Szociológia | Kábítószerek és hatásaik » Kiss Debóra Eszter - A rendszeres és az alkalmi marihuána-fogyasztók személyiségjegyeinek összehasonlítása

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 75 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:78

Feltöltve:2011. április 10.

Méret:644 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Szak Szakdolgozat A rendszeres és az alkalmi marihuána-fogyasztók személyiségjegyeinek összehasonlítása Témavezető: Prof. Dr Vargha András Kiss Debóra Eszter Interperszonális szakirány 2008/2009. tanév TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS.4 ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS6 I. A kábítószer fogalma és fajtái7 I.1 A kábítószer fogalma7 I.2 A kábítószer fajtái8 I.21 Ópiátok8 I.22 Lassítók9 I.23 Gyorsítók9 I.24 Hallucinogének10 II. A kannabisz11 II.1 A kannabisz történeti áttekintése11 II.11 Az ipari kender története11 II.12 A kannabisz, mint tudatmódosító szer12 II.13 A kannabisz epidemológiája13 II. 2 A kannabiszhasználat definiálása14 II.21 Addikció14 II.22 Függőség15 II.23 Abúzus16 II.3 Kapuelmélet17 II.31 Az ok-okozatiság összefüggései17 II.4 A marihuána hatása a gondolkodásra és az emlékezetre17 II.5 A kannabiszfogyasztás szubjektív hatásai18 II.51

Észlelés19 II.52 Magasabb funkciók19 II.53 Negatív hatások20 II.6 A kannabisz farmakológiája20 II.61 Aktív hatóanyagok20 II.62 Kannabiszkészítmények és azok hatékonyságai21 II.63 Adagolási formák, THC lebontása21 II.64 Kannabinoid receptorok22 II.7 A marihuána egészségre gyakorolt hatása22 II.71 Intoxikáció22 II.72 Mentális zavarok22 2 II.73 A marihuána agyra gyakorolt hatása24 II.8 Marihuána a gyógyászatban25 III. A kábítószer fogyasztás és a függőség kapcsolata27 III.1 Társadalmi tényezők28 III.2 Pszichológiai tényezők30 III.3 Biológiai tényezők30 III.4 A drog, set, setting triád, a kontrollált drogfogyasztás elmélete30 A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA33 I. A vizsgálat kérdésfeltevései33 II. Vizsgálat célja34 III. Hipotézisek35 IV. Módszer35 V. Vizsgálati minta41 VI. Eredmények43 VI.1 Interjú43 VI.2 CPI és BFI tesztek értékelése46 VI.3 Rorschach teszt értékelése 49 KÖVETKEZTETÉSEK.56 I. Hipotézisek ellenőrzése56

ÖSSZEFOGLALÁS57 IRODALOMJEGYZÉK59 FÜGGELÉK 3 BEVEZETÉS Kutatásom egy olyan témát feszeget, mely sokakat foglalkoztat az utóbbi évtizedekben. A drogfogyasztás már nem csupán politikai és társadalmi problémát jelent, szembetalálkozunk vele az iskolában, az utcán és az otthonunkban, családunk körében. A drogprobléma személyes ügyünké vált. Számos írás született a témában, szakirodalomtól kezdve a k öltészetig, melyek ismeretében úgy érezhetjük, hogy közelebb kerülünk a kérdéskörhöz. Nem csupán a környezeti, biológiai hatásokat kell figyelembe vennünk, hanem meg kell vizsgálnunk azokat a személyiségjegyeket is, melyek a drog kipróbálásához, és igen gyakran annak rendszeres használatához vezethetnek. Számos kérdés felmerül a téma kapcsán. Hogyan válhatott nemzetközi szintű problémává különböző drogok használata, melyeket számos kultúrában évezredek óta fogyasztanak? A politikai, pénzügyi

lehetőségek, melyek révén könnyen monopol helyzethez juthattak társaságok, és rajtuk révén országok, terjesztésben igen nagy szerepet vállaltak. Ma is tapasztalhatjuk, rendőrségi megszorításoktól függetlenül, hogy bárhol hozzá lehet jutni a legtöbb drogfajtához. Ellenben mindenki maga döntheti el, hogy él a kipróbálás lehetőségével vagy nemet mond. Sokan önigazolásként élnek azzal a példával, hogy például Indiában vagy Peruban évezredek óta fogyasztják a marihuánát vagy a kokaint. Ez végzetes hibává válhat Nem szabadna összevetni ily módon két, illetve több egymástól teljesen különböző kultúrát. Úgy gondolom a modern társadalmakban a d rogfogyasztás sok esetben lázadásról, a társadalmi normák tudatos semmibe vételéről is szól. Sokan úgy vélik, joguk van eldönteni, hogy együtt élnek-e a szerrel, s pont az utóbbi példára hivatkozva. A drogfogyasztás ma számos országban, Magyarországon is illegális.

Így annak megszegése igen súlyos következményekkel járhat. A drog által okozott módosult tudatállapotban ítélőképességünk is „módosul” a helyes, nem helyes felől és észrevétlenül peremhelyzetbe kerülhetünk. Egy ilyen súlyos döntés nem csak családi, szociális helyzetünktől kell hogy függjön, hanem bizonyos személyiségjegyeknek is kell hogy befolyásolják az embert. A függőséghez vezető út döntések sorozata, s a felelősséget vállalni kell érte. Mégis mi lehet az pont, amikor egy olyan döntés születik, hogy igen, kipróbálom újra és újra. Ez nem csupán kíváncsiság, ez már elköteleződés egy deviáns életmód mellett. Ezzel a problémakörrel felvetődnek újabb kérdések. Tényleg húznunk kell demarkációs vonalat a lágy és kemény drogok közé? Én azt gondolom, igen, mivel felvetettem a k utatásom elején azt a k érdést is, hogy mely személyiségjegyek különböztetik meg rendszeres és alakalmi marihuána

fogyasztókat. Ugyanis egy olyan kemény drogok közé besorolt szernél, mint amilyen például a heroin, nem létezik alkalmi drogfogyasztás, hiszen 3-5 alkalom után kialakul a testi függőség. 4 A marihuánánál, mint azt alább ismertetni fogom, nincs testi függőség. Viszont azt a lelki függőség „ellensúlyozhatja”. Ami figyelmet érdemel ebben a kérdésben, s a problémát is felfedi, az a marihuána fogyasztók rejtőzködő mivolta. Legtöbb esetben csak akkor kerül elvonóra egy marihuána-fogyasztó, ha elkapják a rendőrök és kötelezik rá. Megbújnak a társadalomban, s pont ez teszi ezt a fogyasztói csoportot különösen veszélyeztetetté. Nem tűnnek ki deviáns viselkedésükkel, évekig elélnek ezzel a rejtőzködő attitűddel. Mint fentebb utaltam rá, két csoportot különböztetek meg a marihuána-fogyasztókon belül: a rendszeres és az alkalmi fogyasztókat. A két csoport között természetesen van átjárás, mégis bizonyos

személyiségjegyű emberek környezeti feltételektől függetlenül tartoznak egyik vagy másik csoportba. Én ezeket a változókat kerestem kutatásom során Egy már meglévő kutatásomból merítettem ihletet, melyben a munkaalkalmasság összefüggéseit néztem marihuána-fogyasztóknál és nem fogyasztók között. Ebből kiindulva ebben a kutatásban is felnőtt korúakat kerestem, akik kellő fogyasztói háttérrel rendelkeznek. Ők egy olyan társadalmi réteget alkotnak, mely megbirkózik egyenlőre a maga fogyasztói életmódjával. Ebben rejlett a kihívás Vajon meddig tartható ez az állapot? Mennyi veszélyt rejt magában, okozhat -e személyiség változást? Ha igen, ebben a két csoport mennyiben tér el? Ahogyan belemélyedtem az interjúkba, újabb kérdések merültek fel. Vizsgálati alanyaim évek óta marihuánát szívnak, s nem élnek más drogokkal. A legtöbb esetben az egyéb drogok kipróbálását követte a marihuána, s nem fordítva, ahogyan

azt sokan a kapu-elméletből következtetik. Szakdolgozatomban a kannabiszt mutatom be elsősorban, kitérve történelmi hátterére, s gyógyászati alkalmazására, s farmakológiájára egyaránt. Majd ismertetem a droghasználattal kapcsolatos fogalmakat, s végül a fogyasztás és a függőség kapcsolatát. 5 ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS I. A kábítószer fogalma és fajtái Az emberiség történelmében sokfajta káros szenvedélyt ismerünk. Régóta köztük szerepelnek a kábítószer különböző fajtái. Századunkban ezeknek a szereknek az élvezete hatalmas méreteket öltött, nincs olyan földrész, ahol ne lennének hódolói, és ahol ne szedné áldozatait. Az Egyesült Nemzetek Egészségügyi Világszervezete által végzett felmérések szerint szerte a világon 200 millióan élnek rendszeresen valamilyen kábító anyaggal, melyek közül is a legkedveltebb a marihuána fogyasztása. A fogyasztók jelentős része a fiatalok közül kerül ki, és az ő

körükben nő a legjelentősebb mértékben a bódító szerek rabjainak a száma, közülük kerül ki a legtöbb áldozat. Magyarországon nincs mélyen gyökerező hagyomány a kábítószer élvezetének. Ezért is érte meglepetésként a t ársadalmat, hogy az elmúlt 30-40 évben megsokasodott a kábítószerekkel, vagy más bódító anyagokkal történt visszaélésekről szóló drámai jelentés. A hosszú időn át folytatott „strucc-politika" eredményeként hazákban nincs olyan átfogó nyilvántartási rendszer, mely segítségével pontos képet lehetne kapni a hazai marihuána fogyasztásról. I.1 A kábítószer fogalma Orvosi értelemben kábítószernek nevezzük azokat a g yógyszereket és vegyszereket, amelyek az élő szervezetbe jutva elsősorban a központi idegrendszerben olyan változást idéznek elő, mely az ember személyiségét – akár rövid időre is – átalakítják. E személyiség átalakulás során a fogyasztók közérzete,

hangulata, és ezzel együtt a m agatartása is megváltozik (Jávor, 2001). A kábító hatású anyagok élvezete az emberiség történelmében évezredek óta jelen van. Célja, hogy a fogyasztó szubjektív jó érzetét emelje. E célt az alkohol tartalmú szerek mellett a növényi alapanyagú termékek élvezetével érték el. Ezek a t ermékek megegyeztek a m ai használt kábítószerekkel. A kémiai ismeretek növekedésével a XIX: században megjelentek a növényi anyagok vegyületeinek módosításával létrehozott úgynevezett félszintetikus kábítószerek, majd a laboratóriumi körülmények között előállított szintetikus drogok is. Az alábbi táblázatban (lsd. 1 számú táblázat) a d rogok fajtáit, azok eredetét és alapanyagait tekinthetjük át. 6 Szer Eredet Alapanyag Ópium Természetes Mák Morfium Természetes Ópium Heroin Félszintetikus Morfium Metadon Szintetikus - Kokain Természetes Kokacserje Marihuána Természetes

Indiai kender Amfetamin Szintetikus - LSD Félszintetikus Anyarozs alkaloidái Meszkalin Természetes Peyote kaktusz Pszilocibin Természetes Pszilocibin gomba Extasy Szintetikus - Az idegrendszer működését befolyásoló gyógyszereket pszichotrop gyógyszereknek nevezzük. Több alcsoportja is létezik, így a nyugtatók, az élénkítők, a hallucinogének A hallucinogén szerek jellemzője, hogy az alkohol által elérhető részegséghez hasonló mámorérzetet nyújt, és ebben az állapotban érzékcsalódások, hallucinációk keletkeznek – kellemes érzéssel vagy a nélkül. A kábító hatású anyagokat a gyógyászat, a gyógyszeripar is felhasználja. E szereknek az orvosi előírásoktól eltérő felhasználása, mértéktelen szedése következtében kialakuló állapotot nevezzük abúzusnak, és azokat a szereket, melyeket előidézik, drogoknak (Jávor, 2001). A WHO Szakértői Bizottságának megállapítása alapján: „Drognak tekinthető

bármilyen szer – függetlenül attól, hogy a törvényes orvosi gyakorlatban alkalmazzák-e vagy sem - amelynek túlzott fogyasztása nem gyógyászati célt szolgál”, valamint, „a drog a pszichét és a szervezetet egyaránt a hatalmába keríti”. Amikor valaki egyre gyakrabban nyúl drogokhoz, kialakul a megszokás, azaz a drogtól való függés, és akkor már narkomániáról beszélünk. Ekkorra kialakul a személynek az abnormális és tartós éhsége olyan mérgező anyagok, drogok iránt, amelyekkel gyakran csak véletlenül kerül kapcsolatba, vagy fájdalomcsillapító, hangulatjavító, erősítő hatásuk miatt szándékosan keresett. Ez az „éhség” zsarnoki szokássá válik, és csak egyre növekvő adagokkal lehet csillapítani. A narkomániás ember a drogok rabjává válik (Jávor, 2001) 7 A kábítószer felosztása A drogok kemény ás lágy csoportba való felosztása abból a t apasztalatból származik, hogy a lágy drogok, nevezetesen a

marihuána és a hasis használata, jóval kisebb egészségügyi kockázattal jár és addikciós potenciáljuk, tehát függőséget kialakító készségük is jóval alacsonyabb a kemény drogokhoz képest (Mező, 2005). Kemény drogok közé soroljuk az ópiátokat, kokaint és a szintetikus drogok minden fajtáját (például LSD, speed, extasy). I.2 A kábítószer fajtái A leggyakrabban előforduló kábítószerek a következők: 1. Ópiátok: morfin-származékok, a mák kémiai anyagaira visszavezethető szerkezetű szerek. 2. Lassítók: a központi idegrendszer működését lassító, tompító szerek, mint például altatók, nyugtatók, szorongást-csillapítók, alkohol. 3. Gyorsítók: a központi idegrendszer működését serkentik, élénkítik, stimulálják Ide tartozik a kokain és az amfetaminok, de stimuláns hatásai miatt a nikotint és a koffeint is feltüntethetjük ebben a csoportban. 4. Hallucinogének: hallucinációt és a tudatállapot változást

okoznak Ide sorolandó az LSD, gombák és növények speciális hatóanyagai, a kannabisz – származékok, szerves oldószerek (Rácz, 2000). I.21 Ópiátok Az ópium abból a tejszerű nedvből származik, amelyet a fehérmákgubó (Papaver somniferum) bemetszésével nyernek. A kifolyó tejnedv a levegővel érintkezve összesűrűsödik, melyet táblákba gyűjtenek, ezután a kereskedelmi ópium barnás vagy feketés tömbjeibe préselik. Az ópium számos aktív kémi anyagot tartalmaz Egyik legismertebb fájdalomcsillapító a morfin, a nyers termék 10%-át teszi ki. Ezt Friedrich Sertürner, német kémikus izolálta 1860-ban. Egy másik gyógyszer a kodein fájdalom- és köhögéscsillapító hatású, 1874-ben fedezték fel angol kémikusok. 1890-es években a Bayer cég dobta be először a kereskedelmi piacra ezt a félig szintetikus anyagot s kapta a heroin nevet (Jávor, 8 2001). Az opiátok az agy bizonyos területein és a gerincvelőben található

opiátreceptorokhoz kötődnek. Az opiátreceptoroknak számos altípusa létezik A drogoknak ez az osztálya dopamint szabadít fel az agy örömérzetért felelős területein. A szervezet maga is termel opiátszerű anyagokat (endorfinok), amelyek a kémiai ingerületátvivő rendszer részei, így az agy már előre ráhangolódik a mák részecskéinek a befogadására. Az opiátok potenciális függőségokozók, a tolerancia ha egyszer kialakult, egészen nagy fokú lehet. Túladagolása halálos kimenetelű is lehet. Elvonási tünetei nagyon kellemetlenek lehetnek, a könnyezés, izzadás tüneteitől kezdve a remegés, hasi görcsök, izom- és csontfájdalmakig, melyek 7-10 napig is eltarthatnak (Rácz, 2000). I.22 Lassítók Az alkohol tiszta formájában fanyar ízű, színtelen folyadék, az ízt azok az anyagok adják, amelyek a főzés, az erjedési folyamat során jönnek létre. Az alkohol gyorsan felszívódik az emésztőszervekben, s jut el a szervezet

különböző szöveteihez. Az anyag az agy természetes ingerületátvivő rendszerének manipulálásával fejti ki hatását, s kölcsönhatásba lép a szerotonin-, dopamin- és a GABA – rendszerrel (Edwards, 2006). Az altatók, nyugtatók, szorongáscsökkentők fehér vagy színes tabletták, drazsék. Összetett molekuláris szerkezettel rendelkeznek, de nem kötődnek egyetlen sajátos receptorhoz sem. Hatásuk az alkoholéhoz hasonlóan akadozott beszéd, bizonytalan járás, szorongás csökkentése. Erős függőséget okozhatnak, elvonási tüneteik: verejtékezés, kézremegés, alvászavar, nyugtalanság, alkoholfüggők esetében a delírium, mely életveszélyes állapot (Rácz, 2000). I.23 Gyorsítók A kokain már az inka birodalom megalakulása előtt ismert volt, majd a XII. századot követően terjedt el Dél-Amerikában. E terület magashegyi fennsíkjain a mai napig is gyakorlat, hogy a hamuval kevert kokaleveleket fogyasztják, mivel ez mérsékelt

eufóriát idéz elő, ezáltal csökkenti a fáradtság érzetet. Eleinte helyi érzéstelenítésre használták, ez az egyik legerősebb helyi érzéstelenítő, melyet egyes orvosi készítményekben a mai napig is alapanyagként használnak. A drogkereskedelemben fehér por formájában árusítják A máj a szert gyorsan metabolizálja, ezáltal a fogyasztót arra készteti, hogy a mennyiséget növelje. Nagyobb dózisban emlékezetkiesést, hallucinációt, mérgezést is okozhat. Hosszabb ideig tartó 9 rendszeres kokain használat során kialakulnak az aszociális viselkedésjelek, az interperszonális kapcsolatok csökkennek, majd megszűnnek, a munkaképesség gyöngül (Jávor, 2006). A crack szürkésfehér szemcsés anyag, alapanyaga a kokapaszta és a szódabirkabóna. A légutakban felszívódva a kokainhoz hasonló hatást vált ki. A legjelentősebb veszély a túladagolás, mivel a dózisokban található aktív hatóanyag mennyisége pontosan nem

állapítható meg. Rendszeres használata során zavar keletkezik a f ogyasztó fizikai és pszichológiai egyensúlyában, feldobott és depresszív időszakok követik egymást. Gyorsan kialakul a függőség, ezáltal az alkalmi fogyasztó akár egy-két hónap alatt depedensé válhat (Edwards, 2006). Az amphetamin fehér vagy beige színű, formáját tekintve lehet folyadék, por vagy tabletta. Hatásaként növekszik az éberség- és biztonságérzet, jó kedélyállapotot vált ki, csökkenti az alvás- és étkezési igényt. Rendszeres használata toleranciát vált ki, kényszeressé válhat. Túladagolása során rohamok alakulhatnak ki, pszichiátriai problémákat okozhat, akár halálos is lehet (Rácz, 2000). Az extasy amfetamin alapú szintetikus drog, amely a szenzoros percepciós stimuláció erő növekedését okozza. Tabletta formájában, szájon át fogyasztják Ez a szer nevezhető a viszonylag legelterjedtebbnek az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában,

de hazánkban is jelentős részesedése a drogpiacon. A fogyasztói kör elsősorban a fiatalok közül kerül ki, akiknek a szórakozási formájához kapcsolódok. A drog hatásához szükséges a zenei stimuláció is, ezért diszkókban, alternatív zenei alkalmakon szokták használni e szert (Edwards, 2006). I.24 Hallucinogének A kábítószereknek ezen csoportját igen erős pszichoaktív hatás jellemzi. a hallucinogén anyagok közé a meszkalint, a pszilocibint, a kannabisz - származékokat, szerves oldószereket (szipuzás) és az LSD –t soroljuk. E szerek a fogyasztóban olyan változásokat eredményeznek, melyek megváltoztatják a belső és külső ingerek értékelését, ezáltal azok értelmezését is. A hallucinogének fogyasztása során hallucinációk (olyan helyzet vagy tárgy érzékelése, mely nincs jelen), vagy elúziók (a valóság hibás érzékelés) alakulnak ki. E szerek használata az alternatív kultúra formáihoz kapcsolódott, mivel úgy

gondolták, hogy a hallucinogének fogyasztása hozzásegíthet az önmagunkról kialakított tudat elmélyítéséhez. Az alternatív kultúrák az 1970-es és 80-as években voltak erős hatással elsősorban fiatalokra, 10 manapság már visszavonulóban van. A „psylocybe mexicana” nevű gombafajta az indiánok legféltettebb titkai közé tartozott. Azt tartották róla, hogy a szer fiatalít, javítja a látást, növeli a szerelmi tettrekészséget, valamint lehetőséget biztosít az istenekkel való beszélgetésre. A gombából vegytiszta hatóanyagot először Heim professzor állított elő. Párizs környékén jelentős mennyiségben termelte a gombát, melyet a svájci Sandoz gyógyszergyár vegyészei részére szállított. 1958ban Hoffmann izolálta először a gomba hatóanyagát, melyet a gomba rendszertani neve után nevezett el. Használata a szárított gomba közvetlen fogyasztásával történik, s már kisadag pszilocibin is 20-30 perc elteltével

kellemes testi és lelki elernyedést vált ki, de érzékcsalódások nem alakulnak ki. Nagyobb adag estén azonban lelki változások kialakulnak, így érzékcsalódások, az éntudat a testtől elválik (Edwards, 2006), (Jávor, 2001). Az LSD-t gyógyszerkísérletek során 1938-ban állították elő anyarozs gombájából szintetikus úton, és azt követően jöttek rá kábulatot okozó pszichoaktív hatására. A szert szintén Hoffmann állította elő. A jelenleg ismert pszichoaktív anyagok közül az LSD dózishatás összefüggése a legnagyobb Ez azt jelenti, hogy egy nagyon kicsi LSD (40-70 mikrogramm) elég 8 ór án át tartó hatás eléréséhez. Laboratóriumokban por alakban állítják elő, szájon át alkalmazott formában történik a f ogyasztása. Az LSD hatását általában egy utazáshoz szokták hasonlítani, mert olyan, mintha a használó egy helyről a másikra jutna el. Túladagolása során előfordulhat paranoia, epilepsziás roham és súlyos

lelki függőség alakulhat ki (Edwards, 2006). II. A kannabisz Ebben a fejezetben bemutatom a kannabisz történelmét, az ipari kender történetétől a gyógyászati alkalmazásáig, összefoglalom a fiziológiai és szubjektív hatásait, majd hatásmechanizmusát. II.1 A kannabisz történeti áttekintése II.11 Az ipari kender története A legtöbb kábítószerként használt növénnyel ellentétben a kenderből számos terméket lehet előállítani. Ezek egyike sem tartalmaz jelentős mennyiségű tetrahidrokannabinolt (THC), mely a marihuána fő pszichoaktív hatóanya. A kenderből fonalat, ruhát, papírt, 11 szappant, sampont, olajat és élelmet állítanak elő. A világ első fonalát kenderből készítették, melyet Kr. e 8000 -ből, tajvani régészek fedeztek fel Népszerűségnek örvendett a kenderből készült kötél is, melyre leginkább a hajózásban volt szükség elsőként Dél-Oroszországban, ami az első kendertermelő ország Kr. e hetedik

századból Innen került Franciaországba, Görögországba, majd Angliába. A tengeri utak sikere ezeken a köteleken is múlt, így a kender termesztése és készítése egyre fontosabbá vált, s mivel az 1500-1600-as években Anglia maga is termesztett Oroszországtól való függetlenedés reményében, az amerikai gyarmatokon is elrendelte a kender termesztését. A kendertermesztése egészen az 1900-as évek közepéig fent maradt, amíg a kenderellenes törvények jelentősen csökkentették a gyártását. Vásznat 2400 éve készítenek kenderből, már Hérodotosz is Kr. e 450-ből kenderből készült ruhákról számol be, az ókori kínaiak még cipőt is készítettek belőle. A kendervászon a középkorban is népszerű volt - Kr. u 570 -ből Arnegunde francia királyné sírjában találtak kenderből készült ruhát-, mely az 1800-as évekre jelentősen csökkent a gyapot elterjedésével. Amerikában a mai napig készítenek kenderből vásznat

környezetvédelmi okokból, azonban annak illegalitása miatt külföldről szerzik be. A kenderből készült papírt először a Krisztus előtti első évszázadban említik a feljegyzések, Keleten és Európa-szerte egyaránt épültek papírmalmok. Ma a papírgyárak nagy része fapéppel dolgozik, azonban a kender gazdaságosabbnak és környezetvédelmi szempontból is megfelelőbbnek tűnik. Élelmiszerként elsősorban Indiában, Litvániában és Lengyelországban volt ismeretes. A megtisztított kenderben kevés a THC, viszont fehérjét, kalciumot, káliumot és aminosavakat tartalmaz. Készítenek belőle például olajat és lisztet (Earleywine, 2004) II.12 A kannabisz, mint tudatmódosító szer A kannabisz rekreációs használata valószínűleg a korai gyógyászati alkalmazásának nyomán alakult ki. A növény tudatmódosító hatása szerepet játszhatott a szkítáknál Kr e 450ből származó feljegyzésekből, miszerint növénnyel füstöltek temetéseken

