Gazdasági Ismeretek | Minőségbiztosítás » Minőségbiztosítás

Az FMEA 3 szempontja: felismerhetőség (gyártói/szolgáltatói oldal), hibakövetkezmény súlyossága (vevői oldal), hiba gyakorisága (közös vevői-gyártói oldal), Az FMEA típusai: Konstrukciós FMEA, Folyamat FMEA, Rendszer FMEA Az FMEA l épései: a lehetséges hibák összeállítása hibaok előford (O), következmény (S), ellenőrzés (D) alapján; a kockázati szám (RPN=O*SD vagy RPZ) meghatározása az ajánlott/ellenőrző intézkedések, ezek felelőseinek, határidőinek meghatározása a döntés jóváhagyása és az intézkedés(ek) kiadása az intézkedés(ek) hatásának ellenőrzése 7 fő veszteség: –MUDA: OEE: TQM, TPM. A 6 nagy veszteségforrás: Túltermelés, Szállítás, Készletek, Felesleges folyamatok/Megmunkálás, Várakozás, Selejt, Mozgás Műszaki meghibásodások, üzemzavarok. Beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek. Holtidő (üresjárat), kisebb leállások. Csökkentett sebesség. Kezdeti indítási és

kitermelési veszteségek. Minőségi hibák és selejt. A gyártórendszer hatékonysága: (OEE=Overall Equipment Effectiveness) OEE=AxPxQ ahol: A - a rendelkezésre állás, P - a teljesítmény faktor, Q - a minőségi faktor „A” az első veszteségforrást-, „P” az ezt követő négyet-, míg „Q” a minőségromlást méri. A TPM Nakajima által megfogalmazott célkitűzése az OEE > 85 % hatékonysági szint elérése. A TPM programok kulcselemei: Hatékony megbízhatóság alapú karbantartási program, Autonóm karbantartás és team munka, A rendszer folyamatos javítása. Kaizen „Változtatás a j ó irányba”. Japán szó, Filozófia, Eszközök, módszerek gyűjteménye, Veszteségek csökkentése, Problémák megoldása, Folyamatok fejlesztése, Jobbítás kis lépésekben, folyamatosan. Az élet minden területén, Mindenki bevonásával Kaizen megközelítés: az emberek a problémák megoldói. Koncentráljunk magára, a problémára, a probléma

lehetőségre. Tudatosan keressük és megoldjuk a problémákat A problémamegoldás mindenki feladata. Az 5 Genba Kaizen alapelv: Amikor baj van (abnormalitás következik be), először menj a helyszínre (Genba)!, Figyelj a G enbutsu-ra (pl. gép, szerszám, selejt, vevői panasz)! Tégy ideiglenes ellenintézkedést! Találd meg a gyökér okot a tényleges adatok, tényleg (Genjitsu) alapján! Standardizálással kerüld el az újra előfordulást! A Kaizen 4 al apelve: Megszüntetés (Eliminate) Szükség van rá? Mivel jár, ha az egészet megszüntetjük? Kombinálás (Combine) Lehet-e mással együtt csinálni? Átrendezés (Re-arrange) Valóban kötött a hely és a sorrend? Egyszerűsítés (Simplify) Indokolt? Lehetne ugyanezt az eredményt egyszerűbben elérni? LEAN alapelvek: Azonosítsd az értéket (value) – értsd meg, hogy érzékelik vevőid az értéket a termékeidben. Értsd meg az érték áramlásodat (value strem) – elemezd a termékek áramlását az

ellátási láncban és azonosítsd, hol keletkezik az érték és hogyan szüntethető meg a veszteség; Biztosítsd az áramlást (flow) – alakítsd át a folyamataidat, gyakorlataidat és magát a szervezetet, hogy az érték szabadon áramolhasson az ellátási láncon keresztül; Vezesd be a húzást (pull) – küszöböld ki a szokásos megközelítések „köteg és sorban állás” mentalitását és vezess be olyan folyamatokat, hogy a szállítást minden fázisban a következő lépés igénye váltsa ki; Törekedj a t ökéletességre (perfection) – ismerd be, hogy a szervezet csak tevékenységeinek folyamatos újraértékelése útján kerülhet Lean állapotba Alapgondolatok: segítik a vevők megelégedettségének növelését, termékeket, amelyek megfelelnek igényeiknek és elvárásaiknak, A vevői követelményeknek megfelelnek, folyamatosan fejlessze termékeit és folyamatai Rendszer és termék különbsége: A minőségirányítási rendszerekre

