Szociológia | Tanulmányok, esszék » Balogh Róbert - Fogyatékosok integrációja az oktatás területén

Fogyatékosok integrációja az oktatás területén ELTE SZOCIÁLPOLITIKA SZAK BALOGH RÓBERT Témaválasztás A témaválasztásom azért esett a fogyatékosok integrációjára, mert véleményem szerint kevés valódi tenni akarás szándék van a kormány részéről. A nagy többség csak sajnálkozva beszélróla és el is ismeri, hogy igen javítani kéne a helyzeten (hiába vannak kerekes székeseknek is kialakított új villamosok, de az aluljárókat még mindig hogy nem tudják csinálnak használni), valami kis ergó generális dolgot, s a bevett médiában gyakorlat, már úgy kommunikálnak, mintha valami nagy és fantasztikusan csodálatosat vittek volna végbe. Úgy vélem, hogy az egész társadalomban egy nagy fordulatú szemléletváltásra lenne szükség, hisz pl. kíváncsi vagyok, hogy a Parlamentbe hány év mulva fog vak ember bekerülni, miközben pl. Angliában már a többedik kormányciklusát tölti egy vak fogyatékkal élő

politikus.(mellesleg nem csekély szavazatot nyerne egy ilyen lépéssel az adott párt, lévén négy százaléka fogyatékkal élő az ország lakosságának) Kis hazánkon kívül szintén jelentős probléma világ szerte és sehol sem tökéletes a helyzet, s azt gondolom, hogy addig nem is lesz az, amíg fogyatékkal élők születnek. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a Föld lakosságának kb. 10 %-a él fogyatékkal Így minden harmadik ember érintve van ezen a területen. Hozzátartozóként, szakemberként, segítőként És nem határolható részére, hiszen országokban el a probléma ugyanúgy is. csupán megoldást Felmerül a a igényel kérdés, hogy fejlettlen helyzetük kik is országok a fejlődő számítanak fogyatékosoknak. Fogyatékosoknak tekintjük azokat az embereket, akik kisebb, vagy nagyobb mértékben testrésze segítségre hiányzik, fogyatékos, illetve vagy a szorulnak. tökéletlenül

súlyosan, Akiknek működik, gyógyíthatatlan szerve, vagy vagy értelme betegek. Az Egészségügyi Világszervezet három típusát különbözteti meg, amit egyben a fogyatékosság folyamatának tekint: * Károsodás: pszichológiai időszakos vagy veszteséget állandó vagy anatómiai, rendellenességet élettani jelent ( vagy pl. sérült testrész, szerv, amputált végtag, beszűkült tüdőfunkció, szorongás ). A károsodás tehát a biológiai működés zavara * Fogyatékosság: az ember normális szenzoros, motoros vagy mentális funkcióiban ( pl. járás, manipuláció, látás, beszéd, a környezettel kapcsolattartás ) szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. A fogyatékosság tehát speciálisan emberi funkciók zavara. TÖRTÉNELMI PÉLDÁK a fogyatékosok bánásmódjaira A történelem a legnagyobb tanító mester; tekintsünk vissza a történelmi multjára a

fogyatékosokkal való bánásmódra, hogy mik is voltak korunk előzményei. A történelemben több eltérő példával találkozhatunk a fogyatékos emberekkel való bánásmód terén. A vallásos világ a mozgássérült, testi fogyatékos embereket Isten intő jelének tekintették, a bűnök elkerülése végett. A népszerű filmből társadalomra, a ahol a Ben Hur- ból leprásokat, emlékezhetünk, vakokat a zsidó kirekesztették, egy egészséges ember által nem látogatott helyre. Egyiptomban a pozitív megkülönböztetés illette meg az apró termetűeket, isteni tulajdonságokat társítottak hozzájuk. Számos képzőművészeti alkotás tanúskodik róla, hogy több istenük törpe volt. Ellentétes példát figyelhetünk meg a görögöknél, ahol a fogyatékkal született gyermeket ledobták a Taügetosz szakadékba, ugyanakkor a csatában megsérült katonát köztisztelet övezte. Alkalmazták a csonkítást

büntetésként Spártában. A középkorban segítésére. már Ezt megjelentek a törvényi tevékenységet formák leginkább az a fogyatékosok egyház végezte, illetve a filantróp eszmét valló világiak. A magyar mitológiában tulajdonságokkal a fogyatékos illették, embert mindenképp boszorkányi, ördögi természetfölötti erők uralták. Az első törvény, amely foglalkozik a fogyatékosokkal, a francia forradalom alkotmánya. Az első intézmények, amelyek fogyatékosok gondozására jöttek létre, a XVII- XVIII. században jöttek létre Magyarországon a XIX. században keletkeztek ilyen intézmények érzékszervi, értelmi és mozgásfogyatékosok részére. Még ma is léteznek azonban olyan primitív törzsek, ahol a beteg, fogyatékos embertől félnek, ezért kitaszítják őket közösségükből. Az integráció fogalma Az integráció álláspontom szerint nem is kéne, hogy mint kérdés felmerüljön, ill.

felvetődjön, hanem természetes, magától érthetődőnek kéne lennije az egész emberiség számára. Kétségtelen tapasztalatom szerint szegregációnak is. is, Azok, hogy vannak akik a pozitív Vakok aspektusai általános a iskolájában kollégisták voltak sokkal önállóbbá váltak, mint akik otthon a szüleiknél laktak, mert otthon nem kényszerítették rá őket, hogy megcsináljanak mindent, amire képesek, s így meg se tudták, hogy mennyire sok mindent megtudnak csinálni, ami hatással bír az egész életükre. Az integráció felkapott divatos téma ma a fejlett világban, de felmerül az emberben a kérdés, hogy valyon főként minek is köszönhetően? Határozott meggyőződésem, hogy a pénz az oka, mert sokan sok pénzhez tudnak jutni az integráció égisze alatt. Az integráció =roma „kérdés”, abból az aspektusból, hogy a politikai klientúra és a civil szféra is (form és inform) foglalkoznak vele,

