Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Kátai-Pál Nikolett - Portugália szociális és munkaügyi helyzetének fejlődése az európai integráció keretei között

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány PORTUGÁLIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI HELYZETÉNEK FEJLŐDÉSE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KERETEI KÖZÖTT http://www.doksihu Készítette: Kátai-Pál Nikolett Budapest, 2004 2 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Táblázatok jegyzéke. 6 Ábrák jegyzéke . 7 Bevezetés . 8 I. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájának rövid bemutatása . 10 I. 1 Az EU szociálpolitikájának pénzügyi

forrásai 11 I.11 Az Európai Szociális Alap 11 I.12 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap 13 I.13 Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap - Orientációs Részlege 14 I.14 Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei 15 I.15 Kohéziós Alap 15 I.2 A közösségi szociálpolitika intézményrendszere 15 I. 21 A Gazdasági és Szociális Bizottság 16 I.22 A Foglalkoztatási és Munkaerőpiaci Bizottság 17 I.3 A közösségi foglalkoztatási stratégia 17 I.31 Az Európai Foglalkoztatási Stratégia 19 I.4 Munkaerőpiaci helyzet az Európai Unióban, 2002-ben 20 II. Portugália gazdasági, szociális és munkaügyi helyzete. 23 II.1 A portugál gazdaság a csatlakozást megelőző időszakban 23 II.2 A portugál gazdaság a csatlakozást követően 25 II.21 A fellendülés forrásai 28 II.3 Portugál munkapiaci helyzetelemzés 32 II.31 A népességszám alakulása 32 II.3 2 A foglalkoztatottság alakulása 34 II.33 A munkanélküliség 47 II.331 A

Beveridge-görbe 53 II.34 A foglalkoztatási szisztéma fő jellemzői 55 4 http://www.doksihu II.341 Az oktatási és képzési rendszer hiányosságai 56 II.342 Szakmai továbbképzés 58 II.343 A portugál vállalati struktúra 59 II.344 A bérszínvonal 60 II.345 A bérköltség 61 II.346 A portugál szociális védelem rendszere 63 II.347 A minimálbér 64 II.348 Javultak-e a munkahelyek? 66 II.3481 Hosszú munkaidő, fejfájások: árulkodnak a munkafeltételekről 67 II.3482 Hosszú munkaidőben dolgozók 68 II.349 A nemek közötti esélyegyenlőség 69 II.3410 Sztrájk 69 II.3411 A foglalkoztatottsági bizonytalanság mértéke 69 Összegzés . 71 Felhasznált irodalom. 73 Mellékletek jegyzéke . 75 Mellékletek. 76 5 http://www.doksihu Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Fő gazdasági jelzőszámok Portugáliában 26 2. táblázat Az államháztartás és a fizetési mérleg hiánya Portugáliában 27 3. táblázat A Portugália részére átutalt

támogatások euróban 29 4. táblázat A Portugáliának folyósított közösségi alapok GDP-hez viszonyított aránya 30 5. táblázat A 2 és 3 sz Közösségi Támogatási Keretből végrehajtott finanszírozások/beruházások megoszlása a különböző EU alapok között Portugáliában 31 6. táblázat Munkaerő változás Portugáliában 32 7. táblázat Aktivitási ráták az egyes korcsoportokban, Portugáliában 33 8. táblázat Foglalkoztatási ráták Portugáliában 36 9. táblázat A foglalkoztatás alakulása Portugáliában 38 10. táblázat A foglalkoztatási ráták %-os változása Portugáliában és a 15 EU ország átlagában, 2000-ben 11. táblázat 39 Foglalkoztatottsági ráták képzettségi szint, nem és életkor szerint 1999-ben, Portugáliában 41 12. táblázat A portugál foglalkoztatottság alakulása az egyes szektorokban 42 13. táblázat A foglalkoztatottság alakulása a munkaszerződés típusa szerint Portugáliában 43

14. táblázat A határozott idejű állások aránya és növekedésének üteme Portugáliában 43 15. táblázat A foglalkoztatottság alakulása munkatípusok szerint Portugáliában 44 16. táblázat A részmunkaidős állások aránya és növekedésének üteme Portugáliában 47 17. táblázat Munkanélküliségi ráták Portugáliában 47 18. táblázat Kiemelt csoportok aránya a teljes munkanélkülieken belül Portugáliában 48 19. táblázat Hosszú távú munkanélküliség Portugáliában 49 20. táblázat Munkanélküliségi ráta képzettségi szint alapján Portugáliában 51 21. táblázat A portugál népesség az elért legmagasabb képesítés alapján 57 22. táblázat A munkatermelékenység és a reálbérek növekedési üteme Portugáliában 60 23. táblázat A munkahelyen való stabil pozíció az egyes országokban, 1989 és 1997-ben 70 6 http://www.doksihu Ábrák jegyzéke 1. ábra A foglalkoztatáspolitika

koordinációja 18 2. ábra 1 főre eső portugál GDP vásárlóerő paritáson számítva 25 3. ábra Portugál export teljesítmény 26 4. ábra Harmonizált fogyasztói árindex Portugáliában 27 5. ábra Aktivitási ráta az egyes régiókban 2002 negyedik negyedévében, Portugáliában 34 6. ábra A GDP és foglalkoztatás bővülése Portugáliában 35 7. ábra A foglalkoztatottság bővülése Portugáliában és az EU-ban 35 8. ábra Az önalkalmazók részesedésének növekedése a teljes foglalkoztatottságon belül Portugáliában 9. ábra 45 Részmunkaidőben és beosztottként dolgozók számának alakulása Portugáliában 46 10. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása Portugáliában és az EU-ban 49 11. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása negyedévenként Portugáliában 51 12. ábra A munkanélküliség alakulása az egyes portugál régiókban 2002 második félévében 52 13. ábra A munkanélküliek száma az egyes

portugál régiókban 2002 és 2003 márciusában 53 14. ábra A Beveridge-görbe Portugáliában 53 15. ábra A 25-59 éves populáció képzettségi szint alapján, 2000 56 16. ábra Oktatási ráfordítások Portugáliában 58 17. ábra A portugál vállalati struktúra 2000-ben 59 18. ábra A munkatermelékenység alakulása egy dolgozóra vetítve az egyes uniós országokban 60 19. ábra Egységnyi bérköltség alakulása Portugáliában 61 20. ábra Egységnyi bérköltség Portugáliában 22 más ipari ország viszonylatában 62 21. ábra A bérköltség összetevői az ipari és szolgáltatás szektorokban az egyes uniós országokban, 2000-ben 63 22. ábra Havi minimálbérek az EU tagállamokban és a csatlakozni kívánó országokban 65 23. ábra Havi minimálbérek vásárlóerőparitáson számolva 65 24. ábra A foglalkoztatottság alakulása az egyes fizetési kategóriák, esetén, 66 25. ábra Heti 45, vagy annál több órát teljesítő

dolgozók 68 1991-ben és 2001-ben 68 7 http://www.doksihu Bevezetés „Portugália több, mint 800 éve a jelenlegi határok közt fekszik az Ibériai félsziget nyugati peremén. Tízmillió lakosának önálló nyelve van, egyedi hagyományokat követnek és büszkén tekintenek vissza több évszázados történelmükre, mely Spanyolországtól való elszakadásukkal kezdődött. A két ország között azóta is bizalmatlan a viszony Ahhoz képest, hogy milyen kis ország, Portugália régiói igen eltérőek. Az északi Minho és Trásos-Montes a két legősibb – mások szerint a két legelmaradottabb - vidék. Az elmúlt évtizedekben sokan hagyták el ezeket a területeket, hogy munkát találjanak. A déli országrész ennek a szöges ellentéte. Algarve homokos partjaival, egész évben mediterrán éghajlatával az észak-európai turisták paradicsoma. Az Atlanti-óceán belsejében két önkormányzattal rendelkező szigetcsoport tartozik még a

portugál államhoz: a meleg éghajlatú luxussziget, Madeira Marokkó közelében, valamint az Azori-szigetek kilenc zöld és esős vulkáncsúcsa Lisszabon és New York között harmadúton. A 20. század utolsó negyedével új fejezet kezdődött Portugália történelmében A húszas évek végétől Antóni Salazar diktatúrája alatt az ország teljesen elszigetelődött. Külpolitikájában afrikai és ázsiai gyarmatainak feltétel nélküli megőrzése volt a fő célja. Hazai iparát és kereskedelmét néhány gazdag család uralta, akik gazdaságilag harapófogóban tartották az országot. Ezt döntötte meg az 1974-es Szekfűforradalom A demokrácia visszaállítása kezdetben fájdalmas folyamat volt, de a nyolcvanas években Portugália felzárkózott az európai normákhoz. 1986-ban csatlakoztak az Európai Közösséghez, amit az egész társadalom lelkesen fogadott.” (PORTUGÁLIA Madeirával és az Azori-szigetekkel, Útitárs útikönyvek, Budapest, 2002)

Portugália néhány évtizede még egy erőteljes diktatórikus rezsim volt, mára azonban az európai integrációs folyamat aktív tagjává lépett elő. A sikertörténet nagy részben az uniós tagságnak köszönhető. A kapott támogatás nem járt a nemzeti érdekek háttérbe szorításával, ellenkezőleg, a portugálok lehetőségeit növelte. Dolgozatom témájának megválasztásánál fontos szempontnak tartottam, hogy hazánk küszöbön álló Európai Unióhoz való csatlakozásának kapcsán bemutassam, hogy egy korábban csatlakozott, hasonló nagyságú ország hogyan élt az integráció adta lehetőségeivel. 8 http://www.doksihu A bemutatást a munkaerőpiac szemszögéből végzem el. Az Unió szociális és foglalkoztatáspolitikája pénzügyi forrásainak, intézményrendszerének és foglalkoztatási stratégiájának ismertetését követően a második fejezetben röviden összefoglalom a gazdaság fő jellemvonásait a csatlakozást megelőző

néhány évtizedben, majd a 2001-es gazdasági helyzetet mutatom be. Ezután részletesen vizsgálom a munkaerőpiac alakulását a 90-es évek közepe óta. Összehasonlításokat végzek a portugál és az európai értékek, mutatók között, Portugália felzárkózását vizsgálva. Részletesen áttekintem a foglalkoztatás életkor, nem, régiók, képzettségi szint, szektorális megoszlás, munkaszerződés típusa szerinti tagolódását, különös tekintettel a fiatalok, a nők és a tartósan munkanélküliek helyzetének változására. Rámutatok az oktatási és képzési rendszerben fennálló hiányosságokra, vizsgálom a szakmai képzések mennyiségét, a vállalati struktúrát, a kötelező minimálbér szintjét, a bérszínvonal és a bérköltség alakulását, a szociális védelem rendszerét, a rész- és határozott idejű munkák arányát. Figyelmet fordítok a termelékenység és a munkahelyek minőségének vizsgálatára is 9 http://www.doksihu

I. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájának rövid bemutatása A foglalkoztatás- és szociálpolitika olyan közösségi politika, amelyben a közösségi tevékenység kiegészíti a tagállamok saját politikáit. Az integráció előrehaladtával egyre nagyobb igény merült és merül fel ezen a területen is a szorosabb együttműködésre. Mára a nemzeti politikák harmonizációja mellett azok koordinációjára is nagy hangsúlyt fektetnek. Az Unió célja, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává váljon1, amelyhez elengedhetetlen a foglalkoztatási szint emelése, a munkaerő az új kihívásoknak megfelelő képzése, így a koordináció a tagállamok között egyre erősebb. A 2000. decemberi nizzai csúcstalálkozón a tagállamok elfogadták a foglalkoztatás és szociálpolitika kereteit egy évtizedre meghatározó „Európai Szociális Agenda” -t (European Social Agenda). Ez alapján a közösségi

szociálpolitika a következő hat célterületre koncentrál: 1. Munkahelyek számának növelése és minőségük javítása, 2. A rugalmasság és a biztonságra épülő munkakörnyezet elősegítése és kihasználása, 3. A szegénység és a diszkrimináció minden formája elleni küzdelem a társadalmi integráció ösztönzése érdekében, 4. A szociális védelem modernizálása, 5. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása, 6. A bővítés és az EU külkapcsolatai szociális dimenziójának megerősítése A szociálpolitika egyre kevésbé folytatható és vizsgálható önálló területként. A Lisszaboni Stratégia ezt a politikát is új összefüggésbe helyezi. Az Unió elkészítette a „Fenntartható Fejlődési Stratégiát” (Sustainable Development Strategy), amely célja a gazdasági fejlődés, a szociális előrehaladás és a környezetvédelem területeinek összehangolása közös szempontrendszer és célkitűzések meghatározásával.

Az Európai Unió szociális biztonsági rendszerét a pénzügyi források és az intézményrendszer ismertetésével kívánom a következőkben bemutatni. 1 Lisszaboni Stratégia, 2000. március 10 http://www.doksihu I. 1 Az EU szociálpolitikájának pénzügyi forrásai2 A Strukturális Alapok, az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközei. Az EU már a hetvenes évek óta aktívan finanszírozza regionális politikáját, azonban csak 1988-óta nevezik az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF), az Európai Szociális Alapot (ESF) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét (EAGGF GF) együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez a Maastrichti Szerződéssel felállított Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) is hozzátartozik. Szintén a Maastrichti Szerződés hozta létre a Kohéziós Alapot, amelynek célja az Unió legkevésbé fejlett országainak (Görögország, Írország, Portugália

és Spanyolország) támogatása. A Kohéziós Alap társfinanszírozást nyújt infrastrukturális programokhoz a közlekedési hálózatok és a környezetvédelem terén. I.11 Az Európai Szociális Alap3 Az 1957-es Római Szerződés hívta életre azzal a céllal, hogy pénzügyi fedezetet nyújtson a folyamatosan változó társadalmi és foglalkoztatási helyzet kezelésére. Az Alap eddigi története során hat reformot élt meg: 1971, 1977, 1983, 1988, 1993, 1999. A reformok folyamatosan korrigálták a támogatási célokat és az eljárás rendjét. A jelenleg hatályos szabályozás a 2000-2006-os időszakra vonatkozik. Az ESF ennek értelmében, egyedüli alapként mindhárom célkitűzését támogathatja a Strukturális Alapoknak a harmadik célkitűzés esetében pedig kizárólag az ESF adhat támogatást. Így egyaránt igénybe vehető a (regionális) 1. és 2 célkitűzés, azaz a fejlődésben lemaradt régiók fejlődésének és strukturális alkalmazkodásának

támogatására, illetve a strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és szociális átalakításának támogatására. De igénybe vehető a 3 (horizontális) célkitűzés érdekében is, azaz az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás adaptációjának és modernizációjának támogatása céljából, legyen szó akár a politikákról, akár a konkrét intézményrendszerekről. Ez utóbbi célkitűzés esetében a Strukturális Alapok közül egyedül az Európai Szociális Alap nyújt támogatást. Az első kettő regionális alapokon működik, a harmadik pedig horizontális, azaz kifejezetten a humán erőforrásokra összpontosító eszköz. 2 Gyulavári-Könzei: Európai Szociális Jog, Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról és Arató Krisztina: Szociális párbeszéd az Európai Unióban c. munkák alapján 3 angolul: European Social Fund – ESF 11 http://www.doksihu Az új szabályozás legfontosabb jellemzője az, hogy Európai

Szociális Alapot (de részben a többi Strukturális Alapot is) az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításának finanszírozójává teszi. Ez a következő módon működik: A tagországoknak a Nemzeti Fejlesztési Tervükben be kell mutatniuk, hogy a tervezett tevékenységek és támogatások hogyan kapcsolódnak a foglalkoztatáshoz és a humán erőforrás fejlesztéshez, illetve magához a Nemzeti Foglalkoztatási Akció Tervben megfogalmazott prioritásokhoz4. Sőt, a rendelet kimondja, hogy az Alap különösen azokat a tevékenységeket támogatja, amelyek az Európai Foglalkoztatási Stratégia, és így, az éves Foglalkoztatási Irányvonalak megvalósítását szolgálják. Küldetését tekintve az Európai Szociális Alap a munkanélküliség megelőzését és leküzdését; a humán erőforrás fejlesztést; és a munkaerő-piaci szociális integrációt szolgáló intézkedéseket , támogatja abból a célból, hogy elősegítse (i) a magas szintű

foglalkoztatást, (ii) a férfiak és nők közötti egyenlőséget, (iii) a fenntartható fejlődést, valamint (iv) a gazdasági és szociális kohéziót. Ennek megfelelően öt területen nyújt támogatást: • az aktív munkaerő-piaci politikák fejlesztése, melynek célja a munkanélküliség leküzdése, a nők és a férfiak tartós munkanélküliségének megelőzése, a tartós munkanélküliek munkaerőpiacra való visszatérésének megkönnyítése, a fiatalok és a munkaerőpiacra visszatérők foglalkoztatási integrációjának támogatása, • a munkaerőpiacra belépők szociális integrációjának és az esélyegyenlőségének az elősegítése, azaz a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, • az életen át tartó tanulás keretében az oktatási, szakképzési és tanácsadási rendszerek fejlesztése a foglalkoztathatóság, mobilitás és a munkaerő-piaci integráció növelése és fenntartása érdekében, • a szakképzett és

alkalmazkodóképes munkaerőképzés elősegítését célzó rendszerek fejlesztése, a munkaszervezésben az innováció és az alkalmazkodóképesség javítása, a 4 Ez az ún. 3 célkitűzéshez tartozó referencia keret dokumentum 12 http://www.doksihu vállalkozókézség és a munkahelyteremtés támogatása, a kutatás, tudomány és technológia humánerőforrásának fejlesztése, • a nők munkaerő-piaci részvételének növelése, ideértve karrierlehetőségeiket, az új munkalehetőségeikhez és vállalkozási lehetőségekhez való hozzáférést, továbbá a munkapiac szegregációjának csökkentése. A rendelet átfogó, általános politikákat jelöl ki, s ezzel garantálja a kellő mozgásteret a nemzeti sajátosságok érvényesítésére. A rendelet ugyanakkor kiemel további három olyan szempontot, amelyeket minden politika érvényesítése során figyelemmel kell kísérni mégpedig: - a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatását

(beleértve a Területi Foglalkoztatási Paktumok (Territorial Employment Pacts) kísérleti projekteket is) - az információs társadalom szociális és munkaerő-piaci dimenzióit - a férfiak és nők esélyegyenlőségét. Összességében az alap megtestesíti az EU elkötelezettségét az esélyegyenlőség és a társadalmi kirekesztődés elleni harc mellett. Az esélyegyenlőség megteremtése már nemcsak a "hagyományos" férfi-nő közötti esélyegyenlőség szorgalmazását, és a diszkrimináció elleni fellépést jelenti, hanem kiterjed például a kisebbségekre, a migráns munkásokra, a fogyatékosakra, stb. Az új rendelet értelmében az Európai Szociális Alap elsősorban egyéneket támogat, de a korábbinál egyértelműbb módon lehetőséget biztosít az intézményrendszer fejlesztésére is. Az egyetlen kritérium az, hogy ezek az intézményfejlesztések ne öncélúak legyenek, hanem az egyéneknek nyújtandó szolgáltatások

hatékonyságának növelését szolgálják. A hét éves tervezési időszakban az alap kb. 24, 05 milliárd eurót fordíthat ezekre a célokra I.12 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap5 A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen 45%-a ezen keresztül jut el a tagállamokba. 5 angolul: European Regional Development Fund – ERDF 13 http://www.doksihu Az ERDF 1975-ben született meg. Az alap az első időszakban a nemzeti regionális politikákat támogatta, hiszen a Közösség ekkor még nem rendelkezett önálló regionális politikai célokkal és prioritásokkal. Ez egyben azt is jelentette, hogy projektfinanszírozás folyt, melynek keretében 1975-78 között közel 4750 projektet finanszíroztak. 1984-től a közösségi regionális politika önállósodása figyelhető meg, ami az ERDF szabályozásának újra fogalmazását is jelentette. A mostani szabályozást

1999-ben fogadták el. Az alap feladatául ekkor a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítését, a regionális egyenlőtlenségek felszámolását és a régiók fejlesztésében való részvételt jelölték meg. Támogatásait a következő területekre koncentrálja: • versenyképességet növelő termelő infrastruktúrafejlesztés, főleg kis- és középvállalatok esetén; • új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés; • az információs társadalom fejlesztése; - a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során; • a nemek közti esélyegyenlőség; • nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések. I.13 Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap6 - Orientációs Részlege Az alapot 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését,

valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását. 1968-től a mezőgazdaságból élők számának csökkentése érdekében az alap az átképzéseket és a nyugdíjba vonulást is támogatta. 1972-től a közösség saját mezőgazdasági strukturális politikával rendelkezik, aminek hatására a támogatások is kiegészültek. 1985-ben újabb reform történt a mezőgazdaság hatékonyságának növelése érdekében, majd 1988-tól az EAGGF Orientációs Része integrálódott a Strukturális Alapokba, és jelenleg az EAGGF teljes költségvetésének 15%-ával rendelkezik. Mára 6 EAAGF 14 http://www.doksihu szorosan kapcsolódik mind a mezőgazdasághoz, mind a vidékfejlesztéshez, ezáltal jelentős hatást gyakorol a terület foglalkoztatási rátájára. I.14 Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei7 Az alap létrehozását egy különleges probléma indokolta: a Közösség vizeinek túlhalászata. A Római Szerződés a tagállamok parti vizeit

közös víznek nyilvánította, így amikor a 80-as évek közepén a tagállamok szembesültek a halállomány jelentős csökkenésével, problémát okozott, hogy nem létezett halászatot korlátozó rendelet. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a halászati kvóták országok közötti elosztása meglehetősen nagy problémát okozott a Közösségnek, hiszen nem volt egyértelmű, mi alapján kellene elosztani a szűkös mennyiségeket. A csökkenő halászat miatt az alap fő feladata az érintett települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása lett. Az alap célja a halállomány újratelepítése, és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése és ezáltal a foglalkoztatási szint megtartása, vagy lehetőség szerinti bővítése. Sajátossága, hogy tengerrel nem rendelkező tagállamok, úgymint Ausztria és Luxemburg is részesedtek már az alapból. I.15 Kohéziós Alap8 A Maastrichti szerződés 1992-ben azon tagállamok

számára hozta létre a Kohéziós Alapot, amelyek vásárlóerőparitáson számított GNP-je nem éri el a Közösségi átlag 90 %-át, infrastrukturális és környezetvédelmi felzárkózás céljából, Ezek az országok: Portugália, Görögország, Spanyolország és Írország. Az alapból Portugália hozzávetőlegesen 15-18 %kal részesedik I.2 A közösségi szociálpolitika intézményrendszere Az intézményrendszeren belül a négy központi intézményen – a Közgyűlésen, a Bizottságon, a Tanácson és a Bíróságon – kívül a szociális és biztonsági ügyekben a következők játszanak még szerepet: Gazdasági és Szociális Bizottság, Foglalkoztatáspolitikai Koordinációs 7 8 FIGF angolul: Cohesion Fund 15 http://www.doksihu Bizottságok, Európai Szakképzés-fejlesztési és a Foglalkoztatási, Ipari és Szociális Főigazgatóság. I. 21 A Gazdasági és Szociális Bizottság A Gazdasági és Szociális Bizottság (angolul: Economic and

Social Committee) - a Régiók Bizottsága mellett - az EU két tanácsadó bizottságának egyike. A Gazdasági és Szociális Bizottságot a Római Szerződés hozta létre azzal a céllal, hogy a különféle gazdasági, szociális érdekcsoportokat bekapcsolják a közösségi ügyekbe, bevonják a közösségi döntések előkészítésébe. A testület számos gazdasági és szociális terület képviselőiből áll, akik három csoportra oszlanak: munkaadók csoportja (angolul: Employers Group), munkavállalók csoportja (angolul: Workers Group) és egyéb érdekvédelmi szervezetek csoportja (angolul: Various Interests Group). Ide tartozik a környezetvédőktől, a fogyasztóvédelmi szervezetektől, az egyéni vállalkozókon át a tanárokig és szövetkezeti tagokig szinte mindenki, aki nem illeszthető be az első két csoportba. A Gazdasági és Szociális Bizottságnak összesen 222 tagja van, akiket a tagállamok neveznek ki, és a Tanács bízza meg őket

megújítható négyéves hivatali időre. A kinevezésekre személyenként kerül sor, a kinevezett tagok minden külső intézménytől függetlenül látják el feladataikat, ugyanakkor párhuzamosan folytatják tovább szakmai tevékenységüket is. A Gazdasági és Szociális Bizottság kétévente saját tagjai közül választja meg az ún. Bürót, amelynek feladata a testület munkájának koordinálása. A Bürónak 36 tagja van, mind a három csoportból 12 fő. A Büró elnöke felelős a testület mindennapi működéséért, folyamatos munkájáért, és az ő feladata a külső szervekkel való kapcsolattartás is. A Gazdasági és Szociális Bizottság székhelye Brüsszel. Az intézmény feladata, hogy tanácsokat adjon az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak gazdasági, szociális és foglalkoztatási ügyekben. Utóbbiak kötelesek bizonyos - a Szerződésben meghatározott elsősorban gazdasági és szociális - kérdésekben konzultálni a testülettel, igaz

véleményét már egyáltalán nem kötelesek figyelembe venni. A Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai évente mintegy tíz alkalommal találkoznak plenáris ülésen, illetve ennél sűrűbben ún. szekcióüléseken A Gazdasági és Szociális Bizottság 6 szekciója: 16 http://www.doksihu • Mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem (Agriculture, Rural Development and the Environment – NAT) • Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union and Economic and Social Cohesion – ECO) • Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, állampolgárság (Employment, Social Affairs and Citizenship – SOC) • Külpolitika, külkapcsolatok (External Relations – REX) • Közös piac, termelés, fogyasztás (The Single Market, Production and Consumption – INT) • Szállítás, energiapolitika, infrastruktúra, információs társadalom (Transport, Energy, Infrastructure and the Information Society – TEN) I.22 A Foglalkoztatási és

Munkaerőpiaci Bizottság Az intézményt az Amszterdami Szerződés hozta létre. A testület a tagállamok közötti foglalkoztatáspolitikai együttműködés élénkítését szolgálja, amelybe az Európai Bizottság és minden tagállam két tagot küld. A Bizottság feladata, hogy figyelemmel kísérje a tagállamokban és az Unióban a foglalkoztatási helyzetet és a foglalkoztatáspolitikát, a Tanács vagy a Bizottság kérésére, vagy saját kezdeményezése alapján véleményt mondjon, valamint közreműködjön az éves foglalkoztatási irányvonalak előkészítésében. Tevékenysége ellátása során folyamatosan konzultál a szociális partnerekkel. I.3 A közösségi foglalkoztatási stratégia9 A Tanács minden évben elemzi az Unión belüli foglalkoztatási helyzetet, és erről határozatot hoz a Tanács és a Bizottság közös éves jelentése alapján. A Tanács és az Európai Tanács ezen határozata és a Bizottság előterjesztése alapján minden

évben minősített többséggel foglalkoztatási irányvonalakat fogad el, amelyeket a tagállamok kötelesek figyelembe venni saját foglalkoztatáspolitikájuk kialakításánál. Az éves irányvonalak megfogalmazása előtt a Tanács meghallgatja az Európa Parlamentet, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, valamint a Foglalkoztatási Bizottság véleményét. 9 Forrás: Arató Krisztina: Szociális párbeszéd az Európai Unióban, Bp., 2001 17 http://www.doksihu A Tanács a tagállamok éves jelentései, és a Foglalkoztatási Bizottságok észrevételei alapján évente megvizsgálja a tagállamok foglalkoztatáspolitikáinak végrehajtását, különös tekintettel az éves foglalkoztatási irányvonalak követésére. A Bizottság ajánlása alapján ajánlásokat tehet a tagállamok felé. Ezek alapján a Tanács és a Bizottság évente újabb jelentést terjeszt az Európai Tanács elé a foglalkoztatási helyzetről és a foglalkoztatási

irányvonalak végrehajtásáról. 1. ábra a Tanács és a Bizottság évente közös jelentést készit a foglalkoztatási helyzetről és ennek alapján az Európai Tanács határozatot hoz A foglalkoztatáspolitika koordinációja az Európai Parlament, a Gazdasági és Szoc-is Bizottság, a Régiók Bizottsága és a Foglalkoztatási Bizottság ezek alapján a Tanács elfogadja az éves foglalkoztatási irányvonalakat a Tanács a Bizottság ajánlása alapján minősitett többséggel ajánlást tehet a tagállamoknak a tagállamok éves jelentést készítenek intézkedéseikről ezeket a tagállamok kötelesek figyelebe venni éves politikájuk végrehajtásánál 18 http://www.doksihu I.31 Az Európai Foglalkoztatási Stratégia10 1997 novemberében a Luxemburg-i Rendkívüli Foglalkoztatási Csúcstalálkozón a tagállamok elfogadták az EES-t, amely egy koordinált közösségi foglalkoztatási stratégia az 1998-2002es periódusra. A stratégia felvázolja a

legfontosabb foglalkoztatási prioritásokat az európai gazdaságok számára, majd a célkitűzéseket a tagállamok önállóságuk megtartása mellett hajtják végre, egy évre elkészített Nemzeti Akciótervek (National Action Plan) segítségével. A tervek teljesítését az Európai Bizottsággal együtt közösen értékelik, és ezután ajánlásokat és új célokat, irányvonalakat fogalmaznak meg a foglalkoztatási helyzet javítására. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia négy pilléren áll: • a foglalkoztathatóság fejlesztése • a vállalkozási kézség fejlesztésére • az üzleti vállalkozások és dolgozóinak alkalmazkodókézségének ösztönzésére • és az egyenlő esélyek megteremtésére irányuló politikák erősítése. A stratégiai keret alapján az EU Tanácsa minden évben meghatározza a foglalkoztatási irányelveket (Employment Guidelines). A 2001 decemberi Laeken-i csúcson elfogadták a 2002-re vonatkozó irányelveket.

Ezek a foglalkoztatási irányelvek azt célozzák meg, hogy megteremtődjenek azok a feltételek, amelyek egy tudás alapú társadalomban a teljes foglalkoztatáshoz vezetnek a korábban említett négy pillér keretében. Így a 2001-es horizontális célok megmaradtak, vagyis: 10 • A foglalkoztatottság növelése • Az „Egy életen át tartó tanulás” stratégiájának fejlesztése • A szociális partnerek szerepének erősítése • A négy stratégiai pillér közötti egyensúly fenntartása EFS, angolul: European Employment Strategy – EES 19 http://www.doksihu Valamint, a „foglalkoztatás minősége”, mint új horizontális cél szintén bevezetésre került. A „foglalkoztatás minősége” szempont kiterjed az időskorúak aktivitására, a szolgáltatás szektorban való munkahelyteremtésre illetve a helyi munkaszervezési akciókra vonatkozó irányelvekre. A mobilitás és a nemek közötti esélyegyenlőség a munkaerőpiacon szintén

fontos, fejlesztésre kijelölt területek 2002-ben. A Nemzeti Akcióprogram Portugáliában számos minisztériumi osztály és a szociális partner részvételével készült. Portugália a 2002-es Nemzeti Akciótervében két nemzeti távlati célt is megfogalmazott: 1. Megszilárdítani az eddigi stabilitási stratégiát, amely a Gazdasági és Monetáris Unióban való részvétel követelménye és velejárója 2. Elősegíteni a gazdasági dinamizmust, a gazdasági fejlődést és felzárkózást I.4 Munkaerőpiaci helyzet az Európai Unióban, 2002-ben11 Az Európai Unió jelenlegi gazdasági és foglalkoztatási kilátásai meglehetősen bizonytalanok. A foglalkoztatás növekedése az idén nem érte el az előre jelzett szintet, és a munkanélküliségi ráta egyes területeken kis mértékben bár, de tovább növekedett (2002 júliusában átlagosan 7,7%-os volt). Ugyanakkor bár 2001-ben a gazdasági növekedés átlagosan a GDP 1,6 százalékára esett vissza (szemben

a 2000-es 3,4%-kal), a foglalkoztatás mértéke 1,2 százalékkal növekedett (2000-ben 1,8%). 2001-ben a foglalkoztatottsági arány elérte a 63,9 százalékot (2000-ben 63,2%). Ezt 2005-ig 67 százalékosra kellene növelni ahhoz, hogy megvalósulhasson a 2010re kitűzött 70 százalékos foglalkoztatottsági arány Ahogy a korábbi években is, a foglalkoztatás terén az Európai Unió elsősorban a nőknél ért el sikereket: az újonnan létrehozott munkahelyek több mint 60 százalékát nők töltötték be, ezzel foglalkoztatottsági arányuk 2001-ben 54,9 százalékra emelkedett (2000-ben 54,0% volt; a 11 Az Európai Bizottság Foglalkoztatás Európában c. 2003 szeptemberben közzétett jelentése alapján 20 http://www.doksihu 2010-re kitűzött cél pedig 60% fölötti arány). A nők és a férfiak foglalkoztatottsági aránya közötti különbség csökkent ugyan, de még mindig jelentős, 18 százalékos volt. A részmunkaidős foglalkoztatás felől a mérleg

a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás felé billent; ez utóbbi jelentette az újonnan létrehozott munkahelyek közel 75%-át (2000-ben 70%). Az idősek foglalkoztatásában az Európai Unió nem könyvelhetett el sikereket: a 2000-es 37,8 százalékról foglalkoztatottsági arányuk 2001-re csupán 38,5 százalékra emelkedett (a 2010-es célkitűzés 50%). Az általános tendencia alól egyedül Finnország képezett kivételt, ahol az időskorú munkavállalók (55-64 év) foglalkoztatása tovább növekedett, és 2001-ben már elérte a 45,7 százalékot (2000-ben 42,0%, 1999-ben 39,0%). A konjunktúra visszavetette az 1995 óta elért sikereket. 1995 és 2001 között ugyanis a munkanélküliség mértékét az Európai Unió valamennyi tagállamában sikerült visszaszorítani (1995-ben 10,2%, 2001-ben 7,4%), ezzel párhuzamosan pedig növelni az aktív népesség munkaerőpiaci részvételének arányát (12 millió új munkahely megteremtésével). A gazdasági

visszaesés következményeként 2002 első felében a munkanélküliség mértékében már nem történt kedvező elmozdulás. Az Európai Bizottság szeptemberben közzétett Foglalkoztatás Európában 2002 című jelentéséből az is kiderül, hogy jelenleg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak mintegy egynegyede, a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak pedig közel kétharmada alacsony minőségű foglalkoztatásban áll, azaz olyan rosszul fizetett és alacsony termelékenységű munkát végez, amelyet a foglalkoztatás bizonytalansága, valamint a képzés és a szakmai előmenetel lehetőségének hiánya jellemez. A munkaerőpiacon egyenlőtlenségek tapasztalhatók, ezek elsősorban a munkavállalók neméhez, képesítéséhez és nemzetiségéhez kapcsolódnak, valamint Európa egyes régiói között mutatkoznak meg. Közösségi szinten a nők jövedelme még mindig közel 16 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál (az állami szférában 11%, a magánszektorban

