeni egyeztetésre. Az észrevételezés egyaránt vonatkozik a jelentések minden formájára, illetve a jegyzőkönyvekre is 19) B Ismertesse a bérezési és anyagi ösztönzési rendszerek ellenőrzését, értékelését, a bérelszámolás ellenőrzését. Részletezze a karbantartási, javítási tevékenység ellenőrzését, a tárgyi eszközök tervezett és terven felüli értékcsökkenés elszámolásának az ellenőrzését. A

bérgazdálkodás ellenőrzése: cél, hogy információkat szolgáltasson a bérpolitika kialakításához, segítse a különböző jövedelmi tényezőkkel való hatékony gazdálkodást és biztosítsa a bérgazdálkodási előírások betartását, a bérügyvitel szabályszerűségét. Feladata annak a v izsgálata, hogy a b érezési ösztönzési rendszer alkalmas-e arra, hogy: a személyes képességek minél teljesebb kifejtésével növelje az egyéni teljesítményeket, javítsa a m unka hatékonyságát, olyan jövedelmezési rendet alakítson ki, amely összhangban van a végzett munka mennyiségével, minőségével, szakképzettségi igényével és a munkakörülményekkel, biztosítsa az összhangot az elért eredmény és annak megteremtésében résztvevők személyi jövedelme között. Fontos feladat annak megállapítása, hogy megfelelő-e a bérpolitika, az ösztönzési rendszer, a belső bérszabályozás és a kapcsolatos döntési mechanizmus. A bérezési

és anyagi ösztönzési rendszer ellenőrzése: A bérgazdálkodás átfogó ellenőrzését a kifizetett bértömeg vizsgálatával célszerű kezdeni. Ehhez különválasztjuk az állományba tartozók, ill a nem tartozók részére folyósított bér-, és jövedelem elemeket. Az állományba tartozók esetében is eltérő szempontokat érvényesítünk egyrészt a fizikaiak és a szellemiek, másrészt a bérezési és jövedelmi formák szerint. A bérrendszer megismeréséhez először az átlagkeresetek alakulását és belső arányait célszerű megvizsgálni. Végezhetjük üzemenként, műhelyenként és állománycsoportonként. Az átlagkeresetek állománycsoportonkénti alakulása vizsgálható: főbb munkaköri csoportonként; vezetők, műszakiak, igazgatási és ügyviteli dolgozók szerinti felosztásban; iskolai végzettség alapján, időbéresek és teljesítménybéresek, férfiak és nők, régi és új belépők bontásában. A kifizetett bérek és az

átlagkeresetek alakulására ható tényezők vizsgálatát azután elemenként célszerű elvégezni. Pl: alapbér vagy besorolási bér, kifizetett jutalmak stb. Az ellenőrzést a besorolási feltételek és a tényleges besorolások egybevetésével és vizsgálatával indokolt folytatni. A besorolási rendszer alapján ellenőrizhető, hogy a tényleges besorolások során a m unkások szakképzettségét, az általuk végzett munkát és annak körülményeit, feltételeit, az alkalmazott iskolai végzettséget és szakképzettségét, gyakorlati idejét, nyelvtudását stb. helyesen állapították-e meg Ellenőrizni kell, hogy a fizikai dolgozóknál a besorolások kielégítően biztosítják-e: a sz akmai képzettség, a gyakorlati idő, a fizikai megterhelés; a végzett munka színvonala, minősége szerinti differenciálást. Próbaszerűen ellenőrizni kell egyrészt az alapórabér-emelések megalapozottságát, az infláció követését, a k épzettséget, a

teljesítményt és az új felvételű dolgozók alapbérének nagyságát, a régebbi dolgozókéval való összehasonlítását is. A szellemi dolgozók alapbére ugyancsak a besorolások ellenőrzésével vizsgálható. Értékelhető: a munkakör jellege, a kreativitás, a felelősség, a munkakörülmények, szakmai végzettség, nyelvtudás stb. alapján Vizsgáljuk és értékeljük, hogy: a munkakörök betöltése megfelelő képzettségű dolgozókkal történt-e, a megállapított bérek arányban állnak-e az iskolai végzettséggel, a szakképzettséggel és a gyakorlattal, valamint megfelelnek-e a kialakított bértételeknek. Vizsgálni kell, hogy a bérezési formák valóban ösztönzőek-e, pl a t eljesítménybér A prémiumrendszer értékelése során elsősorban a rendszer hatékonyságát kell vizsgálni, azt hogy az egyéni kezdeményezést, feladatmegoldást nem lenne-e jobb célprémiumokkal, céljutalmazással ösztönözni. A bérelszámolás ellenőrzése:

ide tartozik a bérek számfejtése, az SZJA előleg megállapítása és levonása, a tartozások levonása, a b érjárulékok elszámolása, a reklamációk ügyintézése. Az ellenőrzést indokolt a kialakított bérszámfejtési rendszer vizsgálatával kezdeni, hogy az megfelel-e az előírásoknak. Ezt követően célszerű a reklamációk számának, arányának témaköreinek vizsgálatával és értékelésével folytatni, mert ez képet adhat a bérelszámolási munka átlagos színvonaláról és segít a problémák felderítésében. A vizsgálat során először arról kell meggyőződni, hogy a bérelszámolás maga zárt rendszert képez-e, alapbizonylatainak rendje teljes körűen szabályozott-e. Ezt követően vizsgálandó, hogy teljes körűen rendelkezésre állnak-e az alkalmazási okmányok, az 51 iskolai, szakmai végzettséget igazoló dokumentumok. A munkautalványokat, teljesítményigazolásokat formailag és tartalmilag is ellenőrizni kell, ezen

belül hogy a teljesítményeket szabályszerűen igazolták-e, a al kalmazott bértételek helyesek-e. Az időbéreknél az elszámolt alapórabérek helyességét vizsgáljuk, és egyeztetjük a teljes ledolgozott munkaidőt az elszámolt órák összegével. A kiegészítő fizetések, munkaszüneti napok, szabadság stb és a bérpótlékok elszámolásának pontosságát és szabályszerűségét a vonatkozó nyilvántartások és a belső szabályozások alapján vizsgáljuk. A pótlékok megállapítását a munkák egybevetésével kell ellenőrizni A levonásoknál azt ellenőrizzük, hogy a különböző külső szervek által kezdeményezett levonások, valamint a vállalkozás belső bizonylatai alapján a dolgozó tartozását pontosan nyilvántartásba vették-e és megfelelően, időben rendezték-e azokat. Magát a b érszámfejtési szoftvert is vizsgálni kell A bérfizetéseknél azt vizsgáljuk, hogy a kifizetés előtt a számfejtés adatait megfelelően és teljes

körűen ellenőrizték-e. A kifizetések teljesítését a bank átutalások a kp felvétel igazolása alapján ellenőrizhetjük. A karbantartási, javítási tevékenység ellenőrzése: a TE folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartás ktg-e nem minősíthető a TE beszerzési értékét növelő ktg-nek. A tárgyi eszközök üzemképességét biztosító tevékenység 2 formában valósítható meg: külső vállalkozóval vagy saját vállalakozásban. Ellenőrizni kell, hogy: elvégzik-e az eszközök tisztítását és a munkahelyi vezető ezt ellenőrzi-e, a k arbantartók elvégzik-e a műszaki állapotvizsgálatokat, mert ez előfeltétele a hatékony üzemfenntartásnak, készülnek-e karbantartási tervek, a j avításokat ezek alapján végzik-e vagy az üzemek hibabejelentése alapján. Vizsgálni kell, hogy a karbantartási kapacitás és a feladatok megfelelően biztosítják-e a munka hatékonyságát. Ennek keretében ellenőrizni

kell, hogy: elégséges-e a karbantartói létszám, a szakmai összetétel, van-e továbbképzés, felkészültek-e a váratlan meghibásodásokra, biztosítva van-e az üzemfenntartás eszközellátottsága és az alkatrész-utánpótlás. A karbantartási tervek megalapozottságának ellenőrzése is fontos feladat, mert a termeléssel is össze kell hangolni a üzemfenntartási feladatokat. A hatékonyság érdekében vizsgálni kell, hogy a tervezett karbantartási feladatokat műszakilag, pü-ileg, és ügyvitelileg megfelelően előkészítették-e, és hogy a tervezett feladatokat teljesítették-e. Meg kell győződni arról, hogy az elvégzett javítások minősége megfelelő-e. Végül azt is, hogy a javított gépeket, berendezéseket munka- és környezetvédelmi szempontból ellenőrizték-e. Az értékcsökkenés elszámolásának ellenőrzése: A tárgyi eszközök közös jellemzője, hogy általában több évig vesznek részt a vállalkozás tevékenységében.

