Környezetvédelem | Hulladékgazdálkodás » Szabó Mónika - Az Európai Unió hulladékgazdálkodása

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR ÚJABB DIPLOMÁS KÉPZÉS GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA. A MAGYARORSZÁGI HELYZET HAJDÚ-BIHAR MEGYE PÉLDÁJÁN Készítette: Szabó Mónika Budapest, 2004 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni Dr. Fazekas Istvánnak, külső konzulensemnek a szakdolgozatom megírásához nyújtott segítségéért. 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. Bevezetés 6 2. Az Európai Unió hulladékgazdálkodása 8 2.1 Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának kialakulása, fejlődése 8 2.2

Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban 9 2.21 A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása 10 2.22 Jogszabályi mulasztások 12 2.23 Hulladékáramok, tendenciák 13 2.24 Hulladékkezelés 17 2.25 A környezetkímélő hulladékgazdálkodás prioritásai 20 2.251 Megelőzés 21 2.2511 A hulladék keletkezésének megelőzését szolgáló eszközök 22 2.2512 Integrált Szennyezés-megelőzés és Szabályozás (IPPC = Integrated Prevention and Control) . 24 2.252 Újrahasznosítás 25 2.2521 Az újrahasznosítás támogatási eszközei 26 2.253 A bővülés környezeti hatásai 30 2.254 A környezetvédelmi politika finanszírozása 31 2.255 A tagjelölt országok számára nyújtott környezetvédelemmel kapcsolatos támogatási programok . 32 3. Magyarország hulladékgazdálkodása 35 3.1 A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása Magyarországon 36 3.2 Szervezett hulladékgyűjtés – települési szilárd hulladék 38 3.3 A települési szilárd hulladék

kezelése 39 3.4 Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 40 3.5 Finanszírozás 41 3.6 NKP – Hulladékgazdálkodási Akcióprogram 42 3.7 Veszélyes hulladékok 43 3.8 Támogató eszközök, intézkedések 44 4. Hajdú-Bihar megye hulladékgazdálkodása 46 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.1 A főbb hulladékáramok gyűjtése 47 4.2 Települési szilárd hulladék 47 4.21 Szelektív gyűjtés – települési szilárd hulladék 48 4.22 A települési szilárd hulladék kezelése 49 4.3 ISPA projekt 51 4.4 Veszélyes hulladékok 51 4.5 Kiemelten kezelendő

hulladékáramok 52 4.6 Elérendő hulladékgazdálkodási célok, megvalósításuk módjai 54 5. Összegzés 56 Táblázatok és ábrák jegyzéke . 58 Rövidítések jegyzéke. 59 Irodalomjegyzék. 60 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. Bevezetés A környezetvédelemről, ezzel kapcsolatos eseményekről, konferenciákról egyre többet lehet manapság hallani, olvasni. Mondhatni azt is, hogy a környezetvédelem „divatos téma” lett, bár valószínűleg megvan az oka, hogy miért. A Föld népessége mind jobban gyarapodik, s az előrejelzések egyre aggódóbb

hangnemben figyelmeztetnek, hogy a túlszaporodó emberiség saját jövőjének biztonságát kockáztatja, amennyiben nem figyel eléggé a környezetére, a természetre, ahol él. A fejlődés, a modern technikák alkalmazásának egyik velejárója a mind nagyobb mennyiségben keletkező hulladék. Korábban ennek nem szenteltek túl nagy figyelmet, viszont amikor a hulladékhegyek már oly magasra nőttek, hogy csak szaporodtak a velük kapcsolatos gondok, egyesek megkongatták a vészharangot, s megálljt parancsoltak a szemetelés további mértéktelen folytatásának. A fejlődést nem lehet úgy fenntartani, hogy közben az ember elpusztítja maga körül a környezetet, hisz akkor előbb-utóbb saját életét is veszélyezteti. Dolgozatom témájául a hulladékgazdálkodást választottam az Európai Unióban és Magyarországon – a csatlakozás aktualitásából kifolyólag. Magyarországon belül konkrét példaként Hajdú-Bihar megyét vettem, hogy az ottani

helyzeten keresztül szemléltessem, hogy milyen lemaradásunk van még az Európai Unióhoz képest, s hogy milyen intézkedések történtek-történnek az elmúlt néhány és az eljövendő sok évben a hátrány lefaragása érdekében. Először az Európai Unió környezetvédelmének kialakulásáról, fejlődéséről esik szó, majd konkrétan a hulladékgazdálkodásról, az azzal kapcsolatos jogszabályokról, a hulladék mennyiségéről, fajtáiról, a keletkezési tendenciákról. Ezt követik a hulladékkezelési eljárások és a környezetkímélő hulladékgazdálkodás prioritásai, azok közül is a megelőzés és az újrahasznosítás kap több figyelmet. Szó lesz még a bővülés környezeti hatásairól, a környezetvédelmi politika finanszírozásáról és a tagjelöltek számára nyújtott támogatásokról. 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A harmadik fejezet a magyarországi helyzetet tárgyalja, ezen belül a települési szilárd hulladék, s az ezzel kapcsolatos hulladékgyűjtés és kezelés kap kiemelt szerepet. Itt is szóba kerül a finanszírozás, külön rész foglakozik az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel és a Hulladékgazdálkodási Akcióprogrammal, s végül a célkitűzések megvalósítását segítő támogató eszközök kerülnek szóba. A negyedik fejezet Hajdú-Bihar megye hulladékgazdálkodását veszi nagyító alá. Leginkább a települési szilárd hulladék a hangsúlyos itt is, a hozzá kapcsolódó szelektív gyűjtés és az ISPA projekt bemutatása részletesebben

történik. Ezen kívül szó lesz még a veszélyes és a kiemelten kezelendő hulladékokról, majd itt is a hulladékgazdálkodási célok és a megvalósítási módok zárják a fejezetet. 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Az Európai Unió hulladékgazdálkodása 2.1 Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának kialakulása, fejlődése A Római Szerződés létrehozásakor az alapító tagállamok még nem foglalkoztak a környezetvédelem kérdésével, ez az igény csak később jelent meg, miután az intenzív gazdasági fejlődés velejárójaként a

környezet állapota folyamatosan romlott. A hetvenes évek elejére alakult ki az az álláspont, hogy a környezet védelmének érdekében szükséges valamiféle közösségi együttműködés megteremtése. Az elhatározást követően a közösségi környezetvédelmi politika keretén belül megkezdődött a szabályok kidolgozása, s a környezetvédelmi akcióprogramok elindítása. Míg az első két akcióprogram (1973-as ill 1977-es kezdéssel) főként csak a környezet helyreállítására törekedett, a harmadik akcióprogramban már láthatóan körvonalazódtak a közösségi környezetvédelmi politika céljai és alapelvei. Ebben fektették le például a legfőbb alapelvet: a megelőzés alapelvét Az Egységes Okmány a Római Szerződést kiegészítette a környezet védelmére vonatkozó cikkekkel, ezáltal intézményi keretet is teremtve ennek a politikának. A Maastrichti Szerződés a környezetvédelmi politika hatáskörének bővítésén és az újabb

célok megfogalmazásán túl bevitte az alapelvek közé a fenntartható fejlődés koncepcióját, majd az Amszterdami Szerződés kimondta, hogy a környezetvédelmi politikát minden más politikába integrálni kell. Fő célkitűzésként jelenik meg a környezet minőségének védelme és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások ésszerű felhasználása, valamint a nemzetközi szintű intézkedések ösztönzése a regionális és globális környezeti problémák kezelése érdekében. (Horváth, 2001) A megelőzéshez kapcsolódóan a természeti erőforrások ésszerűbb felhasználása magába foglalja a termelés csökkentését és hatékonyságának növelését, az újrafelhasználás mértékének növelését mind a termelésben, mind pedig a hulladékgazdálkodásban, valamint alternatív energiaforrások alkalmazását, melyek kevésbé ártalmasak a környezetre nézve. A fent említetteken kívül az alapelvek közé tartozik még

az elővigyázatossági elv, a károk környezeti forrásnál történő helyreállításának elve, a szennyező fizet elv – a gyártói felelősség elvével egyetemben, valamint a közelség és az önellátás elve is. 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ötödik akcióprogram (1992-2000) bár újabb hosszú távú célokat és teljesítendő terveket jelölt meg, jogi kötelezettségeket nem rendelt melléjük, valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy az eredmények elmaradtak a várakozásoktól. A célok elérésére ugyanakkor adózási és egyéb

gazdasági ösztönzők nyújtását is javasolta azon termelőknek, akik jobban szem előtt tartják a környezet védelmét. Jelenleg a hatodik környezetvédelmi akcióprogram zajlik (2001-2010), mely négy területet emelt ki: az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a természetvédelem és a biológiai diverzitás megőrzése, a környezet-egészségvédelem, a természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás. A fenntartható fejlődés és a hatékonyabb integrálás érdekében az EU törekszik a már meglévő és a menet közben születő joganyag végrehajtásának biztosítására, egy fenntarthatóbb, környezettudatosabb termelési és fogyasztási modell kialakítására, az állampolgárok jobb informálására. Az integráció során a környezetvédelmi hatásvizsgálat is fontos szerepet játszik. Mivel ez a környezetvédelmi akcióprogram már a kibővült EU-ban kerül végrehajtásra, ezért kialakításakor figyelembe

kellett venni, hogy a csatlakozó országoknak is integrálniuk kell a környezetvédelmi teendőket a különféle politikáikba. 2.2 Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban A hatodik akcióprogramban a hulladékgazdálkodás kiemelten jelenik meg. Az EU a környezetvédelmen belül a hulladékgazdálkodás területén is igyekszik a fenntartható, ökológiailag elfogadható hulladékkezelést megvalósítani, mely nem veszélyezteti a lakosság egészségét és a környezetet is a lehető legkisebb mértékben károsítja. Ennek megfelelően törekszik a hulladék keletkezésének megakadályozására, támogatja az újrafelhasználást és az újrahasznosítást, valamint a hulladékégetést energianyerés céljából. Törekszik a lerakás minimalizálására, a lerakási feltételek javítására és szabályozza a hulladékszállítást. A 75/442/EGK keretdirektíva definíciója szerint hulladéknak minősül minden olyan anyag vagy tárgy, amely az I. mellékletben

megjelölt csoportokba tartozik, és amelytől tulajdonosa megszabadul, meg akar szabadulni vagy meg kell szabadulnia. 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Közösség 1989-ben csatlakozott a Veszélyes Hulladékok Határokon át Történő szállításáról és Elhelyezéséről szóló Bázeli Konvencióhoz, mely megtiltja a veszélyes hulladékok szállítását a nem OECD országokba. 2.21 A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása A hulladékkal kapcsolatos közösségi jognak három nagy területe van: a horizontális jogi előírások, a hulladékkezelésre

vonatkozó előírások és a specifikus hulladékáramokra vonatkozó előírások. Horizontális jogi előírások A horizontális előírások egyfajta keretet képeznek a hulladékgazdálkodás számára. Ide tartozik az 1975-ös 75/442/EGK direktíva a hulladékokról (hulladék keretdirektíva), mely a legfontosabb fogalmak meghatározását és a hulladékgazdálkodás alaptételeit tartalmazza. Ezt 1991-ben és 1996-ban a technikai fejlődésnek megfelelően átdolgozták. A keretirányelv értelmében a tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük a hulladékképződés megelőzésére, elő kell segíteniük az újrafelhasználást és az újrahasznosítást, valamint biztosítaniuk kell az emberi egészségre és a környezetre nem veszélyes ártalmatlanítást. Ezen kívül kötelező jelleggel előírja a tagállamoknak az ún hulladékgazdálkodási tervek létrehozását és a hulladékkezelési létesítmények engedélyezési rendszerének

kialakítását. A veszélyes hulladékokról szóló 1991-es módosított 91/689/EGK irányelv a veszélyes hulladékokra vonatkozóan egészíti ki az előbb említett keretdirektívát. Többek között felsorolja azokat a tulajdonságokat, melyek alapján az adott hulladék veszélyesnek minősül, és előírásokat fogalmaz meg a veszélyes hulladékkezelő létesítmények engedélyezéséről. A hulladék keretdirektíva és a veszélyes hulladék direktíva képezi az alapját a hulladékjegyzéknek és a veszélyes hulladékok jegyzékének. A 259/93 sz. EGK rendelet szabályozza a hulladékok határokon át történő szállításának felügyeletét és ellenőrzését. Ez a rendelet kapcsolódik a Bázeli Egyezményhez, mely megtiltja a veszélyes hulladékok szállítását a nem OECD-országokba. Míg az 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ártalmatlanítandó hulladékok Közösségen belüli szállítására a rendelet a közelség és az autarkia alapelvét tekinti mérvadónak, addig az újrahasználandó vagy újrahasznosítandó hulladékok szállításával kapcsolatban már jóval liberálisabb megközelítést alkalmaz. Hulladékkezelésre vonatkozó előírások Az 1999-es, a lerakókról szóló 1999/31/EK irányelv az igazgatással kapcsolatban ír elő teendőket, többek között a lerakókra vonatkozó technikai követelményekről, környezetvédelmi normákról vagy épp az engedélyezési feltételekről. Kijelölt célokat is tartalmaz arról, hogy csökkenteni kell a biológiailag

lebontható hulladékok mennyiségét a lerakott hulladékban (2002-ig 25 tömegszázalékkal, 2005-ig 50 tömegszázalékkal, 2010-ig 65 tömegszázalékkal), és megtiltja bizonyos hulladékok lerakását. A hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EK direktíva szintén tartalmaz engedélyezési feltételeket, határértékeket, hulladék átadási-átvételi előírásokat, az égetési maradékokkal, ellenőrzéssel és méréssel kapcsolatos előírásokat. Az integrált szennyezés-megelőzési és ellenőrzési direktíva („IPPC-irányelv” 96/61/EK) főleg a veszélyes hulladékok hasznosításával, a hulladékégetéssel és a hulladékártalmatlanítással kapcsolatban ír elő intézkedéseket. Mind a három irányelv különbséget tesz a már meglévő/régebbi és a később létesült/új létesítmények között abban a tekintetben, hogy a korábbiak számára átmeneti időszakot jelölnek meg az előírt követelmények teljesítésénél. Speciális

hulladékáramok A speciális hulladékáramokra vonatkozó legfontosabb irányelvek közé tartozik a csomagolóanyagokról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv, mely többek között célokat tűz ki az újrahasznosításra (például a csomagolóanyagoknál 2001 végéig 50%-os visszagyűjtési arány elérése), információs és oktatási programokat ír elő az újrahasznosítható csomagolások előnyeinek népszerűsítésére. 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kiselejtezett autókra vonatkozó 2000/53/EK direktíva és a kiselejtezett