pedig 24%). 2002 júliusában a legalacsonyabb munkanélküliségi rátákat Luxemburgban (2,4%), Hollandiában (2,8%), Ausztriában (4,1%), Dániában (4,3%), Írországban (4,5%), illetve 21 http://www.doksihu Portugáliában (4,5%) mérték. Az Európai Unión belül a munkanélküliség szintje továbbra is Spanyolországban volt a legmagasabb (11,3%). A 2001 júliusa és a 2002 júliusa közötti időszakban, az eurózónában a munkanélküli férfiak aránya 6,7 százalékról 7,2 százalékra emelkedett (EU15: 6,4%-ról 6,9%-ra). A nők esetében szintén 9,7 százalékról 9,8 százalékra történő növekedésről számolhatunk be (EU15: 8,5%-ról 8,7%-ra). 2002 júliusában a 25 év alatti korosztályban a munkanélküliség mértéke az eurózónában 16,4 százalékos volt (EU15: 15,3%). Egy évvel korábban még több mint 1 százalékkal alacsonyabb adatokat mértek (eurózóna: 15,7%; EU15: 16,4%). Összességében tehát a munkanélküliség az eurózónában 11,6

millió férfi és női munkavállalót érintett, míg az Unió tizenöt tagállamában 13,5 millió személyt. 22 http://www.doksihu II. Portugália gazdasági, szociális és munkaügyi helyzete II.1 A portugál gazdaság a csatlakozást megelőző időszakban 12 Mielőtt a portugál gazdaság aktuális állapotát bemutatom röviden összefoglalom az elmúlt évtizedek gazdasági jellemvonásait. Portugáliát a hetvenes évek közepéig diktatórikus politikai rendszer jellemezte Az 1931 és 1974 között létezett portugál gazdasági és politikai rendszert Estado Novo-nak, azaz Új Állam-nak nevezték. Autark, importhelyettesítésen alapuló gazdaságfejlesztési politika folytatása jellemezte, a mezőgazdaság rovására gyorsított iparfejlesztést hajtottak végre, erőteljes volt az állami kontroll a gazdaságon (az árak és a bérek ellenőrzése), amelyet a külpiaci versenytől magas vámokkal védtek. Makrogazdasági stabilitás kialakítására törekedtek, a

csekély infláció, a valutaárfolyam stabilitása és a kiegyensúlyozott költségvetés, az adózás és az állami kiadások alacsony szintje a portugál gazdaságnak tartós jellemvonásai voltak ebben az időszakban. Portugáliában 1920 és 1950 között alakultak ki a hagyományosan „erős” ágazatok (vegyipar, petróleumipar, cementipar), ezek az ágazatok elsősorban importhelyettesítő funkciót láttak el, és nemzetközi szinten kevéssé voltak versenyképesek. Ebben az időben fejlődtek fel a munkaerő-igényes ágazatok. Ugyanakkor az iparosodást előnyben részesítő gazdaságpolitika elhanyagolta a mezőgazdaság fejlesztését. A jövedelmek az iparosok kezében összpontosultak, kiéleződtek a regionális és társadalmi egyenlőtlenségek. Az iparosítás alapja az olcsó munkaerő és a gyarmatokról érkező nyersanyag volt. A csatlakozás előtt Portugália ipara elsősorban a nem kvalifikált munkaerő-igényes termékek termelésére és

kivitelére specializálódott. termelékenysége Mezőgazdasági alacsony, a teljesítménye a csatlakozás mezőgazdasági-élelmiszeripari előtt gyenge termékek terén volt, a külkereskedelmi egyenleg deficites volt. A 80-as évek közepén, vidéken még gyakran középkori módszerekkel termeltek, az ország mezőgazdasági termékek, élelmiszerek importjára szorult. 12 Források: Gyulavári Tamás, Nyilas Mihály, Szikra Dorottya: A legutóbb csatlakozott EU tagállamok tapasztalatai a szociális védelem területén, Bp. 1998 és dr Borbély Szilvia: Merre tart Portugália? , 2000 23 http://www.doksihu A gazdasági nyitás a hatvanas években kezdődött. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) alapító tagjaként Portugáliának sikerült kialkudni, hogy a vámcsökkenés lassabban valósuljon meg, mint más országokban. A Társulás hatására dinamikus piacbővülés következett be, felerősödött az export a ruházati termékek, a

parafaáruk, a borok, a konzervek tekintetében. Megnőtt a külföldi működőtőke-beáramlás, elsősorban olyan cégek részéről, amelyek az EFTA piacára akartak betörni. A portugál gazdaság jóval az EK szintjét meghaladó mértékben növekedett. Az ország 1972-ben Szabadkereskedelmi Egyezményt kötött az Európai Közösséggel. Ez azonban már nem hozta el a várt sikert, főként a szigorú mennyiségi korlátozásoknak köszönhetően, amely gátat vetett a portugál textil- és ruházati ipari export erőteljesebb bővülésének. Politikai fordulatot jelentett az 1974. április 25-i forradalom, a diktatórikus rendszer felszámolása. A baloldal vette át a vezető szerepet, amelynek következtében államosítási hullám, valamint a direkt gazdaságirányítás megerősödése következett be. Az 1974-76-os időszakban a gazdaságpolitika folyamatosan változott, mialatt a termelési rendszer kaotikussá vált. A gyorsan változó kormányok expanzív

monetáris és fogyasztásösztönző politikát folytattak, ami magas importhoz, súlyos eladósodáshoz és inflációhoz vezetett. A helyzet a következő évtizedben sem változott. Az államadósság gyors ütemben nőtt, akárcsak az infláció és a fizetési mérleg hiánya, de politikai megfontolásból a valutaleértékelést 1977-ig kerülték. Folyamatosan nőtt a munkanélküliség 1978-ra elérte a 9, 4%-ot Az Európai Közösségbe való felvételi kérelem (1986) gazdasági liberalizációt indított el. Megszüntették a magáncégek életébe való állami beavatkozást, felülvizsgálták az állami befektetési terveket és programokat, liberalizálták az árrendszert, elősegítették a külföldi működőtőke-beáramlását, eltörölték a külső kapcsolatokat megszorító intézkedéseket. 24 http://www.doksihu II.2 A portugál gazdaság a csatlakozást követően Az elmúlt évtizedek portugál gazdaságfejlesztési döntéseit az európai

átlag-életszínvonalhoz való felzárkózás célja irányította. Az ország másfél évtizedes uniós tagságának következtében jelentős változások következtek be az ország gazdasági helyzetében. 2. ábra 1 főre eső portugál GDP vásárlóerő paritáson számítva (EU =100) Forrás: European Economy, Statistical Annex, Spring 2002 Az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson számítva az európai átlag 41%-ról 74%-ra növekedett. Ez a felzárkózási folyamat óriási erőfeszítéseket követelt és követel meg A primer szektor az ötvenes évek végén 27%-kal részesedett a termelésből, napjainkban ez kevesebb, mint 4 százalék. A dolgozók primer és a szekunder szektorból a szolgáltatás szektorba áramlottak, a népesség jelentős része a vidéki területekről a partvonal külvárosi területeire költözött. A portugál gazdaság a kilencvenes évek második felében erős, átlag 4% körüli növekedést mutatott, amely mintegy fél

százalékkal meghaladta az euró-övezet átlagát. A gazdasági fejlődés, különösen 1997 óta, erősen összefügg a közös valuta megteremtésére irányuló portugál törekvésekkel. Az új makrogazdasági szereplést árstabilitás, a kamatlábak csökkentése jellemezte. 25 http://www.doksihu 1. táblázat Fő gazdasági jelzőszámok Portugáliában 1995 GDP Magánfogyasztás Közösségi fogyasztás Bruttó beruházások Export Import Infláció 2,9 1,5 2,2 4,7 10,3 7,2 4,2 1996 3,8 3 3,4 2,7 7,1 4,9 3,1 1997 1998 1999 2000 2001 3,9 3,3 2,2 12,2 7,1 10 2,4 % 4,5 5,1 4,1 12,4 9,2 14,2 2,8 3,5 4,8 5 7,9 3,2 8,8 2,3 3,5 2,6 3,3 3,6 8,4 5,8 2,9 1,7 0,9 2,4 0 2,9 0,9 4,3 Forrás: INE, Consumer Price Index (CPI) and LFS 1999. január 1-én Portugália 10 másik tagállammal együtt a Gazdasági és Monetáris Unió tagjává vált. A közös valuta, a stabilitás-orientált és strukturális reformokat megvalósító politikák előnyei egyértelműen

láthatóvá váltak a portugál gazdaságban. 2000-ben a nemzetközi gazdasági környezet hirtelen lelassult. A világkereskedelem visszaesett, a pénzügyi instabilitás és a zuhanó bizalmi indexek következtében az euróövezet is veszített dinamizmusából. 2001-től kezdődően a GDP növekedés az euró-övezet minden országában megtorpant. Ebben az évben a portugál GDP már csak 1,7%-al nőtt A lassulás részben a portugál export dinamikájában bekövetkezett csökkenéssel (2000-es 8,4%-ról 2001-re 2,9 %) magyarázható. 3. ábra Portugál export teljesítmény (%) 26 http://www.doksihu Forrás: OECD, Ministry of Finance *: volumenindex: a portugál iparcikkexport/Portugália exportpiacainak volumenindexe Az infláció továbbra is jóval az euróövezet átlaga felett van. 2002 februárjától ismét növekszik, a 2003 májusában regisztrált adatok szerint 3,7 % körül mozog13. 4. ábra Harmonizált fogyasztói árindex Portugáliában % Forrás:

EUROSTAT, INE 2001-re jelentősen romlott a költségvetés helyzete és a fizetési mérleg hiány. 2. táblázat 13 Az államháztartás és a fizetési mérleg hiánya Portugáliában Lásd még: 1. melléklet: Fő gazdasági jelzőszámok ábrája 27 http://www.doksihu 1997 1998 1999 2000 2001 2002 -8,4 -9,4 1,0 -5,7 -7,3 1,5 -4,2 55,6 -2,6 58,0 Folyó fizetési mérleg+ Tőkemérleg Folyó fizetési mérleg Tőkemérleg -3,1 -5,7 2,6 -4,7 -6,9 2,2 a GDP %-ában -6,3 -8,9 -8,5 -10,2 2,2 1,4 Államháztartás hiánya Államadósság -3,6 59,1 -3,2 55,0 -2,8 54,4 -2,8 53,3 Forrás: Ministry of Finance: Economic Research and Forecasting Department, Lisbon June 2003 II.21 A fellendülés forrásai A csatlakozás óta megvalósult fejlődésnek, növekedésnek jelentős külső forrása volt a külföldi tőke beáramlása valamint az EU pénzügyi transzferei. A sikeres pályázás érdekében a Portugál Gazdasági Tervezési és Koordinációs

Minisztérium egy 1976. decemberi kiadványában az országot hét régióra osztotta fel. Később, egy 1979-es rendelettel öt Regionális Koordinációs Bizottságot (Comissao de Coordenacao Regional) hoztak létre: Norte (Észak, központja Portó), Centro (Központ, központja Coimbra), Lisboa e Vale do Tejo (Lisszabon és a Tejo völgye, központja Lisszabon), Alentejo (központja Évora), Algarve (központja Faro). Ez a beosztás szolgált alapul Portugália NUTS II régióinak kialakításánál A Regionális Koordinációs Bizottságok feladata a régió helyi önkormányzati technológiai, pénzügyi és közigazgatási támogatásának megszervezése, a regionális tervek kivitelezésének szervezése, valamint a helyi önkormányzatok és a központi hatalom közötti koordináció. A portugál régiók sajátossága, hogy legtöbbször magukba foglalják a fejlett parti és a visszamaradott belső területeket egyaránt. A lakosság közel háromnegyede a lisszaboni és a

portói agglomerációban és az azok vonzáskörzetébe tartozó partvidéki területeken él. Portugál regionális támogatások14 Portugália meglehetősen szerény mértékű, mintegy 165 millió euró előcsatlakozási támogatáshoz jutott. Támogatások szempontjából ugyancsak kevésé volt jelentős az 1986-os 28 http://www.doksihu csatlakozást követő első három év, ekkor összesen 1,7 milliárd eurót15 kapott, amelyből 2900 projektet finanszíroztak. Az Európai Szociális Alap ennek a 35%-át tette ki, és elsősorban szakképzési programok finanszírozását tették lehetővé. Az ERDF által biztosított pénzeszközök a szállítási infrastruktúra javításához, a víz- és csatornaellátottság növeléséhez és az energetikai és az oktatási infrastruktúra fejlesztéséhez járultak hozzá. A pénzügyi támogatás összegének jelentős mértékű növekedése 1989-től indult el, vagyis a Strukturális Alapok reformját illetve az 1. sz

Közösségi Támogatási Keret (KTK) életbe lépését követően. 1.sz Közösségi Támogatási Keret 2.sz Közösségi Támogatási Keret 3.sz Közösségi Támogatási Keret 3. táblázat Támogatási időszak milliárd euró 1989-1993 10,96 1994.1999 19,96 2000-2006 22,82 A Portugália részére átutalt támogatások euróban16 Portugália számára a legfontosabb megoldandó feladatok a következők voltak: a gyenge gazdasági infrastruktúra fejlesztése, a nagy és kihasználatlan potenciál kiaknázása a turizmusban, a fejletlen gazdasági struktúrák átalakítása, (a termelés diverzifikálása olyan régiókban, amelyeket válságban lévő iparágak jellemeztek), az alacsony termelékenységű mezőgazdaság korszerűsítése, környezetvédelem és az emberi erőforrások fejlesztése (oktatás, szakképzés), a hosszú távú munkanélküliséggel szembeni harc és a fiatal munkanélküliek számának csökkentése. Az I. Közösségi Keretprogram

(Community Support Framework) a tárgyalt időszakban mindösszesen 10,9 milliárd euró támogatást nyújtott, amely a portugál GDP-hez évente átlagosan 3%-kos hozzájárulást tett ki. 14 Forrás: Demendy Nóra – Éltető Andrea: Spanyolország és Portugália az EU strukturális támogatási rendszerében, Bp., 2002 15 1999-es árakon számolva 16 1999-es árakon számolva 29 http://www.doksihu A program révén 80 000 új munkahely jött létre17. Az ország belső területein új egyetemeket és politechnikumokat létesítettek, szakképzési programok indultak. Utakat, fejlett telekommunikációs szolgáltatásokat építettek ki, energiadiverzifikáló projektek indultak az energiaellátásban. A következő 1994-1998-as támogatási időszakban intézményi szinten is megpróbálták megváltoztatni a fennálló támogatási rendszert. A II Közösségi Keretprogram a gazdasági versenyképesség, az életminőség és a szociális rendszer javítását, az emberi

erőforrások és a foglalkoztatás fejlesztetését és a gazdaság regionális alapfeltételeinek erősítését célozta. Elsősorban az autópálya-építés állt az infrastrukturális fejlesztések középpontjában, növelték a villamosított vasútvonalak hosszát, kikötői kapacitásokat bővítették és növelték a repülőterek befogadóképességét, a teljes távközlési hálózatot digitalizálták, fejlesztették a csatornázási rendszert, továbbfejlesztették az iskolahálózatot, a turizmus lehetőségeinek kiaknázására folytatódott a szálláshelyek modernizációja és bővítése. A második Keretprogram révén Portugália a nemzeti és közösségi kiadásokat összeadva összesen 1999es áron számítva 19,96 milliárd eurót fordíthatott ezeknek a feladatoknak a megoldására. A harmadik támogatási időszak a 2000-2006-os időszak. Az EU 22,82 milliárd eurót juttat Portugáliának a közösségi alapokból. A prioritások a következők: a

szakképzettség, a foglalkoztatás, a szociális kohézió javítása, a termelés szerkezetének (mezőgazdaság, halászat) modernizálása, a közlekedés és környezetvédelem erősítése, a fenntartható fejlődés és a belső kohézió elősegítése. éves GDP %-a 1.sz Közösségi Támogatási Keret 2.sz Közösségi Támogatási Keret 4. táblázat 17 3,1 3,3 A Portugáliának folyósított közösségi alapok GDP-hez viszonyított aránya European Commission: Community Support Framework, Portugal 30 http://www.doksihu 5. táblázat A 2. és 3 sz Közösségi Támogatási Keretből végrehajtott finanszírozások/beruházások megoszlása a különböző EU alapok között Portugáliában EU Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz Kohéziós Alap 2.sz KTK 1994-1999 54,2 17,9 10,8 1 16,1 100 3. sz KTK 2000-2006 55,8 18,7 9,6 1,1

