Irodalom | Tanulmányok, esszék » Schmidt Dániel - Tüskevár, film a regényből

Schmidt Dániel 11/B 3/1 Film egy irodalmi műből: Fekete István Tüskevár Házi dolgozatomat Fekete István Tüskevár című regényének megfilmesítéséről fogom írni. Dolgozatomat először a regény, majd a film elemzésével, értelmezésével, leírásával fogom kezdeni, végül összehasonlítom a kettőt. Ezek előtt azonban áttekintem Fekete István életét. Fekete István 1900. január 25-én született Somogy megyében Göllén Apja vasszigorral nevelte fiát, gyakran verte, fenyítette. Nagyanyja szeretetével kompenzálta az apa, Fekete Árpád szigorát. Az elemi iskola első négy osztályát Göllén végzi el, ahol apja az igazgató. Ezután Kaposvárra költöznek Rosszul tanul, félévkor és év végén megbukik Apja a polgári fiúiskolába íratja. Fekete István itt megtalálja magát és barátokra is szert tesz 1914ben kitör a világháború Cserkészvezető lesz Nagyon vágyakozik az erdőbe a szabadba Somogyfajszra utazik nagynénjéhez. Itt

szerzi első vadászélményét 1917-ben besorozzák Gödöllőre kerül a tiszti iskolába. Káplárként szolgál ezután Nyolc év után lerakhatja egyenruháját. Bakócára kerül Itt sokat van a szabadban és élményeit leírja 1929-ben elveszi Piller Editet feleségül. Ajkára költöznek Gazdatiszt lesz Fekete István 1930-ban kislánya születik. 1932-ben kisfia születik Fekete a Földművelésügyi minisztériumban kap állást, Pestre költöznek. 1948-ban nyudíjazzák Kunszentmártonon lesz tanító 1960-ban a Tüskevárat József Attila díjjal tüntetik ki. 1968-ban szívinfarktust kap Megkapja a Munka Érdemjegy arany fokozatát hetven évesen. 1970 június 23-án hal meg Budapesten Életútját talán az alábbi, tőle származó idézettel jellemezhetnénk: ”Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt.s közben-megtaláltam a Hazámat” A Tüskevár című regény 1957-ben jelent meg. 1957 Sötét évszámmal induló korszak A levert felkelés

utóvédharcai, sztrájkok, perek, büntetések és kivégzések. Ennek fényében igen meredek a magyar gazdaság fejlődésének íve, amivel elért a korszak záróévéig, 1968-ig, az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig. A konszolidáció 1957-ben meglepően gyorsan ment végbe. A regény ihletése minden bizonnyal az életrajzból jön A regényben szerepel az iskola, természet. A Tüskevár kamaszregény A regény története az iskolához, vakációhoz kötődik. A főszereplő Ladó Gyula Lajos-Tutajos A regény az ő vakációjáról szól Ahhoz, hogy „elszabadulhasson” szülei védőszárnyai és egyben gátai közül teljesítenie kell az iskolában. A legjobban a számtan számít(Ladónak mérnökemberek a szülei) Az év végi osztályzat az utolsó számtanórán veszélybe kerül de hála Kengyel tanár úr jótettének nem kell Ladónak izgulnia. Így tehát elutazhat István bátyjához Balatonra Ott Matula bácsi veszi kézbe és a mocsár

„törvényeire” tanítja meg. A fiatal pesti gyereknek mindez újdonság, sosem volt még ilyen környezetben. Később csatalakozik hozzá Bütyök barátja is A mű sok izgalmas fordulattal van tele. Érződik belőle Fekete István természethez való kötődése A táj és az élőlények leírása részletes. A műben átvitt értelemben ott van szeretett nagyanyja Piri néni, aki Ladónak mindig a legjobbat akarja. A műért Fekete István 1960-ban József Attila díjat kapott. Azóta a Tüskevár kötelező olvasmányként vonult be a közéletbe Ennek ellenére a fiatalok körében népszerű. A műben Fekete „kiélhette” oktatói vágyait Matula bácsi alakjában. Matula bácsi a bölcs parasztember, mindent tud a Berekről, annak élővilágáról Matula hagyja Tutajost és Bütyköt saját tapasztalatai alapján tanulni. Tutajos felnéz Matulára és minden újabb elsajátított tudás után arra gondol, milyen jó lesz ezt megosztani az osztállyal. Tutajos az