Kr u 100-ban a taoisták Kínában e s zer révén próbáltak meg látomásokat előidézni. A szer tudatmódosító hatásának a híre Európába is eljutott. Napóleon katonái az 1798-as egyiptomi hadjáratból hasist hoztak haza magukkal Franciaországba. Dr Moreau francia orvos az 1840-es években több francia művészt juttatott hozzá a szerhez. A hasisról szóló irodalmi művek Amerikában is hozzájárultak a szerrel való kísérletezéshez, ahol Fitz Hugh Ludlow 1857-ben jelentette meg saját kábítószeres tapasztalatainak történetét. Amerikában a s zázadfordulón kezdték 12 tömegesen használni a szert, nem gyógyászati használata 1910-ben indult el New Orleansból. Az 1930-as években már sok cannabis készítményt lehetett beszerezni illegálisan. 1937-ben adóztatással akarták korlátozni az illegális kereskedelmet, ami az akkorra már amúgy is pangó egészségügyi használatot erőteljesen visszavetette. Ekkortájt törölték az

amerikai egészségügyi kódexből is. Mikuriya (1969) ezután még említ egy cikket, mely 1949-ben arról számolt be, hogy egy THC tartalmú készítmény jobban hatott görcsoldásra, mint egy másik, erre hagyományosan használt szer. Ezután komolyabb tudományos publikáció 1960-ban született, amikor csehszlovák kutatók laboratóriumi körülmények között kimutatták, hogy bizonyos cannabinoid vegyületeknek baktériumölő hatása van. Azóta ezt több más kísérletben próbálták kutatni. 1970 és 80 között főként állatkísérleteket hajtottak végre, emberkísérleteket pedig csak elvétve. Ha eközben a marihuána társadalmi megítélésére, viszonyára gondolunk, mindenképpen figyelemreméltó, hogy pl. a vietnámi háborúban a katonák előszeretettel használták stresszoldásra, „lazításképpen”, ami – más tényezők mellett – egyértelmű jelzése volt a kannabisz újabb népszerűsödésének nem gyógyászati értelemben. Az 1930-as

években az összes államban betiltották. Az 1960-as és 70-es években e törvények ellenére egyre többen kezdték fogyasztani. Kiterjedt szervezetek alakultak a marihuánával kapcsolatos törvénykezés megváltoztatására. A szert ma is fogyasztják, az amerikaiak egyharmada próbálja ki legalább egyszer életében rekreációs célból. E sokat vitatott fonal, gyógyszer és kábítószer jövőjét biológiai, pszichológiai és társadalmi hatásának bonyolult kölcsönhatása dönti majd el (Makuriya, 1969, Earleywine, 2000). II.13 A kannabisz epidemiológiája 162 millióra becsülik, akik világszerte marihuána fogyasztásról számolnak be. Kanadában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is máig ez a legáltalánosabban használt illegális drog. A drog népszerűsége a fogyasztók kora szerint is változik A 12 és 17 év közötti populáció 19%-a próbálta már a marihuánát. A legtöbb kábítószer-élvező a 18 és 25 év közti fiatal

felnőttek közül kerül ki. 25 év fölött kevesebben használják, egész életük során körülbelül 40%-uk próbálja ki. A használati arány korszakonként is változik 1972-től 1979-ig az Egyesült Államokban a fogyasztók aránya évről évre nőtt. A csúcs 1979-ben volt, amikor a 18 és 25 év közöttiek 68%-a számolt be legalább egyszeri kannabisz fogyasztásról. Azóta ez a szám csökkent: 1991-ben 51%, 1996-ban 44% volt.1999-ben minden korcsoportban többen voltak az absztinensek, mint a fogyasztók. Azonban óvatosan kell értelmezni ezeket az adatokat, hiszen a számok nem a marihuána-fogyasztók valódi számát tükrözi, hanem 13 azoknak a pontos arányát, akik hajlandóak fogyasztónak vallani magukat. Az elfogyasztott marihuána mennyiség megbecsülése talán még ennél is megoldhatatlanabb feladat. A marihuánának nem létezik szabvány adagja. Különböző növények esetében a hatékonyság is változhat. Különbözőképpen lehet

elfogyasztani, cigarettában, pipában vagy sütiben így a hatás is különböző mértékű lehet. Ugyanakkora mennyiségnek egy-egy személyre kifejtett hatása is szélsőségesen különböző lehet. A fogyasztás mértékének egyik meghatározási formája lehet az évente elfogyasztott marihuána mennyisége, melyet nehéz megbecsülni. Kikövetkeztethetjük ezt az évi lefoglalt kannabisz mennyiségéből vagy kiindulhatunk a fogyasztók számából és az általuk elfogyasztott minimum értékből. Ez személyenként durván évi 60-90 grammos átlagot jelent. Magyarországon az 1960-70-es években elsősorban a szerves oldószereket, illetve pszichoaktív gyógyszereket használtak, míg az 1980-as évektől megjelent az opiát típusú szerfogyasztás. Ekkor a marihuána fogyasztása is szűk rétegre korlátozódott, mely az 1990-es évek elején indult be és tart a mai napig. 1992-es 12,1%-os középiskolások körében mért kipróbálási arány 2005-re 30,3%-ra

emelkedett (Demetrovics, 2007). II. 2 A kannabiszhasználat definiálása II.21 Addikció A marihuánával kapcsolatos addikciót nehéz meghatározni. Egyes kutatók szerint a marihuána nem is okoz addikciót. Hilts kutatót kért meg arra, hogy tulajdonságaik szerint rangsoroljanak öt széles körben használt szert: a nikotint, a koffeint, a heroint, a kokaint és a marihuánát. Mindkét szakértő az utolsó helyre sorolta a marihuánát abból a szempontból, hogy mennyire okoz megvonási tüneteket, mennyire alkalmazkodik hozzá a s zervezet, és mennyire válik függővé tőle az egyén. Egy másik kutatás során a szakértők aszerint rangsoroltak 18 dr ogot, hogy mennyire nehezen szoknak le róla. A marihuána a 14 he lyre került a legális drognak minősülő nikotin (1. helyezett), az alkohol(8) és a koffein (12) mögött. A hallucinogének a marihuánánál alacsonyabb helyezést kaptak Természetesen vannak kutatások melyek azt jelzik, hogy kialakulhatnak

problémák a szerrel kapcsolatban és sokan kérnek segítséget a mértékletes fogyasztás korlátozásához. Egyes szövegek szerint az addikció a legmegfelelőbb kifejezés a drogproblémák meghatározására. Ez a definíció a s zerrel való megszállott foglalatosságot, a megrögzött fogyasztást és az állandó visszaesését hangsúlyozza. Megszállott fogyasztónak az számít, aki sok időt és erőfeszítést áldoz a szer megszerzésére. A megrögzött fogyasztás fogalma a 14 fogyasztási kényszer szubjektív vetületét fejezi ki, az egyénnek azt az érzését, hogy a drogot fogyasztani muszáj (Jávor, 2001). Aki marihuána nélkül nem tud például egy társasági összejövetelt élvezni vagy egy filmet nélküle megnézni, az megrögzött fogyasztó lehet. Az addikció eme meghatározására jellemző az is, hogy többszöri próbálkozás után is képtelen abba hagyni a szer fogyasztását, ez a kontroll feletti uralom elvesztését is jelenti. Az

addikció, mint betegségmodell a drogproblémákat egy betegség tüneteinek nyilvánítja, s eszerint az emberek önhibájukon kívül fogyasztják a szert. Azonban ez a modell teljes mértékben mellőzi az addikció társadalmi aspektusait, pszichológiai tényezőit, s a probléma kezelését teljes mértékben az orvosi beavatkozásától teszi függővé és ez növelheti a visszaesések számát. Betegségmodellt cáfolja az a kutatás, mely során kezelés alatt álló marihuána fogyasztók visszaeséseikről nyilatkoztak. Egyesek csak egyszer szívtak - melyet félrelépésként tituláltak és utána gyorsan visszatértek az absztinenciához Mások az egyszeri fogyasztást saját gyenge akaratuk bizonyítékának vagy egy betegség tünetének tartották, és egyre többet kezdtek szívni. Mindez arra utal, hogy a kontroll elvesztése valószínűleg inkább pszichológiai, mint biológiai folyamatoknak köszönhető (Jávor, 2001). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO),

a „függőség” szó használatát javasolta az addikció pontatlan definiálása miatt. Az addikció jelenthet egy tisztán testi, biológiai folyamatot, mellőzve a drogproblémák pszichológiai tényezőit. II.22 Függőség A DSM-IV a drogfüggőséget hét bizonyos tünet közül bármely három jelenléteként határozza meg. Mind a háromnak jelentős gyötrelmet kell okoznia, és ugyanabban az évben kell előfordulniuk. Mindegyik tünet arra utal, hogy a betegnek mindennapi működéséhez szüksége van a szerre és megszerzéséért maladaptív áldozatokat hoz. A függőség meghatározása magában foglalja a s zervezet droghoz való hozzászokását, a m egvonási tüneteket, a szer utáni sóvárgást, a fogyasztás csökkentésére tett kísérletek sikertelenségét, az időérzék elvesztését, lecsökkent tevékenységi szintet, valamint a gondok megléte ellenére történő további fogyasztás. A szervezet alkalmazkodása a fizikai függőség egyik

legfontosabb jele, miszerint az adag ismételt bevétele már nem jár a k ezdeti hatással. A marihuána elvárt hatásaihoz való alkalmazkodás során a fogyasztóknak egyre többet kell szívniuk. Sokan azért szívják, hogy kellemesebb kedélyállapotba kerülhessenek, így előfordulhat, többet szívnak ugyanazon érzelmi reakciók előidézése érdekében. A marihuána tüneteihez való alkalmazkodás nagyobb fogyasztáshoz vezet és a függőség tüneteként értelmezzük. 15 A függőség másik tünetét a megvonással járó kellemetlen hatások jelentik. Számos drog idéz elő megvonási tüneteket, beleértve a legálisakat is, mint amilyen a koffein, nikotin és az alkohol. A heroin okozza az egyik leglátványosabb elvonási tüneteket a görcsös fájdalomtól kezdve a láb csavargatásáig. Ehhez képest a marihuána elvonási tünetei enyhébbek: rosszkedv, alvási zavar, idegeskedés. Ebből az következik, hogy a marihuána is vezethet függőséghez. Mivel

a kannabisszal nem járnak erős megvonási tünetek, az Amerikai Pszichiátriai Társaság azt javasolta, hogy különbséget kellene tenni a függősége egyes típusai között. A DSM-IV különbséget tesz a fizikai és nem fizikai függőség között Ha a szervezet alkalmazkodása vagy a m egvonási tünetek jelen vannak a tünetek között, akkor az fizikai függőséget jelez. Azonban enélkül is nyilváníthatnak valakit nem-fizikai függőnek Ha három másik szimptóma jelentkezik, még mindig függőség a diagnózis. A függőség harmadik tünete az, ha valaki többet fogyaszt, mint amennyit eredetileg szándékozik, vagyis az egyén adott adag elfogyasztásával tervezi, de az intoxikáció alatt ennél jóval többet fogyaszt. Negyedik tünet a fogyasztás csökkentésére tett próbálkozások sikertelensége vagy a s zer után való szüntelen sóvárgás. A függőség ötödik jele a droghasználat miatti időveszteség. Ez az idő eltelhet magával az

intoxikációval, abból való kigyógyulással vagy a drog beszerzésével. S mivel a m arihuána illegális, így annak beszerzése igen sok időt vesz igénybe, ha nem is egy nap, de napi több óra, mely anyagbeszerzéssel telik, mindenképpen ebbe a kategóriába sorolandó. Hatodik tünet tevékenység aktivitás csökkenése a droghasználat miatt. Ez értendő a munkára, emberekkel való kapcsolattartásra, szabadidős tevékenységekre. Ide vonatkozik a munkateljesítmény romlása és a munkaidő elvesztegetése. Továbbá az is, ha valaki csak kábítószer-élvezőkkel barátkozik, s az együtt töltött idő a szer elfogyasztására szorítkozik, valamint ha az addigi aktív és hasznos szabadidős foglalkozásait felváltja a beszívott állapotban való állandó TV vagy számítógép előtti időtöltés. S nem utolsósorban függőség tüneteinek számít, ha valaki a nyilvánvaló problémák ellenére sem hagyja abba a s zer fogyasztását. Ilyen problémák

lehetnek, melyeket a fentiekben már taglaltam. II.23 Abúzus Azokat a negatív hatásokat, melyek még nem utalnak egyértelműen függőségre, drogabúzus tüneteiként szoktak diagnosztizálni és kezelni. A diagnózishoz a négy kritérium közül egynek is elég jelen lennie. Ezek a tünetek a fontosabb kötelességek elmulasztása, mely a munkahelyi, otthoni és iskolai teljesítmény romlását jelenti. A nem biztonságos környezetben való fogyasztás. A DSM itt különösen a vezetés vagy gépek kezelése közbeni 16 fogyasztásra utal olyan helyzetekben, ahol a drogfogyasztás negatív következményekkel járhat. Tünet a törvénnyel való összeütközés – a szer birtoklása, eladása, terjesztésének szándéka -, végül a gondok ellenére való további fogyasztás. Az abúzus jól elkülöníthető a függőségtél, amelynek megállapításához ettől eltérő és több tünet együtt járására van szükség (Jávor, 2001). Az abúzust és a

függőséget megbízhatóan lehet diagnosztizálni, de legfőképp problémás marihuána-fogyasztókra vonatkoznak. Így fontos, hogy a fogalmi korlátok ne álljanak a probléma kezelése elé. Tehát ha valaki állandó fáradságra panaszkodik és kiderül, hogy kábítószer okozta kialvatlanság az oka, attól függetlenül, hogy sem az abúzus, sem a függőség szimptómáiba sem esik bele, még kezelnünk kell. A marihuánával kapcsolatos problémákat nehéz megbecsülni, mert nem szívesen vállalják a használók a f ogyasztást, így az azzal járó problémákat sem. Az abúzussal és függőséggel foglalkozó egyik legkiterjedtebb kutatás során a v izsgált egyének 23%-ánál diagnosztizáltak abúzust és 6%-ánáé pedig függőséget. A függőség depressziós fogyasztókra volt jellemzőbb (Earlwine, 2004) II.3 Kapuelmélet II.31 Az ok-okozatiság összefüggései A marihuánát azért hívják ’kapudrog” –nak, mivel rendszeres fogyasztása kialakítja

a drogfogyasztó életvitelt, és innen vezet az út a többi, a keményebb szerek kipróbálásához és rendszeres használatához (Jávor, 2001). Nehéz bizonyítani, hogy egyik drog a másik használatát okozza. Legalább három világos kritériumnak kell teljesülnie egy ok-okozati összefüggés bizonyításaként. David Hume fogalmazta meg először ezen kritériumokat Hangsúlyozta, hogy csak bizonyos feltételek mellett nyilvánítható valami egy adott jelenség okának, melyek a kapcsolat, az időbeli egymásra következés és az izoláció. Hogy ez igazolást nyerjen, egy olyan kísérleti feltételnek kellene teljesülnie, melyben embereknek véletlenszerűen marihuánát adagolnának, s figyelnék, hogy melyikük nyúl ezután kokainért vagy heroinért. Ez azonban gyakorlati és etikai problémákat vet fel Állatokkal való kísérlet sem igazolta, hogy THC növelné más drogok használatának valószínűségét. Emiatt a kapuelmélet egyedül a korrelációs

kutatásokra támaszkodhat, melyek során leggyakrabban crack - vagy heroinfogyasztókat kérdeznek meg arról, milyen más szereket használtak korábban. Ezek a kutatások bizonyíthatják kapcsolatot és az időbeli egymásra következést, de nem képesek izolálni a marihuánát mint okot. Ez azt látszik bizonyítani, hogy a marihuána 17 hozzájárult a további drogok használatához. Mégis ellentmondhat ennek, hogy az adatok nem sokat mondanak a marihuána és a kemény drogok közötti kapcsolat mértékéről. Sok kemény drogot használó ember fogyasztott marihuánát korábban, de a marihuána-fogyasztóknak csak kis része kezd egyéb szereket is használni. A kapcsolat gyenge jellege részben abból következik, hogy kemény drogokat kevesebben fogyasztanak, mint marihuánát. II.4 A marihuána hatása a gondolkodásra és az emlékezetre A THC káros hatással van az érzékelésre, a hangos olvasásra, a számolásra, a komplex reakcióidőre és az emlékezet

néhány aspektusára. Ezek a hatások már kis vizsgálati mintánál is megjelentek szokványos adag fogyasztása mellett. Észlelés Fogyasztók az ízlelés, tapintás, szaglás, látás és hallás megváltozásáról számolnak be, mely jelenségeket laboratóriumi körülményekben is igazoltak. Emellett alátámasztja azt is, hogy, hogy módosult tudatállapotban rövid időközök a valóságosnál sokkal hosszabbnak tűnnek. A térészlelés is megváltozik Sokan számolnak be arról, hogy a tárgyak közötti távolság megnő. Fogyasztás után az emberek nehezebben különböztetik meg a színeket, három dimenzióra utaló jeleket is nehezebben érzékelik, s képeken elrejtett figurákat is nehezebben fedeznek fel. S mivel az információ helyes feldolgozásához kezdetben pontos észlelésre van szükség, ezek a hiányosságok kognitív torzulásokat okozhatnak. Egy kísérletsorozatban a kísérleti alanyoknak egy nehéz szöveget kellett felolvasniuk, miközben

fülhallgatón visszahallották a saját hangjukat késleltetve. A beszívott résztvevőknek több idejükben került felolvasni a szövegeket és több hibát követtek el. Ez a kognitív képességek romlására mutat marihuána hatása alatt. A legtöbb vizsgálat azt mutatta ki, hogy a marihuána számolási és kivonási hibákhoz vezetett, főleg nehezebb feladatok esetén. Ez szintén azt támasztja alá, hogy a marihuána rontja a mentális képességeket, különösen a számoláshoz szükséges figyelmet. Emlékezet A fogyasztás előtt tanultak az intoxikáció idején érintetlenek maradnak, az emlékezet más aspektusai jelentősen károsulnak. Beszívott kísérleti alanyoknak olyan szavakat kellett felismerniük, melyet korábban már mutattak nekik, a nehézséget az jelentette, hogy új szavakat is elrejtettek a második szólistán. Azt a képességet, amely lehetővé teszi a helyes szavak felismerését ebben a f eladatban, felismerési emlékezetnek nevezzük.

