Oktatás | Pedagógia » Oktatásmódszertan, 2004

Oktatásmódszertan TARTALOMJEGYZÉK 1. A TANULÁSI VISELKEDÉS ÉS A SZEMÉLYISÉG . 2 1. 1 TANULÁSI MAGATARTÁSFORMÁK, ÉS DIDAKTIKAI KÖVETKEZTETÉSEK 2 1. 2 KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES TANULÓI MAGATARTÁSRÓL 4 2. AGYFÉLTEKÉK . 6 2. 1 TESZT A DOMINÁNS AGYFÉLTEKE MEGHATÁROZÁSÁRA 8 3. ÉRZÉKELÉSI CSATORNÁK. 10 4. AZ ELŐADÁS. 12 4.1 ELŐADÓI TUDATOSSÁG TESZT 13 4. 2 ELŐADÓI STÍLUSESZKÖZÖK 16 4. 3 SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA 16 5. A „SZENDVICS” OKTATÁS: . 18 5. 1 FELÉPÍTÉSE, SZERKEZETE 19 5. 2 AZ OKTATÁS MENETÉNEK TERVEZÉSE 20 6. A „SZENDVICS” OKTATÁS SZERKEZETI EGYSÉGEI ÉS NÉHÁNY ALKALMAZHATÓ MÓDSZER . 22 6. 1 A BEINDÍTÁS: 22 6. 2 INFORMÁCIÓ-FELVÉTEL, FELDOLGOZÁS 23 6. 3 LEZÁRÁS 29 7. LAZÍTÓ ÉS KONCENTRÁCIÓS JÁTÉKOK . 31 ÖSSZEFOGLALÁS . 34 1 Oktatásmódszertan 1. A tanulási viselkedés és a személyiség Nem létezik teljesen tiszta, egytípusú tanulás: általában egy adott tanulási

stílusra specializálódunk, tanulásunkban azonban jelen van legtöbbször egy másik tanulási típus másodlagos dominanciája, sőt gyakran a további két típus elemei is. Tanulásunk domináns típusát a neveltetés, a képzés, a pályaválasztás és egyéb más környezeti faktorok határozzák meg, s leginkább a krízis- és stresszhelyzetekben mutatkozik meg. Minthogy minden ember rendelkezik mind a négy tanulási típus részelemeivel, előfordulhat, hogy egy tipikus cselekvő - ugyan sok nehézség árán- de képes a dolgokat egy gondolkodó szemszögéből vizsgálni és viszont. Mind a négy tanulási típus egyenlő értékű, nem beszélhetünk jó, sem pedig rossz típusokról, minden egyes típusnak megvannak az erősségei és a gyöngéi. Egy cselekvő típus is képes absztrakt gondolkodásra és egy gondolkodó cselekvésre, azonban mindegyik más-más utat választ, hogy elérje célját. 1. 1 Tanulási magatartásformák, és didaktikai következtetések

A felfedező típus a leghatékonyabban tanul: - saját tapasztalatok, illetve mások tapasztalatai alapján - ha elegendő idő és tér áll rendelkezésre a benyomások és az érzékeltek feIdolgozására - különböző, egymással összevethető véleményekből és álláspontokból. A gondolkodó típus a leghatékonyabban tanul: - olyan tananyagból, mely egy rendszernek vagy modellnek a részét képezi - ól strukturált, világos céllal rendelkező tanulási szituációban - ha elképzelések, helyzetek, események egymással összefüggésbe hozhatók - ha a tananyag logikájára, filozófiájára vonatkozóan miért-kérdéseket lehet feltenni A döntést hozó típus a leghatékonyabban akkor tanul. - ha egy elmélet a gyakorlatba átültethető és ellenőrizhető - ha a tananyag és saját gyakorlatának egy problémája között összefüggés van - ha gyakorlati eredményt felmutató technikák átadására kerül sor A cselekvő típus a leghatékonyabban tanul: -

kihívást jelentő, izgalmas feladatok esetén, melyek a tanulók közötti vetélkedést segítik; - ha a program változatos és aktivitást igénylő módszereket kínál - olyan csoportban, melyben a humornak és a nevetésnek is megvan a helye - ha alkalmanként vezetői funkciók étvétele vagy egy kiselőadás révén a középpontba kerülhet. 2 Oktatásmódszertan A következő oldalakon lehetősége van a saját tanulási profiljának meghatározására 3 Oktatásmódszertan 1. 2 Kérdőív a személyes tanulói magatartásról D A.Kolb nyomán Az alábbi kérdőív az Ön tanulási típusának meghatározására készült. Hasonlítsa össze minden sorban a négy egymás mellett álló szót! Tegye fel magának minden sorban a kérdést, hogy a négy szó közül melyik jellemzi leginkább az Ön tanulását. Az a szó, amelyik leginkább jellemző Önre, 4 pontot kap, a következő 3-at, majd 2 ill. 1 pontot Fontos, hogy a 9 sor valamennyi szavát pontozza.

Figyelem: nincs jó vagy rossz megoldás, a teszt egyedüli célja, hogy az Ön személyes tanulási típusának meghatározásában segítsen. 1. megkülönböztető kereső lelkes praktikus 2. befogadó célirányos analitikus elfogulatlan 3. érző megfigyelő gondolkodó cselekvő 4. elfogadó kockázatvállaló kiértékelő tudatosodó 5. intuitív produktív logikus kérdező 6. absztrakt megfigyelő konkrét aktív 7. jelenorientált megfontoló jövőorientált 8. tapasztalat megfigyelés képzeleti modell 9. intenzív visszahúzódó értelemszerű 4 pragmatikus, valóságorientált kísérlet felelősségteljes Oktatásmódszertan 5 Oktatásmódszertan 2. Agyféltekék Az agykutatás már a hatvanas években meghozta azt a felismerést, hogy a két agyfélteke között „munkamegosztás” figyelhető meg. A baloldali agyi központ a logikáért, nyelvért, elemzésért, tényekért és a részletek megragadásáért felelős.

Itt található a nyelvi és szövegszerű emlékezet A jobboldali központ ellenben képekben gondolkodik. Minden élményhez specifikus érzelmi értéket rendel. Itt található a vizuális emlékezet Az agynak ez a fele lát el bennünket kreatív impulzusokkal, ötletekkel. BAL JOBB Beszéd Képek Verbális nyelv Testbeszéd Logika Érzelmek, intuíció Digitális gondolkodás Analóg gondolkodás Analízis, részletek Áttekintés, szintézis Szabályok, törvények Kreativitás, fantázia Idő Tér 6 Oktatásmódszertan Mi jellemző a dominánsan bal agyféltekéjét használó emberre? Mi jellemző a dominánsan jobb agyféltekéjét működtető emberre? Elsősorban az aggodalom, a kétely, az óvatoskodás. a részletekben való túlzott elmerülés A tapasztalatok - kudarcok, fájdalmak alapján kialakított hitrendszer cselekvést vezérlővé válik, s minél erősebb ez a rendszer, annál kevésbé adekvát a cselekvés a jelen helyzetben. A bal

agyfélteke dominanciája elnyomja az erős érzelmeket. az ilyen ember rengeteg időt pazarol arra. hogy lenyomja, elfojtsa indulatait, ahelyett, hogy tudatossá téve azt, feldolgozná, megszelídítené azokat. A bal agyféltekénkkel vagyunk racionálisan elemzők. A problémákat, feladatokat csak ilyen módon akarjuk megoldani, pedig nem oldható meg minden csak a rációval, logikával. Könnyed, gyermeki, szinte reflexes szintű működés és nagyfokú ösztönösség. A nagy egész átfogó látása egyetlen részlet felismeréséről kiterjesztéssel. Gyorsabb tehát a felismerésünk és a tudásuk az egészről. A befogadás (a feldolgozás már bal agyféltekei funkció). a vizuális képesség fejlettsége, fantázia, álmodozás uralhatja ezt az embert. Működésmódjára jellemző, hogy képszerű, érzékleteken keresztül ragadja meg a valóságot. Éppen ezért sokszor találgatásra kényszerül, be kell töltenie a fehér foltokat (mely részletinformációkat a

