Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » Mérlegképes könyvelő, államháztartási szak, ellenőrzés tételsor

1.c Ismertesse az Állami Számvevőszék ellenőrzési szerepét, feladatait! Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai Az ÁSZ az Országgyűlésnek és a törvényeknek alárendelt általános hatáskörű pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerv, az állami ellenőrzés legfőbb szerve. Ellenőrzést végezhet az állami pénzek hasznosítását nyomon követve mindenütt, ahol állami pénzt használnak fel vagy kezelnek. Az ÁSZ alapvető feladata a kormány államháztartással, valamint az állami vagyonkezeléssel összefüggő tevékenységeinek ellenőrzése és értékelése. Az ÁSZ vizsgálja: - az APEH és az önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a Pénzintézeti Központ, a Vám- és Pénzügyőrség és az Illetékhivatalok tevékenységét, - az állami ktgvetésből gazdálkodó intézményeket, - a helyi önkormányzatokat, , - a TB által kezelt alapok kezelését és felhasználását, stb. Másik kiemelkedő jelentőségű feladata a

köztulajdon, az állami vagyon ellenőrzése. Ennek keretében ellenőrzi: • az állami vagyon kezelését, • az ÁPV Rt. tevékenységét, • a MÁK-ot • Kincstári Vagyonigazgatóságot Az ÁSZ elnökének ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai - jóváhagyja az Számvevőszék éves ellenőrzési tervét, - gondoskodik az ÁSZ ellenőrzési tervének és eseti ellenőrzéseinek végrehajtásáról, A számvevőszéki ellenőrzési eljárás szabályai Az ÁSZ Stratégiát és erre alapozva éves ellenőrzési tervet készít, melyet az elnök hagy jóvá. Az ellenőrzési tervet bemutatja az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának, melyet tájékoztatásul megküld a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is Időszakos ellenőrzési kötelezettségei: • évenként: a központi ktgvetés és a TB pénzügyi alapjainak ktgvetési tv javaslata ellenőrzése, • kétévenként: a pártok gazdálkodásának törvényességi szempontú ellenőrzése • rendszeresen: a

fejezetek és elkülönített pénzalapok ellenőrzése • esetenként: ellenőrzést végez az OGY utasítására. Az ÁSZ sajátos intézkedési jogosítványa Az ÁSZ további különleges jogosítványokkal rendelkezik: Kármegelőzés céljából – munkabérek kivételével – anyagi és pénzeszközöket zárolhat. A zárolás végrehajtásáról a pénzügyminiszter vagy az ellenőrzött szerv vezetője gondoskodik. Az ÁSZ indítványozhatja az alkotmánybírósági eljárást, ha észleli, hogy valamely jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei nemzetközi szerződésbe ütköznek, továbbá az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése szükséges. 2.c Ismertesse az ellenőrzés hosszú és rövid távú tervezésének lényegét! Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján stratégiai tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeke a költségvetési szerv vezetője hagy jóvá. Az

ellenőrzés stratégiai terve- összhangban a költségvetési gazdálkodást folytató szervezet hosszú távú céljaival- megalapozó elemzésekre támaszkodva meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó feladatokat, azaz • a hosszú távú célkitűzéseket, stratégiai célokat, • a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer értékelését • az ellenőrzések végrehajtásának kockázati tényezőit és értékelésüket • a belső ellenőrzésre vonatkozó fejlesztési tervet • a szükséges ellenőri létszám és az ellenőri képzettség felmérését • a belső ellenőrök hosszú távú képzési tervét • a belső ellenőrzés tárgyi és információs igényét • az ellenőrzés által vizsgált területeket, figyelembe véve a szervezet struktúrájában vagy tevékenységében szükséges változásokat. A stratégiai tervre támaszkodva, körültekintő megalapozás és végrehajthatósági kockázatelemzés

alapján éves ellenőrzési tervet kell készíteni. Az éves ellenőrzési tervnek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, a stratégiai terv célkitűzésein, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésre álló erőforrásokon kell alapulnia, és az alábbiakat kell tartalmaznia: • a tervezett ellenőrzések tárgyát • az ellenőrzések célját • az ellenőrizendő időszakot • a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását • az ellenőrzések típusát • az ellenőrzések ütemezését • az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését Az éves ellenőrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén abban nem szereplő soron kívüli ellenőrzési feladatok is végrehajthatóak legyenek. Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével módosíthatja. 3.c Ismertesse az ellenőrzés megállapításainak jogkövetkezményeinek

lényegi elemeit! A jegyzőkönyvben az írásbeli megállapításoknak magukba kell foglalniuk az alábbi 4 elemet: • A felelős személy megnevezése, beosztása • A szabálytalanság tényének keretében azt a cselekményt kell rögzíteni, amelyik a szabályzatokban rögzítettektől eltér • A szabálytalanság okának bemutatása, kifejtése, írásban történő rögzítése • A feltárt szabálytalanság kihatása jelzi az elkövetett mulasztás súlyát, mértékét, nagyságrendjét A jogkövetkezményeket a felelősségből lehet levonni, ok-okozati összefüggés. Jogkövetkezmények: • Büntetőjogi szankció Szabálysértés, bűncselekmény elkövetése. Feljelentés formájában a rendőrségnél kell jelenteni ( csalás, sikkasztás, lopás ) • Anyagi, kártérítési felelősség Jogszabályok korlátozzák. ( KET, Munka Törvénykönyve ) • Fegyelmi felelősség Nincs anyagi kár, de valamilyen szabályszegés történik pl. későn jár dolgozni A

