Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Szabó Péter Zoltán - A Korona Kereskedelmi és Vállalkozási Rt. gazdálkodásának átfogó elemzése

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR A KORONA KERESKEDELMI ÉS VÁLLALKOZÁSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁTFOGÓ ELEMZÉSE Külső szakmai konzulens: Fogarasi Tibor Operatív konzulens: Dr. Cseh Ferenc Szabó Péter Zoltán nappali tagozat számvitel szak vállalkozási szakirány 2003 1 http://www.doksihu Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 II. A részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése 5 II.1 A gazdasági hatékonyság elemzése 5 II.11 A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata 5 II.111 A lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata 6 II.112 A ráfordítások hatékonyságának vizsgálata 6 II.12 A parciális gazdasági hatékonyság vizsgálata 9 II.121 Az eszközhatékonyság elemzése 9 II.122 A készlethatékonyság elemzése 10 II.123 A bérhatékonyság elemzése 12 II.2 Anyagi, vagyoni helyzet elemzése 14 II.21 A mérlegszerkezet elemzése 14 II.22 Az

eszközök fedezetségének elemzése 18 II.23 Az eszközök forgási sebességének elemzése 20 II.3 A pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata 20 II.31 A rövid távú likviditás vizsgálata 20 II.32 A vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata 23 II.33 A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata 24 II.34 Az eladósodottság elemzése 26 II.4 A jövedelmezőség elemzése 27 II.41 A költségszintek vizsgálata 27 II.42 Az árbevétel-, a tőke- és az eszközarányos jövedelmezőség vizsgálata 29 II.43 Árréstömeg, árrésszint, haszonkulcs elemzése 31 III. Összefoglalás, következtetések levonása, javaslatok megfogalmazása 34 IV. Irodalomjegyzék 37 V. Mellékletek 38 2 http://www.doksihu I. Bevezetés A piacgazdaságban egy vállalkozás életben maradásához, versenyképességének megtartásához elengedhetetlen, rendkívül fontos a vállalkozások gazdasági elemzése és a mutatószámok helyes értelmezése. A

gazdasági elemzés a vezetés nélkülözhetetlen eszköze, egyrészt a gazdálkodás belső folyamatainak és eredményességének értékeléséhez, másrészt információkat nyújt a tulajdonosok, befektetők, partnerek és hitelezők számára. A vállalkozás vezetéséhez szükség van olyan menedzsmentre is melynek tagjai szakmai és helyi ismeretekkel rendelkeznek -, akik rugalmasan, kellő időben tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci környezethez és a szükséges lépéseket megteszik. Az elemzés során megállapított következtetések meghatározzák a cselekvés irányát. Az elemzés célja, hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a tényezőket, körülményeket, melyek a vállalkozás gazdálkodását befolyásolják. Egy vállalkozásnak nemcsak nyereségének növelése a célja, hanem a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása. Szakdolgozatom témája egy székesfehérvári iparcikk kereskedelmi

vállalat, a Korona Rt. anyagi, vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének komplex elemzése. Az információk forrásai az elmúlt évek éves beszámolói és évközi elemzések A Korona Rt.-nél az elmúlt öt évet elemeztem, míg az összehasonlítás alapjául vett Zalaiparker Rt.-nél csak az elmúlt két év adatai álltak rendelkezésemre Az összehasonlításra azért volt szükség, hogy jobban értékelhető képet kapjuk a Korona Rt. gazdálkodásáról, ezért az adatokat egy hasonló profilú és méretű, hasonló piaci helyzetben lévő, ám az ország más régiójában működő vállalkozás adataival vetettem össze. 1989-90-ben gyökeres változások történtek Magyarországon. A 90-es évek a rendszerváltás évei voltak, ahol elsősorban társadalmi-politikai kérdések kerültek előtérbe. A gazdaság átalakítására csak 1991-től kezdődően került sor A tulajdonviszonyok átalakításával, a magánosítás, a privatizáció

szükségességével gyakorlatilag minden politikai párt egyetértett. Ezt az időszakot a számos nagyvállalat közül az ország egész területén csak kevés megyei iparcikk kereskedelmi vállalat élte túl, ezek között van a székesfehérvári Korona, a zalaegerszegi székhelyű Zalaiparker, a Nógrádker és a bajai Bácska Rt. Többségük évekkel ezelőtt ünnepelte 3 fennállásának 50. évfordulóját. http://www.doksihu A 90-es évekig töretlen fejlődés volt a jellemző mindegyikre. Ekkor változtak meg a tulajdonviszonyok, mely mindkét társaságnál három fázisban zajlott le: • Az első fázis az előprivatizáció volt. Ez azt jelentette, hogy az állami tulajdonban lévő boltok és vagyon bizonyos hányadát be kellett fizetni az államnak. Előprivatizáció csak a Zalaiparkernél történt, a Koronánál nem. • A következő fázis a társaságok tulajdonosi formájának megváltoztatása a gazdasági társaságokról szóló 1988.

évi VI törvény alapján. Az állami tulajdon magántulajdonná vált • A harmadik fázik a még állami tulajdonban lévő vagyon megvásárlása közvetlenül vagy MRP-n keresztül Az MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) olyan pénzügyi-finanszírozási technika, amely lehetővé teszi, hogy egy cég munkavállalói szervezett módon, de a végeredményt tekintve egyénileg váljanak résztulajdonossá a munkáltató társaságában oly módon, hogy a felvett hitel vagy a vételár részletek törlesztésére és a kamatok fizetésére ne a magánvagyonuk, hanem a társaság vagyona szolgáljon és a tulajdonszerzés folyamatában az egyoldalú bérérdekeltség helyett megtermelődjék a közös érdekeltség, a cég nyereségének és vagyonának a növelése. A Korona Rt-nél az utolsó MRP törlesztőrészlet várható időpontja a 2008. évben lesz A rendszerváltást követően Magyarországon is megjelenő és folyamatosan terjeszkedő – nagy

alapterülettel és hatalmas árukínálattal rendelkező – bevásárlóközpontok és hipermarketek mindkét vállalkozásra rányomják a bélyegüket. A számviteli törvény 2001. évtől érvényes változásai miatt a mérleg, az eredménykimutatás és a könyvvitelben alkalmazott számlarend illetve számlatükör alakilag és tartalmilag is változott. A vállalkozások több dologban szabad kezet kaptak Bővültek a vállalkozás által választható mérleg- és eredménykimutatás formák. Nagyobb szerepet kap a vállalkozások számviteli politikája. Ezt követően a vállalkozások nehezebben hasonlíthatók össze. A további szabályozásokra, változásokra az egyes mutatók vizsgálatakor részletesen kitérek. Mind a Korona Rt, mind a Zalaiparker Rt. esetében a 2001 évtől a mérleg és eredménykimutatás kibővült, ebből következően egyes mutatószámok esetében kismértékű eltérések lehetségesek, de nem döntő jelentőségűek. 4

http://www.doksihu II. A részvénytársaság gazdálkodásának átfogó elemzése II.1 A gazdasági hatékonyság elemzése A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki, ezért a hatékonyság a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségre jutó hozammal vagy ezek reciprokával mérhető. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Innen származik a gazdaságosság fő elve: a „legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt”!1 A gazdasági hatékonyság vizsgálatán az összes lekötött termelési tényező együttes eredményességét értjük. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlődésére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A vállalkozások

gazdálkodásának összehasonlító elemzésére és értékelésére a vállalkozási szintű hatékonysági, jövedelmezőségi és a vagyoni helyzetet jellemző mutatók alkalmasak. Az elemzés nemzetgazdasági szemléletű, de vállalati szintű teljesítménymutatókkal történik. II.11 A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata A komplex gazdasági hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatószámmal kifejezni, külön kell vizsgálni a lekötött termelési tényezők és a ráfordítások hatékonyságát. 1. táblázat: a komplex gazdasági hatékonyság alakulása adatok Ft-ban Megnevezés 1997 1998 1999 Korona Rt. 2000 K. Rt Z. Rt 2001 K. Rt Z. Rt 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezőre jutó nettó termelési érték 77,3 79,0 79,0 76,7 56,6 69,7 53,7 100 Ft élő- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem 10,3 12,1 11,4 17,1 8,4 13,3 7,0 1 Irodalomjegyzék [1] 5 http://www.doksihu II.111 A lekötött termelési

tényezők hatékonyságának vizsgálata A lekötött termelési tényezőket, az ingatlanok, a műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek és a készletek, továbbá a kifizetett bérek összegeként számszerűsítjük. Azt mutatja meg, hogy az adott időszakban 100 Ft lekötött termelési tényezővel mekkora nettó termelési értéket lehet előállítani. A Korona Rt.-nél 1998 és 1999 után folyamatos csökkenés tapasztalható A csökkenés oka az, hogy a nettó termelési érték csökkent, míg a lekötött eszközök állománya 1997-től 1999-ig csökkent, utána pedig nőtt. Az értékesítés nettó árbevételének csökkenése még a költségek csökkenése mellett is a nettó termelési érték csökkenését vonta maga után. A Zalaiparkernél a lekötött termelési tényezők hatékonysága a vizsgált időszakban alacsonyabb szinten van mint a székesfehérvári társaságnál, ahol szintén csökkenés tapasztalható. A lényegesen nagyobb

nagyságrendű, de kisebb súlyszámmal szereplő lekötött termelési tényezők állománya 6,1%-kal csökkent, azonban a nagyobb súlyszámmal szereplő kifizetett bérállomány 5,7%-kal jelentős mértékben hozzájárult a mutató romlásához. Egyik vállalkozás sem tudja hatékonyan kihasználni lekötött termelési tényezőit. Arra, hogy a lekötött termelési tényezők hatékonyságát milyen tényezők alakítják, a parciális hatékonysági mutatók vizsgálatánál kapunk választ. II.112 A ráfordítások hatékonyságának vizsgálata A hatékonysági mutatók azt mutatják meg, hogy a vállalkozások mekkora mértékben használják ki erőforrásaikat, vagyis konkrétan az árbevétel (vagy termelési érték) egy egységének eléréséhez mekkora értékű erőforrást (eszközt, tőkét, stb.) használnak fel. 2. táblázat: a ráfordítások hatékonyságát befolyásoló tényezők változása előző év = 100 % Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások

Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költség Összes élő- és holtmunka ráfordítás Nettó árbevétel Eladott áruk beszerzési értéke Tiszta jövedelem 1997 1998 - Korona Rt. 91,5 102,4 132,1 102,2 1999 - 2000 2001 94,9 90,6 89,7 101,0 K. Rt 66,2 93,3 108,5 91,5 Z. Rt - K. Rt 108,9 105,4 94,2 - Z. Rt 96,5 103,7 86,4 - 93,3 94,5 70,5 - 103,8 93,9 - 93,7 94,3 70,9 - 105,1 96,4 - 90,6 94,5 64,0 - 105,7 96,6 - 99,9 89,9 91,8 - 85,7 80,2 6 http://www.doksihu A számviteli törvény változásai miatt a költségnemek köréből kikerült az eladott áruk beszerzési értéke és az alvállalkozói teljesítmény, az egyéb költség pedig már nem önálló költségnem. 2001 évtől az addig az eladott áruk beszerzési értékében elszámolt leltári többleteket és hiányokat, valamint selejtezéseket az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell könyvelni a számviteli

törvény szerint. A terv szerinti értékcsökkenést a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján kell meghatározni. Az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés bizonyos esetekben visszaírható. Megszűnt a vagyoni értékű jogok, szellemi termékek amortizálási időkorlátja. A Korona Rt. esetében a végeredményt tekintve 1997-ről 2001-re javult a ráfordítások hatékonysága, de az ezt megelőző években a mutató stagnált, képviselt már ennél magasabb értéket is. A változás okai a következők (a 2 táblázat alapján): • a tiszta jövedelem a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent (a 2001. évi az 1997 évi értéknek a 70,7%-a) • az összes élő- és holtmunka ráfordítás a vizsgált időszakban szintén csökkent, kivéve a 2001. évet • a 2000. évben a legmagasabb a mutató értéke, az összes élő- és holtmunka ráfordítás - ezen belül az

anyagjellegű ráfordítások - jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a tiszta jövedelem • a 2001. évben az anyagjellegű, a személyi jellegű és az egyéb ráfordítás is emelkedett, ami rontotta az előző évi hatékonyságot Az élő- és holtmunka ráfordítások között mindkét vállalkozásnál a legjelentősebb az anyagjellegű ráfordítások összege, ezen belül is az eladott áruk beszerzési értéke, mint ahogy a 3. táblázatban láthatjuk 3. táblázat: az eladott áruk beszerzési értékének aránya az összes ráfordításon belül adatok %-ban Megnevezés Eladott áruk beszerzési értéke 1997 1998 Korona Rt. 1999 82,6 80,2 80,2 7 2000 K. Rt Z. Rt 72,8 74,9 2001 K. Rt Z. Rt 73,5 75,1 http://www.doksihu A bruttó termelési érték összetevőinek vizsgálata során megállapítható, hogy a Korona Rt-nél (1.ábra) a vizsgált időszakban csökkent a tiszta jövedelem aránya Az anyag- és anyagjellegű szolgáltatások költségei

