Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Németh Judit - A számviteli politika kialakítása és érvényesítése a Pápai Hús Rt-nél

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A számviteli politika kialakítása és érvényesítése a Pápai Hús Rt-nél Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Kiss Zoltánné dr. Vörös Miklós Németh Judit Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003 http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1 2. A Pápai Hús Rt bemutatása 2.1 A Pápai Hús Rt rövid története 3 2.2 A Pápai Hús Rt tevékenységi körei 5 2.3 A Pápai Hús Rt szervezeti felépítése 8 2.4 A Pápai Hús Rt vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének rövid bemutatása 9 3. A számviteli politika általános bemutatása A Pápai Hús Rt-nél alkalmazott számviteli politika 3.1 A számviteli politika tartalma, el írásai, módszerei a számviteli törvény el írásai szerint 15 3.2 A Pápai Hús Rt által alkalmazott számviteli politika bemutatása 18 4. A Pápai Hús Rt-nél alkalmazott számviteli

politikát alátámasztó szabályzatok bemutatása a számviteli törvény el>írásai szerint 4.1 A számlarend összeállítása és az azt alátámasztó bizonylati rend bemutatása 4.11 A számlarend összeállítása 29 4.12 Bizonylati rend bemutatása 34 4.2 Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata 36 4.3 Az eszközök és források értékelési szabályzata 41 4.4 Önköltség-számítási szabályzat 46 4.5 Pénzkezelési szabályzat 50 4.6 Selejtezési szabályzat 52 4.7 Iratkezelési és irattárolási szabályzat 54 4.8 A vezet i információs rendszernek a döntés-el készítéssel való kapcsolata 55 Értékelés, javaslatok 58 Irodalomjegyzék 61 Mellékletjegyzék 62 http://www.doksihu 1. Bevezetés Diplomamunkám a számviteli politikáról, annak gazdálkodásra gyakorolt hatásáról szól. Véleményem szerint a számvitel a legalkalmasabb arra, hogy egy vállalkozás tevékenységét a legjobban

és legátfogóbban bemutassa. Képet ad a vállalkozás nagyságáról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér#l, könyvelési, vezetési, nyilvántartási rendjér#l. A számvitelnek a gazdaságban meghatározó szerepe van, nélkülözhetetlen információkat hordoz, mással nem pótolható. A számvitel lényege nem csak az, hogy tükrözze a tényleges vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet, hanem segítse feltárni és megoldani a problémákat is. Olyan információs bázissá kell, hogy váljon, hogy megalapozza és alátámassza a vezet#i döntéseket. A Pápai Hús Rt-nél, Magyarország egyik legnagyobb húsipari vállalkozásánál írom a diplomamunkámat. A társaság méreteit, foglalkoztatott létszámát tekintve is Pápa város legnagyobb vállalkozása. Több mint 100 éves múltra tekint vissza fejl#désének története A vállalkozás nagysága, széles tevékenységi köre lehet#séget ad arra, hogy a számviteli politika minden

területét kell# mélységben és jól áttekinthet#en megismerjük. A vállalkozás számviteli politikájának bemutatása az éves beszámolón keresztül segíti az üzleti partnereket és más felhasználókat az adatok megértésében és azok hasznosításában. Azért ezt a társaságot választottam, mert volt szerencsém a nyári szakmai gyakorlatomat is a Pápai Hús Rt-nél eltölteni, mely alatt betekintést nyerhettem a vállalkozás m0ködésébe. Emellett úgy érzem a társaság dolgozói segít#készségének köszönhet#en lehet#ségem van a vállalkozás mélyebb szint0 megismerésére, amely a diplomamunkám elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges. A számvitel fontos jelent#ség0, ezt tükrözi kialakulásának ideje és története is. A mai értelemben vett számvitel kialakulása hosszú múltra tekint vissza. Már Hamurabi asszír király (i.e 2200) törvényobeliszkjében is találtak a „könyvvezetésre” utaló nyomot A kett#s könyvvitelt

el#ször Fra Luca Pacioli írta le és rendszerezte 1494-ben megjelent m0vében. ;t nevezik a kett#s könyvvitel atyjának A kereskedelmi tevékenységet szolgáló, úgynevezett forgalmi könyvvitel a XVIII. század végéig kielégítette a számvitellel kapcsolatos elvárásokat. A magyar számviteli 1 http://www.doksihu szabályozás az 1723-as kereskedelmi törvénnyel kezd#dött, el#írta a keresked#k részére az üzleti könyvek szabályszer0 vezetését. 1875-ben már kitértek az üzleti könyvek vezetésének módjára, a mérleg és leltár készítését kötelez#vé tették. 1940-es évek elején német tapasztalatok el#térbe helyezésével megkezd#dött a számvitel egységesítése. Ez a munka egy mélyreható szabályozást és egy kötelez# számlakeret kidolgozását célozta meg. 1954-ben teljesedett ki a számviteli rendszer szabályozása, ekkor már megjelentek a mérlegbeszámoló tartalmára vonatkozó szabályok, el#írások. A számviteli törvény

megalkotásánál a törvényalkotók számos nemzetközi standardot vettek figyelembe. A magyar számviteli rendszer korszer0sítésére 1991 évi XVIII törvénnyel került sor, ami figyelembe veszi a magyar sajátosságokat. 1993 évi CVIII törvény az összevont konszolidált beszámoló készítésének szabályaival egészítette ki. A számvitellel szembeni alapvet# követelmény a megbízható és valós összkép biztosítása. A magyar számviteli szabályozás az EU számviteli irányelveiben megfogalmazottaknál részletesebb tagolást ír el#. Vannak eltérések, de azok nem számottev#ek, inkább technikai jelleg0ek. 1998-ban Brüsszelben az EU-hoz való csatlakozásunk felülvizsgálata során átvilágították a számviteli szabályozásunkat is. A tárgyaláson elismerték törekvéseinket, és indokoltnak tartottak néhány tartalmi, formai változást. Ezért került sor 2001 január 1-i hatálybalépéssel az 1991. XVIII számviteli törvény

újrakodifikálására Ez tulajdonképpen nem egy új törvény, mert a törvény célja, és hatálya nem változott. A számviteli politika a nemzetközi számviteli standardok tanulmányozásakor került be a hazai számviteli fogalmak közé. A számviteli politika a számviteli törvény el#írásainak gyakorlati végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel# számviteli rendszer kialakítását kell, hogy megalapozza. A számviteli politika célja tehát, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszert m0ködtessen, ami alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámoló állítható össze, és amely megfelel# információkat szolgáltat a vezet#i döntések meghozatalához. Diplomamunkám magába foglalja a Pápai Hús Rt. bemutatását, a számviteli politika és a hozzá kapcsolódó szabályzatok általános megismertetését, és a társaságnál

alkalmazott formájának szemléltetését. 2 http://www.doksihu 2. A Pápai Hús Rt bemutatása 2.1A Pápai Hús Rt rövid története Pápa a Kisalföldön található barokk stílusú kisváros. Vállalkozásai közül kiemelkedik a Pápai Hús Rt., mely a magyar húsipar egyik legjelent#sebb és nagy hagyományokkal rendelkez# képvisel#je. A XX század elején a város vezet#it a közellátási és állategészségügyi követelmények szigorodása arra késztették, hogy egy ellen#rizhet# közvágóhídon történjen azon állatok vágása, melyek húsát a hentesek a lakosság részére értékesítettek. A városi közvágóhíd létesítése 1913-ban fejez#dött be Sertés, marha és birka vágása mellett az alapítást követ# években készítménygyártást még nem folytattak. 1933-ban a belga és kanadai érdekeltség0 Poels és Társa cég vette bérbe a vágóhidat, és a vállalkozás tevékenységi köre tovább b#vült a bacongyártással. 1935-ben egy dobozolt

sonka gyártó üzem kialakítása kezd#dött meg. A fejl#dés következ# lépcs#foka a konzervek sterilizálással történ# tartósításának kidolgozása volt. 1949-ben, mint minden magánvállalkozást, a Poels és Társa céget is államosították. Így jött létre a Pápai Húsipari Vállalat. A társaság f# feladata a lakosság igényeinek maximális kielégítése minimális alapanyag felhasználással. 1953-tól újabb fejl#dést jelentett az export feltételeket is kielégít# dobozsonka gyártó üzem építése. 1963-ban a pápai, a veszprémi és a keszthelyi húsipari társaságok összevonásával létrejött a Veszprém Megyei Húsipari Vállalat pápai központtal. 1968-69-ben került sor az állatforgalmi és húsipari vállalatok egységes összevonására. Ennek eredményeként 1977. január 1-t#l a Mez#gazdasági és Élelmezésügyi Miniszter kombináttá nyilvánította a vállalkozást. Az 1980-as években a piaci igényekre reagálva a vállalkozás

megkezdte a csomagolástechnikában magasabb szintet jelent# fóliás termékek gyártását. 1987-ben helyezték üzembe az új marhavágóhidat, amely a szigorú bel- és külföldi állategészségügyi el#írásoknak minden tekintetben megfelelt. Ebben az évben megsz0nt a tröszt, ett#l kezd#d#en önálló kereskedelmi joggal rendelkezik a cég. 3 http://www.doksihu 1992. október 1-t#l a kombinát részvénytársasággá alakult át és a Pápai Hús Rt elnevezést kapta. Ekkor a társaság tulajdonosa 97%-ban az Állami Vagyonügynökség, 3%-ban a Pápai Városi Önkormányzat lett. 1993-ban privatizálásra került sor, az ÁPV Rt. értékesítette a részvények 76%-át A Pápai Hús Rt. csak a legszigorúbb feltételek biztosítása mellett maradhat versenyképes a hazai és a világpiacon. Az iparágon belül Magyarországon a Pápai Hús Rt kapta meg els#ként az MSZ EN ISO 9001 tanúsítványt. Röviddel ezután kidolgozta a HACCP (élelmiszer biztonsági) és az SSOP

(takarítás, fert#tlenítés) rendszereket is. A vállalkozás 1999-ben csatlakozott az FVM Agrármarketing Centrum Kht. magyar agrár termékek értékesítésének programjához. 9 termék nyerte el a tanúsító védjegy használatát, úgy, mint KIVÁLÓ MAGYAR ÉLELMISZER. A vállalkozás jelenleg a rendelkezésre álló munkaer# ellátottságával, technológiai berendezéseivel és beszerzési illetve értékesítési piacaival a külpiacon és Magyarországon tartósan tudja tartani a pozícióját. A társaság tevékenységét több telephelyen végzi, és több városban vannak fióktelepei, így például Budapesten, Veszprémben, Tapolcán és Zircen. Az EU csatlakozás feltételeink a társaság megfelel, hiszen a belföldi illetve az export higiéniai feltételek már jelenleg is ezen a szinten állnak. A felkészülés valamennyi feltételét folyamatosan figyelemmel kíséri, mind a hazai illetve az EU-s pályázatok lehet#ségeivel élve. 1.sz ábra A Pápai Hús

Rt. tulajdonosi szerkezete 7,17% 9,27% Iványi és Társai Kft. International Bullion Executive Pension Scheme 24,55% 59,01% 4 SOVEREIGN International Investment LTD Egyéb belföldi természetes személy http://www.doksihu A Pápai Hús Rt. az Iványi és Társai Kft magas tulajdoni részesedésének köszönhet#en leányvállalat, azonban anyavállalat is egyben, mert 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Pápa-Pig Kft-b#l és a Pápa-Ser Kft-b#l. Mindemellett 41%-os tulajdoni részarányának köszönhet#en a Pig-Coop Kft. társult vállalkozása, a Sertéstenyészt# és Hizlaló Bt-vel pedig egyéb részesedési viszonyban áll a társaság a 2001-es adatok alapján. 2.2 Pápai Hús Rt tevékenységi körei Vágóállatok felvásárlása, belföldi és export célú forgalmazása Húsipari tevékenység: vágás, hús- és szalonna feldolgozás, húskészítmény és húskonzerv gyártása, zsírolvasztás, h0t#házi tárolás Tartósítóipari tevékenység

(húskonzervgyártás) Tehergépjárm0vek üzemeltetése, javítása, karbantartása Élelmiszer nagy- és kiskereskedelmi tevékenység, húsboltok üzemeltetése Külkereskedelmi f#vállalkozói, képviseleti, ügynöki tevékenység Raktározás, tárolás, szállítás Termeltetés, felvásárlás Az él#sertés piacán jelent#s változások zajlottak le az elmúlt id#szakban. A felvásárolt állatok mennyisége csökkent, ugyanakkor a felvásárlási ár drasztikusan emelkedett. További problémát okozott az árak széles határok közötti mozgása és a kínálat egyenetlensége. A sertéshiánnyal párhuzamosan drasztikusan emelkedtek a felvásárlási árak. A Pápai Hús Rt a saját tenyészt# telepei és a viszonylag stabil partnerei miatt nem kényszerült minden esetben a legmagasabb árak megfizetésére. A felvásárlási árak egy rövid id#szaktól eltekintve lényegesen meghaladták a nyugat-európai felvásárlási árakat. A szarvasmarha felvásárlás és

feldolgozás a társaság életében nem játszik jelent#s szerepet. 5 http://www.doksihu Termelés A termelés irányítás legfontosabb feladata, hogy a kereskedelmi igényeknek megfelel#en szervezze meg a gyártási folyamatokat. Teremtse meg az összhangot a feldolgozás különböz# területei között, és használja ki optimálisan a tárolókapacitásokat. Az elmúlt id#szakban a Pápai Hús Rt. a véd#gázas csomagolású szeletelt termékkel valamint néhány teljesen új termékkel jelent meg a piacon, ilyen például az Esterházy termékcsalád. Emellett elkezd#dött a só szegény termékek, valamint a grill termékek fejlesztése is. Belföldi értékesítés A belföldi értékesítést kedvez#tlen hatások befolyásolják, melyek egyrészt a kereskedelmi láncok egymással vívott versenyének származékos hatásából, másrészt a kereskedelem feldolgozóval szembeni er#fölényéb#l, harmadrészt a hazai sertéshús és marhahús fogyasztás jelent#s

visszaeséséb#l következnek. Ebben a piaci környezetben a Pápai Hús Rt. értékesítési mennyisége csökkent A visszaesés egyrészt a viszonylag magas árak, másrészt a konkurens gyártók növekedésének következménye. A Pápai Hús Rt legjelent#sebb partnerei közé sorolhatók a következ#k: Csemege-Match Rt., METRO Kft, CBA Kft, Auchan Magyarország Kft, Spar Kft, Cora+Profi Kft, Penny Market Kft., Tesco-Globál Rt, Plusz Élelmiszer Diszkont Kft, Csopak Rt A társaság kiemelt nagy vev#inek forgalma emelkedett. Az értékesítés vev#nkénti szerkezete mellett a területi megoszlásban is voltak változások, de nem kardinálisak. Az áruházláncok, szupermarketek fokozatos terjedésének következtében emelkedett a távoli megyék forgalma, els#sorban Veszprém megye rovására. Exportértékesítés Az exportértékesítés piaci feltételeit ellentmondások jellemezik. A piaci kereslet az elmúlt id#szakban szinte végig kedvez# volt. Ezzel szemben az export

jövedelmez#sége romlott, mely az exporttámogatások csökkenése, kései megjelenése, a hazai fizet#eszköz sávszélesítése, valamint a hazai sertésárak egész éven át tartó magas szintje miatt következett be. Kedvez#tlenül érintette a társaságot a Forint lebegtetési sávjának jelent#s szélesítése. Az árfolyamok csökkenése közvetlen hatást gyakorolt a társaság árbevételére, de voltak 6 http://www.doksihu közvetett hatásai is. Egyrészt megn#tt az exportértékesítés eredményességének kockázata, másrészt megn#tt az exportvev#i kintlév#ség árfolyamkockázata. A Pápai Hús Rt. több országba értékesíti termékeit, jelent#s partnerei például USA, Spanyolország, Németország, Svédország, Franciaország, Olaszország. Emellett kiemelend# Japán és Dél-Korea is, melyek egyre nagyobb súlyt képviselnek a társaság export értékesítési árbevételéb#l. A termelés m0szaki feltételeinek biztosítása Beruházás,

fejlesztés A Pápai Hús Rt. m0szaki tevékenységének legfontosabb feladata, hogy a termelés m0szaki feltételeit folyamatosan biztosítsa, a termelés és az egyéb területek fejlesztési igényét kielégítse. Ennek érdekében a vállalat folyamatos beruházásokat, fejlesztéseket hajt végre. Üzemfenntartás A Pápai Hús Rt. saját karbantartói által végzett üzemfenntartási tevékenységét szervezetileg önálló TMK egységek végzik. Az idegen fenntartási munkákat dönt#en állandó partnerek végzik el. Szállítási, járm0javítási tevékenység A Pápai Hús Rt. a beszerzésekkel és az értékesítésekkel kapcsolatos szállítási tevékenység legnagyobb részét saját gépkocsi parkjával végzi. A társaság szállítási tevékenységéb#l, valamint az egyes szállítási módozatok speciális jellegéb#l adódóan a gépjárm0 állomány összetétele sokrét0. Környezetvédelem a Pápai Hús Rt-nél A környezetvédelmi el#írások betartása a

társaság m0ködési alapfeltétele. Az Európai Unióban érvényes jogi szabályozás átvételével a feladatok fokozatosan n#nek a jöv#ben. A szigorodó jogi szabályozás határid#s feladatainak elvégzése jelent#s mértékben emelheti a költségeket. A társaság min#ségbiztosítási politikájának szerves részét képezi az ISO-9001. 7 http://www.doksihu 2.3 A Pápai Hús Rt szervezeti felépítése A Pápai Hús Rt. szervezeti felépítése megfelel a társasági törvényben el#írt szabályzásoknak. A társaság rendelkezik a legf#bb döntéshozó szervvel, közgy0léssel, igazgatósággal, stb. A közgy0lés a Részvénytársaság legf#bb szerve, amely a részvényesek összességéb#l áll. Az alapító okirat tartalmazza m0ködési rendjét Állandó meghívottai a felügyel# bizottság elnöke, a könyvvizsgáló és a közgy0lés tagjai. Az igazgatóság a Társaság ügyvezet# szerve, ügyrendjét maga állapítja meg. A vezérigazgató áll a társaság