Marihuána hatása alatt a résztvevők könnyen azonosították a szavakat, azonban olyan szavakat is jelöltek, melyek nem szerepeltek az első listán. Ezt a típusú hibát memóriaintrúziónak, azaz emlékezeti betolakodásnak nevezik. A felismeréssel kapcsolatos 18 problémák arra utalnak, hogy módosult tudatállapotban nehezebb különbséget tenni releváns és irreleváns ingerek közt. Ezek az eredmények nem érvényesek az emlékezet minden vonatkozására, a tanúvallomások minősége érintetlennek marad. Beszívott résztvevők ugyanúgy tudták visszaadni egy adott esemény információit, mint a kontroll csoport résztvevői (Earleywine, 2004). Enyhe és erős fogyasztók összehasonlítása Egy kutatócsoport azt találta, hogy az erős fogyasztók 7 tesztből kettőben értek el gyengébb eredményeket, egy, a gátlást mérő neuropszichológiai tesztben (Wisconsini Kártyarendezési Teszt) és egy tanulással, felismeréssel és felidézéssel kapcsolatos

tesztben (Kaliforniai Verbális Tanulási Teszt). II.5 A kannabisz fogyasztás szubjektív hatásai A marihuána megváltoztatja az észlelést, az időt és teret eltorzítja, az érzetek élesebbnek tűnnek. Magasabb funkciókban is változások állhatnak be, a gondolkodásban, emlékezetben, spiritualitásban. Ezen változásokat okozhatja a kannabionidok kémiai tulajdonságai, de függhet a fogyasztó elvárásaitól, a környezet igényeitől, kulturális környezet és a marihuána viszonyulásától. Ezekről a szubjektív hatásokról először művészek írtak, legtöbbször önéletrajzi ihletettségű könyveikben. De találkozhatunk velük esettanulmányokban és kutatás is készült a témában. II.51 Észlelés Az egyik első fenomenológiai vizsgálatot Tart végezte el, aki kaliforniai egyetemistáknak tett fel a m arihuána hatásaival kapcsolatos közel 200 kérdést. Ugyan egy másik korszakhoz köthető a kutatás, de a legtöbb szubjektív hatással

kapcsolatos eredmény még ma is érvényes és számos későbbi esettanulmány és vizsgálat támasztja alá. Tart (1971) vizsgálati személyei arról számoltak be, hogy az idő lassabban folyik. A résztvevők arra is utaltak, hogy kevéssé érdekli őket a jövő, mivel elsősorban csak a jelenre koncentrálnak. Moreau (1845) hasis okozta intoxikációval foglalkozó korai kutatásaiban a térbeli viszonyok megváltozott észleléséről számol be. Tart (1971) által vizsgált résztvevők is a tárgyak, emberek közti megnövekedett távolságról számoltak be. Ezt a hatást a vizsgált minta 75%-a minősítette rendszeresnek. Erősen beszívott állapotban hallucinációt észlelt a minta 19 9%-a. Ezt a hatást nehéz laboratóriumi körülmények között vizsgálni, de számos klinikai esettanulmány ír hallucinációkról nagy adag kannabisz hatására. Bár a hallucináció igen ritka, a valós ingerek észlelései gyakran eltorzulnak az intoxikáció miatt –

számolt be erről Tart vizsgálati alanyainak több mint a fele. Tart vizsgálati fogyasztói 95%-a jelezte, hogy már enyhe intoxikáció esetén is jobban értették a dalok szövegét, a h angok finom változásait és jobban meg tudták különböztetni egymástól a hangforrásokat. A tapintás megváltozása a marihuána okozta tudatmódosítással járó egyik legfőbb jelenség. Tart által vizsgált résztvevők 65%-a izgatóbb, érzékibb tapintási ingerekről számolt be a marihuána fogyasztása után. Ez a hatás közepes vagy erő intoxikációnál jelentkezett. Továbbá megemlítették, hogy enyhe intoxikáció esetén nagyobb élvezetet okoz az evés. Az ízlelési élmények új minőségben jelentkeztek. S mivel élvezetesebb volt az étel marihuána hatása alatt, többet is ettek (Tart, 1971). II.52 Magasabb funkciók Bármely drog esetében az érzelmi hatás az a legfőbb tényező, ami ismételt használatra indíthat. Tart vizsgálati alanyai szerint az

érzelmeik hevesebbek vagy szélsőségesebbek beszívott állapotban, s nem csak jobb kedvük lett, meg is nyugtatta őket. A fogyasztót eufória fogja el. A gondolatok a jelen pillanat köré csoportosulnak A rövid távú memória egyértelműen károsul, résztvevők beszámolói alapján gyakran elfelejtik az előző mondatot. Emellett fokozott szexuális – mely összefügg a megváltozott tapintási élménnyel -, és spirituális élményekről (ezt az univerzummal, az istenséggel való kapcsolat, vagy az öröm, béke kifejezéseivel illeték) is számot adnak (Tart, 1971). II.5 3 Negatív hatások A kannabisz fogyasztása averzív reakciókkal is járhat, különösen nagy adag esetén vagy az első fogyasztáskor. Tart fogyasztói szórakozottságról, homályos gondolkodásról, pontatlan munkáról, vagy a problémák hatékony megoldására való képtelenségéről számoltak be. Lyons és munkatársai (1997) ikreket is vizsgáltak és a negatív hatások, mint

például paranoia, bűntudat, émelygés, a pozitívak (kreativitás, energia, eufória) mellett azt találták, hogy örökletesek. Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a m arihuána szubjektív hatásai biológiai tényezőkön is múlnak. Egy másik negatív hatás a s zemélyiség elvesztésének érzése, deperszonalizáció lehet. Ekkor megváltozik az egyén önmagáról vagy a környező valóságról való tapasztalata. Az 20 egyén valótlannak érzi magát, mintha kilépne saját testéből vagy aggódás amiatt, hogy hirtelen nem tudja ki is ő valójában. Egy 100 rendszeres fogyasztón végzett vizsgálat során a minta 12%-a számolt be arról,hogy a szer hatására rendszerint úgy érzi, kilép önmagából, s a felénél egyszer már megtörtént ez a hatás. További nem kívánatos hatás a száj kiszáradása, a szemek kipirosodása, torokfájás (Halikas, 1982). A beszámolók általában a fontossági szempontok finom módosulásaként írják le az

amotivációt. A teljesítmény kevésbé fontos, mint az idő kellemes eltöltése Amotivált, aki kevesebb hosszú távú céllal rendelkezik vagy nincsenek konkrét terveik azok elérésére. Elveszíthetik a k oncentrálásra, a frusztráció tűrésére vagy az életben való részvételre való képességünket. A legtöbb kutatás nem ezekre a tünetekre ad bizonyítást, inkább arra adnak tanúságot, hogy intoxikált állapotban az emberek kevésbé hajlandóak számukra nem vonzó feladatokat végezni, de ez a h atás nem azonos azzal a cél nélküli apátiával, amely az amotiváció egyik sajátja (Foltin, 1990). II.6 A kannabisz farmakológiája II.61 Aktív hatóanyagok – a kannabionidok A marihuána élő szervezetre gyakorolt hatásának megértéséhez a hatóanyagait is ismernünk kell. A marihuána több mint négyszáz vegyületet tartalmaz, ebből legalább 66 csakis erre a növényre jellemző kannabionid. A legnagyobb mennyiségben a

delta-9tetrahidrokannabinol (THC), a kannabinol és a kannabidiol vannak jelen benne (Straus 2000) A THC és a kannabidiol (CBD) együttesen a marihuána összetevőinek 95%-át teszik ki. A marihuána tudatmódosító hatása a THC -nek tulajdonítható. A kannabinol pszichoaktív hatása tized akkora, mint a THC -é. Nagyobb adagokban álmosságot okoz, és csökkenti a test hőmérsékletét, valamint a THC bizonyos szubjektív hatásait, különösen a stimuláló hatásokat csökkenti, az intoxikáció tartamát viszont meghosszabbítja. A kannabidiol csökkenti a szorongást és a pszichotikus tüneteket, és enyhítheti az epilepsziás rohamokat. A THC-vel kombinálva a kannabidiol növeli a vér THC- koncentrációját, lassítja a THC lebomlását, és csökkenti a módosult tudatállapottal járó szorongó vagy paranoid érzéseket. II.62 Kannabiszkészítmények és azok hatékonysága A kannabisznak szinte mindegyik része tartalmaz pszichoaktív összetevőket, de

legnagyobb mennyiségben a gyantatermelő mirigyekben vagy a virágos csúcsokban 21 találhatók kannabinoidok. Rengeteg kannabiszkészítmény létezik, beleértve a hasis, hasisolaj és marihuána sokféle változatát. Hatékonyságuk rendkívül változó, a hasis 50%-ban, a hasisolaj pedig akár 70%-ban is tartalmazhat THC -t. A kannabisz maga általában 2-4% THC -t tartalmaz, bár egyes állítások szerint ez az érték lehet jóval nagyobb is (Wishnia, 2004). II.63 Adagolási formák, THC lebontása A fogyasztók al egtöbb esetben elszívják, ritkábban megeszik a kannabiszkészítményeket. Mostanában a kutatók más fogyasztási módokat is kikísérleteztek, mint például az orr-spray vagy a végbélkúp. A marihuána füstjének belélegzésével a THC gyorsan felszívódik a vérbe és az agyba, és a szubjektív hatásokban pár óráig tartó, jól észrevehető változásokat okoz. A szájon keresztül bevett marihuánának vagy hasisnak először

meg kell emésztődnie az emésztőcsatornában és a m ájban, ami késlelteti, másrészt viszont időben meghosszabbítja a szer hatását. Bár maga az intoxikáció ritkán tart tovább pár óránál, a THC teljes lebontásához legalább néhány napra van szükség. A zsírszövetben ez a vegyület akár egy hónapig is elraktározódhat. Innen fokozatosan felszabadulva ismét bekerül a vérkeringésben, de már túl kicsi adagokban ahhoz, hogy szubjektív hatásokat okozzon. A máj lebontja a felszabadult THC -t, a bomlási termékek pedig kiürülnek (Jávor, 2001). II.64 Kannabinoid receptorok Azt vizsgálva, hogy milyen neurotranszmitter - rendszerek teszik lehetővé a THC hatását, a kutatók két receptort azonosítottak, amelyek sajátosan a kannabinoidokra reagálnak. Az egyik a CB1 az agyban fordul elő, különösen a memóriáért és a motoros kontrollért felelő területeken. A másik a CB2, az immunrendszerben gyakori Lokalizációt tekintve a CB1 főként

az agykéregben, limbikus rendszerben, hyppocampusban, valamint neurotranszmitterekben található, míg a CB2 leginkább az agyban és a B-sejtekben (Ware, 2006). E két receptor jelenléte alapján a szervezet saját anyagai után kezdtek kutatni, amelyek aktiválják őket. Két természetes kannabionidot találtak: az anandamint és 2-AG-t Hatásaikban ezek hasonlítanak a THC hatására, bár ezek a hatások kevésbé erősek, és rövidebbek is. 22 II.7A marihuána hatása az egészségre II.71 Intoxikáció A kannabisz alapjában véve nem mérgező. Eddig még senki nem halt meg THC mérgezésben Állatkísérletek alapján kiszámították, hogy a h alálos adag a t estsúly minden kilogrammjára 125 mg THC lenne. Ez egy 73 kg-os ember esetében 9125 mg THC: a legtöbb marihuánás cigaretta 1 grammot nyom, és ebből csak 20 mg a THC. Így az elszálló füsttel távozó THC -t is figyelembe véve 900 marihuánás cigarettára lenne szükség (Earlwine, 2000).

Ugyan halálos méregként nem említhetjük, de meg kell említenünk káros hatásként az érzékelés, a motivációs reakciók károsodására, ideges reakciók, pszichózis és más abnormális fiziológiai hatások megjelenését. Ilyenek pl a növekvő szívritmus, csökkenő szíverő, tüdőnagyobbodás, agykárosodás, immungyengeség, csökkent tesztoszteronszint. Legfontosabb mérgezési tünetekként említhetőek az idegesség, diszfória, pánik, és a már említett kognitív és pszichomotoros károsodások. Túladagolás esetén leggyakrabban pszichotikus tünetek jelentkeznek, de ezek akár alacsonyabb adagoknál is előfordulhatnak (Hall, 1994). Különösen veszélyes terhesség alatt való fogyasztása, ugyanis a magzat könnyen lehet koraszülött és később nagyobb eséllyel lehet immunhiányos, figyelemzavaros, gyenge iskolai teljesítményű és viselkedési problémákkal küszködő, sőt, a rák kockázata is nő. II.72 Mentális zavarok

Szorongásos zavarok A marihuána fogyasztása fokozhatja a szorongást. A szorongásos reakciók ritkák, általában tapasztalatlan fogyasztók esetében fordulnak elő, illetve tapasztalt fogyasztóknál abban az esetben, ha túl sokat szívnak egyszerre. Azokat is hirtelen ijedség foghatja el, akik hasist ettek, főleg ha nagyobb adagot. A szájon keresztül fogyasztott THC szubjektív hatásai csak néhány óra elteltével jelentkeznek. Akik ezzel nincsenek tisztában egyre több és több adagot vehetnek be a kívánt hatás érdekében, s bizony a szándékolatlan túladagolás okozhat szorongást, paranoiát vagy vizuális hallucinációt (Edwards, 2006). Ezeket a t üneteket általában az egyszerű támogatás is enyhíti. A tapasztaltabb fogyasztók inkább úgy találják a szer megnyugtatja őket. Egy új-zélandi kutatás - ahol 800 résztvevőn végeztek longitudinális vizsgálatot – semmilyen kapcsolatot nem talált a kannabisz és a szorongásos zavarok vagy a

depresszió között. 23 Pszichikus zavarok A pszichotikus rendellenességek általában furcsa gondolatokkal, hallási hallucinációkkal és a helyzethez nem illő érzelmek járnak. Ha valaki nagyon sok marihuánát vagy hasist eszik, tapasztalhat hasonló tüneteket, de kannabisz okozta pszichózis nem azonos a szkizofréniával. E tünetek kapcsolata a marihuánával fontos információkkal szolgál az agy működéséről és arra utal, hogy a kannabinoid rendszer valószínűleg szerepet játszik a pszichotikus megbetegedések lezajlásában. Ez azonban nem bizonyítja, hogy a zavarokat a k annabisz okozza. Az eddigi legnagyobb kutatás, mely a droghasználat és a személyiségzavar közötti összefüggést vizsgálta, Amerikában végezték el több mint 20 ezer fővel. Eredmények alapján a drogokat kipróbálok több mint fele rendelkezett valamilyen pszichiátriai rendellenességgel. Legmagasabb értéket a szorongásos zavarok mutatták a pszichoaktívszer –

használók között, valamint itt a legnagyobb kockázatnövekedés az antiszociális személyiségzavar esetében. Egyes szereket tekintve a legmagasabb személyiségzavar-előfordulást a kokain- (76%), illetve barbituráthasználók (75%), a legalacsonyabb, bár abszolút értékben magas érték a kannabiszhasználat (50%) között mutatkozott. További kutatások szintén hasonló eredményeket hoztak, azaz a p szichoaktívszer – használat és hangulat-, illetve szorongásos zavarok közötti összefüggést, valamint az intenzív kannabiszhasználat és ugyanezen problémák kölcsönösségét eredményezte (Demetrovics, 2007). Más vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a kórjelek a legtöbb esetben megelőzték a marihuánafogyasztást és nem utána következnek be. Lehet, hogy pszichotikus egyének gyakrabban kísérleteznek kannabisszal. Ha a b etegséget valóban a m arihuána okozná, akkor a rendellenesség előfordulási arányának a fogyasztás

gyakoriságával együtt kellene nőnie. A szkizofrénia azonban nem fordult elő gyakrabban azokban a történelmi korszakokban, amelyekben a marihuánafogyasztás elterjedtebb volt (Hall, 1998). Bár magát a betegséget nem okozza a szer, előfordulhat, hogy a marihuána fokozza a szkizofrénia egyes tüneteit. Vannak kutatások ahol a megkérdezett szkizofrén betegek gyakran fogyasztottak marihuánát a pszichotikus epizódokat megelőzően is (Thornicroft, 1990). 24 II.73 A marihuána agyra gyakorolt hatása Szerkezeti károsodások A kompjútertomográfia (CAT) az agyvizsgálat pontos vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a technikával vizsgáltak 5 éven keresztül 12 felnőttet, akik napi 5 marihuánás cigarettát szívtak el. Agysorvadásnak semmi jelét nem találták (Hill, 1977) egy újabb kutatás a mágnese rezonancia képalkotást (MRI) alkalmazva nem mutatott ki rendellenességet azon fogyasztóknál sem, akik 2 éven keresztül naponta legalább kétszer

szívtak. Sőt nagyobb agykamrákat találtak a nem fogyasztókénál. Érdekes felvetés ez alapján, hogy a marihuána mintha megóvná az agysorvadástól a fogyasztókat (Block, OLeary, Ehrhardt, 2000). A fiatalkori marihuánafogyasztás azonban változást okozhat az agy fejlődésében. Az utóbbi években készült MRI -t alkalmazó kutatás, kisebb agytérfogatot, kevesebb szürkeállományt és több fehérállományt talál azoknál a felnőtteknél, akik 17 éves koruk előtt kezdték használni a marihuánát (Wilson és mts., 2000) Ez az eredmény azért különösen riasztó, mert sorvadás helyett inkább arra utal, hogy az agy fejlődésében keletkezett zavar. Lehet, hogy a THC megakadályozza az agyszerkezet egyes természetes változásait, amelyek a fiatalkori fejlődés velejárói lennének. A strukturális különbségek egy része alátámasztja azt a feltételezést, hogy a THC bizonyos hormonokra gyakorolt hatása befolyásolhatja az agy természetes

változásait. Azoknak a résztvevőknek, akik korábban kezdtek el szívni, a testük is kisebb volt, ami ugyancsak a fejlődés megakadására utal. Az agyszerkezet különbségei viszont nem korreláltak a k annabiszfogyasztás éveinek számával, mely arra utal, hogy egy kritikus időszakban a használata akadályozhatja az agy fejlődését. Agyműködés Egyes kutatók az agyi véráramlást (CBF) és az agy anyagcseréjét vizsgálták a kisagyban, ahol sok kannabinoidreceptor található, és fontos szerepet játszik az időészlelésben, ami rendszerint eltorzul a kannabisz okozta intoxikáció hatására. Rendszeres fogyasztóknál alacsonyabb CRF éréket mutattak ki, mint a kontroll résztvevőknél (Mathew és Wilson, 1992). Egy másik kutatás a pozitronemissziós tomográfiával (PET), egy nukleáris képi megjelenítőeljárással mutatott ki csökkent anyagcsere-aktivitást a kisagyban krónikus fogyasztóknál (Volkow, 1996). Bár nem mindegyik kutatás talált

különbségeket, az adatok arra utalnak, hogy a rendszeres fogyasztóknál kimutatható változást okoz a kisagy 25 működésében azáltal, hogy csökkenti a vérellátást és az anyagcserét ezen a területen. II.8 Marihuána a gyógyászatban A marihuána gyógyászatban való alkalmazása körül számos vita kering. Akik az orvosi marihuána törvényesítését pártolják, azzal érvelnek, hogy a szer sok szenvedő beteg panaszait mérsékelheti. Ellenfeleik szerint viszont a jelenleg elérhető törvényes gyógyszerek is megfelelő enyhülést nyújtanak a tünetekre. Ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a szer előnyeit és hátrányait, kiterjedt kutatásokra lenne szükség. Meg kellene vizsgálni, hogy képese enyhíteni a marihuána a tüneteket anélkül, hogy kellemetlen mellékhatásokat okozna A kannabiszt először Kr. e 2737-ben használták gyógyászati célra, amikor Shen Neng kínai császár és gyógyszerész ezt a szert írta fel köszvény, malária,

reuma és emlékezeti zavarok ellen. Az új gyógyszer híre az egész világon elterjedt, különösen Indiában, Perzsiában és Görögországban. Az újkori Európában Dr. William O’shaughnessy vezette be gyógyszerként az 1830-as években. Az 1900-as évekre Európa és Amerika legfontosabb gyógyszercégei is elkezdtek kannabisz kivonatokat forgalmazni különféle tünetekre, beleértve a f ejfájást, émelygést és görcsös tüneteket. Az Egyesült Államokban 1937-ben a Marijuana Tax Act visszaszorította a marihuána orvosi használatát magas költségekre és papírmunkára hivatkozva és 1942-ben az AMA javaslata ellenére törölték a gyógyszerjegyzékben számon tartott gyógyszerek közül. Ez némileg visszaszorította az orvosi hatékonyságot vizsgáló kutatásokat, viszont a rekreációs használók száma megnövekedett. A fogyasztók érzékelték, hogy bizonyos fizikai tüneteket enyhít a szer. Ennek a híre a klinikai körökben is elterjedt 1970-ben

a drogproblémákkal foglalkozó rendelet (Comprehensive Drug Abuse Prevention and Control Act) aszerint különböztette meg az egyes kábítószereket, hogy milyen gyógyászati alkalmazásaik lehetnek, illetve milyen mértékben vezetnek káros használathoz. A marihuánát a heroinnal, a meszkalinnal és az LSD-vel együtt az I-es kategóriába sorolták be, s ezzel az orvosi alkalmazását is megtiltották. Ennek ellenére a kormány egyes betegek esetében engedélyezte a marihuána használatát egy különleges engedélyekhez kötött programban. Ideális esetben ez a program lehetőséget biztosított volna arra, hogy adatokat gyűjtsenek terápiás hatásokról. Állatokon és embereken végzett újabb kísérletek is arra mutatnak, hogy a marihuána és az egyes kannabinoidok is gyógyító hatásúak lehetnek. Az 1990-es évek elején, amikor AIDS-es betegek émelygés és étvágytalanság ellen marihuánát kezdtek el használni, a k ivételesen engedélyezett

alkalmazások száma exponenciálisan megnövekedett. Az Egészségügyi 26 Minisztérium 1992 márciusában hivatalosan lezárta a programot. 1996 őszére azonban Kalifornia és Arizona állam is engedélyt adott a szer gyógyászati alkalmazására. A többi államnak is legalább a felében történtek hasonló kezdeményezések. Az így hozott törvények azonban ütköztek a szövetségi törvénykezéssel. A kannabisz birtoklása tehát a szövetségi törvények megszegésének minősül, még akkor is, ha orvosi célra alkalmazzák. Az ezzel járó veszélyek ellenére a marihuánát elég gyakran használják gyógyászati célokra. A kutatások folytatódtak, bár csak speciális körülmények között, és emberi résztvevők helyett a legtöbbször csak állatokkal dolgoznak. A marihuána pontos hatásait megállapítani nehéz és komplex feladat. A marihuánás cigaretta vagy a kannabinoidok előnyei vagy hátrányai különbözőek lehetnek, mivel a reakciók

