Szociológia | Kábítószerek és hatásaik » Cannabis kultusz, kenderkultúra magazin

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN CANNABIS KULTUSZ mindennapi KENDERÜNK NEM SZÍVÁS hordozható VAPORIZER SZCIENTOLÓGIA HIDROPONIKUS TERMESZTÉSI RENDSZEREK 2008/2. október TUDATMÓDOSÍTÓ www.cannabiskultuszcom ára: 485 Ft fotó: Dutch Passion JEGY ZET , VITAMIN PREVENCIÓ, SZAUNA elsô, ingyenes ág elindítottuk Magyarorsz k. Azzal hogy augusztusban lyabb zavart nem okoztun mo ko mi sem re csé ren sze , ját zin kenderkultúra maga a, valószínûleg nagyon k, hogy akiket zavarhatn Köszönhetôen talán anna épp megtartásával, és om megszerzésével vagy el vannak foglalva a hatal dítani a magyar emberek k elegendô figyelmet for olódó kritikákat pillanatnyilag nem tudna nem hiányoljuk a mocsk ék, ess ne s rté reé Fél . alatt kilenc életének védelmére , hogy amikor rövid idô tlô eö mb sze gis mé , kat et áldozatává, és elvtelen támadáso üggô szerencsétlen bales zef öss l éve ség teg be ély világosítás

fiatal válik szenved zás eredménye, hogy a fel ko ács tan i árt ötp tt rto a hasonló a sebtében megta almazásával elkerülhetôk alk b yab on ték ha k ne zei szerencsére és prevenció eszkö ami komoly gond van. De val gy ho , tük hit azt r esetek. Mi meg má últ 15 évben, amióta felvilágosítás kell. Az elm szor és sokan nem, csak hatékonyabb tásról és -stratégiáról, sok asz gy gfo dro zai ha án mi állítjuk, beszélünk egyáltal És ezt még csak nem is . mi sem t tén tör m gse rájöttek ám erre, mé akit az állítólag létezô volt drogügyi államtitkár, gy fújhatjuk a hanem Topolánszky Ákos nek okán megtudtuk, ho En . nk ztü de kér ól iár ég sem cselekvési nemzeti drogstrat zzá sem cselekvési terv, ho ik lód cso kap m ne rt stratégiánkat, me pedig a legkevésbé. és Rendészeti szándék. Politikai akarat kompetens Igazságügyi n be eté int tek ok tás osí ra vonatkozó Bár a törvénymód ul a kannabiszfogyasztás ldá pé

e elt nd gre me zal bocsátották, Minisztérium tavass zült, társadalmi vitára is kés is el i am – sát sítá jogszabály módo is fogadták – az elmúlt ttek megvitatták, majd el a szakma és a civil érinte gis arra a megállapításra tanulságaként az IRM mé az ötpártiak. hónapok eseményeinek tárcával közösen –, mint yi üg lád csa és lis ciá szo jutott – nyilván a tika felülvizsgálata és az szerû a magyar drogpoli onyabb Tudniillik, hogy nem idô a törvénybe. Inkább haték se elé em be eg öv asz rm tagja se akarja elkészíttetett új no ek, hogy annak egyetlen pn né a e kén ció ven pre ak rendôreink felvilágosítás és jó kis elôadásokat tartan n be eké érd k ne En t. gá addiktológus eztán megölni ma amirôl viszont Hay Éva , rôl yei zél ves k go dro a dôrségnek nem az iskolásoknak en el kell felejteni, a ren erû ysz eg ész eg : tja állí határozottan azt egyetértünk. n vitatkozhatnánk is, de ez a dolga. Amivel

éppe ógusok minden éljük nem kap, a szcientol kellett ízekre Bár állami támogatást, rem ja is folyik tovább. Nem ció en rev gp dro ô löz lkü hoz, hogy szakmaiságot né ól címû kiadványokat ah ntr joi a g zsá iga Az és k szednünk a Drogo tatlanságát, melynek import prevenció tartha usra és vagyon megállapítsuk az amerikai hajlamosabb a terrorizm k, ezi füv aki gy ho ul, alapvetése példá szerint szaunázással és övetésére, ám mesterük elleni bûncselekmény elk kezet is foghatnának mindez kezelhetô. Akár, fokozott vitaminbevitellel ció, szauna, vitamin: eddig nem tették. Preven szakpolitikusainkkal, ha elleni harcban. fegyvertárunk a drogok ste, mint a politika ákat is rejt lapunk belte Persze kellemesebb tém t, így részben még rsunk Amszterdamban jár is jutott. Itthon tehetetlensége. Munkatá ikbôl persze a hazaútra am t, yei én élm le te yez l a júliusi, a helyszínen jeg wshopba. A TASZ ezútta gro sti pe da bu y eg t tér

össze tapasztalatait, aztán megint be on vett részt és foglalta rum gfó dro il civ tt rto Bécsben megta atásba burkolózott tét, míg mi a kisebb hallg k utána. illetve az esemény utóéle tának és terveinek jártun po álla k, ina lga do t üle Kendermag Egyes k könyveket, ezúttal Ed e ajánljuk, hogy olvassato rn hibridet Nem utolsósorban persz áját, melyben 383 mode nk mu û cím ds Bu of ok Rosenthal Big Bo met gyönyörködtetô yiségû szaktanáccsal, sze mutat be hatalmas menn behigh.com is, ettôl csak angolul, ahogy a we z mit októberben kivitelben. Sajnos egyelôre etni is jó. Nézni persze les zeg né , lni kiü ne es em is ott leszünk. függetlenül érd magyar kiállító mellett mi és ai róp eu s mo szá ol a Cultiván is, ah Találkozzunk Bécsben! Lukács Gábor fõszerkesztõ INDEX ONICS ADVANCED HYDROP BUSHDOCTOR CULTIVA DUTCH PASSION ENCOD GHE S GREEN HOUSE SEED G DIN HESI PLANTENVOE HOBBIKERT HOMEBOX HURRICANE NIRVANA SEEDS TITKOK KERTJE

VAPBONG ZENIT ZÖLDERDÕ ZÖLDPARADICSOM 11 B2 B2 7 30 13 3 B4 41 25 6 B3 21 33 26 21 15 IMPRESSZUM KFT. KIADJA: KULTUSZ KIADÓ TER PÉ I ÉS RJ FELELÕS KIADÓ: PE R BO GÁ CS KÁ LU : TÕ FÕSZERKESZ R NO SZERKESZTÕ: BENKE HU ESE SZERZÕK: BÁNHEGYI EM NYI PÉTER MÁ HO Õ, RG GE BERECZKI BOR OM ZS KARDOS TAMÁS, PÁL LÁZS BA I RD VA UD PETRIKÓ GÁBOR, ELY RG GE A DESIGN: VASK ULTUSZ.COM HIRDETÉSFELVÉTEL: CK@K SZ.COM LTU WEB: CANNABIS.KU 35 ISSN 2060-17 S A JELENLEG HATÁLYO NYV 1978. BÜNTETŐTÖRVÉNYKÖ 283. §/C 2– 28 Y ÉN RV TÖ IV. ÉVI ZERT ÓS BÍT KÁ ALAPJÁN AKI T, LLÍ ŐÁ EL , ZT ES TERM MEGSZEREZ, TART, Z, AZ ORSZÁGBA BEHO ONNAN KIVISZ, VAGY N ÁTVISZ, AZ ORSZÁG TERÜLETÉ KÍNÁL, RT ZE ÓS ILLETVE KÁBÍT Z, VAGY HO BA OM AL RG FO , ÁTAD IK, ED SK AZZAL KERE SEL SZABADSÁGVESZTÉS . BÜNTETHETŐ TARTALOM GREENFO INTERJÚ TOPOLÁNSZKY ÁKOS OGSTRATÉGIÁRÓL A LÉTEZÕ NEMZETI DR KENDER+MÉDIA CIENTOLÓGIA TUDATMÓDOSÍTÓ SZ ÁSÓ+KAPA TESTÉPÍTÕ

NÖVÉNYEK GYÖKEREK A VÍZBEN BETÉRÕ N ÉDEN A BELVÁROSBA CANNA+GLOBE K AMSZTERDAMI ABLA 4–6 8 8–12 14–15 16–17 18–19 14 20–21 22–23 INDUSTRIA ÜNK MINDENNAPI KENDER 24–26 CIVIL JA A LEGALIZÁCIÓ ÍRMAG HÁTRA EGYET ELÕRE, KETTÕT INNOVA ÍTÁS NEM SZÍVÁS, NEM ÁM OLLBAN 28–29 31 RIZER A FILCT HORDOZHATÓ VAPO LATRA SZEMÉLYES HASZNÁ EURÓPÁBAN JOGI SZABÁLYOZÁS MEDICINAL REGGELI TÜDÕTORNA PREVENTÍVE KÖZTES ÁTMENETEK FONTOSSÁGÁRÓL HAY ÉVA A PREVENCIÓ A’LA CANNA BIG BOOK OF BUDS ANANÁSZ EXPRESSZ WEBEHIGH.COM PIZZA CAÑAMO 24 32–33 36–37 38–39 40–42 32 43 45 47 48 A Cannabis Kultusz kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minôsül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom elsôdlegesen szórakoztató és ismeretterjesztô céllal készül Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz,

hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója nem támogatja a kiadványban megjelenô termékek illegális használatát. A kiadó nem vállal felelôsséget a lap értékesített felületein megjelenô állításokért A szerkesztôségi cikkben megjelenô minden vélemény a szerzôtôl származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával Idônként nem lehetséges a szerzôi jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény elôterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegrôl és képrôl azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történô sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés

Minden jog fenntartva! A MARIHUÁNA CSODASZER? A címben szereplô állítás nem feltétlenül csak abban az értelemben lehet igaz, ahogyan azt sokan elsô ráérzésre gondolnák. Angol és olasz kutatók nemrégiben szuperbaktériumokon – különösen az MRSA-n (Methicillin-resistant Staphylococcus Aureus) – vizsgálták sikerrel öt fô kannabinoidvariáns, köztük a THC antibakteriális hatását. A Journal of Natural Productsban közölt kutatás kitûnô eredményt hozott: a tudósok szerint a – mesterségesen elôállított – kannabinoidok másképp, a baktérium védekezômechanizmusát megkerülve végeznek a kórokozóval, amely eleddig minden más antibiotikumnak ellenállt. Ráadásul a tesztelt öt kannabinoid közül kettô semmiféle tudatmódosító hatással nem bír, így anélkül lehetne alkalmazni ôket, hogy mellékhatásként a páciensek „betépnének”. Az Eastern Piedmont Egyetemen végzett kutatások vezetôje, Giovanni Appendino úgy

nyilatkozott, hogy még nem tudják pontosan, miként mûködnek a kannabinoidok, konkrétan hogyan válnak aktívvá a baktériumokkal szemben, éppen ezért folytatniuk kell a munkát. Mindenesetre azt bizton állíthatjuk, hogy a marihuána bizonyos összetevôi hamarabb gyôzedelmeskedhetnek a legellenállóbb baktériumok felett, mint a ma ismert antibiotikumok – fogalmazott Appendino. Az MRSA-baktérium – más néven: „szuperbogár” – elleni küzdelem azért válik mindinkább idôszerûvé, mert egyre több egészséges embert fertôz meg. Önmagában nem jelent komoly veszélyt a szervezetre, igazán veszélyessé akkor válik, ha hordozója megbetegszik vagy legyengül. Egyes becslések szerint tavaly az MRSA több áldozatot szedett világszerte, mint az AIDS. Mindenképpen szükség van további antibiotikumokra, hiszen az utóbbi harminc évben csupán egyetlen új osztályukat fejlesztették ki. A növények pedig még jócskán kiaknázatlan területnek

számítanak az antibakteriális kutatásokban – összegezték munkájuk üzenetét a tudósok. 4 NAGYRA NÔTT CLONEBOX A Homebox-termékcsaládot forgalmazó Eastside-Impex „felnevelte” a kis palánták védelmérôl gondoskodó sátrát, a Cloneboxot. Az igazán „széles vállú ifjú” most már akár a 120 centiméteres világítórendszerek (T5 és T8) befogadására is alkalmas, legnagyobb erénye azonban mégsem ez. A Homebox-sorozat leguniverzálisabb terméke ugyanis nemcsak nagyobb lett, hanem még sokoldalúbbá vált: számtalan kiegészítôvel szerelhetô fel az oldalsó, akár 60 centis neoncsövektôl kezdve a CFL-eken (kompakt fluoreszkáló lámpa) és nátrium ívlámpákon át a polcokig, amelyek egyenként 70 kilogrammot is elbírnak. Mindemellett számos ki- és bemeneti nyílással gazdagodott, így a Clonebox a hordozható nevelôsátrak között igazi ezermesterré lépett elô. További információk a szigorú minôségi elôírásoknak

maradéktalanul megfelelô Homebox-termékcsaládról a www.homeboxnet oldalon találhatók ZÖLD ÉDENKERT Nemrégiben újabb head- és growshoppal gazdagodott Budapest. A Szövetség utcában a sokat sejtetô Zöldparadicsom névre keresztelt boltban – magazinunkon és a már megszokott head- és growshopos termékeken kívül – babzsákok, elektromos cigaretták, valamint egyedi kivitelezésû bongok, shishák és vízipipák is kaphatók. Annak sem kell csüggednie, aki ritkán jár a fôvárosban, vagy esetleg az on-line vásárlás elkötelezett híve, hiszen a www. greenshop.hu oldal – amellett, hogy tövirôl hegyire bemutatja a szokatlanul komplex kínálatot – webáruházként is mûködik. A bolt üzemeltetôi a gyors kiszállításon és a többféle fizetési módon kívül garantálják a törésálló, diszkrét csomagolást is. ALAPÍTÓ ATYÁK A BÖRTÖN KAPUJÁBAN Akár 20 éves börtönbüntetésre is számíthat az az arizoniai házaspár, akik 1991-ben

megalapították a Church of Cognizance (~A Tudás Temploma) nevû egyházukat. Dan és Mary Quaintance bûne, hogy – még 2006-ban, 18 társukkal együtt – összesen mintegy 150 kilogrammnyi marihuánát osztottak szét a hívôk között. Dan szerint mindez egyházuk vallási szertartásához tartozik, emellett hangot adott azon reményének, hogy – mivel az Egyesült Államok világviszonylatban is élenjár a vallásszabadság elismer(tet)ésében – kedvezô ítélet születik. „Egyszerû emberek vagyunk csupán, akik mindössze a vallásukat gyakorolják. Ezt a bíróságnak is figyelembe kell vennie!” – jelentette ki. A testületnek december elejéig kell meghoznia döntését Kedvezôtlen verdikt esetén a házaspár fellebbezni fog, és akár a legfelsôbb bíróságig is hajlandó elmenni. LEGÁLIS FÛ KALIFORNIÁBAN? Az amerikai alkotmányban szereplô, elidegeníthetetlen emberi jogokra hivatkozva a „kaliforniai nép” megbízottja, Christopher Springer

kérvényt nyújtott be a kaliforniai kormánynak. Springer a passzusokra hivatkozva szeretné elérni, hogy a marihuána szabadon árusítható és termeszthetô legyen – a megfelelô adó megfizetése mellett. A tervezet szerint minden 8 unciányi (mintegy 20 dkg) marihuána eladása után 5 dolláros illetéket kellene fizetni az államnak. Emellett a palánták eladása után is adózni kellene: minden egyes palánta után évi (!) 50 dollár adót fizetne a kereskedô. A beadványt az illetékes ügyvédi irodán keresztül juttatták el a kormányzónak, Arnold Schwarzeneggernek, aki eddig még nem reagált érdemben a – nemes egyszerûséggel – Elidegeníthetetlen Jogok Érvényesítésének Kezdeményezése nevû dokumentumra. Az amerikai újságírók egy része médiahacknek, illetve a kannabisz legalizálásáért küzdô underground mozgalom fricskájának tartja a kezdeményezést, tudniillik a kérvényen szereplô támogató és aláíró Christopher

Springert még senki nem látta. Sem a telefonkönyvben, sem az interneten nem találják, holott Springer a beadványon kifejezetten kéri, hogy telefonon értesítsék kérvénye ügyének alakulásáról. SVÁJCI LIBERALIZMUS – MAGYAR KÖZÖNY Magyarországon ezzel szemben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) nemrégiben újabb tanúbizonyságát adta, hogy nem érdekli a drogpolitika. Noha az állami intézmény korábban már ígéretet tett arra, hogy megváltoztatja, de legalábbis enyhíti a büntetô törvénykönyv marihuánafogyasztásra vonatkozó passzusait, a jelenlegi álláspont szerint egész egyszerûen nem foglalkozik a témával. Mindez azért érdekes, mert az erre vonatkozó normaszöveg elkészítését éppen az IRM rendelte meg. A normaszöveg – dr. Frech Ágnes bírónô munkája – már elkészült, ám ennek részletes megvitatása az erre illetékes fórumon, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB – a kormány drogügyi

tanácsadó szerve) ülésein folyamatosan tolódik. Az IRM jelenlegi álláspontja szerint a törvénymódosítás – amely enyhítené a fogyasztással kapcsolatos büntetést – egyrészt nem idôszerû, másrészt valójában nincs is szükség a változtatásra. (A minisztérium közönyérôl bôvebben a 31. oldalon) ÉSZT ÚJ VILÁG Hollandia után újabb európai országban válhat legálissá a kannabiszszármazékok birtoklása, termesztése és árusítása. Svájcban november végén tartanak legalizációs népszavazást, mivel a politikusok belátták: az eddigi drogpolitika csôdöt mondott. Véleményük szerint az ésszerû kannabiszpolitika az egyetlen út, hogy hatékonyan megvédjék a fiatalokat a drogoktól. Ha sikerrel zárul a referendum, a 18. életévüket betöltött svájci állampolgárok saját felelôsségükre fogyaszthatnak marihuánát. A használatra hasonló szabályozások vonatkoznának, mint az alkoholra, illetve a dohánytermékekre: egy

joint elszívása után például nem lehetne autót vezetni, kis- és fiatalkorúak számára pedig tilos lenne az árusítás. Perfect Plant, azaz a Tökéletes Növény a neve annak a cégnek, amely az ipari kender társadalmi elfogadottságát hivatott erôsíteni Észtországban. Tarmo Tael és Ago Siiner alapító vállalkozók szerint a Cannabis Sativa olyan növény, amelynek alkalmazásában hatalmas gazdasági lehetôségek rejlenek. Mindketten az Európát átfogó nemzetközi szervezet, az Európai Ipari Kender Szövetség (European Industrial Hemp Association, EIHA) tagjai évek óta. A Perfect Plant jelenleg kendermag-kereskedelemmel foglalkozik, de most új üzletbe fognának. A tulajdonosok úgy vélik annak az iparágnak a felélesztése, amely az ipari kender termesztésén alapul, úgy az egyén, mint az ország érdeke: munkahelyeket teremtenének, és az elôállított termékek – nemzetközi – értékesítésébôl befolyó összeggel az észt GDP-t is

jelentôsen növelnék. Az ennek érdekében, a mintegy 70 millió észt koronából (~1,07 milliárd forint) Közép-Észtországban épülô gyár – a tervek szerint – jövô ôsszel nyitná meg kapuit, és rögtön teljes kapacitással mûködne. Tael és Siiner szerint így megközelítôleg 15 000 tonna kenderrostot tudnának elôállítani, illetve az ipar különbözô területein hasznosítani. CULTIVA BÉCSBEN Hetvennél is több kiállító, több tucat elôadás, megannyi koncert, három nap, egy piramis és minden, ami kender. Bécs mellett, a vösendorfi rendezvénypiramis október 10. és 12. között a Cannabis Sativa mekkájává változik – ekkor rendezik ugyanis Ausztria elsô, nemzetközi kenderszakvásárát, a Cultivát. A „kenderkonferencia” – amelyhez hasonlót egyébként számos más európai nagyvárosban már több éve, rendszeresen tartanak – elsôsorban a kendernövényben rejlô hatalmas ipari, gazdasági és kereskedelmi lehetôségekre

hívja fel a figyelmet. Kender alapanyagú termékek a gitártól a nokedliig, termesztési eszközök és eljárások a biomûtrágyától egészen a high-tech üvegházig mind megtalálhatók lesznek a szakvásáron. A hosszú hétvégére kutatók, szakértôk és professzorok is érkeznek Vösendorfba, a Cultivát ugyanis elôadások és nyílt kerekasztal-beszélgetések kísérik végig. Az érdeklôdôk többek között Marco Rendától, a kanadai Treating Yourself magazin fôszerkesztôjétôl hallhatnak majd elôadást a kanadai kenderterápiák eredményességérôl, az ENCOD részérôl Joep Oomen a Cannabis Social Clubokról, azaz azokról a civil egyesületekrôl beszél majd, amelyekben a tagok kizárólag saját használatra, belsô zárt hálózatban nevelhetnek kendert – legális keretek között. „Kannabisz mint csodaszer” címmel a berni egyetem farmakológiai kutatóintézetének professzora, dr. Rudolf Brenneisen tart elôadást, de lesznek még ipari, jogi

