Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Busa Krisztián - A kül- és biztonságpolitika néhány kérdése, a politikai integráció dilemái az Európai Unióban

http://www.doksihu 3 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia Szak Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA NÉHÁNY KÉRDÉSE A POLITIKAI INTEGRÁCIÓ DILEMMÁI AZ EU-BAN BUSA KRISZTIÁN http://www.doksihu 5 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék: Bevezetés I. CFSP és ESDP 1. A CFSP az ESDP megszületésekor 1.1 A CFSP politikai alapjai 1.2 A CFSP hiányosságai, a NYEU audit eredménye 2. Amit az ESDP ad a CFSP-hez 2.1 A szervezeti lépések 2.2 A katonai képességek 2.3 Köln és Helsinki megvalósulása, a Nizzai Szerződés 2.4 Az elmúlt évek elnökségei (a svéd elnökségtől az ír elnökségig) 2.5 Az Európai Biztonsági Stratégia 2.6 A CFSP és ESDP kapcsolata II. A belső viták 3. A posztmodern Európa képes-e a kihívásokra adekvát választ adni? 3.1 Elvethető-e az erő alkalmazása a XXI század kihívásainak kezelésében? 3.2 A katonai eszközök hiányának okai és a felszámolásukra tett kísérletek 3.3 A képességfejlesztés jövője 4. Döntéshozatali kérdőjelek az Unió jövőjében, az Alkotmányos Szerződés

tervezetében 4.1 Strukturált együttműködés 4.2 Szorosabb együttműködés 4.3 Az Alkotmányos Szerződés jövője 4.31 Az EBVP a Kormányközi Konferencia tükrében 5. A kül- és biztonságpolitika a védelmi kiadások tükrében 6. Viták az EU-n belül a transzatlanti viszonyról III. Az önálló európai biztonságpolitika és Amerika 7. A legfőbb szövetséges, vagy legfőbb vetélytárs 7.1 Az új biztonságpolitikai környezethez való alkalmazkodás 7.2 Az egymásrautaltság megjelenése a XXI században 8. NATO kapacitások Uniós felhasználása – a Berlin plusz 9. Az USA védelmi kiadásainak összehasonlítása az európai adatokkal Összegzés Táblázatok I-III Irodalomjegyzék Weblap gyűjtemény 4. 8. 8. 8. 14. 17. 17. 18. 19. 21. 25. 27. 29. 29. 30. 31. 38. 43. 44. 48. 50. 50. 51. 54. 58. 58. 58. 64. 66. 68. 70. 74. 77. 79. http://www.doksihu 6 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés Európa ismét hatalmas változáson megy keresztül. A Közös Piac, majd a Monetáris Unió létrehozatala és a közös pénz bevezetése, az Uniós Alkotmány kialakításának megkezdése után (és során), alkalmazkodva a nemzetközi és saját maga által támasztott kihívásokhoz, az Európai Unió (EU) egy újabb, eddig soha nem próbált vállalkozásba fogott bele. Az Unió 2004 május 1-én 10 új országot fogadott tagjává, ami 10 ország mindennapi életének és tevékenységének közös normákhoz való hozzáigazítását és hozzásegítését jelenti. Nem ez az első bővítési kör, de arányaiban kétségtelenül a legnagyobb.

Ráadásul, míg korábban, az 1973-as első bővítési körtől kezdődően az 1995-ös körig bezárólag évtizedek, évszázadok óta azonos értékrendű és (legalábbis a jelenlegi bővítéshez képest) hasonló gazdasági szinten levő országok csatlakoztak az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK), addig a jelenlegi bővítéssel az „európaitól” gyökeresen eltérő történelmi, kulturális és gazdasági háttérrel rendelkező országok nyernek bebocsátást az Unióba. Nem egy ország az Európai Unió 1992-es megszületésekor még nem is volt önálló ország, sőt a csatlakozó országok fele a Római Szerződés aláírásakor mai formájában nem is létezett. Az eddigi 4 kör során összesen 9 ország csatlakozott az alapító hat taghoz, míg a mostani bővítési körrel egyszerre 10 ország csatlakozott. További fontos eltérés az előző bővítésekhez képest, hogy a korábbi, alapvetően gazdasági érdekek által mozgatott bővítésekkel

szemben ez a jelenlegi sokkal inkább politikai döntés volt – egyfajta politikai kompenzáció az elmúlt évszázad jelentős részét szovjet befolyás vagy uralom alatt töltött országok számára. A bővítési folyamat, illetve az integráció fejlődésének a nemzetekre és a Közösségre gyakorolt hatását számos szempontból (törvényhozási, döntéshozatali, gazdasági, kereskedelmi stb.) számos elemző megvizsgálta és kutatja napjainkban is Ezeken a területeken a csatlakozó országoknak valójában nincs is nehéz dolguk, mivel ismert normákat kell átvenniük és nemzeti rendszerükbe illeszteniük. Azonban van az integrációnak egy olyan területe, ahol ezek a normák nem általánosak, ahol nincsenek átfogó „aqui-k”, így az országoknak ezen a területen tulajdonképpen a mai napig megmaradt a maximális önállóságuk. Ez az Unió második pillére, a Közös Kül- és Biztonságpolitika (CFSP – Common Foreign and Security Policy).

http://www.doksihu 7 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A bővítés talán meglepő módon éppen ezen a területen lesz a legkisebb hatással az EU-ra. Az Unió ugyanis már a korábbi 15-ös körben is számos nehézséggel és áthidalhatatlannak tűnő véleménykülönbséggel szembesült a CFSP alakítása során. Ezen a helyenként megosztottságig is elmenő véleménykülönbségen a bővítés várhatóan nem ronthat sokat (amellett, hogy az is biztos, hogy nem fogja az Unió egységét fejleszteni). Az EGK fejlődése során, az integráció egyre szorosabbá válásával, fokozatosan

szembesült azzal, hogy a gazdaság- és kereskedelem-politikai súlyának megerősítése, a közös pénzügyi politika (és a közös pénz) megalapozásához és megtámogatásához elengedhetetlen a közös kül- és biztonságpolitika kialakítása. Erre a bipoláris világrend megszűnésével nyílt valós lehetősége, és ahogyan az közismert, az Európai Uniót létrehozó Maastricht-i Szerződés az önálló Európa megteremtésének szándékával az Unió második pillérévé tette a Közös Külés Biztonságpolitikát. Célom a dolgozatban az EU külpolitikai integrációjával kapcsolatosan a CFSP és azon belül különösen a biztonság- és védelempolitika jelenlegi helyzetének ismertetése, jövőjének felvázolása, a különféle irányvonalak bemutatása és a megfogalmazott fenntartások áttekintése. Megvizsgálom a Közös Kül- és Biztonságpolitika és az Európai Biztonsági- és Védelempolitika (ESDP – European Security and Defence Policy)

kapcsolatát, különös tekintettel a CFSP azon eredményeire és kudarcaira, amelyek az ESDP kidolgozásához vezettek. Fontos kérdésnek tartom annak vizsgálatát, hogy a CFSP közösségi politikává válhat-e (ha igen milyen feltételekkel), ebben az ESDP-nek milyen szerepe van és lesz, illetve az ESDP lehet e CESDP, ahogyan azt tervezték és kezelték. Ennek keretében megvizsgálom a gyakorlati megvalósítás, a katonai képességek kialakításáról a Helsinki Headline Goalban (a Helsinki Fejlesztési Célokban) megfogalmazott céljainak és ezek napjainkban is zajló végrehajtását és továbbfejlődését. Az elmúlt évek uniós csúcsértekezletein a CFSP-vel és ESDP-vel kapcsolatosan meghozott döntések napjainkban látható eredményeinek áttekintése mellett külön ki kívánok térni az alkotmányozási folyamat (és megakadásának) témába vágó elemeire is. Ezen keresztül kívánok rávilágítani a döntéshozatali folyamattal kapcsolatos nézetek

alakulására is. Külön kitérek az elmúlt években az önálló európai műveleti tervezési elem kialakításával kapcsolatosan felszínre került feszültségekre. A gyakorlati megvalósítás vonalán http://www.doksihu 8 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. továbbhaladva, az elérhető nyilvános források elemzésével, a szakdolgozat azt is vizsgálja, hogy az ESDP katonai képességekben való megjelenésének igénye mennyire egyezik az EU tagok valós pénzügyi politikájával. A CFSP belső fejlődésének vizsgálata mellett teret szánok annak vizsgálatának is, hogy a

CFSP-ESDP hogyan illeszkedik az átalakuló nemzetközi környezetbe, és milyen hatással van a transz-atlanti kapcsolat alakulására. Így röviden kitérek az ESDP mellett a NATO-n belül megvalósuló ESDI (European Security and Defence Identity – Európai Védelmi és Biztonsági Identitás) koncepciójára is, a szükséges mértékben bemutatva az EU vezette műveletekhez felhasználható NATO erők és eszközök koncepciójának alakulását. Az első fejezetben az Unió biztonság- és védelempolitikájának fejlődését tekintem át a Maastricht-i Szerződéstől kezdődően a Nizzai Szerződésig. Ebben a fejezetben foglalkozom a Nizzai Szerződést követő időszak elnökségeinek munkájával. A második fejezetben az Európa kihívásokkal szembeni magatartását befolyásoló tényezőket, a belső vitákat és a lehetséges megoldásokat kívánom áttekinteni, csak a legszükségesebb mértékben kitérve az USA jelenlétére és álláspontjára, mivel azzal a

III. fejezetben foglalkozom a rendelkezésre álló keretek között. A témának különös aktualitást ad az EU bővítése, az alkotmányozási folyamat (illetve a lezárásával kapcsolatos bizonytalanságok). Az Unió hosszú évek óta (sőt, csak Maastricht óta számolva immár több mint egy évtizede) próbálja megvalósítani a gazdasági integrációt külpolitikailag is megtámogató közös döntéshozatali eljárási rend és struktúra kialakítását, eddig meglehetősen kevés gyakorlati eredménnyel. Az elmúlt 1-2 év nemzetközi eseményei, és különösen a harmadik Öböl-háború azonban újra lendületet adott a folyamatnak, és napjaink Amerikájának (tulajdonképpen elkerülhetetlenül) unilateralista viselkedése talán megadja azt a végső lökést, amelynek eredményeként az Unió kialakítja a valóban egységes és működőképes CFSP és ESDP intézményeit. A dolgozatban terjedelmi okok miatt nem tudtam kellő mélységben foglalkozni a CFSP

és ESDP közvetlen magyar vonatkozásaival. Ezt a területet, amely önmagában megérdemelne egy külön kutatást, igyekeztem az adott részterületekhez fűzött megjegyzésekkel és a területtel kapcsolatos hazai érdekek megemlítésével belefoglalni a dolgozatba. A szakdolgozatban, az EU csatlakozásunkat kész ténykényt kezelhettem, de http://www.doksihu 9 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mégis csak az utolsó napokban írhattam róla múlt időben – az anyagok gyűjtését 2004. április 15-én zártam le, a dolgozatot május 6-án nyomtattam ki végleges formájában;

bízom benne, hogy ez nem ad okot félreértésre. A munkámban alapvetően az Unió oldaláról, illetve politikai oldalról igyekeztem a kérdést megközelíteni; így a haditechnikai háttérre, a katonai műveletek gyakorlati tapasztalataira csak a témát közvetlenül érintő mértékben tértem ki. Mivel az Európai Unió történetével foglalkozók számára ismeretesek az Európai Egyesült Államokról szóló Saint Simon-i gondolatok, az első világháborút megelőző, majd a két háború közötti (hamvába holt) kezdeményezések, valamint a hidegháború önálló európai 1 biztonságpolitikával kapcsolatos eseményei , ezért ezekre nem térek ki a dolgozatban. Ehhez hasonlóan, az események viszonylagos közismertségéből, illetve közvetlen relavanciájuk múlása miatt a Dunkerque-i és később a Brüsszeli Szerződés megkötésével, a Nyugat-európai Unió (NYEU) létrehozatalával és szinte azonnali tetszhalotti állapotba süllyedésével, az

Európai Védelmi Közösségek koncepciójának kialakulásával (és bukásával) és az 1970-es években létrehozott Európai Politikai Együttműködéssel sem kívánok bővebben foglalkozni. Ezek az események, amelyek akárcsak a bipoláris világrend számos eleme és az EGK fejlődésének lépcsői természetesen jelentős hatással voltak a CFSP kialakulására, de jelen dolgozatban csak napjaink eseményeivel és a jövő lehetőségeivel kívánok foglalkozni, ezért a dolgozatban nem kívánok bővebben hivatkozni a CFSP történelmi hátterére. Kiindulópontként ezért azt az állapotot tekintem, amikor 1992-ben a Maastricht-i Szerződés (MSZ) hivatalos keretek közé emelte az európai kül- és biztonságpolitikát. A dolgozat elkészítéséhez, ahogyan a hivatkozás és irodalom jegyzék is mutatja, jellemzően internetes forrásokat használtam fel. A téma hazai irodalma, köszönhetően talán az európai biztonságpolitika viszonylag gyors

átalakulásának és a napjainkban még nehezen levonható következtetéseknek meglehetősen hiányos. Ezért különösen fontos volt Dr Gyarmati István nagykövet úr külső konzulensként nyújtott segítsége, aki mind külföldi irodalmak felkeresésével, mind a saját ismereteinek és véleményének megosztásával hozzájárult a dolgozat elkészítéséhez. Mellette a honvédelmi tárca szakdiplomatájának, a brüsszeli magyar Állandó EU Képviseleten dolgozó Puskás Andreának is szeretném megköszönni a munkáját, aki számos feljegyzéssel és háttéranyaggal segítette munkámat. 1 Derek W Urwin: A közös Európa. Corvina, Budapest, 1999 p 10 http://www.doksihu 10 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mellettük a honvédelmi és külügyi tárca valamennyi a területen dolgozó munkatársának köszönettel tartozom, akik feljegyzéseikkel, összefoglalóikkal, a területen végzett áldozatos munkájukkal akár ismerősként, akár ismeretlenként, de nagymértékben hozzájárultak munkámhoz. http://www.doksihu 11 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. CFSP és ESDP 1. A CFSP az ESDP megszületésekor 1.1 A CFSP politikai alapjai 1992-re a „Kanti örök

béke” elérkeztével kapcsolatos idealisztikus vélemények tovatűntek. Jugoszlávia egyre gyorsuló ütemben sodródott a teljes káosz felé Kérdéses volt, hogy hol áll meg a volt szovjet birodalom és érdekszféra szétesése (míg egy kicsit távolabb éppen csak, hogy véget ért a második Öböl-háború). Európa olyan folyamatokkal találkozott a határain, amelyekkel 50 éve nem volt dolga, és amelyek kezelésére a Gazdasági Közösség mechanizmusai nem voltak felkészítve. Az EGK arra épült fel, hogy az országok vitáikat békés eszközökkel rendezik – a kölcsönös gazdasági függés amúgy is lehetetlenné teszi a konfliktusok fegyveres összecsapásokig való eszkalálódását. A fegyveres védelmet, azt a védőernyőt, amely alatt ez az európai gazdasági prosperitás működhetett, a NATO és ezen keresztül az USA európai jelenléte biztosította, amelyhez az európai országok az 1980-as évektől kezdődően egyre kisebb lelkesedéssel (és

ennek megfelelően csökkenő forrásokkal) járultak hozzá. Európának az 1990-es évek elején szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy miközben a területe elleni átfogó fegyveres támadás lehetősége rohamosan csökken, addig olyan új típusú fenyegetések jelentek meg közvetlen környezetében, amelyekkel az USA hozzájárulása nélkül nem tud mit kezdeni. Meglepő módon Európának a hidegháború lezárását követően nagyobb szüksége lett a modern, gyorsan alkalmazható és fenntartható haderőre, illetve egységes külpolitikára, mint korábban bármikor.2 Ugyanakkor ez az igény társadalmi szinten nem, vagy csak minimálisan jelentkezett. A nemzetközi enyhülés időszakában, a bipoláris szembenállás megszűnésekor meglehetősen nehezen volt indokolható, hogy olyan valós katonai (válságkezelő) képességet kell létrehozni, amelynek az árát az európai adófizetők fizetik meg (az USA-hoz képest meglehetősen kiterjedt szociális 2

Chaillot Paper 3 – European Security integration in the 1990s, Ian Gambles - November 1991 ISS-EU; www.iss-euorg – Letöltve: 2004 május 3 10:39 http://www.doksihu 12 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. védőháló kárára). Így egy olyan struktúrát kellett kialakítani, amely amellett, hogy megfelel az új típusú kihívásoknak, az országok gazdaságát se terheli meg túlságosan. A gazdasági célok formába öntése, az EU létrehozatala mellett ezeknek a kül- és biztonságpolitikai kihívásoknak is megpróbált megfelelni a Maastricht-i Szerződés. A Szerződés vonatkozó,

V. címének kidolgozását, ahogy az egész MSZ kialakítását, az Unió felépítésével, az integráció megvalósulásával kapcsolatos viták határozták meg, kiegészülve a terület specialitásából adódóan a transz-atlanti kapcsolat jövőjére vonatkozó nézeteltérésekkel. Végeredményként a második pillér (a közös kül- és biztonságpolitika), kormányközi alapon, az egyhangúság fenntartásával jött létre. (Az elméleti kivételt jelentő, a közös akciók végrehajtása esetén megengedett többségi döntéshozatal alkalmazásáról is csak valamennyi tagállam egyetértésével születhetett döntés.) A MSZ a koncepcionális ellentétek feloldása érdekében számos cikkében meglehetősen kétértelműen fogalmaz. Így a híres J4 cikk 1 pontja kinyilvánítja, hogy: „A közös kül- és biztonságpolitikának magában kell foglalnia valamennyi, az Unió biztonságát érintő kérdést, beleértve a közös védelmi politika

formálását, amely idővel közös védelemhez vezethet”; ugyanakkor ezen cikk 4. pontja szerint: „A jelen cikk értelmében az Unió által követett politika nem befolyásolhatja az egyes tagállamok biztonság- és védelemi politikájának sajátosságait, tiszteletben kell tartania az egyes tagállamok NATO-ban vállalt kötelezettségeit, illetve összhangban kell lennie a NATO keretében kialakított közös védelmiés biztonságpolitikával.”3 Ugyanez a „konstruktív kétértelműség”4 jelent meg a NYEU-ról kiadott nyilatkozatban (valamint a NYEU 1992 nyarán kiadott Petersbergi Nyilatkozatában) is.5 Ezekben a dokumentumokban a NYEU-t egyrészt az EU fejlődésének integráns részeként, másrészt a NATO európai pilléreként is definiálták, hogy mind a francia-német, mind a brit 3 Az Európai Unió Biztonság- és védelempolitikai dokumentumai – SVKH, ChartaPress Kft., 2003 – 32 oldal A “konstruktív kétértelműség” kifejezést az

általánosan elfogadott értelemben használom azon esetek jellemzésére, amelyek során az adott dokumentumok elfogadhatósága érdekében a felek nem pontosan fogalmazzák meg a kritériumokat és így valamennyien a saját szempontjukból értékelhetik a dokumentumban foglaltakat. 5 A NYEU az 1991-es Maastrichti Nyilatkozatában vállalta az Európai Unió védelmét biztosító képességek kialakítását és az európai pillér erősítését a NATO-n belül. Ehhez igazodva, az 1992-ben elfogadott Petersbergi Nyilatkozatban a NYEU megerősítette azt a szándékát, hogy aktívabb szerepet vállal a válságok megelőzésében és kezelésében. (A petersbergi feladatok: a humanitárius és mentési feladatok; békefenntartó feladatok; válsághelyzetben alkalmazott harcoló egységek feladatai, beleértve a béketeremtést.) 4 http://www.doksihu 13 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. (és ezzel együtt az amerikai) oldal számára elfogadható legyen a NYEU helyének és szerepének meghatározása. A Maastrichti Szerződés az európai egységesülési folyamatban egy hosszú folyamatot zárt le, amelynek eredményeként elfogadták azokat az egységes és általánosan alapelveket, amelyre az Európai Unió felépülhet. Az Unió tagállamai ebben a Szerződésben rögzítették először konkrét formában a közös kül- és biztonságpolitika megteremtésének szükségességét és tették meg ezzel az első gyakorlati lépést az önálló európai védelmi képességek megteremtése érdekében. Arra, hogy a kül- és biztonságpolitika terültén

Maastricht mennyi kérdést hagyott megválaszolatlanul, az Unió gyakorlatilag azonnal választ kaphatott az eszkalálódó jugoszláv (polgár) háború kapcsán. Az Unió (hasonlóan a teljes nemzetközi közösséghez) nem volt képes egységes álláspont kialakítására, mivel nem volt valódi elemző képesség birtokában, amely megalapozott hátteret nyújthatott volna a politikai döntéshozóknak. Az Unió sodródásához nagymértékben hozzájárult, hogy katonai képességek sem álltak rendelkezésére és látványosan csődöt mondott az ENSZ keretében megvalósuló békefenntartó/béketeremtő műveletek sikerességébe vetett hit. A tagországok csak a saját belés külpolitikai céljaiknak megfelelően értékelték az eseményeket és ez lehetetlenné tette az egységes fellépést. Maastricht merőben új távlatokat nyitott az önálló európai biztonságpolitika számára, azonban az elfogadhatóság érdekében számos kérdést

megválaszolatlanul hagyott. Az integráció biztonság- és védelempolitika területére való kiterjesztésének mértékében nem értettek egyet a tagok, ami mind a NYEU szerepéről folytatott vitában, mind a döntéshozatali rendszer működési nehézségeiben megjelent. Az újra meg újra fellángoló jugoszláv háború, illetve az, hogy a NATO az 1996-os berlini miniszteri találkozóján deklarálta az európai biztonsági és védelmi identitás Szövetségen belüli fejlesztésének szükségességét (amelynek keretében elfogadták, hogy elkülöníthető, de nem elkülönült NATO erőket, eszközöket és infrastruktúrát NYEU vezette műveletekhez, a NATO engedélye alapján felhasználhatnak – a későbbiekben tárgyalásra http://www.doksihu 14 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kerülő Berlin plusz egyezmény előzménye) adta meg az alapját a CFSP átgondolásának és továbbfejlesztésének6. Erre az Amszterdami Szerződésben került sor Az Amszterdami Szerződést előkészítő Kormányközi Konferencia (Intergovernmental Conference – IGC) egyik legfontosabb feladata a fogalmak egységesítése és döntéshozatali munka rugalmasságának és eredményességének az elősegítése volt. Az előkészítő munkának az egyik legjelentősebb politikai lökést a Kohl-Chirac levél (1995. 12 07) adta7 A Szerződésben végül a rugalmasság alábbi három alapvető formája jelent meg: - engedélyező jog (enabling clauses): ezáltal az egyes tagok közelebbi együttműködést folytathatnak. (A tagok többségének

részt kell vennie, de figyelemmel kell lenniük, hogy a tevékenységük nem sértheti a részt nem vevő tagok érdekeit.) - eseti rugalmasság (case-by-case flexibility): lehetővé teszi a tagországnak, hogy távol maradjon a szavazástól, de elfogadva, hogy a döntést az egész EU hajtja végre. - előre meghatározott rugalmasság (pre-defined flexibility): a Szerződés életbelépésétől, előzetesen meghatározott területeken alkalmazható. Valamennyi rugalmassági forma elsősorban azt célozta, hogy az Unió működése ne bénuljon meg, amikor például CFSP ügyekben egyhangú szavazással kell dönteni. Ezek alapján, a tartózkodó állam „nem köteles a döntést alkalmazni, de a döntés kötelezi az Uniót”, és a tagállam „tartózkodni köteles minden olyan lépéstől, amely ellentétben áll, vagy akadályozza az Uniót a döntéssel kapcsolatosan, és a többi tagállam ezt az álláspontot tiszteletben tartja.” Amennyiben a tartózkodások száma

több mint az összes értékelt szavazat egyharmada, a döntés nem minősül elfogadottnak.8 6 A berlini miniszteri találkozó eredményéről lásd bővebben: 6. fejezet Flexibility and enhanced cooperation in European security matters: Assets or liabilities?Edited by Antonio Missiroli, January 1999 – http://www.iss-euorg/occasion/occ06html, Letöltve: 2004 május 3 11:04 8 Antonio Missiroli: CFSP, Defence and Flexibility (Chaillot Papers 38.) wwwiss-euorg Letöltve: 2004 május 3 20:43 7 http://www.doksihu 15 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A NYEU, a 18-ak9 1997. július 22-én

tartott brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatában (A NYEU Nyilatkozata a Nyugat-európai Unió szerepéről és az EU-val és az Atlanti Szövetséggel való kapcsolatáról), és az Amszterdami Szerződéshez csatolt dokumentumában tudomásul vette az Amszterdami Szerződésben foglaltakat. A Szerződés J.3 cikkely (az új 13 cikkely) első pontja és a J7 cikkelye alapján az EU jogosulttá vált igénybe venni a NYEU-t, hogy kidolgozza és végrehajtsa az Uniónak a védelemmel kapcsolatos döntéseit, és kimondta, hogy továbbra is az Európai Tanács kompetenciájába tartozik azon feladatokkal kapcsolatos irányelvek kidolgozása, amelyekben a NYEU-t igénybe kívánja venni. Ugyancsak ez a cikk mondja ki, hogy ezekben a feladatokban az EU valamennyi tagállamának teljes joggal kell részt vennie. 10 Az Amszterdami Szerződés a maastrichti döntésnek megfelelően úgy határozza meg a NYEU szerepét, hogy az az Unió fejlődésének integráns része. A

