Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Mérlegképes könyvelő, államháztartási szak, gazdasági és pénzügyi ismeretek

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 9. A költségvetési gazdálkodás vertikális folyamata, szakaszai a kötelezettségvállalástól a pénzügyi rendezésig. A bevételek beszedésének, a kiadások teljesítésének jogszabályi előírásai, a belső szabályozással szemben támasztott követelmények. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek. A kincstár ellenőrzési feladati a vertikális folyamatban Az előirányzat felhasználás célja, tartalma. Az összeférhetetlenség kizárása A költségvetési gazdálkodás vertikális folyamata, szakaszai a kötelezettségvállalástól a pénzügyi rendezésig A bevételek beszedése és a kiadások teljesítése a költségvetési szervek ún. vertikális folyamatainak eredményeként valósul meg. A vertikális folyamatok időben egymást követik Elemei: kötelezettségvállalás, bevételek előírása, ellenjegyzés, igazolásérvényesítés, utalványozás. A kötelezettségvállalás a kiadási

előirányzatok teljesítésére irányuló folyamat. Kötelezettségvállalás csak írásban történhet. Kötelezettségvállalásra a költségvetési szerv vezetője jogosult. A kötelezettségvállalást a gazdasági vezető, illetve a jegyző ellenjegyzi A gazdasági vezető, illetve az általa kijelölt személy ellenjegyzése nélkül kötelezettség nem vállalható. Kötelezettség csak a jóváhagyott előirányzat mértékéig vállalható és kifizetést elrendelni, azaz utalványozni is csak ezen összeg határig lehetséges. A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv köteles a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyedi értékhatárt elérő tárgyévi saját költségvetési előirányzatból megvalósuló dologi és intézményi felhalmozási kiadásokat terhelő kötelezettségvállalásait, illetve az azokban bekövetkezett változásokat egyedileg bejelenteni a számlavezető kincstári fiók részére. A Kincstár az előirányzati szabad

keret rendelkezése állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja és visszaigazolja, nyilvántartásba veszi , és a szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti. A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és teljesítésükről a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a költségvetési szerv, az irányító szerv és a PM részére adatot szolgáltat. A kötelezettségvállalás dokumentumai: kinevezési okirat, szerződés, megállapodás, visszaigazolt megrendelés, pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni a fedezetről. Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzés előtt szintén meg kell győződnie a fedezet meglétéről. Az ellenjegyző szakértőt is igénybe vehet, ha nem ért egyet a kötelezettségvállalással csak akkor köteles ellenjegyezni ha arra a kötelezettségvállaló írásban utasítja, ekkor „a

kötelezettségvállalás utasításra történt” záradékkal kell a dokumentumot ellátni. Ilyen esetben a képviselő testületet 8 napon belül értesíteni kell, aki 15 napon belül köteles a bejelentést megvizsgálni és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. A bevételek, követelések előírása: a szolgáltatások ellenértékét névre szólóan kell előírni. A költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. Nem kell külön előírni a termékértékesítésből, szolgáltatásból befolyó bevétel beszedését. Ezekben az esetekben a teljesítésről számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okiratot kell kiállítani. Érvényesítés a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét, az előírt alaki követelmények betartását. Érvényesítést csak ezzel a feladattal írásban

megbízott legalább középfokú végzettségű és emellett mérlegképes könyvelői vagy ezzel egyenértékű pénzügyi számvitelei szakképesítésű dolgozó végezhet. Érvényesítéskor az „érvényesítve” megjelölésen kívül fel kell tüntetni a megállapított összeget és az érintett főkönyvi számlaszámot is. Az érvényesítés alapja a szakmai teljesítés igazolása Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének elrendelése. Utalványozni csak az érvényesített okmányokra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvány) lehet. Az utalványrendeleten fel kell tüntetni: • A rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését • Az „utalvány” szót • A költségvetési évet • A befizetőnek és a kedvezményezetnek a megnevezését, címét, bankszámlájának számát, • A fizetés időpontját, módját, és összegét • A megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát

és megnevezését • A keltezést, valamint az utalványozó és a fedezet rendelkezésre állását igazoló ellenjegyző aláírását. A rövidített utalványban a rendelkezést az érvényesített okmányra kell rávezetni, és ebben az esetben a felsorolt információkat már nem kell megismételni. Az utalvány ellenjegyzése a költségvetési szerv vezetője, illetve a jegyző, vagy az általuk kijelölt személy, körjegyzőségnél a pénzügyi gazdasági ügyintéző jogosult. Ha az ellenjegyző nem ért egyet az utalványozással akkor is köteles ellenjegyezni, de az”utalványozás ellenjegyzése utasításra történt” záradékot rá kell vezetni, s az eljárás menete megegyezik a kötelezettségvállaláséval. A bevételek beszedésének, a kiadások teljesítésének jogszabályi előírásait az Ámr írja elő, A belső szabályozással szemben támasztott követelményeket jogszabályok írják elő, de helyileg kell őket meghatározni. Adatszolgáltatási

és nyilvántartási kötelezettségek Az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségnek a különböző jelentésekkel teszünk eleget. Költségvetési jelentés és pénzügyi jelentés, havi pénzforgalmi jelentés A Kincstár a kincstári költségvetések végrehajtásáról havonta kincstári költségvetési jelentést készít és közé teszi a honlapján a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a kincstári költségvetéssel rendelkezőnek és a felügyeleti szervének, valamint a pénzügyminiszternek. A havi pénzforgalmi jelentés Az elkülönített állami pénzalap a kiadásai és bevételei teljes pénzforgalmának , valamint kötelezettségvállalásának alakulásáról havi jelentést készít és nyújt be a Kincstárhoz a tárgyhót követő hónap 25.napjáig, a pénzügyminiszter tájékozatójában előírt adattartalommal, formában és módon. Az év első három hónapjáról a havi jelentés pénzforgalom alakulását bemutató részét

április 25-éig, a kötelezettségvállalás alakulását bemutató részét május 2-áig kell benyújtani. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője tárgyhónapot követő hónap 25.napjáig a PM-hoz, a Szoc. És Munkaügyi Min-hoz valamint a Eü min-hoz, az ÁSZ-hoz, a KSH-hoz az MNB-hez és a Kincstárhoz nyújtja be az általta kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. Az év első 3 hónapjáról április 25éig kell benyújtani A finanszírozási folyamatok értékelése és évközi ellenőrzése céljából havi adatszolgáltatást teljesítenek az alap kezelői a Kincstár felé. Időközi költségvetési jelentés A helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok – a költségvetési szerveket is magába foglaló – a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott adattartalommal összesített jelentést készítenek az Igazgatóságok felé tárgyhót követő hónap 20.-ig, aki 8 napon belül megküldi a

Kincstárnak, aki további hét napon belül küldi meg a PM.-nek Időközi mérleg jelentés A költségvetési szerv, az alapok kezelői, a központi és a fejezeti előirányzat kezelője, a vagyonkezelő szervezet és a beszedő szervezet a saját illetve más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adatairól, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított időközi mérlegjelentést készít az Ámr mellékletének megfelelően. Az időközi mérleg jelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell az irányító szervhez benyújtani. A negyedik negyedévről gyorsjelentés kell készíteni a negyedévet követő 40 napon belül, az éves jelentés pedig a beszámolóval együtt készül el. Az Igazgatósághoz benyújtott jelentésekről összesítés készül melyet 8 napon belül megküldenek a Kincstárnak aki további hét nap múlva küldi meg

a PM.-nek az összesített jelentést. Az elkülönitett állami pénzalapok és a tb pénzügyi alapjai estében a határidők a fentiektől eltérnek. A kincstár ellenőrzési feladatai a vertikális folyamatban A kincstár kincstári biztoson keresztül tudja az ellenőrzési feladatai ellátni. A pénzügyminiszter és az Országgyűlés (együtt kijelölő szerv) kincstári biztost jelöl ki a központi költségvetési szervhez, ha • A 60 napon túli tartozásállománya meghaladja az éves költségvetése eredeti kiadási előirányzatának 3,5 %-át vagy az összege meghaladja az ötvenmillió forintot • Zárójelentéssel lezárult kincstári biztosi tevékenység után egy éven belül a költségvetési szervnél ismételten az előző pont szerinti mértékű adósság állomány keletkezik • A Kincstár nyilvántartásaiból nyert adatok, a költségvetési szerv likviditási helyezte, illetve összes adósságának mértéke és aránya a gazdálkodás tartós