elektromoselektronikus eszközökről szóló direktíva szintén újrahasznosítási célokat tűz ki, valamint kötelező jelleggel előírja a gyártói felelősséget. Létezik még irányelv a fáradt olajról, a szennyvíziszapról, a veszélyes anyagot tartalmazó szárazelemekről és akkumulátorokról. Míg a csomagolási direktíva inkább a megelőzés mennyiségi aspektusára koncentrál, azaz a csomagolóanyag csökkentésére törekszik, addig az utóbbi irányelvek a minőségi megelőzést hangsúlyozzák, vagyis a veszélyesség csökkentésére törekednek. 2.22 Jogszabályi mulasztások A hatékony hulladékgazdálkodáshoz szükséges lenne a közösségi jogszabályok időben történő és helyes átvétele. Ezt viszont a tagállamok gyakran elmulasztják, az előírásokat késve alkalmazzák vagy épp nem megfelelően. Az alapvető környezetvédelmi fogalmak tekintetében is vannak eltérések, Olaszország, Ausztria és az Egyesült Királyság például a

közösségi definíciótól eltérő meghatározást használ a hulladék fogalmára, Luxemburg pedig nem realizálta az Európai Hulladékjegyzéket. A veszélyes hulladékok definíciójánál már javult a helyzet, de még mindig vannak olyan tagállamok, ahol nem megfelelő a nemzeti jogba való átültetés. Bár a hulladék fogalmával kapcsolatban rendszeresen merülnek fel viták, a definíciót mégsem változtatják meg. A hulladékgazdálkodási terv némely országban hiányosan kidolgozott, Olaszország, az Egyesült Királyság és Franciaország pedig 2001-ig még el se készítette a nemzeti hulladékgazdálkodási tervet. (Európai Parlament, 2003) Azóta ugyan történtek változások, ám Franciaországban ill. egyes francia fennhatóságú területeken például 2003 nyarán még mindig hiányoztak a területi hulladékgazdálkodási tervek (Párizs, Északi Régió, Tarn és Garonne körzete, Korzika, Francia Guayana). Az Egyesült Királyságban egyes

angol, skót és walesi területeken volt ilyen hiányosság. Több tagállamban van ellenőrizetlen, engedély nélküli lerakás, ebből a szempontból Görögországban a legrosszabb a helyzet: bár tettek ellene intézkedéseket (2001 és 2002 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. között a felére csökkentették az illegális lerakók számát), de még mindig 40% feletti az illegális lerakók aránya. (Kommission geht, 20040421) Nem mindegy, hogy a meglévő környezetvédelmi fogalmakat ki hogy értelmezi. A definíciók időnként vitára adnak okot, s a

szabadabban értelmezett szabályok nem megfelelő betartása miatt számos peres eljárás van folyamatban a Közösség és a tagállamok között. Az egyik ilyen vitatott fogalom maga a hulladék fogalma A kritika ezzel kapcsolatban általános jellegű, időnként szóba kerül, hogy az újrahasználható anyagokat eleve ki kellene venni a hulladéknak minősülő anyagok köréből, mert például a szemét/hulladék fogalmához kapcsolódó negatív asszociáció nem pont segítőleg hat a versenyképes recycling-szektor felépítésére. A hatodik akcióprogram kifejezetten emiatt követeli meg, hogy tisztázzák a különbséget a hulladék és a hulladéknak nem minősülő anyagok között. Szintén kérdéses, hogy mi a kritériuma annak, hogy a hasznosítást meg lehessen különböztetni az ártalmatlanítástól. Az Európai Bíróság értelmezése szerint „a hulladékkezelési eljárás hasznosításként értelmezendő, ha az intézkedés fő célja arra irányul,

hogy a hulladék által más elsődleges anyagot helyettesítsenek". (Európai Bizottság, 2003, p. 23) 2.23 Hulladékáramok, tendenciák Az utóbbi évtizedek tendenciája azt mutatja, hogy a keletkező hulladék mennyisége folyamatosan növekszik, ugyanakkor a hulladék egyre többféle összetevőt tartalmaz. A modern társadalmakban a hulladék mintegy 15%-a származik a háztartásokból, a többi részét a mezőgazdaság, a bányászat, és a feldolgozóipar állítja elő. A fogyasztási szokások megváltozása jócskán hozzájárult a keletkező hulladék mennyiségének növekedéséhez: a rövid élettartamú termékek térnyerése nem kedvez a környezetkímélő fogyasztás elősegítésének. Az Európai Unióban évente mintegy 2 milliárd tonna hulladék keletkezik, melynek körülbelül 2%-a veszélyes hulladék. A fő hulladékáramok a következők: ipari hulladékok, bányászati hulladékok, építési- és bontási hulladékok, települési szilárd

hulladékok és az erdő- és mezőgazdaságból származó hulladékok. 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A települési szilárd hulladékok ugyan nem a legnagyobb volumenű hulladékáramot adják, mégis nagy figyelmet szentelnek neki, mert gyűjtésük és kezelésük általában állami kézben van, és ez a hulladékfajta kapcsolódik leginkább a mindennapi életvitelhez. Legnagyobb részét a háztartási hulladék teszi ki, mely jórészt újrahasznosítható anyagokból áll (szerves anyag, papír, fém, műanyag, stb.), és kis mennyiségben veszélyes elemeket

is tartalmaz (festékek, elemek, gyógyszerek, stb.) Az ipari hulladékok mennyisége az összmennyiségnek kb. negyedét-ötödét teszi ki, bár itt nehéz a mennyiséget és a trendet megbecsülni, mert a szektorba tartozó ágazatok különböző definíciója és a regisztrálási területek gyakori változása miatt a meglévő adatokat óvatosan kell kezelni. Előrejelzések szerint az ipari hulladék mennyisége gyorsabb ütemben fog növekedni, mint az összhulladék mennyiség. (Európai Bizottság, 2003) A bányászatból származó hulladékok kb. 20-30%-ot tesznek ki, s elég nagy variációt mutatnak az egyes tagállamok között a bányászat volumenének és fajtájának függvényében. Az építési és bontási hulladékok aránya szintén változó, gazdasági és kulturális szempontoktól is függ, és persze a definíciókból adódóan is lehetnek eltérések. Az Európai Unióban az építési- és bontási hulladékok mintegy négyötödét öt ország

termeli, s körülbelül egyharmadát újrahasznosítják (a darabolt tégla, csempe, beton, stb. még jól felhasználható sok helyen). Viszont mivel az építési technikák folyamatosan fejlődnek, egyre változatosabb építőanyagokat használnak, s ebből adódóan a keletkező hulladék is komplexebb kezelés igényel. A mezőgazdasági hulladékok egy részét a trágya, trágyalé, szalma, siló, zöldség- és gabonahulladék adja, más részét a növényvédő szerek, fáradt olaj, kimustrált mezőgazdasági gépek, stb. alkotják Az Európai Környezeti Ügynökség szerint mennyiségéről nem állnak rendelkezésre átfogó becslések. (Európai Bizottság, 2003) Az egyes tagállamok nagyon vegyes képet mutatnak aszerint, hogy melyik gazdasági szektor milyen arányban részesedik a keletkező hulladékokból. Franciaországban és Írországban egyértelműen a mezőgazdasági hulladék áll a vezető helyen, de Görögországban és Nagy-Britanniában is

jelentős mennyiség származik ebből a szektorból. 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Németországban az építőipar a leginkább „szemetelő”, emellett a bányászat és a feldolgozóipar termel még jelentős hulladékot, az olaszoknál a feldolgozó- és az építőiparban nagyjából azonos mennyiségű hulladék keletkezik, Belgiumban és Hollandiában a feldolgozóipar, Svédországban a bányászat vezet, s kiegyenlítettebb a kép a dánoknál, spanyoloknál és finneknél. (Environment statistics, 2001) A legtöbb európai országban a hulladék

összmennyisége emelkedő tendenciát mutat. A települési hulladékok már meglévő magas értéke jelentősen tovább emelkedik, akárcsak az építési- és bontási hulladékoké, valamint az ipari hulladékoké. A veszélyes hulladékok esetében viszont jó néhány országnál visszaesés mutatkozik, bár a megváltoztatott definíció egyes országoknál pont hogy emelkedést okozott. Az OECD becslései szerint a települési szilárd hulladék mennyisége az EU-ban 1995 és 2020 között a fejenkénti átlag 450 kg-ról 640 kg-ra fog emelkedni (jelenleg kb. 550 kg) (Európai Bizottság, 2003) 1. táblázat: Települési hulladék mennyisége az Európai Unióban (1000 t) Ország B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK 1993 1994 4 668 4 897 : 2 803 : : : : 14 256 14 296 33 700 : : : : : 201 196 8 563 8 652 : : 3 563 3 800 : 2 100 : 3 200 : : 1 995 5 014 2 959 : 3 200 14 914 34 700 1 550 25 780 240 8 465 3 476 3 884 : : 25 200 1 996 5 047 3 253 39 152 : 15 308 : : 25 960

242 8 782 4 110 4 030 : : 25 979 1997 5 386 3 104 40 451 3 900 17 179 : : 26 605 253 9 143 4 241 4 109 2 200 : 27 166 1998 5 373 3 141 39 801 : 22 423 31 817 1 933 26 846 266 9 221 4 249 4 304 2 300 4 000 27 912 1999 5 462 3 329 : : 24 470 31 818 : 28 364 278 9 359 4 436 4 364 2 400 : 29 332 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: Environment Statistics Pocketbook 20011, p. 41 Ahogy a mellékelt táblázat2 is mutatja, a legtöbb országnál folyamatosan nő a települési hulladék mennyisége. Franciaország esetében csökkent a mennyiség, ez akár az eltérő

értelmezésből is adódhat, Németországban pedig nagyjából egyenletes értéket dokumentáltak. Ha a 94-es (ahol nincs, ott 95-ös) adatokat hasonlítjuk össze a 99-es (ill 98-as) adatokkal, akkor kiugró emelkedést kapunk Spanyolországnál (70%), és szintén magas az érték Svédországnál (25%). Az ausztriai adatokba az építési hulladék is beleszámít, Luxemburgnál viszont a 94-es adatok az elkülönítetten gyűjtött hulladékot még nem tartalmazták, így ebben a két esetben nagyobb a változás mértéke. Írország és Görögország esetében 20-25% közötti értéket kapunk, a többi országnál 10-20% közötti a változás, Hollandiában viszont ennél alacsonyabb (8%). 2. táblázat: Egy főre eső települési hulladék mennyisége az Európai Unióban 1 A könyv Eurostat / New Cronos adatokat használ 2 A hiányzó adatokat „:” jelöli 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ország B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK Év 1999 1999 1998 1997 1999 1999 1998 1999 1999 1999 1999 1999 1999 1998 1999 Összes mennyiség (1000 t) 5 462 3 329 39 801 3 900 24 470 31 818 1 933 28 364 278 9 359 4 436 4 364 2 400 4 000 29 332 Mennyiség /fõ (kg) 535 627 485 372 621 539 523 492 648 594 549 437 465 452 558 Forrás: Environment Statistics Pocketbook 20011, p. 42 A fenti táblázat az egy főre jutó települési szilárd hulladék mennyiségét mutatja. Ezekkel a nagyrészt 99-es adatokkal számolva az EU átlag kb. 530 kg / fő Alacsony értéket találunk Portugáliában, Svédországban, szintén 500 kg

alatt marad Finnország, Olaszország és Németország, viszont Görögország még 97-es értéket adott meg, ami két év alatt feltehetően növekedett. Ezzel szemben jóval az átlag fölött van Luxemburg, Dánia, Spanyolország és Hollandia. 2.24 Hulladékkezelés 3. táblázat: Települési hulladék kezelése az Európai Unióban (1000 t) 1 A könyv Eurostat / New Cronos adatokat használ 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ország B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK Év 1998 1998 1998 1997 1999 1999 1998 1999 1999 1999 1999 1999 1999 1998 1999

hasznosítás ártalmatlanítás újrahaszno- komposz- égetés égetés lerakás ellenõrzött sítás tálás energia- energialerakás hasznosí- hasznosítással tás nélkül 1 982 831 1 149 233 1 473 : 710 420 1 654 : 357 357 : : 9 648 : 14 136 : 307 32 : : 3 561 1 745 4 390 : 2 603 57 17 477 : : : 9 943 : 13 262 : 161 : : : 1 766 1 766 : 2 209 2 121 : 21 745 : 1 33 133 0 60 60 2 292 2 230 3 859 0 1 136 1 136 1 061 1 792 456 : 1 553 1 553 190 228 349 0 2 603 : : : 196 : 1 446 : 1 000 300 1 400 : 1 300 : 2 884 758 2 576 10 28 864 : Forrás: Environment Statistics Pocketbook 20011, p. 45 A fenti táblázat2 és a benne szereplő adatok diagramos ábrázolása az egyes tagországok települési hulladék kezelési eljárásairól ad áttekintést. A meglévő adatokból arra lehet következtetni, hogy a leggyakoribb kezelési mód ennél a hulladékfajtánál a lerakás, s bár ez valamelyest vesztett jelentőségéből, a 90-es évek végén még mindig 57%-kal részesedett. Az

újrahasznosítás és a komposztálás aránya kb 5%-kal, mintegy 20%-ra nőtt a 90-es évek második felében. (Európai Bizottság, 2003) A lerakás országonként nagyon változó éréket mutat, egyes tagállamokban 80% feletti (Egyesült Királyság), máshol 20% alatti (Hollandia, Dánia) a részesedése a hulladékkezelési eljárásokból. 1 2 A könyv Eurostat / New Cronos adatokat használ Franciaország és Olaszország esetében nincs elkülönítve az energiahasznosítással ill. anélkül történő égetés 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. diagram:

Kommunális hulladék kezelése az Európai Unióban Kommunális hulladék kezelése az EU-ban 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 B DK D EL E F IRL I L Újrahasznosítás és komposztálás NL A Égetés P FIN S UK Lerakás Forrás: Environment Statistics Pocketbook 2001, p.46 Hulladékgazdálkodási szempontból alapvetően két csoportba sorolhatjuk a tagországokat: az egyik csoport tagjai a hulladék-megelőzésre és újrahasznosításra kevés figyelmet fordítanak, s nagyrészt hulladéklerakókban helyezik el a kommunális hulladékot. Ide tartozik az Egyesült Királyság, Olaszország, Görögország, Írország, Spanyolország, Portugália, Finnország. A másik csoportba azok a tagállamok tartoznak, amelyek sokkal inkább környezetkímélőbb hulladékkezelési eljárásokat alkalmaznak. Közülük a megelőzés és az újrahasználat aránya magas Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban, Dániában. Ide tartozik Németország is,

bár a táblázatban a hasznosításon belül csak az égetésnél szerepelnek adatok, holott nem elhanyagolható az újrahasznosítás mértéke sem. Jelentős az égetés aránya Luxemburgban, Svédország pedig nagyjából kiegyenlített arányokat mutat a 98-as adatok alapján. 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Európai Parlament 2003-as jelentéstervezete szerint az újrahasznosítás aránya 40% fölötti Ausztriában, Hollandiában, Németországban, Belgiumban és Svédországban, ellenben még a 10%-ot sem éri el az Egyesült Királyságban, Görögországban,

