Informatika | Adatbázisok » Sütő Gergely - Az adatmodellezés alapfogalmai

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 35 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:2022

Feltöltve:2004. június 08.

Méret:562 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD AZ ADATMODELLEZÉS ALAPFOGALMAI Rendszer: Egymással kölcsönhatásban álló elemek (objektumok) együttese, amely a környezet számára egységes egészként jelenik meg Működési folyamat: A rendszer állapotváltozásainak sorozata, a rendszer erőforrásainak transzformációja, átalakítása. Erőforrás: A rendszer működéséhez (működtetéséhez) szükséges objektumok, tényezők. Erőforrás kategóriák gazdasági rendszerekben: • Materiális jellegű  Anyagok  Eszközök  Energia • Emberi • Financiális (pénzeszközök) • Információ (tudás, ismeretek) Ismeretelméleti alapfogalmak • • • Információ Adat Hír Információ: Értelmezett, hasznosítható, új ismeret, amely felhasználáskor bizonytalanságot (ismeret hiányt) szüntet meg Forrás (elsődleges) információ: Közvetlenül a rendszerből, a működési folyamatból érzékeléssel (méréssel, megszámlálással) szerzett ismeret

Származtatott (másodlagos) információ: Feldogozott adatokból, azok értelmezésével keletkező új ismeret Adat: Formalizált és rendszerint rögzített ismeret. Más oldalról közelítve: olyan jelkonfiguráció, amely ismeretet hordoz Az adat aspektusai: • Forma (szintaxis): Az ismeret leképzésére, rögzítésére szolgáló jelsorozat. • Tartalom (szemantika): Az adat jelentése, az az ismeret mennyiség, amelyet az adatot reprezentáló jelsorozat hordoz • Szerkezet (struktúra) Az adatok egymás közötti viszonya • Logikai: a valóságot leképező összefüggések • Fizikai: a tárolt adatok elhelyezési és visszakeresési összefüggései Sütő Gergely 1 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Hír: Közlésre, továbbításra szánt, mozgásban lévő ismeret Kód: Általánosságban: egyezményes jelsorozat egy valós vagy gondolati objektum vagy egy jellemzőjének leképzésére. Az objektum itt lehet tárgyi jellegű

vagy esemény, jelenség, fogalom, akár egy másik kód is. Két fontos momentuma: • Jelsorozat: a kód formája, szintaxisa • Leképzés: az a szabály, ahogy a jellemző és a jelsorozat – általában kölcsönösen – megfeleltethető egymásnak • Kódolás: a szabály alkalmazása, vagyis az a művelet, amellyel a jellemzőnek megfeleltetjük a jelsorozatot • Dekódolás: a szabály inverze, vagyis a jelsorozat visszaalakítása az eredeti jellemzővé, illetve ennek ismeretévé Modell: Olyan konstrukció, amely egy objektumnak a modell alkotás céljából lényeges jellemzőit tükrözi Konstrukció: Ember által megalkotott mechanikai (pl.: jármű), grafikus (pl: folyamatábra, hálóterv), matematikai (pl: egyenlet), verbális (szöveges), táblázatos (pl.: mátrix, döntési tábla) vagy egyéb szerkezet Objektum: Egy rendszer szerkezetét, működését meghatározó, vagy befolyásoló elem, amely lehet tárgy, személy, esemény, fogalom, vagy bármilyen

létező (valós vagy logikai) dolog. A modell alkotás célja: Általában vizsgálat, elemzés, tervezés, az adott rendszer vagy objektum megismerése vagy beavatkozás a rendszer működésébe Modellalkotás szükségessége: • • • • • A modellezendő rendszer méreteiben túl nagy vagy túl kicsiny (világegyetem – atom) A valósában lezajló változások túl gyorsak vagy túl lassúak (robbanás – evolúció) vagy a vizsgálat közben a rendszer megváltoztatja a struktúráját (társadalmi rendszerek) A vizsgálandó rendszer struktúrája nagyon bonyolult A valóság közvetlen tanulmányozása túl költséges A válóság tanulmányozása (a vizsgálati beavatkozás) megváltoztatja a folyamatok működését (munkafolyamatok megfigyelése), a rendszer struktúráját, vagy a rendszer tönkremeneteléhez vezet (pl.: gépkocsi töréspróba) Adatmodell: A valóságos rendszer egy sajátos tükröződése a rendszer informatikai struktúrája, amely az

adatokban tárgyiasul. Az adatmodell tehát az adatok és összefüggéseik tanulmányozására, végsősoron az adatbázis megvalósítására szolgál Adatmodell szintek: • • • Fogalmi (koncepcionális) Logikai (konzisztens elvi konstrukció) Fizikai (megvalósítható adatbázis) Sütő Gergely 2 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Adatbázis: Összetett, bonyolult szerkezetű adatrendszer, amely az adatokon kívül az adatok és szerkezetük leírását, valamint az adatok kezelésének leírását (programot, eljárást) is tartalmazza. Az adatbázist általában számítógépben, számítógépes adathordozón tároljuk Adatbáziskezelő rendszer: Azon programok, eljárások összessége, amely az adatbázisadataival végezhető összes alapvető művelet végrehajtására szolgál. Fő funkciói: • Hálós adatmodell (ETK): Az Egyed, a Tulajdonság és a Kapcsolat alapelemekre épülő konstrukció, amely a valóságban előforduló,