mert kevés invesztálással nagy profithoz lehet jutni. Nézőpontom szerint az integráció igen élesen két pólusuan működik fordítva Magyarországon, pl. dönthettek eddig arról, azaz vagy az oktatási hogy kiket nagyon engedékeny intézmények vesznek fel, vagy megkötések s nem ép nélkül élveztek priorítást az adott körzetbe lakó gyermekek. Ez csak elméletileg van így, mert a törvényt úgy „játszák” ki az iskolák, hogy rábeszélik a „nem kívánt” diákok szüleit, hogy sokkal, de sokkal jobb lesz a gyerekeiknek, ha elviszi más iskolába. A következő részben definiálom az integráció fogalmát. Az integráció az utóbbi két-három évtizedben nemzetközi tendencia, amelynek hatása Magyarországon is egyre inkább észlelhető. A Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint az integráció, integrálás: egységbe "különálló való részeknek beilleszkedését, valamely

beolvadását nagyobb egészbe, jelenti", ami a pedagógiai helyzetekben a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű fogyatékosokkal összefüggésben értelemben, való áll hogy az gyermekeknek vagy beilleszkedésére esélyegyenlőség mindenki számára fiataloknak vonatkozik. biztosításával nyitottá teszi a a nem Szoros abban az nevelési- oktatási intézményeket, tekintet nélkül az akadályozottságra. A gyógypedagógiában integrációt integráció a már speciális folyamata alkalmazkodást régóta tesz alkalmazkodásában a használják nevelési fogadó folyamat és szükségessé. a folyamat - ezt a fogalmat, végére beilleszkedő A két Evans oldal szerint de az tervezték. Az fél számára egymáshoz - három is való elemre bontható: asszimiláció: a fogyatékosoktól kíván maximális alkalmazkodást akkomodáció: a többségtől követeli meg az

alkalmazkodást adaptáció: kölcsönös az alkalmazkodás. Az integráció kezdeti lépései Az integráció, mint társadalmi szükséglet az 1970-es években Észak-Amerikában illetve Nyugat-Európában merült fel. Nevezetesen azért, mert addig az enyhén értelmi fogyatékosokat külön nevelték a többiektől, és a tehetősebb szülők ezt nem tartották helyesnek. Kialakult egy olyan liberális áramlat, miszerint teljesen mindegy, hogy valaki milyen értelmi képességű, tulajdonképpen egyenértékű ember. Ezt hangsúlyozandó vezették be azt, hogy a jó képességű gyerekek közé beültettek oktatható gyerekeket. nehezen nevelhető, illetőleg nehezen A próbálkozás nem hozott túlzottan sikeres eredményt. Az integrált gyerekek - egy-két tanuló osztályonként rövid idő alatt elveszítették a fonalat a többiekhez képest Ettől kezdve már az a pszicho-mechanizmus alakult ki, hogy a tanárnak egy darabig csak a szájmozgását figyelték.

Meg sem kísérelték felfogni a szöveget, hiszen nem is értették. Egy idő után elunták magukat, elkezdtek rendetlenkedni, mert a mozgásigényüket figyelemfelhívás-késztetésüket muszáj volt valahogy kiélni. és a Az integrációt különösen jó képességű és nagyot produkáló tanárokkal kezdték el néhány osztályban. E pedagógusok arra is képesek voltak a velük született tehetségük folytán, hogy külön figyelmet tudtak szentelni a lemaradókra. De a tanárok zöme beállt egy bizonyos szintre, egy magyarázati sémára, ezért még ők sem voltak képesek - jól lehet akartak pozitívnak - nevezhető eredményeket elérni: amikor elkezdtek fogyatékos gyerekekkel külön foglalkozni, akkor a többiek borították fel az osztály rendjét. Végülis néhány év próbálkozás után először csak pár helyen, majd minden iskolában bevezették az integrált oktatást. De amilyen ütemben bevezették, olyan mértékben

szüntették is meg. Manapság Európában az integráció úgy működik, hogy az emberi jogok, a gyermekek jogai ne sérüljenek: adva van egy normál iskolai csoport, az annak megfelelő életkorú fogyatékos gyerekeket hivatalosan beíratják abba az osztályba, de iskolán belül külön teremben, külön erre képesített ember foglalkozik velük. Így a készségtantárgyaknál (testnevelés, rajz, vannak, olyan ami de minden órán, ének) nagy általában együtt absztrakciót kíván (matematika, fizika, kémia, stb.) szigorúan külön, és csökkentett követelményű tanmenettel dolgoznak. Szívesen látnám hazánkban is ezt a működő és bevált módszert, viszont ehhez jóval több gyógypedagógusra is szükség lenne, de nemhogy nőne a tanári állomány, hanem rohamosan csökken finanszírozási okok miatt. Magyarországi előzmények Magyarországon a fogyatékosokkal kapcsolatban 1867-ig kell néhány szóval

visszanyúlni. 1867-ben a törvény azt írta elő, hogy hat elemit mintegy 55 kell %-a mindenkinek volt magyar elvégeznie. anyanyelvű. Ezidőtájt Az összes a lakosság nemzetiségi szakemberrel megállapodtak a tananyagban, és a magyar verziót a nemzetiségek beleegyezésével lefordították szlovák, ruszin, román, szerb, horvát, német nyelvre. Tehát mindenki ugyanazt a tananyagot tanulta a maga nyelvén. A XIX. században a fogyatékosokat két nagy csoportra tudjuk osztani: az egyik csoportba a falusi fogyatékosokat sorolhatjuk. Ők úgy nevelődtek fel, hogy a szülők gondoskodtak róluk, a szülők halála után azonban rájuk ragadt egy országszerte ismert elnevezés: a falu bolondja. Miután a szülők meghaltak, nem volt, aki törődjön az értelmi fogyatékosokkal. Ezért a falu befogadta őket. Házról házra jártak, a falubeliek pedig gondoskodtak arról, hogy mindig legyen ruhájuk, élelmük és mindig meleg helyen