és társadalmi vonatkozású beszélgetések is. Az esti kikapcsolódásról nemzetközi DJ-gárda gondoskodik. Magyarországot az Irie Maffia, valamint a Paso képviseli. 5 GREENFO JELENTJÜK: FOGYASZTUNK! Havonta 13 milliónál is többen gyújtanak rá marihuánás cigarettára az öreg kontinensen – derül ki az európai drogügynökség (EMCDDA) idei jelentésébôl. Az elsôsorban szakembereknek készült tanulmányban megvizsgálták az itt élôk fogyasztási szokásait, a beszerzési útvonalakat és a különbözô országok eltérô drogpolitikáját. A eredmények szerint az európai felnôttek 20%-a próbálta már ki a marihuánát. A jellemzô származási hely Marokkó, amely az összes elfüstölt kannabisz 80%-át adja. A „maradék” 20% Afganisztánból, Thaiföldrôl, Pakisztánból és Közép-Ázsiából érkezik. A 700 oldalas dokumentumból az is kiderül, hogy a marihuána – pontosabban a róla folytatott vita – osztja meg leginkább a kontinens

tudósait, polgárait és politikusait. A közös nevezô hiánya a piacon is érezteti hatását: míg Spanyolországban 1,4 euróért adnak egy gramm füvet, addig a norvégoknak ugyanezért a menynyiségért már mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk – itt ugyanis 21,5 eurót kell kicsengetni érte. 6 DOHÁNYÉRT BÜNTETTEK BÖRTÖNHIZLALDA Szigorúan veszi a holland hatóság a július elsejével életbe lépett dohánytilalmat. Mint azt már elôzô lapszámunkban megírtuk, Hollandiában nyilvános helyeken – éttermekben, bárokban és a coffee shopokban is – immáron tilos bármiféle dohánytermék fogyasztása. Egy 27 éves amszterdami fiatalember ennek ellenére mégis olyan jointra gyújtott rá – ráadásul saját coffee shopjában –, amelyikben dohány is volt a ganja mellett. Ha nem fizeti ki a több száz- vagy akár ezereurós bírságot, ügye azonnal a bíróságra kerül. Ez esetben a tiltás bevezetése óta elôször születne ítélet a

látszólag esetlen jogszabály alapján, miszerint a cannabis nyilvános fogyasztása nem, a dohányé viszont már büntetendô. Tavaly az amerikai hatóságok 5,2 százalékkal több embert tartóztattak le marihuána miatt, mint 2006-ban – derült ki az FBI most közreadott éves bûnügyi jelentésébôl. A 872 721 megindított eljárás – az elmúlt öt évhez hasonlóan – ismét rekordnak számít. Kannabisz miatt még soha ennyi ember nem került összetûzésbe a szabadság földjének hatóságával. Azt már szinte le sem merjük írni, hogy közel 90 (!) százalékukat sem kereskedelemmel, sem termesztéssel nem gyanúsíthatták, hiszen csekély mennyiség volt náluk, nyilvánvalóan személyes használatra. KANNABISZ A BÔRBEN Az emberi bôr a marihuána hatóanyagához hasonló vegyületeket termel, melyek befolyásolják a faggyútermelést – mutatták ki nemrégiben a világon elsôként a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Élettani

Intézetében. A felfedezés klinikai és kozmetológiai szempontból is hasznos lehet: akár krém formájában is megjelenhetne a vegyület, ami a bôrszárazság, a viszketés vagy a pattanások kezelésében is eredményes lehet. A kannabiszszármazékok emberi szervezetben lejátszódó pontos hatásmechanizmusának feltérképezésével egyébként régóta foglalkoznak a kutatók. Az elmúlt évtizedek során kiderült az is, hogy a kannabisz legfontosabb, biológiailag aktív kémiai alkotóeleme, a THC számos endogén, azaz az emberi szervezetben magától termelôdô vegyület hatását utánozza. Emlékeztetôül: semmilyen más békés, ôszinte életmód miatt nem ülnek annyian börtönben, mint egyéb drogok és marihuána miatt. Az USA több mint 2 millió börtönlakója (a világ börtönpopulációjának negyede) közül 55 ezer marihuána, 450 ezer pedig más drogok miatt van bent. Természetesen ôket is az aktív keresôk tartják el, miközben – gyakorlatilag

ok nélkül – családok mennek tönkre. De legalább a latin-amerikai drogkartellek erôsödnek. Éljen a tiltáson alapuló drogpolitika! 7 GIÁRÓL É T A R T S G O R D I T E ÉTEZÕ NEMZ L A S O K Á Y K Z S TOPOLÁN ? E R Õ L E Z A N A V E R MER 8 rországnak van ya ag M de , ák dj tu en Keves re. Amihez azonban ju de – a áj gi té ra st i drogmegelőzés hatékony cselekvési se , és rt té ye eg i zó ho se döntés k. Így aztán di ló so pc ka m ne m ra prog lkül vagyunk. né a ik lit po og dr is ég m – de facto – t (NDI) igazgatóze té In i és õz el eg gm ro A Nemzeti D i szemléleten alapuló ég ss zö kö is ak cs t in helyettese szer változtatni. A helyzet en ez t he le l se és öd űk együttm zerű. persze nem ilyen egys program minek köszönheti politikai ciklusokon átívelő „sikerét”? TÁ: Részint annak, hogy – Európában szinte egyedülálló módon – a társadalmi együttmûködés szemléletére épül, mindenféle

szakmai és területi sovinizmustól mentesen. Nem egy felülrôl presszionált, kínálatcsökkentésre fókuszáló program, hanem a szakma, a tudomány véleményét és az érintettek, azaz a fogyasztók helyzetét is nagyon komolyan kívánja venni. Azt mondjuk, hogy nem létezik olyan konkrét CK: Ezek szerint ma kormányzati szinten nincs is drogpolitika? TÁ: A kérdés inkább az, hogy volt-e valaha is drogpolitika Magyarországon. CK: Fura, hogy ezt mondja. Akkor is így látta, amikor még a kábítószer-koordinációért helyettes államtitkárként felelt? TÁ: Hogy van-e drogpolitika egy országban, az nemcsak attól függ, hogy mi a legmagasabb állami szint, amelyen fog- obb ártalmakat gy na ga jo s nc ni k na m Az álla talmakkal élõk okozni, mint amit az ár maguknak okoznak. megoldása a kábítószer-problémának, ami megszüntetheti a jelenséget, ehelyett azt kell kitalálnunk, hogy miként élhetünk vele együtt, illetve hogyan kezelhetjük,

csökkenthetjük ártalmait. Az állam akarata itt másodlagos, a nemzeti stratégia minden tekintetben a közösség érdekeit tartja szem elôtt. Az már más kérdés, hogy 2000 óta fokozatosan háttérbe szorult a program, mivel megváltozott a társadalom, a politika pedig kiszeretett a témából, és ma már nem foglalkozik a kábítószerkérdéssel. lalkoznak vele. Tény, hogy ma már három szinttel lejjebb, fôosztályvezetô-helyettesi pozícióra redukálódott a dolog. De nézzük meg mondjuk Hollandiát, Svájcot, Svédországot vagy akár Oroszországot. Ezekben az országokban nagyon eltérôek a jogszabályok, mégis azt mondhatjuk, hogy van drogpolitikájuk, mert a problémakört a saját nemében konzisztens gondolkodás jellemzi. Hollandiában és Svájcban például az a drogpolitika, hogy nincs drogpolitika, mert olyan szintû Sportminisztérium megszûnt) rának (A poszt azóta lõs helyettes államtitká fele rt ióé nác rdi Koo yi Kábítószerüg sági

és g mûködõ Gyermek- Ifjú nevezték ki az akkor mé en 9-b 199 ost Ák ky Topolánsz Cannabis Kultusz: Ma jogilag egy alkalmi kannabiszfogyasztót sokan egyszerűen köztörvényes bűnözőnek tekintenek. Állami, egyben szakmai háttérintézményként az NDI mennyire képes ehhez alkalmazkodni? Topolánszky Ákos: Egyrészt a büntetôjogi szabályozás valóban nem tesz különbséget a fogyasztott szerek között. Szakmai értelemben azonban az összes pszichoaktív szer fogyasztására együttesen érdemes reagálni – az általános megelôzés szintjén a legális szereket, sôt a magatartási addikciókat is beleértve. Másrészt viszont az NDI egy tudományos eredményeken és szakmai tudáson alapuló módszertani, tanácsadó intézmény. Azért jött létre, hogy szakmai hátteret adjon a nemzeti drogstratégia megvalósításához, ezen belül a megelôzô, ártalomcsökkentô programok tervezéséhez, fejlesztéséhez is, amelyek már nyilvánvalóan az egyes

célcsoportokra fókuszálnak. Ezt az említett stratégia szemléletében tesszük, mely elutasítja például a drogháború típusú terminológiákat, viszont komolyan kívánja venni a tudományos felismeréseket, és a kliensek szükségleteit is. Véleményem szerint a drogfogyasztás a valós egyéni és közösségi problémák fedôtünete, s mint ilyen, egyáltalán nem szabad túldramatizálni, hisztériát kelteni körülötte, vagy elbagatellizálni. Néhány esettôl eltekintve soha nem a drog az egyetlen, vagy nem a legfôbb problémaforrás. CK: Ebben a kissé ambivalens helyzetben személy szerint hogyan vélekedik a kannabiszfogyasztásról? TÁ: Mindannyian tudjuk, hogy a kannabisz a legelterjedtebb, legszélesebb körben használt illegális szer – a budapesti 18 évesek fele találkozott már vele. Éppen ezért egyértelmû, hogy kialakult a korosztályos elfogadottsága, s ezzel együtt a belsô, normatív kultúrája is. Izgalmasabbá, alternatívabbá teszi

az ellenkultúrát, s valamelyest magában hordozza a felnövô generáció lázadásának szimbólumát is. Ellenkezô oldalról viszont homlokegyenest eltér egymástól a társadalmi, jogalkotói és a fogyasztói megítélés, így a kannabiszfogyasztás ma rendkívül sajátos helyzetben van. Annál is inkább, mivel mi magunk is a drogpolitikai irányelveket meghatározó nemzeti stratégiában foglaltakat követjük. CK: Ezt a dokumentumot idestova nyolc éve hagyta jóvá a parlament, idehaza pedig enyhén szólva is ritka az ilyesmi: a kormányzati programok általában ciklusonként cserélődnek, de legalább módosulnak. Ez a stratégiai közmegegyezés övezi, hogy a kérdés már egyszerûen nem témája a társadalmi vitáknak. Oroszországban és Svédországban pedig azért beszélhetünk drogpolitikáról, mert mindent átható és felügyelô módon mûködik egy rendszer, egy önmagával kongruens gondolkodás, ami meghatározza a beavatkozásokat.

Magyarországon ilyen nincs. CK: Mi szükséges ahhoz, hogy legyen? TÁ: Elôször is parlamenti, politikai döntéshozói szinten kell valamilyen konszenzuskészség, egyetértés abban, hogy merre van az elôre. Másodsorban kell egy stratégiai program, egy vezérfonal, amit komolyan is veszünk, harmadrészt szükség van egy cselekvési programra, mely a gyakorlatba ülteti az elôzôeket, és kiegészül költségvetési forrásokkal, illetve célorientált elôirányzatokkal. Magyarországon ugyan van nemzeti stratégia, de nem társul hozzá egy erôs cselekvési program – ami van, az is folyton redukálódik: csak az marad bent, aminek nincs költségvetési vonatkozása, aztán végül egyik sem valósul meg. A politikai konszenzusról már ne is beszéljünk Így valóban nehéz egyetértésen alapuló drogpolitikát folytatni. Ezzel együtt is jelentôsen átalakult a drogokkal kapcsolatos politikai gondolkodásmód: szerencsére már nem azok a viták zajlanak, mint 8-9

évvel ezelôtt, amikor megírtuk a stratégiát. A ko- társadalmi problémák s ló va a ás zt as gy fo A drog nem szabad án al lt yá eg , en ily t in m fedőtünete, s kelteni körülötte. át ri té sz hi , ni ál iz at m túldra rábban problémás szolgáltatások, mint például a tûcsereprogram, már alig akadnak fenn a politikai érzékenység szûrôjén. CK: Mindez mennyire terjed át a végrehajtó szervekre? Érzékelhető valamiféle változás abban, hogy például a rendőrség miként lép fel az alkalmi fogyasztókkal szemben? TÁ: 2006-ról 2007-re 30%-kal csökkent a kábítószerrel való visszaéléssel meggyanúsítottak száma. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy a rendôrségen belül is kialakulóban van egy belsô kritikai érzék a jog- 10 ítséget nem kap d, szinte semmilyen seg nvedélybetegséggel küz – aki viszont komoly sze mmal kal, annak lesz az álla s problémája a drogok , de valójában nic Aki alkalmi fogyasztó szabállyal

szemben, melynek köszönhetôen egyre inkább hagyják futni a fogyasztókat. Persze a helyzet paradox mivoltáról sem szabad megfeledkeznünk, hiszen ezzel mulasztásos jogszabálysértést követnek el. De még így is, a hivatalos eljárás alá vont 4600 elkövetô 90%-a fogyasztó, és jelentôs többségük – majd 80%-uk – kannabisz miatt került a hatóság elé. CK: Összesen 4600 eset? Egy nagyobb, kannabiszkedvelő baráti társaság egyedül eléri ezt a számot, ha minden egyes rágyújtás bűncselekménynek számít. Mégis, mekkora lehet a terület látenciája? TÁ: Ha rendôri vezetôkkel beszélek, és szóba jön ez a kérdés, általában azt válaszolják, hogy 30-40%, ritkább esetben ennél magasabb, mondjuk tízszeres arányt mondanak. Ezzel szemben, amikor jelzem, hogy számításaink szerint legalább nyolcezerszeres, azaz 800 ezer százalékos a látencia, egész egyszerûen rávágják, hogy hazudok. Pedig ez az igazság – a számok pontosan jelzik

a rendszer ellentmondásait. A nemzeti drogstratégiával is az a legfôbb gond, hogy nem foglalkozik az alapvetô konfliktusforrással: a Btk.-val A Kábítószer Koordinációs Bizottság legutóbbi ülésén maga a minisztérium is egyértelmûvé tette, hogy egyelôre szó sem lehet a törvénykönyv módosításáról. CK: Mirôl szólna amúgy a módosító javaslat? TÁ: Minimális változásokat alkalmazott volna, melyek áttételesen ugyan, de nagyban segítenék az elôrelépést. A legnagyobb számban elôforduló, csekély mennyiségû kábítószerrel való fogyasztói elkövetéseket a bûncselekmény kategóriából áthelyezné a szabálysértések közé. Ily módon csak pénzbüntetést lehetne kiszabni, a rendszerbôl kiesne az elterelés intézménye, és a mostaninál sokkal gyorsabban, néhány nap alatt lezárulhatna egy-egy ügy. Egy ilyen módosítás elfogadásával rengeteg erôforrás szabadulna fel, amiket adott esetben át lehetne csoportosítani a

hatékonyabb ártalomcsökkentésre, és talán nagyobb hangsúlyt kaphatnának a stratégia együttmûködésre, kisebb közösségekre fókuszáló elemei is. 11 A helyes szemlélet szerintem az, hogy a beavatkozást csakis a térben és idôben a probléma kialakulásához legközelebb esô szinten szabad kezdeni. Elsôsorban a keresletcsökkentésre kell összpontosítani. Ha az állam engedi fejlôdni ezeket az eszközöket, akkor az mindenki javára szolgál. Nem véletlen, hogy a drogmegelôzés – az objektív helyzetelemzésen és az ebbôl származtatott célokon kívül – csakis az együttmûködésre épülhet. Ha például azt mondja magáról a rendôrség, hogy ô egy önmagában lévô entitás, és a cselekvése független a történet minden további szereplôjétôl, akkor az egy rossz szemléleti keretet ad, különösen egy helyi kisközösségben. Ezért mondjuk azt, hogy a Kábítószerügyi Egyeztetô Fórumokon, konszenzusok kialakításával

dôljön el minden, az érintettek – a rendôrség, a szakértôk és a fogyasztók – bevonásával, hogy mit szeretne a közösség. Ha ezután viszont bárki ettôl eltérôen cselekszik, szinte semmi értelme az egésznek. CK: Ehelyett még mindig az elterelés dívik, ami – megkockáztatom – csak a pénzeszközök elvonásában tud hatékony lenni. Ön hogyan látja ezt? TÁ: Az elterelés hatékonyságát illetôen a statisztikai adatok csak korlátozott módon adnak tájékoztatást. Ettôl függetlenül nem nagy merészség azt állítani róla, hogy ártalomcsökkentési szempontból egy ineffektív eszköz. Eleve azért jött létre, mert az állam – látva saját szigorát – így kívánta megvédeni saját magától a fogyasztókat. A törekvés ebben az értelemben csak ez. Ahelyett, hogy megszervezné a természetes védelmet, azaz terápiákat, támogató, közösségi szolgáltatásokat hozna létre, visszafejleszti a kezelés eszközeit, és létrehozza az

elterelés intézményét, mert érzi, hogy túl szigorúan szabályoz. Ô maga sem szereti azt a frusztrációt, hogy a fogyasztói cselekményekért – ad absurdum – börtönbüntetést kelljen kiszabni. Ezért aztán megteremti a menekülô-útvonalakat, megalkotja a filozófiát, ami részint rendben is van, hiszen az elterelés egy valóban súlyosabb következmény ártalomcsökkentése. Az már persze más kérdés, hogy milyen áron teszi mindezt, az államnak ugyanis nincs joga nagyobb ártalmakat okozni, mint amit az ártal- zerfüggõket segítõ sze rvezetét, a Magyar Református ország elsõ, kábítós Tizenkét évig vezette az Egyház Kallódó Ifjúság ányt ot Mentõ Misszió Alapítv 12 makkal élôk maguknak okoznak. Az alkalmi kannabiszfogyasztók esetében pedig szinte egészen biztosak lehetünk abban, hogy az elterelés egész folyamata az eljárás idejét és eseményeit is beleszámítva nagyobb ártalmat jelent, mint amit ôk maguk okoznak.

CK: Mindezzel együtt az állam menynyit költ drogmegelőzésre? TÁ: Ilyen típusú közköltségszámítást 2006-ban végeztek elôször, amelybôl az derült ki, hogy évente – akkori árszínvonalon – tízmilliárd forint megy el az összes állami drogmegelôzési eszközre. Ebben a büntetô-igazságszolgáltatástól kezdve a terápiákig minden benne van, de valójában nem ez az érdekes. Az összeg 80%át kínálatcsökkentésre költik, és csupán a maradék 20%-ot fordítják a szociális és egészségügyi beavatkozásokra. Mindeközben – mint azt már említettem – 30%kal csökkent az eljárás alá vontak száma, így elvileg a nyolcmilliárdból felszabadul majd két és fél. Milyen jó lenne, ha az állam ezt átcsoportosítaná a kezelésekre és a szociális támogatási programokra! CK: Mindent egybevetve, a kannabisszal kapcsolatban milyen politikát, szabályozást tartana elfogadhatónak? TÁ: Akármennyire is a drogmegelôzés a szakterületem –

állami és szakértôi szinten is ezzel foglalkozom –, alapvetôen lelkész vagyok. Lelkészként pedig Márk Evangéliumának 15. fejezetében olvasható útmutatást követném, miszerint az embereknek bódulat – szakkifejezéssel: pszichoaktív szerhasználat – nélkül kell élniük. Ezt magam viszonylag kötelezôen tudom képviselni – már amennyire egy bûn alá rekesztett ember ezt megteheti –, és úgy gondolom, hogy alapvetôen az embernek nincs szüksége kábulatra. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy sokan vannak, akik másképp gondolják. Véleményem szerint bármilyen pszichoaktív szer valóban problémás használata csak fedôtünete az alapvetô kríziseknek, közösségi gondoknak, melyek megoldása soha nem kapott semmiféle támogatást. Amellett, hogy személy szerint semmiféle kábítószer használatát nem támogatom, úgy gondolom, hogy a politikának az üldözés helyett a segítségnyújtásra kellene fektetnie a hangsúlyt. Egy nemrégiben

olvasott mottóval foglalnám ezt össze: akikkel nagy baj van, azoknak nem segít az állam, akiknek viszont semmi bajuk, azoknak okoz. Ezen mihamarabb változtatni kellene Benke Hunor 13 Ó T Í S O D Ó M T A D U T A I G Ó L O T N E I C SZ ARCOSAITÓL LH É Ú R O B Á H G O R D IMPORTPREVENCIÓ A elyhez itációs követelmény, m ed kr ak n ya ol k zi te lé gy gon nem ne. Ezért lehetséges, ho lle Jelenleg Magyarorszá ke uk ni od az ig ek kn vezete r hajmeresztô állítások a drogprevenciós szer zo ks so n ba ok ny vá ad kon és ki droggal kapcsolatos n de drogmegelôzô elôadáso in m te in sz át ag m ezúttal a áz (?) prevenciós yh Eg hangzanak el. Szerzônk a gi ló to en ci Sz gi alá. n elrejtô Magyarorszá ó füzeteit vette górcsô kiadványában ügyese céllal készült tájékoztat Az utóbbi években az iskolán kívüli prevenciós események jellemzôen valamilyen sport- vagy zenei rendezvény köré épülnek. A leggyakoribb forgatókönyv

szerint egy rendôr vagy celeb (és a legritkább esetben kompetens szakember) felsorolja a drogok lehetséges negatív hatásait, felelôssé teszi azokat a félresiklott életekért és szétszakadt családokért, majd jöhet a sportolás vagy a tánc. Az események többnyire jóindulatú, ám a témában meglehetôsen dilettáns emberek igyekezetébôl születnek, és a vonatkozó kimutatások szerint nem érnek célt, hiszen a fiatalokat a puszta elrettentés hidegen hagyja. Takáts Tamás Jaj, de jó, hogy nem vagyok kábszeres címû szívbe markoló slágere valószínûleg még kevesebb tinédzser drogok iránti kíváncsiságát képes lelohasztani. Ha egyáltalán A szcientológusok módszere kissé eltér a fenti forgatókönyvtôl. Kiadványaikban – melyeket fôként fesztiválokon, iskolai drogprevenciókon és az évente megrendezett Drogmentes Maratonon osztogatnak – elvileg tudományos igénnyel mutatják be a különbözô addiktív szerek káros hatásait.