szembetűnően nagyobb arány képviselnek évről-évre. A tiszta jövedelem arányának csökkenését az értékesítés nettó árbevételének csökkenése okozza. 1. ábra: a bruttó termelési érték összetevői (Korona Rt) A bruttó termelési érték összetevői 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Értékcsökkenési leírás Anyagköltség, anyagjellegű szolg. Összes kifizetett bér Tiszta jövedelem 1997 1998 1999 2000 2001 A Zalaiperker Rt.-nél a vizsgált időszakban csökkent a tiszta jövedelem aránya, mert az összes kifizetett bértömeg növekedett. A létszám csökkentése mellett az átlagbér emelkedett. 2. ábra: a bruttó termelési érték összetevői (Zalaiparker Rt) A bruttó termelési érték összetevői Értékcsökkenési leírás 100% 80% Anyagköltség, anyagjellegű szolg. 60% Összes kifizetett bér 40% Tiszta jövedelem 20% 0% 2000 2001 8 http://www.doksihu II.12 A parciális gazdasági hatékonyság vizsgálata A

komplex gazdasági hatékonyság jellemzésére szolgáló mutatószámok önmagunkban nem elegendőek a vállalkozás hatékonyságának megítéléséhez. Mivel ezek a mutatók összevontan adnak információt a hatékonyságról, vizsgálni kell az ezt alakító tényezőket is. Erre a parciális hatékonysági és igényességi mutatókat használjuk Külön vizsgáltam, hogy a két vállalkozás milyen hatékonysággal használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat (aktivált tárgyi eszközök, lekötött eszközök, kifizetett bérek), továbbá a mutatók reciprokát, az igényességi mutatók, melyek megmutatják, hogy egységnyi hozam (jelen esetben nettó termelési érték) eléréséhez mekkora erőforrás felhasználás szükséges. II.121 Az eszközhatékonyság elemzése Az eszközök hatékonyságának vizsgálatakor az eszközök két csoportját szokás vizsgálni. Az aktivált tárgyi eszközöket az ingatlanok, a műszaki berendezések, gépek,

járművek, és az egyéb berendezések, felszerelések, járművek állományának összegeként számszerűsítjük. A lekötött eszközök értéke az aktivált tárgyi eszközök és a készletek állományának az összegével egyenlő2. 4. táblázat: az eszközhatékonyság és eszközigényesség alakulása adatok Ft-ban Megnevezés 1997 1998 1999 Korona Rt. 2000 K. Rt Z. Rt 2001 K. Rt Z. Rt 100 Ft aktivált tárgyi eszközre 88,8 jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési értékre 112,6 jutó aktivált tárgyi eszköz 100 Ft lekötött eszközre jutó 50,5 nettó termelési érték 98,5 95,0 81,2 60,0 69,5 58,4 101,6 105,3 123,2 166,7 144,0 171,2 53,4 55,9 51,4 31,5 46,0 32,3 100 Ft nettó termelési értékre jutó lekötött eszköz 187,2 178,8 194,4 317,3 217,4 309,4 198,0 Az eszközhatékonyság vizsgálata során láthatjuk, hogy egyik vállalkozás sem tudja hatékonyan felhasználni a rendelkezésre álló eszközeit. Az

aktivált tárgyi eszközök hatékonysága a Korona Rt.-nél 1998-ban majdnem elérte a 100 Ft-os határt (e fölött elfogadható a hatékonyság), majd az ezt követő években fokozatosan romló tendenciát mutat. Ennek okai a következők: 2 3. Melléklet 9 http://www.doksihu • 1998-tól a bruttó termelési érték csökkent, aminek kiváltó oka az árbevétel csökkenés. A forgalom elmaradásában, a piaci pozíció gyengülésében kiemelkedő szerepet kapott a vállalkozások - ezen belül is a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások - számának további gyarapodása. Továbbá ebben az évben nyitottak meg, illetve kezdték meg működésüket az Interspar, a Praktiker, Tesco és az Alba Plaza. • Az árbevétel csökkenés miatt 1998-tól kezdve minden évben romlott a nettó termelési érték. • Az aktivált tárgyi eszközök állományának változása stagnált a vizsgált években (ennek változása csak kis mértékben befolyásolta a

hatékonyság romlását). A lekötött eszközök hatékonyságát vizsgálva még rosszabb a helyzet. A Koronánál az 1999-es évig némi javulás volt tapasztalható utána fokozatos romlás. Igaz, hogy a készletállomány nagysága fokozatosan csökken, de a nettó termelési érték romlása nagyobb mértékű és az aktivált tárgyi eszközök állományának 1999-től történő növekedése nagyon nagy mértékben befolyásolja a hatékonysági mutató romlását. Az aktivált tárgyi eszközökön belül 2000-től megnőtt az ingatlanok állománya. Ebben az évben aktiválta az 1999-es beruházásait a társaság (Tip-Top Cipőáruház, Műszaki Áruház átalakítása és felújítása). A következő évben a részvénytársaság két eddig még bérleményként működő kiskereskedelmi egységét vásárolta meg a székesfehérvári önkormányzattól. A Zalaiparkernél az aktivált tárgyi eszközök és a lekötött eszközök hatékonysága is rendkívül

kedvezőtlenül alakul. A zalai vállalat nettó termelési értéke csak kismértékben haladja meg a Korona Rt.-ét, azonban az aktivált tárgyi eszköz állomány másfél-, míg a lekötött eszközei – annak ellenére, hogy a készletállomány csökkent - majdnem kétszerese a Koronáénak. II.122 A készlethatékonyság elemzése A készletek olyan eszközök, melyek közvetlenül vagy közvetetten részt vesznek a vállalkozási tevékenységben, egy éven belül felhasználják vagy eladják őket. Egy kereskedelmi vállalkozás esetében rendkívül nagy hangsúlyt kell helyezni a készletállományra. A cél az, hogy a lehető legkisebb készletlekötéssel a lehető legnagyobb hozamot érjék el. A túl kicsi készlet nem biztosítja a várt forgalmat, a túl 10 http://www.doksihu nagy készlet pedig nem talál piacra, így felhalmozódhat, immobillá válhat. A vásárlói igényekhez tehát mennyiségben, minőségben és választékban egyaránt igazodni kell. A

készletgazdálkodás feladata az optimálishoz közeli készlet biztosítása, emiatt nélkülözhetetlen a készletek folyamatos elemzése. 5. táblázat: a készlethatékonyság és készletigényesség alakulása adatok Ft-ban 1997 Megnevezés 1998 1999 Korona Rt. 2000 K. Rt Z. Rt 2001 K. Rt Z. Rt 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 117,1 116,8 136,1 140,3 66,4 136,2 72,4 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges készlet 85,4 85,6 73,5 71,3 150,6 73,4 138,2 Annál jobb a hatékonyság, minél magasabb forgalmat ér el a vállalkozás egységnyi készletlekötéssel, illetve egységnyi forgalom lebonyolításához minél kisebb készlettömegre van szükség. A Korona Rt.-nél a készlethatékonyság az eszközhatékonysággal szemben már kedvezően alakult. Igaz, hogy a vizsgált években a készletállomány és a nettó termelési érték csökkent, de a készletek nagyobb mértékben csökkentek, mint a nettó

termelési érték és ezért a 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték meghaladja az elfogadott értéket. A készletek a körülmények miatt folyamatosan csökkentek a vizsgált időszakban, de nyilvánvaló, hogy minimális készlettel „élettelenek” a boltok, nem lehet a vásárlói igényeket kielégíteni. A társaság célja egy megfelelő készlet kialakítása, mely megfelel a vásárlói igényeknek. A Zalaiparkernél ez a hatékonysági mutató is kedvezőtlen. A készletállomány magasabb, mint a nettó termelési érték. A készletek csökkentésével lehetne a hatékonyságon javítani, csak kérdéses, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnának a megváltozott árukészlethez. A módosításhoz a folyamatosan változó fogyasztói igényeket szükséges lenne felmérni. 6. táblázat: az áruk átlagos tárolási ideje adatok napban Megnevezés Áruk átlagos tárolási ideje 1997 57 1998 1999 Korona Rt. 66 55 11 2000 K. Rt Z. Rt 77 107 2001 K. Rt Z.

Rt 71 98 http://www.doksihu Mindkettő vállalkozás ruházati és vegyesiparcikkek értékesítésével foglalkozik. A Koronánál az áruk átlagos tárolási ideje a szakmai átlaggal szinte azonos, míg a Zalaiparker esetében az áruk tárolási ideje viszonylag magas. A készletgazdálkodás hatékonyságának megítéléséhez szükséges még a forgási sebesség vizsgálata. 7. táblázat: a készletek forgási sebességének alakulása 1997 1998 Korona Rt. 1999 napokban 46 52 43 55 83 51 76 fordulatokban 7,9 7,0 8,5 6,7 4,4 7,2 4,8 Megnevezés Készlet forgási sebesség 2000 K. Rt Z. Rt 2001 K. Rt Z. Rt A készletforgási sebesség fordulatban azt mutatja, hogy a vizsgált időszakban hányszor térül meg a vállalkozás készletállománya a nettó árbevételben. Napokban kifejezve azt mutatja, hogy a készletállomány hány nap alatt térül meg, vagyis hogy hány napi értékesítés összegét köti le. A készletforgási sebesség ebben a

szakmában 4080 nap között mozog Mint ahogy az áruk átlagos tárolási ideje, ezáltal a készletforgási sebesség is kedvezően alakult a Korona Rt.-nél A Zalaiparker Rt-nél a készletek forgása 2000-ben még meghaladja a szakmai átlagot, a következő évben már beleesik az intervallumba. A társaságnál az átlagkészlet 11,7%-os csökkenése mellett az árbevétel ennél jóval kisebb mértékben 3,6%-kal csökkent, aminek következtében a készletforgás fordulata nőtt. Javul a készlethatékonyság és gyorsul a forgási sebesség, ha: • változatlan forgalom mellett az átlagkészlet értéke csökken • változatlan készletérték mellett a forgalom növekszik • növekszik a lekötött készletek értéke, de a forgalmi növekménynél kisebb mértékben • (kis mértékben) csökken a forgalom, ennél nagyobb mértékű átlagkészlet csökkenés mellett • növekvő forgalom mellett csökken az átlagkészlet II.123 A bérhatékonyság elemzése

Az élőmunka a gazdálkodás erőforrásainak legfontosabb elemét képezi. A közgazdasági értelemben vett érték létrehozásának alapvető forrása. A gazdálkodó szervezetek számára az egyik legfontosabb erőforrás a munkavállalók munkavégző képessége. A vállalkozásoknak az élőmunkával is, mint minden más termelési tényezővel, megfelelően gazdálkodniuk kell, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a 12 http://www.doksihu modern piacgazdaságokban az élőmunkaráfordítások aránya folyamatosan nő az összes ráfordításon belül. Ugyanakkor az emberi erőforrás rendelkezik olyan sajátos tulajdonságokkal, melyek markánsan megkülönböztetik a többi erőforrástól, hiszen itt mind a szervezeti, mind az egyéni céloknak, elvárásoknak érvényesülniük kell. 8. táblázat: bérhatékonyság és bérigényesség alakulása Megnevezés 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték előállításához

szükséges kifizetett bér 1997 1998 1999 Korona Rt. 2000 K. Rt Z. Rt 2001 K. Rt Z. Rt 205,7 201,8 198,2 196,8 157,9 180,1 144,6 48,6 49,6 50,5 50,8 63,3 55,5 69,2 A bérhatékonyság mutatójának értéke mindkét vállalkozásnál romló tendenciát mutat. Itt is meg kell jegyeznünk, hogy ez a romlás elsősorban nem a kifizetett bérek indokolatlan növekedésének, hanem a nettó termelési érték kedvezőtlen alakulásának tulajdonítható. A konkurencia erős növekedése és a kereslet csökkenése miatt a Korona Rt. kénytelen csökkenteni boltjainak számát – ezáltal a munkaerőt is – és az ingatlanokat bérleményként tovább üzemeltetni. A dolgozói létszám a vállalkozásnál folyamatosan csökken.3 A boltjainak nagyrésze 2-3 fős egység, melyek ma már a lehetséges legminimálisabb létszámmal dolgozik, ami még a forgalom bonyolításához szükséges, és vagyonvédelem szempontjából elengedhetetlen. A nagyobb egységek esetében

is feszített a létszám. Az esetleges létszámkiesést jól szervezett munkával kell megoldani a vezetőknek. A létszámcsökkentés ellenére a társaság már évek óta minden évben 10%os bérfejlesztést hajt végre, ezáltal a dolgozók átlagkeresete szinte mindig az országos átlaggal azonos szinten van. 9. táblázat: az egy főre jutó nettó termelési érték alakulása adatok E Ft-ban Megnevezés 1 foglalkoztatottra jutó nettó termelési érték 1997 1 380 1998 1999 Korona Rt. 1 684 1 850 2000 K. Rt Z. Rt 2001 K. Rt Z. Rt 2 016 2 090 1 160 1 214 A táblázatban számolt mutató értéke a vizsgált évek során kedvezően alakult, ami annak köszönhető, hogy a nettó termelési érték kisebb mértékben csökkent, mint a dolgozói létszám az évek során. 3 8. számú melléklet 13 http://www.doksihu II.2 Anyagi, vagyoni helyzet elemzése II.21 A mérlegszerkezet elemzése A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely eszköz oldalon a

befektetett eszközöket (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) és a forgóeszközöket (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök), forrás oldalon a saját és az idegen tőkét (rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek) mutatja. A befektetett eszközök egy évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét, míg a forgóeszközök pedig egy évnél rövidebb ideig. A gazdasági társaságok a számviteli törvény 2001-ben életbe lépett módosításainak következtében kétféle mérleg és négyféle eredménykimutatás közül választhatnak. Az anyagi, vagyoni helyzet elemzése a vállalkozás mérlegében szereplő adatok alapján történik. Egy vállalkozásnak ahhoz, hogy működni tudjon számos és sokféle eszközre van szüksége. Az eredményes vállalkozási tevékenység egyik feltétele, hogy a befektetett és forgóeszközök megfelelő arányban álljanak rendelkezésre. A

befektetett eszközök biztosítják a tevékenység feltételeit, lehetőségét. A forgóeszközök állománya a tevékenység jellegének, az alkalmazott technológiának a függvénye. A két eszközcsoport aránya a hatékonyság szempontjából is nagyon fontos, hiszen ahhoz, hogy a tartós használatban lévő eszközöket a vállalkozás megfelelő hatékonysággal tudja felhasználni, megfelelő mennyiségű és összetételű forgóeszközállományra van szükség. 10. táblázat: az eszköz- és forrásstruktúrát jellemző megoszlások adatok %-ban Megnevezés 1997 1998 1999 Korona Rt. 2000 2001 K. Rt Z. Rt K. Rt Z. Rt Tartósan befektetett eszközök aránya 43,6 38,7 47,2 51,5 46,0 50,7 73,6 Forgóeszközök aránya 55,9 60,1 52,4 48,2 53,7 49,1 26,1 Idegen tőke aránya 37,8 40,8 21,0 17,6 44,2 19,4 22,7 hosszú lejáratú kötelezettségek 42,7 31,5 10,2 0,0 7,1 16,3 3,2 rövid lejáratú kötelezettségek 57,3 68,5 89,8