szankciónak arányban kell lennie az elkövetett bűncselekménnyel. 4.c Ismertesse a belső kontroll rendszer lényegét! A FEUVE, azaz a belső kontrollrendszer a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által működtetett első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az adott költségvetési szerv vezetője felelős. A költségvetési szerv vezetőjének úgy kell szabályoznia, irányítania a folyamatokat, működtetni a szervezetet, hogy biztosított legyen a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Ez a rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és

eredményes gazdálkodás követelményeit. A FEUVE elemei: • vezetői ellenőrzés • munkafolyamatba épített ellenőrzés • független belső ellenőr Megvalósítása: • részmunkaidős dolgozóval • fenntartó részeként működtetett • több intézménynek egy ellenőr A belső kontrollkörnyezet hatékony működése szempontjából kiemelt jelentősége van a pozitív kontrollkörnyezet létrehozásának. Pozitív a kontrollkörnyezet akkor, ha a vezető pozitív erkölcsi-magatartási légkört alakít ki, írásos útmutatást ad a megfelelő magatartásra, megszűnteti a nem etikus magatartásra késztető körülményeket, szükséges esetben él a fegyelmezés eszközével. A vezetők felelősségének mértéke a szervezeten belül betöltött beosztástól függően eltérő. A belső ellenőrök feladatai között fontos helyet foglal el a belső kontrollrendszer működtetésének értékelése, a szükséges módosítások kezdeményezése, ezzel is

segítve az eredményes működést. Az intézmény minden munkatársa részt vesz a belső kontrollrendszer eredményes működtetésében, és felelős a szabályoktól való eltérésekért, illetve azért, hogy ezeket kellő időben, megfelelő módon jelentse. A FEUVE rendszerben kiemelt fontossága van a vezetői kontrollnak, amelyet a vezetés a napi megszokott ügymeneten túl végez. Ennek eszközei azok a kontrollok, amelyek célja tájékoztatni a vezetést arról, hogy az alsóbb szintű rendszerek az eredeti elképzelésnek megfelelően működnek-e. 5.c Ismertesse a kockázatkezelés lényegét! A kockázat fogalma A költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.” A kockázat lehet:  egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van a szervezet célkitűzéseire,  véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy

információ,  eredendő kockázat amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata,  ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat. A kockázatok kategorizálása alapvető jellegűk alapján :  Külső  Pénzügyi  Tevékenységi  Emberi erőforrás és  Egyébkockázatokat (ide az előző négy kategória egyikébe sem sorolható kockázatok tartoznak) Kockázat kezelése (intézkedés végrehajtása) A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetőek. Kockázatkezelési módok:

• Megelőző kontroll Korlátozzák egy nem kívánt következménnyel járó kockázat megvalósulásának lehetőségét. (Pl.: adott feladat ellátását csak a felhatalmazott személy végezheti) • Korrekciós kontroll A bekövetkezett, nem kívánt kockázat következményeit módosítják úgy, hogy kisegítő megoldást nyújt a nem kívánt esemény csökkentésére • Iránymutató kontroll A kívánt következmény elérését, bekövetkezését biztosítja (Pl.: vezetői utasítás) • Felderítő kontroll A nem kívánt esemény bekövetkezését követően fejtik ki hatásukat, így a keletkezett kár, veszteség elfogadása feltétele az alkalmazásnak (Pl.: készletellenőrzés) A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési

tevékenységet ellátni. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében a költségvetési szerv vezetője intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. Az intézkedések költségét össze kell vetni a kockázatcsökkentő hatásukkal, és amennyiben a költség nem haladja meg a hatást, akkor érdemes végrehajtani az intézkedést. 6.c Ismertesse a Pénzügyminisztérium feladatát, felelősségét az ÁBPE rendszer iránt! ÁKPE- Államháztartási külső pénzügyi ellenőrzés Fő jellemzője az ellenőrzött szervtől való teljes függetlenség (szervezeti/személyi,szakmai) •

Számvevőszéki ellenőrzés • Független könyvvizsgálat ÁBPE- Államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés Fő jellemzője, hogy alá-fölérendeltségi viszonyok között valósul meg. • FEUVE • Belső ellenőrzés o Szervezeten belüli belső ellenőrzés o Felügyeleti belső ellenőrzés o Kormányzati belső ellenőrzés • Központi harmonizáció Pénzügyminisztérium feladatai:  előkészíteni és kidolgozni a kormány pénzügypolitikájára vonatkozó javaslatokat  összehangolni a pénzügypolitikát a monetáris politikával  a kormányzati intézkedések összhangjának megvalósítása  a gazdasági stratégia pénzügy-politikai kereteinek meghatározása  elő rejelzéseket készít a makrofolyamatok alakulásáról  közreműködik a kormány gazdaságpolitikai programjának kidolgozásában  az államot illető befizetésekre - adók, illetékek, vámok - vonatkozó javaslatok, az adózás, vámeljárás rendjére vonatkozó