Vizsgálni kell, hogy meghatározta-e azokat az éveket, amelyek során az egyedi tárgyi eszköz beszerzési ill. előállítási értékét amortizálják, kellő pontossággal állapították-e meg az eszközök maradványértékét. Vizsgálni kell, hogy nem számoltak-e el ÉCS-t földterület, telek, erdő, képzőműv Alkotás, régészeti lelet, üzembe nem helyezett beruh., és t eljesen leírt TE után Az écs l ehet tervezett és terven felüli. A tervezett écs megállapításával és elszámolásával vizsgálni kell: számviteli politikájában szabályozta-e az écs elszámolásának módszerét és mértékét, a módszer megfelel-e a számviteli tv. Előírásainak, módszere a bruttó érték vagy nettó érték alapján összhangban van-e az adott egyedi tárgyi eszköz elhasználódási idejével és a megállapított maradványértékével. Vizsgálandó, hogy feltüntették-e a T E egyedi nyilvtartó lapján az elszámolás módját és mértékét, és n

aprakészen rögzítették-e a nyilv.tartásban az elszámolt összeget évente A számviteli tv előírja, hogy a tárgyi eszköz értékét növelni kell az értéknövelő beruházások és felújítások értékével. Vizsgálni kell: elszámolták-e az értéknövelést az üzembe helyezés idejétől, módosították-e az elhasználódási időt, écs mértékét, az écs leírást a ktg-ek között számolta-e el a vállalkozó. A terven felüli écs tartalmáról a számviteli tv rendelkezik Vizsgálni kell, hogy elszámolták-e a terven felüli écs-t, ha: a tárgyi eszköz értéke tartósan és jelentősen csökkent, a tárgyi eszköz megrongálódott, megsemmisült, a tárgyi eszköz nem használható, tönkrement vagy hiányzik. Vizsgálandó, hogy a tárgyi eszközt, a beruházást a nyilvántartásból kivezették-e, ill. ha a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a piaci értéke, azt visszaírással rendezték-e. 52 20) A Sorolja fel

és részletezze a m egállapításokat alátámasztó bizonyítékokat, okmányokat. Mutassa be azokat egy-egy példával. Megállapításokat bizonyító okmányok: Az ellenőrzéssel szemben alapvető követelmény, hogy az írásba foglalt megállapítások a valóságnak megfelelően rögzítsék a tényeket és azok utólag is megcáfolhatatlanok maradjanak. A lényeges megállapításokat, az ellenőrzést végzők kötelesek okmányokkal, bizonylatokkal alátámasztani, megalapozni. Az okmányok csatolására rendszerint az olyan megállapítások esetében van elengedhetetlenül szükség, ahol a hiba, a mulasztás jelentős, és felelősség felvetésére, ill. megállapítására is sor kerül Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítása szempontjából okmánynak nevezünk minden olyan iratot, amelyik írásban vagy más tartós, az okmányra jellemző módon, hitelt érdemlően rögzíti valamilyen tény, esemény megtörténtét. Az ellenőrzés megállapításainak

alátámasztásához, a megállapítások bizonyításához felhasználásra kerülő, úgynevezett bizonyító okmányok a következők: A teljes bizonyító értékű okmányok: eredeti okirat, hitelesített másolat, hitelesített kivonat, tanúsítvány (összesítő kimutatás), közös jegyzőkönyv, hitelesített fénykép, videofelvétel. A nem teljes bizonyító értékű okmányok: nyilatkozat, szakértői vélemény, tanúvallomás (Apeh); emlékeztető. Eredeti okirat: Minden olyan irat, amely az ellenőrzött szerv működésével és gazdálkodásával kapcsolatosan az ellenőrzött szervnél vagy bármely külső szervnél keletkezett és alkalmas a vizsgált szervezettnél valamilyen tény bizonyítására. Eredeti okmányt akkor kell csatolni, ha a felelős személlyel kapcsolatban bűncsel elkövetésének alapos gyanúja áll fenn, ha a felelős személlyel szemben kártérítési eljárást kell indítani és minden olyan esetben, amikor az okmányok között hamis

vagy fiktív adatok találhatók. Hitelesített másolat: Az eredeti okmányt teljes egészében tartalmazza. A „másolat” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy kinek a részére készült, majd arra is utalni kell, hogy az okmány az eredetivel teljes egészében és szöveghűen megegyezik. A másolatot keltezéssel, hitelesítési záradékkal és az ellenőrzött szerv illetékes vezetőjének aláírásával, kell ellátni. Hitelesített kivonat: abban különbözik a hitelesített másolattól, hogy az eredeti iratot nem tartalmazza teljes terjedelmében, csupán azt a részét, amelyik a m egállapítás bizonyítását szolgálja. Ilyenkor pontosan meg kell jelölni, hogy milyen eredeti okmányból készült a k ivonat, annak mely részét tartalmazza, az eredeti okmány hol található, valamint a készítés dátumát. Az okmányon fel kell tüntetni a kivonat szót Tanúsítvány: Olyan kimutatás, amely több eredeti okmányból a vizsgálat

megállapításainak igazolásához, tanúsításához, alátámasztásához szükséges adatokat foglalja össze áttekinthető és rendszerezett módon. Nevezik összesítő kimutatásnak is. Fel kell tüntetni a tanúsítvány szót, továbbá azt, hogy a benne foglalt adatok mit tartalmaznak, és hogy milyen eredeti okmányokból származnak. A záradéka azt igazolja, hogy a tanúsítványban szereplő adatok a felsorolt okmányokban foglalt adatokkal megegyeznek. Rajta kell, hogy legyen a kiállítás időpontja és a hitelesítő aláírása is. Közös jegyzőkönyv: olyan ellenőrzési megállapítás bizonyítását szolgáló okmányt, amit az ellenőrzött szervezet dolgozója és az ellenőrzést végző személy együtt készít el. Olyan tényt tartalmazhat, amelyről addig bizonylat nem készült. Nem szerepelhet benne semmilyen vélemény, következtetés, de még javaslat sem Tartalmaznia kell, hogy mikor, hol milyen ügyben, kiknek a jelenlétében készült, a

közösen tapasztalt tények leírását, a jegyzőkönyv lezárását és a jelenlévők aláírását, a közös jegyzőkönyv megnevezést. Fénykép, videofelvétel: Valamely feltárt hiányosság szemléletes bizonyítására alkalmazható. A fénykép hátlapján az ellenőrzött szervezet illetékes dolgozója és a jelen lévő revizor aláírásukkal igazolják, hogy a fénykép mikor készült, mit ábrázol és kiknek jelenlétében készítették. Nyilatkozat: Az ellenőrzött szerv dolgozójának a vizsgálattal kapcsolatos olyan írásba foglalt kijelentése, amelyben valamely korábban történt tényállást közöl, vagy igazol. Fel kell tüntetni a nyilatkozott szövegen kívül, hogy milyen ügyben készült, továbbá a keltezését és a nyilatkozatot tevő aláírását, azonosító adatait. A nyilatkozat utólag megváltoztatható ill. visszavonható, ezért nem mindig teljes körű bizonyító eszköz Szakértői vélemény: Az ellenőrzésbe bevont szakértő

által készített okmány. Szakértő közreműködését akkor célszerű kérni, ha az ellenőrök szakismerete nem elegendő. A szakértői vélemény a tényállást tartalmazó szakértői jelentésből és a szakértőnek az előbbiekre alapozott személyes véleményét rögzítő szakvéleményből áll. Fel kell tüntetni a készítés helyét és időpontját, valamint szerepelnie kell benne a szakértő aláírásának és bélyegzőlenyomatának is a bevezető részben. Tanúvallomás: Az adóhatósági ellenőrzések egyik bizonyítási eszköze. Részletes szabályait az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rögzíti. Emlékeztető: Valamely esemény eredményének vagy más tények rögzítésére használatos irat, mely készítőjének aláírásával a rögzítés időpontjának és helyének, a résztvevők körének feltüntetésével válik bizonyító erejűvé. Felépítése hasonló a jegyzőkönyvéhez. 53 20) B

Értelmezze az áruforgalom átfogó ellenőrzésén belül a leltárkészítés és a leltározás ellenőrzését, a pénztárellenőrzést a kereskedelemben, az áruforgalom technikai feltételeinek ellenőrzését, a humán erőforrás gazdálkodás ellenőrzését a kereskedelemben. Leltárkészítés, leltározás: az időponti készletek ellenőrzése fontos vagyonvédelmi feladat, és a számviteli elszámoltatás alapja. A számviteli pol keretében kötelezően írásba kell foglalni az eszközök és f orrások leltárkészítési és leltározási szabályzatát. Az árukészlet leltározása általában tételes megszámlálással (rovancsolás) történik. Leltáreredmény meghatározása: Leltár szerinti készletérték – Könyv szerinti készletérték = Leltáreredmény. A főkönyvi számlák könyv szerinti adatait a eltérés esetén a ténylegesen felleltározott adatokra kell helyesbíteni. Könyv szerinti érték meghatározása az áruforgalmi mérlegsor

összefüggéseivel: Nyitó készlet leltár szerinti értéke + beszerzés + beszerzésen kívüli állománynövekedés – értékesítés – értékesítésen kívüli állománycsökkenés = záró készlet könyv szerinti értéke. Vizsgálandó: rendelkezik-e a váll a számviteli pol kötelező részeként előírt leltárkészítési és leltározási szabályzattal, abban rögzítettek szerint történik-e a l eltározás, leltárfelvétel, a l eltárelszámolás, az árukészlet értékének a meghatározásakor alkalmazott árak a sz ámviteli tv előírásainak megfelelnek-e, szabályszerű-e a l eltáreltérések számviteli elszámolása, a leltáreltérések felelőseinek megállapítása, a kártérítések meghatározása, elszámolása megfelelően történik-e. Pénztárellenőrzés a kereskedelemben: a pénztárell célja annak megállapítása, hogy: megegyezik-e a pénztárjelentés vagy a p tszámla záróegyenlege a kp állománnyal, megfelelően

szabályozták-e a h ázipt kezelését, kialakult-e a v áll-nál a pénzforgalmi rend és védelem. Szabályszerűen állították-e a ki a b efizetési és k iadási pt bizonylatokat, indokoltak, jogosak-e a kifizetések, betartják-e a pénztárkezelési szabályzatban rögzített előírásokat, biztosított-e a pénz megfelelő védelme. Rendszeres ell a szokás, de nem ritka az előre be nem jelentett ell sem Rovancsolás napi egyszer, a pt zárást követően. Először a pénztárosnak meg kell számolnia a pénzt, amit ell kell Meg kell nézni, hogy a pénztáros nem kezel-e egyéb értékeket a pénztárban. A jegyzőkönyvben tételesen szerepeltetni kell a bev és kiadási pt bizonylatokat. A pénztárrovancsról címletenkénti részletezést is kell készíteni, melyet a p énztáros és az ellenőr is aláírásával igazol a közös jegyzőkönyben. Ha a kpállomány eltér a a pénztárjelentés v. ptszla egyenlegétől, akkor tovább kell folytatni a vizsgálatot,

fel kell deríteni, hogy milyen hibák okozták a hiányt v. többletet, és meg kell állapítani a pénztáros felelősségét Az áruforgalom technikai feltételeinek ellenőrzése: az eszközök hatékonyságának mérése, kereskedelmi munka technikai felszereltsége. Ell feladatok: adott eszközállománnyal milyen forgalom érhető el, adott forgalom eléréséhez elegendő lesz-e a meglévő eszközállomány? A hálózati kapacitás kihasználtságának ellenőrzése: a lebonyolított forgalom, a nyitvatartási órák, a kiszolgált vevők száma, az egy vevőre jutó forgalom értéke figyelembevételével történhet. A kereskedelmi dolgozók teljesítményének, leterheltségének ell A teljesítményt, termelékenységet más tényezők is befolyásolják: a munka intenzitása, a szakképzettség, a gyakorlati idő, a munka megszervezése, a k iszolgálási forma, a m unkahely állapota, a munkahelyi légkör. Ezeket vizsgálni helyszíni ellenőrzéssel, a rendelkezésre