NYEU-nak a petersbergi feladatok megvalósításán keresztül kell hozzájárulnia az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. Ugyanakkor, fenntartva a korábbi kettős kötődést, a Szerződés megerősítette a NYEU 1997. július 22-i Brüsszeli Nyilatkozatát, melyben kinyilvánították, hogy a NYEU-NATO kapcsolat a NATO-n belül formálódó európai védelmi identitáson keresztül valósul meg, illetve, hogy a NYEU hozzájárulása az ESDI-hoz csak a petersbergi feladatokhoz kötötten valósul meg11. Az EU az Amszterdami Szerződésben a NYEU-t csak a petersbergi feladatok ellátására alkalmas katonai képességek megteremtésére hatalmazta fel, egyúttal megerősítette, hogy elfogadja: az ezen túlmutató védelmi képességeket a NATO tagok továbbra is a NATO keretében hozzák létre. Az Amszterdami Szerződés CFSP-vel kapcsolatos legfőbb eredménye: 1.) az EU ezentúl felkérheti a NYEU-t a petersbergi missziókra; 2.) új CFSP eszközt hoztak létre

azzal, hogy a közös stratégia kialakítására felkérhetik a NYEU-t; 9 Teljes jogú és társult tagok, valamint a megfigyelők miniszterei – Letöltve: 2004. május 3 10:46 http://www.weuint – Key Texts – “Declaration adopted by the WEU Council of Ministers on 22 July 1997 and attached to the Final Act of the Intergovernmental Conference concluded with the signature of the Amsterdam Treaty on 2 October 1997” – Letöltve: 2004. május 3 20:42 11 Jellemző a területtel kapcsolatos bizonytalanságokra, hogy a NYEU ezen dokumentum első pontjában maga is úgy fogalmaz, hogy “1991-ben Maastrictban a Nyugat-Európai Unió tagállamai megállapodtak egy valódi Európai Biztonsági és Védelempolitikai Identitás (ESDI) kialakításának a szükségességében.” Ezzel szemben, az ESDI a NATO keretén belül megvalósuló európai védelmi identitás elnevezése. 10 http://www.doksihu 16 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.) az új feladatok megoldása érdekében új szervezeti elemeket hoztak létre (Politikai Tervező és Korai Előrejelző Egység, az EU Tanács Főtitkára / Külügyi Főképviselő). A döntéshozatalban az Amszterdami Szerződés fenntartotta az egyhangúság elvét, de kikötötte, hogy a Tanács a minősített többségi szavazás (Qualified Majority Voting – QMV) elvét alkalmazza a közös akciók és közös álláspontok elfogadása, vagy bármilyen, közös stratégián alapuló egyéb döntés meghozatalakor, és bármilyen közös akció vagy közös álláspont megvalósítására vonatkozó döntés meghozatalakor. Az

egyezmény azt is megállapította, hogy a QMV nem alkalmazható katonai vagy védelmi jellegű döntéseknél. Kikötötték továbbá, hogy ha valamelyik tagállam kijelenti, hogy fontos, politikai államérdek miatt ellenzi valamely döntés minősített többségi szavazással való meghozatalát, nem kerülhet sor ilyen szavazásra.12 Az EU az Amszterdami Szerződésben a Nyugat-európai Uniót tehát csak a petersbergi feladatok ellátására alkalmas katonai képességek megteremtésére hatalmazta fel, egyúttal megerősítette, hogy elfogadja, hogy az ezen túlmutató védelmi képességeket a NATO tagok továbbra is a NATO keretében fejlesztik.13 Mindezek az apró lépések azonban (ahogyan az integráció számos más lépése megmutatta) előrevetítették, hogy a célkitűzések gyakorlati kidolgozása túl fog lépni a kezdeti szerény célokon és szembekerül a transz-atlanti kapcsolat korábbi formájának megőrzésében érdekelt országok álláspontjával14. A

brit munkáspárt előretörése és 1997-es elsöprő győzelme gyökeres fordulatot eredményezett a CFSP fejlődésében. 1998 végére nyilvánvalóvá vált, hogy a Tony Blair vezette brit kormány szakít elődei Európa-politikájával, és már nem ellenzi azt, hogy az Európai Unió szerepet játsszon az európai védelmi ügyekben. Az új Labour kormány aktív európai jelenlétet tűzött ki célul és mivel a választók többsége a közös valutához és a Schengeni Egyezményhez továbbra sem szándékozott csatlakozni, így a védelmi terület maradt az a rész, amelyben (jogosan) igényt tarthattak vezető szerepre. Felmérték, hogy a 12 A Tanács ekkor a minősített többség alapján kérelmezhette, hogy az ügyben az EiT döntsön egyhangúan. http://europa.euint/eur-lex/en/treaties/dat/amsterdamhtml – Letöltve: 2004 május 5 13:12 14 Európa a német és brit ellenkezés miatt 1996-1997-ben nem is tudott egységes álláspontot kialakítani az albániai

beavatkozással kapcsolatosan. Az Uniós intézményi kereteken kívül ad-hoc alapon megvalósított ALBA ENSZ/EBESZ művelet így nem adhatott valós választ, hogy az Szerződés Amszerdami átalakítása alkalmasság teszi-e az Uniót az ilyen jellegű feladatok végrehajtására, de megmutatta, hogy a britek részvétele nélkül és ellenkezésük ellenére is ki fog alakulni az önálló európai válságkezelő képesség. 13 http://www.doksihu 17 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. részvétellel és együttműködéssel nem a nemzeti függetlenség újabb szeletét adják fel, hanem

sokkal inkább lehetőséget biztosítanak maguknak arra, hogy a korábban tőlük független, de rájuk is ható folyamatoknak fazont szabjanak. A londoni központú Európai Reform Központ (Centre for European Reform – CER) egy kiadványában kinyilvánította, hogy az európai válságkezelés hatékonyabbá tétele érdekében az EU-nak át kell vennie a NYEU politikai funkcióit és a NATO-nak a katonaiakat. Az EU-nak eszerint szüksége van egy „negyedik pillérre” a védelmi kezdeményezésekhez – legalábbis ideiglenesen elkülönítve a második pillértől15. Az Európai Tanács 1998 októberi ülésén Tony Blair kifejtette, „a jelenlegi kül- és biztonságpolitika legfőbb jellemzője a gyengeség és zűrzavar, és ez elfogadhatatlan”.16 Blair egyúttal felkérte valamennyi uniós tagállamot, hogy vizsgálják meg a szorosabb és hatékonyabb védelmi együttműködés lehetőségét, és ehhez számos megoldási javaslatot is előterjesztett – beleértve

a NYEU fokozatos EU-ba olvasztását (ugyanakkor kihangsúlyozva a NATO kötelezettségek maradandóságát, és elutasítva egy állandó európai hadsereg lehetőségét). A pár nappal később Bécsben megtartott első EU (informális) védelmi miniszteri megbeszélésen ezt az álláspontot némiképp finomítva, George Robertson brit védelmi miniszter (későbbi NATO főtitkár) kinyilvánította, hogy értékelése szerint az „S”, mint biztonság (és perspektivikusan a „D”, mint védelem) elválasztása az F-től, mint külpolitikától nem növeli a CFSP hatékonyságát, és nem segíti az intézményi struktúra szükséges reformját.17 Ez a némiképp váratlan brit aktivitás természetesen a franciák részéről szinte azonnal fogadókészséggel találkozott. Ennek következménye volt az 1998 december 3-4-én, St Maloban megtartott 21. francia-brit csúcstalálkozó eredménye Itt a két ország vezetői nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget a közös

európai védelmi politika erősítése mellett. A St. Malo-i nyilatkozatban Chirac és Blair kinyilvánították, hogy mielőbb végre kell hajtani az Amszterdami Szerződés CFSP-vel kapcsolatos célkitűzéseit. Az Uniónak létre kell hoznia azt a hiteles katonai erőt és eszközállományt, amely lehetővé teszi a katonai fellépést, akkor is, ha a NATO egésze nem érintett a válságban. A Washingtoni Szerződés és a 15 Charles Grant – Can Britain lead in Europe? - http://www.cerorguk/pdf/p092 britain europepdf Letöltve: 2004. május 3 20:48 16 Margarita Mathiopoulos és Gyarmati István: Saint Malo and Beyond: Toward European Defence The Washington Quarterly; Autumn 1999. (67 old) 17 Antonio Missiroli: CFSP, Defence and Flexibility (Chaillot Papers 38.) – 8old wwwiss-euorg, Letöltve: 2004. május 3 11:07 http://www.doksihu 18 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Brüsszeli Szerződés kollektív védelemre vonatkozó részeit fenntartva ki kell alakítani azt az intézményi rendszert, amelynek keretében ezek az erők működhetnek. 18 A St. Malo-i nyilatkozat, kiváltó okainak ismeretében egyértelmű, hogy csak látszatmegegyezést jelenthetett a CFSP kiterjesztésének megvalósításával kapcsolatosan gyökeresen eltérő álláspontot képviselő francia és brit fél között. Ennek a megegyezésnek az adhatott alapot, hogy mind a britek, mind a franciák jóval jelentősebb és hatékonyabb európai műveleti képességeket tartottak szükségesnek. A britek ezeket a képességeket a NATO keretében megvalósuló európai

részvétel erősítéseként, Európa NATO-n belüli szerepének fejlesztése érdekében tartották szükségesnek; ezzel szemben a franciák az amerikai hozzájárulástól független európai képességek és ebből adódóan az önálló Európa alapjaként akarták ezeket a képességeket kialakítani. 1.2 A CFSP hiányosságai, a NYEU audit eredménye A CFSP alakítása során folyamatos problémát jelentett, hogy a tagok nem voltak képesek a külpolitikai célokat alátámasztani kényszerítő eszközökkel is. A döntéshozatali nehézségeket az Amszterdami Szerződés részben megkezdte megoldani, de az alkalmazható katonai erő hiánya továbbra is lehetetlenné tette az EU szerepvállalását a petersbergi típusú műveletekben. Ezeknek a hiányosságoknak a felmérése érdekében a NYEU 1998. novemberi miniszteri találkozóján a teljes jogú és társult tagok, valamint a megfigyelők a válságkezelő műveletekre alkalmas képességek vizsgálatáról

döntöttek. Ennek a vizsgálatnak (az „auditnak”) az általános jelentését a luxemburgi elnökség készítette el és a NYEU 1999. novemberi miniszteri találkozóján mutatták be. Ebben rámutattak, hogy bár az európaiaknak alapjaiban meg van az alapvető haderő szintjük és forrásaik a petersbergi feladatok végrehajtására, azonban a számos hiányosság megszüntetése nélkül nem lehet magasabb szintű válságkezelést végrehajtani. A jelentés szerint az alábbi területeken kell a legsürgősebb fejlesztéseket végrehajtani: 18 http://www.fcogovuk/servlet/Front?pagename=OpenMarket/Xcelerate/ShowPage&c=Page&cid=1007029391 http://www.doksihu 19 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kollektív válságkezelő képességek erősítése: Egységesebb hadászati hírszerzést és információ-kezelést (beleértve a válság-elemzési képességeket) kell kialakítani. A minősített forrásokhoz való hozzáférést precízebb egyezményekben kell rögzíteni. A NYEU Műhold Központ képességeit (civil és főleg katonai műholdakon keresztül) tovább kell fejleszteni. Tisztázni kell a központ NATO-val és EU-val való együttműködésének kereteit. A hadászati tervező képességeket is javítani kell. A tervezési eljárásokat és terminológiákat harmonizálni kell a NATO hasonló eljárásaival. Tovább kell folytatni a nemzeti és többnemzeti parancsnokságok kiválasztási rendszerének a fejlesztését. A haderő aktivizálási és kialakítási eljárásokat a NATO által használt szabványok alapján kell kialakítani. A

szárazföldi erők fejlesztésével biztosítani kell a nem statikus környezetben való alkalmazásukat. Fejleszteni kell a NYEU kommunikációs és információs rendszereit A haderő és hadműveleti képességek erősítése: A haderőknek rövidebb határidőn belül kell készen állniuk alkalmazásra, egyes elemeiknek képesnek kell lenniük azonnali vagy gyorsreagáló erőként való alkalmazásra. A telepíthetőség és a hadászati mozgékonyság érdekében (akár civil eszközök bérlésével és szerződések megkötésével) jelentősen meg kell erősíteni az európai tengeri- és légiszállítási képességeket. Ki kell alakítani azt a koordinációs központot, amely biztosítja az erők és eszközök optimális felhasználását. Harcászati szintű mozgékonyság tekintetében különösen a harctéri helikopteres szállító képességeket kell fejleszteni. A csapatok fenntarthatósága és túlélőképességének növelése érdekében a nemzeteknek meg

kell erősíteniük a logisztikai támogató képességeiket. Biztosítani kell a csapatok hosszú idejű állomásoztatásához szükséges erőforrásokat és ehhez nagyobb mértékben kell igénybe venni a nemzetek közötti feladat-megosztási lehetőségeket. A légierőnél fejleszteni kell az integrált légvédelmi rendszerbe való beilleszkedésüket és a precíziós-irányítású lőszerek alkalmazhatóságának képességét. A kommunikáció szempontjából az elsődleges feladat egy olyan nagy átviteli képességű és titkosított rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a minősített dokumentumok 629&aid=1013618395073 – Letöltve: 2004. május 3 11:24 http://www.doksihu 20 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. továbbítását, mind hadászati, mind harcászati szintű híradásban. Hasonlóan fontos az elektronikai műveletek képességének fejlesztése, kiemelten a támadó műveletek és az elektronikai ellentevékenység elleni védelem területén. Emellett meg kell erősíteni a C3 (vezetés-irányítás kommunikáció) képességeket is. Egyéb feladatok: Fontos az ellenséges környezetben alkalmazható kutató-mentő (search-and-rescue – SAR) műveletekkel kapcsolatos képességek fejlesztése. Az egészségügyi területen fontos a nagy távolságú egészségügyi evakuációs képességek fejlesztése (nukleáris-biológiai-vegyi körülmények között is), különös tekintettel a civil lakosságnak biztosítandó segítségre. Fejleszteni kell a civil-katonai kapcsolatok területén is a képességeket; és valamennyi

nemzetnek folytatnia kell az erőfeszítését a válságok nem-katonai eszközökkel történő kezelése érdekében. Az audit összefoglalójában hangsúlyozták, hogy ahol lehetséges, hasznos és szükségszerű a NATO eljárások kihasználása (Védelmi Képességek Kezdeményezés, Tervezési és Felülvizsgálati folyamat stb.) A fejlesztési és az auditban meghatározott feladatok teljesítésében a NYEU-nak konzultálnia kell a NATO-val.19 Az auditban feltárt hiányosságokon túlmenően, a Közös Kül- és Biztonságpolitika intézményi létrehozatala, tekintettel a terület kényes voltára, nem járt együtt a Politikával kapcsolatos döntési jogkörök bármilyen formában való közösségivé tételével20. A CFSP beindításakor a területet érintő döntések csak tanácsi szinten és csak teljes egyhangúsággal születhettek. Nem járt továbbá együtt a közös külpolitika a közös műveleti képességek és tervezői elemek kialakításával sem,

ugyanis erre Európa nem volt (és talán még ma sincs) felkészülve. Így a Közös Európai Biztonság- és Védelempolitika (CESDP) első említésére (és létrehozatalára) csak 1999-es kölni Európai Tanács (EiT) ülésen került sor21. 2. Amit az ESDP ad a CFSP-hez 19 http://www.assemblee-ueoorg/en/documents/sessions ordinaires/reports/1676apdf Letöltve: 2004 május 3 20:50 20 Talán ezért is maradt ez a terület közös és nem egységes (“Common” és nem “Single”). 21 a „C” – a „közös” jelző – el is maradt az ESDP mellől http://www.doksihu 21 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. A kilencvenes évek végére az első fejezetben bemutatott fejlődés eredményeként tehát döntő változások végrehajtására érett meg az Unió, Közös Kül- és Biztonságpolitikája alakításának területén. Az Unió készen állt arra, hogy külpolitikáját ne csak állásfoglalások jelentsék, de valódi stratégiákat dolgozzanak ki és ezeket a tagországok civil és katonai eszközeinek alkalmazásával végre is tudják hajtani. Ehhez mindenek előtt a szervezeti struktúra egyszerűsítésére, a NYEU feladatainak EU-ba integrálására volt szükség. 2.1 A szervezeti lépések A St. Malo-i találkozó eredményét Németország is üdvözölte, és az EU soros elnökeként (1999 első felében) továbbfejlesztette azt. A francia-német-angol egyetértés birtokában az EU kölni csúcsértekezlete (1999. június 3-4) döntést hozott arról, hogy 2000 végéig az EU a Nyugat-európai Unió feladatainak jórészét integrálni fogja

magába. Kinyilvánították, hogy „cél a közös kül- és biztonságpolitika erősítése egy közös európai biztonság- és védelempolitika kialakítása útján.”22 Fontos pont, hogy fenntartották: a kollektív védelemmel kapcsolatos feladatok továbbra is NATO keretek között maradnak, és a NYEU csak a NATO-val megkötött eseti egyezmények alapján rendelkezik a NATO eszközökkel. A kölni csúcs felvázolta az európai védelem intézményes kereteit is. Így a CFSP az átfogó, legáltalánosabb közösségi politika, amely megfogalmazza a védelmi politika számára a politikai irányt és dönt politikai szinten a védelmi kérdésekről. A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a tagállamok nagyköveti szintű képviselőiből áll, a CFSP minden vonatkozásával foglalkozik, válság esetén gyakorolja a politikai ellenőrzés és stratégiai irányítás jogát, iránymutatást ad a Katonai Bizottságnak. A Katonai Bizottság a vezérkari főnökökből

áll, (állandó jelleggel a katonai képviselők vesznek részt a munkájában), javaslatokat terjeszt a PBB elé, irányítja a Katonai Törzs munkáját, a bizottság elnöke a védelmi ügyek tárgyalásánál jelen van a Tanács ülésein. A Katonai Törzs szakértői és támogató munkát végez, beleértve a műveletek vezetését, korai előrejelző, helyzetelemző és stratégiai tervező szerepet, illetve a válságkezelésre felajánlott európai nemzeti és többnemzetiségű erők azonosítását.23 22 http://www.europaeuint/council/off/conclu/june99/annexe enhtm#a3 – Letöltve: 2004 május 3 11:25 Az Uniós dokumentumokban ekkor jelent meg először a CESDP. 23 A Politikai és Biztonsági Bizottság 2001. január 22-től, az Európai Unió Katonai Bizottsága 2001 április 9től, az Európai Unió Katonai Törzse 2001 június 9-től kezdte meg állandó jelleggel működését http://www.doksihu 22 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kölni döntések értelmében az Európai Unió első CFSP fő képviselőjévé Javier Solana leköszönő NATO-főtitkárt nevezték ki, egyben megválasztották a NYEU főtitkárává is. Ez biztosította, hogy a védelmi kérdésekben az uniós akarat érvényesüljön és zökkenőmentesen menjen végre a NYEU intézményeinek beolvasztása a második pillérbe és fokozatos árnyékszervezetté válása. Solana kinevezésével kapcsolatban felvetődött, hogy a távlatokat tekintve valóban egy kézbe kellene venni az EU képviseletét. Hiszen sokszor átfedések adódhatnak a Bizottság külkapcsolatokért felelős

tagja, a soros elnök ország külügyminisztere, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselő között. Mindezek miatt folyamatosan napirenden van az említett posztok „fúziójának” a kérdése. A kölni döntések értelmében, a NYEU de facto megszűnésével a CFSP keretén belül kialakuló ESDP alakításában a katonailag el nem kötelezettek/semlegesek, azaz Ausztria, Finnország, Írország és Svédország is teljes mértékben részt vehettek, illetve bizonyos fenntartásokkal, de mégis bekapcsolódott a második pillér védelmi tevékenységébe Dánia, amely, EU- és NATO-tagsága ellenére sem volt NYEU-tag24. 2.2 A katonai képességek Az Európai Unió helsinki csúcsértekezletén (1999. december 10-11) a Kölnben kialakított intézményi újítások végrehajtása érdekében megkezdték a petersbergi jellegű feladatokhoz szükséges hadműveleti kapacitás felmérését és biztosítását. Helsinkiben részletes intézkedésekről és konkrétan

ellenőrizhető folyamatokról születtek döntések, amelyek lehetővé tették az amszterdami és kölni csúcsértekezleteken elfogadott elvek gyakorlatba ültetését, 2000 végét jelölve meg a végleges döntések határidejeként. A helsinki Európai Tanács ülésen az állam- és kormányfők két jelentést fogadtak el a finn elnökségtől az Unió katonai és nem katonai válságkezelési képességeiről. Ezekben az alábbi elemekről születtek döntések: Elfogadták, hogy a kollektív védelem alapja továbbra is NATO marad, sem a Washingtoni Szerződés V. cikke, sem a Brüsszeli Szerződés V cikke nem vonatkozik az Unió biztonság- és védelempolitikájára. http://www.doksihu 23 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kihangsúlyozták, hogy az EU mint regionális szervezet, elismeri az ENSZ Biztonsági Tanácsának elsődlegességét a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában. A kialakítandó képességeket ebből adódóan elsősorban az ENSZ (és EBESZ) felhatalmazása alapján kívánják a békefenntartó és béketeremtő műveletekben felhasználni. A közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatosan az alábbi döntéseket hozták meg: 1. Az Unió önálló döntéshozatali és katonai képességeket fejleszt ki olyan válságkezelő műveletek esetére, ahol a NATO, mint szervezet nem érintett. Ezzel a döntéssel az Unió egyértelműen kimondta, hogy a válságkezelés esetén is a NATO-é marad a vezető szerep, az atlanti szövetség szerepe nem csökken. 2. A képességek fejlesztése során az Unió el fogja kerülni

a szükségetlen párhuzamosságokat a már létező struktúrákkal, és nem fog egy állandó európai hadsereget felállítani. Az Unió nem kívánja sem a NATO döntéshozatali mechanizmusát, sem katonai struktúráját leképezni. 3. A képességek fejlesztése érdekében az Unió legfőbb célként (melyet a Headline Goalban fogalmaztak meg) kitűzte, hogy 2003-ra képessé kell váljon arra, hogy 60 napon belül telepítsen, és legalább egy éven át fenntartson egy önkéntes alapon összeállított 50-60 ezer fős gyorsreagálású erőt. A katonai erőnek minden petersbergi típusú feladat végrehajtására alkalmasnak kell lennie. Az európai nem EU tag szövetségeseket és más uniós tagjelölteket meghívták, hogy járuljanak hozzá az európai katonai képességek fejlesztéséhez. Ezzel a döntéssel az Unió megtette az első gyakorlati lépést műveleti képességeinek kialakítása felé. 25 4. A Headline Goal megvalósításán túl az EU elhatározta, hogy

a NYEU-ban lezajlott audit megállapításaira alapozva a legfontosabb katonai képességek tekintetében is közös célokat dolgoz ki. Így nagy figyelmet szentelnek a telepíthetőség, a fenntarthatóság, az interoperabilitás, a rugalmasság, a mozgékonyság, a túlélőképesség és a vezetési-irányítási képességek növelésének.26 24 A négy semleges csak megfigyelői státusszal vett részt a NYEU-ban, míg Dánia transz-atlanti elkötelezettsége miatt a II. pillértől való “szabadonválasztott távolmaradást” (opt-out) választotta, ők a mai napig csak megfigyelői státussal vesznek részt a CFSP munkájában. 25 A megvalósítás során fontos állomás volt a 2000. november 20-21-én megtartott Képességfelajánlási Konferencia a és a 2001. november 19-20-i Képességfejlesztési Konferencia 26 http://www.europaeuint/council/off/conclu/dec99/dec99 enhtm#annexIV – Letöltve: 2004 május 3 11:43 http://www.doksihu 24 BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.3 A kölni és helsinki elhatározások megvalósulása, a Nizzai Szerződés A finnt követő, portugál elnökségi ciklus zárásaként a feirai csúcstalálkozó „megerősítette a nyugat-európai integrációban részt vevő országok eltökéltségét, hogy megteremtik a közös európai biztonsági és védelmi politikát, katonai és polgári válságkezelő képesség kifejlesztésével megerősítve az Unió külső cselekvési eszközeit, teljes mértékben tiszteletben tartva az ENSZ alapokmányának elveit.”27 A feirai tanácskozás egyik legfontosabb lépése az

volt, hogy kijelölték a NATO-val katonai kérdésekben való konzultáció elveit, továbbá a két szervezet kapcsolatai fejlesztésének módozatait.28 Fontos fejlemény volt, hogy felállt és meg is tartotta első ülését a Polgári Válságkezelési Bizottság, illetve az, hogy azonosították a prioritásokat a válságkezelés polgári vonatkozású célkitűzései, valamint a polgári rendőri erőket illetően. Ezzel összefüggésben a tagállamok önkéntes alapon vállalták, hogy 2003-ig mintegy 5 ezer rendőrtisztet biztosítanak a nemzetközi missziókba konfliktusmegelőző és válságkezelő feladatokra.29 A feirai csúcs ugyanakkor nem foglalt állást arról, hogy módosítsák-e az európai uniós szerződést az ESDP miatt, a kérdés eldöntését a következő soros elnökre, Franciaországra hagyták. A nizzai csúcstalálkozón az egyre erősödő amerikai aggodalmak csitítása érdekében megerősítették, hogy a nyugat-európai közös védelmi

törekvéseknek továbbra is a NATO marad az alapja. Ugyanakkor kifejtették, hogy az Uniónak szüksége van a katonai eszközökre, beleértve a felszerelést és a parancsnoki posztokat is, hogy „megvédje érdekeit” és kezelni tudja a válságokat.30 A tanácskozáson elfogadták a NYEU minden lényegi feladatának az EU-ba történő átvételét és ami ennél is fontosabb, jóváhagyták a kormányközi konferencia által elkészített “Presidency reports to the Helsinki European Council on Strenthening the Common European Security and Defence and on Non-military crisis management of the European Union” 27 http://ue.euint/ueDocs/cms Data/docs/pressdata/en/ec/00200-r1en0htm – Letöltve: 2004 május 3 12:06 Presidency Conclusions Santa Maria da Feira; European Council 19 and 20 June 2000 (6. pont) 28 A négy terület amit kijelöltek: biztonsági kérdések, katonai képesség célok, az EU a NATO katonai képességeihez való hozzájutásának módjai; állandó

konzultációs formák meghatározása 29 A rendőri erők létrehozásának különös, kiemelt jelentőségére utal, hogy a feirai csúcs külön dokumentumban foglalkozik a rendőrséggel összefüggő konkrét célokkal és feladatokkal. (Az elnökségi következtetések 3 és 4 számú mellékletei). 30 http://ue.euint/ueDocs/cms Data/docs/pressdata/en/ec/00400-r1%20annen0htm – http://www.doksihu 25 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Nizzai Szerződésnek az ESDP-re vonatkozó rendelkezéseit. A Nizzai Szerződés fontos előrelépésként (esetenként megszabott hatáskörben) döntési

jogosultsággal ruházta fel a Politikai és Biztonsági Bizottságot. A Nizzai Szerződés által átfogalmazott 25. cikk szerint a PBB figyelemmel követi a nemzetközi helyzetet a közös külés biztonságpolitika területén, és hozzájárul e politikák kialakításához azáltal, hogy a Tanács kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményeket terjeszt elő. A PBB ellenőrzi a kialakított politikákat is, nem érintve az Elnökség és a Bizottság hatáskörét. A 25 cikk hatáskörén belül a PBB, a Tanács felelőssége alatt, politikailag ellenőrzi és stratégiailag irányítja a válságkezelési műveleteket. Tehát a második pillér hagyományainak megfelelően az Európai Unió Tanácsa továbbra is a fő döntést hozó szerv, azaz a jogilag kötelező érvényű határozatok a Tanács hatáskörében maradnak, ezzel együtt igen fontos szerephez jutott a Politikai és Biztonsági Bizottság, mivel ettől kezdve itt dolgozzák ki a különböző

