Informatika | Adatbázisok » Kamuti Hajnalka - Adatbáziskezelés

Kedves Hallgatók! Teszt helyett kérdés-rövid válasz jellegú lesz a zh, uú, mint a programozásnál. Üdvözlettel: Kamuti Hajnalka Az alábbi anyagrészekből+előadáson elhangzottak. Microsoft Access Egy Windows környezetbe illesztett relációs adatbázis-kezelő rendszer, melynek segítségével könnyedén hozhatunk létre és tarthatunk karban adatbázisokat és adatbázis-objektumokat Az Access fő funkciói  adatbázis definiálása, szerkezetének módosítása  adatbázis feltöltése adatokkal  adatbázis lekérdezése  képernyőformátumok tervezése (űrlap)  nyomtatási formátumok tervezése (jelentés)  makrók írása  önálló alkalmazások fejlesztésének lehetősége Microsoft Jet database engine Az Acces adatbázis motorja, az adatbázisrendszer lelke, amely az adatokat tárolja és visszaadja. Úgy képzelhető el , mint egy adatkezelő, amelyre más rendszerek éppúgy ráépülnek, mint az Access. Az adatbázis file (amely mdb

kiterjesztésű) az alábbi objektumokat tartalmazza adattáblákat (tables): az adatbázis adatait tárolja lekérdezéseket (queries): a táblákban tárolt adatokra vonatkozó kérdések segítségével kigyűjtik a keresett adatokat  űrlapokat (forms): a felhasználóval való kapcsolatért felelős, az adatokat tetszetősebb formában vihetjük be, tekinthetjük meg és módosíthatjuk segítségükkel  jelentéseket (reports): egyedi igények szerint kialakított és szervezett információkat tartalmazza  makrókat(macros): olyan művelet vagy műveletcsoport, amelyeket feladatok automatizálására használhatunk  modulokat (modules): saját adatbázis-kezelő felület fejlesztésének környezete(Access Basic). Egy egységben tárolt deklarációk, utasítások, eljárások közös neve Az Access-ben háromféle modul lehet:  űrlap és jelentés modul: az űrlapokhoz és a jelentésekhez kapcsolódó programkódokat tartalmazza  globális modul: eljárásai

hívhatók az adatbázison belül más eljárásokból is, kivéve, ha azokat modulon belül lokálisan deklaráltuk.   További Access elemek  legördülő menü vagy kombinált lista  rádiógomb  jelölőnégyzet  léptető gombok A felhasználóval való kapcsolatot ez az irodákban már megszokott Windowsos környezet biztosítja. 1. Bevezetés az adatbázis-kezelésbe Alapfogalmak Információ  Valamely jelenségre vonatkozó értelmes közlés, amelynek új ismereteket szolgáltató része fontos a felhasználó számára.  Megkülönböztetünk parancs, motiváció és közleménytartalmú információt. Adat Az információnak a továbbító vagy tároló, általában számítástechnikai rendszerekben való konkrét megjelenési formája. Egyed (entitás)  Az információval leírni kívánt jelenség egy osztálya.  Olyan általános objektum, amely minden más objektumtól megkülönböztethetõ.  Lehet fizikailag megfogható dolog

(élõlény, tárgy), vagy elvont fogalom.  Pl. autó, érzelem, személy Egyed (entitás) elõfordulása - Az egyed egy konkrét értéke. - Pl. az autó egyed egy elõfordulása a GUJ-060-as rendszámú Audi A4 típusú személygépkocsi. Tulajdonság (attribútum)  Az egyedeket (entitásokat) leíró jellemzõ.  Pl. az autó egyed tulajdonságai: gyártási év, típus, szín, rendszám  Egy egyednek lehet több tulajdonsága, és egy tulajdonság több egyedet is jellemezhet.  A tulajdonság értékeivel egy adott egyed egy elõfordulását határozzuk meg.  Pl. gyártási év rendszám 1999 GUJ060 típus Audi A4 szín bordó Tulajdonság (attribútum) elõfordulása   A tulajdonság (attribútum) egy-egy konkrét értéke. Pl. a rendszámnak, mint tulajdonságnak egy elõfordulása a GUJ-060-as rendszám Kulcs - Az a tulajdonság, vagy a tulajdonságok azon összessége, amely egyértelműen meghatározza, hogy az egyed mely előfordulásáról