örök álmodozó A műben a jellemek és alakjuk szinte tökéletes ábrázolása figyelhető meg. A művet olvasva „láthatjuk” magunk előtt a történéseket A mű kötelező olvasmánnyá válása, avagy az oktatásban való szeretete két fő ok miatt lehet. Az egyik, hogy a mű azt érezteti, hogy a természet bölcs, de ugyanakkor tanulhatunk is tőle. A másik pedig a mű fejlődésregény, tehát tanító, nevelő célzatú. A mű hamar nagy sikert aratott és hamar, tíz év után megfilmesítésre került. A Tüskevár című regény alapján készült filmet 1967-ben adták ki. Rendezője Fejér Tamás, forgatókönyv írója Tarbay Ede volt.( Fejér Tamás a 60-as évektől a 90-es évekig Schmidt Dániel 11/B 3/2 rendezett filmeket.) Főszerepben: Bánhidy László, Seregi Zoltán, Pethes Sándor, Tábori Nóra, Velenczei István, Kiss Manyi, Zenthe Ferenc, Kállai Ferenc, Földi Teri, Dajka Margit, Barabás Tibor voltak. A film egy fekete fehér nyolc részes

ifjúsági filmsorozatA részek együtt 120 percet tesznek ki. A részek egy-egy nagyobb történés köré fonódnak A részek név szerint: Nyaralás feltételekkel, A nádivilág, A szökevény óriás, A leskunyhóban, Hárman a Berekben, Viharban, Tüskevár meghódítása, Búcsú a Berektől. A címek értelemszerűen mutatnak Fekete István regényének pontjaira. A Nyaralás feltételekkel az iskolai tanítás végi izgalmakat dolgozza fel. A Nádi világban betekintést nyerhetünk a Berekbe, mely főszereplőink kalandjainak színhelye lesz. A Szökevény óriás Tutajosról és a nagy halról szól A Leskunyhóban egy megfigyelés, a táj megfigyelése. A Hárman a Berekben Bütyök, a barát érkezéséről szól. A Viharban a hatalmas vihart mutatja be A Búcsú a Berektől pedig értelemszerűen a Berek elhagyását mutatja be. Minden résznek megvan a saját bonyodalma A részekből hiányzik a lezárás. Úgy érződik, hogy nem sorozatnak szánták, utólag vágták

szét darabokra. A film első része hűen és hitelesen ábrázolja a korabeli Budapestet A többi, nem városi részben pedig sokszor láthatunk a természetet-állatokat, élővilágot-bemutató részletet. A filmben nondiegetikus, mindig visszatérő zenei motívumot hallhatunk. A filmsorozat expozíciója az első, második részben található. Ebben a két részben nagyjából egy jellemzést kapunk a szereplőkről illetve a helyszínekről. Az első részben leginkább az osztályt, Kengyelt a matematikatanárt, Tutajost és Bütyköt, valamint Tutajos családját ismerhetjük meg. A második részben a vidéket, István bácsit, Matula bácsit, Nancsi nénit mutatja be a film. A részekben jellemző a mechanikus montázs, illetve a hosszú beállítások. Párbeszédeknél a rendező közeli beállításokat használ, főleg Matula bácsi esetében. Ez azért lehetséges, mert a film oktató jellegű és így felhívja és ráirányítja figyelmünket a lényegre, néhol