bal féltekétől kellene megkapnia. Ennek eredménye lehet a pontatlan adatok rögzülése. A hibák helytelen megítélésekhez vezetnek, melyek frusztrációt és kétségbeesést válthatnak ki. Valamennyiünk agya képes ezeket az erőforrásokat egymással összekapcsolni (ezt nevezik hálózatos gondolkodásnak). Akkor tudjuk a képességeinket maximálisan kibontakoztatni, ha lehetőség van mindkét agyfélteke bevonására. A tanulási folyamatban arra kell koncentrálni, hogy mindkét agyfélteke erőforrásait aktivizáljuk és összekapcsoljuk egymással. A tanulási folyamatban alkalmazott változatos módszerekkel elérhetjük, hogy az eltérő agydominanciával rendelkező hallgatók a sajátosságaiknak leginkább megfelelő módon vegyenek részt a tanulási folyamatban. A mindkét agyféltekét aktivizáló módszerekkel elősegíthetjük a hallgató sajátosságainak megfelelő befogadást, feldolgozást és rögzítést, 7 Oktatásmódszertan 2. 1 Teszt a

domináns agyfélteke meghatározására A 28 kérdésre adott igen vagy nem felelet alapján jó közelítéssel el lehet dönteni, hogy a bal vagy jobb agyféltekések közé tartozik-e. Igennel azokra a kérdésekre válaszoljon, amelyek Önre nagyrészt érvényesek, nemmel pedig azokra, amelyek Önre egyáltalában nem érvényesek. igen nem 1. Igyekszi-e a feladatokat türelmesen több szempont szerint megvizsgálni, mielőtt döntene a □ □ megoldást illetően? □ □ 2. Képes-e valamit csupán nagy vonalakban megtervezni és leírni? 3. Igyekszik-e a dolgai között rendet tartani és vigyáz-e mindig a helyes sorrendre? □ □ 4. Igyekszik-e mindig nagyon logikusan gondolkodni, és rá tud-e jönni, miért viselkednek mások úgy, ahogyan éppen viselkednek? 5. Tud-e legalább néhány szót több idegen nyelven beszélni? □ □ □ □ 6. Képes-e érzelmeit szavaival helyesen kifejezni? □ □ 7. Írásos dokumentumok kategorizálását és

elrendezését könnyen tudja-e elvégezni? □ □ 8. Igyekszik-e objektíven eljárni és megismerni a tényeket, mielőtt döntene? □ □ 9. Kedveli-e a képösszerakós játékokat és a szójátékokat? □ □ 10. Igyekszik-e megkeresni a látszólag értelmetlen értelmezni mások gondolatait? □ □ 11. Szereti-e a számokat és tényeket logikus sorrendbe elrendezni? □ □ 12. Szereti-e, ha a munkaasztalán áttekinthető rend van? □ □ 13. Gyakran van-e időszűkében? □ □ 14. Érdeklődik-e a technika és a műszaki megoldások iránt? □ □ 15. Hajlamos-e arra, hogy időnként spontán és néha elhamarkodottan döntsön valami felől? □ □ 16. Nappali álmodozó-e, az éjszakai álmai közel állnak-e a valósághoz és izgalmasak-e? □ □ 17. Érdeklődik-e a zene, festészet, tánc és általában a művészetek iránt? □ □ 18. Hiányos-e az időérzéke? □ □ l9. Inkább az érzelmek, mint a tények alapján

szokott dönteni? □ □ dolgok értelmét is, képes-e helyesen 8 Oktatásmódszertan 20. Volt-e olyan érzése, mintha valamit már látott vagy átélt volna - esetleg egy előző életében? 21. Vannak-e gyakran bizonyos megérzései és szokta-e követni az ösztöneit? igen nem □ □ □ □ 22. Vizuális típusú-e? Vajon bizonyos helyszíneket legkönnyebben a színük alapján jegyez-e meg? 23. Hajlamos-e sírásra és könnyen meg lehet-e bántani? □ □ □ □ 24. Romantikus-e, a szépség és a luxus fontos szerepet játszik-e életében? □ □ 25. Gyakran gondolkodik el múltbeli eseményeken? □ □ 26. Cselekvés és megfigyelés révén könnyen tud-e tanulni? □ □ 27. A munkahelyét mások gyakran kaotikusnak és rendetlennek találják-e? □ □ 28. Érdekli-e a pszichológia és érdeklődik-e a holisztikus gyógyítási módszerek iránt? □ □ Kiértékelés Először adjuk össze az első 14 kérdésre adott igen

válaszok számát. Ezek a bal agyfélteke működéséről nyújtanak információt. Ezután számoljuk össze a többi 14 kérdésre adott igen válaszokat, amelyek a jobb agyfélteke működéséről adnak felvilágosítást. Bal agyfélteke pontszámainak összege:. Jobb agyfélteke pontszámainak összege: Ha az egyik agyfélteke pontszáma jóval nagyobb, mint a másiké, akkor az számít dominánsnak. Ha például a bal agyfélteke pontszáma nyolc, a jobbé pedig csak három, akkor a bal agyfélteke a domináns. Ha viszont nincsen nagy különbség a kétféle pontszám között (például nyolc áll szemben hét ponttal), akkor az illető a kiegyensúlyozott személyek körébe tartozik. Ha még ennél is pontosabban szeretnénk tájékozódni, akkor már csak a pszichogén agymező bio-feedbackkel való megmérése adhat erről felvilágosítást. A megfelelő pontszámot jelöljük meg egy-egy vonallal. Ez lehetővé teszi annak képi szemléltetését, hogy melyik

agyféltekénk a domináns. 14.13 121110 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Oktatásmódszertan 3. Érzékelési csatornák A világról öt érzékszervünkön keresztül szerzünk információkat: Látásunkon Hallásunkon Tapintásunkon, Ízlelésünkön és Szaglásunkon keresztül Gondolkodásunk folyamán ezeket idézzük fel, ill. éljük át Szavainkban, megfogalmazásainkban ez tükröződik. Az emberek szeretik az információkat több érzékelési csatornán át magukba fogadni, azonban mindannyian rendelkezünk egy kitüntetett, domináns érzékelési csatornával Vizuális: Van, aki szereti látni az anyagot. Az ő igényeiket úgy lehet kielégíteni, ha bemutatókat tartunk, szórólapokat adunk ki, táblát, írásvetítőt, videókat, filmeket stb. használunk Ezek a tanulók jól emlékeznek arra, amit láttak. Mások inkább auditív módon fogadják be az információt. Fontos számukra, hogy hallják az anyagot Számukra az előadás

az ideális, amely sok kérdést és választ tartalmaz. Jól emlékeznek arra, hogy miről folyt a beszélgetés, és számukra az oktatás emléke olyan lesz, mint egy hangkazetta, amelyre az előadás anyagát felvették. A kinesztetikusan gondolkodóknak szükségük van arra, hogy gyakorlatokat végezzenek. Ők nagyon élvezik a szerepjátékokat. Tapasztalati úton tanulnak, cselekvéseken keresztül, és néha sok mozgásra van szükségük. Ezt nem szabad úgy értékelni, hogy ők nem figyelnek Idejétmúlt az a vélemény, hogy a tanulóknak mindig csendben kell ülniük ahhoz, hogy figyelni tudjanak. Mit tegyen hát az oktató? Nem lehet mindig mindenkinek a kedvében járni. Azt teheti, hogy néha ennek jár a kedvében, néha annak, és ezt úgy intézi, hogy előbb-utóbb mindenkire, mindegyik tanulási stílusra sor kerüljön. Ha modellelemzést végeznénk a legkiválóbb tanárok tanítási stílusáról, újra és újra azt látnánk, hogy mind a három módon