van szó. Pl. az autó egyed esetén a rendszám tulajdonság a kulcs Megkülönböztetünk egyszerű és összetett kulcsokat. Pl. az autó egyednél a rendszám az egyszerű kulcs Kapcsolat  Az egyedek (entitások) közötti kapcsolatok leirására szolgáló kategória.  Pl. a gépkocsi egyed kapcsolatban áll a tulajdonosával, mint egyeddel Kapcsolat előfordulása  A kapcsolat egy konkrét értéke.  Pl. a GUJ-060 rendszámú gépkocsi tulajdonosa Kapcsolat fajtái    Egy-egy (1:1) típusú kapcsolat: az egyik egyedhalmaz mindegyik eleméhez a másik egyedhalmaznak pontosan egy eleme kapcsolódik. A két egyedhalmaz egymásba kölcsönösen egyértelműen leképezhetö. Pl a férj-feleség kapcsolatban minden férjnek egy felesége van és forditva. Egy-több (1:N) típusu kapcsolat: az egyik egyedhalmaz mindegyik eleméhez a másik egyedhalmaz több eleme is tartozhat. Pl a megye-település kapcsolatban egy település csak egy megyéhez tartozik de egy

megyéhez több település is tartozhat. Több-több (N:M) típusú kapcsolat: az egyik egyedhalmaz minden eleméhez a másik egyedhalmaz több eleme is tartozhat és fordítva. Pl a könyv-szerzõ kapcsolatban egy könyvhöz több szerzõ is tartozhat és egy szerzõ több könyvet is írhatott. Adatmodell   Egyedek, tulajdonságok és kapcsolatok halmaza, amely absztrakt módon tükrözi a valós egyedeknek, azok tulajdonságainak és kapcsolatainak elvont kategóriáit. Az adatok struktúrájának leírására szolgálnak Adatmodell fajtái  Hierarchikus(fa) struktúrájú:IMS, DL1.  Hálós(plex) struktúrájú:IDMS.  Objektumorintált.  Relációs: a relációs adatmodell elvét E. FCodd alkotta meg 1971-72-ben, melyet 1976ban P Chen továbbfejlesztett Az állomány adatainak kapcsolatai egy kétdimenziós táblázat segítségével szemléltethetõ. Rekord: az egyed konkrét elõfordulásai, a tábla soraiban helyezkednek el. Egy táblában nem fordulhat

elõ két azonos rekord! Mezõ: a tábla oszlopai, az egyed tulajdonságait tartalmazzák. Egy táblában nem fordulhat elõ két azonos mezõnév! Egy oszlopon belül csak azonos típusú adat szerepeltethetõ (pl. szöveg vagy szám)! A reláció foka: a táblában szereplő tulajdonságok (oszlopok) száma. A reláció számossága: a táblában előforduló rekordok (sorok) száma. Azonosítómezõ: az egyedek (rekordok) egyértelmû azonosítására szolgáló tulajdonság- oszlop, másnéven kulcs. Kapcsolómezõ: Az egyes táblák között, az elõbbiekben ismertetett típusú kapcsolatok lehetnek. Két tábla között akkor tudunk kapcsolatot létrehozni, ha közös tulajdonsággal (oszloppal) kötjük õket össze. Ezeket az oszlopokat kapcsolómezõknek nevezzük A kapcsolómezõ legyen egyértelmû és egyedi, rövid, könnyen kezelhetõ! Relációs elvű adatbázis-kezelő rendszerek:DB2, dBASE, SQL, Microsoft Acces. Adatbázis Szükségtelen redundancia nélkül