13,8 100 A 10 tagjelölt ország csatlakozásával Portugália attól tart, hogy strukturális támogatásai megcsappanhatnak, illetve kohéziós támogatásai megszűnnek. 31 http://www.doksihu II.3 Portugál munkapiaci helyzetelemzés Az előző fejezetben bemutattam a portugál gazdaság helyzetét a csatlakozást megelőző időszakban, illetve annak fellendülését a csatlakozást követően. A gazdasági fellendülést nagymértékben elősegítették a közösségi források. Ezek mértékét és felhasználását tételesen vizsgáltam. Jelen fejezetben a statisztikák tükrében vizsgálom a munkaerőpiacon elért eredményeket. II.31 A népességszám alakulása A portugál népesség 1990 óta folyamatosan növekszik. A teljes populáció 2002-ben 10 359 000 fő, (5 359 300 nő) amelyből a 15-64 éves populáció 7 003 000 fő, 65 és az annál idősebbek száma pedig 1 695 000 fő.18 A népességnövekedés 2001-ben nagyobb részben természetes módon (1,4%),

kisebb részben bevándorlás (1,1%) révén keletkezett. 6. táblázat 1993 Teljes Férfiak+Nők Férfiak Nők 15-24 Férfiak+Nők Férfiak Nők > 54 Férfiak+Nők Férfiak Nők 1994 Munkaerő változás Portugáliában 1995 1996 1997 1999 2000 2001 éves %-os változás -0,5 -1,4 0,6 1,3 1,0 1,8 -0,3 -0,5 -0,1 0,7 0,5 0,9 4,1 1,2 1,6 1,3 0,8 1,9 1,3 0,9 1,8 1,7 1,5 1,9 -6,6 -6,9 -6,2 -1,5 -1,0 -2,0 -5,4 -2,4 -8,9 -1,1 0,0 -2,5 0,6 -1,3 3,0 -1,9 0,1 -4,2 -3,6 -1,8 -5,8 0,0 0,7 -0,7 -0,1 0,5 -1,0 7,4 6,9 8,3 0,6 -0,2 2,0 8,9 7,6 11,0 5,9 3,8 9,1 1,4 -1,5 5,4 2,5 2,8 2,3 1,3 1,0 1,7 32 http://www.doksihu Forrás: INE, LFS Nemcsak a népesség száma, hanem a gazdaságilag aktívak aránya is folyamatosan emelkedett. 2001-ben az aktív népesség 2000-hez képest 1,7%-al növekedett, amely nagyobb ütem, mint a megelőző két évben. A növekedés jobban jellemzi a nőket (1,9%) mint a férfiakat (1,5%). A fiatalok aktivitása jelentősen

csökkent (1999-ben -1,9% és 2000-ben 3,6%) 2001-ben számuk stagnált, amely a fiatal nők aktivitásának csökkenésének a következménye, bár ez a csökkenés az előző évekhez képest kisebb mértékű volt. Az 54 év felettiek aktivitásának nagymértékben nőtt, különösen ’96-ban és ’97-ben. 2001-ben a bővülés az előző évekhez képest visszaesett a férfiak és a nők esetében egyaránt. 7. táblázat 1992 Teljes Férfiak+Nők Férfiak Nők 15-24 Férfiak+Nők Férfiak Nők > 54 Férfiak+Nők Férfiak Nők Aktivitási ráták az egyes korcsoportokban, Portugáliában 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 % 48,4 56,3 41,3 48,2 55,4 41,5 48,8 55,8 42,3 48,6 55,4 42,4 48,9 55,6 42,7 49,5 56,6 43 50,4 57,2 44 50,9 57,5 44,7 51,5 58 45,5 52,1 58,5 46,2 50,1 53,6 46,5 46,3 48,8 43,6 44,4 47 41,7 42,5 45,7 39,1 42,7 46,2 39 44,7 48,2 41,1 47,8 50,4 45,2 47,7 51,2 44,1 47 51,4 42,6 48,2 52,9 43,4 28,9 40,8 19,7 28,1 39,8

18,9 29,5 41,4 20,1 29,2 40,3 20,2 30 40,9 21,3 30,3 40,9 21,9 31,9 42,7 23,6 32,3 42,2 24,7 32,9 43,1 25 32,9 43,1 25,1 Forrás: INE, Labour Force Survey A teljes aktivitási ráta a teljes népességre vonatkozóan 0,6 százalékponttal emelkedett és éves átlagban elérte az 52,1%-os értéket. Az 55 évnél idősebb nők közül általában minden negyedik személy dolgozik. 2002-ben, Portugáliában összesen 5 133 000 fő dolgozott 18 Lásd még ábra a népességszám alakulásáról a 2. mellékletben 33 http://www.doksihu 5. ábra Aktivitási ráta az egyes régiókban 2002 negyedik negyedévében, Portugáliában Forrás: Boletím Estatístico, 2003. március Az ábrán jól látható, hogy a két autonóm régióban Madeirán és az Azori-szigeteken a legalacsonyabb az aktivitási ráta. Ezek a régiók az 5 adminisztratív régiótól eltérően, önálló alapszabállyal, törvényhozó testülettel és végrehajtó hatalommal rendelkező autonóm

területek. Az autonóm régiók felelősek saját foglalkoztatási helyzetük alakulásáért is Mindkét régió kimunkálta saját regionális foglalkoztatási tervét az 1998-2006-os időszakra vonatkozóan, integrálva az EES célkitűzéseit és a régióik sajátosságait. II.3 2 A foglalkoztatottság alakulása Általánosságban elmondható, hogy a munkapiac helyzete Portugáliában a kilencvenes évek közepe óta nagyon kedvező. 2000-től kezdve volt némi lassulás a foglalkoztatottság (és a reálbérek) növekedésének dinamikájában és a munkanélküliségi ráta valamelyest emelkedett, de a foglalkoztatottsági ráta 68,1%-os értéke Portugáliában az Európai Uniós átlag felett van (63,1% az EU átlag 2000-ben). 34 http://www.doksihu 6. ábra A GDP és foglalkoztatás bővülése Portugáliában éves változás százalékban Forrás: INE, National Accounts and LFS Az ábrán jól látható, hogy a foglalkoztatás milyen szabályosan követi a GDP

görbéjét. 1993ban egy nagyobb mértékű visszaesés után a GDP és a foglalkoztatás egyaránt egyenletesen növekedett. Az 1990-2000 között eltelt tíz évben átlagosan évente 1%-al nőtt a foglalkoztatottság. 2000-től a gazdasági teljesítmény lelassult, de a foglalkoztatottság és a reálbérek növekedési üteme kisebb mértékben követte ezt a lassulást. 7. ábra A foglalkoztatottság bővülése Portugáliában és az EU-ban éves változás százalékban 35 http://www.doksihu Forrás: INE, National annual accounts and LFS Elmondható, hogy a teljes foglalkoztatottság bővülése 1995-től eltekintve kedvezőbben alakult Portugáliában, mint az unió átlagában. 2001-ben az európai átlagos foglalkoztatottság több mint 0,5%-kal csökkent, a portugál ráta nem esett ennyire vissza. 8. táblázat 1992 15-64 Férfiak+Nők Férfiak Nők 15-24 Férfiak+Nők Férfiak Nők 25-54 Férfiak+Nők Férfiak Nők 55-64 Férfiak+Nők Férfiak Nők 1993

Foglalkoztatási ráták Portugáliában 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 % 65,5 75,9 55,9 63,9 73,4 55,1 62,8 71,6 54,5 62,3 70,3 54,8 63,7 71,5 56,3 66,6 75,2 58,4 67,6 75,2 58,4 67,6 75,4 60,0 68,5 76,2 61,0 69,1 76,7 61,7 45,1 48,9 41,2 40,4 43,5 37,2 37,9 40,8 34,8 35,6 38,9 32,2 35,6 39,5 31,4 38,1 42,5 33,4 42,9 46,3 39,5 43,5 47,5 39,4 42,9 48,0 37,6 43,6 49,0 38,2 79,1 91,3 68,0 79,1 90,4 68,9 78,3 88,8 68,8 78,3 88,3 69,2 78,1 87,7 69,5 78,7 87,4 70,6 80,4 90,0 71,2 81,1 89,8 72,8 82,2 90,2 74,5 82,7 90,4 75,3 47,0 62,0 34,1 44,6 59,7 31,9 45,9 60,3 33,4 45,2 57,8 33,7 46,5 58,9 35,6 47,6 58,9 37,6 50,1 63,3 38,6 50,9 61,9 41,3 51,4 62,6 41,6 50,8 61,8 41,1 Forrás: INE, Labour Force Survey 36 http://www.doksihu A 2001-es átlagot tekintve a foglalkoztatási ráta elérte a 69,1%-ot (76,1% a férfiaknál és 61,7% a nőknél). Az 55-64 évesek foglalkoztatottságának bővülésében 0,6 százalékpontos visszaesést

regisztráltak, de 1995-től itt is folyamatos fejlődésről beszélhetünk. A fiatalok foglalkoztatási rátája 2001-ben 0,7 százalékponttal emelkedett. A Lisszaboni csúcson19 az Európa Tanács által 2010-re kitűzött célérték a nők részére 60%, teljes foglalkoztatottságot tekintve a 70%-os foglalkoztatottsági szint elérése. Portugália a nők foglalkoztatottságát tekintve az érték felett van és a teljes foglalkoztatottságra vonatkozó 70%-os cél elérésétől sem áll messze. Ha pedig a 2005-ig elérendő közbenső célokat tekintjük20 (67% és 57%) akkor Portugália már el is érte illetve túl is teljesítette az elvárásokat. Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának és a Nemzeti Akciótervnek alapvető fontosságú célkitűzése a nők, a fiatalok és foglalkoztatottságának növelése és a tartósan munkanélküliek számának csökkentése. Ennek érdekében Portugália a következő intézkedéseket valósította meg az elmúlt

években: - Az európai cél az, hogy fiatal munkanélkülieknek 6 hónap eltelte előtt, a felnőtteknek 12 hónap eltelte előtt biztosítva legyen egy új kezdés lehetősége. Ennek érdekében Portugália a Foglalkoztatást Segítő Szolgálat (Public Employment Service) révén minden munkanélkülinek egyénileg segít abban, hogy igényeinek és képzettségének megfelelő munkához jusson. („a munkanélküliség korai megszüntetése”: INSERJOVEM és REAGE programok) Ez az intézkedés az országban mindenhol bevezetésre került valamint kiterjesztették munkaközpontokban regisztrált tartósan munkanélküliekre is. Számukra Foglalkoztatási Személyi Terv (Employment Personal Plan) készül. - Minden 21 év alatti munkanélküli fiatalnak, aki nem végezte el kötelező tanulmányait vagy nem fejezte be a középiskolát, képzési lehetőséget biztosítva. 19 20 Az Európa Tanács (Council of the EU) 2000 márciusában tartott Lisszabon-i csúcstalálkozója

2001. márciusi Stockholmi találkozón lefektetett átmeneti célok 37 http://www.doksihu - 16 500 szakmai gyakorlat lehetőséget teremtettek a fiatalok részére. - Azoknak a munkaadóknak, akik fiatalokat, tartósan munkanélkülieket vagy fogyatékossággal élőket szerződtettek, teljesen eltörölték, vagy csökkentették a társadalombiztosítási hozzájárulásuk mértékét. - A késői nyugdíjba vonulás céljából olyan rendszert állítottak fel, amelyben a korán nyugdíjba vonulók kevesebb nyugdíjat kapnak, míg a 65 év felettiek kedvezményezettjei a rendszernek. - 2000-re megvalósult az összes régió lefedettsége a foglalkoztatási intézményi hálózat tekintetében. A jelentős területi különbségek és a régiónként eltérő problémák miatt Regionális Foglalkoztatási Akciótervek (Regional Action Plan for Employment) készültek, amelyek amellett, hogy az európai és a nemzeti stratégiába illeszkednek, az adott régió

sajátosságainak megfelelően hivatottak működtetni a foglalkoztatási stratégiákat, azonosítják a helyi foglalkoztatási lehetőségeket. 9. táblázat 1993 Teljes Férfiak+Nők Férfiak Nők 15-24 Férfiak+Nők Férfiak Nők > 54 Férfiak+Nők Férfiak Nők A foglalkoztatás alakulása Portugáliában 1994 1995 1996 1997 1999 2000 2001 éves %-os változás -2,0 -2,6 -1,1 -0,1 -0,5 0,4 -0,6 -0,9 -0,3 0,6 0,5 0,7 1,9 1,6 2,3 1,9 0,9 3,1 1,8 1,7 1,9 1,6 1,4 1,8 -9,5 -9,2 -9,9 -3,7 -3,6 -3,9 -7,0 -4,3 -10,2 -1,8 0,5 -4,6 2,8 1,9 4,1 -0,3 1,2 -2,2 -3,6 -1,0 -6,6 -0,7 -0,4 -1,1 -1,2 -0,8 -2,0 6,9 6,1 8,1 0,7 0,1 1,8 8,5 7,4 10,3 5,6 7,4 10,3 1,6 -1,7 6,1 2,5 3,0 1,9 1,4 1,3 1,4 Forrás: INE, LFS 38 http://www.doksihu Az intézkedések eredményei jól láthatók a statisztikán: 1997 óta jelentős mértékben nőtt a foglalkoztatás minden korcsoport tekintetében, a teljes foglalkoztatottság növekedése, pedig évről évre 1,5

százalékot meghaladó ütemben bővült. A növekedés továbbra magasabb volt a nők (1,8%), mint a férfiak (1,4%) esetében. 1999-ben a nők foglalkoztatottságának növekedése elérte a 3,1%-ot. A többi korosztállyal ellentétben, a fiatalok foglalkoztatottsága csökkent 0,7%-al amely a fiatal nők foglalkoztatottságának csökkenésének (-1,1%) a következménye és elsősorban a megnyúlt iskolába járási időnek köszönhető. Azok száma viszont, akik nem tanulnak és nincs is munkájuk, csökkent. 10. táblázat A foglalkoztatási ráták %-os változása Portugáliában és a 15 EU ország átlagában, 2000-ben 1998 EU 15 Portugália Eltérés (%) (%) Teljes (15-64 ) 61,0 66,8 5,8 15-24 37,5 43,0 5,5 25-49 45,4 82,0 6,6 50-64 47,7 54,4 9,7 Férfiak (15-64 ) 70,8 75,7 4,9 15-24 41,0 46,9 5,9 25-49 86,3 90,9 4,6 50-64 59,4 71,6 12,2 Nők (15-64 ) 51,2 58,3 7,1 15-24 34,0 39,2 5,2 25-49 64,4 73,5 9,1 50-64 36,3 44,9 8,6 2000 EU 15 Portugália Eltérés (%) (%)

63,1 68,1 5,0 39,9 41,9 2,0 77,6 83,5 5,9 49,4 59,0 9,6 72,4 76,2 3,8 43,3 47,7 4,4 87,9 91,1 3,2 60,5 70,8 10,3 53,8 60,4 6,6 36,5 36,1 -0,4 67,2 76,3 9,1 38,7 48,6 9,9 Forrás: INE, LFS 39 http://www.doksihu A táblázat jól mutatja a foglalkoztatottsági ráták Portugália és az Európai Uniós átlag érékek közötti különbséget. A portugál foglalkoztatottsági ráta a 15-64 éves korosztályt tekintve továbbra is az EU átlag felett van, de a két ráta különbsége 1998 és 2000 között 5,8 %-ról 5%ra esett vissza. A csökkenés okozója: a férfiak foglalkoztatottságának bővülésének csökkenése minden korosztályra jellemzően, illetve a fiatal nők foglalkoztatottságának visszaesése. Az a tendencia továbbra is fennáll, hogy minél idősebb korosztály adatait vizsgálunk, annál nagyobb az eltérés az EU átlag és a Portugál ráta között. Ha csak a teljes munkaidőben foglalkoztattak rátáit hasonlítanánk össze az még kedvezőbb

eredménnyel szolgálna Portugália számára. Ugyanis Portugália rendelkezik a legalacsonyabb részmunkaidős foglalkoztatottsági rátával az Európai Unióban. 40 http://www.doksihu 11. táblázat Foglalkoztatottsági ráták képzettségi szint, nem és életkor szerint 1999-ben, Portugáliában A 15 EU Képzettségi Portugália Korcsoportok ország átlaga szint (%) (%) Teljes 25-49 magas 88,3 94,1 közép 80,6 85,8 alacsony 65,4 83,1 50-59 magas 81,4 86,1 közép 67,9 76,1 alacsony 49,4 66,3 Férfiak 25-49 magas 93,1 95,4 közép 89,0 89,0 alacsony 82,5 93,2 50-59 magas 85,6 84,6 közép 75,7 84,6 alacsony 65,6 78,0 Nők 25-49 magas 83,2 93,1 közép 72,1 82,8 alacsony 49,4 73,8 50-59 magas 75,0 79,4 közép 59,2 61,5 alacsony 36,8 53,2 Eltérés 5,8 5,2 17,7 4,7 8,2 16,9 2,3 0,0 9,8 -1,0 8,9 12,4 9,9 10,7 24,4 4,4 2,3 16,4 Forrás: EUROSTAT, LFS, képzettségi szint21 Hogyha a képzettségi szinteket tekintjük és így hasonlítjuk össze Portugáliát és az

Európai Uniós átlagot, a Portugál foglalkoztatottsági ráta egy korcsoportot kivéve22 minden esetben magasabb lenne az európai átlagnál. A legnagyobb különbség pedig a legalacsonyabban képzett csoportokban látható. Ebből a táblázatból nem derül ki, hogy a portugál képzettségi szint az európai átlaghoz képest alacsony, elsősorban az iskolarendszer hiányosságaiból adódóan. Bár nyilvánvaló fejlődés történt ezen a területen, és a fiatalok iskolai részvétele ma már jóval közelebb van az európai átlaghoz, jelentős maradt azoknak az aránya, akik csak a 21 Az képzettségi szintek: magas :legalább felsőfokú végzettségű, közép :középiskolai vagy középszintű végzettségű, és alacsony: legalább általános iskolai végzettségű 41 http://www.doksihu kötelező 9 évet végezték el az iskolában. A legfiatalabb korosztályok esetében is aggasztóan magas az iskolát korán elhagyók száma, illegális szituációkat

teremtve a gyerek vagy fiatalkorúak foglalkoztatása kapcsán. Számos felnőtt azonban szerzett olyan képességeket, tapasztalatot a munkája során, amelyeket semmilyen hivatalos dokumentum nem igazol. Ennek a helyzetnek a megoldására tervezték meg az „Elismerési, Érvényességi és Tanúsítási Rendszert” (Recognition, Validation and Certification System). 12. táblázat A portugál foglalkoztatottság alakulása az egyes szektorokban 1993 1994 1995 1996 1997 1999 2000 2001 -4,4 -1,9 4,1 4,9 0,9 -2,4 9,8 2,3 2,9 0,8 -2,6 2,6 éves %-os változás Mezőgazdaság és halászat Ipar Építkezés Szolgáltatások -1,6 -3,0 -1,8 -1,6 1,6 0,3 -2,8 -0,2 -2,6 -3,7 2,9 0,7 8,5 -3,1 0,8 0,6 13,7 -1,1 13,2 -1,0 Forrás: INE, LFS A mezőgazdaság és a halászat (2,9%) és a szolgáltatások (2,6%) nagymértékben hozzájárulnak a foglalkoztatottsági adatok kedvező alakulásához 2001-ben is. Az iparban 5 év folyamatos csökkenés után (évi átlagos