tanítanak: képekben, hangokban és érzésekben egyaránt. Válasszunk olyan oktatási anyagot, amely mind a három fő érzékelési területnek szól, és úgy válogassuk össze a szavainkat, hogy mindhárom csatornán keresztül gondolatokat ébresszünk. Így az emberek átlátják a lényeget, felveszik a megfelelő hullámhosszt, és meg tudják ragadni azt, ami fontos az oktatás anyagában. 10 Oktatásmódszertan Hallgassa vissza magát felvételről, és figyelje meg, hogy milyen nyelvmintákat használ oktatási helyzetben. Figyelje meg, melyik rendszert részesíti előnyben, és melyik rendszer a leggyengébb a saját kommunikációjában. Ha "vegyes nyelvezetet" használ, tehát az összes érzéknek szól, mindenki figyelni fog. Ez fontos elv, amely a verbális összhangteremtés része Szavainkban, megfogalmazásainkban tükröződik a domináns érzékelési csatornánk. Semleges megfontolja Vizuális (látás) megnézi Auditív (hallás) rákérdez

Kinesztetikus (Tapintás, testi érzet) megvizsgálja az ötletet demonstrálja megmutatja elmagyarázza körbeadja megvitatja átnéz átbeszél átfut emlékezteti lelki szemei előtt látja ismerősen cseng ismerős érzés megérti belátja veszi az adást nem értem nem világos furán hangzik érzi, mire akarsz kilyukadni azt hiszem melléfogtam tudom tisztában vagyok vele jogosnak hangzik érzem én is 11 Oktatásmódszertan 4. Az előadás A három leglényegesebb összetevője az előadó a beszéd a hallgató Az ember kommunikációs képességéhez az kell, hogy "adni" is, "venni" is tudjon, képes legyen a mondanivalóját közölni, és másokét megérteni, beszélni, és másokat meghallgatni. Következésképpen a hallgatónak pontosan ugyanolyan fontos szerepe van, mint annak, aki beszél. A harmadik összetevő maga a beszéd. A három tényezőnek egyforma súllyal kell szerepelnie. Bármelyik túlsúlya az

előadás hatásosságát csökkenti. Ha a beszéd tartalma, azaz maga a közlendő kerül túlsúlyba, arányosan csökken a beszélő személyének jelentősége, és a hallgatónak kevésbé lesz az az érzése, hogy személy szerint hozzászólnak. A figyelme, aktivitása jelentősen csökken Ha a hangsúly a hallgató személyének jelentőségére csúszik át, ez a beszélő és a közlendő rovására megy. Egy behízelgő beszédben például maga a tényközlés erősen háttérbe szorul Kézenfekvő, hogy így a beszélő személyiségéről is hamis kép alakul ki. Ha a beszélő személyisége nyomja el a másik két tényezőt, akkor ennek az ára törvényszerűen az, hogy a beszéd tényközlési értéke csökken, és a hallgató úgy érzi, nem becsülik eléggé. Jellegzetes példái ennek azok az előadók, akik a hallgatóságukra ügyet sem vetve, mintegy önmagukkal társalognak. Egy előadónak gondosan ügyelnie kell tehát a három tényező: a beszélő, a

beszéd és a hallgató szerepének megfelelő arányban tartására. Az előadónak, aki meg akarja győzni a hallgatóságát, ismernie kell a saját képességeit. (mind az erősségeit, mind a gyengéit.) A következő teszttel az felmérheti, milyen mértékben van meg Önben az előadói, a hallgatói, illetve a beszéde tény-tartalmát illető tudatosság 12 Oktatásmódszertan A következő 24 megállapítást négy csoportokba foglaltuk össze. Olvassa végig a négy tömböt a lehető leggyorsabban, és minden csoportban jelölje meg azt az egy megállapítást, amellyel leginkább egyetért. 4.1 Előadói tudatosság teszt 1. A beszéd alatt a hallgatók érezzék magukat kellemesen 2. Az előadónak csak arra a célra szabad összpontosítania figyelmét, amelynek érdekében a beszédét tartja. 3. Az előadó ne ringassa magát illúziókba: minden hallgató csak azt fogja kihallani a beszédéből, ami neki tetszik. 4. Az előadónak mindenekelőtt személyes

sikerre kell törekednie Ügyeljen rá, hogy számára megfelelő témát válasszon, mert csak így lesz a beszéde igazán hatásos. 5. A beszéd sikerének összetevő-elemei: a hanghordozás, a kiejtés (artikulálás,) légzéstechnika, a tudatos, folytonos figyelembevétele annak, hogy hallgatósághoz szólunk, a beszéd jó felépítése és a logikus végkövetkeztetések. De azért túlzott jelentőséget ne tulajdonítsunk nekik, nem kell feltétlenül folyton minden elemre ügyelni. 6. A beszéddel mindig valamilyen hatást akarunk elérni Ehhez figyelembe kell venni a hallgatóság gondolkodásmódjának korlátait. A beszéd legyen probléma-orientált, az előadó magabiztos, és jól képzett. 7. A beszéd sikerének legjobb biztosítéka, ha jól felkészülnek rá Az előadónak alapos kutatómunkával kell tájékozódnia a témában, gyakorolnia kell a retorikát, és "rá kell hangolódnia" a hallgatóságára. 8. Ez egy olyan terület, ahol a sikerben

nagy szerepe van a véletlennek Hogy sikeres lesz-e a beszéde vagy sem, az elsõsorban azon múlik, éppen milyen formában van az elõadó, melyik napszakban tartja a beszédét, és milyen hangulatban lesznek a hallgatói. 9. Aki nem ismeri a hallgatóságát, az inkább neki se fogjon a beszédnek Nagy a valószínűsége, hogy nem lesz sikere. 10. Aki alaposan ismeri a témát, mindenféle előkészület nélkül képes órákon át lebilincselően beszélni róla. 11. Aki nyilvánosság előtt akar beszélni, annak megbízható retorikai tudással kell rendelkeznie A kezdő előadónak segítenek a hangképzési és légzési gyakorlatok, valamint a beszéd alaposan kidolgozott kézirata. Beszédek tartásához a legjobb előkészület a személyiség fejlesztése 12. Teljesen kézirat nélkül sosem lehet boldogulni Ezen kívül mindig legyen kéznél szükség esetére néhány elegáns szónoki fordulat, mondat. 13 Oktatásmódszertan 13. A hallgatóságot kényelmes,

puha ülőhelyeknek kell várniuk Az előadóterem sugalmazzon kellemes hangulatot. 14. Minden előadó rá akarja beszélni valamire a hallgatóit Csak ezt az egy ajánlatát képviselheti becsülettel. Ha engedményeket tesz a hallgatóinak, ezzel "felvizezi" kínálata világos gondolatmenetét 15. Az eszményi előadó, aki a témáját jobban ismeri a hallgatóinál, számukra követhetõen avatja be õket többlet-tudásába. Közben személyes tapasztalatait is átadja nekik Ez nem megy visszacsatolás nélkül 16. Egy előadó soha nem árulja el az összes személyes tapasztalatát, szónoki mesterfogásait meg végképp nem. Hiszen, ezáltal hatástalanokká válnának 17. Egyszerre mindenkinek a szájíze szerint beszélni lehetetlen 18. A tartalom a legfontosabb Mindenekelőtt tényekkel kell érvelni Ami logikátlan, azt kimondani sem érdemes. 19. A jó előadó előzetes beszélgetésekkel ráhangolódik a hallgatóságára Beszéde közben is megmegkérdezi a