100,0 92,9 83,7 96,8 Saját tőke aránya 59,7 56,7 75,9 80,8 54,9 78,2 77,1 Céltartalék aránya 0,0 0,1 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 Forgótőke aránya 57,4 56,7 44,1 38,0 23,1 42,0 5,3 14 http://www.doksihu A tartósan befektetett eszközök aránya 40-50% körül mozog a vizsgált időszakban a Korona Rt.-nél Ezen belül az ingatlanok jelentős arányt képviselnek, minthogy a társaság már majdnem 100%-ban tulajdonosa az ingatlanoknak, amikben kiskereskedelmi egységeit működteti. A forgóeszközökön belül a legnagyobb arányt 70 – 80%-ot a készletek és követelések alkotják. A forgóeszközök szerkezete folyamatos változáson ment keresztül az évek folyamán (14. táblázat) 3. ábra: a Korona Rt eszközstruktúrája A Korona Rt. eszközösszetétele Aktív időbeli elhatárolások 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Forgóeszközök Befektetett eszközök 1997 1998 1999 2000 2001 4. ábra: a Korona Rt

forrásstruktúrája A Korona Rt. forrásösszetétele Passzív időbeli elhatárolások 100% 90% 80% Rövid lejáratú kötelezettségek 70% 60% 50% 40% Hosszú lejáratú kötelezettségek 30% 20% 10% 0% Saját tőke Céltartalékok 1997 1998 1999 2000 15 2001 http://www.doksihu Ha a saját tőke aránya a forrásokon belül meghaladja a 70%-ot a forrásösszetétel megfelelő. A két vállalkozást összehasonlítva megállapítható, hogy ha a Zalaiparker 2001. év végén nem értékeli fel ingatlanjait, akkor az idegen tőke aránya továbbra is 30% fölött lenne. A Korona Rt-nél ennek a mutatószámnak az alakulása 1999-től kedvező. Az előző két évben a forrásokon belül jelentős arányt képviseltek a hosszú lejáratú kötelezettségek, melyek 100%-ban beruházási hitelből álltak. Ennek felvételére az eddig még bérelt üzlethelyiségek tulajdonjogának megvásárlásához volt szükség. Továbbá 1998-ban megnőtt a rövid lejáratú

kötelezettségek aránya, ami a forgóeszköz finanszírozásra felvett rövid lejáratú hitelnek tudható be. A következő években -, mint ahogy a 8. táblázatban is látható - a rövid lejáratú kötelezettségek aránya a forrásokhoz viszonyítva 17% és 20% körül mozgott. 5. ábra: a Korona Rt mérlegszerkezetének változása Ft 800 000 Befektetett eszközök 700 000 Forgóeszközök 600 000 Aktív időbeli elhatárolások 500 000 Hosszú lejáratú kötelezettségek 400 000 Rövid lejáratú kötelezettségek 300 000 Saját tőke 200 000 Céltartalékok 100 000 Passzív időbeli elhatárolások 0 1997 1998 1999 2000 2001 A Zalaiparkernél jelentősen megnőtt a befektetett eszközök aránya (46%-ról 73,6%-ra), melynek oka, hogy a vállalkozás felértékelte ingatlanjait. Ennek hatására – a forrás oldalon az értékelési tartalékba kell elhelyezni az értékhelyesbítés összegét – megnőtt változott a saját tőke összetétele és

nagysága. A saját tőke aránya az összes forráson belül 77,1%-ra nőtt 2001-re. Hosszú lejáratú kötelezettségei a felére csökkentek, rövid lejáratú kötelezettségei viszont csak 2,1%-kal csökkentek (14. táblázat). 16 http://www.doksihu 6. ábra: a Zalaiparker Rt eszközstruktúrája A Zalaiparker Rt. eszközösszetétele Aktív időbeli elhatárolások 100% Forgóeszközök 80% 60% Befektetett eszközök 40% 20% 0% 2000 2001 7. ábra: a Zalaiparker Rt forrásstruktúrája A Zalaiparker Rt. forrásösszetétele Passzív időbeli elhatárolások 100% Rövid lejáratú kötelezettségek 80% Hosszú lejáratú kötelezettségek 60% Céltartalékok 40% Saját tőke 20% 0% 2000 2001 A céltartalék sajátos forráselem, amely valójában sem a saját, sem az idegen tőkéhez nem sorolható. A kétes vevőkre és a határidőn túli kintlévőségekre képzett céltartalék a vevők és a követelések összegét helyesbíti a behajtható és

feltételezhetően befolyó összegre. A garanciális kötelezettségekre, végkielégítésre, korengedményes nyugdíjazásra képzett céltartalék – ahogy a nevében is benne van – valójában a nyereségből (részben az adózatlan, részben az adózott eredmény terhére) képzett olyan „tartalék”, amelyet a cég a jövőben felmerülő költségek fedezetére, a realizált nyereségből félretesz, elkülönít és tartalékol, az óvatos értékelés elvének megfelelően 17 http://www.doksihu megakadályozva ezen nyereségrész felhasználását, osztalékként való kifizetését. 2001től kezdődően az új számviteli törvény megváltoztatta a céltartalék-képzési lehetőségeket. A vevőkre képzett céltartalék helyett értékvesztést kell elszámolni Említést kell még tennem a forgótőkéről, mely a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözeteként számítható és a saját forrással finanszírozott forgóeszközök

értékét mutatja. A negatív érték rövid lejáratú kötelezettség többletre és forgótőke hiányra utal. A forgótőke aránya a forgótőke saját tőkéhez viszonyított arányát fejezi ki. Mindkét vállalkozásnál pozitív az arány, de évről-évre csökken A Korona Rt.-nél az okokat az 5 ábra szemlélteti A saját tőke növekedése mellett mind a forgóeszközök, mind a rövid lejáratú kötelezettségek csökkentek. Míg a Zalaiparkernél a saját tőke szerkezetének változása (értékelési tartalék növekedése) jelentős mértékben rontotta a forgótőke arányát. II.22 Az eszközök fedezetségének elemzése Az előzőekben a vállalkozások eszköz- és forrásösszetételét vizsgáltam, ezen túlmenően a vagyoni helyzet stabilitásához szükséges az eszközök fedezetségének vizsgálata is. 11. táblázat: az eszközfedezetségi mutatók adatok %-ban Megnevezés 1997 1998 1999 Korona Rt. 2000 K. Rt Z. Rt 2001 K. Rt Z. Rt Vagyonfedezet

I. 136,7 146,3 160,7 156,9 119,5 154,1 104,7 Vagyonfedezet II. 173,8 179,4 165,2 156,9 126,4 160,4 105,7 Tárgyi eszközök fedezetsége 139,3 148,2 162,6 158,2 120,8 154,5 104,9 Az eszközöket a mérlegben a saját tőke, a tartós passzívák és a hitelek, kölcsönök finanszírozzák. Alapelv, hogy a hosszabb távon át működő befektetett eszközöket a hosszú lejáratú források (a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek), míg a forgóeszközöket rövid lejáratú kötelezettségek finanszírozzák (ha a vállalkozás saját tőkéjével nem tudja finanszírozni vagy ha kedvezőek a hitel feltételei). A vagyonfedezet I. és II mutatója, valamint a tárgyi eszköz fedezetség mutatója akkor tekinthető megfelelőnek, ha értéke 100 felett van. A mutatókból megállapítható, hogy a két vállalkozás anyagi, vagyoni helyzete eltérő egymástól, de mindkettő esetében fedezi a saját tőke és a hosszú lejáratú 18

http://www.doksihu kötelezettség a befektetett eszközöket és tárgyi eszközöket. A Koronánál a vizsgált évek alatt a vagyonfedezeti mutató folyamatosan javult. A saját tőkét a jegyzett tőke változatlansága mellett a pozitív mérleg szerinti eredmény növelte. A vagyonfedezet II mutató csökkenésének oka, hogy a boltok tulajdonjogának megvásárlásához felvett hosszú lejáratú hitelt az évek folyamán folyamatosan törlesztették, így 2000-ben a cégnek már nincsenek hosszú lejáratú kötelezettségei. 2001 februárjában azzal a céllal, hogy a középvállalkozások kamatfizetéséhez kapcsolódó adókedvezményt érvényesíteni tudják, 45 millió Ft (melyből 30 millió Ft hosszú lejáratú) beruházási hitelt vettek fel ingatlanvásárláshoz. Továbbá a felvett hitel segítségével megtörtént a belvárosi Opera Kisáruház és a Gombház Rövidáru bolt megvásárlása is a Városi Önkormányzattól. Ezzel a működő egységek csaknem

100%-ban saját tulajdona lett a Korona Rt.-nek, kivétel a móri Színes Kisáruház, illetve jelenleg még bérleti díjat fizetnek a központi irodahelyiségek után is. A vagyonfedezet I és II mutatójának 150% feletti értéke nagyon kedvező képet mutat a társaságról, megállapítható, hogy anyagi, vagyoni helyzete stabil. A Zalaiparker Rt.-nél mindhárom mutató csökkent a vizsgált időszakban Ez annak köszönhető, hogy a társaság felértékeltette ingatlanállományát. A befektetett eszközöket az üzleti év folyamán legfeljebb a piaci értékig fel lehet értékelni. Erre nagyobb összegű hitel felvételekor szükség lehet, hogy fedezetet biztosítson a tényleges visszafizetésre (jelzálog). Az eszközfedezetségi mutatót mellett vizsgálni kell a saját tőke változását is. Az eredménykategóriák változásai hatással vannak a mérleg szerinti eredményre, ami megváltoztathatja a saját tőke összetételét.4 A számviteli törvény kimondja,

hogy a mérleg szerinti eredményt a következő évben az eredménytartalékba kell átvezetni. A saját tőke összetételének változása a két vállalkozásnál a következőképpen alakult: • A Korona Rt-nél a pozitív mérleg szerinti eredmény évről-évre növelte az eredménytartalékot, ezáltal nőtt a saját tőke is. Továbbá 2001-ben 10 millió Ft értékben részvényt bocsátott ki a vállalkozás. Végeredményben a saját tőke értéke 2001-ben az 1997. évi értéknek a 119,2%-a. • A Zalaiparker Rt. a 2001 évben – az előzőekben már említettem – felértékeltette ingatlanállományát, ami a forrás oldalon az értékelési 4 1/1-1/4 számú melléklet 19 http://www.doksihu tartalékot növeli. Ennek következtében a saját tőke a vizsgált időszakban 156,2%-kal nőtt. II.23 Az eszközök forgási sebességének elemzése Az eszközök és a saját tőke fordulatszáma arról ad tájékoztatást, hogy a vizsgált időszakban az

eszközállomány illetve a saját tőke hányszor térül meg a nettó árbevételben. 12. táblázat: az eszközök és a saját tőke fordulatszámának alakulása Megnevezés 1997 1998 1999 2,6 4,3 Korona Rt. 2,3 4,0 2,7 3,6 Eszközök fordulatszáma Saját tőke fordulatszáma 2000 K. Rt 2,0 2,4 2001 Z. Rt 1,8 3,3 K. Rt 1,9 2,4 Z. Rt 1,0 1,2 A mutatók a vizsgált időszakban folyamatosan kedvezőtlen irányba változnak. Ez azt jelenti, hogy mind az eszközök, mind a saját tőke forgási sebessége csökken, egyre kevesebbszer térülnek meg a nettó árbevételben. A kedvezőtlen változások oka abban keresendő, hogy mind a nettó árbevétel, mind az összes eszköz csökkent az évek folyamán. A nettó árbevétel csökkenésének okát már többször említettem A saját tőke fordulatszáma is csökkent. Ehhez nagymértékben a saját tőke növekedése is hozzájárult, ami a pozitív mérleg szerinti eredményeknek köszönhető, amik minden évben

növelték a saját tőkét. A Zalaiparkernél a mutatók a Koronához képest alulmaradnak A nagymértékű csökkenés az ingatlanok értékhelyesbítése okozta mindkét mutatónál. II.3 A pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden időpontban a megkövetelt határidőre eleget tudjon tenni. II.31 A rövid távú likviditás vizsgálata 13. táblázat: a rövid távú likviditás mutatói adatok %-ban Megnevezés 1997 1998 1999 Általános likviditási mutató Rövid távú likviditási mutató I Rövid távú likviditási mutató II Korona Rt. 147,8 147,4 249,1 258,0 215,2 277,4 207,4 153,4 202,6 Rövid távú likviditási mutató III 57,4 38,0 20 33,0 2000 2001 K. Rt 274,4 274,4 241,5 Z. Rt 121,6 131,0 111,8 K. Rt 253,1 302,3 264,7 Z. Rt 114,9 118,7 99,7 73,3 11,8 106,3 9,5 http://www.doksihu Az általános likviditási mutató a forgóeszközök és a

kötelezettségállomány egymáshoz való arányát fejezi ki. Mindkét cégnél meghaladja a vizsgált időszakban a 100%-os határt, ami azt jelenti, hogy a forgóeszközök állománya meghaladja a kötelezettségeket. A Korona Rt esetében 253,1%, míg a Zalaiparkernél 114,9% Ennek oka, hogy a zalaegerszegi vállalkozás forgóeszközállománya több mint másfélszerese, kötelezettségállománya pedig átlagosan több, mint háromszorosa a Koronáénak. Az általános likviditási mutató számítása során keletkező adatokból viszont csak általános következtetéseket lehet levonni. A cégek pillanatnyi helyzetének megítélésre alkalmatlan. A forgóeszközök összetételét likviditás szempontjából vizsgálni kell Erre a következőkben került sor. A rövid távú likviditási I. mutatója arról ad tájékoztatást, hogy a különböző likviditású forgóeszközök összege a rövid távú kötelezettségek hány százalékát fedezi. Ha a mutató értéke