Elvileg Azonban a Szcientológia Egyház Narconon nevû közhasznú drogmegelôzô alapítványának tanai L. Ron Hubbard sci-fi-író és vallásalapító módszerein nyugszanak, amely minden tudományos ismeretet nélkülöz. A „mester” szilárd meggyôzôdése volt, hogy mindennemû kémiai tudatmódosítás – így a pszichiátriai gyógyszeres kezelés is – rombolja az elmét és a tudatot, továbbá úgy vél14 te, hogy a test zsírszöveteiben a drogfogyasztás után lerakódott alkotóelemek, például a THC folyamatosan hatnak az elmére (értsd: egy betépés hatása kb. egy hónapig tart), ezért leszoktató terápiáját szaunázásra és fokozott vitaminbevitelre építette. Bár a méregtelenítôkúra hatékonyságát – a szcientológusok által hangoztatott kecsegtetô eredményekkel ellentétben – semmilyen legalább tudományos igényû hatásvizsgálat nem igazolja, ellenben évtizedek óta ismert tény, hogy a zsírszövetbôl felszabaduló THC nem

fejt ki pszichoaktív hatást, ôk rendületlenül ezzel a módszerrel „gyógyítják” a drogfüggôket. Az amerikai székhelyû szervezet kiadványait némi késéssel lefordították magyarra is, és az utóbbi években – a média féligazságai mellett – sajnos ezek az áltudományos nézetek gyakorolják a legkomolyabb tudatmódosító hatást a témában kevéssé járatos honfitársaink elméjére. Ki ne sorakozna fel önként a jól csengô „drogmentes világ”, „gyermekeink jövôje” és egyéb hangzatos pozitív célok mögé? A szcientológusok remekül felismerték a nemes ügyben rejlô lehetôségeket, és áltudományos maszlagjukkal jóhiszemû tudatlanok ezreit sikerült felsorakoztatniuk maguk és eszméik mögött. Nézzünk néhány példát a szcientológusok hazugságaira a marihuánáról szóló füzetecskébôl (http://www.drogmentes hu/pdf/HUN-Joints.pdf), amely „Az igazság a jointról” címet viseli A kiadvány például lépten-nyomon

bagatellizálja az alkohol hatásait a marihuánához képest azzal, hogy az utóbbi kockázatait túlhangsúlyozza: „A THC tönkreteszi az immunrendszert. Az alkohol nem” Továbbá: „Az alkoholt lehet mértékkel fogyasztani anélkül, hogy súlyos károsodást okozna a cannabis sokkal veszélyesebb, mivel a hatóanyaga felhalmozódik a test zsírszöveteiben.” Ezek az állítások egyszerûen nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a fû esetében sokkal jellemzôbb a mérsékelt fogyasztás, mint az alkoholnál, illetve hogy a problémás alkoholfogyasztás sokkalta súlyosabb testi, szellemi és nem utolsósorban társadalmi problémákat okoz, mint a hosszú távú, rendszeres füvezés. Egy olyan országban, ahol az alkoholfogyasztásra viszszavezethetô halálokok dobogós helyen állnak, egy alapvetôen gyerekneveléshez szánt kiadványban az alkohol lehetséges szövôdményeit letagadni a gyakorlatilag túladagolhatatlan marihuána hatásainak rémisztôbbé

tétele érdekében fatális és vállalhatatlan „prevenciós stratégia”. Újabb gyöngyszem: „A hozzászokás miatt a marihuána arra késztetheti a használóját, hogy erôsebb drogokat fogyaszszon azért, hogy ugyanolyan mértékû kábulatot érjen el. Amikor a hatás kezd elmúlni, a személy hajlamos még erôsebb drogokhoz nyúlni, hogy megszabaduljon a nemkívánatos állapotoktól, amelyek eleve arra késztették, hogy marihuánát kezdjen használni.” A drogok „kábulatot okozó mérték” szerinti osztályozása a legnagyobb hazugság, amit valaha terjesztettek drogtémában! A különbözô szereket nem azért sorolják a drogok halmazába, mert kisebb vagy nagyobb kábulatot okoznak, hanem azért, mert valamilyen pszichoaktív tulajdonsággal rendelkeznek. A kávé, az alkohol, az LSD és a heroin egyaránt drogok, de az agy különbözô területeire, különbözô módokon fejtik ki hatásukat, így egészen eltérô élményeket nyújtanak a használónak.

A fû farmakológiai hatásai között nem szerepel az „erôsebb drog használatára késztetés”, sem a növekvô kábulatigény kialakítása. Az amfetamin és a kokain nagyobb függôségi potenciállal bír, mint a kannabisz, úgymond „erôsebb drog”, mégis, ha valaki relaxálni – ad abszurdum „kábulni” – szeretne, nem serkentôszert vesz magához. Ez tudományos felkészültség nélkül, egyszerûen logikai alapon is belátható. Egy másik kiadványban – bárminemû szakirodalmi hivatkozás nélkül – azt olvashatjuk, hogy a fiatalkorú fûfogyasztók ötször hajlamosabbak lopásra vagy egyéb vagyon elleni bûncselekmény elkövetésére. Ez vajon a kannabisz farmakológiai hatásából fakadna, vagy szociális szükségszerûség lenne? Mindenesetre Gordon E. Kenney a serdülôkorú drogfogyasztókat vizsgáló amerikai kutatások összegzése után arra a következtetésre jutott, hogy a kamaszok drogfogyasztása és a bûnözés közötti ok-okozati

kapcsolat „anekdotikus bizonyítékokon alapszik”. Egy –1/+1 skálán (ahol –1 = negatív kapcsolat; 0 = nincs kapcsolat; +1 = pozitív kapcsolat) a drogfogyasztás és bûnözés kapcsolatát 0,07–0,15 közötti értékre becsülte. Lássuk be, ez elég csekély érték Ha valahol fel lehet mutatni kauzalitást, akkor az nem a drogfogyasztás és a bûnözés, hanem a drogtilalom és a bûnözés közötti relációban áll fenn sokkal inkább. Az Egyesült Államoknak azonban indokolnia kell valamivel, hogy a 40 másodpercenként történô, fûbirtoklás miatti letartóztatások következtében a világ legnépesebb börtönpopulációjával rendelkezik, akiket nem mellesleg ott is az aktív amerikai lakosság etet. Mi pedig a szcientológus kiadványokon keresztül ennek a végletes, tiltó drogpolitikának az alapjait biztosító hamis érvrendszer legtudománytalanabb elemeit vesszük át. Talán okosabb lenne a drogprevenciót szakemberekre bízni Kardos Tamás „Az

igazság a jointról” címû kiadvány részletesebb szakmai kritikája a drogriporter.hu oldalon a „Szcientológia vs Tudomány I. A fû” címû tanulmányban olvasható. 15 K E Y N É V Ö N Ő T TESTÉPÍ EGÍTŐI AMINOSAVAK: A VITAMINOK S sőt még is léteztek földünkön, t őt el ez l ve év rd iá ill m m epet Aminosavak már háro t. De vajon milyen szer ka go ya an i ia m ké s ve lt: k ilyen szer bbi számunkból kiderü tó gu meteoritokon is találta Le ? en éb et él ek és a növény meg közelebbről, hogy ük játszhatnak az állatok zz né t az t os M i. ja pcsolódási pont ek támogatják őket. em el en a vitaminok az élet ka ily m , at ik ta da atják el sikerrel fela milyen segítőkkel láth „Vita-Amine” címû cikkünkben (CK 2008/1) a vitaminok és az ásványi anyagok funkcióit a falazó kômûves munkájához hasonlítottuk. Példánkban a kômûvesek voltak az enzimek, a téglák az aminosavak, a vitaminok pedig a vakolókanál

szerepét töltötték be. A vitaminokat megismertük, de mi a helyzet az aminosavakkal és az enzimekkel? Az aminosavak a fehérjék – más néven proteinek – építôkövei, mondhatni a legkisebb komplex összetevôi. Mindannyian tudjuk, hogy a proteinek egészségünk és jólétünk szempontjából rendkívül fontosak: ha nem gondoskodunk szervezetünk fehérjeellátásáról – függetlenül attól, hogy az állati vagy növényi eredetû –, megbetegszünk. Az sem titok, hogy a testépítôk által fogyasztott, extra fehérjekoncentrátumú energiaitalok még több izom kidolgozását teszik lehetôvé. A fehérjék mindenütt jelen vannak, a sejtek életfunkcióit látják el – legyen szó akár állati, akár növényi vagy mikroorganizmusokról. Az állatok – akárcsak az emberek – külsô felépítésükben szerkezeti proteinekbôl állnak, ilyen például a bôr, a köröm, a haj, de az izom és az ínszalag is. Ezzel szemben a növények cukor

építôelemekbôl álló cellulózburkolattal rendelkeznek, amely ugyan törékenyebb bôrünknél, de végsô soron csak a szél erejének kell ellenállnia. Ám a proteinek a növények felépítésében is szerepet játszanak, mivel a növényi sejt – eltekintve a fotoszintetizáló testektôl – nem különbözik oly nagy mértékben az állati sejttôl. Hogyan képzôdnek proteinek aminosavakból? Maga az aminosav elnevezés a szerves molekula összetevôire utal: egy sav-, és egy aminocsoportot (nitrogénvegyületet) tartalmaz. Elméletileg számtalan aminosav-variáció létezik, de csupán húszra tehetô azok száma, amelyek az élet alapját képezik. Ezt a húsz aminosavat találjuk az összes emberi, állati, növényi és bakteriális fehérjében. Az aminosavak két vége ellentétes pólusú (az aminocsoport a pozitív, míg a savcsoport a negatív pólus), ezek határozzák meg speciális tulajdonságaikat. Egy savcsoport csakis egy aminocsoporthoz kapcsolódhat.

Mint az egymáshoz kötött vasúti kocsik, melyek mindkét végüknél egyegy szabad kapcsolódási ponttal rendelkeznek. Ha két aminosav összekapcsolódik, a kombináció kívülrôl két szabad kapcsolódási pontot eredményez, akárcsak a vonat esetében. Több száz építôelembôl kiindulva a meglehetôsen hosszú „aminosavvonatot” proteinnek nevezzük 16 A kapcsolat annyira stabil, hogy széttöréséhez még laboratóriumi körülmények között is jelentôs erôre van szükség. Elég stabil ahhoz is, hogy lehetôvé tegye az életet – gondoljunk csak az izmainkra és a bôrünkre: ezek sem hullnak egyszerûen szét. A sejtek metabolizmusa során a proteinek folyamatosan szétszerelésen és összeszerelésen esnek át. A proteinek állandó épülése és lerombolása része az anyagcserének. Ebbôl a folyamatból építôelemek szabadulnak fel, melyeket a szervezet vagy újrahasznosít, vagy kiürít magából – az emberi szervezetbôl a vizelettel távozik.

Az állati és növényi sejtek megfelelô kulcsokkal rendelkeznek a kapcsolatok bontásához, így óvatosan oldhatják és zárhatják ôket. Ezeket a kulcsokat nevezzük enzimeknek. A nagy fehérjék sajátos formával rendelkeznek. Azok, amelyek biológiailag aktívak, általában több ezer aminosavat tartalmaznak, ami persze – elôzô példánknál maradva – egy roppant hosszú és esetlen „vonatszerelvényt” eredményezne, ha csak egyetlen láncból állna. Éppen ezért a fehérjelánc nem egy hoszszú kötéllé alakul, hanem labdává formálódik, kis spirálokat és síklapokat hozva létre. Ily módon máris háromdimenziós struktúráról beszélhetünk, ami a metabolizmus során az enzimekre háruló feladatokban szintén szerepet játszik. Az enzimeknek kellôen rugalmasaknak és gömbölyûeknek kell lenniük ahhoz, hogy gyors helyváltoztatásra legyenek képesek. A szerkezeti proteinek – mint amilyenek például a bôrben és a sejtfalakban

találhatók – emiatt sokkal nyúlékonyabbak és stabilabbak. Minden állat- és növényfaj egy sajátos proteinszámmal rendelkezik, tulajdonképpen ez határozza meg, hogy paradicsom lesz-e belôle, vagy tölgyfa. A SuperVit-termékcsalád a növények vitamin- és aminosavellátását szolgálja Honnan tudja a sejt, hogy milyen fehérjét állítson elő? Bármilyen fajról is beszélünk, a proteinek aminosavsorrendjének információja, illetve építôelemszáma a genetikus kódban, azaz a DNS-ben található. Ugyancsak a DNS-be programozódik be az enzimek, azaz a bioaktív proteinek feladata – innen tudják, hogy mi a dolguk, mivel és hogyan „szolgálják” tulajdonosuk fejlôdését. Az enzimek ellenôrzik a teljes anyagcserét, igyekeznek oda, ahol munkájukra szükség van, és elvégzik a rájuk bízott feladatokat. Egy enzim nem más, mint egy mozgó termelési egység, amely mindig csak egyetlen feladatot lát el. Ezt folyamatosan, újra és újra, szünet

nélkül teszi. A folyamat eredménye rendszerint két rész összekapcsolása vagy szétválasztása Minden funkció számára más és más enzim áll rendelkezésre. Az enzim szó a görög „en zyme”-bôl keletkezett. Jelentése: „élesztôbôl származó”. Élesztôhatása egyébként már régóta ismert, legelôször sör és bor erjedésénél vették észre jelenlétét A növényeknek is kell proteineket fogyasztaniuk? Ahhoz, hogy növekedhessünk, hogy jó formában legyünk, szükségünk van proteinekre. A növényeknek ezzel szemben egyáltalán nem kell proteineket beépíteniük, hiszen képesek a saját építôelemeik, aminosavaik elôállítására. A folyamathoz azonban nitrogénre és más összetevôkre is szükségük van, amelyeket mi növényi tápszer formájában bocsáthatunk rendelkezésükre. Az ásványi anyagokból nyert aminosavak elôállításához szükséges energia a fotoszintézis során szabadul fel. Minél nagyobbra nô a növény, annál

több nitrogént igényel. Emiatt különösen fontos, hogy a növekedési fázisban nagy mennyiségû nitrogénnel lássuk el növényünket, hiszen ekkor több növényi rész képzôdik, amelyeknek szintén szükségük van aminosavakra. Növényi aminosavak: sajátos funkciók Amellett, hogy a proteinek építôelemei, az aminosavak a DNS és a növényi hormonok – mint a heteroauxionok és a citokinin – nyersanyagai is. Mi több, a klorofillt, azaz a növény zöld színét adó komplex molekulákat is aminosavak alkotják. A kisebb összetevôkbôl álló klorofill közepén egy magnéziumatom helyezkedik el, ezért ha a növény nem jut elég magnéziumhoz, levelei megsárgulnak. A magnéziumhiány jellemzôje, hogy elôször az idôs leveleket támadja meg, mivel a még aktív enzimek a klorofillt az új hajtásokba szállítják. A nitrogénhiány ezzel szemben kevesebb elôállított enzimet eredményez, így – szállítók híján – az egész növény elsárgul,

beleértve a fiatal részeket is. Mit tehetünk növényeinkért? Az enzimeket termelô aminosavak és vitaminok hozzáadásával az anyagcsere legfelsô szintjén nyújthatunk extraenergiát a növény számára. Lássuk be: végsô soron olyan minôségi elvárásokat támasztunk növényeinkkel szemben, amelyekre – természetes körülmények között – sokkal több idô áll rendelkezésükre Mi viszont a lehetô legrövidebb idô alatt a lehetô legjobb eredményeket akarjuk elérni, ezért növényeink számára mindent meg kell adnunk. Legfontosabb feladatukat, a virághajtást úgy segíthetjük a legjobban, ha kényeztetjük és tiszta vitaminokkal, ásványi anyagokkal látjuk el ôket. Megfelelô vitamin- és aminosav-kiegészítéssel igazi „testépítôket” faraghatunk belôlük, s ehhez ma már szerencsére elérhetôk olyan termékek, amelyek minden szükséges építôelemet tartalmaznak. Ha növényeinket az aminosavak és vitaminok specifikus

kombinációjával látjuk el, képesek eredményesen hasznosítani azokat. A fentebb sorolt módszerek energiát takarítanak meg a növény számára, hiszen ez esetben az alapanyagokat és az eszközöket használatra kész állapotban kapják. Mivel egész egyszerûen nem kell az elôállításukkal bíbelôdniük, képesek lehetnek „luxusmolekulák”, azaz olyan komplex összetevôk elôállítására is, amelyek a növények erôs illatáért, intenzív színezetéért, valamint a káros gombákat és rovarokat távol tartó antitestek épségéért felelôsek. Ily módon növényeink – legnagyobb örömünkre – az egészség megtestesítôivé válhatnak Siglinde Winkler okl. vegyészmérnök (Hesi Plantenvoeding) Készült a támogatásával 17 N E B ÍZ V A K E R GYÖKE TE S MŰVÉSZE É T Z S E M R E T I R É LT E HIDROPONIKA, AVAGY A B s, ami jezé g a „hidroponika” kife en cs en ős er m is a ár ik. Sokaknak bizony ka” szavakból származ un „m a

és ” íz „v a az az r onos”, ekben dr. Gericke a ko a görög „hydro” és „p év s -a 30 a t ye el m s, ési eljárá ika tehát a növények on Ez egy ősrégi termeszt op dr hi A . en m te ye liforniai Berkeley Eg velésének művészete. ne zi ví – ő ízléséhez alakított a ka én rt tö l kü özeggel vagy anél – minimális termesztők A növények a vízben is fejlôdhetnek, persze nem akármilyen körülmények között: a víznek ehhez elsôsorban úgymond „élônek” kell lennie. Növényeink ugyanis kellô oxigén mellett bármilyen közegben – földben, levegôben és vízben is – megnônek, ilyenkor oldott ionok formájában szívják magukba a tápanyagot. Természetesen a vízben lévô táplálék és oxigén fogy, ezért fokozatosan pótolni kell a létfontosságú összetevôket. Ez volna a föld nélküli termesztés, más néven a hidroponika funkciója: a vízmennyiség, az ásványok és fôként a tápoldatban feloldott oxigén

szabályozásával serkenteni a növény fejlôdését. Az alapelgondolás elég egyszerû: egy növény hullámzó vízben felfüggesztett gyökerei gyorsan felszívják az oxigént és a táplálékot. Ha az oxigéntartalom nem elegendô, a növény növekedése lelassul Ha pedig az oldat oxigénnel telített, a növény növekedése felgyorsul A termesztô feladata, hogy a kiváló terméshozam és a jobb minôségû termés érdekében optimálisan összehangolja a víz-, a trágya- és oxigénbevitelt a növény szükségleteivel. A beltéri termesztés területén jelentôs fejlôdés ment végbe az utóbbi években. Az Egyesült Államokban néhány gyártó igyekezett olyan kisméretû, föld nélküli kultúrákat a felhasználók rendelkezésére bocsátani, amelyek az üvegházi mezôgazdaságéval megegyezô technológiákat alkalmaznak. Ezek a rendszerek éppúgy elhelyezhetôk egy erkélyen, verandán, belsô udvaron, mint egy belsô térben, akár ablak elôtt, ahol sok

fény éri a növényeket, vagy egy zárt helyen, lámpa alatt. Méretük az egy négyzetméteres, egyetlen növényt tartalmazó rendszertôl a több száz négyzetméter alapterületû, igazán látványos veteményeskertekig terjedhet. Noha nem feltétlenül mindenki számára ez a megfelelô technológia, sok esetben elônyös a föld nélküli termesztési technikák otthoni alkalmazása, hiszen: – a terméshozam és a minôség határozottan javul; – a fajta genetikai potenciálja optimálisan kihasználható; – a vegetációs/termés ciklus jelentôs mértékben lerövidül; – a növény táplálása jobban befolyásolható. Gyakori tévhit, hogy mivel a növények rendelkeznek víztartalékkal, gondozás nélkül hagyhatók hosszú ideig. Valójában azonban felgyorsult anyagcseréjük miatt szükségük van gazdájuk állandó jelenlétére, akik még a hidroponikus módszerekkel sem spórolhatnak a gondozásra fordított idôn. 18 A hidroponika esetében a

táplálás a fent említett oldatban dinamikusan, az oxigénszint regenerálását segítô szivattyúval történik. A felhasznált technológia szerint nagyjából négy kategóriába lehet besorolni ôket Nutrient Film Technique (NFT) Az NFT tápfilmes technológiát jelent. Ez az elsô hidroponikus rendszer, amelyet a 60-as években, Angliában fejlesztett ki A. Cooper. Egyszerû, vaskereskedésben található alkatrészekbôl egyénileg is könnyen összeállítható. A tápoldat itt nagyon sekély, de folyamatosan áramló vízben kering. Egy tálcát enyhén lejtô fémvázra tesznek, majd mûanyag lapot helyeznek rá. A fiatal növényeket sorban erre az árok formájúra hajtogatott mûanyagra állítják, gyökereik kôzetgyapot kockában vagy ahhoz hasonló szubsztrátumban fejlôdnek ki. A keret szélén csatorna fogja fel és vezeti vissza a tartályba az oldatot. A rendszer egyik hátránya, hogy a növények nem élhetnek túl benne egy komolyabb áramszünetet. Az

elrendezés másik hátulütôje a felnôtt növényeket érinti: gyökérrendszerük néha nagyon kis helyre szorul össze, ami stressz, sôt betegség forrása lehet. Csöpögtetôrendszerek Ebben a szisztémában a növényeket egyéni, megszakításokkal mûködô porlasztók táplálják. Hagyományosan az ilyen rendszer téglalap alakú ládákból áll, amelyekbe kôzetgyapot lap vagy hasonló szubsztrátum (üveggyapot, kókuszrost stb.) kerül Negyedik rendszerként az aeroponikát szokás emlegetni, ám ez a viszonylag új keletû eljárás alaposabb leírást érdemel, ezért egy késôbbi lapszámunkban térünk vissza rá. Mit válasszunk? Erre a lapra egy ugyanilyen anyagú kockát helyeznek, amelyben a növény gyökeret ereszt. A kockára szórófejsort tesznek, egy alul lévô tartály pedig lehetôvé teszi a tápláló oldat újrahasznosítását. A csöpögtetôrendszerek rendkívül megbízhatók és egyszerûen mûködtethetôk – kezdôknek épp ideálisak.