jogszabályok tervezetének kidolgozása. Ebben a körben külön felhatalmazás alapján szabályozási feladatokat is ellát.  a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási rendszer fejlesztésére, szabályozására vonatkozó javaslatok kidolgozása  a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó szabályok kidolgozása  az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak működésének vonatkozó szabályok kidolgozása  az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos szabályok kidolgozása  a társadalombiztosítás költségvetésével, gazdálkodásával kapcsolatos kormányzati feladatok 7.c Ismertesse az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos feladatokat! Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a költségvetési szerv működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: • a költségvetési

szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét; • kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor; • valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, • megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő. A felelősségi szintek terén: - az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent,

eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok, - az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős, - megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik. A szervezeti működés terén: • a megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat, • a hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését; az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása a működési zavarokhoz vezethet. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal jelentése az alábbi: „a költségvetési szerv

végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása” Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése A költségvetési szerv működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. 8.c Ismertesse a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos feladatokat! A szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső

szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési szerv valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetetett szabálytalanság, - nem megfelelő módon és

tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság. A szabályozottság biztosítása a jegyző feladata. A jegyzőnek kell gondoskodnia – belső utasítási rendszerének megfelelően – arról, hogy a költségvetési szerv valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a Hivatal feladatainak ellátásához, végső soron a hivatal célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. A költségvetési szerv működése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE

szabályzat tartalmazza. A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a jegyző feladata. A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet. A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás Ha a költségvetési

szerv valamely – nem vezető beosztású – dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét (osztályvezető, csoportvezető), - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a körjegyzőt, - ha a körjegyző is érintett a szabálytalanságban, akkor a polgármestert, - ha a polgármester is érintett a szabálytalanságban az Ügyrendi Bizottság elnökét kell értesítenie. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés a szervnél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály – azaz a 193/2003. (XI 26) Korm rendelet – szerint kell eljárni A jegyzőnek gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv

kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírnia. Az ellenőrzési jelentés alapján a költségvetési szervnek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.) 9.c Ismertesse az ellenőrzés megállapításainak dokumentálásának szabályrendszerét! Az ellenőrzés során tett megállapításokat az ellenőröknek minden esetben írásos formában kell ismertetniük. Az írásba foglalás fontos kritériuma, hogy az ellenőrzési célokkal összhangban az ellenőrzést

végzők teljes körűen adjanak képet az ellenőrzött területről. Az írásba foglalást minden esetben megelőzi az összefoglalás, ez az ellenőrzés előkészítése, a felkészülés és a helyszíni ellenőrzés során szerzett ismeretek és információk, valamint az ellenőrzés folyamán rögzített megállapítások és következtetések áttekintését és összegzését jelenti. A megállapítások írásba foglalásának formáját az ellenőrző szervezetekre vonatkozó jogszabályok, valamint a szervezet által meghatározott belső szabályok előírásai határozzák meg. Ezek alapján két forma különböztethető meg, a jelentés és a jegyzőkönyv. A jelentés szerkezetét, összeállításának menetét az ellenőrző szervezetek előre kialakított szempontok kidolgozásával, belső szabályok kialakításával határozzák meg. A jelentés elkészítését célszerű az ellenőrzés végrehajtása során előre átgondolni, megtervezni. Az

ellenőrzésről készült jelentés alapvetően az alábbiakat tartalmazza: • az ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység megnevezését • az ellenőrzött szervezet, illetve szervezeti egység megnevezését • az ellenőrzés témáját • az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást • az ellenőrzött időszakot • az ellenőrzés célját, fő feladatait • • • • • a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét az ellenőrzésre vonatkozó szakmai követelményeket, valamint az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat az ellenőrzési megállapításokat, a következtetéseket és javaslatokat a jelentés dátumát ás az ellenőrök aláírását a jelentésre rávezetett záradékokat. A jegyzőkönyv az írásba foglalás során általában hatósági ellenőrzéseknél készül. Sajátossága, hogy a jegyzőkönyv lényegi része a hibákat, a mulasztásokat és a

hiányosságokat, a jogszabályba ütköző eseményeket tartalmazza. A hatósági ellenőrzések során készített jegyzőkönyv általában 3: a bevezető, a megállapításokat tartalmazó és a záradéki részre tagolódik. Sajátos esete a jegyzőkönyv összeállításának a büntető, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény feltárásakor az ellenőrzési jegyzőkönyv felvétele. Ez kifejezetten a személyi felelősséget felvető mulasztásokat, szabálytalanságokat, károkozások, egyéb jogsértő cselekmények azonnali rögzítését jelenti, megjelölve a felelőst és a megsértett, illetve egyéb előírásokat. 10.c Ismertesse a belső ellenőrzés formáit! ÁBPE- Államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés Fő jellemzője, hogy alá-fölérendeltségi viszonyok között valósul meg. • FEUVE • Belső ellenőrzés o Szervezeten belüli belső ellenőrzés o Felügyeleti belső ellenőrzés o