0,2%-os és 1,2%-os) a 0,8%-os regisztrált növekedés nagyon kedvező. Az építkezések területén és a közszférában az előző éveket jellemző erős növekedéssel ellentétben, 2001-ben csökkent a foglalkoztatottság (-2,6%). 1998 és 2001 között a foglalkoztatás kifejezetten dinamikusan nőtt ezekben a szektorokban, évi átlagos 3,8 és 3,3%-os növekedést regisztráltak. (3 mellékletben a GDP szektorok szerinti megoszlása) A tercier szektor súlya tehát láthatóan növekedett az elmúlt években. 2001-re a szolgáltatásban dolgozók aránya 51%-ra ugrott a teljes dolgozó populációt tekintve. Az EU átlagához viszonyítva a szolgáltatásokon belül néhány alszektorban alacsony a foglalkoztatás 22 az 50-59 éves alacsonyan képzett férfiakét 42 http://www.doksihu Portugáliában. Ezek a szektorok: a egészségügyi és szociális szolgáltatások, a közlekedés és a vállalkozásokat kiszolgáló szolgáltatások (például üzleti tanácsadás),

amelyekben még jelentős kihasználatlan foglalkoztatási potenciál rejlik, és ezek elsősorban magasan kvalifikált munkaerőt igényelnek. 13. táblázat A foglalkoztatottság alakulása a munkaszerződés típusa szerint Portugáliában 1993 Állandó Férfiak+Nők Férfiak Nők Nem állandó Férfiak+Nők Férfiak Nők 1994 1995 1996 1997 1999 2000 2001 éves %-os változás -1,6 -2,5 -0,5 -1,6 -2,5 -0,5 -1,5 -2,9 0,3 -2,2 -2,8 -1,6 -0,6 0,3 -1,6 1,4 0,8 2,3 0,7 1,1 0,1 1,4 0,7 2,3 -13,1 -12,8 -13,4 -4,2 -3,4 -4,9 3,3 6,0 0,8 12,1 18,7 5,6 15,6 14,3 17,1 12,3 10,3 14,3 10,4 10,2 10,5 2,1 0,0 4,3 Forrás: INE, LFS Az állandó munkaszerződéssel rendelkező dolgozók száma 1,4%-os ütemben növekedett, (2000-ben csak 0,7%-al) amely alacsonyabb, mint a határozott időre szóló munkaszerződéssel rendelkezők növekedési rátájának 2,1%-os értéke. 2000-ben a férfiak és nők esetében egyaránt 10% felett volt a határozott időre szóló

munkaszerződések növekedésének üteme. Ezzel az ilyen állások aránya meghaladta a 20 %ot, így Portugália Spanyolországot (Spanyolországban a határozott idejű munkák aránya 31,5%) követve, a második helyen áll az uniós országok között. 14. táblázat A határozott idejű állások aránya és növekedésének üteme Portugáliában Határozott idejű állások a teljes Állandó állások foglalkoztatás %-ban, 2001 Határozott idejű állások éves %-os változás 1991 - 2001 20,3 0,2 0,6 Forrás: OECD adatbázis a határozott idejű munkákról 43 http://www.doksihu A határozott idejű állások növekedése tette ki a teljes foglalkoztatásban bekövetkezett növekedésnek több mint a felét, valószínűleg az azokra vonatkozó szabályok liberalizációjának köszönhetően, míg a teljes munkaidőben dolgozókat viszonylag szigorú szabályozás védi. A határozott idejű állások betöltése a fiatalok és az idősek részéről

csekély mértékű, főleg a 20-49 év közöttiekre jellemző. Annak ellenére, hogy sok dolgozó nem tekinti az átmeneti munkát vonzónak, a foglalkoztatás e formája mégis könnyebbé teheti a nem-dolgozók munkába állását azáltal, hogy növeli a munkáltatók hajlandóságát az olyanok alkalmazásában, akik munka nélkül maradtak a megelőző időszakban. Vannak természetesen hátrányai is az átmeneti állásoknak, például az állás megtarthatósága vagy a továbbképzés hiánya. 15. táblázat A foglalkoztatottság alakulása munkatípusok szerint Portugáliában 1993 1994 1995 Önalkalmazó (alkalmazottal vagy anélkül) Férfiak+Nők Férfiak Nők Háztartásbeli + egyéb fizetés nélküli Férfiak+Nők Férfiak Nők Munkavállaló Férfiak+Nők Férfiak Nők 1996 1997 1999 2000 2001 éves %-os változás 0,4 -0,7 2,1 4,1 4,5 3,4 1,5 3,0 -0,7 4,5 2,8 7,2 3,6 1,5 6,6 -2,2 -2,9 -1,3 -4,0 -2,2 -6,7 6,3 7,2 4,9 3,1 3,2 3,0 14,9 15,1 14,9

-11,7 -9,7 -13,1 -12,6 -3,6 -19,1 -4,4 -14,2 3,6 -2,3 -7,2 0,9 15,6 -0,9 25,6 -10,9 -22,1 -5,3 -2,8 -3,3 -2,2 -2,0 -2,6 -1,1 -1,0 -2,1 0,4 -0,4 -0,3 -0,5 1,4 2,0 0,8 3,4 2,3 4,6 2,5 2,7 2,3 1,6 0,6 2,7 Forrás: INE, LFS 44 http://www.doksihu Ha a foglalkoztatottságot munkatípusok szerint vizsgáljuk, illetve megfigyeljük a munkaszerződések típusait ebben az időszakban, azt tapasztaljuk, hogy a beosztottak száma bár 1,6%-kal nőtt de az előző évekhez képest lassult a növekedése. Az önalkalmazók száma két éves csökkenés után 6,3%-os növekedést mutat 2001-ben, amely jobban jellemezte a férfiakat, mint a nőket. A háztartásbeliek és egyéb fizetés nélküliek aránya 2001-ben 10,9 százalékkal csökkent. 8. ábra Az önalkalmazók részesedésének növekedése a teljes foglalkoztatottságon belül Portugáliában 30,0 25,0 % 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Önalkalmazó 23,9 24,5

25,5 26,0 27,0 27,5 25,7 24,6 23,2 24,3 Önalkalmazó alkalmazottak nélkül 17,7 18,0 18,9 19,5 20,6 21,4 19,4 18,5 17,2 18,1 Önalkalmazó alkalmazottakkal 6,2 6,4 6,6 6,5 6,4 6,1 6,2 6,1 6,0 6,2 Forrás: INE, LFS Az önalkalmazók aránya a teljes foglalkoztatottakon belül 1997 óta csökkent, és 2000-ről 2001-re emelkedett (23,2%-ról 24,3%-ra). Az alkalmazottak nélküli önalkalmazók számának növekedése (6,9%) járult hozzá leginkább az önalkalmazók számának növekedéséhez. A növekedés a szolgáltatás szektorban volt a legmagasabb (3%), nemek szerinti megoszlásban pedig a férfiakat jellemezte jobban ( 7,2 %). A Nemzeti Akcióterv egyik célkitűzése volt az egyéni- és kisvállalkozók elé álló akadályok megszüntetése, illetve ösztönzőkkel, kedvezményekkel való segítésük. Vállalkozások létrehozását segítő támogató központokat (Centre for the Support to Enterprises Creation) 45 http://www.doksihu

állítottak fel, amelyek a működéshez szükséges feltételeket segítenek megteremteni (szolgáltatások, berendezések, technikai felszerelések) a kezdeti időszakban. Ösztönözték a munkanélküli populációt vállalkozások indítására. Felállítottak egy olyan rendszert (SIPIE), amely a mikro és a kisvállalkozások számára technikai és technológiai kapacitásuk növelésére ad lehetőséget. A finanszírozott projektek egyik kritériuma a munkahelyteremtés volt A vállalkozások modernizációjának elősegítésére is létrehozták egy ösztönző programot (SIME). 9. ábra Részmunkaidőben és beosztottként dolgozók számának alakulása Portugáliában Forrás: INE, LFS A részmunkaidős munkahelyek számának növekedése 1998 óta meglehetősen alacsony, 1 % körüli (2001-ben 1,5 % volt). A részmunkaidős állások száma főleg a férfiak esetében nőtt, de még így is nagyon kevés az ilyen állások részesedése a férfiak teljes

foglalkoztatottságában. A részmunkaidőben foglalkoztattak 9,2%-kát teszik ki a teljes foglalkoztatottak számának 2001ben. A beosztottként dolgozó, határozott munkaidős szerződéssel rendelkező dolgozók száma 1995-től folyamatosan, nagy arányban bővül. Bizonyos országokban (pl.: Ausztria, Finnország, Olaszország, Japán) a részmunkaidős foglalkoztatás nagyon fontos alkotóeleme a foglalkoztatottságban elért sikereknek, volt rá példa, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése ki is egyenlítette a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás csökkenését. 46 http://www.doksihu 16. táblázat A részmunkaidős állások aránya és növekedésének üteme Portugáliában Részmunkaidős állások a teljes foglalkoztatás %-ban, 2001 Teljes munkaidős állások Részmunkaidős állások éves %-os változás 1991 - 2001 9,2 0,5 0,2 Forrás: OECD adatbázis a részmunkaidős foglalkoztatottságról Az EU országokkal összehasonlítva

Portugália lemaradt a részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében és aránya a teljes foglalkoztatásban is tovább csökkent. (Hollandiában 33%-al, az Egyesült Királyságban 23%-al járul hozzá a részmunkaidős foglalkoztatás a teljes foglalkoztatáshoz). A részmunkaidőben dolgozók 10-20%-a szeretne csak teljes munkaidős munkát végezni. Ők inkább a kevesebb munkaóra miatt választják ezt a formát II.33 A munkanélküliség A munkanélküliségi ráta Portugáliában 2000-ről 2001-re 4,2%-ra emelkedett megszakítva a 1996 óta tartó csökkenést. Bár az 1998-2001-es időszakban összesen 14,1%-kal csökkent a munkanélküliség (évente 4,7%-kal) 2002-ben 5,1%-ra nőtt a ráta. A munkanélküliségi ráta azonban még így is jelentősen alatta van az EU-s átlagnak, amely 2001-re 7,6%-ra csökkent. 17. táblázat 23 Munkanélküliségi ráták23 Portugáliában Lásd még: 4. mellékletben az OECD országok munkanélküliségi rátái 47

http://www.doksihu 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 éves %-os változás Teljes Férfiak+Nők Férfiak Nők 15-24 Férfiak+Nők Férfiak Nők > 54 Férfiak+Nők Férfiak Nők 4,1 3,5 4,9 5,5 4,7 6,5 6,8 6,0 7,8 7,2 6,4 8,0 7,3 6,5 8,2 6,7 6,1 7,5 5,0 4,0 6,2 4,5 3,9 5,1 4,1 3,2 5,0 4,2 3,3 5,1 9,9 8,6 11,4 12,7 10,8 14,8 14,7 13,2 16,5 16,2 14,8 17,8 16,7 14,5 19,5 14,8 11,7 18,6 10,3 8,2 12,6 8,8 7,2 10,8 8,8 6,4 11,6 9,4 7,4 12,0 1,6 2,1 0,8 2,7 3,3 1,8 3,3 4,0 1,9 3,1 3,7 2,1 3,5 3,9 2,7 3,7 4,5 2,4 2,3 2,6 2,0 2,2 2,8 1,4 2,2 2,6 1,8 2,2 2,2 2,1 Forrás: INE, LFS A 2001-es adatokat elemezve a munkanélküliség növekedése a férfi és a női populációt egyaránt érintette. A nők aránya a teljes munkanélküli populációban tovább növekedett A fiatalok (15-24 évesek) populációjában munkanélküliség az 1997–től tartó jelentős csökkenés után, 2001-ben növekedett, a ráta 9,4%-os volt, amely

magasabb, mint a teljes népességre kalkulált munkanélküliség, és 2000-hez képest is (8,8%) növekedett. A növekvő munkanélküliség a fiatal férfiakat és nőket egyaránt érintette. 18. táblázat Kiemelt csoportok aránya a teljes munkanélkülieken belül Portugáliában 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 a teljes munkanélküli populáció százalékában 15-24 Férfiak+Nők Férfiak Nők 25-64 40,5 40,4 40,6 36,4 35,7 37,1 33,0 33,0 33,1 32,9 34,2 31,8 33,0 33,1 32,8 31,3 27,8 34,6 31,3 30,5 31,9 29,2 26,9 31,7 30,4 28,7 31,6 31,5 32,0 31,3 Férfiak+Nők Férfiak Nők Nők 5,8 9,9 2,1 7,5 12,1 3,5 7,6 12,1 3,3 7,0 10,5 3,6 8,3 11,8 5,0 9,9 14,8 5,3 7,6 11,2 4,9 8,0 12,2 4,3 9,1 13,9 5,6 8,7 11,6 6,4 Teljes 15-24 > 54 52,8 53,1 20,0 53,0 54,1 24,6 51,6 51,7 22,7 52,1 48,8 26,2 51,2 51,1 30,7 50,9 56,4 26,9 56,4 57,4 36,3 51,9 56,4 27,7 56,9 59,4 35,2 57,0 48 56,5 42,0 http://www.doksihu Forrás: INE,

LFS Míg a felnőtt munkanélküliek aránya valamelyest csökkent 2001-re a teljes munkanélküli populációban, (8,7 %), addig a fiatalok aránya emelkedett és 31,5%-os értéke meglehetősen magas. 10. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása Portugáliában és az EU-ban Forrás: EUROSTAT A portugál és az EU-s átlagot összehasonlítva elmondható, hogy a munkanélküliségi ráta Portugáliában a vizsgált időszakban mintegy két százalékponttal mindig az uniós átlag alatt volt. 19. táblázat Hosszú távú munkanélküliség Portugáliában 49 http://www.doksihu 1992 1993 Teljes Férfiak+Nők Férfiak Nők 15-24 Férfiak+Nők Férfiak Nők >54 Férfiak+Nők Férfiak Nők Teljes Férfiak+Nők Férfiak Nők 15-24 Férfiak+Nők Férfiak Nők >54 Férfiak+Nők Férfiak Nők 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 a teljes munkanélküli populáció százalékában 25,8 23,3 28,1 29,4 27,3 31,4 34,2 33,0 35,4 38,2 38,2 38,2 42,0 41,2 42,7

43,7 43,1 44,2 44,6 44,0 45,1 40,2 39,0 41,3 42,7 44,4 41,3 39,0 38,8 39,1 17,4 17,2 18,2 19,3 15,7 22,0 24,6 23,1 26,0 26,8 26,0 26,9 26,8 27,6 25,6 25,2 23,7 26,2 28,8 27,7 29,5 21,2 20,2 21,9 22,5 20,9 23,4 21,8 25,0 19,4 39,0 43,1 21,6 44,4 46,8 37,0 50,0 50,5 49,0 51,3 53,8 42,7 58,1 63,4 46,5 62,2 61,6 62,7 61,5 65,9 53,8 66,2 67,9 60,6 67,8 72,6 59,2 63,1 64,1 61,0 az aktív népesség százalékában 25,8 0,8 1,4 29,4 1,3 2,0 34,2 2,0 2,8 38,2 2,5 3,2 42,0 2,7 3,5 43,7 2,6 3,3 44,6 1,8 2,8 40,2 1,5 2,1 42,7 1,4 2,1 39,0 1,3 2,0 1,7 1,5 2,1 2,5 1,7 3,3 3,6 3,0 4,3 4,3 3,9 4,8 4,5 4,0 5,0 3,7 2,8 4,9 3,0 2,3 3,7 1,9 1,4 2,4 2,0 1,3 2,7 2,1 1,8 2,3 0,6 0,9 0,2 1,2 1,5 0,7 1,6 2,1 0,9 1,6 2,0 0,9 2,0 2,5 1,3 2,3 2,8 1,5 1,4 1,7 1,1 1,4 1,9 0,9 1,5 1,9 1,1 1,4 1,4 1,3 Forrás: INE, LFS *: 1997-ig csak a 12 hónapnál hosszabb ideje munkanélkülieket sorolták ide. 1998-tól a 12 vagy az annál hosszabb ideje munkanélkülieket

sorolják ide. A hosszú távú munkanélküliségi ráta 1997 óta tartó egyenletes csökkenését megszakítva 2001-ben ismét felgyorsult (4,1%). A tartósan munkanélküliek részesedése az összes munkanélküli populáción belül az 1998-ban regisztrált 44,6%-ról 2001-re 39%-ra csökkent. Ez a csökkenés nem ennyire jellemző az 54 év felettieket tekintve, akik helyzete 1998 és 2001 között romlott (64,5% és 63,1%), bár 2000-hez képest 2001-ben mégis valamivel kedvezőbben alakul. A teljes aktív populációhoz hasonlítva a tartósan munkanélküliek aránya 1996 óta csökkent, 2000-re már csak 1,7% volt, 2001-ben azonban jelentősen emelkedett, és elérte a 4,6 %-os értéket. 50 http://www.doksihu 11. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása negyedévenként Portugáliában Forrás: INE, LFS Az ábra jól mutatja, hogy a legsürgetőbb feladat a fiatalok munkanélküliségének csökkentése, amely messze meghaladja az összes többi vizsgált