A szubsztrátum szigetelôszerepet tölt be, és – bizonyos mértékig – védi a növényt a hirtelen változásoktól és gazdájuk hanyagságától. Az öntözési ciklus azonban létfontosságú: túl sok víz a gyökerek elrothadását okozhatja az oxigénhiány miatt, túl kevés víz esetén pedig az ásványi sók kikristályosodhatnak a kockában, és károsíthatják a gyökér felszívó képességét. (Nem mellesleg ökológiai probléma is felmerül, mivel minden termés után ki kell cserélni a szubsztrátumot, ily módon pedig alig vagy egyáltalán nem komposztálható hulladék keletkezik.) Árapály módszer Ebben az általában vázra szerelt, négyzet alakú ládákból álló rendszerben a tápoldat bevitele alulról történik, és nem a szubsztrátum felületén. Helytakarékossági szempontból azonban maga a tartály legtöbbször a kôzetgyapottal vagy agyaggolyókkal töltött láda alatt helyezkedik el. Rendszeres idôközönként a gyökérzónába

szivattyúzzák a tápoldatot, ami ezt követôen – a gravitációnak köszönhetôen – egy vagy több csövön keresztül lefolyik a tartályba. A víz mozgásával – amelynek szintje lassan emelkedik, majd csökken (innen ered az elnevezés) – az árapály módszer kiváló oxigénellátást biztosít a gyökérzónának, ez pedig a jó hidroponikus rendszer egyik legfontosabb feltétele. Az öntözés ritmusa itt is nagyon fontos. Ezek jó rendszerek, de megismerésükhöz idô kell, kezdô termesztôk csalódhatnak az elsô kísérletek után. Erre a kérdésre nem lehet egyszerû választ adni, mivel az a felhasználó személyiségétôl és céljaitól függ. Az egyik tényezô a rendelkezésre álló idô és eszközök. Általános szabályként elmondhatjuk, hogy minél hatékonyabb egy rendszer, annál gyorsabb a növekedés, de annál fontosabb pontosan tudni, mit és hogyan teszünk. Ezek a rendszerek általában elég drágák, ellenben bármelyik ügyes kezû

barkácsoló összerakhatja magának otthon – csak egy kis türelem, ötlet és néhány mûanyag alkatrész kell hozzájuk. Vannak azonban bizonyos általános érvényû elvek, amelyek minden rendszerre és termésre érvényesek. – A tápoldatnak, amennyire csak lehet, frissnek, ideális esetben 18 °C körülinek kell maradnia, hogy megôrizzük a gyökérzóna maximális oxigénellátását. – Nyáron, ha az ember zárt helyen használ lámpákat, tanácsosabb a ciklust fordítva elvégezni, és azokat éjszaka felgyújtani, hogy kihasználjuk a frissebb levegôt. – A termesztôhelyiségnek nagyon jól kell szellôznie. Ha a külsô klíma ezt megengedi, az állandó szellôzés lehetôvé teszi a túlzott páratartalom eltávolítását és a széngáz bevitelét, amelyekre a növényeknek szükségük van. – Zárt helyen ajánlott a ventilátorok használata, amelyek a helyiség belsejében nemcsak megmozgatják, hanem eltávolítják a felhalmozódott nedves, meleg

levegôt is. – A mesterséges fény nem olyan hatékony, mint a természetes fény. A fényforrást a lehetô legközelebb kell elhelyezni a növényekhez Ez a távolság a világítás típusától függôen változik Az alsó ágakat, amelyek a világítástól távol helyezkednek el, le lehet vágni. – A tápoldat pH-értékének enyhén savasnak (5,5 és 6,5 között) kell lennie. – Az ásványisó-tartalomnak 0,6 EC körül kell mozognia. A dugványok esetében 0,8 (a nagyon fiatal növényeknél), a felnôtt növényeknél 1,6 legyen. – A trágya megválasztása igen lényeges, mivel ez lesz a növény egyedüli táplálékforrása. A tápláléknak teljes értékûnek, a felhasznált ásványi sóknak igen tisztáknak kell lenniük, máskülönben – a gyökér nagy felszívó képessége miatt – a piszkok és a mérgek gyorsan felhalmozódnak. Több mint 20 éve termesztem a növényeimet ilyen típusú rendszerekben. Mindig elültetek néhány példányt a földbe

ellenôrzésképpen, és ennyi év után még mindig elcsodálkozom, mennyire különbözôen fejlôdnek. Egy kaliforniai kereskedelmi üvegházban nemrégiben színes paprikákat termesztettünk, amelyekben sosem látott mennyiségû vitamint és ásványi sót mutattak ki. Az elmúlt évek során mindig arra törekedtem, hogy egy „biológiai” hidroponikus termesztési típust hozzak létre. Jó dolog anynyira természetesnek lenni, amennyire csak lehet Itt nincs szükség se hormonra, se vitamin kiegészítôkre vagy más csodaporra Nem mellesleg izgalmas kihívást jelent teljesen mesterséges körülmények között egy biológiailag változatos és viszonylag stabil, természetes mikrokozmoszt létrehozni és életben tartani. William Texier (General Hydroponics) 19 N A B S O R Á V L E B ÉDEN A LLŐI ÚTON HEMPSHOP AZ S É W O R G Ő D R E LD ZÖ Ü , a Kálvin tértől kellemes re er ét m áz sz ny há né Az Üllői út elején, alig járókat. Meleg színek, ra ar

az lja tá vi in lt bo családias hangulatú szi körül a betérőt. ve dő er ai ns bo i az ig y keltik rengeteg növény és eg zichedelikus látomásai ps y on sz as án m sá y gból A falakon eg inden kender alapanya m te in sz en yb el am t, n, életre a tere és hempshop épp olya ow gr dő er ld Zö A t. készül észetközeli és békés. rm te ll: ke ie nn le k ne en amily A családi vállalkozásként mûködô üzlet 2005-ben nyílt, tulajdonosait alapvetôen a természet és a kertkultúra iránti vonzalmuk vezérelte. – Feleségemmel 2003-ban eljutottunk a svájci CannaTrade szakvásárra, akkor döntöttük el véglegesen, hogy nyitunk idehaza egy növénytermesztéssel és kenderkultúrával foglalkozó szaküzletet – meséli a bolt kertészmérnök végzettségû megálmodója és vezetôje, miközben távol-keleti teával kínál minket. – Sajnos még mindig rengetegen azonosítják a kendert a marihuánával, holott ez badarság. Részint azért is vágtunk

bele annak idején, hogy az emberek ismerjék meg a kenderbôl készült ruhákat, kozmetikumokat, élelmiszereket, egyszóval mindent, ami ugyan kender, de nem kábítószer – teszi hozzá. A küldetésnek három éve nem kis sikerrel tesznek eleget: nemrégiben nyílt partnerüzletük, a „Titkok Kertje” Debrecenben, emellett a termékpaletta is folyamatosan bôvül. A ruházati cikkek és táskák például hamarosan külön szintet kapnak, de egyre több és több az egzotikus növény, melyekhez a legújabb és legmodernebb termesztôrendszerek is megtalálhatók – a különféle füstölni való herbáliákról, az idehaza különlegességnek számító, selyembe 20 csomagolt indiai teafüvekrôl és bioélelmiszerekrôl nem is beszélve. Kérdés persze, hogy mennyire ismerik, kedvelik és keresik az efféle termékeket, hiszen – jellegükbôl adódóan – kissé drágák. – A ruhák esetében tapasztalatunk szerint egyáltalán nem elrettentô az ár. Ma még

ennyibe kerül, hogy ezek a termékek nem okoznak allergiát, idôtállóak és vegyszer nélkül tisztíthatók. Ez rendkívül lényeges szempont azoknak, akik környezettudatosan gondolkodnak. Az élelmiszerek – a kenderbôl készült lisztek, olajok és a különbözô pörkölt magok – esetében ugyanez a helyzet Aki egy kicsit is odafigyel az egészségére, biztosan nem találja drágának ezeket a termékeket – mondja a boltvezetô a halk vízcsobogás hangjával aláfestett környezetben. Itt ugyanis a legtöbb növény hidrokultúrás nevelést kap, ami nemcsak elôsegíti fejlôdésüket, hanem szebbé és erôsebbé is teszi ôket. Az egzotikus dísznövényekrôl például csakis ilyen rendszerekben érdemes gondolkodni, hiszen rendkívül kényesek, rengeteg odafigyelést és gondoskodást igényelnek Nem véletlen tehát, hogy a Zölderdôben minden kapható, ami a hidroponikus termesztéshez szükséges. – Kapcsolatban állunk a világ egyik legismertebb,

hidroponikus rendszereket forgalmazó cégével, a General Hidroponickal (GHE), de forgalmazzuk a legújabb, NASA-exkutatók által kifejlesztett aeroponikus rendszereket is – folytatja az üzletvezetô. Ezekkel a termesztési módszerekkel komplett látványkertészet is kialakítható: a Zölderdô például fûszernövényekbôl épített fel hasonlót egy étteremben, amely amellett, hogy a vendégeket gyönyörködteti, ízesítôkkel is ellátja a konyhát. Kissé beljebb, a bolt hátsó részén tárul elénk a herbáliák, valamint a headshopos kellékek birodalma. Az alaptartozéknak számító pipákon és bongokon kívül csupa olyan növénykeverék található itt, amelyek elfüstölve igen kellemes alaphangulatot biztosítanak akár zenés szórakozáshoz, akár csendes esti filmezéshez. A vitrinbôl még néhány – avatatlan szemeknek alig ismerôs – fiola és tégely néz farkasszemet a vásárlókkal: ezek különbözô – szintén természetes alapanyagú

– táplálékkiegészítôk, energiahordozók, amelyek például a koncentrációs készséget fejlesztik. A Zölderdô egyáltalán nem nevezhetô átlagos vagy megszokott üzletnek még a grow- és hempshopok között sem. Aki ide betér, sokkal többet kap néhány megvásárolt terméknél: ezek mellé ugyanis nyugalmat, békességet és környezettudatos szemléletet is csomagolnak. BH K A L B A I M A D R E T AMSZ LTÚRÁBAN SZABAD KU Y G E G Á S D A B A Z S KULTURÁLT erre a húsz méterrel ak gn lá vi a gy ho k, ni ónia: úgy tű den. Harmonikus diszharm összezsúfolódott min ra já s nt po ő kv fe t at al t trát ne várj, itt az úgyi ex de a tengerszin d, rá d va ol n há roskép, mégis pu álj óriási parkokban rk já , an rb Egységesen zilált a vá to ká si ú ag akár egy szűk, fűsz nincs érzékelhetetlen: sétálj r, mindegy. Nincs szó, té dt an br m Re c, ia gp kon, virá bringázz át a csatorná belehajszolod magad. is l nu la at ar ak e ib am

kifejezés a pörgésre, „És mégis, milyen segítségre számítasz most? – kérdezi egy statikus rémálom Amszterdam egyik puha templomában. – Nem tudhatod, hogy ki az idióta, még akkor sem, ha alapvetôen nagy gonddal visel az életed – szól vissza az öreg a sarokból” – hallok valami sustorgást a háttérbôl, de nem foglalkozom vele. Ilyen mélységben már nehéz találni egy sarkot, amelyikben végre kikapcsolhatok – most viszont megvan! Itt az ideje lenyugodni kicsit, besodorni valami jófajta indicát, kiülni a ki tudja, hányadik coffee shop emeleti ablakába, és elszállni a füsttel az utcák felett Mély slukk: hol is vagyok? Amszterdamban. Ahol nyugodtan, bárhol és bármikor sodorhatsz egy jointot, ahol coffee shopok százai (egyelôre százai) ontják magukból a füstöt. Mégis, mintha hiába lenne nevezetes arról a kultúráról, ami alapvetôen a relaxációra, a spiritualitásra épül. Sok olyan ember jön ide, aki valamilyen szinten

szeretné megérteni a világot, de még több az egyszerû turista. Ha megfelelô szemmel nézel körül, hamar rájössz, hogy itt mindhárom dimenzióból nyílik még legalább három: ülsz egy hangulatban, amit látsz, ami körülvesz, közben egy teljesen másik világot is hallasz, mialatt tudod, hogy egy tökéletesen eltérô, az elôzôekhez nem illô valóságban vagy. Eltelik egy kis idô, mire hozzászoksz. A Central Station: egybôl arcon vág a nyüzsgés, de nem is baj, az átmenettel csak veszítenél. Ide fut be minden jármû – hajó, busz, vonat, metró, villamos, bicikli, riksa –, innen indulsz, ide érkezel. Marihuánaillat mindenütt, zsúfolt ut22 cák, szûk sikátorok, rengeteg ember, jövés-menés, hangok, hangzavarok, bocs, zavarok? Máris jön a következô dimenzió, felette egy sokat sejtetô felirat: Soft Temple. Ideálisnak tûnô menedék az észvesztett rohanás, az okafogyott keresés elôl. Menü, White Widow, papír, csiga, sodrás, kicsi

asztal, kemény székek, tea, BANG! Még egy olyan hely is, amit puha templomnak neveznek, lehet rendkívül kemény. Akár egy jól menô pub a kiskörúton, épp csak a sörszag hiányzik A zene szintén szabdal valamennyit a városról és a coffee shopokról alkotott elképzeléseiden. Egy darabig elviseled a középkategóriás, kereskedelmi rádiós r’n’b-t, de kényelmetlenül fészkelôdsz közben, valahogy nem áll össze a betépett kép. Aztán amikor a membrán hirtelen puritán diszkóstílusban kezd lüktetni, menekülôre fogod: süppedôs, mély fotelekre, babzsákokra, mintákra, lágy zenére vágysz – mindhiába. Visszaállsz a keresôk sorába, közben benyitsz a véget nem érô körsétányra, de igazán puha templomot nem találsz sehol. Az rendben, hogy Hollandiában nem kavarnak feleslegesen olyasmi miatt, amit amúgy évezredek óta ismer és használ az emberiség, egyértelmû, hogy a kannabiszfogyasztás a legkevésbé sem csak az underground kultúra

sajátossága, de ettôl talán még lehetne kevésbé univerzális. Kisvártatva persze már nem törôdsz ezzel, tudod, hogy végsô soron jó helyen vagy: bárhová térsz – vagy tépsz – is be, szép lassan hagyod magad elveszni a sokaságban. Valószínûleg ezért mûködhet itt minden olyan jól, a zûrzavar másfél nap után csak látszat. Minden és mindenki a helyén, még a villamos is stressz nélkül fékez, ha lelépsz elé, indulva az út másik oldalára. Ám a holland hangulatot csak nappal kezded igazán megismerni: hé, itt mosolyognak az emberek, trükkösek a kandeláberek! A rengeteg bringás nem lep meg, azon viszont egy darabig csorgatod a kelet-európai nyálad, hogy nekik is van külön kanyarodósávjuk minden forgalmasabb úton. A külvárosi, mesébe illôen rendezett kertek – kis szélmalmok, a legváltozatosabb növények, bokrok és fák, ínyenceknek integetô kertitörpe – egyértelmûen és végérvényesen alátámasztják azt az amúgy

is érlelôdô megérzésed, hogy itt minden tekintetben kulturáltak és szabadok az emberek. A hétköznapokon egyértelmûen nyomot hagyott ez a fajta szellemiség. Menj be egy rikító narancssárga boltba, és vedd Félúton – se! Bár kifejezetten ellenkező szándékkal indultam, utolsó nap mégis úgy gondoltam: semmi baj nem lehet abból, ha hozok némi vásárfiát a „bűnös városból”. Ez a néhány nap olyannyira elég volt az átszellemüléshez, annyira természetessé vált a marihuánafogyasztó társadalom teljes szabadsága, hogy szinte eszembe sem jutott, hogy a százötvennel elsuhanó „Willkommen in Deutschland” felirat után köztörvényes bűnözőnek számítok. És onnantól – bár én úgy éreztem, ugyanaz maradok – nyilvánvalóan őrült veszélyt jelentek a környék törvénytisztelő polgárainak békés, nyugodt mindennapjaira! A kocka Bajorországban fordult: elém vágott a Cobra11, felkapcsolta a kéket, és intett, hogy kövessem.