egyénenként eltérőek. Azok a gyógyszerek, amelyek a betegek nagy részénél enyhülést okoznak, másoknál lehet, hogy semmilyen hatással nem járnak. Ezek az egyénre jellemző reakciók arra utalnak, hogy a betegek és orvosok csak egyéni alapon dönthetnek a kannabioidok hasznáról. Általában véve a kannabinoidok gyógykezelésében való alkalmazás ígéretesnek mutatkozik, de mindenképpen további kutatást igényel. Sok beteg szerint a marihuánás cigaretta többféle előnnyel is jár a szájon keresztül fogyasztott THC- hez képest. A füstben bevitt részecskék hatását hamarabb megérzik, s ennek megfelelően az adagot is úgy tudják változtatni, hogy a mellékhatások a minimálisra csökkenjenek. Mivel azonban a marihuána ma I-es kategóriájú kábítószernek számít, gyógyhatásait nehéz kutatni. A legtöbb hivatalos vizsgálatban dronabinolt, egy tabletta formájában adható szintetikus THC -t alkalmaznak. A kannabinoidok gyógyhatásával

kapcsolatban néhány egyértelmű eredmény is született. A THC jól kimutathatóan csökkenti a szemnyomást, de az alternatív kezelésekkel is ugyanolyan jó eredményt lehet elérni. A marihuánás cigaretta és a szájon keresztül fogyasztott THC ugyanolyan hatékonyan enyhíti a fájdalmat, mint a kodeinhoz hasonló szokásos fájdalomcsillapítók. Mindkettő jól alkalmazható émelygés és hányinger ellen is A marihuána és a THC is serkenti a kemoterápiás kezelés alatt álló és az AIDS-es betegek étvágyát. Az étvágy növelése szempontjából a marihuánás cigaretta hatékonyabbnak mutatkozik, mint a szájon keresztül adagolt THC. Az újabb tudományos eredmények odáig vezettek, hogy 2001-ben Kanadában a kannabisz egyes formái legálissá váltak az erre felhatalmazott betegek számára (pl. fájdalomcsillapításra, gyógykezelés miatti hányinger kezelésére). Kanadában központilag ellenőrzött program keretében termesztenek cannabist, majd

ebből meghatározott módon állítanak elő az erre orvosilag rászorulóknak gyógyászati termékeket. Egy érdekes adat, hogy 2006 szeptemberében Kanadában mintegy 1492 ember kaphatott legálisan kannabiszt 27 gyógykészítményként, s 917 or vos rendelkezett az ehhez szükséges eszközökkel, felszereléssel (Ware 2006). III. A kábítószer fogyasztás és a függőség kapcsolata Mivel egy kábítószer-élvező sem született e szenvedély rabjának, ezért azt kívánom bemutatni, hogy a kábítószer-élvező életmód miként alakul ki az egyén életében. Öt stációt különböztetünk meg, melyek szoros kapcsolatban vannak egymással. Ezek az állomások egymásra épülnek, és ha nem sikerül e láncolatot megszakítani, biztos utat jelent a kábítószerélvező, ezáltal bűnöző életforma felé. Első lépcsőfok a tolerancia, melynek során a szedett drog hatása fiziológiai okok miatt csökken. Tehát, az azonos hatás elérése érdekében a

dózist emelni kell, vagy erősebb kábítószerre kell áttérni, esetleg más fogyasztási módra áttérni. A második lépcsőfok a megszokás, amikor is a fogyasztó tartósan szed egy szert, s annyira hozzászokik, hogy ha nem jut hozzá rendszeresen, hiányérzet alakul ki. Ezen a lépcsőfokon a megszokás a társadalmat nem, csak az egyént károsítja. A visszaélés a h armadik állomás. A Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet állásfoglalása alapján visszaélésnek minősül valamely drog egyszeri, többszöri, vagy állandó használata, amennyiben orvosi javaslat nélkül, vagy eltúlzott adagolással történik. Több vizsgálatot is végeztek, melyek során azt kívánták megtudni, hogy a fiatalokban miként alakulnak a drogvisszaélő szokások. A vizsgálatok három variánst mutattak ki: - a fiatal valamilyen alkalmon kapcsolatba kerül a kábítószerrel. Feldobott állapotba kerül, segítségre lenne szüksége, önkéntelenül is a kábítószerben

keresi és véli megtalálni a feszültséget feloldó lehetőséget. - Alkalmi kísérletezés egyedül, vagy csoportban, egy-egy szer alkalmi használata, majd a rendszeres visszaélést követően szükségletté válik a kábítószerek alkalmazása. - A harmadik variáns négy szakaszból áll. Az első szakaszban a kellemes hatások elérése érdekében kísérletezik a fiatal. A másikban túlnyomó részben kellemes élmények érik, egyre kevésbé figyel az óvatosságra. Ezt követően egyre gyarapodnak a kellemetlen hatások, a drogvágy és droghiány ismételten egyensúlyba kerül. Végül a leszokási, és visszaélési periódusok kezdik egymást váltani. Az utolsó pont ebből adódik, vagy a teljes gyógyulás, vagy a teljes vég. A három leggyakrabban előforduló variáció áttekintése után meg kell állapítani, hogy nem 28 lehet egyenlőségjelet tenni a droggal való visszaélés és narkománia közé. Ugyanis a felvázolt lehetőségek által

biztosított utakon nem kell feltétlenül – a próbálkozástól a végkifejletig – végigmenni a fogyasztónak, nem minden kísérletező jut el a narkomániáig. Vizsgálatokat folytattak arra tekintettel, hogy melyek azok az okok, a mik miatt a fiatalok a kábítószerrel vélnek problémát megoldani. Az alkoholhoz hasonlóan itt is a stressz, valamilyen súlyos lelki trauma, megrázkódtatás a leggyakoribb motiváló erő. De szerepet játszik még a munkahelyi elbocsátás, elhelyezkedési nehézségek, a társadalmi életbe történő beilleszkedési zavarok, társas- és partnerkapcsolatok hiánya. Mivel ezek a fiatalok nem érzik az életüket sikeresnek, nem kapnak pozitív visszajelzéseket, felfedezik, hogy a drogokkal csatlakozni tudnak egy inkompetens szubkultúrához. Vagyis a drogok igénybevételére való törekvésük azoknak a szociális kapcsolatoknak a tünetei és eredményei, amelyek egy adott társadalom tagjai között fennállnak. A negyedik lépcsőfok

az, amikor a kábítószer szenvedéllyé válik. Erős domináns vágy alakul ki bizonyos látszatértékek elérése iránt. Ez a vágy meghaladja a szokásos mértéket, és végül magára a fogyasztóra nézve önpusztítóan hat. Az ötödik, és egyben a l egjellegzetesebb állapot az, amikor kialakul a t ényleges függőség. A függőség kialakulása összetett jelenség, melyben összefonódik a fogyasztó személyisége, a társadalmi környezet és a kábítószer. A kábítószer-fogyasztás kialakulásában öt tényező játszik fontos szerepet: - Társtalanság: érdektelenné válik számára hozzátartozói sorsa, hiányzik az érzelmi kötődés, a bensőséges kapcsolat - Elidegenedés: a családtól, a hasonló korúaktól, az iskolától - Kapcsolati zavarok - Kudarcérzés: életét céltalannak tarja, talajvesztettnek érzi magát, önbecsülése egyre fogy - Azonosulási képtelenség: sem a család, sem a társadalom által nyújtott életmintákat nem

fogadja el, lelkivilágában belső ürességet érez (Jávor, 2001, Zinberg, 2005, Rácz, 2000). A kábítószer fogyasztás kialakulásának okának három hajlamosító csoportot különböztethetünk meg: társadalmi tényezők, pszichológiai tényezők és biológiai tényezők (Kapócs, Maár, Szabadka). 29 III. 1 Társadalmi tényezők A társadalmi tényezők csoportja három részt foglal magába: A társadalmi környezet nagyon erős befolyással bír, hiszen a szociálisan és gazdaságilag leromlott helyzetű területeken élők között – ahol a munkanélküliség és bűnözés is nagy arányú – a legmagasabb a kábítószer-élvezők aránya. Ezeken a helyeken a megélhetés egyik formája tiltott szerek kereskedelme, és fiatalok – más életcélt nem látva maguk előtt – könnyen kapcsolatba kerülnek a kábítószerekkel akár fogyasztóként, akár kereskedőként. A kortársak, barátok csoportja szintén nagyon fontos hajlamosító tényező, hiszen

a fiatal azonosulni kíván csoportjának szokásaival. Bizonyos baráti társaságokban a kábítószer fogyasztás a közösségbe történő „beavatási szertartás” részeként funkcionál, vagy a drogok használatával azt kívánják bizonyítani, hogy ők már elérték a felnőtt kort. Más esetekben a csoport motiváció ideológiai jellegűvé válik, mellyel a társadalommal és annak normáival való szembefordulást kívánják demonstrálni. A család a s úlyos eseteket vizsgálva a k utatók a k ábítószer-élvezők közel egynegyedénél a szülők túlzott engedékenységével, vagy éppen szigorúságával magyarázták a fiatalnak azt a lépését, hogy a droghoz fordult. A megrögzött narkománoknak több mint a fele arról számolt be, hogy a családja és az ő kapcsolatában nehézségek vannak, és a magánéletükben, valamint szakmai munkájukban kilátástalannak látják életüket. A kábítószeres fiatalok családjait tanulmányozva több

jellegzetességet találunk: az erőszakos apatípus, de az anya irányítása alatt lévő élettárs. Ezekben a családokban az anya túlzottan szereti gyermekét, mindennel ellátja, kényezteti, míg az apa minden hibát súlyosan megtorol, ezt követően az anya reakciója az ismételt pártfogásba vétel, a pozícióját ezzel aláásva. A másik apatípus az akaratgyenge, az anya teljes befolyása és ellenőrzése alatt lévő apa. A családon belüli erőviszonyok alapján a családi ügyekben a végső, döntő szó az anyáé Mindkét esetben az apák munkájukból adódóan, nemtörődömségből, vagy a családból való menekülés miatt sokat vannak távol a családtól. Ezekben a családokban, amíg az apák a fiaik bizalmát elvesztik, addig a lányokét nem, velük fenn tudják tartani a szeretetteljes kapcsolatot. Ezzel szemben az anya és a fiú kapcsolatban az érzelmi összetartozás igen erős. E helyzet fenntartásáért az anya mindenre képe, a fiú pedig

nagyon ragaszkodik anyjához, még saját családalapítása után is. A fiú a szocializáció egy pontján a sajátos egyéniségének kialakulása során értelmi téren elutasítja az anyától való függést, míg érzelmi síkon továbbra is igényli. Az ebben az időszakban a droghoz nyúló fiúk a szer által szeretnék érezni azt, hogy függetlenek, de egyúttal az érzelmi biztonság illúzióját is meg kívánják őrizni. Ha a családon belüli harmonikus anya – apa - gyermek kapcsolatrendszerben a 30 stabilitás meginog, a fiatal úgy próbál viselkedni, hogy a központba ő kerüljön. Elkezdhet narkózni, vagy ha már próbálkozott vele, akkor rendszeressé válik, vagy túladagolja. Ezzel eléri, hogy a szülőket ez sokkolja, a családon belüli eredeti konfliktus háttérbe szorul, és ha időlegesen is, de a családi egyensúly helyreáll (Kapócs),(Demetrovics, 2007). III.2 Pszichológiai tényezők A pszichológiai tényezők közé az alábbi pontok

tartoznak: - Személyiségjegyek: kialakulatlan, bizonytalan érzelmi világ, gyenge kudarctűrő képesség, emocionális instabilitás, konfliktusok a szülőkkel, saját érzelmi állapot tolmácsolásának és értelmezésének gyengesége. - Személyiségzavarok: a bizonytalan interperszonális kapcsolatok miatt a hiperidealizálás és a teljes elutasítás formájában mutatkozik meg a h angulati instabilitás és impulzivitás. A nem megfelelő szülői magatartásra, a csecsemő és gyerekorra vezethető vissza a személyiségzavar, melyet a fentieken kívül az ismétlődő belső üresség és az unalomérzet, az indulatok nehéz kezelhetőség és az önazonosulási zavarok jellemeznek. - Mentális zavarok, melyek közül a krónikus vagy akut szorongásos zavarok és a hangulati instabilitásból adódó zavarok a legfontosabbak a drogfüggő életmód kialakulásánál. Ezek fő jellemzője a depresszió, melynek során a szorongás, kedvtelenség, közöny,

fáradékonyság, alvászavar tünetei jelentkeznek. A mentális zavarok önmagában senkit nem hajlamosítanak a kábítószerfüggő életmódra, de főként a fiatalok hajlamosak arra, hogy ha már megtapasztaltak bizonyos drogokat, és az enyhítette szenvedésüket, akkor megvan a veszélye annak, hogy nagyobb rosszullét esetén ismételten élni fog vele. És ettől a ponttól már csak egy rövid út vezet a valódi megszokáshoz, függőséghez, amikor rosszullét nélkül is keresni fogja a drog társaságát (Kapócs, Maár, Szabadka). III.3 Biológiai tényezők A drog iránti fogékonyság tekintetében a z egyének között meglévő genetikai különbségeket eddig csak ikervizsgálatok bizonyították alkoholfüggők egypetéjű gyermekeiknél, mely szerint az alkoholista szülő gyerekei 25%-ban válnak maguk is alkoholistává attól függetlenül, hogy alkoholista vagy nem alkoholista nevelőszülők mellett nőnek fel. ennek nyomán lehetségesnek tűnik,

hogy bizonyos egyének örökletes adottságaik következtében nagyobb mértékben veszélyeztetettek a drogok vonatkozásában, mint mások (Rácz, 2000). 31 III.4 A drog, set, setting triád, a kontrollált drogfogyasztás elmélete Zinberg részben a vietnami tapasztalatok, részben a 60- as évek pszichedelikumhasználatát tanulmányozva, nagyrészt pedig saját, kontrollált kannabisz-, pszichedelikum- és heroinhasználókkal végzett kvalitatív vizsgálatai alapján már a 70-es évek végén felismerte, hogy mind a szerhasználat elkezdésében, mind pedig a szerhasználati stílus kialakulásában a konkrét szer farmakológiai hatása és az egyén személyisége (set) mellett a környezet (setting) alapvető szerepet játszik. Arra a következtetésre jutott, hogy a környezet az, amely szociális szankciókon és rituálékon keresztül a kontrollált szerhasználatot biztosítani képes. Minden drog használatához értékek, használati és viselkedési szabályok

kapcsolódnak. Ezek a szabályok informálisan léteznek a csoportban, mint közös értékek arról, hogy fogyasztásukkor „tartsuk mértéket”, „ne vezessünk beszívva” „ne szívjunk marihuánát, amíg elalszik a gyerek”. A szer használatával kapcsolatos viselkedést informális, szociális rituálék szabályozzák, beszerzésének, használatának módját, helyszínének és helyzetének megválasztását, a k ellemetlen hatások megelőzésének lehetőségeit írják elő és tanítják meg (Sárosi, Takács, 2005). Zinberg (2005) kontrollált ópiáthasználók között olyan szociális szankciót és rituálét talált, mint a gyakori használat elítélése a használati gyakoriság szigorú korlátozása mellett, vagy pszichedelikumok kontrollált használóinál ezen felül a meghatározott és biztonságos helyszín és időpont, a megfelelő társak és kísérők megválasztása. A szociális szabályok felkészítenek a p otenciális veszélyekre

is (marihuánát használók, például, rituálisan körbeadják a cigarettát, így először egy kis adagot szívnak, hogy meggyőződjenek a szer erősségéről, így képesek befolyásolni az elszállás mértékét). A szankciók a nem „drogos” kapcsolatok és nem droggal kapcsolatos viselkedés fenntartásáért is felelnek, valamint a különböző egyéb elfoglaltságok és kötelességek vagy a munka fenntartásáért (például hétvégére korlátozott szerhasználat). Zinberg (2005) a kontrollált ópiáthasználókkal végzett kvalitatív vizsgálatai alapján rendkívül szignifikáns különbséget talált abban, hogy fogyasztás nélkül tartanak e maguknál drogot. A kontrollált alanyok jelentős százaléka képes tartózkodni a fogyasztástól, míg a szenvedélyes fogyasztók nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Sokkal kevesebb kontrollált alany használt más típusú drogot szenvedélyesen, mint a szenvedélyesek. A vizsgálatok fényében kiderült,

hogy a kontrollált alanyok sokkal mértékletesebben fogyasztották a drogot és sokkal kevesebb káros következményről számoltak be. A kontrollált alanyok egy negatív élmény után nagyobb valószínűséggel foganatosítottak újabb óvintézkedéseket, szankciókat, 32 vagy függesztették fel egy időre a fogyasztást, míg a szenvedélyesek olyan szabályokat fogalmaznak meg, melyek nem kontrollálják, hanem inkább ellenkezőleg, fenntartják, támogatják a fogyasztást. A másik fontos eredmény az aktuális funkcionalizálással kapcsolatos. A kontrollált fogyasztók szignifikánsan nagyobb része dolgozott teljes munkaidőben és saját megítélése szerint jól végezte munkáját. A függők kivétel nélkül a hierarchia csúcsán helyezték el a d rogfogyasztást, míg a kontrollált alanyok számára fontos volt az a szankció, hogy a fogyasztás nem lehet a hierarchia csúcsán. A kontrollált fogyasztók szociális szabályai szankciói igyekeznek

megfelelő keretek közé szorítani a használatot, ahol sohasem jelenhet meg a használat fölötti kontroll elvesztése, nem történhet meg, hogy a tanulás, munka, vagy a szórakozás színvonala romoljon valamint kapcsolati életük szinten tartására törekednek. Droghasználat és személyiségdimenziók Még egy kutatást kívánok bemutatni, mely a dolgozatom témájához kapcsolódik és hazai mintán végezték. Demetrovics Zsolt (2007) kutatása során különböző típusú szerhasználókat – opiátfüggőket, stimulánshasználókat és kannabiszhasználókat - különített el, személyiségdimenziók és családi jellemzők mentén. Ahogyan a többi csoportnál a kannabiszhasználó csoport esetében is a minimum 2 évre visszatekintő alkalmi vagy rendszeres típusú szer használat volt a b ekerülés kritérium. Mérőeszközök a drogkarriert, kezelési karriert feltáró kérdőívek, valamint a személyiségműködéséről, a személy hangulati,

elégedettségi jellemzőiről képet adó tesztek (többek között S-CPI), melyet a szülők jellemzésére alkalmas kérdőívek egészítettek ki. A kannabisz - használó csoport és a kontrollcsoport összehasonlításánál a szülői dimenzió mentén a kannabisz- használó személyek anyjukat versengőbbnek, narcisztikusabbnak, apjukat pedig kevésbé irányíthatónak, függőnek látták. A személyiségváltózok vizsgálatában a kannabisz-fogyasztókat kevésbé jó közérzet, alacsonyabb szocializáltság és szintén alacsonyabb szintű kitartás, ugyanakkor nagyobb mértékű empátia és társas monitorozási készség, magasabb élménykeresés, gátlásoldás és az unalmas, monoton helyzetek rosszabb elviselése jellemzi, mint a kontroll személyeket. 33 VIZSGÁLAT LEÍRÁSA I. A vizsgálat kérdésfeltevései A fentiek alapján megismerhettük az ipari kannabisz történelmét, gyógyászati alkalmazásait és a hatásmechanizmusát. Részletesen taglaltam

a marihuána és a függőség viszonyát, valamint azon hajlamosító tényezőket, melyek a drog rendszeres használatához vezetnek. Legvégül pedig kitértem a s zemélyiség és a d roghasználat összefüggéseire. Megismerhettük a legfontosabb kutatásokat és definíciókat a kannabiszhasználat területén. Láthattuk, hogy a legtöbb nemzetközi kutatás a kannabisz teljesítményre mért hatásaival (emlékezet, számolás, olvasás), valamint a kannabisz és a szkizofrénia közötti összefüggésekkel foglalkozott. Magyarországon mért vizsgálatok közül kiemeltem Demetrovics Zsolt kutatását, aki többek között marihuána-fogyasztók személyiségdimenzióit is nézte, s amely így támaszul szolgált az én anyagomnak. A résztvevőkkel készített interjúk nem csupán a fogyasztással kapcsolatos kérdésekről adtak számot, hanem egy összetettebb képet kaptam minden egyes vizsgálati alanyról. A vizsgálat kérdésfeltevése így olykor spontán

kibővült az interjúk alkalmával, s választ is adhatnak egy –egy fentebb említett kutatás által felvetődött kérdésre. A szakirodalom ismeretében fontos kérdésnek bizonyult az elsődleges szociális háttér ismerete. Milyen családi környezetből kerülnek ki a vizsgálati alanyok, milyen a kapcsolatuk a családtagjaikkal. Továbbá van –e kiegyensúlyozott párkapcsolatuk, milyen iskolázottsággal rendelkeznek. Rendelkeznek-e hosszabb távú szakmai és magánéleti tervvel? Fontosnak találtam tisztázni az egyéb droghasználattal kapcsolatos ismeretüket is, kíváncsi voltam, vajon hány résztvevőnél követte a kemény drogok használata vagy kipróbálása a marihuánát, illetve fordítva. Természetesen a marihuána használattal kapcsolatos kérdésekre is választ kaptam, mint például, miért, mikor, hogyan próbálták ki, mikor tértek át rendszeres használatra, mi történt akkor az életükben. A kérdésekre kapott válaszok mind komplexebbé

teszik a kutatást, s talán olyan kérdéseket is sikerült tisztázni, amelyek új ismerettel szolgálnak. Szakdolgozatom témája - a személyiségjegyek összehasonlítása a rendszeres és alkalmi marihuána-fogyasztóknál - abból indult ki, hogy a rendszeres használók rendelkeznek több olyan személyiségjeggyel, mely a rendszeres használatot fenntartja ellentétben az alkalmi használókkal szemben. Így nem csupán a s zenzoros élménykeresés, motiváció, kreativitás személyiségdimenziókat kerestem, hanem a megküzdéssel, elfojtással, agresszióval kapcsolatos jegyeket is. 34 II. A vizsgálat célja A vizsgálat célja elsősorban annak megállapítása, hogy a rendszeres és az alkalmi marihuána –fogyasztók személyiségjegyei összehasonításában mutatkozik-e szignifikáns különbség. Vajon milyen fokú eltérések lesznek tapasztalhatók a szociális fellépés, önelfogadás, felelősségtudat, teljesítmény, flexibilitás, szorongás,