csoport munkanélküliségi mutatóit. 1992 Teljes Férfiak Nők 1995 Teljes Férfiak Nők 1998 Teljes Férfiak Nők 2001 Teljes Férfiak Nők % Teljes 1.szint 2.szint 3.szint Középiskola Felsőoktatás 15-34 1.szint 2.szint 3.szint Középiskola Felsőoktatás 4,1 3,6 5,8 6,0 4,9 1,6 6,7 6,2 6,6 9,4 6,8 3,3 3,5 3,1 4,7 5,0 3,3 1,2 5,7 5,3 5,2 8,1 4,9 3,2 20. táblázat 4,9 4,5 7,3 7,4 6,5 1,9 8,0 7,3 8,6 11,0 8,4 3,3 7,2 6,3 8,9 9,8 9,9 3,8 11,6 9,8 10,5 15,1 13,9 8,1 6,4 5,2 7,9 9,5 7,9 3,9 10,4 7,9 9,4 14,6 11,9 8,7 8,0 6,3 10,3 10,1 12,1 3,7 13,0 12,1 12,1 15,5 15,7 7,6 5,0 4,5 5,8 6,2 6,6 3,0 7,3 6,0 6,2 8,0 8,2 5,0 4,0 3,6 4,1 4,9 4,7 1,7 5,6 3,9 3,6 6,5 4,4 6,2 5,8 8,0 7,7 8,0 3,3 9,3 7,7 8,6 8,5 9,4 4,1 3,6 4,6 5,6 4,3 3,1 5,9 4,7 5,2 7,0 4,6 4,0 3,3 2,8 3,5 3,9 5,1 4,4 6,1 7,6 1,3 4,5 2,5 3,9 4,6 3,5 7,4 3,6 6,3 8,5 1,2 4,2 Munkanélküliségi ráta képzettségi szint alapján Portugáliában Forrás: INE, LFS Ha iskolázottsági szint alapján

elemezzük a munkanélküli populációt, elmondhatjuk, hogy minden szinten (alap, középiskola és felsőoktatás) csökkent a munkanélküliségi ráta az 1998- 51 http://www.doksihu 2001-es időszakban. A középszinten iskolázottak között a legmagasabb a munkanélküliség minden életkorban. A portugál gazdaság továbbra is felszívja a kevésbé képzett munkaerőt, ez magyarázza, hogy a legalacsonyabban képzettek körében mért munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint a teljes munkanélküliségi ráta minden életkort tekintve, bár ez a helyzet hosszútávon valószínűleg nem lesz fenntartható. A munkanélküliség leginkább az Alentejo régiót sújtja, 2002 negyedik negyedévében elérte a 8%-os mértéket. A legkevesebb munkanélkülit az Azori-szigeteken és Madeirán regisztrálták, ahol a ráta alig haladta meg a 2 %-ot. 12. ábra A munkanélküliség alakulása az egyes portugál régiókban 2002 második félévében % Forrás: INE, Inquérito

ao Empergo A kontinensen található öt régióban a munkanélküliek számának alakulását mutatja a következő ábra: 52 http://www.doksihu 13. ábra A munkanélküliek száma az egyes portugál régiókban 2002 és 2003 márciusában ezer fő Forrás: IEFP/MSST, Estatistica s Mensais 2003 márciusában a kontinensen 410 436, az autonóm területeken (Azori-szigetek és Madeira) összesen 10 662 munkanélkülit regisztráltak. Legjobban Norte régióban - mintegy 28,2%-al - emelkedett a munkanélküliek száma. Ez nagymértékben az elbocsátásoknak és az átmeneti munkák végének köszönhető. II.331 A Beveridge-görbe 1996 és 2000 közötti Beveridge-görbe jól mutatja, hogy a munkanélküliségi ráta csökkenése megüresedő állások növekedésével, azaz bizonyos strukturális fejlődéssel párosult. 2001-ben lazult a kapcsolat a munkanélküliségi ráta és a megüresedő állások között, ez azt jelenti, hogy nő a munkanélküliségi ráta és

jelentősen csökken a betöltendő állások aránya. 14. ábra A Beveridge-görbe Portugáliában 53 http://www.doksihu Forrás: INE, „Employment Survey”, IEFP, x tengely: betöltendő állások rátája, y tengely: munkanélküliségi ráta A dolgozók munkába állása úgy megy végbe, hogy vannak betöltendő állások és „rendelkezésre állnak” „munkanélküliek” egy azon időpontban. A munkaerőpiacon ez természetesen nem mindig történik súrlódásmentesen és tény az is, hogy időbe telik, míg létrejön egy megfelelő munkavállaló-állás illeszkedés. A munkanélküliség és a betöltendő állások kapcsolatát hivatott ábrázolni a Beveridge-görbe vagy más néven U-V görbe. Ha a görbe inkább a bal oldalon található, közel fut a függőleges egyeneshez, az azt jelzi, hogy a munkanélküli dolgozók könnyen találnak betöltendő állásokat, amikor pedig távol van a függőleges egyenestől és inkább a jobb oldalon fut, azt mutatja,

hogy komoly nehézségbe ütközik a munkanélküliek és a betöltendő állások párosítása. A felrajzoláshoz szükséges adatok elérhetősége és azok pontossága azonban jelentős nehézségeket állít a görbe elkészítői elé, különösen azért, mert számos OECD ország betölthető állásairól nincsenek megbízható adatok, illetve az egyes országokat a sok eltérő faktor miatt nehéz összehasonlítani. A görbén jól látható a gazdaság általános állapota is. Recesszió idején például magas a munkanélküliség és kevés a betöltendő állás, így a görbe a jobb alsó negyedben fut, míg expanzió időszakában ennek ellenkezője igaz, a görbe a bal felső negyedben helyezkedik el. A Beveridge-görbe nem egy egyenes, átlósan futó vonal, sokkal inkább egy hurok, amely az óramutató járásával ellentétes mozgást ír le annak a ténynek köszönhetően, hogy a munkanélküliség periodikus mozgása tipikusan lemarad a betöltendő állások

mozgásától. 54 http://www.doksihu A legtöbb országban24 a Beveridge-görbe jobb irányban mozdult el az 1980-as évekig, mutatva, hogy növekszik az eltérés a betölthető állások száma és a munkát keresők között, ahogyan a munkanélküliség egyre emelkedik a 60-as évek alacsony szintjéről. Az 1980-as évek elejétől egy fordulat látható Kanada, Hollandia, az Egyesült Államok és Portugália ábráin. Egyes országok esetében, mint Új-Zéland, Spanyolország, Svédország és Svájc az arány romlott a nyolcvanas években és csak a kilencvenes évektől mutatott ismét pozitív fejlődést. Bár az országok többsége esetén a kilencvenes években sem nyilvánvaló a fejlődés, ahogyan az Euró-területén összességében sem. Az európai és a portugál foglalkoztatási stratégiának fontos célja a kereslet és a kínálat egymáshoz igazítása a munkapiacon. Annak ellenére, hogy 2001 végére az ingyenes Foglalkoztatási Szolgáltatásnak

(Employment Service) köszönhetően Portugáliában növekedett a betöltött állások száma, még mindig 8 807 állásajánlat maradt betöltetlen, főként a szálloda és éttermi, illetve a nagy- és kiskereskedelmi szektorokban. Ez azonban már így is kedvezőbb, mint a 2000-ben regisztrált 10 806-as adat. A további fejlődéshez szükséges a Foglalkoztatási Szolgálatok kapacitásának és az információs bázisok áttekinthetőségének növelése. II.34 A foglalkoztatási szisztéma fő jellemzői Az előző fejezetek kedvező statisztikái ellenére a portugál foglalkoztatási rendszerben továbbra is nagyon fontos strukturális gyengeségek állnak fenn. A legfontosabb problémák a következők: - A fejlődés ellenére még mindig alacsony átlagos iskolázottsági/képzettségi szint majdnem minden korosztályra vonatkozóan, de különösen az idősek körében, amely az oktatási rendszer súlyos hiányosságaira utal. - Még mindig jelentős a hosszú

távú és a nagyon hosszú távú munkanélküliek aránya, bár 1998 óta ezen a téren is fejlődésről beszélhetünk. 24 5. mellékletben az országok Beveridge-görbéi 55 http://www.doksihu - A fiatalok, az idősek, a nők, az etnikai kisebbségek tagjai és a hátrányos helyzetűek a munkapiacra való belépéskor súlyos nehézségekkel szembesülnek. - A foglalkoztatási rendszer nagy strukturális hátrányokkal küzd a fenntarthatóság és a versenyképesség tekintetében. A gazdaság alapvetően a munkaigényes ágazatokon alapul, amelyeket kis termelékenység és alacsony bérszínvonal jellemez. - A vállalatok körében a kis- és a mikrovállalatok vannak túlsúlyban, amelyek jelentős részét alacsony alkalmazkodóképesség, innovációs képesség jellemez, valamint kevés képzési lehetőséggel szolgálnak dolgozóiknak. - Az uniós országokkal összehasonlítva az átlagos portugál termelékenység gyenge. - Rendületlenül fennállnak

nagymértékű területi egyenlőtlenségek, amelyek legfőképpen a termelő tevékenységek és a munkaerő képzettségi szintjének eltéréséből adódnak, a szektor-átalakító törekvések hatásaiból pedig az egyes területek egyenlőtlenül részesülnek. Ez a munkapiacon is jelentős területi egyenlőtlenségeket okoz. II.341 Az oktatási és képzési rendszer hiányosságai Portugáliában a 4 elemi osztály elvégzése 1967-ig csak névleg volt kötelező, ekkor 6 évre emelték, és csak 1987-ben jutottak el a kötelező 9 évig tartó oktatáshoz. Nem meglepő tehát, hogy még ma is jelen van az analfabetizmus (2001-ben a népesség 8,2%-a analfabéta!), és a képzettségi struktúrában, kimagaslóan nagy az alacsony képzettségűek aránya. A portugál statisztika messze az európai átlag alatt van, úgy is fogalmazhatunk, hogy az uniós országok között az utolsó helyen áll. A 25 és 59 év közötti népesség 78%-a nem rendelkezik érettségivel (2000),

és a felsőoktatásban részesültek aránya csupán 10 %. 15. ábra A 25-59 éves populáció képzettségi szint alapján, 2000 56 http://www.doksihu Forrás: EUROSTAT, Labour Force Survey, 2000 Portugália felismerte a helyzet súlyosságát és évtizedek óta komoly erőfeszítéseket tesz a fejlődés érdekében. Az uniótól kapott támogatások jelentős része szolgálta szakképzési programok finanszírozását, az oktatási infrastruktúra fejlesztését, egyetemek és politechnikumok létesítését. Intézkedések célozzák az iskolából idő előtt való kikerülés megakadályozását, a felnőttek tanulási lehetőséghez jutását, növekedtek a továbbképzési lehetőségek, életbe léptették az Elismerési, Érvényességi és Tanúsítási Rendszert” (Recognition, Validation and Certification System). Ezek hatására 1981 óta jelentősen csökkent az írástudatlanság aránya és a dolgozó populáció képzettségi szintje számottevően

emelkedett. Mintegy kétszeresére nőtt a felsőoktatásban tanulók aránya A portugál társadalomban azonban ma is egyetértenek abban, hogy jelentős sikerek ellenére, az alacsony képzettségi szint kulcsprobléma maradt, különösen a felnőtt populáció körében. A portugál fiatalok (15-24 évesek) iskolázottsági szintje (54,4 %-uk jár iskolába) közel van az EU átlaghoz (64,4 %), de a korán iskolát elhagyók száma még igen magas, amelynek egyenes következménye az alacsony képzettségi szinttel való belépésük a munkapiacra. Az elért eredményeket a következő táblázat jól szemlélteti: 21. táblázat A portugál népesség az elért legmagasabb képesítés alapján 57 http://www.doksihu Teljes 1981 Férfiak Nők Teljes 1991 Férfiak Nők Teljes 2001 Férfiak Nők 20,1 65,1 8,4 1,8 4,6 14,4 57,2 15,4 2,5 10,6 12,3 59,2 16,2 2,6 9,7 16,3 55,2 14,7 2,3 11,5 % Nem járt iskolába Általános iskola Alsó középiskola Felső

középiskola Felsőoktatás 27,4 64,9 4 1 2,6 23,8 68,1 4,5 0,3 3,4 30,8 62,1 3,6 1,6 1,9 17,6 67,4 8,7 1,4 4,9 14,9 69,8 8,9 1,1 5,2 Forrás: INE, Census 2001 (Provisional results), Az 1981-ben, 1991-ben és a 2001-ben végzett népszámlálások adatai Az 1981-es népszámlálás adatai riasztóak. A népesség több mint 90%-ka nem jutott tovább a kötelező oktatásnál. 2001-re az adat valamelyest javult, de még így is 70 % körüli A ország elkötelezettségét mutatja, hogy Portugália az oktatásra legtöbbet áldozó uniós országok között van. 16. ábra Oktatási ráfordítások Portugáliában (a GDP %-ában) Forrás: Education at Glance, OECD, 2001 Az Európai Foglalkoztatási Stratégia25 szellemében a portugál foglalkoztatási stratégia kulcspontja a szakmai képzésének fejlesztése, az „ egy életre szóló tanulás” távlatában. II.342 Szakmai továbbképzés A képességek és a szakértelem fejlesztése szakmai továbbképzések

keretében alapvető fontosságú a munkapiaci és foglalkoztatási problémák megoldásában is, különösen 25 European Employment Strategy for Employment 1998-2002 – EES 58 http://www.doksihu Portugáliában, ahol az oktatásfejlesztés érdekében tett erőfeszítések már kevésbé érintik az alacsony átlagos iskolázottsági szinttel rendelkező felnőtt és az idősödő populációt. Az EU országai között Portugália 1999-ben a folyamatos szakmai továbbképzések mennyiségét illetően az utolsó helyre szorult. A vállalkozások 11%-a számolt be folyamatos szakmai továbbképzések megtartásáról. A vállalatok közül is elsősorban a nagyvállalatokat26 jellemzi, 78%-uk tart ilyen továbbképzést. A kisebb vállalkozásoknak27 csupán 17%-a engedheti meg magának szakmai továbbképzések szervezését.2829 (Összehasonlításként, Dániában a kisvállalkozások 95%-ábana is tartanak továbbképző tréningeket) A portugál vállalati struktúrában

azonban minimális a nagyvállalatok aránya. Elsősorban ez rejlik a szakmai továbbképzések alacsony szintje mögött. II.343 A portugál vállalati struktúra 17. ábra 1 0 0 - 1 9 9 fő 1% 5 0 - 9 9 fő 1% A portugál vállalati struktúra 2000-ben 2 0 0 - 3 9 9 fő 0% 2 0 - 4 9 fő 5% 5 0 0 v .a n n á l tö b b fő 0% 4 0 0 - 4 9 9 fő 0% 1 0 - 1 9 fő 9% 1 - 4 fő 64% 5 - 9 fő 20% Forrás: Boletim Estatístico, 2003 marco Egy felmérés szerint Portugáliában 2000-ben 268 700 vállalat/vállalkozás működött. Ezek 32,9%-a kis- és nagykereskedelemmel, 15,9%-a feldolgozóipari tevékenységgel foglalkozott30. Az ábra mutatja a mikro- és a kisvállalatok túlsúlyát a vállalati struktúrában A 26 250 vagy annál több főt foglalkoztató vállalatok 10-49 fős vállalatok 28 lásd táblázat a mellékletben 29 lásd: 6.7melléklet: Összehasonlító ábra a szakmai továbbképzést tartó vállalatok arányáról és a részvételi arányokról 30

forrás: Boletim Estatístico, 2003 marco 27 59 http://www.doksihu nagyvállalatok aránya elenyésző, kevesebb, mint 1 százalék. Az egyéni vállalkozók és a mikro- illetve kisvállalkozások 84%-át teszik ki az összes vállalatnak. A nagyvállalatok száma 2000-ben 2204 volt, és összesen 840 495 dolgozót foglalkoztattak. II.344 A bérszínvonal A munkanélküliség csökkentésében másik fontos faktor a bérszínvonal alakulása. A bérszínvonal nagyobb mértékű visszafogása hatással bír a munkanélküliség csökkentésére, különösen akkor, ha a reálbér-növekedés előzőleg meghaladta a termelékenység növekedését, azaz a túlzott mértékű bérszínvonal határt szabott a munkahelyek számának növelésében31. Ez valamelyest jellemzi a portugál helyzetet is. A munkatermelékenység 1990-1995 között stagnált, míg a reálbérek 2,5 %-os átlagos növekedést mutattak. 22. táblázat A munkatermelékenység és a reálbérek növekedési

üteme Portugáliában A munkatermelékenység növekedése A reálbérek növekedése % 1970-1980 1980-1990 1990-1995 1995-2000 3,0 1,9 0,0 1,5 5,6 -0,6 2,5 1,8 Forrás: OECD Economic Outlook, 2002. No72 18. ábra A munkatermelékenység alakulása egy dolgozóra vetítve az egyes uniós országokban EU 15= 100 31 Bár a munkabér csak a munkáltató teljes bérköltségének csak egy részét képezi 60 http://www.doksihu Forrás: Eurostat, Structural Indicators, 2003 Az ábra jól szemlélteti, hogy a többi európai uniós tagországgal összehasonlítva a munkatermelékenység Portugáliában kiugróan alacsony. II.345 A bérköltség Az elmúlt években a bérköltség Portugáliában az euró-övezet átlagát meghaladóan emelkedett, amely nem párosult a termelékenység hasonló arányú növekedésével. Ez a versenyképesség romlásához vezetett. 19. ábra Egységnyi bérköltség alakulása Portugáliában százalékos változás Forrás: European