Elkaptak! Adrenalinadag az első kijáratig, gútentág, drogenkontrolle Tudták, honnan jövök, bármiféle ferdítés, sumákolás csak rontott volna a helyzeten. Átadtam hát a negyed gramm White Widow-t és az egy-egy gramm Purple észre a plafonon legelô mûanyag teheneket. Szállj fel az éjszakai buszra, és tûnôdj azon, hogy vajon mennyivel kerül többe a jegy csak azért, mert a sofôrnek utasonként percekig tart kiadnia a különbözô kiegészítô jegyeket, és negyedóráig a megállóban dekkol, fogyasztva az üzemanyagot. Állj meg egy csendes csatorna (gracht) szélén éjfélkor, figyeld, ahogy a holdfény visszatükrözôdik a vízrôl a keskeny, magas, de meglehetôsen összeviszsza homlokzatokon – máris egy kedves rajzfilmben érzed magad. Aztán nyiss be a Dam térre. Véget nem érô, huszonnégy órás cirkusz, hirtelen egy porcelánló nyerít az arcodba, miközben hatvan méterrôl sikító emberek zuhannak feléd. Ôrület tombol minden

négyzetcentiméteren! Amszterdamban e furán összetett ziláltság ellenére is szokatlanul jó érzés sétálni, lenni, bármit is tenni, és ebben rendkívül fontos szerepet játszik az, hogy majd minden sarkon van, aki gond nélkül ad füstölnivalót mindehhez. Marc Emery azt mondta a CK-nak, hogy egy évvel a tiltás feloldása után nem értjük majd, miért volt eddig illegális a kannabisz. Hollandiában ehhez két nap is elég Raoul Duke Haze-t, valamint Sensimilliát. Korrekt voltam, ennek megfelelően az eljárás is az volt – ebben bízhattam, ismerve a német mentalitást. Közben megérkezett két kolléga, bevittek a pályarendőrségre, hogy jegyzőkönyvezzék „fûbenjáró” bűnömet. Végül a virágokon kívül tíz ujjlenyomatot, néhány fotót és száz euro „Bargeldet” hagytam ott két hivatalos papírért meg a hazáig nyomasztó érzésért cserébe. De végső soron jól jártam. Ha mindez idehaza történik, kis szerencsével még a

homlokomra is izzó vassal sütik rá, hogy drogos vagyok, vagy bűnöző, de legalábbis beteg, és ha kellő határozottsággal teszik, kisvártatva el is hiszem nekik. De nem így történt Odakint, egy kicsit másképp gondolkodnak. Még a legszigorúbb szabályok szerint eljáró bajorok sem hurcolnak meg feleslegesen olyasmi miatt, amivel nem ártasz senkinek – jóformán magadnak sem. Ők legalább már félúton vannak, lassan nekünk is el kéne indulnunk! 23 K N Ü R E D N E K I MINDENNAP kultúrnövény, amely y Eg a. tiv Sa is ab nn Ipari kender, azaz Ca got. Egy növény, lá vi n er od m a ja zt os e meg sbe, immáron bő hét évtized csaknem az örök feledé és a sb itá al eg ill ak tt íto g melyet méltatlanul tasz gnek kiáltottak ki. Pedi dö ör az ak án ag m or n amit olyk őnként nélkülözhetetle id s, no sz ha ég ris be ig az em élvezeti értéke miatt. múlt századi betiltásá is m ne an rb so sô el lt haszonnövénye vo Az ipari kender az

emberiség egyik legrégebben ismert és termesztett növénye. Írott történelmi források szerint eleink már hatezer évvel ezelôtt is ismerték és használták. Eredetét Közép-Ázsiára teszik, innen terjedt tovább Európába, Amerikába és Afrikába. A vadkender természetben elôforduló, ôsváltozatát i. e 6500-6000 körül, Kínában háziasították elôször. Az ekkor már kultúrnövényként tisztelt, idônként istenített Sativát több téren is alkalmazták: ismerték lazító, nyugtató hatását, ezért levelét és virágzatát gyógyszerként, valamint vallási szertartások ajzószereként alkalmazták, magjából olajat készítettek, s a késôbbiekben rostját a kötél- és textilgyártásban hasznosították. Európai fénykorát a XVI-XVII. században élte, amikor a hatalmas hajóflották felszerelésének elengedhetetlen alapanyaga volt: többek között kenderbôl készültek a kötelek, a vitorlák, a tengerészruhák és a szállítózsákok

is. Aranyat érô növénnyel van tehát dolgunk, amely a civilizált társadalomban széleskörûen hasznosítható. Sajnos az elmúlt évtizedek hisztériája mindezt lassan elfeledteti velünk, holott az ipari kender egyáltalán nem a kábítószerekre éhes emberiséget (volt) hivatott kiszolgálni. A lassan, de biztosan fogyóban lévô fosszilis üzemanyagok és az idônként fellángoló Esszenciális zsírsavak Ezek az úgynevezett „jó” zsírok, melyek alapvetô szerepet játszanak a szív- és ér-, valamint az immunrendszer mûködésében. Az esszenciális jelzôt azért kapták, mert szervezetünk képtelen elôállítani ôket. A napjainkban sûrûn emlegetett Omega 3 és Omega 6 telítetlen zsírsavakat leginkább a tengeri algákban és halakban találhatjuk meg, ám étkezési szokásaink és hazánk földrajzi fekvése miatt az elsôdleges beviteli forrást a növényi eredetû (napraforgó, kukorica, repce és ha van rá mód, kender) olajok jelentik. 24

élelmiszerválságoktól való félelem azonban arra sarkallja a felelôsen gondolkodó tudósokat és a föld energiakészletét megfelelôen használni kívánó aktivistákat, hogy a kendert mint iparnövényt ismét elfogadtassák a világgal. Küzdelmük – egyelôre – szélmalomharcnak tûnik, de szerencsére akadnak biztató jelek. A kender utat tör magának mindenekelôtt Kanadában, Angliában, Svájcban, Németországban, Csehországban, Franciaországban és Magyarországon is, ahol immár ismét termesztik, ipari célra. Igaz, csak szigorúan ellenôrzött állami keretek közt, melyek egyebek mellett elôírják, hogy a növény THC-tartalma nem lehet több 02,-0,3%-nál. Érdekes történelmi tény: az Egyesült Államok, határain belül és kívül is, tûzzel-vassal üldözi és irtja a kender bármely formáját, tekintet nélkül a növény THC-tartalmára – legyen szó akár az indiai kenderrôl, akár „vad” és ipari testvérérôl. Leginkább Közép-

és DélAmerikában lép fel élesen, ahol a kendert a XVI. század óta királyi rendeletre termesztették (néhány országban már jóval azt megelôzôen is). Ezzel szemben az USA északi szomszédja, Kanada „úttörô” szerepet vállal a Sativa újrafelfedezésében és hasznosításában: éghajlata miatt azt hihetnénk, az ország nem kedvez a kendertermesztésnek (A Sativa elsôsorban a meleg éghajlatot kedveli, de – alkalmazkodó növény lévén – a kontinentális éghajlaton belül akárhol jólérzi magát – A Szerk.), ám ennek ellenére a kender itt vígan megél Az országban engedélyezett a Sativa orvosi célú alkalmazása: a kannabiszt, illetve a belôle kinyerhetô alapanyagokat rend- Mi is az a Cannabis Sativa? A Cannabis Sativa biológiai besorolása szerint a zárvatermôk törzsébe, azon belül a kétszikûek osztályába tartozik. A rózsavirágúak rendjébe, a kenderfélék családjába, azon belül pedig a cannabis nemzetségbe sorolt. Lágy

szárú, évelô, kétlaki növény. Vadon magassága elérheti a 2-3 métert is, termesztve mintegy 120-180 cm-re nôhet meg. Rendkívül szívós, igénytelen és az idôjárás viszontagságainak jól ellenálló fajta Alkalmazkodóképessége figyelemre méltó: az ultraibolya sugárzás növekedésével megnöveli cannabionidszintjét, így védve magát a káros sugaraktól. Ózonrétegünk állapotát figyelembe véve e tulajdonsága az emberiség számára még igen hasznos lehet. szeresen – és ami talán még fontosabb: legálisan – használják fel az ipar különbözô (élelmiszer-, ruha- és gyógyszeripar) területein. Ehetô arany Élelmiszer-ipari felhasználásához nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt, elég fellapozni a XIX. század végén, XX század elején írt könyveket, esetleg felidézni dédnagyanyáink receptjeit. A kendermagból sajtolható olaj a legnagyobb ismert mennyiségben tartalmaz esszenciális zsírsavakat (linolén- és linolsav), így

igazi jó barát: az érrendszerünkben található koleszterint és egyéb lerakódásokat szinte maradéktalanul eltávolítja, erôsíti az immunrendszert, és karbantartja az ideg-, a szív- és az érrendszert. Ez a tény már önmagáért beszél, s még nem említettük az olaj, illetve kivonatainak gyógyszeripari elônyeit. De koncentráljunk most csak az élelmiszeriparra. A kendermagolajat önmagában is használhatjuk például saláták ízesítésére, ám egyéb élelmiszerekkel – gyümölcslevekkel, levesek25 kel, szirupokkal – vegyítve mennyiségtôl függôen különféle állagú táplálékkiegészítôkhöz juthatunk. Az olaj kisajtolása után visszamaradó, rendkívül magas fehérjetartalommal bíró magpogácsát szárítás után ôrölni, csíráztatni lehet. Megôrölve gyakorlatilag a liszttel azonos tulajdonságokkal ren- delkezô élelmiszer-alapanyagot kapunk, amely így tökéletesen alkalmas tésztafélék, például kenyér, pogácsa,

kuglóf sütésére. Ha inkább a csíráztatás mellett döntünk, helyettesíthetjük vagy kiegészíthetjük vele a búza- vagy szójacsírát. Emellett a kenderolaj és -mag, illetve ezek származékai számos egyéb élelmiszer-ipari termékben fellelhetôk akár önmagukban, akár ízesítôként vagy aromaként: sörökben, mártásokban, lisztben, teában, üdítôitalban, müzliben, tésztában vagy éppen – bármily meglepô – a csokoládéban. Az emberi táplálékkiegészítés mellett korábban a növény magja kedvelt állati takarmány is volt. A baromfi éppoly szívesen fogyasztotta, mint a vadon élô madarak. (lásd Petôfi: Anyám tyúkja – A Szerk.) A szarvasmarhák, lovak és sertések – a feljegyzések szerint – elôszeretettel válogatták ki maguknak a kevert, többféle magot tartalmazó takarmányból a kender ízletes magjait. Hazai kilátások A Sativa hazánkban a klasszikus keletközép-európai utat járta be, termesztése jellemezôen a

Nagy Testvér felvevôképességén alapult. Az Egyesült Államokban már 1937-ben meghirdetett zéró tolerancia földrajzi és politikai okok miatt Magyarországon nem volt érezhetô. Itthon elsôsorban zsákok, kötelek készítésére a textilipar használta a kendert. Az efféle termékek exportkeresletét a biztos- 26 A híres Kompolti kender A dr. Bócsa Iván professzor által vezetett kísérlet eredményét, az úgynevezett Kompolti kendert a szakemberek a világ egyik legjobb nemesített kenderfajtájának tartják. Az EU idevonatkozó listáján megtaláljuk a Kompolti kenderfajtát is, amely – a kutatásokra szánt pénz nagyságától és az állami hajlandóságtól függően – felveszi a versenyt a nemesített francia fajtákkal. (Decemberi számunk Industria rovatában bővebben foglalkozunk a hazai „kenderunikummal”). nak látszó szovjet piac jelentette. A peresztrojka térhódítása után azonban ez a piac gyakorlatilag megszûnt, így a 90-es évek

második felére a kendertermesztés visszaesett. Így ment ez egészen az ezredfordulóig, amikor a Széchenyi Nemzeti Kutatási Program keretében ismét felkarolták a Sativát: a cél azóta környezetbarát és exportképes termékek elôállítása. A jelenleg rendelkezésre álló alig ezer hektárt lépcsôzetesen ötezerre növelik, míg a szigorúan ellenôrzött program keretében a vetômagtermesztést és az exportot is kiemelt feladatként kezelik. Ráadásul az Európai Unió tagjaként akár termesztési támogatást is igényelhetünk bármilyen – nem élelmiszer-ipari – célú hasznosításra. Elképzelhetô, hogy a szélmalomharc elôbb-utóbb eléri célját? Petrikó A haze-rajongók kedvéért itt a Green House Seed Company egyik legerősebb Sativája, a méltán népszerű Arjan’s Haze#1, mely a G-13 és a Neville’s Haze keresztezéséből született. Közepes méretű szártagokkal (internódium) rendelkezik, s méltó haze-természetéhez: ágait

gyorsan növeszti, hosszú szárával pedig leginkább egy nyúlánk fenyőfára hasonlít. Az Arjan’s Haze #1 a haze-spektrum közepén helyezkedik el, ennek megfelelően, ha optimálisan metsszük, nem nő túl magasra. Vegetatív fejlődése során szárai rugalmassá válnak, így könnyen hajlíthatók és edzettek lesznek A legmagasabb hozamot hidroponikus termesztéssel (lásd „Gyökerek a vízben” c. cikkünket a 18 oldalon) érhetjük el nála, ezzel szemben, ha termőföldbe ültetjük, lágyabb ízre és természetesebb hatásra számíthatunk. Az Arjan’s Haze #1 szinte bárhol nevelhető: beltéren és kültéren is megél, kedveli a mediterrán, a mérsékelt égövi és a szubtrópusi tájakat is. Anyagcseréje gyors, ezért valamivel több táplálást igényel, mint a hagyományos Sativák. A Green House szerint eleinte célszerű alacsonyabb pH-értékű oldatokat használni, majd a lúgtartalmat fokozatosan növelni egészen a virágzás végéig Ne feledjük,

hogy a növényt le kell mosni a virágzás utolsó stádiumaiban! A különleges sativáknak hosszabb növekedési ciklusra van szükségük, ennek megfelelően az Arjan’s Haze #1 átlagosan tizenegy hét alatt érik be. Az északi területeken október végén, november elején arathatjuk Ha húszliteres tartályba ültetjük, betakarításkor a növény akár 250-270 centiméter magasra nőhet, de viszszametszés nélkül, ideális körülmények között a három métert is elérheti. Kisebb tartályokban magasságát 120-150 centiméter között szabályozhatjuk. Eme sötét, olajzöld növény hatalmas levelekkel és gubókkal rendelkezik. Ahhoz képest, hogy Sativa, gubói kellően tömörek és sűrűek, melyek – kelyhei fejlődése és dús szőrzete miatt – szabálytalan formát öltenek. Intenzív moha-, erdő- és pézsmaaromája természetes védelmet nyújt a kártevők ellen. Az Arjan’s Haze #1 füstje tömör fára és füstölgők keverékére emlékeztet,

mindemellett menta- és borsillatok is felfedezhetők benne. Erős hatása lassan, egyenletesen éri el az embert, majd a csúcsérzést hosszan megtartja A fajta ideális társas tevékenységekhez, mivel hatása inkább testileg felemelő, a szenzációt pedig tiszta elmével érzékeljük. Kellemes fogyasztást! 27 A J G A M R Í Ó I C Á Z I A LEGAL Y-FORMÁLÓK FORMABONTÓ KÖZVÉLEMÉN tét, ért küzdő civil szerveze ió ác iz al er lib og dr , ső agyarország el 2002-es megalakulás A . nk nu Feltételezzük, hogy M at ut m be ll ke tet nagyon nem akban: három nemzeti av sz m a Kendermag Egyesüle cí ge sé ny ke vé aktivista te Marchok (MMM), a an iju óta eltelt immár hat év ar M n io ill M , és et gatív i legalizációs béketünt nderbálok, pozitív és ne ke s, sodróverseny, meganny jté yű -g ta in tm le rült, almú vize ssé csendesebbre sike ki önfeljelentés, THC-tart n lá ta év t ké bi ób ut ege. Az nk kicsit a házuk táján.

sajtóvisszhangok töm zü né ét sz k, tu ol nd go ezért is „A drogtörvény megváltoztatását szeretnénk elérni, ami csak úgy lehetséges, ha a kérdés napirenden van, az emberek sokat hallanak róla. Ezért minden lehetôséget meg kell ragadni, hogy beszélhessünk róla. Érveket akarunk ütköztetni, nem csak mondani a magunkét. [] Nem a társadalom akarata ellenére szeretnénk legalizálni, hanem az a célunk, hogy a közvélemény elfogadja: a marihuána olyan szer, amelynek a használatáért senkit nem szabadna börtönbe zárni” – fogalmazta meg az újonnan alakult egyesület céljait Felsô László elnök 2002-ben a Magyar Narancsnak. Mint tudjuk, a drogtörvény azóta fikarcnyit sem változott, de legalább elindult egyfajta társadalmi párbeszéd az ügyben – ami néha artikulálatlanul magyaros –, de a legfontosabb: ma már a sajtó nem démonizálja az alkalmi fûfogyasztást, nem borzolja a békésen kötögetô nagymamák idegeit a

haszontalan, sötét sarokban gubbasztó, közveszélyes drogos képével, aki éppen az unokájuk is lehet. De vajon miként jutottunk el eddig? Magyarország és az MMM: a nagy találkozás 2003-at írtunk: javában zajlott az iraki háború, a fél világ a madárinfluenzától rettegett, idehaza pedig Medgyessy miniszterelnök a kormányátalakításról prédikált – ez persze valószínûleg senkit sem érdekelt, hiszen a végéhez közeledett a második ValóVilág. Aztán egy kellemes vasárnap délután – egészen pontosan május 4-én, a kender felszabadításának 28 A különösen veszélyes Juhász Péter az egyesület Elõítéltek c. rendezvényén (2006) világnapján – lelkes aktivisták és szimpatizánsok érkeztek a Vörösmarty térre, és azt mondták: a könnyûdrogok liberalizációja szerintük a szabadság része. Ahogy az ilyenkor jó (és igazi) magyar szokás szerint lenni szokott, elôkerültek az árpádsávos zászlók is, a tér másik

oldaláról hangos ellentüntetés, tojásdobálás kísérte a rendezvényt, amely végül totális káoszba fulladt, így a rendôrség 2-3 óra után feloszlatta. Pedig hol voltunk még akkor Ôszödtôl?! Az egyesület azonban elérte célját: innentôl kezdve folyamatos vita kerekedett a legalizáció körül, a sajtó pedig még napokig foglalkozott a verekedéstôl és erôszaktól sem mentes elsô magyarországi kendernappal, más néven a Million Marijuana Marchcsal. Áll a Kenderbál Alig néhány hónappal késôbb ismét kendermagos plakátokkal találkozhattunk városszerte, melyek a 2004. január 31-re tervezett Kenderbált hirdették. Az óbudai rendezvény jóval csendesebben telt, mint a májusi tüntetés: a program nyílt kerekasztal-beszélgetéssel indult, a résztvevôk bármilyen kérdést feltehettek a meghívottaknak, akik közt – a teljesség igénye nélkül – ott ült Gábor Edina, az akkori, kábítószerügyekért felelôs helyettes államtitkár,

Funk Sándor addiktológus, Oláh Miklós rendôr ezredes és még jó néhány pszichológus, illetve pszichiáter. Itt hallhattunk elôször, hiteles forrásból, például arról, hogy bizony még a Rendôrtiszti Fôiskolán is el-elpattan egy joint, és hogy a rendôröknek sem feltétlenül érdekük a fogyasztókat vegzálni. A társadalmi vita tehát folytatódott, mi több, egyre szélesebb körben terjedt. A politika persze még mindig nem akart tudomást venni errôl, így aztán hamarosan provokatívabb megmozdulásokra került sor A 2004-es, „háromemmes” tüntetés helyszínéül már a Kossuth teret választották a szervezôk. A demonstráció békésen zajlott – nem úgy, mint az ellendemonstráció: érdekes módon a rendôröknek csak velük gyûlt meg a bajuk, ôk verekedtek, míg a „szmókerszimpatizánsok” a kordon másik oldalán nyugodtan ácsoroghattak érdekeikért. A politika érdemben még mindig nem foglalkozott az üggyel, egyedül az MDF

emelte fel hangját az egyesület céljai ellen – sikerük persze egy bánatos békakirály hódítási kísérletével volt egyenértékû. Polgári Engedelmességi Mozgalom – a hegy elmegy Mohamedhez Egy évvel késôbb, 2005 tavaszán ismét a kendermagosokkal volt tele a hazai sajtó. Megelégelve a hat éve érvényben lévô, Európában is egyedülállóan szigorú szabályozást az egyesület tagjai sorra vizeletmintával járultak a Teve utcai rendôrpalotába, s hasonló cselekvésre buzdították híveiket. Azért döntöttek a nem mindennapi akció mellett, mert elegük lett az akkoriban megszaporodó rendôrségi razziákból, melyek egyértelmûen a fogyasztók ellen irányultak. Másfél hónap alatt hatvannál is többen jelentkeztek a rendôrségen, hogy töredelmesen bevallják: a jog szerint bûnözônek számítanak, hiszen fogyasztottak már illegális kábítószert, azaz marihuánát. Az ügyre jellemzô, hogy szép lassan – mint minden más – elsikkadt,

a jelenlegi büntetôjog életképtelenségét azonban határozottan megmutatta: az önfeljelentôk közül alig néhány ellen indult eljárás – miután a hetekig vizsgált vizeletmintából végre sikerült hivatalosan is megállapítani bûncselekményüket –, s általában pénzbírsággal, illetve az állami szigor menekülôintézményével, a hat hónapos eltereléssel büntették ôket. Idôközben viszont egyre több híresség vállalta nyíltan szolidaritását a kendermagosokkal: a mozgalom alatt Csiszár Jenô, Hajós András, Jancsó Miklós, Jutasi Tamás, Konrád György, Müller Péter Sziámi és Szôke András is csatlakozott az egyesülethez, noha közülük többen soha nem ringatták magukat zöld mámorba. Az akciót a májusi – immár hagyományosnak számító – kendernap, az MMM zárta. A helyszín ezúttal a Margitsziget, a tüntetésen – ami inkább egy jó kis fesztiválhoz kezdett hasonlítani – koncertek is szórakoztatták a közönséget.