vonatkozó követelményeket az ISO 9001 tartalmazza. A minőségirányítási rendszerekre vonatkozó követelmények általánosak és bármely iparágban, vagy gazdasági ágazatban alkalmazhatók, a k ínált termékkategóriától függetlenül. Maga az ISO 9001 nem határoz meg a termékre vonatkozó követelményeket. A termékekre vonatkozó követelményeket előírhatják a vevők, a szervezet – számolva a vevő várható követelményeivel –, vagy egy szabályzat. A termékekre és egyes esetekben a v elük kapcsolatos folyamatokra vonatkozó követelmények szerepelhetnek pl. műszaki előírásokban, termékszabványokban, folyamatokra vonatkozó szabványokban, szerződéses megállapodásokban és szabályzatok követelményei között. Alapok: A minőségirányítási rendszerszemléletű megközelítése. Folyamatszemléletű megközelítés Minőségpolitika és minőségcélok. A felső vezetőség szerepe Dokumentálás A minőségirányítási rendszerben

használt dokumentumok típusai: minőségirányítási kézikönyvnek, minőségtervnek, előírásoknak, útmutatóknak, eljárásokat, munkautasítás, rajzokat;. feljegyzéseknek nevezik Dokumentálás követelményei: A dokumentumok kezelése. Minőségügyi feljegyzések kezelése Belső auditok. A nem megfelelő termékek kezelése Helyesbítő tevékenységek Megelőző intézkedések. ISO-9000-9001-9004: Az ISO 9000 leírja a minőségirányítási rendszerek alapjait, és meghatározza a minőségirányítási rendszerek terminológiáját. Az ISO 9001 meghatározza az olyan minőségirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket, és az a célja, hogy növelje a vevők megelégedettségét. Az ISO 9004 olyan útmutatást ad, amely a minőségirányítási rendszer eredményességét és hatékonyságát egyaránt figyelembe veszi. Célja a szervezet működésének fejlesztése, a vevők és más érdekelt felek megelégedettségének növelése. ISO-900 nyolc

alapelve a)Vevőközpontúság, b)Vezetés c)A munkatársak bevonása d)Folyamatszemléletű megközelítés e)Rendszerszemlélet az irányításban f)Folyamatos fejlesztés g)Tényeken alapuló döntéshozatal h)Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal. 5Vezetőség felelőssége: Vezetőség elkötelezettsége, Felelősség, hatáskör és kommunikáció, Vezetőségi átvizsgálás 6Erőforrások biztosítása - Gazdálkodás az erőforrásokkal Emberi erőforrások Infrastruktúra Beszállítók és partnerek Természeti erőforrások Pénzügyek Folyamatmenedzsment: Termék és/vagy szolgáltatás előállítása (létrehozása) 7Általános követelmények -A vevővel (érdekelt felekkel) kapcsolatos folyamatok (értékesítési folyamat) -Tervezés és/vagy fejlesztés -Beszerzés -Termelési és szolgáltatási műveletek -A megfigyelő- és mérő eszközök kezelése 8Mérés, elemzés és fejlesztés -Általános követelmények -Mérés és

megfigyelés -A nem megfelelő termék kezelése -Adatok elemzése -Fejlesztés -Helyesbítő, megelőző tevékenység Rendszerkiépítés lépései: 1. A minőségpolitika megfogalmazása 2. Belső szakértői csapat kiválasztása 3. Külső szakértők bevonása 4. Előzetes bevezetési program kidolgozás 5. A megfelelő követendő szabvány kiválasztása 6. A minőségügyi rendszer kialakítása 7. A bevezetési projekt megtervezése 8. A bevezetési projekt megtervezése 9. A minőségügyi oktatások 10. A minőségügyi szervezet 11. A minőségügyi rendszer bevezetése A U D I T: A minőségirányítási rendszerek kiértékelése Meghatározták-e és megfelelően leírtáke a folyamatot? Kiosztották-e a felelősségi köröket? Bevezették-e és fenntartják-e az eljárásokat? Alkalmas-e a folyamat a szükséges eredmények eléréséhez? Folyamatos fejlesztés a mindenkori helyzet elemzése és kiértékelése a fejlesztés területeinek meghatározására; a