elfojtás, agresszió terén; beszélhetünk-e személyiség változásról, s ha igen milyen mértékben tér el a két csoport? III. Hipotézisek (1) A rendszeres és alkalmi marihuána-fogyasztók személyiség változóiban különbség mutatkozik. A CPI teszt eredményeivel a vizsgálatban résztvevő csoportok autonómia igényére, szociális kompetenciáira, a felelősségtudat és a szocializáltság összefüggéseire, a szorongásra, a szabálykövetésre és az énerőre, önkontrollra szeretnék következtetni. (2) A BFI teszt extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi instabilitás és nyitottság dimenzióiban szignifikáns eltérés mutatkozik a rendszeres és alkalmi marihuána-fogyasztók eredményeiben. (3) A Rorschach – teszttel felvett jegyzőkönyvekben az alkalmi és rendszeres marihuána-fogyasztók személyiségének rejtett mintázatait keresem. A jegyzőkönyvek elemzése során megnézem, hogyan mutatkozik meg a konformizmus, az

autoritással való viszony és a személyiség megküzdésre vonatkozó intrapszichés tartalékaik olyan különleges reakciók mentén, mint például az ütközések, verbalizmusok és infantilis reakciók. A két mintában összegzett tartalmak összehasonlításakor kitérek a szorongást implikáló tartalmak vizsgálatára (Szörny, Felhő, Füst, Vér, Tűz). Feltételezem, hogy a r endszeres fogyasztók szorongóbbak, agresszív indulati vágyaikat jobban elfojtják. Emellett van-e különbség viselkedéses sztereotípiák terén? A vulger válaszok a viselkedés szabályozottságára, a személy szabálykövető magatartására utalnak. A V1, V2, V3 válaszok összehasonlításakor arra szeretnék választ kapni, hogy van-e különbség a két csoport között a társadalmi normáknak való megfelelésben, a szabálykövetésben? Az alkalmi marihuána –fogyasztók szabálykövetőbbek? 35 IV. Módszer A vizsgálat folyamán három fő módszerrel, a (1.) kérdőíves

tesztekkel (CPI és BFI) a (2.) projektív teszttel és (3) irányított, mély interjú módszerével dolgoztam 1. A CPI tesztet Harrison Gough 1948 és 1957 köz ött dolgozta ki, magyarországi adaptációját az ELTE Általános Pszichológia Tanszéken végezték el. A teszt célkitűzése a társas magatartást szabályozó tulajdonságok tudományos igényű kategorizálása és értelmezése, valamint egy olyan tudományosan hitelesített mérőeszköz készítése, amely a mindennapokban kikristályosodott emberismereti kategóriák és tulajdonság dimenziók mentén vizsgálja az individuális különbségeket. Szerkesztésének elméleti alapját a vonáselmélet adja, mely szerint a személyiség olyan konzisztens tulajdonságokkal rendelkezik, melyek vezetik, irányítják, motiválják az alkalmazkodás különböző formáit. Alapkoncepciója, hogy a személyiség azonos dimenziók mentén szerveződik, és az egyének közötti különbségek a dimenziók eltérő

fejlettségéből adódik. Ez profilként felrajzolható, és minél több adott tartományba eső érzésről, szokásról, magatartásbeli megnyilvánulásról számol be az egyén, az a vonás nála annál kifejezettebb, így viselkedésirányító funkciója is erőteljesebb. A teszt készítői négy skálacsoportot és ezen belül 18 alskálát alakítottak ki. I. skálacsoport: Interperszonális hatékonyság, kiegyensúlyozottság, szociális ügyesség és önbizalom mutatói. Dominancia Tájékoztat, hogy az egyén interperszonális kapcsolataiban törekszik-e a dominanciára. Státusz elérésére való A személy rendelkezik-e olyan adottságokkal, tulajdonságokkal, képesség amely segítségével a közösségekben vezető pozícióra tehet szert. Szociabilitás A közösségbe való hatékony beilleszkedés, és a közösségi normák iránti érzékenység mérésére szolgáló alskála. Szociális fellépés A szociális kapcsolatokban jelentkező önbizalom

és határozott fellépés mértékét azonosítja. Önelfogadás Önismeretet és önértékelést mérő alskála. Jó közérzet Azonosítja, hogy a személy mennyire tudja minimalizálni az aggodalmait, és elaborálja pszichés feszültségeit. Szorongás Bizonytalan, aggodalmaskodó, kiegyensúlyozatlan személyek azonosítására szolgál. A szorongásra való hajlam mutatkozhat 36 meg. II. skálacsoport: szocializáltság, szociális érettség, felelősségérzet és a személyiség értékrendszerének mutatói Felelősségtudat A lelkiismeretes, felelősségteljes emberek azonosítására szolgál. Szocializáltság Szociális érettség és a felettes-én funkciók azonosítása. Önkontroll Azonosítja mennyire sikerül a viselkedés hatékony szabályozása, indulatok racionális ellenőrzése. Tolerancia Egyéni és közösségi érdekek egyensúlya, a szociális interakcióban keletkező feszültségek tolerálása, elaborálása. Jó benyomás

keltés Azokat a személyeket azonosítja, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogyan reagálnak rájuk mások. Közösségiesség Arra ad választ, hogy a kitöltő személy mennyire felel meg a kérdőívben felállított átlagelvárásoknak. III. skálacsoport: teljesítmény motivációs hátterének és az intellektuális hatékonyság mutatói Teljesítmény Teljesítménymotivált személyek azonosítására tett kísérlet, konformizmus útján amely arra utal, hogy teljesítmény extrinsic motiváció hatására alakul ki. „A feladatteljesítő” Teljesítmény Intrinsic motiváció által teljesítő személyeket azonosítja. „A függetlenség útján kreatív”. Intellektuális Intellektuálisan hatékony, szellemi erőfeszítések értékelését hatékonyság megmutató alskála. IV. skálacsoport: érdeklődés irányultságának, és az intellektus jellemzőinek mutatói Pszichológiai érzék Megmutatja, hogy a vizsgált személy

milyen érzékenyen hangolódik rá mások pszichikai állapotaira. Empátia Megmutatja a másik személyre vonatkozó megértési hajlamot, érzelmi rezonanciát, empátiás beleélést. Flexibilitás Megmutatja az alkalmazkodási képesség fejlettségét. Nőiesség Megmutatja az érdeklődés feminin vagy maszkulin jellegét. Az alskálából kialakított négy faktor a vizsgált személy esetében a stabilitás emocionalitás, az extraverzió - introverzió, a konvencionalitás és a függetlenség - eredetiség 37 dimenzióiról ad felvilágosítást. A „Big Five” személyiségdimenziók mentén a teszt felvilágosítást ad a személy Szociális hatékonyságának irányáról (BF1), a Szeretet (BF2), a Lelkiismeretesség (BF3) az Emcionális kontroll (BF4) és az Intellektus (BF5) dimenzióinak alakulásáról. A BFI (Big Five Inventory) személyiségteszt a Big Five tesztek öt alapdimenzióján alapszik, elnevezésükben azonban kissé eltérnek: ezek az

Extraverzió, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Nyitottság, Érzelmi Stabilitás - Instabilitás (=Neuroticizmus). 2. Hermann Rorschach 1910-ben dolgozta ki és 1921-ben tette közzé foltértelmezési próbáját. Az általa kialakított vizsgálat lényege a meghatározott jelentés nélküli foltoknak hasonlósági alapon történő jelentésadása. A Rorschach-tesztben öt oszlopban 274 j el segítségével kódolható a jelentésadási folyamat, amely alapján a mutatókat számszerűsítve értelmezhetővé válik a felvett tesztanyag. A jelek megfelelnek valami pszichológiai történésnek akár a p ercepcióban, akár a k épzetáramlásban, amelyet klinikai tapasztalatok és statisztikai adatok alapján azonosítottak. Az első oszlop a jelentésadás első fázisát tartalmazza, a vizsgálati személy melyik részletet ragadja meg a j elentésadási folyamat során, és a s zemlélet kiterjesztése kódolható. Csoportosítás után meghatározható a felfogótípus,

amely a személyiség globális vázlata, támpontot nyújt az életvezetés szabályosságának, a v iselkedés energetikai szabályozásának, alkalmazkodóképességnek, az elaborációs képesség megítéléséhez. A második oszlop jelölésekor a választ meghatározó formai jegyek, ingerkvalitások jelölése történik. A jelentésadás során a bemutatott tábla formai vagy árnyékolási tulajdonságai szabják meg a jelentést. A jelölés alapján számított mutatók közül az első az F%, amely mentális kontrollról, a percepció valóságvezérlésről tájékozat. További mutatók az Élménytípus (ÉT), amely a manifeszt személyiségképről tájékoztat, a Másodlagos Formula (MF), amely a s zándékról. Mérei Ferenc megfogalmazásában az ÉT a s zemély viszonyulás képlete, az MF pedig a vágyképlete. Az első és második oszlop alapján számított Indulati Típus (IT) megadja a személy indulati energiákat. A fehérrészlet válaszok és az

árnyékolásválaszok arányából alakuló agresszív feszültség és az ezt követő szorongás összefüggéseire ad értelmezési támpontot. A harmadik oszlopban kerül sor a tartalmi körök jelölésére. Ez egyfelől tájékoztat arról, hogy a v izsgált személy képzetáramlása mennyire rugalmas vagy egyhangú, egyes választípusok milyen gyakran bukkannak fel, mely utal a preferált tudattartalomra. A tartalmi válaszok értelmezésekor a legjellemezőbb pszichés mechanizmus az áttétel, amelynek 38 értelmezési mélysége különböző lehet. A tartalmi körökből számított mutatók, az emberválaszok, az állatválaszok és tárgyi válaszokból számított mutatók. Az M% (emberválaszok aránya) megmutatja, az emberekhez való viszonyt, emberi dolgok iránti érdeklődést, önismereti igényt. A T% a v iselkedés sztereotípiáiról, a v iselkedéses fékek rigiditásáról ad felvilágosítást, az Obj% az érdeklődésről, ambíciókról, a munkához

való odafordulásról tájékoztat. A negyedik oszlop a vulger-válaszok helye, azt mutatja meg, hogy a vizsgálati személy a statisztikai áltaghoz képest mennyire tudja felfedezni az adott kultúrkör konvencionális válaszait, vagy mennyire ad az átlagostól gyökeresen eltérő, originális válaszokat. A vulger mutatókból számított V% a konformizmus, a viselkedés szabályozottságának mutatója. Az ötödik oszlopban jelölendők a különleges reakciók, melyek valóságos pszichikus folyamatot rögzítenek, modellreakciók, hogyan viselkedhet a v izsgált személy a vizsgálati helyzeten kívül, és jellemzik a jellegzetes észlelési és gondolkodásmódját. A személy nem értelmezi a foltot, hanem leírja vagy szubjektív észrevételeket fűz hozzá. Főbb kategóriái: - Jelentésadási tudat: a jelentésadás során a nappali ábrándozáshoz hasonló képszövögetés zajlik, de a vizsgálati személyt elbizonytalanítja a kép többértelmű

jellege. A jelentésadást önmagán kívülinek tekinti, ahol az a feladata, hogy a megfelelő jelentést azonosítsa. Értelmezésével a vizsgált személy realitásérzékére szerezhető értékes támpont. - Elakadások: modellreakció, amely a laza képzeltáramlás elakadására vonatkozik. A kellemetlenül felbukkanó élményanyag kizökkenti a vizsgálati személyt és a jelentésadás gátlás alá kerül. - Leírások: a jelentésadás során a folt formai jellemzőit ragadja meg, de nem ad hozzá tartalmat. A jegyzőkönyvek értelmezése során a viselkedési és gondolkodási óvatosságára, a tartalmatlansággal való eltávolításra, disszimulációs törekvésre ad felvilágosítást. - Tapadási reakciók: az értelmi működés merevségére, az ismétléssel történő biztonságkeresésre utal. A foltok által kiváltott feszültséget sem feldolgozni, sem feloldani nem tudja. - Infantilis reakciók: gyermekekre jellemző jegyek, amelyek felnőtt

korban is megmaradnak, és a magatartásban közvetlen vágyteljesítésre utalnak. Értelmezése során jelenthet hangulati érzelmi labilitást, vagy szemléleti rugalmasságot, a gyermeki gondolkodás fokozott utalási készségét. 39 - Verbalizmusok: a jelentésadás megfogalmazás sajátosságait jelenti, amely arra utal, hogy a vizsgálati személy a sok beszéddel kitér a feladat elől. Klinikai értelmezésben csökkent valóságfunkcióra utal. - Paramnéziák: az emlékezet működési élményének eltolódásai a működéséi élményének rovására. - Rejtett determinánsok: a valóságfunkciók romlását jelzi azáltal, hogy véletlenszerű támpontok szerepe megnő a jelentésadásban. - Szenzoros projekciók: a jelentésadás során az emléket olyan érzékletesen éli meg, mintha külső ingert észlelne. A B válaszok mellett értelmezve az alkotókészségre ad támpontokat. - Elaborációk: a személy a foltok elmosódottságával kiváltott

indulati reakciókat alá rendelni az értelmi fékeknek. A teljesítményigény és az akarati erőfeszítés megítélésére kapható információ. - Paradox reakciók: olyan modellreakciók, amelyek a vizsgált személy adott helyzethez képest tanúsított inadekvát viselkedési tendenciáira utal. - Dezorientációk: ezek a reakciók arra utalnak, hogy a v izsgálati személy tájékozódása labilis, a valóságérzék romlását jelzi. - Defekt reakciók: olyan jelentést ad a f oltnak, amely a p usztulás romlás képzetét tartalmazza. A testi megbetegedésektől való félelmeket és a ráépülő szorongásokat jelenti az értelmezés során. - Szexuális tartalmak: egyfelől a libidó-megszállás folyamatára vonatkozik, így a regresszió mélységére utal, másfelől az orgasztikus képesség, szexuális kielégülés feltételrendszerére tartalmaz utalásokat. - Egyéb különleges reakciók A Rorschach jegyzőkönyvek fontos értelmezési támpontja a f

elhasznált 10 tábla statisztikailag azonosított felszólító jellege. I. tábla – Bemutatkozás II. tábla – Érzelem és szexualitás viszonya III. tábla – Szkizoid tünetképződés, önismereti konfliktus, jó önismeret mellett a személy interperszonális helyzetére és szociabilitására is utalhat. IV. tábla – Apához, autoritáshoz való viszony V tábla – Racionalitás VI. tábla – Én viszonya a szexualitáshoz VII. tábla – Anyához, nőiességhez való viszony 40 VIII. tábla – Érzelmi alkalmazkodás, környezethez való reális alkalmazkodás IX. tábla – Képesség, erőfeszítés a tehetség mozgósítására X. tábla - Élettér kiaknázásának lehetősége, jövő A felsorolt felszólító jelleg szerinti értelmezés segít abban, hogy a tartalmak és különleges reakciók segítségével a személyiség rejtett problémája felismerhetővé váljon. 3. A fél-strukturált interjúban először a vizsgálati alany iskolai

végzettségével, foglalkozásával kapcsolatos kérdéseket tettem fel. Következő kérdéskör a családi háttér, hangsúlyozva a családtagokkal való kapcsolat, rájuk bízva, hogy ki az, akit ők kiemelnek, s szívesen beszélnek is róla. Ide vonatkozó kérdés: fontos esemény a család életében, s itt általában szó esett az addig nem szívesen említett témákról is, mint például haláleset a családban. Ezután a párkapcsolataikról kérdeztem őket, itt is a résztvevőkre bízva, hogy mi az amit megosztanak velem, majd a baráti kapcsolataikról (mit tartanak fontosnak egy kapcsolatban, legyen az baráti, párkapcsolati, vagy akár családi). Az utolsó nagy témacsoport a marihuána-fogyasztással kapcsolatos kérdések voltak. Minden vizsgálati alanyt megkértem, hogy a legelső használattól kezdve mesélje el a mai napig tartó marihuána-használati szokásait. Különös figyelmet szentelve egyéb drogok múltbéli használatára, a

marihuánafogyasztás rendszerességére, s milyen használati időszakok követték egymást A rendszeres fogyasztóknál az a p ont tisztátázása, hogy mikor tértek át a rendszeres használatra. Kértem őket, hogy próbálják megválaszolni a szerhasználat melletti elköteleződés miértjét. Mit gondolnak arról, hogy miben segíti vagy hátráltatja őket a fűhasználat, akár a munkájukban, akár a magánéletükben. Befolyásolja- e a kapcsolataikat, egyedül vagy társaságban füveznek –e szívesebben. Legvégül abbaszeretnék –e hagyni a szerhasználatot? Azt gondolom, ez egy nagyon részletes interjú, mely az elvégzett tesztekkel egy olyan kutatási irányvonal, mely a fogyasztók mélyebb megismerését teszi lehetővé. Ezzel nem a filmekből is már oly jól ismert lezüllött drogos csoport képe rajzolódik ki, hanem egy olyan társadalmi réteg, ami látszatra nem is különbözik az átlagembertől. Ha ettől elvonatkoztatunk, s nem a tűt látjuk egy

kannabiszt fogyasztó ember másik kezében, akkor jobban megérthetjük ezt a réteget. A jobb megértés közelebb hozhatja őket hozzánk, a közeledés pedig őket ahhoz, hogy beszéljenek róla, s segítséget kérjenek nem mint „drogos”, hanem mint „füves”. 41 V. Vizsgálati minta A vizsgálatban 21 alkalmi és 22 rendszeres marihuána-fogyasztó vett részt. A két csoportot aszerint különítettem el, hogy ki milyen rendszerességgel fogyaszt kannabiszt. Rendszeres fogyasztónak az számított, aki legalább hetente egyszer fogyasztja e s zert, alkalminak pedig az, aki 2 he tente nem gyakrabban, de legalább 2-3 havonta egyszer. Alapkritérium volt mindkét csoportnál, hogy más szerrel ne éljen rendszeresen, mint például heroin vagy a nyugtatók. Az alkohol, illetve cigaretta nem volt kizáró ok, de a túlzott alkoholfogyasztást már nem tolerálná a vizsgálat. Alapkritérium volt, hogy 20 éven felüli legyen a résztvevő, rendszeres fogyasztás ne

jellemezze 18 éves kora előtt, valamint, hogy legalább 2 éve fogyasztó legyen. Az előbbit azért tartottam fontos kritériumnak, mert mint az elméleti háttérben is utaltam rá a kamaszkori marihuána – fogyasztás nem csupán az agy normális fejlődését gátolhatja, hanem olyan személyiségbeli változásokat is okozhat, mely kihathat az egyén egész életére (Jávor, 2001). S mivel a kutatásom egyik legfontosabb alappillére, hogy egy olyan társadalmi réteg kis csoportját azonosítsuk, akik látszólag nem rendelkeznek problémás életvezetéssel, viszont annál több fogyasztói háttérrel. Természetesen az is döntő érv volt, hogy könnyebbnek bizonyult felnőttek beleegyezését kérni a tesztek eredményeinek a felhasználásához. Mivel már írtam dolgozatot a témában, így volt kiindulási pontom résztvevők megkeresése terén is. Ezeket az ismerősöket kerestem fel először, s kérdeztem meg őket, hogy részt vesznek –e ebben a nem is oly

rövid vizsgálatban. A további vizsgálati alanyok megkereséséhez az ő segítségüket kértem, így több mint a vizsgálati minta feléhez hólabda módszerrel jutottam el, ajánlások ajánlása révén. Közülük három személy nem jött el a megbeszélt időpontra és nem is jelentkezett többé. Egy résztvevő egy ismerősöm által felrakott internetes fórumon keresztül jelentkezett. S négy résztvevő, Rácz József által felajánlott segítséggel a Kék Pont Drogambulancia elterelős fiataljai közül került ki. A vizsgálatban 14 nő vett részt - hét –hét mindkét csoportban - és 29 f érfi, 15 a rendszeresben és 14 az alkalmi fogyasztói csoportban. Mindkét csoportban azonos az életkori eloszlás, mind férfiak és mind nők tekintetében. A tesztfelvétel időtartama legalább 2 órát vett igénybe, de legtöbbször három órát. Előfordult, hogy kettő ülés kellett a vizsgálat elvégzéséhez. A minta 80%-a helyszínen töltötte ki az összes

tesztet, 20% -ának felelt meg, hogy előre kitöltötte a CPI és BFI teszteket. Az interjút és a Rorschach tesztet mindenkinél személyesen vettem fel. Egy –két kivételtől eltekintve mindenki szívesen vett részt a vizsgálatban, s amit fel tudtam ajánlani a részvételükért, az a visszajelzés volt. 42 A kutatás gyakorlati része több mint fél évet kívánt. Ez annak volt köszönhető, hogy kevesen vállalták a személyes találkozót, s volt, aki a „nyilvánosságtól” félt. Azt tapasztaltam, hogy ők is rendelkeznek előítéletekkel a nem fogyasztók irányába, s sokan bizalmatlannak bizonyultak. Természetesen találkoztam ennek ellenkezőjével is, voltak, akik bizonyítási vágyból szerettek volna részt venni a vizsgálatban. Azonban motivációtól függetlenül mindkét csoport tagjai, akik hajlandóak voltak időt és energiát áldozni, megbízható és őszinte résztvevőknek tűntek. VI. Eredmények VI.1 Interjú Az interjúk alatt

megválaszolt kérdések leírásával kezdem a két csoport között megmutatkozó különbségek terén. Nem az interjúk elemzésére törekszem, csupán egy támpontot szeretnék adni a további két teszt eredményeinek a bemutatásához. A 22 rendszeres fogyasztóból 15 a férfi és 7 a nő, ebből 9-n 30 év felettiek (31, illetve 32 évesek), melyből csupán egy nő, a 25 és 30 év közöttiek 10-en szerepelnek (4 nő) és 3fő 20 és 25 év közötti, ebből ketten nők. A 21 alkalmi fogyasztó közé 14 férfi és szintén 7 rendszeres nő tartozik Itt a 30 év feletti 4 fő, melyből egy nő, 25 és 30 év közötti korosztályhoz 10fő (4 nő) és 7 fő (3 nő) tartozik a 20 és 25 év közötti korosztályhoz. Láthatjuk, hogy mindkét csoportban a legtöbben a 25 é s 30 é v korosztályhoz tartoznak, mely ellentmondhat annak a tézisnek, miszerint az ifjúság körében a legnépszerűbb a marihuána, bár a minta nem reprezentatív. Mindkét csoport tagjai