álló nyilvántartás segítségével lehet. Humánerőforrás gazdálkodás ellenőrzése: A humánerőforrás-gazdálkodás magában foglalja a munkaerőgazdálkodással, a f oglalkoztatás hatékonyságával és a b érgazdálkodással összefüggő kérdéseket. Munkaerőgazdálkodás ellenőrzési kérdései: Biztosítva van-e az ér tékesítési forgalom lebonyolításához szükséges létszám? Megfelelő-e a rendelkezésre álló munkaerő összetétele? Biztosítva van-e a dolgozó szakmai képzése? A jogszabályi előírásoknak megfelelően történik-e a m unkaügyi adminisztráció? Betartja-e a v állalkozás a Munka Törvénykönyvének előírásait? A munkaügyi ell célja a foglalkoztatás hatékonyságának, szabályszerűségének vizsgálata. Az ell arra keres választ, hogy a munkaerő-gazdálkodás megfelelő módon töltötte-e be a szerepét, segítie a munkaidő kihasználás a hatékony gazdálkodást, ösztönöz-e a bérezési rendszer a munka

minőségének javítására A belkereskedelemi tevékenységet folytató vállalkozások legjelentősebb költéstényezője a bérköltség és ennek járulékai, melyek jelentősen befolyásolják a vállalkozás eredményességét. A létszámgazdálkodás ellenőrzése során vizsgálni kell: Biztosítva van-e a vállalkozásnál a szükséges munkaerő? Megszervezték-e a szakképzett munkaerő utánpótlását? Megfelel-e a munkaügyi adminisztráció a jogszabályi előírásoknak? Mik a munkaerő-elvándorlás okai? A vizsgálat módszere a vezetők és munkatársak megkérdezése, és a helyszíni megfigyelés. Bérgazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos feladatok: a bérhatékonyság vizsgálata, a bérszerkezet figyelése, a munkabérek elszámolásának és kifizetésének ellenőrzése, a teljesítmény és az átlagbérek alakulásának vizsgálata, a bértömeg nagyságát befolyásoló tényezők figyelemmel kísérése. Az ellenőrnek különösen az alapbéren

kívüli tényezők vizsgálatára kell figyelmet fordítania. A prémiumfeladatok kitűzésének és végrehajtásának vizsgálata is fontos feladat. Vizsgálni kell a túlórák indokoltságát is, fel kell tárni, miként csökkenthető a túlórák részaránya Ell kell a munkabérek elszámolásának és k ifizetésének a h elyességét, azt, hogy a t eljesítmények igazolása megtörtént-e, vezetnek-e a dolgozók jelenléti ívet, megbízható-e ez a nyilv. 54 21) A Ismertesse az ellenőrzés minőségbiztosítását, célját, módszereit, továbbá az ellenőrzés megállapításainak hasznosítását, a realizálását, a realizálás folyamatát a hatósági ellenőrzéseknél. Részletezze az intézkedési terv, a realizáló levél, a zárótárgyalás célját, tartalmát. Az ellenőrzés minőségbiztosítása: Az ellenőrzési munka minőségét az ellenőrző szervezetek belső kontrollmechanizmusokkal is biztosítják. A szakmai munka belső ellenőrzésének

különböző, gyakran együttesen, egymást követően alkalmazott formái vannak. Fontos a hatékony minőségbiztosítási rendszer kialakítása Általános módszer a helyszíni ellenőrzés során készített anyagok egymással való összevetése. A több revizor által végzett ellenőrzéseknél az első kontrollt a vizsgálatvezető végzi, még az ellenőrzöttnek való átadás előtt. Az ellenőri részjelentéseket áttekinti, összeveti az ellenőrzési program vonatkozó szempontjaival az ok-okozati összefüggések megfelelő feltárása, megalapozottsága, az ellentmondások kiszűrése és az egységes szemlélet biztosítása céljából. A vizsgálat kiterjed arra, hogy az ellenőrök a programnak megfelelően jártak-e el, a végzett ellenőrzés megfelelt-e a vonatkozó jogszabályoknak, belső előírásoknak, a megállapítások, számítások pontosak, megbízhatóak-e, a következtetések helyesek, logikusak-e, a javaslatok ésszerűek-e, a felelősségek

megalapozottak-e. Az összefoglaló jelentéseket szintén az ellenőrzésben részt vevők, esetleg további szakértők közreműködésével kell áttekinteni még az ellenőrzöttnek való átadás előtt. Különösen fontos a jogi kontroll A jogi szempontok szerinti felülvizsgálat elsősorban a következményekkel járó megállapítások helytállóságának megítélése tekintetében szükséges. Az ellenőrzések írásba foglalásához kapcsolható minőségi követelmények lehetnek: formaiak: áttekinthetőség, egységesség. Tartalmiak: lényegesség, megalapozottság, közérthetőség Az ellenőrzés megállapításainak ismertetése, hasznosítása: az ell célja, hogy feltárja a hibákat, hiányosságokat, értékelést adjon az ell tárgya tekintetében, segítséget adjon a hibamentes, ill. jobb minőségű, hatékonyabb működés, tev. elérése tekintetében A feltárt hibákat ki kell javítani, a hiányosságokat meg kell szüntetni, a pozitív

megállapításokat el kell terjeszteni, tehát az ell eredményeit hasznosítani kell. Az ellenőrzés megállapításainak egyeztetése: Az ellenőrzés megállapításairól készült jelentés tervezetét a vizsgált szerv vezetőjének kell átadni, olyan időpontban, hogy azt még módja legyen megismerni. Ennek tartalmaznia kell a záradékot, mely szerint az észrevételeiket meghat napon belül vissza kell juttatni az ell-t végző szervnek. Ezeket az észrevételeket, a választ az ell jelentéshez csatolni kell. Ez biztosítéka annak, hogy a záró tárgyaláson a felvetésekről érdemben dönthessenek A megállapítások hasznosítása: Az ellenőrzés a célját azokkal az intézkedésekkel éri el, amelyek hivatottak az ellenőrzött szervnél a feltárt hibák, mulasztások, a helytelen, vagy káros tendenciák megszüntetésére. Ebben foglalható össze a realizálás fogalma. A realizálás során teendő intézkedések a hatásaik szerint járhatnak rövid távú,

hosszabb távú és felelősségre vonást eredményező követelményekkel. Rövid táv: Olyan intézkedéseket kell előírni, amelyek valamely jogsértés vagy jogellenes gyakorlat megszűntetésére irányulnak. (nyilvántartási, számviteli hibák megszüntetése, szabályzatok pótlása, módosítása) Hosszabb táv: akkor válik szükségessé, ha az ellenőrzött szerv működésében annak hatékonyságát, jövedelmezőségét érintő, vagy egyéb káros jelenségek megállapítására kerül sor. (pl: rossz árpolitika, célszerűtlen bérpolitika, pazarló ktggazd, hiányos piaci ismeret) A személyes felelősségre vonás: Az ellenőrzött szervnél, bíróságnál vagy nyomozó hatóságnál kell kezdeményezni. A felelősségre vonás nem az ellenőrzést végző feladata. Realizálás folyamata: Az intézkedések elrendelése mindenkor az ellenőrzött szervezet vezetőjének a kötelessége. A realizálást az ellenőrző szerv vezetője kezdeményezi, amely

történhet intézkedési terv készítésével zárótárgyaláson, vagy realizáló levélben. A hatósági ellenőrzések realizálása: csak határozattal történhet. Az elsőfokú határozatot a rendelkező részben megadott módon és időben meg lehet fellebbezni, a másodfokú határozat jogerős, további fellebbezési lehetőség nincs. A jogerős határozat alapján felülvizsgálati kérelem nyújtható be az ellenőrző szerv vezetőjéhez Bírósági eljárás kezdeményezése: a jogerős határozatot bíróságnál keresettel meg lehet támadni. Az elsőfokú döntés fellebbezhető, a másodfokú jogerős. A hatóságok határozatai eltérőek, de tartalmilag annyiban megegyeznek, hogy a bevezető részen túl 2 fő részből állnak: rendelkező rész és indoklás. Bevezető rész: Tartalmazza az el járó államigazgatási szerv megnevezését, az ellenőrzött nevét és lakóhelyét, telephelyét, az ügy számát, tárgyát. Rendelkező rész: A megállapított

hibákat, mulasztásokat illetve a kiszabott bírság összegét és a fellebezési záradékot tartalmazza. Indoklás rész: A határozat valamely pontjához kapcsolódóan részletesen indokolni kell az abban foglalt megállapításokat. Itt kell feltüntetni azt is, hogy a hatóság a bírság mértékét miért állapította meg Záró rendelkezés rész: Tartalmazza azt, hogy a h atározat milyen eljárási jogszabályokon alapul, valamint a hatóság illetékes vezetőjének aláírását, illetve azt, hogy a határozat rendelkezéseiről ki értesül. Intézkedési terv: az ellenőrzött szerv vezetője a szükséges intézkedések, a végrehajtásért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével az ell jelentés kézhezvétele után meghat időn belül készíti el. Tartalmaznia kell: valamennyi feltárt hibát, azokat a f eladatokat, amelyek a h iba kijavításához szükségesek, az egyes feladatok végrehajtásáért felelős személy nevét és