Kormányzati belső ellenőrzés • Központi harmonizáció A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza: • a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt, • belső ellenőrökre vonatkozó szakmai etikai kódexet, • a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét bemutató szervezeti ábrát, • a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó belső szabályokat és eljárásokat,módszertani útmutatókat, az egyes ellenőrzési módszerek főbb lépéseit, szakaszait, • a kockázatelemzési módszertant, • a belső ellenőrzési

tevékenység minőségét biztosító szabályokat, • az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, a dokumentumok megőrzési rendjét, • egységes iratmintákat, • az ellenőrzési jelentések szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírásokat, • az ellenőrzési megállapítások hasznosításának, az ellenőrzést követő intézkedések elrendelésének szabályait, • az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást, • belső ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelveket, • külső szakértők bevonására vonatkozó előírásokat. Belső ellenőrzési tevékenységet legalább az alábbi követelményeknek megfelelő büntetlen előéletű magyar állampolgár láthat el: • szakirányú felsőfokú iskolai végzettség (közgazdasági, jogi, államigazgatási),vagy •

más felsőfokú iskolai végzettség esetén a következő képesítések valamelyikével rendelkezik: o okleveles pénzügyi revizori, o pénzügyi-számviteli szakellenőri, o okleveles könyvvizsgálói, o költségvetési ellenőri, o mérlegképes könyvelői, illetve azzal egyenértékű képesítés, o a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri képesítése, o okleveles informatikai rendszerellenőr, o közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértő, valamint a meghatározott képzettség és képesítés mellett legalább kétéves munkaviszony, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony, hivatásos állományú szolgálati viszony megléte ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben. 11. c Ismertesse a belső ellenőrzési kézikönyv lényeges elemeit! A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter

által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza: • a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt, • belső ellenőrökre vonatkozó szakmai etikai kódexet, • a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét bemutató szervezeti ábrát, • a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó belső szabályokat és eljárásokat,módszertani útmutatókat, az egyes ellenőrzési módszerek főbb lépéseit, szakaszait, • a kockázatelemzési módszertant, • a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító szabályokat, • az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, a dokumentumok megőrzési rendjét, • egységes iratmintákat, • az ellenőrzési

jelentések szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírásokat, • az ellenőrzési megállapítások hasznosításának, az ellenőrzést követő intézkedések elrendelésének szabályait, • az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást, • belső ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelveket, • külső szakértők bevonására vonatkozó előírásokat. 13.c Ismertesse az államháztartási ellenőrzés célját, feladatait, valamint kapcsolatát a nemzetközi ellenőrzési standardokkal! Az államigazgatási ellenőrző szervek, ellenőrzések • • • • a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége, a Magyar Államkincstár, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, - -stb A ktgvetési ellenőrzések a következőkre

irányulnak: • az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására • a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére és hatékonyságára • a számviteli és bizonylati rend betartására. A rendelet hatálya kiterjed: • a fejezet felügyeletét ellátó szervekre, • a TB igazgatási szervekre • a Magyar Államkincstárra • a ktgvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére. A ktgvetési ellenőrzés szervezete A fejezet felügyeletét ellátó szerv felügyeleti ktgvetési ellenőrzést köteles végezni, legalább 3 évenként átfogó ellenőrzést kell tartani. A ktgvetési ellenőrzés megszervezéséért, működéséért és annak szabályozásáért az ellenőrző szerv vezetője a felelős. A ellenőrzési kötelezettséget, a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni. A ktgvetési ellenőrzés feladatai, eszközei A felügyeleti és a belső ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell: pl: - az ellátott

feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának összhangját - az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását Vezetői ellenőrzés eszközei: pl: - a kötelezettségvállalási, utalványozási és aláírási jog gyakorlása, - vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk, A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie. A ktgvetési ellenőrzések típusai ▪Átfogó ellenőrzés, ▪Témaellenőrzés, ▪Célellenőrzés, ▪Utóellenőrzés, ▪Szabályszerűségi ellenőrzés, ▪ Hatékonysági vizsgálat Előzetes ellenőrzésnek minősül, melyet:- a Kincstár végez a kifizetéseket megelőzően, Egyidejű ellenőrzés: amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni. Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt és elvégzett ellenőrzés.

A ktgvetési ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje Az ellenőrzés tervezése Az ellenőrzési szervezetnek éves munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza: ▪ az ellenőrizendő szerveket, ▪ az ell. témáját, ▪az ell-k típusának jelölését, ▪ az ellenőrzések időbeli ütemezését. Ellenőrzési program Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet az ellenőrzést végző személynek belső használatra készült utasításként kell kezelnie. A ktgvetési ellenőrzés végrehajtása Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján dokumentációk alkalmazásával kell végrehajtani. A helyszíni vizsgálatot szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének. Az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét a szerv vezetőjének. 14. c Ismertesse az államháztartási ellenőrzési rendszer lényegét! Az államigazgatási ellenőrző szervek, ellenőrzések • • •