együtt tárolt, egymással kapcsolatban álló adatok összessége, ahol az adattárolás független a felhasználói programoktól. Adatbázis-kezelő rendszer (Data Base Management System:DBMS) Adatbázisokat kezelő szoftver Az adatbázis-kezelő rendszerek fő funkciói - Adatbázis-állomány létrehozása (szerkezetének meghatározása), tartalmának definiálása - Adatbevitel, -módosítás, -törlés - Adott szempont(ok)nak megfelelõ adatok kiválasztása megjelenitése - Adatok rendezése különbözõ szempontok szerint - Tetszõleges állományok másolása, törlése, átnevezése - Adatok és egyéb információk nyomtatása - adatok védelme, titkosítása - hozzáférési jogok kezelése hozzáférések szinkronizációja Az adatbázis-kezelõ rendszerekkel szemben támasztott fõbb követelmények: - Programfüggetlenség: az adatok tetszés szerinti programmal, tetszés szerinti idõben felhasználhatók legyenek - Az adatbázis kapcsolatokat kezeljen - Az adatok

integritásának(sérthetetlenségének) és konzisztenciájának(torzíthatatlanságának) biztosítása - Az adatvédelem megoldása: az adatok fizikailag ne sérüljenek és illetéktelenek ne férhessenek hozzájuk - Redudanciamentes adattárolás - Az adatkezelés központi irányítása: az elosztott adatbázisoké a jövõ - Többféle adatelerési stratégia - Egyidejû adatelérés(shaering): egyidejûleg több felhasználó is elérhesse ugyanazt az adatot - Ad-hoc igénykielégítés: olyan információk kinyerése, amelyek látszólag nincsennek benne az adatbázisban. - Igény szerinti átalakítás lehetõsége - Gondoskodás a változtató tranzakciók alatt az adatok lezárásáról, a sikeres tranzakciók véglegesítésérõl, a - sikertelenek visszagörgetésérõl. - Minimális válaszidõk, alacsony költségek - Az adatbázis-kezelõk építenek az operációs rendszerekre, így a fizikai input-output lebonyolítását az operációs rendszerre bízzák.

Adatbázis-rendszer (DATA BASE SYSTEM:DBS) - adatbázis-kezelõ - adatbázis-kezelõ rendszer - alkalmazói- és segédprogram (Adatbázis-kezelés esetén sem közvetlenül a DBMS-t kezeli a felhasználó, hanem egyéb segéd- és alkamazói programokat futtat, amelyek a DBMS-en keresztül érik el az adatbázisban tárolt adatokat) Adatbázis rendszerek kialakulása - ókor: kőtábla, papírusz kartotékrendszerek (kórház, könyvtár) lyukkártya, lyukszalag 1960: mágneses háttértárolók 1960-as évek közete: gyors hozzáférési idejű háttértárolók BOMP: darabjegyzék feldolgozó rendszer 1965 CODASYL bizottság létrehozta az LPTG csoportot 1967 az LPTG csoport nevet változtat DBTG-re 1969 a DBTG szabványosítja a Cobol nyelvet (alapműveletei: olvasás, írás, újraírás és törlés, tisztázzák az adabázis négy alapvető műveletét) 1971 a DBTG két csoportra oszlik (DBLC, DBLTG – alkalmazott struktúra alapján) 1973 DBLTG javaslatot tesz a hálós

(Plex) struktúrára, két nyelvet ír le - DML: date manipulation language (adat manipuláló nyelv) - DDL: date definition language 1968-70 az IBM felhasználók egy csoportja javaslatot tesz a hierarchikus vagy fa struktúrájú adatbázisok kezelésére: GUIDE-SHARE 1970 a relációs struktúrák felé fordul a figyelem 1971-1972 E.FCodd egységesítette relációs strukturák alapelveit 1976 Chen továbbfejlesztette a rendszert 1975 lerakják az adatbáziskezelés alapköveit a Belgiumi konferencián, megteremtik, mint tudományágat Adatbáziskezel rendszerek Fa struktúrájú IMS, DL/1, IMS-VS, DL/I ENTRY, VANDL/1 Hálós IDMS, DENNIS (Dunaferr) Relációs ORACLE, ACCESS, MAGIC, DB2, DBASE, PARADOX, SYSTEM-R, SYBASE, SQL Fa struktúra definíciója - olyan logikai file-struktúra, ami nem sík - elemek hierarchikus rendjéből áll Gyökér (szülő) olyan szülő, amiből csak elágaznak Gyerekek Levelek olyan csomópont, amiből már nem ágaznak el további