beosztását, ill. a kijavítás határidejét 55 Zárótárgyalás: a realizálás általánosan alkalmazott módja. Az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok egy része a zárótárgyalásról, mint lehetőségről szól. Nem nélkülözhető az ellenőrzés e formában történő realizálása az átfogó, az ellenőrzött szerv működésének egészére irányuló ellenőrzés befejezésekor. Zárótárgyalást kell tartani azokban az esetekben is, ha a vizsgált szerv kifejezetten kéri, vagy a megállapításokat vitatják. A zárótárgyalást az ellenőrzést végző szerv vezetője kezdeményezi és az ellenőrzött szervnél célszerű megtartani, melyen köteles részt venni az ellenőrzött szerv vezetője is. Az ellenőrzési tapasztalatok személyes értékelésével lehetővé válik az ellenőrzött és ellenőrző egyetértő álláspontjának kialakítása. Ajánlott, hogy az ellenőrzött intézkedési terv összeállításával készüljön a

zárótárgyalásra. A zárótárgyalásról emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a felvétel helyét, az időpontot, a tárgyat és a résztvevők nevét, beosztását, továbbá: az ellenőrzött szerv vezetője által már megtett és teendő intézkedéseket, az intézekedések módját, a végrehajtásért felelősök nevét, beosztását, a végrehajtás határidejét, a személyes felelősségre vonás kötelezettségét, a válaszadási, tájékoztatási kötelezettséget, ha határidős. Az ellenőrzést végző szerv vezetője dönt arról, hogy az intézkedések kielégítőek-e vagy nem Ha nem akkor az intézkedések megtételére új felhívást ad ki új határidővel. Ha ez is eredménytelen, akkor az ellenőrzött szerv vezetőjének a felelősségre vonását kell kezdeményezni. Realizáló levél: Akkor célszerű alkalmazni, ha az ellenőrzés nem átfogó jellegű és a teendő intézkedések külön zárótárgyalást nem

igényelnek. A realizáló levél tartalma megegyezik a zárótárgyaláson készült írásos dokumentuméval. 21) B Fejtse ki a pénztári rovancsolás ellenőrzési feladatait, a pénztárellenőri feladatok vizsgálatát, a szabályozottság ellenőrzését. Részletesen ismertesse, milyen okmányt kell készíteni a rovancsolásról és az mit tartalmaz? Rovancsolás ellenőrzési feladatai: célja, hogy a meglévő értékek számbavételével rögzítse a tényleges kp és egyéb értékek állományát, azt egybevesse a k apcsolatos nyilvántartással, és eltérés esetén azok kivizsgálásához alapul szolgáljon. A rovancsolást előzetes bejelentés nélkül, váratlanul kell elvégezni Először a pénztárossal meg kell számoltatni a pénzt, ezzel egyidejűleg a pénztárrovancsolásról címletenkénti részletezésben közös jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben a pénztáros és az ellenőr igazolják, hogy a pénztárban mennyi, és milyen címletű kp-t találtak A

jegyzőkönyvben az esetleges eltéréseket is rögzíteni kell, és azt is, ha a pénztárban egyéb értékeket is őriz a pénztáros. A dokumentált kp állományt ezután összehasonlítjuk a pénztárjelentéssel, ill a pénztárszla egyenlegével, megállapítjuk és a közös jegyzőkönyvben rögzítjük az esetleges eltérést. Ha eltérés van, akkor folytatni kell a vizsgálatot annak tisztázására, hogy milyen hibák okozták az eltérést, és kit, milyen mulasztásért terhel felelősség. Ezeket azonban már vizsgálati jelentésben kell rögzíteni. Pénztárellenőri feladatok vizsgálata: a k p bevételezését és kiadását ellenőrzés-érvényesítés előzi meg. Az érvényesítést a pü részleg vezetője jelöli ki írásban. A rendszert a pénzkezelési szabályzatban kell szabályozni Ellenőrizni kell, hogy az előzetes ell-t végzőnek a vezető megfelelően képzett dolgozót jelölt-e ki, akinek a feladata az alapbizonylatok ellenőrzése. Ő azt

vizsgálja, hogy a bizonylatok a hatályos jogszabályokban és a belső szabályzatokban előírtaknak megfelel-e, az illetékes személy igazolta-e, és a sz ükséges mellékletet csatolták-e, a bizonylatok tartalmazzák-e a sz olg., teljesítésének igazolását, a sz ámítások helyességét Kisváll-nál ezeket a feladatokat maga a pénztáros végzi. A kifizetések utáni ellenőrzést a pt ellenőr végzi Feladata a pénztárjelentés helyességének és a kpkészlet meglétének ellenőrzése. Ell kell, hogy az elszámolásra kiadott előlegekkel határidőre elszámoltak-e, a pénztári bizonylatok megvannak-e. Az ellenőr köteles az ellenőrzött okmányokat kézjegyével ellátni. Pénztári ellenőr csak büntetlen előéletű személy lehet és őt a számvitel rendjéért felelős vezető jelöli ki A szabályozottság ellenőrzése: Az ellenőrzés megkezdése előtt első feladatként a szabályozottságot kell ellenőrizni, át kell tanulmányozni a pénzkezelési

szabályzatot, az ügyrend vonatkozó részét és a munkaköri leírásokat. A számvitel rendjéért felelős vezető feladata a megfelelő pénzügyi szervezet kialakítása, a feladatok konkrét meghatározása, a biztonságos munkafeltételek biztosítása és végrehajtás ellenőrzése. Ha a vizsgálat megállapítása szerint olyan körülmények állnak fenn, amelyek bűncselekményre utalnak, javasolni kell a vállalkozás vezetőjének, hogy tegyen bűnvádi feljelentést. Abban az esetben, ha az ellenőr megállapítása szerint a hiány, a szabálytalanság, oka nem utal bűncselekmény elkövetésének gyanújára, továbbiakban azt kell vizsgálni, hogy a k ár, a m ulasztás a pénztáros gondatlansága miatt keletkezett-e vagy sem. Ha a p énztáros gondatlansága bebizonyosodik, munkajogi felelősségre vonásra kell javaslatot tenni. A pénztáros az elkövetett hibából eredő kárért anyagilag is felelős. A pénzügyi vezetőnek rendszeresen meg kell győződnie

arról, hogy beosztottai miként végzik munkájukat. Ellenőriznie kell a pénztári ügyvitel teljes körű végrehajtásának szabályszerűségét Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, az ő mulasztása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hiány bekövetkezhetett. Ezért az ellenőrzés felelősség terheli. 56 22) A Foglalja össze az ellenőrök és az ellenőrzöttek jogait és kötelességeit. Mit jelent az ellenőrző felelőssége Ismertesse a felelősség tartalmát, formáit. A belső ellenőr jogai: belépni az ellenőrzött bármely helyiségébe a biztonsági előírásokat betartva, és a munkarendre figyelve, a titokvédelmi szabályok betartása mellett az ellenőrzöttnek kérdéseket feltenni, tájékoztatást megkapni, a helyszínen korlátozás nélkül mozogni, írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot kérni, valamennyi dokumentumba betekinteni, dokumentumokat átvételi elismervény ellenében átvenni, másolat hátrahagyásával az eredeti

dokumentumokat bevonni és a vizsgálati anyaghoz csatolni, felvilágosítást kérni más szervektől az ellenőrzött működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben, vizsgálatba szakértőt bevonni. A belső ellenőr kötelezettségei: munkája során betartani, végrehajtani az ell-re vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban foglaltakat, felelősséget vállalni azért, hogy a vizsgálati program által meghatározott körben minden lényeges tény feltárásra kerüljön, tájékoztatni az ellenőrzendő szerv vezetőjét tevékenységének megkezdéséről és bemutatni megbízólevelét és igazolványát, betartani a biztonsági szabályokat, megvizsgálni az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket, megállapításait a valóságnak megfelelően írásba foglalni, megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani, megőrizni az ell alatt megismert állami, szolgálati, üzleti titkot,

haladéktalanul jelentést tenni vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel, megállapításait ismertetni az ellenőrzött szerv vezetőjével, elismervényt adni az átvett dokumentumokról, ellenőrzési jelentést készíteni, azt az ellenőrzött szerv vezetőjével egyeztetni. Az ellenőrzöttnek joga van: kérni az ellenőr megbízólevelének és igazolványának bemutatását, ennek hiányában az együttműködést megtagadni, megismerni az ellenőrzési programot és az ell megállapításait, azokra észrevételeket tenni és ezekre szóban vagy írásban választ kapni, írásban választ kapni a személyes felelősségével kapcsolatban adott írásbeli magyarázatára, titoktartási kötelezettség esetén megtagadni a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, az ellenőr belépését és mozgását az adott területre érvényes biztonsági előírások betartásához,

védőfelszerelés használatához kötni az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében. Az ellenőrzött köteles: elősegíteni az ell végrehajtását, együttműködni, az ellenőr részére szóban vagy írásban megadni a kért tájékoztatást, felvilágosítást, biztosítani a betekintést a dokumentációkba, illetve kérés esetén az eredeti iratokat átadni az ellenőrnek, az ellenőr kérésére nyilatkozni a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről, felelősségének megállapítása esetén a megadott határidőre írásbeli magyarázatot adni, az ellenőrök részére megfelelő munkakörülményeket biztosítani. Felelősség: Mind büntetőjogi, mind polgári jogi felelősség is terhelheti az ellenőrt vagy az ellenőrző szervezetet is. Az ellenőrző szerv alkalmazottja, tagja természetesen munkajogilag is felelősségre vonható az ellenőrzési szabályok vétkes megszegéséért. A