Ellentüntetôk otthon. Különösen veszélyes Az egyesület alelnöke, Juhász Péter 2006 januárjában még az önfeljelentés után indított eljárás miatt járta a bíróságot. Az ítélethirdetésen cserépbe ültetett kendernövénnyel jelent meg, hogy ezzel is bizonyítsa: ô egyáltalán nem veszélyes a társadalomra, hiszen a marihuánát nem a feketepiacról szerzi be, hanem megtermeszti magának. Az ítélet végül – fellebbezés után másodfokon is – 70 000 forint pénzbírság lett, annak ellenére, hogy az alelnök védôje kifejtette a bíróságnak: a kender közegészségügyi veszélyessége elhanyagolható, fizikai függôséget nem okoz, a fogyasztásért kiszabható büntetés pedig koránt sincs arányban a cselekmény társadalmi veszélyességével. A bíróság azonban úgy gondolta, hogy Juhász különösen veszélyes a társadalomra, mert „a büntetôeljárást, a jog eszközét és a bíróságot kívánta felhasználni arra, hogy a

kábítószer-fogyasztás legalizálását hirdesse”. Na, bravó! Az alelnöknek 2007-ben ismét meggyûlt a baja a hatóságokkal néhány növény miatt. Tavasszal házkutatást tartottak nála, amikor is elôkerült negyven, mezôgazdasági kutatóintézetbôl, minôségi tanúsítvánnyal beszerzett növény. Juhász a május 13-i MMM dekorációjának szánta a kendert, ami egy cseppet sem érdekelte a közeget. Ismét elôállították – ezúttal azonban valóban olyasmi miatt, ami semmiféle paragrafussal nem támasztható alá. Megint csak bravó! Bírósági hercehurcák ide vagy oda, az egyesület ekkor már ötödik születésnapját ünnepelte, és évente egyre több és több helyen tûntek fel a legalizációs logók, mialatt a közvélemény is lassacskán mentesült a negatív visszhangoktól. Különösebb atrocitás és felháborodás nélkül szervezhettek jointtekerô versenyeket, további kerekasztal-beszélgetéseket, no és a MMM is békében lezajlott –

gyarapodó közönséggel. 2008-ban azonban elmaradt a megszokott esemény, a helyette szervezett májusi akció máig nyitva hagyott egy kérdést: Mi van a kenderadóval? Hatvanmilliárd forintos óriásbankjegy, néhány szimpatizáns és zárva maradt ajtók – nagyjából ez a mérlege az idei demonstrációnak. Hiába fizetnénk meg mindenért a dohánytermékek és az alkoholtartalmú italokhoz hasonlóan a kender jövedéki adójával – amely így évi hatvanmilliárd forinttal az államot, közvetve pedig a társadalmat gyarapítaná –, az illetékesek, azaz a politikai döntéshozók nem reagáltak érdemben a felvetésre. Mi több, azóta sem változott semmi, csupán annyi történt, hogy a 386 képviselô közül néhányan „megfontolandónak tartották” az egyesület legalizációs kiadványában szereplô érveket. Mindent egybevetve tehát itt tartunk – és tart a Kendermag Egyesület – most: a közvélemény sikeresen átalakult valamelyest, de a

következô lépcsôfok, a büntetô törvénykönyv módosítása egyelôre túl nagy falatnak tûnik. – Mással van most elfoglalva a politika, nem foglalkozik a kábítószerkérdéssel. A mi dolgunk, hogy továbbra is életben tartsuk törekvéseinket, folyamatosan felszínen maradjon a téma. Ehhez persze szükség lesz további akciókra, melyek egyelôre még csak fejben körvonalazódnak, de talán az eddigieknél is nagyobbat szólnak majd – sejttette Juhász Péter a cikk készítése kapcsán. Csak remélni tudjuk, hogy azok hangja végre eljut a Parlamentig is. BH 29 30 EGYET ELŐRE, KETTŐT HÁTRA CIVIL KÜZDELMEK A DROGPOLITIKÁBAN A Társaság a Szabadságjogokért, más civil szervezetekkel egyetértésben, aggályosnak tartja azt a világszerte hódító tendenciát, hogy a törvényhozás nem fordít kellő figyelmet a drogügyi szakértők és civilek javaslataira a drogszabályozás kialakításában, és rendre belpolitikai csatározások témájává

degradálja a drogfogyasztás kérdését. A kialakult helyzetre reagálva a civil társadalom és azok ENSZ-kapcsolatainak építéséért felelôs Vienna NGO Committee 2008. július 7–9 között szervezte meg a Beyond 2008 Globális Fórumot, több mint 300 nem kormányzati szervezetet részvételével a világ minden régiójából. Az esemény része annak a folyamatnak, amelynek legfontosabb célja, hogy a civil szervezetek is beleszólhassanak az ENSZ 10 éves kábítószer-stratégiájának értékelésérôl folyó vitába. A delegáltak azzal a céllal gyûltek össze, hogy elfogadjanak egy, az ENSZ-tagállamoknak szóló, teljes konszenzuson alapuló javaslatcsomagot, amelyet majd a tagállamok jövô márciusi gyûlésén olvasnak fel a megjelenteknek. A konszenzus létrejöttét azonban akadályozta, hogy az eseményen tiltáspártiak és szabályozáspárti „legalizátorok” egyaránt részt vettek, így az utolsó órákig kétséges volt a kompromisszumon alapuló

álláspont. A TASZ elôzetesen engedélyt kapott az esemény filmezésére, de a második nap a tiltáspárti amerikai intézet tagjai közbenjárásának köszönhetôen a rendezôk leállították a rögzítést. A filmezés így a folyosón folytatódott, melynek nyomán több riportfilm került fel a YouTube-ra, illetve két 10 perces összefoglaló a drogriporter.hu-ra Ez utóbbiak a fórummal kapcsolatos benyomásokról és a drogmentes világ eszméjének tarthatóságáról faggatták a részvevôket. A harmadik nap végére megszületett a lehetetlennek hitt megállapodás, amely olyan javaslatokat tartalmaz, mint a drogproblémára adott válaszok tudományos megalapozottságának igénye, az érintett csoportok és a civilek bevonása a törvényalkotásba, a kontrollált anyagok gyógyászati elérhetôségének engedélyezése, hangsúlyfektetés az ártalomcsökkentésre stb. Stockholmi visszavágó Amint látható, az elfogadott javaslatok inkább az ésszerû

állami szabályozást támogatók álláspontját tükrözik, így nem csoda, hogy két hónappal késôbb a tiltáson alapuló drogpolitika mellett elkötelezett civil szervezetek drogellenes világfórumot tartottak Stockholmban, ahol a régi kerékvágásba visszatérve, ellenzék híján nyugodtan gyûjtögették az aláírásokat a drogtilalmat fenntartani kívánó deklarációjuknak. A tiltáspárti civilek egymás között már az ártalomcsökkentést is bújtatott legalizációnak ítélték, és elutasították a marihuána bárminemû gyógyászati alkalmazását, illetve a fogyasztóik enyhébb jogi megítélését is. Várhatóan újabb konferenciákat eredményez az ENSZ kegyeiért folyó küzdelem, de a tiltáspártiak stockholmi visszatáncolásával úgy tûnik, a felek álláspontjai nem közeledtek. (IRM) által megrendelt, Frech Ágnes bírónô által elkészített normaszöveg, mely a TASZ álláspontja szerint kisebb módosításokkal ugyan, de elfogadható

alternatívát kínál a jelenlegi szabályozással szemben, elsôsorban azzal, hogy szabálysértésnek minôsítené át a fogyasztói típusú magatartásformákat. A tervezet mögött felsorakozott a drogügyi szakértôk krémje, a kérdés tárgyalása mégis húzódik. A TASZ a szeptember 18-ai ülésen rákérdezett a halogatás okára, amire azt a választ kapta, hogy az IRM – aki a Frech-féle normaszöveget megrendelte – nemhogy nem tartja aktuálisnak a kérdést, de álláspontja szerint nem is kell módosítani a drogjogi szabályozást. Úgy tûnik, a sok hûhó semmiért esete forog fenn, pedig a szakma nagy része támogatja, sôt a KKB jogi szakbizottsága már jóvá is hagyta a tervezetet. Örömmel jelenthetjük viszont, hogy drogpolitikai döntéshozóinknak makacsság és szûklátókörûség dolgában már sikerült felzárkózniuk Európa egy részéhez. KT Otthon, édes otthon Zoomoljunk éppen ezért az európai drogpolitikai küzdelmekrôl egészen a

hazai drogügyi döntéshozókig. Egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetôen a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB), a kormány drogpolitikai tanácsadó testülete már civil képviselôk bevonásával mûködik. Ez a TASZ számára azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy a civil társadalmat érintô problémákat beemelheti a döntéshozók látóterébe, ezért már tavaly októbertôl sürgetni kezdte a büntetôjogi szabályozás kérdésének napirendre vételét. Erre megfelelô alapot biztosít az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Készült a morális vállalkozók minden kedden 21.00-2200 támogatásával 31 S Á T Í M Á M E N , S Á NEM SZÍV ER A FILCTOLLBAN HORDOZHATÓ VAPORIZ nség ai körökben és a közö m ak sz a nk tu ad rt hí már t, sikerült az ötletgazdá Legutóbbi számunkban l ta út Ez . ól gr on pb Va ő sikert arató is megszólaltatnunk. rt ne er soraiban egyaránt átüt W k oc rl he S l Danie Cannabis

Kultusz: Mi a különbség a Vapbong vaporizer és egy hagyományos pipa közt? Daniel Sherlock Werner: Általában – legyen szó akár a Vapbongról, akár bármelyik vaporizerrôl – a legnagyobb különbség abban áll, hogy az aromát vagy a dohányt meggyújtás nélkül szívhatjuk el. Ily módon rengeteg káros összetevô inhalálása elkerülhetô, például a dohányzás (hagyományos cigaretta) esetében a kátrányé. A vaporizer használatakor ráadásul megfelelô mennyiségû levegôt is keverünk a folyamathoz, mivel a szánk és a hevített anyag egymástól viszonylag távol helyezkedik el – ezáltal tovább hûl és szûrôdik az amúgy is minimális füst, mivel közvetlenül nem érintkezünk a hevített anyaggal, jelentôsen csökkenthet- 32 jük akár a rák kialakulásának esélyét is. A Vapbong használata tulajdonképpen dohányzás füst nélkül. CK: Történészként a Vapbong ötlete meglehetôsen furcsának tûnik. Mi motivált? DSW: Korábban

filozófiát és történelmet tanultam, késôbb spanyol történelembôl doktoráltam. A PhD fokozat megszerzése után tíz évig éltem Spanyolországban, ám ez idô alatt szép lassan elegem lett az akadémiai világból, így aztán másfajta hasznos elfoglaltság után néztem. Rájöttem, hogy a kreatív, kétkezi munka rengeteg örömet okoz számomra – az elmúlt évek során számtalan különféle feladatom volt. A Vapbong megalkotásában két dolog motivált: egyrészt nem akartam feleslegesen füstöt szívni, ezért beszereztem egy vaporizert. Másrészt viszont ez a gép túl nagy – emiatt helyhez kötött –, én pedig szerettem volna egy kisebb, hordozható változatot. Mivel nem találtam ilyet, elkezdtem a megoldáson dolgozni Ekkor persze nem is gondoltam arra, hogy két évvel késôbb valamiféle világraszóló találmánnyal állok elô. CK: Mennyiben különbözik a Vapbong a már forgalomban lévô vaporizerektôl? DSW: Mindenekelôtt abban, hogy a

Vapbong – eredeti célomnak megfelelôen – kicsi és hordozható, akár a zakód zsebében is elfér. Emellett – hiába, hogy csak ekkora – tökéletesen megfelel a vaporizerekkel szemben támasztott elvárásoknak és követelményeknek. A tokja, ami leginkább egy vastag, alkoholos filcéhez hasonlít, tökéletesen megvédi a külsô hatásoktól, használata pedig rendkívül egyszerû: néhány pillanat alatt megtöltheted, a belsô üvegbetétben elhelyezett gyógynövénybôl vagy dohányból rövid hevítés után egybôl vaporizálhatsz, és már zsebre is vághatod. Weboldalunkon (www.vapbongcom) egyébként még rengeteg hasznos információ található róla: videók a használatáról, a tisztításáról és így tovább. S még valami: a Vapbong ár-érték aránya is nagyon kedvezô, egyszóval a termék olcsó. CK: Melyek azok a bizonyos egészséget és pénztárcát kímélô tulajdonságai, melyekre – többek közt – a hirdetéseitekben is utaltok?

DSW: Egyrészt a levegôkeveréses módszer miatt kiküszöbölhetôk a hagyományos dohányzás legkárosabb mellékhatásai. Persze nem szabad elfelednünk, hogy végsô soron ez is egyfajta dohányzás, tehát káros az egészségre, de sokkal kisebb mértékben, mint a klasszikus értelemben vett füstölés. Másrészt a Vapbong használatakor nem tüzeljük el a dohány, illetve a füstölni kívánt növény hasznos alkotóelemeit, míg a cigaretta, a pipa égetésekor rengeteg összetevô, íz és aroma kárba vész. Ez pazarlás. Ráadásul, akármivel töltöd meg, a Vapbongba – mérete és hatékonysága miatt – kevesebb is elég, ily módon kíméled vele a pénztárcád. CK: Hogyan fogadta a közönség és a szakma a találmányt? DSW: Az emberek kezdettôl fogva kedvelik a Vapbongot, elsôként a külcsín, a filctollimázs fogta meg ôket. Mint azt már említettem, magamnak találtam ki az egészet, soha nem gondoltam, hogy valaha üzleti vállalkozás lesz

belôle, hogy egyszer majd épp egy magyar magazinnak adok interjút róla. A barátaim is szerettek volna maguknak egyet-egyet, így hát készítettem még néhány darabot, aztán egy szép napon megismerkedtem Thomasszal a Plantasur tulajdonosával (A Vapbong spanyol forgalmazója és disztribútora – A Szerk.) Ô az elsô pillanattól kezdve hitt a termékben, és igaza lett: ajánlásával a Vapbong nagyon hamar ismertté vált. Számos nemzetközi vásárról elhoztuk a legjobb terméknek járó trófeát, s ami a legjobb az egészben, hogy vásárlóink 99%-a tökéletesen elégedett a fejlesztésünkkel. CK: A forgalmazás, illetve az árusítás megszervezése okozott problémát? A hatóságok nem akadékoskodtak? DSW: A Vapbong többféle növényi származék inhalálására alkalmas, a teljesség igénye nélkül: orvosi zsálya, komló vagy éppen eukaliptusz is vaporizálható benne. Mivel nem tartalmaznak mérget, mi elsôsorban ezekhez a növényekhez ajánljuk,

persze a vásárló maga dönti el, hogy mit hevít benne. Egy öngyújtókat forgalmazó cég – melynek termékével meggyújtható egy gyertya, de egy bomba gyújtózsinórja is – sem vonható felelôsségre azért, ha nem békés célokra használják a termékét. Szerencsére nekünk még nem akadt ilyen jellegû probPetrikó Gábor lémánk. 33 A Kaya egy jellemzően Sativa fajta 8–15% közötti THC-tartalommal, amit a Nirvana kifejezetten kezdő beltéri és szélsőséges éghajlaton „dolgozó” kültéri termesztőknek nemesített. A munkát egy gyönyörű, edzett és stabil mexikói Sativával kezdték, amely intenzív hatása és kellemes adottságai folytán az öregebb fajtákra hasonlít. A Nirvana ezt legnépszerűbb kereskedelmi fajtájával, a Top 44-gyel keresztezte A Top 44-rõl tudni kell, hogy egyszerű nevelése, gyors hozama (kiváló termesztési körülmények között alig több hat hétnél!) és tömör jellege miatt Hollandia-szerte hamar

ismertté és kedveltté vált. A Nirvana nemesítői a nőivarú Top 44-et mesterségesen, gibberellinsav alkalmazásával kényszerítették arra, hogy hímivarú virágokat termeljen. A végeredmény, a Kaya, amellett, hogy feminizált – azaz összes magja nőstény – felettébb kényelmes, nem igényel rendkívüli odafigyelést, így a kezdő termesztők is eredményesen nevelhetik. Beltéri termesztés során akár 8-9 hét alatt is virágba borulhat, Spanyolországban (vagy hasonló meleg éghajlaton) kültéren október elején virágzik. A Kaya masszívan ellenáll a kártevőknek, és az extrém hőt is kellőképpen tolerálja. Beltéren – rendkívül dús és tömör felépítése miatt – a Sea of Green (SOG)*-féle termesztési eljárással is nevelhető. Mivel ágai kissé kifelé nônek, és kellően vastagok, támasztékot nyújtanak a gubóknak, így a fejlődő növény ritkán igényel metszést vagy karót. A Kaya növényházban vagy kültéren hatalmasra

(akár 2 méteresre) is megnõhet, feltéve, hogy a szokásosnál jóval több termőföldbe kerül. Szívóssága miatt gerilla termesztésre is alkalmas: sokan csak elültetik valahol, aztán ősszel GPS segítségével keresik meg és aratják. A skunkfajták ízétől üdítően eltérő, erősen fűszeres, hosszan tartó, édes csókot lehel a füstölő ajkára. Ám nemcsak ízében, hanem hatásában is különbözik a már megszokott skunkoktól: míg ezek általában intenzíven hatnak, a Kaya inkább régi éveket idéz, nyugtató érzést nyújt – a Nirvana szerint épp e könnyedség miatt állja meg a helyét, és lel hamar rajongókra. Nem valószínű, hogy az első slukk kiüti az alkalmi fogyasztókat, hiszen hatása egyszerűen józanabb. Emiatt napközbeni füstölésre is kimondottan alkalmas azok számára, akik inkább csak „rágcsálni” szeretnének, mintsem „étkezni”. Hobbikertészeknek és fogyasztóknak egyaránt nagyszerű választás * Sea of

Green (SOG): termesztési eljárás, melynek lényege, hogy lerövidüljön a virágzások közti idő. A „tengernyi zöld” elnevezést azért kapta, mert itt ugyanabban a helyiségben néhány nagyobb növény helyett sok kisebb kap helyet. A rövidebb időtartam alatt nevelt palánták hamar kifejlődnek, a gyakori aratás miatt pedig gyorsabban termelik a gubókat 34 35 SZEMÉLYES A R T A L Á N Z HAS E KANNABISZ BIRTOKLÁSA URÓPÁBAN ióban, i kérdés az Európai Un ika lit po bb ta ot at vit jogállása az egyik leg A személyes használat változnak. pedig nemzeti szinten mzően k se dé ke éz int t ot az nyelveit, de azok at jelle irá az alk alm ó oz tk na vo SZ EN az engedett átvették yos országokban meg on biz pp A tagállamok többnyire ké ye én m ed büntetéseket azították. Ennek er sztratív szankciók at és ini m a helyi viszonyokhoz ig ad ok ás m k, na sá abisz birtoklá nnállnak. némely formája a kann büntetőszankciók is fe n ba ág

, Európa-szerte sz or ny há né íg llamonként különböző gá ta s alk almaznak, m llá áá zz ho t gi jo ben képviselt élyes használatra szán em sz , gű isé ny en Bár a kannabisszal szem m kis a iatti elítélés s tendencia, miszerint l – a bűncselekmény m lkü né k megfigyelhető általáno ye én lm rü kö etén – súlyosbító a már gyakran kannabisz birtoklása es aznak. A kannabiszt m alm alk t ke se dé ke ztetik meg éz helyett alternatív int ói gyakorlatban különbö bír a gy va n be elv ny ségi irá ó büntetések a törvényben, ügyész ban a fogvatartással jár ág sz or i pa ró eu ző. bb tö s és tanácsadás jellem elé a többi anyagtól. A leg er elt az e tv ille k, go sek, bírsá ának helyett a figyelmezteté rópai állam szabályozás eu ny há né al m m alo alk lkül. Sorozatunkban minden n a teljesség igénye né se te ze és rm te , be k ju sajátosságait mutat PORTUGÁLIA A kannabisszal való visszaélést – értve ez

alatt a megszerzést és a használatot is – elsősorban adminisztratív szankciókkal büntetik. BÜNTETHETÕSÉG Minden döntést – előzetes vizsgálat után – a beszédes nevű Drogfüggőség Eltérítési Bizottság hoz meg. A verdikt elsősorban a marihuána mennyiségétől, illetve attól függ, hogy a személy visszaeső-e, vagy sem. Úgynevezett problémás kannabiszhasználat esetében kezelést javasolnak. Aki napi 10 adagnál többet birtokol (ez hasisból 5 grammot, míg a marihuána esetében 25 grammot jelent), azt pénzbüntetéssel sújtják. Ennek mértéke nem törvényben rögzített, hanem objektív döntés alapján szabható ki. MEGJEGYZÉS A kábítószerek között a jogszabály is különbséget tesz. 36 FINNORSZÁG Gyakorlatilag zéró tolerancia jellemző a skandináv országban. A kábítószerrel való visszaélés szabadságvesztést vagy pénzbüntetést von maga után BÜNTETHETÕSÉG A kannabisz vagy kannabiszszármazék birtoklása,

valamint használata éppúgy visszaélésnek minősül, mint a termesztés. A büntetés akár 2 évig terjedő börtön is lehet. Ez kiváltható, illetve helyettesíthető pénzbírsággal, melynek mértékét egyénenként állapítják meg. Csekély mennyiség birtoklása – kizárólag személyes használatra – pénzbüntetést vagy legfeljebb féléves börtönbüntetést vonhat maga után. MEGJEGYZÉS A törvényi meghatározás szerint létezik nagyon veszélyes drog is. A megnevezést természetesen nem a kannabisz esetében használják, hanem olyan kábítószerekre, melyek túladagolása komoly egészségkárosodást és/ vagy halált okoz. LUXEMBURG Az EU egyik alapító tagja nem éppen toleranciájáról híres. Minden, kannabiszhoz kapcsolható elkövetést – beleértve a használatot is – azonnal pénzbírság követ. A súlyosbító körülményeket csak ezután veszik figyelembe. BÜNTETHETÕSÉG Az alapbüntetésnek számító pénzbírság 250 és 2500

euro között mozog. Iskola vagy kiskorú előtti kannabiszfogyasztásért 8 naptól 6 hónapig terjedő szabadságvesztés jár, s ugyanez igaz arra az esetre is, ha a delikvens a munkahelyén sodor magának egy jointot. Kiskorú bevonásáért 6–48 havi börtönbüntetést, és/vagy 500–2500 euro közötti pénzbüntetést róhatnak ki. MEGJEGYZÉS A fenti törvények – a kannabiszra vonatkozó 2001. évi törvénymódosítást is beleértve, amikor a kábítószereket két csoportra (kannabisz és kannabiszszármazékok, illetve egyéb kábítószerek) osztották – 1973 óta vannak érvényben. A módosítás előtt jogalkalmazói szinten minden kábítószert egységesen kezeltek. SZLOVÉNIA Az eurozóna ma még legifjabb tagja afféle átmenet Kelet és Nyugat között – legalábbis ami a kábítószerhez (idesorolják a kannabiszt is) való viszonyát illeti. BÜNTETHETÕSÉG A birtoklás szabálysértésnek minősül, és pénz- vagy börtönbüntetést von maga

után. Ennek mértéke 300 és 1000 euro között mozog (az öszszeg csak tájékoztató jellegű, mivel azt a hatóságok eredetileg Szlovénia korábbi nemzeti valutájában, tollárban adták meg), ez kiváltható maximum 30 napig terjedő szabadságvesztéssel. Csekély mennyiség birtoklása (szigorúan saját használatra!) legfeljebb 5 napos szabadságvesztéssel vagy kb. 60-300 eurós pénzbírsággal büntethető. MEGJEGYZÉS A szabálysértésért adható börtönbüntetés – noha hivatalosan kiszabható – nem jellemző büntetési forma. Az elmúlt 30 évben minden esetben pénzbüntetéssel sújtották az elkövetőket. Még folyik a parlamenti egyeztetés, de az új szabálysértési törvény már elméletben sem tartalmazná a börtönbüntetés lehetőségét. Ez – természetesen – csak és kizárólag a szabálysértésekre vonatkozik! 37 A N R O T Õ D Ü T I L REGGE m lás nagyrészt – ha ne yu óg gy és s tá yí óg gy k arról, hogy a t a szellem