csomópontok - elem vagy csomópont Kiegyensúlyozott fa: minden csomópontból ugyanannyi számú alcsomópont ágazik el Bináris fa: Minden csomópontból két csomópont ágazik el Egyszerű leképzés: alsóról a felső szintre történik (1:1 típusú kapcsolat) Komplex leképzés: a felsőről az alsó szintre történik (1:több típusú kapcsolat) Fizikai fileszervezés: a hierarchikus struktúrát használják mutatók, indexek - indexelt bejegyzések leírására Logikai fileszervezés: rekord típusok kapcsolatának leírására használták Hálós struktúra - minden kapcsolódhat mindennel - egy gyermeknek több szülője lehet - n:m típusú kapcsolatok: 1:1 és 1:n Ciklus: az utolsóból az elsőbe visszatér Hurok: önmagába tér vissza Relációs struktúra - mindkettő kezelése bonyolult, ezért alakították ki a relációst, létrehozásának célja a hálós struktúra hátrányainak kiküszöbölése - matematikailag legrészletesebben kidolgozott -

felhasználóbarát, táblázatos forma - nagymértékű (nagy adatbázis kezelésére alkalmas) - biztosítja az adatok intenzitását, konzisztenciáját, redundanciamentességét Relációs algebra műveletei A relációkkal kapcsolatban a matematika egy külön ága fejlődött ki. A matematikusok műveleteket definiáltak a relációkra és a halmaz műveleteket is alkalmazták a relációkra. Röviden ismertetjük ezeket a műveleteket. 4.1 Szelekció A szelekció művelete során egy relációból csak egy adott feltételt kielégítő sorokat őrizzük meg az eredmény relációban. 1.1 ábra Szelekció, horizontális megszorítás 4.2Projekció A projekció során egy reláció oszlopai közül csak bizonyosakat őrzünk meg az eredmény relációban. 1.2 ábra Projekció, vertikális megszorítás 4.3Descartes szorzat A Descartes szorzat két reláció sorait minden kombinációban egymás mellé teszi az eredmény relációban. 1.3 ábra Descartes szorzat 4.4

Összekapcsolás Az összekapcsolás művelete két vagy több relációt kapcsol össze egy-egy attributum érték összehasonlításával. Az összekapcsolás leggyakoribb esete amikor az attributumok egyezését vizsgáljuk, ezt egyen összekapcsolásnak nevezzük. Ez egy speciális szorzás mely a következő műveletsorral írható le 1. Vegyük az első reláció egy sorát 2. Az összekapcsolási feltételt vizsgáljuk meg a második táblázat összes sorára, ha igaz, adjuk mindkét reláció sorát az eredményhez 3. Folytassuk az 1 ponttal amig van még sor az első relációban Az összekapcsolás eredmény relációjában az első reláció csak azon sorai szerepelnek, melyekre található a feltételt kielégítő sor a második relációban. Gyakran arra van szükség, hogy az első reláció valamennyi sora szerepeljen legalább egyszer az eredmény relációban. Ezt a fajta összekapcsolást külső összekapcsolásnak nevezzük. 4.5 Halmaz műveletek A halmazokkal

kapcsolatos alapvető műveleteket, unió metszet, különbség, a relációkra is értelmezzük. Minden értelmezett halmazművelethez legalább két operandus szükséges, a különbség esetében több sem lehet. A halmaz műveletek csak azonos szerkezetű relációk között hajthatók végre, ez alatt azt értjük, hogy a műveletbe bevont két reláció oszlopainak meg kell egyeznie az elnevezésben és a tárolt adat tipusában is. A relációkra általában a komplemens képzés nem értelmezhető. 4.51 Unió Az unió művelete azonos szerkezetű két vagy több reláció között végezhető el. Az eredmény reláció tartalmazza azokat a sorokat, melyek a műveletbe bevont relációk közül legalább egyben szerepelnek. Ha ugyanaz a sor az egyesítendő relációk közül többen is szerepelne, akkor is csak egyszer szerepel az eredmény relációban. 1.4 ábra Az unió művelet 4.52 Metszet A metszet művelete azonos szerkezetű két vagy több reláció között