felelősség csak akkor állapítható meg, ha a tény és az emberi magatartás között ok-okozati összefüggés áll fenn. A jogkövetkezmények alapja az emberi magatartás szándékossága vagy gondatlansága Az ellenőrzésnek válaszolnia kell arra, hogy a mi a cselekmény ténybeli alapja, milyen bizonyítékok szolgálnak a tényállás alapjául. Pontosan meg kell határozni a vonatkozó jogszabályt, rendelkezést, előírást, melynek megsértéséről szó van. Meg kell jelölni a felelőst Ell jegyzőkönyvet kell felvenni A jelentésben, vagy jegyzőkönyvben az írásbeli megállapításoknak magában kell foglalniuk: a felelős személy megnevezését és beosztását, a sz abálytalanság, mulasztás tényét, annak okát, és a nnak kihatását. Az ell jegyzőkönyvhöz a lehető legnagyobb bizonyító erejű eredeti okmányokat kell csatolni, ill. azt a nyilatkozatot, melyben a felelős elismeri vagy tagadja felelősségét. Felelősség formái: Büntetőjogi

felelősség: ha a v izsgálat során megállapított tények a büntető törvénykönyv valamely büntető tényállásának elemeit kielégítik. Alapesetei: köz- és magánokirat hamisítás (közokirat: olyan okirat, melyet a bíróság, közjegyző, vagy más hatóság állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valódiságát, a nyilatkozat megtételét, annak idejét, módját. Minden más okirat magánokirat A közokirat hamisítás veszélyeztetési bűncselekmény, már elkészítése is az, nem kell a felhasználás a büntetéshez. A hamis magánokirat készítése még nem bűncselekmény, csak a felhasználása.), a számv fegyelem megsértése (ha vki a számv szóló tv-ben előírt beszámolási, könyvvezetési vagy egyéb köt-ét, bizonylati fegyelmet megszegi, ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, ill. ellenőrzését meghiúsítja, vagy megnehezíti.), a

vagyon elleni bűncselekmények (csalás: aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz., sikkasztás: aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik., hanyag kezelés: akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete tv-en alapul, és az ebből folyó kötelezettségének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni kárt okoz., hűtlen kezelés: akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó köt-nek megszegésével vagyoni hátrányt okoz.) 57 Szabálysértési felelősség: A jog egyes cselekményeket az alacsony kárösszegre vagy a cselekmény kisebb súlyára tekintettel szabálysértésnek minősít. Akkor a jogszabályban előírt hatóság jár el, nem a bíróság Szankcióként pénzbüntetés szabható ki. Nem fűződik hozzá a büntetett előélettel járó

hátrányos következmény Polgári jogi felelősség: A feltárt súlyosabb hibák következménye a gazdálkodó szervezet vagyonában keletkezett kár, melyet a kár okozójának meg kell térítenie. Az elkövetett bűncselekmények nagy része károkozással jár együtt, tehát ugyanazon cselekmény büntetőjogi és polgári jogi következményekkel járhat együttesen. Munkajogi felelősség: Alapja a munkavégzésre irányuló szabályok vétkes megszegése, ezért az elkövető csak a gazdálkodó szervezett alkalmazottja, tagja lehet. Az eljárást a Munka Törvénykönyve rendezi A közalkalmazottakra illetve, köztisztviselőkre külön törvény vonatkozik. 22) B Határozza meg a bizonylatok fogalmát, foglalkozzon részletesen a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek ellenőrzésével. Ismertesse a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok ellenőrzését. Ismertesse részletesen a selejtezés és az üzembe helyezési

bizonylatok ellenőrzését. Bizonylati rend, okmányfegyelem: A bizonylati rendre, a bizonylati fegyelemre vonatkozóan a számviteli törvény előírja, hogy a gazdasági műveletekről, eseményekről bizonylatot kell kiállítani. A bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén előírás szerint javítottak. A bizonylatok fogalma: A számviteli törvény egyik fontos követelménye, hogy a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételek valóságosak és mind a vállalkozás, mind a kívülállók részére is bizonyíthatóak

legyenek, vagyis megfeleljenek a v alódiság elvének. A számviteli bizonylat minden olyan, a g azdálkodó által kiállított, készített, illetve a g azdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, stb.), amelyet gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és am ely rendelkezik az e t örvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A számviteli bizonylat: adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani. Bizonylatnak minősül minden olyan okmány, kimutatás, feljegyzés,

ill. bármely technikai eljárással készített adathordozó, amelyet nyilvántartásokban való rögzítés céljából állítottak ki. Továbbá azok, amelyeket a rögzített adatok ellenőrzésére, állományuk megállapítására állítottak ki, és amelyek a gazdasági műveletek, események megtörténtét, hatásuk értékét, mennyiségi és minőségi adataikat hitelt érdemlően igazolják. Ide tartoznak még: minden könyvviteli nyilvántartás, a váll által kiállított szla, szla hely okmány, nyugta. Bizonylatok pl: pénzkezelési, banki, készletmozgások, számlák, száll.levelek, leltározási, selejtezési, értékvesztési, visszaírási, termelés alapbiz, minőségell. biz, létszám, bérelsz biz, önktgszám biz, jegyzőkönyvek, feladások, kivonatok, stb A bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek ellenőrzése: A bizonylatokat a gazdasági műveletek, események megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtörténtének vagy

végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. Az ellenőrzések során erre különös gondot kell fordítani, mert az utólag kiállított bizonylat alapvető hibákat tartalmazhat, így nem felelhet meg az okmányszerűség követelménynek, következésképpen kétségessé teszi a beszámoló, egyben a gazdasági esemény valódiságát. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei a számviteli törvény meghatározása szerint: a bizonylat megnevezése és s orszáma, a bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése, a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása, a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása, a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat

adatait vonatkoztatni kell, a gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági műveletet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai; külső bizonylat esetén a bizonylatot kiállító gazdálkodó neve, címe, a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik, a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás, a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A vállalkozások bizonylatainak vizsgálatánál az alaki és tartalmi követelmények általános ellenőrzésén belül kiemelt gondot kell fordítani a bizonylatot kiállító, illetve a gazdasági műveletet elrendelő és végrehajtó személy megjelölésére, valamint a független ellenőr aláírására, mert

ezek olyan kellékek, amelyek bizonyító erővel támasztják alá a gazdasági esemény valódiságát. A bizonylatok szabályszerűségéhez tartozik, hogy 58 a bizonylatokon az adatok időtállóságát biztosítani kell. Vizsgálni kell, hogy a megőrzési időn belül olvasható lesz-e a bizonylat. A javításnál az vizsgálandó, hogy helyesen javítottak-e? Nem festették át, ragasztották le, vagy radírozták ki az adatokat, hanem áthúzással és föléírással javítottak, majd ezt kézjegyükkel ellátták és dátumozták. A szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok ellenőrzése: A szigorú számadás alá vonandó bizonylatokat a számviteli törvény szabályozza, amely szerint: a k észpénz kezeléséhez, illetve más jogszabályban meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő

névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni .A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, nyomtatványt kibocsátót terheli A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely biztosítja azok elszámoltatását. A visszaélések, szabálytalanságok megakadályozása érdekében kiemelten kell ellenőrizni az ilyen nyomtatványok felhasználását. A kapcsolatos vizsgálatoknak ki kell terjednie arra, hogy a sz igorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok készleteiről és felhasználásáról olyan nyilvántartást vezetnek-e, amelyből megállapítható a beszerzett mennyiség, a m indenkori készlet, a felhasználó szerv, a f elhasznált mennyiség és a f elhasználás

időpontja. Az ide sorolt bizonylatokról, nyomtatványokról a felhasználtakat el kell számolni Meg kell győződni, hogy a szigorú számadás alá vont bizonylatok, nyomtatványok átadása és átvétele csak elismervény ellenében történik-e. Az ellenőrzés keretében vizsgálni kell egyrészt a nyomtatványok kezelésének, őrzésének rendjét, annak betartását, másrészt a f elhasználóknál a kezelést, az elszámoltatást, továbbá e b izonylatok alaki és t artalmi követelményeinek betartását. A szabályozottságot lehetőleg teljes körűen, a felhasználásokat a sűrű próba módszerével célszerű vizsgálni az esetleges visszaélések, vagy azok lehetőségének felderítése érdekében. Ellenőrzését a munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszerében indokolt megszervezni, de a vezetői ellenőrzés rendszeres feladatai közé is be kell sorolni. A selejtezés bizonylatainak ellenőrzése: TE, készletek selejtezése jellemző. A

selejtezésről selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizonylat tartalmának ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy a bizonylat legalább tartalmazza: a selejtezési bizonylat nyilvántartási számát, a telephely, raktár, üzem megnevezését, címét ;a kiselejtezett tárgyi eszköz készlet megnevezését, a sel ejté válás okát; a k iselejtezett eszköz mennyiségét és egységárát, nyilvántartás szerinti értékét, tárgyi eszköznél a bruttó értéket, a kiselejtezés időpontjáig elszámolt écs-t és nettó értéket, a kiszerelhető használható alkatrészeket és azok piaci értékét, a keletkezett hulladék piaci ért.-ét, a hulladék hasznosításának módját, a selejtesési bizottság jelenlévő tagjainak neve, beosztása, aláírása, a selejtezést jóváhagyó vezető aláírását és a keltezést. A selejtezési jegyzőkönyv elkészítésére is érvényesek a jegyzőkönyvre vonatkozó alaki és tartalmi követelmények.