értelmiségi munkát végeznek, legtöbbjüknek van diplomája, akinek még nincs, jelenleg felsőoktatási intézménybe jár, vagy tervez járni. Páran kreatív, művészi pályán dolgoznak, mint például zenész, újságíró, kreatívos, rendezvényszervező, van, aki saját vállalkozását vezeti, s vannak, akik közalkalmazottak, illetve köztisztviselők. 30 % -uk már saját lakással rendelkezik, 10%-uk lakik a s züleikkel (a rendszeres és alkalmi fogyasztók azonos arányban). A rendszeres és alkalmi fogyasztók legtöbbje értelmiségi, teljes családban nőtt fel, s a mai napig jó kapcsolatban van családtagjaikkal. A vizsgálati személyek közül gyermekkorában kettő vesztette el édesapját és 4-üknél történt válás. Mindkét férfi (31 évesek), aki elvesztette édesapját rendszeres fogyasztó évek óta. Azok a r endszeres fogyasztók, akik párkapcsolatban élnek, általában a párjukkal együtt is füveznek, akik 43 általában nem

rendszeres fogyasztók, viszont tolerálják azt. Vannak olyan alkalmi fogyasztók, akik a párkapcsolat miatt tették alkalomszerűvé a fogyasztást és az ő párjuk egyáltalán nem vagy nagyon kevéssé tolerálja a fogyasztást. Előfordul, hogy egy fogyasztó (akár alkalmi, akár rendszeres) egy új párkapcsolat miatt válik azzá. A 25 év fölötti fogyasztók legtöbbje 7-8 éve élvezője a szernek, a 25 év alattiak, 4-5 éve, kortól függően. A rendszeres fogyasztók évek óta füveznek legalább egyszer hetente, ami alatt ritkán fordult elő szünet, az is legfeljebb egy vagy két hónapos időtartamú volt. Érdekes, hogy az alkalmi fogyasztók 50%-nak az életében volt rendszeres fogyasztási periódus, mely legalább egy évig (általában 2-3 évig) tartott. Viszont azok, akik sosem tartoztak a másik csoportba, a jövőben sem szándékoznak gyakrabban füvezni. Arra a kérdésre, hogy miért kezdtek el füvezni, kivétel nélkül a válasz az volt, hogy

kíváncsiságból és közösség hatására, s tisztában voltak a hatás következményeivel. Ugyan nem mindenkinek vált be az első alkalom, sőt rosszullét követte azt, ha nem is következő héten, de pár hónap elteltével újra kipróbálták a marihuánát. Ez kissé ellentmond az elméleti háttérben olvasható kutatásnak, miszerint, akinek először nem „ízlik”, nem fog többé hozzányúlni. A vizsgálati személyek legalább a fele említette az előbb említett hatást. Azt gondolom, ez figyelemfelkeltő, s okot adhat nagyobb óvatosságra, főként, ha serdülők drogprevenciójáról értekezünk. A legtöbb résztvevő tisztában van az elméleti háttérben is összegzett káros mellékhatásokkal, miszerint marihuána fogyasztás következményeként romlik a rövid távú memória, károsodik a tüdő füves cigaretta szívásakor (a megkérdezettek 30%-a nem dohányzik). Továbbá olykor depressziót, amotiváltságot, tompítottságot, „parát”,

pszichikai függőséget okoz. Tüneteknél a befordultságot, lustaságot, céltalanságot, vörös, bágyadt szemet, szomjúságot, izzadást, éhségérzetet, szájkiszáradást és nevetési kedvet említették. Mégis az előbb felsorolt negatív hatásokkal, tünetekkel szemben egy interjú alanyomat idézném, aki jól összefoglalja azokat a hatásokat, amiért mindkét csoport tagjai mégis élvezői e szernek: „Használata egy elvonatkoztatást jelent a való, hétköznapi élettől, egy olyan világot, életképet alakít ki az emberben, mely általában az életbeli haladást gátolhatja. Az ember az önmegismerésre fekteti a h angsúlyt, mely hasznos és szükséges, de lehet, hogy nem mindenféleképpen szükséges adott szituációkon belül. Nem vallom károsnak, de vannak emberek, akik nem teljes mértékben állnak készen a legbelső rejtélyeinek felismeréséhez, ezért a f elszínre jött gátlások és félelmek megoldására nem találnak válaszra. Őket

nagymértékben akadályozhatja életvitelükben Nem mindenkinek ajánlott. El kell fogadnunk, hogy félelmeink végigkísérik életünk Általa 44 vagyunk képesek küzdeni a jóért, a nyugalomért. Erőt a haladáshoz, s ha kell, pihenésre ösztönöz.” A legtöbben nem fogalmaztak ilyen fennkölten, de a példán keresztül érződik, hogy főként a rendszeres fogyasztóknál nem csupán egy péntek esti könnyed kikapcsolódás, hanem már egy kialakított életstílus szerves része. S ha ezt figyelembe veszem, az elméleti háttérben taglalt lelki függőség már súlyosabb következménynek tűnik az előbbi véleménykifejtés alapján, hiszen itt arról van szó, hogy az illető nem tudja nélküle elképzelni az életét és nincs is miért (effektíve az életvitelében (még) nem akadályozza). Az alkalmi fogyasztók rekreációs célból fogyasztják a kannabiszt, eseményhez kötik, (például koncertek, nyári fesztiválok) és kizárólag társaságban

szívnak, míg a rendszeres fogyasztók egyedül is szoktak füvezni. A rendszeres fogyasztók közül kevesebben isznak tömény alkoholt és kevesebbszer, mint az alkalmi csoportban szinte mindegyikük. Arra a kérdésre, hogy hátráltatja –e őket a füvezés a munkájukban kivétel nélkül azt válaszolták, hogy nem. A rendszeres csoportból 3-4 fő szokott munka közben is szívni, mert növeli a koncentrációsképességüket és kreatívabbá teszi őket. Elmondásaik alapján kapcsolataikat sem befolyásolja a füvezés. Bár itt megjegyezném, hogy a legtöbb rendszeres fogyasztó baráti köre fogyaszt valamilyen tudatmódosító szert. Családtagjaik a legtöbb résztvevőnél „sejtik” vagy tudják, de egy-egy vitánál senkinek sem volt nagyobb konfliktusa emiatt. Így mint a fentebb utaltam rá, a családi kapcsolataikon kívül mindenki rendelkezik baráti körrel. S végül megkérdeztem, hogy abbafogják –e hagyni a füvezést. A legtöbben azt válaszolták,

hogy ha az egészségük és élethelyzetük megkívánja, akkor igen. Az összes női megkérdezett azt válaszolta, hogy gyerekvállaláskor abbahagyja, s legfeljebb, ha felnőttek a gyerekek, akkor újra elszívnak egy-egy füves cigarettát. A férfiak közül is páran megemlítették a gyerekvállalást, mint kizáró okot a fogyasztáshoz. A közeljövőben senki nem szándékozik letenni a marihuánát. A legtöbben kontrollálva érzik a szerfogyasztást, főként az alkalmi fogyasztók, akik közül már sokan áttértek a rendszeresből a „kontrollált fogyasztók csoportjába”. Néhány rendszeres fogyasztó tartott néhány hetes szünetet, akár hónapokat is, de végül visszatértek a rendszeres használathoz. További érdekes adat, hogy a Kék Pont Drogambulancián négy megkérdezettből kettő rendszeres használó volt (ők idősebbek is, mint a másik kettő), s nem csak abbéli félelmükből szorították vissza a fogyasztást, nehogy komolyabb

„büntetést” rójanak rájuk, hanem az elvárás és segítő szándék a munkatársak felöl is segítette őket. Így mint a kérdésfeltevésben is 45 utaltam rá, a mélyebb megismerés, megértés, s közeledés eme drogcsoport felé segíthet nekik abban, hogy felvállalják a problémát, amit a marihuána-fogyasztás okozhat. A továbbiakban a CPI és Rorschach teszt eredményeivel foglalkozom részletesebben, mely arra enged következtetni, hogy bizonyos impulzusok, mint megküzdés, szorongás, elfojtás, agresszió rejtve maradnak. Így a marihuána-fogyasztás szólhat arról, hogy továbbra is rejtve legyen, mely által könnyebb együtt élni az elfojtással járó belső feszültséggel, illetve tompítsa az elfojtás okozta kitöréseket. VII.2 CPI teszt eredményeinek értelmezése A két csoportot független kétmintás t-próbával hasonlítottuk össze. A CPI teszt alskáláinak összehasonlításakor a legtöbb alskálán mutatkozott némi eltérés, de

tendenciaszintű eltérés az alábbi 8 skálán figyelhető meg. Rendszeres fogyasztók Alkalmi fogyasztók Átlag Szórás Átlag Szórás Dominancia (DO) 41.64 18.94 52 11.94 p<0,05 Szociabilitás (SY) 47.23 17.94 51.62 11.93 p<0,1 Szociális fellépés (SP) 52.18 14.16 56.43 10.27 p<0,1 Jó közérzet (WB) 44.23 15.12 49.86 11.43 0,34 Szorongás (AN) 47.14 13.77 43.52 7.639 p<0,05 Felelősségtudat (RE) 33.86 15.91 28.24 10.67 p<0,1 32 14.06 38 16.54 0,48 42.64 17.57 47.76 14.55 0,41 Önkontroll (SC) Énerő (ES) Az adatok értelmében úgy tűnik, az autoritásra, illetve a szociális kezdeményezőkészségre való hajlam inkább az alkalmi marihuána-fogyasztó csoport tagjait jellemzi. A rendszeres fogyasztók kevésbé dominálnak egy csoportban, szívesebben vetik alá magukat a közérdeknek, a döntéshozatalt átengedik az erre fogékonyabb személynek. Ez nem 46 jelenti azt, hogy a saját

érdekeik mellett nem állnak ki, de jellemzőbb rájuk, hogy egy társas helyzetben a döntéssel járó felelősséget szívesen átruházzák. A szociabilitás és a szociális fellépés skálán szintén alacsonyabb értéket mutatnak, mint az alkalmi fogyasztói csoport. láthatjuk, hogy a rendszeres fogyasztók nehezebben illeszkednek be egy új közösségbe, az új közösségi normákat nehezebben fogadják el. Új kapcsolatokra való igényük mérsékeltebb, inkább meglévő baráti kapcsolataikat ápolják. A szociális fellépés alatt azt értjük, hogy a személy harmóniára, kiegyensúlyozottságra törekszik és nagy szociális erőtérrel bír. Látható, hogy ezen skálánál is alacsonyabb érték mutatkozik a rendszeres marihuána-fogyasztóknál. A fent említett jellemzők nem azt jelentik, hogy nem társaságkedvelő személyek vagy egyáltalán nem kötnek új ismeretséget a rendszeres fogyasztók, csupán arra enged következtetni, hogy a már meglévő

kapcsolataikban jobban érzik magukat és jobban is tudnak érvényesülni. A ’jó közérzet’ skálán elért eredményekből arra következtetek, hogy a pszichés feszültségeiket az alkalmi fogyasztók jobban tudják elaborálni. S látszik a következő skála eredményein, a s zorongás skála értéknél, hogy itt a rendszeres fogyasztók magasabb pontszámot értek el, vagyis kiegyensúlyozatlanabbak, a szorongásra való hajlamuk erősebb, s mint ahogy láttuk az előbbi értéknél (WB) kevésbé tudják konstruktívan feldolgozni az azzal járó feszültséget. A következő skála a felelősségtudat, a lelkiismeretes, kapcsolataikban megbízható jegyeket tartalmazza, melyben a rendszeres fogyasztók mutatnak magasabb értéket. Mindamellett, hogy a rendszeres marihuána-fogyasztással együtt jár a felelőtlenségre való hajlammal, hiszen már fogyasztása is büntetendő, munkájukban és meglévő kapcsolataikban megbízhatónak bizonyulnak. Az önkontroll

pontértékei jelzik, hogy az alkalmi fogyasztók viselkedésük szabályozását hatékonyabban működtetik, illetve indulataik adekvát lekezelésére, feszültségszabályozásra. Itt is látható, hogy illeszkedik az eredmény az előbb skálán elértekkel, mint például a szorongás és énerő. A legutolsó skála, mely tendenciaszerű eltérést mutat, az énerő. A skála a fizikailag és pszichikailag egyaránt egészséges, kiegyensúlyozott, hatékony én-funkciókkal rendelkező személyeket azonosítja. A két csoport közül itt is a rendszeres fogyasztók értek el alacsonyabb értéket, mely visszaigazolja a fent leírtakat, miszerint a feszültségek és indulatok lekezelésére nem mindig állnak készen hatékony módszerek. A CPI teszt eredményeiből látható, hogy a legtöbb skálán az alkalmi fogyasztók jobb értékeket mutatnak. Összefoglalva az alkalmi marihuána-fogyasztókat a hatékonyabb pszichés elaboráció, így jobb közérzet, magasabb

szocializáltság és szintén magasabb szintű kitartás, ugyanakkor nagyobb mértékű társas monitorozási készség jellemzi, mint a rendszeres 47 marihuána –fogyasztókat. Szignifikáns eredmény két skálánál mutatkozott, a dominancia és szorongás alskálákon. A dominancia skálán a rendszeres fogyasztóknál figyelhető meg alacsonyabb érték, míg szorongás skálán az alkalmi fogyasztóknál. Ezek az eredmények jelenthetik azt is, hogy a személyek egy nagyon autoriter apa mellett nőttek fel, mely gátolta őket autoritásra való törekvésükben és hajlamosabbak egy alárendelői viszonyt előidézni, illetve apa rendszeres felügyeletét kellett nélkülözniük, ami viszont attól indukálta ezt az elfojtás, hogy nem volt egy autoriter személy, akitől eltanulhatták volna vezetőképességre nevelő attitűdöket. Mindez okozhat fogékonyságot egy olyan lelki függőséget okozó szerre, mint a marihuána, ahol szintén az egyén egy függőségi,

alárendelői kapcsolatot alakít ki. Ezt a Rorschach teszt IV. táblájára adott válaszok alátámaszthatják, melynek felszólító jellege az autoritásra való törekvés, az apával való viszony. A BFI teszt eredményeinek az összegzése Alkalmi fogyasztók Extraverzió Barátságosság Lelkiismeretesség Érzelmi instabilitás Nyitottság Rendszeres fogyasztók p érték 28,95 4,822 27,32 6,175 0,132 32,86 3,991 30,82 4,615 0,377 30,71 5,755 27,32 5,592 0,784 19,76 3,986 23,27 5,266 0,136 37 5,099 40,09 6,465 0,325 A független mintás t-próbával történő összehasonlítása azt az eredményt hozta, hogy nincs szignifikáns különbség egyik skálán sem. Mégis tekintsük végig a skálákon Az ’extraverzió’ dimenzió a szociabilis, domináns, közösségekbe könnyen és hatékonyan illeszkedő személyt azonosítja, aki érzékeny a közösségi normák iránt, kapcsolatalakításra való képességük fejlett. A táblázatban

megtekinthető, hogy a két csoport között itt van a legkisebb eltérés, a m agasabb pontszámot az alkalmi fogyasztók adták. Ez korrelál a CPI tesztnél is megmutatkozó szociabilitás és szociális fellépés alskálák eredményeivel, mely szerint a két csoport közül az alkalmi fogyasztók némileg fogékonyabbak az új közösségek megismerése és beilleszkedése iránt. Barátságosság dimenzióhoz a segítőkész, barátságos, együttműködő, érzelmileg nyitott személyek tartoznak, akik empátiás beleélés fejlettsége révén könnyen ráhangolódnak a másik érzelmi hangulatára és biztonságosan mozognak társas 48 térben. Itt már nagyobb eltérés tapasztalható az előbbi dimenzió eredményeihez képest, ahol ugyancsak az alkalmi fogyasztók mutatják a magasabb pontszámot. Lelkiismeretesség dimenzió a megbízható, felelősségteljes, társas kapcsolataikban megbízható egyént ismerteti, ahol szintén az alkalmi fogyasztók mutatják a

magasabb értéket. Az érzelmi instabilitás dimenzió egyik szélsőséges faktora a stabil, nyugodt, elégedett, kiegyensúlyozott személy, míg a másik feszült, szorongó, ideges, aggodalmaskodó és kiegyensúlyozatlan. Itt a magasabb érték azt jelenti, hogy a személy kevésbé nyugodt és kiegyensúlyozott, továbbá szorongóbb és idegesebb. Ennél a dimenziónál a rendszeres fogyasztók eredményei adták a m agasabb pontszámot, ami korrelál a C PI teszt szorongás alskálán mért értékével. Végül a nyitottság dimenzió az eredeti, képzeletdús, művészi és okos egyént azonosítja, ahol a rendszeres fogyasztóknál tapasztalható a magasabb pontszám. VII. 3 Rorschach teszt eredményeinek elemzése A jegyzőkönyvek felvételének átlagideje és a f eleleteinek az átlaga is a rendszeres marihuána-fogyasztóknál a m agasabb. A két csoport közül a legtöbb művész (trombitaművész, grafikus, festőművész, zenész), illetve kreatív munkát

végző személy (grafikus, kreatívos) a rendszeres fogyasztókhoz sorolandó, s ez válaszuk sokszínűségén és a táblára fordított időn is tapasztalhattam. A Rorschach tesztben tendenciaszerű és szignifikáns eltérések jelentkeztek Alkalmi fogyasztók Rendszeres fogyasztók Átlag Szórás Átlag Szórás G 8.095 3.575 10 5.64 F+ 18.86 8.175 24.36 Hd 0.05 0.2 0 0 p<0,05 0 0 0.18 0.5 p<0,05 Vér 0.67 0.96 0.23 0.5 p<0,05 Füst 0,19 0,4 0,04 0,23 p<0,05 Szikla 0,23 0,54 0,54 0,96 p<0,05 Jég 0,14 0,36 0,27 0,55 p<0,1 Térkép 0,24 0,44 0,68 1,13 p<0,05 Szcéna 0,52 1.03 0.36 0.58 p<0,05 Asszoc B 17.51 p<0,05 p<0,1 49 Absztrakt 0.38 1,16 0,09 0,42 p<0,05 Szakadék 0.09 0.3 0,27 0,93 p<0,1 Kő 0.33 0.57 0,13 0,35 p<0,05 Barlang 0.05 0.21 0.31 0.35 p<0,05 Amorf 0.23 0.43 0.1 0.29 p<0,05 0 0 0.1 0.3 p<0,05 Álarc III Az

eredmények értelmezése során a felfogó típusok és determinánsok közül a G, F+, Hd válaszok terén mutatkozik szignifikáns eltérés. A sok G válasz jelzi az eltolódást a valóság konkrét érzékletes vonatkozásaitól, amit a részletek rejthetnek magukban. A Hd pedig a szorongást, lehangoltságot jelzi. A G és az F+ esetében a r endszeres fogyasztók értek el magasabb értéket, mely a H d determinánsnál elért alacsonyabb érték mellett arra enged következtetni, hogy a rendszeres fogyasztók általában egy jól alkalmazható sémával lefedik a valóságot és nem foglalkoznak a mögötte rejlő részletekkel. Emellett az F+ a jól működő mentális szabályozást, rendezett gondolkodást, jó megfigyelőképességet és az indulatok fékezését jelzi. Az Asszoc B jelenléte a r endszeres fogyasztók jegyzőkönyvekben a képzetek indulattanodásának kezdetlegességére utal, valamint, hogy sok még az indulatoktól megszállt séma a gondolkodásban,

mely kevés B mellett a vágyteljesítés és a függőség jele. A Szorongás index számlálójának képlete az Anatómia, Röntgen, Emberrészlet, Szex, Tűz és Vér válaszokból áll. Ebben az esetben az Szorongásindex Vér eleme mutat statisztikailag jelentős eltérést. A Vér tartalom jellemzően gyakoribb az alkalmi fogyasztók jegyzőkönyvei között, míg az Emberrészlet, Anat és Röntgen ugyan nem mutat szignifikáns eltérés, mégis magasabb értéket jelez rendszeres fogyasztóknál, mint az alkalmi csoportban. Mivel mindkét csoport mutat szorongásra utaló jegyeket, mely az alkalmi fogyasztóknál hangsúlyozottabb, azt gondolom, az alkalmi fogyasztók szorongóbbak, a rendszeres fogyasztók szorongásra utaló jegyei a fentiekben taglalt determinánsokkal együtt értelmezve a feladathelyzetnek is szólhatott. A Vér tartalom jelentése a természetes testi erőkkel szemben mutatott viszolygás, az ezzel kapcsolatos erős indulatok kivetítése. S mivel a Vér

tartalom Defekt reakciókkal párosul, az agressziótól való félelem jelenik meg a képzetáramlásban. Az Álarc III szignifikáns eltérést és az Álarc is magasabb eltérés mutat a rendszeres fogyasztóknál, ami a rejtőzködő attitűdjükkel lehet összhangban. Úgy gondolom, jelenléte a jegyzőkönyvekben nem az érzelmi életük sivárságára utal, hanem a zárkózott 50 magatartásjegyre a k ülvilág felé, mellyel drogfogyasztó életmódjukat is „elzárják”. S ez a zárkózottság az ismeretlennek szól inkább, hiszen a rendszeres marihuána-fogyasztók is jól funkcionálnak társas kapcsolataikban. Míg a füst az alkalmi fogyasztóknál mutat magasabb értéket, mely szintén szorongásra utaló jegy, addig a szintén szorongást implikáló Szakadék válasz a rendszeres fogyasztók gyakori válasza, mely a szorongás kompenzálását feltételezi, kivetítve veszélyhelyzetbe. A szikla a rendszeres fogyasztóknál gyakoribb jegy, s leginkább