kicsit túlzottan oktató jellegű.( például az első rész végén István bácsi tanácsai ) Az erkölcs nagy szerepet kapott a filmben. Az emberiség egy erkölcsös részét mutatja be Hangvétele, hangulata erősen pozitív, vidám, a feltörekvő Magyarországot mutatja. A két alkotás összehasonlítását először a regény műfaj jellegzetességeinek és a film jellegzetességeinek összehasonlításával fogom kezdeni. A regény az életet sok viszonylatban ábrázoló prózai elbeszélő műfaj. A regényesség a regény jellegzetessége Regényes egy mű ha ábrándos, titokzatos, érdekes, fordulatokban gazdag. Mindez illik a Tüskevár című regényre. A filmet nézve pedig ugyan ez a regényesség tapasztalható A titokzatos, városi gyerek számára ismeretlen hely ábrázolása, a kalandok, melyek ezen a helyen érik őt ezt az érzést keltik bennünk. A filmben kevés olyan snitt van ami a történet szálát ne vinné tovább Így tartja fent bennünk az

érdeklődést, így őrzi meg a történet izgalmait. Ugyanakkor egyes snittekben jellemrajzot kapunk a szereplőkről. Így például a főszereplőről Ladóról aki egy álmodozó típus, álmai számunkra is láthatóvá vállnak. Például az utolsó tanítási napon, mikor mereng az ő képzeletbeli tutaján. Róla leginkább így kapunk egy belső rajzot Matuláról pedig bölcs szólásaiból, cselekedeteiből kapunk rajzot. Hangulatilag tehát sikerült a rendezőnek imitálnia a regényt. A szereplők ábrázolása a könyv alapján hiteles A választott színészek jellemzői és játéka nagyon hasonlít a könyvben leírtakra. Megint példának Matula bácsit hoznám fel. Őt Bánhidi László alakítja a filmben Kinézete, öltözete, alakítása teljesen megegyezik a regényben leírtakkal. Ő az öreg, bölcs ember aki mindent tud a természetről Ő a természet embere, megszemélyesítője. Annyira a természet embere, hogy lakhelye is ott van. Egy kunyhóban lakik a

mocsár közepén Vagy például ott van Nancsi néni a megtestesült jóember. Összevetve a szereplők jellemüket, játékukat vizsgálva hitelesek A helyszínek, öltözetek a filmben hűen tükrözik a korabeli Magyarországot. Az első rész elején egy városi látképet láthatunk. A nagy, nyüzsgő Budapest bemutatásának nemcsak a helyszín bemutatás a szerepe. Betekintést nyerünk a fejlődő, feltörő társadalomba A társadalomra jellemző egy általános erkölcsiség. A társadalom egyes rétegei közt megvan a tisztelet Ez a mai ember számára kicsit furcsa lehet. A vidéki helyszín is egy reális képet mutat István bácsi, Matula a Schmidt Dániel 11/B 3/3 helyi gazdaságban dolgozik. Az emberek tipikusak, mégis egyéniek, ez vidék Matula bácsi kunyhója visszaidézi a könyvben olvasott regényes, eldugott kisviskót. Ez ideális lakhely a természet embere számára. A helyszínekről, díszletekről elmondhatjuk, hogy hitelesek, nincs olyan, ami ne

illene a filmbe. Ennek oka természetesen az is, hogy a könyv íródása és a film elkészülése közt kevés idő telt el. Eddig a filmről elmondhatjuk tehát hogy hűen tükrözi a regény műfaji jellemzőit, a Tüskevár szereplőit és az ő jellemüket, a környezetet. Elérkeztünk a film történeti szálának vizsgálatához. Ez egy kényes pontja a filmnek, hiszen úgy kell ábrázolnia a történéseket, hogy közben az összefüggések érthetők maradjanak. A könyvben ezt az író leíró jellegű részekkel éri el. A filmbe ezért mintegy körbetekintő jellegű snitteket emel be a rendező. Például azonnal a film elején a helyszín meghatározása egy (már említett) város körképpel történik. Láthatjuk a város nyüzsgését, autókat, lakótelepeket, majd az iskola udvarára kerülünk. Itt egy hosszú beállítással végignézzük a diáksereget Láthatunk titkos tervet szövő diákcsapatot, tornázó csapatot és főszereplőnk csapatát. Ezután