100% felett van, kedvezőnek mondható. Nemzetközileg viszont a 200-300%-os érték az elfogadott. A Korona Rt-nél a vizsgált időszakban a mutató alakulása nagyon jónak mondható. Ezzel szemben a Zalaiparkernél a forgóeszközök alig haladják meg a rövid lejáratú kötelezettségeket. Ennek oka, hogy a társaság viszonylag magas hitelállománya és a szállítók felé irányuló tartozása. A rövid távú likviditás II. mutatója megmutatja, hogy az előzőnél likvidebb forgóeszközök (forgóeszközök – követelések) milyen arányt képviselnek a rövid lejáratú kötelezettségekhez képest. A székesfehérvári társaságnál ez a mutatószám is jónak mondható, értéke tökéletesen elfogadható. A zalaegerszegi vállalkozásnál 2000ben még meghaladja a 100%-ot a mutató értéke, a következő időszakban ez már nem sikerül. A rövid lejáratú kötelezettségek 2,1%-os csökkenése mellett a forgóeszközök (csökkenés 11,2%) és a követelések

(csökkenés 3,0%) különbözete 12,7%-kal csökkent a vizsgált években. A rövid távú likviditás III. mutatójának vizsgálata során még eltérőbb képet kapunk a két vállalkozásról. A két leglikvidebb forgóeszköz (értékpapírok és pénzeszközök) összegének a rövid lejáratú kötelezettségekhez való arányával a cégek gyors teljesítőképességét vizsgáljuk. Az évek során a Korona Rt-nek sikerült 2001-ben elérni a 100%-ot. Ez azt jelenti, hogy rövid lejáratú kötelezettségeit teljes egészében fedezni tudja pénzeszközeivel és értékpapírjaival. 1999-ig az értékpapírok az 1997-es állomány 39,2%-ára csökkentek, pénzeszközei pedig 42,9%-ra. Rövid lejáratú kötelezettségei ezzel szemben nem csökkentek ilyen nagy mértékben, csak 72,6%-ra. A 21 http://www.doksihu következő két évben mind az értékpapírok, mind a pénzeszközök állománya jelentős mértékben növekedett, a rövid lejáratú kötelezettségek kis

mértékű változása mellett. A Zalaiparkernél ez az érték kritikusnak minősíthető. Ennek oka, hogy a pénzeszközök és értékpapírok aránya a forgóeszközökön belül jelentősen alacsony. A mutató rendkívül alacsony értéke ellenére a fizetőképességgel idáig problémák nem merültek fel. Az egyes mutatók országos átlagait figyelembe véve a Korona Rt. likviditása kimagaslóan jó. 14. táblázat: a vállalkozások likviditását alakító tényezők változása előző év = 100 % Megnevezés Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek 1997 1998 - Korona Rt. 113,3 104,6 165,7 121,9 74,8 135,9 113,6 1999 68,9 78,6 64,8 32,2 57,3 53,5 40,8 2000 K. Rt 89,5 89,8 39,8 65,5 259,6 90,5 81,3 2001 Z. Rt - K. Rt 114,1 97,5 118,5 562,8 105,5 103,6 123,8 Z. Rt 88,8 88,3 97,0 83,7 63,8 97,9 94,0 További információt nyújt a vállalkozások likviditásáról a gyorsráta,

mely a forgóeszközök és készletek különbségének a rövid lejáratú kötelezettségekhez való arányát mutatja, és a hitelfedezetségi mutató, ami a követelések és rövid lejáratú kötelezettségek hányadosa. 15. táblázat: gyorsráta és hitelfedezetségi mutató alakulása adatok %-ban Megnevezés 1997 1998 1999 Korona Rt. 2000 2001 K. Rt Z. Rt K. Rt Z. Rt Gyorsráta 108,0 99,7 107,8 106,2 30,9 144,0 28,4 Hitelfedezetségi mutató 50,6 61,7 74,8 32,9 19,1 37,7 19,0 A gyorsráta a Korona Rt. esetében nagyon jól alakult Igaz, hogy évről-évre csökkent a forgóeszköz- és készletállomány, de ennél nagyobb mértékben a rövid lejáratú kötelezettségek aránya (14. táblázat) Az elfogadott 160-180%-os szakmai átlagot azonban nem éri el. A gyorsráta alacsony értéke a Zalaiparker Rt-ről nagyon kedvezőtlen képet mutat. Alacsony értékének oka, hogy a készletállomány jelentős arányt képvisel a forgóeszközökön

belül és a pénzeszközállomány is szintje is alacsony. 22 http://www.doksihu A vállalkozásoknál számított hitelfedezetségi mutatókból arra lehet következtetni, hogy a vállalkozások követelésállománya nem fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket. Azaz a társaságok nagyobb összeggel tartoznak, mint az adósaik A mutatószámok értékét rontja, ha a szállítóállomány növekszik, de a Korona Rt. folyamatosan arra törekszik, hogy növelje szállítóállományát, kedvezőbb fizetési kondíciókkal kösse meg szállítói szerződéseit, a cél a 80-90 napos fizetési határidők elérése). Úgymond „ingyenes forrás” elérése a cél A társaságnál a vizsgált időszakban a követelésállomány nagyobb mértékben csökkent, mint a rövid lejáratú kötelezettségek állománya. A Zalaiparker esetében ez a likviditási mutatószám is rossznak mondható Ennek oka, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek között (a magas

szállítóállomány mellett) jelentős a rövid lejáratú hitelek nagysága is. II.32 A vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata A cégek likviditásának szempontjából rendkívül fontos tényező, hogy milyen gyorsan tudja kintlévőségeit behajtani, illetve kötelezettségeit mennyi idő alatt elégíti ki. Lévén, hogy két kereskedelmi vállalkozásról van szó, a vevők és szállítók forgási sebességének vizsgálata jelentős fontosságú. 16. táblázat: a vevők forgási sebességének alakulása Megnevezés Vevők forgási sebessége napokban fordulatokban 1997 1998 1999 Korona Rt. 2000 K. Rt Z. Rt 2001 K. Rt Z. Rt 9 10 7 9 14 11 14 61,5 35,5 49,2 42,1 26,2 32,4 25,7 A vevők forgási sebessége fordulatban megmutatja, hogy a vevőállomány a vizsgált időszakban hányszor fordult meg az árbevételben, míg a vevők forgási sebessége napokban azt mutatja, hogy a vállalkozás vevői átlagosan hány nap alatt

elégítették ki kötelezettségeiket. Mindkét mutató a vevők fizetési fegyelméről nyújt információt. A Korona Rt-nél 1997-ről 1998-ra romlott a vevők fizetési fegyelme, melynek oka, hogy 6,6%-os árbevétel csökkenés mellett a vevőállomány az előző évihez képest 161,7%-ra nőtt. Az 1998-as értéknél a következő két évben javulás tapasztalható. 2000-ben 29,1%-kal csökkent az értékesítés árbevétele A Korona Rt ebben az évben megszüntette – az eddig az árbevétel jelentős arányát adó – nagykereskedelmi tevékenységét. Az utolsó vizsgált évben javult a vevők fizetési 23 http://www.doksihu fegyelme. Ennek oka, hogy az árbevétel 5,1%-os növekedése mellett a vevőállomány ennél jóval nagyobb mértékben, 36,4%-kal emelkedett 2000-ről 2001-re (18. táblázat) A Zalaiparker Rt.-nél a vevők fizetési fegyelme rosszabb, mint a Korona Rt-nél Azonban ez az összehasonlítás egy kicsit torzít, mert a Zalaiparker árbevétele

kb. 1,5szerese, vevőállománya pedig 2-2,5-szerese a Korona Rt-jének 17. táblázat: a szállítók forgási sebességének alakulása Megnevezés Szállítók forgási sebessége napokban fordulatokban 1997 1998 1999 Korona Rt. 2000 K. Rt Z. Rt 2001 K. Rt Z. Rt 26 23 18 29 41 27 43 14,2 15,9 20,4 12,5 8,8 13,3 8,5 A szállítók forgási sebessége a cégek fizetési fegyelméről ad tájékoztatást. A Korona Rt. szállítói tartozásait átlagosan 25-30 nap között teljesíti A beszerzési kondíciók javulása következtében a fizetési kötelezettségek eltolódtak a hosszabb határidejű szállítói kötelezettségek felé. A vizsgált időszakban a cég megítélése a szállítók részéről nem változott, a vállalkozásnak nem voltak fizetési problémái szállítótartozásaival kapcsolatban. A Zalaiparker Rt esetében kedvezőbb a helyzet Szállítói tartozásait 40 nap után rendezi. A csökkenés oka azonban nem a Zalaiparker Rt. fizetési

fegyelmében keresendő, hanem épp ellenkezőleg, a kedvező kondíciókkal megkötött szállítói szerződésekben. 18. táblázat: a vevők és szállítók forgási sebességét befolyásoló tényezők változása előző év = 100 % Megnevezés Vevők Szállítók Nettó árbevétel Anyagjellegű ráfordítások 1997 1998 1999 - Korona Rt. 161,7 81,6 93,4 91,5 68,0 74,2 94,3 94,9 2000 K. Rt 82,9 107,5 70,9 66,2 Z. Rt - 2001 K. Rt 136,4 102,1 105,1 108,9 Z. Rt 98,2 100,2 96,4 96,5 II.33 A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata A dinamikus és a hosszú távú likviditási mutató arra ad választ, hogy a vállalkozás üzemi üzleti tevékenységének eredménye milyen fedezetet biztosít a rövid lejáratú kötelezettségekre, illetve a teljes kötelezettségállományra. 24 http://www.doksihu 19. táblázat: dinamikus és hosszú távú likviditási mutató alakulása adatok %-ban Megnevezés 1997 1998 1999 Korona Rt. 2000 2001 K. Rt Z.

Rt K. Rt Z. Rt Dinamikus likviditási mutató 24,8 18,0 42,6 30,0 4,2 56,9 2,1 Hosszú távú likviditási mutató 14,2 12,3 38,2 30,0 3,9 47,6 2,0 A dinamikus likviditási mutató esetén az általánosan elfogadott érték 50% feletti. Azt jelenti, hogy az üzemi, üzleti tevékenység legalább 50%-ban fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket. Ekkor tekintik megbízhatónak a cég pillanatnyi likviditását A dinamikus likviditási mutató a Korona Rt. esetében a 2001 évben már kedvező. Ezt megelőzően 1997-ről 1998-ra romlott a rövid lejáratú kötelezettségek növekedése (rövid lejáratú hitel forgóeszköz finanszírozásra) miatt a következő évre az üzemi, üzleti tevékenység eredménye 26,7%-kal nőtt, míg a rövid lejáratú kötelezettségek a felére csökkentek (21. táblázat) 2000-ben mindkét tényező csökkent, de az üzemi, üzleti tevékenység eredménye nagyobb mértékben, majdnem 40%-kal. A következő évben nagyfokú

javulás tapasztalható, mely az üzemi tevékenység majdnem 100%-os növekedésének köszönhető. A hosszú távú likviditás alakulása hasonló, mint a dinamikus mutatóé. Az összes kötelezettségeken belül folyamatosan csökkent a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya, aminek következtében a mutató javult. A kedvező szintet (30%) a Korona Rt. 1999-től folyamatosan teljesíti 20. táblázat: a dinamikus és hosszú távú likviditást alakító tényezők változása előző év = 100 % Megnevezés Üzemi tevékenység eredménye Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek 1997 - 1998 1999 Korona Rt. 98,2 126,7 135,9 53,5 113,6 40,8 2000 K. Rt 63,9 90,5 81,3 Z. Rt - 2001 K. Rt 196,2 103,6 123,8 Z. Rt 48,2 97,9 94,0 A Zalaiparkernél korántsem ilyen kedvezőek a mutatók. Egyik mutató sem tudja megközelíteni a kedvező szintet, sőt még a kedvező szintek 10%-át sem. Ennek oka, hogy a kötelezettség állomány, ezen belül is a rövid

lejáratú kötelezettségek aránya – mely nagyrészt szállító kötelezettségekből és rövid lejáratú hitelekből áll – rendkívül magas. Az üzemi, üzleti tevékenység, mint ahogy a 17 táblázatból látszik, a rövid lejáratú kötelezettségek 4,2%-át fedezi 2000-ban, míg 2001-ben még ennél is kevesebbet. Egy év alatt több, mint 50%-os csökkenés következett be az üzleti 25 http://www.doksihu tevékenységből származó eredményben. Ez a hosszú távú likviditási mutatót is tovább rontotta. II.34 Az eladósodottság elemzése 21. táblázat: az eladósodottság mutatószámai adatok %-ban Megnevezés 1997 1998 1999 2000 2001 Eladósodottság mértéke Korona Rt. 157,7 139,0 361,3 K. Rt 459,6 Z. Rt 124,3 K. Rt 403,2 Z. Rt 339,0 Nettó eladósodottság 45,0 41,5 9,1 14,6 66,1 17,0 24,1 Adósságszolgálati mutató 36,4 23,4 352,0 - -36,5 293,0 -102,4 Az eladósodottság elemzése három mutatószám segítségével