hallgatóit, valóban megértették-e, és az előadása után meggyőződik róla, hogyan fogadták, amit mondott, elérte-e a célját. 20. Elég, ha a szónok eléri, hogy a hallgatók tekintete belekapcsolódjon az övébe 21. A beszéd elhangzása után már érdektelen, mit váltott ki a hallgatóságból; a dolog lezajlott 22. Ha az előadás tartalmi szempontból logikusan hangzott el, semmiféle további ellenőrzésre nincs szükség. 23. A jó előadó beszéde során minden lehetőséget megragad a visszacsatolásra, azután pedig utánajár, milyen benyomást keltett a beszéde. 24. Én meg szoktam bízni valakit, hogy ellenőrizze a szavaim hatását az előadóteremben 14 Oktatásmódszertan Válaszai az alábbi táblázat segítségével értékelhetőek. A MEGÁLLAPÍTÁS SORSZÁMA 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Összesen ELŐADÓI HALLGATÓI TÉNY-TARTALMI TUDATOSSÁG TUDATOSSÁG TUDATOSSÁG 0 0 0 1 0. 5 1 1 0 0 0 1 0. 5 0

1 1 0. 5 0 0 0 0. 5 0 0 1 1 1 0 0 0 0. 5 1 1 0 1 0 0 0. 5 1 0 1 0. 5 0 0 1 0. 5 0 0 1 0 0 1 0 0 0. 5 1 1 0 0 1 0 0. 5 0 0 1 0. 5 0 1 0 0. 5 0 1 1 0 Ha összeadja az E -, a H - és a T pont értékeket, képet kap róla, mi áll közelebb önhöz: az Előadó, vagy a hallgató szerepe, illetve a beszéd tény-tartalma. Az eszményi típusnak, aki mindhárom területen a legnagyobb pontszámot éri el-a 6. a 7 a l3 és a 23 megállapítást jelölte meg -, mind az előadó, mind a hallgató szerepe, mind a beszéd tény-tartalma egyformán fontos. Ha a teszt eredménye négyszer 0 pont, az azt jelenti, hogy az illetőnek mindhárom területen sokat kell még pótolnia. Amelyik összetevő pontszáma feltűnően csekély, azt gyakorlással, különösen gondosan kell fejleszteni. Ha az E-pont kevés, az önbizalomhiányra utal Ha a H a legkevesebb, akkor a legtöbb esetben az illetőnek több szerénységre és türelemre van szüksége, Ha a T pontszám kicsi, abból arra lehet

következtetni, hogy a beszéd nem eléggé logikusan felépített, az előadó nem elemzi a témát eléggé mélyrehatóan 15 Oktatásmódszertan 4. 2 Előadói stíluseszközök A stratégiát és az érvelésmódot segítheti az előadói stílus is. Az ismétlések nemcsak a beszéd információ tartalmát teszik hatékonyabbá, hanem általuk a szónok erősebben sulykolhatja a hallgatóknak a nézeteit is. Klasszikus példa erre Cato elhíresült stíluseszköze, a "ceterum censeo" ismételgetése. A római államférfi minden alkalmat felhasznált arra, hogy Karthágó lerombolását követelje, és sokszor egyazon szónoklatában többször is elmondta "Szükségesnek tartom továbbá" kezdetű felszólítását. Képies akkor lesz az előadás vagy beszéd, ha a szónok vagy előadó a beszédében képekkel, hasonlatokkal és képletekkel, valamint szimbólumokkal él. Minél szemléletesebben adja elő, annál hatásosabbak. A szimbólum

alkalmazása igényes stíluseszköz Az előadónak pontosan ismernie kell az általa használt szimbólumok horderejét, és biztosnak kell lennie benne, hogy a hallgatók a szándéka szerint értelmezik őket. Kontrasztok az előadói túlzások hangsúlyozzák a mondandónkat, a hallgatókra nagyobb hatást gyakorlunk. Drámai hatásuk van a csattanóknak is, mert jellegzetességük, hogy váratlan fordulatot hoznak, és a hallgató a vicctől függően vagy elneveti magát, vagy meglepődik. A hatásszünetek szintén használhatók stíluseszközökként: az előadó a csattanó előtt tudatosan egyrészt kis szünetet iktat a beszédébe, miáltal felhívja a figyelmet: na, most jön, másrészt, amikor már mindenki epedve várja a poént, kicsit még elodázza, kivárja vele a feszültség csúcspontját. A szónoki kérdéseket tulajdonképpen felesleges feltenni, hiszen mindenki eleve tudja rájuk a választ. Stílus-eszközként alkalmazva azonban mind az előadóban, mind

a hallgatókban azt a benyomást keltik, hogy mindnyájan ugyanúgy gondolkoznak, egyet akarnak. Szemléltetés, képi megjelenítés Egy kép ezer szónál is többet közöl! Ezért a szónok vagy előadó, aki ennek tudatában van, annak érdekében, hogy beszédének hatásfokát növelje, élni fog vele. 4. 3 Szemléltető eszközök használata Beszédünket különböző szemléltetőeszközök, például képek, ábrák, szövegek kivetítésével illusztrálhatjuk, tehetjük színesebbé, hitelesebbé. Ha egy üzenet többféle módon, különböző kommunikációs csatornákon jelenik meg, akkor hangsúlyosabbá válik, jobban figyelnek, emlékeznek rá. Az előadónak is könnyebb a dolga, ha mindazt, ami vizuálisan megjeleníthető, nem kell verbálisan - így egy kicsit mindig torzítva - interpretálnia. Ugyanakkor az üzenet tartalma szinte teljesen elvész, ha az egyes csatornákon egyszerre megjelenő információk nincsenek szinkronban, ha például másról

beszélünk, mint amit bemutatunk. A különböző demonstrációs eszközök használata sok veszélyt rejt magában. Túl azon, hogy minél több technikai berendezést vetünk be, annál nagyobb a meghibásodás lehetősége, a nem jól összehangolt, nem jól ütemezett bemutatás, a túl sokféle megjelenítés inkább árt, mint használ a prezentáció hatékonyságának. Nem árt tudni, hogy jobban megjegyzik a hallgatók a táblára írt információkat, felrajzolt ábrákat, mint a kivetítetteket. Ha a helyszínen készül az ábra, feljegyzés, biztos, hogy az egyrészt sokkal élményszerűbb, másrészt szinkronban van a mondanivalóval. 16 Oktatásmódszertan A demonstrációs eszközöket tehát csak indokolt esetben és az alábbiak figyelembevételével érdemes alkalmazni: 1. Ne használjunk túl sok és bonyolult szemléltetőeszközt! 2. Minden technikai eszközt próbáljunk ki előre! 3. Ha szöveget vetítünk ki, - a kivetített szöveg legyen rövid:

egy-egy vázlatpont, adat, felsorolás - mindig csak annyi legyen látható a szövegből, amennyi éppen kapcsolódik a mondanivalóhoz, a többi szöveget takarjuk le - ellenőrizzük, hogy a kivetített szöveg jól látható-e az utolsó sorból is - ha a fő üzeneteket kivetítjük, hagyjuk huzamosabb ideig kivetítve 4. Minél kevesebb sötétítést! A sötétben a hallgatóság "elpilled”, az előadó és a közönség kontaktusa is csorbát szenved. 5. Ha videoklipet használunk, inkább több, rövid (két-három perces) részletet mutassunk be, többször állítsuk le a készüléket, és kommentáljuk a látottakat, mint hogy egy hosszabb rész után kezdjük a magyarázatot. A hangmontírozott klip (amelyet nem kell az előadónak műsor közben kommentálnia) se legyen hosszabb, mint tizenöt-húsz perc egy másfél órás előadás keretében. A videovetítés bár rendkívül szemléletes, túlságosan passzívvá teszi a hallgatókat, és ha hosszabb ideig