Írországban, Olaszországban és Franciaországban. (Európai Parlament, 2003) A lerakás után az égetés a leggyakoribb kezelési eljárás, bár Írországban és Görögországban nem alkalmazzák ezt a módszert. Az Európai Parlament szerint minden tagállamnak megfelelő kapacitással kéne rendelkezni a háztartásokból származó szemét energianyerés céljából a történő elégetéséhez. A lerakók nem minden esetben felelnek meg a közösségi környezetvédelmi előírásoknak, sőt Görögországban például a lerakók több mint fele illegális lerakóhelyként működik. A különböző piaci viszonyokat jól szemlélteti, hogy azok az országok, ahol nincs lerakási tilalom - pont a fent említett első csoport országai -, ezt a helyzetet és az alacsonyabb kezelési költségeket kihasználva a hulladék túlnyomó részét lerakással ártalmatlanítják. Ráadásul Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Írországban lerakói

díjat/adót sem kell fizetni. A tagországok közötti nagy szórás más eljárásoknál is megmutatkozik, pl. az építési és bontási hulladékok majdnem teljes mennyiségét újrahasznosítják Hollandiában, Luxemburgban viszont csak kb. egy tizedét (Európai Bizottság, 2003) Az önellátást tekintve a legtöbb tagország saját bevallása szerint majdnem teljesen önellátó, azaz képes az előállított hulladékot a saját területén elhelyezni. Néhány tagállam egymás között megállapodást kötött hulladékgazdálkodási kérdésekben. Ez főleg a szomszédos határterületekre vonatkozik, de nagyobb távolságon is érvényesül, holott a közelség elve alapján a hulladékot a keletkezési helyéhez lehető legközelebb kell kezelni. Görögország és más tagállamok között például létezik együttműködés újrahasznosítandó ill. ártalmatlanítandó veszélyes és nem veszélyes hulladékok szállításáról Ez az együttműködés a

hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatok között történik az illetékes hatóságok engedélyével. (Európai Parlament, 2003) 2.25 A környezetkímélő hulladékgazdálkodás prioritásai 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A keletkező hulladék és a környezetre gyakorolt hatása közötti összefüggés egy komplex folyamat, mely nagyon sok tényezőtől függ, többek között a hulladék mennyiségétől, fajtájától, összetételétől. Korábban a környezetre gyakorolt káros hatásokat főként a nem megfelelő gyakorlatnak és az alacsony

szabályozásnak tudták be. Például egyes hulladékégetők nagy mennyiségű mérgező gázt bocsátottak ki, vagy épp nem ellenőrizték a lerakást és így sok illegális hulladéklerakó is működött. Az utóbbi években viszont jelentős előrelépések történtek a környezetvédelmi standard-ek kialakítása terén. A szigorú előírások következtében például sikerült visszaszorítani a városi hulladékégető művek dioxin-kibocsátását. Ehhez hozzájárult az is, hogy új technológiákat fejlesztettek ki. A környezetkímélő hulladékgazdálkodás szem előtt tartja, hogy a termelés, fogyasztás során a lehető legkevésbé károsodjon a természeti környezet és az emberi egészség is. Ennek megfelelően a prioritási sorrend a megelőzéssel kezdődik, azt követi az újrahasználat és az újrahasznosítás, majd az ártalmatlanítás. A hulladék keletkezésének megelőzése nem csak a tisztább technológiákat jelenti, hanem a

környezetkímélőbb fogyasztói mintát és az ökológiai „formatervezést” is magába foglalja. Az erőforrás-felhasználás környezetkárosító hatása a megelőzéssel és az újrahasznosítással csökkenthető: például a fémek újrahasznosításával a saját tömegük többszörösét kitevő fémércek kitermelését lehet megspórolni. Mivel minden anyag, ami bekerül a termelésfelhasználás folyamatába, előbb vagy utóbb kisebb-nagyobb mennyiségben hulladékként jelentkezik, ezért logikus, hogy magánál a hulladékkezelésnél is keletkezik olyan hulladék, melyet már nem lehet tovább hasznosítani. Épp ezért szükséges a környezetbarát hulladékkezelés támogatása. 2.251 Megelőzés A hulladék-megelőzésnek két aspektusa van: a mennyiségi és a minőségi megelőzés. Előbbi a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére vonatkozik, utóbbi pedig a hulladék veszélyességének csökkentésére. Az IPPC-direktíva értelmében az

üzemeltetőnek 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kötelessége a hatékonyabb, kevesebb hulladékot termelő technológia alkalmazása és a kevésbé veszélyes anyagok felhasználása. Bár a hulladék-megelőzés évek óta a legfontosabb terület a hulladékgazdálkodáson belül, a kitűzött célok megvalósítására tett kísérletek nem igazán mondhatók sikeresnek. Ez betudható annak, hogy a célok egy részét anélkül jelölték ki, hogy értékelhető elemzések álltak volna rendelkezésre a különböző gazdasági szektorokból a hulladéktermelésre

vonatkozóan, beleértve a keletkező hulladékok mennyisége, veszélyessége, környezeti kihatása közötti összefüggéseket. Épp ezért a reális célkitűzésekhez elengedhetetlen a megelőző helyzetelemzés, a trendek felmérése, s persze a hathatós intézkedések megtalálása majd bevezetése. A megelőzéssel kapcsolatos célok kidolgozását hátráltatja, hogy a meglévő statisztikák hiányosak, az adatok késve érkeznek be, és akkor sem mindig jók. A hulladékstatisztikára vonatkozó rendelet épp ezeket a hiányosságokat akarja pótol(tat)ni. Az adatokat 2 évente mérnék fel 2004-től kezdődően, s a második felmérés után, 2008-ban lenne lehetőség egyfajta „fejlődési” értékelésre. (EB, 2003) 2.2511 A hulladék keletkezésének megelőzését szolgáló eszközök Ugyan már történtek előrelépések a különböző előírások révén, viszont ezek még mindig nem képeznek egy megfelelően átfogó keretet a hulladékkeletkezés

megelőzése és az újrahasználat támogatása számára. Mivel a hulladékkezelési mód megválasztását nagyban befolyásolják a költségek, ezért nem ritka, hogy a cégek a kiskapukat megkeresve az előírások kikerülésére törekednek, hogy kiadásaikat ne növelje a költségesebb hulladékkezelés. Termelési és fogyasztási minták megváltoztatása Nem mindegy, hogy az adott erőforrással hogyan gazdálkodik a társadalom. A hulladékkeletkezés megelőzésének elősegítése a gyártóktól, a háztartásoktól és más gazdasági szereplőktől is megkívánja a hozzáállásuk megváltoztatását, vagyis a termelési 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. és fogyasztási minták megváltoztatására van szükség. Ez pedig egy stratégiai kezdeményezést igényel, merthogy rövidtávon nem lehet jelentős változásokat elérni. A nemzeti vagy épp helyi kezdeményezések, hogy a fogyasztókat olyan termékek választására buzdítsák, melyek előállításánál, használatánál és ártalmatlanításakor kevesebb hulladék keletkezik, megfelelő információáramlást igényelnek. Persze a „zöld termékek” iránti igény a termelőkre is visszahat a kereslet ilyetén alakulása által. REACH-rendszer Nem csak a mennyiségi, de a minőségi megelőzés területén is történtek intézkedések: a Bizottság egy 2001-es Fehér Könyvben javaslatokat fogadott el egy a vegyszerekre vonatkozó jövőbeli politikát illetően. A javaslatok alapja az ún REACH-rendszer (Vegyszerek Regisztrálása, Értékelése és

Engedélyezése), mely a vegyszerek ellenőrzését szigorítaná, valamint hozzájárulna ahhoz is, hogy az emberi egészségre és környezetre káros anyagokról bővítse a tudásunkat. Ez alapján a gyártót és a későbbi felhasználókat is köteleznék arra, hogy az adott termék biztonságát értékeljék. Ahol van megfelelő alternatíva, ott a veszélyes anyagoknak a kevésbé veszélyesekkel való helyettesítését támogatnák. A nagyobb felhasználói felelősség és a nyilvánosság bekapcsolásától remélik, hogy a jobban ellenőrzött pótlólagos vegyszerek iránti kereslet megnövekszik. A különösen veszélyes anyagok engedélyezését kockázat-megítéléshez kötnék, mely az anyag egész életciklusára vonatkozna. (Európai Bizottság, 2003) A hulladék keletkezésének megelőzésére vonatkozó tervek A megelőzés egy másik eszközét képezik a hulladékkeletkezés megelőzési tervek. Ezek mind a mennyiségi, mind pedig a minőségi

megelőzéshez hozzá tudnak járulni, viszont ahhoz, hogy sikeresek legyenek, szükséges a különböző gazdasági szektorok közti kommunikáció, s persze a hatóságok támogatása, elkötelezettsége is. Így lehetőség van megfelelő költséghatékony intézkedések megtételére. A tervek nemzeti vagy helyi szinten, gazdasági szektorokra vagy akár egyes vállalatokra lebontva is kidolgozhatók, a lényeg, hogy a különböző szintek egymásra épülve, egymást kiegészítve alkossanak egységes egészet. 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.2512 Integrált

Szennyezés-megelőzés és Szabályozás (IPPC = Integrated Prevention and Control) A 90-es évek második felében az EU általános szabályokat fogalmazott meg egyes ipari létesítmények engedélyezését illetően. Míg a korábbi gyakorlat az volt, hogy külön-külön adták ki a vízjogi, levegőtisztasági, hulladékos engedélyt, addig most az integrált engedélyben az üzem teljes környezetvédelmi teljesítményét veszik figyelembe. Ezzel azt kívánják megelőzni, hogy az adott szennyezés csökkentését az üzemek ne azáltal oldják meg, hogy egyik környezeti elemből a másikba irányítják át szennyezésüket. Az irányelv célja a szennyezés/hulladékminimalizálás, s bevezetésétől jelentős javulást várnak. Hatálya alá különféle energiaipari, vegyipari, fémfeldolgozó, hulladékkezelő, papír-, textil-, élelmiszeripari, egyéb ipari cégek esnek, viszont nem tartozik ide például a bányászat, az erdőgazdaság vagy a mezőgazdaság nagy

része. Az irányelvben felsorolt tevékenységek csak az engedély birtokában végezhetők. Az engedélyben a gyár üzemeltetésével kapcsolatos feltételek találhatók, például kibocsátási határértékek, monitoring szabályok, levegő-, víz- talajvédelemhez szükséges intézkedések, stb. Az IPPC irányelv értelmében a cégeknek az üzemi balesetek megelőzésére is törekedniük kell, amennyiben ez viszont bekövetkezett, akkor csökkenteniük kell a környezetkárosító hatásokat. Ugyanakkor a termelés megszűnte után az iparterületet megfelelő állapotba kell hozniuk. A legjobb elérhető technikán (BAT = Best Available Techniques) alapuló követelményeknek való megfelelés a meglévő üzemek részéről jelentős költségvonzattal jár, ezért az irányelv hosszú áttérési időt határozott meg (1996-ban fogadták el, s 2007-es határidőt jelöltek ki). A BAT az adott szektorban azt a műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető

leghatékonyabb technológiát jelenti, mely hozzájárul a szennyezés csökkentéséhez. Ezt azáltal éri el, hogy energia-hatékony, kevés hulladékot termel, kevésbé veszélyes anyagokat használ és törekszik az újrahasznosításra. (MKIK, 2003) A BAT Referencia Dokumentumok (BREF-ek) tulajdonképpen hatósági elvárásokat tartalmaznak, s egy viszonyítási alapot képeznek ahhoz, hogy meghatározhassák a környezetvédelmi szempontból legjobb technikákat. 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.252 Újrahasznosítás Az EB megállapítása szerint a

Közösségnek nincs átfogó újrahasznosítási stratégiája. A speciális hulladékáramokra vonatkozó irányelvek ugyan látható eredményekhez vezettek, mert például a csomagolóanyagok, elemek, elektromos eszközök, stb. elkülönített gyűjtése minőségi javulást hozott az újrahasznosítandó anyagok feldolgozásánál, viszont ezek a speciális anyagok a keletkező hulladéknak csak töredékét teszik ki. Jelentős hiányosság, hogy míg a csomagolóanyagokra létezik előírás, mely bizonyos százalékban kötelezővé teszi az újrahasznosítást, addig a nem csomagolásból, hanem más forrásokból származó papír, karton, műanyag újrahasznosítása nincs szabályozva. Tehát például az újságpapírból, irodai papírból, építési hulladékból származó műanyagra nincsenek ilyen jellegű előírások. Épp ezért a meglévő hiányosságok pótlása segítene a helyzet javításán. A gyártói felelősség alkalmazása hozott bizonyos sikereket,

bár a különböző hulladékáramoknál különböző mértékben. A gyártói felelősség bevezetése azt eredményezi, hogy a gyártók beépítik termékeik árába az újrahasznosítási költségeket. Viszont mivel versenyképes árak kialakítására törekszenek, ez elvileg arra ösztönözné őket, hogy újrahasznosítási költségeiket csökkentsék, például anyag- vagy konstrukciófejlesztéssel. Az alacsony újrahasznosítási rátákban nagyon sokszor az játszik közre, hogy a gazdasági feltételek nem épp az újrahasznosításnak kedveznek, mivel az égetés vagy a lerakás költségei jóval alacsonyabbak. Ez utóbbi módozatok feltételeinek megszigorítása viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy az ártalmatlanítással szemben az újrahasznosítás fokozódjon. Számos hulladékkezelési eljárásra nem létezik közösségileg harmonizált előírás. A különböző környezetvédelmi standard-ek jelentős költségbeli eltérést okozhatnak

az egyes országokban, ami viszont azt eredményezheti, hogy a szigorúbb szabályozású helyekről a kevésbé szigorú szabályozású helyekre szállítják a hulladékot kezelésre (Standarddumping). Így viszont az eredeti országban nem biztos, hogy marad annyi hulladék, amellyel gazdaságosan működtethetők hatékonyan a hulladékkezelő létesítmények. 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Optimális esetben a környezetkárosítás minimalizálására törekvő hulladékgazdálkodási stratégia a megelőzés, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás

megfelelő kombinációjából tevődik össze. Az, hogy mennyi hulladék keletkezik, sokféle tényezőtől függ. Ezek közé tartozik a gazdasági aktivitás intenzitása, a technikai innovációk, a demográfiai változások, az életmód, a termelési- és a fogyasztási szokások, minták. A folyamat komplexitását mutatja, hogy például a szokások megváltozása nem csak a keletkező hulladék mennyiségére van kihatással, hanem az összetételére, fajtájára is. Pont ebből a komplexitásból eredően viszont nagyon nehéz olyan összetett indikátorokat kifejleszteni, amelyek a súly vagy a nagyság alternatívájaként megfelelően tudnák kifejezni a hulladékok környezeti hatásait. 2.2521 Az újrahasznosítás támogatási eszközei Mint már szó volt róla, az újrahasznosítás egy nagy hátránya a többi kezelési móddal szemben a magasabb költség. De mivel az újrahasznosítás környezetkímélőbb megoldás, mint a lerakás vagy az égetés, ezért a