élén. Irányítja és ellen#rzi a vállalkozás napi munkáját Az igazgatóságok feladatai: Termeltetési, felvásárlási igazgatóság: hatáskörébe tartozik a felvásárlással, termeltetéssel kapcsolatos teend#k vizsgálata, az él#állat felvásárlás alapfeltételeinek a megteremtése, elegend# él#állat mennyiség biztosítása a termeléshez, a min#sítéshez kapcsolódó intézkedések. Termelési igazgatóság: feladata a termel# üzemek termelési feladataival összefügg# tevékenységek, anyagbeszerzési, termelési feladatok meghatározása. Gyártmánytechnológiai eljárások bevezetésének elbírálása. Kereskedelmi igazgatóság: gondoskodik az értékesítési feladatok meghatározásáról, szállítási szerz#dések meglétér#l, a társaság tulajdonában lév# húsboltok üzemeltetésének hatékonyságáról. M0szaki f#mérnökség: gondoskodik a beruházási, fenntartási tevékenységek elvégzésér#l, a vállalkozás m0szaki

színvonalának fejlesztésér#l, fenntartásáról, karbantartásáról. Gazdasági igazgatóság: irányítja a vállalkozás gazdasági, számviteli, pénzforgalmi tevékenységét, gondoskodik a számviteli törvény alapelveinek érvényesítésér#l, a beszámolási rendszer m0ködésér#l, a társaság eredményének alakulásáról. 8 http://www.doksihu Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozás által az üzleti évr#l készített éves beszámoló a számviteli törvény el#írásai szerint készült, és ennek megfelel#en megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér#l, a m0ködés eredményér#l. A vállalkozás kötelez# könyvvizsgálati kötelezettségének eleget tesz. 2.4 A Pápai Hús Rt vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének rövid bemutatása A társaság a számviteli törvényben el#írt, kett#s könyvvezetéssel alátámasztott éves beszámolót

köteles készíteni. Ezt alátámasztják a következ# adatok: 1.sz táblázat A társaság éves beszámoló készítési kötelezettségét alátámasztó adatok 1999. 2000. 2001. Mérleg f összeg 5.783959eFt 6580247eFt 6946524eFt Éves nettó árbevétel 15.450550eFt19345007eFt21303388eFt Tárgyévben fogl. átl létsz 1558f 1567f 1464f A Pápai Hús Rt. éves beszámolója tartalmaz minden eszközt, kötelezettséget, saját t#két, céltartalékot, és minden olyan bevételt és ráfordítást, ami a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetében változást okoz. A vállalkozás valós helyzete minden évben megfelel#en bemutatásra kerül. Az éves beszámolóban szerepl# adatok alapján számos mutató szolgálhat a vállalkozás helyzetének elemzésére. A következ#kben a társaság gazdálkodásának bemutatása néhány jellemz# gazdasági számadat illetve mutató segítségével történik. A Pápai Hús Rt. nagy eszköz és forrás állománnyal

rendelkezik Saját t#ke állománya meghaladja a 3 milliárdot, eszközállománya pedig befektetett eszközök esetében közel 2,5 milliárd forint, forgóeszközök esetében pedig több mint 4 milliárd forintot tesz ki. 9 http://www.doksihu A társaság vagyoni helyzetének bemutatása A jobb szemléltetés érdekében következzék a eszköz- ill. forrásstruktúra vizsgálata 2.sz táblázat A Pápai Hús Rt. vagyoni helyzetére vonatkozó f%bb mutatók 1999. Me XII.31 % 37,8 Megnevezés Tartósan befektetett eszközök aránya Tartósan befektetett eszközök fedezettsége Tárgyi eszközök aránya Tárgyi eszközök fedezettsége Forgóeszközök aránya Készletek aránya (a forgóeszk. belül) Követelések aránya (a forgóeszk. b) Eszközök fordulatszáma Saját t#ke aránya Idegen t#ke aránya Saját t#ke növekedési mutató % % % % % % % % 133,9 30,8 164,7 58,3 24,0 71,9 2,7 50,7 48,4 2,7 2000. XII.31 37,5 2001. XII.31 35,1 129,2 30,5 158,6 62,0 19,8 74,3

2,9 48,5 50,3 2,9 139,3 28,4 172,3 63,2 19,1 70,4 3,1 48,9 50,6 3,1 A Pápai Hús Rt-nél a vizsgált két id#szakban a tartósan lekötött eszközök aránya csökkent, ami nem mondható kedvez#nek, azért sem, mert az országos átlagtól (60-70%) elmarad. A befektetett eszközökön belül nagy súlyt képez# tárgyi eszközök aránya is csökkent. A forgóeszközök aránya a vizsgált id#szakok folyamán növekedett, értéke az országos átlag felett van. Kedvez# hatásként jelentkezik azonban a készletek arányának csökkenése, hiszen a vev#állomány növekedése a likviditási helyzetre pozitívan hat. A követeléseknek a forgóeszközökön belüli nagy részaránya kisebb változásokkal végig jellemz# volt. 10 http://www.doksihu 2.sz ábra Az egyes eszközcsoportok megoszlása a vizsgált három évben 100% 90% 80% 70% 60% 50% Aktív id#beli elhatárolások 40% Forgóeszközök 30% Befektetett eszközök 20% 10% 0% 1999. 2000. 2001. A vagyonfedezet

mutató els# id#szakban csökkent, a második id#szakban n#tt, de mindvégig 100% volt, így a saját t#ke mindvégig 100% felett nyújtott fedezetet a befektetett eszközökre, azokon belül a tárgyi eszközökre is. A tárgyi eszközök fedezettsége mutató is hasonlóan alakult, mindegyik id#szakban 150% felett volt, ami kedvez#nek mondható és stabil anyagi helyzetre utal. Az eszközök fordulatszáma mutató azt jelzi, hogy az eszközök értéke az árbevételben hányszor fordul meg. A mutató akkor jó, ha 1 felett van A társaságnál a mutató értéke jóval magasabb, ami kedvez#nek mondható. A növekedés oka, hogy az árbevétel növekedése az eszközállomány növekedésénél nagyobb mérték0 volt. A saját t#ke aránya mutató az els# id#szakban csökkenést, majd kisebb mérték0 emelkedést mutat, utalva a t#keer#sségre. A mutató értéke mindegyik évben elmarad a kedvez#nek mondható 70% körüli értékt#l. Azonban a saját t#ke növekedési mutató

értéke mindvégig jócskán 1 fölötti volt, ami stabil, kedvez# helyzetre utal. Az idegen t#ke aránya a vizsgált id#szakokban növekv# tendenciát mutat, ami nem mondható jónak, azért sem mert a 30%-os kedvez# értéket meghaladja. 11 http://www.doksihu 3.sz ábra Az egyes forráscsoportok megoszlása a vizsgált három évben 100% 90% 80% Passzív id#beli elhatárolások Céltartalékok 70% 60% 50% Idegen t#ke 40% 30% Saját t#ke 20% 10% 0% 1999. 2000. 2001. A társaság pénzügyi helyzetének bemutatása A következ#kben néhány, a vállalkozás pénzügyi-likviditási helyzetére vonatkozó fontosabb mutató kerül ismertetésre. 3.sz táblázat A Pápai Hús Rt. pénzügyi helyzetére vonatkozó f%bb mutatók Mutató megnevezése Általános likviditási mutató Hitelfedezettségi mutató Eladósodottság mértéke Nettó eladósodottság Me % % % 1999. XII.31 1,2 87,1 104,7 12,8 2000. XII.31 1,2 91,8 96,2 9,0 2001. XII.31 1,3 88,1 96,5 12,5 Az

általános likviditási mutató azt fejezi ki, hogy az egész forgóeszköz állomány mekkora fedezetet nyújt az összes kötelezettségre. A mutató értéke a társaságnál a vizsgált három év folyamán kedvez#en alakult, mivel mindvégig 1 felett volt. A mutató nem nyújt valós képet a társaság pillanatnyi pénzügyi helyzetér#l, csak általános következtetések levonására alkalmas. 12 http://www.doksihu A hitelfedezettségi mutató kifejezi, hogy a vállalkozás adósai mennyiben tudják fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket. A társaságnál megfigyelhet#, hogy bár a társaság jelent#s követelésállománnyal rendelkezik, de a követelések a vizsgált három évben nem fedezik teljes egészében a rövid lejáratú kötelezettségeket. Az eladósodottság mértéke a vállalkozás megítélésében fontos szerepet játszik. A mutató kifejezi, hogy a saját forrás milyen mértékben nyújt fedezetet a kötelezettségekre. Kedvez#, ha a mutató

értéke 150-180% körül mozog. A társaságnál a mutató értéke ett#l jócskán elmarad, átlagosan 100% körül mozog, ezért ezen a vállalkozásnak meg kell próbálnia javítania. A nettó eladósodottság mértéke azt jelzi, hogy a kintlév#ségekkel csökkentett kötelezettségek hány százalékát teszik ki a saját t#kének. Ez feltételezi, hogy a követelések pénzügyileg el#bb realizálódnak, mint a kötelezettségek. Az országos átlag 20% körül alakul. A vállalkozás a vizsgált id#szakokban végig átlag alatt tudott maradni, ami kedvez#nek mondható. A társaság jövedelmi helyzetének bemutatása A továbbiakban következzen a társaság jövedelemtermel# képességének bemutatása néhány fontosabb mutató segítségével. 4.sz táblázat A Pápai Hús Rt. jövedelmi helyzetére vonatkozó f%bb mutatók Megnevezés Árbevétel arányos jövedelmez#ség T#kearányos jövedelmez#ség Eszköz arányos jövedelmez#ség Bérarányos jövedelmez#ség

Me Ft Ft Ft Ft 13 1999. 2000. 2001. XII. 31 XII 31 XII 31 3,5 4,4 2,8 18,4 26,8 17,8 9,3 13,0 8,7 40,8 55,5 36,0 http://www.doksihu Az árbevétel arányos jövedelmez#ség az alaptevékenység jövedelmez#ségét mutatja. A társaságnál a mutató értéke mindhárom évben az élelmiszeripari átlag körül (3-5) alakult, de 2001-re egy nagyobb mérték0 csökkenés figyelhet# meg. A t#kearányos jövedelmez#ség megmutatja, hogy egységnyi saját t#ke mennyi üzleti tevékenység eredményének létrehozásához járult hozzá. Az els# id#szakban kedvez# növekedés jellemezte a mutatót, 2001-re azonban visszaesés következett be. Az eszközarányos jövedelmez#ség megmutatja, hogy a mérleg összes eszközének 1 egysége mennyi üzleti tevékenység eredményéhez járult hozzá. Erre a mutatóra is a kezdeti növekedés, majd visszaesés volt a jellemz#. A bérarányos jövedelmez#ség az 1 Ft bérköltségre jutó üzleti tevékenység eredményét mutatja. Ez a

mutató is az el#z#ekhez hasonlóan alakult, azaz 1999-r#l 2000-re javulás figyelhet# meg, n#tt a költségre jutó jövedelmez#ség, 2001-re azonban kedvez#tlenül alakult. A 2001 évi mérleg szerinti eredmény csökkenése miatt a 2000-ben kedvez#en alakult mutatók negatív irányba mozdultak. 14 http://www.doksihu 3. A számviteli politika általános bemutatása A Pápai Hús Rt-nél alkalmazott számviteli politika 3.1 A számviteli politika tartalma, el#írásai, módszerei a számviteli törvény el#írásai szerint A számviteli politika, mint fogalom a nemzetközi számviteli standardok tanulmányozásakor került be a hazai számviteli fogalmak közé. Az átfogó számviteli standardok célja, hogy segítségükkel átláthatóvá és összehasonlíthatóvá váljanak a különböz# országokban m0köd# vállalkozások. A számviteli politika a beszámolót készít# vállalkozások bels# szabályzata, amelybe beletartoznak a számviteli elvek,

értékelési módok, konvenciók, szabályok és a vezetés által elfogadott eljárások, amelyeket a könyvviteli munkák, az éves beszámolók elkészítése és bemutatása során alkalmaznak. A számviteli törvény számos alternatívát, döntési pontot tartalmaz. A számviteli alapelvekt#l azonban csak kivételes esetben a törvényben szabályozott módon lehet eltérni. A törvényben rögzített alapelvek, értékelési el#írások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel# – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. Kialakítása els#sorban azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amely alapján megbízható és valós információkat szolgáltató éves beszámoló állítható össze, a vezet#k döntéseikhez használható információkhoz jutnak. A jelenleg hatályos számviteli

törvény szerint: „A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemz# szabályokat, el#írásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelent#snek, nem lényegesnek, nem jelent#snek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, min#sítési lehet#ségek közül melyeket, milyen feltételek 15 http://www.doksihu fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.” A számviteli politika tehát az adott gazdálkodónál alkalmazott szabályokat, el#írásokat tartalmazza, amelyek összességében kihatnak az adott gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére. Ezek befolyásolják az adott gazdálkodó tárgyévi adózás el#tti és adózás utáni eredményét is. A számviteli politika nem más, mint megalapozott döntések

sorozata olyan kérdésekben, ahol a számviteli törvény választási lehet#séget ad, nincs ugyan választási lehet#sége a vállalkozásnak, de a törvényi el#írás teljesítéséhez az eszközt, a módszert az adott vállalkozás rendelheti a törvényi el#íráshoz, a választott módszerek, eszközök, sajátos bels# el#írások összhatásukban kihatnak az adott vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére. Az újonnan alakuló gazdálkodó az adottságainak, körülményeinek legjobban megfelel#, a számviteli törvény végrehajtásának módszereit és eszközeit meghatározó számviteli politikát és a hozzá kapcsolódó szabályzatokat a megalakulás id#pontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Csak abban az esetben lehet megváltoztatni a számviteli politikát, ha azt a jogszabályi változás el#írja vagy a vállalkozási stratégia illetve üzletpolitika megkívánja. Törvénymódosítás esetén, mint az új számviteli

törvény 14.§ (8) bekezdésének megfelel#en a változásokat annak hatálybalépését követ# 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A számviteli politikában hozott döntések megváltoztatása nyilvánvalóan hat a beszámolóban közölt adatokra is. Az alapelvek (kiemelten a folytonosság és a következetesség elveinek) érvényesítése az adatok összehasonlíthatósága szempontjából elengedhetetlen. A számviteli politikának igazodnia kell a vállalati stratégiához és az azt megvalósító üzletpolitikához. A vállalat számviteli politikáját a vezet#ségnek kell elfogadnia A számviteli politika írásos formában kell, hogy elkészüljön, az elkészítéséért, módosításáért és érvényesítéséért a társaság vezet#je felel#s. 16 http://www.doksihu A számviteli politika legfontosabb tartalmi elemei A beszámoló-készítés rendjével kapcsolatban szükséges rögzíteni a számviteli politikában: - a

beszámolót alátámasztó könyvvezetést, kett#s könyvvitel esetén a számlarendet és a költségelszámolás módszerét, - a mérleg fordulónapját, a mérlegkészítés id#pontját, szem el#tt tartva az id#szer0ség elvét és a költség-haszon összemérés elvét, - a mérleg és az eredménykimutatás választott formáját is meg kell határozni, célszer0 ekkor figyelembe venni a „hasznosíthatóság” elvét, mivel a beszámolóból a tulajdonosok, a befektetni szándékozók, a hitelez# partnerek egyaránt információkat kívánnak szerezni, - az évközi és év végi zárlatok célját, id#pontjait és feladatait is fel kell tüntetni, - itt rögzíthet# még az éves beszámoló elfogadásának rendje az adott társaságnál, - célszer0 megfogalmazni itt a számviteli alapelveket is, amelyeket a vállalkozás követni kíván. Az eszközök és források értékeléséhez kapcsolódóan: - a számviteli el#írások és a vállalkozás sajátosságainak

figyelembevételével részletesen szabályozni kell az eszközök, a források csoportjainak értékelésére vonatkozó el#írásokat a következetesség elvét szem el#tt tartva, dönteni kell az eszközök és a források besorolásának, min#sítésének, átsorolásának ill. átmin#sítésének szabályairól Ezen belül különösen fontos rögzíteni a készletek értékelési módját, könyvelési és nyilvántartási módját, a követelések és a kötelezettségek min#sítésénél alkalmazott szempontokat, az értékpapírok ill. a devizás tételek értékelési módját, az értékcsökkenésekre, értékvesztésekre és az értékhelyesbítésekre vonatkozó szabályokat. Id%beli elhatárolásokkal kapcsolatosan - célszer0 el#írni az elszámolási id#szakok közötti bevételek és költségek elhatárolását a gazdasági esemény alapján a megfelel# id#szakra. 17 http://www.doksihu Céltartalékokkal kapcsolatosan - szükséges el#írni a várható

kötelezettségekre, a jöv#beni költségekre, valamint az egyéb célokra szükséges céltartalékok képzésének szabályait. A Kiegészít% melléklet és az Üzleti jelentés szerkezetének és tartalmának kialakítását is rögzíteni kell. 3.2 A Pápai Hús Rt által alkalmazott számviteli politika bemutatása A Pápai Hús Rt. számviteli politikájának kidolgozásánál a számviteli törvény beszámolási és könyvvezetési el#írásait alkalmazta, ezáltal: biztosította a számviteli törvény el#írásainak és szabályainak érvényesülését, alapjait teremtette meg a vezet#i információs rendszer kidolgozásának, m0ködtetésének. A vállalkozás számviteli politikájának kialakításánál a legf#bb szempont az volt, hogy elszámolási rendjét a megbízható és valós összkép alapján állítsa össze. A társaság valós helyzetének bemutatását a számviteli alapelvek folyamatos érvényesítése és betartása biztosítja. A

beszámoló-készítés rendjére vonatkozó számvitel politikai elemek A Pápai Hús Rt. a számviteli törvényben foglalt beszámolási és könyvvezetési kötelezettség el#írásait figyelembe véve és részvénytársaság formájának következtében kett#s könyvvitel vezetésére és éves beszámoló készítésére kötelezett. Ez következik a társaság következ# adataiból is, a mérleg f#összege 150 millió forintnál magasabb, éves árbevétele a 300 millió forintot meghaladja, a társaság tárgyévben foglalkoztatott létszáma több mint 50 f#. Az éves beszámoló részeivel, a mérleggel, az eredménykimutatással és a kiegészít# melléklettel egyidej0leg a társaság az üzleti jelentést is elkészíti. A vállalkozás folyamatos m0ködésének köszönhet#en üzleti éve a tárgyévben is és az el#z# években is a naptári évvel azonos volt. A társaság a számviteli törvény 1 számú melléklete alapján az „A” változat szerint állítja