Ellenőrizendő továbbá, hogy a selejteséi bizonylatot kitöltés, elkészítés után szigorú számadás alá vonták-e, mert jelentős nagyságú vagyonváltozást tartalmazhat, és a vagyonvédelemmel szoros kapcsolatban áll. A selejtezések ellenőrzésekor vizsgálni kell azt is, hogy az elkészített jegyzőkönyv megfelel-e a bizonylatokkal szembeni alaki és tartalmi követelményeknek, a selejtezési bizottság összetétele szakmailag megfelelő felkészültségű-e, a bizottság tagjai ténylegesen jelen voltak-e a selejtezésnél, a bizonylatban szereplő tételek léteztek-e, a maradvány – hulladék – hasznosításáról intézkedtek-e, az eset leges megsemmisítés valóban megtörtént-e, a keletkezett hulladék nem környezetszennyező-e és a kiselejtezett eszközöket a könyvekből kivezették-e. A selejtezési okmányokat a tételes ellenőrzés módszerével indokolt végrehajtani Az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzése: A TE beszerzése,

létesítése, a meglévők értéknövelő beruházásai és a felújítások aktiválásának bizonylatait a belső ellenőrzés rendszerében fontos ellenőrizni, mert a vagyont és az eredményt érintik. A TE-ök beszerzését, létesítését és felújításokat elsődlegesen a beruházások között nyilvántartásba kell venni, és ott nyilvántartani mindaddig, amíg nem történik meg az üzembe helyezés, használatba vétel. Vizsgálni kell, hogy az üzembe helyezést bizonylat alapján számolták-e el, és a b izonylatban legalább a következő adatok szerepelnek: a TE megnev és azonosító adatai, az ÜH időpontja (év, hó, nap), a TE aktiválandó – bruttó – értéke, maradványértéke, a használatba vétel helye, várható élettartama (évek), tartozékok, egyéb adatok, keltezés, aláírások. Azonnal használatba vett, beszerzett TE-nél a beszerzési okmány is elfogadható, ha a számlán v a hozzá csatolt bizonylaton a f enti adatok szerepelnek. A

vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy az ÜH bizonylat alapján nyitottak-e meg a könyvelésben a TE egyedi nyilvtartását és az tartalmazza-e a szü kséges adatokat, infókat. Az ÜH ell-nek feladata még: megvizsgálni, hogy az ÜH okmányon szereplő időpont a tényleges használatba vételi időt tükrözi-e, a TE értékében elszámoltak-e minden olyan tételt, amelynek a TE értékébe történő elszámolását a számv tv előír, a bizonylatot az illetékes vezetők írták-e alá. Vizsgálandó továbbá a v árható élettartam és a maradványérték megállapításának módja és a számviteli elszámolások helyessége. Az értéknövelő beruházásoknál és a felújításnál vizsgálni kell, hogy az elvégzett munka értékét az érintett TE értéknövekedéseként számolták-e el, megtörtént-e az érintett eszköz használati idejének újbóli megállapítása és annak alapján a t erv szerinti écs megállapítása. Vizsgálni kell még,

hogy felújításnak minősülő tételeket nem számoltak-e el költségként Tételes vizsgálat módszerét kell használni. 59 23) A Ismertesse részletesen az adóellenőrzések megállapításaival kapcsolatos jogkövetkezményeket, az adóhatósági intézkedéseket, az adóigazgatási eljárást, az adóhatóságok sajátos ellenőrzési feladatait. Jogkövetkezmények: Késedelmi pótlék: az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a ktgvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig kell fizetni. Mértéke: minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Adóbírság: adóhiány esetén. Mértéke: az adóhiány 50%-a Akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását,

és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. Mulasztási bírság: többféle, adóhiánnyal nem járó adókötelezettség esetén szabható ki. Pl: ha bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan tartalommal vagy hiányosan teljesíti, ill. nem teljesíti., ha számla, nyugta, egysz számla kibocsátási kötelezettségét nem, vagy nem valós adatokkal teljesíti, a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, ill. könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy nem előírásszerűen tölti ki., be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy igazolatlan eredetű árut forgalmaz, iratmegőrzési köt.-nek nem tesz eleget, stb Önellenőrzési pótlék.:az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg A bevallott és az önellenőrzött összeg különbözete után. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak

ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani. Kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírság mérséklését is. Adóhatósági intézkedések: eszközök lefoglalása, üzletbezárás. Az adóhatóság, ha mulasztási bírságot szab ki, a vállalkozói igazolvány, illetve cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi, vagy az adózó költségére elszállítja és megőrzi. Az adóhatóság mulasztási bírság mellett a helyiséget 12 nyitvatartási napra bezárja, az

adóköt tev gyakorlását felfüggeszti, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, ill. egy éven belül másodszor mulasztotta el számlaadási köt-ét. Adóhatósági eljárás: indulhat hivatalból vagy az ad ózó kérelmére. Irányul: adóalap, adó, adómentesség, adókedvezmény, adófizetési köt. megállapítására, ktgvetési tám jogosultság megállapítására, az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására, tv-ben előírt fizetési köt.-től való eltérés engedélyezésére Kérelemre indul: nyilv. vezetésével kapcsolatos, a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti, az adómérséklési, az adó soron kívüli megállapítása iránti, az adó feltételes megállapítása iránti hatósági eljárás. Hivatalból indul: nyilv.tartás vezetésével kapcsolatos, hatósági adómegállapítás, adatszolgáltatás, bejelentés, bevallás alapján,

illetékkiszabás, az ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott hatósági eljárás. Adóhatósági határozat: a hatósági eljárásban az adóhatóság és az adózó jogait és köt-eit állapítja meg és ez t határozatban közli. négy fő részből áll: bevezető rész (eljáró adóhatóság megnevezése, adózó neve, lakhelye, székhelye, adóazonosító, ügy száma, ügy tárgya, ügyintéző) – vagy fejrész -, rendelkező rész (adóhatóság döntése és a jogorvoslat lehetősége), indoklás (részletes indoklás a jegyzőkönyv tartalmának egyes pontjaihoz, ill. jogszabállyal való indoklás), záró rész (a határozat hozatalának a helye, ideje, aláírójának neve, aláírása, hivatali beosztása, az adóhatóság bélyegzője, ill, hogy ki lesz értesítve). Adóhatóságok sajátos ellenőrzési feladatai: APEH járulékellenőrzéssel kapcs. feladatai: a járulékok és az EÜ hj megállapításának és

megfizetésének ell-e, a különböző TB ellátások jogszerű igénybevételét alátámasztó igazolások kiadása, adatszolgáltatási köt teljesítése, a határidőben nem teljesített járulék-köt behajtása. VPOP ellenőrzési feladatai: vámigazgatási, jövedéki igazgatási, bűnüldözési és nyomozó hatósági, valamint rendészeti és igazgatási jogköre van. Ezek mellett nemzközi tev-ekbe tartozó és egyéb feladatai is vannak Vámigazgatási jogkör: a vámhatáron át bonyolódó áru- és utasforgalom vámell, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és d íjak kiszabása és beszedése, vámokmányok adatainak vám- és stat célú ell, javíttatása, nyilvtartása, összesítése, feldolgozása, átadása, a vám-, az adó-, és egyéb jogsz-ban meghat adóztatási, ell-i és utólagos ell-i feladatok. Jövedéki-igazgatási jogkör: a jövedéki jogsz-ban meghat jövedéki ell-sel, és jövedéki adóügyekkel kapcs

feladatok. Bűnüld és nyom jogkör: a büntetőeljárási tv által a hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzése, felderítése és kinyomozása. Rendészeti és igazgatási jogkör: a h atáskörébe utalt szabálysértések felderítése és elbírálása, meghat körben anyagi javak, értékek őrzése, kísérése, mobil ellenőrző 60 csoportok felállításával az EU külső és belső határai mentén a mélységi ellenőrzés, és külön jogszabályban meghat rendvédelmi feladatok ellátása. Önkormányzati adóhatóság ell. feladatai: az önkorm adóell célja, hogy ügyeljen a helyi adók megállapításának tves voltára, segítse ezen kötelezettségeknek a t eljesítését, az önkorm pü érdekeinek érvényesítését. Az önkorm jegyzőjének ell. feladatai: a helyi és a h atáskörébe tartozó központi adókkal kapcs bejelentések, késedelmek intézésének ellenőrzése, a hatáskörébe tartozó adók kivetésének, közlésének,

nyilvántartásának, beszedésének, behajtásának, kezelésének, elszámolásának ellenőrzése, az adójogszabályok érvényesülésének, az adóköt teljesítésének ellenőrzése, az adózással kapcs információ szolgáltatás ill. adatgyűjtés ellenőrzése A helyi adók formái: építmény-, telek-, kommunális-, idegenforgalmi-, helyi iparűzési adó stb. 23) B ismertesse a saját tőke és a kötelezettségek ellenőrzési lehetőségeit, módszereit. Mutassa be azokat egyegy példával Saját tőke ellenőrzése: ST-ként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményéből hagyott a vállalkozónál. Itt kell kimutatni az értékhelyesbítésekkel azonos összegű értékelési tartalékot is. A saját tőke – a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a

lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A jegyzett tőke ellenőrzése: A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy itt mutatták-e ki: az rt-nél, a kft-nél, egyéb vállalkozónál a cégbíróságon bejegyzett tőkét, a létesítő okiratban meghatározott összegben, más gazdálkodónál jegyzett tőkét a létesítő okiratban meghatározott, vagy a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott összegben, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozó által a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott vagyont. Vizsgálandó továbbá, hogy itt mutatták-e ki az alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem

bocsátott összegét jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként. Tételes ellenőrzés A tőketartalék ellenőrzése: Vizsgálandó, hogy a tőketartalék növekedéseként számolták-e el: az rt-nél a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet; az előző bekezdésen kívüli vállalkozónál a t ulajdonosok (tagok) által az alapításkor, ill. a tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét; a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben; a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét; a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, az átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egy időben. A tőketartalék csökkenéseként számolták-e el: a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, a veszteség miatti negatív eredménytartalék

ellentételezésére felhasznált összeget ;a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét, a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét; a jogszabály alapján a tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a p énzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. (a tőketartalék nem lehet negatív) Tételes módszerrel indokolt vizsgálni Az eredménytartalék ellenőrzése: Vizsgálandó, hogy az ET növekedéseként számolták-e el: az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségét, ideértve az ellenőrzés során feltárt, az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítást is, a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben; a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot; az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét, a

gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – de korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét, a jogszabály alapján az eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, illetve az átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egy időben. ET csökkenéseként számolták-e el: az előző üzleti év mérleg szerinti veszteségével, ideértve az ellenőrzés előző év(ek) eredményeit csökkentő módosításokat is, a jegyzett tőke emelésére felhasznált szabad eredménytartalékkal, az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegével, az üzleti év végén a t árgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatra, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeggel, a G T tulajdonosánál (tagjánál) a G T veszteségének fedezetére teljesített pótbefizetés összegével a pénzmozgással

egyidejűleg, a tőkekivonással megvalósított, a jegyzet tőke leszállításhoz kapcsolódó eredménytartalék-kivonás összegével, a jogszabály alapján az eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközökkel, illetve az eszközök értékével, ha a p énzmozgás, illetve az eszközmozgás megtörtént. Az eredménytartalékot teljes körű ellenőrzési módszerrel indokolt vizsgálni. 61 Lekötött tartalék ellenőrzése: A lekötött tartalék a tőketartalékból illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetések összegét foglalja magában. Vizsgálati feladatok: A tőketartalékból átvezették-e: azoknak az eszközöknek az értékét, amelyek nem forgalomképesek, ill. csak harmadik személy hozzájárulása lapján ruházhatók át; a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot. Az eredménytartalékból