Közösség ösztönzi ennek az eljárásnak a használatát. A hulladékgazdálkodási döntések befolyásolásának többféle eszköze van, ezek közül a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb az, ha megnövelik a többi kezelési mód költségét. Ezt néhány ország lerakói illeték bevezetésével próbálta elérni, viszont ez önmagában nem elég, mert nem feltétlenül az újrahasznosítást növeli. Előfordulhat ugyanis, hogy lerakás helyett a szortírozatlan hulladékot akkor inkább égetéssel ártalmatlanítják. Tehát kiegészítő intézkedésekre is szükség van. Ráadásul a különböző országokban különböző mértékű a lerakási illeték, ami gondot is okozhat (határmenti helyeken például hozzájárulhat a hulladékexporthoz, pusztán gazdasági megfontolásból). Gyártói felelősség Egy másik eszközként szolgál a gyártói felelősség, mely alapelvként is megjelenik a környezetvédelmi politikában. A gyártói felelősség bevezetése

néhány országban a forgalomba hozott csomagolóanyagok mennyiségi csökkenéséhez vezetett, ami 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az újrahasznosítás költségeit beépítették a termék árába, ami viszont csökkentőleg hatott a keresletre. De nem csak a termékkoncepcióra van kihatással a gyártói felelősség, hanem a versenyhelyzetre is, ugyanis a törvényileg előírt felelősség elősegítheti a monopolhelyzet kialakulását. A nagyobb termékválasztékkal rendelkező iparágakban az egyéni gyártói

felelősség előírása sokkal inkább hozzájárulhat a termék arculatának átformálásához a jobb eladhatóság érdekében („zöld pont”), mint azokban a szektorokban, ahol kisebb értékű tömegtermékek vannak – itt a kollektív gyártói felelősség látszik ésszerűbbnek. Míg a kiselejtezett autókról ill. a kiselejtezett elektromos-elektronikus eszközökről szóló direktíva kötelezően előírja a gyártói felelősséget, addig a csomagolóanyagokról szóló ezt nem teszi meg. Ennek ellenére mégis a legtöbb országban bevezették (Hollandia és Dánia kivételt képeznek). Ezért felmerül a kérdés, hogy mennyiben érné meg a közösségi szintű szabályozás bevezetése, vagy a harmonizálás mennyire változtatná meg az eddig viszonylag sikeresen működő rendszer költségeit. Persze nem minden hulladékáram esetén érdemes bevezetni a gyártói felelősséget, mert a kisebb volumenű hulladékáramoknál a csekély környezetvédelmi

haszon túlságosan is nagy ráfordítást igényelne a gyártók részéről anyagi és adminisztratív oldalról egyaránt. Környezetvédelmi tanúsítványok A környezetvédelmi tanúsítványok szintén eszközként szolgálhatnak a környezetvédelmi célok megvalósításának ösztönzésénél. A hulladékgazdálkodás területén még nem igazán gyakori a használatuk, csak az Egyesült Királyságban alkalmazzák őket nagyobb mennyiségben, főleg a csomagolási hulladékok esetében. Az újrahasznosítás szempontjából azért lennének jók ezek a forgalomba hozható tanúsítványok, mert a minősítés megléte egyfajta versenyhelyzetet teremtene a vállalatok között, ezzel is szorgalmazva az újrahasználat arányának növelését. Szennyezőt terhelő hulladékdíj beszedés (Pay-As-You-Throw) Ezt az eljárást főleg háztartási és hasonló települési szilárd hulladékoknál alkalmazzák (pl. kisebb kereskedések, vállalatok által termelt

hulladékok), egyre nagyobb kedveltséggel. A 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. PAYT-rendszerben térfogattól és súlytól függően állapítják meg a hulladékdíjat, így mivel a súly és a térfogat növekedésével az illeték is emelkedik, ez arra készteti a lakosságot, hogy kisebb mértékben szemeteljen. Ráadásul mivel az újrahasznosítható anyagok gyűjtéséért kevesebbet vagy egyáltalán nem is kell fizetni, ez jó ösztönzés a szelektív hulladékgyűjtésre is. Felmerültek kételyek azzal kapcsolatban, hogy a PAYT-rendszer bevezetése esetleg

megnövelheti az illegális hulladéklerakók számát, mert egyes polgárok így akarják kikerülni a szemétdíj fizetését. Viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy nem volt jelentős emelkedés az illegális lerakók tekintetében ott sem, ahol bevezették a PAYT-rendszert. Sőt a szelektív gyűjtésnek és a mennyiség csökkenésének köszönhetően számos helyen tapasztalták, hogy csökkent a település hulladékgazdálkodási összköltsége. A fent említetteken kívül szintén az újrahasználatot hivatott népszerűsíteni még néhány kedvezmény- vagy jutalomszámba menő eszköz, mint például az ökopontrendszer – a környezetbarát magatartásért vagy az újrahasznosítási programokban való részvételért. A szelektív gyűjtési programokban való bizonyítható részvételért pedig adókedvezmény is adható. A lerakási tilalmak ugyancsak támogatólag hatnak, mert bár a hulladék fajtájától és a többi kezelési mód költségétől nagyban

függ, hogy mi lesz a nem lerakható hulladékkal, a szelektív gyűjtés általában segíti az újrahasználat felé történő „átirányítást”. Az irányelvek természetesen minden tagállam számára azonos elérendő újrahasznosítási célokat tűznek ki, viszont kérdéses, hogy ez a fejlettségi szintek különbözőségéből adódóan mennyire jelent hatékony megoldást mind ökológiai, mind pedig gazdasági szempontból. Ökológiai szempontból az egyöntetűen magas környezetvédelmi színvonal jelentené az optimális megoldást, gazdasági szempontból viszont fontosabbnak tűnik, hogy a belső piaci versenyfeltételek kiegyenlítettek legyenek – ez pedig nem ritkán a környezet rovására történik. A jobban piacorientált jogi keret, mely a Közösségnek mint egésznek irányoz elő egy összcélt, s az egyes tagállamoknak elég játékteret ad, hogy saját hatáskörben állapítsák meg, milyen újrahasznosító létesítményekkel tudják

leginkább költséghatékonyan elérni a kitűzött célt, talán a rugalmasság révén sikeresebben működne. 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az EU számára nagy kihívás, hogy mindenhol azonos feltételeket tudjon teremteni az újrahasznosítás számára úgy, hogy miközben a magas környezetvédelmi színvonalat céloz meg, a hatékony belső piaci működést is biztosítani tudja. A célok elérésében segítség lehet, ha az IPPC irányelvet kiterjesztik az egész hulladékszektorra, ezzel együtt minél több ágazatra kidolgozzák a BREF-dokumentumokat. A

környezetvédelmi standard-ek fokozatos harmonizálása, a határértékek kötelező jellegű előírása, az újrahasznosítási standard-ek rögzítése szintén segíthet. További támogató intézkedés például a fogalmak pontos meghatározása. A hasznosítással és az ártalmatlanítással kapcsolatos eddigi meghatározások inkább általános jellegűek, ami elég nagy játékteret ad az értelmezésre, s így az egyes tagországokban eltérő alkalmazásra ad lehetőséget. Pontosítás lenne szükséges például olyan fogalmaknál, mint az előkezelés, visszanyerés, energianyerés céljából történő újrahasznosítás, stb. Maga az újrahasznosítás fogalma nincs is definiálva a hulladék keretdirektívában, jelentése csak az egyes speciális direktívákból derül ki. Egy általános érvényű meghatározás viszont a jogi „biztonsághoz” is hozzájárulna. A megfelelő technológia a jobb hulladékgazdálkodás egyik feltétele. A hulladék

homogenitásától, tisztaságától nagyban függ, hogy milyen mértékben lehet újrahasználni vagy pedig ártalmatlanítani. Amennyiben a hulladék összetettsége megengedi az automatizált válogatást, az költségcsökkentő lehet. Az újabb, tisztább technológiák kifejlesztése lehetővé teszi, hogy már a keletkezés helyén több hulladékot hasznosítsanak, s így kevesebb vizet, energiát, vegyszert használjanak fel a folyamat során. A hatodik akcióprogram keretén belül és a LIFE környezeti programjain belül számos projektet finanszíroznak a kutatás+fejlesztéssel és az újabb technológiák megvalósításával kapcsolatban. Az újrahasznosított termékek iránti keresletet több tényező is befolyásolja, például hogy a fogyasztó mennyire tudatosan figyel az egyes termékek anyagösszetételére, vagy hogy az adott vállalatnak milyen beszerzési koncepciója van, milyen előírásokat kell követni a beszerzés folyamán. Az újrahasznosított

anyagok kihatnak a termék életciklusára, ráadásul a késztermékben már nehezen lehet az új anyagot a másodlagostól megkülönböztetni, és nem is mindenhol oldható meg technikailag az újrahasznosítható anyagok alkalmazása a 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gyártásban. Így nem csak amellett szólnak érvek, hogy általánosan előírják a minimális újrahasznosított anyag tartalmat, hanem ellene is. 2.253 A bővülés környezeti hatásai Az EU bővülésével nő a hulladékkezelési gyakorlat sokszínűsége, ugyanakkor persze a „hulladékpiac”

is jelentős mértékben megnő. Az Aquis átvétele próbálja biztosítani, hogy a csatlakozó országokban is hasonlóak legyenek a környezetvédelmi keretfeltételek, mint a már meglévő tagoknál. Ez az elmúlt években a jelöltektől nagyon sok gyakorlati intézkedést követelt meg a jogszabályok átültetésétől kezdve a hiányzó intézményi rendszer kiépítésén keresztül a meglévő létesítmények bővítéséig, korszerűsítéséig. És a teendőknek még mindig nincs vége, pláne ha beleszámítjuk, hogy jó pár esetben kaptak haladékot a tagjelöltek az előírások teljesítésénél. A közép- és kelet-európai országokban a 90-es években a keletkező hulladék mennyiségében visszaesés volt tapasztalható, ami főként a piacgazdaságra való áttéréshez szükséges gazdaságszerkezeti újrastrukturálásra vezethető vissza (sok kiöregedett és korszerűtlen ipari létesítményt zártak be). Az egy főre eső hulladék mennyisége 1995 és

1999 között becslések szerint mintegy 40%-kal csökkent. Viszont a gazdasági növekedés a későbbiekben itt is növekvő tendenciához vezetett a keletkező hulladék mennyiségét illetően. Az Aquis átvétele új hulladékgazdálkodási stratégia kialakítására készteti a csatlakozó országokat. Egyfajta kulturális váltás szükséges a környezethez és azon belül a hulladékhoz való hozzáállásban is. Az új fogyasztási minták valószínűleg hozzájárulnak a környezettudatosabb fogyasztáshoz és a hulladékképződés eddigi színvonalának emelkedéséhez, amennyiben a háztartások és a vállalatok is egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a szelektív hulladékgyűjtésbe. A csatlakozási tárgyalások keretén belül egy sor olyan megállapodás született, melyek időszakosan korlátozzák a hulladék szállítását a régi tagállamokból az újonnan csatlakozókba. Így a nem kell attól tartani, hogy az alacsonyabb normával rendelkező

új 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tagok túlságosan is magukhoz vonzanák a régiek hulladékát, s ezzel is csökkentenék az ottani újrahasznosítási arányt. Ezen kívül az EU a környezetvédelmi előírások harmonizálására és egyenlő versenyfeltételek teremtésére törekszik, ezáltal is megakadályozva, hogy nagyon eltérő ökológiai színvonalú régiók alakuljanak ki a Közösségen belül. 2.254 A környezetvédelmi politika finanszírozása „Az Európai Közösség környezetpolitikájának lényege, hogy a környezeti szempontoknak

az általános társadalom- és gazdaságpolitikába integrálásával, azok közvetlen társadalmigazdasági érdekké tételével a környezetvédelmi tevékenységek önfinanszírozóvá váljanak.” (Fazekas, 2002, p 60) Amíg ez nem történik meg, addig pénzügyi támogatásokra van szükség a közösségi büdzséből. A környezetvédelmi kiadásokhoz leginkább a Strukturális Alapokból folyósított támogatások járulnak hozzá, de a Kohéziós Alapból és a LIFE pénzügyi eszközeiből is igényelhető támogatás. A Strukturális Alapok mintegy 7-9%-ából finanszíroznak környezetvédelmi projekteket vagy olyan gazdasági fejlesztéseket, melyek a környezeti jogszabályokkal és a környezeti hatásvizsgálattal is összhangban állnak. A LIFE célja a közösségi környezetvédelemi politika fejlesztésének és integrációjának elősegítése a többi politikába, ezen belül és emellett környezetvédelmi projektek társfinanszírozása a Közösségben