tudjanak aludni. A családok bizonyos sorrendben adták egymásnak őket, mert a falusi erkölcs ezt kívánta meg. A másik csoportot a városi polgárok fogyatékos gyerekei alkotják. Itt már különbséget kell tennünk: a tehetősebb polgárok fogyatékos gyermekeit eldugták a világ elől, többnyire nem kevés pénzért. Általában valahol falu- vagy városszélen építettek egy intézményt, s ott őrizték őket, ugyanis a testvéreknek a házassági esélyeit erősen szegényebbeknél rontotta, viszont hogy (főként fogyatékos a van a századfordulón családban. és a XX. A sz. legelején) szükségessé vált gazdasági okokból, hogy mindkét szülő dolgozzon, legalább segédmunkás szinten. Ezeknek a szülőknek az értelmi fogyatékos gyerekeit nem lehetett egyedül hagyni, a családoknak szükségük volt a pénzkeresetre, illetve a gazdaságnak a munkájukra. Ezért Frim Jakab (1852-1919), egy tanító, aki az értelmi

fogyatékosok intézményes gyógyító-nevelésének fáradhatatlan, lelkes, sokoldalú úttörő szakembere volt, 1875-ben elsőként létesített intézetet értelmi fogyatékosok számára. "Minden gyermek külön veendő elő, a tanító figyelje vagy tanulja meg, mint kell vele bánni és mint győzheti le a testet és szellemet fogva tartó gyengeségeket. Erre vonatkozólag nem lehet pontos szabályokat állítani; egy valami állandó: hogy a tanító szeretetteljes bánásmód által a gyermekeket magához vonzza, és hogy befolyást nyerjen náluk A Frim megőrizték a Intézetben fogyatékos legalább gyerekeket, fogyatékosságuk mértéke hogy önellátásra a gyermek fogyatékos önmagában, milyen. vagy a A munkaidő függetlenül határvonalat képtelen, tartama netán környezetében az kárt ott alatt attól, húzták egyedül tehet. hogy meg, hagyott Az ilyen gyermekeket összegyűjtötték, voltaképpen

megőrizték, mindezt állami támogatás mellett. Semmiféle elméleti oktatás nem folyt Viselkedési szabályokat tanítottak nekik, normális étkezésre, ruhájuk tisztántartásra, mosakodásra stb. igyekeztek őket nevelni A XIX. sz vége felé rájöttek arra, hogy a süketek és a vakok tulajdonképpen épértelműek. Vácott a XIX sz végén megépült a Süketek Országos Intézete, ahol az erre külön kiképzett szakemberek megtanították a gyerekeket arra, hogy szájról tudjanak olvasni, az addig jellegzetes jelbeszéd helyett. Ezenkívül megtanították őket hangokat kiejteni anélkül, hogy ezt fülükkel kontrollálni tudták volna. 1903-ban megépült a Vakok Országos Intézete, amely ma is működik. Ott normális oktatás folyik, Braille-írást használnak (Újabban hangosan beszélő számítógép tud felolvasni bármilyen szöveget.) A pozitív folyamatok egészen az 1960-as évekig tartottak. Egy zseniális orvos,

Bárczy Gusztáv doktor rájött arra, hogy minden fogyatékosság munkatársai égisze az kidolgozták alá idegrendszer koncepciójukat, gyűjtötték a hibájából ebben következőket: a ered. Ő és gyógypedagógia süketség, vakság, beszédhiba, mozgás-zavar ill. az értelmi fogyatékosság 1950-től 1964-ig általános képzés volt a Gyógypedagógiai Főiskolán: minden fogyatékossági típusra ki lett képezve mindenki. Tehát egy gyógypedagógus mozgáskorlátozottakhoz, beszédhibát kellett bárhova vagy került: értelmi javítania, azt süketekhez, vakokhoz, fogyatékosokhoz, tökéletesen tudta netán végezni. Bárczy halála után más vezetés alá került az intézmény, és akkor szétaprózódtak ezek a folyamatok. Az integrált oktatás eleinte spontán módon alakult ki Magyarországon. Először az összevont tanyasi iskolákban létezett ez: az enyhén fogyatékos gyerekeket betették az

összevont osztályokba. Annyi történt, hogy a hat év kötelező időtartam alatt úgy-ahogy megtanultak írni-olvasni, szereztek érvényes bizonyítványt. és mondjuk 1-2. osztályról Ez a helyzet tulajdonképpen 1950 után fordult meg. A grófok, bárók által kivétel elhagyott nélkül fogyatékos mind kastélyokat az gyerekeket állami ezeken államosították, gondozottakat, a helyeken, és mind szinte pedig bentlakásos a módon oktatták, de most már célzottan, képességeiknek megfelelően. Az integrált nevelés- oktatás fajtái és szintjei Az alábbi részben megnézem, hogy milyen fajtái és részei vannak az integrált oktatásnak. Az óvodai-iskolai együttnevelésnek több formája létezik. Lokális integráció - gyakorlatilag csak az épület semmiféle közös, kapcsolat nem de a gyermekek létezik. Az között integráció lehetősége benne van e szervezési formában, hiszen lehetne közös

szabadidős programokat kialakítani. Tulajdonképpen a szegregálás egy formája marad, csak a lakóhelytől való távolság gondja nem áll fenn. Amikor az iskolák ún logopédiai osztályt indítanak, sajnos ide sorolják be a súlyosabb magatartási zavarokkal küzdő gyerekeket is, holott az órák egy részében biztosítani kellene nekik is az integrált fejlesztés lehetőségét. Szociális integráció - a sérültek csoportját tudatosan egyesítik a kortársközösséggel a foglalkozásokon és/vagy időben. Ennek két fokozatát különíthetjük el: az együttnevelés időszakos és esetleges tanórán (pl. kívüli kirándulások, rendezvények) a csoportok találkozása rendszeres, folyamatos (pl. játék, séta, étkezés). Funkcionális integráció - amikor együtt fejlesztik a gyermekeket az óvodai foglalkozásokon vagy az iskolai tanórákon. A funkcionális integráció fokozatai: Részleges integráció Az adott gyermek csak az idő