Commission, Spring 2002, E: becslés A következő tábla mutatja, hogy az Európai Bizottság adatai alapján Portugália versenyképessége 22 másik ipari országgal összehasonlítva romlott. 61 http://www.doksihu 20. ábra Egységnyi bérköltség Portugáliában 22 más ipari ország viszonylatában 1995=100 Forrás: European Commission, Spring 2002, E: becslés. * A növekedés a versenyképesség romlását jelöli A portugál kormány programjában arra vállalkozik, hogy költségvetési eszközökkel 2004-ig elősegíti a versenyképesség javulását. Ezt egyrészt a jövedelemadó csökkentésével kívánja elérni, másrészt világosabbá kívánja tenni az adórendszert a tőkepiacra vonatkozóan, a szürkegazdaság és a kibúvók ellen pedig erősebb fellépést ígér. A következő tábla a teljes bérköltséget vizsgálja 3 részére lebontva: bérek és fizetések, a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulása és más bérhez kapcsolódó

költségek. Ahogy azt a táblázat mutatja ez is nagyon eltérő az egyes uniós országokban. A társadalombiztosítási hozzájárulás, az adók, a nyugdíj és szociális biztonság rendszere országonként nagyon különböző. Franciaországban például a társadalombiztosítási hozzájárulás akár a bérköltség 23-36 %-át is kiteheti, Dániában viszont az egyes munkavállalók fizetik a szociális védelmüket nagyrészt jövedelemadójukon keresztül, ez magyarázza az alacsony 5-9%-os adatot. 62 http://www.doksihu 21. ábra A bérköltség összetevői az ipari és szolgáltatás szektorokban az egyes uniós országokban, 2000-ben S F A EL E bérek és fizetések D FIN NL P UK L a munkáltató tb hozzájárulása IRL DK EU13 egyéb Forrás: OECD Economic Outlook, 2002. No72 Portugáliában a bérek és fizetések 79,8%-ot, a társadalombiztosítási hozzájárulás 19,3%-ot és a többi költség 0,3%-ot tesz ki a teljes

bérköltségből. A jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke az európai átlaghoz képest alacsonynak mondható. A portugál adórendszer ösztönöz a tanulásra és a képzésre, azáltal, hogy a személyi jövedelemadó-alapot csökkentik ezek a költségek. II.346 A portugál szociális védelem rendszere32 A társadalombiztosítási és egészségügyi rendszer három fő összetevője: a hozzájáruláson alapuló ellátások, a hozzájárulástól független ellátások és a társadalmi akció ellátásai, azaz a szociális szolgáltatások rendszere. A hozzájáruláson alapuló ellátások rendszerébe tartoznak a munkavállalók és a vállalkozók. Betegség, anyaság, munkahelyi ártalmak, munkanélküliség, rokkantság, öregség, halál és családi költségek tartoznak ide. Az általános társadalombiztosítási ellátásokat a munkaadók és a munkavállalók hozzájárulásából finanszírozzák. 32 Forrás: Gyulavári Tamás –

Nyilas Mihály – Szikra Dorottya: A legutóbb csatlakozott EU tagállamok tapasztalatai a szociális védelem területén: Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa, Budapest, 1998 63 http://www.doksihu Az önkéntes társadalombiztosítási ellátások rendszerét 1982-ben hozták létre, célja a 18 éven felüli lakosság kötelező biztosításban nem résztvevő részének bekapcsolása volt, így olyanok is bekapcsolódhatnak a rendszerbe, akik munkájuk természete miatt eddig nem kerültek be (pl.: külföldi hajókon dolgozó portugál állampolgárok) A nem hozzájáruláson alapuló ellátások rendszerét olyan állampolgárok részére hozták létre, akik semmilyen védelmi rendszerben nem kaptak helyet, valamint azok a külföldiek is részesülnek belőle, akik legalább hat hónapja tartózkodnak Portugália területén. Ezek az ún „a megélhetés biztosítására” elnevezésű ellátások, amelyek a rokkantságra, az öregségre és az

elhalálozásra terjednek ki. 1982-ben létrehozták a „Fiatalok integrációja a munkaerőpiacba” nevű ellátást az olyan 18-25 éves fiatalok részére, akik első munkahelyüket próbálják megszerezni, és nem jár nekik munkanélküli segély. A Társadalmi Akció ellátásai főként konkrét szociális ellátások. Célja a nélkülözés és a marginalizáció megelőzése, valamint a közösségi integráció elősegítése. Azoknak szólnak ezek az ellátások, akik különösen nehéz helyzetben vannak, és a társadalombiztosítás eddig felsorolt ellátásai nem tudnak segíteni rajtuk. Ide tartoznak a kedvezményes óvodai, bölcsődei ellátások, a hajléktalanok, drogosok ellátására létrehozott intézmények stb. Ezek az ellátások nem járnak alanyi jogként. Az, hogy valaki megkapja-e az ellátást, egyrészt a helyzetétől függ, másrészt a „rendelkezésre álló szolgáltatások hálózatának kiterjedtségétől, és ezek anyagi helyzetétől”.

II.347 A minimálbér 2003. Január 1-én az EU-ban a nemzeti szinten meghatározott minimálbér33 összege a portugáliai 416 euró és a luxemburgi 1369 euró között változik. Görögországban és 33 A Nemzeti minimálbér számítása euróban Az abszolút értékben számított nemzeti minimálbért a teljes munkaidőben dolgozók bére alapján számították az egyes országokra vonatkozóan. Ezek az adatok bruttó értékek. A levonások nagyon különbözőek az egyes országokban A legtöbb országban a nemzeti minimálbért 1 hónapra vonatkozóan állapítják meg. Néhány országban azonban, mint Franciaország, Írország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, a minimálbért 1 órára vetítve teszik közzé. Az összehasonlíthatóság érdekében, ezeket az adatokat át kellet konvertálni 1 hónapra vonatkozóan, a következő faktorok felhasználásával: Franciaországban havi 169 munkaórával számoltak, Írországban és az Egyesült

Királyságban a számítás alapja: 39 óra*52 hét /12 volt, az Egyesült Államokban pedig: 40 óra52 hét/12 volt. Továbbá, amikor 64 http://www.doksihu Spanyolországban hasonlóan alacsony a kötelező minimálbér, míg Luxemburgban a portugáliainak 3,29 - szerese. 22. ábra Havi minimálbérek az EU tagállamokban és a csatlakozni kívánó országokban 2003 január 1. 2003 január BG RO LV SK EE TR CZ PL HU PT ES MT EL US IE UK FR NL LU US 56 73 116 118 138 189 199 201 212 416 526 535 605 877 1073 1105 1154 1249 1369 877 euró/hónap Forrás: Euró Info Service A csatlakozni készülő országok közül Szlovéniában és Máltán hasonló a minimálbér szintje, mint a portugáliai és spanyol. Szlovéniában 451 euró, Máltán 535 euró Magyarországon a minimálbér 212 euró. 23. ábra Havi minimálbérek vásárlóerőparitáson számolva 2003. január 1 BG 2003 Január RO LV LT EE PL TR HU CZ PT ES SI EL MT IE FR BE

NL LU US 139 194 239 252 264 351 378 384 389 543 617 668 725 752 910 1150 1162 1225 1338 826 PPS / hónap Forrás: Euró Info Service a minimálbért több mint 12 hónapra fizetik ki (mint ahogy Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban, egy évben 14 szer) az adatokat ennek megfelelően kellett módosítani és számításba venni. Azoknál az országoknál, amelyek nem tartoznak az Eurózónába, a 2002. decemberi nemzeti valutaárfolyam alapján számolták át az értékeket 65 http://www.doksihu Ha vásárlóerő-paritáson számolt adatokat34 vizsgálunk, már nem tapasztalunk olyan nagy eltéréseket a minimálbérek között az egyes országokban, mint az abszolút összegek vizsgálatánál. Csehország és Szlovákia előbbre kerültek a rangsorban, míg Lengyelország egy helyet csúszott hátra. Az uniós országok közötti utolsó helyét még így is megtartja Portugália Bár elmondható, hogy vásárlóerőparitáson vizsgálva javult a

portugál, spanyol és görög minimálbér pozíciója, míg 6 tagország esetén rosszabbodott a pozíció. Portugáliában azok száma, akik minimálbérért dolgoznak körülbelül 4%35 (3,6 %-a a férfiaknak, 6%-a a nőknek). II.348 Javultak-e a munkahelyek? Vajon elmondható-e hogy Portugáliában a foglalkoztatottsági sikerek mellé hasonló fejlődés következett be a munkák minőségében is? Egyes elemzők szerint elméletileg a szigorú munkapiac a 90-es évek végétől kezdődően hozzájárult a munkák minőségének javulásához, mások szerint a munkahelyek számának ilyen arányú növekedése a minőség romlásához vezet. Portugália esetében a következő statisztikák vizsgálatával próbálok a kérdésre választ adni: a kevésbé fizetett foglalkoztatottak aránya, a veszélyes vagy nagy stresszel járó állások mennyisége és a foglalkoztatottsági bizonytalanság mértéke. 24. ábra A foglalkoztatottság alakulása az egyes fizetési

kategóriák, esetén, 1993-2001a, 34 A következőkben tehát olyan adatokkal dolgozunk, amelyek már nem tartalmazzák az árszínvonal különbség hatását. A vásárlóerő paritás átalakítja a nemzeti valutában kifejezett minimálbér értékét egy mesterséges közös elszámolási egységre, amelyet Várárlóerő-paritás Standardnak (PPS) neveznek 35 Forrás: Boletim Estatístico, 2003. március 66 http://www.doksihu Forrás: OECD Economic Outlook, 2002 No72., a, az EU-12 adat nem tartalmazza Ausztriát és Finnországot, az osztrák adat 1995-2001 közötti a finn adat 1997-2001 közötti. Ahogy az ábra mutatja Portugáliában a középesen fizetett állások száma növekedett 19932001 között a legnagyobb mértékben, de meglehetősen magas az alacsony fizetéssel járó állások számának növekedése. A magas fizetéssel járó állások aránya mintegy 11%-kal csökkent. Az EU országaira általánosságban nem ez jellemző Hollandia és az Egyesült

Királyság kivételével minden országban a magas fizetéssel járó állások száma növekedett a legjobban, az EU-ban az átlagos növekedése ebben a kategóriában pedig megközelíti a 20%ot. II.3481 Hosszú munkaidő, fejfájások: árulkodnak a munkafeltételekről 1990-ben, 1995-ben és 2000-ben az EU 15 országában felmérés készült a munkafeltételek vizsgálatára36, amely során rákérdeztek a dolgozók feladatainak jellegére, munkakörnyezetükre, egészségi állapotukra és önállósági fokukra a munkavégzésben. Ezek természetesen szubjektív elemek, nem feltétlenül tükröznek valós képet. A kutatás során a konkrét kérdésre, hogy a munkájuk veszélyt jelent-e az egészségükre vagy biztonságukra 2000-ben kevesebben mondtak igent, mint korábban, de a részletesebb, munkával kapcsolatos veszélyekre adott válaszok mégis romló feltételeket jeleznek. Nagyobb a fejfájások, hátfájások, nyaki és válli izomfájdalmak, a stressz

és a fáratság előfordulása. A 36 European Survey of Working Conditions (ESWC) 67 http://www.doksihu dolgozók 42%-a gondolja úgy, hogy munkájuk hosszú távon nem végezhető, és 60 évesen valószínűleg nem lesznek képesek ellátni azt. A feladatok jellege szempontjából a gyakori ismétlésekkel járó feladatkör, a gyorsan végzendő feladatok, a szigorú határidős feladatok, és a hosszú munkanapok magas stressz szinttel járnak. A dolgozók ugyanakkor növekvő önállóságról is beszámoltak II.3482 Hosszú munkaidőben dolgozók A hosszú munkaidő káros lehet, veszélyeztetheti a dolgozó egészségét vagy hatással lehet a családi életre. Az utolsó évszázadban csökkent a munkahét, de ez a történelmi trend ezekben az évtizedekben lelassulni látszik és néhány országban úgy tűnik meg is állt. A legjellemzőbb a heti 38 órás munkaidő, de azoknak a dolgozóknak az aránya, akik több mint 45 órát dolgoznak egy héten meglehetősen

magas Portugáliában. Kiemelten magas továbbá Izlandon, Japánban, az Egyesült Királyságban és Görögországban is. Majdnem az OECD országok felében nőtt ez az arány ez elmúlt évtizedben. A nőket tekintve is kiemelkedik Portugália, 1991-ben megközelíti az összes dolgozó nő 30%-át. 25. ábra Heti 45, vagy annál több órát teljesítő dolgozók 1991-ben és 2001-ben 68 http://www.doksihu Forrás: OECD database on Usual Hours Worked, b, az adat nem 1991-re, hanem 1995-re vonatkozik, c, az adat a több, mint 49 órára vonatkozik II.349 A nemek közötti esélyegyenlőség 2000 márciusában a Lisszaboni Csúcson a tagállamok felismerték a nemek közötti egyenlő esélyek biztosításának fontosságát. A foglalkoztatással kapcsolatos szegregáció csökkentése, a munka és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése olyan célok, amely a nők foglalkoztatásának további növeléséhez is hozzájárulnak. A cél egy egészséges

egyensúly megteremtése a családi életet és a munkát tekintve, a férfiak és a nők esetében egyaránt. A Nemzeti Akcióterv egyrészt a nőkkel szembeni diszkrimináció csökkentését kívánja elérni a munkapiacon, másrészt a férfiak részvételét is elő kívánja segíteni a családi élet feladatainak vállalásában. II.3410 Sztrájk37 Általánosan a sztrájkok fele bérrel kapcsolatosan, körülbelül 20 százaléka a kollektív szerződéssel, 15 százaléka a munkaidővel kapcsolatosan robban ki. Ezek mellett jelentős a munkakörülmények, a biztonság és a higiénia hiánya miatti munkabeszüntetés. Az említett sztrájkok 2002. III negyedévében 76,9%-ban nem hoztak eredményt, 16,6%-ot részlegesen és 6,5 %-ot teljesen elfogadtak a munkáltatók. A szektorokat tekintve legjellemzőbb a feldolgozóiparban, a szállítás és a telekommunikáció területén. II.3411 A foglalkoztatottsági bizonytalanság mértéke Fontos jellemzője egy munkahelynek a

stabilitás. A következő táblázat a dolgozók válaszait tükrözi, amely a munkahelyükön való stabil pozíciójukra kérdezett rá. A táblázat megmutatja, hogy a dolgozók hány százaléka tartja úgy, hogy a munkahelyük bizonyos mértékben bizonytalan (pontosabban, nem állítják határozottan, hogy a munkahelyük biztos). 37 Forrás: Boletím Estatístico, Marco 2003 69 http://www.doksihu 23. táblázat A munkahelyen való stabil pozíció az egyes országokban, 1989 és 1997-ben A dolgozók aránya, amelyek nem állítják határozottan, hogy munkahelyük „biztos”, % Férfiak + Nők 1989 1997 Ausztria Kanada Cseh Közt. Dánia Franciaország Magyarország Írország Olaszország Japán Hollandia Norvégia Lengyelország Portugália Svédország Svájc Egyesült Királyság USA Németország OECD 47 82 77 49 76 67 83 73 70 Férfiak 1989 1997 48 89 82 46 75 88 70 55 81 76 87 65 83 83 87 77 76 78 81 72 47 74 68 83 73 70 Nők 1989 1997 46 75 84 45 82