össze mérlegét, amelyre jellemz#, hogy az 18 http://www.doksihu eszközök bemutatása fordított likviditási sorrendben történik, a forrásoknál pedig fordított lejárati sorrend érvényesül, biztosított az automatikus egyez#ség és a mérlegszer0 elrendezés. Eredménykimutatását pedig a számviteli törvény 3 számú melléklete alapján forgalmi költség eljárással „A” változat szerint készíti el, de emellett összeállítja az összköltség eljárással készült „A” változatot is. Az „A” változatú eredménykimutatás jellemz#je, hogy lépcs#zetes felépítettség, és hogy csak a mérleg szerinti eredmény egyeztethet# a mérlegben szerepeltetett összeggel. A társaság minden évben elkészíti és auditáltatja éves beszámolóját a nemzetközi számviteli standardoknak megfelel#en is az EU-s pályázatokon való részvételi lehet#ségek kihasználása érdekében. A költségelszámolás szabályozásánál a vállalkozó

termelési, szervezeti, gyártási adottságait és sajátosságait, valamint az önköltségszámítás, a költséggazdálkodás és a vállalkozáson belüli önálló elszámolás követelményeit kell figyelembe venni. A Pápai Hús Rt-nél a felmerült költségek els#dlegesen a 6. számlaosztály költséghely szerinti, másodlagosan az 5. számlaosztály költségnem szerinti bontásban kerülnek rögzítésre A 7. számlaosztályt a társaság nem használja, a 6 számlaosztályt alkalmazza a közvetlen és a közvetett költségek nyilvántartására egyaránt. A társaság nagy volumen0 értékesítése és széles termékskálája szükségessé teszi a termékenkénti jövedelmez#ség vizsgálatához szükséges információk biztosítását. Ezen információs igény miatt a társaság számára el#nyösebb a forgalmi költség eljárásra épül# eredménykimutatás alkalmazása, mert ebben az esetben az értékesítés nettó árbevételével az értékesítés

közvetlen és közvetett költségei kerülnek szembeállításra. A társaság ennek megfelel#en úgy alakította ki 8-as számlaosztályát, hogy a közvetlen és a közvetett költségek jól elkülöníthet#k. A vállalkozás mérlegében és eredménykimutatásában a számviteli törvény mellékletében megadott tételeket nem tagolja tovább, új tételt nem vesz fel, számlarendjét is a törvényi el#írások szerint alakította ki. Az éves beszámolót leltárral kell alátámasztani, melyet a mérleg fordulónapi, december 31-ei f#könyvi kivonatok és a zárlati feladatok tételei igazolnak. A vállalkozás döntése szerint a mérlegkészítés napja úgy került kialakításra, hogy figyelembe vételre került a gazdasági eseményeket alátámasztó bizonylatok, illetve adatok elszámolhatósága, az év végi könyvviteli zárlati feladatok elvégzésének, a Felügyel# Bizottság ellen#rzésének, a könyvvizsgálat elvégzésének, és jóváhagyásra

jogosult testület által a beszámoló elfogadásának id#igénye. Ez az id#pont nem változott, a tárgyévet 19 http://www.doksihu követ# év február 28. Ez az az id#pont, amely id#pontig a vállalkozásnak a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatot el lehet és el kell végeznie. Amennyiben azonban valamilyen, az elmúlt gazdasági évet érint# gazdasági esemény a mérlegkészítés id#pontjának megváltoztatását indokolja, akkor ennek a vagyonra, az eredményre gyakorolt hatását a társaság kiegészít# mellékletében be kell mutatni. A társaságnál az év végi zárlat mellett negyedévente és havonta is készülnek kivonatok, bevallások. Ennek célja az, hogy a bels# és küls# információs igényeket kielégítsék, a vezetés, az önköltségszámítás és a statisztikai adatszolgáltatás igényeinek eleget tegyenek. Minden negyedévben készül eredménykimutatás, mérleg és a saját termelés0

készletekre tájékoztatása önköltségszámítás, céljából kalkuláció. szöveges értékelés Ezek is mellett készül a Felügyel# negyedévente Bizottság a társaság gazdálkodásáról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér#l. Havonta kerül elkészítésre f#könyvi kivonat, az általános forgalmi adóra vonatkozó és az egyéb adókra vonatkozó bevallás. A bels# információs igények kielégítése céljából havonta értékel# táblázatok is készülnek egyes tevékenységek jövedelmez#ségér#l, a társaság költségeir#l és eredményér#l. Havonta megtörténik az egyes költségelemek terv adatokkal történ# összevetése és az esetleges eltérések okainak vizsgálata. A számviteli törvény 116. § (1) bekezdésének el#írása szerint a társaság konszolidált beszámoló összeállítására nem kötelezett, bár anyavállalat, de az Iványi és Társai Kft. magas tulajdoni részesedése miatt a Pápai Hús Rt. leányvállalat

is egyben A konszolidált beszámoló összeállításához azonban a Pápai Hús Rt. a közbüls# konszolidációt elvégzi a hozzá kapcsolódó leányvállalatok adataival együtt. Az Rt koordinálja, hogy a leányvállalatok számviteli politikájával illetve az értékelési szabályzatokkal összhangban legyenek a teljeskör0 értékelési módok illetve a számlarend kialakítása. Az éves beszámoló elkészülte, könyvvizsgálata és közgy0lés általi elfogadása után végezhet# el a f#könyvi zárlat. A társaság a törvényi el#írásnak megfelel#en eleget tesz éves auditált beszámolójához f0z#d#, az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatánál történ# közzétételi és az illetékes Cégbíróságnál történ# letétbehelyezési kötelezettségének is, melyekért a vállalkozás ügyvezet#je a felel#s. 20 http://www.doksihu A társaságnál megállapításra került az a lényegesnek, illetve jelent#snek

min#sül# hibahatás, melyet az ellen#rzés, önellen#rzés során kell figyelembe vennie. • A hibahatás már jelent#snek min#sítend#, ha az ellen#rzött üzleti év éves beszámolójában a mérleg f#összeg 5%-át meghaladja. • A jelent#s összeg0 hiba egyben lényegesnek is tekintend# minden olyan esetben, ha a jelent#s összeg0 hibák és hibahatások el#jel nélküli összevont értéke a megel#z# üzleti év mérlegében kimutatott saját t#ke értékének 10%-át eléri. Az eszközök és források értékeléséhez kapcsolódó számvitel politikai elemek A Pápai Hús Rt. kett#s könyvvitelt vezet# társaság, ezért a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lév# eszközökr#l és azok forrásairól, továbbá a gazdasági m0veletekr#l olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelel#en, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthet#en mutatja. A

vállalkozás az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján sorolja be a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé. A Pápai Hús Rt jelent#s eszközállománnyal rendelkezik. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követ#en megváltozik, akkor azok besorolását megváltoztatja a vállalkozás. Az eszközöket és a velük kapcsolatos változásokat külön analitikus nyilvántartó programok tartalmazzák. A tárgyi eszközök mennyiségének és értékének nyilvántartása számítógépen egyedileg történik, jelleg0knek megfelel#en cikkszámot és leltári számot kapnak. A vállalkozásnál külön részlegek foglalkoznak az eszközök egyes csoportjainak nyilvántartásával és elszámolásával, mint például a saját és a vásárolt készletekkel. A társaság eszközeinek értékelésével, nyilvántartásával kapcsolatos adatokat az értékelési szabályzatról szóló fejezet tartalmazza részletesen.

Értékcsökkenési leírásának elszámolása A Pápai Hús Rt. a Számviteli törvény és a Társasági Adótörvény figyelembe vételével és azokkal összhangban dolgozta ki eszközei értékcsökkenésének elszámolási rendszerét. A számviteli politikájában rögzítésre került az értékcsökkenés elszámolásának módszere, gyakorisága, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az el#z# üzleti évt#l eltér# – eljárásokból ered#, az eredményt befolyásoló eltérések indokoltsága, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt 21 hatásuk. Az el#z# üzleti év http://www.doksihu mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást el#idéz# tényez#k tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak min#sül. A társaság esetében ilyen változás a közelmúltban nem történt. A mérlegben a tárgyi

eszközöket nettó értéken kell szerepeltetnie, de a kiegészít# mellékletben információt kell szolgáltatni a bruttó értékr#l és az értékcsökkenésr#l, ezért szükség van a f#könyvi könyvelésen ezen értékek elkülönített nyilvántartására. A társaság a terv szerinti értékcsökkenést a hasznos élettartam alatt lineárisan, a bekerülési értékhez viszonyított mértékkel (leírási kulcsokkal) napokra arányosan számolja el, ami havonta kerül összesítés alapján a f#könyvi könyvelésre. A terv szerinti értékcsökkenés összegét költségként, a terven felüli értékcsökkenést pedig ráfordításként kell elszámolni, függetlenül a vállalkozás eredményének alakulásától. A tárgyi eszközöket a nyilvántartásba vételt követ#en a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell értékelni. Az eszközök leírható értékét tervszer0en, a hasznos élettartamára kell

felosztani, vagyis azokra az évekre, amelyekben az eszközöket a vállalkozás el#reláthatóan használni fogja. A hasznos élettartamok meghatározásakor figyelembe vette a vállalkozás az eszközök tervezett hasznosítását, elhasználódását, technikai vagy piaci elavulását, a használatát befolyásoló jogi vagy egyéb korlátozásokat. Az immateriális javak leírásának egy részére a számviteli törvény id#korlátot ír el#. Ennek megfelel#en a Pápai Hús Rt. az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb id# alatt írja le. Az alapítás-átszervezés aktivált értékének terv szerinti leírása pedig maximum 5 év alatt történik. A vállalkozás a szellemi termékek és a vagyoni érték0 jogok esetében szabadon dönthet a terv szerinti leírás tekintetében. A Pápai Hús Rt a szellemi termékek leírását 3 év alatt (33,3%-os leírási kulccsal), a vagyoni érték0 jogok leírását pedig 6 év alatt (16,7%-os leírási kulccsal) egyenl#

ütemben végzi. A Pápai Hús Rt-nél használt tárgyi eszközök hasznos élettartama eltér#, ingatlanoknál 50 év (2%), ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni érték0 jogoknál 6 év (16,7%), személygépkocsiknál 5 év (20%), irodagépeknél és számítástechnikai eszközöknél 3 év (33,3%), m0szaki berendezéseknél és egyéb berendezéseknél, felszereléseknél 7 év (14,5%). 22 http://www.doksihu A vállalkozás eszközállománya közel 6000 darabból áll. A tárgyi eszközök beszerzésekor m0szaki paraméterek alapján történik a használati id# egyedi, eszközönkénti megállapítása. A gyakorlati tapasztalatok alapján az eszközök elhasználódási ideje megfelel a számviteli politikában rögzített hasznos élettartamnak. A valódiság elvét így próbálja a vállalkozás követni. A 2001-es számviteli törvény lehet#séget adott az eszközöknél maradványérték alkalmazására. A Pápai Hús Rt az eddig eltelt id#szak folyamán

maradványértékkel nem számolt, mivel az egyes eszközökr#l a rendeltetésszer0 használatbavételkor rendelkezésre álló információk alapján a reálisan meghatározott hasznos élettartam végén várható maradványértéket nem min#síti jelent#snek, és akkor annak értéke – a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása során – nulla lesz. Ez negatívumot jelent a társaság esetében, mert az esetenként nem megfelel#en meghatározott hasznos élettartam végén az adott tárgyi eszköz gyakran még m0köd#képes, tovább használható, de értéke már nullára leíródott. A vállalkozásnak ezen változtatnia kellene! Az új számviteli törvény 80. §-ának (2) bekezdése szerint „az 50 ezer forint egyedi beszerzési, el#állítási érték alatti vagyoni érték0 jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntését#l függ#en - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben

elszámolható. Ez az el#írás az adminisztrációs feladatok egyszer0sítése érdekében született. A Pápai Hús Rt él a törvény adta lehet#séggel 2001-ben ilyen címen elszámolt összeg 8,6 millió forint volt, ami az el#z# évi adatnak a kétszeresét meghaladja. Terven felüli értékcsökkenés elszámolására egyrészt rendkívüli esemény kapcsán kerülhet sor, például ha a tárgyi eszköz megrongálódott, feleslegessé vált, vagy már rendeltetésének megfelel#en nem lehet használni, de selejtezését nem valósítják meg. Másrészt akkor számolható el, ha az adott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke magasabb ezen eszköz terv szerinti értékcsökkenés alapján meghatározott nettó értékénél. A terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni akkor, ha az adott eszköz könyv szerinti értéke alacsonyabb a nettó értékénél, vagy az alacsonyabb értéken való értékelés okai teljesen megsz0ntek. A visszaírás az adott eszköz piaci

értékéig, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével megállapított nettó értékig lehetséges. Ilyen eset a közelmúltban a társaságnál nem fordult el#. 23 http://www.doksihu Értékvesztés elszámolása Az eszközök bizonyos körében értékvesztést kell elszámolni akkor, ha a könyv szerinti értékük tartósan és jelent#sen meghaladja a mérlegkészítéskor ismert, várható piaci értéket. Ezen eszközkör vonatkozásában az értékvesztések elszámolásának kötelezettsége hivatott érvényre juttatni a számviteli törvény óvatossága és valódiság alapelvét. Az értékvesztések elszámolási kötelezettségének esetei szempontjából az eszközöket az alábbi csoportokra lehet bontani: - tulajdoni részesedést jelent# befektetések - hitelviszonyt megtestesít# értékpapírok - készletek - követelések. A készletek esetében értékvesztést kell elszámolni akkor is, ha a készlet a vonatkozó

el#írásoknak vagy az eredeti rendeltetésének nem felel meg, megrongálódott, felhasználása vagy értékesítése kétségessé vált illetve feleslegessé vált. Az évközi leértékelések is értékvesztésnek min#sülnek a készletek esetében. A Pápai Hús Rt-nél a vásárolt készletek mérlegelt átlagáron szerepelnek a nyilvántartásban. Ez biztosítja, hogy a piaci értékhez közeli értéken legyenek nyilvántartva, így a készletek könyv szerinti értéke ritkán haladja meg tartósan és jelent#sen a mérlegkészítéskor ismert piaci értéket. A követelések esetében az értékvesztés megállapításának el#feltétele a számviteli törvény szerint, hogy a követelés a mérleg fordulónapján fennáll és annak pénzügyi rendezése nem történt meg a mérlegkészítés id#pontjáig. A követelések értékvesztésének megállapítása során érvényre kell juttatni az egyedi értékelés elvét, azaz az adós, a vev# fizet#képességének és

készségének egyedi min#sítése alapján kell véleményezni a várhatóan megtérül# összeget. A vállalkozásnál a vev#k értékvesztéseinek elszámolása jól kialakított egyedi min#sítési rendszer alapján történik, ami pozitívumként említhet#. Értékvesztést a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérül# összege közötti különbözet összegében kell elszámolni, ha ez a különbözet tartósnak és jelent#snek mutatkozik. A Pápai Hús Rt-nek egyes vev#ivel szemben értékvesztést kellett elszámolnia. 2001-ben a vev#k egyedi min#sítése alapján kb. 30 nyitott vev#követeléssel kapcsolatban került sor értékvesztés elszámolására a követelés összegének 90 %-ában, összesen 24 http://www.doksihu körülbelül 21 millió Ft értékben, mivel a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján ezek a követelések valószín0leg nem fognak befolyni. Amennyiben az értékvesztés elszámolását

el#idéz# körülmények változnak és az egyes eszközök mérlegkészítéskori piaci értéke jelent#sen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél az értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Értékhelyesbítés elszámolása A számviteli törvény lehet#séget teremt a kett#s könyvvitelt vezet# gazdálkodók számára a befektetett eszközök jelent#s részénél arra, hogyha a könyv szerinti értéket a piaci érték meghaladja, akkor a vállalkozó piaci értékre értékelhesse az eszközeit, melyek ezen az értéken kerülhetnek be a mérlegbe. Ezzel a lehet#séggel egyrészt a valódiság elvét akarja a törvény támogatni, másrészt az infláció hatását próbálja meg kezelni. Az értékhelyesbítés módszerét a befektetett eszközöknek csak meghatározott eszközcsoportjai esetében lehet alkalmazni, melyek a következ#k: - immateriális javak közül: a vagyoni érték0 jogok és a szellemi termékek esetében, - tárgyi eszközök

közül: az ingatlanoknál és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni érték0 jogoknál, a m0szaki és egyéb berendezéseknél, gépeknél, felszereléseknél, járm0veknél és a tenyészállatoknál, - befektetett pénzügyi eszközök közül: a tulajdoni részesedést jelent# tartós értékpapíroknál. Az értékhelyesbítésbe bevont eszközök konkrét körét a gazdálkodó saját maga határozhatja meg az el#bb felsorolt eszközcsoportokon belül. Az értékhelyesbítést a december 31-i (fordulónapi) piaci értékek figyelembevételével kell elvégezni. A kiegészít# mellékletnek tartalmaznia kell az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét egyedi mérlegsorok szerinti bontásban. Ha a vállalat élt a felértékelés lehet#ségével, ezt számviteli politikájában célszer0 rögzítenie, és ezt követ#en továbbra is minden évben értékelnie kell. A Pápai Hús Rt. m0szaki járm0vek esetében alkalmazza az