egy részében van együtt a csoporttal (pl. testnevelés és ábrázoló foglalkozás) Teljes integráció Tulajdonképpen akadályozott ez az együttnevelés gyermek a teljes igazi időt a célja, amikor az csoportban tölti. Az integráció megvalósulásának két minőségben is eltérő, s általában az iskolában jelentkező szintje van: Fogadás Befogadás (inklúzió) 1. Fogadás Általában a nélkül veszik fel a fogyatékos gyermeket a többségi intézménybe, hogy ismernék sajátos vonásait és elvárják tőle, hogy "ne lógjon ki a sorból", hasonló teljesítményt nyújtson, mint a többiek. Ez a szint a sérült gyermektől maximális alkalmazkodást igényelne, amire nem képes a fogyatékossága miatt. A pedagógus nem változtat saját stílusán, ha problémába ütközik a megoldást nem keresi, a gondok oldása a gyógypedagógusra, vagy teljes egészében a szülőre hárul. 2. Befogadás (inklúzió) Célja, hogy valamennyi

gyermeket a lakóhelyéhez közeli intézménybe vegyék fel. Ennek révén megvalósulhat az iskolarendszer fejlesztése - az iskolákat úgy lehet megszervezi, hogy valamennyi gyermek, ezen maximálisan a fogyatékosok kielégítsék. inklúzívakká, gyermeki belül hogy ha igényeknek Az sokkal nevelési iskolák attól egyéniesítettebb megfelelni, ha szükségleteit a válnak alapon speciális is valóban fognak a szükségletű gyermekek befogadása csupán egy része lesz a tágabb sokrétűségnek. A befogadás tulajdonképpen attitűdöt jelent: az adott gyermekek felvételt nyernek - ennek érdekében mindent megtesz a befogadó közeg. Megjelenik gyermekben a az egyéni speciálisat, keresi és látja meg. Spontán integráció a differenciálás: rá jellemző a pedagógus egyedi minden sajátosságokat Ez az integráció, amelynél nem áll fenn tudatos integrációs szándék a szakemberek részéről. A

gyermek a többségi intézménybe jár, mert a szülő oda íratta be, és az óvoda/iskola fogadja. A pedagógus lelkiismeretére van bízva, hogy milyen módon foglalkozik a speciális szükségletű gyermekekkel, ehhez semmiféle támogatást, útmutatást nem kap, nélkülözik a szakmai segítségnyújtás különböző típusait. Az enyhébb akadályozottság típusoknál meglehetősen sikeres is lehet a beilleszkedés, rosszabb esetben a pedagógus inkább csak "megtűri" a gyermeket és szinte semmit nem tesz azért, hogy a pusztán formális jelenlétet oldja. Az integrált nevelés - oktatás feltételei E részben bemutatom, hogy az előző rész megvalósításához milyen feltételek szükségeltetnének. Objektív tényezők: különféle gyógyászati segédeszközök, az osztály létszáma, speciális taneszközök, az épület hozzáférhetősége Szubjektív tényezők: a fogadó pedagógus, a tanterv, a tananyag (változtatás, kiváltás,

elhagyás, kompenzálás), a módszerek megválasztása (differenciálás), a gyermek szülei (folyamatos segítségükkel, a gyermekkel töltött napi együttléteik során biztosítják az egyenletes fejlesztést, a tapasztalt nehézségek csökkentését, az ellenőrzést), gyógypedagógus (jelenlétével válik a spontán integrációból tudatos együttnevelés), a gyermek személyisége sem elhanyagolható, megkönnyíthetik, a csoport- illetve vagy erősen osztálytársak hátráltathatják sikerességét). TÖRVÉNYI HÁTTÉR ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER (nagymértékben az integráció Eddig megnéztem, eszközökkel végre hogy milyen feltételekkel hajtani, viszont megoldások, kellene, az egyik ill. módszerek lehetne legfontosabb az és milyen integrációt nélkülözhetetlen alapvető részéről nem esett szó, még pedig a törvényi és jogi aspektusáról, amire most mutatok be röviden. Azokban az országokban,

amelyekben az integrált nevelés-oktatás általánosan elterjedt, mindig megelőzték ezt a megfelelő törvények és végrehajtási utasítások. Ezekben szabályozzák a szülők jogait, részletezik az anyagi források felhasználási lehetőségeit, továbbá szólnak a tanterv rugalmasságáról. Magyarországon a törvényi szabályozás korszerű, és lehetővé teszi ennek az oktatásszervezési formának a jelenlétét. §) Az fogyatékos 1998. emberek évi a XXVI. Törvény társadalom az esélyegyenlőségről egyenlő méltóságú, A egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek fogyatékos emberek árán egyáltalán hátrányainak megalapozása, illetve érdekében Országgyűlés az vagy a enyhítése, társadalom - nem képesek az A esélyegyenlőségük szemléletmódjának összhangban élni. alakítása Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan

elismert szabályaival - alkotta meg ezt a törvényt. A törvény célja a fogyatékos személyekhez való viszonyban új szemlélet kialakítása, a pozitív változások rögzítése, felerősítése. Ennek lényege, hogy a fogyatékos személy ne passzív alanya legyen az állam által számára nyújtott ellátásoknak, hanem aktív, önellátásra, társadalmi beilleszkedésre ösztönözze az megfogalmazása ellátás. a A környezet, a fogyatékos kommunikáció, személyek a jogainak közlekedés és a támogató szolgálatok, illetve a segédeszközök terén történik meg. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének célterületei: az egészségügy, kultúra, a sport. az oktatás, a foglalkoztatás, a lakóhely, a Az esélyegyenlőségről szóló törvény kimondja, hogy az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban a többi gyermekkel vesz részt a fogyatékos személy, amennyiben ez fejlődése,

képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös. A szülő törvénybe foglalt joga, hogy a polgármester segítségét kérhetik ahhoz, hogy fogyatékos gyermekük óvodai neveléséhez vagy iskolai neveléséhez és oktatásához a szükséges feltételeket a településen megteremtse. Az intézmény programjában alapító okiratában, szerepelnie kell valamint annak, hogy a helyi fogyatékos nevelési gyermeket kíván integrálni, milyen lépéseket tesz a feltételek biztosítása érdekében. A fogyatékos személyekről való gondoskodást az 1993. évi III. törvény szociális szolgáltatások fejezete foglalja magában. Külön kitér fogyatékos célzó támogató személyek szolgálat lakókörnyezetben megszervezésére, történő ami az ellátását alapellátások körébe tartozik. Említi az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, amelyeket igénybe vehetnek a szociálisan rászorult

egyének, így az egészségükben károsodottak is, konkrétan akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek. A szakosított ellátási formák között az ápolást, gondozást nyújtó intézményeken belül a fogyatékos személyek otthonát tartalmazza, ahová az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A rehabilitációs intézmények közül a fogyatékosok rehabilitációs intézménye szolgálja a csökkent képességű emberek önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását. A törvény szerint ebbe az intézménybe ,, azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése,

átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. környezetbe Előkészíti történő az ott visszatérését, élők családi valamint és lakóhelyi megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozását." Magában foglalja a törvény a fogyatékosok nappali intézményét, ez a 3. életévüket fogyatékosok nevelésére forma. betöltött, napközbeni szolgáló, Itt önellátásra a önkiszolgálásra gondozására, közoktatás képes foglalkoztatására körébe van lehetőség önellátásra nem képes felügyeletre és részben nem tartozó részben ellátási képes, szoruló és vagy halmozottan fogyatékos, illetve autista személy gondozására is. A települési önkormányzatnak fogyatékos, azonban illetve lehetősége kizárólag van kizárólag autista halmozottan személyek ellátására jogosult nappali

intézmény létrehozására. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény a fogyatékos személyek gondozóháza, ahol azok a csökkent képességű egyének helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Illetve léteznek olyan ápoló-gondozó célú lakóotthonok részükre, ahol 8-12, vagy 14 fogyatékos személynek biztosítanak ellátást, 16 éven felüli, de reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére. Az integrálás módszerei - Montessori pedagógiája Úgy vélem az egyik legjobb módszert Montessori dolgozta ki. A számtalan pozitívuma mellett az egyik hátránya, hogy szöveges értékelést kapnak a gyerekek és nem jegyeket, ami akkor jelent problémát, amikor iskolát kell váltania a diáknak, ill. túl erős kötődés alakulhat ki diák és pedagógus között. " Teremtsünk olyan

mértékű integrációt, amilyet csak lehetséges és olyan kevés Montessori izolációt, ami feltétlenül szükséges." /Maria Maria Montessori az első olasz orvosnő és nevelő, az egész világon elismerik munkásságát. A kísérleti pedagógia sajátos módszerének kidolgozásán munkálkodott. Módszere a fogyatékos gyermekekkel végzett tanítási gyakorlatán alapul. "Gyakorló orvosi tevékenysége során fogalmazódott meg benne, hogy a fogyatékos gyermekekkel való bánásmód, az értelmi fogyatékosság gyógyítása nem csupán orvosi, hanem inkább nevelői feladat." Alapelve: "Segíts nekem, hogy magam csinálhassam." Nagyon fontos szerepet játszik életünkben a környezetünk. Ez a gyerekeknél is így van. Montessori kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy a gyermek környezete a számára legfejlesztőbb módon legyen kialakítva. (Bútorok mérete, a tárgyak tartóssága és szépsége, könnyű

tisztíthatóság.) A tevékenykedtetés egyéni foglalkoztatás formájában történik - a gyerekek megtanulnak Montessori eszközeivel önállóan dolgozni. Ezekhez a munkákhoz komoly eszközrendszert dolgozott ki, melyek a gyermekek fejlődését szolgálják. A Montessori-gyógypedagógia céljai: Nyelvi, percepciós és koncentrációs zavarok kezelése, Teljesítményzavarok kezelése, A beilleszkedési zavarok kezelése, A kontaktusteremtő képesség fejlesztése. A Montessori pedagógia rendszere - építés teória - GYEREK felfedezése, SZABADSÁG ÖNFEJLŐDÉS, Új típusú pedagógiai gondolkodás Új indirekt oktatási - nevelési forma szüntetni a direkt nevelést ÉLNI meg kell SEGÍTÉS / önálló boldogulás segítése/ Eszközcsoportok: mindennapi élet gyakorlatai, érzékelést fejlesztő eszközök, írásanyanyelv eszközcsoport matematikai eszközrendszer, a kozmikus nevelés eszközei. A Montessori pedagógia alapelvei:

ÖNNEVELÉS, ismerete, KONCENTRÁCIÓ, Ś az eszközök MEGFIGYELÉS - diagnosztikus előidézés, ismétlés, A gyermeki jelentősége, FELKÍNÁLÁSA, INDIVIDUÁLIS TANULÁSI MÓD ritmus, a fejlődés AZ ESZKÖZÖK Ś érdeklődés, szükséglet, MUNKA SZABAD VÁLASZTÁSA, Ś a kiválasztás a gyerektől függ, a kínálat gazdagítása a pedagóguson alapszik. AZ ESZKÖZ: Fejlesztőeszköz, intelligencia felépítő, KÖRNYEZET AZ ÚJ NEVELŐ Megfigyelő Segítő, A mozgásösztönző, érzékelésfejlesztő, személyiségkialakító, gyermek személyiséget figyelem, A gyermeki fejlődés szolgálata, Alázat AZ ELŐKÉSZÍTETT szem előtt tartó béketűrés, türelem. Az "új" pedagógus munkája az irányítás. Megmutatja az eszközök használatát, elősegíti a gyors és biztos intellektuális fejlődést. "Mint jó vezető, nem sürgeti a gyereket, nem is vonszolja maga után. Akkor lehet elégedett, ha a gyereket,