kiegyensúlyozatlanságát jelzik. A kincstári biztos kijelölését a pénzügyminisztériumnál a Kincstár kezdeményezi. A kincstári biztos tevékenységét a Kincstár kijelölt vezetőiből álló ad hoc bizottság irányítja és ellenőrzi. Kincstári biztos lehet aki: • Magyar állampolgár • Felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik • Írásban nyilatkozik hogy kinevezésének nincsenek az Ámr által megfogalmazott kizáró okai • Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság is lehet biztos, ha megfelel a fent felsoroltaknak A kijelölő szerv nyilvános pályázatot ír ki, és határozott időtartamra választ biztost. Nem lehet biztos • Az adott költségvetési szerv dolgozója • A megelőző évben volt dolgozója • Rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll vagy állt

a megelőző 3 évben az adott költségvetési szervvel • Családi kapcsolat, üzleti érdekeltség fűzi az intézményhez • A vezetőség közeli hozzátartozója. A kincstári biztossal a Kincstár elnöke szerződést köt és megbízólevéllel látja el., mely tartalmazza • a költségvetési szerv nevét székhelyét, • a megbízatás időtartamát, • a biztos feladatait, jogkörét, • jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését. A biztos jogosult a gazdálkodás összefüggésében • a vezetőktől és az alkalmazottaktól írásbeli, szóbeli tájékoztatást kérni • okmányokba betekinteni,arról másolatot kivonatot készíteni • valamennyi helyiségbe be lépni • rögzíteni az eljárás szabályait • az ellenjegyzést megtagadni • szakértőt igénybe venni. A kincstári biztos köteles: • figyelemmel kísérni a gazdálkodást • feltárni az okokat amik a

fizetésképtelenséghez vezetek • a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készít, melyet ad hoc bizottság fogad el • intézkedéseket tesz, írásbeli utasításokat ad a tartozásállomány felszámolására • részt vesz a szervezetekkel lefolytatott egyeztető tárgyalásokon (VPOP, APEH,szállítók) • előirányzat átcsoportosításokat kezdeményez • kezdeményezi a vezetőség fegyelmi felelőségre vonását és munkából való felfüggesztését, valamint felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre • intézkedési tervjavaslatot dolgoz ki a gazdálkodás, feladatellátás hosszú távú ésszerűsítésére • betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. A kincstári biztos tevékenységéről havonta beszámol a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek

alakulásáról. A megbízatás megszűnésekor zárójelentést kell készíteni, melyet ad hoc bizottság tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. A kijelölő szerv az intézkedések eredménytelensége esetén jogosult: • Új biztos kijelöléséről gondoskodni • Intézkedést kezdeményezni a költségvetési szerv átszervezésére, átalakítására, megszüntetésére. A kincstári biztossal kapcsolatos valamennyi kiadásáról, költségéről a Kincstár számlát állít ki a fejezetett irányító szerv részére, ezen összegeket a kincstári biztossal kötött szerződés tartalmazza. Az előirányzat felhasználási terv célja, tartalma A költségvetési szerv várható forrásainak figyelembevételével havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, beleértve a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket. Az előirányzat felhasználási tervet olyan részletességgel

kell elkészíteni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának. Havonta célszerű felül vizsgálni, a költségvetési szerv vezetője írja alá és a gazdasági vezető ellenjegyzi. Az összeférhetetlenség kizárása A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző azonos személy nem lehet. Az érvényesítő nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a szakmai teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, ellenjegyzése, érvényesítési, utalványozási és a szakmai teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy aki ezt a tevékenységet a PTK szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra

jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatban rögzített formában és módon naprakész nyilvántartást vezet GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 10. A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai Az emberi erőforrásgazdálkodás célja,területei A létszám minőségével, mennyiségével, összetételével szemben támasztott jogszabályi követelmények a közszférában. Sajátosságok az egyes illetményrendszerek alapján. A létszám-előirányzat meghatározása, funkcionális csoportosítása, foglalkoztatási formák. A létszám növelésének, csökkentésének lehetőségei és korlátjai. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye, etikai és pénzügyi vonatkozásai. A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai a létszám-és illetmény gazdálkodás. Horizontális folyamatoknak nevezzük azokat az időben egymás mellett egymással szoros kölcsönhatásban zajló folyamatokat, amelyek

együttessen a költségvetési szerv céljainak, feladatainak személyi és tárgyi feltételrendszerét jelentik A költségvetési szervek kiadásai között a legnagyobb arányt a személyi jellegű kiadások képviselik, ennek oka, hogy a költségvetési szervek által nyújtott szolgáltatások természetükből adódóan elő-munkaigényesek, magasan kvalifikált és speciálisan képzett szakembereket tételeznek fel. Pl oktatás, gyógyítás Az emberi erőforrás gazdálkodás célja A szakmai feladatok ellátásához szükséges létszám megfelelő mennyiségben, minőségben és összetételben, időben rendelkezésre álljon. A humán erőforrás-gazdálkodás feladatai: • A munkaerő-szükséglet, munkaerő-kereslet megtervezése • A szükséges létszám megszerzése • A munkaerő képzése, továbbképzése • A munkaerő minősítése • Célszerű bérezési, ösztönzései rendszer kialakítása • A kapcsolódó adózási kötelezettségek teljesítése

• Az adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségek teljesítése, belső információs rendszerének kidolgozása és működtetése. A létszám minőségével, mennyiségével, összetételével szemben támasztott jogszabályi követelmények Az egyes szakmai tevékenységek ellátásához a maximálisan tervezhető létszámot és az éves átlagos statisztikai létszámot az un. költségvetési létszámot a központi költségvetési szerv irányító szerve az elemi költségvetésben, illetve önkormányzati költségvetési szervnél az önkormányzati költségvetési rendeletben határozza meg. A létszám előirányzatot az irányító szerv az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira és fokozataira vonatkozó előírások figyelembevételével állapítja meg. Az 1993. évi LXXIX Tv A közoktatásról előírja a közoktatásban foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszámát összhangban a hetii

kötelező óraszámmal, valamint a költségvetési normatív finanszírozásnál figyelembe vehető gyermek és tanulói létszámmal. A központi költségvetési törvény rögzíti a védelmi ágazat költségvetési működési előirányzatból finanszírozható létszámot. Jogszabály, illetve az irányító szerv előírhatja a meglévő létszám meghatározott mértékű egyszeri, vagy több évig tartó csökkentését. A létszám csökkentés a személyi juttatások és a kapcsolódó közterhek megtakarításával jár, de számolni kell az egyszeri végkielégítés költségeivel. A létszám leépítés arra ösztönözhet, hogy a költségvetési szerv saját foglalkoztatottak jelzett vásárolt szolgáltatással lásson el meghatározott feladatokat.pl takarítás, őrző-védő feladatok Sajátosságok az egyes illetmény rendszerek alapján A költségvetési szervnél foglalkoztatott dolgozókra különböző illetményrendszerek vonatkoznak. Az alkalmazott

illetményrendszerek a következők: • A köztisztviselői • A közalkalmazotti • A hivatásos szolgálat • a bírói • Az igazságügyi alkalmazotti • Az ügyészségi • A Munka Törvénykönyve szerinti. Az ágazati sajátosságokat az egyes ágazati miniszterek rendeletei alapján veszik figyelembe. Közös jellemzői az illetményrendszereknek hogy a munka teljesítmény alapján nem mérhető. Valamennyi illetmény rendszer figyelembe veszi hogy milyen tényezők hatnak az illetmények, a bérek nagyságára. Az illetmények nagyságára ható tényezők: • Magasabb iskolai és szakmai végzettség • Azonos munkahelyen eltöltött idő • A munka fizikai nehézségi foka • A munka veszélyessége • A munka komfortfokozata • A munka rendszeressége • A munkavégzéssel együtt járó felelősség • Erkölcsi követelmények • A munkaerő-kereslet és kínálat alakulása • A különféle emberi adottságok • A központi, irányító szervi