nézik a képernyőt, az előadó személye másodlagossá válik számukra. 6. Ha a szituáció és az előadás stílusa megengedi, használjunk zenei betéteket, esetleg videobetétekkel kombinálva. A zene és bizonyos képek erősen megmozgatják az érzelmeket, és segítenek kellemes hangulatot teremteni. 7. A grafikonok, táblázatok bemutatásánál nem elég elmondani csupán azt, ami a grafikonból, táblázatból úgyis kiolvasható. Ebben az esetben az előadó feladata a grafikonból, táblázatból kiolvasható számok, adatok magyarázata, 17 Oktatásmódszertan 5. A „szendvics” oktatás: A „szendvicsben az oktatás tulajdonképpen az információ-felvétel és –feldolgozás, az individuális és közös tanulási fázisok váltakozása: A szendvicsmódszer az embert, olyan lénynek tekinti, aki egyedi, kommunikációképes, reflexív személyiséggel rendelkezik. A jó tanulási klímát elfogadás, hatékonyság és átláthatóság jellemzi. A jó

tanulási klímához a környezeten, feszültségoldó játékokon túl az élményt nyújtó ismerkedési fázis is hozzájárul. Érvek az individuális és közös tanulási fázisok váltakoztatása mellett: Individuális fázis Közös fázis Páros Egyéni esetleg Kiscsoportos Páros munka Frontális munka Az individuális és közös tanulási szakaszok váltakoztatása növeli a tanulás hatékonyságát. Az individuális fázisban lehetőséget kapnak a résztvevők, hogy az anyagot a „saját nyelvükre fordítsák le.” A közös tanulási fázisokban az információk átadása, a problémák megbeszélése és a tapasztalatok cseréje által újabb impulzusok közvetítésére nyílik lehetőség. Ha különféle tanulási utakat készítünk elő, akkor az individuális fázisokban mindenki kiválaszthatja a neki legmegfelelőbbet. 18 Oktatásmódszertan Az alkalmazott módszerek változatossága hozzásegít ahhoz, hogy valamennyi tanuló magatartásának

kedvezzünk néha. A szükséges tanulási idő személyenként változik. (10-szeres különbségek is előfordulhatnak) Az oktató által kézben tartott „kérdés-válasz megbeszélések” nagyon alacsony hatásfokúak, s minimális résztvevői aktivitást tesznek lehetővé. A hagyományos frontális oktatási szituációkban az egyes résztvevők az idő kb. 2%-ban jutnak szóhoz. A tanulás során ki-ki másként jár el. (tanulói magatartás, tanulási típus) Befogadói csatornáit mindenki másként használja ki. 5. 1 Felépítése, szerkezete Beindítás Információ-felvétel, egyéni feldolgozás Információ-felvétel, egyéni feldolgozás Lezárás 19 Oktatásmódszertan 5. 2 Az oktatás menetének tervezése Ha hatékony oktatást akarunk tervezni, ki kell választani a tananyagot, tisztázni kell a tanulási előfeltételeket, és rögzíteni kell a tanulási célokat. Az oktatás tervezésekor ügyeljünk arra, hogy a résztvevőknek nem pusztán

„feje” van, hanem egyben érző és cselekvő lény is.(fej, kéz, szív) A tananyag előkészítése: Alapelv: Egyszerű Konkrét Általános Alapvető EZ A Komplex Elvont Speciális Egyedi eset HANGSÚLYOS Segítő kérdések a kiválasztáshoz és az előkészítéshez: A téma Mi lesz különösen fontos a jövőben? Mi általános érvényű? Mi különösen szemléletes? Mely szabályokat kell bemutatni/megtanulni? Hogyan lehet a leggyorsabban eljutni a lényeghez? A résztvevők. Milyen kapcsolódások teremthetők a résztvevők mindennapi munkájával? Milyen előzetes tudásra, képességekre lehet számítani? Mivel lehet a résztvevőket a legjobban aktivizálni? Mivel lehet a résztvevőket leginkább motiválni? Hogyan juthatnak a résztvevők sikerélményhez? Mit kell a résztvevőknek megtanulnia alkalmazni? 20 Oktatásmódszertan A taneszközök. Mit lehetne példaként alkalmazni? Mit lehetne játékos módon megtanulni? Mi kedvez a különféle

tanulói típusoknak? Milyen megfelelő eszközök állnak máris rendelkezésre Milyen technikai eszközök I mekkora tér áll rendelkezésre? A tervezéshez hozzátartozik: - a megfelelő módszer -a szemléltető eszközök - a technikák -a szociális formák (egyéni, páros, csoportmunka) kiválasztása 21 Oktatásmódszertan 6. A „szendvics” oktatás szerkezeti egységei és néhány alkalmazható módszer 6. 1 A beindítás: Célja a résztvevők aktivizálása és ráhangolása a témára, jó munkalégkör megteremtése. A beindítás során aktiváljuk a már meglévő tudást, tapasztalatokat, ismereteket, lehetőséget nyújtva a tanulóknak arra, hogy megszólaljanak. Tehát egy téma beindítása azt jelenti, hogy az előzetes tapasztalatokat feldolgozzuk, kapcsolódásokat teremtünk a meglévő tudáshoz, vagy összegyűjtjük a kérdéseket és az igényeket. Az oktatási egység kezdetén ismertetjük a célokat és a munkamenetet, hogy a résztvevők

magukénak érezhessék a folyamatot, s ellenőrizni tudják, elérték-e a célokat. Elemei: A munkamenet ismertetése: A célok, az időkeretek, a tananyag és a tevékenységek tervének bemutatásával a résztvevők lehetőséget kapnak, hogy kívánságaikkal befolyásolják az oktatást, felelős alakítóivá válhatnak a programnak. Módszer: Rövid ismertetés, kártyákkal vizualizálni a programot. Tartalmi összefüggések: Összefoglaló ábrával bemutathatjuk a tartalmi összefüggéseket. A résztvevők megértik, hogy az új anyagrész hogyan kapcsolódik a már korábban elsajátított ismeretekhez, így jobban megértik és megjegyzik az új ismereteket. Módszer: Rövid tanári kiselőadás, fóliával, vagy kártyákból felépíteni az áttekintést. Az előzetes tudás feltérképezése, aktiválása: Módszerek: 1. Kérdésgyűjtés: Egyenként, vagy kisebb csoportokban a résztvevők kis kártyákra felírnak minden kérdést, ami a témával kapcsolatban

felmerül. 2. Értem-nem értem: Az új anyagrész legfontosabb fogalmait előzetesen kártyákra írják Minden résztvevő megkapja ezeket a kártyákat. A résztvevők átválogatják a fogalmakat, értem, részben értem, teljesen idegen csoportokba rendezik. 3. Szerkezet kiegészítés: Négyfős kiscsoportok egy-egy kártyacsomagban megkapják a tárgyalandó anyag kulcsszavait, melyet a táblán előkészített a téma főbb egységeit jelző címszavakhoz kell rendelniük. Ezután ellenőrzik a megoldást 4. Fehér foltok Alkalmazható az előbbi feladatmegoldása után, vagy önállóan Minden résztvevő jelzést tesz ahhoz az új fogalomhoz, melyről nincs ismerete. 5. Vaku: Mindenki elmondja a véleményét, közbevágni nem lehet, vita nincs Például: Mit tudok a témáról? Mit gondolok róla? 22 Oktatásmódszertan 6. 2 Információ-felvétel, feldolgozás Cél: Az ismeretek átadása a hallgatók egyéni tanulási magatartásformáinak leginkább megfelelő