történik. Az első az eladósodottság mértéke, mely megmutatja, hogy a saját tőke mekkora fedezetet biztosít a kötelezettségekre. A Korona Rt-nél az évek folyamán nagymértékű a javulás A mutató értéke nagyon jó, még nemzetközileg is elfogadott lehetne. A nagymértékű változás annak a következménye, hogy az ingatlanvásárlásra felvett hosszú lejáratú hitelállományt a vállalkozás visszafizette. 2000-ben már nincs is hosszú lejáratú kötelezettsége. Szinte mindent saját forrásból finanszíroz A Zalaiparkernél a vizsgált időszakban is jelentés mértékű javulás tapasztalható, ami a már említett ingatlanok felértékelésének köszönhető. Ennek következtében a saját tőke állománya is megnőtt és így a mutató 300 % fölé emelkedett. A nettó eladósodottság mutató az összes kötelezettség és követelés különbségének a saját tőkéhez viszonyított arányát fejezi ki. Minél jobban közelít a nullához annál

jobb. A székesfehérvári társaságnál itt is hatalmas változás történt A kötelezettségeken belül szinte nullára csökkent a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya, amin belül még a rövid lejáratú kötelezettségek is csökkentek (ezen belül a szállítói kötelezettségek). Ezzel párhuzamosan a saját tőke is növekedett (pozitív mérleg szerinti eredmények, részvénykibocsátás), ami tovább javította a mutató értékét. Az adósságszolgálati mutató megmutatja, hogy a társaságoknál képződő szabadon felhasználható jövedelem mekkora fedezetet nyújt a hosszú lejáratú kötelezettségekre. A Korona Rt-nél 1997-ben és 1998-ban rendkívül alacsony volt a mutató értéke. Mindkét évben volt a társaságnak beruházási és fejlesztési hiteltartozása A mutatószám csökkenése annak tudható be, hogy 1998-ban a mérleg szerinti eredmény alig haladta meg az 1 millió Ft-ot. Ezt követően nagyfokú javulás történt, a hitelek 26

http://www.doksihu visszafizetése megtörtént, 2000-ben már nem volt hosszú lejáratú kötelezettsége a társaságnak. 2001-ben a társaság újabb beruházási és fejlesztési hitelt vett fel, mely a tárgyi eszközök fedezetségének vizsgálatakor már említésre került. A zalai társaságnál ellenben nagyon rossz az adósságszolgálati mutató. A negatív előjel a negatív mérleg szerinti eredmény miatt van. A következő évre „javult” a mutató: igaz, hogy a mérleg szerinti eredmény tovább romlott, de a hosszú lejáratú kötelezettségek 57,5%-kal csökkentek, melyek állománya 20 millió Ft-nál alacsonyabb lett. II.4 A jövedelmezőség elemzése A jövedelmezőségi mutatók az eredménykimutatásból5 számíthatók. A vállalkozások jövedelmi helyzetének átfogó elemzéséhez a következő mutatók használhatók fel: • jövedelmezőség közvetett mutatói o költségszint mutatók • jövedelmezőség közvetlen mutatói o árbevétel-,

eszköz- és tőkearányos eredményszint mutatók II.41 A költségszintek vizsgálata A jövedelmezőség közvetett mutatói közé a költségszint mutatók tartoznak. A következő táblázatban a 100 Ft nettó árbevételre jutó összes értékesítési költséget, közvetlen értékesítési költséget és közvetett értékesítési költséget vizsgáltam. A vizsgálathoz „B” típusú – forgalmi költség eljárásra épülő – eredménykimutatásra van szükség. A Zalaiparker Rt részéről nem állt rendelkezésemre az említett dokumentum, ezért csak a Korona Rt. tudtam adatait vizsgáltam 22. táblázat: az értékesítés költségszintjeinek alakulása adatok Ft-ban Megnevezés 100 Ft nettó árbevételre jutó értékesítési költség 100 Ft nettó árbevételre jutó közvetlen értékesítési költség 100 Ft nettó árbevételre jutó közvetett értékesítési költség 5 1997 1998 97,6 97,5 97,7 97,1 95,9 92,7 91,6 91,4 88,5 88,0 4,9

5,9 6,3 8,6 8,0 2/1-2/2 számú melléklet 27 1999 2000 Korona Rt. 2001 http://www.doksihu Az értékesítés költségszintje rendkívül magas és jelentősebb javulás csak 2001ben tapasztalható. Magyarországon az országos ipari átlag 91-92 Ft Ehhez képest a költségek magasak. Az eredményesebb gazdálkodáshoz mindenképpen szükséges lenne a költségeket csökkenteni. Mint már említettem, 2001-ben a 100 Ft nettó árbevételre jutó értékesítési költség javult, a vizsgált időszakban most a legkedvezőbb. A javulás oka, hogy emelkedett az árbevétel és az emelkedés nagyobb mértékű az eladott áruk beszerzési értékénél. A továbbiakban az értékesítés összes költségét külön bontva közvetlen és közvetett költségre - is vizsgáltam A közvetlen költségek az értékesítéssel arányosan változó költségekről ad felvilágosítást. Mivel a vizsgált időszakban folyamatosan csökken az árbevétel, így a csökkenés a

közvetlen költségeknél is tapasztalható. A közvetlen költségek között a legnagyobb arányt az eladott áruk beszerzési értéke képviseli, melynek évenkénti alakulása a 2. táblázatból nyomon követhető Az értékesítés közvetett költségei a forgalom volumenétől független költségek. A viszonylag állandó, fix költségekről nyújt tájékoztatást. A mutató a társaságnál nagyon kedvezőtlenül alakult. A nettó árbevétel csökkenésével a közvetett költségek növekedtek, kivéve a 2001. évet Itt már csökkentek a közvetett költségek Az értékesítés közvetett költségét további két költségre lehet bontani, melyek alakulását a következő táblázat tartalmazza. 23. táblázat: az értékesítés közvetett költségeinek alakulása adatok Ft-ban Megnevezés 100 Ft nettó árbevételre jutó igazgatási költség 100 Ft nettó árbevételre jutó egyéb költség 1997 1998 1999 2000 2001 Korona Rt. 4,3 5,1 5,2 7,5 7,8

0,6 0,8 1,0 1,1 0,2 Az igazgatási költségszint azt mutatja, hogy az értékesítéstől függetlenül milyen nagyságrendűek az igazgatás személyi, anyagi és egyéb költségei. A vizsgált időszakban a vállalatnál romlott az igazgatási költségszint mutató, egyre nagyobb az igazgatási költségek aránya. Az egyéb költségek közé a működés egyéb közvetett költségei tartoznak, ezek általában rezsi költségekhez kapcsolódnak. 1999-ig növekedtek 2000-től csökkenni kezdtek, a következő évben 17,7 millió Ft-ról 3,2 millió Ft-ra csökkentek. Jellegükből adódóan megtakarítási lehetőségek rejlenek bennük, amelyeket (amint azt a mutató 28 http://www.doksihu alakulása mutatja) a Korona Rt. megfelelően ki is használ A mutató értéke a vizsgált időszakban kiemelkedően jó, jelentősen az országos ipari átlag (3,5 – 4 Ft) alatt van. A költségszint mutatók nem mutatnak egyértelmű képet a vállalkozás jövedelmezőségi

helyzetéről. Az értékesítés közvetlen költségeinek szintje nagyon magas, igaz évről-évre csökkent az eladott áruk beszerzési értéke, de az értékesítés közvetett költségeinek szintje ezalatt kedvezőtlenül alakul. II.42 Az árbevétel-, a tőke- és az eszközarányos jövedelmezőség vizsgálata A jövedelmezőség közvetlen mutatói az üzemi üzleti tevékenység eredményét viszonyítják a nettó árbevételhez, a saját tőkéhez, illetve a teljes eszközállományhoz. Mivel ezek a mutatók a mérlegből és az „A” típusú – összköltségeljárással készülő – eredménykimutatásból számíthatók, ismét lehetőségem nyílt a két társaság adatait összehasonlítására. 24. táblázat: a jövedelmezőség közvetlen mutatói Megnevezés 1997 1998 1999 Korona Rt. 2000 2001 K. Rt Z. Rt K. Rt Z. Rt 3,0 2,7 1,0 5,0 0,5 8,8 10,6 6,5 3,2 11,8 0,6 5,0 8,0 5,3 1,7 9,2 0,5 100 Ft árbevételre jutó üzleti

tevékenység eredménye 2,1 2,2 100 Ft saját tőkére jutó üzleti tevékenység eredménye 9,0 100 Ft összes eszközre jutó üzemi tevékenység eredménye 5,4 Az árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye mindkét vállalkozásnál rendkívül alacsony. A Korona Rt-nél viszont nagyon kedvezően alakult a vizsgált időszakban még annak ellenére is, hogy a nettó árbevétel évről-évre csökkent. Az üzemi, üzleti tevékenység számításakor a legnagyobb arányt a ráfordítások között – lévén, hogy kereskedelmi vállalkozásról van szó – az eladott áruk beszerzési értéke képviseli. A társaságnál 2001-re nagymértékű növekedés tapasztalható A bérbeadási tevékenység arányának a növekedése jelentősen – nincsen elábé vonzata – jelentősen javította a mutatót. A Zalaiparkernél az árbevétel arányos jövedelmezőség kritikusan alacsony szinten van, 2000-ben 1 Ft, azaz az üzleti tevékenységből származó

eredmény az értékesítés nettó árbevételének az 1 %-a. 29 http://www.doksihu A tőkearányos üzemi eredményt vizsgálva hasonló megállapítást tehetünk, mint az előzőekben. A mutató a Korona Rt-nél stagnál, de javulást mutat A saját tőke minden évben emelkedett, a pozitív mérleg szerinti eredmény és a részvénykibocsátás miatt. A 2000 év mélypont volt a mutató szempontjából A nagykereskedelmi tevékenység megszűnése miatt bekövetkező árbevétel csökkenés hatással volt az üzemi eredményre is. A 2001 évben az árbevétel már növekedett és ezzel párhuzamosan az üzemi eredménynél is pozitív változás tapasztalható. A másik társaságnál ez a mutató is rosszul alakul, itt is nagyon alacsony szinten van az érték. A saját tőkéhez képest nagyon alacsony az üzemi tevékenység eredménye. A következő időszakban tovább romlik a mutató. Ez azt jelenti, hogy egységnyi saját tőkével a vállalkozás egyre kevesebb üzemi

eredményt ér el. Már sokszor tettem rá említést, hogy az ingatlanok felértékelése miatt megváltozott a saját tőke szerkezete. Az elemzés során egyes mutatószámoknál javulást, a többi esetben csökkenést, romlást okozott. Az összes eszköz arányos üzemi eredmény elemzése során láthatjuk, hogy a Korona Rt.-nél ugyanúgy mint a tőkearányos üzemi eredménynél ingadozás tapasztalható. Az üzemi eredmény változására már kitértem, az összes eszköz (mérlegfőösszeg) változását azonban még nem vizsgáltam. A 25 táblázatból láthatjuk, hogy mi okozza a mutató stagnálását. Végeredményt tekintve a mutató 1997 és 2001 között javult. A mérlegfőösszeg az időszak alatt 9%-kal csökkent, de az üzleti tevékenység eredménye 56%-kal nőtt. Ennek hatására majdnem a duplájára növekedett a mutató értéke az öt év alatt. A Zalaiparkernél a mutató alacsony szintje és romlása ugyanarra vezethető vissza, mint amit az előző

mutatónál már leírtam. A jövedelmezőség közvetlen mutatóit befolyásoló tényezők változásait eddig csak külön-külön táblázatban vizsgáltam. A könnyebb átláthatóság miatt egy közös táblázatba foglaltam a tényezőket. 25. táblázat: a jövedelmezőség közvetlen mutatóit befolyásoló tényezők változása előző év = 100 % Megnevezés Nettó árbevétel Saját tőke Összes eszköz (mérlegfőösszeg) Üzemi tevékenység eredménye 1997 - 1998 Korona Rt. 93,4 100,2 105,5 98,2 30 1999 94,3 105,9 79,1 126,7 2000 K. Rt Z Rt 70,9 103,4 97,2 63,9 - 2001 K. Rt Z. Rt 105,1 96,4 108,6 256,2 112,2 179,7 196,2 48,2 http://www.doksihu II.43 Árréstömeg, árrésszint, haszonkulcs elemzése Az árrés az értékesítés nettó árbevételének és az eladott áruk beszerzési értékének a különbsége. Az árrésnek fedezetet kell biztosítania a tevékenység során felmerülő költségekre, ráfordításokra, beszerzésekre és az eredményre.

