Fizika | Felsőoktatás » A nyúlásmérő bélyegek működése, alkalmazása és mérőköreik

A nyúlásmérő bélyegek működése, alkalmazása és mérőköreik Deformációt alakítanak át ellenállás változássá. Egy D átmérőjű, l hosszúságú és ρ fajlagos ellenállású vezetőhuzal ellenállása: R = ρ (4 l / D2 π) Ha a huzal hosszirányban deformálódik, változik a hossza, az átmérője és a fajlagos ellenállása. Az ellenállás változás: dR = (4 l / D2 π) dρ + (4 ρ / D2 π) dl – [(ρ 4 l) / π] 2 / D3 dD A relatív ellenállás változás: dR / R = dρ / ρ + dl / l – 2 (dD / D) A huzal hosszának és keresztmetszetének változása nem független egymástól. Közöttük a Poisson összefüggés teremt kapcsolatot: dD / D = - µ (dl /l) ahol µ a Poisson együttható, értéke a legtöbb fémre µ < 0,3. Ezt felhasználva: dR / R = (dρ / ρ) + (dl / l) (1 + 2 µ) A mérőátalakító átalakítási tényezője: g = (dR / R) / (dl /l) = [(dρ / ρ) / (dl / l)] + 1 + 2 µ A nyúlásmérő bélyeget a vizsgálandó testre kell

ragasztani. A ragasztásnak hűen kell követnie az alakváltozást. Vasbeton szerkezetek vizsgálatához hosszú, fémszerkezetek vizsgálatához rövid bélyegeket alkalmazunk. Bélyeges mérésnél nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy deformációt nemcsak erőhatás, de hőmérsékletváltozás is létrehoz. A bélyeg ezt a deformációt is úgy méri, mintha erő hozta volna létre. A bélyeg ellenállása hő függő, ezért vagy biztosítani kell az állandó hőmérsékletet, vagy a hőmérsékletváltozást kompenzálni kell. A hőmérsékletváltozás okozta hiba a bélyeg mérőkörének megfelelő kialakításával kiküszöbölhető. Ha úgy ragasztunk fel két bélyeget a testre, hogy azok merőlegesek egymásra, és feltételezzük, hogy a test izotróp, a két bélyeg ellenállása hőmérséklet hatására azonos módon változik. Ha a vizsgált test erő hatására deformálódik, ez csak az egyik bélyeg deformációját és ellenállás változását okozza.

Erre a kapcsolásra azt mondjuk, hogy egy fél hídban egy aktív és egy kompenzáló bélyeg van. A kimenő feszültség U ki = (U T / 4) δ = (U T / 4) * g (dl / l)