és néhány más államban is (mediterrán és balti-tengeri szomszédok, Kelet- és Közép-Európa azon államai, melyeknek Társulási Szerződése van az Unióval). A végrehajtás három szakaszban zajlik, 1992-95, 1996-99 és 2000-2004 között. A második fázisban többek között a fenntartható fejlődés elősegítésével, a középés kelet-európai államok hulladékgazdálkodásával, vízgazdálkodással és levegőszennyezéssel kapcsolatos projektek pályázhattak. A harmadik fázis 2004 végéig tart, a fő támogatási területek a természetvédelem – 47% (Natura 2000 hálózat kialakítása), a környezetvédelem – 47% (integráció, modernizálás) és a szomszédos ill. társult országok intézményi és adminisztratív kapacitásának fejlesztése – 6%. (MKIK, 2003) 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Európai Beruházási Bank szintén támogat környezetvédelmi projekteket, leginkább a vízzel, levegővédelemmel, hulladékgazdálkodással és természeti örökségvédelemmel kapcsolatban. 2.255 A tagjelölt országok számára nyújtott környezetvédelemmel kapcsolatos támogatási programok PHARE A PHARE (Poland Hungary Assistance for the Restructuring for the Economy) elnevezésű programot 1989-ben indította el a Tanács, eredetileg mint a neve is mutatja, Lengyelország és Magyarország számára, később azonban más közép- és kelet-európai országok is bekapcsolódtak a támogatottak körébe. A program a piacgazdaságra való áttérésben kívánt segíteni azáltal, hogy vissza nem

térítendő támogatásokat nyújtott több területen (területfejlesztés, gazdaságfejlesztés és struktúrapolitika, vállalkozásfejlesztés, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, infrastruktúra és környezetvédelem). A programot többször módosították, s mivel a 90-es évek végén az Unió úgy gondolta, hogy az elmúlt években Kelet- és Közép-Európában a magángazdaság annyira megerősödött, hogy további fejlesztési támogatások a kis- és középvállalkozások kivételével szükségtelenek, így 2000 után már csak a csatlakozási folyamathoz szorosan kapcsolódó beruházási és intézményfejlesztési projekteket támogatják. A PHARE országprogramokon kívül léteznek ún. „multy-beneficiary” programok is Ezek olyan kezdeményezések, melyekben több PHARE ország is részt vesz. Céljuk a tagjelölt országok közötti regionális kooperáció elősegítése. A kooperáció egyik területe a környezetvédelem, de vannak oktatással,

közlekedéssel kapcsolatos programok is. A PHARE mellett 2000-től megjelent az ISPA (Instrument for Structural Policies for PreAccession), mely környezetvédelmi és infrastrukturális nagyberuházásokat finanszíroz, valamint a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést támogató SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development). Ez a három támogatási eszköz a 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból kapható támogatások fogadására készít fel. Az Unió nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a

különböző támogatási formák között ne legyenek átfedések, azaz egy projekt csak egy forrásból támogatható. ISPA Az ISPA fő célja a csatlakozó országok felkészítése a Kohéziós Alap fogadására, valamint az infrastruktúra és a környezetvédelem területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása. A környezetvédelmen belül a levegőtisztaságra, az ivóvízre, a szennyvízre és a hulladékkezelésre vonatkozó direktívák megvalósítását szolgáló projektek kaphatnak támogatást. A támogatásból a 2000-2006-os időszakban a 10 tagjelölt közép- és kelet-európai állam részesül (Ciprus és Málta nem, viszont Románia és Bulgária igen). A támogatás mértéke valamivel meghaladja az évi 1 milliárd eurót, melyet az egyes országok között objektív kritériumok alapján osztanak szét: a népesség, a terület és az egy főre jutó GDP alapján. A csatlakozó tagjelöltek a csatlakozásuk után már nem kaphatnak

támogatást, a felszabaduló összeget a csatlakozásra várók között osztják fel. A támogatott projektek alsó értékhatára 5 millió euró, s a közösségi támogatás az adott projekt költségének maximum 85%-át teheti ki. Támogatást lehet kérni szakértői segítségnyújtásra és előkészítő jellegű tanulmányokra is, ebben az esetben viszont a támogatás akár a 100%-ot is elérheti. SAPARD A SAPARD célja egyrészt a tagjelölt országok felkészítése a közös agrárpolitikára és az Európai Mezőgazdasági és Garanciaalap fogadására, másrészt a vidéki körzetek és a mezőgazdaság fejlesztése. A támogatás szintén a csatlakozásig tarthat és itt is előírás a hazai társfinanszírozás. A támogatáshoz való hozzájutás feltétele a megfelelő intézményi háttér kiépítése és az Európai Bizottság által jóváhagyandó mezőgazdasági és vidékfejlesztési terv elkészítése. Az előző két támogatáshoz képest

különbséget jelent, hogy a SAPARD-projekteket a Bizottság csak utólag ellenőrzi. A támogatott tevékenységek közül több is kapcsolódik a környezetvédelemhez, például a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése, a környezetkímélő termelési módok támogatása, az agrár környezetvédelem, a talajjavítás, a tájvédelem, az erdészet. 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. Magyarország hulladékgazdálkodása Magyarországon a hulladékgazdálkodás fogalma még nincs benne olyan régen a köztudatban, mint az Európai Unióban. Jelentős

lemaradásunk van ezen a területen, kezdve a szemléletmódtól az adatnyilvántartáson át a hulladékkezelésig. Az elmúlt néhány év viszont megmutatta, hogy ezen a téren is lehet javítani a helyzeten. Elöljáróban leszögezendő, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos bárminemű adatgyűjtés nem egyszerű dolog, akár országos, akár megyei, akár kistérségi szinten, ugyanis egészen az elmúlt évekig a hulladékokkal kapcsolatos adatok regisztrációja szinte minimálisnak volt nevezhető. Ez alól valamelyes kivételt jelentenek a veszélyes hulladékok, mert ott a 98/2001 sz. rendelet fontos kötelezettségeket állapít meg a kötelező nyilvántartást és adatszolgáltatást illetően, ennek elmulasztása esetén pedig szigorú szankciókat helyez kilátásba. A nem veszélyes hulladékok közül leginkább még a települési szilárd hulladékokra vonatkozó adatokból áll viszonylag több az érdeklődők rendelkezésére, bár ezeknél is sok

alapul inkább becslésen, semmint tényleges mérésen. A nem veszélyes termelési hulladékok egyes típusainál részleges adatszolgáltatási kötelezettség van érvényben, máshol viszont még ilyen sincs, így a különféle statisztikák elég eltérő és hiányos adatbázisokkal rendelkezhetnek. Épp ezért ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni A hulladékgazdálkodás nem csak az Európai Unióban, hanem Magyarországon is a környezetpolitika legsikertelenebb területének tekinthető. Magyarországon évente mintegy 110 millió tonna hulladék keletkezik, melyből több mint 4 millió tonna települési szilárd hulladék. A települési hulladékok mellett keletkezésük szerint a másik nagy csoportot a termelési hulladékok adják, ezek mennyisége mintegy 90 millió tonna/év. (MKIK 2003) Az OHT ugyanakkor teljesen más adatokkal számol: 2000-ben 68,7 millió tonna az összes hulladék mennyisége, ebből 21,5 millió az ipari és egyéb gazdálkodói

nem-veszélyes, 4,6 millió a települési szilárd, és 3,4 millió tonna a veszélyes hulladék. 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A települési szilárd hulladékot tekintve 2000-ben az egy főre eső elszállított mennyiség kb. 420 kg volt (Fazekas, 2004), ami ugyan alacsonyabb volt az Uniós átlagnál, viszont ugyanúgy messze meghaladta a kitűzött értéket. Ezekből is látszik, hogy mennyire eltérő adatok léteznek az egyes adatbázisokban a keletkezett hulladék mennyiségét tekintve. A hulladék keletkezésénél – akárcsak az Európai Unióban –

meghatározó az ártalmatlanítás, ezen belül is a lerakás. A hasznosítás aránya az ipari nem veszélyes hulladékoknál valamivel 30% alatti, a veszélyes hulladékoké 20% alatt van, míg a települési szilárd hulladékokból mintegy 3% kerül hasznosításra. (OHT, 2002) 3.1 A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása Magyarországon A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvény, mely 2001 január 1-től lépett életbe, az Európai Unió 75/442/EGK keretdirektívájához hasonlóan egy jogi keretet teremt az itthoni hulladékgazdálkodáshoz. Teljes összhangban áll az Uniós stratégiával, annak megfelelően határozza meg a prioritási sorrendet: a hulladék keletkezésének megelőzése, veszélyességének csökkentése, újrahasználat, újrahasznosítás és ártalmatlanítás. Az alapelvek között például szintén megjelenik az elővigyázatosság, az integrált megelőzés, a szennyező fizet elv, a gyártói felelősség, a közelség

elve, a regionalitás, az önellátás, az elérhető legjobb eljárás elve. A törvény a települési önkormányzatok számára előírja, hogy a települési hulladékkezelést legkésőbb 2003. január 1-ig (2000 fő lakos felett már 2002 január 1-ig) meg kell szervezniük kötelező közszolgáltatásként. Az ehhez kapcsolódó jogokat és kötelességeket az önkormányzatok saját hatáskörben szabályozhatják rendeletekkel. A törvény környezetvédelmi hatósági engedélyhez köti a kommunális hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységeket, rendelkezik a hatáskörökről, illetékességről, kötelezővé teszi a környezetvédelmi felülvizsgálatot a működő hulladéklerakók műszaki, környezetvédelmi állapotának megállapítására. Elrendeli az országos, területi és települési hulladékgazdálkodási tervek elkészítését (középtávra), határoz azok nyilvánosságáról, valamint a hulladéktermelő, -birtokos, és -kezelő

adatközlési kötelezettségeiről. 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A törvény teljesítését garantáló intézményi háttér kiépítése még 2000. decemberében megindult (informatikai, ellenőrzési rendszerek, hulladékkezelési hálózat), a kerettörvényt „konkretizáló”, kiegészítő rendeletek megalkotása szintén. Rendelet született például a települési hulladékkezelési tevékenységek feltételeiről (213/2001. kormányrendelet), a közszolgáltatási díjról, a hulladékjegyzékről, a hulladéklerakók és hulladékégetők

működtetési feltételeiről, a hulladéklerakók lezárásáról és utógondozásáról, a csomagolási hulladékokról. A lerakással ártalmatlanított hulladékok szervesanyag-tartalmáról szintén a 2000. évi hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény rendelkezik, mely 2004-re, 2007-re és 2014re ír elő 25, 50 és 65 tömegszázalékos csökkentést Ez az Európai Uniós célokhoz képest több éves csúszást jelent (ott 2002, 2005 és 2010 a megadott időpont). A veszélyes hulladék keretszabályokat a 98/2001. kormányrendelet tartalmazza „Ez a rendelet aprólékosan szabályozza a gazdálkodó szervezetek, a környezetvédelmi hatóságok és a veszélyes hulladékok kezelésére vállalkozó cégek teendőit. Így a rendelet megállapítja a veszélyes hulladékok körét, azok termelőinek kötelezettségeit, a veszélyes hulladékok gyűjtésével, tárolásával, szállításával, tulajdonjogának átruházásával, ártalmatlanításával és

hasznosításával kapcsolatos teendőket.” (MKIK, 2003, p 43) A csatlakozási tárgyalások folyamán Magyarország a hulladékgazdálkodással kapcsolatban két területen is átmeneti engedményt kapott: a csomagolási hulladékokra, és a veszélyes hulladékok égetésére vonatkozóan. Az összes csomagolási hulladék legalább 50%-os, és az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább 15%-os hasznosítására 2005 végéig kaptunk haladékot. Az átmeneti időszak a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztéséhez szükséges. A veszélyes hulladékok égetésénél 2005 június 30-ig tart az átmeneti mentesség. addig korszerűsíteni kell a hazai berendezéseket, hogy az Európai Uniós követelményeknek eleget tudjunk tenni. Az alábbiakban főleg a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos teendőkről, szabályozásokról, célkitűzésekről lesz szó, mivel ez az a hulladéktípus, amely leginkább kapcsolódik mindennapi életünkhöz, s

épp ezért kíván nagyobb figyelmet. 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.2 Szervezett hulladékgyűjtés – települési szilárd hulladék A szervezett hulladékgyűjtés a rendszerváltás után terjedt el hazánkban. Ezt megelőzően, míg a városi rangú települések már a 70-es, 80-as években megszervezték a szállítást, a falvak kevesebb, mint egyötöde mondhatta el magáról, hogy ott szervezett hulladékszállítás működik. A 90-es években az elszállított települési szilárd hulladék mennyisége évente 2-5 %-os növekedést mutatott,

az évtized közepén egy hirtelen megugrással, amit viszont egy visszaesés követett. Ez főként annak volt köszönhető, hogy a települési vezetők a lakosságnak a szervezett gyűjtésbe addig be nem vont részét is „mozgósították”, viszont mivel a társadalmi igényeket, az infrastrukturális és pénzügyi feltételeket nem mérték fel kellőképpen, így sok helyen nem bizonyult folyamatosan tarthatónak a megcélzott részvételi arány. Sok helyen ekkor kísérelték meg először a szelektív hulladékgyűjtést is bevezetni, ám a feldolgozó háttéripar és megfelelő anyagi feltételek híján ez legfőképpen kudarccal végződött. Jelenleg országos szinten a keletkező települési szilárd hulladék mintegy 85%-át szállítják el szervezett gyűjtés keretében. Bár a fent említett, hulladékgazdálkodásról szóló törvény 2003. január 1-i határidővel kötelezővé tette a lakossági hulladékgyűjtés bevezetését, 2002-ben azonban

településeink 14%-án azonban még mindig hiányzott ez a szolgáltatás. A háztartások teljes körű bevonása (99% felett) a települések durván harmadán, 50-75% közötti bevonása pedig mintegy a települések negyedén valósult meg. Megyénként jelentős eltérések vannak a háztarások ellátottságát illetően, míg a sereghajtó Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 65% alatti a háztartások bevonása, addig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében jócskán 90% feletti, Budapest pedig majdnem 100%-os lefedettségű. 2000-ben a települések 2-3%-án gyűjtötték rendszeresen szelektíven a hulladékot, ez a lakosság 10-15%-át jelenti országos szinten. (Fazekas, 2003) A nem veszélyes települési szilárd hulladékok begyűjtését és ártalmatlanítását köztisztasági szolgáltató vállalatok végzik. Ezek egy része önkormányzati tulajdonban van, más részüket privatizálták – s velük együtt a lerakótelepeket is. A kisebb

települések hulladékának gyűjtését, ártalmatlanítását általában regionálisan működő vállalatok végzik, 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. melyek a települési önkormányzatokkal kötött szerződések alapján gyűjtik be a hulladékot, a nagyobb városokban pedig emellett kisebb vállalkozások is működnek a termelő szervezetek hulladékának begyűjtésére. 3.3 A települési szilárd hulladék kezelése A települési szilárd hulladék kezelési módszerei közül a lerakás a leginkább elterjedt. A hulladék több mint 80%-a lerakókba

kerül, kb. 8%-át elégetik, az újrahasználat és újrahasznosítás aránya nagyon csekély, mindössze 3% körüli. Bár a hulladékártalmatlanító helyek kötelesek nyilvántartani a begyűjtött hulladék mennyiségét, minőségét, eredetét, a gyakorlatban ez sajnos nem így működik, így a meglévő adatokat csak óvatosan kell kezelni, mert inkább nagyrészt becslésen alapulnak. Az 1997-es Nemzeti Környezetvédelmi Program szerint a magyarországi települési szilárd hulladékot kb. 2700 lerakóban helyezik el, melyeknek csak 30%-a felel meg többé-kevésbé a környezetvédelmi előírásoknak. Az OHT viszont 665 regisztrált települési lerakót említ, ezek mellett még majdnem ennyi illegális és vadlerakót, és kb. 1250-re teszi a felhagyott, bezárt lerakóhelyek számát. A működő lerakók közel fele 20 évnél idősebb, s a magasabb szintű műszaki előírásoknak kevesebb, mint tizedük felel meg. A települések 1995-ig környezetvédelmi