öngyógyító in m la va Tanítások ezrei szólna t, da tu a és t lelken, a szerveze udomány is elismeri: st vo or i at is teljes egészében – a ug ny gy va odern, képességén múlik. A m yett?) sok esetben el (h tt le el m k re ze ys . van valami, ami a gyóg t. Ezek egyike a légzés a beteg segítségére lehe A természeti népek esetében magától értetôdô volt, hogy az orvoslást az arra hatalommal felruházott személy (sámán, varázsló, javasasszony stb.) végzi, legtöbbször az adott társadalom egyetemes, esetenként törvényerôre emelt technikáival: sámánlás, kapcsolatfelvétel a szellemvilággal, transzcendens utazás, „megfelelô” porok, kenôcsök alkalmazása és így tovább. Sokszor a szer segített, máskor pedig maga a tudat, hogy a páciens jó kezekben – például valamelyik istenében – van. Hosszú évszázadokon át mindez remekül mûködött, ám a ke- 38 resztény világban közbeszólt a felvilágosodás: a XVIII. század

közepe óta a gyógyító elme és tudat sok problémát, fejtörést okoz. A jellemzôen keleti – és rendszerint ôsi – gyógyító tudományok mindennek alapjaként kezelik a helyes légzést. Végy egy mély lélegzetet, és számolj tízig! – tartja a mondás. A tudatos és irányított levegôvétel nyugtató hatással bír, segít relaxálni, koncentrálni, valamint javítja az agy és általában a test oxigénellátását. A vaporizerek és inhalálókészülékek is akkor mûködnek a leghatékonyabban, ha megfelelô légzéstechnikát alkalmazunk. A jelenség természetesen nem ismeretlen a nyugati világban sem. John Lennon ekképpen nyilatkozott Yoko Onóval folytatott, akkoriban – a hetvenes évek közepén – frissnek számító kapcsolatáról: „Megpróbáltalak levegônek nézni, de rájöttem, hogy levegô nélkül nem tudok élni.” A közismert aforizma leginkább azért érdekes, mert tökéletesen világít rá a légzésrôl alkotott

elképzelésünkre. Automatikus, születésünktôl fogva adott dolognak hisszük, mely a létezéshez és az élethez elengedhetetlen, holott ez csak részben igaz – legalábbis ami az automatizmust illeti. Szervezetünk igényli az oxigént, így természetes, hogy valóban automatikusan, életünk minden másodpercében, egészen a halálunk pillanatáig levegôt veszünk. Ennek mikéntje azonban már mindenkire egyénileg jellemzô: ki kapkodva, ki lassan, megfontoltan, ki idegesen, vibrálva, ki szaggatottan lélegzik. A szakemberek – jógik, a keleti orvostudományokkal barátkozó, esetleg abban jártas nyugati orvosok, légzésterapeuták – javaslatai alapján a légzésünket is, akárcsak bármely más testrészünket edzhetjük, trenírozhatjuk. Ennek egyik elkötelezett híve a kanadai Skyelar Pollack hipnoterapeuta, író, zenész is. Zsenge kora – mindössze 22 éves! – ellenére Pollack elismert szakembernek számít Ontario államban. Elmélete szerint a

légzés megfelelô alkalmazásával akár a relaxációt elôsegítô – legális és illegális – szereket is elhagyhatjuk. Ehhez mindössze idô, összpontosítás, az ellazulást segítô zene, és természetesen némi akaraterô szükségeltetik. A légzés többféleképpen történhet, de legjobb, ha az orrunkon keresztül szívjuk be, majd a szánkon át fújjuk ki a levegôt. Találjunk egy olyan pozíciót, ami számunkra kényelmes: ez lehet fekvô vagy akár ülô helyzet is. Keressünk egy pontot magunk elôtt, amit végig fixírozhatunk. Ütemesen és egyenletesen vegyünk három mély lélegzetet, majd ezt az ütemet a relaxáció alatt végig tartsuk. A harmadik kifújásnál lassan hunyjuk le a szemünket. Koncentráljunk az irányító hangra, és tisztítsuk ki az agyunkat – csak a lélegzetünkre figyeljünk! Képzeljük magunkat egy kényelmes, pihentetô helyre. A legkönnyebb ilyenkor olyan helyet vizualizálni, ahol korábban már jártunk, és

jóléreztük magunkat Hagyjuk, hogy a hely hangulata, illata, hangjai kitöltsék érzékeinket Ernyesszük el magunkat. Képzeletben vizsgáljuk át testünket a talpunktól a fejünk búbjáig. Kezdjük a lábujjainknál, aztán szép lassan érezzük, ahogy egész lényünk megtelik a friss levegôvel, majd feltöltôdik a lábunk, a térdünk, a gyomrunk, a törzsünk, a tüdônk, végül a vállunk. Utóbbin keresztül a levegô szétáramlik a karunkban, végül az ujjainkban Lassan pedig a tarkónk és az arcunk is friss levegôvel telik meg. Vezetô hangunk ütemére számoljunk vissza tíztôl: Tíz: mély levegôvétel, szétárad bennünk a nyugalom. Kilenc: elménk és testünk kiürül. Nyolc: kedvenc helyünkön vagyunk. Hét: a bennünk felgyülemlett fájdalom minden kifújással eltávozik. Hat: minden lélegzetvétellel pozitív energiát szívunk magunkba, minden kifújással eltávolítjuk a negatív energiákat. Öt: egyre jobban ellazulunk. Négy: minden

gondunkat elengedjük. Három: testünk és szellemünk kapcsolatba lép az univerzummal. Kettô: memorizáljuk az utat, ahogy idáig eljutottunk. Egy: frissnek és felüdültnek érezzük magunkat. Maradjunk egy kicsit így, majd lassan – figyelve arra, hogy a légzés üteme ne változzon – kezdjük el megmozgatni a tagjainkat lábujjainktól kezdve a fejünkig. Ha úgy könnyebb, ezt is érdemes tízes ütemben végigvinni. Szemünket végig tartsuk csukva. A legvégén, amikor úgy érezzük, felkészültünk, lassan nyissuk ki a szemünket. „Ébredés” után úgy érezzük majd, mintha kicseréltek volna minket. Ismételjük a folyamatot, ahányszor csak tudjuk A legjobb naponta, de a mai életmód mellett már akkor is szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha heti egy alkalommal tudunk idôt szakítani erre. A fentiek a klasszikus meditálás és ellazulás alappillérei. Egy ilyen gyakorlat után kipihentek és felfrissültek, jókedvûek és lélekben fiatalabbak

leszünk. Orrjárataink kitisztulnak, érzékszerveink mint a vadonatújak Az efféle „elôjátékot” követôen a vaporizer vagy inhalátor használata teljesen más élménnyel ajándékoz meg – ez persze nem is csoda, hiszen a tudatos és irányított légzéssel mintegy bemelegítettük a tüdônket és a légzôjáratainkat. Ha másért nem, a pihenésért és a félórányi, órányi nyugalomért már megérte. Lelkes Bálint 39 K E T E N E M T Á S KÖZTE SSÁGÁRÓL TO ENCIÓ FON V E R P G O R D A A V É HAY , meggyógyultam. em dt ge te be eg m , m ta gató Két óra alatt kipróbál sztalni – vallja egy láto pa ta eg m m né et er sz n. Az életben nem állítás vendégkönyvébe ki or nd vá ós ci en ev pr – a drog című korábban eldöntöttük, ár m de , a Köztes Átmenetek yt én m le vé a dtuk Némileg kétkedve foga s tapasztalatokért. ye él em sz k un az ut g si ntmikló hogy egészen Töröksze Fal mellett sorakozó iskolatáskák és

kabátok az elôtérben. A helyi mozi épülete kihaltnak tûnik, mindössze a nagyterem ajtaja mögül szûrôdik ki némi zaj. A tanítási idô még javában tart, az itt lévô nebulók ezúttal mégsem lógnak Nemsokára vége a tárlatvezetésnek – világosít fel az intézmény munkatársa. Várunk Az elmúlt napokban nagy lett a sürgés-forgás a Lukács Mozgóban: a szokásos filmvetítések, koncertek és irodalmi estek helyett a Köztes Átmenetek vonzza a látogatókat. Alig negyedóra múlva nyílik az ajtó. Az elsô két diák szó szerint kiesik a terembôl. Az elmúlt két óra nyomai az arcukon. A többi is követi ôket, a sort Hay Éva, a tárlat szervezôje zárja. Szedelôzködnek Az addiktológus elvarratlan szálak után érdeklôdik A diákokban már egy sincs, bennünk azonban több is akad. Mínusz kilenc hónap – Nyolc évvel ezelôtt egy közösségi iskola igazgatóhelyetteseként kért meg néhány szülô arra, tartsak felvilágosító

elôadásokat számukra – árul el részleteket a kezdetekrôl Hay Éva, aki pedagógiai végzettsége mellett addiktológusként és animátorként is tevékenykedik. A hirtelen felbuzdulást azonban nem követték tettek, az elsô összejövetelen ezerkétszáz szülôbôl nyolc, a következôn mindössze egy apuka képviseltette magát. Kínos Természetesen nem a pedagógus számára A folytatás mégsem maradt el: még ugyanebben az évben pályázatot írt az ISM-hez, melyet végül nemcsak a minisztérium, de kezdetben a fôváros is támogatott. A tárlat elsô otthona a Természettudományi Múzeum volt, ahová elsôsorban a 14 év feletti diákokat várták. Mondanivalójáról így nyilatkozik: 40 keresztmetszetet kíván adni a drogfogyasztás okairól, hatásairól, a fogyasztási szokásokról, hogy segítsen a szembenézésben, a drogfogyasztókkal szembeni érzékenység kialakításában. Reményei szerint a Köztes Átmenetek tapasztalatai megindíthatják a

kommunikációt a családon belül. Mint mondja, a szülôi attitûd kifejezetten hangsúlyos szerepet játszik a gyermek életében, ugyanakkor azt is elismeri, a személyes felelôsség sem elhanyagolható. – Fontos a család megtartó, óvó szerepe, hiszen egy jól mûködô, bensôséges közegben könnyebb a kudarcok, mentális problémák feldolgozása, épp ezért a kiállítás középpontjába a családot állítottuk. Nálam a prevenció „mínusz kilenc hónapnál” kezdôdik – fûzi hozzá találóan az addiktológus. A gyermekek ezen a tárlaton nincsenek némaságra kárhoztatva, sôt lehetôségük van rá, hogy a látottak alapján kifejezzék gondolataikat. Beszélhetnek érzése- ikrôl, kétségeikrôl, akár súlyos társadalmi problémáról, amely nem pusztán a kábítószerrôl, sokkal inkább a mögötte rejlô, gyakran kimondatlan családi, magánéleti gondokról, problémákról szólnak. A szakember szerint az átlagfelnôtteknél még egy 14 éves

gyerek is többet tud ma a drogokról. Mint magyarázza, kisebb, „felnôttlenített” csoportokban ôszintébbek, jobban megnyílnak, bátrabban kérdeznek, így a kiállítás elérheti elsôdleges cél- Drogélmény százhúsz percben Ötteremnyi szorongás. Leginkább így lehetne tömören összefoglalni a kiállításon szerzett élményt A folyamatosan kattogó falióra, a szobák színvilága, berendezése és a hely kisugárzása szinte agyonnyomja a belépőt. Hay Éva nemcsak az érzékszervekre és az érzelmekre hat, de el is gondolkodtatja a látogatót. Az első stációt egy középosztálybeli család nappalija jelenti Központi eleme egy televízió, ahol egy film pereg: a történet szereplői szenvedélybetegséggel küzdők, akik magukról és azokról a körülményekről vallanak, amelyek miatt az anyaghoz vagy az alkoholhoz nyúltak. A tévé előtti asztalon két fotóalbum hever: két, ugyanabban az évben, ugyanazon a napon született ember életútját

követhetjük végig képekben és személyes tárgyakban húszéves korukig. Egyikük olimpiai ökölvívóbajnok, másikuk heroinista lett Ezúttal pozitív a történet kicsengése, az utolsó fotón rehabilitációs központ látható, előtte a gyógyult pácienssel. A második termet bizarr fények és formák uralják. A tárlatvezető a legális és illegális drogokról mesél. A falakon antropomorf alakok szimbolizálják a felsorolt tudatmódosítókat Néhány lépéssel később egy kaleidoszkóp segítségével kisfilmeken az LSD, a heroin, a speed és a fű hatásait élheti át a látogató. A negyedik szoba a mélypont: falain játékok, óvodás kori rajzok, kézzel írott levelek. Alkotóik már nem élnek. Herointúladagolásban haltak meg, huszonéves korukban Sikátorban haladunk tovább. A házfalakon egyre szűkülő ablaknyílások, az ablakokban szobrok láthatók, amelyek a szerhasználók folyamatosan beszűkülő életterét és kapcsolatait jelképezik.

Azt, hogy az emberek elfordulnak egymástól, érzéketlenné válnak mások problémáira. Az utolsó szobát a feketeség uralja, padlója, mennyezete és falai is ébenfeketék. Rajta az aktuális drogtörvény szövege, egy leállt heroinista fiú üzenete, a kivetítőn pedig a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos adatok, statisztikák olvashatók. A teremből nem lehet tovább haladni vagy kijutni, vissza kell hát mennünk arra, ahonnan jöttünk. Aki ugyanis gyógyulni akar, annak vissza kell mennie az úton 41 ját: soha vagy csak jóval késôbb próbálják ki a drogokat, a hezitálókat pedig visszatarthatja a kábítószerektôl. A tárlat szervezôje kiemeli: „Nem az elrettentés a cél – az nem lehet megfelelô eszköz a drogok elleni harcban –, hanem érzékeltetni az utat, a lehetôségeket, és megtalálni a fiatalok kábítószer-haszná- azonban folytatni kell. Hogy mibôl, azt is megtudtuk az addiktológus asszonytól: „Saját lakásomat adtam el,

ezenfelül családi kölcsönökbôl finanszíroztuk az év elsô kilenc hónapját, a következô évet ellenben nem látom. Hívnak bennünket több helyre is, de egyelôre nem tudom, megvalósul-e a folytatás”. már nem megoldás, a m s dá ôa el i la ko is y Eg azt a rendôrség gy ho d, ur sz ab p ép gk az pedig vé en nem ez a dolga. tegye. Egész egyszerû kell felejteni. el g di pe ot am gr ro -p A A DAD latának okát.” Véleménye szerint a legnagyobb probléma, hogy nincsenek megfelelô és hatékony eszközök sem a társadalom, sem a pedagógusok, sem pedig a szülôk kezében. Piszkos anyagiak A hazai drogprevenció hatékonyságára tereljük a szót. Némi fejcsóválás az elsô reakció, melyet azért kimondott vélemény is követ: „Más utakat kell járni. Egy iskolai elôadás ma már nem megoldás, az pedig végképp abszurdum, hogy a rendôrség tegye mindezt. Egészen egyszerûen nem ez a dolga, a DADA-programot el kell felejteni.” Legyünk

igazságosak, néha nekik is sikerül. Törökszentmiklósra például a helyi rendôrkapitányság meghívására érkezett a kiállítás. Egyébként a településen már hagyományuk van a drogmegelôzési programoknak Idén tavasszal második alkalommal tartottak drogprevenciós napot, melynek folytatásaként fogható fel a Közös Átmenetek meghívása Simon Tamás ezredes, megyei rendôrfôkapitány a megnyitón így érvelt: „Minden erôvel és eszközzel fel kell lépnünk a drog ellen. Vannak nehézségek, ám a hasonló kiállításokkal megpróbálunk eredményeket elérni. Az eredményességhez elengedhetetlen, hogy minél újabb és meghökkentôbb módszereket, lehetôségeket aknázzunk ki.” Az olyannyira hangoztatott eredményességhez viszont pénz kell. Csakhogy a minisztériumi támogatás a 2008-as évre még meg sem érkezett! (A cikk szeptember közepén készült! – A Szerk.) Sôt a szerzôdésre mindössze egy héttel ezelôtt került szignó. Az elôre

leszervezett programot 42 Ezek után joggal feltételezzük, személyes érintettsége okán veszi ennyire komolyan misszióját. Mint kiderül, mégsem, kizárólag legális drogokkal került eddig kapcsolatba – állítja, majd nagy levegôt vesz, és hozzáteszi: „Édesapámat fiatalon vesztettem el, három nappal ezelôtt derült ki számomra, hogy morfiumhasználó volt.” A sors fura fintora. Kamaszkori normalitás Gyorsan témát váltunk, és a hazai drogfogyasztás állapota iránt érdeklôdünk. A legfrissebb felmérésekre hivatkozva úgy fogalmaz: „Magyarország viszonylag jó helyen áll a droggal való visszaélés, kábítószer-fogyasztás európai listáján, és az elmúlt évek alatt sokat szelídült a drog- fogyasztás emelkedése is.” Véleménye szerint mindez többek között a prevenciónak köszönhetô. Ugyanakkor kiderül az is: a jelenlegi tiltó drogpolitikát nem támogatja. - Nem szabadna eljárást indítani egy-egy marihuána vagy

gyorsító használatáért. El kell fogadnunk, az alkalmi drogfogyasztás nem maga az ördög. Nem örülünk neki, ám mindez a kamaszkor normalitásába beletartozik – ismeri el a szakember, aki abszurditásként látja azt is, hogy az esetek nagy többségében a kis halakat kapcsolják le az üldözôk. Bár személy szerint a liberalizáció híve, határozott véleménye van az illegális tudatmódosító szerekrôl és azok hatásairól. Nem támogatja a legalizációt, meglátása szerint a magyarországi társadalom különösen nehezen azonosulna ezzel az elképzeléssel. - Minden szer más és más, azt azonban sosem szabad elfelejteni, hogy mindegyik drog, és bármelyik változatával el lehet jutni a szenvedélybetegségig. Pillanatok alatt be lehet csúszni ebbe az ördögi körbe – figyelmeztet. Inkább folytatni szeretné a Köztes Átmenetek kiállítást, mint mondja, még sokaknak kell alternatívát vagy épp megoldást mutatni a drogproblémára, ugyanakkor