hálós szerkezetű gráf struktúrát is képes leképezni (ld.: többszörös tagság) Hálós adatbáziskezelő rendszer: Hálós adatmodellre épülő rendszer, melynek legfőbb jellemzői (CODASYL ajánlás): • „fixen” tárolt kapcsolatok • Adatleíró nyelv DDL • Adatmanipulációs nyelv DML • Eszközvezérlő nyelv DMCL illetve ezek fordítói Egyed A rendszer meghatározó objektuma, amely adatokkal jellemezhető • Típus • Előfordulás Tulajdonság Az egyed elemi adattal leírható jellemzője, mely egy konkrét egyedet (előfordulást) a többitől megkülönböztet vagy kategorizál • Típus • Előfordulás Kapcsolat Az egyedek között létező tartós, lényegi viszony • Típus • Előfordulás A tulajdonság egyeden belüli szerepe • • Azonosító Leíró (nem azonosító) • Kapcsoló tulajdonság • Kulcs adat • Megjelölő adat A tulajdonság jellemző ereje az egyedben • • Erős Gyenge Sütő Gergely 3 DBM ELMÉLET.DOC A S

ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Relációs adatmodell: A matematikai reláció elméleten alapuló modell, melyben az adatok ábrázolása a matematikai reláció elméleten, gyakorlatilag táblázatos formában valósul meg. Érték: Elemi, egyetlen jelsorozattal kifejezhető adat, a tulajdonság (domain) egy előfordulása Tuple (rekord) A reláció egy pontját meghatározó értéksor Domain (tartomány): Az azonos jellemzőt leíró értékek halmaza • Szupertartomány • Valós tartomány Reláció: Érték tartományok (domainek) Descartes-i szorzatának a valóságot leképező részhalmaza. A reláció minden pontja egy adat n-essel írható le, amit táblázatos formában adhatunk meg. A relációk jellemzői • • • • • • Reláció foka Reláció mérete (kiterjedése) Domainek felcserélhetősége Sorok sorrendje tetszőleges A relációban nem lehet két teljesen azonos sor (legalább egy értékben különbözni kell az összes többitől) Minden

relációnak szükségszerűen van egyszerű vagy összetett azonosítója Azonosító: A reláció olyan tulajdonsága vagy tulajdonság sora, melynek bármely előfordulása egy és csakis egy sorra jellemző • Egyszerű • Összetett Az azonosító kritériumai • • • • • • Rövid Jelek intervalluma szűk Fix hosszúság Konzisztens belső struktúra Erős belső jellemzés Stabilitás Alternatív azonosító (azonosító jelölt) Azok a tulajdonságok egy reláción belül melyek a relációnak ugyanazt a tulajdonságsorát határozzák meg (egymást kölcsönösen meghatározó tulajdonságok) Reláció műveletek • • • Kivetítés (projection) Összekapcsolás (join) Kiválasztás, szűrés (selection) Sütő Gergely 4 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Analitikus modellezési módszer Elemző módszer. Nagy rendszereknél vagy régi rendszerek tovább fejlesztésénél alkalmazható Fázisai: • Felmérjük a rendszer

egyedeit • Hozzárendeljük a tulajdonságokat • Elemezzük a belső függéseket • Meghatározzuk a kapcsolatokat • Kialakítjuk az idegen kulcsokat Szintetikus modellezési módszer Összeállító módszer, egy tulajdonságsorból a belső függések alapján a relációk (egyedek) összeállítása. A tulajdonságok nagy száma miatt kis rendszereknél vagy részmodelleknél alkalmazható Olyan esetekben előnyös az alkalmazása, amikor a rendszer ismeretlen, nincs még kialakult modell és az egyedek intuitív módon nehezen ismerhetők fel. Belső függés: A reláció tartományai (oszlopai) közötti viszony, a tartományok értékhalmzainak összerendelhetősége. Alapesetei: • Funkcionális függés • Kölcsönös függés • Fordított függés • Funkcionális függetlenség • Teljes függetlenség További belső függések: • Részleges funkcionális függés • Tranzitív függés • Feltételes függés • Alternatív függés Határozatlan