ezt a nemes utazót rávezette a helyes útra". Az együttműködés meghatározó, esetében. A kiscsoportos már ott - a szülőkkel de különösen terápia közösségbe. Ehhez az egészséges fontos a sikerességének foglalkoztatási biztosan - mozog viszont a gyerekeknél fogyatékos kulcsa alkalmazzuk. gyermek, integrálhatjuk arra lenne szükség, gyermekek hogy formában eleinte Majd, hogy is a amikor nagyobb a sérült gyerekeket a lehető legkorábban ki tudják szűrni, és meg lehessen kezdeni a korai fejlesztésüket. Lehetőség biztosítása a zökkenőmentes fejlesztés érdekében A fogyatékosság társadalmi megbecsülésének kérdése.gyermekkorban kezdődik. Egészséges kisgyermekek szerzik az első benyomásokat fogyatékos társaikról. Ha ezek velük együtt, egymást nem zavarva nevelkedhetnek, akkor a felnőttkori egy-társadalomban élés számos problémája már eleve megoldható, megelőzhető. Azok

a gyerekek, akik bizonyos területeken fogyatékosok, illetve akadályozottak, érzékenyebbek, de érzelmileg sokkal gazdagabbak. Számukra így kerek a világ. Ha befogadjuk őket és segítjük, csodákra képesek az élet minden területén. A közös munka során kölcsönösen hatunk egymásra. Néha kérem a kezüket és nyújtom feléjük az enyémet, együtt kéz a kézben sok akadályt legyőzhetünk. Ne a rossz győzzön le, hanem Te győzd le a rosszat a JÓVAL! – s akkor már szebb lehet az élet. Az integrációnak éppen a társadalmi egyenlőségre való törekvés a lényege. Csak rendelkezni, ha akkor megvan tud az a integráció megfelelő fejlesztő együttműködés hatással (megértés és bizalom) a szülő - a pedagógus - az integráló intézmény között. Nagyon fontos, hogy a pedagógusok folyamatosan képezzék magukat, olyan szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, hogy bármikor fogadni tudják az akadályozott

gyermeket. A sikeres integráció résztvevői: Család, szociokulturális megfelelés, a fogyatékosság elfogadása a szakemberek segítségének elfogadása, bizalom és részvétel a közös munkában. Személyiség, a sérülés minősége, fejleszthetőség, szociális készség (együttműködés a csoporttal), intelligencia, flexibilitás, tűrőképesség, kitartás. Pedagógiai hatásrendszerek a gyermek beállítása, korai teljes megismerése, együttműködés, felismerés, családdal a fejlesztő nyomonkövetés, és a program Szakorvosi pedagógussal való korai ellátás, kooperáció, szakmailag színvonalas és nyílt tájékoztatás. Természetesen ezek a területek egymással kölcsönhatásban működnek és valósíthatják meg a sikeres integrációt. ".az egyikünk így gondolja, a másikunk úgy Ez még rendben is volna, ha bizonyos, hogy mindkettő azért gondolkodik egymástól eltérően, hogy a

végeredmény egyre jobb legyen" - írja Szabó Magda az integrációért való munkálkodás elfogadása mellett. Úgy vélem, hogy helyesebb lenne, ha nem azt vennék figyelembe elsősorban, amiben különbözőek az akadályozott gyerekek, hanem a hasonlóságokat során abból kellene megkeresni. kiindulni, gyermek. Mivel működik, már 2000 eleve hogy óta Jó lenne a mire képes a minden óvoda helyi megjelenik az pedagógiai pedagógusokra esélye program annak, munka bízott alapján hogy jobban figyelembe lehet venni az egyéni sajátosságokat, mert az óvodai program a helyi adottságok, lehetőségek kiaknázására alapoz. Feltétlen szükség kikerülve pedig lenne arra, hogy a frissen diplomát szerző óvodapedagógusok már ismerjék az integráció menetét. A főiskoláról legyen lehetőségük a folyamatos önképzésre és továbbképzésre. A fogyatékos, akadályozott emberek is vágynak az élet

teljességére, az együttlét örömére. Szeretnék ők is megmutatni mit tudnak, mire képesek, és bíznak abban, hogy számukra is tartogat szépséget az élet. Csak ők sokkal inkább a dolgok, cselekvések fizikai Különös valósághoz értéket kötötten jelent tudják számukra az megvalósítani együttes önmagukat. cselekvés és azok társadalmi formái (játék, sport). "Ahhoz, hogy egymást, hogy hangsúlyozása egymásra a találjunk, sérültek feleslegessé hogy részéről váljék, az elfogadjuk az "én önző is emberi és megértsük ember vagyok" szívnek kell megváltoznia." Az integráció ott lehet sikeres, ahol az intézményre a nyílt és kooperatív vezetés szerepmeghatározása együttműködés válik világos. kötelező jellemzővé, Ha formái az megtalálhatók (gyógypedagógus, érintettek lesznek az fejlesztő pedagógus, óvodapedagógus, pszichológus, esetenként

gyermekorvos), amelyekben a közös tervezés, a közös elemzés is helyet kap. Nagyon fontos, hogy a nevelőtestület minden tagja támogassa az integráció gondolatát. magukra, Az integrációt szervezett munkájukat vállaló formában folyamatosan pedagógusokat készülhessenek segítsék a ne hagyják erre a feladatra, szakemberek. A pedagógiai többletteljesítményeket értékeljék és megfelelő módon díjazzák. Az integráció értékei: Az ép gyermekek szemszögéből megtapasztalhatják egymás mellett sérült élés az integráció társaik örömeit, emberi buktatóit. azért mivoltát, Ha már érték, az mert együtt-, egészen kicsi koruktól együtt nevelődnek, akkor valószínűsíthető, hogy felnőtt korukban sem fogják elítélni, kirekeszteni őket a társadalomból. A sérült gyermekek szemszögéből fontos a naponta megkapott minél teljesebb pozitív modell mellett a szakszerű,