megoldási javaslatokat, véleményeket, döntési változatokat a Tanács számára.31 Különösen fontos döntés, hogy – ahogyan az a Nizzai Szerződésbe is bekerült - a katonai, illetve védelmi elemeket is magukba foglaló témák esetében nem lehetséges a fokozott együttműködés, ez csak az ilyen vonatkozásoktól mentes közös kül- és biztonságpolitikai fellépések vagy állásfoglalások esetében lehetséges (27b cikk).32 Jelzésértékű, hogy az ESDP működőképessé nyilvánítására kitűzött 2001. végi határidőt megerősítették és függetlenné tették a Nizzai Szerződés hatályba lépésétől. Nyitott kérdés maradt Nizzában, hogy ki fogja állni a működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet és hogy a NYEU-hoz kapcsolódó Nyugat-európai Fegyverzeti Csoport (WEAG) hogyan illeszkedjék az intézményi rendszerbe33. 2.4 Az elmúlt évek elnökségei (a svéd elnökségtől az ír elnökségig) A svéd elnökség (az ország katonai

semlegességéből adódóan) a CFSP területén elsősorban a nem katonai válságkezelés feladatainak kidolgozásával kapcsolatosan ért el eredményeket. A munkák így alapvetően a Polgári Válságkezelési Bizottsághoz tartozó négy Letöltve: 2004. május 3 12:27 31 http://europa.euint/eur-lex/en/treaties/dat/C 2002325EN000501html – Letöltve: 2004 május 3 12:32 32 http://europa.euint/eur-lex/en/treaties/dat/C 2001080EN000101html – Letöltve: 2004 május 3 12:30 33 lásd 3.21 fejezet az európai haditechnikai együttműködésről http://www.doksihu 26 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. területre koncentráltak.34 Emellett, az ESDP szempontjából érdemes kiemelni annak kinyilvánítását, hogy a 2000. végén megtartott felajánlási konferencián, ahogyan az a NYEU audit eredményéből is várható volt, a katonai kontingensek elemzése alapján, komoly hiányosságokat állapítottak meg, ezért a hozzájárulások felülvizsgálatáról döntöttek. A korrekció érdekében megkezdték a 2001. novemberére kitűzött Képesség Javító Konferencia előkészítését Az EU-NATO kapcsolatokat illetően, a göteborgi csúcs összegezte a két szervezet megkezdett tárgyalásainak eredményeit. A dokumentumokból kitűnik, hogy a legfontosabb kérdésben, az EU hozzájutásáról a NATO képességekhez nem sikerült megállapodni35. Igen fontos fejlemény, hogy a göteborgi csúcson jóváhagyták az EU gyakorlat politikájáról szóló dokumentumot. Ez az EU gyakorlatpolitikai kerete és alapja az EU részletes gyakorlat koncepciójának. A

göteborgi csúcs idejére a polgári válságkezelést szolgáló új uniós szervek jöttek létre és kezdték meg működésüket. Azonosították a Válságkezelés Polgári Aspektusainak Bizottságához tartozó konkrét feladatokat és, megkezdte működését a Koordinációs Mechanizmus, a Rendőrségi Részleg, illetve a Gyors Reagálású Mechanizmus (RRM – Rapid Reaction Mechanism). A Koordinációs Mechanizmus célja a civil válságkezelési képességek áttekinthetőségének biztosítása. Ennek keretében létrehoztak egy olyan adatbázist, amely a válságkezelés civil aspektusainak keretében igénybe vehető erőket és eszközöket tartalmazza. A Rendőrségi Részleget a Tanács Titkárságának részeként hozták létre, a rendőri műveletek gyors és rugalmas tervezése és végrehajtása érdekében. 36 A Gyors Reagáló Mechanizmust az EU civil válságkezelő képességeinek fokozása érdekében alakították ki. A cél az volt, hogy az

erőforrásokhoz való hozzáférést ne bénítsa meg válsághelyzetekben a bürokrácia és a különféle eljárások nehézkessége, a mechanizmus mintegy katalizátorként szolgált az erőforrások gyors mobilizálásának kialakításához. Az RRM fő célja a meglevő eszközök időbeni alkalmazhatóságának lehetővé tétele a politikai, 34 Rendőri erők, jogállamiság erősítése, a polgári közigazgatás megszilárdítása, polgári védelem. http://ue.euint/ueDocs/cms Data/docs/pressdata/en/misc/09526-r1en1html – Letöltve: 2004 május 3 12:38 Presidency report to the Göteborg European Council on European Security and Defence Policy 36 http://www.eu2001se/static/eng/pdf/rapport 0612pdf - Letöltve: 2004 május 3 20:53 35 http://www.doksihu 27 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szociális és gazdasági stabilitáshoz szükséges civil struktúrák megőrzése illetve ismételt létrehozatala érdekében. A Mechanizmus, működőképessége érdekében önálló költségvetési soron szerepel, amelynek a felhasználásról a Bizottság dönthet (a 2001-es évre 20 m€, 2002re 25 m€ volt rá biztosítva).37 A svéd elnökséget követő belga elnökség munkáját nagyban befolyásolta a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, de az ESDP területén elérte a legfontosabb korábban meghatározott célkitűzést és (igaz, csak korlátozottan – „bizonyos válságkezelő feladatokra”) működőképessé nyilvánította az európai biztonság- és védelempolitikát. Tehát a döntéshozatali struktúra kialakult, sőt az EU képessé vált

bizonyos erők és képességek alkalmazására, képessé vált egyes – korlátozott ambíciójú – műveletek végrehajtására. Ugyanakkor a NATO-EU kapcsolatok továbbra sem tették lehetővé a NATO-eszközökhöz való hozzáférést, illetve a túlzottan önállóvá váló Unió lehetőségétől tartó tagállamok vonakodása is blokkolta az önálló európai művelet lehetőségét. Ennek megfelelően az Európai Tanács sevillai ülésen is csak a válságkezelés nem katonai területein születhettek érdemi döntések. Így döntés született arról, hogy 2003 január 1-től az Európai Unió Rendőri Missziója (EUPM) veszi át Bosznia-Hercegovinában a korábban az ENSZ fennhatósága alatt folyó műveletet. Az EU ezen túlmenően késznek nyilvánította magát, hogy az EU-NATO együttműködést szabályzó (Berlin plusz38) egyezmény létrejötte esetén átveszi a macedóniai NATO műveletet. A műveleti döntések mellett előrelépés történt a katonai

válságkezelési műveletek finanszírozása területén is. Eszerint a parancsnokságok működtetésével kapcsolatos és a csapatok egészét érintő bizonyos költségek fedezése közös költségvetésből történik. Ezek mellett, első ízben került sor a terrorizmus elleni tevékenységek említésére.39 A koppenhágai Európai Tanács ülése hozta meg az áttörést a NATO-EU kapcsolatok tekintetében – illetve az ülést megelőzően tartott Észak-atlanti Tanács ülése, amely elfogadta 37 http://europa.euint/comm/external relations/cfsp/news/ip 01 255htm – Letöltve: 2004 május 3 12:40 A NATO 1996-os berlini csúcsatlálkozóján beindított folyamat, amely valójában a 2003 márciusában Berlin plusz néven lépett életbe. 39 http://ue.euint/ueDocs/cms Data/docs/pressData/en/ec/72638pdf - Letöltve: 2004 május 3 21:03 Elnökségi Záróokmány, Annex V.: Az Európai Tanács nyilatkozata a CFSP, beleértve az ESDP-t, hozzájárulásáról a terrorizmus

elleni küzdelemhez. 38 http://www.doksihu 28 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. a Berlin plusz gyakorlati alkalmazását. Az EU így a boszniai rendőri misszió átvétele mellett megerősítette a macedóniai NATO művelet mielőbbi átvételének szándékát és jelezte, hogy a tervek szerint 2004-re készen fog állni az SFOR átvételére is. Ugyanakkor az iraki beavatkozással kapcsolatosan egyre erőteljesebben jelentkeztek a CFSP kezdetektől meglevő ellentmondásai is. „Koppenhága” alapján a görög elnökség ideje alatt, 2003. március 31-én került sor a macedóniai

„Concordia” művelet EU-s átvételére – az eredetileg hat hónapos mandátumot két és fél hónappal meghosszabbítva 2003. december 15-ig Az EU vezetésével zajló, a NATOtól átvett, NATO eszközökre és képességekre alapozott (Berlin+ megállapodás alapján levezetett) művelet egyértelműen sikerként értékelhető. A körülbelül 500 fős műveletben 13 EU tagállam mellett 14 ország vett részt, tehát katonailag nem volt igazán jelentős. Politikai jelentősége ugyanakkor nagy volt, hiszen növelte az Unió nemzetközi presztízsét és kísérleti terepét adta az EU tervezett boszniai missziójának. Sőt, Kofi Annan ENSZ főtitkár felkérésére 2003 júniusában megindult az „Artemis” névre hallgató, első minden tekintetben önálló EU katonai művelet a Kongói Demokratikus Köztársaságban (2003. szeptember 1-ig)40 A görög elnökség zárótalálkozójára, a thesszolinikiben tartott Európai Tanács ülésére terjesztette be Javier

Solana az uniós biztonsági stratégia tervezetét, amely az első ilyen jellegű európai dokumentum (lásd következő alfejezet). Az olasz elnökség idején sikeresen lezárult a Concordia és az Artemis művelet. Ugyanakkor tovább folytatták az EU Rendőri Misszióját Bosznia-Hercegovinában41 és a Concordia helyett 2003 december 15-től beindították a „Proxima” rendőri missziót Macedóniában42. Az elnökségi jelentésben ezek mellett a gyakorlati tevékenységek mellett, az ESDP területén az alábbi fejleményekre tértek ki külön43: Az EU katonai műveleti képességeinek fejlesztése érdekében megkezdték az állandó közös műveleti finanszírozás kialakítását. A katonai képességek fejlesztése területén a Tanács szervei megkezdték egy terv kidolgozását az Európai Képesség-fejlesztési Akció Terv (ECAP) jobb áttekinthetősége érdekében, továbbá megkezdték a Headline Goal 2010 vizsgálatát. A civil képességfejlesztés területén

lezajlott az Intergrált Rendőri Egységek koncepciójának és interoperabilitásának 40 http://ue.euint/pesd/congo/indexasp?lang=EN - Letöltve: 2004 április 20 15:24 http://ue.euint/eupm/homePage/indexasp?lang=EN - Letöltve: 2004 április 20 15:25 42 http://ue.euint/pesd/proxima/indexasp?lang=EN - Letöltve: 2004 április 20 15:26 43 http://register.consiliumeuint/pdf/en/03/st15/st15273en03pdf - Letöltve: 2004 május 3 21:04 41 http://www.doksihu 29 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vizsgálata, illetve elfogadták a civil válságkezelő műveletek pénzügyi finanszírozásának

irányelveit. Fontos lépés volt, hogy döntés született az EU képességfejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverzeti ügynökségének létrehozataláról44. Az EU-NATO kapcsolatok tekintetében előrelépés történt a két szervezet Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának és mediterrán dialógusának közelebb hozatalában, és megkezdődött a két szervezet között a szakértői szintű információcsere a tömegpusztító fegyverek elterjedéséről45. Az első NATOEU közös válságkezelő gyakorlatra is ebben az időszakban, 2003 november 19 és 25 között került sor. Az olasz elnökség zárásaként az ír elnökség részére az alábbi mandátumot adták: • az európai katonai képességek további fejlesztése, különös tekintettel az EU katonai műveleti tervező és végrehajtó igényére (a NATO-val való szükségtelen megkettőzés figyelembevételével); • az ESDP műveletek tapasztalatainak levonása, a Concordia művelet NATO-val

közös értékelése; • a jövőbeni civil és katonai műveleteket előkészítő munka továbbvitele, beleértve BoszniaHercegovinában egy, az SFOR-t követő ESDP műveletet; • a „képességfejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverzeti ügynökség” létrehozatalának előrevitele; • az EU és NATO közötti konzultáció és együttműködés fejlesztése; • az EU és az ENSZ válságkezelésről kiadott közös Nyilatkozatának és az EU-EBESZ tanácsi következtetéseinek végrehajtása; • az EU gyorsreagáló képességeinek további fejlesztése, az ENSZ – önálló műveleteken keresztül történő – támogatása érdekében; • a civil válságkezelő képességek további fejlesztése, beleértve a csatlakozó országok képességeinek fegyelembevételét; 44 Lásd ECAP 3.2, Headline Goal 2010 33 fejezet http://www.natoint/docu/pr/2003/p030729ehtm - Letöltve: 2004 május 3 21:19 Framework for an Enhanced NATO-EU Dialogue and a

Concerted Approach on Security and Stability in the Western Balkans 45 http://www.doksihu 30 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • az olasz elnökség idején megkezdett munka folytatásaként állandó megoldás kialakítása az EU katonai műveleteinek finanszírozására. 46 Az ír elnökség tevékenységét ma még nem lehet értékelni. A kétségkívül ambiciózus ESDP mandátum végrehajtásában különösen jelentős az SFOR művelet átvétele, a finanszírozással kapcsolatos feladatok megoldása és az új tagok képességeinek uniós keretbe illesztése. Kérdéses ugyanakkor,

hogy az alkotmányozási folyamat, a bővítéssel kapcsolatos egyéb feladatok mellett mennyi figyelme és energiája marad az elnökségnek ezekre a területekre is. 2.5 Az Európai Biztonsági Stratégia47 Az európai biztonságpolitika fejlődésében új fejezetet nyitott a 2003. december 12-én elfogadott Európai Biztonsági Stratégia (EBS). Az Európai Biztonsági Stratégia elkészítésére – Fischer német külügyminiszter javaslata alapján - az EU külügyminiszterek 2003. május elejei, rhodoszi informális találkozója adott megbízást. Solana főképviselő a thesszaloniki Európai Tanács ülése során terjesztette elő az „Egy biztonságos Európa egy jobb világban” c. dokumentumot. A tagállami észrevételek, illetve a téma kapcsán megrendezésre került három szeminárium során kifejtett vélemények alapján az anyag átdolgozott változatát, az Európai Tanács 2003. december 12-i ülésén fogadta el A dokumentum olyan korábban túlságosan

érzékenynek tartott területeket is beemel az európai biztonságpolitikába, mint a válságkezelő eszközök megelőző célú alkalmazása, vagy a terrorizmus elleni küzdelem. Kinyilvánítja, hogy az önvédelem tradicionális megközelítésével szemben, a védelem az új típusú fenyegetésekkel szemben a határokon túl kell, hogy megkezdődjön, még a válság kirobbanása előtt. A terrorizmussal szemben Európának képesnek kell lennie hírszerzési, politikai, igazságszolgáltatási, katonai és más eszközök kombinációját alkalmazni. Ebbe, a műveletek szélesebb értelmezésén keresztül beletartoznak a lefegyverzési műveletek, a harmadik ország megsegítése a terrorizmus elleni küzdelemben. 46 http://register.consiliumeuint/pdf/en/03/st15/st15273en03pdf - Letöltve: 2004 május 3 21:20 http://www.doksihu 31 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A dokumentum, megszületésének körülményeiből adódóan (a transz-atlanti kapcsolat szakadozása az iraki válság kapcsán) kiemeli az EU-NATO kapcsolatok jelentősségét, de azt is, hogy bár az USA a hidegháború lezárultával domináns katonai szerepbe került a világban, de egyetlen ország sem lehet képes napjaink összetett veszélyeivel egyedül szembeszállni. A stratégiában ezek mellett priorizált szerepet kap az Unió nemzetközi jog erősítése iránti elkötelezettsége, a nemzetközi kapcsolatok alakításában az ENSZ Alapokmány tiszteletben tartása, illetve az ENSZ segítése feladatainak hatékonyabb végrehajtásában. A Stratégia megfogalmazása

szerint Európának aktívabbá kell válnia a válságok kezelésében és megelőzésében; képességeit fejlesztenie kell mind katonai mind diplomáciai területen, és egységesebbé kell válnia az eszközök alkalmazásának.48 Az EBS a terrorizmust, a Balkánt, a Közel-Keletet/mediterrán térséget és a tömegpusztító fegyverek terjedését jelölte meg fő kihívásként. Az EBS alapján megkezdték a részletes koncepciók kidolgozását. Az ír elnökség 2004 március 15-én a március 11-i madridi robbantások hatására célul tűzte ki a terrorizmus elleni harc megerősítését és felgyorsítását. Ezért sürgősségi eljárással a március 19-i Igazság- és Belügyi Tanács és március 22-én az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa elé terjesztette javaslatcsomagját49. Ennek részét képezi a szolidaritási klauzula iránti elkötelezettség megerősítése50 és a 2001 szeptemberében kialakított terrorizmus elleni stratégia megújítása, a

prioritások azonosítása és az EU szükséges tevékenységének meghatározása érdekében. Ennek alapján egy Átfogó Végrehajtási Terv kialakítását tervezik a feladatok meghatározása és a felelős EU testületek meghatározása érdekében. A terrorizmus elleni harc összehangoltsága érdekében a Tanács elfogadta egy Biztonsági Koordinátor pozíció kialakítását, akinek feladata kifejezetten az Unió és harmadik országok terrorizmus elleni harcának összehangolása és hatékonyabbá tétele lesz. Emellett az előterjesztés hangsúlyozta a felderítés összehangoltságának fejlesztését (beleértve a rendőrség és biztonsági szolgálatok együttműködésének fejlesztését), a pénzügyi területen szükséges lépéseket, a határőrizeti elemek fejlesztését. Fontos eleme az 47 http://ue.euint/uedocs/cmsUpload/78367pdf - Letöltve: 2004 május 3 21:23 „more active, more capable, more coherent” 49 http://ue.euint/ueDocs/cms

Data/docs/pressData/en/ec/79637pdf - Letöltve: 2004 május 3 21:28 50 A szolidaritási klauzula értelmében az EU tagját érő terrortámadás esetén az országok segítik egymást a következmények felszámolásában. 48 http://www.doksihu 32 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. előterjesztésnek az EU-ENSZ együttműködés erősítése a terrorizmus elleni harcban, ezért az elnökség maximálisan támogatja az ENSZ előtt levő Terrorizmus Elleni Átfogó Egyezményt, illetve megvizsgálják az ENSZ Terrorizmus-ellenes Bizottság támogatásának lehetőségeit. Elkészült az EU

stratégia tervezete a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni védelemről51, melyben hangsúlyozzák, hogy a veszély kezelésében az elsődleges szerepet a nemzetközi rezsimeknek szánják és a proliferáció elleni tevékenységnek az EU általános politikájának központi elemévé kell válnia. Az Unió a Közel-Kelet kapcsán is megkezdte önálló politikájának kialakítását.52 Az ír elnökség által kialakított dokumentum 11 politikai célkitűzést tartalmaz, melyek közül a legfontosabb a béke, prosperitás és haladás közös övezetének kialakítása. Az EU és az USA számos találkozót tartott a közös megközelítés kialakítása érdekében, de a legégetőbb kérdésekben csak kevés eredményt értek el. Az EU a térséggel kapcsolatos politikáját várhatóan a júniusi csúcstalálkozón fogja elfogadni. Ezek a lépések mind mutatják, hogy a Solana dokumentum sikeresen beindította azt a stratégiai gondolkozást, amely elengedhetetlen

„egy biztonságos Európa létrehozatalához egy jobb világban”. 2.6 A CFSP és ESDP kapcsolata A CFSP eddigi történetének rövid áttekintését követően, de még a következő fejezetekben tárgyalásra kerülő fő dilemmák áttekintése előtt szükségesnek tartom annak rögzítését, hogy az ESDP a CFSP-nek csak egyik területét jelenti, annak egyik (legfontosabb) gyakorlati eszköze. A MSZ V. fejezete (11-16 Cikkek) öt mechanizmust biztosít a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtására53: 1. A Közös kül- és biztonságpolitika alapelveinek és irányvonalainak (ide értve a védelem kérdéseit is) meghatározása; 51 http://ue.euint/showPageasp?id=392&lang=EN&mode=g - Letöltve: 2004 május 3 21:38 http://www.euobservercom/indexphtml?sid=24&aid=14895 – Letöltve: 2004 május 3 13:16 53 http://europa.euint/eur-lex/en/treaties/dat/C 2002325EN000501html – Letöltve: 2004 május 3 13:20 52 http://www.doksihu 33 BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Közös stratégiák kidolgozása, amelyek átfogó célok EU által meghatározott időn belül történő végrehajtását jelentik; 3. Közös álláspontok kialakítása, amelyek nem érik el az akció szintjét, de az Európai Unió álláspontját jelzik bizonyos kérdésekben. A tagállamok nemzeti politikája az elfogadott közös állásponttal nem lehet ellentétes.54 4. Közös akciók/együttes fellépések elfogadása Konkrét helyzetekre vonatkoznak, amelyek az Európai Unió hatékony fellépését igénylik.55 0. Rendszeres együttműködés (kölcsönös

tájékoztatás, információcsere, koordináció, a nemzeti álláspontok közelítése). Mint látszik, a MSZ a mechanizmusok létrehozatala során a közös akciókról is döntött ugyan, de a döntéseket kikényszerítő/megtámogató eszközök hiánya mindösszesen politikai állásfoglalások (és gazdasági megszorító lépések) meghozatalára korlátozta az európai külpolitika mozgásterét. Az európai biztonság- és védelempolitika (ESDP) kialakításáról az Európai Unió 1999-es helsinki csúcsértekezletén döntöttek a tagállamok állam- és kormányfői, célul tűzve ki, hogy az EU-nak katonai értelemben is szerepet kell vállalnia a válságok leküzdésében. A CFSP-nek ehhez volt szüksége az ESDP-re, mint arra a különleges eszközre, amelyik biztosítja az erre vonatkozó politika végrehajtását. Az ESDP tehát a CFSP keretében meghozott döntések (civil vagy katonai) előmozdításával illetve az ehhez szükséges képességek

kialakításával foglalkozik. A CFSP hatáskörébe tartozik valamennyi külpolitikai kérdéskör így az Unió stratégiájának kialakítása olyan területeken, mint a proliferáció, Oroszország, Ukrajna, a mediterrán térség, az Unió harmadik országgal való kapcsolattartása, sőt a támogatás politika végrehajtása (az Unió a világ legnagyobb segélyezője, ezért ez a terület kiemelt jelentősséggel bír). Ezek a stratégiák (pl a mediterrán és a non-proliferáció) az előző fejezetben kifejtett Biztonsági Stratégián keresztül öltenek formát. Napjainkban a biztonság- és védelempolitika területén elért eredmények és különösen az együttműködés rohamos fejlődése úgy tűnik, meghaladta a külpolitikai együttműködés és 54 Közös álláspontok vonatkozhatnak pl. gazdasági vagy egyéb jellegű szankciókra, vagy nem EU tagállammal (ún. harmadik országokkal) való kapcsolatokra 55 Közös akció keretében történt pl. a

bosznia-hercegovinai humanitárius segítségnyújtás http://www.doksihu 34 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. közös döntés eredményeit. Az Unió olyan jelentős, CFSP-hez tartozó kérdésekben, mint az Unió Irán-politikája, vagy Oroszország-politikája (a meglevő stratégia ellenére) nem képes egységes álláspont és közösen elfogadott koncepció kialakítására és politikai érvényesítésére. Ezzel szemben a gyakorlati alkalmazás területén, ahogyan azt az elmúlt évek már említett műveletei megmutatták, az Unió képessé vált közös műveletek

végrehajtására. A Biztonsági Stratégia előrelépést hozhat ezeknek a külpolitikai koncepcióknak a fejlődése terén is. A közeljövő nagy kérdése, hogy az ESDP képes-e magával húzni a CFSP-t, hogy az uniós külpolitika (különösen a 25-ök külpolitikája) képes lesz-e megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, a döntéshozatal üteme utoléri-e az alkalmazásban lassan megvalósuló reagálási szintet. http://www.doksihu 35 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. A belső viták Európa az integráció alakulása során számos belső ellentmondással is

szembe kellett, hogy nézzen. A hagyományos brit-francia-német, illetve a némiképp újabb keletű „nagyokkicsik” ellentét mind az Unió struktúráját, mind a belső döntéshozatali mechanizmus alakulását jelentősen befolyásolta. Különösen összetetté teszi a CFSP-vel kapcsolatos vitákat, hogy az előbb említett területeken túlmenően, az atlantista – önálló (autonóm európai) – semleges (illetve el nem kötelezett) különbözőség is színesíti az Unió megosztottságát. A biztonságpolitika sajátos céljaiból és a nemzetközi környezetből adódóan legjobban ezen törésvonal mentén lehet felosztani az országokat. A brit-dán-holland atlantista vonal, az önállóan cselekvő Európáért küzdő Franciaország (Belgium, Luxemburg, Görögország és időnként – különösen Irak kapcsán mellé álló Németország) és a semlegesek (Ausztria, Svédország, Finnország, Írország – különösen, hogy közülük Finnország gyakran az

atlantistákkal ért egyet) mind-mind más jellegű megoldásokban érdekeltek az európai kül- és biztonságpolitikai képességek kialakításával kapcsolatosan; nem is beszélve a most csatlakozó országok sajátosan atlantista érdekeiről. Ezt a viszonyrendszert ráadásul a téma is módosíthatja, illetve ahogy Spanyolország példája mutatja, egy kormányváltás is gyökeresen megváltoztathatja. 3. A posztmodern Európa képes-e a kihívásokra megfelelő választ adni?56 Európa különös ellentmondással szembesül napjainkban. Miközben sikeresen felépítették a világ egyik legerősebb gazdaságát és a világ legsokoldalúbb integrációját, a nemzetközi porondon érdekeik védelmére és érvényesítésére (a szabályt erősítő kivételek ellenére) jellemzően csak gazdasági eszközöket képesek alkalmazni. Ez részben az EGK-t és az Uniót felépítő alapelvekből, részben pedig abból adódik, hogy Amerika, amelynek a védőszárnyai alatt

felépülhetett Európa, a hidegháború éveiben kényesen ügyelt arra, hogy Európa elsősorban gazdasági téren, míg katonailag csak a szükséges mértékben legyen 56 New Perspectives Quarterly, Summer 1997 v14 n3 p46(12) - Europe: the post-modern state and world order. Robert Cooper - http://wwwdemoscouk/uploadstore/docs/postmodern statepdf Letöltve: 2004 május 3 21:39 http://www.doksihu 36 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. partner. Az amerikaiak európai jelenléte és nukleáris csapásmérő ereje volt Európa biztonságának végső garanciája, de egyúttal (ha csak átvitt

értelemben is, de) az önálló európai képességek gátja is. 3.1 Elvethető-e az erő alkalmazása a XXI század kihívásainak kezelésében? Európa nyugati fele, a második világháborút követően, az amerikai védőernyő alatt úgy integrálódhatott, hogy az országok lemondtak a fegyveres erő alkalmazásáról vitáik megoldásában, sőt eljutottak oda, hogy az egyén szabadságának védelmére felépülő társadalmuk az erőszaknak minden formáját elutasíthatja. Azok az országok, amelyek saját külgazdasági politikájukat képesek voltak szupranacionális szervezetek kezébe adni, amelyek lemondtak egymás közötti határaikról és az EGK keretében integrálták gazdaságukat, nehezen dolgozzák fel, hogy a világ többsége még ma is a közvetlenül alkalmazott katonai erő és a „nagyobb biliárdgolyó nagyobbat lök” doktrínájának elvei szerint él. Ráadásul a belső meghasonlás teljessége érdekében valójában ők maguk sem hajlandóak

lemondani külpolitikai önállóságukról és a katonai erő alkalmazása feletti nemzeti döntéshozatali jogról. Tehát a XXI. század elején kialakult egy olyan Európa, amelynek társadalma, ahogyan azt az Irak kapcsán ismétlődő béketüntetések is mutatják, az erőszakot meggyőződésből és őszinte hittel utasítja el. Az erőszak elutasítása az Unió tagországainak politikai mozgásterét is behatárolja. Ugyanakkor a világ számos részén a társadalmak, a politikai vezetők nem hajlandóak az erőszak alkalmazásáról lemondani. Európa korlátjainak megfelelően természetesen mindent megtesz az ilyen veszélyforrások kezelésének érdekében a Hágai Nemzetközi Bíróság létrehozásával, az ENSZ ilyen irányú tevékenységének maximális elvi támogatásával és a különféle támogatási eszközökkel (leszerelési segélyek, demokratikus átalakulás segítése, aknamentesítés stb.) azonban ezek csak a nemzetközi politikai életnek legalább

minimális normáit betartó személyekkel és csoportokkal kapcsolatosan lehetnek hatásosak, az igazi veszélyforrások és a veszélyforrások gyökere ellen nem. Felépült tehát egy olyan új, posztmodern Európa, amelynek a környezetében számos olyan pre-modern társadalom található, amelyek nem riadnak vissza a poszt-modern http://www.doksihu 37 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hadviselés valamennyi eszközének használatától. Márpedig ezeknek a kihívásoknak a kezelésére a békés, poszt-modern eszközök nem adnak megfelelő választ. Nagy kérdés, hogy a 2004. március

11-i spanyol terrortámadásnak milyenek lesznek a közép- és hosszútávú hatásai. Amit a dolgozat elkészültének időpontjában tudni lehet, az az, hogy a korábban kormányzó és atlantista politikájával számos ellenfelet (ellenséget?) szerző spanyol Néppárt elvesztette a választásokat. A kormányra kerülő szocialisták első lépésként bejelentették, hogy amennyiben Irakban az ENSZ nem veszi át az irányítást, akkor június végéig hazahívják Irakból a katonákat. A dolgozat elkészülésének időpontjában kezdték meg ennek végrehajtását, ami megítélésem szerint rossz üzenet a terrorizmus elleni harcban. Egyrészt elbizonytalaníthatja az iraki műveletben résztvevő szövetségeseket (ahogyan azt a spanyol vezetés alatt szolgáló hondurasi csapatok kivonása is mutatja), másrészt bátorítást adhat a további terror-cselekményekhez, hiszen egy ilyen lépés azt igazolja, hogy eredményt érhetnek el az értelmetlen pusztítással.