• a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége, a Magyar Államkincstár, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, - -stb A ktgvetési ellenőrzések a következőkre irányulnak: • az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására • a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére és hatékonyságára • a számviteli és bizonylati rend betartására. A rendelet hatálya kiterjed: • a fejezet felügyeletét ellátó szervekre, • a TB igazgatási szervekre • a Magyar Államkincstárra • a ktgvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére. A ktgvetési ellenőrzés szervezete A fejezet felügyeletét ellátó szerv felügyeleti ktgvetési ellenőrzést köteles végezni, legalább 3 évenként átfogó ellenőrzést kell tartani. A ktgvetési ellenőrzés megszervezéséért, működéséért és annak szabályozásáért az ellenőrző szerv vezetője a felelős. A ellenőrzési

kötelezettséget, a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni. A ktgvetési ellenőrzés feladatai, eszközei A felügyeleti és a belső ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell: pl: - az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának összhangját - az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását Vezetői ellenőrzés eszközei: pl: - a kötelezettségvállalási, utalványozási és aláírási jog gyakorlása, - vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk, A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie. A ktgvetési ellenőrzések típusai ▪Átfogó ellenőrzés, ▪Témaellenőrzés, ▪Célellenőrzés, ▪Utóellenőrzés, ▪Szabályszerűségi ellenőrzés, ▪ Hatékonysági vizsgálat Előzetes ellenőrzésnek minősül, melyet:- a Kincstár végez a kifizetéseket megelőzően, Egyidejű

ellenőrzés: amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni. Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt és elvégzett ellenőrzés. A ktgvetési ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje Az ellenőrzés tervezése Az ellenőrzési szervezetnek éves munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza: ▪ az ellenőrizendő szerveket, ▪ az ell. témáját, ▪az ell-k típusának jelölését, ▪ az ellenőrzések időbeli ütemezését. Ellenőrzési program Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet az ellenőrzést végző személynek belső használatra készült utasításként kell kezelnie. A ktgvetési ellenőrzés végrehajtása Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján dokumentációk alkalmazásával kell végrehajtani. A helyszíni vizsgálatot szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv

vezetőjének. Az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét a szerv vezetőjének. 15.c Ismertesse az Államháztartási Pénzügyi Belső Ellenőrzési Rendszer tartalmi ismérveit! ÁBPE- Államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés Fő jellemzője, hogy alá-fölérendeltségi viszonyok között valósul meg. • FEUVE • Belső ellenőrzés o Szervezeten belüli belső ellenőrzés o Felügyeleti belső ellenőrzés o Kormányzati belső ellenőrzés • Központi harmonizáció Az államigazgatási ellenőrző szervek, ellenőrzések • • • • a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége, a Magyar Államkincstár, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, - -stb A ktgvetési ellenőrzések a következőkre irányulnak: • az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására • a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére és hatékonyságára • a számviteli és bizonylati

rend betartására. A rendelet hatálya kiterjed: • a fejezet felügyeletét ellátó szervekre, • a TB igazgatási szervekre • a Magyar Államkincstárra • a ktgvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére. A ktgvetési ellenőrzés szervezete A fejezet felügyeletét ellátó szerv felügyeleti ktgvetési ellenőrzést köteles végezni, legalább 3 évenként átfogó ellenőrzést kell tartani. A ktgvetési ellenőrzés megszervezéséért, működéséért és annak szabályozásáért az ellenőrző szerv vezetője a felelős. A ellenőrzési kötelezettséget, a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni. A ktgvetési ellenőrzés feladatai, eszközei A felügyeleti és a belső ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell: pl: - az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának összhangját - az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását Vezetői ellenőrzés eszközei: pl: - a

kötelezettségvállalási, utalványozási és aláírási jog gyakorlása, - vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk, A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie. A ktgvetési ellenőrzések típusai ▪Átfogó ellenőrzés, ▪Témaellenőrzés, ▪Célellenőrzés, ▪Utóellenőrzés, ▪Szabályszerűségi ellenőrzés, ▪ Hatékonysági vizsgálat Előzetes ellenőrzésnek minősül, melyet:- a Kincstár végez a kifizetéseket megelőzően, Egyidejű ellenőrzés: amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni. Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt és elvégzett ellenőrzés. A ktgvetési ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje Az ellenőrzés tervezése Az ellenőrzési szervezetnek éves munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza: ▪ az

ellenőrizendő szerveket, ▪ az ell. témáját, ▪az ell-k típusának jelölését, ▪ az ellenőrzések időbeli ütemezését. Ellenőrzési program Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet az ellenőrzést végző személynek belső használatra készült utasításként kell kezelnie. A ktgvetési ellenőrzés végrehajtása Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján dokumentációk alkalmazásával kell végrehajtani. A helyszíni vizsgálatot szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének. Az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét a szerv vezetőjének. 16.c Ismertesse a belső kontrollok rendszerének lényeges tartalmi elemeit (FEUVE, ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelés, kontrollkörnyezet, kontrolltevékenységek, információ és kommunikáció, monitoring) A FEUVE, azaz a belső kontrollrendszer a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység

által működtetett első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az adott költségvetési szerv vezetője felelős. A költségvetési szerv vezetőjének úgy kell szabályoznia, irányítania a folyamatokat, működtetni a szervezetet, hogy biztosított legyen a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Ez a rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A FEUVE elemei: • vezetői ellenőrzés • munkafolyamatba épített ellenőrzés • független belső ellenőr Megvalósítása: • részmunkaidős dolgozóval • fenntartó részeként

működtetett • több intézménynek egy ellenőr Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: • a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét; • kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor; • valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, • megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így

felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő. Kockázat kezelése (intézkedés végrehajtása) A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetőek. Kockázatkezelési módok: • Megelőző kontroll Korlátozzák egy nem kívánt következménnyel járó kockázat megvalósulásának lehetőségét. (Pl.: adott feladat ellátását csak a felhatalmazott személy végezheti) • Korrekciós kontroll A bekövetkezett, nem kívánt kockázat következményeit módosítják úgy, hogy kisegítő megoldást nyújt a nem kívánt esemény csökkentésére •