Az árréstömeg egy kereskedelmi vállalkozásnál döntő jelentőségű, nagy mértékben befolyásolja a vállalkozás jövedelmi viszonyait. 26. táblázat: az árrésszint és haszonkulcs vizsgálata adatok %-ban Megnevezés Árrésszint Haszonkulcs 1997 19,4 24,0 1998 1999 Korona Rt. 21,8 21,6 27,9 27,6 2000 K. Rt 29,3 41,5 Z. Rt 23,1 30,0 2001 K. Rt 28,9 40,7 Z. Rt 22,9 29,8 Az árrésszint megmutatja a realizált árréstömeg nettó árbevételhez való arányát, míg a haszonkulcs az árréstömeg és az eladott áruk beszerzési értékének hányadosa. 27. táblázat: az árrésszintet és haszonkulcson befolyásoló tényezők alakulása előző év = 100% Megnevezés Árréstömeg Nettó árbevétel Eladott áruk beszerzési értéke 1997 - 1998 1999 Korona Rt. 105,2 93,4 93,4 94,3 90,6 94,5 2000 K. Rt 96,1 70,9 64,0 Z. Rt - 2001 K. Rt 103,7 105,1 105,7 Z. Rt 95,8 96,4 96,6 A Korona Rt.-nél a elmúlt öt évben szinte minden évben növekedett az

árrésszint és a haszonkulcs. 1999-ben és 2001-ben csökkent, de akkor is csak nagyon kis mértékben 1998-ban az eladott áruk beszerzési értéke nagyobb mértékben csökkent mint a nettó árbevétel, ez növelte az árréstömeget. A csökkenéseket a boltok számának történő csökkentése idézi elő. A veszteségesen működő kiskereskedelmi egységeket a társaság a továbbiakban bérleményként üzemelteti. A következő évben a relatív változás (27 táblázat) szinte megegyezik a két tényező esetén, de az abszolút változást vizsgálva a nettó árbevétel csökkenés dominál, ennek hatására az árréstömeg 6,6%-kal csökkent, de az árrésszintet ezek a csökkenések csak 0,2%-kal rontották. 2000-ben tovább csökkent az árréstömeg. Mivel a társaság ebben az évben megszüntette a nagykereskedelmi tevékenységét, a nettó árbevétel 29,1%-kal, az eladott áruk beszerzési értéke pedig 36%-kal. A csökkenések mértékéből láthatjuk,

hogy a nettó árbevételen belül jelentős bevételforrásnak számított a nagykereskedelmi tevékenység. A Fő utcai 31 http://www.doksihu Tip-Top Cipőáruház és Műszaki Áruház külső és belső felújítási és átalakítási munkálatai elhúzódtak, a forgalom a két üzletben visszaesett. Ennek ellenére az árréstömeg csak 3,9%-kal csökkent, ami megnövelte az árrésszintet és a haszonkulcsot. 9. ábra: a Korona Rt árbevételének megoszlása Az árbevétel megoszlása E Ft 3 000 000 2 500 000 2 000 000 ELÁBÉ 1 500 000 árrés 1 000 000 500 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 10. ábra: a Zalaiparker Rt árbevételének megoszlása Az árbevétel megoszlása E Ft 3 000 000 ELÁBÉ 2 500 000 árrés 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2000 2001 32 http://www.doksihu Az árváltozás az alábbi esetekben növeli az árréstömeget, s ezáltal az árrésszintet és a haszonkulcsot: • eladási ár növelése változatlan beszerzési ár

mellett • mind a két ár növelése, de az eladási ár jobban növekszik • változatlan eladási ár mellett csökken a beszerzési ár • eladási ár növekedése mellett a beszerzési ár csökken • csökkenhet mind a kettő, de a beszerzési ár nagyobb mértékben 33 http://www.doksihu III. Összefoglalás, következtetések levonása, javaslatok megfogalmazása Szakdolgozatom témája a Korona Rt. gazdálkodásának komplex elemzése volt, összehasonlítva egy hasonló tevékenységet végző, de az ország más területén működő Zalaiparker Rt. mutatószámaival Mindkét társaság fő profilja a ruházati és vegyesiparcikk kereskedelem és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások. Az információk forrásai az éves beszámolók voltak (Korona Rt.: 1997-2001, Zalaiparker Rt: 20002001) Az elemzés során elsősorban a komplex elemzés tantárgy keretében megismert eljárásokat és módszereket használtam. A komplex gazdasági hatékonyság mindkét

vállalkozásnál kedvezőtlenül alakult. Egyértelmű csökkenés mutatható ki A parciális gazdasági hatékonyság mutatóinak vizsgálata során csak a készlethatékonysági mutatónál nem tapasztalható csökkenés. A csökkenések oka, hogy folyamatosan csökken a nettó árbevétel, ezáltal a nettó termelési érték is. A bérhatékonyság alakulása is kedvezőtlen, ami nem a bérek jelentős mértékű növekedésének tudható be, hanem a már említett nettó termelési érték csökkenésnek. A boltok számának csökkentése következtében a dolgozói létszámot is kénytelen csökkenteni a vállalkozás, emellett azonban folyamatos bérfejlesztést hajt végre. A két vállalkozás eszköz- és forrásstruktúrájában is sok hasonlóság fedezhető fel. A likviditás vizsgálata során mindkét vállalkozásnál a saját tőke aránya meghaladja a 70%-ot. A Korona Rt-nél megfigyelhető, hogy hosszú lejáratú kötelezettségeit – beruházásra és

ingatlanvásárlásra felvett hiteleit teljes egészében törlesztette. Kedvezően alakulnak a rövid lejáratú likviditás mutatói is. A szállítóállomány növelése mindenképpen cél lenne, annak ellenére, hogy rontaná a mutatószámok értéket, de a kedvező fizetési kondíciókkal megkötött szerződések esetén a társaság úgymond tovább használhatná a saját pénzeszközét. A pozitív mérleg szerinti eredmény évek óta növeli a saját tőkét, ennek hatására a vagyonfedezeti mutatók is kedvezően alakulnak és a saját tőke fedezetet biztosít a vállalkozás rendelkezésére álló tárgyi- és befektetett eszközökre. Közös vonás, hogy mindkettő társaságnak harcolni kell a multinacionális cégekkel szemben a csökkenő piaci részesedéséért. Székesfehérváron a Baumax, Interspar, Tesco, Praktiker, Auchan, Metro nagyáruházak megjelenése a boltok 34 http://www.doksihu számának csökkentését eredményezte a Korona Rt.-nél A

bezárt egységeket bérleményként üzemelteti tovább a társaság. A vállalkozás 2001 évben 20 egységben6 bonyolította kiskereskedelmi tevékenységét. A székesfehérvári üzlethálózat már teljes egészében a társaság tulajdonában van. A Móron lévő Színes Kisáruház még bérleményként üzemel. A részvénytársaság központjául szolgáló épület a székesfehérvári önkormányzat tulajdonában van, mely után bérleti díjat fizet a társaság. A magas bérleti díjak miatt, az Rt. már többször jelezte a Székesfehérvári Önkormányzatnak vásárlási szándékát. A Korona Rt. igyekszik lépést tartani a konkurencia diktálta ritmussal, azonban a lakossági forgalom egyértelműen áttevődött a nagy bevásárló központok irányába. Divat és szokás lett a hétvégi nagy családi bevásárlás, ami időhöz nincs kötve a késői nyitva tartás miatt és egyben programot jelent az egész családnak. A Korona Részvénytársaság a

hagyományos, sok kisebb, helyileg szétszórt egységekre épülő kiskereskedelmi tevékenységet folyat, profilban a szakboltok irányába haladva. Ezzel szemben a bevásárlóközpontokban hatalmas épületekben folyik az értékesítés. A hiperés szupermarketek olykor beszerzési ár alatt kínálják termékeiket eladásra a vevők odacsábítása érdekében. Ehhez azonban folyamatosan óriási árukészlet kell, amihez hatalmas tőke szükséges. Sem a Korona Rt, sem a Zalaiparker Rt nem tudja ezzel felvenni a versenyt, csak a saját eszközeikkel élhetnek. A Korona Rt üzleteinek többsége a belvárosban található. 2000-ben a belváros elején megnyitotta kapuit az Alba Plaza több különböző, szinte minden fogyasztói igényt kielégítő üzlettel és egy óriási multiplex mozicentrummal. A belvárosi üzletek forgalma jelentősen csökkent az Alba Plaza „vásárló elszívó” hatása miatt. A nagy bevásárlóközpontok a nagyobb forgalmi csomópontokon, a

városba bevezető többsávos utak mellett épültek fel. A belváros kezd elnéptelenedni. A város vezetősége csak pár évvel ezelőtt kezdve felismerni ezt a problémát. Megtörténtek az első lépések a turisták és vásárlók visszacsalogatására a belvárosban. Térkőburkolatot kapott a belváros fele, több kisebb-nagyobb korzó jellegű (teraszosodás) vendéglátó egység kezdte meg működését. A kiállítások, vásárok gyakorisága megnőtt. karácsonyfaállítás, A karácsony díszlámpák, közeledtével díszkivilágítás évek szerelése. óta A hagyomány belvárosi a üzletek legnagyobb hátránya, hogy a Fő utca jellege miatt autóval, teherautóval nehezen megközelíthetőek a boltok, ezáltal az árufeltöltésből és áruszállításból származó 6 9/1. számú melléklet 35 http://www.doksihu bonyodalmakat a vevők elkerülvén egy – a rakodás szempontjából is könnyebben és jobban megközelíthetőbb -

nagyáruház mellett döntenek. Mostanra, hogy a Korona Rt. üzletei saját tulajdonúak, évről-évre sor kerül egyegy üzlet felújítására, korszerűsítésére A belvárosban 1999, 2000-ben a már említett Tip-Top Cipőáruházon és Műszaki Áruházon történt felújítás. A 2002 évben alapterület bővítéssel járó beruházás van folyamatban a Diszkont Áruház területén és megszépül maga a főépület is. A Zalaiparker Rt. konkurencia szempontjából előnyösebb helyzetben van A társaság nemcsak a megyeszékhelyen, hanem Nagykanizsán, Keszthelyen és Hévízen is üzemeltet kiskereskedelmi egységeket7. A társaság üzleti tevékenységét illetően évek óta veszteséget könyvelhet el. Zalaegerszegen most éli virágkorát a hipermarket és plazaépítés. A belvároson kívül eső, de szinte majdnem egymás mellett lévő Zala Plaza (egy évvel ezelőtt nyitott) és Tesco (a nyáron nyitotta meg kapuit), már érezteti hatását a belvárosban. Itt is

a fogyasztók „átáramlása” lesz észrevehető A Korona Rt.-nél a számítástechnikai eszközökön és programokon javítani kellene. Lassan már 8 éve, hogy léteznek a Windows alapú operációs rendszerek kiszorítván a DOS-t. Szinte minden programhoz a Windows szükséges Ezzel szemben a Korona esetében elvétve akad egy-két számítógép a hálózatban, amin az előbb említett operációs rendszer fut. Szükségesnek tartanám a számítógéppark fejlesztését, bővítését az adminisztrációs munka gyorsítása, hatékonyságának javítása érdekében, továbbá a XXI. század elején már nagyobb hangsúlyt kellene szentelni az Internetnek (pl: saját honlap). A lakossági vásárlás egyértelműen áttevődött a nagy bevásárló központok felé, a vásárlások nagyobb része közületi vásárlás. Mindenképpen cél kell, hogy legyen ezen fogyasztók megtartása. Véleményem szerint egy úgynevezett törzsvásárlói kör kialakítása,

törzsvásárlói kártya bevezetése - melyekkel kedvezményeket lehetne igénybe venni – a közületi fogyasztók megtartásához és további bővítéséhez vezetne. A részvénytársaság anyagi helyzete stabil és rendelkezik tartalékokkal. A rendelkezésre álló szabad pénzeszközt véleményem szerint a legcélszerűbb lenne befektetni. A legjobb befektetésnek továbbra is az ingatlanok bizonyulnak ma az országban. Magyarország 2004 május 1-én csatlakozik az Európai Unióhoz Az ingatlanárak messze az uniós érték alatt vannak és egészen addig míg nem érik el a szintet emelkedni fognak. 7 9/2. számú melléklet 36 http://www.doksihu IV. Irodalomjegyzék [1] Dr. Bíró Tibor- Dr Pucsek József – Dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése PERFEKT, 659-A/1997 [2] Dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélése PERFEKT, 1998. [3] Otto H. Jacobs – Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés Kossuth Kiadó, 2000 [4] Dr. Birher

Ilona – Dr Pucsek József – Sándor Lászlóné dr – Dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése PERFEKT, 696/2001 [5] Dr. Gazsó József – Dr Körmendi Lajos: Az elemzés, ellenőrzés módszertana PSZF jegyzet [6] Dr. Birher Ilona – Dr Jánosa András – Kádárné Golobics Ibolya – Dr Pucsek József Kereskedelmi tevékenység gazdasági elemzési és ellenőrzési sajátosságai PSZF jegyzet, 1995 37 http://www.doksihu V. Mellékletek 1. A KORONA Rt. és a ZALAIPARKER Rt mérlege 2. A KORONA Rt. és a ZALAIPARKER Rt eredménykimutatása 3. Aktivált tárgyi eszközök és a lekötött eszközök számítása 4. A vállalkozásoknál számított hozammutatók 5. Kifizetett bérek számítása 6. Az összes élő- és holtmunka ráfordítás számítása 7. A részvénytársaságoknál számított árréstömeg és árrésszint 8. A vizsgált vállalkozások létszám- és béradatai 9. A KORONA Rt. és a

ZALAIPARKER Rt bolthálózata 10. Képletgyűjtemény 38 http://www.doksihu 1/1. A KORONA Rt és a ZALAIPARKER Rt mérlege (eszközök) adatok E Ft-ban Z. Rt Korona Rt. 1997 1998 1999 2000 A. Befektetett eszközök 455 242 426 281 411 196 435 433 I. Immateriális javak 1 981 1 498 910 541 1. Vagyoni értékű jogok 680 020 9 455 6 969 2. Üzleti vagy cégérték 3. Szellemi termékek 1 981 1 498 910 541 2 486 II. Tárgyi eszközök 446 815 420 687 406 237 432 026 666 864 1. Ingatlanok 401 476 385 861 374 525 381 294 623 157 38 435 28 952 20 243 40 095 35 188 6 904 5 874 4 520 10 637 8 111 4. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 6. Immateriális javak értékhelyesbítése 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Beruházások 6 949 408 5. Beruházásokra adott előlegek 6. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III.