értékhelyesbítés elszámolásának lehet#ségét. Véleményem szerint felül kellene vizsgálni, hogy esetlegesen már eszközcsoport esetében nem lehet-e értékhelyesbítést elszámolni a vállalkozásnál. 25 http://www.doksihu Az egyedi eszközök évenkénti értékelésének helyességét, az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszer0ségét könyvvizsgálóval ellen#riztetni kell. A Pápai Hús Rt. ennek a kötelezettségnek is eleget tett a kötelez# könyvvizsgálat keretében. Id#beli elhatárolások elszámolása A Pápai Hús Rt. a számviteli törvény el#írásainak megfelel#en alkalmazza az id#beli elhatárolás elvét. Tehát az olyan bevételek illetve ráfordítások, amelyek az üzleti évet érintik, de csak kés#bb merülnek fel, vagy amelyek az üzleti évben merülnek fel, de kés#bbi id#szakot érintenek, megfelel#en elhatárolásra kerülnek, ezzel biztosítva az összemérés elvének érvényesülését. A

társaság a mérlegzárásig ismertté vált elhatárolandó gazdasági eseményeket a megfelel# aktív vagy passzív id#beli elhatárolások között szerepelteti beszámolójában. Ehhez kapcsolódóan a társaság esetében példaként felhozható a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési támogatás. Ebben az esetben a számviteli törvény szerint az adott év eredményében a támogatásnak csak akkora része szerepeltethet#, amekkora az adott évi költségek összege, a többi halasztott bevételnek min#sül. Céltartalékok elszámolása A vállalkozás céltartalékot képez olyan jogcímek felmerülése esetén, amelyek ezt kötelez#vé teszik. Ezek általában múltbeli vagy folyamatban lév# ügyletekb#l, szerz#désekb#l származnak. Ilyen lehet például a korengedményes nyugdíjfizetéssel, végkielégítéssel, környezetvédelemmel kapcsolatos, illetve garanciális kötelezettségek. A céltartalék képzéssel elé lehet menni olyan jöv#beli

kedvez#tlen eseményeknek, amelyek nagy valószín0séggel bekövetkeznek, az óvatosság elvének megfelel#en, emellett a kedvez#tlen hatás, veszteség akkor kerül elszámolásra, amikor az ténylegesen megtörtént, az összemérés elvének megfelel#en. A Pápai Hús Rt-nél 2001-ben olyan jogcím nem merült fel, melyre céltartalék képzése lenne kötelez#. A társaság vezetése fontolgatja a környezetvédelemmel kapcsolatosan esetlegesen felmerül# kiadások fedezetére céltartalék képzését. Célszer0 lenne, ha a társaság az óvatosságot szem el#tt tartva egyéb várhatóan felmerül# költségei illetve kötelezettségei esetében is megvizsgálná, hogy nem szükséges-e céltartalékot képeznie. 26 http://www.doksihu A kiegészít# melléklet szerkezetének és tartalmának kialakítása A kiegészít# mellékletnek azokat az adatokat kell tartalmaznia, amelyeket a törvény tételesen el#ír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi

helyzetének m0ködése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektet#k és hitelez#k számára – a mérlegben, az eredménykimutatásban szerepl#kön túlmen#en – szükségesek. A kiegészít# mellékletet az éves beszámolóval együtt a vállalkozás vezérigazgatója írja alá. Az éves beszámoló kiegészít# mellékletének felépítése: általános bemutató rész, specifikus rész, tájékoztató rész és a cash-flow kimutatás. A kiegészít# melléklet tartalmazza: - a vállalkozás bemutatását: m0ködési formáját, székhelyét, tulajdonosait, részesedési kapcsolatait, - az EU negyedik irányelvével összhangban a magyar számviteli törvény el#írása alapján kötelez# tartalmaznia az alkalmazott értékelési eljárásokat és a számviteli politika fontosabb döntéseit, meghatározó elemeit és azok változásait, a változás eredményre gyakorolt hatását, - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet

alakulását, - a mérleg és az eredménykimutatás egyes tételeinek, számszaki adatainak kiegészítését, magyarázatát, - egyéb tájékoztató jelleg0 kiegészítéseket, amelyek szükségesek a vállalkozás valós és megbízható bemutatásához. A Pápai Hús Rt. kiegészít# melléklete tartalmazza a számviteli törvény 88-94 §-ában foglaltakat, mint kötelez#en el#írt kimutatásokat, illetve táblázatokat, valamint a vezetés által fontosnak ítélt egyéb gazdasági események bemutatását. Az üzleti jelentés szerkezetének és tartalmának kialakítása Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, de azzal egyidej0leg el kell készíteni. Célja: a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének, üzletmenetének bemutatása a tényleges körülményeknek megfelel#en (a múltbeli tény és a várható jöv#beni adatok alapján). 27 http://www.doksihu A Pápai Hús Rt. az el#írásoknak megfelel#en üzleti jelentésében ismerteti a

várható fejl#dést, a környezetvédelemmel kapcsolatban is információt szolgáltat, bemutatja a telephelyeit. Az üzleti jelentés nyilvános, minden érdekelt megtekintheti Az üzleti jelentést a vállalkozás vezérigazgatója írja alá, a beszámoló egyes részeivel való összhangjának vizsgálatát pedig a társaság könyvvizsgálója látja el. 28 http://www.doksihu 4. A Pápai Hús Rt-nél alkalmazott számviteli politikát alátámasztó szabályzatok bemutatása a számviteli törvény el)írásai szerint A számviteli törvény legutóbbi – 2001. január elsejével hatályba lépett – változása következtében az eddiginél is nagyobb szerephez jutnak a számviteli feladatok ellátásához kapcsolódó bels# szabályzatok. A számviteli politika kidolgozását alátámasztó kötelez# dokumentumok: A számlarend és az azt alátámasztó bizonylati rend Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata Az eszközök és

források értékelési szabályzata Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó bels# szabályzat A pénzkezelési szabályzat. 4.1Számlarend összeállítása és az azt alátámasztó bizonylati rend bemutatása 4.11 A számlarend összeállítása A számlarend a gazdálkodó szervezetnek az a szabályzata, amelyben a számviteli törvény el#írásai alapján saját maga számára szabályozza – a számviteli politika, számlakeret-tükör és egyéb kapcsolódó szabályzatok szerint – a könyvviteli elszámolás folyamatát, módszereit és az éves beszámoló összeállítására vonatkozó eljárásokat. A számlarendnek a számviteli törvény el#írásai szerint tartalmaznia kell: minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséb#l egyértelm0en nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érint# gazdasági eseményeket, azok

más számlákkal való kapcsolatát, a f#könyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát. A számlarend tehát egy olyan bels# szabályzata a vállalkozásnak, amelyben a fejezeteket a számlakeret alapján a számlaosztályok jelentik. 29 http://www.doksihu A számviteli törvény beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének el#írásait figyelembe véve a Pápai Hús Rt. kett#s könyvvitel vezetésére, és éves beszámoló készítésére kötelezett. A kett#s könyvvitel vezetésének módjánál alapvet# követelmény, hogy az eszközök és források változásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy valamennyi változás folyamatosan a valóságnak megfelel#en és áttekinthet#en tükröz#djön. Ezt figyelembe véve az Rt. a számviteli törvény által megfogalmazott számlaosztályonkénti számlarendet elkészítette, illetve sajátos kialakításban elvégezte a különböz# alábontásokat. A f#könyvi könyvelés számítógépes

programmal dolgozik. A számlarend, mint külön törzsállomány került felvételre, melynek karbantartása a könyvelés folyamatával párhuzamosan történik. A számviteli törvény egy egységes számlakeretet ír el#, amely kötelez# minden vállalatra nézve. A törvényi el#írás tehát meghatározza a kötelez# számlaosztályok rendszerét, melyet a vállalkozásoknak saját igényeik szerint tovább kell bontaniuk. A Pápai Hús Rt. számlarendje megfelel a törvényi el#írásoknak, tartalmazza a vállalkozás igényei szerint az alábontásokat és a leányvállalatainál kialakított számlarendekkel is szinkronban van, ami pozitívumot jelent. Az 1-es számlaosztály részét képezik az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök. Ezeken a számlacsoportokon belül is megtalálhatók a szükséges további bontások, például a tárgyi eszközök esetében az analitikus rendszernek megfelel#en. A 2-es számlaosztály a

készleteket foglalja magába. Ezen belül elkülönítve a vásárolt anyagokat anyagféleségenként, a saját anyagokat, a vásárolt árukat boltonként és a göngyölegeket. A 3-as számlaosztály a követeléseket, értékpapírokat, pénzeszközöket és az aktív id#beli elhatárolásokat tartalmazza. Az egyes vev#k boltonként és a pénzügyi analitikus rendszernek megfelel#en f#bb csoportonként, a költségvetési kapcsolatok pedig jogcímenként kerülnek rögzítésre. A társaság ügyel arra is, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni gazdasági eseményeket külön f#könyvi számlaszámon tartsa nyilván. A bankszámlákat pénzintézetenként, 30 a pénztár számlákat pedig http://www.doksihu pénztárhelységenként tartja nyilván. Emellett megemlíteném, hogy a többrét0 pénzügyi kapcsolatok miatt az átvezetési számlákat is részletesen alábontva alkalmazza a társaság. A 4-es számlaosztály a források körét foglalja magába. Ezen

belül kiemelend#, hogy a hitelek hitelfajtánként, a szállítók az analitikus rendszernek megfelel#en, a költségvetési kapcsolatok pedig adónemenként kerülnek nyilvántartásra. A Pápai Hús Rt. költségeit másodlagosan az 5-ös számlaosztályban, költségnem szerinti bontásban rögzíti. Itt megtalálhatók például az anyagköltségek anyagfajtánként, a különböz# szolgáltatások jogcímenként. A társaság az 58 Aktivált saját teljesítmények értéke számlacsoportot nem használja, mert a szükséges információkat a folyamatosan vezetett készletszámlák és a 6-os számlaosztály számlái biztosítják. Az 5-ös számlaosztályt úgy alakította ki a társaság, hogy az összköltség eljárásra épül# eredménykimutatást is el tudja készíteni. A társaság els#dlegesen a 6-os számlaosztály költséghelyre való könyvelést alkalmazza. Mind a közvetett illetve a közvetlen költségeket ide könyveli. A 7-es számlaosztályt nem

használják, ami szerintem negatívumot jelent, mivel használatával a vezet#i információk szélesebb kör0 biztosítása válna lehet#vé. A 6-os számlaosztályt úgy alakították ki, hogy az egyes területeken megjelen# költségek önállóan kimutathatók legyenek, ami a különböz# elemzésekhez, el#- és utókalkulációkhoz nyújt segítséget. A közvetlen költségek gy0jtése a 6-os számlaosztály egy adott számlacsoportján történik. A költséghelyek között a termel# üzemek, a kiszolgáló és a társüzemek, illetve egyéb költséghelyek jelennek meg. Arra való tekintettel, hogy a társaság ezt a nem túl gyakori költség-elszámolási módot választotta bemutatnám a 6-os számlaosztály részletes bontását: o 61. Tevékenységek költségei o 62. Üzemi általános költségek o 63. Segédüzemek költségei o 64. Egyéb üzemek költségei o 65. Egyéb tevékenységek költségei o 67. Központi irányítás költségei o 68. Elkülönített

költségek o 69. Költségek átvezetési számla 31 http://www.doksihu 61. Tevékenységek költségei: itt gy0jtik össze az összes olyan költséget, amely közvetlenül a húsipari tevékenységhez kapcsolódik, például: vágásra vásárolt él#állatok költsége vásárolt hús felhasználása f0szer, bél és egyéb alapanyagok felhasználása közvetlen csomagolóanyag felhasználása közvetlen termék el#állítással foglalkozó fizikai dolgozók bére és közterhei termel# gépek értékcsökkenése és egyéb költségei. 62. Üzemi általános költségek: a csoporton belül annyi költséghelyet különítettek el, amennyi üzem a vállalaton belül található: vágóhídi üzemek sonka-konzervüzem farmerüzem bacon- és húspogácsa-gyártó üzem belföldi feldolgozó egyéb üzemek (pl. törzsfelvágó) 63. Segédüzemek költségei: azok a költségek jelennek meg itt, amelyek a segédüzemekhez kapcsolódnak. (Pl h0tés, szállítás) 64. Egyéb

üzemek költségei: azokat a költségeket gy0jtik össze, amelyek egyértelm0en nem határolhatók el egy-egy üzemre (villamos energia, földgáz). Ezek negyedévente m0szaki vetítési alapok segítségével kerülnek felosztásra az üzemek között. 65. Egyéb tevékenységek költségei: ebbe a számlacsoportba azokat a költségeket gy0jti a vállalkozás, amelyeknek árbevétel vonzatuk van, de nem tartoznak a társaság f# tevékenységeinek költségei közé. Például ide sorolhatók a saját kiskereskedelmi egységek költségei. 67. Központi irányítás költségei: a vállalkozás központi irányításának különböz# szintjein keletkez# költségek kerülnek ide. 32 http://www.doksihu 68. Elkülönített költségek: a 67-es számlacsoportban el nem számolható költségek: m0szaki fejlesztés jóléti és kulturális költségek export költségek min#ségbiztosítási költségek. 69. Költségek átvezetési számla: segítségével vezetik át a 6-os

számlaosztály költségeit a 8-as számlaosztályba. Ide tartoznak: közvetlen költség átvezetési számla általános költség átvezetési számla. A 8-as számlaosztály természetesen a különböz# jogcímeken felmerül# ráfordításokat tartalmazza, melyet a társaság 81-89-es számlacsoportokon tart nyilván. A 8-as számlaosztállyal párhuzamosan került kialakításra a 9-es számlaosztály a bevételek jogcímei szerinti bontásban. A bevételek és ráfordítások számláinak párhuzamos nyilvántartása segítséget nyújt az egyes tevékenységek eredményességének mérésében. Az egyes költségek és eredmények nyilvántartása a bels# információs igényeknek és a statisztikai adatszolgáltatás igényének megfelel#en került számlák szerinti bontásra, melyek alkalmazkodnak a mérleg és az eredménykimutatás megfelel# soraihoz. A 0. számlaosztály olyan nyilvántartási számlákat tartalmaz - amelyek az üzleti év mérleg szerinti

eredményét, a saját t#ke értékét nem befolyásolják, például a bérmunkára átvett anyagok, a bérbe vett eszközök, a leírt követelések nyilvántartása stb., illetve - amelyek mérlegen kívüli tételek, a mérlegben értékkel még nem mutathatók ki, mint például függ# kötelezettségek, biztos (jöv#beni) kötelezettségek. 33 http://www.doksihu 4.12 Bizonylati rend bemutatása A bizonylati szabályzat célja, hogy biztosítsa a társaságnál a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellen#rzésének, továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét. Minden gazdasági eseményr#l, amely az eszközök, illetve a források állományát vagy összetételét megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani a gazdasági esemény megtörténtekor, illetve a gazdasági intézkedés megtételének, végrehajtásának id#pontjában. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszer0en kiállított bizonylat

alapján szabad adatokat bejegyezni. A pénzeszközöket érint# gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidej0leg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor könyvelni kell, a többi bizonylat adatait pedig a gazdasági esemény megtörténte után a számviteli politikában meghatározott id#pontig. A számviteli bizonylatok a gazdasági m0veletek számviteli nyilvántartása céljára készülnek, fontos szerepük van a nyomtatványok között. A bizonylatoknak alakilag, számszakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lenniük, ezeket a bizonylatok feldolgozása során ellen#rizni is kell. Szabályszer0 az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményt a valóságnak megfelel#en, hitelesen rögzíti, hiba esetén el#írásszer0en javították. A f#könyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellen#rzés lehet#ségét, függetlenül az adathordozók

fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától logikailag zárt rendszerben biztosítani kell. A számítógépes rendszerekben, például anyagkönyvelés, számlázás, a kiállított bizonylatokon automatikus gépi sorszámozás jelenik meg, amely a zárt rendszernek köszönhet#en biztosítja a törvényi el#írásnak való megfelelést illetve a visszakereshet#séget is. Azokat a nyomtatványokat, amelyek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség0 nyomtatványként kell kezelni. Ilyenek például a készpénzcsekkek, bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, leltárfelvételi jegyek, étkezési utalványok stb. 34 http://www.doksihu A nyomtatványok átvételét, tárolását az irattáros végzi. Az átvétel alkalmával minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az egyes nyomtatványok egyeznek-e a rendeléssel, min#ségileg nem kifogásolhatók-e vagy hiányosak. A nyomtatványok kiadásakor az

irattáros, de a felhasználó – átvev# is köteles meggy#z#dni a hézagmentes sorszámozásról, a példányszámok épségér#l, teljességér#l. Hiányos, hibás bizonylatot felhasználni tilos! Ezeket az irattáros jegyz#könyvvel érvényteleníti. A nyomtatványok kiadását az irattáros végzi, akinek minden kiadás és átvétel tényét megfelel#en fel kell jegyeznie a kiadás és az átvétel keltének feltüntetésével. Az átvételt a megbízott személy aláírásával kell elismertetni. A nyomtatványokat sorszám szerint, folyamatosan növekv# sorrendben kell felhasználni! A rontott példányokat megsemmisíteni nem szabad, ezeket a bejegyzések olvashatóságának megóvása mellett – átlós irányban át kell húzni és „Rontott” szöveggel kell átírni. A „Rontott” jelzés mellett a bizonylat kiállítója, valamint az egység vezet#je a bizonylatot aláírásával köteles ellátni. Ezekr#l a bizonylatokról a törvény el#írása szerint

olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyb#l a felhasználó személye, valamint a felhasznált mennyiség sorszám szerint is meghatározható. Az irattáros elkülönítve köteles tárolni a szigorú számadású nyomtatványokat az egyéb nyomtatványoktól, ezekr#l „Raktári nyilvántartólap”-ot vezet, melyb#l a raktári készlet, a felhasználó hely és az átvev# személye is megállapítható. A szigorú számadású nyomtatványok rendeléséért, készletéért, kezeléséért, a nyilvántartás szakszer0 vezetéséért az irattáros tartozik felel#sséggel. A nyilvántartásból és a készlet kezeléséb#l adódó társaságot ért károkért anyagi és erkölcsi felel#sség is terheli. A felülvizsgált és helyesnek talált szigorú számadású nyomtatványokat páncélszekrényben kell #rizni. A bizonylaton az adatokat id#tálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelez# meg#rzési határid#ig olvashatók, továbbá az esetlegessé váló utólagos

változások felismerhet#k, illetve kimutathatók legyenek. A bizonylatok tárolása, meg#rzése során biztosítani kell, hogy azok könnyen hozzáférhet#k, visszakereshet#k legyenek és a tárolás alatt károsodást ne szenvedjenek. A könyvelési bizonylatokat id#rendi sorrendben, irattartóban kell tárolni. 35 http://www.doksihu Az éves beszámolót, valamint az ezt alátámasztó f#könyvi kivonatot, leltárt és értékelést, olvasható formában legalább 10 évig meg kell #rizni. A számviteli bizonylatokat legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig kell olvasható formában meg#rizni – 8 évig. Bizonylatot a meg#rzési helyr#l elvinni csak elismervény ellenében szabad. A Pápai Hús Rt-n belül minden terület, osztály az érintett tevékenységéhez kapcsolódó bizonylatokkal dolgozik. Szabályozva van minden területen, hogy ki állíthatja ki, veheti fel, ki utalványozhatja, ki kezelheti a bizonylatokat. A egyes területek vezet#i

kötelesek a különböz# nyomtatványokat minden évben május 31-ig az irattár részére leadni. Ezen id#pont el#tt leltározást kell végrehajtani és a leltártól számítva csak az irattár által meghatározott nyomtatvány sorszámokat szabad használni, illetve elfogadni. 4.2 Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata A leltározási szabályzat célja, hogy a gazdálkodó az eszközök és a források leltározásának módját, gyakoriságát, értékelését és a leltáreltérések kiértékelésének rendjét, valamint az eltérésekb#l az esetleges felel#sség megállapítását végezze el. A szabályzat hatálya kiterjed minden, a vállalkozás tulajdonában és használatában lév# eszközre. A leltározásnak jelent#sége az éves beszámoló alátámasztását illet#en van, hiszen a gazdálkodó a leltározás során méri fel a könyvviteli rendszerében nyilvántartott eszközök és források meglétét, illetve azok