reláció: Az a reláció, melyben egy vagy több tulajdonság funkcionálisan független vagy fordítottan függ az azonosítótól. Határozott reláció: Az a reláció, melynek minden tulajdonsága funkcionálisan vagy kölcsönösen függ az azonosítótól. Jól meghatározott reláció Az a reláció, melynek minden tulajdonsága csak az azonosítótól függ. Normalizálás Az a műveletsorozat, melynek során a határozatlan reláció(k)ból jól meghatározott relációkhoz jutunk. Redundancia: Az adatok ismétlődése, általában felesleges tárolása. Inkonzisztencia: Az adatok ellentmondásossága. Egy azonosító tulajdonságtól funkcionálisan függő tulajdonságban előfordulás szinten a függőségből fakadó egyenlőség megsértése. Logikai redundancia: Egy tulajdonság vagy tulajdonságsor több relációt is jellemez. Sütő Gergely 5 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Gyenge logikai redundancia (kapcsoló tulajdonság): A

logikailag redundáns tulajdonság(sor) legalább az egyik relációban azonosító. Kapcsolati fok: Két reláció soraiból az egymáshoz rendelhető sorok számosságát definiálja • Egy az egyhez 1:1 • Egy a többhöz 1:n • Több a többhöz m:n A kapcsolat jellege (opcionalitása): Két reláció sorainak kapcsolatokban való résztvételét írja elő • Kötelező • Félig kötelező • Opcionális Adatmodell szerkezeti elemek: • • • • • • • Egyszerű hierarchia Összetett hierarchia Többszintű hierarchia Többszörös tagság (háló) Közös kapcsolat Többszörös kapcsolat Önmagába visszamutató kapcsolat Kulcs: Olyan kijelölt tulajdonság vagy tulajdonságsor (oszlop(ok) vagy mező(k)) egy adatbázis táblában, mely szerint valamilyen adatbázis művelet elvégezhető. Ezek a műveletek: • Elsődleges (egyedi) kulcs: Az adatbázis tábla azonosító tulajdonsága, az a mező vagy mezősor, amely nem lehet üres (részeiben sem) és

amelyben bármely érték egy és csakis egy sorban fordulhat elő (más szavakkal: ugyanaz az érték többször nem szerepelhet a táblában). Csoportosítási ismérv (csoport kulcs, kontrol mező) GROUP BY: A reláció olyan tulajdonsága, amely szerint a reláció pontjai konzisztens részhalmazokba sorolhatók. A valóságban a táblázat olyan oszlopa, melynek azonos értékei szerint a tábla sorai csoportosíthatók. A csoportképzés előfeltétele a tábla rendezése a csoportképző kulcs(ok)ra. Output szerkezetek: • lista • egyszerű • szűkített • szelektív Sütő Gergely 6 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Struktúra Generátor Mátrix (SGM) ALAPELV ÉS MÓDSZER Az SGM a szintetikus modellezési módszer szabályozott eszköze. Segítségével a r eláció domain-jei közötti viszonyok, a belső függések áttekinthetőbbé válnak. Lehetővé teszi, hogy nagyobb méretű modellek i s m egoldhatók l egyenek s zintetikus

m ódszerrel U gyanakkor egy f ormális es zköz, a f eladat megoldása formailag “csak” egy űrlap kitöltésére korlátozódik Az SG M sorai a t ulajdonságokat 1 tartalmazza, elvileg tetszőleges sorrendben. A tulajdonságok sorrendje azonban az áttekinthetőség szempontjából fontos, ezért az azonos osztályba sorolt adatokat célszerűen egy blokkba, egymáshoz közel kell elhelyezni. Az SGM első oszlopa egy sorszám, a sorok táblázaton belüli azonosítására. Második oszlopa a tulajdonság neve, ennek érthetőnek, egyértelműnek kell lenni. A harmadik oszlop a t ulajdonság rövid neve, azonosítója Az eddigiek gyakorlatilag egyetlen egységnek tekinthetők, az egyes tulajdonságokat írják le. A t áblázat m ásodik r észe a t ulajdonságok k özötti ös szefüggéseket l eíró oszlopok. A nor malizálásnál alkalmazott, az összefüggéseket jelképező nyilak illetve összefüggő nyíl sor itt egy oszlopnak felel meg. Egy oszlop tehát egy

relációnak felel meg. sorszám tulajdonság neve azonosító 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 Jelölés rendszer:     azonosító tulajdonság leíró (hozzárendelt) tulajdonság részazonosító azonosítójelölt (alternatív azonosító) Az oszlopban elhelyezett jelekkel határozhatjuk meg az adott reláció azonosítóját és leíró tulajdonságait. Egyszerű azonosító esetén az oszlop az azonosító sorába kell csillagot helyezni Összetett azonosítót meg kell különböztetni az egyszerű azonosítótól, ezért külön jelet használunk Egy oszlopban tehát vagy egy  jelnek vagy (kizárólagosan!) több  jelnek kell állni! Az oszlopban emellett tetszőleges, az összefüggéseknek megfelelő számú  jel állhat. Az alternatív azonosítót szintén külön a  jellel kell megadni, mert látszólagos tranzitivitást okozhat. Ennek a későbbi szerepe a relációban a  jellel azonos A