88 72 55 80 80 87 65 82 83 88 81 77 80 83 85 50 78 65 83 72 71 84 79 47 69 88 67 55 83 72 86 65 84 82 86 75 74 77 Forrás: Social Survey Programme, 1989 és 1997 az OECD országokban Ez a szám mind a hat országban jelentősen emelkedett, amelyre adatok állnak rendelkezésre. A kérdés azonban szubjektív, egyes kutatók szerint nagyon összefügg azzal, hogy a dolgozó hogy érzi magát a munkahelyen. Az adat érzékelteti valamelyest a makrogazdasági helyzetet, mert összefüggésbe hozható az alacsonyabb szintű fogyasztási kiadásokkal, és még a bérszínvonal alakulásával is (ha a dolgozók nagyon félnek az elbocsátástól, akkor bizonyítottan alacsonyabbak a bérszintek). Ezen kívül a bizonytalanság érzése befolyásolja a munkáltató-foglalkoztatott kapcsolatát, például ha alacsony a megelégedettség és a motiváltság szintje, az csökkenti a termelékenységet. Portugália nem tartozik azon országok körébe, ahol kiemelten instabil a dolgozók

munkahelyi pozíciója. 1997-ben a dolgozók 65 százaléka nem állította biztosan, hogy munkahelyén stabil a helyzete. Ez az adat azonban európai mércével nem számít magasnak. Az adat valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy Portugáliában az alacsony képzettséget igénylő állások száma van túlsúlyban. 70 http://www.doksihu Összegzés Az uniós tagság döntő jelentőségű a portugál gazdasági fejlődés szempontjából. A csatlakozás mélyreható strukturális reformokat igényelt meg, de a gazdasági és szociális kohézió folyamatos megvalósítása egyedülálló lehetőséget biztosított és biztosít az ország számára a modernizálás, a fejlődés területén. Portugália egy baloldali, erősen államosított, elavultnak mondható termelési szerkezettel rendelkező országként csatlakozott. A termelési struktúra elsősorban a munkaerő-igényes termékekre specializálódott, a kevésbé versenyképes ágazatok túlsúlyával és

elmaradott mezőgazdasági szerkezettel. Az ország az EFTA tagság, és Brazíliával folytatott intenzív kereskedelme révén már meglehetősen nyitott országként csatlakozott a Közösséghez, így a többi dél-európai országot leelőzve, gyorsan beindult az export bővülése. A gazdaságtól azonban számos területén, elsősorban a pénzügyi piacok és a szociális és gazdasági infrastruktúra fejlesztésében nagy erőfeszítéseket követelt meg az integráció. A több mint másfél évtizedes tagság tapasztalatai azt mutatják, hogy megfelelő gazdaságpolitika mellett, a csatlakozás nem várt fejlődéshez vezethet. Két példát említenék: A gazdasági fejlődés és az európai integráció eredményeként a mindig „munkaerő-exportőrként” és „tőke-importőrként számon tartott Portugáliában ma félmillió bevándorló él és dolgozik legálisan, és az ország 1998 óta több tőkét exportál, mint importál. Nehezen mérhető, hogy a

strukturális alapokból nyújtott támogatások mennyiben járultak hozzá a fejlődéshez, de az egyértelmű, hogy jelentőségük igen nagy volt. Olyan projekteket valósítottak meg, amelyek a foglalkoztatás és az oktatáspolitika területén is érezhető, gyors fejlődéshez vezettek. A prioritások között minden támogatási időszakban szerepelt az oktatási rendszer, a szakképzettség, a foglalkoztatás, a termelési szerkezet modernizálása, a közlekedés, infrastrukturális fejlesztések, amelyek komplex hatása egyértelműen hozzájárult a kilencvenes évek második felében tapasztalt munkapiaci körülmények kedvező alakulásához. A transzferek hatásának mértéke elsősorban azon múlt, hogy a kormányok mennyire ésszerű, a fejlődés gyorsulását szolgáló reformokra használták fel. 71 http://www.doksihu Portugália példa arra, ahol a változások okozta hatások nagy része pozitív, és a kedvező hatások összeadódtak, így az ország a

fejlettek utolérésében felgyorsult. Ezt mutatja az egy főre eső jövedelem növekedési üteme, amely meghaladta az európai átlagot. A foglalkoztatási mutatók alakulásában is jóval megelőzte az uniós átlagot és teljesítette a Közösség által 2005re kitűzött célt. A Beveridge-görbe vizsgálata bebizonyította, hogy a szerkezeti reformok hozzájárultak a munkanélküliek és a betöltendő állások párosításához, bár jelentős azoknak az új munkahelyeknek az aránya, amelyek határozott időre szólnak csak, a legtöbb új munkahely pedig alacsonynak mondható fizetést kínál. A portugál bérszínvonal jóval az európai átlag alatt mozog, (bár a reálbérek növekedési üteme jóval meghaladta az euróövezet átlagát) ezáltal jelentős vonzerőt gyakorol a külföldi tőkebefektetésekre. A lakosság jelentős részének alacsony képzettsége azonban érezhetően gátat szab a technikai fejlődés és a specializáció előtt. A munkák

minőségéről elmondható, hogy a túlsúlyban lévő kisvállalatok/vállalkozások körében még kevés a folyamatos szakmai továbbképzés, és nagy a naponta 9 vagy annál több órát dolgozók aránya. A csatlakozással nagy munkaerőpiaci mobilitás volt megfigyelhető. A vidékről az iparosodott központokba költöztek, ma a népesség 2/3 él a nagyvárosok agglomerációjában. Emellett nagy arányban áramlott portugál munkaerő a Közösség fejlettebb országaiba. Természetesen Portugália sem vonhatja ki magát a világgazdaságban és az euróövezetben bekövetkezett lassulás hatásai alól. A visszaesés látható a statisztikai mutatókon, de úgy tűnik a modernizációs folyamat már beindult és kedvező gazdasági környezet esetén nem áll semmi az ismételt növekedés útjába. Portugália az unió tagjaként adaptálja a foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket és ezek megvalósítására komoly erőfeszítéseket fordít. Létrehozta azt a

kiterjedt intézményi háttért, amely erre lehetőséget teremt. Folyamatosan felülvizsgálja, és az új kihívásoknak megfelelően alakítja stratégiai lépéseit. A legégetőbb probléma továbbra is a fiatalok munkanélküliségének leküzdése, valamint az oktatási rendszer további fejlesztése. 72 http://www.doksihu Felhasznált irodalom Könyvek: Arató Krisztina: Szociális párbeszéd az Európai Unióban, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001 Dr. Borbély Szilvia: Merre tart Portugália? MSZEIB, 2000 Gyulavári Tamás – Könczei György: Európai Szociális Jog, Osiris Kiadó, Budapest 2000 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001 PORTUGÁLIA Madeirával és az Azori-szigetekkel, Útitárs útikönyvek, Budapest, 2002 Szilágyi István: Európaiság és modernitás, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, Veszprém, 2000 Folyóirat: Nagy András: A dél-európai országok integrációja és annak tanúlságai – I. ,

Közgazdasági Szemle, XLVI. Évf, 1999 február (176193o) Kiadványok: Demendy Nóra – Életető Andrea: Spanyolország és Portugália az EU strukturális támogatási rendszerében, Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok, Budapest, 2002. július Gyulavári Tamás – Nyilas Mihály – Szikra Dorottya: A legutóbb csatlakozott EU tagállamok tapasztalatai a szociális védelem területén: Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa, Budapest, 1998 National Action Plan for Employment 2002 (Ministry of Social Security and Labour of Portugal) OECD in Figures 2001 – OECD Observer 73 http://www.doksihu OECD Employment Outlook 2003 The Europa’s World Year Book 2002 – Europa Publications, Taylor and Francis Group The Portuguese Economy, Productivity and Competitiveness, 2002 Lisbon, Ministry of Finance Internet: www.europaeuint/comm/employment social Letöltés dátuma: 2003 november 24 www.sourceoecdorg Letöltés dátuma: 2003 november 15 www.wtoorg

Letöltés dátuma 2003: november 15 www.europaeuint Letöltés dátuma: 2003 november 24 www.europaeuint/pol/reg Letöltés dátuma: 2003 november 24 www.europaeuint/comm/eurostat Letöltés dátuma: 2003 november 24 www.europaeuint/comm/euroindicators Letöltés dátuma: 2003 november 25 www.laborstailoorg Letöltés dátuma 2003: november 15 www.inept Letöltés dátuma 2003: november 15 www.min-planpt Letöltés dátuma: 2003 november 7 www.portugalgovpt Letöltés dátuma: 2003 november 7 www.min-nestrangeirospt Letöltés dátuma: 2003 november 7 www.mtsgovpt Letöltés dátuma: 2003 október 26 www.ciagov Letöltés dátuma 2003: november 13 www.unctadorg Letöltés dátuma: 2003 november 7 www.euroinfohu Letöltés dátuma 2003: november 15 74 http://www.doksihu Mellékletek jegyzéke 1. melléklet: Fő gazdasági jelzőszámok ábrája Bank of Portugal 2. melléklet: A népesség alakulása 1987 – 2002 OECD Labour Force Statistics, 2002 3. melléklet: Az egyes

szektorok hozzájárulása a GDP-hez National Statistics Institute 4. melléklet: Munkanélküliség az OECD országokban OECD Economic Outlook, No.73, April 2003 5. melléklet: Beveridge-görbék az OECD országokban OECD Economic Outlook, No.73, April 2003 6. melléklet: Szakmai továbbképzések aránya az egyes vállalattípusoknálContinuing vocational training in enterprises in the EU and Norway, Statistics in focus: Population and social conditions, 3/2002 7. melléklet: Szakmai továbbképzések és azokon való részvételi arány Continuing vocational training in enterprises in the EU and Norway, Statistics in focus: Population and social conditions, 3/2002 8. melléklet: Általános adatok Portugáliáról http://wwwciagov 75 http://www.doksihu Mellékletek 1. melléklet: Fő gazdasági jelzőszámok ábrája 2. melléklet: A népesség alakulása 1987 – 2002 10500 Népesség (ezer fő) 10400 10300 10200 10100 10000 9900 9800 9700 9600 1987 1988 1989 1990

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 76 http://www.doksihu 3. melléklet: Az egyes szektorok hozzájárulása a GDP-hez 77 http://www.doksihu 4. melléklet: Munkanélküliség az OECD országokban 78 http://www.doksihu 79 http://www.doksihu 80 http://www.doksihu 5. melléklet: Beveridge-görbék az OECD országokban 81 http://www.doksihu 82 http://www.doksihu 83 http://www.doksihu 84 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. melléklet: Szakmai továbbképzések aránya az egyes vállalattípusoknál A vállalat dolgozóinak

száma 10-49 50-249 250 v. több Szakmai továbbképzéseket tartó vállalatok aránya 17% 46% 78% 7. melléklet: Szakmai továbbképzések és azokon való részvételi arány http://www.doksihu 8. melléklet: Általános adatok Portugáliáról Területe: Teljes: 92,391 km2, szárazföld: 91,951 km2 (Azori és Madeira szigetekkel együtt), partszakasz: 1,793 km Éghajlat: hűvös és esős északon, melegebb és szárazabb délen Természeti kincsek: hal, erdők (parafa), wolfram, vasérc, uránérc, márvány, művelhető föld, vízenergia Földhasználat: művelhető földterület: 20.57% , öntözött földterület: 6,320 km2 (1998 becslés) Környezetvédelem: legfontosabb jelenlegi feladatok: talajerózió; ipari és jármű okozta légszennyzés; vízszennyezés, különösen a partmenti részeken Nemzetközi megállapodások: Portugália csatlakozott a következő egyezményekhez: Air Pollution, Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol,

Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Law of the Sea, Marine Dumping, Marine Life Conservation, Ozone Layer Protection, Ship Pollution, Tropical Timber 83, Tropical Timber 94, Wetlands Aláírta, de nem ratifikálta: Air Pollution-Persistent Organic Pollutants, Air Pollution-Volatile Organic Compounds, Environmental Modification, Nuclear Test Ban Népesség: 10 102 022 (2003 július, becslés) Életkor szerinti megoszlás: (2003, becslés) 0-14: 16.8% (ffi: 874,198; nő: 825,742) 15-64: 67.2% (ffi: 3,326,957; nő: 3,461,425) 65 és felett: 16% (ffi: 651,697; nő: 962,003) A népesség növekedési rátája: 0,17% (2003, becslés) Születési ráta: 11,45 születés/1,000 fő (2003, becslés) Halálozási ráta: 10,21 halálozás/1,000 fő (2003, becslés) Migrációs ráta: 0,49 migráns/1,000 fő (2003, becslés) Nemek szerinti megoszlás: születéskor: 1,07 fiú /lány 15 éves kor alatt: 1.06 ffi/nő 15-64 évesek: 0.96 ffi/nő 65 éves és annál idősebb: 0.68

ffi/nő Teljes népesség: 0.92 ffi/nő (2003, becslés) Csecsemőhalandósági ráta: Teljes: 5,73 fő/1,000 élve született Lány: 5,17 halálozás/1,000 élve született (2003, becslés) 86 http://www.doksihu Fiú: 6,26 halálozás/1,000 élve született Várható élettartam: születéskor: a teljes népesség: 76,35 év Férfiak: 72,86 év Nők: 80,07 év (2003, becslés) Teljes termékenységi ráta: 1,49 született gyermek/nő (2003, becslés) Vallások: Római katolikusok: 94%, Protestánsok (1995) Hivatalos nyelv: Portugál Írástudottság: 15 éves és a fölötti népesség közül ír és olvas: A teljes népesség: 93,3% , Férfiak: 95,5% , Nők: 91,3% (2003, becslés) Az ország hivatalos neve: Portugál Köztársaság Hivatalos rövid neve: Portugália Államforma: parlamentáris demokrácia Főváros: Lisszabon Közigazgatás: 18 megye és 2 autonóm régió* Aveiro, Acores (Azores), Beja, Braga, Braganca, Castelo Branco, Coimbra, Evora, Faro, Guarda, Leiria,

Lisboa, Madeira*, Portalegre, Porto, Santarem, Setubal, Viana do Castelo, Vila Real, Viseu Függetlenség: 1143 (független köztársaság: 1910. október 5) National holiday: Portugal Day, 10 June (1580) Alkotmány: 1976. április 26, módosítva 1983 Október 30, 1989 június 1, 1992 november 5., és 1997 szeptember 3 Nagykorúság: 18 év Államfő: President Jorge SAMPAIO (1996. március 9 óta) Kormányfő: Jose Manuel DURAO BARROSO (2002 április 6. óta) Kormány: Miniszterek tanácsát az elnök nevezi ki a miniszterelnök ajánlása alapján Választások: az elnököt 5 évre választják, az utolsó választás: 2001. január 14, legközelebbi várhatóan: 2006. január, a választásokat követően a legnagyobb többséget szerzett párt (vagy koalíció) vezetője lesz általában a Miniszterelnök, akit az Elnök nevez ki Választási eredmények: Jorge SAMPAIO újraválasztott Elnök; szavazatok aránya - Jorge SAMPAIO (Szocialista) 55.8%, Joaquim FERREIRA Do Amaral

(Szociáldemokrata) 345%, Antonio ABREU (Kommunista) 5.1% Politikai pártok és vezetőik: A Zöldek vagy PEV [nincs vezető]; Többségi Párt or PP [Paulo PORTAS]; Portugál Kommunista Párt /The Greens or PCP/PEV [Carlos CARVALHAS]; Portugál Szocialista Párt vagy PS [Eduardo Ferro RODRIGUES]; Szociáldemokrata Párt vagy PSD [Jose Manuel DURAO BARROSO]; Egyesült Demokrata Koalíció vagy CDU [Carlos CARVALHAS]; A Bal Blokk [nincs vezető] 87 http://www.doksihu Nemzetközi szervezetek tagja: AfDB, AsDB, Australia Group, BIS, CE, CERN, EAPC, EBRD, ECE, ECLAC, EIB, EMU, ESA, EU, FAO, IADB, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICFTU, ICRM, IDA, IEA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, IOM, ISO, ITU, LAIA (observer), MINURSO, MONUC, NAM (guest), NATO, NEA, NSG, OAS (observer), OECD, OPCW, OSCE, PCA, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UNMIBH, UNMIK, UNMISET, UPU, WCL, WCO, WEU, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WToO, WTrO, ZC GDP: vásárlóerőparitáson- $182 milliárd (2002, becslés) GDP

– reál növekedési ráta: 0.8% (2002, becslés) GDP – 1 főre eső, vásárlóerőparitáson - 18,000 $ (2002, becslés) GDP – szektoronkénti megoszlása: mezőgazdaság: 3.6% , ipar: 287% , szolgáltatások: 67.7% (2001) Inflációs ráta (fogyasztói árak): 3.7% (2002, becslés) Munkaerő: 5.1 millió (2000) Foglalkoztatottság – az egyes szektorokban – szolgáltatás: 60%, ipar 30%, mezőgazdaság 10% (1999 est.) Munkanélküliségi ráta: 4.7% (2002, becslés) Költségvetési bevételek: $45 milliárd, kiadások: $48 milliárd Ipar: textília és cipő; gyapjú, papír, és parafa; fémfeldolgozás; olajfinomítás; vegyszergyártás; halkonzerv; bor; turizmus Ipari termelés növekedési rátája: 1.5% (2002, becslés) Elektromos áram - termelés: 44.32 milliárd kWh (2001) Elektromos áram - fogyasztás: 41.48 milliárd kWh (2001) Elektromos áram - export: 3.479 milliárd kWh (2001) Elektromos áram - import: 3.743 milliárd kWh (2001) Kőolaj -

termelés: 0 bbl/ nap (2001, becslés) Kőolaj - fogyasztás: 339,800 bbl/ nap (2001, becslés) Kőolaj - export: 28,830 bbl/ nap (2001) Kőolaj - import: 357,300 bbl/nap (2001) Mezőgazdasági - termékek: gabona, burgonya, oliva, szőlő; bárány, szarvasmarha, kecske, szárnyas, borjú, tejtermékek Export: 25.9 milliárd $ fob (2001) Export - termékek: ruházat és cipő, gépek, vegyi áruk, parafa, és papírtermékek, bőráru Export - partnerei: EU 79.7% (Németország 192%, Spanyolország 186%, Franciaország 12.6%, UK 103%, Benelux államok 54%), US 58% (2001) 88 http://www.doksihu Import: 39 milliárd $ f.ob (2001) Import - termékek: gépek és szállítóeszköz berendezések, vegyi áruk, petróleum, textíliák, mezőgazdasági termékek Import - partnerei: EU 74,2% (Spanyolország 26,5%, Németország 13,9%, Franciaország 10.3%, Olaszország 67%, UK 50%), US 38%, Japán 19% (2001) Adósság - külső: $13,1 milliárd (1997 est.) Gazdasági segély - donor: ODA,

271 millió $ (1995) Valuta: euró (EUR), 1999 január 1., Gazdasági és Monetáris Unió tagjaként, bevezette az európai közös valutát, az eurót Valuta kód: EUR Árfolyam: euró/ US dollár – 1,0626 (2002), 1,1175 (2001), 1,0854 (2000), 0,9386 (1999) Költségvetési év: naptári év Internetes országkód: .pt Internet használó: 4.4 millió (2002) Teljes vasúthálózat: 2,850 km Teljes autópályahossz: 68,732 km Vízi utak: 820 km Kikötők: Aveiro, Funchal (Madeira-szigetek), Horta (Azori-szigetek), Leixoes, Liszabon, Porto, Ponta Delgada (Azori-szigetek), Praia da Vitoria (Azori-szigetek), Setubal, Viana do Castelo Repülőterek: 66 (2002) 89