oktatási módszerrel Az individuális és közös tanulási szakaszok váltakozásával végig fenntartani a hallgatók munkaképességét. Az ismeretanyag készségszintű elsajátításának megalapozása 6. 2 1 Az információ-felvétel módszerei: Az információ-felvétel az oktatásban leggyakrabban hallás (előadás), vagy olvasás útján történik, de jó, ha minél több teret engedünk a cselekvő, felfedező tanulásnak. Az információ-felvétel egyik leggyakrabban alkalmazott formája a tanári előadás, vagy prezentáció. Az előadással az 5. fejezetben már foglalkoztunk Amennyiben a „szendvics” oktatás részeként előadást tart, próbálja ki az előadás következő változatait Az előadással sose lépje túl a 20 perces határt! 1. Több választásos előadás Minden résztvevőnek adjon négy darab színes papírt (pl. pirosat, zöldet, kéket, sárgát) Jelölje meg valamennyit (pl. a pirosat A-val, a zöldet B-vel, a kéket C-vel, a sárgát

D-vel) Tegyen fel egy sor többválasztós kérdést előadásának tartalmával kapcsolatban. Minden kérdést dián vagy kártyán tüntessen fel. Előadás közben néhány percenként tartson szünetet és tegyen fel kérdéseket, bemutatva a diákat vagy felfedve a kártyákat. Kérje meg a hallgatókat, hogy a megfelelő színű papír felmutatásával válaszoljanak. - Ha a hallgatók tévednek, ismételje meg az előadás tartalmát vagy tartson rövid megbeszélést a hiba tisztázására. 2. Kulcsszavak Beszéd közben írja fel a kulcsszavakat egy-egy kártyára, amelyek azután az előadás körvonalát adják. Ha egynél több oldalra van szükség, tépjen le minden egyes kártyát, amely betelt és ragassza fel a falra. 7 kulcsszónál többet ne írjon egy kártyára. Amikor befejezte, kérje meg a hallgatókat, hogy idézzék fel az elmondottakat a kulcsszavak segítségével, Ez lehet egy különálló feladat, vagy egy kiscsoportos beszélgetés. 23

Oktatásmódszertan 3. Rajzos előadás Keressen olyan rajzokat, amelyek előadásának tartalmához kapcsolódnak. Tegye át a rajzokat diákra Az előadás minden egyes lényeges pontjánál mutassa meg a megfelelő rajzot, miután szóban elmondta a vonatkozó részt. Amikor az előadásnak vége, mutassa meg újra az összes rajzot és kérje meg a hallgatókat, hogy idézzék fel annak tartalmát a rajzok segítségével, Ez lehet egy külön feladat, vagy egy kiscsoportos beszélgetés. 4. Példák, Kivételek A jó előadások gyakran tartalmaznak példákat, analógiákat és metaforákat, Előadás közben kérje meg a hallgatókat, hogy kis csoportokban hozzanak példákat vagy analógiákat arra a témára, amelyről éppen beszél. Lépésváltásként kérje meg őket, hogy keressenek kivételeket a témával kapcsolatban. Bátorítsa a hallgatókat, hogy ahol csak lehetséges, a példák említésekor saját tapasztalataikból merítsenek. 5. Üres helyek kitöltése

Nyomtassa ki az előadás főbb gondolatait. Hagyjon ki mindegyikből egy szót vagy egy rövid kifejezést. Előadás közben kérje meg a hallgatókat, hogy írják be a hiányzó szavakat. 5. Együttműködő előadás Az előadás tartalmát írja le kártyákra, egy vagy két mondatot írva egy kártyára. Számozza meg valamennyi kártyát, hogy az előadás tartalma megfelelően követhető legyen. Ossza ki a kártyákat a résztvevők között tetszés szerint. Kérje meg azt a hallgatót, akinél az egyes számú kártya van, hogy álljon fel és olvassa fel hangosan az egész csoportnak a kártyán lévő szöveget. Azután kérje meg ugyanerre a 2. stb sz kártyával rendelkező hallgatót 6. Kutatás és tanulás Ahelyett, hogy elmondja az előadást, inkább nyomtassa ki annak tartalmát. - Címsorokat és pontokba szedett formát használjon. Tegyen fel a hallgatóknak kérdéseket, amelyekre a választ a nyomtatott anyagban találják meg, Ha egy kis versenyszellemet is

akar a dologba vinni, alkossanak kis csoportokat a válaszok gyors megkeresésére. Az a csoport, amelyik először találja meg a választ, felteszi a kezét és megmondja, hogy hol található a válasz. Ha helyes választ adnak, egy pontot kapnak A végén jutalmat is adhat a győztes csoportnak, 24 Oktatásmódszertan 7. Grafikai asszociáció Ossza a kártyákat vagy diákat 4-6 részre (szekcióra). Minden részbe tegyen egy grafikát (nem szavakat). A grafikáknak valamilyen módon kapcsolódniuk kell az előadás tartalmához. Előadás közben hivatkozzon a grafikákra, de egyszerre csak egy szekcióra. - Az előadás végén vegye el szem elől a grafikákat. Kérje meg a hallgatókat, hogy emlékezetből gyorsan rajzolják le a grafikákat (a pontosság, a rajz minősége nem fontos). Azután kérje meg a hallgatókat, hogy idézzék fel az előadás tartalmát a grafikák segítségével. 9. Elrejtett kérdések Adja ki a tanfolyam anyagát egy kézikönyvben vagy

szórólapokon. Adjon mindenkinek egyenként vagy csoportonként néhány kérdést, amelyre a választ a kiadott anyagban megtalálják. Minden csoport más kérdéseket kap Előadás közben szúrjon be kérdéseket, amelyekre az a személy vagy csoport válaszol, akinek azt a kérdést feltette. 10. Rövidített előadás Kerülje azoknak a dolgoknak az elmondását, amelyeket a hallgatók már tudnak. Kérje meg a kis csoportokat, hogy sorolják fel egy kártyán mindazokat, amiket a témával kapcsolatban már tudnak. Az előadás azután pótolja a hiányt, és csak azokat a kérdéseket foglalja magában, amiket a hallgatók kihagytak a listából. 25 Oktatásmódszertan Az információ-felvétel egyéb módszerei: 1. Vezérszöveg Az adott témához kapcsolódó legfontosabb információkat egy rövid tagolt szöveg foglalja össze. Minden résztvevő elolvassa ezt a szöveget, és írásban feladatokat old meg hozzá. 2. Csoport kirakó A feldolgozandó anyagot

felosztják az egyes csoportok között. Minden csoport feldolgozza: elolvassa megbeszéli a maga szövegrészét (max. 1 oldal) Így a téma szakértőivé válnak, közösen mérlegelik, hogyan tudnák a többieknek továbbadni az ismereteket. Megadott idő múlva új csoportokat alakítunk, minden szakértői csoportból kerüljön valaki az új csoportba. Az előbb megszerzett információk átadására kerül sor, cél, hogy minél eredetibb formában adják tovább az anyagrészt egymásnak. 3. Csoportmunka Kis 3-4 fős csoportokat alkotunk, a csoportok egy-egy feladaton dolgoznak, majd ismertetik megoldásukat a többiekkel. Pl Ábrázolják egy lapon, milyen ismeretekkel rendelkeznek a témával kapcsolatban. 4. Páros-tempó: A résztvevőket két egyenlő részre osztjuk. A két csoport tagjai két eltérő szöveget kapnak, mely a téma egy-egy fontos részére vonatkozó információkat tartalmaz. Mindenki elkezd önállóan dolgozni Ha valaki készen van, feláll, és