sérülésspecifikus fejlesztés, és ezek által személyiségük, képességeik kibontakoztatása. A felnőttek szemszögéből az integráció azért érték, mert megélheti: egy sajátos érzelmi kapcsolatrendszer kialakulását, fejlődését, a gyermekekért - épért és fogyatékosért egyaránt - való tevés örömét, az értük érzett felelősség vállalását. " A fogyatékosok normálisak. Nem tudnak olyan jól beszélni, olyan jól futni, olyan korlátozottságból sérülések, jól gondolkodni, adódhat. De akadályozottságok döntő az ő és ami az, emberi hogy még ezek létüknek egyébként a a zavarok, faktorai. A tökéletlenség nem az ő lényegük, hanem minden embernek példája. A tökéletlenség nem az épeket különíti el a fogyatékosoktól, hanem összeköti a fogyatékosokat és az épeket." Az államnak, a társadalomnak és az egyénnek is feladata, hogy minden segítséget megadjon a

sérült embereknek ahhoz, hogy problémájuknak megfelelő szakellátásban, oktatásban, fejlesztésben részesüljenek; hogy ne elzártan kelljen élniük intézetekben; hogy kerekesszékkel is tudjanak boltokban, utcákon, középületekben közlekedni; hogy dolgozhassanak normál munkahelyen; hogy normális lakásokban lakhassanak; hogy tudjanak járni, szórakozni, hogy emberhez méltó, teljes életet élhessenek. Ugyanakkor a sérültek feladata, hogy elsajátítsanak, társadalomba segítségünkkel amelyek megadják minden a beilleszkedhessenek, olyan lehetőségét és készséget annak, hogy a azt, hogy a elfogadják jogokhoz elvárások is tartoznak. Nagyon fontos szemlélet, hogy ne helyettük, hanem velük együtt tevékenykedjünk azon, hogy ez a beilleszkedés minél zökkenőmentesebben történjen. Az integrálás jelentősége: akkor és csak akkor fogja elfogadni az "ép" emberek közössége a

sérülteket, ha gyermekkoruktól kezdve együtt nevelkednek velük, ténylegesen megismerik egymást. Integrálni vagy sem? Az integrációban nem vehet részt mindenki. akarja vinni leviszi, az hogy integrációt a úgy, szakértői hogy az bizottságok helyezzenek be az általános iskolába. A politika IQ szummatív minél több Az végig részét gyereket enyhe értelmi fogyatékosok nem bírják az általános iskola tempóját, még úgy sem, hogy megsegítik őket a gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, kiveszik őket szegregált egy-egy óráról, intézményben reggel részképességet 8-tól fejlesztenek. délután 4-ig Egy szakember kezében vannak. A németeknél szegregált intézményben vannak a fogyatékosok, és ők járnak be a többségi iskolákba, illetve sportversenyein, szabadidős programjain vesznek részt. azok Angol gyógypedagógusok, akik már jártak nálunk azt mondták: hogyan mernek a

magyarok kormányzati szinten hozzányúlni a világhírű, több évszázados Bárczy-szemlélethez, hiszen a világon az egész gyógypedagógia ebből épült ki, mindenhol ezt tanulták. A magyar integrációból egyes vélemények szerint roma-kérdést csináltak. A vidéki iskolákat feltételek, a létszám nem érdeklik, hogy megvannak-e a miatt mindenkit felvesznek. S a fogyatékos máris kilép a rendszerből, s ott ül a többségi iskolában, nem tudnak vele mit kezdeni. A személyi feltételeknek ott ugyanis nem tudnak megfelelni. gyógypedagógiával! integrációt A fejlesztő Márpedig megoldani, a hogy pedagógia települések "na, majd nem zöme a úgy fejlesztő egyenlő a kívánja az pedagógus". Pedig az csak egy szak, a részképesség kiesésekre vonatkozik. A végső cél a gyógypedagógiai intézmények ellehetetlenítése. Mi lehet mégis a megoldás? Ha egy iskola felvállalja az integrációt, akkor oda

nem csak az enyhe értelmi mozgássérült, a megsegíteni! Kell számára is fogyatékos mehet, beszédhibás stb. az olyan integráció, hanem Ezt a hiszen életfeltételeket a a kell gyengénlátó, folyamatot fogyatékos teremteni, a kell emberek amelyek a legnagyobb mértékben közelítenek a normális életfeltételekhez. De maradjon meg a szegregált intézmény is, hiszen itt foglakoznak velük a megfelelő szakemberek, a megfelelő környezetben. Itt lehetnek a fogyatékos gyerekek sikeresek, nem közösítik ki, nem csúfolják őket társaik. Hiába segíti meg esetleg az utazó gyógypedagógus a többségi iskolát, hiába hirdetik meg a "Ne az utolsó padba!" Természetesen programot, meg kell ez mégsem keresni azokat a a fogyatékosok kapcsolódási világa. pontokat, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a fogyatékosokat ne zárjuk üvegkalitka mögé. valósulni. feleket, Az De vajon hogy

ők integráció mögött megkérdezték-e mit a szeretnének? sok pénz van, folyamatban És meg fog résztvevő megkérdezték-e a gyógypedagógusokat? Azt mondják magasabb szinten, hogy a szakma véleményt alkotott. Ez nem fedi a valóságot A gyógypedagógiai intézmények vezetőitől, véleményt nem kértek. munkatársaitól Ahhoz tehát, semmiféle hogy az álláspontot, integrációt meg lehessen valósítani, meg kel teremteni a megfelelő feltételeket, a folyamat lépéseit szakemberekkel megterveztetni. Csak így érhető, hogy a éljék fogyatékosok meg, az egy hanem integrációt olyan ne hátrányként, lehetőség gyanánt, bélyegként mely segíti beilleszkedésüket az épek közé. Legvégül ugyan arról, ami már elhangzott kicsit másként, máshogyan és nem utolsó szándékkal röviden mintegy össze foglalnám az eddigieket A fogyatékosság képességeinek az ember átmeneti, normális vagy

szenzoros, végleges vagy részleges, vagy motoros teljes hiányát jelenti. Az emberi funkciók zavara Magyarországon a szóhasználattal - neveléséről gondoskodik. a fogyatékos speciális közoktatás vagy igényű - egyre gyermekek rendszerén belül elterjedtebb oktatásáról önálló és alrendszer Azonban nálunk is egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy iskolában az integráció elvét követve együtt gondoskodnak a többség és a fogyatékos gyermekek neveléséről és tanításáról. Az elmúlt években a róluk való gondoskodás rendszerében is jelentős változások történtek A nevelés kiterjed és az oktatás a fogyatékos általános szabályozása gyermekek óvodai Magyarországon nevelésére és iskoláztatására is, azonban e területet emellett olyan kiegészítő központi dokumentumok is szabályozzák, amelyek lehetővé teszik a sérült gyermekek számára szükséges sajátosságok érvényre