tulajdonság a reláció egy domain-e (tartománya); tágabban egy tetszőleges jellemző teljes értékhalmaza, a domain ennek egy a reláció által kijelölt részhalmaza 1 Sütő Gergely 7 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD A mátrixban a modell szerkesztése után a következő formális összefüggések nagyon egyszerűen ellenőrizhetők: • egy oszlop egy relációt (egyedet) ír le • minden sorban legalább egy bejegyzésnek kell állni, különben az adott tulajdonság nem jellemző a modellezendő rendszer egyetlen egyedére sem • egy oszlopban csak egy  jel állhat, és ekkor nem lehet  jel • ha egy oszlop nem tartalmaz  jelet, akkor legalább két  jelet kell, hogy tartalmazzon • egy sorban nem állhatnak csak  jelek (erős redundancia) • az egy sorban álló jelek a relációk kapcsolatát adják meg • közvetlen kapcsolat csak az azonosítóval (egy sorban egy  vagy a több sorban álló  jelek) jelzett

oszlop illetve az ennek megfelelő egyed és a többi, jelzett oszlopok között áll fenn • nem lehet olyan oszlop, amelynek egyetlen jelzett sora sem tartalmaz az adott oszlopon kívül b ejegyzést (vagyis az adott egyed nem kapcsolódik egyetlen más egyedhez sem, tehát az adott egyed “nem része” az adatmodellnek) Sütő Gergely 8 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD MINTA PÉLDA BO LTHÁLÓZ AT Á RUFORGA LMA Egy bolthálózatban az egyes boltok részlegesen önálló egységeket képeznek, de közös adatrendszerrel dolgoznak. Nyilvántartják r endszeres vevőiket, ak ik r endeléseket adnak f el a boltokban k apható árucikkekre. Az egyes árucikkek készletét boltonként tartjuk nyilván A cikkek nyilvántartása központi, közös nyilvántartási árral, amely súlyozott átlagár. (A feladatban nem f oglalkozunk ennek s zámításával!) É rtékesítéskor e gyedi eladási árat alkalmaznak. A két ár különbözetét tekintjük

árrésnek A rendeléseket megrendelőlapon adják fel. Minden megrendelőlap egyedi rendelésszámot kap a rendszerben Egy megrendelőlapon csak egy vevő rendelhet, de egyszerre több árucikket Az egyes megrendelt árucikk teljes vagy részleges átvételekor jelezzük a teljesített mennyiséget! Amikor a vevő az árut megvásárolja, számlát kap. A számla a vásárlás, mint gazdasági esemény adatait rögzíti. A rendszeren belül e ga zdasági esemény egyértelmű és egyedi azonosítására a számlaszám szolgál. Természetesen egy számla többtételes, több árucikket tartalmazhat! Sütő Gergely 9 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD MINTA ADATMODELL NORMALIZÁLÁSA Boltkód Bolt címe Árukód Áru neve Mennyiségi egység ÁFA kulcs Nyilvántartási (egység) ár Vevőkód Vevő neve Vevő címe Rendelésszám Rendelés dátuma Rendelt mennyiség Teljesített mennyiség Készlet mennyiség Utolsó készletvált. dátuma Számlaszám

Számla kelte Számla tételsorszám Vásárolt mennyiség Eladási ár Jelölések:     Sütő Gergely 1 2 3 4 5 6 7 8                                BOK BOCI AKO ANE MEGYS AFAK NYAR VEKO VENE VECI RESZA REDAT REME TEME KLT UVAD SZLASZ SZAKE TESZ VAME ELAR azonosító tulajdonság leíró (hozzárendelt) tulajdonság részazonosító azonosítójelölt (kölcsönös függés) 10 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Az adatmodell egyedtípusai 1. BOLT 5. RENDELÉS TÉTEL BOLT  BOK BOCI RETET C C 2 16 RESZA AKO REME TEME   2. ÁRU C C N N 4 3 4 4 C C N D 2 3 5 C D C C 6 2 3 C C C N N 6 2 3 4 5 6. KÉSZLET ARU  AKO ANE MEGYS AFAK NYAR KESZLET C C C N N 3 12 3 2 5   3. VEVŐ BOK AKO KLT UVAD 7. SZÁMLA (FEJRÉSZ) VEVO  VEKO VENE VECI SZLAFEJ C C C 3 12 20  SZLASZ SZAKE BOK VEKO 4. RENDELÉS (FEJRÉSZ) 8.