foglalkoztatáspolitikai, jövedelempolitikai előírások. Az alapilletmény meghatározásakor az iskolai végzettséget, szakképzettséget, a közszolgálati munkaviszonyban eltöltött időt veszik figyelembe. Ennek megfelelően fizetési osztályok és fizetési osztályokon felül fizetési fokozatokat különböztetnek meg. (A háború előtti fizetési rendszer szolgált alapul.) Minden fizetési fokozathoz egy fix bér tartozik A magasabb fizetési fokozatba való átlépésre automatikusan kerül sor 3 évente. A létszám előirányzat meghatározása, funkcionális csoportosítása, foglalkoztatási formák Az egyes szakmai tevékenységek ellátásához a maximálisan tervezhető létszámot és az éves átlagos statisztikai létszámot az un. költségvetési létszámot a központi költségvetési szerv irányító szerve az elemi költségvetésben, illetve önkormányzati költségvetési szervnél az önkormányzati költségvetési rendeletben határozza meg.

A költségvetési szerv a létszám előirányzatával önállóan gazdálkodik a költségvetésben jóváhagyott létszám előirányzat keretein belül. Önállóan állapíthatja meg a foglalkoztatottak összetételét, munkaidő alapját. A létszám funkcionális csoportosítás alapján szakmai és technikai lehet.(beszámoló 21 űrlap) A létszám foglalkoztatási formák szerint teljes és részfoglalkoztatás lehet. A létszám növelésének, csökkentésének lehetőségei és korlátja A létszám növelés és csökkentés okait, módjait és következményeit törvények szabályozzák. Az üres álláshelyeket a költségvetési szervek pályázat útján töltik be, ez lehetőséget ad hogy több jelentkező közül válasszanak. Viszont számítani lehet arra is hogy nem lesz jelentkező betöltetlen marad az állás pl. kevés a fizetés Ha van jelentkező, az alkalmasságról személyes elbeszélgetéssel, tesztek készítésével, referenciaszerzéssel

győződhet meg a költségvetési szerv. A kiválasztást követően kerül sor a munkaerő felvételére, a munkaszerződés megkötésére. Jogszabály, illetve az irányító szerv előírhatja a meglévő létszám meghatározott mértékű egyszeri, vagy több évig tartó csökkentését. A létszám csökkentés a személyi juttatások és a kapcsolódó közterhek megtakarításával jár, de számolni kell az egyszeri végkielégítés költségeivel. A létszám leépítés arra ösztönözhet, hogy a költségvetési szerv saját foglalkoztatottak jelzett vásárolt szolgáltatással lásson el meghatározott feladatokat.pl takarítás, őrző-védő feladatok. Nem minősül létszám csökkentésnek a foglalkoztatási forma megváltoztatása vagy a költségvetési szerven belüli áthelyezés. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye, etikai és pénzügyi vonatkozásai A rendezett munkaügyi kapcsolatokat a pályázatok elbírálása esetén követelik meg,

melyet nyilatkozat formájában készít el a költségvetési szerv. Ha rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik egy költségvetési szerv akkor a pályázat elnyerése ebből a szempontból biztosított és a pénzügyi vonatkozásai is megmutatkoznak. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 11. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok tervezésének, módosításának általános előírásai. A rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatások összetevői. A közszférában alkalmazott illetmény rendszerek közös jellemzői. Az érdekeltségi rendszer kidolgozása, az érdekeltség megteremtésének, fenntartásának, a megfelelő teljesítményre ösztönzés eszközei. A személyi juttatások előirányzat évközi megváltoztatásának okai és következményei. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok tervezésének, módosításának általános előírásai A személyi juttatások tervezésénél felmérjük