használhatóságát, esetleges értékvesztésének okait. A leltár egy olyan részletes kimutatás, amely egy adott id#pontban a társaság összes eszközeit és forrásait a valóságos helyzetnek megfelel#en mennyiségben, min#ségben és értékben részletesen, meghatározott napra vonatkoztatva tartalmazza ellen#rizhet# módon. 36 http://www.doksihu A számviteli törvény 69.§ (1) bekezdése szerint: „A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a törvényi el#írás szerint meg#rizni, amely tételesen, ellen#rizhet# módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglév# eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.” A leltárral szemben támasztott fontosabb alapelvek: Teljesség elve: a leltárnak a vállalat valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell. Valódiság elve: minden leltárnak a valóságot – az

eszközöknek a leltározás során fellelt tényleges mennyiségét és helyesen megállapított értéket – kell tükröznie. Óvatosság elve: ide kapcsolódnak a vagyontárgyak értékelésére, a reális eredmény meghatározására vonatkozó el#írások. Egyedi értékelés elve: az eszközök és kötelezettségek leltárba foglalása a valóságnak megfelel#en egyedileg kerüljön rögzítésre. A leltározás célja: a helyes eszköz és forrásállományok megállapításán keresztül a mérleg valódiságának biztosítása, a könyvelés, illetve nyilvántartások ellen#rzése és egyúttal a bizonylati fegyelem megszilárdításának el#segítése, vállalkozói tulajdon védelme és az anyagi felel#sök elszámoltatása, csökkent érték0 készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása. A leltározás két munkafolyamatból áll: az eszközök mennyiségének természetes megállapításából (mennyiségi felvétel) és a leltározott

mennyiségek értékeléséb#l. 37 mértékegységben történ# http://www.doksihu A leltározás módja lehet: Mennyiségi felvétel: az eszközök tényleges mennyiségének természetes mértékegységben történ# megállapítása és leltárba való felvétele, ez jellemz#en a tárgyi eszközök és a készletek körében alkalmazott eljárás. Ez lehet a nyilvántartásoktól független, illetve a nyilvántartások alapján történ# leltározás. Egyeztetés: a f#könyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló bizonylatokkal, dokumentumokkal való összehasonlítását jelenti. Ezt az eljárási módot alkalmazzák a csak értékben nyilvántartott eszközöknél és kötelezettségeknél, ilyenek például az adókapcsolatok, a vev#kkel illetve a dolgozókkal szembeni követelések és a szállító tartozások. Megkülönböztetésre kerül a társaságnál: fordulónapi leltározás és folyamatos

leltározás. A leltározás bizonylatai: leltárfelvételi jegyek: egyedi eszközöknél használják, leltárfelvételi ívek: kisebb érték0 eszközök esetén alkalmazzák, leltárösszesít#k: itt kerül összesítésre minden íven és jegyen felvett mennyiség. A Pápai Hús Rt. vezérigazgatója a tulajdonosi szemlélet érvényesülésére a készletek meglétének azok értéke helyességének ellen#rzésére az évenként készül# leltározási ütemtervben határozza meg az alkalmazandó leltározási módokat és a leltár id#pontjait. A leltározási ütemtervben meghatározott leltárfelvételeken túlmen#en, az Rt. vezérigazgatója az év bármely id#pontjában elrendelheti a leltározást. A leltározás lebonyolításáért a vállalkozás igazgatói és f#mérnöke felel#sek. Az Rt-n belül leltározási körzetek kerülnek kialakításra, körzetenként a kinevezett leltárfelvételi bizottságok végzik a szükséges munkálatokat. A leltározás során az

el#írásoknak megfelel#en kiállításra és meg#rzésre kerülnek a szükséges bizonylatok, mint például a leltárfelvételi jegyek, ívek, összesít#k, jegyz#könyvek. 38 http://www.doksihu A társaság eszközeinek és forrásainak leltározása A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szerepl# tételeknek a valóságban is megtalálhatóaknak, bizonyíthatóaknak, a kívülállók által is megállapíthatóaknak kell lenniük, a valóság elvének követelménye szerint, ezért az adatok valódiságáról leltározással kell meggy#z#dni. A befektetett eszközök leltározása: Immateriális javak Leltározásuk minden év utolsó napjával történik. Értékük a mérlegben a szerz#dés, a számla szerinti értéken, illetve saját teljesítmény esetén közvetlen önköltségen állapítható meg. A leltározás el#készítéséért, megszervezéséért, ellen#rzéséért a számviteli osztályvezet#, a leltározási körzetfelel#sök és a

leltárellen#rök felel#sek. Tárgyi eszközök Ingatlanoknál: leltározásuk nyilvántartásokkal való egyeztetés útján legalább évente egyszer történik, és legalább 5 évente mennyiségi felvétellel. A leltárt folyamatosan leltározással kell elvégezni. M0szaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek, járm0vek esetében évente legalább egyszer nyilvántartásokkal való egyeztetéssel történik a leltározás, és legalább 2 évente fordulónapi mennyiségi felvétellel. Beruházásoknál és az e célra adott el#legeknél a tényleges állományt évenként, az év utolsó napjával egyeztetéssel kell leltározni. A tárgyi eszközöket nettó értéken, a beruházásokat a tárgyi eszköz beszerzési és el#állítási költségein kell a leltárba felvenni. Befektetett pénzügyi eszközök: leltározásuk évente történik egyeztetés útján. A forgóeszközök leltározása: - Készletek Anyagok: leltározni évente legalább egyszer, a II.

félévben mennyiségi felvétellel és a nyilvántartásoktól függetlenül kell. Anyagcsoportonként eltér# id#pontokban történik a leltározás hó végi fordulónapokkal. Értékelésüket beszerzési áron végzik Áruk: leltározásuk az anyagoknál leírtakkal megegyezik. Értékelésük: a saját boltba kiszállított saját termelés0 készleteknél közvetlen el#állítási önköltségen, a vásárolt áruknál és a göngyölegeknél beszerzési áron történik. A leltárak megszervezéséért, 39 http://www.doksihu teljeskör0ségéért a kereskedelmi f#osztályvezet#, értékelésének helyességéért a számviteli osztályvezet# a felel#s. Készletekre adott el#legek: leltározásukat a nyilvántartásokkal egyez#en kell elvégezni. Saját termelés0 készletek: leltározásukat december 31-én mennyiségi felvétellel végzik a raktárakban. Értékelésük közvetlen önköltségen történik - Követelések A leltárba csak az adós által elismert érték0

követelés vehet# fel. A vev#követelés egyeztetése egyenlegközl# levelekkel, a költségvetéssel szembeni illetve az egyéb követelések pedig tételes egyeztetéssel kerülnek leltározásra. A leltárban a követeléseket a mérlegben szerepl# csoportosításban kell kimutatni. Az egyeztetést a belföldi és a külföldi követelések vonatkozásában egyaránt el kell végezni. Az egyeztetéskor mutatkozó különbözeteket az éves beszámoló elkészítése el#tt tisztázni kell. - Értékpapírok Nyilvántartásba beszerzési érték0kön kerülnek. Leltározásukat XII 31-vel a nyilvántartással történ# egyeztetéssel kell végrehajtani. - Pénzeszközök Leltározásukat minden év XII. 31-vel egyeztetéssel kell elvégezni A mérleg fordulónapján a pénztárban lév# készpénz összegét a pénztárkönyvvel egyez#en, az elszámolási számlák értékét pedig a pénzintézetek által küldött december 31-i folyószámla kivonatokkal egyez#en kell felvenni.

Kötelez# értékelést év végén kell végrehajtani. - Aktív és passzív id#beli elhatárolások Esetükben a könyvelés által készített számítások alapján egyeztetni kell az analitikus nyilvántartást a 39-es és a 48-as számlacsoport számláinak egyenlegével. - Saját t#ke és a céltartalékok Leltározásukat egyeztetéssel végzi a vállalkozás. - Kötelezettségek A nyilvántartásokkal való egyeztetéssel XII. 31-i fordulónappal kell a leltározást végrehajtani. A szállítókkal szembeni illetve az adó és járulék kötelezettségek egyeztetése egyenlegközl# levelek alapján történik. A kötelezettségek értékelése a nyilvántartásokkal azonos értéken történik. 40 http://www.doksihu A leltározás befejezésekor ellen#rizni kell, hogy a leltárfelvételt a leltárkörzetekben minden leltározó csoport végrehajtotta-e, a leltározás szakszer0 volt-e, megfelelt-e a törvény és a leltározási szabályzat el#írásainak, a

leltározás során keletkezett okmányok és a rontott vagy fel nem használt nyomtatványok leadása hiánytalanul megtörtént-e. A felsoroltak betartásáért a körzetvezet#k és a körzet ellen#rei a felel#sek. A leltározás záró részeként a leltározott összértékek és a könyv szerinti értékek összehasonlítására kerül sor, a felmerül# esetleges hiányokat, többleteket jegyz#könyvbe kell foglalni, és a leltár ellen#rzött adataira kell a könyvelést helyesbíteni. A leltározási szabályzat el#írja az eltérések okainak felülvizsgálatát, az esetleges felel#sségre vonást. 4.3 Az eszközök és források értékelési szabályzata A számviteli politika tartalmazza azokat az alapvet# döntéseket, amelyek meghatározzák az eszközök, a források mérlegbe kerül# értékét, továbbá az elfogadott értékelési eljárások, módok megváltoztatásának követelményeit, sajátos feltételeit. Az értékelési szabályzat tartalma: az

eszközök és a források értékelésére vonatkozó számvitel-politikai döntéseknek – az adott vállalkozásnál követend# - gyakorlati végrehajtásának szabályozása, az eszközök és források évközi és év végi értékelésének technikája, az eszközök és források leltárba kerül# értékének meghatározása. Az értékelési szabályzatba tartozik, az el#bbiekb#l következ#en: a beszerzési (bekerülési) érték meghatározása, nyilvántartása, a nyilvántartási érték változásának (növekedésének, csökkenésének) lehetséges esetei, azok tartalmának meghatározása, az év végi értékelés módja, módszerei, az állományból történ# kivezetés feltételeinek el#írása, mindezek bizonylatai, határid#i, felel#sei. 41 http://www.doksihu Az év végi értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéb#l kell kiindulni. A folytonosság elve az értékelésnél azt jelenti, hogy az els# üzleti év mérlegkészítésénél

alkalmazott értékelési elveket csak akkor változtathatja meg a vállalkozás, ha a változást el#idéz# tényez#k tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek és jelent#snek min#sülnek. Az értékelési szabályzattal szembeni követelmény: a teljesség: az összes eszközre, forrásra terjedjen ki, a lényegesség: éljen a törvény adta lehet#séggel, térjen ki arra, mely tételeket nem min#síti lényegesnek, a következetesség: az egymást követ# id#szakok értékelési szabályait csak akkor szabad megváltoztatni, ha azt a számviteli törvény el#írásai szükségessé teszik, illetve a vállalkozói döntési körbe tartozó esetekben olyan lényeges változás következett be, amely indokolja a módosítást, a világosság: az érdekeltek számára egyértelm0 eligazítást adjon a szabályozás. A vállalkozásnak az eszközöket és a kötelezettségeket általában leltározással, egyeztetéssel ellen#rizni és egyedileg értékelni kell. A

mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglév# eszközöket érinti és a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. A vállalkozásnak a mérlegtételek értékelésének általános szabályain túl az eszközök és források értékelési szabályzatában – a számviteli törvény szerint – el# kell írni, hogy az egyes eszközöket és forrásokat a mérleg fordulónapján milyen szempontok alapján értékeli. A számviteli törvény 23. §-ának (4) bekezdése szerint: „Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.” Az (5) bekezdés szerint pedig: amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, akkor azok besorolását meg kell változtatni. Befektetett eszközként olyan eszközök kerülnek bemutatásra, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a vállalkozás

tevékenységét, m0ködését tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Ide tartoznak: az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök. 42 http://www.doksihu A forgóeszközök között olyan eszközök kerültek nyilvántartásra, melyek a vállalkozás tevékenységét nem tartósan, maximum egy évig szolgálják. Ide tartoznak: a készletek, a követelések, az értékpapírok, a pénzeszközök. Az eszközök nyilvántartási értéke a Számviteli Törvény 47. § (4) szerinti tényleges beszerzési áron került meghatározásra. Az beszerzett eszközök bekerülési értéke általában az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történ# szállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá a beszerzéssel, üzembe

helyezéssel kapcsolatban felmerült szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembehelyezési, közvetít#i tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, hatósági, igazgatósági és szolgáltatási díjat, beszerzéshez kapcsolódó adókat, illetékeket foglalja magába. A saját el#állítású eszközök bekerülési értékének részét képezik az eszköz el#állítása, létesítése során felmerül# közvetlen költségek, az el#állítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lév# költségek (pl. vásárolt alkotóelemek), és azok a költségek, amelyek megfelel# jellemz#k, mutatók segítségével az eszközre feloszthatók. Ilyen lehet például a gyártás során felhasznált anyagok, alkatrészek és az eszköz készítés él#munka költségei. Az eszközöknél a bekerülési értéket növel# tételként kell figyelembe venni a meglév# tárgyi eszközök b#vítésével, rendeltetésének megváltoztatásával,

átalakításával, élettartamának növelésével összefügg# felújítási munkák ellenértékét. Ez az érték 2001. évben a Pápai Hús Rt-nél élelmiszeripari gépek esetében 9, 8 millió Ft volt Az eszközök folyamatos biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkák értékét nem lehet a bekerülési érték részeként figyelembe venni. A számviteli politikában rögzíteni kell azt is, hogy mi min#sül beruházásnak, felújításnak, valamint karbantartásnak. A társaság befektetett eszközeit bekerülési értéken tartja nyilván, a mérlegbe pedig nettó értéken kerülnek be, amely érték megfelel a bekerülési értéknek csökkentve a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenéssel, értékhelyesbítéssel, csökkentve az értékvesztéssel. 43 növelve a visszaírással és az http://www.doksihu A kiegészít# mellékletben be kell mutatni az immateriális javak és a tárgyi eszközök nyitó bruttó

értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, valamint a halmozott értékcsökkenésre vonatkozó adatokat és a tárgyévi értékcsökkenést is. A számviteli törvényben foglalt választási lehet#ségek közül a Pápai Hús Rt-nél a vásárolt készletek értékelésénél az átlagos (súlyozott) beszerzési áron történ# nyilvántartást választotta, az elszámoló árakat nem alkalmazzák. A vásárolt készletekr#l, mint anyagokról, él#állatokról, húsokról, göngyölegekr#l, a saját bolti készletek kivételével, folyamatos mennyiségi és értékbeli analitikus nyilvántartást vezet. A készletértékkel kapcsolatban értékvesztés elszámolására általában nem kerül sor, mert összege ritkán min#sül tartósnak és jelent#snek. Ha a vásárolt készlet bekerülési értéke, illetve könyv szerinti értéke jelent#sen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci

értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell értékelni. A saját termelés0 kész- és félkész termékek az éves zárás során tényleges leltárral alátámasztottak, értékelésük az utókalkulációban meghatározott önköltségen történik. A Pápai Hús Rt. több saját húsbolttal is rendelkezik, melyek nagy- és kiskereskedelmi értékesítéssel egyaránt foglalkoznak. A vezet#ség az értékesítési forgalom növelése érdekében egyre több saját húsbolt üzemeltetésére törekszik. Jelenleg 8 húsbolttal rendelkezik a vállalat, melyek közül 4 Pápán található, egy-egy pedig Budapesten, Veszprémben, Tapolcán és Zircen. A saját boltokban nemcsak saját termelés0 készletek (késztermékek) vannak, hanem vásárolt áruk is. A társaság boltjaiban csak értékbeli nyilvántartást vezet, mennyiségit nem Az elszámolásban meg kell különböztetni a saját termelés0 illetve a vásárolt eredet0 árukat. A saját bolthálózat

készleteinek, bevételeinek, költségeinek elszámolására jól kialakított és jól m0köd# analitikus nyilvántartási rendszert vezetett be a társaság, ami pozitívumot jelent. Ezért külön f#könyvi számlákon kerül nyilvántartásra mind a vásárolt, mind a saját termelés0 bolti készlet fogyasztói áron, emellett a szintén külön-külön vezetett árrés számlák segítségével nyilvántartásra kerül vásárolt bolti készlet esetében a beszerzési ár, saját termelés0 bolti készlet esetén pedig a közvetlen önköltség is. A saját boltokban rendszeresen történik leltározás is, Pápán havonta, a többi városban pedig negyedévente. 44 http://www.doksihu Az árukészletet illetve a készletben bekövetkezett változásokat fogyasztói áron, „Forgalmi jelentésen” kell nyilvántartani, amely az áfát is tartalmazza. A forgalmi jelentésre felvezetett adatokat naponta kell összesíteni. A napi összesítéseket pedig hetente halmozni kell

havi összesítésre. A követelések jelent#s részét a vev#követelések teszik ki, amelyeket a vev# által elismert tényleges bekerülési értéken tartja nyilván a vállalat. A követeléseket a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték, behajthatatlan követelésként le nem írták vagy értékvesztésként el nem számolták. Visszaírással kell csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztést, amennyiben a vev#, az adós min#sítése alapján a követelés várhatóan megtérül# összege jelent#sen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét. A vev#követelések esetében a jelzett hitelezési veszteség összegével és az értékvesztéssel csökkentett, valamint az értékvesztés visszaírásával növelt bekerülési érték lesz az év végi mérlegérték. Az értékpapírok akár rövid, akár hosszú

lejáratúak bekerülési értékükön kerülnek nyilvántartásra. A pénzeszközök között a fordulónapi forint pénzkészleteket a pénztárban ténylegesen meglév#, illetve a bankértesítés alapján egyeztetett összegben kell a mérlegben szerepeltetni. A forrásokat a nyilvántartásokban könyv szerinti értéken kell kimutatni. A saját t#ke minden eleme a törvényi el#írásoknak megfelel#en kerül nyilvántartásra, kimutatásra. A kötelezettségek között csak a társaság által elismert, elfogadott kötelezettséget lehet kimutatni, illetve azt, amelynek értéke pontosan meghatározható. A kötelezettség elismerése a szerz#dés teljesítéséhez kapcsolódik. A mérlegben a devizaszámlákon lév# devizák, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség értékelésére a számviteli törvény többféle választási lehet#séget biztosít, 60. § (6) bekezdése alapján a Pápai Hús Rt az egységes deviza vételi árfolyamon