SZÁMLA TÉTEL REFEJ  RESZA REDAT BOK VEKO Sütő Gergely SZLATET C D C C 4   2 3 11 SZLASZ TESZ AKO VAME ELAR DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD LOGIKAI ADATSZERKEZETI ÁBRA VEVO BOLT ARU REFEJ KESZLE RETET SZLAFE SZLATET Jelmagyarázat EGYEDTÍPUS 1:N FOKÚ KAPCSOLAT (EGY A TÖBBHÖZ) Sütő Gergely 12 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD AZ ADATBÁZISTÁBLÁK KIALAKÍTÁSA ACCESS-BEN Sütő Gergely 13 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Sütő Gergely 14 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA Sütő Gergely 15 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD A KAPCSOLATOK MEGJELENÉSE ACCESS-BEN Sütő Gergely 16 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD A TÁBLÁK FELTÖLTÉSE TESZTADATOKKAL Sütő Gergely 17 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Sütő Gergely

18 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Sütő Gergely 19 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Választó lekérdezés az 1995. március 1 előtt feladott és nem teljesített rendelésekről árucikkenként mennyiségben (Kif1) és nyilvántartási áras értékben (Kif2) VENE Hoci-Ide Bt. Hoci-Ide Bt. Hoci-Ide Bt. NEMADOK Bank NEMADOK Bank NEMADOK Bank NEMADOK Bank NEMADOK Bank Maffia Bt. áru neve Csizma Szalag Talicska Sapka Sóder Madzag Talicska Balfék Csizma REDAT 1994.1122 1994. 11 22 1994. 11 22 1994.1220 1994.1220 1995.0228 1995.0228 1995.0228 1995.0131 Kif1 10 20 12 1 50 5 1 1000 10 Kif2 50000 1000 96000 850 60000 25 8000 5000000 50000 Választó lekérdezés az árucikkenkénti összes készletről mennyiségben (Sum:KLT) és értékben (Kif1) árukód 111 222 333 444 555 666 777 888 999 Sum:KLT 673 339 730 155 2 162 12 5678 112 Kif1 403800 1695000 620500 7750 10 16038 96000 6813600 560000 Kereszttáblás

lekérdezés az árucikkek vevők által vásárolt mennyiségéről árukód 999 222 666 555 111 333 444 777 Sütő Gergely áru neve Balfék Csizma Hajókötél Madzag Piskóta Sapka Szalag Talicska Hoci-Ide Bt Maffia Bt 4 7 100 200 100 2 200 1 1 5 10 20 NEMADOK Bank 10 11 500 50 22 220 3 Nesze Kft 5 10 2 25 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Kereszttáblás lekérdezések árucikk/bolt szerkezetben eladási tételek, eladott mennyiség és eladási áras értékben kimutatva árukód 999 222 666 555 111 333 444 777 áru neve Balfék Csizma Hajókötél Madzag Piskóta Sapka Szalag Talicska árukód 999 222 666 555 111 333 444 777 áru neve Balfék Csizma Hajókötél Madzag Piskóta Sapka Szalag Talicska egység klt pár fm fm kg db fm db árukód 999 222 666 555 111 333 444 777 áru neve Balfék Csizma Hajókötél Madzag Piskóta Sapka Szalag Talicska Szeged Sütő Gergely nyilvántartási ár 5000 5000 99 5 600 850 50 8000 74100

13500 1440 29975 13200 Budapest 12000 5995 7200 Eger Eger 110000 25700 1600 93450 15200 6600 30000 21 Fot 2 2 Fot Szeged 1 1 4 4 2 1 1 2 1 1 Budapest Eger 10 14 6 4 500 200 30 131 12 14 300 110 2 3 Fot 1 1 1 1 1 4 2 1 1 1 Szeged 2 5 120 12 110 2 25 200 Budapest 75000 32994 75000 21600 13490 24000 19960 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD A SZÁMLA űrlap megjelenése a képernyőn az áru, a bolt és a vevő segéd ablakokkal Sütő Gergely 22 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD A SZÁMLA képe a jelentésben (nyomtatandó forma): Többszintű összegfokozatos kimutatás a nem teljesített rendelésekről: Sütő Gergely 23 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Bolt készletösszesítő a jelentésben többszintű összegfokozattal, jelentésvarázslóval szerkesztve és a jelentéstervezővel korrigálva Sütő Gergely 24 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA

AD ADATMODELL NORMALIZÁLÁS Rendszerazonosító: Rendszer neve: sorszám tulajdonság neve azonosító 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 TÁBLANEVEK Jelölések:     Sütő Gergely azonosító tulajdonság leíró (hozzárendelt) tulajdonság részazonosító azonosítójelölt (kölcsönös függés) Egy űrlap, tetszőleges (max. 32 tulajdonságot tartalmazó) rendszer adatmodellezéséhez 25 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD ADATBÁZIS KEZELÉS MINTAPÉLDA (2) Egy vállalkozás dolgozóinak munkaügyi és bér adatait számítógépes adatbázissal szeretné kezelni. A szervezők felvették az alábbi adatokat és megállapították a következő összefüggéseket: • egy szervezeti egységen több dolgozó van, de minden dolgozót csak egy egységnél vesznek állományba • a dolgozó törzsszáma a vállalaton

belül egyedi • a dolgozó egy bérformába és egy munkarendbe tartozik • a bérforma a bérelszámolási módot kategorizálja 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 szervezeti egység kódja szervezeti egység megnevezése dolgozó törzsszáma dolgozó neve besorolási bér bérforma kódja bérforma megnevezése munkarend kódja munkarend megnevezése munkanap dátuma munkarend szerint ledolgozandó idő munkaszám normaidő norma szerinti bér munkára (munkaszámra) fordított idő munkaszámra teljesített mennyiség munkaidő/hiányzás kódja munkaidő/hiányzás megnevezése ledolgozott/hiányzott munkaidő szakképesítés kódja szakképesítés megnevezése szakképesítés megszerzés dátum Jelölések:     Sütő Gergely 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 azonosító tulajdonság leíró (hozzárendelt) tulajdonság részazonosító