Iránymutató kontroll A kívánt következmény elérését, bekövetkezését biztosítja (Pl.: vezetői utasítás) • Felderítő kontroll A nem kívánt esemény bekövetkezését követően fejtik ki hatásukat, így a keletkezett kár, veszteség elfogadása feltétele az alkalmazásnak (Pl.: készletellenőrzés) Kontrollkörnyezet=ellenőrzési környezet Fő összetevői: a vezetés és a dolgozók személyes, illetve szakmai becsületessége, szakmai elkötelezettsége, valamint a humánpolitika. Intézmény vezetőjének kell kialakítani a szervezet világos struktúráját, hatásköri, felelősségi viszonyokat,etikai követelményeket, átlátható humán erőforrás kezelést. Kontrolltevékenység Eljárások, mechanizmusok, eszközök halmazaként definiálható, ami egyaránt magában foglalja a vezetői ellenőrzést, a belső ellenőri tevékenységet, a munkaköri leírásban szereplő kontrollfeladatokat és az információs technológiai rendszer

kontrollfeladatait. Szabályozni kell a vezetőnek az engedélyezési jogköröket, kinek milyen információs jogosultsága van, fizikai hozzáférhetőséget, beszámolási eljárásokat. Információ, kommunikáció A kontrollcélok megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele. Az információnak címzettnek, időben rendelkezésre állónak, aktuálisnak, pontosnak és elérhetőnek kell lennie. Monitoring A monitoring tevékenység a folyamatos monitoring és a külön értékelések vagy ezek kombinációja révén valósul meg. Akkor beszélünk folyamatos monitoringról, amikor az beépül a szervezet normális, ismétlődő működési tevékenységeibe és kiterjed a teljes kontrollrendszerre. 18.c Ismertesse az EU-s források ellenőrzésének folyamatát, módszertanát, szervezeti kereteit! Az Európai Uniónak hazánkat érintő támogatásai a kedvezményezettekhez alapvetően két csatornán, a központi költségvetésen keresztül, illetve azon kívül,

közvetlenül érkeznek. A központi költségvetésen keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez például a Strukturális Alapok, SAPARD támogatás, az egyéb támogatások és a hozzájuk kapcsolódó hazai társfinanszírozások. Költségvetésen kívül, közvetlenül vehetik igénybe a kedvezményezettek az agrárpiaci támogatásokat és a közvetlen termelői támogatásokat. Az EU éves költségvetésének mintegy 80%-át kitevő pénzügyi alapok felhasználását ellenőrző rendszer és gyakorlat, valamint az EU-konform szabályozási és intézményi rendszer kialakítása a tagállamok kiemelt feladata. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a közösségi forrásokból megvalósuló projektek megfelelő minőségét, a tevékenységek eredményességét és értékelését, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, illetve annak ellenőrzését. A tagállamoknak ezért olyan irányítási és ellenőrzési rendszereket kell kialakítaniuk és működtetniük,

amelyek biztosítják a közösségi források szabályszerű és hatékony felhasználását. A feladatok ellátásához kapcsolódóan a tagállamoknak az ellenőrzések három szintjét kell ellátniuk. Az első szintű ellenőrzés a folyamatba épített ellenőrzés, amely révén ellenőrizni lehet a társfinanszírozott termékek tényleges leszállítását, az ilyen szolgáltatások nyújtását, objektumok kivitelezését, továbbá a bejelentett kiadások valós volát, valamint ezek megfelelését a közösségi és nemzeti jogszabályoknak. Ennek céljából adminisztratív (dokumentumalapú) és helyszíni (fizikai) ellenőrzéseket kell végezni. A második szintet a rendszer-és mintavételes ellenőrzések adják, melyek során a tagállamok vizsgálják az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének hatékonyságát, az ellenőrzési nyomvonal megfelelőségét, a számviteli nyilvántartások és az azokat alátámasztó bizonylatok valódiságát,

összhangját a jogszabályi előírásokkal, valamint a társfinanszírozás rendelkezésre állását. A harmadik szint a programok zárásához kapcsolódóan a támogatások végelszámolását megalapozó záró költségnyilatkozatok ellenőrzését foglalja magában. 19.c Ismertesse a Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenységének lényegét! Az államháztartás központi szintjén belső ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek a következők: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a központi költségvetés fejezeteinek felügyeleti szervei, az alapkezelők, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei, a Magyar Államkincstár, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A Magyar Államkincstár kontrolltevékenységet végez. A feladatfinanszírozási körébe tartozó előirányzatok felhasználása során azonban az Államkincstár kontrolltevékenysége túlmutat a lebonyolítási folyamatba épített, a szokásos

likviditási és előirányzati fedezetvizsgálaton. Az Államkincstár megköveteli azoknak a bizonylatoknak ( szerződések, kivitelezői számlák, illetve hitelesített számlamásolatok, egyéb dokumentumok, például banki folyószámla kivonatok) a bemutatását, amelyek alátámasztják a kedvezményezett tranzakciók indokoltságát, szabályosságát. Az Államkincstár egyrészt vizsgálja, hogy az előirányzatok lekötése megfelelően kiállított okmány alapján történt-e, illetve a kifizetést a szerződésben megnevezett kedvezményezett részére teljesítették-e. Másrészt pedig kontrollja kiterjed a teljesítést igazoló bizonylatok vizsgálatára, valamint esetenként helyszíni ellenőrzést is végez. 20.c Ismertesse a KEHI ellenőrzési tevékenységének lényegét! Az államháztartás központi szintjén belső ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek a következők: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a központi költségvetés fejezeteinek