a VIII. -as és IX –es táblára adott reflexió. Ez utalhat gyermekkorban keletkezett feszültségre, valamint bűntudati színezete is lehet, ami nem is oly meglepő, mely a Sacrum szintén magasabb értéket mutató eredményével a m arihuána-fogyasztással járó bűntudat megjelenítése lehet. Hiszen a legtöbben értelmiségi, konzervatív értékeket tükröző családban nőttek fel, ahol a drogfogyasztást nem tolerálják. Az interjúkból is kiderült, hogy a szülőknek csak sejtésük van arról, hogy marihuánát szívnak, de annak gyakoriságáról már egyáltalán nincsenek tisztában. Ugyan a Jég jegy több rendszeres jegyzőkönyvében is előfordul általában a VIII. -as táblán, annak egyszeri előfordulása még nem jelez sivár érzelmi életet. A térkép szintén a rendszeres fogyasztók többször előfordult jegye, mely általában a X.-es táblán jelentkezett, melynek felszólító jellegét tekintve (jövő tábla, az életben való

eligazodásáé) a személyek jövőre irányuló bizonytalanságát feltételezi. A Szcéna válaszok arra utalnak, hogy a jelentésadásban a dramatizálás készsége érvényesül, a t eatralitást, a v iselkedés szubjektív, emocionális színezetét jelentik. Ez a válasz az alkalmi fogyasztóknál gyakori, ahogyan az Absztrakt válasz is, ami a csoport ambiciózusabb jellegét tükrözi. A Barlang rendszeres fogyasztóknál gyakoribb válasz, ami anyával való szimbiotikus kapcsolat jellegére utal annál a cs oportnál, ahol jellemzőbb az autoritással való megküzdés. Ezt támasztja alá a IV táblára adott válaszok is, mint például „Egy sámán, aki föntről tekint rám”, „Egy szörny, aki rám akar taposni”, s ahol a VII. táblára adott válaszok „Aranyos lányok”, „táncoló nyuszik” az ’Anya táblán’ Különleges reakciók Az alábbiakban a szignifikáns, illetve a tendenciaszintű különbségeket mutató különleges reakciókat mutatom

be. Ugyan a statisztikai eredmények számos reakciónál jeleznek szignifikáns különbséget, többnyire a hipotézisben is feltüntetett és szignifikáns különbséget mutató különleges reakciókat értelmezem. 51 p<0,1 Mint a d iagramon is látható az alkalmi fogyasztók eredményei magasabb értéket mutatnak, mint a rendszeres fogyasztók. A Piros –ütközés a külvilág ellen irányuló feldolgozatlan agressziót és attól való félelmet, szorongást fejezi ki. Általános mechanizmusa az agresszív impulzusok gyakori és hatékony mély elfojtása. Viselkedésében nem agresszív, félelmi-bűntudati mozzanat van előtérben. A foltot a személy nem feldolgozott színválaszként értelmezi, hanem az agresszió erős elhárítás törekvés ellenére is kirobban, mégpedig feldolgozatlanul, dühkitörésben. p<0,05 Itt szintén az alkalmi fogyasztók értékei mutatnak magasabb pontszámot. A Transzparencia életvezetésükben infantilis felnőtteknél

fordul elő. A vágy, illetve a vágyat kifejező érzelmek és ízlések elsődlegességét jelzi a viselkedés motivációjában. A vágy erősebb, mint az érdek, kapcsolataikban és szexualitásukban is soka az infantilis elem. 52 p<0,05 A Kontúr reakciónál a rendszeres fogyasztók mutatnak magasabb értéket. A kontúrreakció infantilis reakció Értelmezése a r endszeres fogyasztók és alkalmi fogyasztók tekintetében, hogy a rendszeres fogyasztók kevésbé vállalják a beilleszkedés nehézségét, jellemzi őket a szubjektivitás, makacskodás, felelőtlenség. Ez a menekülő magatartás nem elhárítás, hanem inadekvát elvezetése a feszültségnek. A kontúr reakció megjelenítheti a már fentebb is említett rendszeres fogyasztók modellreakcióit, amivel kilépnek a felszültséget okozó helyzetből és inkább széli helyzetbe húzódnak, semmint alávessék magukat az autoritásnak. Ebben az esetben a gyakori használat inkább viselkedéses

jellemző, válasz az őket érő ingerekre, amely tükrözi, hogy ezek a fogyasztók más kérdésekben is hasonló, kitérő módon viselkednek, és más az áltagtól eltérő elveket is követnek. p<0,05 Látható, hogy a rendszeres fogyasztók magasabb arányban adtak ’Bizarr verbalizáció’ választ, melyben a belső feszültségek, mint a szorongás, agresszió és a szexuális vágy rejtett képzettársításai jelennek meg. Az áttételek autisztikus beállítottságúak, csökkent elaborációs készség jellemzi. 53 p<0,05 Ebben az esetben a r endszeres fogyasztók adtak magasabb arányban ilyen jellegű válaszokat. Ez alapján a csoport tagjai hajlanak arra, hogy elszakadjanak a valóság reális támpontjaitól, átszínezzék, átértékeljék a helyzeteket. p<0,05 Az FH- reakció válasz adóit jellemzi a valóságnak olyan fokú átrendeződése, amely a konvencionális alkalmazkodással alig egyeztethető össze. Viselkedésük labilis, rosszul

alkalmazkodnak, nem tartják be a társas élet játékszabályait. 54 A két minta vulger válaszainak összehasonlítása során találtam némi eltérést, s meglepő eredményt kaptam. E szerint a rendszeres marihuána-fogyasztók szabálykövetőbbek, mint az alkalmi fogyasztók. Ebből következtethetek arra, hogy a rendszeres fogyasztók a fentebb már említett „álarc” mögé bújva szeretnének a társadalom ugyanolyan normakövető állampolgárainak látszani, mint nem fogyasztó társaik, s ezen erőfeszítéseik mutatkoztak meg vulger válaszaikban. Az interjúk alatt is tapasztaltam a kettőséget, hogy amellett, hogy az emberek megítélése alapján peremhelyzetre szorulnak, az ezt okozó frusztrációt a megfelelni akarással, „szabálykövetéssel” mintegy kompenzálják az élet egyéb területein. 55 KÖVETKEZTETÉSEK I. Hipotézisek ellenőrzése (1) A rendszeres és alkalmi marihuána-fogyasztók személyiség változóiban valóban mutatkozott

különbség. A CPI teszt eredményeiben a vizsgálatban résztvevő csoportok autonómia igényében, törekvésében és szorongás alskálán szignifikáns különbség, a szociális kompetencia, a felelősségtudat, a szociabilitás, az énerő és önkontroll skálákon pedig tendenciaszintű eltérés mutatkozott. (2) A BFI teszt extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi instabilitás és nyitottság dimenzióiban ugyan szignifikáns eltérés nem mutatkozott a két minta eredményeiben, de tendenciaszintű eltérést is tapasztalhattunk. (3) A Rorschach – teszttel felvett jegyzőkönyvekben az alkalmi és rendszeres marihuánafogyasztók személyiségének rejtett mintázatait kerestem. A jegyzőkönyvek elemzésének eredményeiben a különleges reakciók közül magasabb értéket mutatnak a rendszeres fogyasztók a Kontúr-reakció, Bizarr verbalizáció, Fabuláció és HD-reakció átlag értékei, s alacsonyabb értéket jeleznek a Piros

–ütközés, Transzparencia értékei. Ezen reakciók vizsgálatában a szorongás, feszültségi elaborációs képesség, konformitás kérdéseire kerestem a v álaszt, és ahogyan a d eterminánsoknál is, az eredmények alapján az alkalmi fogyasztók a szorongóbbak. A két mintában összegzett tartalmak összehasonlításakor a szorongást implikáló tartalmakban mutatkozott eltérés (Szörny, Felhő, Füst, Vér, Tűz). Feltételeztem, hogy a rendszeres fogyasztók szorongóbbak, agresszív indulati vágyaikat jobban elfojtják, azonban az eredmények alapján az alkalmi fogyasztók bizonyulnak szorongóbbnak, s a rendszeres fogyasztók kevésbé. A V1, V2, V3 válaszok összehasonlításakor azt a n em várt eredményt kaptam, hogy a rendszeres marihuána-fogyasztók a szabálykövetőbbek. 56 ÖSSZEFOGLALÁS Kutatásom során a r endszeres és alkalmi marihuána-fogyasztók személyiségjegyeit próbáltam összehasonlítani egy interjú és három teszt

segítségével. Az értelmezésben az interjúról is bemutattam egy összegzést, mely támpontul szolgálhatott a tesztek értelmezéséhez. Fontosnak tartottam ismertetni a fogyasztók szociális helyzetét, végzettségét, jelenlegi családi státuszát. Kíváncsi voltam, hogyan gondolkodnak a marihuána fogyasztásáról, tisztában vannak - e annak negatív mellékhatásaival, illetve annak hosszú távú tüneteivel, valamint lelki függőséget okozó következményeivel. A legtöbben nem említették a személyiségükre gyakorolt hatásait. A legtöbben a nyugodtságot, ellazulást, belső figyelmet említették, mint motiváló tényezőt a szerhasználatra, azonban az a mögött meghúzódó belső húzóerővel nincsenek tisztában. A CPI teszt eredményeit összegezve elmondhatjuk, hogy az alkalmi marihuánafogyasztókat a hatékonyabb megküzdési mechanizmus, jobb szocializációs alkalmazkodás és nagyobb kitartás, és aktívabb társas monitorozási készség

jellemzi, mint a rendszeres marihuána –fogyasztókat. Az autoritásra való törekvés az alkalmi fogyasztói csoportra jellemzőbb, ez egyaránt érvényes a társadalomban elfoglalt szerepvállalásukra, mint ahogyan társas kapcsolataikban való részvételre. Az eredmény alapján az alkalmi fogyasztók kevésbé szorongóbbak, mint a rendszeres fogyasztók, ami a Rorschach teszt eredményei nem támasztanak alá. Feltételezem, hogy a projektív teszt a CPI- nál mért szorongást, agresszió és elfojtási mechanizmusokként került felszínre. A rendszeres fogyasztókat ez alapján kevésbé jellemzi az állandó jellegű szorongás, viszont komoly elfojtási és indulati feszültség jellemzi őket. A BFI teszt eredményei ugyan erős eltérést nem mutatnak, a CPI –nál is megmutatkozott különbségek itt is hasonlóképpen jelentkeztek. Eszerint az alkalmi fogyasztók némileg fogékonyabbak az új közösségek megismerése, empatikikussabbak és segítőkészebbnek

bizonyulnak, ami öszefügg azzal, hogy a rendszeres fogyasztók többnyire a maguk kis baráti körét preferálják leginkább. Ugyanígy összecsengtek a szorongásra adott értékek is. S végül a kérdésfeltevésben is megfogalmazott dimenzió a nyitottság, az élménykereső, képzeletdús és művészi személy képe is a rendszeres fogyasztók csoportját jellemzi jobban. A Rorschach tesztnél is szignifikáns eltérések mutatkoztak. Az eredményekből arra következtethetek, hogy a rendszeres fogyasztók elfojtás és hárítás megküzdési mechanizmussal tudnak élni. A konfrontációt kerülik, hajlamosabbak kitérni a felelősség alól Az autoriter túlzott jelenléte vagy hiánya egy erős kötődést alakított ki legtöbbjüknél az 57 anyával, mely felnőtt korra a marihuána-fogyasztás iránti lelki függőség, kötődés pótolja. Ez együtt járhat lekezeletlen bűntudattal, mely szintén sokkal nagyobb arányban fordult elő a rendszeres

fogyasztóknál. Másrészről a Sacrum tartalmak a transzcendens és befelé figyelés élményeit is jelentheti. Természetesen az eredmények még reprezentatívabbak lennének egy több lélekszámmal rendelkező kutatásban kontrollcsoporttal is kiegészítve, hogy a kapott eredmények nagyobb validitást mutathassanak. 58 IRODALOMJEGYZÉK Preston, B. (2002) Fűbolygó Budapest, Cartaphilus Kiadó Earleywine, M. (2004) Marihuána Budapest, Edge 2000 – NDI Zinberg, N. E (2005) Függőség és kontroll Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó - NDI Dr. Rácz, J (2000) A drogkérdésről őszintén Budapest, Lap- és Könyvkiadó Kft Jávor, É. (2001) Drogcsapda Budapest, Paginarum Kiadó Bácskai, E., Gerevich, J (1997) Ifjúság és drogfogyasztás Budapest, Animula Egyesület Demetrovics, Zs. (2006) Bevezetés az addiktológiai pszichológiába ELTE, Egyetemi jegyzet Demetrovics Zs.(2003a) Droghasználat: Öngyógyítás, élménykeresés és társas hatások Magyar Orvos,

2003.szept1-3 Griffin, E. (2006) Az anyag természete, Napvilág Kiadó Kapócs I., Maár M, Szabadka P (2002) Ifjú-Kór, Pax Vobis Alapítvány Demetrovics Zs.(2003b) Drogproblémák: Kérdések, válaszok, félreértések Természet Világa, 134(2):64-67 Hall, Wayne. (2000) The cannabis policy debate: finding a way forward In: JAMC, 2000 július 13, 162(12), 1690-2. Kahan, Meldon & Srivastava, Anita. (2006) Is there a role for marijuana in medical practice? No. In: Canadian Family Physician, 2006 december, 52, 1531-3 Korcok, Milan. (1978) The medical applications of marihuana and heroin: high time the laws were changed. In: CMA Journal, 1978 augusztus 26, 119, 374-80 Mikuriya, Tod H. (1969) Marijuana in Medicine In: California Medicine, 1969 január, 110(1), 34-40. Straus, Stephen E. (2000) Immunoactive cannabinoids: Therapeutic prospects for marijuana constituents. In: PNAS, 2000 augusztus 15, 97(17), 9363-4 Ware, Mark A. (2006) Is there a role for marijuana in medical

practice? Yes In: Canadian Family Physician, 2006. december, 52, 1531-3 59 Giovanni Frazzetto (2003) Does marijuana have a f uture in pharmacopoeia?, In: EMBO Rep. Jul; 4(7): 651–653 Tomida I., Pertwee R G, Azuara-Blanco A(2004) Cannabinoids and glaucoma, In: Br J Ophthalmol. May; 88(5): 708–713 Campbell F. A, Tramèr M R, Carroll D, Reynolds D J, Moore R M, McQuay H J (2001) Are cannabinoids an effective and safe treatment option in the management of pain? A qualitative systematic review, In: BMJ. July 7; 323(7303): 13 Josefson D. (2002) US government cannot revoke licences of doctors who recommend marijuana, In: BMJ. Nov 9; 325(7372): 1058 Management of alcohol- and drug- related issues in the workplace Genf, ILO, 1996 ftp.hmcedu/pub/drugs ftp.uwashingtonedu/publics/altdrugs flubber.csumdedu/other/tms/drugpolitics nic.funetfi/pub/sci/neural/altdrugs potemcin.cspdsedu/pub/politics/drugs hemp.uwecedu/drugs 60 MELLÉKLET 61 CPI Kérjük, hogy minden kérdés mögötti

kocába tegyen X jelet aszerint, hogy az inkább jellemző-e önre, vagy sem. Ha határozatlan a véleménye, válassza az Önhöz közelebb álló lehetőséget, vagy első gondolata alapján jelöljön. Lehetőség szerint ne hagyjon ki tételeket. Együttműködését köszönjük! IGEN NEM 1. A társaságot egyszerűen azért szeretem, mert emberek között lehetek. 2. Az újságokban csak a viccek érdekesek. 3. Apámat ideális embernek tartottam: felnéztem rá. 4. Sokkal jobb lenne a gondolkodásmódunk, ha elfelejtenénk az olyan szavakat, mint „valószínűleg”, „körülbelül” vagy talán”. 5. Erős vágyat érzek arra, hogy igazán jelentős sikereket érjek el. 6. Ha valamilyen csoportban vagyok, rendszerint inkább azt teszem, amit a többiek akarnak, mint hogy én javasoljak valamit. 7. Egy héten többször is megyek moziba. 8. Mások elég könnyen meg tudják változtatni véleményemet még akkor is, ha már úgy gondolom, hogy határozott

álláspontom van egy dologról. 9. Sokszor úgy érzem, hogy rosszul választottam meg a foglalkozásomat. 10. Nagyon hosszú időbe telik, amíg rászánom magam valamire. 11. Mindig azt tartom szem előtt: előbb a munka, azután a szórakozás. 12. Hetenként többször is előfordul velem, hogy úgy érzem, valami szörnyű dolog fog történni. 13. Páratlan, nagyon különös élményekben volt részem. 14. Hétköznapjaim tele vannak érdekes dolgokkal, sohasem unatkozom. 15. Ha valaki munkaidőben maszek munkát végez, ugyanolyan bűnt követ el, mint aki állami pénzt sikkaszt. 16. Sok szempontból jobb a szegény embernek, mint a gazdagnak. 17. Szeretem mindig szép tisztán és rendben tartani a holmimat. 18. Gyors észjárású, ironikus emberek társaságában kellemetlenül érzem magam. 19. Jó ismerni az illetékeseket ahhoz, hogy hivatalos ügyeinket gondosan intézzék. 20. Saját kudarcomnak érzem, ha egy ismerősöm sikeréről hallok.

62 21. Azt hiszem, nekem tetszene az a munka, amit a divattervezők végeznek. 22. Sokszor mondják rólam, hogy forrófejű vagyok. 23. Néha pletykázom egy kicsit. 24. Elővigyázatos szoktam lenni olyan emberekkel szemben, akik kissé barátságosabbak, mint ahogy elvárom tőlük. 25. Általában szívesebben dolgozom együtt nőkkel, mint férfiakkal. 26. Nagyon bosszant, ha meglátom, hogy valaki a járdára köp. 27. Annak idején elég gyakran lógtam az iskolából. 28. Ismerőseimhez viszonyítva nagyon kevés dologtól félek. 29. Nehezen tudok idegenekkel szóba elegyedni. 30. Be kell vallanom, szeretek tréfából nevetség tárgyává tenni embereket. 31. Nagyon idegesít, mikor érzem, hogy valaki figyel engem. 32. A legtöbb kérdésre csak egyetlen helyes válasz adható, feltéve, ha az ember a teljes tényállást megismerheti. 33. Megesik, hogy úgy teszek, mintha többet tudnék, mint amennyit valóban tudok. 34. Semmi értelme, hogy

a közügyeken rágódjam, úgysem tudok semmit sem tenni ezen a téren. 35. Néha kedvem volna a falhoz vágni valamit. 36. Gyermekkoromban általában a problémáimmal a szüleimhez tudtam fordulni. 37. Meg kellene tiltani a nőknek, hogy alkoholt fogyasszanak nyilvános helyeken. 38. A legtöbb ember hajlamos hazudni, ha abból előnye származik. 39. Ha valaki igazságtalanul bánik velem, úgy érzem, lehetőleg vissza kell neki fizetnem, ha módom van rá - már csak az elv kedvéért is. 40. Úgy látom, képességek és talpraesettség dolgában nem maradok el másoktól, akiket ismerek. 41. Minden család tartozik annyival a városnak, hogy télen elsöpörje a havat a háza előtt, nyáron pedig rendben tartsa a kertjét. 42. Ha társaságban vagyok, rendszerint aktívan részt veszek a közös szórakozásban. 43. Azt hiszem, szívesen irányítanék embereket. 44. Nehezemre esik egy feladatra vagy munkára koncentrálnom. 45. Utálom, ha megzavarnak,

amikor elmerültem valamilyen munkában. 46. Megesett, hogy inkább elkerültem valakit, nehogy olyat tegyek vagy mondjak, amit később megbánnék. 63 47. Feszült és nyugtalan leszek, ha azt gyanítom, hogy mások rossz véleménnyel vannak rólam. 48. Szerettem iskolába járni. 49. Mindig jó őszintének lenni. 50. Néha legszívesebben káromkodnék. 51. Környezetem türelmetlen embernek tart. 52. Zavarba jövök, ha „disznó” történeteket hallok. 53. Engem személy szerint felháborít, ha valaki összejövetelen az eszméletlenségig leissza magát. 54. Sokszor átmegyek az utca másik oldalára, hogy valakivel ne kelljen találkoznom. 55. Meglehet, hogy vannak kisebbségi csoportok (nemzetiségek), amelyekkel rosszul bánnak, de ehhez nekem semmi közöm. 56. Olyan nehéz bármit is mondanom magamról. 57. Törődjünk a magunk országával, a világ többi része hadd boldoguljon, ahogy tud. 58. Imádok minduntalan dicsekedni az

eredményeimmel. 59. Félek a mély víztől. 60. El kell ismernem, hogy sokszor igyekszem keresztülvinni az akaratomat, a mások elképzelésére való tekintet nélkül. 61. Nem szeretek belemenni semmilyen vállalkozásba, ha nem látom, hogy mi lesz a végeredménye. 62. A kalandregényeket jobban szeretem, mint a szerelmi történeteket. 63. Kellemetlen látvány számomra, ha valaki gondatlanul van felöltözve. 64. Hetenként vagy még gyakrabban váratlanul hőhullám önt el minden érthető ok nélkül. 65. Néha olyan dolgokra gondolok, amik túl rosszak ahhoz, hogy beszélni lehessen róluk. 66. Túl sokat várnak tőlem az emberek. 67. Szinte mindent megtennék, hogy bizonyítsam barátságomat. 68. Szívesen dolgoznék kutatói munkakörben. 69. Képtelen vagyok tartósan egy dologra figyelni. 70. Jobban szeretek zuhanyozni, mint fürdőkádban fürödni. 71. Be kell vallanom, gyakran vállalok olyan kevés munkát, amilyent csak lehet. 72.