fejlesztés céljainak kitűzése; a lehetséges megoldások megkeresése a c élok eléréséhez; e megoldások kiértékelése és megfelelő kiválasztása;a kiválasztott megoldás bevezetése; a bevezetés eredményeinek mérése, igazolása, elemzése és kiértékelése annak megállapítására, hogy elérték-e a célokat; Végrehajtási folyamat: Megbízás auditprogram kidolgozására, Az auditprogram kidolgozása (5.2, 53) Az auditprogram végrehajtása (54, 55) Az auditprogram figyelemmel kísérése és átvizsgálása (5.6) (Befolyásolja: Auditorok felkészültsége(7)Audittevékenységek)fejlesztés Audit folyamata: Az audit elindítása (6.2)- Az auditorcsoport vezetőjének kijelölése- Az audit céljának, területének és kritériumainak meghatározása- Az audit végrehajthatóságának eldöntéseAz auditorcsoport összeállítása- A kezdeti kapcsolat felvétele az auditálás alatti szervezettel A dokumentumok átvizsgálása (6.3)Az irányítási rendszer

főbb dokumentumainak átvizsgálása, beleértve a feljegyzéseket, és annak megállapítása, hogy megfelelnek-e az audit kritériumainak Előkészületek a helyszíni audit tevékenységeihez (6.4): auditterv készítése, a munka kiadása az auditorcsoportnak,munkadokumentumok elõkészítése. A helyszíni audittevékenységek levezetése (6.5) a nyitóülés levezetése, kommunikáció az audit során, kísérők és megfigyelők szerepe és feladatai,információgyűjtés és -ellenőrzés,az audit megállapításainak megfogalmazása,az audit következtetéseinek előkészítése,a záróülés levezetése. Az auditjelentés elkészítése, jóváhagyása és elosztása (6.6) az auditjelentés elkészítése, az auditjelentés jóváhagyása és elosztásaAz audit befejezése(6.7)Az auditból folyó teendők elvégzése(68) TIPHIB: Elnevezés: TIPikus H IBaforrás A lehetséges hibákról nincs adatunk, információnk, tapasztalatunk (új termék, új szolgáltatás;

új folyamat, új igények) Jól felkészült, heterogén összetételű szakmai team tipikus hibákat határoz meg tapasztalati, szubjektív alapon A team az előforduló hibákat feltérképezi, majd ezeket csoportosítja, rendezi, súlyozza, rangsorolja. Pareto elv: A hibaokok 20 % -án keletkezik a hibák 80%-a! A lehetséges hiba okok 80%-a a hibák 20%-át okozza. Célja: Segít azokra az okokra koncentrálni, melyek eltávolítása vagy csökkentése a legmeghatározóbb hatást váltja ki a folyamatjavítás során. A problémák okait fontosságuk szerint rendezi, összevethetők az egyes hiba okok. Megismételve láthatóvá teszi a fejlődést, és ezzel további javításokra ösztönöz (5W + 1H: 5 why+1 how ) ISHIKAWA: (halszálka, ok-okozati) elemzés Az ok-okozati elemzés célja: egy probléma vagy állapot (vagyis az okozat) összes lehetséges okának szisztematikus, és növekvő részletességgel történő meghatározása és grafikus ábrázolása gép (machine),

módszer, vagy technológia (method), anyag (material), mérés (measurement), ember, esetleg környezet Tradicionális: Termelés ütemezése (push) Make-to-forecast (előrejelzésre) Folyamat (funkcionális) elrendezés Statisztikai folyamat szabályozás Köteg-és sorban állás Átállások gyakoriságának csökkentése Stabilitás puffereléssel Készlet modellek (EOQ) Specializálódott dolgozók LEAN/JIT: Termelés engedélyezése (pull) Make-to-order (rendelésre) Termék elrendezés Forráshelyi minőség One-piece-flow Átállások idejének csökkentése Stabilitás megbízható, szinkronizált folyamatokkal Gyakori, kistételű szállítások Flexibilis dolgozók A Lean Management előnyei Általános: Alacsonyabb költségek Elégedettebb vevők Növekvő versenyképesség Stabil, elkötelezett munkavállalói kör Kevesebb probléma, „tűzoltás” Sikertörténetek: Átfutási idő csökkenés (60-90% WIP csökkenés (40-80%) Helyigény csökkenés (75-80%)