átvezették-e: a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek névértékét, illetve a v isszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több; az átalakulással létrejött GT-nél a vagyon felértékelése illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt megfizetendő társasági adónak megfelelő összeget, az alapítás, átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget, az aktív időbeli elhatárolásként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és a kapcsolt céltartalék különbözetének összegét, a lekötendő tartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet, a GT tulajdonosainál a veszteség fedezetére a megszavazott de még nem teljesített pótbefizetés összegét, ill. a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot. Lekötött tartalékként számolták-e el a g azdasági

társaságnál a v eszteségek fedezetére kapott pótbefizetések összegét, továbbá a f ejlesztési célra a nyereségből adómentesen képzett alapot. A lekötött tartalékot tételes ellenőrzési módszerrel indokolt vizsgálni Az értékelési tartalék vizsgálata: A számviteli politikában megjelölt eszközök piaci értéken történő értékeléséből származó értékhelyesbítés összegét értékelési tartalékként kell kimutatni. Vizsgálandó, hogy az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változott-e. Az értékelési tartalékból a saját tőke többi elemét nem lehet kiegészíteni, vagy arra kötelezettséget vállalni. Ennek betartását kiemelten kell vizsgálni. Az értékelési tartalékot és az értékhelyesbítéseket ugyancsak tételesen indokolt vizsgálni A mérleg szerinti eredmény ellenőrzése: Az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamataira

igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamatozó részvény kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény a MSZE. Az ellenőrzés során tételesen vizsgálandó az elszámolás helyessége Kötelezettségek ellenőrzése: A köt-ek „azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz valamint a kincstári vagyont képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.” Fajtái: hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratú köt. A kapcsolatos ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a h osszú lejáratú köt-ek közül hátrasorolt köt-ként (alárendelt kölcsöntőke) mutatták-e ki minden olyan kapott kölcsönt, amelyet

ténylegesen a v állalkozó rendelkezésére bocsátottak, és amelynek szerződés határozza meg a felhasználását, továbbá amelynek törlesztése a tulajdonosok előtti utolsó helyen áll és az eredeti (5 éven túli) lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. Vizsgálandó, hogy hosszú lejáratú köt-ként mutatták-e ki: a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönt és hitelt a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, az alapítókkal szembeni köt-et, a pénzügyi lízing miatti köt-et és az egyéb hosszú lejáratú köt-et. Ellenőrizendő továbbá, hogy az egy évnél rövidebb ideig fennálló köt-ek a rövid lejáratú kölcsönök, hitelek, ideértve a hosszú lejáratú köt-ekből az egy éven belül esedékes törlesztőrészleteket. A rövid lejáratú köt-ek közé tartoznak: a vevőtől kapott előleg, a

szállítók, a faktoring tartozások, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, a k amatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú köt. A köt-ek ellenőrzésekor megkülönböztetünk belföldi és külföldi pénzértékre szóló köt-et. A forintban kimutatott köt-ek ell-kor vizsgálandó, hogy azokat a folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben mutatták-e ki a m érleg tagolása szerint; a h átrasorolt köt., a hosszú lej-ra kapott kölcsönöket, az átváltoztatható kötvényeket, a tartozásokat kötvénykibocs-ból, a beruh és felúj hiteleket, az egyéb hosszú lej hiteleket, a tartós köt-et kapcsolt váll-lal szemben, a tartós köt-et egyéb rész viszonyban lévő váll-lal szemben, az egyéb hosszú lej köt-et. Továbbá: a rövid lej kölcsönöket, a rövid lej hiteleket, vevőktől kapott előleget, szállítókat, váltótartozásokat, rövid lej köt-et kapcs váll-lal szemben, r.lk egyéb

rész viszonyban lévő váll-lal szemben, egyéb rövid lej. hitelek és köt-ek Vizsgálandó, hogy a ft-ban kimutatott köt-et a nyilv szerinti értéken szerepeltetik-e a mérlegben. Kiemelten vizsg,hogy a pénzügyi lízinggel kapcsolatos köt-et a szerződés szerinti összegben, illetve a törlesztett részletekkel csökkentett összegben mutatták-e ki; ha a k öt visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, akkor a visszafizetendő összeget a kötvénykibocsátások, egyéb köt vagy váltótartozások között mutattáke ki; illetve a határidős viszonteladási köt mellett vásárolt eszköz befolyt viszonteladási árát, továbbá a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét. Ezen kívül: a vevőtől kapott előlegeket a befolyt összegben szerepeltetik-e addig, amíg annak terhére elismert terhére teljesítés nem történt, váltóval kiegyenlítették, vagy áruval rendezték; az áruszállításból, a

szolgáltatásteljesítésből származó, áfát is tartalmazó kötelezettséget az elismert, számlázott összegben mutatták-e ki addig, amíg a kötelezettséget pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással ki nem egyenlítették, illetve le nem írták. A ft-ban fennálló váltótartozásokat a fizetendő forintösszegben mutatják-e ki; a ft-ban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított, ill a törlesztésekkel csökkentett összegben mutatják-e ki, egyéb kötelezettségeket a könyvekben és a mérlegben az elszámolt összegben mutatják-e ki. 62 A külföldi pénzértékre szóló köt ellenőrzésekor a könyv szerinti adatoknál vizsgálandó, hogy a külföldi pénzértékre szóló köt-et a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politikában meghat devizaárfolyamon átszámított forintértéken vették-e fel a könyvekbe; a k ülf pénzértékre szóló köt ftértékének meghatározásakor a valutát, devizát a

választott hitelintézeti átlagárf-on v. az MNB hivatalos árf-án számították-e át ft-ra. Az üzleti év végi értékelésének ell-kor vizsgálandó, hogy a mérlegben a külföldi pénzértékre szóló köt-et az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított ftértéken mutatták-e ki; az értékelési különbözetet, ha az összevonás után veszteség keletkezett, azt a pü műv egyéb ráf között számolták-e el árfveszteségként, ha nyereség keletkezett, a pü műv egyéb bevételei közötti elszámolás után a következő üzleti évek árfveszteségének fedezetére időbelileg el kell határolni. Vizsgálandó, hogy a mérlegben a devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított deviza, ill. a törlesztésekkel csökkentett deviza forintra átszámított összegében mutatták-e ki; a vevőtől devizában kapott előleget forintban számított összegben mutatták-e ki; az áruszállításból, a

szolgáltatás teljesítéséből származó – áfát tartalmazó – devizában teljesítendő köt-et az elismert, számlázott devizaösszeg forintárfolyamra átszámított értékben mutatták-e ki mindaddig, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással vagy a Ptk. szerinti beszámítással ki nem egyenlítettek, rendkívüli, illetve halasztott bevételként el nem számolták. A szállítók ellenőrzését a szállítói folyószámlák és a sz állítói nyitott tételek vizsgálatával kell kezdeni. Vizsgálandó, hogy minden áruszáll-ról és szolg-ról a szla az év végi zárlat előtt beérkezett-e és lekönyvelték-e; a tévesen lekönyvelt tételeket zárás előtt tisztázták és rendezték-e. Az egyéb köt közül a k öltségvetéssel szembeni tartozásokat kell részletesebben megvizsgálni: szja-t, áfát, fogyasztási adót, kereskedelmi adót, földadót, társasági adót, a munkaadói- és munkavállalói járulékot, továbbá az

önkormányzatoknak fizetendő helyi adókat, valamint a központi alapokba történő befizetéseket, a központi műszaki fejlesztési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást, stb. Az adókat és hozzájárulásokat az érvényes jogszabályok alapján az adók bevallásával, az adóhatóságokkal egyeztetve kell vizsgálni. Az vizsgálandó, hogy a t v-ben előírt minden adó és hozzájár fizetési köt-nek eleget tettek-e, és hogy az adók alapját, mértékét a t v-es előírásoknak megfelelően állapították-e meg. A ki nem fizetett és fel nem vett bérek összegét, a tb kötelezettséget, a VPOP-val, a biztosítóval és egyéb szervezetekkel szembeni tartozásokat ugyancsak kiemelt figyelemmel indokolt vizsgálni. Próbaszerű ellenőrzés indokolt. 63 24) A Ismertesse a pénzintézeti ellenőrzés rendszerét, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési feladatait, a hitelintézetek ellenőrzési feladatait, módszereit. Pénzintézeti ellenőrzés: központi

szerv a jegybank (MNB), amely, mint a nemzetgazdaság központi bankja a monetáris politika eszközeivel támogatja a kormány gazdpolitikai programjának megvalósítását. MNB szervezete, jogállása: RT, szervei: közgyűlés, monetáris tanács, igazgatóság, FB. Élén az elnök áll, akit 6 évre a min elnök javaslatára a közt elnök nevez ki. MNB elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása Alapvető feladatai: a monetáris pol meghat., bankjegy és érmekibocs, deviza és aranytart képzés és kezelés, devizaműveletek végzése, fizetési és elszámolási rendszerek támogatása, hitelintézetek prudenciális felügyeletének elősegítése. MNB ellenőrzési feladatai: többrétű ellenőrzési tevékenységet lát el. Pénzforgalmi feladataihoz kapcs: jóváhagyja és ell. az elszámolásforg lebonyolítását végző átutalási rendszert működtető hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatát, ill. annak módosítását Pénzkibocs.