a tervezési időszakban várható feladat- és szervezeti változásokat, a szolgáltatást igénybevevők körét, hozzárendeljük a szükséges (tervezhető) létszámot, megtervezzük a feladatoknak megfelelő foglalkoztatási formákat és a költségvetési pénzügyi forrásokat. A rendszeres személyi juttatások megtervezésénél a költségvetési létszám és a törvényekben megszabott illetményrendszer, mintegy automatikusan megadja az alapilletmények, illetménykiegészítések és a kötelezően járó, illetve adható illetménypótlékok összegét. A nem rendszeres személyi juttatások között a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásokat tapasztalatok útján lehet megtervezni. A foglalkoztatottak sajátos juttatásai közül egyes esetekben pl. a szerződések állnak rendelkezésre a tervezéshez; a jubileumi jutalomnak, a végkielégítések összegét pedig tételesen ki lehet számítani. A személyekhez kapcsolódó költségtérítések és

hozzájárulások esetén előre kiszabott normák állnak rendelkezésre, előre meghatározott jogcímeken mennyi juttatás adható. A szociális jellegű juttatásokat szintén tapasztalatok alapján lehet megtervezni. A külső személyi juttatások tervezésénél tapasztalatból és a tervezett feladatok követelményrendszeréből ,illetve az abban bekövetkezett vagy várható változásokból indulhatunk ki. A részmunkaidősökre és a nyugdíjasokra is a teljes munkaidősökre vonatkozó elvek érvényesek. A munkaadókat terhelő járulékokat a személyi juttatások tervezésével egyidejűleg kell megtervezni. A mértékűket a különböző jogszabályok írják elő A munkaadókat terhelő járulékokon kívül célszerű megtervezni a természetbeni kifizetéseket terhelő SZJA - t is. Megtervezzük azokat a kiadásokat is amelyek a dolgozók lakásépítéséhez nyújtanak támogatást. (a felhalmozási kiadások között) A rendszeres, nem rendszeres és külső

személyi juttatások összetevői A rendszeres személyi juttatások magukba foglalják • az alapilletményt, • az illetmény kiegészítéseket, • a nyelvpótlékot, • az egyéb kötelező illetménypótlékokat, • az egyéb feltételtől függő pótlékokat és juttatásokat, • az egyéb juttatásokat. A nem rendszeres személyi juttatások magukba foglalják : 1. a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásait • jutalom • készenléti, ügyeleti, helyettesítési, túlóra, túl szolgálat • egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatás 2. a sajátos juttatásokat • végkielégítés • jubileumi jutalom • napidíj • biztosítási díjak • egyéb sajátos juttatások 3. a személyhez kapcsolódó költségtérítéseket és hozzájárulásokat • ruházati költségtérítés • üdülési hozzájárulás • közlekedési költségtérítés • étkezési hozzájárulás • egyéb költségtérítés és hozzájárulás 4. a szociális jellegű

juttatásokat 5. a különféle nem rendszeres juttatásokat A közszférában alkalmazott illetmény rendszerek közös jellemzői Közös jellemzői az illetményrendszereknek hogy a munka teljesítmény alapján nem mérhető. Valamennyi illetmény rendszer figyelembe veszi hogy milyen tényezők hatnak az illetmények, a bérek nagyságára. Az illetmények nagyságára ható tényezők: • Magasabb iskolai és szakmai végzettség • Azonos munkahelyen eltöltött idő • A munka fizikai nehézségi foka • A munka veszélyessége • A munka komfortfokozata • A munka rendszeressége • A munkavégzéssel együtt járó felelősség • Erkölcsi követelmények • A munkaerő-kereslet és kínálat alakulása • A különféle emberi adottságok • A központi, irányító szervi foglalkoztatáspolitikai, jövedelempolitikai előírások. Az érdekeltségi rendszer kidolgozása, az érdekeltség fenntartásának, a megfelelő teljesítményre ösztönzés eszközei