Európa gazdasági téren méltó vetélytársa az USA-nak és globális tényezőként vesz részt a kereskedelmi és gazdaságpolitikai döntéshozatalban, azonban a fenyegetéseknek csak az USA-val közösen tud megfelelni (mint ahogy valójában az USA sem vállalkozhat a világcsendőr szerepre). A Solana dokumentum57 a biztonságpolitikai stratégiai formába öntésével, a körülmények és hiányosságok azonosításával megtette az első lépést, de ez még csak az út kezdete ahhoz, hogy Európa valóban méltó partnere legyen az Egyesült Államoknak a demokrácia és piacgazdaság vívmányainak terjesztésében és védelmében. Ehhez elsősorban politikai akarat és társadalmi vita szükséges, hogy a közvélemény számára érthetővé váljon, a XXI. században az országok függetlenségüket és biztonságukat gyakran a határaikból távol kell hogy megvédjék. 3.2 A katonai eszközök hiányának okai és a megoldási kísérletek Európának az egységes

stratégia kialakításának nehézségei mellett a katonai képességek hiányosságaival is meg kell küzdenie. Franciaország volt az egyetlen, amely (a bipoláris világrend megváltoztatásának valós szándéka nélkül) a II. világháborút követően 57 Lásd 2.5 fejezet http://www.doksihu 38 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megpróbált globálisan alkalmazható önálló képességeket és ennek megfelelő doktrínákat fenntartani (a NATO katonai szárnyából való 1966-os kilépésükkel sem volt céljuk az európai biztonsági architektúra átalakítása, hiszen a politikai

szárnyban bent maradtak, sőt a NATO második hivatalos nyelve a francia maradt58). Franciaország ennek megfelelően önálló atomcsapásmérő erőt alakított ki, mint globálisan és gyorsan alkalmazható hagyományos erőt, fenntartotta az Idegenlégiót, önálló repülőgép-hordozót fejlesztett ki stb. Az európai országok fegyveres erőinek fejlesztését (a többségnek legalábbis) a szovjet hagyományos erők fenyegetése kényszerpályára állította, így alakulhattak ki a klasszikus, második világháború tapasztalataira felépülő, nagy, páncélos, területvédelemre berendezkedő európai erők, a szállító kapacitások, légi utántöltő képességek és stratégiai műholdas felderítő kapacitások hiányával együtt. Ezekre a képességekre részben a tervezés alapjául szolgáló, Európában megvívandó háború, részben a meglevő USA kapacitások miatt nem volt szüksége Európának. Franciaország mellett Nagy-Britannia volt az, amely

ország részben történelmi tapasztalataiból, részben Európán belüli viszonylagos különállásából, a folyamatosan fenntartott expedíciós erők tapasztalatai alapján, részben a falklandi háború következtetéseinek felhasználása alapján az 1980-as évek közepén megkezdte haderejének az átalakítását. Így a hidegháború befejezésekor, a szovjet fenyegetés elmúlásával, az európai országoknak ott volt a hagyományos tömeghadserege és ennek megfelelő doktrínája, valamint kiszolgáló hadiipari potenciálja, amely, ha lett is volna politikai akarat, az új típusú kihívások kezelésére teljességgel alkalmatlan volt. Természetesen ezzel az európai országok is tisztában voltak (vagy legkésőbb a II. öböl, majd a jugoszláv polgárháború kapcsán tisztába kerültek) ezért számos kezdeményezés indult a hiányosságok megszüntetésére. Valamennyi ilyen intézmény és csoport az EU keretén kívül jött létre, mivel az

országok egészen a legutóbbi időkig, a fegyverzeti kérdéseket (beleértve a kutatást, fejlesztést és beszerzést is) nem akarták az integrációs keretek közé emelni. 58 Elgondolkoztató, hogy mindkét világháború után Amerikának köszönhették a franciák, hogy ott lehettek a http://www.doksihu 39 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az 1990-es években a WEAG/WEAO (amely az Európai Uniótól független Csoport illetve Szervezet) volt az egyik legfontosabb intézménye Európa fegyverzeti területen szükséges felzárkózásának. Az európai NATO tagországok védelmi

miniszterei (Izland kivételével) 1976. február 2-án Rómában hozták létre a fegyverzeti kooperáció előmozdítása érdekében - Független Európai Programcsoport (IEPG59) néven. Mivel az IEPG fórumként működött, a gyakorlatban nem voltak a tagokra nézve kötelező érvényű határozatai, dokumentumai, erre a bipoláris világ idején nem is volt valós szükség. A NYEU miniszterek által 1991-ben Maastrichtban aláírt Deklaráció kimondta, hogy egy még hatékonyabb kooperáció érdekében tovább kell vizsgálni a fegyverzeti együttműködés lehetőségeit többek között azzal a céllal, hogy kerüljön létrehozásra és felállításra egy Európai Fegyverzeti Hivatal (EAA60), amelyik biztosítani képes az európai fegyverkereskedelem nemzetközi jogi kereteit. Az EGK biztonság és védelempolitikai eszközeinek fejlesztése érdekében az 1992-es IEPG védelmi miniszteri értekezleten Bonnban döntés született az IEPG funkciók NYEU-nak történő

alárendelésére, valamint megegyezés született az együttműködés alapelveiről. Az IEPG funkciók NYEU-nak történt átadása következményeként, az 1993. májusi NYEU védelmi miniszteri értekezleten megegyezés született a szervezet működési rendjét illetően, valamint arról, hogy a továbbiakban az EIPG, mint fegyverzeti fórum, Nyugat Európai Fegyverzeti Csoport (WEAG) néven fog működni. Ez a névváltozás egyértelművé tette a szervezet kötődését a NYEU-hoz, de ezzel egyidejűleg az eredeti célkitűzések és alapelvek változatlanok maradtak. A szervezet rendeltetése és céljai: - A védelmi célokra fordítható erőforrások és kapacitások hatékonyabb kihasználása és a követelmények fokozottabb összehangolása. határok meghúzásánál és az új struktúrák kialakításánál. 59 Independent European Programme Group – IEPG – így, mint NATO tag Törökország is teljes jogú tagja a szervezetnek, megalapítása óta. 1998-ban

kapcsolódott be a WEAG munkájába Ausztria, Finnország és Svédország, majd 1999-ben a három új NATO tagország (cseh, lengyel és magyar), mint automatikusan NYEU társult taggá vált ország is meghívást kapott a WEAG-hoz történő csatlakozásra és lett teljes jogú WEAG tagország 2000. novemberében Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal együtt 60 European Armaments Agency – EAA http://www.doksihu 40 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - A határok megnyitása a csaknem kizárólag „nemzeti védelmi piacok” helyett. - Az európai védelmi ipari és

technológiai képességek megerősítése. - Együttműködés a védelmi célú kutatás és fejlesztés területén. - Erősíteni az európai védelmi szektort az amerikai és kanadai kapcsolatokban. Lényeges elem, hogy a WEAG tagság országok közötti kooperációt jelent, amelyet legfelsőbb szinten a gyakorlatban a védelmi miniszterek képviselnek kormány (vagy parlamenti) felhatalmazás alapján. A döntések minden esetben konszenzusos alapon történnek, minden tagország képviselője azonos szavazati joggal rendelkezik. A működési költségeket a tagországok egy előzetes megállapodás alapján kialakított kulcs szerint fizetik.61 A következő irányítási szint a nemzeti fegyverzeti igazgatók értekezlete (NADs62), akik felelősek a WEAG gyakorlati tevékenységéért. Az értekezleteken az elnökséget kétévenkénti váltással a tagországok biztosítják miniszteri, fegyverzeti igazgatói és Staff Group63 szinten. A Panelek64 és az alatta lévő

bizottságok elnökeit konszenzussal a résztvevők választják. A WEAG szervezetében jelenleg négy fő bizottság működik: - PANEL I, Hadfelszerelési program csoport - PANEL II, Kutatás és Fejlesztés - PANEL III, Gazdasági és beszerzési eljárási ügyek - GNE65/EAA Összességében a WEAG legfőbb hátránya (és a Csoport Szervezetté alakításának fő indoka) az volt, hogy csak csoportként és nem nemzetközi jogalanyként hozták létre. Tehát a WEAG nem köthetett nemzetközi szerződéseket (pl.: tagjai ezért nem szerezhettek be közösen eszközöket). 61 Magyarország részesedése 2,435% az összköltségből. NADs – National Armament Directors 63 Staff Group – STGR – Törzs Csoport (a fegyverzeti igazgatók képviselőinek csoportja) 64 PANEL – itt „Főbizottság”-ot jelent 65 GNE – Group of National Experts – Nemzeti Szakértők Csoportja 62 http://www.doksihu 41 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A WEAG-hoz szorosan kötődik az Európai Védelmi Ipari Csoport (EDIG), amelyik szervezet a WEAG tagországok védelmi ipari szövetségeinek delegáltjaiból tevődik össze (Magyarország még nem tagja az EDIG-nek). Az EDIG rendeltetése, feladatai: - Az európai védelmi ipari szférán belül a közös érdeklődésre számot tartó témakörökben (tudományos, technikai, gazdasági tevékenység) tanulmányokat, elemzéseket készíteni, illetve szükség szerint koordinálni azok kidolgozását. - Az európai védelmi ipari kérdésekben tanácsot adni a kormányok számára. - Megfelelő megoldásokat találni az

aktuális kérdésekre az európai védelmi ipari szférát érintően. - Képviselni a tagországokat a különböző fórumokon úgy, mint a WEAG által is elismert európai védelmi ipari csoport. 1993-ban felvetődött a WEAG-on belül egy Európai Fegyverzeti Hivatal felállításának igénye – amely mint már jeleztem, tulajdonképpen a NYEU Maastrichti Deklarációjából eredt – azzal a céllal, hogy tovább erősítse az európai együttműködést a haditechnikai eszköz kereskedelemben, fejlesztésben és gyártásban egyaránt. Több éves elemző munkát követően 1996-ban a WEAG miniszteri értekezleten a teljes jogú NYEU tagok külügyminiszterei döntést hoztak a WEAO felállításáról, mint a NYEU-nak közvetlenül alárendelt szervezet, amelyik rendelkezik a NYEU által birtokolt nemzetközi jogi személyi jogosítványokkal, és amelyik így biztosítani képes a WEAG részére a különböző szerződések során a megfelelő nemzetközi jogi kereteket.

(Ezzel a lépéssel ugyanakkor a nem teljes jogú NYEU tagokat kizárták a teljes részvételből.) Eredetileg a WEAO végrehajtó szervének szánták az EAA-t, amiből azonban csak egy Kutató Sejt került felállításra. A Fegyverzeti Hivatal felállítására a miniszterek jóváhagytak egy tervet, az úgynevezett Masterplan66-t. A felállításhoz szükséges alapdokumentumok kidolgozását egy a nemzetekből delegált szakértői munkacsoport végezte el. Részben ennek eredményeként, részben az Európai Képesség-fejlesztési Akcióterv fejlődésének eredményeként az Uniós védelmi miniszterek thesszaloniki informális találkozójukon úgy döntöttek, hogy az EAA az eredetileg tervezett formájában nem kerül 66 Masterplan – Alapterv (Keret Terv) http://www.doksihu 42 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. fölállításra, helyette az EU képességfejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverzeti Ügynökségét67 hozzák létre, amelynek fő céljai az EAA tervezett feladatainál bővebbek lesznek. Az Ügynökség elsődleges cél a képességfejlesztés, ennek megvalósítása érdekében kívánják a többi funkciót ennek alárendelni. Ez az ügynökség 2004 folyamán kell, hogy felálljon és célja, hogy fokozatosan magába olvassza a WEAG/WEAO feladatait, ezáltal az EU-val intézményi kapcsolatban levő ügynökség váljon a képességfejlesztés fő felelősévé. Az Európai Unió képességfejlesztéssel kapcsolatos programja az 1999 decemberében megrendezett helsinki csúcsértekezletén beindított Headline Goal, a 2.2 fejezetben

kifejtett katonai képességekkel kapcsolatos célokat tűzte ki maga elé: 0. Headline Goal: Az EU tagországainak 2003-ra rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy 60 napon belül telepítsen és ezt követően legalább egy évig fenntartson egy 50-60 ezer főből álló, válságkezelésre alkalmas katonai erőt. Ennek a haderőnek katonai szempontból önfenntartónak kell lennie, azaz rendelkeznie kell a szükséges vezetési/irányítási/felderítési képességekkel, logisztikai ellátással és egyéb harctámogatási képességekkel, és szükség esetén a megfelelő légi és haditengerészeti komponensekkel. 0. Kollektív képesség célok: kollektív képességek kifejlesztése, elsősorban a vezetésirányítás, a felderítés és a stratégiai szállítás területén Az EU a NATO segítségével megfogalmazta azokat a követelményeket, amelyek a Headline Goal-hoz adandó nemzeti felajánlások alapját képezték. A petersbergi típusú műveletek

végrehajtásához szükséges képességeket a Helsinki Headline Catalogue-ban (HHC) foglalták össze. Ennek végső változatában a NATO a Headline Goal végrehajtása érdekében 80 ezer fő, 300-350 repülő és 80 hadihajó meglétét ajánlotta. A 2000. november 20-án lezajlott Képesség Felajánlási Konferencián68 az alábbi felajánlások születtek az EU-tagországok részéről: több mint 100 ezer fő, körülbelül 400 67 EDA – European Defence Agency – Progress towards the European Defence Agency Burkard Schmitt, in: Fresh perspectives on Europes security, http://www.iss-euorg/new/analysis/analy075html – Letöltve: 2004 május 3 11:18 – lásd 323 68 Capabilities Commitment Conference Brussels, 20-21 November 2000 http://www.doksihu 43 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. repülőgép és 100 hajó. Mennyiségi szempontból tehát az EU túlteljesítette a szükségleteket, azonban ettől függetlenül világos volt mindenki számára, hogy ezeknek az erőknek növelni kell az elérhetőségüket, telepíthetőségüket, a fenntarthatóságukat és az interoperabilitásukat. A stratégiai képességek területén a felajánlások az alábbiak szerint alakultak: • Vezetés, irányítás, kommunikáció: A tagországok elegendő mennyiségű nemzeti és többnemzetiségű parancsnokságot ajánlottak fel stratégiai, műveleti, haderő és komponens szinten egyaránt. • Tervezés, előrejelzés: Az EU Katonai Törzse 2001-ben elérte a kezdeti műveleti tervezési képesség szintet, egyúttal támogatja az EU kollektív korai előrejelző

képességét is helyzetértékeléseivel és stratégiai tervezési képességével. • Felderítés: A tagországok számos olyan forrást ajánlottak fel, amely hozzájárul az EU elemző és helyzetmegfigyelő képességéhez, mindazonáltal ez a felajánlás elmarad a megfelelő szintű stratégiai felderítő képességhez szükségestől. A hozzájárulások felülvizsgálatával foglalkozó Képesség Javító Konferencián, 2001. november 19-én a miniszterek megerősítették a Headline Goal végrehajtása iránti elkötelezettségüket és készségüket a képességbeli hiányosságok pótlására. Felülvizsgálták és kiegészítették a nemzeti hozzájárulásokat és elfogadták az Európai Képesség-fejlesztési Akciótervet.69 A tagországok a konferencián tett újabb felajánlásaikkal számos korábbi hiányosságot tudtak pótolni. Ennek eredményeként a szárazföldi és a haditengerészeti egységek megfelelnek az alapkövetelményeknek, a felajánlott légi

egységek a légvédelem és a szárazföldi csapatok védelme esetében megfelelnek a mennyiségi követelményeknek. Nem szűntek meg ugyanakkor a hiányosságok a saját erők védelme, a logisztika, a szárazföldi egységek elérhetősége, a telepített erők mozgékonysága és rugalmassága, a haditengerészeti repülési források, a harci kutatási-mentés és a nagy pontosságú fegyverek területén. http://www.iss-euorg/chaillot/chai47ehtml#31 – Letöltve: 2004 május 3 13:33 69 Presidency Conclusions; European Council Meeting in Laeken 14 and 15 December 2001; ANNEX II – Declaration on the operational capability of the Common European Security and Defence Policy http://ue.euint/ueDocs/cms Data/docs/pressData/en/ec/68827pdf - Letöltve: 2004 május 3 21:43 http://www.doksihu 44 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A tagországok megfelelő számú parancsnokságot ajánlottak fel a vezetés-irányítást, kommunikációt és felderítést tekintve (C3I70). A rendelkezésre álló légi és tengeri szállító képességek elegendőek az erők telepítésének megkezdésére, továbbfejlődött a stratégiai mozgékonyság, különösen a haditengerészet esetében. Ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tenni a telepíthető kommunikációs egységek hiányának pótlására, a stratégiai döntéshozatal felderítő, hírszerző információkkal való támogatásának növelésére és a stratégiai mozgékonyság növelésére. Az ECAP feladata összességében a Helsinkiben megfogalmazott célok végrehajtásában való

segítségnyújtás, célja a képességek fejlesztésére irányuló nemzeti és multinacionális erőfeszítések racionalizálása. Az ECAP alapelvei: • Az európai katonai képességek fejlesztésére irányuló erőfeszítések fokozott összehangolása. • Alulról felfelé való építkezés az európai védelemi együttműködés területén. • Koordináció az uniós tagországok között, együttműködés a NATO-val. • A közvélemény széleskörű támogatottságának megszerzése. A képességbeli hiányosságok pótlásának módjai: • További nemzeti képességek és erők felajánlása; • A meglévő képességek hatékonyabbá tétele, és a hagyományos katonai beszerzési programok túllépése; • Multinacionális megoldások: közös gyártás, finanszírozás, beszerzés és használat. 71 Le kell szögezni: az ECAP-nak nem feladata az egyik legnagyobb probléma, az európai országok védelmi költségvetéseinek alacsony szintjének megoldása. Az

Akcióterv az önkéntes hozzájárulások elvén nyugszik, így semmi nem készteti a tagországokat arra, hogy több erőforrást fordítsanak a védelemre. Negatívumként kell megemlíteni azt is, hogy az ECAP a képességek pótlásának folyamatában sokáig nem számolt a NATO-val, csupán az alapelvek között említette a Szövetséggel való együttműködést. Ez az együttműködés napjainkban kezd egyre szorosabbá válni, az ECAP projekt csoportok és a NATO fejlesztési 70 Command-Control Communications and Intelligence European Capability Action Plan ECAP - http://www.iss-euorg/esdp/06-bsecappdf –Burkard Schmidt Letöltve: 2004. május 3 21:45 71 http://www.doksihu 45 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. programja (a NATO Prágai Képesség Hozzájárulás – PCC) közötti kapcsolat napjainkban egyre szorosabbá válik. Az ECAP keretében 19, egy-egy konkrét képességbeli hiányosság kezelésével foglalkozó panel állt fel, amelyek jelentéseiket 2003. március 1-ig készítették el A március 1-jei határidő azonban nem jelentette a munka befejezését. A megszűnő panelek helyét 15 ún. projekt csoport vette át Ezek a csoportok vagy egy konkrét eszköz beszerzésével, esetleg a tagországi képességekből összerakott pool létrehozásával, vagy pedig még hiányzó koncepciók kidolgozásával, NATO-tól való átvételével és átalakításával foglalkoznak.72 Az ECAP folyamat egészének eredményességét még nem lehet megítélni. Annyi azonban bizonyos, hogy a választott megközelítés (alulról való építkezés,

tagállamok vezető szerepe) egyelőre helyesnek bizonyult, minden tagállam részt vesz legalább egy csoport munkájában. Az EU azért döntött emelett a strutúra mellett, hogy a tagok felelőssége a képességek fejlesztése során ne vesszen el. Így ugyanis nincs meg az a lehetőségük, hogy a Szervezet egésze mögé bújjanak kudarc esetén73. Az Unióban minden egyes panelért egy-egy tagállam felel, ezért ha a csoport nem jár sikerrel egy adott hiányosság megszüntetésében, az egyértelműen a csoportban együtt dolgozó országok felelőssége lesz, és nem az EU-é. 3.3 A képességfejlesztés jövője Az európai képességfejlesztési együttműködésben résztvevő országok a jelek szerint napjainkra jutottak el oda, hogy ezt a területet is közösségi szintre emeljék. Az együttműködéssel kapcsolatosan az alábbi dokumentumok határozzák meg a kialakítás irányvonalait74: - Közlemény az európai védelmi – ipari és piaci kérdésekről75: Ez

főleg a védelmi eszközök európai piacával és a kutatási politikával kapcsolatosan fogalmazza meg a Bizottság 72 Parancsnokságok, pilóta nélküli repülő eszközök (UAVs), légi-utántöltés, különleges műveletek, harcoló erők, kutatás-mentés, nukleáris-vegyi-kémiai ellentevékenység, interoperabilitási feladatok, harcászati rakétavédelem, stratégiai légiszállítás, világűrben telepített eszközök, stratégiai tengeri szállítás, egészségügy, harcihelikopterek, támogató helikopterek, hírszerző-felderítő hálózat 73 Szemben a NATO fejlesztési módszerével – a Szövetségi képességekre való koncentrálás miatt a tagállamok nem minden esetben érzik a személyes felelősséget, különösen, hogy a hiányok kapcsán nem nevezik meg őket. 74 http://www.iss-euorg/esdp/07-bsarmspdf – Armaments cooperation in Europe, Burkard Schmidt Letöltve: 2004. május 3 21:47 http://www.doksihu 46 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. javaslatait a közösségi megoldásra. Ennek megvalósításaként a Bizottság javaslatokat fog megfogalmazni a beszerzési törvényről, a védelmi szektorra érvényes piaci versenyről. - A leendő Szerződés az Európai Alkotmányról76: A tervezet I-40.3 pontja kimondja, hogy „egy képességfejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverzeti ügynökséget77 kell létrehozni, hogy erősítse a védelmi szektor ipari és technológiai alapját, hogy részt vegyen az európai képességek és fegyverzeti politika kialakításában és segítse a Miniszterek Tanácsát a katonai

képességek fejlesztésében.” A III-212 pont alapján az Ügynökség feladata többek között „hozzájárulni a tagországok katonai képességének azonosításához és a képesség értékelési mechanizmusainak fejlesztéséhez; a műveleti szükségletek harmonizációja és hatékony, beszerzési módszerek kialakítása; a védelmi technológiai kutatások támogatása, koordinálása és közös kutatási tevékenységek tervezése stb.” - A thesszaloniki EU csúcs elnökségi zárónyilatkozata78: Ez kinyilvánította, hogy az Európai Tanács elhatározta, hogy utasítja „a Tanács megfelelő szerveit a szükséges lépések megtételére, hogy [hangsúlyosan] 2004 folyamán létrehozzák az EU képességfejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverzeti ügynökségét.” Ez a döntés azért is nagy jelentőségű, mert az Alkotmánnyal kapcsolatos vitáktól függetlenné tette az Ügynökség létrehozatalát. A thesszaloniki csúcstalálkozót követően a

Tanács létrehozott egy ad-hoc Felkészülési Csoportot amelyik kidolgozta az Ügynökség létrehozatalának feltételrendszerét és 2003. novemberében az Általános és Külügyek Tanácsa (ÁKÜT) elé terjesztette. Ebben megfogalmazták, hogy az Ügynökség célja lesz: - a válságkezeléssel kapcsolatos védelmi képességek fejlesztése; - az európai fegyverzeti együttműködés támogatása és fokozása; - azonosítani és amennyiben szükséges végrehajtani az Európai Védelmi Ipart erősítő politikákat és célkitűzéseket; 75 http://europa.euint/eur-lex/en/com/cnc/2003/com2003 0113en01pdf – Letöltve: 2004 május 3 21:48 http://register.consiliumeuint/pdf/en/03/cv00/cv00850en03pdf – Letöltve: 2004 május 3 21:53 77 ez szerepel más dokumentumokban Európai Védelmi Ügynökség néven (eredetileg: “intergovernmental agency in the field of defence capabilities development, research, acquisition and armaments”). 78 http://ue.euint/ueDocs/cms