45 http://www.doksihu történ# értékelést választotta, mert a megbízható és valós összkép követelményének a vállalkozás így tud a leginkább eleget tenni. A valutapénztárba bekerül# forintért vásárolt valutát a ténylegesen fizetett értéken tartja nyilván. A számviteli törvény év végén kötelez#vé teszi a deviza követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéke és fordulónapi árfolyamon kifejezett értéke közötti különbözet kiszámítását, jelent#snek történ# min#sítés esetén a tényleges átértékelését. 2001-ben az év végi mérlegkészítéskor átértékelés nem történt, mivel a számviteli politikában rögzített 5%-os határnál alacsonyabb volt az összevont árfolyam-különbözet. 4.4 Önköltség-számítási szabályzat Az önköltség számítás a kalkuláció egyik területe, amely a termék, szolgáltatás el#állítási költségének kiszámítására irányul. A terméken, szolgáltatáson túl

a kalkuláció számos más kalkulációs egységre irányulhat: termelési egységre, termékek egy-egy csoportjára, egy-egy technológiai folyamatra, elszámolási id#szakra, állatok él#tömegére, rendelésre. A Pápai Hús Rt-nek a törvényi el#írás szerint kötelez#en el kell készítenie önköltségszámítási szabályzatát, mivel a vállalkozásnál az értékesítés nettó árbevétele csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével meghaladja az egymilliárd forintot, a költségnemek összege pedig meghaladja az ötszázmillió forintot, emellett nem egyszer0sített beszámolót, illetve egyszer0sített éves beszámolót készít. A Pápai Hús Rt. a számviteli törvény el#írásai alapján tevékenységének és szervezeti felépítésének megfelel#en állította össze önköltség-számítási szabályzatát. A társaságnak, mint termeléssel, szolgáltatásnyújtással foglalkozó vállalatnak érdeke

az önköltség kalkulációjának rendszerbe foglalása. Nincs egyetlen olyan vállalkozás, sem amely úgy vinné a piacra termékét, szolgáltatását, úgy határozná meg az eladási árat, hogy ne lenne tisztában annak el#állítási költségével. Az önköltségszámítás rendjét minden gazdálkodó szervezeti sajátosságainak és igényeinek megfelel#en saját maga alakítja ki. Az önköltségszámításnál fontos szempont, hogy adatbázisaként a könyvvitel szolgáljon, fontos a megbízhatósága és könnyen 46 http://www.doksihu áttekinthet#sége, valamint az, hogy az adattartalma és az információ áramlása szabályozott legyen. Az ügyviteli rendszernek megbízhatónak és ellen#rizhet#nek kell lennie, mellyel biztosítja az adatok hibamentességét. Az önköltségszámítás el#segíti a vállalkozáson belüli termel# és nem termel# részlegek költségeinek mérését, az egyes egységek elszámoltatását, így hozzájárulhat a bels# hatékonyság

és a költséggazdálkodás javulásához. Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson: o Az árak képzéséhez o A saját termelés0 készletek értékeléséhez o A költség és eredményalakulás vizsgálatához, elemzéséhez o A tervezéshez és gazdaságossági számításokhoz o A gazdasági döntéseket megalapozó és ellen#rz# számításokhoz, az értékelésekhez. Az önköltségszámítás keretében kalkulációs egységeket alakított ki a társaság, amelyek biztosítják a termékek árképzését. Gazdasági kalkuláció alapján kerülnek meghatározásra a termékek, tevékenységek el#kalkulációi, a tevékenységekre a fel nem osztott költségek, illetve az egyéb bevételek és ráfordítások felosztásának módja. Az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza az egyéb tevékenységek közvetlen önköltségeinek az elemeit. Önköltségszámításon a termelékenység, termelés önköltségének megállapítását

értjük. Az önköltséget ún. kalkulációs séma alapján számítja ki a vállalat Önköltségszámítás fajtái: El#kalkuláció: amely évente egyszer, tervkészítéskor kerül elkészítésre a társaságnál. Utókalkuláció: amely negyedévente készül. El#kalkuláció Az el#kalkuláció célja, hogy a vállalat vezet#ségét tájékoztassa a várható önköltségr#l, a gazdasági döntések várható költségkihatásairól, az árakról. Ezáltal lehet#ség nyílik a jövedelmez#ség megtervezésére, a gazdasági döntések el#irányzására. Az éves terv képezi a tervkalkuláció alapját. Legfontosabb célja a vállalat irányításának javítása A piaci 47 http://www.doksihu hatások a gyorsan változó környezet miatt szükségessé vált, hogy a társaság hosszabb távra is meghatározza a stratégiáját. Ennek segítségével alkalmazkodni tudnak a piaci verseny feltételeihez. Több évet átfogó terv alapján készítik el a negyedéves

költségterveket Ezt munkanap arányosan osztják fel hónapokra. A terv elkészítéséhez szükséges információt a Tervosztály különböz# területekr#l szerzi be: o él#állat felvásárlás várható mennyiségét a felvásárlási igazgatóságtól, o a segédanyagok mennyisége a gyártási normák alapján kerülnek meghatározásra. A vásárolt anyagok árát a bázis év alapján határozzák meg figyelembe véve az inflációt és az anyaggazdálkodási adatokat. Ennek alapján készül el a tervezett vásárlási ár Az önköltség megállapításánál a következ# költségkategóriákat határozzák meg kalkulációs séma alapján: • Közvetlen anyagköltség, tevékenységenként • Közvetlen bérköltség • Közvetlen bérek járulékai • Egyéb közvetlen költségek =KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG +Különböz# mutatószámok alapján felosztott közvetett költségek +Egyéb bevételek és ráfordítások, pénzügyi bevételek és

ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások =TELJES ÖNKÖLTSÉG A közvetlen anyagköltség meghatározása bonyolult folyamat. A termelési folyamatok során megoszlanak a költségek f# és melléktermékek között, úgy, hogy a melléktermékeket értékesítési áron levonják. Következ# lépésként a fennmaradó összeget aránytartó árak segítségével megosztják a f#termékek között. Ha a termékhez csomagolóanyag is tartozik, akkor a technológiai csomagolási normák alapján meghatározzák a termék egységre jutó csomagolási költségét is. A felsoroltak összességével kapjuk meg a közvetlen anyagköltséget. 48 http://www.doksihu A termékekre gyártási normaórák alapján kiszámítják az egységnyi súlyra jutó közvetlen bérköltséget, és járulékait. A közvetlen költség egyéb elemei közül kiemelkednek például az él#állat felvásárlás költségei, a vágásra kerül# él#állatok beszállítási

költségei, a közvetlen termék el#állító gépek, gépsorok, berendezések értékcsökkenései és fenntartási költségei, ezeket vetítési alapok segítségével osztják termékekre. A termeléshez nem közvetlenül kapcsolódó költségek a közvetett költségek. Ezek a következ#k: • energia költség • értékcsökkenés (nem termel# gépeké) • közvetett munkabér és járulékai: a nem termel# fizikai állomány, illetve a szellemi dolgozók bére és járulékai tartoznak ide. • marketingköltségek, bérleti díjak, bankköltségek, stb. A költségek felosztása a különböz# termékekre egyenértékszámos osztókalkuláció alapján történik a társaságnál. A kalkulációs módszer kiválasztása a társaság tevékenységének, a kalkulációs egységek jellegének, specialitásának, összetettségének, a termelési volumennek a figyelembevételével történt. A módszer lényege, hogy az önköltséget a termelési költségnek a termelési

mennyiséggel való elosztásával határozzák meg. Az egyenértékszámos osztókalkulációt olyan vállalkozások alkalmazzák, melyek többféle, de homogén terméket állítanak el#, így egy vezértípus kiválasztásával és arányosítással határozható meg az önköltség. Ezért alkalmazzák ezt a Pápai Hús Rt-nél is Az egyenértékszámokat termékcsoportonként úgy alakították ki a társaságnál, hogy azok tükrözzék a különböz# termékek munkaigényességi, feldolgozottsági fokát. A közvetlen önköltségszámítás után a közvetett költségek, az egyéb bevételek és ráfordítások, a pénzügyi illetve a rendkívüli bevételek és ráfordítások termékekre történ# felosztásával kapjuk a teljes önköltséget. 49 http://www.doksihu Értékesítési ár meghatározása A tervkalkuláció során határozzák meg az értékesítési árakat is. A bázis árakból indulnak ki, és az árképzésnél figyelembe veszik a költséget,

inflációt, piaci viszonyokat, törvény módosításokat, és ezek alapján alakítják ki a legmegfelel#bb árakat. Utókalkuláció Az utókalkuláció az a gazdasági tevékenység, amellyel a termelés befejezése után meghatározzák a termékek, szolgáltatások tényleges önköltségét. Az utókalkulációnál használt séma megegyezik az el#kalkuláció során használttal. A különbség abból adódik, hogy a termék teljes önköltségének meghatározására használt adatok a különböz# szervezeti egységekt#l kapott tény információk. Az egyes termékek teljes önköltségének kikalkulálása után meghatározzák azok fedezetét. Ez segítséget nyújt a különböz# elemzésekhez. Az utókalkuláció során határozzák meg a leltárértékeket is 4.5 Pénzkezelési szabályzat A számviteli törvény 14 §-a szerint: a számviteli politika keretében kötelez# elkészíteni a pénzkezelési szabályzatot, e kötelezettség alól mentesség nincs. A

szabályzat elkészítésének célja, hogy a vállalkozásnak valamennyi pénzkészlete függetlenül annak helyét#l és deviza- illetve valutanemét#l biztonságban legyen, a pénzkezelés módja, a pénzforgalom rendje, a pénzkezelés és nyilvántartás, a bizonylatolás szabályszer0 és ellen#rizhet# legyen. A számviteli törvény el#írja a készpénzforgalom nyilvántartásokba rögzítését, de a vagyonvédelmi követelményeknek is csak úgy tud megfelelni a vállalkozás, ha készpénzforgalmáról naponta elszámolást készít és a változásokat szabályszer0en kitöltött bizonylatok alapján számolja el. A számviteli törvény el#írásait figyelembe kell venni a készpénzforgalom bizonylati rendjének megszervezésénél, a nyilvántartás kialakításánál. 50 http://www.doksihu A pénzkezelési szabályzat tartalmazza: • a pénztári bizonylatok elszámolását, nyilvántartását • a pénztárhelység biztonsági követelményeit • a

pénzszállítás módját • a pénztárban tartott pénzösszegek nagyságát • a pénztári utalványozók feladatait • a napi záráshoz kapcsolódó feladatokat • a valutapénztárak m0ködtetését • a december 31-i leltárhoz kapcsolódó végrehajtási és értékelési feladatokat. A Pápai Hús Rt. két pénztárhelységgel rendelkezik, melyek közül egyik a központi irodaépületben, a másik a járm0telepen található. A társaságnál elég magas a készpénzes értékesítés aránya, amit az is bizonyít, hogy az irodaépületi pénztár átlagos napi forgalma körülbelül 3 millióra tehet#. Itt a pénztári kiadási illetve pénztári bevételi bizonylatokról napi pénztárjelentés készül. A járm0telepi pénztár forgalma kevesebb a másik pénztárhoz viszonyítva, és itt a napi zárások összegzéseként havonta két pénztárjelentés készül. A vállalkozásnál a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat a pénztáros, az utalványozó,

valamint az ellen#r látja el. A pénztáros feladatai: - a naponta várható pénzforgalom kielégítésére megfelel# mennyiség0 és címlet0 készpénz álljon rendelkezésre, - a készpénz kezelése és meg#rzése, - a pénztári kulcsok nyilvántartása és kezelése, - valamennyi bevételezés és kifizetés szabályszer0 bizonylatolása, - a pénztári nyilvántartások naprakész vezetése, - a bizonylati rend és fegyelem, valamint a pénzkezelési el#írások maradéktalan betartása, - a pénztári számfejtés feladatainak ellátása, - a szigorú számadású nyomtatványok #rzése és nyilvántartásuk folyamatos vezetése. A vállalkozás külön utasításban meghatározza a készpénz #rzésének szabályait. 51 http://www.doksihu A társaság saját boltjaiban is viszonylag nagy készpénzforgalom bonyolódik le. A bolti készpénz bevételek kezelésének, nyilvántartásának, szállításának, #rzésének módját a szabályzat részletesen

tartalmazza. A részvénytársaság több bankszámlát is vezet, így például az ERSTE, a CIB, az OTP és a RAIFFEISEN bankoknál. A banki forgalmak bonyolítása a pénzügyi osztályon történik 4.6 Selejtezési és leértékelési szabályzat A selejtezési szabályzat alkalmazásának célja a mérleg valódiságának biztosítása. Teljes értékkel csak azokat az eszközöket és készleteket szabad a mérlegben szerepeltetni, amelyek rendeltetésüknek megfelel#en használhatók vagy felhasználhatók, illetve a rájuk vonatkozó el#írásoknak teljes mértékben megfelelnek. Azokat az eszközöket, amelyek a leírt kritériumoknak nem felelnek meg a mérlegben csökkentett értéken kell feltüntetni, a használhatóságuknak illetve a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéknek megfelel#en, vagy teljes leértékelés esetén az állományi nyilvántartásból ki kell vezetni. A leértékelés folyamán fokozott mértékben kell érvényesülnie a vagyonvédelem

követelményeinek. Az eszközök selejtezésének feladatai az Rt. vezérigazgatójának hatáskörébe tartoznak A csökkentett érték0 eszközök jellemz#i: o a társaságnál bekövetkezett olyan káresemény, megrongálódás, amelynek következtében az eszköz a beszerzéskor vagy el#állításkor megjelölt rendeltetésének nem felel meg, o a társaság tevékenységének változása miatt az eszköz feleslegessé vált, o a termelési profil változása vagy típusváltás miatt a termék forgalmazása megsz0nt és ezáltal a készlet felhasználása, értékesítése kétségessé vált, o a készlet a rá vonatkozó el#írásoknak (szabványi, min#ségi) nem felel meg, o a vásárolt készlet beszerzési ára magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, 52 http://www.doksihu o a saját termelés0 készletek el#állítási költsége magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, o az eszközök

kiselejtezése vagy értékesítése során visszamaradó tartalék alkatrészek, tartozékok, ha eredeti rendeltetésüknek már nem felelnek meg, o a leértékelést valamely hatóság elrendelte (pl.: egészségügyi hatóság) A selejtezési feladatok ellátására a társaság igazgatóinak javaslata alapján a vezérigazgató „Selejtezési Bizottságokat” nevez ki. A selejtezési bizottságokban megfelel# helyi és szakmai ismeretekkel rendelkez# dolgozókat kell jelölni, akik a selejtezési javaslatok el#készítését, az eszközök m0szaki állapotának megítélését a mindenkor érvényben lév# jogszabályok ismeretében képesek elvégezni és teljes mértékben biztosítják a felel#sségteljes döntések meghozatalát. A selejtezési bizottság feladata a selejtezési javaslat átvételét#l selejtezési jegyz#könyv elkészítéséig terjed. A társaság tulajdonában lév# eszközök értékében bekövetkezett csökkenésekkel kapcsolatban a vagyonmegóvás

érdekében és a költséggazdálkodás javítása céljából folyamatosan vizsgálatra kerülnek: o a selejtté min#sülés körülményei, o a selejtté válás gyakorisága, o a selejt mennyisége. A tárgyi eszközök leértékelését megel#z#en meg kell vizsgálni a hasznosítási illetve értékesítési lehet#ségeket, az esetleges újbóli funkcióba állítást, a várható ráfordítások mértékét, az eszköz új beruházással való pótlásának gazdaságosságát. A selejtezett tárgyi eszközökb#l visszanyert anyagokat, alkatrészeket hulladékértéken nyilvántartásban kell venni, illetve ha elhasználódott vagy feleslegessé vált szerszámokról, anyagokról, göngyölegekr#l van szó akkor a raktárba vissza kell adni. A kiselejtezett tárgyi eszközöket csak akkor lehet az állományból kivezetni, ha a tárgyi eszközök a rendeltetésszer0 használatból kivonásra kerültek és a selejtezési okmány szabályszer0en elkészítésre került, amelyen a

selejtté nyilvánítás ténye, valamint a selejtezés id#pontja rögzítésre került. A befektetett pénzügyi eszközöknél kötelez# az értékvesztés elszámolása akkor, ha a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték. 53 http://www.doksihu A saját termelés0 alapanyagok és a késztermékek naponta, az egyéb készletek és a 100.000 Ft bruttó értékhatár alatti tárgyi eszközök havonta, a 100000 Ft bruttó értékhatár feletti tárgyi eszközök igény szerint, legalább évente egyszer kerülnek selejtezésre. El#fordulhat a készleteknél eseti selejtezés is. A leértékelési, selejtezési eljárások során a készletekben bekövetkezett készletérték csökkenéseket az eredmény terhére kell elszámolni. A csökkent érték0 készleteket a kés#bbiek folyamán visszamin#síteni szigorúan tilos! A selejtezés technikai lebonyolítását a társaság Leltározási Szabályzatának el#írásaival összhangban leltározás kezdetéig be kell

fejezni. 4.7Iratkezelési és irattározási szabályzat E szabályzat az iratok, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók biztonságos #rzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, mellékletekkel történ# ellátását, irattározását, selejtezését szabályozza. A kötelez#en elkészítend# számviteli bels# szabályzatok között nem szerepel az Iratkezelési és irattározási szabályzat. Ennek ellenére elkészítése szükséges, mert az iratkezelés és tárolás szabályozottságával teremthet# meg azon okmányok biztonságos, bizonyító erej0 nyilvántartása, meg#rzése, amelyhez a vállalkozásoknak fontos gazdasági, jogi, pénzügyi és más érdekei f0z#dnek. A vállalkozások számára az üzleti célok elérése szempontjából nagy jelent#séggel bír az információ feldolgozási és ügyviteli folyamatok szervezettsége. A piacon maradás és a versenyképesség fenntartása érdekében egyre fontosabbá válik a

valós folyamatokról a gyors információszerzés és annak feldolgozása, mert ez teremti meg a feltételét a gyors beavatkozásnak, szabályozásnak. Tehát az ügyviteli folyamatok helyes meghatározása, szervezettsége nagyban hozzájárul a vállalkozás sikerességéhez. Ezek alapján a Pápai Hús Rt. iratkezelési szabályzattal is rendelkezik Az iratkezelés fogalmi körébe tartozik a társasághoz érkezett küldemények, a társaságnál keletkez# iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása, 54 http://www.doksihu mellékletekkel ellátása, a társaságon belüli irányítása, az intézés során készült kiadványok leírása, címzetthez eljuttatása az elintézett iratok irattári kezelése, biztonságos #rzése, selejtezése. A vállalkozás m0ködésével kapcsolatban keletkezett iratok rendszerezése és irattározása Irattári Terv alapján történik. Az Irattári Terv a vállalat szervezeti egységei által

el#állított ügykörökre épül, azok rendszerbe foglalásával rögzíti az irattári tételeket. Az Irattári Terv tartalmazza a végleges meg#rzést nem igényl# tételek kiselejtezését jelöl# évszámot, valamint a véglegesen meg#rzend#, s a Levéltárnak át nem adható, továbbá a meghatározott #rzési id# eltelte után a Levéltárnak átadandó iratok átadási idejét. A Pápai Hús Rt-nél az iratkezelés centralizált formában történik. A központi iratkezel# szerv a gazdasági igazgatóság keretében m0köd# - iratkezel#b#l (iktató) - központi irattárosból áll. A központi iratkezel# végzi a vállalkozás valamennyi egysége részére a küls# szervekt#l érkez# iratok átvételét, érkeztetését, elosztását és a kimen# iratok postázását. Melyekre külön szabályok vonatkoznak iratok, csomag-, pénz és értékküldemények esetében. A központi irattáros végzi az iratok meg#rzését, el#készítve a selejtezéseket és a történeti