hatósági engedélyeztetés nélkül, maguk jelölhették ki a telephelyeket. A lerakók kialakításánál főleg gazdasági szempontok alapján döntöttek, vagyis a gazdaságilag értéktelen, roncsolt helyeket jelölték ki szeméttelepnek. Ez az esetek közel felében azt jelentette, hogy bányagödröket alkalmaztak hulladéklerakónak, ráadásul a legtöbb esetben a település közvetlen szomszédságában alakították ki a telepet. A hulladéklerakók harmada mélyen fekvő, magas talajvízállású területen helyezkedik el, aminek amúgy is csökkent a gazdasági értéke. A legtöbb esetben a telephely-kialakításnál nem is vizsgálták a környezeti szempontokat, s nagyrészt ennek tudható be, hogy a lerakók harmadával kapcsolatban rendszeresek a lakossági panaszok. A lerakók kétharmada kedvezőtlen adottságú, különösen szennyezés-érzékeny területen helyezkedik el, így ezek mihamarabbi bezárása, felszámolása fontos lenne. A telepek

negyede kevésbé érzékeny, valamivel jobb telephely adottságú területen van, s csak a 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. lerakók tizedéről mondható el, hogy kifejezetten alkalmas magas biztonságú lerakó üzemeltetésére. A hulladéklerakók harmada homokon és kavicson helyezkedik el, tizedük természetvédelmi területen van, szintén harmaduk nem megfelelő távolságra helyezkedik el az adott településtől vagy épp a kedvezőtlen szélviszonyok miatt zavaróan hat a lakosságra. A magasabb szintű műszaki előírásoknak a működő hulladéklerakók

kb. 5-10%-a felel meg. Az Európai Uniós és a hazai jogszabályok, a korszerű működtetéshez szükséges pénz hiánya és a kedvezőtlen telephelyi feltételek egyre több hulladéklerakó bezárását követelik meg, melynek eredményeképpen hosszú távon már csak 12-15 regionális hulladéklerakó fog működni hazánkban. 3.4 Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Az Országgyűlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek és a fent említett 2000. évi kerettörvényben megállapított célok elérése érdekében 2002-ben elfogadta az Országos Hulladékgazdálkodás Tervet (OHT), mely 2003-2008-ig terjedő tervezési időszakot ölel fel. Az OHT még 2002 végéig be kívánt vonni minden települést a szervezett hulladékgyűjtésbe, 2005 végéig pedig az egész országot lefedő, főleg regionális hulladékkezelő rendszerek kiépítését tervezi. Az OHT a szelektív gyűjtést kívánja erősíteni, ezzel is elősegítve a nagyobb mértékű

újrahasznosítást. A terv a szelektív gyűjtést a hulladék mintegy 30-50%-ára akarja fokozatosan kiterjeszteni, s a szelektíven gyűjtött hulladékot másodnyersanyagként kívánja hasznosítani. Ehhez még 2002-ig kellett volna a települési hulladékgazdálkodási tervekben kidolgozni a szelektív hulladékgyűjtés gazdasági, műszaki és jogi feltételeit (ami sok esetben nem történt meg), majd ezt követi a megvalósítás: 2005-ig a 2000 fő feletti településeken ki kell alakítani az infrastrukturális feltételeket, és el kell kezdeni a rendszer üzemeltetését. A lakosság 10-15%-a már korábban is alkalmazta a szelektív gyűjtést, további 50-60% pedig potenciálisan bevonható. 2010-ig az OHT mintegy 100-120 korszerű, bővíthető regionális települési hulladéklerakó kiépítését irányozza elő, hosszú távon - 2020 után - pedig már csak 10-15 nagy 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. befogadóképességű regionális lerakótelep működésével számol. A terv 2008-ra mintegy 25%-kal szeretné csökkenteni a lerakott települési hulladék mennyiségét. A lerakás mértékének csökkenésével 2010 után a budapesti mellett valószínűleg 3-4 térségi hulladékégető berendezésre lesz szükség, melyek a kommunális és a termelési nem veszélyes hulladékok nem hasznosítható részét égetnék el, persze a légszennyezési határértékek betartása mellett. Az OHT 2002-es határidőt jelölt meg a legveszélyesebb lerakótelepek rekultivációs tervének kidolgozására, 2005-ig a

legveszélyesebbnek ítélt első 50 telepet le kell zárni, és rekultiválni kell, majd fokozatosan 2020-ig a többi veszélyes, műszaki védelem nélküli telep lezárását és rekultivációját is meg kell valósítani. Szintén 2005 a határidő az illegális szemétlerakó helyek felszámolására. 3.5 Finanszírozás A hatékony hulladékgazdálkodás kialakításának egyik feltétele a működőképes finanszírozási rendszer kialakítása. A települési hulladékkezelés működési költségeit a lakosság és az önkormányzatok állják, a fejlesztésekhez szükséges pénzügyi forrásokat pedig az állami cél- és címzett támogatások, a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, az önkormányzatok, beruházó vállalkozók és az Uniós támogatások teremtik meg. A PHARE 2000-2001-ben 5,7 millió eurót biztosított Magyarországnak a hulladéklerakók felülvizsgálatára (Fazekas, 2002), a 2002-2003. évi program 240 millió euró, azaz mintegy 60

milliárd forint támogatást irányzott elő. Az ISPA Magyarországnak évi 80-100 millió euró, azaz 20-25 milliárd forintnyi kiegészítő forrást jelent. 2001-ig négy hulladékgazdálkodási projektünk nyert ISPA támogatást: Hajdú-Bihar megye 72 települése, Miskolc és környéke, Szeged és környéke, valamint Szolnok és környéke komplex regionális szilárd hulladék gazdálkodási programjai. (Ezen kívül szintén ISPA támogatást nyert Budapest, Győr és Szeged a szennyvízkezelési problémáik megoldására, valamint a Tisza-tó térségi problémáinak enyhítését célzó projekt.) Magyarország a SAPARD-ból csatlakozásunk időpontjáig évi mintegy 38 millió eurót kaphat. (RapcsákHeil, 2000) 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A települési hulladékkezelés díját elvileg a lakosság köteles fizetni, azonban az önkormányzatok többsége alacsonyabb díjakat állapít meg, s a különbözetet általában a kommunális adóból fedezi. A lakossági díjak gyakran még a fenntartás költségeit sem fedezik. A hulladékörvény követelményeinek teljesítéséhez szükséges beruházások és a hulladékkezelési rendszer teljes költségeinek finanszírozása jelentős mértékben emelné a jelenlegi hulladékdíjakat, ami akár a lakosság fizetőképességét is meghaladná, ezért a költségek átterhelése csak fokozatosan és hosszú távon oldható meg. Viszont sok beruházást már rövidtávon meg kell valósítani, ehhez pedig jelentős állami, önkormányzati és nemzetközi támogatásra van

szükség. Az OHT a hulladékgazdálkodási címzett- és céltámogatási rendszert kibővítené (ebből lehet például a szervezett szelektív gyűjtés kialakítását vagy a lezárt hulladéklerakók rekultivációját finanszírozni). Fontos gazdasági szabályzóeszköz a termékdíj rendszer, melyet szintén átalakítanak. A termékdíj a hulladékok keletkezésének megelőzését, a termékek által okozott környezeti károk csökkentését és a keletkezett hulladékok nagyobb mértékű hasznosítását hivatott szolgálni. A termékdíjköteles termékek forgalmazói a termék tömege alapján a díjat a Központi Környezetvédelmi Alapba fizetik, s a befolyó összegek egy részét az Alap Célelőirányzaton keresztül lehet igényelni, például beruházási támogatásként. A csomagolóanyagok terén a termékdíj helyét a hasznosítási díj vette át, melyet a csomagolóanyag-gyártók fizetnek koordináló szervezeteknek, hogy azok eleget tegyenek a gyártók

begyűjtési, visszavételi és hasznosítási kötelezettségeinek. A hasznosítási díj rendszerét az újrahasználatra ösztönző betétdíj rendszer egészítené ki. 3.6 NKP – Hulladékgazdálkodási Akcióprogram Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv képezi az alapját a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programon (2003-2008) belül a Hulladékgazdálkodási Akcióprogramnak is. Az EU hulladékgazdálkodási célkitűzéseivel konform módon az átfogó célok között szerepel a megelőzés és hasznosítás fejlesztése (mind a települési, mind pedig a termelési hulladékok esetében), a megfelelő ártalmatlanítás, és a tervezettség és a hatékonyság javításának szükségessége. Ezen belül konkrétabb célokat ölel fel például a szelektíven gyűjtött települési hulladékok előkezelése és hasznosítása, a szerves hulladék komposztálása, a 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. komplex regionális hulladékgyűjtő és kezelő rendszerek kialakítása, a felhagyott lerakók környezeti vizsgálata és rekultiválása, a termelő ágazatokban a veszélyes hulladékok keletkezésének hatékonyabb megelőzése, a kiemelt hulladékáramok programjai, országos veszélyeshulladék-kezelő hálózat létrehozása. A tervezettség és hatékonyság javítása érdekében az akcióprogramban foglaltak szerint szükséges a jogi szabályozás teljessé tétele, a gazdasági ösztönző rendszer bővítése, a hulladékgazdálkodási tervek összehangolása és támogatása, valamint további oktatási, képzési programok

kialakítása. (Nemzeti Környezetvédelmi Program, 2003-2008) 3.7 Veszélyes hulladékok Veszélyes hulladéknak minősülnek az olyan hulladékok, melyek az emberre és környezetére akár közvetlenül, akár közvetve, azonnal vagy késleltetetten károsító hatást fejtenek ki. Besorolásuk minőségi vizsgálatok alapján történik az I, II vagy III osztályba, azaz a különösen veszélyes, a fokozottan veszélyes vagy a mérsékelten veszélyes hulladékok osztályába. A timföldgyártás során nagy mennyiségben keletkező vörösiszap a II. veszélyességi kategóriába tartozik Magyarországon 1999-ben mintegy 3,6 millió tonna veszélyes hulladék keletkezett, melynek nagy részét ásványi eredetű hulladékok és az erőművek égetési maradékai képezik. A keletkező hulladék ötöde vörösiszap, ez a többi fokozottan veszélyes hulladékkal együtt az összes mennyiség felét teszi ki, a mérsékelten veszélyes hulladékok aránya 45%, a maradék pedig

különösen veszélyes, azaz I. veszélyességi osztályú hulladék. Becslések szerint a veszélyes hulladék mennyiségének évi néhány százalékos növekedése mellett 2008-ra 4,2 millió tonna veszélyes hulladék keletkezése várható. (MKIK, 2002) A nem veszélyes hulladékokhoz hasonlóan a veszélyes hulladékok nagy részét is, mintegy 80%-át ártalmatlanítják (főként lerakással, kisebb mértékben égetéssel), s csak 20%-át hasznosítják. Az Európai Uniós követelményeknek való megfeleléshez mind a hasznosítás, mind pedig az ártalmatlanítás területén kapacitásbővítésre és jelentős fejlesztésekre van szükség. Az OHT 2003-tól veszélyeshulladék-kezelési programot indít, mely egyrészt a megelőzést és hasznosítást ösztönzi, másrészt a kapacitásbővítésre és a korszerűsítésre 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. koncentrál. A hulladékgazdálkodási prioritási sorrendnek megfelelően a hasznosítás arányát növelni kell, 2008-ra mintegy 30%-ra, ebben segíthet a begyűjtési rendszer átalakítása, például a fokozottabb szelektív gyűjtés. A megelőzésben segíthet a kisebb anyag-felhasználású termékek, technológiák fejlesztése, valamint esetlegesen a toxikus nehézfémek alkalmazásának korlátozása az adott termékekben. A hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EK direktívában foglaltaknak való megfeleléshez szinte minden égetőművet korszerűsíteni kell kisebb-nagyobb mértékben. Mivel az égetőművi beruházások jelentős összegeket emésztenek fel,

ezért a maximális kapacitáskihasználtság fontos a gazdaságosság szempontjából. Azokat a berendezéseket, melyek működése az előírások figyelembe vételével már nem oldható meg gazdaságosan, 2005-ig be kell zárni. Az országos ártalmatlanító hálózat kialakítása érdekében az égetőkapacitást 2008-ig duplájára, a lerakókapacitást pedig több mint kétszeresére kéne növelni. Ennek érdekében tervezik veszélyeshulladék-égetők építését a dél-alföldi és a déldunántúli régióban és veszélyeshulladék-lerakók építését a közép-dunántúli és az északalföldi régióban (MKIK, 2002) 3.8 Támogató eszközök, intézkedések Ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodási prioritások, célkitűzések minél jobban megvalósíthatók legyenek, a gazdasági érdekeltségeket is figyelembe kell venni. Különböző piaci szabályozóeszközök segíthetik a környezetkímélőbb termelést és fogyasztást. Akárcsak az Európai

Unióban, Magyarországon is alkalmazandó a megelőzést és újrahasznosítást segítő fejlesztési beruházások adókedvezménnyel való támogatása, valamint az újrahasznosított anyagokból készült, környezetbarát termékek támogatása, szintén adókedvezménnyel. A hulladékkezelési eljárások díjszabásának változtatása ösztönzőleg hathat az újrahasznosítás irányába, ha például a szelektív gyűjtést díjkedvezménnyel vagy bizonyos mennyiség és minőségi szint felett díjmentességgel jutalmazzák. Mindezek mellet nagyon fontos a szemléletmód megváltoztatása, vagyis új fogyasztási minták kialakítása. Az Európai Unióhoz képest nálunk a szelektív hulladékgyűjtés még nagyon gyerekcipőben jár, bár az elmúlt néhány évben több helyen sikerrel bevezették, de ez még mindig csak a lakosság kis részére terjed ki. Ha alapvetően sikerül a lakosságot a 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. környezettudatosabb fogyasztásra ösztönözni és arra rábírni, hogy figyeljen az általa termelt hulladék mennyiségére és összetételére, és szelektálja a hulladékot, akkor már egy jelentős előrelépést tettünk a hátrányunk lefaragása érdekében. 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. Hajdú-Bihar megye hulladékgazdálkodása Mint már a magyarországi résznél szó volt róla, főleg a nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos elemzés, tervezés a hiányos és pontatlan (sok területen pedig teljességgel hiányzó) adatbázisok miatt elég nagy nehézségekbe ütközik. Az alábbiakban az OHT adatai, közvetve KSH adatok (Észak-Alföldi Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terve ill. Fazekas I publikációk) és kérdőíves felmérések adatai szolgálnak a bemutatás alapjául. Az ipari és egyéb gazdálkodói szervezeteknél csak részleges adatszolgáltatási kötelezettség van érvényben, a mezőgazdasági hulladékoknál viszont nincs is kötelező adatszolgáltatás, így az ilyen jellegű hulladékokra vonatkozó adatok nem teljes körűek. Hasonló a helyzet az építési és bontási hulladékokkal is, itt az OHT adatok