addig várakozik, míg a másik csoportból valaki elkészül. Ők ketten egy párt alkotva, félrehúzódnak és ismertetik egymással a megszerzett információkat. Ha ezzel készen vannak, visszatérnek a többiekhez, és újabb szöveggel folytatják a munkát. A feladat úgy is alkalmazható, hogy a lapokon feladatok, kérdések vannak, s így a tanult anyag elmélyítésére, ismétlésére használható a módszer. Párban pedig a megoldások ellenőrzésére is sor kerül. A módszer előnye, hogy mindenki a saját tempójában haladhat 5. Forgószínpad A teremben 4-6 állomást alakítunk ki, ahol kérdések, kijelentések, képek, feladatok találhatók a téma egyes részeivel kapcsolatban. A résztvevőket annyi csoportra osztjuk, ahány állomás van Minden csoport meghatározott ideig dolgozik egy-egy helyen, az eredményeket plakáton stb. bemutathatják a munkát. Ezután egy új állomáson folytatják a munkát, míg végig nem járták valamennyit 6. Szövegpuzzle A

résztvevőket csoportokra osztjuk. Egy szöveget, vagy kérdés felelet gyűjteményt annyi darabra vágjuk szét, ahány tag van egy csoportban. Minden résztvevő kap egy darabot, és együtt megpróbálják szó nélkül összeállítani az eredeti lapot. Végül megbeszélik a szöveget ill a kérdéseket 26 Oktatásmódszertan 6. 2 2 Az információ feldolgozás módszerei: Az információ-feldolgozás során különféle tanulási utak segítségével „emésztik meg” a résztvevők az új információkat, megértik, elemzik, rendszerezik őket. A tanulás nagyon individuális folyamat, és mindenkinél másként zajlik., tehát az információk feldolgozásának is individuálisnak kell lenni. E tényekből indul ki a szendvicsmódszer Ismeretközlés Egyéni feldolgozás Ismeretközlés Egyéni feldolgozás Figyelmet kell fordítani arra, hogy váltakozzon az információ-felvétel és az egyéni információfeldolgozás. Vannak olyan módszerek, melyekben

összekapcsolódik az információ-felvétel és feldolgozás 7. Dominó Olyan kártyacsomagot készítünk, melynek minden lapján egy kérdés és egy válasz található. Minden kérdéshez egy másik lapon található a helyes válasz. A résztvevőket kis csoportokra osztva mindegyik csapatnak adunk egy kártyacsomagot. Ezt úgy kell kirakniuk, hogy az összetartozó kérdések és válaszok érintkezzenek egymással. Befejezésként az utolsó lap kérdését összehasonlítva az első kártya válaszával, ellenőrizhető, helyes-e a megoldás. 8. Ki következik? Kártyalapokra írjuk a legfontosabb fogalmakat. Mindenki kap egy tetszésszerinti lapot Ezt követően a résztvevők kicserélhetik a lapjaikat egymással, olyan fogalomra melyről tudnak beszélni. Ezután egy valaki elmagyarázza a neki jutott fogalmat. Az folytatja, aki úgy gondolja, hogy a nála lévő fogalom kapcsolódik az előzőhöz. 9. Értem - nem értem: Az anyagrész legfontosabb fogalmait előzetesen

kártyákra írják. Minden résztvevő megkapja ezeket a kártyákat. A résztvevők átválogatják a fogalmakat, értem, részben értem, teljesen idegen csoportokba rendezik. Ezt követően párokba rendeződve megpróbálják egymás ismereteit kiegészíteni A Újabb párok is alakulhatnak a még nem tisztázott fogalmakra, vagy plénum elé lehet vinni a párokból a tisztázatlan témákat. 27 Oktatásmódszertan 10. Szerkezetépítés Fő fogalmakat kártyalapokra írunk, és ezeket mindenki megkapja. A feladat az, hogy ezeket a lapokat rendezzék értelmes struktúrába. Az eredményeket kiscsoportokban megbeszélik A struktúraépítés párokban, vagy csoportokban is történhet. 11. Kiegészítő kérdések Olyan kártyákat készítünk, melyeken egymást kiegészítő kérdések vannak.(pl Hogy mondják angolul fiú? Mit jelent magyarul boy?) Minden résztvevő kap egy kártyát, majd megkeresi azt a társát, akinél a komplementer kérdés található. Felteszik

egymásnak a kérdést és megválaszolják, majd helyet foglalnak. 28 Oktatásmódszertan 6. 3 Lezárás Célja: A tanulási hiányosságok pótlása Kérdések tisztázása Az elért tudásszint tartósítása A gyakorlatba való átültetés előmozdítása Lezáráskor az anyagot tömörítve újra áttekintjük, azaz becsomagoljuk a felejtés ellen. A lezárás során visszatekintünk a tanulási folyamatra, visszajelzést adnak és kapnak a résztvevők. A fentebb ismertetett módszerek némelyike használható ebben a fázisban is, nyílván a tartalmat ennek megfelelően kell módosítani. Ezek az alábbiak: Szerkezetépítés Értem – nem értem Ki következik? Új módszerek 1. Csapatverseny 4-5 fős csoportokat alkotunk. A csoportok az elsajátítandó témával kapcsolatban kérdéseket fogalmaznak meg, melyeket leírnak. A második fázisban felteszik egymásnak a kérdéseket, melyet meg kell válaszolnia a másik csapatnak. Zsűri is választható, aki értékeli

és kiegészíti a válaszokat. 2. Kalapozás Minden résztvevő kártyákat kap, melyekre fogalmakat, kérdéseket írhat a témával kapcsolatban, összegyűjtik. Ezután mindenki húz néhány kártyát, s valamilyen rendszer szerint (pl az anyag szerkezeti egysége) megválaszolják a kérdéseket, ill. megmagyarázzák a fogalmakat 3. Memory 29 Oktatásmódszertan Egy kártyacsomagot készítünk, melynek lapjain kérdések és külön lapon a válaszok találhatóak. A lapokat lefelé fordítva egy asztalra helyezzük. A résztvevők tetszés szerint felfordítanak két kártyát Ha ezek összetartoznak, akkor felfordítva maradnak, ha nem vissza kell őket fordítani. A játék addig tart, míg valamennyi lapot fel nem fordítanak. 4. Mindent vagy semmit Az anyagot részekre osztjuk, s az egyes részeket jelző fő fogalmakat kártyákra írva egymás mellé tesszük. Függőlegesen az elérhető pontszámokat jelöljük Pl.: Az oktatással kapcsolatban Agyműködés