Data/docs/pressData/en/ec/76279pdf - Letöltve: 2004 május 3 21:55 – Thessaloniki European Council 19 and 20 June 2003 – Presidency Conclusions 76 http://www.doksihu 47 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - a jövő védelmi és biztonsági képességkövetelményeivel kapcsolatos kutatások támogatása.79 Az Ügynökség a tervek szerint a kezdeti időkben mint a meglevő fegyverzeti testületek hálózatának koordináló központja fog működni. Az Ügynökség a teljes működőképesség elérését követően a műveleti szempontok és a beszerzések – fejlesztések

egységesítésének a fő felelőse lesz. Az Ügynökség ebben a stádiumában magába fogja olvasztani valamennyi korábban meglevő csoport/szervezet/egyezmény tevékenységét. Fontos elem, hogy a tervezett struktúrában a CFSP Főképviselője lesz az Ügynökség elnöke. Az Ügynökséggel kapcsolatos Tanácsi döntéseket a védelmi miniszterek ÁKÜT találkozója hozza meg. Természetesen a szervezeti keretek létrehozatala jelentős előrelépést jelent az egységes európai fegyverzeti politika kialakításában, azonban a meglevő tagok (és különösen a jövőbeni 25-ös kör) beszerzésekkel és védelmi iparral kapcsolatos filozófiájának különbözősége jelentősen meg fogja nehezíteni a gyakorlati előrelépést. Különösen érdekes lesz Törökország helyzetének szabályozása, amely a WEAO-nak teljesjogú tagja volt. Az Ügynökségnek sikerességéhez biztosítania kell a hosszú távú képesség szükségletek felmérését és a

költséghatékonyságot. Elemeznie kell mind az EU, mind a nemzeti tervezési folyamatokat, mivel a képességigényekre ezek alapján tud megfelelően reagálni és így tudja biztosítani a fegyverrendszerek időbeni cseréjére való felkészülést. Az Ügynökségnek túl kell lépnie a hagyományos kormányközi kereteken, állandó munkacsoportjainak egyaránt fel kell ölelniük a beszerzési, kutatási és katonai szakterületeket, úgy, hogy az ezekben való részvétel rugalmas legyen az aktuális projectben való részvétel függvényében. Természetesen mindehhez megfelelő politikai támogatás és önállóság szükséges, a kormányok nem szabad, hogy az Ügynökség mindennapi munkájába beavatkozzanak. Az Ügynökség egymaga természetesen nem oldhatja meg az európai fegyverzeti szektor problémáit. Ahhoz, hogy valódi előrelépés következhessen be, létre kell hozni az 79 http://ue.euint/ueDocs/cms Data/docs/pressdata/en/gena/77930pdf – 2541st

Council meeting - EXTERNAL RELATIONS - Brussels, 17 November 2003 – Letöltve: 2004. május 3 22:00; és http://www.czech-aopcz/edig339pdf – European Defence Industries Group, Weekly Bulletin 2003 No39: 21.112003 – Letöltve: 2004 május 3 22:01 http://www.doksihu 48 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. európai védelmi eszközök egységes törvényekre fölépülő piacát és egységes kutatási stratégiát kell kidolgozni, amely felöleli a katonai, biztonsági és civil technológiai területek teljes spektrumát. Noha az Európai Védelmi Ügynökség feladatköre még nem teljesen

tisztázott, az már látszik, hogy az elkövetkezendő időben a tagországok központi szerepet kívánnak adni neki a követelmények harmonizációja terén. A NATO–EU Képességcsoport (Capability Group) szerepének a növelésével a két szervezet között a képességek terén megvalósuló együttműködést kívánják előmozdítani. Ezen túlmenően következetesen végre kívánják hajtani a Képességfejlesztési Mechanizmus (Capability Development Mechanism - CDM) célkitűzéseit, felhasználva a NATO Védelmi Tervezési Kérdőívet (EU résszel kiegészítve) a tervezésben. A szükséges képességek megállapítása során a fő hangsúlyt az interoperabilitásra a telepíthetőségre, és a fenntarthatóságra kívánják helyezni. Az Ügynökség teljes működőképességét még nem tudni mikor fogja elérni, de az kétségtelen, hogy a CFSP előrelépésének egyik legfontosabb területe lesz a következő években. A végrehajtott EU válságkezelő

műveletek tapasztalatai, a Helsinki Headline Goal 2003 tapasztalatai, a krónikus képességhiányok további jelenléte, a kormányközi konferencián elfogadásra tervezett Alkotmányos Alapszerződés, illetve az Európai Biztonsági Stratégia ESDP-re gyakorolt alapvető hatása együttesen váltották ki az igényt egy új EU Haderőfejlesztési Célkitűzés meghatározására és kidolgozására. A legutolsó értékelések alapján az EU csak mennyiségben tudja teljesíteni a „Fő Célkitűzés”-ben ("Headline Goal" - HG) foglaltakat, minőségileg azonban korántsem. Ezért 2004. elejétől a legfontosabb feladat a HG 2003 teljesítése és ezzel párhuzamosan új, minőségileg magasabb célkitűzés meghatározása. A jelenlegi elgondolás a 2010 évet irányozza elő a HG olyan szintű teljesítésére, ahol már az erők eszközök és a vezetés-irányítás teljes interoperabilitása valósul meg és kiküszöbölik a meglévő hiányosságokat. A

kidolgozó munka alapvetően az Alkotmányos Szerződésre és a Solana vezetésével kidolgozott Európai Biztonsági Stratégiára épült. Az itt leírt biztonsági kockázatok kezelésére http://www.doksihu 49 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kell alkalmassá tenni az EU számára felajánlott erőket80. Az Európai Képesség-fejlesztési Akcióterv Project Csoportjaiban folyó munka és az EU Gyorsreagálású Koncepció alapján, a nemzetek által előterjesztett dokumentumok (olasz, francia, brit) felhasználásával készült el a HG 2010 eléréséhez szükséges időrend. Közös

az elképzelésekben, hogy egyaránt építenek a NATO-ban elért eredményekre, annál is inkább, mivel a közeljövőben 19 olyan ország lesz, amely mindkét szervezetben tagsággal bír. Ugyanakkor egyes vélemények szerint eltérések is vannak a két szervezet követelményrendszere között elsősorban abból adódóan, hogy az EU a petersbergi feladatokra koncentrál, míg a NATO elsődleges feladata a közös védelem. A 2010-es HG-hez kapcsolódó feladatok és időrend a következőkben foglalható össze: - 2004 első felében az előzőekben említett két dokumentumra alapozva a szükséges képességek megállapítása. - 2004 második felében a katonai - politikai irányelvek kidolgozása és jóváhagyása. - 2005 első félévében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC) a jóváhagyott dokumentumok alapján technikai javaslatot kér az EU MC-től. - 2005 második felében a NATO Védelmi Tervezési Kérdőívére alapozva a rendelkezésre álló

képességek megállapítása, és egy hiány katalógus összeállítása a Helsinki Task Force (HTF) által. - 2006-ban az egyes nemzetek hozzájárulásának naprakésszé tételére, és egy úgynevezett “hozzájárulási konferencia” ("Commitment Conference") megtartására kerülne sor. Az új HG kidolgozásának menetrendjére 2003. őszén több elnökségi, illetve tagállami javaslat született81. Az elgondolások szerint az új HG-nak az interoperabilitás, a telepíthetőség, és a fenntarthatóság alapvető követelményeit kell kielégíteni, amelyek egyben a felajánlott erők- és eszközök felhasználhatóságának fokmérői is. Külön hangsúlyt kapott a készenlét idejének felülvizsgálata (az utóbbi mint minőségi képességfejlesztési mutató is egyre többször szerepelt az aktuális kidolgozó munkában). 80 Terrorizmus, tömegpusztító fegyverek proliferációja, szervezett bűnözés, működésképtelen államok. Megjegyzendő,

hogy az EU válságkezelés elsősorban nem katonai eszközökre épül, hanem diplomáciai, gazdasági lépésekre, illetve ezek kombinációjára, előtérbe helyezve a válságkezelés civil aspektusát. 81 “A Path for Further Achievements in European Capabilities”, Italy, 2003; “Towards a 2010 Headline Goal”, France, 2003; “The Road to 2010 / HG 2010 – Implementation Plan”, United Kingdom, November 2003; http://europa.euint/comm/external relations/cfsp/intro/gac171103conclpdf - Letöltve: 2004 május 3 22:03 http://www.doksihu 50 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A 2010-es HG

kimunkálására vonatkozó feladatot a 2003. november 17-i EiT ülésén elfogadták. A PBB december 15-i ülésén egyetértésre jutott a 2010-es Headline Goal (HG 2010) kidolgozásának menetrendjében: Az új HG-t a tervek szerint 2004. májusi Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (GAERC82), majd pedig a 2004. júniusi EiT ülés fogadja el. A kidolgozó munka alapvetően az Alkotmányos Szerződésre és a Solana vezetésével kidolgozott Európai Biztonsági Stratégiára (A Secure Europe in a Better World: European Security Strategy - ESS) épülne. Az itt leírt biztonsági kockázatok kezelésére kell alkalmassá tenni az EU számára felajánlott erőket83. Magának az ESS-nek a lebontása konkrét feladatokra napjainkban folyik. Az Európai Képesség-fejlesztési Akcióterv Project Groupjaiban folyó munka mellett a nemzetek által a 2010 HG eléréséhez előterjesztett dokumentumok próbálnak időrendet adni. Közös az elképzelésekben, hogy építenek a

NATOban elért eredményekre A HG 2010 koncepció részletes vitája február 27-én kezdődött Az már körvonalazódik, hogy az említett anyagokban vázolt menetrendhez képest már ez év végén sor kerül (Hollandiában) egy előzetes képesség-felajánlási konferenciára. Lényeges fejlemény a 2003. 11 24-i brit-francia csúcson elfogadott közös nyilatkozat az EU válságkezelő gyorsreagáló képességének (harccsoport koncepció) fejlesztéséről, melynek elemei az Alkotmányos Szerződés tervezetének mellékletébe is bekerültek és azzal együtt nem kerültek végül is elfogadásra. A harccsoport koncepciót ettől függetlenül beindították, a keretnemzeti elven létrehozott rövid készenléti idejű (15 nap), mintegy 1500 fős létszámú (zászlóalj méretű), megfelelő légierő-, ill. haditengerészeti támogató komponenssel rendelkező harccsoportok teljes készenlétét 2006-2007-re irányozták elő. A javaslatban 7-9 harccsoport felállítása

szerepel 2007 végéig. Nagy valószínűséggel a harccsoportok egy része nemzeti, másik része többnemzetű lesz (értelemszerűen mi a többnemzetű megoldásokban kaphatunk szerepet). A beterjesztők rendkívül szűk, 10 napos készenléti idővel számolnak. A nemzeti felajánlásokat ez év végéig kell megtenni, ami összevág a fent említett hollandiai képesség-felajánlási konferenciával.84 Lényeges, hogy a 82 General Affairs and External Relationships Council - GAERC Terrorizmus, TÖPFE proliferáció, szervezett bűnözés, működésképtelen államok. Megjegyzendő, hogy az EU válságkezelés elsősorban nem katonai eszközökre épül, hanem diplomáciai, gazdasági lépésekre, illetve ezek kombinációjára, előtérbe helyezve a civil válságkezelést. 84 “Strengthening European Cooperation in Security and Defence”, London, 24-11-2003. http://www.fcogovuk/Files/kfile/UKFrance DefenceDeclaration%2C0pdf - Letöltve: 2004 május 3 22:03 83

http://www.doksihu 51 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. részvételt a strukturált együttműködésbe való belépőnek tekintik. Rendkívül lényeges az EU gyorsreagálású képességek és a NATO Reagáló Erő (NRF) közötti viszony tisztázása, amely a két szervezet közötti kapcsolatok egyik legfontosabb területe. Itt is – csakúgy, mint a képességfejlesztés egészét tekintve – a komplementaritást, kompatibilitást és a versengés elkerülését kell szem előtt tartani. 4. Döntéshozatali kérdőjelek az Unió jövőjében, az Alkotmányos Szerződés tervezetében Az

EU számára kétségkívül óriási kihívást jelent a jövő év májusától 25 tagúra bővülő és jóval heterogénebbé váló Unión belül az integráció továbbvitele. A hogyan tovább kérdésére válaszként alapvetően három megközelítés körvonalazódik: ƒ a szupranacionális jelleg, azaz a Joschka Fischer által három évvel ezelőtt nyilvánosan is szorgalmazott föderális berendezkedés erősítése,85 ƒ a „többsebességes” Európa koncepciója, amely a felkészültebb államok számára lehetővé tenné a gyorsabb előrehaladást – saját kis „belső” integrációjuk létrehozását, ƒ a leginkább a brit felfogást tükröző konföderális Európa terve, amely egy megcsontosodott belső „mag” kialakulása nélkül tenné a tagállamok számára lehetővé kisebb csoportok szorosabb együttműködését. Ezek természetesen a CFSP fejlődési iránya kapcsán is megjelentek a vitákban. Az alapvető kérdés az volt, hogy az Uniós

védelempolitika valóban függetlenné váljon-e Amerikától. A gyakorlati kérdésekben ez úgy jelent meg, hogy: ƒ legyen-e NATO-tól független kollektív védelem az EU-ban? (ez lett a szorosabb együttműködés) ƒ Legyen-e néhány tagállamnak lehetősége arra, hogy „előremenjen” a védelmi együttműködésben, „védelmi mag-európát” alakítva ki? (ez lett a strukturált együttműködés) ƒ 85 Hogyan kezeljék a terrorizmust? (ez lett szolidaritási klauzula) http://www.jeanmonnetprogramorg/papers/00/00f0101-02html – Between Divided and Shared Sovereignty: Fischers `European Federation – Letöltve: 2004. május 3 13:46 http://www.doksihu 52 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kérdésekre adott válaszok az Alkotmányos Szerződés (ASZ) tervezetének a biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos részében jelentek meg. A területtel foglalkozó javaslatok csak a Konvent késői szakaszában jelentek meg, s azok érdemi vitájára valójában nem került sor. Jórészt ez magyarázza azt, hogy a két javasolt együttműködési forma helyet kaphatott a tervezetben annak ellenére, hogy azokkal szemben láthatóan jelentős az ellenállás a résztvevők körében. Ez az az ellenállás, amely miatt mára széles körben elismerést nyert: a tervezet vonatkozó részeit újra kell fogalmazni. A viták valójában ezúttal is az USA-tól független európai védelem megteremtéséről szóltak, ami az alkotmányos szerződés tervezetében sem valósult meg. 4.1 Strukturált együttműködés A strukturált együttműködés a

megerősített együttműködés speciális, kizárólag az ESDP területére vonatkozó és sajátos jegyeket felmutató formájaként fogható fel. A Nizzai Szerződés, amely lehetővé tette a megerősített együttműködést a CFSP területére, abból világosan kizárta a védelempolitikát. Ugyanezt a kizárást az ASZ tervezet nem tartalmazta, így a jelenlegi formában mind a strukturált, mind a megerősített együttműködés elvileg alkalmazható a védelempolitika területére. A strukturált együttműködés a védelmi kérdésekben biztosítaná a katonailag fejlettebb és a gyorsabb előrehaladásra kész és képes tagállamok szorosabb együttműködésének lehetőségét. A tervezet szerint egy időpontban csak egy strukturált együttműködés futhat az Unió keretei között. Az együttműködés csak a tagállamok egy részére vonatkozik, azonban ellentétben a megerősített együttműködéssel, nincs meghatározva a beindításhoz szükséges minimális

tagállami létszám. A tervezet szerint a strukturált együttműködésben részt vevő államok egy, az Alkotmányos Szerződés elfogadásával egyidejűleg lefektetett, ahhoz csatolt jegyzőkönyvben hozzák létre ezt az együttműködési formát. A jegyzőkönyv tartalmazza a részt vevő tagállamok felsorolását és az általuk meghatározandó azon kritériumokat és kötelezettségeket is, amelyek az együttműködés alapját és feltételeit képezik. A javaslat a „többsebességes” Európa modelljére emlékeztet, amely a megnövekedett létszám és heterogenitás problémájára a választ a gyorsabb előrehaladást lehetővé tevő http://www.doksihu 53 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kisebb, belső körök kialakításában látja. A strukturált együttműködés jelenlegi formában történő elfogadása nem csak az önmagában is kiemelten fontos védelmi területet érintené, hanem, precedens jellegénél fogva, azt később esetleg az integráció más területeire is ki lehetne terjeszteni. Nem tisztázták, hogy a védelempolitikán belül milyen konkrét célok elérésére irányulna az együttműködés. Fennáll a veszélye, hogy a struktúrált együttműködésen keresztül az uniós védelempolitikát a (Franciaország vezette) tagállamok egy kis csoportja kisajátítja és érdekeit közös, uniós érdekként és politikaként tünteti fel, anélkül, hogy abba a kimaradóknak bármi beleszólásuk lenne. Ez az integráció védelmi kérdésekben való széttöredezését, „többsebességűvé” válását, egyfajta

„mag-Európa” kialakulását eredményezné ugyancsak. Az első elképzelések szerint a dokumentum olyan képességi minimumokat határozott volna meg, amelyek teljesítése a strukturált együttműködésben való részvétel feltételeként jelenne meg. Ez kettős problémát jelent: egyrészt kicsi a valószínűsége annak, hogy e feltételeket úgy határozzák meg, hogy abban pl. Magyarország is részt vehessen akár most, akár hosszabb távon, azaz így kiszorulnánk ebből az együttműködési formából. Másrészt e megközelítés mindenképpen statikusnak tűnik, hiszen anélkül próbált előre képességi minimumokat meghatározni, hogy tudná, a majdani műveletekben milyen konkrét képességekre lesz szükség.86 Tekintettel arra, hogy a strukturált együttműködés az Alkotmányos Szerződéssel jönne létre, az abban való részvétel feltételeit és tagjainak felsorolását csak újabb kormányközi konferencia módosíthatná. Ezen

együttműködési forma elfogadása így a most kívül maradók tartós kirekesztésének elfogadását is jelentené. Ellentétben a megerősített együttműködés szabályozásával, a strukturált együttműködés területén nincs a kimaradók felzárkózását segítő uniós mechanizmus. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy a strukturált együttműködés hosszabb távon is az elkülönülés, a szétválás irányában hat és nem az integráció irányában. A képességfejlesztés területén ma több lehetőség is adott a gyorsabb előrehaladásra (részben az ECAP révén, részben a 86 Azaz Magyarország alatta maradhat a megkívánt szintnek, miközben adott esetben lehet, hogy éppen pl. a Mostarban jól szerepelt magyar hídépítőkre lenne szükség. http://www.doksihu 54 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rövidesen felállításra kerülő Európai Védelmi Ügynökség révén). Ebből a szempontból nincs szükség a strukturált együttműködés bevezetésére, az jórészt duplikációnak tekinthető. Fennállt a reális veszélye annak, hogy a strukturált együttműködés, a NATO-val párhuzamos hatásköröket és intézményi megoldásokat eredményez. Ez egyrészt feszültségforrást eredményezett volna a transzatlanti kapcsolatokban, másrészt a szűkös erőforrások hatékony felhasználása ellen hatna. A műveletek esetében továbbra is fennmarad a minden tagállamra kiterjedő egyhangúsággal magvalósuló döntéshozatal, így a strukturált együttműködés bevezetése ezen a területen értelmetlen. Az ASZ

tervezetében szereplő megfogalmazásokkal kapcsolatban alapvető kifogásai voltak és a strukturált együttműködésre vonatkozó szövegrészek teljes átdolgozását szorgalmazták a britek, lényegében az összes semleges és újonnan belépett ország, továbbá a többi tagállam jelentős része is. A kérdésben zajló vita kimenetele több tényező függvénye: 1. Miként alakulnak a rendszeres brit-francia-német egyeztetések, s azokon milyen megállapodások születnek esetlegesen. Általánosnak tekinthető vélemény, hogy a britek nélkül európai védelempolitikát aligha lehet építeni, így mindaddig, amíg a véleménykülönbség fennáll, a koncepció nem megvalósítható. Kérdés azonban, hogy egyrészt a brit „játéktér” miként alakul (ennek része Blair belső támogatottságának csökkenése éppúgy, mint a főként Irak kapcsán megnyilvánuló brit „kompenzációs kényszer” az európai szövetségesek felé, illetve, hogy másrészt

az esetlegesen az EU-n kívül létrejövő francia-német együttműködés (Joschka Fischer a nyilvánosság előtt többször bejelentette, hogy az együttműködést mindenáron létrehozzák) miként befolyásolja majd a brit különállásra vonatkozó szándék fenntartását. A brit álláspont ma távolról sem tűnik egységesnek: Tony Blair nagyobb kompromisszumkészségével szemben külügy- és védelmi minisztere rendre igyekszik a brit álláspont változatlanságát megerősíteni. Az elmúlt időszak azt mutatja, hogy bizonyos közeledés elkezdődött a „hármakon” belül. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a britek hajlandóak elfogadni azt az elképzelést, hogy a védelem területén egy gyorsabb előrehaladást lehetővé tevő együttműködési forma alakuljon http://www.doksihu 55 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ki, anélkül azonban, hogy az abban részt vevő országok együttműködése valamiféle zárt csoportosulást hozna létre, azaz, hogy az integráció kettészakadjon. 2. Fontos, hogy az a mintegy 15-20 ország, amelynek problémái vannak a strukturált együttműködés jelenlegi formájával (köztük Magyarország) azt megfelelő formában képviselje az IGC során. Együttesen ugyanis elérik azt a „kritikus tömeget”, amely a jelenlegi koncepció jelentős átalakítását eredményezheti. Fontos, hogy a közösen vallott elveket – átláthatóság, a folyamat nyitottsága és befogadó jellege, az integráció egységes voltának megőrzése, a felesleges duplikációk elkerülése, komplementaritás és nem

kompetitivitás a NATO-val, az erőfeszítések egyeztetése – ezek az országok folyamatosan sulykolják. 3. Amennyiben valamilyen formában létrejön a javasolt képességeket rögzítő jegyzőkönyv, alapvető kívánalom, hogy a hangsúly ne az „input”-ra helyeződjék, azaz, hogy mik azok a képességek, amelyeket az adott állam jelenleg fel tud ajánlani, hanem az „output”ra, azaz, hogy milyen képességek kialakítását vállalja az adott ország be. Ezzel kapcsolatban azonban mielőbb meg kellene határoznia az EU-nak, hogy a tagállamok milyen célokra alakítsanak ki képességeket. Erre vonatkozóan egyelőre semmilyen konkrét elképzelés nem vált ismertté – jóllehet a színfalak mögött a „nagyok” közötti egyeztetés a kérdésről már minden bizonnyal javában folyik. 4. Az eddigi viták alapján mára valószínűvé vált, hogy a strukturált együttműködést a szövegből teljes egészében nem lehet kihagyni, s az valamilyen formában

várhatóan létrejön az IGC végére. A javaslat fő támogatói, Franciaország és Németország ennek láthatóan kiemelt jelentőséget tulajdonítanak. Így a teljes elutasítás helyett reális cél lehet az elnevezés megtartása mellett a strukturált együttműködés tartalmának átalakítása, a fentebb felsorolt problémák megfelelő orvoslásával. 5. A végső megoldás sokak szerint valószínűleg leginkább a jelenlegi megerősített együttműködéshez fog hasonlítani, ahol a kritériumokat a 25-ök közösen határozzák meg és vizsgálják felül, s ebben a körben hoz a Tanács döntést az együttműködés elindításáról, illetve a résztvevői kör kibővítéséről. Ekként a részvétel valódi integrációs erőként működhet, közelítve a jelenlegi megoldást pl. a schengeni együttműködésben való részvétel feltételeihez, s általában az egész konstrukció nem az elkülönülést és egyfajta „mag-Európa” kialakulását

http://www.doksihu 56 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. eredményezi. Reális cél lehet a részvételi minimum meghatározása (EU harccsoport koncepcióban és az Ügynökségben való részvétel), ami legalább az országok felét kell, hogy jelentse. Szükséges továbbá, hogy a kimaradók részére megfelelő felzárkóztató mechanizmus jöjjön létre. A terület kialakításában alapvető fontosságú emellett, hogy ne generáljon újabb feszültséget a transzatlanti viszonyban, főleg úgy ne, hogy az tényleges, gyakorlati hasznot nem hoz az EU-nak. 4.2 Szorosabb együttműködés A

közös uniós védelem létrejöttéig az Alkotmányos Szerződés tervezete szerint a szorosabb együttműködés a részt vevő tagállamok egymás iránti kölcsönös védelmi kötelezettségvállalását jelentette volna fegyveres agresszió esetén. Az ASZ tervezete hangsúlyozta: az együttműködés megvalósítása során a tagállamok szorosan együttműködnek a NATO-val, illetve az nem befolyásolja az érintett tagállamok Észak-atlanti Szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit. A szorosabb együttműködés lényegében a NYEU-t létrehozó Brüsszeli Szerződés V. cikkével azonos tartalmú, de az eredeti francia tervek szerint egyfajta kollektív európai védelmet alakított volna ki.87 A tervezetben a kollektív védelem koncepciója csupán opcionális jelleggel – szorosabb együttműködésként nevesítve – szerepel, azonban magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a távolabbi jövőben ezt minden tagállamra kötelezően kiterjesszék. A

szorosabb együttműködésre irányuló javaslatot azok az országok támogatják, amelyek a közös biztonság- és védelempolitika fejlődését a NATO-tól függetlenül képzelik el. Az együttműködés ugyanis lépést jelentene a NATO számára alternatívát teremtő irányba, anélkül azonban, hogy e mögött tényleges képességek állnának. A javaslat azon EU-n belüli politikai erők támogatását is bírja, amelyek az EU jövőjét föderális keretek között szorgalmazzák megvalósítani. A NATO-n kívüli országok (leszámítva Ausztriát) határozottan ellenzik ennek az együttműködési formának a bevezetését. Úgy vélik, a jelenlegi tervezet elfogadása megbontaná az Unió egységét és – az abban való részvételtől, illetve távolmaradástól függően – különböző szintű tagságot eredményezne. http://www.doksihu 57 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Negatívan viszonyul a javaslathoz az újonnan belépő országok, illetve a régi tagok nagy része is. Úgy vélik, pótlólagos biztonságot, tényleges hozzáadott értéket a kölcsönös védelmi kötelezettség-vállalás az EU keretei között nem jelentene számukra, miközben súlyos és nem kívánatos csapást jelentene a transzatlanti kapcsolatokra, illetve a NATO egyedülálló szerepére a kollektív védelem terén. 4.3 Az Alkotmányos Szerződés jövője 2003 decemberében, az Alkotmányos Szerződésre (ASz) vonatkozó konszenzus hiányában, nem sikerült lezárni az IGC-t, tehát előbb-utóbb folytatni kell. Az Alkotmányos Szerződés elfogadása ellen,