érték0 iratok irattári átadását. Az iratkezelés centralizált szervezeti formáját figyelembe véve az önálló területi szervezeti egységekhez beérkez# és kimen# iratainak iktatását sorszámos rendszerben a központi iktató végzi. Minden iratváltás külön nyilvántartási számot kap Az iratkezelés vállalkozási iratkezelési szabályzatnak megfelel# szervezése, ellen#rzése, az egységes elvek és gyakorlat érvényesítése a szükséges intézkedések megtétele a gazdasági igazgatóság vezet#jének a feladata. 4.8A vezet#i információs rendszernek a döntés-el#készítéssel való kapcsolata A Pápai Hús Rt. szervezeti felépítése funkcionális, ebb#l következik, hogy az információáramlás egy kicsit nehézkes. Az integrált feldolgozás hiánya hátrányosnak mondható, célszer0 lenne ezen fejleszteni. A funkcionális vezet#knek a felel#ségük a részterületekre terjed ki, alapvet# jelent#ség0 kérdésekben a fels# vezetés dönt. 55

http://www.doksihu A vezet#i információs rendszer alapfeltétele, hogy a gazdasági események mindig megfelel#en nyilvántartva legyenek. A gazdasági események történéskor bizonylaton kerülnek rögzítésre általában mennyiségben. Ezeket a bizonylatokat általában a gazdasági esemény megtörténtének a helyszínén állítják ki és rendszerint alapnyilvántartásba rögzítik. A bizonylatok elkerülnek a rendszer következ# eleméhez az analitikus könyveléshez. Az analitikus nyilvántartások a társaság részletes adatait tartalmazzák, melyeket a f#könyvi könyvelésben összesítenek. Az analitikus nyilvántartásban minden gazdasági esemény rögzítésre kerül id#sorrendben, mennyiségben és értékben. Számítógépes és kézi elszámolás egyaránt megtalálható a társaságnál. Különböz# osztályokon készülnek el az analitikus nyilvántartások a társaságnál az alábbiak szerint: pénzügyi osztályon a különböz# vev#

folyószámlák, szállítói számlák áfa nyilvántartása, felvett hitelek bizonylatolása, váltótartozások nyilvántartása, külkereskedelmi csoportnál a devizás vev#követelések folyószámlái, egységes vámáru-nyilatkozatok, saját és bizományosi számlák, él#állat elszámolási csoportnál az él#állat szállítók egyedi nyilvántartása, átvett él#állatokról vágási nyilvántartás, áfa nyilvántartás, anyagkönyvelési csoport feladata a raktári anyagok szállító állományának nyilvántartása, készletváltozások analitikus nyilvántartása, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó rendszere, termelés elszámolásnál a saját termelés0 befejezetlen, félkész és késztermékek egyedi analitikus nyilvántartása mennyiségben és értékben. A pénzügyi osztályról tételesen kerülnek fel a f#könyvi könyvelés számára az el#re feldolgozott pénztár illetve bankbizonylatok. Minden hónap végén az analitikus könyvelés a f#könyvi

könyvelés felé feladás készít, ahol számítógépen megtörténik az adatok feldolgozása és egyeztetése is. A f#könyvi könyvelés keretében id#szakonként, összevontan, értékben kerülnek lekönyvelésre a változások f#könyvi számlán és f#könyvi naplóban. A szabályszer0, pontos, mindenre kiterjed# nyilvántartások és elszámolások célja, hogy a f#könyvi könyvelés adataiból egy hiteles, a valóságnak megfelel# beszámoló legyen összeállítható. Mérlegbeszámoló és eredménykimutatás negyedévente készül 56 http://www.doksihu Az egyes szervezeti vezet#k napi gyakorisággal számolnak be feletteseiknek, de szöveges jelentés csak havonta készül. A f#könyvön az adatok feldolgozása számítógépen a MÉRLEG program segítségével történik. Sokoldalú a rendszer, lehet#ség van az adatok tételes ellen#rzésére is A napi rögzítésr#l f#könyvi napló készül. Havi zárásnál a f#könyvi kivonat, a számlaegyenlegek lekérdezése

biztosítja a gyors és pontos zárást. 57 http://www.doksihu Értékelés, javaslatok A számvitel nélkülözhetetlen eleme a XX. század gazdaságának Dolgozatomban a számviteli politika és az azt alátámasztó bels# szabályzatok kerültek bemutatásra. A számviteli politika célja az, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszert m0ködtessen, amely alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámoló állítható össze és amely számviteli rendszer egyidej0leg a vezet#i döntések számára is használható információ bázissal szolgál. A számviteli politika akkor tölti be funkcióját, akkor felel meg a vele szemben megfogalmazott elvárásoknak, ha a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre és értékelési el#írásokra épül és figyelembe veszi az adott vállalkozás sajátosságait is. Az általam választott gazdálkodó egység minden tekintetben megfelel a számviteli politika alapos bemutatására. A Pápai Hús

Rt-nél a számviteli politika vonatkozásában valamennyi számviteli alapelv megvalósításra kerül. A társaság minden el#írt jogszabálynak megfelel, a számviteli törvény illetve a hozzá kapcsolódó társasági törvényt és adótörvényt beleértve. A Pápai Hús Rt-nél kidolgozott és alkalmazott számviteli politika a társasági sajátosságok figyelembe vételével került elkészítésre. A számviteli alapelvekkel összhangban készítette el a számviteli politikát alátámasztó szabályzatokat (leltárkészítési és leltározási, értékelési, önköltség-számítási, pénzkezelési), amelyek biztosítják a mérleg valódiságát. A számlakeret kidolgozása biztosítja az éves beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat, illetve tükrözi a társaság számviteli politikáját. A társaság számlarendje a törvényi el#írás szerint tagolt, a leányvállalatainál kialakított számlarendekkel szinkronban van, ami pozitívumot

jelent. A konszolidációs követelményeknek megfelel#en leányvállalatai a társasággal azonos értékelési elveket, eljárásokat alkalmaznak. A Pápai Hús Rt. költségeit els#dlegesen költséghely szerinti bontásban a 6-os számlaosztály szerint tartja nyilván, a 7-es számlaosztályt jelenleg nem alkalmazza, a közvetlen költségek a 6-os számlaosztályon belül elkülönítetten kerülnek gy0jtésre. Véleményem szerint a 7-es számlaosztály alkalmazása szükséges lenne a vezet#i 58 http://www.doksihu információk szélesebb kör0, naprakész biztosításához. A 6-os és a 7-es számlaosztály párhuzamos alkalmazásával a felmerült költségek jobban elkülöníthet#k lennének mind költséghely, mind költségvisel# bontásban. Dolgozatom részletesen bemutatja a tárgyi eszközök nyilvántartási, értékelési módját, a társaság amortizációs politikáját. A társaság 2001-t#l aktivált új tárgyi eszközök esetében a maradványértéket

nem min#sítette jelent#snek, tárgyi eszközeit minden esetben teljes összegben leamortizálja. Véleményem szerint ez negatívum, ezen változtatni kellene, minden esetben alapos felülvizsgálatra lenne szükség. Véleményemet az is alátámasztja, hogy a jelenleg üzemeltetés alatt álló tárgyi eszközök körülbelül 20 %-a nulla értéken szerepel a könyvekben. Mindez azt bizonyítja, hogy a hasznos élettartam eltér a jelenleg alkalmazott amortizációs kulcsoktól. A vállalkozás a jelenleg üzemeltetés alatt álló eszközök közül csak a közúti járm0vek csoportjánál alkalmazta értékhelyesbítés elszámolását. Szerintem megfontolás tárgyát kellene képeznie, a tárgyi eszközök egyéb csoportjaira való értékhelyesbítés elszámolásának is. A számviteli törvény szerint a mérlegben csak az adós által elismert követelés mutatható ki. Értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha a követelés könyv szerinti értéke

magasabb, mint a mérlegkészítéskor megismert körülmények alapján várható befolyás értéke. A Pápai Hús Rt-nél tapasztalataim alapján a vev#k értékvesztéseinek elszámolása jól kialakított egyedi min#sítési rendszer alapján történik, ami pozitívumként említhet# a vállalkozás esetében. A részvénytársaság információs rendszere önálló egységekb#l épül fel, így anyagkönyvelés, bérelszámolás, számlázás, pénzügy, tárgyi eszköz nyilvántartás, f#könyvi könyvelés, amelyek jól m0köd# rendszerek, biztosítják az adott részterület bizonylatainak feldolgozását, információk szolgáltatását. A f#könyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások minden esetben megegyeznek, illetve segítséget nyújtanak a megfelel# vezet#i döntések meghozatalában. A Pápai Hús Rt analitikus rendszereiben azonban egymástól eltér# bels# kódrendszereket alkalmaz. Az integrált feldolgozás hiánya hátrányosnak mondható, a

fejlesztés irányában változásokat kellene eszközölni. 59 http://www.doksihu 2001-ben a társaság nem képzett céltartalékot várható kötelezettségekre, jöv#beni költségekre. A számviteli törvény több esetben lehet#séget nyújt céltartalék képzésére, így például környezetvédelmi beruházások felmerülése esetén. Az Európai Uniós csatlakozás várhatóan környezetvédelmi beruházásokat idéz el#. Célszer0 lenne a részvénytársaság esetében is ilyen célra céltartalékot képezni, a jöv#ben felmerül# költségek fedezetére. A részvénytársaság rendelkezésére álló kapacitásokat, fizikai és szellemi er#forrásokat maximálisan kihasználva biztosítja a piacon maradás feltételeit, mindezt el#segíti saját bolthálózatának forgalma is. Tapasztalataim szerint a saját bolthálózat készleteinek, bevételeinek, költségeinek elszámolására jól kialakított és jól m0köd# analitikus nyilvántartási rendszert vezetett be

a társaság. A modernizálás, a piaci változásokra való gyors reagálás igazolja, hogy a vállalkozás felkészült az EU-hoz való csatlakozásra. Ezt bizonyítja az is, hogy a Pápai Hús Rt minden évben elkészíti és auditáltatja beszámolóját a nemzetközi számviteli standardoknak megfelel#en is az EU-s pályázatokon való részvételi lehet#ségek kihasználása érdekében. 2003-ra a számviteli törvény egyes részei várhatóan módosulni fognak. Véleményem szerint a társaságnak erre fel kell készülnie, az esetleges változásokat számviteli politikáján át kell vezetnie. Erre várhatóan példa lehet a szerz#désen alapuló forgalomhoz kötött engedmények adásának módosulása, melyek közül eddig csak a mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett tételek voltak elszámolhatók. A változást indokolja, hogy mind az összemérés, mind a valódiság elvének jobban megfelel a beszámoló, amennyiben lehet#ség nyílik az adott évhez

kapcsolódó engedmények elszámolására az id#beli elhatárolások között abban az esetben, ha a pénzügyi rendezés a mérleg fordulónapjáig megtörténik. 60 http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK 1. A számvitelr#l szóló 2000. évi C törvény 2. dr. Sztanó Imre : A számviteli törvény alkalmazása (Verlag Dashöfer Kft.) 3. dr. Nagy Gábor : Az újrakodifikált számviteli törvény (Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt. 2000) 4. dr. Garajszki Zoltán és szerz#társak : A számviteli törvény magyarázata (Hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2001) 5. dr. Sztanó Imre : Számviteli törvény 2001 (Penta Unió Oktzatási Centrum) Bp. 2000 6. dr. Nagy Gábor: Számviteli politika és értékelési szabályzat (Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt.) 7. dr. Sabján Julianna – dr Sutus Imre : Számviteli bels# szabályzatok (Verzál könyvek Bp. 1997 és Bp 2001) 8. Némethné Futás Csilla, dr. Szepesi István:

Beszámoló készítés 2001 (KompKonzult Kft. Bp) 9. Számviteli kézikönyv (UNIÓ) 10. Számviteli levelek (2001/2,4,12, 2002/26,30,34) 11. SZAKma Számvitel – Adó – Könyvvizsgálat (2002/3,4,5,9) 12. Pápai Hús Rt 1999, 2000, 2001 Éves beszámoló, és szabályzatok 61 http://www.doksihu MELLÉKLETJEGYZÉK 1.számú melléklet: A Pápai Hús Rt szervezeti felépítése 2.számú melléklet: Az eszközök alakulása 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben 3.számú melléklet: A források alakulása 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben 4.számú melléklet: A forgalmi költség eljárással készül# „A” típusú eredménykimutatás adatai az elmúlt három év folyamán 5.számú melléklet: Az összköltség eljárással készül# „A” típusú eredménykimutatás adatai az elmúlt három év folyamán 6.számú melléklet: A Pápai Hús Rt cash-flow kimutatásának adatai az elmúlt három év folyamán 62 http://www.doksihu 1-es számú melléklet A PÁPAI

HÚS RT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE KÖZGY LÉS Könyvvizsgáló Felügyel$ bizottság Bels$ ellen$rzés, szervezési osztály IGAZGATÓSÁG VEZÉRIGAZGATÓ Titkárság Min$ségfelügyeleti osztály PÁPA-SER Kft. Rendészeti osztály PÁPA-PIG Kft Jogi osztály Termelési igazgató Kereskedelmi igazgató Gazdasági igazgató Termelési f osztály • Vágóhídi üzemek • Farmerüzem • Sonka, konzervüzem • Bacon, szeletel üzem • Félsertés daraboló, csontozó üzem, h"t ház • Belföldi húskészítmény gyártó üzem Technológiai csoport Higiénia csoport Belkereskedelmi f osztály • Belkereskedelmi értékesítési osztály o Értékesítési csoport o Számlázási csoport o Boltok Budapesti kirendeltség Külkereskedelmi osztály Marketing csoport Anyag- és Közgazdasági f osztály o Tervosztály o Üzemgazdasági osztály Pénzügyi és számviteli f osztály o Pénzügyi osztály o Számviteli osztály Munkaügyi, ellátási, igazgatási f

osztály o Bérelszámolási, társadalombiztosítási osztály o Munkaügyi, igazgatási osztály és Gondnokság o Normacsoport o Szakoktatási csoport Számítástechnikai osztály Termelési, felvásárlási igazgató Felvásárlási f osztály o Felvásárlási kirendeltségek o Él állat átvételi csoport Termeltetési osztály Adminisztrációs csoport M6szaki f$mérnök M6szaki f$osztály o M"szaki anyaggazdálkodási osztály, Központi TMK o Üzemviteli TMK o Energiaellátási osztály Beruházási, fejlesztési osztály Dobozellátó üzem Járm6forgalmi, szállítási üzem http://www.doksihu 2.szmelléklet ESZKÖZÖK ALAKULÁSA (adatok ezer Ft-ban) MEGNEVEZÉS 1999. 2000. 2001. eltérés 2000-1999 2001-2000 A. Befektetett eszközök 2187874 2474456 2435924 286582 -38532 I. Immateriális javak 6028 5826 16355 -202 10529 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 0 0 0 0 0 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 0 0 0 0 3. Vagyoni érték jogok 2955

2409 1864 -546 -545 4. Szellemi termékek 3073 3417 14491 344 11074 5. Üzleti vagy cégérték 0 0 0 0 0 6. Immateriális javakra adott el,legek 0 0 0 0 0 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 0 0 0 0 0 II.Tárgyi eszközök 1779309 2017245 1970110 237936 -47135 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték j 932652 981412 1137003 48760 155591 2. M szaki berendezések, gépek, járm vek 596987 662750 543052 65763 -119698 3. Egyéb berendezések, felszerelések, jár 173133 185555 205919 12422 20364 4. Tenyészállatok 0 7500 5000 7500 -2500 5. Beruházások, felújítások 16650 38401 20840 21751 -17561 6. Beruházásra adott el,legek 642 83331 0 82689 -83331 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 59245 58296 58296 -949 0 III.Befektetett pénzügyi eszközök 402537 451385 449459 48848 -1926 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 386456 436456 434137 50000 -2319 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt váll 0 0 0 0 0 3. Egyéb tartós részesedés 0 0 0 0 0 4.