felügyeleti szervei, az alapkezelők, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei, a Magyar Államkincstár, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Az államháztartási törvény felhatalmazása alapján a kormány belső ellenőrzési feladatok ellátására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt jelölte ki. A Hivatal belső ellenőrzési hatásköre kiterjed a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a központi költségvetési szervek tekintetében a pénzügyi ellenőrzésre. Hatáskörébe tartozik továbbá a gazdálkodó szervezetek, a közalapítványok, az alapítványok, a megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsok és a társadalmi szervezetek részére a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése, valamint az állami kezesség vállalása és beváltása

jogosságának ellenőrzésére. Ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenőrizheti a kezességi szerződés feltételeinek betartását. A Hivatal a kormányrendeletben meghatározott belső ellenőrzési szerv feladatkörébe szabályszerűségi, teljesítmény-, rendszer-és informatikai rendszer-ellenőrzést végez. A Hivatal e hatáskörében a külön jogszabályok, valamint kormányhatározatok által előírt ellenőrzési feladatokat végzi. Az ellenőrzéseknél a belső ellenőrzési vezető, a vizsgálatvezető, valamint a belső ellenőr számára meghatározott feladatok ellátásának rendjét a Hivatal ellenőrzési kézikönyve szabályozza. A jogszabályokban és kormányhatározatokban meghatározott feladatai figyelembevételével elkészített stratégiai ellenőrzési terv, valamint a kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi ellenőrzési tevékenységét.

Kormánydöntés alapján a Hivatal elnöke soron kívüli ellenőrzést rendel el Az ellenőrzésekről ellenőrzési jelentés készül, melyet a Hivatal megküld az ellenőrzött szervezet vezetőjének. A Hivatal az ellenőrzésekről készített jelentését a pénzügyminiszter útján terjeszti a kormány elé. 21.c Ismertesse az ellenőrzés módszertanát, az ellenőrzési módszereket, eljárásokat! Az ellenőrzés tartalmát elsősorban az határozza meg, hogy milyen követelmények betartásának, érvényesítésének vizsgálatára irányul. Az általános követelmények közé a jogforrások (jogszabályok, hatósági előírások) tartoznak, amelyek a szervezetekre, tevékenységekre általánosan érvényesek. A szűkebb körben érvényesülő követelmények mindig konkrétan a vizsgált szervezetre vagy annak tevékenységére, gazdasági kapcsolataira vonatkoznak, amelyek alkalmasak arra, hogy egy adott ellenőrzés viszonyítási alapjaként jelenjenek meg. •

Alapszabály • Alapító okirat • Tárasági szerződés • Szervezeti és működési szabályzat • Kollektív szerződés • Számviteli politika • Különböző szervezetek közötti szerződések, megállapodások Ellenőrzési módszerek: • Közvetlen ( megfigyelés, tárgyi eszközök szemrevételezése, rovancsolás, nyilvántartások vagy dokumentumok szemrevételezése, az újra- és átszámolás, egyeztetés, információkérés, kísérlet, próbavásárlás ) • Közvetett ( okmányokon, nyilvántartásokon alapuló ellenőrzés ) 22.c Ismertesse a FEUVE célját , feladatait, szintjeit! A FEUVE, azaz a belső kontrollrendszer a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által működtetett első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az adott költségvetési szerv vezetője felelős. A költségvetési szerv vezetőjének úgy kell

szabályoznia, irányítania a folyamatokat, működtetni a szervezetet, hogy biztosított legyen a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Ez a rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A FEUVE elemei: • vezetői ellenőrzés • munkafolyamatba épített ellenőrzés • független belső ellenőr Megvalósítása: • részmunkaidős dolgozóval • fenntartó részeként működtetett • több intézménynek egy ellenőr A belső kontrollkörnyezet hatékony működése szempontjából kiemelt jelentősége van a pozitív kontrollkörnyezet létrehozásának. Pozitív a kontrollkörnyezet akkor, ha a vezető pozitív

erkölcsi-magatartási légkört alakít ki, írásos útmutatást ad a megfelelő magatartásra, megszűnteti a nem etikus magatartásra késztető körülményeket, szükséges esetben él a fegyelmezés eszközével. A vezetők felelősségének mértéke a szervezeten belül betöltött beosztástól függően eltérő. A belső ellenőrök feladatai között fontos helyet foglal el a belső kontrollrendszer működtetésének értékelése, a szükséges módosítások kezdeményezése, ezzel is segítve az eredményes működést. Az intézmény minden munkatársa részt vesz a belső kontrollrendszer eredményes működtetésében, és felelős a szabályoktól való eltérésekért, illetve azért, hogy ezeket kellő időben, megfelelő módon jelentse. A FEUVE rendszerben kiemelt fontossága van a vezetői kontrollnak, amelyet a vezetés a napi megszokott ügymeneten túl végez. Ennek eszközei azok a kontrollok, amelyek célja tájékoztatni a vezetést arról, hogy az