a (túlzott – de a Nizzai Szerződésben jóváhagyott) szavazati súlyuk védelme érdekében legkeményebben fellépő lengyel kormány leváltásának a területre gyakorolt hatását még nem lehet pontosan felmérni. A napjainkban látható jelek alapján, párhuzamosan a spanyolok visszavonulásával, a lengyelek is kompromisszum készebb álláspontot fognak elfoglalni a vita folytatása során. Ezek a lépések várhatóan azt eredményezik, hogy még az ír elnökség idejében elfogadásra kerül a Szerződés. A szorosabb együttműködés (közös védelmi klauzula) a semlegesek számára jelentett igazi problémát, akikkel csak nagyon komoly erőfeszítések révén lehetett elfogadtatni a december 9-re kidolgozott kompromisszumot. Ennek lényege, hogy a kölcsönös védelem nem érinti hátrányosan bizonyos államok biztonság- és védelempolitikájának specifikus jellegét. Az Alkotmányos Szerződésben szereplő szövegtervezet kimondja továbbá, hogy a NATO

tagországai számára a kollektív védelem alapja továbbra is a NATO marad. 4.31 Az ESDP a Kormányközi Konferencia tükrében Az ESDP szempontjából komoly fegyvertény, hogy sikerült kompromisszumot elérni olyan érzékeny kérdésekben, mint a strukturált és a szorosabb együttműködés, valamint az európai tervezői kapacitás, ill. parancsnokság88 Az európai védelmi viták középpontjában álló csomag sajátossága, hogy elsőnek említett része szerepel az ASz tervezetében, míg második része formailag nem kötődik hozzá. Az elemek közötti kapcsolat ugyanakkor nyilvánvaló 87 Az 5. cikk alapján amennyiben bármely szerződő felet támadás éri, a többi fél az ENSZ 51 cikkely alapján (közös védelem) a rendelkezésre álló eszközökkel a segítségére siet. 88 Lásd 6. fejezet http://www.doksihu 58 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A strukturált együttműködésről 2003. december 8-án elfogadott kompromisszum, az eredeti javaslatot felpuhítva, nyitottabbá tette az addig kemény feltételeket szabó együttműködési formát. A kizárólag az EBVP terültére vonatkozó, elsősorban a németek és franciák által szorgalmazott strukturált együttműködés lényege, hogy védelmi kérdésekben biztosítsa a katonailag fejlettebb és a gyorsabb előrehaladásra kész és képes tagállamok szorosabb együttműködésének lehetőségét. Az eredeti javaslat számos ponton problémás volt (emlékeztetett a „többsebességes” Európa modelljére, nem tisztázta a konkrét célokat,

képesség-minimumokat határozott meg feltételként, hiányzott a kimaradók felzárkóztatását segítő mechanizmus), s voltaképpen hosszabb távon is az elkülönülés, a szétválás és nem az integráció irányában hatott. Elutasító álláspontot foglaltak el a britek, lényegében az összes semleges és újonnan belépő ország, továbbá a többi tagállam jelentős része is. A december 8án elfogadott kompromisszum felpuhította az eredeti javaslatot, nyitottabbá tette a strukturális együttműködést, amelyet ebben a formában magyar részről is elfogadhatónak tartunk, s számolunk a részvétellel. Ebből kiindulva részt kívánunk venni a feltételek kialakításában is Érdekünk, hogy a strukturált együttműködés csak a képességfejlesztésre terjedjen ki, a műveleteket illetően a továbbiakban is maradjon meg a Tanács egészének a kompetenciája. Célszerűnek látszik emellett egy minimum tagállam-számot is meghatározni. 5. A kül- és

biztonságpolitika a védelmi kiadások tükrében Az Unió tagországai a tömeghadseregek felszámolását a védelmi kiadások radikális csökkentésére is felhasználták. A létszámcsökkentésről hozott (helyes) döntések eredményeként kialakuló haderő ugyanakkor csak komoly ráfordítások eredményeként válhat alkalmassá a XXI. század kihívásainak kezelésére A haderő alkalmazásával kapcsolatos speciális, és az európai országok számára új követelményei azt eredményezik, hogy a kisebb katonaság hatékony alkalmazhatóságának biztosítása érdekében nem csak, hogy egy katonára számolva kell(ene) többet költeni, de az új típusú fegyverrendszerek beszerzésének szükségességét is figyelembe véve gyakran abszolút értékben is. A kibővült Unió egyértelműen a világ legnagyobb gazdasága lesz, de ezt kül- és biztonságpolitikai területen a ráfordítások elégtelensége következtében belátható időn belül nem lesz

képes érvényesíteni. http://www.doksihu 59 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Unió a jelenlegi Biztonsági Stratégiájában ambiciózus és globális célokat tűzött ki maga elé, de kérdéses, hogy ennek anyagi vonzatait is vállalni fogják-e a tagországok. A telepíthetőségi követelmények, a határoktól távol történő fenntarthatóság igénye, vagy az olyan általános elvárások, mint a polgári lakosságnak okozott veszteségek csökkentését biztosító precíziós lőszerek alkalmazása, hatalmas összegeket igényelnek. Az Uniós GDP a világon az egyik

legmagasabb (az Euró erősödésének köszönhetően valószínűleg 2003-ban magasabb lett az amerikainál is89). Ennek a mintegy 9300 milliárd Eurónak a védelmi kiadásokra fordított kb. 2 százaléka is hatalmas összeg ahhoz képest, amilyen erőket Európa ki bír állítani. A fő probléma ugyanis nem csak az összeg nagyságával van. A felhasználás módja, az elavult struktúrák, a párhuzamos vezetési szintek fenntartása és a beszerzési politikák nem kellőképpen gazdaságos megvalósítása, nem biztosítják a rendelkezésre álló korlátozott források hatékony felhasználását. Természetesen, ahogyan az önálló kül- és biztonságpolitikáról nehéz lemondani az Unió tagjainak, úgy a saját hadsereg beolvasztása közös alakulatokba, és a választópolgárokat alkalmazó hadiipari cégek európai szintű racionalizálása sem működhet egyik napról a másikra. Azonban ahhoz, hogy a rendelkezésre álló forrásokat valóban hatékony módon

használja fel Európa, elengedhetetlen számos fájó döntés meghozatala. Ami az uniós védelmi kiadások megoszlását illeti, a négy nagy (Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia) részesedése az Uniós GDP-ből kicsit kevesebb, mint 70%- így nagyjából reális, hogy az EU védelmi kiadásainak alig több mint 75%-át ők adják. Az már inkább meglepő, hogy ahhoz, hogy Németország elérje a franciák és britek által védelmi kiadásokra fordított 2,5%-os GDP részesedést, több mint 13 milliárd Euroval kellene a jelenlegi 24,4 milliárd Euro-s védelmi kiadását növelni. Azonban Németország 2007-ig egyáltalán nem és akkor is csak 800 millió Euroval tervezi növelni a védelmi kiadásait90. Az Unió védelmi kiadásainak megoszlása a bővítéssel sem fog jelentősen módosulni, ugyanis az új tagok védelmi kiadásai még a hozzájuk mérhető Uniós országok szintjének is csak a töredékét érik el. 89 A konkrét összegekkel

kapcsolatosan általános, hogy óvatosan kell kezelni a számokból kiolvasható tendenciákat, mivel a $-€ átváltási arány hullámzása jelentősen befolyásolhatja a különböző időszakok báziséven átszámított költségeit. 90 www.aicgsorg/c/meierscshtml – Dr Franz-Josef Meiers American Institute for Contemporary German Studies; Tervuren – Vihar a teáskannában, 2003. november 13 – Letöltve 2004 május 3 13:47 http://www.doksihu 60 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A védelmi struktúrák elavultságát legjobban a védelmi célú kutatás-fejlesztési (R&D)

kiadások arányai mutatják. Ez az a terület amelyben akkora Európa lemaradása, hogy még közép- és hosszútávon is tulajdonképpen lehetetlen az európai országok védelmi képességek elvárásokhoz való hozzáigazítása és felzárkózása az Egyesült Államokhoz. A francia-németbrit-olasz kiadások adják az Uniós R&D több mint 95%-át, tehát a kisebb országok szinte egyáltalán nem költenek kutatás-fejlesztésre. 91 (Ugyanakkor a 2004 március 25-26-i Európai Tanács ülésen döntés született arról, hogy az általános kutatásokra költött pénz el kell érje a GDP három százalékát és a húzóágazatokban közös kutatási térség kösse össze a tudományos műhelyeket.92) De az élet számtalan területe (a gépjárműipartól a háztartási tartós fogyasztási cikkeken át akár az A400M szállító repülőgép-programmig) igazolja, hogy hibás az a megközelítés, hogy Európa és Amerika között technológiai szakadék lenne. Európa

és Amerika között az erőforrások felhasználásában és a kutatás-fejlesztési politikában jelentős eltérés van, azonban ez csak a célok különbözőségét, de nem a technológiai szakadékot jelzi. A jelenlegi ráfordítások hatékonyabbá tételének egyik fontos eszköze lehet az Európai Védelmi Ügynökség létrehozatala, de ettől függetlenül továbbra is szükséges lesz a védelmi kiadások növelése is. Ez az esetleges ráfordítás növelés ugyanakkor nem szabad, hogy elfedje a strukturális problémákat. Az európai országoknak a gazdasági területen beindított és sikerre vitt integrációt ki kell terjeszteniük a védelmi területre is, vállalniuk kell a szükséges anyagi ráfordításokat és akkor esélyük (esélyünk) lehet arra, hogy az Unió valóban a gazdasági méretének megfelelő mértékben legyen képes hozzájárulni a világ stabilitásához. A szükséges gondolkozás beindult93, de ma még nem látni, hogy a folyamatot valóban

képesek lesznek-e az eredeti célkitűzéseknek megfelelően végigvinni az Európai országok. A hadiipari lobbyknak ugyan érdekük az egységes (és így jóval nagyobb) piac megteremtése, de mivel ez a korábban védett nemzeti piacok megnyitását is jelenti a külföldi konzorciumok számára, így nem teljesen egyértelmű, hogy valóban minden erejükkel támogatni fogják ezt a folyamatot. Az Eurofighter harcászati célú többfunkciós repülőgép94 és az A400M szállító91 lásd 1., 2 és 3 táblázat http://wwwiss-euorg/esdp/11-bsdefpdf - Letöltve: 2004 május 3 22:06 – Defence Expenditures; Burkard Schmidt; az Unió és az USA védelmi kiadásainak összehasonlítását a III. fejezet tárgyalja 92 http://ue.euint/cms3 applications/Applications/newsRoom/LoadDocumentasp?directory=en/ec/&filename=79 696.pdf – Letöltve: 2004 május 5 14:51 93 lásd 3.3 94 http://www.eurofightercom – Letöltve: 2004 május 3 13:48 http://www.doksihu 61 BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. repülőgép95 programok, amelyek eredményei éveken belül jelentkezni fognak az európai képességekben, jó példái a lehetséges multinacionális megoldásnak. Kérdéses azonban, hogy ezek a sikerek valóban egy új korszak kezdetét jelzik, vagy csak a nemzetközi piac által kikényszerített egyedi, speciális megoldások és hogy hasonló programok beindulnak-e a szárazföldi és haditengerészeti területen is. Ha Európa valóban elhatározza, hogy hatékonnyá teszi védelmi képességeit, ha mindezt erőforrásokkal is kellőképpen megtámogatják, ha

képessé válik a tévesen értelmezett nemzeti érdekek felülvizsgálatára és kialakul az egységes hadiipari piac, akkor Európa elérheti ambiciózus céljai. Ehhez azonban, mint látszik számtalan „ha”-t kell leküzdeni Amennyiben ezek a célok tartósan csak tervek és lehetőségek maradnak, akkor marad az Amerikára való ráutaltság, a tartós megosztottság és ezek eredményeként a közös alkalmazási képességek és érdekérvényesítés hiánya. 6. Viták az EU-n belül a transzatlanti viszonyról Az 1990-es évek végén, az új évezred elején, a balkáni háborúk többé-kevésbé sikeresen megvalósított lezárásával, a helsinki célkitűzések megfogalmazását követő időszakban, a békefenntartó műveletek előtérbe kerülésével és a 2001. szeptember 11-et követő egységes európai fellépés idején akár úgy is tűnhetett, hogy az EU tényleg túl tud lépni az elmúlt évszázadok nemzeti érdekeken nyugvó külpolitikai

szembenállásán, megosztottságán és valóban kialakulhat egy egységes európai külpolitika. Az azóta eltelt idő, különösen az iraki fellépés és az Alkotmányozás körüli viták azonban világossá tették, erről szó sincs, ráadásul a bővítés és annak hatása az Unió biztonságpolitikájára tovább fogja erősíteni a külpolitikai megosztottságot. A bővítéssel nem csak, hogy csökken a francia-német külpolitikai befolyás és súly, de a transz-atlantisták a bővítéssel szinte nyomasztó túlsúlyba kerülhetnek az unióban. A viták azonban sokáig megmaradtak a színfalak mögött és a kifelé mutatott egyetértés és idealisztikus állapot egészen a 2002 november 8-án elfogadott ENSZ BT 1441es szankciójának meghozataláig fenn is maradt96. Ez a határozat döntött arról, hogy Iraknak le kell szerelnie tömegpusztító fegyvereit és igazolnia kell, hogy felszámolta az 1990-es évek 95 http://www.airforce-technologycom/projects/fla/ -

Letöltve: 2004 május 3 13:49 http://www.doksihu 62 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. elején meglevő kémiai-, biológiai-, vegyi fegyvereit és nukleáris programját, valamint ennek ellenőrzése során mindenben együtt kell működnie a fegyverzetellenőri csoportokkal. Azonban maga a dokumentum megfogalmazása és értelmezése (különösen a „komoly következményekkel” való fenyegetésé) már megosztotta a dokumentum elfogadásában résztvevő állandó BT tagokat is és valamennyi, a nemzetközi politikában résztvevő országot. Az USA és Nagy-Britannia ezt úgy

értelmezte, hogy a szankciók be nem tartása esetén ez a BT határozat jogalapot szolgáltat a közvetlen beavatkozásra, míg a Franciaország vezette csoport ezt csak a további BT szankciókat előkészítő figyelmeztetésként értelmezte (így a beavatkozáshoz további BT határozatokat tartott volna szükségesnek). A határozat eredményeként Irakba visszatérő fegyverzetellenőrök munkájának értékelését ez a kiinduló helyzet alapvetően meghatározta. Franciaországot és Németországot (külpolitikai megnyilvánulásaikban legalábbis) kielégítette az iraki együttműködés ténye, míg az amerikaiak és britek a feltétlen és teljes körű támogatás hiányára, az adatszolgáltatás elégtelenségére koncentráltak inkább. Ennek megfelelően az iraki helyzet éleződésével egyre nyilvánvalóbb lett az egyes európai országok és az USA (illetve az USA oldalán álló európai országok) közötti ellentét. Ami igazán meglepő volt, az az, ahogyan

ez nyilvánosságra került. Nyilvánvalóan, akár Aznar spanyol miniszterelnök, akár Blair kezdeményezte a „Nyolcak” 2003. január 30-i levelét97, annak legfőbb célja az volt: megmutatni a franciáknak és németeknek, hogy az európai politika nem csak Párizsban és Berlinben dől el; egyúttal nyílt színvallásra kényszeríteni az EU küszöbén álló országokat a transz-atlanti elkötelezettségükkel kapcsolatosan. A nyílt levél, mint egyfajta visszautasíthatatlan lehetőség természetesen meghozta eredményét. Az EU csatlakozásra váró országok közül ezt a levelet többen aláírták, sőt késznek mutatkoztak előbb Törökország megsegítésére, majd az iraki részvételre is98. A „régi Európa” nem tehetett mást, mint esetenként saját érdekeivel is ellentétesen csak blokkolni próbálta az iraki háborúval bekövetkező elkerülhetetlent és megvétózott olyan lépéseket, amelyek a NATO szövetségesi lojalitásuk jogos

megkérdőjelezését eredményezték (Törökország megsegítésének 2003 január-februári akadályozása). 96 www.unorg/english / documentation / Security Council / Resolutions / 2002 – Letöltve: 2004 május 3 13:51 http://www.nepszabadsaghu/Defaultasp?DocCollID=93076&DocID=86659#86659 – Letöltve: 2004. május 3 14:33 97 http://www.doksihu 63 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Európa, megosztottságának és katonai képességeinek hiánya miatt kimaradt az iraki rendezésből és amennyiben ebben nem történik változás, valamennyi a további, gazdasági fejlődést

közvetlenül (mint az olaj, vagy közvetve mint migráció) érintő válság katonai kezeléséből is ki fog maradni. Irak azt mutatta, hogy Nagy-Britannia a második iraki háborúhoz való hozzájárulásának belpolitikailag eltérő megítélésétől függetlenül, nemzetközi szerepének megőrzéséhez továbbra is a transz-atlanti kapcsolat fenntartását tartja elsődlegesnek. Az iraki háború lezárásának napjaiban az európai védelem-politikában is döntő lépések születtek és ma már úgy tűnik, hogy a háborúval újabb lendületet kapott az európai haderő-fejlesztési, önálló műveleti tervezési képességek kialakításának szándéka. A francia, német, belga, luxemburgi részvétellel, az iraki háború lezárását követően 2003. április 29-én megtartott találkozón megfogalmazott önálló európai tervezési központ létrehozatala a belgiumi Tervurenben állásfoglalásra kényszerítette a transz-atlanti kapcsolat erősségének

fenntartásában érdekelt országokat. Ez a lépés voltaképp megkérdőjelezte az éppen csak elfogadott Berlin plusz eredményét, amelynek legfőbb célja a NATO keretein belül kialakítani az EU által felhasználható „elkülöníthető, de nem elkülönült” erőket, amelyek tervezéséhez a NATO kapacitását használják fel és amely eddig a lépésig úgy tűnt, hogy sikeresen illeszkedik az önállósodási szándékokhoz. Ez ugyanis (csakis) a műveleti tervezési képesség esetében automatikus hozzáférést biztosít az EU-nak99. A transz-atlanti kapcsolat iránt elkötelezett országok ezt a kezdeményezést (jogosan) a teljesen független és önálló (ráadásul zárt és abból másokat kizáró) európai képességek létrehozatalának első elemeként tekintették. Az áprilisi négyes találkozótól kezdődően a transz-atlanti kapcsoltról szóló védelempolitikai viták tulajdonképpen a tervező rendszerről szóló vitákat jelentették. Az

európai műveleti tervező kapacitás, ill. parancsnokság kérdésében az Európai Tanács (EiT) 2003. december 12-i ülésén került sor áttörésre, amikor a több fordulós britfrancia-német (és ezzel párhuzamosan brit-amerikai) egyeztetés eredményeként kialakított 98 99 Nyolcakként Magyarország, Lengyelország és Csehország írták alá NATO eszközök/képességek igénybevételéhez külön eseti EU-NATO megállapodás szükséges http://www.doksihu 64 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kompromisszumos javaslatot a tagállamok egyhangúlag elfogadták100. Az elért

kompromisszum komoly eredmény, amelynek lényege a következő: - Az európai és amerikai szövetségeseket is érintő kérdések megvitatásának fóruma a NATO. Az európai és amerikai szövetségesek részvételével indítandó művelet természetes keretét is a NATO adja. Válsághelyzetekben a két szervezet közötti egyeztetés intenzívebb lesz. - Amennyiben egy válsághelyzet kezelésében a NATO, mint szervezet nem érintett, azonban az EU kifejezi érdekeltségét, az EU-nak döntést kell hoznia, hogy a műveletet NATO eszközök és képességek bevonásával, vagy azok nélkül akarja lefolytatni. Döntésekor az EU figyelembe veszi a NATO adott térségben fennálló szerepvállalását és rendelkezésre álló képességeit. - A NATO eszközöket és képességeket igénybe vevő EU műveletek jobb előkészítése érdekében egy EU tervező sejtet kell felállítani a SHAPE mellett, továbbá az EU Katonai Törzse (EUMS) és a NATO között

intézményes kapcsolatot kell létesíteni. Ezek az intézkedések a két szervezet közötti transzparenciát is biztosítják. - Az EUMS képességei is erősítésre szorulnak, ezért ennek részeként is létrehoznak egy katonai és polgári komponensekkel rendelkező tervező sejtet. Autonóm EU vezetésű műveletek esetében a műveleti tervezést elsősorban tagállami nemzeti műveleti parancsnokságok végzik, amelyeket a művelet idejére többnemzetűvé tesznek (ez a kongói Artemis művelet során már tesztelt, ún. keretnemzet koncepció) Bizonyos esetekben azonban – az EU Katonai Bizottságának (EUMC) javaslatára és a Tanács egyhangú döntése alapján – az Unió igénybe veheti az EUMS kollektív képességeit is, különösen közös katonai/polgári műveletek esetében, amennyiben nemzeti parancsnokság nem került kijelölésre. Ez a megoldás jelenleg úgy tűnik, hogy feloldotta az EU-n belüli vitákat, ugyanakkor ma még nem egyértelmű, hogy

Amerika hogyan reagál rá (és így hogyan alakul a későbbiekben a transz-atlanti kapcsolat iránt elkötelezett országok véleménye). Az világosan látszik, hogy Európa akár NATO/amerikai közreműködéssel, akár nélküle (a képességek 100 http://ue.euint/ueDocs/cms Data/docs/pressdata/en/misc/78414pdf - Letöltve: 2004 május 3 22:25 http://www.doksihu 65 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megkettőzésével) kialakítja önálló tervezési képességeit. Így a kérdés csak az, hogy Európa egységes tud-e a kérdésben maradni. Az elért eredmény kétségkívül pozitívan

értékelendő, de egy sor kérdés még tisztázásra vár, pl. mi legyen a kapcsolat az új feladatokkal megbízott EU Katonai Törzs és az EU Katonai Bizottsága között? Mit jelent konkrétan az, hogy az EUMS „támogatja” a polgári műveletek tervezését és koordinálását? Ha az EUMS „csak” támogat, ki lesz a fő felelős? Ezek a kérdések várhatóan az Alkotmányos Szerződés vonatkozó részeivel kapcsolatos viták hátterében kerülnek majd megválaszolásra. http://www.doksihu 66 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. Az önálló európai biztonságpolitika és

Amerika 7. A legfőbb szövetséges, vagy legfőbb vetélytárs 7.1 Az új biztonságpolitikai környezethez való alkalmazkodás Az Egyesült Államok a hideg-háború „megnyerése” után is fenntartotta vezető szerepét az európai biztonságpolitika alakításában. Az Európában lezajló változások hatására a NATO Londonban és Rómában hozott határozatainak értelmében az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében megkezdték a fegyveres erők nagymértékű csökkentését, valamint a NATO szervezeti, politikai és döntéshozatali folyamatának a megváltozott európai helyzet követelményeinek megfelelő átalakítását. A NATO felmérte, hogy ki kell terjesztenie szervezeti és felelősségi kereteit, hogy szorosabb kapcsolatot kell kialakítania az Európai Unió tagjaival és a volt Varsói Szerződés (VSZ) tagokkal is, valamint az V. cikk szerinti kollektív védelmi feladatokon túl, más műveletekben való részvételt is vállalniuk kell.101 Ezt igazolja

számos az USA segítségével a NATO keretében beindított program, az EBEÉ/EBESZ folyamat átalakításában játszott szerep, a jugoszláv válságban megoldásában való közreműködés. Mindezek ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy ha Európa nem lesz képes nagyobb mértékben hozzájárulni a környezete biztonságához és a szovjet megszállás alól felszabaduló országok valóban hatalmi vákuumba kerülnek, akkor Amerika erőinek jelentős részét továbbra is Európában és Európa érdekében kell alkalmaznia. Az 1991. novemberében Rómában elfogadott új Stratégiai Koncepció volt az első olyan döntés, amely koncepcionálisan is megpróbálta kezelni az új helyzetet. Ebben az általános enyhülésre való reagálás mellett jelentős szerepet kapott az európai integrációs folyamat támogatása és az európai biztonsági identitás kialakítása, amely „nem csak az európai államok érdekét fogja szolgálni, de megerősíti a Szövetség

egészének egységességét 101 „NATO must go out of area, or it will go out of business” – A NATO-nak területén kívüli műveleteket is kell vállalnia, vagy megszűnik. Richard Lugar republikánus képviselő (Szemerkényi Réka: Az átalakuló NATO; Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, szerk.: Dunay Pál – Gazdag Ferenc – Tálas Péter, SVKI Budapest, 1997) http://www.doksihu 67 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. és hatékonyságát”102. 1991 decemberében létrehozták az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsot (NACC),103 amely 1992 közepére szinte valamennyi

közép- és kelet-európai volt szocialista országot felölelte, beleértve valamennyi FÁK országot és Albániát. Jugoszlávia példája sajnos megmutatta azt, hogy mennyire bizonytalan az új demokráciák helyzete, és mennyire nélkülözhetetlen az új demokráciák segítése, a stabilitás övezetének kiterjesztése. A NACC így hamarosan az egyik legfontosabb konzultatív fórummá vált. Az EU és a NATO közötti kapcsolatok szorosabbá válásához, az EU megfigyelők NATO-val való együttműködésének elősegítésében nagy jelentőségű volt az, hogy a bizalom és az együttműködés fokozására, a biztonság megerősítése érdekében, a NATO az 1994-es brüsszeli csúcsértekezletén meghirdette a Partnerség a békéért (Partnership for Peace - PfP) programot. A békepartnerség fő politikai célja az volt, hogy Európa-szerte kibővítse és intenzívebbé tegye a politikai és katonai együttműködést, növelje a stabilitást, csökkentse a békét

fenyegető veszélyeket, szilárdabb kapcsolatokat építsen ki azáltal, hogy elősegíti a gyakorlati együttműködés szellemét és a szövetség alapját képező demokratikus elvek iránti elkötelezettséget. Ezeket a célokat az alábbi eszközök segítségével érték el104: 1. a védelmi tervezés áttekinthetőségének elősegítése; 2. a fegyveres erők demokratikus irányításának biztosítása; 3. az alkotmányos rendelkezések figyelembevételével hozzájárulni az ENSZ és/vagy EBESZ műveletek; 4. katonai együttműködés kialakítása a NATO-val, közös tervezés, kiképzés és gyakorlatok végrehajtása, a békefenntartó, kutató-mentő, humanitárius és más, közösen elfogadott területeken való gyakorlati együttműködés biztosítása érdekében; 5. hosszútávon, a NATO-val együttműködő szervezetek fejlesztése A szövetség felajánlotta a résztvevő államoknak a lehetőséget, hogy saját érdekeiknek és képességeiknek megfelelően

erősítsék kapcsolataikat a NATO-val. A NATO a PfP-vel megteremtette azt a fórumot, amelyen keresztül késszé vált konzultálni a békepartnerség 102 http://www.natoint/docu/basictxt/b911108ahtm - The Alliances Strategic Concept agreed by the Heads of State and Government participating in the meeting of the North Atlantic Council, Rome, 8 November 1991 Letöltve: 2004. május 3 14:42 103 http://www.natoint/docu/handbook/2001/hb020201htm – Letöltve: 2004 május 3 14:47 104 http://www.natoint/docu/comm/49-95/c940110bhtm – Letöltve: 2004 május 3 14:52 http://www.doksihu 68 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. bármely résztvevőjével, ha az úgy érzi, hogy közvetlen veszély fenyegeti területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát. 1994 decemberében a Szövetség külügyminiszterei megerősítették azt a korábbi kötelezettségvállalást, hogy 1995. januárjától kétéves tervezési ciklus alapján Tervezési és Áttekintési Folyamatot (PARP) kezdenek a PfP keretein belül. Ezzel a cél az volt, hogy fokozzák az interoperabilitást és növeljék az átláthatóságot a szövetségesek és a partnerek között. A PARP kialakításával a PfP legfontosabb céljai közül a szoros együttműködést, és a nemzeti védelmi tervezés és a költségvetés átláthatóságát is biztosították. A Tervezési és Felülvizsgálati Folyamat lényegét tekintve egy olyan kétéves folyamat, amely egyaránt tartalmaz bilaterális és multilaterális elemeket, tehát az adott ország és a NATO, illetve az adott ország és az