Befektetett pénzügyi eszközök 6 446 4 096 4 049 2 866 3 701 1. Részesedések 3 650 2 075 2 275 1 775 3 100 2 796 2 021 1 774 1 091 601 B. Forgóeszközök 583 318 661 083 455 664 408 022 818 921 I. Készletek 339 057 354 747 278 662 250 100 607 546 2. Értékpapírok 3. Adott kölcsönök 4. Hosszú lejáratú bankbetétek 5. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 1. Anyagok 2. Áruk 303 100 163 644 3 284 338 754 354 647 278 499 249 456 604 004 3. Készletre adott előlegek 258 4. Állatok 5. Befejezetlen termelés és félkész termékek 6. Késztermékek II. Követelések 114 444 189 673 122 849 48 925 139 972 43 529 70 405 47 866 39 687 126 056 4. Egyéb követelések 70 915 119 268 74 983 9 238 13 916 III. Értékpapírok 41 495 50 600 16 272 10 661 54 546 1 495 595 775 3. Egyéb értékpapírok 40 000 50 005 15 497 IV. Pénzeszközök 88 322 66 063 37 881 98 336 16 857 1.

Pénztár, csekk 2 450 2 676 2 952 2 386 4 738 85 872 63 387 34 929 95 950 12 119 4 757 13 163 3 404 2 253 4 651 1 043 317 1 100 527 870 264 845 708 1 503 592 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból 2. Váltókövetelések 3. Alapítókkal szembeni követelések 1. Eladásra vásárolt kötvények 10 000 2. Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen 39 661 2 653 51 893 http://www.doksihu 1/2. A KORONA Rt és a ZALAIPARKER Rt mérlege (források) adatok E Ft-ban Z. Rt Korona Rt. 1997 1998 1999 2000 D. Saját tőke 622 376 623 625 660 728 683 317 812 865 I. 364 482 364 482 364 482 374 282 783 344 1 180 280 660 546 Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék 5 753 5 753 5 753 5 753 844 214 848 252 141

253 390 291 505 82 461 37 293 1 249 37 103 11 777 -53 784 E. Céltartalékok 338 901 774 1 078 23 752 1. Céltartalék a várható veszteségekre 338 901 774 1 078 23 752 F. Kötelezettségek 394 774 448 557 182 897 148 674 653 787 I. 168 666 141 331 18 663 0 46 600 168 666 141 331 18 663 IV. Eredménytartalék V. Értékelési tartalék VI. Mérleg szerinti eredmény 2. Céltartalék a várható kötelezettségekre 3. Egyéb céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Beruházási és fejlesztési hitelek 2. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 46 600 3. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 4. Tartozások kötvénykibocsátásból 5. Alapítókkal szembeni kötelezettségek 6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek 226 108 1. Vevőktől kapott előlegek 2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból 307 226 164 234 148 674 607 187 6 277 3 937 3 611 2 784

8 133 158 206 129 164 95 796 102 977 255 304 13 334 127 335 27 335 2 000 266 621 3. Váltótartozások 4. Rövid lejáratú hitelek 5. Rövid lejáratú kölcsönök 1 536 6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 48 291 46 790 37 492 40 913 75 593 G. Passzív időbeli elhatárolások 25 829 27 444 25 865 12 639 13 188 1 043 317 1 100 527 870 264 845 708 1 503 592 Források összesen 40 http://www.doksihu 1/3. A KORONA Rt és ZALAIPARKER Rt mérlege (eszközök) („A” változat) adatok E Ft-ban Z. Rt K. Rt 2001 A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb

berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló váll-ban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletre adott előlegek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő váll-sal szemben 4.

Váltókövetelések 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekk 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 41 481 425 236 1 989 132 2 935 236 874 2 061 480 269 438 612 31 085 8 762 1 984 880 627 179 27 245 10 611 1 810 920 10 300 1 319 535 1 317 300 1 317 620 465 711 243 959 386 705 759 536 646 3 397 243 401 172 57 996 54 151 533 249 112 715 100 465 154 3 845 60 005 12 096 45 637 2 653 10 59 995 103 751 1 907 101 844 1 589 985 604 42 984 10 761 3 353 7 408 6 935 2 278 4 657 948 725 2 701 826 http://www.doksihu 1/4. A KORONA Rt és a ZALAIPARKER Rt mérlege (források) („A”

változat) adatok E Ft-ban Z. Rt K. Rt 2001 D. Saját tőke I. Jegyzett tőke 741 991 374 282 Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. III. IV. V. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék 10 5 753 303 282 VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. F. I. 1. 2. 3. II. 1. 2. 3. Egyéb céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb rész. visz lévő váll-sal szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra adott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. 8. III. 1. 2. Tartós kötelezettségek egyéb rész. visz lévő váll-sal szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek 3. 4. 5. 6. 7. 8. G. 1. 2. 3. 2 082 851 783 344 844 28 677 2 500 58 674 0 1 319 535 -52 049 0 184 036 0 614 442 0 30 000 19 800 30 000 19 800 154 036 594 642 7 500 251 714 Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb rész. visz lévő váll-sal szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek 3

200 105 191 10 356 255 746 38 145 22 698 76 826 4 533 288 3 345 900 Források összesen 948 725 42 22 698 2 701 826 http://www.doksihu 2/1. A KORONA Rt és ZALAIPARKER Rt eredménykimutatása („A” típus – összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Korona Rt. 01. 02. I. II. 03. 04. III. 05. 06. 07. 08. IV. 09. 10. 11. V. VI. VII. Z. Rt 1997 1998 1999 2000 2 677 667 2 500 916 2 357 298 1 671 397 2 681 854 Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Saját előállítású eszközök aktivált értéke Saját termelési készletek állományváltozása Aktivált saját teljesítmények értéke Anyagköltség Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Alvállalkozói teljesítmények értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Társadalombiztosítási járulék Személyi

jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek 2 677 667 2 500 916 2 357 298 1 671 397 2 681 854 10 886 6 345 27 214 8 796 64 706 422 0 0 0 0 422 39 677 44 792 46 527 43 618 51 676 47 587 54 570 55 259 64 358 49 483 2 159 283 1 955 491 1 847 665 1 181 599 2 071 088 2 205 2 246 547 2 054 853 1 949 451 1 289 575 2 174 452 182 989 182 030 164 948 157 588 234 366 14 857 23 252 26 398 20 682 18 900 78 140 77 332 64 657 60 518 96 845 275 986 282 614 256 003 238 788 350 111 24 134 31 878 28 594 31 022 36 775 66 997 68 500 69 157 63 281 99 239 VIII. Egyéb ráfordítások 18 742 14 257 11 402 12 877 53 091 A. 12. 13. 14. IX. 15. 16. 17. X. B. C. XI. XII. D. E. XIII. F. 18. 19. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Kapott osztalék és részesedés Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Pénzügyi befektetések leírása Pénzügyi

műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés 56 147 8 043 7 9 167 17 217 23 612 55 159 3 259 237 11 220 14 716 47 445 69 905 2 919 44 650 1 756 13 805 16 724 29 523 3 617 5 373 3 371 33 314 7 069 28 653 7 750 33 357 415 24 027 -6 810 49 337 55 303 60 019 -4 716 44 621 7 328 37 293 9 616 57 061 -42 345 12 814 584 10 744 -10 160 2 654 1 405 1 249 1 232 30 755 -14 031 55 874 20 927 29 075 -8 148 47 726 10 623 37 103 5 220 8 591 -3 218 41 432 23 483 -23 483 17 949 6 172 11 777 G. Mérleg szerinti eredmény 37 293 1 249 37 103 11 777 43 4 000 37 357 -29 607 3 707 4 651 62 142 -57 491 -53 784 -53 784 -53 784

http://www.doksihu 2/2. A KORONA Rt eredménykimutatása („B” típus – forgalmi költség eljárással) adatok E Ft-ban 1997 1998 1999 2000 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 2 677 667 2 500 916 2 357 298 1 671 397 02. I. II. 03. 04. III. Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke, alvállalkozói teljesítmények Az értékesítés közvetlen költségei 2 677 667 10 886 323 029 2 159 283 2 482 312 2 500 916 6 345 334 473 1 955 491 2 289 964 2 357 298 27 214 308 043 1 847 665 2 155 708 1 671 397 8 796 297 321 1 181 599 1 478 920 05. 06. 07. IV. V. Értékesítés költsége Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Az értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások 114 613 16 739 131 352 18 742 127 917 19 964 147 881 14 257 123 733 23 764 147 497 11 402 126 062 17 684 143 746

12 877 A. 12. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 56 147 8 043 55 159 3 259 69 905 2 919 44 650 1 756 13. Kapott osztalék és részesedés 7 237 14. IX. 15. 16. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Pénzügyi befektetések leírása 9 167 17 217 23 612 11 220 14 716 47 445 13 805 16 724 29 523 3 617 5 373 3 371 17. X. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai 415 24 027 9 616 57 061 1 232 30 755 5 220 8 591 B. Pénzügyi műveletek eredménye -6 810 -42 345 -14 031 -3 218 C. Szokásos vállalkozási eredmény 49 337 12 814 55 874 41 432 XI. Rendkívüli bevételek XII. Rendkívüli ráfordítások 55 303 60 019 584 10 744 20 927 29 075 23 483 D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény XIII. Adófizetési kötelezettség -4 716 44 621 7 328 -10 160 2 654 1 405

-8 148 47 726 10 623 -23 483 17 949 6 172 F. Adózott eredmény 37 293 1 249 37 103 11 777 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 19. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény 37 293 1 249 37 103 11 777 44 http://www.doksihu 2/3. A KORONA Rt és ZALAIPARKER Rt eredménykimutatása („A” típusú – összköltség eljárással) adatok E Ft-ban K. Rt 01. 02. I. 03. 04. II. III. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelési készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált teljesítmények értéke Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű

ráfordítások 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 13. Kapott (járó) osztalék, részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek

értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény 45 Z. Rt 2001 1 756 462 2 585 144 1 756 462 2 585 144 0 30 961 483 483 80 474 49 361 96 823 9 225 1 248 706 1 404 115 166 731 17 840 66 994 251 565 29 221 14 925 87 597 754 50 711 122 145 11 761 1 992 063 1 374 2 178 054 249 311 19 311 105 010 373 632 31 776 70 239 33 301 12 400 406 378 1 7 624 1 146 9 525 1 575 4 907 48 48 946 13 524 14 924 1 149 1 149 25 213 673 7 155 2 370 89 967 0 19 894 -19 894 70 073 11 399 58 674 58 674 807 27 169 -12 245 155 0 52 204 -52 204 -52 049 -52 049 -52

049 http://www.doksihu 2/4. A KORONA Rt eredménykimutatása („B” típus – forgalmi költség eljárással) 01. 02. I. 03. 04. 05. II. III. 06. 07. 08. IV. V. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés bruttó eredménye Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Értékesítés közvetett költségei Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 09. Kapott (járó) osztalék, részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 10. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 11. Befektetett

pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 12. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 13. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 14. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 15. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 16. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 17. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés G.

Mérleg szerinti eredmény 2001 1 756 462 1 756 462 296 424 1 248 706 1 545 130 211 332 136 489 3 282 139 771 30 961 14 925 87 597 754 1 7 624 1 146 9 525 1 575 4 907 673 7 155 2 370 89 967 19 894 -19 894 70 073 11 399 58 674 58 674 46 http://www.doksihu 3. Aktivált tárgyi eszközök és a lekötött eszközök számítása adatok E Ft-ban 1997 Megnevezés Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Aktivált tárgyi eszközök Készletek Lekötött eszközök 1998 1999 2000 2001 Korona Rt. K. Rt Z. Rt K. Rt Z. Rt 401 476 385 861 374 525 381 294 629 113 438 612 627 179 38 435 28 952 20 243 40 095 35 188 31 085 27 245 6 904 5 874 4 520 10 637 8 111 8 762 10 611 446 815 420 687 399 288 432 026 672 412 478 459 665 035 339 057 354 747 278 662 250 100 607 546 243 959 536 646 785 872 775 434 677 950 682 126 1 279 958 722 418 1 201 681 4. A vállalkozásoknál számított hozammutatók adatok E Ft-ban

Megnevezés 1997 1998 1999 2000 2001 Korona Rt. K. Rt Z. Rt K. Rt Z. Rt 2 677 667 2 500 916 2 357 298 1 671 397 2 681 859 1 756 462 2 585 144 Értékesítés nettó árbevétele + Saját előállítású eszközök 0 0 0 0 0 0 0 aktivált értéke ± Saját termelésű készletek 0 0 0 0 0 0 0 állományváltozása - Eladott áruk beszerzési 2 159 283 1 955 491 1 847 665 1 181 599 2 062 544 1 248 706 1 992 063 értéke - Alvállalkozói teljesítmények 0 0 0 0 2205 0 0 értéke = Bruttó termelési érték 508 384 545 425 509 633 489 798 617 110 507 756 593 081 39 677 44 792 46 527 43 618 51 644 49 361 50 711 47 587 54 570 55 259 64 358 127 458 96 823 122 145 421 120 446 063 407 847 381 822 438 008 361 572 420 225 24 134 31 878 28 594 31 022 36 775 29 221 31 776 = Nettó termelési érték 396 986 414 185 379 253 350 800 401 233 332 351 388 449 - Bérköltség - Személyi jellegű egyéb kifizetések = Tiszta jövedelem 182 989 182 030