tev kapcsán: ellátja és ell a m agyar és a külföldi tv-es fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatosan a feladatkörébe tartozó feladatokat. Jegybanki ellenőrzése keretében: vizsgálja a t v-ek által a h atáskörébe tartozó kieg pü szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezések, továbbá a jegybank elnöke rendeleteinek megtartását a hitelintézetek és a pü-i váll-ok vonatkozásában. Az MNB jogosult helyszíni ell-re, továbbá adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. A jegybank a pénzmennyiség szabályozásában, a hitelpolitika megvalósításában, a nemzeti fizető-eszköz értékállóságának védelmében betöltött központi szerepe és felelőssége alapján felhatalmazása van a hitelintézeti tevékenység ellenőrzésére. A jegybank elnöke maga is adhat ki jegybanki rendelkezésként a hitelintézetekre kötelező előírásokat. A jegybanki ellenőrzés a

pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében a jegybanki törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki. Hitelintézetek ellenőrzési feladatai: feladatuk a pénzforgalommal és főként a hitelezéssel összefüggő ellenőrzés. A bank, mint számlavezető ellenőrzi a kpforgalom és az elszámolási forgalom általános szabályainak, valamint a pénzforgalomra és az elszámolási forgalomra vonatkozó előírások megtartását, figyelemmel kíséri a bankszlákon a pénzeszközök és hitelek alakulását. Mint hitelező ellenőrzi az ügyfél hitelképességét, a hitelek fedezetét és a hitel rendeltetésszerű felhasználását. Elsősorban a rendelkezésére álló adatok alapján végez

ellenőrzést Helyszíni ellenőrzést akkor végezhet, ha kérdéseire nem kap választ, ill. az adatok nem egyértelműek 24) B Foglalkozzon részletesen a számlák ellenőrzésével, a számlák (a számla, az egyszerűsített számla, a nyugta) fogalmával, tartalmával, a számlaadási kötelezettség ellenőrzésével, a bejövő és kimenő számlák ellenőrzésével, a számlák javításával. A számlák fogalma, tartalma: A számla lehet szabvány szerinti bizonylat, számlatömb vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas, szigorú számadású bizonylat. Vizsgálata során meg kell győződni, hogy legalább a következők szerepelnek-e a sz ámlában: a sz ámla sorszáma, kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma, a vevő neve és címe, a teljesítés időpontja, a számla kibocsátásának kelte, a fizetés módja és határideje, a termék (szolgáltatás) megnevezése, besorolási száma, amely legalább

szükséges az áfatörvény szerinti hivatkozás beazonosításához, a t ermék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége, adó nélkül számított egységára, adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen, a felszámított adó %-os mértéke; az áthárított adó összege tételenként és összesen, a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen, a számla végösszege, a kibocsátó aláírása. Az egyszerűsített számla: lehet szabvány szerinti képfizetéses számlatömb vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas, szigorú számadás alá tartozó bizonylat. A vizsgálata során ellenőrizendő, hogy az alábbiak szerepelnek-e az egyszerűsített számlában: a számla sorszáma, kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma, a vevő neve és címe, a számla kibocsátásának kelte,a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint

besorolási száma, amely legalább szükséges az áfatörvény szerinti hivatkozás beazonosításához, a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége, adóval együtt számított egységára, a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és együtt, az adó %-os mértéke. Számlát helyettesítő okmány: bármilyen, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat. Vizsgálni kell, hogy legalább a következő adatokat tartalmazza-e: a terméket átadó (szolg. Nyújtó) adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosító száma, a terméket átvevő neve, címe és adóigazgatási száma, a teljesítés időpontja, a termék (szolgáltatás) megnevezése, besorolási száma, amely legalább szükséges az áfatörvény szerinti hivatkozás beazonosításához az adó alapja, a felszámított adó %-os mértéke, az áthárított adó összege, a kibocsátó aláírása. 64 A nyugta : adóigazgatási azonosításra

alkalmas, szigorú számadás alá tartozó bizonylat. Vizsgálni kell, hogy legalább a következő adatokat szerepelnek-e rajta: a nyugta sorszáma, kibocsátójának neve, kibocsátó adóigazgatási azonosító száma, a nyugta kibocsátásának kelte, a fizetendő összeg. A számlák részletes ellenőrzésekor e követelmények betartására is nagy gondot kell fordítani, mert azok csak a fenti tartalommal felelnek meg a törvényi előírásoknak. A számlaadási kötelezettség ellenőrzése: A termék értékesítője és a szolgáltatás nyújtója köteles az általa teljesített értékesítésről, a szolgáltatás nyújtásáról számlát, készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani. A vizsgálatnak tehát először arra kell irányulnia, hogy a számlaadásra kötelezett maradéktalanul eleget tesz-e ezen kötelezettségének. Ha az ellenérték nem pénzben

kifejezett, akkor azt kell vizsgálni, hogy az adóalany az általa teljesített termékért-ről és szolg.nyújtásról számlát helyettesítő okmányt bocsátott-e ki Vizsgálandó, hogy számlát helyettesítő okmányt bocsátottak-e ki akkor is, ha a termékért. és szolgnyújtás ellenérték nélküli, de az adó másra áthárítható, továbbá, ha a teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget (előleget) fizetnek, az előleg átvételének időpontjában. Ha a számla, az egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány (bizonylat) kibocsátója az okmány kibocsátását követően az adó alapját, a felszámított adó mértékét, az áthárított adó összegét, illetve a feltüntetett adó %-értéket módosítja, vagy az adót utólag akarja felszámítani és áthárítani, akkor azt kell vizsgálni, hogy erről helyesbítő számlát, helyesbítő egyszerűsített számlát stb. bocsátottak ki Vizsgálandó, hogy a

helyesbítő bizonylat tartalmazza-e a helyesbítés tényére utaló jelzést, az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat és a módosításának megfelelő új tételeket az áfatörvény szerint. A bejövő számlák ellenőrzése: A beérkező számlákat a beérkezés napján, a beérkezés napjának rögzítésével iktatni kell a váll iktatási rendjében. Különös gondot kell fordítani az ellenőrzésnél a beérkezés pontos dátumára és számbavételére. A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a beérkező számlákat a beérkezés napjának rögzítésével a számlanyilvántartásba felvették-e. A nyilvtartásnak tartalmaznia kell: a számla nyilvántartásba vételi számát, a beérkezés dátumát (év, hó, nap), a számla kibocsátójának nevét, címét; a számla keltét, számát; a számla tartalmát a teljesítés keltét; a fizetési határidőt; a számla végösszegét; a sz ámla áfa tartalmát; az adó százalékos

mértékét; a számla elfogadására jogosult szerv vagy személy megnevezését; a számla kiegyenlítésének tényleges időpontját. A beérkező számlákat iktatás után, a kiegyenlítés előtt sürgősen át kell adni felülvizsgálatra és elfogadásra az erre illetékes szervezetnek vagy személynek. Az ellenőrzés keretében arról kell meggyőződni, hogy az áru vagy szolgáltatás mennyiségi és minőségi átvételére feljogosított szervezet vagy személy a legnagyobb gonddal és előírásszerűen megvizsgálta-e a l eszámlázott anyag, áru vagy szolgáltatás mennyiségének meglétét, hibátlanságát, minőségi követelményeit, továbbá, hogy a vizsgálat eredményét a számlán igazolták-e. A számlák ellenőrzésekor először a szlaellenőrzés szervezettségét, szabályozottságát célszerű vizsgálni. Továbbá, hogy az elfogadott és igazolt szlákat megfelelően adják-e át gazdi, pü-i szervezetnek, a fizetésére jogosultnak.

Vizsgálandó, hogy alaki, tartalmi követelményei, számolási szempontból a megrendelések, szerződések alapján felülvizsgálják-e. Azt is vizsgálni kell, hogy a sz lákat az arra jogosult utalványozta-e, és az a kiegyenlítés előtt történt-e meg. A javítás megfelelőségét is vizsgálni kell: csak helyesbítő szlával lehetséges. A kimenő számlák ellenőrzése: A vállalkozó a termék, áru értékesítéséről, nyújtott szolgáltatásairól számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát köteles kibocsátani. A számlákat a kibocsátónál szigorú számadás alá vont bizonylatként kell kezelni. (kötelező tartalma a szláknál) Szigorú számadású bizonylatként kell kezelni. A kapcsolatos ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a vállalkozó minden termék-, illetve áruértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról a teljesítés napjával kibocsátja-e a számlát. Vizsgálandó továbbá, hogy a

számlát tényleges teljesítések és igazoló okmányok alapján állították-e ki; a számlák sorszáma hézagmentese, a számlákat szabályszerűen aláírták-e; a sz ámlák megfelelnek-e az alaki és t artalmi követelményeknek, megtörténik-e minden számla elszámolása, lekönyvelése, a rontott példányok érvénytelenítése. A kimenő számlákat célszerű egy-egy zárt időszakara kiterjedően ellenőrizni (1-2 hét). A kereskedelmi vállalkozások elárusítóhelyein, üzleteiben, stb. vizsgálni kell, hogy eleget tesznek-e a vevők részére nyugatadási kötelezettségüknek A nyugták ellenőrzésével kapcsolatos feladatok lényegében megegyeznek a számlákéval, figyelembe véve, hogy a kiadott nyugtákról a pénztárgép sorszámozott másolatot készít, és azt kinyomtatja. Számlák javítása: csak helyesbítő számla kiállításával történhet, a számlákat kibocsátásuk után sem a kibocsátó, sem az átvevő nem javíthatja. A javításnál

az vizsgálandó, hogy helyesen javítottak-e? Nem festették át, ragasztották le, vagy radírozták ki az adatokat, hanem áthúzással és föléírással javítottak, majd ezt kézjegyükkel ellátták és dátumozták. Meg kell győződni arról, hogy a beérkező számlákat nem javítják-e át 65