azonosítójelölt (kölcsönös függés) 26 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD Az összefüggések után az SGM segítségével az alábbi megoldást kapjuk: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6                                szervezeti egység kódja szervezeti egység megnevezése dolgozó törzsszáma dolgozó neve besorolási bér bérforma kódja bérforma megnevezése munkarend kódja munkarend megnevezése munkanap dátuma munkarend szerint ledolgozandó idő munkaszám normaidő norma szerinti bér munkára (munkaszámra) fordított idő munkaszámra teljesített mennyiség munkaidő/hiányzás kódja munkaidő/hiányzás megnevezése ledolgozott/hiányzott munkaidő szakképesítés kódja szakképesítés megnevezése szakképesítés megszerzés dátum 0 0 0 0 0

0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 Sütő Gergely 27 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD A kialakított adatmodell egyedei SZERVEZETI EGYSÉG szervezeti egység kódja szervezeti egység megnevezése DOLGOZÓ dolgozó törzsszáma dolgozó neve besorolási bér szervezeti egység kódja bérforma kódja munkarend kódja BÉRFORMA bérforma kódja bérforma megnevezése MUNKAREND munkarend kódja munkarend megnevezése MUNKAREND SZERINT LEDOLGOZANDÓ IDŐ munkarend kódja munkanap dátuma munkarend szerint ledolgozandó idő NORMA munkaszám normaidő norma szerinti bér Sütő Gergely 28 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD MUNKALAP munkaszám dolgozó törzsszáma munkára (munkaszámra) fordított idő munkaszámra teljesített mennyiség MUNKAIDŐ/HIÁNYZÁS TÍPUS munkaidő/hiányzás kódja munkaidő/hiányzás megnevezése DOLGOZÓI IDŐADAT dolgozó törzsszáma munkaidő/hiányzás kódja munkanap

dátuma ledolgozott/hiányzott munkaidő SZAKKÉPESÍTÉS szakképesítés kódja szakképesítés megnevezése DOLGOZÓ SZAKKÉPESÍTÉSE dolgozó törzsszáma szakképesítés kódja szakképesítés megszerzésének dátuma Feladat: Rajzoljuk fel az adatszerkezeti ábrát! Sütő Gergely 29 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD ADATMODELLEZÉS PÉLDA Egy lakásnyilvántartó és karbantartó Kft az általa gondozott lakások adatait és a lakásokon elvégzett munkákat számítógéppel szeretné feldolgozni. A rendszer tulajdonságait a táblázat tartalmazza, a köztük levő összefüggések a következők: • egy lakáson többször végezhetnek javítást, de egy javítást mindig egy munkalap ír le • a munkalap száma a munka egyedi azonosítója • egy munkát egy szerelő végez de természetesen egy szerelő több munkát csinál • egy munkánál egy munkadíjat számítanak, de több anyagot használhatnak fel 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Lakásazonosító Lakás címe Lakás komfortfokozata Munkalap száma Munkafelvétel dátuma Szerelő kódja Szerelő neve Munkadíj Felhasznált anyag (ok) kódja Felhasznált anyag megnevezése Felhasznált anyag ára Felhasznált anyag mennyisége Jelölések:     LAKAZ LACI KONF MUSZA MUDA DOKO DONE MUDIJ ANYKO ANYNE ANYAR FELME 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 azonosító tulajdonság leíró (hozzárendelt) tulajdonság részazonosító azonosítójelölt (kölcsönös függés) Feladat: 1. normalizáljuk a modellt 2. Írjuk le a relációkat és rajzoljuk fel az adatszerkezeti ábrát A munkalap egyszerűsített szerkezete: MUNKALAP MUNKALAP SZÁMA: 123456 MUNKAFELVÉTEL DÁTUMA: LAKÁS CÍME:. ANYAGKÓD . SZERELŐ: . MEGNEVEZÉS ANYAGÁR MENNYISÉG KÖLTSÉG ANYAG ÖSSZESEN MUNKADÍJ: FIZETENDŐ: ALÁÍRÁS: Sütő Gergely . 30 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD ADATBÁZIS