képezik a számítások alapját. 4. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok típusa és mennyisége az Észak-Alföldi Régióban Hulladék ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mezõgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok települési szilárd hulladékok települési folyékony hulladék kommunális szennyvíziszap építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Összesen Régió összesen (t/év) 298 089 1 448 817 503 400 893 467 300 000 467 700 3 911 473 Forrás: Az Észak-Alföldi Régió Hulladékgazdálkodási Terve 2003, p. 12 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással,

de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A táblázat három megye, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár adatait együttesen tartalmazza, ebből Hajdú-Bihar a mintegy egyharmad arányban részesedik (lakosságszám alapján 35%). 4.1 A főbb hulladékáramok gyűjtése Az ipari hulladékok egy része közvetlenül a termelőktől kerül a hasznosítással, ártalmatlanítással foglalkozó szervezetekhez, másik részét hulladékkereskedők gyűjtik be és adják tovább kezelésre. A mezőgazdasági hulladékok gyűjtésére, szállítására nincs kialakult rendszer, ugyanígy a települési folyékony hulladék, a kommunális szennyvíziszap és az építési és bontási hulladékok esetében sem alakultak ki gyűjtési körzetek. A települési folyékony hulladékok gyűjtését, szállítását a lakosság maga intézi, a települési szennyvíziszap komposztálását általában a nagyobb szennyvíztisztító telepek helyben

elvégzik. (A települési szilárd hulladékokról később részletesen lesz szó) Az építési, bontási hulladékok nagy részét leginkább a keletkezési helyükhöz közel halmozzák fel (sokszor illegálisan), vagy ahol a közszolgáltatás részét képezi az ilyen hulladékok begyűjtése és szállítása, ott a közszolgáltató a települési szilárd hulladékkal együtt begyűjti. Ezen kívül egyedi megbízás alapján vállalkozók is végeznek ilyen tevékenységet. Hasznosításra ebből a hulladéktípusból csak mintegy 5% kerül A hulladék hasznosítási aránya nagyon alacsony, általában utóválogatással nyerik ki a hasznosítható anyagokat, főleg fémet, ritkább esetben papírt. A települési szilárd hulladékban az üveg, a fém és a textil aránya csak néhány százaléknyi, a papíré 15% körüli, a legmagasabb pedig a szerves anyag tartalom, ez mintegy egyharmad részt tesz ki a hulladékból. Zöld- és biológiailag lebontható szerves

hulladék komposztálással csak egy vállalat foglalkozik: Debrecenben az AKSD Kft. 4.2 Települési szilárd hulladék 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az OHT szerint Magyarországon 2001-ben 23-24 millió m³, azaz mintegy 4,6 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezett, melynek kb. 85%-a került elszállításra A HajdúBihar megyében keletkező évente közel 1 millió m³-nyi települési szilárd hulladéknak csaknem 90%-át szállítják el szervezett gyűjtés keretében, mellyel Hajdú-Bihar országos szinten a 6. a megyék között az

elszállított összes mennyiséget tekintve (Pest, BorsodAbaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Fejér után) Az egy főre eső mennyiségnél azonban az már nem ilyen kedvező a helyzet, itt mintegy 30 kg-mal az országos átlag (közel 420 kg) alatt marad. (Fazekas, 2004) A lakossági hulladék szervezett elszállítását a városok nagy részénél már a 70-es, 80-as években kialakították, a megye falvainak többségében azonban ez csak a rendszerváltást követő néhány évben jött létre. 1990 előtt az országos átlagtól jócskán elmaradva az itteni falvaknak csak mintegy 5 százalékában volt szervezett hulladékszállítás. A 90-es évek legelején így hirtelen megugrott az elszállított hulladék mennyisége, azt követően viszont visszaesett, ami az átgondolatlan szervezésre volt visszavezethető. Ugyanis a szolgáltatás bevezetésekor nem jól mérték fel a lakosság igényeit, finanszírozó képességét, valamint az infrastrukturális

hiányosságokkal sem számoltak kellőképpen. A visszaesés után 94-től ismét fellendülés következett, ez viszont már tartósabbnak bizonyult a lakosság mind nagyobb mértékű bekapcsolódása által. 4.21 Szelektív gyűjtés – települési szilárd hulladék Ami a szelektív hulladékgyűjtést illeti, 2001 előtt még csak néhány település próbálkozott a hulladék válogatásos gyűjtésével, mely a lakosságnak csak kis részét érintette. Debrecenben az elmúlt másfél évtizedben már többször volt példa a szelektív gyűjtés kísérleti bevezetésére, ami a lakosság részéről még sikeresnek is volt mondható, ám a megfelelő technológiai háttér és a finanszírozási gondok miatt ezek a programok leálltak. 2001-től azután újból elindították a szelektív gyűjtési programot, ezúttal azonban már regionális szinten 14,5 millió euró ISPA támogatással megerősítve. 2004 elején végzett kérdőíves felmérés alapján a 82

településből 12 jelezte, hogy van szelektív hulladékgyűjtés (a települések közel 15%-a), 64 nemmel válaszolt (települések 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 78%-a) és 6 helyről nem érkezett adat. Ahol bevezették a szelektív gyűjtést, ott a szolgáltatást az AKSD Kft. végzi, a szelektív hulladékgyűjtő-rendszert általában 20022003-ban alakították ki, és többségében önkormányzati finanszírozású a rendszer működése. A településeken változó a hulladékgyűjtő szigetek száma (2 és 50 közötti, Debrecen nélkül összesen 120). A

szelektív gyűjtés minél nagyobb mértékű kiterjesztése érdekében növelni kell a meglévő gyűjtőszigetek számát, ki kell alakítani a begyűjtő körzeteket, s ahhoz kapcsolódóan hulladékgyűjtő udvarokat is létre kell hozni. Arra a kérdésre, hogy hány szelektív hulladékgyűjtő-sziget kialakításával lehetne a település 60%-ára kiterjeszteni a szelektív gyűjtést, a települések kb. fele válaszolt, így a megyére vetítve mintegy 1000 gyűjtőszigetre lenne még szükség. A háztartásoknál alkalmazott szelektív gyűjtési technológia a lakótelepi és a családi házas területeken eltér egymástól. Míg a családi házaknál megoldhatónak tűnik a kétkukás módszer folyamatos bevezetése (komposztálható frakció, pl. konyhai hulladék és hasznosítható száraz frakció, pl. üveg, papír, műanyag, fém), addig a lakótelepeken ez kevésbé tűnik megvalósíthatónak. Itt valószínűleg marad a kevert hulladékgyűjtés Viszont a

hasznosítható frakció gyűjtését gyűjtőszigetek és hulladékgyűjtő udvarok segítségével itt is elő lehet segíteni. Az intézményeknél célszerű a helybeni szelektív gyűjtés támogatása, mégpedig az intézményi hulladék minőségéhez és mennyiségéhez igazodó gyűjtési technológiával. A kevert hulladékból a hasznosítható részt kiválogatják, a szelektíven gyűjtött hulladék pedig utóválogatáson megy keresztül. A regionális hulladéklerakók használatával megnő a szállítási távolság, ezért jó tömörítő képességű járművekre lesz szükség. Tehát a hulladékszállítási rendszert is át kell alakítani az új igényeknek megfelelően. 4.22 A települési szilárd hulladék kezelése Országos szinten a települési szilárd hulladék több mint 80%-át lerakással ártalmatlanítják. Hajdú-Bihar megyében a települési szilárd hulladék még nagyobb részét ártalmatlanítják lerakással, szinte a teljes mennyiség a

lerakókba kerül. A megye majdnem minden 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. településén működik hulladéklerakó, viszont a lerakók fele nem rendelkezik környezetvédelmi hatósági engedéllyel, azaz illegális (de a települési vezetőség hallgatólagosan jóváhagyja). A települések tizedén azonban vadlerakók is vannak, azaz a lakosság által a helyi hatóság tiltása ellenére kialakított lerakók. (Fazekas, 2004) A hulladéktelepek nagy részét az önkormányzatok vagy önkormányzati gazdálkodó szervezetek működtetik. A telepek több

mint fele 20 évnél idősebb A lerakók kialakításánál annak idején mondhatni egyáltalán nem vették figyelembe a környezetvédelmi szempontokat, mert a telephelyválasztásnál inkább a gazdaságilag értéktelen, művelésre alkalmatlan, könnyen megközelíthető területeket favorizálták, ami az esetek felében azt jelentette, hogy egykori bányagödröt jelöltek ki hulladéklerakónak. Ebből is adódik, hogy minden harmadik lerakóval kapcsolatban rendszeresek a lakossági panaszok. „A megye lerakóinak harmada belvízveszélyes, több mint fele pedig magas talajvízállású területen fekszik. [] Az 1000 méteres közegészségügyi védőtávolságot a hulladéklerakók 78,5%-ánál nem tartották be. A települések 38%-án a kommunális hulladéktelep és a legközelebbi lakóépület távolsága még a 200 métert sem éri el.” (Fazekas 2004, p 121) A hulladéktelepek felszereltsége nagyon hiányos, kevesebb, mint egytizedükön van például

szigetelőrendszer, a lerakók 60%-án nem tömörítik a hulladékot, a hatósági tiltás ellenére viszont a telepek ötödén égetéses megsemmisítést is alkalmaznak. A magasabb szintű műszaki-üzemelési elvárásoknak csak két hulladéklerakó felel meg (Debrecen és Nádudvar), további tíz pedig a minimálisan elvárható előírásoknak. Az OHT 2003-ig írja elő az országosan legveszélyesebbnek ítélt lerakók rekultivációs terveinek kidolgozását, 2005-ig az 50 legveszélyesebb lerakó bezárását, 2020-ig pedig az összes környezetileg veszélyes, műszaki védelem nélküli hulladéktelep bezárását és rekultivációját. A Hajdú-Bihar megyei integrált hulladékgazdálkodási program már rövidtávon tervezi a kedvezőtlen adottságú lerakók bezárását, ám az erre szánt összeg valószínűleg nem lesz elég a megvalósításhoz. A 2004 elején végzett kérdőíves felmérésben is az önkormányzatok többsége első helyen rangsorolta a

meglévő hulladéklerakó-telepek korszerűsítését, az illegális és vadlerakók bezárását és rekultivációját. 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.3 ISPA projekt A „Szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás bevezetése és lakossági hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása Hajdú-Bihar megyében” című ISPA projekt keretében integrált hulladékgazdálkodási rendszert hoznak létre három alrégióval. A projektben 72 település vesz részt, a teljes költség 18,73 millió euró (4,87 milliárd forint), melynek 75%-a, azaz 14,05

millió euró az ISPA támogatás. A program keretén belül három hulladékgazdálkodási körzetet alakítanak ki 1-1 regionális szilárd hulladéklerakóval: Debrecenben 400.000 m³, Hajdúböszörményben 600000 m³ és Berettyóújfaluban szintén 600.000 m³ kapacitással A lerakók várható időtartama 30 év A debreceni lerakó már így is 10 település hulladékkezelését látja el, a bővítéssel még további öt település hulladékának fogadására lesz alkalmas. A berettyóújfalui lerakó 37, a hajdúböszörményi 13 települést fog kiszolgálni. A három regionális hulladéklerakó önállóan fog működni, ám létrehoznak egy koordináló szervezetet, mely összefogja a stratégiai irányítást és az ellenőrzést. Az ISPA programnak emellett más célkitűzései is vannak: 1.) teljes körűen kívánja bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést (külön papír, fém, üveg, műanyag, szerves hulladék és veszélyes hulladék frakciók), 2.) a

szelektíven gyűjtött hulladék minél nagyobb részét kívánja hasznosítani, s a hasznosítási lehetőségeket bővíteni, 3.) a lerakott szerves hulladék arányát komposztálással akarja csökkenteni, valamint 4.) a régi, nem az előírások szerint működő, környezetre veszélyes hulladéklerakók bezárását, rekultiválását tervezi. 4.4 Veszélyes hulladékok A legpontosabb adatok ennél a hulladékcsoportnál állnak rendelkezésre, mert már évek óta működik a termelőkre vonatkozó kötelező bevallási rendszer, és az adatokat a HAWIS számítógépes adatbázis tartalmazza. A lakossági veszélyes hulladékokról (festék, hígító, 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. selejt akkumulátor, használt elem, stb.) azonban nincs adatbázis, és nem is gyűjtik külön begyűjtő udvaron, hanem a települési szilárd hulladéklerakókra kerül. A keletkező veszélyes hulladék nagy része a feldolgozóiparból és a szolgáltatásokból származik. Összetételét tekintve a döntő többséget az elhullott állati tetemek, a fáradt olaj és az ipari szennyvizek tisztításából származó szennyvíziszap teszi ki. A keletkező veszélyes hulladékok mennyiségében az elkövetkező években csökkenés várható, egyrészt azért, mert az állattenyésztés is csökkenő tendenciát mutat, másrészt egyes hulladékok kikerültek a veszélyes hulladék kategóriából, például egyes szennyvíziszapfajták. A legtöbb veszélyes hulladék speciális, elkülönített begyűjtése nem megoldott, bár egyes

hulladékoknak (például egészségügyi hulladékok, fáradt olajok) van saját begyűjtő rendszere. A hasznosítás aránya nem ismert, de ahol ez lehetséges, fokozni kell a hasznosítás arányát, főleg a begyűjtő rendszerek és a hulladékkezelés fejlesztésével. Veszélyes hulladék hasznosítással – konkrétan energiahasznosításos veszélyes hulladék égetéssel – Hajdú-Bihar megyében egy vállalkozás foglalkozik, a debreceni Hajdukomm Kft., mely kórházi veszélyes hulladékot éget, évi maximum 1400 tonna kapacitással A megyében Balmazújvárosban működik veszélyes hulladék átmeneti tároló, itt főleg hordóban, konténerben tárolják a hulladékot, s rendszeresen végeznek vízminőségi vizsgálatot a terület környezetében. Ezen kívül még Debrecenben van több lerakó, például állati eredetű hulladékok ártalmatlanítására. Csökmőn a mélyfúrások során képződő fúrási iszap tárolására tervezik egy lerakó

kialakítását. Felszámolandó vagy rekultiválandó veszélyes hulladéktelepek nincsenek a megyében. 4.5 Kiemelten kezelendő hulladékáramok Mint arról már szó volt, az adatszolgáltatási kötelezettség nem egységes volta miatt csak hiányosan állnak rendelkezésre adatok. Leginkább a veszélyesnek minősülő, kiemelten kezelendő termelői hulladékáramokról lehet viszonylag pontos információt kapni, a nem veszélyes és a lakossági hulladékokról már kevésbé. 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A fő kiemelten kezelendő hulladékáramok a

következők: csomagolási hulladékok, biomassza, gumi, hulladékolajok, akkumulátorok és szárazelemek, elektromos és elektronikai hulladékok, kiselejtezett gépjárművek, egészségügyi hulladékok, állati eredetű hulladékok, növényvédőszerek és csomagolóanyagaik. ezekből az első három nem veszélyes, a többi veszélyes hulladék kategóriába tartozik. A csomagolási hulladékok nagy részét, közel felét a papír teszi ki, a műanyag és az üveg kb. 20-20%-kal részesedik, a legkevesebb pedig a fém csomagolási hulladék. (ÉAR, 2003) Az akkumulátoroknál és elemeknél az tapasztalható, hogy a forgalomba hozott mennyiségnek csak töredéke kerül begyűjtésre. Ennek oka, hogy csak hiányosan működnek begyűjtő rendszerek, a lakosság körében időszakos akciók begyűjtési akciók vannak. Akkumulátor- és elemfeldolgozás nincs a megyében, a képződő mennyiséget teljes mértékben elszállítják. A növényvédőszerek és csomagolóanyagaik

a lakosságnál általában a települési szilárd hulladékkal együtt kerülnek lerakásra, a vállalkozásoktól viszont gyűjtötten elszállítják, majd égetéssel ártalmatlanítják a Hajdukomm Kft-nél. A keletkező hulladékolajok nagy része fáradt olaj, ezt a MOL Rt. kezeli begyűjtőkön keresztül, a többi olaj egyrészt a dorogi hulladékégetőbe kerül, másrészt a régióban található egyéb hasznosítókhoz, égetőkhöz. A lakossági hulladékolaj gyűjtés nem jellemző. Az egészségügyi hulladékok 40%-a szintén a Dorogra kerül, többi részét „helyben” égetik Debrecenben. A keletkező egészségügyi hulladékok bejelentéséről leginkább a nagyobb egészségügyi létesítmények gondoskodnak, ezeknél a begyűjtés megoldott a szállítókon keresztül. A magánorvosi rendelőknek viszont csak egy része jelenti be hulladékát Az elektromos és elektronikai hulladékok közül a hűtőszekrényeket Törökszentmiklóson kezelik az