végezhető el. Az eredmény reláció csak azokat a sorokat tartalmazza, melyek a műveletbe bevont relációk közül mindegyikben szerepelnek. 1.5 ábra A metszet művelet 4.53 Különbség A különbség művelete azonos szerkezetű két reláció között végezhető el. Az eredmény reláció csak azokat a sorokat tartalmazza, melyek a első relációban megtalálhatóak, de a másodikban nem. 1.6 ábra A különbség művelet <<Elöző fejezet Tartalom Következő fejezet>> Megszorítás, trigger (kiváltás): aktív elemek közös neve. Olyan metódusok, amelyek mindig rendelkezésre állnak, hogy a rendszer végrehajtsa őket. Megszorítás: olyan logikai értékű függvények, amelyek visszatérési értékétől azt várjuk el, hogy igaz legyen. Pl banki rendszerekben megszorítás, hogy az egyenleg nem lehet negatív, vagy pénzfelvét, de nincs már a számlán. Ha megsértem a megszorítást, a rendszer visszautasít. Kiváltás: olyan

programkód részletek, amely egy esemény bekövetkezésére várnak. Lehet beszúrás, módosítás, törlés. Amikor az esemény bekövetkezik, akkor a programkód részletben az utasítások végrehajtódnak Pl: repcsigép jegyfoglalás rendszer. Egy járat megy 9:40-kor és törlik a státuszát, vagy módosítják Ez az esemény, ennek hatására kiváltódik a programkód részlet, melye elindít egy lekérdezést. Kigyűjti azon személyeket, akik utaztak volna, és küld egy értesítést nekik. Structured Query Language (SQL) Strukturált lekérdező nyelv relációs adatbázisok létrehozására és lekérdezésére szolgáló nyelv 1986-ban az Amerikai Szabványügyi Hivatal (ANSI) szabványosította nem algoritmikus nyelv, sima lekérdező nyelv nem adatok elérési útját adja meg, hanem, hogy milyen adatokra van szükség nem önálló nyelv, relációs adatbázis kezelőkbe építik bele a lekérdezés megkönnyítésére (pl. DB2, INGRES, ORACLE, DBASE IV-, NOVELL,

XQL, MAGIC, PARADOX - SQL relációs algebra az alapja - Főbb parancsai CREATE DATABASE C:DokumentumokKiss adatbázis létrehozás SHOW DATABASE milyen adatbázisok vannak a rendszerben START DATABASE melyik adatbázis legyen nyitva, aktív STOP DATABASE DROP DATABASE Kiss adatbázis törlés (az aktív nem törölhető) Műveletek táblákkal CREATE TABLE Tankor NEV: CHAR(20), SZULIDO: DATE(8), CIM: CHAR(50) TELSZAM: CHAR(10), TKOD: CHAR(3); DROP Tankor tábla törlése INSERT INTO Tankor adat beszúrása (NEV) VALUES (Kiss János); Lekérdezés SELECT bizonyos szempontból kigyűjtött adatok lekérdezése SELECT * FROM Tankor; a tábla összes mezőjét lekérdezi ALL/DISTINCT bizonyos adat egyetlen, vagy összes előfordulását kérdezzük le SELECT DISTINCT Tkod FROM Tankor; Egyszerű összehasonlítás - matematikai jelekkel: =,<,>,<=,>=, #! <> (nem egyenlő), !< (nem kisebb), !> (nem nagyobb) - IS NULL, IS NOT NULL - BETWEEN, IN, ALL SELECT,