Termelékenység növekedés (50-100%) A karbantartási költségek csökkenése TPM bevezetés révén (10-50%) LEAN modul <kaizen [jit][dolgozók][jidoka] (vizuál mng 5S, TPM, LSM, szabv) (lean kult) (JIT) def: APICS: Egy termelési filozófia, amely a veszteségek tervszerű megszüntetésén és a termelékenység folyamatos növelésén alapul CSAK: A szükséges részegységeket / termékeket A szükséges mennyiségben A szükséges időben („éppen időben”) gyártjuk le A JIT alapja, összetevői „GO!” oszlop: A terhelés kiegyenlítése (Heijunka, load leveling) Ütemidőre (takt time) termelés Folyamatos (egy darabos) áramlás Húzó (pull) rendszer (Kanban , szekvenciális pull) Push rendszer (tradicionális): a kimenetet a befejezés után „átnyomjuk” a következő munkállomáshoz Pull rendszer (JIT / TPS / lean manufacturing): a következő munkaállomás „áthúzza” a m egelőző munkaállomástól a kimenetét, amikor az szükségesPull rendszer

(általánosítás): engedélyezési mechanizmussal a WIP korlátozása Heijunka A heijunka a termelés kiegyenlítését, kisimítását jelenti mind a mennyiség, mind a variációk tekintetében A Jidoka oszlop módszerei: Lényeg a minőség beépítése a folyamatba (built in quality) – hibás termék nem mehet tovább a következő folymatba Minőség-ellenőrzés a gyártás/összeszerelés helyén Autonomation (automatizálás emberi intelligenciával) Sor-leállítási felhatalmazás (line stop Jidoka) Poka-Yoke (hibakizárás) Line stop Jidoka A dolgozó megállítja a sort ha a ciklusidő alatt nem kijavítható hibát észlel A problémák folyamatos felderítése, megoldása a kultúra része A Poka-Yoke jelentése Célja a h ibamentesség beépítése a folyamatokba. A veszteségeket csökkenti, a vevő elégedettséged növeli. Poka-Yoke alapelvek: mechanizmus amely: - megakadályozza a hibát - vagy jelzéssel nyilvánvalóvá teszi a hibát Alapvető

követelmény, hogy első ránézésre nyilván való legyen Eszközök és érzékelés: A hibát megelőzik: A folyamatban lehetetlenné teszik az emberi hibázás hatásának az érvényesülését. A hibát érzékelik: Azonnal jelez, ha a dolgozó (vagy felhasználó) hibázik. Ellenőrzés és beavatkozás: A probléma érzékelésekor azonnal megáll a b erendezés, vagy megszakad a folyamat. Figyelmeztetés a b eavatkozásra: Az eltéréseket, vagy az eltérések trendjét jelzik, de nem szakítják meg a folyamatot minden eltérésnél Érzékelés: Folyamatos érték figyelés Meghatározott érték figyelés Mozgás elem figyelés A stabilitás megteremtésének eszközei 5S: minőségi munkakörnyezet kialakítása TPM: magas szintű karbantartás és hatékonyságnövelés a dolgozók bevonásával SMED: az átállási idők csökkentése Standard munka: az emberi és gépi munka precíz összehangolása SOP: szabványosított műveleti utasítások (Standard Operational