Elektrolux Lehel Kft-nél, a többiről nincs információ. Állati eredetű hulladékok feldolgozásával az ATEV Rt. foglalkozik Debrecenben, főleg a nagy létszámú állattartó telepekről, vágóhidakról, húsfeldolgozó létesítményektől szállítja el a hulladékot. A többi állattartó telepen képződő hulladék dögkutakba, gyepmesteri telepre, vagy épp illegális elásásra kerül. A csomagolási hulladék szelektív begyűjtése a lakosságnál csak csekély mértékben megoldott, viszont a termelőknél keletkező csomagolási hulladékok nagy részét is a kommunális lerakókban helyezik el. A megyében Debrecenben az AKSD Kft foglalkozik 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. csomagolási hulladék válogatással és hasznosítással. 2002-ben az általuk átvett és előkezelt helyben keletkezett csomagolási hulladék mennyisége 1836 tonna volt, melynek túlnyomó része papír, s a kezelt mennyiség 98%-a termelési hulladék volt. (AKSD Kft) 4.6 Elérendő hulladékgazdálkodási célok, megvalósításuk módjai Ugyan az Uniós, az országos (és térségi) hulladékgazdálkodási stratégia a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését célozza meg, ennek teljesítése jó pár esetben irreálisnak tűnik, legalábbis rövidtávon erre mutatnak a jelek. A keletkező hulladékok mennyiségére vonatkozó adatok hiányos volta miatt pontos csökkentési értékek sem határozhatók meg, hanem inkább csak becsléssel lehet dolgozni. A gazdasági növekedés egy darabig még egyértelműen a települési

szilárd hulladékok növekedését hozza magával, tehát itt a csökkentési célok irreálisnak mondhatók. Az építési-bontási hulladékoknál szintén hasonló a helyzet, itt az OHT is 1-3%-os növekedésre számít 2008-ig. A csatornázás előrehaladásával és újabb szennyvíztisztító telepek létrehozásával a települési folyékony hulladékok mennyisége ugyan csökkenni fog, ám ezzel párhuzamosan a másik oldalon a szennyvíziszap jelentős mértékű növekedése várható. Ez a hatékony, korszerű iszapkezelési technológiákkal lenne valamelyest orvosolható. A kiemelten kezelendő hulladékáramok közül a fokozott gépjármű forgalom miatt a hulladékolajok, gumihulladékok növekedése várható, itt tehát a csökkentés nem tűnik megvalósíthatónak. Az egészségügyi ellátás színvonalának növekedésével az egészségügyi hulladékoknál szintén növekedésre lehet számítani. Viszont az állati eredetű hulladékoknál csökkenés

prognosztizálható, s az újratölthető elemek elterjedésével a használt elemek esetében szintén csökkenő tendencia valószínűsíthető. A hulladékhasznosítás terén kitűzött cél, hogy a hulladéknak mintegy fele hasznosításra kerüljön (ez vonatkozik például az építési-bontási hulladékokra, vagy épp a települési szilárd hulladékok szerves anyag tartalmára), a lerakást pedig visszaszorítsák, tehát csak a más módon már nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön lerakásra. Szintén célként szerepel, hogy „a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező szerves hulladék 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. teljes mennyisége a tervezési időszak végére kerüljön vissza természetes biológiai körforgásba. Ennek érdekében másodlagos feldolgozási és komposztálási kapacitás kialakítása szükséges.” (ÉAR, 2003, p 25) Ehhez kapcsolódóan tervezik a megyében 3 hulladékválogató létesítmény és 3 komposztáló telep kialakítását Debrecenben, Berettyóújfaluban és Hajdúböszörményben. Az építési és bontási hulladékok számára Hajdúszoboszlón terveznek egy 50.000 t/év kapacitású lerakót (ÉAR, 2003) A csomagolási hulladékoknál az elérendő 50%-os hasznosítási arányt úgy kell elérni, hogy ebből az anyagában történő hasznosítás legalább 25%-os legyen. A megvalósításhoz szükséges az átfogó begyűjtési rendszer kialakítása. Ehhez mindenekelőtt a lakossági szelektív gyűjtést kell megoldani, s fel kell mérni a szükséges

igényeket és a meglévő feldolgozó kapacitásokat is, hogy a bővítést ezekhez lehessen igazítani. Szintén a mennyiségi felmérés és a begyűjtési rendszer kialakítása a fő feladat a hulladékolajok, az akkumulátorok, elemek, elektronikai hulladékok, kiselejtezett járművek, egészségügyi hulladékok, állati eredetű hulladékok, növényvédőszerek és csomagolásaik terén. Főleg a lakosság körében vannak óriási hiányosságok, az ipari, szolgáltatói termelőknél már jobb a helyzet. A települési hulladéklerakók, az égetőművek, a dögkutak, a szennyvíztisztító telepek felülvizsgálatát, korszerűsítését el kell végezni, ahol pedig ez nem megoldható, ott a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő intézmények bezárása szükséges. A kitűzött hasznosítási célok eléréséhez és a hulladék keletkezésének csökkentéséhez az elsődleges feladat a jogszabályi háttér megteremtése. De nem elég a jogszabályokat csak

megalkotni, hanem a gyakorlatban is alkalmazni kell őket, ehhez viszont szükség van az állapotfelmérésekre, a megfelelő felülvizsgálatra és nyilvántartásra. Ezen kívül a pályázati rendszer kibővítése, a kutatás+fejlesztés támogatása a korszerű, hatékony, környezetbarát hasznosító berendezéseknél és hasznosítási eljárások alkalmazásánál szintén hozzájárulhat a stratégia megvalósításához. 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. Összegzés Az Európai Unió az elmúlt másfél évtizedben sorra alkotta a jogszabályokat, melyek a

hulladékgazdálkodásra vonatkoznak, azt érintik valamilyen formában. A hulladékokról szóló keretdirektíva után egymás után születtek meg a rendeletek, melyek a hulladékok kezelésével, a kezelők feladataival, kötelességeivel, a tagállamok által teljesítendő elvárásokkal kapcsolatosak, s egyre speciálisabb hulladékfajtákra vonatkozó rendeletek, irányelvek látnak ma is napvilágot. Ám a gyakorlatba átültetni a leírtakat és megvalósítani a kitűzött célokat nem is olyan könnyű. A hulladékgazdálkodás az Európai Unió környezetvédelmi politikáján belül a legsikertelenebb területnek mondható. Ehhez valószínűleg hozzájárul az, hogy a jogszabályok megalkotását nem mindig előzte meg kellő mértékű helyzetelemzés, vagyis a kitűzött célok sokszor tényleg csak papíron létezett/létező célok, melyeknek a realitáshoz kevés közük van. Ugyanakkor a szabályok betartásának ellenőrzése sem megfelelő, bár az utóbbi

években történtek „szigorító” lépések ez ügyben. Az Európai Unióban, mint más fejlett társadalmakban is, az elmúlt évtizedekben óriási mértékben megnőtt a hulladék mennyisége. A keletkező hulladék nagy részét lerakással ártalmatlanítják, annak ellenére, hogy a környezetvédelmi politika a hulladékgazdálkodási prioritások között a lerakást rangsorolja az utolsó helyen. Egyre több kezdeményezés jön létre azért, hogy az újrahasználatot, újrahasznosítást népszerűsítse és támogassa. Ahhoz, hogy a környezettudatos termelés és fogyasztás megvalósulhasson, az emberek tudatformálására van szükség, hogy jobban figyeljenek rá, hogy mit termelnek, és mit fogyasztanak, és mindezt milyen mértékben teszik. Az oktató programok ezért fontosak a nevelés szempontjából. Ám pusztán neveléssel persze a helyzet még nem javítható Mivel nagyon is anyagi(as) világban élünk, ahol a gazdasági mozgatórugók dominálnak,

ezért a környezetvédelemi, s ezen belül a hulladékgazdálkodási stratégiának is meg kell találnia rá a módot, hogy hogyan tudja a kitűzött célok megvalósítását kieszközölni. 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az erőforrásokkal való takarékosabb bánásmód, a hulladékcsökkentő technológiák, a meglévő intézmények, rendszerek fejlesztése, korszerűsítése mind-mind pénzforrást igényel, melynek előteremtése nem is olyan könnyű, még az Európai Unióban sem. Magyarország lemaradása az Európai Unióhoz képest a környezetvédelem,

a hulladékgazdálkodás területén is jelentős. Nálunk a hasznosítás még olyan arányt sem ér el, mint az Unióban, ráadásul a hulladékgyűjtési rendszerek sem olyan kiépítettek, a hulladékkezelő berendezések nagy részének műszaki állapota pedig jóval az elvárt szint alatt van. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem csak a jogharmonizációt követeli meg, hanem annak gyakorlati vetületét is figyelembe kell venni. A vállalt célok eléréséhez átfogó stratégiára van szükség, és hatékonyan és lehetőleg gazdaságosan megvalósítható fejlesztésekre. Az Európai Unió különböző támogatási programjai ebben lehetnek segítségünkre, persze ezekhez önerő is szükséges. Mindenekelőtt a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításának keresztülvitele igényel nagy erőfeszítést az önkormányzatok részéről, hisz a lakosság megfelelő motivációjának kialakítása nem túl könnyű. Másik nagy feladat a kommunális

hulladéktelepek korszerűsítése, az illegális telepek bezárása és rekultivációja. A (remélhetőleg) látványos eredményekre egy darabig még várni kell, de a megfelelő lépéseket minél hamarabb meg kell tenni ahhoz, hogy a jövő generációi már egy egészségesebb környezetben élhessék életüket. 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. táblázat: Települési hulladék mennyisége az Európai Unióban (1000 t) 2. táblázat: Egy főre eső települési hulladék mennyisége az Európai Unióban 3. táblázat:

Települési hulladék kezelése az Európai Unióban (1000 t) 4. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok típusa és mennyisége az Észak-Alföldi Régióban 1. diagram: Kommunális hulladék kezelése az Európai Unióban 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Rövidítések jegyzéke ÉAR: Észak-Alföldi Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terve NKP: Nemzeti Környezetvédelmi Program OHT: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irodalomjegyzék 1. Environment statistics Pocketbook (Környezetvédelmi statisztikák Zsebkönyv) European Communities, Luxembourg, 2001, 80 p. 2. Észak-Alföldi Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terve 2003-2008, 2003 július 3. Europäisches Parlament 2003: Entwurf eines Berichts zu dem Bericht der Kommission über die Umsetzung der Richtlinie des Rates 75/442/EWG (Rahmenrichtlinie Abfälle). (Jelentéstervezet a Tanács 75/442/EGK irányelvének (hulladék keretirányelv) átvételéről szóló Bizottsági jelentéshez) Strasbourg, 1292003, 13p 4. Fazekas István 2002: Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar

integráció. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 123 p 5. Fazekas István 2003: A települési hulladékgazdálkodás sajátosságai és környezeti problémái Hajdú-Bihar megyében (PhD értekezés). Debreceni Egyetem, Debrecen, 191 p. 6. Fazekas István 2004: A települési szilárdhulladék-gazdálkodás helyzete Hajdú-Bihar megyében. In: Debreceni Szemle XII évf 1 sz pp 111-130 7. Forman Balázs 2001: Az Európai Unió Strukturális és Előcsatlakozási Alapjai Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 400 p. 8. Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon 2003 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa, Budapest, 131 p. 9. Horváth Zoltán 2001: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés, 499 p 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 10. Im Visier der EU: Abfallwirtschaft (Az EU célpontjában: a hulladékgazdaság), Europäische Kommission, Luxemburg, 2000 19 p. 11. Kommission der Europäischen Gemeinschaften 2003: Mitteilung der Kommission Eine thematische Strategie für Abfallvermeidung und –recycling. (Bizottsági Közlemény. Tematikus stratégia a hulladék keletkezésének megelőzéséhez és az újrahasznosításhoz) Brüssel, 27.52003, 68 p 12. NKP 2002 Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2002. Budapest 13. OHT 2002 Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2003-2008) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2002. július, Budapest 50 p 14. Regional environmental statistics Initial data

collection results (Regionális környezeti statisztikák. Kezdeti adatgyűjtés eredményei) European Communities, Luxembourg, 2001, 109 p. 15. Rapcsák János-Heil Péter 2000: PHARE-kézikönyv Osiris Kiadó, Budapest, 167 p 16. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon 2002. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa, Budapest, 63 p. 17. http://wwwkumhu „Csatlakozási Szerződés 22. fejezet, Környezetvédelem” http://www.kumhu/euanyag/csatlakozás20030131/22fejezethtm letöltés dátuma: 2004.0115 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. 18. http://wwwenvimaxcom „Kommission geht gegen 8 Mitgliedstaaten wegen Verstoßes gegen EU-Abfallvorschriften vor” (A Bizottság 8 tagállam ellen folytat eljárást az EU hulladékra vonatkozó előírásainak megsértése miatt) http://www.envimaxcom/deutsch/artikel verstoss euhtml letöltés dátuma: 2004.0421 19. Belső forrás: AKSD Kft 20. Belső Forrás: Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 62