alsóbb szintű rendszerek az eredeti elképzelésnek megfelelően működnek-e. 23. c Ismertesse a belső ellenőri jelentés tartalmi és formai elemeit! Az ellenőrzés során tett megállapításokat az ellenőröknek minden esetben írásos formában kell ismertetniük. Az írásba foglalás fontos kritériuma, hogy az ellenőrzési célokkal összhangban az ellenőrzést végzők teljes körűen adjanak képet az ellenőrzött területről. Az írásba foglalást minden esetben megelőzi az összefoglalás, ez az ellenőrzés előkészítése, a felkészülés és a helyszíni ellenőrzés során szerzett ismeretek és információk, valamint az ellenőrzés folyamán rögzített megállapítások és következtetések áttekintését és összegzését jelenti. A megállapítások írásba foglalásának formáját az ellenőrző szervezetekre vonatkozó jogszabályok, valamint a szervezet által meghatározott belső szabályok előírásai határozzák meg. Ezek alapján két

forma különböztethető meg, a jelentés és a jegyzőkönyv. A jelentés szerkezetét, összeállításának menetét az ellenőrző szervezetek előre kialakított szempontok kidolgozásával, belső szabályok kialakításával határozzák meg. A jelentés elkészítését célszerű az ellenőrzés végrehajtása során előre átgondolni, megtervezni. Az ellenőrzésről készült jelentés alapvetően az alábbiakat tartalmazza: • az ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység megnevezését • az ellenőrzött szervezet, illetve szervezeti egység megnevezését • az ellenőrzés témáját • az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást • az ellenőrzött időszakot • az ellenőrzés célját, fő feladatait • a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét • az ellenőrzésre vonatkozó szakmai követelményeket, valamint az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat • az

ellenőrzési megállapításokat, a következtetéseket és javaslatokat • a jelentés dátumát ás az ellenőrök aláírását • a jelentésre rávezetett záradékokat. A jegyzőkönyv az írásba foglalás során általában hatósági ellenőrzéseknél készül. Sajátossága, hogy a jegyzőkönyv lényegi része a hibákat, a mulasztásokat és a hiányosságokat, a jogszabályba ütköző eseményeket tartalmazza. A hatósági ellenőrzések során készített jegyzőkönyv általában 3: a bevezető, a megállapításokat tartalmazó és a záradéki részre tagolódik. Sajátos esete a jegyzőkönyv összeállításának a büntető, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény feltárásakor az ellenőrzési jegyzőkönyv felvétele. Ez kifejezetten a személyi felelősséget felvető mulasztásokat, szabálytalanságokat, károkozások, egyéb jogsértő cselekmények azonnali rögzítését jelenti, megjelölve a

felelőst és a megsértett, illetve egyéb előírásokat. 24.c Ismertesse az ellenőrzéssel szemben támasztott etikai követelményeket! Követelmények: • büntetlen előéletű magyar állampolgár • rendelkezik szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetve más felsőfokú végzettség esetén a következő képesítések valamelyikével o okleveles pénzügyi revizor o pénzügyi-számviteli szakellenőr o okleveles könyvvizsgáló o költségvetési ellenőr o mérlegképes könyvelő o a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete okleveles belső ellenőri képesítés o okleveles informatika rendszerellenőr o a közigazgatás gazdálkodása és ellenőrzése szakértői képesítés • kétéves munkaviszonya, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonya, hivatásos állományú szolgálati viszonya van költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben. • Az ellenőrnek az ellenőrzöttől függetlenül és tárgyilagosan kell

végeznie munkáját • Az ellenőrnek rendelkezni kell mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely feladataik elvégzéséhez szükségesek • Legjobb szakmai tudása és gyakorlata szerint tárgyilagosan kell az ellenőrzési munkáját elvégeznie • Tudomására jutott üzleti titkot köteles megőrizni, azt külön felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem adhatja ki, és feladatkörén kívül nem használhatja fel. • Az ellenőrzési alapelvek és alapvető követelmények szerint kell eljárnia 25. c Ismertesse az ellenőrzési feladatok végrehajtásának előkészítése, az ellenőrzési program normáinak lényegét! Az ellenőrzés előkészítése magában foglalja • Az ellenőrzéshez szükséges információk összegyűjtését és feldolgozását, az ellenőrizendő szervezet, tevékenység megismerését • Az ellenőrzési cél kijelölését, pontos megfogalmazását és a konkrét ellenőrzési feladatok kialakítását •

Az ellenőrizendő egységek, részegységek, területek, témák kijelölését • Az ellenőrizendő időszak meghatározását • Az ellenőrzési kockázat felmérését, becslését • Az alkalmazandó ellenőrzési megközelítés, az eljárások, a módszerek és az eszközök meghatározását • Szükség esetén a vizsgálati módszerek pontosítását, a tématerület határainak jobb meghatározását szolgáló elővizsgálat végrehajtását • Az ellenőrzéshez szükséges ellenőrök, szakértők kiválasztását, az ellenőrök közötti munkamegosztás meghatározását • Az ellenőrzés időbeosztását, mindezek alapján • A tervezési dokumentum és az ellenőrzési program összeállítását • Az esetlegesen szükséges próbavizsgálat elvégzését • A megbízólevél kiadását