Procedures) Szabványos munka (ütemidő szerint) Technológiai utasítások Jelölések, színkódok Alkatrész készletek (kittek) WIP készletek (cella, Kanban, stb.) Munkateljesítmény (normák) Az SOP jelentése, tartalma: A legjobb gyakorlatot leíró dokumentum Az emberi munka, a gép és az anyag legjobb kombinációját mutatja Tartalma:Fejléc(munkahely,felelős,dátum,stb.)Részletes munkautasítás időzítéssel Anyag és eszközszükséglet. Rajzok, fényképek, diagram Minőségellenőrzés, hibakizáró módszerek Váratlan helyzetek,nem megfelelőség kezelése A standard működés 3 kulcseleme Ütemidő (taktus idő alapú munkavégzés,a ciklusidők több lépés esetén sem haladhatják meg az ütemidőt) Munkalépések (operátor centrikusan – nem termék,vagy technológia centrikusan) Standard készlet (ismétlődő műveletek végzéséhez szükséges minimális gyártásközi készlet mennyisége – készletre ne kelljen várni,készlet ne várakozzon)

Folyamatos / egy darabos áramlás A JIT / TPS alapvető eszköze Cél,hogy az elkészült munkadarab azonnal,várakozás és puffer nélkül átkerüljön a következő munkafázisba Fő előnyei: gyors átfutás,minimális készletek,kis helyigény,magas minőségszint Kevert modellű gyártásnál az átállási időket nulla közelébe kell lecsökkenteni Korábbi – szokásos – megvalósítási módja a gyártó – vagy összeszerelő sor,de napjainkban a nagyobb rugalmasságot és jobb munkaerő kihasználást biztosító gyártócellák alkalmazása terjed A termelés „kisimítása”Cél a vevői igények változékonyságának „leárnyékolása” Eszközei: Késztermék szupermarket Kevert modelles gyártás (mixed model production) Cella rendszerű termelés: Definíció: a t ermelési részfolyamatok és berendezések a t ényleges folyamatlépések szerinti szoros sorba rendezése,amikor is az operátorok a cellán belül dolgoznak,míg az anyagot a cellán

kívülről kapják meg. Legelterjedtebb az U-alakú cella, de számos más variáció is létezik (akár egy sorba rendezett berendezések) Cél a one-piece-flow (egy darabos áramlás) és a munkaerő hatékony kihasználása (egy operátor jellemzően több műveletet is végez) Egyszerre kell gondoskodni az információ, anyag és operátor áramlásáról. Cellák összeszerelés és megmunkálás során is alkalmazhatóak A JIT gyártás feltételrendszere: Kaizen kultúra, Lean filozófia, Jól képzett, elkötelezett dolgozók, Stabil, szabályozott folyamatok, standardizált munka, Gyors átállás / szerszámcsere, A termelő eszközök minél nagyobb hányada termékcsaládhoz dedikált, Folyamatos, mérsékelten ingadozó vevői rendelés Kanban: japán szó,látható jelet jelent Célja a túltermelés megakadályozása, a J IT szállítás és termelés vezérlése. Az időzítésről és a mennyiségi szabályozásról gondoskodik Fontos vizuális kontrol eszköz. A

Kanban lehet egy kártya, elektronikus jel, megjelölt üres hely (mennyiség!), stb. A Kanban jel engedélyezi az upstream termelést, és ezzel a két munkaállomás közötti készlet pótlását Hogyan működik a Kanban kombinációban? Amikor egy, a következő (downstream) munkaállomásnál dolgozó munkás kiürít egy tárolót (pótlás szükséges): egy vételezési kártyát küld a megelőző (upstream) folyamat lépés utáni tároló helyre, egy tele tároló kerül azonosításra, a vételezési Kanban a tárolóra kerül, egy ennek megfelelő gyártási Kanban (mely a Kanban kártya tároló dobozban található) kerül az itteni (upstream) munkaállomás mellett jól láthatóan elrendezésre, a tele tároló a következő (downstream) munkaállomáshoz lesz szállítva 4. Minőségirányítási rendszer Általános követelmények dokumentálás követelményei Minőségirányítási kézikönyv, A dokumentumok kezelése, A műszaki tervezésre vonatkozó

előírások A feljegyzések kezelése A feljegyzések megőrzése 5. A vezetőség felelősségi köre A vezetőség elkötelezettsége A folyamatok hatékonysága Vevőközpontúság Minőségpolitika Tervezés Minőségcélok. A minőségirányítási rendszer tervezése Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció Felelősségi körök és hatáskörök Felelősség a minőségért A vezetőség képviselője. A vevő képviselője Belső kommunikáció Vezetőségi átvizsgálás Általános útmutatás A minőségirányítási rendszer működése. Az átvizsgálás bemenő adatai Az átvizsgálás kimenő adatai 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal Gondoskodás az erőforrásokról Emberi erőforrások Általános útmutatás Felkészültség, tudatosság és képzés Terméktervezési készségek Képzés Munkahelyi képzés A munkatársak ösztönzése és felhatalmazása Infrastruktúra A telephely, a létesítmény és a berendezések megtervezése Tervek előre nem