összes NATO tag közötti konzultációkat. A kétéves tervezési ciklusban való részvételről a jelentkezők önkéntes alapon döntenek, de ezzel a lépéssel széles körű információ-szolgáltatási kötelezettséget vállalnak. Ez az információszolgáltatás kiterjed a résztvevők védelmi politikájára, a fegyveres erők demokratikus irányítása terén elért fejleményekre, a PfP együttműködésre vonatkozó nemzeti politikára, és a kapcsolódó pénzügyi és gazdasági tervekre. A résztvevő országok a kért információt a NATO által minden második év őszén kibocsátásra kerülő "Általános PfP Interoperabilitási Kérdőívre" adott válaszaikban adják meg. A résztvevő országok átfogó áttekintést adnak fegyveres erőikről és részletes információt szolgáltatnak azokról az erőkről, amelyeket alkalmassá tesznek a PfP együttműködésben való részvételre. A PARP-ban való részvétel önkéntes, a folyamat jelentősége

a mai napig abban áll, hogy elősegíti a résztvevők interoperabilitását. A PARP folyamat nem csak a volt VSZ országoknak nyújtott lehetőséget védelmi tervezési eljárásuk NATO-hoz igazítására, de a nem NATO tag EU országoknak is. A PARP folyamatban ezért indulása óta részt vesz valamennyi EU ország. Ezzel már 1994-95-től biztosítva volt, hogy az Unió semleges országai is megismerkedjenek bizonyos NATO haderő-fejlesztési és tervezési alapdokumentumokkal és eljárásokkal. 105 Ezen kezdeményezések mögött jellemzően az amerikai kül- és védelempolitika aktivitása húzódott meg. Amerika az újabb megnyert (hideg-) háború után, hasonlóan a 105 http://www.natoint/docu/handbook/2001/hb030201htm – Letöltve: 2004 május 3 14:54 http://www.doksihu 69 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. második világháború utáni döntéséhez, ismét a bővítés és kiterjesztés, a demokratikus átalakulás maximális (intézményi, erkölcsi és nem utolsósorban anyagi) támogatását választotta. A folyamatok koordinálásához és kordában tartásához a jellemzően önkéntes vállalásokra és hozzájárulásokra épülő programok megfelelő keretet nyújtottak. Azonban a közép- és kelet-európai országok bevonása sem oldotta meg azt a problémát, amellyel Kuvait iraki lerohanása és különösen a jugoszláv konfliktus kezelése kapcsán volt kénytelen a NATO és az EU szembesülni. Az amerikai képességek alkalmazása nélkül Európa a saját szomszédságában fellángoló konfliktussal sem bírt semmit kezdeni. Ezzel

összességében egyik fél sem volt elégedett, ezért kezdték meg a NATO keretében az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás (ESDI) kialakítását. A gyakorlati megvalósítás részeként a NATO 1994. januári brüsszeli miniszteri találkozóján döntést hozott a Többnemzetiségű Összhaderőnemi Alkalmi Harci Kötelék (Combined Joint Task Force – CJTF) koncepció beindításáról, amellyel a NATO az új típusú feladatainak is megfelelő struktúra kialakítását tűzte ki célul106. Ez jelentős mérföldkő volt a NATO és az ESDI szempontjából is, mivel ezen keresztül és az ekkor meghozott döntésekben a NATO tagországok vezetői támogatásukról biztosították az európai védelmi identitás fejlődését és a NYEU erősítését, deklarálták, hogy szövetségi eszközöket biztosítanak a NYEU-nak, az Észak-atlanti Tanácsban (NAC) folyatott konzultáció alapján. A CJTF koncepcióval a NYEU-val való kapcsolatok fejlődését és az ESDI

támogatását is biztosítani kívánta a NATO. A CJTF erők „elkülöníthetőek, de nem elkülönültek”, amelyeket mind a NATO, mind az NYEU használhat. Ugyanakkor, a NYEU vezette műveletek csak a NAC felügyelete mellett valósulhatnak meg, és így az amerikaiak megőrizték beleszólási jogukat ezen műveletek tervezésébe és végrehajtásába. A CJTF koncepció megteremtette az alapot ahhoz, hogy a NYEU-nak ne kelljen a NATO-ban meglevő képességeket megdupláznia, ugyanakkor az EU biztonságát továbbra is a NATO, és így valójában az USA kezében hagyta. A CJTF koncepció megvalósítása érdekében 1994-től szoros együttműködés indult meg a NATO és a NYEU között. Ennek eredményeként a NATO 1996-os berlini miniszteri találkozóján több fontos döntés is született. Deklarálták az ESDI Szövetségen belüli fejlesztésének szükségességét; elfogadták, hogy a jóváhagyott CJTF koncepció megfelelő PARP: Planning and Rewieving Process

http://www.doksihu 70 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. katonai alapokon kell, hogy nyugodjon, és biztosítani kell, hogy a CJTF-ben résztvevő erők a NYEU politikai ellenőrzése és stratégiai vezetése alatt is működhessenek. Ennek keretében elfogadták, hogy NATO erőket, eszközöket és infrastruktúrát NYEU vezette műveletekhez, a NATO engedélye alapján felhasználhatnak. Ezeket a célkitűzéseket az 1997 júniusi madridi csúcson megerősítették, majd az 1999-es washingtoni csúcson aláírták az erről szóló keretdokumentumot. Az 1999. áprilisi washingtoni NATO

csúcsértekezlete elfogadta a NATO új stratégiai koncepcióját és beindította a Védelmi Képességek Kezdeményezést (DCI107), melynek kinyilvánított célja volt a hiányzó európai képességek azonosítása és megszűntetése. A csúcstalálkozó megteremtette az önálló európai védelmi képesség kialakításának feltételeit, amellyel jelentős lökést adtak az EU kölni csúcsértekezletén résztvevő államoknak, segítve ezzel az Uniót abban, hogy elmozduljon arról a holtpontról, ahol évek óta időzött a védelempolitikai döntések vonatkozásában. A DCI lényege a katonai hiányosságok megszűntetése, az interoperabilitás fejlesztése volt. Ehhez elsődlegesen öt területen fogalmaztak meg célkitűzéseket: az erők telepíthetősége és mozgékonysága, a fenntarthatóságuk és logisztika, a túlélőképesség fejlesztése, a hatékony alkalmazás biztosítása és a konzultáció, vezetés és irányítás területén. A Washingtonban

kinyilvánították, hogy az EU által vezetett műveletek érdekében ki kell alakítani a NATO és az EU közvetlen együttműködésének feltételeit, beleértve a NATO eszközök és képességek EU által történő igénybevételét. Elkészült az a keretdokumentum, amely szabályozza a NYEU által vezetett műveletekben a NATO eszközeinek és képességeinek igénybevételét. Az új Stratégiai Koncepció is a nagyobb európai áldozat- és felelősségvállalásra és ezzel összefüggésben az európai védelmi képességek erősítésére helyezi a hangsúlyt. A Koncepció szerint az ESDI fejlesztése csak a NATO-n belül képzelhető el, a transz-atlanti kapcsolat kiegyensúlyozottabbá tételével. Az Egyesült Államok (illetve külügyminisztere, Madeleine Albright) az ESDI végrehajtásával kapcsolatosan az 1999. áprilisi washingtoni csúcstalálkozón három fő érdeket 106 107 http://www.natoint/docu/handbook/2001/hb0401htm – Letöltve: 2004 május 3 14:57

http://www.natoint/docu/comm/1999/9912-hq/fs-dci99htm – Defence Capability Initiative – http://www.doksihu 71 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. emelt ki ("három D"): • Az európai védelmi identitás fejlődésével, a NATO erősödjön és ne csökkenjen (No diminution). • Az ESDI ne járjon hátrányos megkülönböztetéssel a nem EU-tag NATO országok, illetve a semleges EU-államok számára (No Discrimination). • Ne legyenek intézményi átfedések (No Duplication).108 A washingtoni csúcstalálkozó idejére, ahogyan ez is jelezte, az elért eredmények

ellenére egyre erőteljesebben jelentkeztek az amerikai aggodalmak Európa túlzott önállóságával kapcsolatosan. St Malo és Köln eredményeit109 az amerikaiak (és a nem EU tag szövetségesek) úgy értékelték, hogy Nyugat-Európa csak hangoztatja a transz-atlanti kapcsolat fenntartásának szükségességét, a valóságban a nem EU tagok döntési folyamatból való kiszorítására törekszik. Ez a két esemény volt ugyanis az első kézzelfogható jele annak, hogy az európaiak (a realitások figyelmen kívül hagyásával) képesek lennének a transz-atlanti köteléket is fellazítani az európai védelem uniós hatáskörbe való vétele során. Ez abban jelentkezett elsősorban, hogy a találkozók eredményei alapján, az EU olyan tervezési rendszert alakított volna ki, amelyben a nem EU tag NATO országok nem vehettek volna olyan mélységben részt, mint amekkora a várható szerepük alapján elvárható lett volna. Az amerikai-európai szembenállás

voltaképpen ettől kezdve a nem EU tagok döntési folyamatban való részvételéről (és ezen keresztül az USA szerepéről) az önálló európai tervező rendszerről szól. Az 1990-es évek végén, amerikaiak megítélése szerint, „amennyiben az EU a fejlődése során a közös kül- és biztonságpolitika alakításában, valamint a védelmi tervezésben az együttműködés helyett fokozatosan felszámolja az amerikaiakkal a transz-atlanti kapcsolatot és nem fogja megadni a nem EU tag Szövetségeseknek azokat a jogokat, amelyek alapján elvárhatja tőlük a későbbiekben a döntések végrehajtásában való aktív részvételt, akkor ezzel Letöltve: 2004. május 3 15:00 108 http://www.bits-berlinde/CESD-PA/Parlrep-van-Eekelen-18-4-00-at-07-ehtm#T1-2-B – Letöltve: 2004. május 3 15:02 109 lásd 1.12 az Amszterdami Szerződésről és 21 a kölni csúcstalálkozóról http://www.doksihu 72 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. a lépéssel nem csak az európai védelmi identitást áshatják alá, de az egész transz-atlanti kapcsolatot is szétrobbanthatják”. 110 Ezen megnyilatkozások a legtöbb európai megítélése szerint túlságosan negatív volt és nem az ESDI pozitív részeire koncentrált, ezért az 1999. decemberi NATO közgyűlésen, ahol Lord George Robertson NATO főtitkár az ESDI-vel kapcsolatos célkitűzések összefoglalásánál már az úgynevezett „három I”-re hivatkozott: • az európai védelmi képességek fejlesztése (improvements in European defence capabilities); • a nem EU tag NATO tagok

belefoglalása a közös erőfeszítésekbe (inclusiveness of all the non-EU NATO Allies in our common efforts); • a transz-atlanti kapocs megbonthatatlansága (indivisibility of the transatlantic link)111. A bipoláris világrend megszűnését követő években az európai biztonság-politika legfőbb alakítója az USA maradt. Európa (többször is) kudarcot vallott Jugoszláviában, az új demokráciákkal való kapcsolat intézményesítésében és a bővítésben is csak a NATO után volt képes cselekedni. Ugyanakkor a belső együttműködés területén nagy jelentőségű lépéseket sikerült megtenni. A CFSP elfogadásával megkezdődött az Uniós külpolitika megjelenítése, azonban a gyakorlati képességek hiányában ez csak deklarációk szintjén valósulhatott meg. Amerikának egy olyan európai védelmi identitás kialakítása volt a célja, amely a NATO keretén belül járul hozzá az új típusú műveletekhez. Európa számára is az alkalmazási

képességek fejlesztése volt a fő cél, viszont ennek fejlődésével egyre kevésbé volt kizárható, hogy ez idővel önálló védelemhez vezet. 110 Strobe Talbott Külügyminiszter-helyettes beszéde The Royal United Services Institute-ban 1999. március 10én, az 50 éves NATO konferencián ("A New NATO for a New Era") http://www.usembassyit/file9903/alia/99031005htm – Letöltve: 2004 május 3 15:11 111 http://www.natoint/docu/speech/1999/s991215ehtm – Letöltve: 2004 május 3 15:12 http://www.doksihu 73 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7.2 Az egymásrautaltság

megjelenése a XXI században Az európai külpolitikai mozgási lehetőségeket nagyban determinálta, hogy az USA az új évezredben a korábbiaknál agresszívabb külpolitikába kezdett. A kilencvenes években határozottan és következetesen elutasították a világcsendőr szerepet, amely Európa egyetértésével találkozott, de ez mára megváltozott. Hogy ennek oka a szeptember 11-i terrortámadás okozta sokk, vagy ettől függetlenül, George W. Bush külpolitikája mindenképpen ezt eredményezte volna, az mélyebb vizsgálatot igényelne, melyre a dolgozat keretei között nincs lehetőség. Az USA a terrorizmus elleni (jogos és támogatandó) háborúját a nemzetközi politika (jog, koalíciók, intézmények stb.) saját érdekei szerinti átalakításához használja és ez természetesen a vezető európai országok határozott tiltakozását váltja ki újra meg újra. Az afganisztáni háború, a Törökország „védelme” érdekében életbe léptetett NATO

5. cikkely, az ENSZ BT határozatának egyoldalú értelmezése, az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos prekoncepciók és maga az iraki háború, összességében a Bush kormányzat hivatalba lépése óta eltelt idő eseményei mind ezt mutatják. Ezek az események ugyanakkor azt is bebizonyították, hogy ma már lehetetlen a nemzetközi politikát egyoldalúan átalakítani. Az afganisztáni műveletet fokozatosan átveszik az európai NATO szövetségesek, az iraki tömegpusztító fegyverek (illetve „hiányuk”) a hírszerzői együttműködés és különösen az értékelő kapacitás elégtelenségét igazolják, míg napjaink iraki helyzete a (helyi politikai környezet hibás értékelésével megvalósított) preventív háború és a nemzetközi közösség kizárásának következményeire mutat rá nap mint nap. Az USA ugyanakkor Irak kapcsán egy olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből egyre nehezebb lesz kihátrálnia. A műveletet egyértelműen

mielőbb valódi nemzetközi (ENSZ) műveletté kellene alakítania, azonban ez egyúttal azt is eredményezné, hogy a helyreállítás kapcsán, az amerikai cégeken kívül mást is be kellene engedni az országba; ezzel presztízsveszteségként el kellene ismerni, hogy szükségük van az „öreg Európára”. Márpedig miután az USA milliárdokat fordított Szaddam rezsimjének megdöntésére és a helyzet (sikertelen) stabilizálására, minden bizonnyal szeretné ezt az összeget valamilyen formában legalább részben viszontlátni. http://www.doksihu 74 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. Némiképp hasonló a helyzet az USA Közel-kelet politikájával is. Az erős Izrael iránti elkötelezettség, a palesztin mozgalmak és a terrorista cselekmények (voltaképpen jogos) következetesen egységes kezelése gyökeresen eltér a nemzetközi közösség és különösen az EU politikájától. Az EU-n belüli antiszemitizmus erősödéséről beszámoló közvéleménykutatások, a holocaust kártérítéssel kapcsolatos felhangok, a Jaszin sejk likvidálása kapcsán született nyilatkozatok és az USA által megvétózott ENSZ BT határozatok azt mutatják, hogy Európa és az USA ezen a területen is még sokáig ellentétes nézeteket fog vallani. Részben ehhez kapcsolódik a terrorizmus megítélése is. Kérdéses, hogy amennyiben az Unió terrorfenyegetettsége (és annak társadalmi érzete) valóban megnő, márpedig a 2004. március 11-i madridi merényletek óta ennek egyre több jele van, akkor az Unió megértőbben fogadja-e az USA

terrorellenes intézkedéseit. A terrorizmus elleni harc koordinátorának kinevezése (a Főtitkár alárendeltségében) azt mutatja, hogy Európa tisztában van vele, hogy az eddig megtett lépések, ahogyan Madrid is mutatja, elégtelennek bizonyultak. Kérdéses, hogy ez a felismerés közelebb hozza-e egymáshoz Amerikát és Európát is, vagy épp ellenkezőleg, azt a következtetést vonják le az EU tagok, amely az új spanyol kormány első megnyilatkozásából volt kiolvasható, hogy „engednek a terroristáknak” és meglazítják az Amerikával fenntartott kapcsolatokat. Ezek mellett még számtalan terület van, ahol jelenleg gyökeresen eltérő nézeteket vallanak az Atlanti-óceán két partján. A Nemzetközi Törvényszék és hatásköre, a génkezelt termékek kérdésköre, az agrártámogatási rendszer, a globális felmelegedés mind-mind olyan terület, ahol igen komoly és helyenként feloldhatatlannak tűnő ellentét van az USA és Európa között. A

két szövetséges egyre inkább távolodó álláspontot képvisel a személyi szabadság, az adatvédelem, az állampolgári jogok területén és ez, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, komoly aggodalomra adhatna okot. Azonban éppen a biztonság- és védelempolitika területén elért eredmények mutatják meg azt, hogy az USA és Európa, ha rá vannak kényszerítve, akkor az időnként eltérő érdekek ellenére igenis együtt tudnak működni. És bár az említett konfliktusok feszültségeket okoztak a transz-atlanti kapcsolatban és a NATO-n belül is, de nem véletlen, hogy a már sokat emlegetett Berlin plusz folyamatot éppen ebben a feszültségekkel teli időben tudták sikeresen lezárni. http://www.doksihu 75 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 8. NATO kapacitások Uniós felhasználása – a Berlin plusz A Berlin plusz megállapodás valójában egy átfogó egyezmény-csomag összefoglaló elnevezése. A NATO 1999-es washingtoni csúcstalálkozóján elfogadott kommünikéalapján, a NATO és EU között 2003. március 17-én életbe léptetett egyezmény az alábbi fő részekből épül fel: • NATO-EU Biztonsági megállapodás a minősített iratok kezelésének szabályairól; • A NATO tervezési képességekhez való biztosított hozzáférés az EU-vezette válság-kezelő műveletekhez (CMO); • Előre meghatározott NATO eszközök és képességek rendelkezésre állása az EUvezette CMO-khoz, és ezek átadásának, felügyeletének, visszavételének és visszahívásának szabályai; • A Szövetséges Erők Európai

Parancsnokának hatásköre és az EU-vezette műveletek parancsnoki lehetőségei; • EU-NATO konzultációs megállapodás az EU-vezette CMO-k vonatkozásában a NATO eszközök és képességek felhasználásáról; • Megállapodás az egységes és kölcsönösen megerősített képesség követelményekről, a NATO védelmi tervezési rendszerének EU-vezette műveletekhez való hozzáigazítása. 112 Amerikai oldalról az egyezménnyel biztosították, hogy az Unió a Szövetségen keresztül alakítsa ki saját válságkezelő képességeit és fenntartották a NATO eljárások elsőbbségét. Az Unió egyes tagjai éppen ebből adódóan úgy tűnik, hogy a megállapodást csak átmeneti jellegűnek tervezik, hiszen a végső cél a független és önálló védelempolitika ezzel a lépéssel még nem valósul meg. Ugyanakkor ahhoz, hogy az Unió a közeljövőben is képes legyen a Concordia-hoz hasonló műveletek végrehajtására, még jó ideig szükséges lesz

számára a NATO-val való együttműködés fenntartása és erősítése. Az első közös NATO-EU 112 http://www.natoint/docu/pr/1999/p99-064ehtm – Letöltve: 2004 május 3 15:16 http://www.natoint/shape/news/2003/shape eu/se030822ahtm – Letöltve: 2004 május 3 15:17 http://www.doksihu 76 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. válságkezelő gyakorlatra 2003. november 19-25 között került sor, melynek egyik legfőbb célja a Berlin plusz egyezmény vizsgálata volt113. Az amerikaiak természetesen tisztában voltak/vannak vele, hogy az együttműködésben elért eredmények ellenére

az önálló európai műveleti tervező képesség kialakítását napirenden tartja az EU számos tagja. Az ezzel kapcsolatos fenntartásokat a Külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára, Marc Grossmann úgy fogalmazta meg 2003 novemberében a NATO parlamenti közgyűlésén: „A Berlin plusz márciusi elfogadása óta számos javaslat született az EU-ban az önálló parancsnoksági és tervezési struktúrák kialakítására. A Berlin plusz stabil alapot biztosít a NATO-EU partnerség számára és a hiteles ESDP alapjául szolgál. Nincs szükségünk megkettőzött struktúrákra. Világosan megfogalmazva: az USA támogatja az ESDP-t. De nyugtalanok vagyunk Támogatjuk az EU-t a Berlin plusz egyezménnyel összhangban levő, vagy eseti, önálló katonai műveletek felvállalásában, amelyekben a NATO, mint egész nem érintett. De a tervezésnek a NATO-n belül kell megvalósulnia. Álláspontunk szerint a NATOnak kell a transz-atlanti közösség

elsődleges biztonsági struktúrájának maradnia” 114 A decemberi brüsszeli NATO védelmi miniszteri ülés előtt megtartott nápolyi EU külügyminiszteri találkozó vonatkozó eredménye (és az előestéjén, a „szokásos” francia-britnémet találkozón kinyilvánított) az Uniós katonai tervező központ létrehozataláról nem nyugtatta meg az amerikaiakat, bár kétségtelen, hogy az eredeti (még a francia-német-belgaluxemburgi csúcshoz köthető) tervek sokat puhultak.115 Így az Alkotmány-tervezetben a szolidaritási klauzúrát csak a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben tették alkalmazhatóvá, a monsi NATO tervezőközponthoz kapcsolódóan jött létre az EU tervező csoport, és kinyilvánították, hogy bármilyen lesz az önálló tervező csoport és európai haderő, azok összhangban lesznek a NATO-kötelezettségekkel. 116 113 http://www.natoint/docu/pr/2003/p03-133ehtm - Letöltve: 2004 május 3 22:47 http://www.stategov/p/26145htm - Letöltve:

2004 május 3 22:50 115 http://www.nepszabadsaghu/Defaultasp?DocCollID=138514&DocID=121276#121276 Letöltve: 2004 május 3 22:30 116 http://register.consiliumeuint/pdf/en/03/cv00/cv00850en03pdf - Letöltve: 2004 május 3 22:31 114 http://www.doksihu 77 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A NATO (az USA és a hozzá hasonló gondolkozású országok) a Berlin pluszt egyfajta végső határnak tekinti, amelyen nem áll szándékában túllépni, mivel szükségtelennek tartják bármilyen Berlin pluszon túlmutató Uniós vezetési-irányítási eszköz létrehozatalát. Ugyanakkor a

megállapodásban az is benne van, hogy a NATO kapja az első válaszadási lehetőséget és az Unió csak a NATO (USA) távolmaradása esetén léphet fel a válságok kezelésében. Az amerikai félelmek elsősorban a folyamat korlátlanságából adódnak. Ma még csak bizonyos részkérdésekben állnak a britek az európai védelmi együttműködés és függetlenedő EU katonai képességek oldalára. Az önálló parancsnoki és tervezői struktúrák lehetőségét megteremtették és bár ma még britek ellenzik, hogy valóban önálló európai képességek alakuljanak ki ezen a területen, de a britek az eddig elért eredményeket is sokáig ellenezték Ez ráadásul könnyen magával húzhatja a többi atlantista EU tagot is. Ezzel önmagát beteljesítő jóslattá válhatnak az amerikai unilateralizmusról szóló próféciák, ugyanakkor kérdésessé válhatnak az eddig NATO által vezetett műveletek és európaiak által átvenni tervezett műveletek. 9. Az USA

védelmi kiadásainak összehasonlítása az európai adatokkal117 Az USA védelmi kiadásai az elmúlt évtizedben folyamatosan meghaladta a GDP 3 százalékát. Ezen túlmenően előfordul, hogy az éves költségvetésen felül, az egyes műveletekhez – külön kongresszusi jóváhagyás esetén – további dollármilliárdok is a védelmi tárca kiadásait gyarapítják (lásd Irak). Ezzel szemben az Unió tagországainak védelmi kiadásai a GDP 2%-át sem érik el és a műveletek kiadásait általában az éves (jellemzően a fejlesztési) keret terhére kell kigazdálkodniuk. Így Amerika védelmi kiadásai mintegy két és félszerese az Európainak. Ráadásul ebből az összegből az Egyesült Államoknak összességében sokkal kisebb vezetési elemet kell fenntartania (az egyesített vezérkart és a haderőnemi vezérkarokat), míg az Uniós tagországok valamennyien fenntartják a saját (15, május 1-től 25) nemzeti vezérkarukat. Így aztán nem is igazán

meglepő, hogy a kutatás-fejlesztésre az USA több mint négyszer annyit költ, mint az Unió, a védelmi kiadások majdnem 14%-t fordítva a területre, szemben az európai 7,5%-kal. Így biztosra lehet venni, hogy az USA a következő http://www.doksihu 78 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. évtizedekben is fenntartja katonai technológiai egyeduralmát. A folyamatos technológiai fejlesztések elengedhetetlenek, mivel a fegyveres erők alkalmazásával szembeni követelmények egyre fokozódnak. A telepíthetőségi követelmények, a fenntarthatóság, alkalmazhatóság és a

túlélőképesség növelése alapvető a XXI. század katonai műveleteiben Ehhez társul a civil lakosságnak okozott minimális veszteségek biztosítása (precíziós lőszerekkel, a műveletek valós idejű vezetésével, a katonai célra használható polgári létesítmények rombolásának korlátozásával stb.) amely szintén alapvető követelmény napjainkban. Napjainkban egyedül Amerika képes ezeknek az összetett követelményeknek megfelelni. Európa erőinek telepítésében nagymértékben rá van szorulva a civil cégek támogatására és az ukrán szállító kapacitásra, nem megoldott a precíziós fegyverek alkalmazása, az erők tömegpusztító-fegyverek elleni védelme stb. stb Az USA 2004-ben 400 milliárd dollárra növeli a védelmi kiadásait, amely nem tartalmazza az iraki háború költségeit.118 A hidegháború vége óta nem volt ekkora az USA védelmi kiadása. Ráadásul ez nem tartalmazza a CIA és FBI költségvetésében terrorizmus elleni

harcra biztosított összegeket, illetve hozzá kell venni, hogy az amerikai haderő is jelentős számbeli leépítésen ment keresztül az elmúlt évtizedben. Ez a növelés azt jelenti, hogy az USA védelmi kiadása majdnem a kétszerese lesz 2004-ben a következő 15 ország katonai kiadásának és egyúttal azt is jelenti, hogy az ifjabbik Bush hivatalba lépése óta a védelmi kiadások a GDP 3%-ról 3.5%-ra növekednek Ugyanakkor ez a növelés nem jár együtt a kiadások racionalizálásával. Az USA ebből a pénzből számos olyan programot befejezését támogatja, amelyek a hidegháború végével okafogyottá váltak. Így hiába nem találkozott az USA az elmúlt évtizedben a légi- és tengeri fölényének biztosítását akár csak megkérdőjelező ellenféllel, az összeg jelentős az ilyen eszközök beszerzése viszi el. Az új többfunkciós repülőgép beszerzése még akár igazolható is a rendszerben levő gépek korával, de a tengeralattjárókra

fordított összegek az új típusú műveletekben nem valószínű, hogy valaha is megtérülnek. Természetesen (ezektől a részben a hazai fegyvergyártó lobbi érdekeit szolgáló kiadásoktól függetlenül) ebből az összegből számos olyan kiadásra is jut, amelyek valóban az új típusú műveletek támogatását szolgálják. Ez az összeg biztosíték arra, hogy az USA 117 118 Lásd 1., 2, 3 táblázat http://news.bbccouk/2/hi/americas/3234960stm - Letöltve: 2004 május 3 22:32 http://www.doksihu 79 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hosszútávon is a világ legerősebb

hadseregét tudja fenntartani, amely a XXI. század alkalmazási követelményeinek a világon egyedüliként próbál megfelelni. Az USA védelmi kiadásai az ország világpolitikai céljaival vannak összhangban. Európa azonban a válságok kezelésében sokkal erősebben támaszkodik a civil eszközökre, így nem kell, hogy célja az USA védelmi kiadásainak elérése legyen. Ugyanakkor a meglevő források növelése, felhasználásuk racionalizálása, illetve az USA-val való stratégiai partnerség fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa katonai eszközökkel is hozzá tudjon járulni biztonsága szavatolásához. http://www.doksihu 80 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összegzés Európa hosszú utat tett meg az elmúlt évtizedben. A gazdasági integráció sikereinek kiterjesztése és támogatása érdekében megkezdett kül- és biztonságpolitikai integráció számos területen sikeresnek bizonyult. Megjelent az európai külpolitika és napjainkra az Uniós országok képessé és késszé váltak közös stratégiák alkalmazására. Létrehozták a külügyi főbiztos (főtitkár) intézményét, amely a nemzetközi kapcsolatokban biztosítja a közös kül- és biztonságpolitika megfelelő megjelenítését, egyúttal az Unió biztonságpolitikai integrációjának és fejlődésének motorjává válhat. Az Unió országai felmérték, hogy forrásaik hatékonyabb felhasználása érdekében nem csak a civil és katonai válságkezelő műveletek végrehajtása során kell együtt működniük, de valamennyi a

biztonságpolitikával kapcsolatos területen, a terrorizmus elleni harctól kezdve a közös fegyverzeti beszerzési politika kialakításáig. A Solana féle biztonsági stratégia, mint első ilyen jellegű Uniós dokumentum különös jelentőségű a folyamatban. Az ebben megfogalmazott célkitűzésekkel, az „aktívabb, képesebb, egységesebb” Unió szükségességének elismerésével a tagországok olyan elvárásokat fogadtak el magukkal szemben, amelyek teljesítésével az Unió valóban a gazdasági súlyának megfelelő mértékben vehet majdan részt a világpolitika alakításában. Az Európát fenyegető veszélyek, a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a helyi konfliktusok, a szervezett bűnözés olyan tényezők, amelyek ellen csak együttesen lehet sikeresen fellépni. Ennek az együttes fellépésnek azonban ma még számos akadálya van. Az Uniós Alkotmányban szabályozásra kerülő döntéshozatali megoldások elfogadásával

kapcsolatos viták megmutatták, hogy a 25-ös unióban mennyire sokféle érdek és háttér találkozik, amelynek közös nevezőre hozása esetenként akár nem is lehetséges. A CFSP területén ráadásul nincsenek meg azok a konvergencia kritériumok, amelyek a közös pénz bevezetésénél jól vizsgáztak, így a politika kialakításánál hiányoznak azok az alapelvek, amelyek világos követelményekkel szembesítenék a régebbi és új tagokat egyaránt. A területre oly jellemző „konstruktív kétértelműség” ellenére, a kül- és biztonságpolitikában érvényesül speciális nemzeti érdekekből adódóan a CFSP eddig messze nem bizonyult olyan eredményesnek, mint az integráció számos más területe. Európa az integráció eredményeinek ellenére számos területen „megosztott” maradhatott, hiszen számos Európa létezik a mai EU- http://www.doksihu 81 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. n belül is, elég ha csak a Schengeni határokra vagy a közös pénzre gondolni, amelyek úgy is megvalósulhattak, hogy egyes EU tagok kimaradtak belőle. A közös uniós külpolitika azonban nem valósulhat meg úgy, hogy egyesek távol maradnak (még akkor is, ha Dániának már ma is speciális helye van). Az Alkotmány-tervezet a strukturális együttműködés bevezetésével megpróbált választ találni erre a kérdésre, biztosítva, hogy a szorosabb együttműködésre kész és képes országok ezt megvalósíthassák. Ugyanakkor a tervezet nem ad megnyugtató választ a kimaradók felzárkóztatására, az Unió külpolitikájának

egységességének megőrzésére. A végső válasz, az Alkotmány szövege ma még nem ismeretes, de Magyarország számára elengedhetetlen, hogy ezen a területen is biztosított legyen a nyitottság és a felzárkóztatás; hogy néhány ország ne sajátíthassa ki az Uniós külpolitikát. Az Alkotmány vonatkozó formálódó rendelkezései mellett a 2004-ben, a védelmi képességek fejlesztése, kutatás, beszerzés és fegyverzet területén létrehozandó nemzetközi ügynökségről sem tudni, hogy valóban képes lesz-e összefogni az európai fegyverzeti piacot és a tagországok fegyverzet-politikáját. Enélkül viszont fennmarad a megosztottság, a pazarlás, a piaci viszonyok érvényesülésének korlátozása. Az Unió jelenleg nem alkalmas a különféle katonai műveletek önálló hadműveletiharcászati szintű vezetésére, de ahogyan ezt a Concordia és Artemis megmutatta, az ilyen képességek kialakítása nem is biztos, hogy szükséges. A Berlin pluszon

keresztül a NATO, illetve annak távolmaradása esetén a keretnemzet koncepció megfelelő tervezési alapot biztosít a műveletek végrehajtásához. Ugyanakkor a műveletek rámutattak a Headline Goal reformjának szükségességére is, amelyet szintén idén hajtanak végre. Ezek a műveletek, illetve az SFOR átvételének egyre közelebb kerülése azt is mutatják, hogy az Unió a gyakorlati műveletek végrehajtására számos területen alkalmasabb, mint a koncepcionális döntések meghozatalára. A terrorizmus elleni egységes európai koncepció kialakításának megkezdéséhez (illetve a már meghozott Uniós döntések komolyan vételéhez) sajnos csak a 2004. március 11-i madridi merénylet adott megfelelő lökést, de hogy ez együtt jár-e majd egy átfogó iszlám stratégiával is, azt még nem tudni. Az 1999 óta létező Oroszország, Ukrajna és Mediterrán stratégia is jellemzően csak a papíron létezik a mai http://www.doksihu 82 BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. napig; az egyes országok külpolitikájára nem sok hatással van. Remélhetőleg a Solana biztonsági stratégia áttörést hoz ezen a téren is. A következő hetekben újra beinduló alkotmányozási tárgyalások adhatnak választ arra, hogy az európai országok valóban átértékelték-e nemzeti érdekeiket és képesek lesznek-e kompromisszumra. Amennyiben igen (és a meghozott döntéseket valóban végre is hajtják), akkor Európa sikeres lehet a XXI. században is, ha nem, akkor az európai országok az integráció más területén is a kapcsolatok

újrastrukturálása mellett dönthetnek, márpedig a tartósan többsebességes Unió működésképtelen. Magyarországnak különösen fontos, hogy az európai integrációnak valóban részese legyen, hogy az Uniós döntéshozatalban megfelelően részt vehessen. Ezért alapvető fontosságú, hogy a kül- és biztonságpolitika területén is megfelelő felzárkóztató programok induljanak, hogy a védelmi együttműködésben lehetőségeinkhez mérten részt vehessünk. Biztonságunk első számú garanciája továbbra is a NATO lesz. Hazánk a katonai feladatait elsősorban a Szövetség keretei között hajtja végre, ugyanakkor, mint EU tag, az Unió képességeinek fejlesztése is érdekünk. A két szervezet igényeinek leghatékonyabban úgy tudunk megfelelni, ha ezen igényeket már a megszületésüktől kezdődően igyekszünk összehangolni – és erre a szervezetek teljes jogú tagjaként meg is van a lehetőségünk. Ezért különösen fontos számunkra a

párhuzamosságok elkerülése, illetve annak kialakítása, hogy a NATO részére felajánlott erőket az EU-vezette műveletekhez is minél egyszerűbben igénybe lehessen venni. Magyarország egy olyan nemzetközi környezet kialakításában érdekelt, amely működőképes, a demokratikus értékek védelmét komolyan veszi és hatékonyan meg is valósítja. Hazánk (és a többi most csatlakozó ország) számára fontos elem, hogy az ESDP fejlődése ne azt jelentse, hogy Európa és Amerika között kell választanunk. Európának és Amerikának ki kell alakítania a biztonság- és védelempolitika közös eszközrendszerét, amely akár a NATO gyökeres megújításával is járhat, amennyiben a most folyamatban levő reformok eredményeként továbbra sem sikerül egy minden fél számára kielégítő intézmény- és eszközrendszert megteremteni. Ehhez kell, a lehetőségeinkhez mérten hozzájárulnunk A Magyar Honvédség folyamatban levő átalakítása során ezért

nem csak a NATO, de az EU http://www.doksihu 83 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. harccsoport koncepcióból adódó feladatokat is figyelembe vettük, illetve a NATO részére békefenntartó műveletekben résztvevő alakulatokat az EU részére is hozzáférhetővé tettük. A hasonló műveleti követelmények kielégítése érdekében megkezdődött a haderőfejlesztési programok összehangolása: a NATO a haderő-tervezési ciklusának átalakításakor figyelembe veszi az EU elvárásokat is; illetve az EU-tag NATO tagok haderő-fejlesztési javaslatainak vitájában (eseti alapon)

részt vesznek az EU-törzs és a nem NATO-tag EUtagországok képviselői is. Hazánk éppen a dolgozat elkészítésének idején válik az EU tagjává. Ezzel azon kevés ország közé csatlakozunk, amelyek mind a világ legerősebb katonai szövetségének, mind a legerősebb gazdasági uniónak tagjai. Alapvető érdekünk, hogy ez a két szervezet ne csak a tagországi átfedések lévén legyen kapcsolatban, de valóban együttműködjön a demokrácia és piacgazdaság vívmányainak megőrzése érdekében. Európának ki kell alakítania a saját kül- és biztonságpolitikáját alátámasztó képességeket, ez Amerikának is érdeke. Azonban ennek során a transz-atlanti kapcsolatok erősítése kell, hogy az elsődleges szempont legyen, mert ahogyan a Washingtonban az atlanti kapcsolatok állapotának vizsgálatára létrehozott külpolitikai tanács jelentésében megfogalmazta: „ha Európa önmaga szerepét az amerikai erő ellensúlyaként fogalmazza meg,

akkor a világ valószínűleg visszatér az erőegyensúly elsõ világháború elõttihez hasonló állapotához – ugyanazokkal a katasztrofális következményekkel.”119 119 http://www.cfrorg/pdf/Europe TFpdf - Letöltve: 2004 május 3 22:33 A független, csak a résztvevők nézeteit tükröző külpolitikai tanács (Council on Foreign Relations) jelentése az atlanti kapcsolatok állapotáról. http://www.doksihu 84 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. sz táblázat Az Uniós országok és az Egyesült Államok védelmi költségvetése, illetve annak GDP részesedése 1997 1998 1999

2000 2001 2002* 1998 1999 2000 2001 Ausztria 1858 1835 1664 1497 1513 1598 0,9 0,8 0,8 0,8 Belgium 2920 2879 2547 2402 2142 2538 1,5 1,4 1,4 1,3 Dánia 2836 2760 2552 2283 2260 2256 1,6 1,6 1,5 1,6 Finnország 1908 1929 1695 1583 1351 1598 1,5 1,2 1,3 1,2 Franciao. 34031 31942 29497 26538 24257 27730 2,8 2,7 2,6 2,5 Németo. 28444 27052 25423 22871 20154 23406 1,5 1,5 1,5 1,5 Görögo. 3750 4037 3426 3195 3217 3290 4,8 4,8 4,9 4,6 Írország 797 811 745 711 763 681 0,8 0,8 0,7 0,7 Olaszország 18973 18201 16239 15704 14861 18236 2,0 2,0 2,1 2,0 Luxemburg 113 110 102 99 90 169 0,8 0,7 0,7 0,8 Hollandia 7251 7248 6535 6047 5372 6204 1,7 1,8 1,6 1,6 Portugália 1767 1617 1332 1267 1268 1222 2,2 2,1 2,1 2,1 Spanyolo. 6179 6123 7358 6857 6621 7896 1,4 1,3 1,3 1,2 Svédország 5197 4885 4525 4405 3997 4230 2,1 2,1 2,1 2,0 UK 35603 38090 35945 33890 32608 36096 2,6 2,5 2,5 2,5 151627 149519 139585 129349 120474 137150 EU Össz. 10108 9968 9306 8623 8032 9143 1,9 1,8 1,8 1,75 EU Átlag 128427

126293 118987 110265 102498 117594 LoI* Össz. 21405 21049 19831 18378 17083 19599 2,1 2,0 2,0 1,95 LoI Átlag US(Véd.Min) 281243 276618 278398 281601 284448 329658 3,1 3,0 3,1 3,1 (1999-es áron millió USA $-ban; 1€=0,94$) Forrás: The Military Balance 2001/2002 IISS London; SIPRI Yearbook 2002; The Military Balance 2002/2003 ISS London. 2002 Figures converted into constant 1999 USD through Federal Price Deflator for defence industry (0.94) * LoI a hat legfontosabb európai fegyvergyáró országot jelenti (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Egyesült Királyság) http://www.iss-euorg/esdp/11-bsdefpdf – Defence Expenditures; Burkard Schmidt Letöltve: 2004. május 3 22:34 http://www.doksihu 85 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. sz táblázat Kutatás és Fejlesztés (R&D) és %-os aránya a védelmi költségvetésben Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciao. Németo. Görögo. Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Portugália Spanyolo. Svédország UK EU Össz. EU Átlag LoI* Össz. LoI Átlag US(Véd.Min) 1997 1998 1999 2000 2001 1997 10 10 10 10 10 0,54 2 1 2 1 1 0,07 5 5 5 1 1 0,18 9 10 14 8 8 0,47 3974 3385 3025 3053 3145 11,68 1547 1467 1313 1299 1286 5,44 19 24 22 24 26 0,51 0 0 0 0 0 0,00 781 555 310 218 291 4,12 0 0 0 0 0 0,00 107 103 66 66 65 1,48 4 4 4 4 4 0,23 252 206 177 175 174 4,08 165 167 98 104 103 3,17 3632 3938 4067 4026 3986 10,20 10507 9875 9113 8989 9100 700 658 608 599 607 6,93 10351 9718 8990 8875 8985 1725 1620 1498 1497 1498 8,06 37973 37824 38290 37932 39340 13,50 1998 0,54 0,03

0,18 0,52 10,60 5,42 0,59 0,00 3,05 0,00 1,42 0,25 3,36 3,42 10,34 1999 0,60 0,08 0,20 0,83 10,26 5,16 0,64 0,00 1,91 0,00 1,01 0,30 2,41 2,17 11,31 2000 0,67 0,04 0,04 0,51 11,50 5,68 0,75 0,00 1,39 0,00 1,09 0,32 2,55 2,36 11,88 2001 0,66 0,05 0,04 0,59 12,97 6,38 0,81 0,00 1,96 0,00 1,21 0,32 2,63 2,58 12,22 6,60 6,53 6,95 7,55 7,69 13,67 7,56 13,75 8,05 13,47 8,77 13,83 (1999-es áron millió USA $-ban) Forrás: The Military Balance 2001/2002 IISS London; * LoI a hat legfontosabb európai fegyvergyáró országot jelenti (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Egyesült Királyság) http://www.iss-euorg/esdp/11-bsdefpdf – Defence Expenditures; Burkard Schmidt Letöltve: 2004. május 3 22:34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. sz táblázat GDP Millió Euro (1999. 01 01-től) / ECU (1998 12 31-ig) 1994 1995 1996 1997 EU(15 orsz.) 6 341 4977 6 594 5805 6 927 7938 7 294 7980 Euro-zone 5 071 400.6 5 309 4574 5 534 5526 5 648 8921 EU+ csatl. o : : : : Belgium 198 401.3 211 550.7 212 473.8 216 137.3 Dánia 128 023.6 137 793.4 144 155.2 149 169.2 Németország 1 763 730.5 1 880 2066 1 878 1508 1 863 4575 Görögország 84 353.4 89 888.3 97 972.9 107 202.1 Spanyolorsz. 425 089.1 446 881.1 480 535.4 495 627.4 Franciaország 1 139 319.4 1 188 1005 1 224 6063 1 241 1292 Írország 46 148.4 50 835.8 57 648.9 70 719.2 Olaszország 863 368.4 839 041.5 971 065.0 1 029 9913 Luxemburg 12 950.7 13 826.8 14 296.5 15 416.2 Hollandia 293 570.5 317 323.1 324 479.1 332 653.9 Ausztria 168 108.4 179 840.4 182 363.6 181

644.6 Portugália 76 302.8 82 630.8 88 309.5 93 901.0 Finnország 84 411.2 99 220.0 100 623.6 108 214.6 Svédország 179 611.1 189 698.1 213 177.1 218 263.2 UK 878 109.0 867 743.4 937 936.0 1 171 3706 USA 5 945 430.9 5 655 7090 6 156 2652 7 322 7658 Csatl. orsz-ok : : : : Magyaro 34 910.0 34 118.6 35580.1 40352.0 (b): a 2004, 2005-ös adatok becsült értéket tartalmaznak 1998 7 638 272.9 5 883 524.5 7 941 399.3 223 687.0 154 068.6 1 916 370.0 108 977.3 525 454.2 1 297 575.1 77 670.0 1 068 947.3 16 888.9 351 648.1 189 332.5 100 355.3 115 595.9 221 162.8 1 270 539.6 7 802 216.1 : 41930.8 1999 2000 2001 2002 8 038 497.8 8 568 3895 8 863 7753 9 170 6046 6 150 329.7 6 452 9710 6 842 5701 7 073 2867 8 358 998.7 8 938 8871 9 283 6467 9 609 8813 235 713.0 247 792.0 253 800.0 260 011.0 162 430.1 171 584.4 177 870.9 183 125.0 1 978 600.0 2 030 0000 2 073 7000 2 110 4000 117 849.5 123 139.7 131 024.0 141 334.0 565 419.0 609 734.0 653 289.0 696 208.0 1 355 102.0 1 420 1380 1 475 5840 1 520

8040 89 614.1 102 845.0 114 742.5 129 344.3 1 107 994.2 1 166 5484 1 218 5346 1 260 4283 18 738.9 21 258.2 21 987.3 22 395.5 374 070.0 402 291.0 429 127.0 444 649.0 197 063.8 206 671.4 212 510.8 218 332.8 108 029.7 115 548.1 122 801.0 129 556.7 119 985.0 130 145.0 135 468.0 139 803.0 235 767.8 259 907.0 244 879.8 256 235.6 1 372 111.9 1 560 7813 1 598 4643 1 658 4896 8 696 190.7 10 629 0602 11 278 2492 11 083 7563 : 373118.1 420920.6 444139.7 45074.6 50654.9 57873.0 68915.4 2003 9 297 159.7 7 254 036.7 9 710 960.0 265 791.0 187 199.6 2 129 200.0 153 460.0 743 046.0 1 547 584.1 133 374.5 1 300 925.9 23 095.4 452 949.0 223 202.9 132 873.8 143 422.0 267 426.8 1 590 286.0 9 711 368.5 433506.3 72001.4 2004(b) 2005(b) 9 665 885.9 10 065 5024 7 528 732.6 7 824 303.0 10 049 257.5 10 469 9809 275 663.3 285 959.2 193 974.6 202 057.8 2 192 792.0 2 252 905.9 166 766.4 178 488.5 791 715.6 842 700.9 1 600 504.2 1 661 964.4 142 754.8 153 795.2 1 352 869.8 1 407 233.3 24 175.1 25 494.9 462 639.0 476

068.9 230 003.0 238 253.1 137 503.7 143 666.8 148 199.1 154 648.6 278 104.1 297 242.3 1 673 890.8 1 754 441.2 9 123 177.5 9 597 368.6 444318.2 475772.4 76476.7 80227.3 http://europa.euint/comm/eurostat/newcronos/queen/displaydo?screen=detail&language=en&product=YES&root=YES copy 539019591709/yearlies copy 221546607827/d c opy 874392991452/da copy 1012695314039/daa copy 48420190082/daa10000 copy 42926345359 http://europa.euint/comm/eurostat Themes/General statistics by geographical areas/ FREE DATA/Long term indicators/Economy and ecology/National accounts/Economic output/Gross domestic product ad market prices Letöltve: 2004. május 3 22:36 http://www.doksihu 88 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irodalom jegyzék: Derek W Urwin: A közös Európa. Corvina, Budapest, 1999 Az Európai Unió Biztonság- és védelempolitikai dokumentumai – SVKH, ChartaPress Kft., 2003 Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája, Osiris Kiadó, 2002 Pálinkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana Közgazdaságtudományi Egyetem, 1996) (Aula Kiadó, Budapesti Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása (Európa Kiadó, Budapest, 1999) Izikné Hedri Gabriella – Palánkai Tibor: Európa ma és holnap (Balassi Kiadó, Budapest, 1998) Pálinkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana Közgazdaságtudományi Egyetem, 1996) (Aula Kiadó, Budapesti Dunay Pál - Gazdag Ferenc: Nyugat-Európai Unió, (Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet (SVKI), Budapest, 1994) Munkaközösség: Biztonságpolitika, (SVKI-ELTE-Magyar

Történelmi Társulat, Budapest, 1998) Szemerkényi Réka: Az átalakuló NATO (Dunay Pál – Gazdag Ferenc – Tálas Péter: Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, szerk.:, SVKI Budapest, 1997) NATO Dokumentumok 1994-1999 (SVKI, Budapest, NATO Információs és Sajtóiroda Brüsszel, 1999) Margarita Mathiopoulos és Gyarmati István: Saint Malo and Beyond: Toward European Defence The Washington Quarterly; Autumn 1999 Lisbeth Kirk: Neutrals protest against mutual defence clause, EU Observer, 2003. 12 08 Kjell A. Eliassen: Foreign and Security Policy in the European Union (SAGE Publications, London, 1998) E Wayne Merry: Therapy’s end, Thinking beyond NATO, The National Interest-Winter 2003/04. USA Antonio Missiroli: CFSP, Defence and Flexibility (Institute for Security Studies WEU, 2000) Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája Szerk: Csernelházi Carmen és Győri Péter, KüM, Budapest, 2002 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar

Országgyűlés, 2002 http://www.doksihu 89 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. John Peterson és Helene Sjursen: A Common Foreign Policy for Europe? (Routledge, London and New York, 1998) Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája, KjK Kerszöv, Budapet, 2002 Szemerkényi Réka: Az átalakuló NATO (Dunay Pál – Gazdag Ferenc – Tálas Péter: Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, szerk.:, SVKI Budapest, 1997) Kende Tamás – Szűcs Tamás: Az Európai Unió politikái (Osiris Kiadó – Budapest, 2000) Kiss J. László: A tizenötök európái (Osiris Kiadó – Budapest, 2002)

Védelmi Tanulmányok No. 37, Az európai védelem felé, SVKI Budapest, 2000 NATO Dokumentumok 1994-1999 (SVKI, Budapest, NATO Információs és Sajtóiroda Brüsszel, 1999) Ronald D. Asmus: A NATO kapunyitása (Zrínyi Kiadó – Budapest, 2003) Mark Oakers: Cmmon Europeran Security and Defence Policy: A progress report Nice and beyond, House of Common, London, 2001. Gustav Gustenau: Towards a common European policy on security and defence: an Austrian view of challanges for the „post-neutrals” (Occasional Papers, Institute for Security Studies – WEU, Paris, 1999) NATO Handbook (Office of Information and Press, 1999) NATO Review: Lluis Maria de Puig: The European Security and Defence identity within NATO, 1998. summer No 2 NATO Review: Apostolos Tsohatzopoulos: WEU’s challenge 1998. summer No 2 Jane’s Defence Review – 2001 http://www.doksihu 90 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Weblap gyűjtemény: http://europa.euint http://news.bbccouk http://ods-dds-ny.unorg http://register.consiliumeuint http://ue.euint http://usinfo.stategov http://www.aicgsorg http://www.airforce-technologycom http://www.assemblee-ueoorg http://www.auswaertiges-amtde http://www.bits-berlinde http://www.cerorguk http://www.cfrorg http://www.demoscouk http://www.edigorg http://www.euobservercom http://www.eurofightercom http://www.europaeuint http://www.fcogovuk http://www.german-embassyorguk http://www.heritageorg http://www.iss-euorg (Chaillot Papers) http://www.iueit http://www.jeanmonnetprogramorg http://www.kumhu http://www.natoint http://www.nepszabadsaghu http://www.rferlorg

http://www.stategov http://www.useube http://www.unorg http://www.weuint