Szeretek az érdeklődés középpontjában lenni. 73. Szeretek szimfonikus zenekari koncerteket hallgatni a rádióban. 74. Barátságos tudok lenni olyan emberekhez is, akik valami olyat tesznek, amit én helytelennek tartok. 64 75. Nem szorongok, ha egyedül kell belépnem egy olyan szobába, ahol a többiek már együtt ülnek és beszélgetnek. 76. Ha társaságban vagyok, nehezen találom meg a megfelelő társalgási témát. 77. Magas követelményeket állítok magam elé, és úgy érzem, másoknak is ezt kellene tenniük. 78. A tanárok sokat panaszkodnak a fizetésük miatt, pedig nekem úgy tűnik, pontosan annyit kapnak, amennyit megérdemelnek. 79. Néha kedvem lenne valakivel jól összeverekedni. 80. Senkinek sem teszek szemrehányást azért, hogy megpróbál mindent megszerezni, amit csak elérhet. 81. Úgy érzem, különbekké válunk az élet megpróbáltatásai és nehézségei által. 82. A dolgok „előretervezése” az élet szinte

minden örömétől megfoszthat. 83. Nem mondok mindig igazat. 84. Iskolás koromban lassan tanultam. 85. Szeretem a költészetet. 86. Van valami baj azokkal az emberekkel, akik nem képesek utasításokat követni bosszankodás és sértődés nélkül. 87. Nem félek attól, hogy betegség vagy sérülés miatt orvoshoz forduljak. 88. Mindig megpróbálok tekintettel lenni mások érzéseire, ha csinálok valamit. 89. Ahhoz, hogy meggyőzzünk valakit az igazságról, a legtöbb esetben nagyon sok érvet kell felsorakoztatnunk. 90. Elég könnyen szerelmes leszek, de könnyen ki is gyógyulok belőle. 91. Kellemetlenül érint, ha társaságban produkálni kell magam (pl. feltűnő jelmezt kell viselnem), még akkor is, ha mások is ezt teszik. 92. Reggelente legtöbbször frissen és kipihenten ébredek. 93. A legtöbb ember azért barátkozik, mert a barátai a hasznára lehetnek. 94. Élvezettel hallgatom a világeseményekről szóló előadásokat. 95.

A szülők manapság könnyelműek a gyermekeikkel. 96. A legtöbb ember inkább némileg inkorrekt eszközökhöz nyúl, mintsem, hogy valami hasznot vagy előnyt elszalasszon. 97. Szeretek olyan társaságban lenni, ahol az emberek ugratják egymást. 98. Kissé félek a sötétségtől. 99. Hajlamos vagyok könnyen meghátrálni, amikor nehéz problémákkal találkozom. 65 100. Véleményem szerint a nőknek ugyanolyan szexuális szabadságot kell biztosítani, mint a férfiaknak. 101. Rosszul viselem a kritikát és a korholást. 102. Furcsa és különös gondolataim vannak. 103. Évenként legalább 10 könyvet elolvasok. 104. Feszült és rosszkedvű vagyok, ha nem érzem jól magam. 105. Véleményünkkel és viselkedésünkkel mindig alkalmazkodnunk kell ahhoz a csoporthoz, amelynek történetesen tagjai vagyunk. 106. Úgyszólván sohasem vagyok felindult vagy izgatott. 107. Bennem van a vándorlás vágya, és boldogtalan vagyok, ha nincs módom

kószálni vagy utazni. 108. Gyakran veszem észre, hogy remeg a kezem, amikor megpróbálok csinálni valamit. 109. Időnként minden különösebb ok nélkül ingerült és rosszkedvű vagyok. 110. Minden állampolgárnak időt kellene fordítania társadalmi munkára, még ha ez azt jelenti is, hogy le kell mondania bizonyos egyéni élvezetekről. 111. Szeretem az összejöveteleket és a társaságot. 112. Nem bánom, ha utasításokat kapok, és megmondják, mit kell tennem. 113. Szívesen lennék több egyesület vagy klub tagja. 114. Családi életem mindig boldog volt. 115. A tanárok gyakran túl sok munkát várnak el a tanulóktól. 116. Gyakran cselekszem a pillanat hatása alatt, anélkül, hogy megállnék gondolkodni. 117. Úgy gondolom, jobban tudnám csinálni a dolgokat, mint a legtöbb jelenlegi politikus. 118. Mások könnyen félreértik, amit teszek, annak alapján, ahogy teszem. 119. Sohasem mondok ítéletet az emberekről addig, amíg

nem vagyok biztos a tényekben. 120. Általában szeretném tudni, milyen rejtett szándék húzódik meg mások cselekedete mögött, amikor valamilyen szívességet tesznek nekem. 121. Biztos, hogy túl kevés az önbizalmam. 122. A legtöbb ember titkon örül, amikor a másik bajba kerül. 123. Szüleim általában hagyják, hogy magam hozzam meg döntéseimet. 124. Mindig megpróbáltam elérni a legjobb iskolai eredményt, amelyre képes voltam. 125. Eléggé rosszak voltak a magatartás jegyeim az iskolában. 126. A siker pusztán szerencse kérdése. 66 127. Emlékszem olyanra, hogy betegnek tettettem magam, csak hogy elkerüljek valamit. 128. Amikor egy idegennel találkozom, gyakran gondolom azt, hogy ő jobb nálam. 129. Nagyon szégyellném, ha eltiltanának a közügyek gyakorlásától. 130. Szeretem az embereket bizonytalanságban hagyni afelől, hogy mi lesz a következő lépésem. 131. Néha-néha nevetek a disznó vicceken. 132. Mielőtt

csinálnék valamit, megpróbálom végiggondolni, hogyan fognak reagálni a barátaim. 133. Szeretnék hivatásos katona lenni. 134. Nem jönnék zavarba, ha egy csoportban arra szólítanának föl, hogy valami általam jól ismert dologról vitát kezdjek, vagy ismertessem nézeteimet. 135. Szívesen veszek részt szellemi vetélkedőkön. 136. Ha alkalmat adnának rá, jól tudnám vezetni az embereket. 137. Amikor rosszul mennek a dolgok, időnként másokat hibáztatok. 138. Szívesen készítek „önképzési” tervet, amit azután végig is csinálok. 139. Jobban élvezem a versenyt vagy a játékot, ha fogadást kötök rá. 140. Sokszor úgy találtam, hogy az emberek irigylik jó ötleteimet, pusztán azért, mert nem ők jöttek rá először. 141. Gyakran meggondolatlanul választjuk meg azokat az embereket, akik közös érdekeinket intézik vagy képviselik. 142. Szívesen járok olyan társaságba és találkozókra, ahol vidámság uralkodik.

143. A legtöbb ember csak azért becsületes, mert fél, hogy különben elkapják. 144. Soha nem kerültem összetűzésbe a törvénnyel. 145. Bosszant, amikor azt hallom, hogy valakit érdemtelenül neveznek ki fontos pozícióra. 146. Iskolás koromban néha az igazgatóhoz küldtek, mivel indulatos voltam. 147. Szeretek táncolni járni. 148. A legtöbb ember belsőleg viszolyog attól, hogy vegye magának a fáradtságot és segítsen másokon. 149. Az embereknek elemi kötelességük, hogy idős szüleikről gondoskodjanak, még ha ez azt jelenti is, hogy jelentős áldozatot kel hozniuk. 150. Általában számítok annak a sikerére, amit csinálok. 151. A legtöbb ember túl nagy problémát csinál a szexualitásból. 67 152. Ha valakivel megismerkedem, nehezen találok társalgási témát. 153. Szeretek történelmi könyveket olvasni. 154. Sokkal jobban kedvelem a szimmetriát, mint az aszimmetriát. 155. Inkább lennék középszerű, de

megbízható dolgozó, mint tehetséges, de megbízhatatlan. 156. Hajlok arra, hogy hencegjek valamivel, ha erre lehetőség nyílik. 157. Nincs arra szükség, hogy az ember másokért aggódjon, elég ha önmagára tud vigyázni. 158. Jobban meg kellene fizetnünk az általunk megválasztott funkcionáriusokat, mint ahogy ma tesszük. 159. Néhány témával szemben annyira érzékeny vagyok, hogy nem is tudok róluk beszélni. 160. Az ember jövője túlságosan bizonytalan ahhoz, hogy komoly terveket kovácsolhassunk. 161. Időnként úgy tűnik, képtelen vagyok elkezdeni valamit. 162. Szeretek csoportok előtt beszélni. 163. Az az ember, aki értékes dolgokat őrizetlenül hagyva kísértésbe visz másokat, szinte ugyanúgy hibáztatható, ha ellopják a holmit, mint maga a tolvaj. 164. Olyan ember vagyok, aki jól feltalálja magát minden társaságban. 165. Gyakran bajlódom haszontalan gondolatokkal, amelyeket nem tudok kiverni a fejemből. 166. Ha

újságíró lennék, szívesen vezetném a színházi rovatot. 167. Szeretem előre megtervezni, amit csinálok. 168. Ha egy férfi egy nővel beszélget, feltétlenül olyan dolgokra gondol, amelyeknek szexuális vonatkozásai is vannak. 169. Be kell vallanom, vége a türelmemnek, ha egyszer felmérgesít valami. 170. Szívesen olvasok műszaki folyóiratokat. 171. Bevallom, nagyon nehezen tudok szigorú utasítások és rendszabályok szerint dolgozni. 172. Szeretem a nagy, lármás összejöveteleket. 173. Sohasem hazudtam előre megfontoltan. 174. Csak egy bolond próbálná megváltoztatni a mi jelenlegi életmódunkat. 175. Sokszor olyan érzésem van, mintha valami helytelen vagy káros dolgot követtem volna el. 176. Az iskolában nagyon nehezemre esett az egész osztály előtt beszélni. 68 177. Megpróbálom mindig legalább egy kicsivel jobban csinálni a dolgokat, mint ahogy elvárják tőlem. 178. Fölösleges dolog más országok gondjait a

nyakunkba venni, egyék meg, amit főztek. 179. Előfordult néhányszor, hogy nagyon önző voltam valakivel szemben. 180. A törvényszegőket majdnem mindig elkapják és megbüntetik. 181. Nagyon boldogtalan lennék, ha nem érnék el sikert abban, amihez komolyan fogtam hozzá. 182. Nagyon érdekelnek a természettudományok. 183. Gyakran elveszítem a türelmemet. 184. Szüleim mindig nagyon szigorúak voltak velem. 185. Be kell vallanom, bizonyos szorongást érzek, amikor bemegyek egy idegen helyre. 186. Zavar, ha az emberek nyilvános helyen (pl. villamoson, üzletben stb) figyelnek. 187. Volna arra javaslatom, hogyan oldhatnánk meg korunk nemzetközi problémáit. 188. Időnként szívesen úszom szemben az árral és cselekszem a szabályok ellenére. 189. Nagyon keveset veszekszem a családom tagjaival. 190. Ha több pénzt kapok vissza az áruházban, mint ami jár, mindig visszaadom. 191. Igen sok ember követ el szexuális bűnöket. 192.

Nehezen tudok természetesen viselkedni idegen emberek társaságában. 193. Néhány játékban azért nem veszek részt, mert nem vagyok bennük elég ügyes. 194. Soha nem tettem semmi veszedelmes dolgot az izgalom kedvéért. 195. Kamaszkoromba egyszer-kétszer hazaküldtek az iskolából, mert zavartam a tanítást. 196. Nagyon örültem annak, amikor az iskolában felolvasták dolgozatomat az osztály előtt. 197. Azt hiszem, gyakran ok nélkül büntettek meg. 198. Hajlandó lennék még anyagi áldozatot is hozni annak érdekében, hogy egy igazságtalanságot jóvátegyek, akkor is, ha eredetileg semmi közöm nem volt hozzá. 199. Időnként erős késztetést érzek arra, hogy valami veszélyes vagy meghökkentő dolgot csináljak. 200. Testem egyes részeiben gyakran vannak égető, csiklandó, bizsergető 69 vagy zsibbadásérzéseim. 201. Félek a sötétben egyedül lenni. 202. Gyakran cselekedtem szüleim kívánsága ellenére. 203. Gyakran

igénylem, hogy az emberek határozottabbak legyenek bizonyos dolgokban. 204. Éjszakánként rémlátomásaim vannak. 205. Ha kocsit vezetek, igyekszem elérni, hogy mások ne előzzenek meg. 206. Gyakran vannak gyomorpanaszaim. 207. Féltem már olyan dolgoktól vagy emberektől, amikről vagy akikről tudtam, hogy nem árthatnak nekem. 208. Semmit sem tudok tökéletesen megcsinálni. 209. Minden embernek jó kilátásai vannak a sikerre, ha tud és akar szorgalmasan dolgozni. 210. Szinte soha nem éreztem fájdalmat a tarkómban. 211. Be kell vallanom, megpróbálom megtudni, mit gondolnak mások, mielőtt állást foglalok. 212. Az iskolában vagy a munkahelyemen sohasem voltam a hangadók között. 213. A szüleim azt akarták, hogy hasznára legyek a világnak. 214. Gyakran foglalkoztat, hogy hogyan nézek ki, és milyen benyomást teszek másokra. 215. Gyermekkoromban semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy tagja legyek valamiféle csoportnak vagy bandának.

216. Egy csoportban (közösségben) rendszerint én vagyok az, aki az embereket bemutatja egymásnak. 217. Tulajdonképpen az a véleményem magamról, hogy meglehetősen „erős” egyéniség vagyok. 218. Szinte semmit sem alszom. 219. Nem szeretem kölcsönadni a dolgaimat olyan embereknek, akik figyelmetlenek és nem vigyáznak rá. 220. Soha nem rendeztem nagy ivászatokat. 221. Társadalmi, közösségi kérdésekről beszélni üres fecsegés. 222. Könnyen megszakítok egy barátságot. 223. Az a tapasztalatom, hogy a jól szervezett életmód és szabályos időbeosztás megfelel az alkatomnak. 224. Gyakran kezdek olyasmibe, amit sohasem fejezek be. 225. Tökéletesen boldog tudnék lenni egyetlen barát nélkül is. 226. Az oktatás sokkal fontosabb, mint azt a legtöbb ember gondolja. 70 227. Vannak időszakok, amikor gyáván viselkedem. 228. Néha nagyon vágytam arra, hogy elmenjek hazulról. 229. Sokszor úgy érzem, hogy a fejem

mindenütt fáj. 230. Soha nem okoz gondot, hogy milyen a külsőm. 231. Voltam már egyszer-kétszer bajban a szexuális életem miatt. 232. Sokkal jobb lenne a gondolkodásmódunk, ha elfelejtenénk az olyan szavakat, mint „valószínűleg”, „körülbelül” vagy „talán”. 233. Az iskolában a legtöbb tanár tisztességesen és becsületesen foglalkozott velem. 234. Inkább keresem a problémákat, mint hogy megpróbáljam elkerülni azokat. 235. Sohasem mondok ítéletet az emberekről addig, amíg nem vagyok tisztában a tényekkel. 236. Egyik-másik családtagomnak olyan szokásai vannak, amelyek nagyon zavarnak és bosszantanak. 237. Be kell vallanom, nem nagyon kívánok új dolgokat megtanulni. 238. Úgy érzem, engem senki sem ért meg. 239. Erős akaratú ember képes elhatározásra jutni a legnehezebb kérdésben is. 240. Ritkán aggódom az egészségem miatt. 241. Gyakran álmodom olyasmit, amit jobb, ha nem mondok el senkinek. 242.

Azt hiszem, általában vezető egyéniség vagyok a csoportomban. 243. Becsületes ember nem képes előrejutni a világban. 244. Szeretem, ha mindennek megvan a helye, és ha minden a helyén van. 245. Bosszant, amikor valami váratlan esemény megzavarja a szokásos napi tevékenységem. 246. Úgy érzem, hogy a jövő reménytelen számomra. 247. Sohasem látszom dühösnek. 248. A családi életem mindig nagyon kellemes volt. 249. Gyakrabban bánok meg valamit, mint mások. 250. Sohase venném a fáradságot, hogy segítséget nyújtsak valakinek, ha ez azzal járna, hogy le kellene mondanom kedvteléseimről. 251. Bizonyos embereket annyira nem szenvedhetek, hogy titkon örülök, ha megbüntetik őket azért, amit elkövettek. 252. Szeretek tervezni és feladatokat kiosztani. 253. Úgy ismernek, mint aki keményen és kitartóan dolgozik. 254. Majdnem mindig úgy érzem, hogy száraz a szám. 255. A legtöbb ember jobb helyzetben lenne, ha egyáltalán

nem is járt volna 71 iskolába. 256. A vitákban meglehetősen könnyen legyőznek. 257. Nem szeretem a bizonytalan és váratlan dolgokat. 258. Ha sarokba szorítanak, az igazságnak csak azt a részét mondom el, amiből valószínűleg nem lesz bajom. 259. Mindig fel vagyok háborodva az igazságszolgáltatás állapotán, ha egy bűnözőt dörzsölt ügyvédje érvei alapján felmentenek. 260. Gyakran választanak meg vezetőnek. 261. Egészen gyorsan olvasok. 262. Volt idő, amikor nagyon sok szeszesitalt fogyasztottam. 263. Mindig jót akartam, még ha kárt is okoztam tetteimmel. 264. Nagyon fontos számomra, hogy elég barátom és társadalmi (közösségi) elfoglaltságom legyen. 265. Ha egyszer valamit a fejembe veszek, azt ritkán változtatom meg. 266. Úgy érzem, az élet nagyon keményen bánik velem. 267. A legtöbb fiatalt agyoniskoláztatják. 268. Természetemből fakad, hogy képes vagyok befolyásolni az embereket. 269. Úgy

vélem, hogy a törvényeket szigorúan kell alkalmazni, tekintet nélkül a következményekre. 270. Gyakran beszélnek rólam az emberek a hátam mögött. 271. Van egy-két rossz szokásom, amelyek olyan erősek, hogy hiába is próbálnék küzdeni ellenük. 272. Sohasem volt nehézségem a székeléssel, vagy a széklet visszatartásával. 273. Mindig ügyelek arra, hogy munkám gondosan tervezett és szervezett legyen. 274. Sohasem kártyáznék egy idegennel. 275. A szólásszabadsághoz való jogomat nagyon fontosnak tartom. 276. Minden héten többször ég a gyomrom. 277. Nem szoktam rendszeresen elolvasni az újságokban a vezércikket. 278. Bármilyen állás megfelel nekem, amit jól megfizetnek. 279. Zavarban vagyok azok előtt az emberek előtt, akiket nem ismerek jól. 280. Fiatal koromban egyszer-másszor loptam apróságokat. 281. Egyáltalán nem törődöm azzal, hogy szeretnek-e, vagy gyűlölnek-e engem az emberek. 282. Szívesen

abbahagyom azokat a dolgokat, amelyek rosszul mennek. 283. Előfordult néhányszor, hogy nagyon dühös voltam. 72 284. Gyerekkoromban az otthonom kevésbé volt békés és nyugodt, mint a legtöbb más emberé. 285. Kamaszkoromban sok problémát okoztam tanáraimnak. 286. Fontosabb dolog az, hogy egy apa kedves legyen, mint az, hogy sikeres. 287. Azt hiszem, a bőröm rendkívül érzékeny minden érintésre. 288. Néha émelygek és hányási rohamok jönnek rám. 289. Nagyobb sikereket értem volna el, ha jobb lehetőségeim lettek volna. 290. Félek a sötétségtől. 291. Sok emberrel az a baj, hogy nem veszi elég komolyan a dolgokat. 292. Szüleim sohasem értettek meg igazán. 293. Harcolnék, ha valaki megpróbálná kétségbe vonni a jogaimat. 294. Ha azt látnám, hogy két gyerek verekszik, biztos megpróbálnám szétválasztani őket. 295. Természetesnek látszik, hogy az emberek hozzám fordulnak, amikor döntéseket kell hozni. 296.

Majdnem minden nap megtörténik, hogy valami rémületbe ejt. 297. Mérges vagyok azokra az írókra, akik minduntalan szokatlan és idegen szavakat használnak. 298. Magas követelményeket állítok magam elé, és úgy érzem, másoknak is ezt kellene tenniük. 299. Sokszor olyan érzésem van, mintha gombóc lenne a torkomban. 300. Bosszantanak a bizonytalan és határozatlan emberek. 73 BFI Az alábbiakban különböző személyiségjellemzőket talál, amelyek közül néhány jellemző lehet Önre, néhány pedig nem. Kérjük jelölje egy ötfokozatú skálán, hogy az adott állítások, szempontok Önt mennyire jellemzik. 1 - Egyáltalán nem értek egyet 2 - Inkább nem értek egyet 3 - igaz is, nem is 4 – Egyetértek 5 - Teljesen egyetértek Olyannak látom magam, mint aki 1 2 3 4 5 1. beszédes 2. hajlamos másokban a hibát keresni 3. alapos és precíz 4. rossz kedélyállapotú, lehangolt 5. kreatív, találékony 6. zárkózott 7. önzetlenül

viselkedik másokkal és segítőkész 8. hajlamos a lazaságra, nemtörődömségre 9. nyugodt és a stresszt jól kezeli 10. sok különböző dolog iránt érdeklődik 11. tele van energiával 12. hajlamos nézeteltérésekbe keveredni 13. lelkiismeretes munkát végez 14. időnként feszült 15. szellemes, mély gondolkodású 16. sok dologért lelkesedik 17. megbocsátó 18. hajlamos a szétszórtságra 19. sokat aggodalmaskodik 20. képzeletgazdag, fantáziadús 21. hajlamos csendesen viselkedni 22. általában bizakodó 23. hajlamos a lustaságra 24. érzelmileg stabil, nem borul ki könnyen 25. leleményes 26. magabiztos, tudja mit akar 27. hűvös és távolságtartó 28. kitartó, feladatait végigviszi 29. hangulatember, hajlamos az érzelmi hullámzásokra 30. kedveli a művészetet 31. néha szégyenlős és gátlásos 32. szinte mindenkivel tapintatos és kedves 33. hatékonyan intézi a dolgait, ügyeit 34. nehéz helyzetben is higgadt, jó az önuralma 35. szereti a

megszokott dolgokat 36. társaságkedvelő 37. néha goromba és kíméletlen másokkal 38. céltudatos és a terveit véghez viszi 39. könnyen felidegesíti magát 40. szeret elmélkedni és álmodozni 41. kevéssé érdeklődik a művészetek iránt 42. szereti a közös, csoportos feladatokat 43. könnyen jön zavarba 44. kifinomult ízlésű a művészetek, a zene és az irodalom terén O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O 74 FÜGGELÉK 76