EXIST, OR AND SELECT Nev FROM Tankor WHERE Telszam=06-70-310-535 AND Tkod<2 SELECT Nev FROM Tankor WHERE Tkod=BETWEEN 1 AND 3; SELECT Nev FROM Tankor WHERE EVF=1 OR Tkod=2; SELECT Nev FROM Tankor WHERE Nev LIKE („%Peter%”) Akik 40 szavazatnál kevesebbet kaptak: SELECT Nev FROM Tankor WHERE EXIST (SELECT Nev FROM Szavazas WHERE Szavazatok<40); Listázza azoknak a nevét, akiknek a tankörkódjuk 1 vagy 2: WHERE Tkod IN (1,2); Átlagoljuk a tankörben lévő emberek átlagéletkorát: SELECT AVG Eletkor FROM Tankor; SELECT COUNT (*) FROM Szavazas WHERE Szavazatok<40; Szeretném azoknál az embereknél a minimum szavazatot látni, ahol a tankör száma 2 SELECT MIN(Szavazat) FROM Szavazas WHERE Tkod=2; Összegezd a hármas tankörkódúaknak adott szavazatokat SELECT SUM(Szavazat) FROM Szavazas WHERE Tkod=3; Cikkelyei - záradékai GROUP BY csoportosítás HAVING keresési feltétel adható meg a segítségével UNION tábla egyesítés ORDER BY rendezés Sortörlés

táblából: DELETE Nev FROM Tankor WHERE Tkod IN(2,3); UPDATE Tankor SET Nev=Nagy János WHERE Nev=Kiss János SQL Struktúrált lekérdező nyelv – Structured Query Langue Relációs adatbázisok lekérdezésére és módosítására szolgáló nyelv. Alapja a relációs algebra Tartalmaz még összesítéseket (összegek és számosságok), adatbázis műveleteket. 3 fő szabványa van: 1. 2. 3. ANSI SQL SQL92 = SQL2 SQL3 (SQL2 + triggerek, rekurziók, objektumok) SQL2 SQL: Különbségek: nem algoritmikus nyelv, nincsenek benne vezérlési szerkezetek. Milyen adatokra vagyok kíváncsi, és nem hogy hogy érem el. DB2, Oracle, Magic, Access, Ingres, Novell XQL, Dbase4: ezekbe van SQL. Parancsai: Adatbázis létrehozása: Create database elérési út: C:dokumentumok ankor Milyen adatb.-aink vannak: show database: ab-ok listázása Start database tankor: ab. aktívvá tétele Stop database tankor: megszüntetem az aktív jelleget, azaz bezártam Drop database elérési út: ab.

törlés Pl.: create table tanulok (nev char (30); szülidő date; cím char (50)); SQL adattípusai SMALLINT 6 jegyű egész szám –99.999-től 999999-ig (az előjelet is be kell számolni) INTEGER 11 jegyű egész – 9999999999-től 9999999999-ig DECIMAL pl. DECIMAL(5,2) – 5 értékes jegye van, ebből 2 tizedes –99,99, 999,99 NUMERIC törtszám ez is NUMERIC(5,2) – előjel, tizedespont is. –9,99, 99,99 FLOAT FLOAT(5,2) – 5 értékes jegy, 2 tizedes – exponenciális alak, -10-307 10308 CHAR CHAR(6) – implementáció függő (programtól függ) DATE DATE op.rendszertől függő LOGICAL 1/0, igaz/hamis, igen/nem Insert into tankor (nev) valves (’Kiss János’) – táblába adatbeszúrás Lekérdezés SELECT * FROM tankor; - a tankor nevű mezőből kérdezze le az összes mezőt. SELECT nev FROM tankor; - nev mezőt kérdezem SELECT DISTINCT nev FROM tankor – csak egyszer fogja lekérni a nevet, ha több van belőle Keresési feltételek 1.