újabb tervekben sincs hiány. Szívesen folytatná a dohányzás elleni interaktív labirintusát, de még egy úgynevezett Egészségházat is alapítana. A közös nevezô pedig minden esetben ugyanaz: harc a függôség ellen. BÁ A kiállítás számokban Az utazó kiállítás magánkezdeményezés eredménye, sem hazánkban, sem Európában nem közelítették meg hasonlóan ezt a problémát. Az anyagi hátteret, a Köztes Átmenetek Kht finanszírozását a mindenkori kábítószerekkel foglalkozó minisztérium, jelenleg a szociális és családügyi és a tárlatot vendégül látó önkormányzatok biztosítják Egy év alatt 7-8 helyszínre látogatnak el, ahol négy hétig várják az érdeklődőket. Egy nap hat csoportot tudnak fogadni, egyszerre maximum 15 fővel indulnak. A tárlatot drogterápiával foglalkozó szakember vezeti, mintegy százhúsz percben, ezt követően lehetőség nyílik egyéni tanácsadásra is. Évente közel 15 ezren keresik fel a

kiállítást Hay Éva művészekkel, fotósokkal és operatőrökkel dolgozott együtt, hogy az általa elképzelteket látványosan és hitelesen mutassák be. Az utazó kiállítás hatvannégy helyszínen járt az elmúlt években: Debrecentől Szombathelyig, Kazincbarcikától Bajáig, Budapesten pedig többször is megfordult. Hay Éva nem torpant meg a határoknál sem, így a Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben is megismerkedhettek a program részleteivel. „Nagyjából semmiben” – reagál ironikus mosollyal az arcán azon felvetésünkre, mennyiben állnak másképp a gyerekek a kérdéshez határon innen és túl, majd folytatja: „Mindenhol jelen van a probléma, és bár az erdélyiek azt hitték, a magashegyek megvédik gyermekeiket, hamar kiderült, mindegyiküknek vannak magyarországi rokonaik, azoknak pedig holland turista barátaik” K E N K E J E F Ű F PORNÓ S ED ROSENTHAL: THE BIG BOOK OF BUD enthal an jelent meg Ed Ros áb ás oz nd go ó ad

ki s hive edek A Quick American Arc ta, mely az elmúlt évtiz za ro so ó al gl fo a áb ag vet m megközelítésben. es ég ts he le most már három köny n de in m te ” dolgozza fel, szin „marihuánaforradalmát A szerzô hatalmas információmennyiséget halmozott fel, mely személyes és a világ elismert nemesítôinek tapasztalatain alapul. Több eltérô szemszögbôl vizsgálja a témát, ami elég sokszínû ahhoz, hogy izgalmas, érdekfeszítô útra induljunk benne. A nevek garanciát nyújtanak az információk hitelességét illetôen, jelzik, hogy ezek nem a polcon porosodó kategóriába kerülnek, miután egyszer átfutottuk ôket. Az elsô rész izgalmas utazásra invitál, betekintést nyújt a holland és kanadai kannabisztörténelembe a kezdetektôl napjainkig, több kitérôvel érinti a többi kontinens kenderkultúráját, lenyûgözô képekkel illusztrálva mindezt. DJ Short tolmácsolásában képet kapunk e csodálatos növény íz- és

illatvilágáról, szinte érezni a számtalan illat kavalkádját. Röviden érinti a növénynemesítés témakörét is, de nem szakmai részletességgel, így könynyebben érthetôvé válik ez a tudomány. A szerzô természetesen nem mulasztotta el leírni a kender általános botanikai és kertészeti jellemzôit sem, így nyújtva teljesebb áttekintést. Az elsô kötet kereken 100 nemesített fajtát mutat be, kertészeti szempontok szerint elemezve. 214 oldalnyi tudás gyönyörû képekkel, beszámolókkal a világ különbözô tájairól. A második 100 újabb fajtát vonultat fel, melyek közül egy sem szerepel az elôzô részben. Megismerkedhetünk a sikeres aratás alapvetô feltételeivel, ismert nevek árulnak el hasznos titkokat, praktikákat, hogy ne tévedjünk el a számtalan termesztési technika útvesztôjében. Röviden szól a kannabisz pszichoaktív hatóanyaga, a THC kémiájáról, részletes leírást ad az egyes vegyületeknek az emberi szervezetre

gyakorolt hatásáról. A különbözô marihuánavonalak mellett megismerhetjük a legnagyobb kenderfesztiválok és rendezvények helyszínét is. Megtudjuk, hogy egy növény hogyan képes emberek millióit összefogásra, „harcra” buzdítani a világ különbözô pontjain, mindenféle érdek nélkül. E tekintetben igazi útikönyv. Legszívesebben azonnal indulnánk a következô helyszínre, hogy mi is részesei lehessünk valamelyik megmozdulásnak. Hobbikertészeknek 192 oldal kötelezô olvasmány. A trilógia harmadik darabja méltó elsô két társához, mind a minôség, mind az információtartalom tekintetében. A kötet 83 újabb fajtát dolgoz fel, az elmúlt években kialakított vonalakból, nagy részletességgel, egyszerû nyelvezettel. A szerzô bemutatja a különbözô, kannabiszban megtalálható terpenoidokat és lehetséges szerepüket a növény pszichoaktív hatásában. Megtudhatjuk, hogy nem csupán a THC felelôs a tudatállapotért, amit a

kannabisz okoz. Emellett részletesen beszámol a nemesítés különbözô folyamatairól, a magkészítés biológiai és technikai feltételeirôl. A kötet mélyebben, de még mindig érthetô nyelvezettel szól a nemesítés szelekciós vonatkozásairól. Végül Ed lerántja a leplet napjaink „feminised” forradalmáról, ismerteti a lehetséges kémiai és egyéb módszereket a maggyártás területérôl. Termesztôknek nélkülözhetetlen, 235 oldalas kislexikon. Mindhárom könyv olvasóbarát, az egyes növényeket olyan részletességgel mutatja be, hogy nem marad megválaszolatlan kérdés egyetlen fajtát illetôen sem. A szerzô érzi, mikor elég a száraz lexikonszerû magyarázatokból, és általában 8-10 vonal ismertetése után olyan téma felé tereli az olvasót, ami megtöri az egyhangú listázást, új, érdekes információkat tár fel. Jelképrendszere még egyszerûbbé teszi az amúgy is könnyen értelmezhetô szöveget. Egy pillanat alatt

összehasonlítható bármely két fajta bármelyik könyvbôl. Az ismertebb legendás fajtákról megtudjuk nemesítésük történetét, így mélyebben érthetjük meg genetikai tulajdonságaikat, lehetséges fenotípusaikat. A könyvek 383 modern hibridet és tiszta vonalat mutatnak be, hatalmas mennyiségû szaktanáccsal, szemet gyönyörködtetô kivitelben. „Porn for potheads”, mondaná az angol, azaz igazi pornó fûfejeknek. Mindent összevetve fogyasztót, kertészt, ínyencet vagy csak érdeklôdôt rengeteg hasznos tudással lát el errôl a különleges és mosolygós világról. Bátran ajánlom szerényebb nyelvtudással rendelkezôknek is, mivel a szükséges többszöri olvasás az ismeretek mellett a nyelvtudást is fejleszti. Bereczki Gergô 43 Az El Niño egy Indica/Sativa hibrid, melyet – dél-amerikai és indiai fajtákból – 1996-ban nemesített a Green House. Stabilizálása még két éven keresztül folyt, ám a hosszas munka meghozta

gyümölcsét: az 1998-as High Times Cannabis Cupon nemcsak hogy bemutatkozott a nagyközönség előtt, hanem rögtön első helyezést ért el bionövény kategóriában. Csakúgy, mint maga az El Niñóra keresztelt intenzív időjárási-éghajlati jelenség, a Green House növénye is igencsak erőteljes hatással bír: nem árt, ha fogyasztója felkészül a sodrásra, majd az elsöprő szenzációra. Pillanatok alatt meleg, barátságos környezetet varázsol, megnyugtató bizsergése azonban elhomályosíthatja a tudatot. A Green House ezt a fajtát – akárcsak egy nehéz, testes vörösbort – a nap kellemes befejezéséhez ajánlja A közepes méretű növény ágai összetettek, sűrűn hajtanak rügyet, rövid és erős, citrusfélék ízére emlékeztető virágai pedig gyantásak. Terméshozama mérsékelt, ám ezt az apró hiányosságot kitűnően kompenzálja viszonylag magas, 14,47%-os THC-tartalma, ráadásul kellően kristályos ahhoz, hogy hasis és kif*

alapanyagául szolgáljon. Mivel az El Niño az Egyenlítő környékéről származik, kültéri termesztésre is megfelelő, igaz, csak a negyvenedik földrajzi szélességi fokon belül. Mérsékelt égövi régiókban a Green House inkább beltéri hidroponikus termesztést javasol (az eljárásról bővebben Gyökerek a vízben c. cikkünkben a 18 oldalon) * kif: a Marokkóból származó elnevezés a mirigyekből (helyenként szőrnek nevezik) előállítható porra utal, melyet a növény virágainak és gubóinak ledarálásával, illetve átszűrésével nyernek ki. A kifet rendszerint a maradékból készítik: az értéktelennek tűnő levelek és deformált gubók ugyanis még sok mirigyet tartalmaznak, melyek könnyedén eltávolíthatók és hasznosíthatók Z S S E R P X E Z S Á ANAN EG AGYMENÉS T E B E LM E M Ó N TO U A mal, k jó néhány olyan izom ün st te n óa ód ad l bó ai játosság se meglehetősen té sz jle fe , se zé Az emberi anatómia sa ed a,

ás rt kezik, melyek karbanta szizmok is. Funkcióik ke izomcsoporttal rendel re a ak zn to ar et id időigényes – le variánsa közül pedig fé bb nehézkes, fárasztó és tö k su tá ga oz m a ismertek, meg mindannyiunk számár t felhozni példaként. he le st gé hö rö ló bo m n a to a nevetést, jelen esetbe Alfred H. bá’ mondta azt, hogy bizony megijeszteni és megnevettetni a legnehezebb a nézôket. David Gordon Greennek az utóbbi kiválóan sikerült. Az Ananász expressz nemcsak egyszerûen olyan, mintha Az utolsó belövést összekeverték volna a Félelem és reszketéssel, hanem önálló, autonóm, elmebeteg agymenésként, tuti forgatókönyvbôl, atomszínészekkel (rájuk még visszatérek) készült, igazi endorfinlöket. És ez a mozgóképes episztola láthatóan komoly (minden bizonnyal csak és kizárólag elméleti, megfigyelésen alapuló) tapasztalatok felhasználásával jött létre, gyepügyben, ugyebár. Mert ezt, így, másképp nem

lehetett összehozni, látszik a fejeken, érzôdik az atmoszférán, és egyszerûen ott munkál az egész filmben, ami végre nem attól vicces, mert okádnak, finganak, büfögnek, matyiznak, kamatyolnak, mocsokul káromkodnak satöbbi. Druszám alkotása azért mûködik, mégpedig remekül, mert a kiváló ritmusérzékkel eltalált tempó és a folyamatosan, de nem fárasztóan, inkább ügyesen kidolgozott és felépített, hömpölygô poénok között van kifutási és felkészülési idô a következô csavar elmebeteg szituációinak ökörségeire. (Az olykor megbocsáthatóan kiszámítható, olykor azonban még a „rutinosabb” nézôk számára is meglepô és debil fordulatokból viszont tényleg nincs hiány.) A két fôszereplô egyszerûen zseniálisat produkál. Seth Rogen korábbi filmjeiben nyújtott alakításaival kapcsolatban valószínûleg másokban is felmerült, hogy ez az ember – ha egyáltalán ember, és nem valami kacajoktól hangos galaxisból

idecsöppent lény – vagy az újgenerációs ame- rikai komikusok ásza és/vagy nem teljesen normális. Az aktuális alakítást elnézve ez a kérdés komoly válságba sodorhatja Rogen úr rajongóit, mivel egyre inkább a legutóbbi verzió tûnik igaznak, arról már nem is szólva, hogy Mr. S R társ-forgatókönyvíróként is jegyzi eme majd kétórás ámokfutást. Filmbéli spanját a korábbi filmjeiben általában vérgáz vagy épp ellenkezôleg, hatalmasat alakító, jelen esetben is brillírozó, ám szinte felismerhetetlen James Franco adja. (Lehet, hogy nemcsak a sminkesek voltak a topon?) És hogy mi a bánat is az Ananász expressz? Mindjárt kiderül. Adva van Dale Denton (Rogen), aki szereti jól érezni magát, és felismerve belgyógyászati szempontból fontos tényeket, egy máj-, gyomor-, tüdô-, valamint vénakímélô megoldással éri el a számára ideális állapotot. Dentonról fontos még tudni, hogy nem kíváncsi leendô apósára (aki egy idô

után puskával kezdi üldözni) és anyósára, mert elôbb-utóbb úgyis szóba kerülne a munka, mint olyan. Neki pedig ez mindig is kínos pont volt az életében, mivel egyszerûen nem szeret dolgozni. Spanglitéren persze más a helyzet, mosolycigi és lazulás bármikor, pontosabban mindig, azaz folyamatosan. Partnere mindebben fôcimbije, Saul (Franco), aki már tökélyre fejlesztette a fenti életvitel-alapvetéseket. A ménkû akkor csap be, mikor Denton atomminôségû sodornivalót kap Saultól. Nos, ez a zöld ász az „Ananász expressz”. Denton éjszaka, a város szélén parkolva sodor, szippant, jól érzi magát, és szemtanúja lesz egy gyilkosságnak. Agyilag szétesve gyorsan elhajt a helyszínrôl, a környéken parkoló autótulajdonosok bánatára, karoszszérialakatosok, bontósok örömére. További probléma, hogy Denton a helyszínen elszór egy keveset a cuccból, amit a gyilkosságban ludas korrupt rendôrök lemeóznak, és ôk, valamint néhány,

az eseményekben szintén érintett kábszerkereskedô a mókás fôarc nyomába vetik magukat. Fôhôsünk bepánikol – no persze „szétkész” állapotban nem annyira –, és Saulhoz siet tanácsért, aki éppen akkor önjelölt „ananásztesztalanyként” pihen otthonában. Mivel kettejük racionális helyzetfelismerése és problémamegoldó képessége körülbelül egy napszúrást kapott, ám nagyon vidám hangyáéval egyenértékû, elszabadulnak az események Menekülési tervek, lövöldözések, rohangálások, autósüldözések, mérhetetlen mennyiségû bénázás és temérdek szerencsés megmenekülés az utolsó pillanatban, lehetetlen szituációkból, melyek láttán joggal merülhet fel a kérdés: ki az a James Bond?! (Denton és Saul amúgy sodorva, nem keverve) mr. green 45 A magas termetű Venus 100%-osan feminizált, új skunkfejlesztés, mely jellemzően édeskés illatával, bizsergető hatásával és hosszú, könnyen tisztítható gubóival

mindenkit boldoggá tesz. A Venus két különböző fajta keresztezéséből született: a masszív és stabil Pure Power Plantból (PPP), illetve az életerős Top 44 nőstényből. Előbbi Európa-szerte az egyik legnépszerűbb, könnyen elérhető kereskedelmi fajta Dél-afrikai és holland variánsokból nemesítették a 90-es évek végén, s mivel beltéren kimagasló virágzási eredményt produkál, hamar a holland termesztők kedvencévé vált Mindemellett a coffee shopok kuncsaftjai is nagyra becsülik a PPP mosolyt fakasztó hatását és könnyed fenyőillatát. A Top 44-et a keresztezés érdekében mesterségesen, gibberellinsav alkalmazásával kényszerítették hímivarú virágok termelésére. Kevésbé sűrű felépítése, pikáns skunkíze és gyors növekedési ciklusa miatt sikeres fajtának számít. Nevelése nem okoz különösebb gondot: beltéren és erkélyen egyaránt elültethető, ráadásul a „Sea of Green” eljárást is szereti. E két kedvelt

fajta egyesítésének eredménye, az 50/50 hibrid Venus akár 8-10 héten belül harmatos virágként tündöklő gubókkal ajándékozza meg termesztőjét. Kedveli a spanyol és brit klímát, ezeken a tájakon – kültéri nevelés során – októberben arathatjuk le „gyümölcsét”. Beltéren egyméteresre is megnőhet, feltéve, hogy a virágzást 30 cm-es „korában” indítjuk be. A Venus felépítése leginkább egy kandeláber formájához hasonlít. A Nirvana javaslata szerint célszerű az alsó vézna ágakat lemetszeni, hogy csak az 5 legfelső maradjon meg. Ily módon a „Sea of Green” elrendezés könnyedén megvalósítható, és négyzetméterenként akár 16 növény is elfér Beltéren egyébiránt a hidroponikus rendszereket kedveli, kimagasló terméshozammal és sűrűbb mirigyképződéssel hálálja meg a gondoskodást. A Venus gubóinak sejtelmes íze határozottan hasonlít a skunkfélékére. Elfüstölve megnyugtatja, mégis éberen tartja a

testet és a lelket, kedves, kiegyensúlyozott állapotot idézve elő. V Y N Ö K I T Ú D L Ö Z WEBEHIGH.COM csomagot” cipelni s yo úl „s l né et er sz m ba? g másik felére, de ne ás országok kultúrájá Utazást tervezel a vilá m t ci pi y eg l ná ív sz le ó szerint be útikönyv nem épp úgy lis magaddal? Esetleg sz uá rt vi a ez : ki k ltá mot neked talá Géza Akkor a WeBeHigh.co mint mondjuk Németh n, sá ro vá bb tö is l né ezer és kalauzol végig a világ ztikai látványosságok ris tu a le lő be k ta ad ar ht. Kim iért vagy Alfred Wainwrig a, hogy mit hol menny írj le n se te le ké tö t on sz egék, vi a kultúrtörténeti csem ivel többet is. – sőt és még egy kics Egy határozott kattintás és néhány megfelelôen sorba rendezett karakter címsorba illesztése után rögtön egy Afganisztántól Zimbabwéig terjedô lista fogadja a zöld útikönyv látogatóit. Innen aztán lehet szemezgetni – még az is legalább félórát

elücsörészhet az oldal elôtt, aki amúgy nem tervez semmiféle utazást. A városi környezet bemutatása minden esetben egy osztályzattal indul: karó, ha nagyon szigorúan lépnek fel az adott városban a marihuánával szemben, és ötös, ha nyugodtan sodorhatsz magadnak, amikor és ahol csak kedved tartja. Az oldal üzemeltetôi néhány mondatban megemlítik a birtoklás és fogyasztás jogi következményeit, hogy aztán egybôl a lényegre térjenek, s kiderüljön: hogyan tudsz szmókerturistaként boldogulni a nagyvilágban. Magyarországról például – tegyük hozzá: helytállóan – azt írják, hogy könnyen lehet marihuánát szerezni, ugyanakkor megemlítik, hogy a rendôrség nem kimondottan tolerálja az efféle cselekvést. (A WeBeHigh „vizsgáján” elégséges osztályzattal mentünk át.) A leírások egyébként blogbejegyzésekhez hasonlítanak: egyrészt legtöbbször „kitünö a hejessirás”, de ez egyáltalán nem zavaró, másrészt a

tapasztalt utazók megoszthatják véleményüket, élményeiket, amiket aztán – ha érdemesek rá – a szerkesztôk töltenek fel a megfelelô helyre. Ha igazán magával ragad az WBH, persze feliratkozhatunk a hírlevelükre is, hogy havi rendszerességgel kapjunk infót az újonnan felkerült városokról. S még valami: a „translation” gombra kattintva az oldal harminc nyelven árulja el, miként jut- hatunk „betevôhöz”. Kedves Olvasó! Mostantól, ha valaki netán idegen akcentussal megállít az utcán, és a következô szavakat próbálja elropogni nyelve alatt, szinte biztos lehetsz abban, hogy a WeBeHigh villám-nyelvtanfolyamán vett részt: „Nem tudod, honnan kaphat egy kis fuvet?” Az oldal dizájnja hagy némi kívánnivalót maga után, hiába a lehetôségekkel teli php-környezet, mégis úgy tûnik, mintha a hatodikos kockafejû Pistike informatikaórára barkácsolta volna az egészet FrontPage-dzsel. Ezzel együtt azonban könnyen áttekinthetô,

lényegre törô a struktúra, az információk pedig olyannyira egyedülállóak, hogy hamar feledtetik még a legérzékenyebb szemû felhasználóval is az aprócska megjelenésbéli hiányosságokat. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy az internetrendôrség miért nem csapott még le az oldalra, hogyhogy elérhetô ilyen tartalom a világhálón?! Nos, egyrészt a domaint Hollandiában – hol máshol? – jegyezték be, másrészt mert még nem abban a „Szép Új Világban” élünk, ahol ne menne el ennyi turpisság. Ha vetünk egy pillantást a látogatói statisztikára, az Egyesült Államokat találjuk az élen, az európai országok közül Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság IP-címei sûrûsödnek a listán. Közülük bizonyára sokan használják azt a böngészôbe építhetô keresôsávot, mellyel nemcsak a WBH, hanem a hasonló tartalmú oldalak is könnyen tallózhatók. Ha utazásra és valódi tapasztalatokra nem is telik,

akkor is megéri hátradôlni, és a WeBeHigh.com-on virtuálisan bejárni a világ különbözô tájait, megismerni az egyes országok és városok fogyasztási szokásait, kultúráit, no és persze a legfôbb „zöldforrásokat”. Donde puedo comprar marijuana? volker 47 47 Pizza Cañamo Hozzávalók 1 csomag pizzatészta Feltéthez: 2 evőkanál olívaolaj 1 nagy fej hagyma mszósz 4 evőkanál paradicso tt fokhagyma 2 gerezd apróra vágo ára vágott paradicsom ck ko ró ap tt, zo mo há 4 db zöldfűszer 2-3 evőkanál speciális zsalikom 1 evőkanál morzsolt ba (lehetőleg olasz) int) 2 szál szeletelt kolbász , trappista – ízlés szer án ez rm pa a, ell ar oz (m 10 dkg reszelt sajt vaolajon, majd tedd ítsd meg egy kevés olí pir en őb ny rpe se t sz puhára párolhasd A szeletelt kolbá íts fel olívaolajat, hogy leg me en őb ny rpe se félre. Egy másik fokhagymát. l: először kend meg benne a hagymát és a koronázd a feltétekke n be nd rre so i bb alá

mát és az apróra A pizzatésztát az a hagymát, a fokhagy rá d ted jd ma al, sz ós mmal, végül kedvenc a paradicsomsz az egészet bazsaliko g me d ór Sz ot. om szszeleteket, és vágott paradics alap, helyezd rá a kolbá az sz ké Ha l. de red ze en. Ezután jöhet a speciális zöldfűs -ra előmelegített sütőb ºC 0 25 020 a sd sü is megpirul. Ízlés kb. 15-20 percig 10 perc sütés, míg az ól jáb gy na jd ma jt, sa tetejére a reszelt agíthatjuk. szerint chilivel is gazd ! Vidám étvágyat 48