164 948 157 588 234 366 166 731 249 311 14 857 23 252 26 398 20 682 19 686 17 840 19 311 209 140 208 903 187 907 172 530 147 181 147 780 119 827 - Anyagköltség - Anyagjellegű szolgáltatások értéke = Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás 47 http://www.doksihu 5. Kifizetett bérek számítása adatok E Ft-ban 1997 1998 1999 2000 2001 Korona Rt. K. Rt Z. Rt K. Rt Z. Rt 182 989 182 030 164 948 157 588 234 366 166 731 249 311 Megnevezés Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések = Összes kifizetett bér 14 857 23 252 26 398 20 682 19 686 17 840 19 311 197 846 205 282 191 346 178 270 254 052 184 571 268 622 6. Az összes élő- és holtmunka ráfordítás számítása adatok E Ft-ban 1997 Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költség Összes élő- és holtmunka ráfordítás 1998 1999 2000 2001 Korona Rt. K. Rt Z. Rt K. Rt

Z. Rt 2 246 547 2 054 853 1 949 451 1 289 575 2 256 168 1 404 115 2 178 054 275 986 282 614 256 003 238 788 360 234 251 565 373 632 24 134 31 878 28 594 31 022 36 775 29 221 31 776 66 997 68 500 69 157 63 281 99 239 2 613 664 2 437 845 2 303 205 1 622 666 2 752 416 1 684 901 2 583 462 7/1. A KORONA Rt-nél számított árréstömeg és árrésszint Megnevezés Árbevétel - ELÁBÉ = Árrés 1997 1998 1999 2000 2001 E Ft % 2 677 667 100,0 2 159 283 80,6 E Ft % 2 500 916 100,0 1 955 491 78,2 E Ft % 2 357 298 100,0 1 847 665 78,4 E Ft % 1 671 397 100,0 1 181 599 70,7 1 756 462 100,0 1 248 706 71,1 518 384 19,4 545 425 21,8 509 633 21,6 489 798 29,3 507 756 28,9 7/2. A ZALAIPARKER Rt-nél számított árréstömeg és árrésszint Megnevezés Árbevétel - ELÁBÉ = Árrés 2000 E Ft % 2 681 859 100,0 2 062 544 76,9 619 315 23,1 48 2001 E Ft % 2 585 144 100,0 1 992 063 77,1 593 081 22,9 E Ft % http://www.doksihu 8. A vizsgált vállalkozások létszám- és

béradatai Megnevezés Alkalmazottak száma (fő) Kifizetett bér (E Ft) Bérszínvonal (Ft/hó) 1997 1998 1999 2000 2001 Korona Rt. K. Rt Z. Rt K. Rt Z. Rt 295 246 205 174 346 159 320 182 989 182 030 164 948 157 588 234 366 166 731 249 311 51 692 61 663 67 052 75 473 56 447 87 385 64 925 9/1. A KORONA Rt bolthálózata Bolt Üzlet neve szám 1. BELVÁROSI Üzletház Székesfehérvár 2. KORONA-MIX Háztartási-Vegyi Székesfehérvár 5. Munkaruházati Bolt Székesfehérvár 17. TIP-TOP Cipőáruház Székesfehérvár 18. VILLANYÁSZ Székesfehérvár 24. PAPIRUSZ Irodaszer, Nyomtatvány, Papíráruk Székesfehérvár 24/1. Papírbolt Székesfehérvár 28. Háztartási-festékbolt Székesfehérvár 32. GOMBHÁZ Székesfehérvár 33. DUETT Ruházati Bolt Székesfehérvár 38. HÁZÉPÍTŐK Boltja Székesfehérvár 39. Vasbolt Székesfehérvár 46. Háztartási-vegyi bolt Székesfehérvár 51. OPERA Illatszer - Ajándék Kisáruház Székesfehérvár 53. SZÍNES Kisáruház Mór 64.

BODY SECRET Fehérnemű Márkabolt Székesfehérvár 66. MŰSZAKI Áruház Székesfehérvár 67. KORONA-DEPÓ Székesfehérvár 69. AGRO Üzletház Székesfehérvár 73. METALLOGLOBUS Színesfém és Műanyagbolt Székesfehérvár 75. KORONA-DISZKONT Áruház Székesfehérvár 49 Cím Megyeház u. 3 Várkapu u. 6 Prohászka Ottokár u. 22 Lakatos u. 6 Dr. Koch László u 4 Fecskepart Virág Benedek u. 9 Prohászka Ottokár u. 10 Fő u. 9 Szent János köz 2. Széchenyi u. 138-142 Tolnai u. 24 Fecskepart Basa u. 2 Köztársaság tér 2. Kossuth u. 6 Várkapu u.2 Fecskepart Mátyás király körút 11. Fecskepart Tobak u. 11-13 http://www.doksihu 9/2. A ZALAIPARKER Rt bolthálózata Bolt Üzlet neve szám Cím Zalaegerszegi bolthálózat 5. ÁRKUS Papírbolt 10. NAGYKER raktár 22. PROFI Üzletház 26. BÁRÁNY Divatház 30. KOMFORT Lakástextil 44. FÓKUSZ háztartás-felszerelés 48. SZIVÁRVÁNY háztartási bolt 52. LOTTÓ Ruhaház 56. KIP-KOP Cipőbolt 61. DROGÉRIA 66.

IFJÚSÁGI Áruház 74. PALETTA Háztartási bolt 78. KALAMÁRIS Papírbolt 80. DELTA Bevásárló udvar 86. ALFA Vasudvar Nagykanizsai bolthálózat 8. MESTER Barkácsbolt 14. BÉTA Iparcikk udvar EURO Fürdőszoba szalon 15. ARANYKÉZ Szaküzlet 16. FAVORIT Kisáruház 60. ERGO Ruházati bolt 75. ERZSÉBET Üzletház 90. KANIZSA Áruház 106. Leértékelt ruházat Keszthely-Hévíz bolthálózat 125. PRAKTIKA Üzletház 130. HELIKON Kisáruház 135. GAMMA Bevásárló udvar - vas-műszaki-vegyi 137. - munkaruházat 170. BALATON Áruház 163. HORIZONT Kisáruház 50 Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Kazinczy tér 2. Hock J. u 94 Jákum u. 1 Széchenyi tér 2. Kazinczy tér 5. Berzsenyi u. 3 Rákóczi u. 5-7 Deák tér 1. Kossuth u. 22 Kazinczy tér 1. Kossuth u. 22 Kossuth u. 19-23 Kossuth u. 19-23 Rákóczi u. 50-52 Hock

J. u 59 Nagykanizsa Nagykanizsa Eötvös tér 25-26. Űrhajós u. 3 Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Ady u. 1 Erzsébet tér 3. Ady u. 1 Erzsébet tér 1-3. Fő u. 2 Eötvös tér 28. Keszthely Keszthely Keszthely Kossuth u. 11 Kossuth u. 15 Deák F. u 55 Keszthely Hévíz Kossuth u. 23 Széchenyi u. 9 http://www.doksihu 10. Képletgyűjtemény Bruttó termelési érték: Értékesítés nettó árbevétele + Saját előállítású eszközök aktivált értéke ± Saját termelésű készletek állományváltozása - Eladott áruk beszerzési értéke - Alvállalkozói teljesítmények értéke = Bruttó termelési érték Anyagmentes termelési érték: Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Anyagjellegű szolgáltatások értéke = Anyagmentes termelési érték Nettó termelési érték: Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás = Nettó termelési érték Tiszta jövedelem: Nettó termelési

érték - Bérköltség - Személyi jellegű egyéb kifizetések = Tiszta jövedelem Aktivált tárgyi eszközök: Ingatlanok + Műszaki berendezések, gépek, járművek + Egyéb berendezések, felszerelések, járművek = Aktivált tárgyi eszközök Lekötött eszközök: Aktivált tárgyi eszközök + Készletek = Lekötött eszközök Összes kifizetett bér: Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések = Összes kifizetett bér Élő- és holtmunka ráfordítás: Anyagjellegű ráfordítások + Személyi jellegű ráfordítások + Értékcsökkenési leírás + Egyéb költség = Élő- és holtmunka ráfordítás 51 http://www.doksihu Termelési költség: Anyagköltség + Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások + Személyi jellegű ráfordítások + Értékcsökkenési leírás + Egyéb költség = Termelési költség 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezőre jutó nettó termelési érték = Nettó termelési érték ⋅ 100 Összes

eszköz ⋅ 0,2 + Összes kifizetett bér ⋅ 1,8 100 Ft élő és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem = Tiszta jövedelem ⋅ 100 Összes élő - és holtmunka ráfordítás 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték = Nettó termelési érték ⋅ 100 Aktivált tárgyi eszközök állománya 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték = Nettó termelési érték ⋅ 100 Készletállomány 100 Ft lekötött eszközre jutó nettó termelési érték = 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték = Nettó termelési érték ⋅ 100 Lekötött eszközök állománya Nettó termelési érték ⋅ 100 Összes kifizetett bér 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges aktivált tárgyi eszköz lekötés = Aktivált tárgyi eszközök állománya ⋅ 100 Nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges készlet = Készletállomány ⋅ 100 Nettó termelésiérték

100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges lekötött eszköz = Lekötött eszközök állománya ⋅ 100 Nettó termelési érték 100 Ft nettó termelési érték előállításához szükséges kifizetett bér = Tartósan befektetett eszközök aránya = Forgótőke = Összes kifizetett bér ⋅ 100 Nettó termelési érték Befektetett eszközök állománya ⋅ 100 Összes eszköz forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek Forgótőke aránya = Forgótõke Saját tõke ⋅ 100 52 http://www.doksihu Saját tõke ⋅ 100 Befektetett vagyon Saját tõke + Hosszú lejáratú kötelezettségek Vagyonfedezet II. = ⋅ 100 Befektetett eszközök Vagyonfedezet I. = Tárgyi eszköz fedezetség = Saját tõke ⋅ 100 Tárgyi eszközállomány Vagyonforgási sebesség (eszközök fordulatszáma) = Nettó árbevétel Összes eszköz Kötelezettségek ⋅ 100 Összes forrás Saját tõke Saját tőke aránya = ⋅ 100 Összes forrás Saját

tõke Saját tőke növekedés (Tőkenövekedés) = Jegyzett tõke Nettó árbevétel Tőkeforgási sebesség (Saját tőke fordulatszáma) = Saját tõke Céltartalék állomány ⋅ 100 Céltartalék aránya = Saját tõke Idegen tőke aránya = Forgóeszközállomány ⋅ 100 Kötelezettségek állománya Forgóeszközállomány Rövid távú likviditási mutató I. = ⋅ 100 Rövid lejáratú kötelezettségek Általános likviditási mutató = Rövid távú likviditási mutató II. = Összes forgóeszköz - készletek ⋅ 100 Rövid lejáratú készletek Rövid távú likviditási mutató III. = Gyorsráta = Értékpapírok + pénzeszközök ⋅ 100 Rövid lejáratú kötelezettségek Forgóeszközök − készletek ⋅ 100 Rövidlejáratúkötelezettségek Hitelfedezetségi mutató = Követelése k ⋅ 100 Rövid lejáratú kötelezettségek Nettó árbevétel Vevõállomány Vevõállomá ny ⋅ 365 Vevők forgási sebességi napokban = Nettó árbevétel Anyagjellegű

ráfordítások Szállítók forgási sebessége fordulatban = Szállítóállomány Vevők forgási sebességi fordulatban = Szállítók forgási sebessége napokban = Dinamikus likviditási mutató = Üzemi üzleti tevékenysé g eredménye ⋅ 100 Rövid lejáratú kötelezettségek állománya Hosszú távú likviditási mutató = Eladósodottság mértéke = Szállítóállomány ⋅ 365 Anyagjellegű ráfordítások Üzemi üzleti tevékenysé g eredménye ⋅ 100 Összes kötelezettség Saját tõke ⋅ 100 Összes kötelezettség 53 http://www.doksihu Nettó eladósodottság = Adósságszolgálat = Kötelezettségek - követelése k ⋅ 100 Saját tõke Mérleg szerinti eredmény + értékcsökkenési leírás ⋅100 Hosszú lejáratú kötelezettségek Értékesítés költségszintje = Összes értékesíté si költség ⋅ 100 Nettó árbevétel Értékesítés közvetlen költségszintje = Értékesítés közvetett költségszintje = Igazgatási

költségszint = Egyéb költségszint = Értékesíté s közvetlen költsége ⋅ 100 Nettó árbevétel Értékesíté s közvetett költsége ⋅ 100 Nettó árbevétel Igazgatási költségek ⋅ 100 Nettó árbevétel Egyéb általános költségek ⋅100 Nettó árbevétel Árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye (100 Ft nettó árbevételre jutó üzleti tevékenység eredménye) = Üzemi üzleti tevékenység eredménye ⋅100 Nettó árbevétel Tőkearányos üzleti tevékenység eredménye (100 Ft saját tőkére jutó üzleti tevékenység eredménye) = Üzemi üzleti tevékenysé g eredménye ⋅ 100 Saját tõke Eszközarányos üzleti tevékenység eredménye (100 Ft összes eszközre jutó üzleti tevékenység eredménye)= Üzemi üzleti tevékenysé g eredménye ⋅ 100 Összes eszköz Átlagkészlet = Nyitó készletállomány + Záró készletállomány 2 Készletforgási sebesség fordulatban = Készletforgási sebesség napban = Áruk

átlagos tárolási ideje = Nettó árbevétel Átlagkészlet Átlagkészlet ⋅ 365 Nettó árbevétel Áruk Eladott áruk beszerzési értéke / 365 54