Egyszerű összehasonlítás Listázzuk ki az 1980 után születetteket: SELECT nev FROM tankor WHERE szülidő > 1980; Aritmetikai jeleket használ: >, <, =, >=, <=, != (<>, #), !< (nem kisebb), !> (nem nagyobb), IS NULL (0-val egyenlő), NOT IS NULL (0-val nem egyenlő). Logikai kif.-eket használ: OR, AND, NOT Pl.: diákok neve, akik 1980 után születtek, vagy Bp-iek: SELECT nev FROM tankor WHERE szülidő > 1980 OR lakcím = Budapest; diákok neve, akik 1980 után születtek és Bp, vagy Debrecen a lakcím: SELECT nev FROM tankor WHERE szülidő > 1980 AND (lakcím = Budapest OR lakcím = Debrecen); Kiértékelési sorrend: 1. 2. Aritmetikai: negálás, hatványozás, szorzás, osztás, összeadás, kivonás Logikai: NOT, OR, AND 2. Between Valamettől, valameddig. Pl. összes mező lekérdezése, amelyekre igaz, hogy a születési idő 1970-1980 között van SELECT * FROM tankor WHERE szülidő BETWEEN 1970 AND 1980; 3. In Tartalmazás. Pl.

diákok összes tulajdonsága, akik vagy 1981, vagy 1982, vagy 1983-ban születtek SELECT * FROM tankor WHERE szülidő IN (1981, 1982, 1983); 4. LIKE Összehasonlítás. Azon emberek neve, keresztneve Péter: SELECT nev FROM tankor WHERE nev LIKE („%Péter%”); - a % jellel több karaktert, az jellel egy karaktert helyettesíthetünk. Gyűjtő, vagy aggregáló függvények Count, min, max, sum, avg. Pl.: új mező beszúrása a tankor-be Egész típusú legyen (elméletileg meg van) Számoljuk ki az átlagéletkort: SELECT AVG (kor) FROM tankor; Legidősebb diák kiválasztása: SELECT MIN (kor) FROM tankor; Hány új diák: SELECT COUNT (kulcsmező) FROM tankor; Akik nem Bp.-iek: SELECT COUNT (kulcsmező) FROM tankor WHERE lakcím !=Budapest; Karakterlánc összehasonlítása Mikor egyenlő két karakterlánc: ha a karakterek ugyanabból az egymás után következő sorozatából áll. SQL: rögzített és változó hosszúságú karaktertömbökkel dolgozik.

Összehasonlításhoz aritmetikai jelek, és a LIKE operátor. Pl. film táblából kérdezzük le, amelyek a halálos szóval és 15 betű kezdődnek: SELECT cím FROM film WHERE cím LIKE „Halálos ”; SQL-ben a következő záradékok, cikkelyek találhatók: - where - from - select - group by - csoportosítás - order by - rendezés - having Select, from: kötelezően megadandó SELECT * FROM tankor ORDER BY nev, szülidő, cím DESC; - rendezés csökkenőben, ha növekvőben: ASC; Állampolgárság mezőbe felvesszük, hogy pl. magyar, német Számolja ki a különböző állampolgárságúak életkorát SELECT AVG eletkor FROM tankor GROUP BY allampolgarsag; ALTER TABLE tankor ADD allampolgarsag CHAR(30); - az állampolgárság mező hozzáadása ALTER TABLE tankor DROP szülidő; - szülidő törlése a tankör táblából Alapértelmezett érték megadása Pl. állampolgárságnál mindenki magyar: ALTER TABLE tankor ADD allampolgarsag CHAR(30); DEFAULT

’magyar’; Alapértelmezett érték megszüntetése Pl. állampolgárságnál mindenki magyar: ALTER TABLE tankor ADD allampolgarsag CHAR(30); SET DEFAULT ’nemet’; Példa: Összes filmcím lekérdezése: SELECT * FROM film; Összes filmcím ismétlés nélkül: SELECT DISTINCT filmcím FROM film; Rendezze a filmek táblát először filmcím, év, ár szerint: SELECT * FROM film ORDER BY filmcím, [bemutatás éve], ára; Bemutatója 1990.0101 után volt: SELECT filmcím FROM film WHERE [Bemutatás éve] > #1/1/1990#; Ha a tábla mezőnevében két szó van, a lekérdezés SQL-jében [] közé kell tenni. 1. Kérdezze le a filmek tábla összes mezőjét! (SELECT * FROM film;) 2. Kérdezze le a filmcím és a gyártási idő mezőket! (SELECT filmcim, idöpont FROM film;) 3. Kérdezze le ismétlődés nélkül a stúdióneveket! (SELECT DISTINCT studionév FROM film;) 4. Kérdezze le azokat a filmcímeket, melyek 19950101 előtt készültek és 2 és 3 M közötti nettó