KEZELÉS (ACCESS) PÉLDA Egy lakásnyilvántartó és karbantartó Kft az általa gondozott lakások adatait és a lakásokon elvégzett munkákat adati és a köztük lévő összefüggések a következők: • egy lakáson többször végezhetnek javítást, de egy javítást mindig egy munkalap ír le • a munkalap száma a munka egyedi azonosítója • egy munkát egy szerelő végez, de természetesen egy szerelő több munkát csinál • egy munkánál egy munkadíjat számítanak, de több anyagot használhatnak fel Tulajdonság név (ACCESS leírás) Mezőnév Típus 01 02   1 Lakásazonosító LAKAZ C4 2 Lakás címe LACI C16 3 Lakás komfortfokozata (mnemonic) KONF C1 4 Munkalap száma MUSZA C6 5 Munkafelvétel dátuma MUDA D 6 Szerelő kódja SZEKO C3 7 Szerelő neve SZENE C16 8 Munkadíj MUDIJ P 9 Felhasznált anyag (ok) kódja AKO C4 10 Felhasznált anyag megnevezése AMEG 11 Felhasznált anyag ára ARA P 12

Felhasznált anyag mennyisége FELME N 03 04 05             C15   01 02 03 04 05 Feladat: 1. alakítsuk ki az ACCESS adatbázist (a táblákat és az adatszerkezeti ábrát nem kell leírni, azt már csak az ACCESS-szel adjuk meg!) Az adatbázis neve: JAVÍT, a táblák nevei: 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. LAKÁS MUNKA SZERELŐ ANYAG HASZNÁL töltsük fel a szükséges tesztadatokkal készítsük el a vázolt munkalapnak megfelelő adatbeviteli űrlapot (anyagköltség és fizetendő nélkül) kérdezzük le egy tetszőlegesen megnevezett szerelő összesített munkadíját készítsünk kereszttáblás kimutatást szerelőnként és anyagonként összesítve a felhasznált anyagok értékét készítsünk többszintű összegfokozatos kimutatást a felhasznált anyagok mennyiségéről és értékéről: anyagonként (anyag megnevezésre rendezve) ezen belül szerelőnként (szerelő kódszámára rendezve de név

szerint is kiírva) összesítve. A tábla adattartalma: AMEG, SZEKO, SZENE, MUSZA, MUDA, FELME, érték:FELME*ARA A munkalap egyszerűsített szerkezete: MUNKALAP MUNKALAP SZÁMA:  MUNKAFELVÉTEL DÁTUMA: LAKÁS:. ANYAGKÓD . SZERELŐ: . MEGNEVEZÉS ANYAGÁR MENNYISÉG KÖLTSÉG ANYAG ÖSSZESEN MUNKADÍJ: FIZETENDŐ: ALÁÍRÁS: Sütő Gergely . 31 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD ADATMEDELLEZÉS GYAKORLÓ FELADAT (1) Egy szállítási vállalat gépjárműveit és a járművek javítási költségeit adatbázisban szeretné nyilvántartani. A rendszer tulajdonságait a táblázat tartalmazza, a köztük levő összefüggések a következők: • egy telephelyen több gépjármű van, de minden gépjármű egy telephelyhez tartozik • minden gépjármű egy típusba sorolható • egy gépjárművön több javítást is végezhetnek, ennek azonosítására (gépjárművön belül) a javítás sorszáma szolgál. 01

Telephely kódja TEKO C2 2 Telephely címe TECI C20 3 Gépjármű forgalmi rendszáma FRSZ C6 4 Gépjármű típuskódja GETI C2 5 Gépjárműtípus megnevezése GEME C16 6 Üzembehelyezés dátuma UBDA D 7 Forgalmi engedély száma FESZ C10 8 Műszaki érvényesség dátuma MÉRV D 9 Gépjármű bruttó értéke BRÉ P 10 Javítás sorszáma JASO C3 11 Javítás dátuma JADA D 12 Javítás költsége JAKO P 03 04 TÁBLANEVEK 1 02 Jelölések:     Sütő Gergely azonosító tulajdonság leíró (hozzárendelt) tulajdonság részazonosító azonosítójelölt (kölcsönös függés) 32 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD ADATBÁZIS KEZELÉS (ACCESS) GYAKORLÓ FELADAT (1) Egy szállítási vállalat gépjárműveit és a járművek javítási költségeit adatbázisban szeretné nyilvántartani. A rendszer tulajdonságait a táblázat tartalmazza, a köztük levő összefüggések a

következők: • egy telephelyen több gépjármű van, de minden gépjármű egy telephelyhez tartozik • minden gépjármű egy típusba sorolható • egy gépjárművön több javítást is végezhetnek, ennek azonosítására (gépjárművön belül) a javítás sorszáma szolgál. 01 02  03 04 1 Telephely kódja TEKO C2  2 Telephely címe TECI C20  3 Gépjármű forgalmi rendszáma FRSZ C6  4 Gépjármű típuskódja GETI C2  5 Gépjárműtípus megnevezése GEME C16 6 Üzembehelyezés dátuma UBDA D  7 Forgalmi engedély száma FESZ C10  8 Műszaki érvényesség dátuma MÉRV D  9 Gépjármű bruttó értéke BRÉ P  10 Javítás sorszáma JASO C3  11 Javítás dátuma JADA D  12 Javítás költsége JAKO P  01 Jelölések:       02 03  04 azonosító tulajdonság leíró (hozzárendelt) tulajdonság részazonosító azonosítójelölt (kölcsönös