kapcsolódunk bele a regény történéseibe. Az osztályteremben találjuk magunkat és mintha a regényt forgatókönyvként olvasnánk történik meg minden. Ezt tapasztalhatjuk egészen a „guberálás”, tehát a bizonyítványosztás jelenet végéig. Itt azonban egy törés következik Eltérünk a műtől Kimarad a vásárlás rész, István bácsi nem jelenik meg. A következő snittben már Ladó utazik István bácsi pedig lent várja a pályaudvaron. Itt megint visszatérünk a regény történetébe Azonban nem marad ez így. A filmre a szaggatott és kronológiailag kevert történeti szál jellemző a regényhez képest. Ezt tapasztaljuk a halászat jelenetnél, a rákok kihalászása a történetben jóval később van. A történetbe „beleíródik” még Bütyök levele ami a regényben nem úgy szól, sőt nincsen is. Tutajos leégésének ápolása nem kint a természetben, hanem a házban Nancsi néni keze alatt történik. Tutajos utánanéz az állatoknak egy

könyvben Dolgozatom méretét igencsak megnövelné, ha tovább írnám a történeti különbségeket. Összegezve azt írom, hogy a film történeti háttere nem csupán Fekete István könyvére támaszkodik. A forgatókönyvíró Tarbay Ede hozzáírt s lefaragott a műből Csak néhol tér vissza az eredeti történethez. Összefoglalva az összehasonlítást az 1967-ben készült Tüskevár megfilmesítésnek sikerült az eredeti regény világát megvalósítani. Az eredeti történettől igaz eltér de ez az eltérés nem változatja meg a kialakított világképet. A filmmel valószínűleg sikerült Fekete István regényét népszerűsíteni. A filmet azóta rengetegszer sokszorosították VHS-en és DVD-n egyaránt megvásárolható. Ez is mutatja népszerűségét Ezen kívül a filmet újraforgatják. Az új film rendezője Balogh György Az új filmben természetesen új filmesfogásokat fognak alkalmazni és a történettől is valószínűleg jobban el fognak térni.

A mai producerorientált filmesvilágban pedig csak azokat a filmeket forgatják újra, melyekre igazán igény van. A Tüskevár című filmre pedig tényleg igény van. A mai fejlődő generáció egy erkölcstelen, gonosz világban nő fel. Ebben a világban már nem divat, sőt inkább ciki az olvasás. A gyerekek többsége a televízió előtt nő föl Rajtuk múlik a jövő Ennek a generációnak is el kell juttatni azt az üzenetet, amelyet a Tüskevár hordoz magában. A regény maga erkölcsre, illő dolgokra tanít illetve a természet szeretetére. A természettől tanulhatunk A természettől tanulnunk kell. Ehhez pedig meg kell őriznünk, vissza kell állítanunk azt Visszatérve a filmre, egy jó adaptációt láthatunk. Az adaptáció magában hordozza Fekete István művének üzenetét. Fejér Tamásnak sikerült a regény világát hitelesen ábrázolni Ez a film azoknak való, kortól, nemtől függetlenül akik egy kicsit el akarnak szabadulni a mai világ

forgatagából. Egy kicsit egy másik, kitalált, a Tüskevár világába szeretnének kalandozni. * Források: http://www.nimfeahu/programjaink/fekhtm, http://indexhu/kultur/cinematrix/?main&filmid=8742, http://www.netpiachu/display/indexphtml?do=termek&termek id=901, Magyar Értelmező Kéziszótár