áruak! SELECT filmcim FROM film WHERE idöpont < #1/1/1995# BETWEEN 2000000 AND 3000000; 5. Kérdezze le a minimális időpontot! SELECT Min (idöpont) FROM film; 6. Csoportosítsa a filmeket stúdiónév szerint és ezekre számoljon egy átlagárat! SELECT AVG (bruttoár) FROM film GROUP BY studionév; 7. Számolja meg, hogy stúdiónként mennyi filmet gyártottak! SELECT studionév, Count(filmcim) FROM film GROUP BY studionév; 8. Rendezze nettó ár szerint azokat a filmeket, amelyek a FOX-ban vagy a Paramountban gyártottak! SELECT filmcim, studionév FROM film WHERE studionév IN (PARAMOUNT, FOX) ORDER BY nettoár; Redundancia - adattöbszörözés, származtatott adatok tárolása Diákok Konzulensek Kiss Sándor Nagy Valkai Szabó Sándor Kovács Sándor Nem redundancia Redundancia kiszűrése: Kiss Nagy Szabó Kovács Konzulens telefonszáma 1 2 1 1 Redundancia Sándor Valkai Sándor Sándor Konzulensek telefonszáma Sándor Valkai 1 2 Univerzális reláció

Az, amikor meghatározzuk adatbázisrendszer elkészítéséhez szükséges összeg mezőt és azt egy táblában tároljuk. Mesterséges intelligencia vagy szakértő rendszerek - a kutatások célja intelligens számítógéprendszerek létrehozása - a mesterséges intelligencia programok olyan módon oldják meg a problémákat, amilyet az emberek esetén intelligensnek neveznénk - intelligens viselkedés: hatékony problémamegoldás jellemzői: képes kommunikálni, képes tanulni, képes bizonytalan szituáció kezelésére, kivételek kezelésére - olyan problémák megoldásával foglalkozik, amelyben szerepet kap: - az emberi szakértelem - az intuíció (ösztönös megérzés) - próbálkozás - Magyarországon az IQSOFT cég foglalkozik vele, Sántáné könyve foglalkozik a Mesterséges intelligenciával - Magyarországon a dentrál orvosi rendszer használja fel: gép ad szakvéleményt panaszok alapján - az ösztönös megérzés hiányzik - milyen területeken

használják: - automatikus programozás - automatikus tételbizonyítás (matematika) - beszédfelismerés, beszédgenerálás (rendőrség) - gépi látás, gépi tanulás - robotika - természetes nyelv feldolgozás - neurális hálózatok - bizonytalanság-kezelés területe Részei, elemei Tudásbázis Munkamemória Tudásbázis Fejlesztő Következtetőgép Felhasználói felület Speciális felületek Magyarázó alrendszer Tárgyterületi szakértő Végfelhasználó Tudásmérnök Tudásbázis: adott problémára, illetve tárgykörre vonatkozó specifikus ismereteket tároljuk jól struktúrált módon, a Tudásmérnök összes tárgyi tudását beépítjük a gépbe Tudásmérnök szaktudásával segít feltölteni a tudásbázist Következtetőgép általános problémamegoldó ismereteket tartalmaz, a tudásbázis felhasználásával adott problémára konkrét megoldást ad Munkamemória a következtetőgép munkaterülete, ide kerülnek a probléma kezdőadatai,

kommunikációs eredmények, válaszok, kérdések Magyarázó alrendszer bizonyos felhasználói felületen keresztül tájékoztatja a felhasználót, hogy hol tart a gép a probléma megoldásában, feldolgozásában