Tartósan adott kölcsön egyéb rész visz 0 0 0 0 0 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 16081 14929 15322 -1152 393 6. Tartós hitelviszonyt megtestesít, értékpapír 0 0 0 0 0 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesb 0 0 0 0 0 B. Forgóeszközök 3373988 4070349 4391217 696361 320868 I. Készletek 810845 801389 837134 -9456 35745 1. Anyagok 368197 278882 281691 -89315 2809 2. Befejezetlen és félkész termékek 111629 51609 70899 -60020 19290 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 0 0 0 0 0 4. Késztermékek 272412 413872 449450 141460 35578 5. Áruk 57917 56836 35094 -1081 -21742 6. Készletre adott el,legek 690 190 0 -500 -190 II.Követelések 2424168 3025806 3091618 601638 65812 1. Vev,k 1862256 2332222 2311406 469966 -20816 2. Követelések kapcsolt vállalkozással sz 0 343327 166113 343327 -177214 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban 4. Váltókövetelések 0 0 0 0 0 5. Egyéb követelések 561912 350257 614099 -211655 263842 III.Értékpapírok

0 6180 0 6180 -6180 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 0 0 0 0 0 2. Egyéb részesedés 0 0 0 0 0 3. Saját részvények, saját üzletrészek 0 0 0 0 0 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtest értékp 0 6180 0 6180 -6180 IV.Pénzeszközök 138975 236974 462465 97999 225491 1. Pénztárak, csekkek 7098 5571 2240 -1527 -3331 2. Bankbetétek 131877 231403 460225 99526 228822 C. Aktív id:beli elhatárolások 222097 35442 119383 -186655 83941 1. Bevételek aktív id,beli elhatárolása 206007 24597 107787 -181410 83190 2. Költségek, ráfordítások aktív id,beli elhat 16090 10845 11596 -5245 751 3. Halasztott ráfordítások 0 0 0 0 0 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: 5783959 6580247 6946524 796288 366277 http://www.doksihu 3.szmelléklet FORRÁSOK ALAKULÁSA MEGNEVEZÉS D. Saját t ke I. Jegyzett t ke II.Jegyzett, de még be nem fizetett t ke III.T ketartalék IV.Eredménytartalék V. Értékelési tartalék VI.Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 1. Céltartalék várható

kötelezettségekre 2. Céltartalék a jöv beni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt váll sz 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb rész v l 3. Hátrasorolt kötelezettség egyéb gazd sz II.Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszúlejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt váll-sak sz 7. Tartós kötelezettség egyéb rész viszonyban 8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettség III.Rövidlejáratú kötelez 1. Rövidlejáratú kölcsönök Ebb l: az átváltoztatható kötvények 2. Rövidlejáratú hitelek 3. Vev t l kapott el leg 4. Szállítók 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcs vállsz 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részv 8. Egyéb rövidlejáratú

kötelez G. Passzív id beli elhatárolások 1. Bevételek passzív id beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív id elhat 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN: (adatok ezer Ft-ban) 2001. eltérés 2000-1999 2001-2000 2929943 3188146 3394059 258203 205913 1100000 1100000 1100000 0 0 1999. 525773 1016064 59245 228861 23615 0 0 0 2798271 0 2000. 525773 1112925 58296 391152 21599 21599 0 0 3312770 0 0 0 0 0 0 0 16000 17040 0 0 0 0 0 0 16000 8000 0 0 0 0 0 0 0 9040 2782271 3295730 0 97289 0 0 687269 1187483 21837 18092 1109120 1218209 390000 50000 128772 229097 525773 1454084 58296 255906 0 0 0 0 3516683 0 0 0 0 8287 0 0 0 0 0 0 0 8287 3508396 119516 0 1151375 22609 1012887 693905 0 96861 -949 162291 -2016 21599 0 0 514499 0 0 0 0 1040 0 0 0 -8000 0 0 0 9040 513459 97289 0 500214 -3745 109089 -340000 100325 0 341159 0 -135246 -21599 -21599 0 0 203913 0 0 0 0 -8753 0 0 0 -8000 0 0 0 -753 212666 22227 0 -36108 4517 -205322 -50000 464808 445273 495560 508104

32130 57732 35782 0 0 0 32130 49270 28782 0 8462 7000 5783959 6580247 6946524 50287 25602 0 17140 8462 796288 12544 -21950 0 -20488 -1462 366277 http://www.doksihu 4.szmelléklet FORGALMIKÖLTSÉG-ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTETT "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS MEGNEVEZÉS 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önkölts 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott szolgáltatások értéke II. Az értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye 06. Értékesítés, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek Ebb-l: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebb-l: értékvesztés A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDM 09. Kapott osztalék és részesedés Ebb-l: kapcsolt vállalkozástól kapott 10.

Részesedések értékesítésének árfnyer Ebb-l: kapcsolt vállalkozástól kapott 11. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai Ebb-l: kapcsolt vállalkozástól kapott 12. Egyéb kapott kamatok és kamatjell bev Ebb-l: kapcsolt vállalkozástól kapott 13. Pénzügyi m5veletek egyéb bevételei VII.Pénzügyi m7veletek bevételei 14. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyv Ebb-l: kapcsolt vállalkozásnak adott 15. Fizetend- kamatok és kamatjelleg5 ráf Ebb-l: kapcsolt vállalkozásnak adott 16. Részesedések, értékpapírok, bankbet év 17. Pénzügyi m5veletek egyéb ráfordításai VIII.Pénzügyi m7veletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI M:VELETEK EREDM C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI ER IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELBTTI EREDMÉNY XI. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY 18. Eredménytartalék igénybevétele oszt, r 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

(adatok ezer Ft-ban) eltérés 2000-1999 2001-2000 2111289 1261143 1783168 697238 3894457 1958381 2360973 2455504 376231 -584230 0 0 2737204 1871274 1157253 87107 165320 397092 191480 -40336 189566 83278 546366 440034 -84540 24462 1999. 2000. 2001. 10201222 5249328 15450550 10595251 1926242 0 12521493 2929057 623318 686843 1654602 2964763 943506 12312511 7032496 19345007 12956224 2302473 0 15258697 4086310 788638 878323 1844168 3511129 858966 13573654 7729734 21303388 15411728 1718243 0 17129971 4173417 1185730 837987 1927446 3951163 883428 367560 578664 500942 211104 -77722 540240 14900 855483 7255 604740 51180 315243 -7645 -250743 43925 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11649 5919 11931 24696 51245 0 0 97648 8025 21199 0 0 107275 95739 158850 0 0 135275 -5730 0 -16671 -30046 0 0 9627 6012 0 87714 137651 0 0 28000 0 17184 114832 -63587 476653 4023 39291 -35268 441385 32524 408861 0 4996 112271 -91072 764411 1595 65342 -63747 700664 55389 645275 0 113104 248379

-89529 515211 67533 102534 -35001 480210 40181 440029 0 -12188 -2561 -27485 287758 -2428 26051 -28479 259279 22865 236414 0 108108 136108 1543 -249200 65938 37192 28746 -220454 -15208 -205246 180000 228861 254123 391152 184123 255906 74123 162291 -70000 -135246 http://www.doksihu 5.szmelléklet ÖSSZKÖLTSÉG-ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTETT "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (adatok ezer Ft-ban) MEGNEVEZÉS 1999. 2000. 2001. eltérés 2000-1999 2001-2000 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 10201222 12312511 13573654 2111289 1261143 02. Export értékesítés nettó árbevétele 5249328 7032496 7729734 1783168 697238 I. Értékesítés nettó árbevétele 15450550 19345007 21303388 3894457 1958381 03. Saját termelés készletek állományvált 598770 81440 54868 -517330 -26572 04. Saját el+állítású eszközök aktivált értéke -11111 685888 92585 696999 -593303 II. Aktivált saját teljesítmények értéke 587659 767328 147453 179669 -619875 III. Egyéb

bevételek 943506 858966 883428 -84540 24462 Ebb+l: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 10946869 13417333 15323717 2470464 1906384 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 747794 963812 1206724 216018 242912 07. Egyéb szolgáltatások értéke 0 0 50743 0 50743 08. Eladott áruk beszerzési értéke 1926242 2302473 1718243 376231 -584230 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások ért 0 0 0 0 0 IV. Anyagjelleg+ ráfordítások 13620905 16683618 18299427 3062713 1615809 10. Bérköltség 1324235 1542740 1680074 218505 137334 11. Személyi jelleg kifizetések 268494 308250 282820 39756 -25430 12. Bérjárulékok 541376 627689 681443 86313 53754 V. Személyi jelleg+ ráfordítások 2134105 2478679 2644337 344574 165658 VI. Értékcsökkenési leírás 242958 257322 284823 14364 27501 VII.Egyéb ráfordítások 443507 696199 500942 252692 -195257 Ebb+l: értékvesztés A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDM 540240 855483 604740 315243 -250743 13. Kapott osztalék és részesedés

14900 7255 51180 -7645 43925 Ebb+l: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfnyer 0 0 0 0 0 Ebb+l: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai 0 0 0 0 0 Ebb+l: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott kamatok és kamatjelleg b 11649 5919 11931 -5730 6012 Ebb+l: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi mveletek egyéb bevételei 24696 8025 95739 -16671 87714 VIII.Pénzügyi m+veletek bevételei 51245 21199 158850 -30046 137651 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfv 0 0 0 0 0 Ebb+l: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 0 0 0 0 19. Fizetend+ kamatok és kamatjelleg ráf 97648 107275 135275 9627 28000 Ebb+l: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 0 0 0 0 20. Részesedések, értékpapírok, bankbet év 0 0 0 0 0 21. Pénzügyi mveletek egyéb ráfordításai 17184 4996 113104 -12188 108108 IX. Pénzügyi m+veletek ráfordításai 114832 112271 248379 -2561 136108 B. PÉNZÜGYI M<VELETEK EREDM -63587

-91072 -89529 -27485 1543 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI ER 476653 764411 515211 287758 -249200 X. Rendkívüli bevételek 4023 1595 67533 -2428 65938 XI. Rendkívüli ráfordítások 39291 65342 102534 26051 37192 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY -35268 -63747 -35001 -28479 28746 E. ADÓZÁS ELCTTI EREDMÉNY 441385 700664 480210 259279 -220454 XI. Adófizetési kötelezettség 32524 55389 40181 22865 -15208 F. ADÓZOTT EREDMÉNY 408861 645275 440029 236414 -205246 22. Eredménytartalék igénybevétele oszt, r 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 180000 254123 184123 74123 -70000 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 228861 391152 255906 162291 -135246 http://www.doksihu 6.szmelléklet CASH-FLOW KIMUTATÁS Megnevezés I. Szokásos tevékenységb l származó pénzeszköz) változás (M&ködési cash flow 1-13. Sorok) 1. Adózás el tti eredmény 2. Elszámolt amortizáció 3. Elszámolt értékvesztés 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözet 5. Befektetett eszközök

értékesítésének egyenlege 6. Szállítói kötelezettség változása (váltó, el leg) 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 8. Passzív id beli elhatárolás változása 9. Vev követelés változása 10. Forgóeszköz (vev és pénzeszköz nélkül) változása 11. Aktív id beli elhatárolások változása 12. Fizetett adó (nyereség után) 13. Fizetett osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységb l származó pénzeszköz változás (14-16. Sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott osztalék III. Pénzügyi m&veletekb l származó pénzeszköz változás (17-24. Sorok) 17. Részvénykibocsátás bevétele 18. Kötvénykibocsátás bevétele 19. Hitelfelvétel 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása 21. Véglegesen kapott pénzeszköz 22. Részvénybevonás, t kekivonás (t keleszállítás) 23. Kötvény és

hitelviszonyt megtestesít értékpapír vfiz 24. Hitel és kölcsön törlesztése, -visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankb 26. Véglegesen átadott pénzeszköz 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása IV. Pénzeszköz változása 1999. év 467 074 2000. év 161 554 2001. év 534 222 429 463 242 958 - 9 207 - 2 978 746 638 117 129 23 380 - 495 268 - 278 030 - 94 487 - 32 524 - 180 000 - 255 891 697 817 257 322 - 2 016 - 4 408 - 234 656 150 612 25 602 - 469 966 - 135 896 186 655 - 55 389 - 254 123 - 530 098 411 558 284 823 21 435 - 21 599 - 6 870 214 003 12 544 21 950 20 816 - 116 193 - 83 941 - 40 181 - 184 123 - 192 197 - 281 392 10 601 14 900 - 107 315 - 544 328 6 975 7 255 466 543 - 257 776 14 399 51 180 3 934 300 000 598 543 53 934 - 362 315 - 45 000 - - - 132 000 - 50 000 103 868 97 999 345 959 http://www.doksihu Összefoglalás Szakdolgozatom témájául a

számviteli politikát és az azt alátámasztó bels szabályzatok bemutatását választottam, mert véleményem szerint a számviteli politika fontos részét, megalapozását képezi a számviteli elszámolásoknak, nyilvántartásoknak az egyes vállalkozásoknál. A számviteli politika a számviteli törvény el írásainak gyakorlati végrehajtásához szükséges módszerek és eljárásokat összessége, amely a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel számviteli rendszer kialakítását kell, hogy nemzetközi megalapozza. A számviteli politika a számviteli standardok tanulmányozásakor került be a hazai számviteli fogalmak közé. A számviteli politika kialakítását a számvitel törvényi szint# szabályozása teszi lehet vé és egyben szükségessé. A törvényi szint# szabályozás több területen döntési lehet séget ad a vállalkozónak és tág teret biztosít a vezet i számvitel kialakítására,

m#ködtetésére. A számviteli politika célja az, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszert m#ködtessen, amely alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámoló állítható össze és amely számviteli rendszer egyidej#leg a vezet i döntések számára is használható információ bázissal szolgál. A számviteli politika kialakításánál a vállalkozó a vállalkozás gazdasági stratégiájából kell, hogy kiinduljon. Szakdolgozatom összeállításánál azt t#ztem ki célul, hogy egy általam választott vállalkozáson keresztül, melynek m#ködésébe gyakorlatom során betekintést nyerhettem, bemutatom a számviteli politika fontosságát és az azt alátámasztó bels szabályzatok jelent ségét, felépítését. A Pápai Hús Rt megyei és országos szinten is a jelent s, nagyméret# társaságok közé sorolható. Mind mérete, mind jó szervezeti felépítettsége segítségemre szolgált a számviteli politika és a bels

szabályzatok megismeréséhez és bemutatásához. A Pápai Hús Rt. számviteli politikáját a törvényi el írásoknak megfelel en a vállalkozás sajátosságait, körülményeit figyelembe véve készítette el. Ily módon a társaság számviteli politikája tartalmazza: - a beszámoló készítés rendjével kapcsolatosan rögzített elemeket, mint a társaságnál alkalmazott beszámoló, azon belül a mérleg és az eredménykimutatás formáját, a beszámoló készítés id pontját, a zárlati teend ket és id pontjaikat, a beszámoló elfogadásának rendjét, - az eszközök és források csoportjainak értékelésére vonatkozó el írásokat, az értékcsökkenésre, értékvesztésre, értékhelyesbítésre vonatkozó szabályokat, http://www.doksihu - az id beli elhatárolás el írásait, a céltartalék képzés szabályait és a kiegészít melléklet illetve az üzleti jelentés tartalmát, szerkezetét. A Pápai Hús Rt. rendelkezik a számviteli

politika keretében kötelez en elkészített dokumentumokkal. Számlarendjében szabályozásra kerül a társaság könyvviteli elszámolásának folyamata, módszerei és az éves beszámoló összeállítására vonatkozó eljárások. A vállalkozás számlakeretét is úgy alakította ki a törvényi el írásokkal és saját adottságaival összhangban, hogy a gazdasági események nyilvántartása folyamatosan a valóságnak megfelel és áttekinthet legyen. A Pápai Hús Rt. az eszközök és források leltározási és leltárkezelési szabályzatát is elkészítette, melyben rögzítette az eszközök és források leltározásának módját, gyakoriságát, értékelését, a leltáreltérések kiértékelésének rendjét, valamint az eltérésekb l az esetleges felel sség megállapítását. A leltározás szabályozását azért kell elvégezni, mert a leltározás az éves beszámoló alátámasztásául szolgál, segít felmérni a nyilvántartott eszközök és

források meglétét, használhatóságát, esetleges értékvesztésének okait. A társaság rendelkezik értékelési szabályzattal is, amely magába foglalja az eszközök és források értékelésére vonatkozó számvitel politikai döntések szabályozását, az eszközök és források évközi és év végi értékelésének technikáját és a leltárba kerül értékének meghatározását. A vállalkozás összes eszközét és forrását egyedileg kell értékelni és leltározással, egyeztetéssel kell ellen rizni. A Pápai Hús Rt. a számviteli törvény el írásai alapján tevékenységének és szervezeti felépítésének megfelel en állította össze önköltség-számítási szabályzatát. A társaságnak, mint termeléssel illetve szolgáltatás nyújtással foglalkozó vállalkozásnak érdeke az önköltség kalkulációjának rendszerbe foglalása. Az önköltség-számítás el segíti a vállalkozáson belüli termel és nem termel részlegek

költségeinek mérését az egyes egységek elszámoltatását, így hozzájárulhat a bels hatékonyság és a költséggazdálkodás javulásához. A pénzkezelési szabályzat elkészítése a törvényi el írásnak megfelel en kötelez . A szabályzat elkészítésének célja, hogy a vállalkozásnak valamennyi pénzkészlete függetlenül annak helyét l és deviza- illetve valutanemét l biztonságban legyen, a pénzkezelés módja, a pénzforgalom rendje, a pénzkezelés és nyilvántartás, a bizonylatolás szabályszer# és ellen rizhet legyen. A Pápai Hús Rt két önálló pénztárhelységgel is rendelkezik http://www.doksihu A számviteli politika keretében kötelez en elkészítend szabályzatok között nem szerepel a selejtezési és leértékelési szabályzat illetve az iratkezelési és irattározási szabályzat. Ennek ellenére a Pápai Hús Rt. szükségesnek látta ezen szabályzatok elkészítését is A selejtezési szabályzat alkalmazásának célja a

mérleg valódiságának biztosítása. A csökkentett érték# eszközöket és készleteket a mérlegben is csökkentett értéken kell feltüntetni, a használhatóságuknak illetve a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéknek megfelel en, vagy teljes leértékelés esetén az állományi nyilvántartásokból ki kell vezetni. Az iratkezelési és irattározási szabályzat az iratok, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók biztonságos mellékletekkel történ rzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, ellátását, irattározását, selejtezését szabályozza. A szabályzat létrehozása azért is szükséges, mert olyan okmányok biztonságos, bizonyító erej# nyilvántartását, meg rzését teremti meg, amelyhez a vállalkozásnak fontos gazdasági, jogi és más érdekei f#z dnek. A szabályzatok bemutatása után a Pápai Hús Rt. információs rendszerének a döntésel készítéssel való kapcsolatát ismertetem

röviden, mert ez hozzájárul a vállalkozás jobb, teljesebb bemutatásához. Szakdolgozatom zárórészeként a Pápai Hús Rt. megismerése során a társaság m#ködésével kapcsolatos észrevételeimet, értékelésemet, javaslataimat, az általam felfedezett kritikus esetenként er s illetve gyenge pontokat mutatom be, melyek a következ k: Er s pontok: - A társaság számlarendje a törvényi el írás szerint tagolt és a leányvállalatainál kialakított számlarendekkel szinkronban van. - A Pápai Hús Rt-nél a vev k értékvesztésének elszámolása jól kialakított egyedi min sítési rendszer alapján történik. - A vállalkozás a saját bolthálózat készleteinek, bevételeinek, költségeinek elszámolására jól kialakított és jól m#köd analitikus nyilvántartási rendszert vezetett be. - Minden évben elkészíti és auditáltatja beszámolóját a társaság a nemzetközi számviteli standardoknak megfelel en is. Gyenge pontok: - A társaság a 7-es

számlaosztályt jelenleg nem alkalmazza, melynek használata véleményem szerint szükséges lenne a vezet i információk szélesebb kör#, naprakész biztosításához. - A Pápai Hús Rt. 2001-t l aktivált új tárgyi eszközök esetében a maradványértéket nem min sítette jelent snek, tárgyi eszközeit minden esetben teljes összegben leamortizálja, de a hasznos élettartam gyakran eltér a jelenleg alkalmazott amortizációs kulcsoktól. http://www.doksihu - Az integrált információ feldolgozás hiánya a vállalkozáson belül hátrányosnak mondható. - 2001-ben a társaság nem képzett céltartalékot várható kötelezettségekre, jöv beni költségekre, célszer# lenne felülvizsgálatot tartani