függés) Feladat: 1. alakítsuk ki az ACCESS adatbázist (a táblákat és az adatszerkezeti ábrát nem kell leírni, azt már csak az ACCESS-szel adjuk meg!) 1 2 3 4 2. 3. 4. Az adatbázis neve: KOCSIJAVÍT, a táblák nevei: TELEP KOCSI TIPUS JAVÍTÁS töltsük fel a szükséges tesztadatokkal mutassuk ki táblázatos formában a gépjárművek javítási költségeit telephelyenként és gépjármű-típusonként csoportosítva készítsünk kimutatást melyben, összesítjük a gépjárművek bruttó értékét, • gépjárműtípusra • telephelyre gépjármű tételsorosan. A tételsorokat az üzembe helyezés dátumára rendezzük! A jelentésben csak a 6 évnél fiatalabb járművek szerepeljenek! Sütő Gergely 33 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD ADATMODELLEZÉS GYAKORLÓ FELADAT (2) Egy autókölcsönzéssel foglalkozó cég az üzletág tevékenységét számítógépes adatbázissal szeretné támogatni. A rendszer tulajdonságait a

táblázat tartalmazza, a köztük levő összefüggések a következők: • a napidíj és a kaució (óvadék) összege járművenként változó de nem függ az ügyféltől • egy ügyfél többször is kölcsönözhet, akár ugyanazt a kocsit is • az ügyfél nemzetiségétől függően vagy a személyi igazolványt vagy az útlevelet kérik • a jármű típus neve szöveges, pl.: FORD ESCORT CL 01 1 ügyfél neve UNE C20 2 ügyfél kódja UKO C4 3 ügyfél címe UCI C25 4 gépjármű típus kódja TIKO C2 5 forgalmi rendszám FORSZ C6 6 a kölcsönzés napi díja NADI P 7 kölcsönzés dátuma KODA D 8 kölcsönzés időtartama KIDO N 9 kaució összege KAUC P NEMZ C3 11 személyi igazolvány száma SZIG C10 12 útlevél száma ULESZ C10 13 gépjármű típus neve TIPUS C16 03 04 TÁBLANEVEK 10 ügyfél nemzetisége (mnemonic) 02 Jelölések:     Sütő Gergely azonosító tulajdonság leíró

(hozzárendelt) tulajdonság részazonosító alternatív azonosító (kölcsönös függés) Alt+C Alt+N Alt+R Alt+D 34 DBM ELMÉLET.DOC A S ZÉÉS DEELLLLEEZ OD MO TM AT DA AD ADATBÁZIS KEZELÉS (ACCESS) GYAKORLÓ FELADAT (2) Egy autókölcsönzéssel foglalkozó cég az üzletág tevékenységét számítógépes adatbázissal szeretné támogatni. A rendszer tulajdonságait a táblázat tartalmazza, a köztük levő összefüggések a következők: • a napidíj és a kaució (óvadék) összege járművenként változó de nem függ az ügyféltől • egy ügyfél többször is kölcsönözhet, akár ugyanazt a kocsit is • az ügyfél nemzetiségétől függően vagy a személyi igazolványt vagy az útlevelet kérik • a jármű típus neve szöveges, pl.: FORD ESCORT CL 01 1 ügyfél neve UNE C20 2 ügyfél kódja UKO C4 3 ügyfél címe UCI C25 4 gépjármű típus kódja TIKO C2 5 forgalmi rendszám FORSZ C6 6 a kölcsönzés napi díja NADI

P 7 kölcsönzés dátuma KODA D 8 kölcsönzés időtartama KIDO N 9 kaució összege KAUC P 10 ügyfél nemzetisége (mnemonic) NEMZ C3 11 személyi igazolvány száma SZIG C10 12 útlevél száma ULESZ C10 13 gépjármű típus neve TIPUS C16 Jelölések:     azonosító tulajdonság leíró (hozzárendelt) tulajdonság részazonosító alternatív azonosító (kölcsönös függés) 02 03 04                 01 02 03 04 Alt+C Alt+N Alt+R Alt+D Feladat: 1. alakítsuk ki az ACCESS adatbázist Az adatbázis neve: KÖLCSÖN, a táblák nevei: 1 ÜGYFÉL 2 KOCSI 3 TIPUS 4 KÖLCSÖNZÉS 2. töltsük fel a szükséges tesztadatokkal 3. kérdezzük le táblázatos formában a kölcsönzési napok számát a gépjármű típusok és az ügyfelek nemzetisége szerint csoportosítva 4. készítsünk kimutatást többszintű összegfokozattal kölcsönzés tételsorral melynek tartalma: TIPUS,

NEMZ, UKO, UNE, FORSZ, KODA, KIDO, kölcsönzési díj=NADI*KIDO Az összegfokozat szintjei: • TIPUS • NEMZ tartalma: kölcsönzési díj Sütő Gergely 35 DBM ELMÉLET.DOC