juttatását. Korai fejlesztés A közoktatási törvény előírja, hogy a súlyosan fogyatékos gyermekek, ha nem tudnak részt venni az iskolarendszerű ktatásban, akkor már ötéves kortól fejlesztő felkészítésben részesüljenek. A korai fejlesztést néhány nagyvárosban (Budapest, Pécs, Zalaegerszeg, Szombathely) külön fejlesztő központok végzik, más helyeken a szakértői és a rehabilitációs bizottságok szervezik. Ezek mellett civil szervezetek vállalkoznak a feladatra. Debrecenben is működik egy ilyen szervezet, a Szivárvány Korai fejlesztő központ. Egyéni fejlesztési terv alapján dolgoznak. Heti 2-3 alkalommal kell megjelenni. A foglalkozáson a szülő is részt vehet. Csecsemőkortól 5 éves korig lehet igénybe venni Bölcsőde Az 1997. évi XXXI. - igazgatásról szóló Miszerint bölcsőde a habillitációs és gyermek éves 6 A gyermekek törvény 42. §-ának2 végezheti

rehabillitációs koráig jogairól a és a bekezdése fogyatékos nevelését szabályozza. gyermekek és fejlődését gyámügyi gondozását biztosító korai is. A fejlesztő felkészítésben és nevelésben vesz részt. Óvoda 7 éves korig integrált jelleggel vehet részt a gyermek az óvodai munkában. Vannak kifejezetten fogyatékosok számára óvodák (Pl: Debrecen, siketek óvodája). Általános iskolák A közoktatási törvény alapján a fogyatékos tanulók a többségi iskolákban és a számukra létrehozott iskolákban egyaránt kaphatnak iskolai tanuló nevelést. nevelését, fogyatékos személyi azokról fogyatékos a akkor gyermekek és a Ha többségi a törvény sajátos feltételeket. többségi iskolákról, feltételekkel, a neveléséhez fogyatékos vállalja szerint neveléséhez, tárgyi gyermekek iskola A és gyermekek fogyatékos biztosítania oktatásához törvény amelyek a szerint

már kell a szükséges a szülők rendelkeznek a oktatásához szükséges beiskolázására javaslati joggal rendelkező kaphatnak szakértői felvilágosítást. illetékes területileg A és rehabilitációs jegyzőknek szakértői és és a bizottságoktól főjegyzőknek rehabilitációs a bizottságok számára jelenteniük kell, hogy a településen melyik iskolában és milyen típusú fogyatékos gyermek neveléséhez és oktatásához biztosították a feltételeket. A sérült gyermeket nevelő családok kaphatnak segítséget utazó gyógypedagógustól. Középfokú oktatás A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a fogyatékos fiatalok számára speciális szakiskolák jöjjenek létre, amelyek a szakmai vizsgára történő felkészítés mellett legfeljebb két szakképzési évfolyamon a munkába álláshoz, ismereteket is oktathatnak. A az életkezdéshez speciális szakiskola szükséges az

Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmára is felkészítheti a fogyatékos fiatalokat. Ebben az esetben a képzési meghatározott képzési idő kétszeresére növelhető. idő az OKJ-ben A speciális általános iskolába járt fiatalok szakképzésében két csoportot kell elkülöníteni: azokat, akik valóban fogyatékosok, s azokat, akik nem voltak fogyatékosok, csak "tanulásban gátoltak", s az intenzív pedagógiai támogatás eredményeképpen képessé váltak az igényesebb szakképzésre is. A fogyatékosok és a tanulásban gátolt fiatalok közötti határ meghúzása 15-16 éves korban is bizonytalan. Ezért a nemzetközi gyakorlatban a kisegítő iskolát végzettek számára a szakképzésbe való belépést egy hosszú, egy-két éves pályaorientáló program előzi meg. Ennek során egyértelműen kiderül, hogy az adott tanuló a képzőintézmény pedagógiai eszközeivel eljuttatható-e a teljes

értékű szakképesítéshez, alkalmas-e önálló munkavégzésre, vagy csak részfeladatok irányított-ellenőrzött elvégzésére képezhető ki. Felhasznált irodalom CSÁNYI YVONNE (2000): A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In: Dr. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek Budapest: ELTE BGGYFK GYÓGYPEDAGÓGIAI SZEMLE (2002): XXX. Évf 3 sz IGNÁCZ BEÁTA (2003): A fogyatékos emberek Európába mennek. Budapest: MEOSZ. GORDOSNÉ SZABÓ ANNA (1992): Bevezetés a gyógypedagógiába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Theo Peters: Autizmus / Az elmélettől a gyakorlatig Kapocs Kiadó, Budapest 1997. Birger Sellin: A lélek börtöne Fabula Kiadó, Kaposvár 1994. Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998. Ronald J. Comer: A lélek betegségei Osiris, Budapest 2000. Szerk.: Csányi Yvonne: Együttnevelés - Speciális

igényű tanulók az iskolában / Az integrált fejlesztés lehetőségei Iskolafejlesztési Alapítvány OKI Iskolafejlesztési Központ ALTERN füzetek, 1993. www.pro-patientehu www.szochalohu www.vitalitashu Illyés Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Tanárképző Főiskola, 2000. 1998. évi XXVI. törvény a esélyegyenlőségük biztosításáról fogyatékos személyek jogairól és 1993. évi LXXIX Törvény a KÖZOKTATÁSRÓL - Művelődési Közlöny 25 szám Dr. Kurucz Rózsa: Montessori pedagógiája Maria Montessori: A gyermek felfedezése http:// www. kkapcsolathu/el konyv/legalabb/fogyat3htm Fejlesztő Pedagógia 2001/3. Új Pedagógiai Szemle 2001/7. szám Balogh Róbert