Tervezés Felépítés Módszerek 100 200 300 A mezőket különböző nehézségű kérdésekkel töltjük fel.(ez a résztvevők számára egyelőre nem látható). A résztvevők 4-6 fős csoportokban versenyeznek Kérnek egy mezőhöz tartozó kérdést, majd válaszolnak. Ha jól válaszol, megkapja a kérdéshez tartozó pontszámot, ha nem megnevezheti, hogy mely csoport válaszol. Ha az adott csoport tudja a választ, az eredeti csoport nem kap pontot, viszont a másik csoport dupla pontszámot kap. 5. Adventi kalendárium Egy téma fogalmait kártyákra írjuk, majd az írott felükkel asztalra rakjuk. A résztvevők választanak egy kártyát és megmagyarázzák a fogalmat. Ha helyes a megoldás megfordítva marad a kártya A játék addig tart, míg az összes kártyát feldolgozzák. 6.Csináld magad! Csoportokat alkotunk, és azt a feladatot kapják, hogy a tanult anyagrészhez állítsanak össze egy dolgozatot megadott feltételeknek megfelelően. (Pl 5

tesztkérdés, 3 kifejtendő kérdés, egy számítási példa, 2 feladat, stb.) és írják fel egy lapra Ezután a csoportok kicserélik egymással a lapokat és megoldják a dolgozatot. 30 Oktatásmódszertan 7. Lazító és koncentrációs játékok A játékokban részt vevők kölcsönösen hatnak egymásra. A játékok megjelenési formái különbözőek, de céljuk azonos: közös tevékenységgel kapcsolatokat teremteni, illetve árnyalni, mélyíteni azokat. Ezek a játékok lehetőséget biztosítanak a csoporttagok összeszokásához, a csoportvezetőnek segíti a tanulási blokk előkészítését, a mindenkori foglalkozás alaphangulatának kialakítását, a csoporttagok pszichés felkészítését a foglalkozásra. A játékok között szerepelnek a lazító és koncentráló játékok, mivel ezeknek a játékoknak kiemelt szerepe van a foglalkozások felépítésében. A két játékcsoport nem véletlenül került egymás mellé, hiszen minden „lazító

" játéknak van koncentráló mozzanata. A fizikai és pszichés feszültségek csökkentésével növelni tudjuk a figyelem tartós összpontosítását jelentő koncentrációt. A lazító játékok jelentős része az izmok valamilyen formában történő ellazítására épül, ami maga után vonja a pszichés feszültségek csökkenését is. Zaklatott, túlingerelt, feszültséggel teli társaságokkal játszassuk ezeket! Sok esetben viszont az enerváltság, fáradékonyság a probléma, és ekkor a koncentrációs játékokat vegyük elő. Mindkét játékcsoport alkalmazásának célja: a csoport pszichikai-fizikai állapotától függően megválasztva a további munkához alkalmas állapotot teremteni azokkal. Ezeknek a játékoknak a használata, helye a foglalkozásokon abszolút csoport- és időspecifikus. A csoport mindenkori állapota határozza meg, mikor használunk lazító vagy koncentráló játékot. A jó csoportvezető látja, érzi, mikor lankad a

figyelem, mikor "szalad" el a csoport, és akkor egy- egy ilyen játékot beiktatva ismét munkaképessé teheti a társaságot. A játékok jó tanulási klímát teremtenek és lazítják a résztvevőket. Az agyműködés szempontjából is fontosak, aktivizálják az agyféltekéket. Az alábbi játékok nagy része rövid idő alatt más hangulatot teremthet, újra működőképessé teheti a csoportot. Az „elveszett idő” hamar megtérül. 1. Adj hozzá egy mozdulatot! A csoport első tagja tesz egy mozdulatot, a második megismétli és hozzátesz még egyet, és így tovább. 2. Egyenesből keresztbe A csoport körbe ül, dobálnak egy labdát, és az alábbi mondatok hangozhatnak el: Egyenesből keresztbe Keresztből egyenesbe Egyenesből egyenesbe Keresztből keresztbe A résztvevőknek ki kell találniuk, hogy milyen szabály szerint hangzanak el a mondatok. A szabály a dobó és annak a játékosnak a lábtartásától függ, aki a labdát kapja. (persze ezt

a résztvevők nem tudják) A játék kapcsán lehet a megfigyelőképességről, a feltételezések szabta gátakról stb. beszélgetni 31 Oktatásmódszertan 3. Mi változott? Egy résztvevő kimegy a teremből, a többiek kicserélnek egy ruhadarabot egymáson, vagy helyet cserélnek stb. A visszaérkezett résztvevőnek ki kell találnia hogy mi változott A játék alkalmas a megfigyelőképesség szerepéről való beszélgetés előkészítésére. 4. Ország város Egy megadott betűvel mindenki listát készít, a közös szavakat ki kell húzni, az nyeri a versenyt, akinek a legtöbb szó megmarad a listáján. 5. Tikk-takk-bumm! Boltban kapható társasjáték. Egy játék bomba van a készletben, amely tetszőleges időpontban robbanó hangot ad. Egy kártyát kell felfedni, melyen egy szótag van, amely a mondandó szavak első, vagy utolsó szótagját jelzi. A bombát kézből kézbe kell adni, és a szabályoknak megfelelő szót kell mondani mindenkinek, a

bombát addig nem lehet tovább adni, amíg a szó el nem hangzik. Akinek a kezében felrobban a bomba, kiesik a játékból. 6. Gubanc A csoport körbe áll, úgy, hogy a vállak összeérjenek. A tréner utasítására mindenki becsukja a szemét, előre nyújtja a kezét és megfog két másik kezet. Ezután kinyitják a szemeket és anélkül, hogy elengednék egymás kezét, megpróbálnak kigubancolódni. 7. Müzli Mindenki húz egy kártyát, melyen az alábbi szavak közül egy szerepelhet: Alma, körte, dió. Egyvalaki középre áll és felszólít egy gyümölcsöt, pl. alma Ekkor minden almának helyet kell cserélni A középen állónak meg kell próbálnia a felszabaduló székek egyikét elfoglalni. Akinek nem marad hely, az kerül középre. Ha a középen álló azt mondja: Gyümölcssaláta, minden alma és minden körte helyet cserél Müzli mindenki helyet cserél 8. Kacsingatós-körbe, párosával: Két körbe áll a csoport, egy valakinek nincs párja. A belső

kör tagjait kacsintással próbálja elcsábítani a páratlan játékos, a külső kör tagjai a válla megfogásával tarthatja meg párját. 9. Torna a tükör előtt A résztvevők párosával szembeállnak egymással. Egyikük mozog, a másikuk alkotja a tükörképet Majd szerepcsere. 9. Szinkronizálás (valaki beszél, a másik gesztikulál) 32 Oktatásmódszertan 10. Karmester: Egy valaki ki megy a teremből, a többiek eldöntik ki lesz a karmester, vagyis kinek a mozdulatait utánozzák a többiek. A kinn lévő játékos beáll a csoport közepébe és megpróbálja kitalálni ki a karmester. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a játék akkor szórakoztató, ha sok mozdulatváltozás történik 11. Ki ne mondd! Körben ül a csoport. Adott sorrendben, folyamatosan kell a számokat mondaniuk (1,2,3,4, stb) A 7 ill annak többszörösei helyett, ill., minden olyan szám helyett, amelyben szerepel a 7, azt kell mondani, bumm! Aki hibázik, beír magának egy fekete

pontot. 33 Oktatásmódszertan 8. Összefoglalás Az előzőekben megismerte a szendvics felépítésű oktatás elméletét: Megismerte, és képessé vált arra, hogy • • • • • • • • • Világos, belátható oktatási célok megfogalmazására Felismerni a különböző tanulási viselkedésmintákat Az oktatás menetének megtervezésére A hallgatók különféle „bemeneti csatornájának” aktiválására Kooperatív oktatási légkör kialakítására Változatos, célirányos és tanulóközpontú módszerek alkalmazására A résztvevői felelősségvállalás előmozdítására A hallgatók folyamatos munkaképességének biztosítására A tanulási cél elérésének kontrolljára Mire az egység végére ér felkészül arra, hogy a megismert módszer segítségével korszerű formában adja át a vállalkozási ismereteket, elősegítse az Ön által oktatott hallgatók vállalkozói készségének fejlődését. A megismert módszereket a

mindennapi oktatói tevékenységében is eredményesen tudja majd hasznosítani. 34