látható események kezelésére Munkakörnyezet Személyi biztonság a t ermék minőségének elérése érdekében A helyiségek tisztasága 7.A termék előállítása A termék-előállítás megtervezése A termék-előállítás megtervezése Kiegészítés Átvételi feltételek Bizalmas kezelés Változtatások kezelése A vevővel kapcsolatos folyamatok A termékre vonatkozó követelmények meghatározása A vevő által kiválasztott megkülönböztetett jellemzők A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása. Kiegészítés A szervezet gyártóképessége Kapcsolattartás a vevővel. Kapcsolattartás a vevővel Kiegészítés Tervezés és fejlesztés A tervezés és fejlesztés megtervezése Többszempontú megközelítés A tervezés és fejlesztés bemenő adatai A terméktervezés bemenő adatai A gyártási folyamat tervezésének bemenő adatai Megkülönböztetett jellemzők A tervezés és

fejlesztés kimenő adatai A terméktervezés kimenő adatai. A gyártási folyamat tervezésének kimenő adatai A tervezés és fejlesztés átvizsgálása Figyelemmel kísérés A tervezés és fejlesztés igazolása (verifikálása). A tervezés és fejlesztés érvényesítése (validálása A tervezés és fejlesztés érvényesítése (validálása). Prototípusprogram A termékjóváhagyás folyamata A tervezés és fejlesztés változtatásainak kezelése. Beszerzés A beszerzés folyamata: Megfelelés a j ogszabályoknak A (be)szállító minőségirányítási rendszerének kialakítása. A vevő által jóváhagyott beszerzési források Beszerzési információ A beszerzett termék igazolása (verifikálása A beszerzett termék minősége. A (be)szállító figyelemmel kísérése. Előállítás és szolgáltatás nyújtása Az előállítás és a szolgáltatás nyújtásának szabályozása Szabályozási terv Munkautasítások A műveletek beállításának

igazolása (verifikálása Megelőző és előre jelző karbantartás A gyártás felszerszámozásának irányítása A gyártás ütemtervének elkészítése A vevőszolgálattól kapott információ visszacsatolásaVevőszolgálati megállapodás a vevővelAz előállítás és a szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése (validálása) Az előállítás és a szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése(validálása Azonosítás és nyomonkövethetőség A vevő tulajdona A vevő tulajdonát képező gyártóeszközök . A termék állagának megőrzése Tárolás és készletezés A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése A mérőrendszer elemzése Kalibrálási/igazolási (verifikálási) feljegyzések A laboratóriumokkal szemben támasztott követelmények Belső laboratóriumok Külső laboratóriumok 8. Mérés, elemzés és fejlesztés Általános útmutatás Statisztikai módszerek kiválasztása Az alapvető statisztikai fogalmak ismerete

Figyelemmel kísérés és mérés A vevő megelégedettsége A vevő megelégedettsége. Kiegészítés Belső audit A minőségirányítási rendszer auditja A gyártási folyamatok auditja Termékaudit A belső auditok tervei 8.225 A belső auditorok képzettsége A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése A gyártási folyamatok figyelemmel kísérése és mérése A termék figyelemmel kísérése és mérése Elrendezés-ellenőrzés és működésvizsgálat A megjelenés szempontjából vizsgálandó elemek A nem megfelelő termék kezelése Az újramunkált termék kezelése A vevő tájékoztatása Vevői engedély Az adatok elemzése Az adatok elemzése és felhasználása Fejlesztés Folyamatos fejlesztés A szervezet folyamatos fejlesztése A gyártási folyamatok fejlesztése Helyesbítő tevékenység Problémamegoldás. A hiba elleni védekezés A helyesbítő tevékenység hatása A visszautasított termékek vizsgálata/elemzése Megelőző tevékenység