megteremtésének, Fontos cél, hogy a költségvetési szervnél foglalkoztatottak egyéni érdekeltsége és az intézményi érdekeltség között szoros kapcsolat alakuljon ki. Az érdekeltségi rendszernek három alapvető kérdésre kell választ adni: 1. milyen feladat ellátását ösztönözzük? (AT vagy VT) 2. kiket ösztönzünk (a feladat ellátására közvetve vagy közvetetten hatással vannak) 3. milyen eszközökkel ösztönözhetünk? (illetmény differenciálással, jutalommal, pótlékkal, költségtérítéssel) Az érdekeltségi rendszert az önköltség-számítási szabályzat és az érdekeltségi szabályzat rögzíti. Célszerű azonban valamennyi belső szabályzatban is rögzíteni a feladatokhoz kapcsolódó anyagi érdekeltségi rendszert. A személyi juttatások előirányzat évközi megváltoztatásának okai és következményei A személyi juttatások jóváhagyott előirányzata évközben módosítható 1. az irányító szerv által

meghatározott feladatváltozással összefüggésben 2. a vállalkozó közintézet és a közüzem kivételével a költségvetési szerv saját hatáskörben • év közben bevétel többletből • a személyi juttatásoknak az előző évi megtakarítása terhére a pénzmaradvány, előirányzat-maradvány, vállalkozási maradvány jóváhagyását követően. A 2.pontban megjelölt forrás terhére a létszám kizárólag határozott időre szóló foglalkoztatás mellett növelhető. A költségvetési szerv a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között a feladatváltozással, illetve a feladat-végrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre azon előirányzatok kivételével, amelyek mértéke az Ámr. - ben foglaltak alapján növelhető. Az átcsoportosítás a törvényi kötelezettségen alapuló juttatások kifizetését nem veszélyeztetheti. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 12. A

köztisztviselői és a közalkalmazotti illetményrendszer összehasonlító ismertetése A rendszeres , nem rendszeres és külső személyi juttatások részletes megtervezése. Az érdekeltségi rendszer elemei. Az illetmények meghatározásának sajátosságai a felsőoktatásban, kutatásban, védelemben, igazságszolgáltatás területén. A köztisztviselői és a közalkalmazotti illetményrendszer összehasonlító ismertetése A köztisztviselői és a közalkalmazotti illetményrendszer felépítése nagyon hasonló néhány elemben tér csak el. A közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony alapján járó juttatások egyik része közvetlenül az elvégzett munkát honorálja (pl.:az illetmény), másik hányada a közszolgálatba tartozás elismerésére szolgál. (pl: jubileumi jutalom) A díjazás összege alapvetően a besorolástól függ, amelyet a korábbi munkavégzésre irányuló jogviszonyokból figyelembe vehető időtartamok határoznak meg. A

közalkalmazotti illetmény-előmenetel A Kjt. Garantálja a javadalmazásban történő előre haladást A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség alapján fizetési osztályokba tagozódnak. (10 fizetési osztály van A-J-ig) Az alsó osztályba az A, közép osztályba a B,C,D,a felső osztályba E,F,G,H,I,J tartozik. Minden osztály 14 fizetési fokozatra tagozódik A köztisztviselői életpálya A köztisztviselőknél az előmeneteli rendszer alapját a besorolás képezi, ez határozza meg a díjazásukat, pihenőidejüket, illetve egyéb jogosultságaikat. Három besorolási osztály szerint történik a besorolás. A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőket az I-es besorolási osztályba, a középiskolai végzettségű köztisztviselőket a II-es besorolási osztályba kell sorolni. A Ktv A besorolási osztályokat fizetési fokozatokra osztja. Az ügykezelők a III-as besorolási osztályba tartoznak, mely

osztálya csak fizetési fokozatokra tagozódik, előmeneteli rendszer az ő esetükben nincs. Az egy évet meg nem haladó határozott időre létesített közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőre nem vonatkoznak az előmeneteli szabályok. A Ktv. az eltöltött idő alapján (fizetési fokozatok) munkaköri megnevezéseket alkalmaznak A köztisztviselőnek verseny vizsgát (közigazgatási) kell tennie. Azonosság a végzettség-eltöltött idő alapján történik a besorolás, eltérés, hogy más táblázat alapján történik a besorolás. (fizetési osztályok, fokozatok) A Kjt. szerint 3 évente, a Kvt szerint pedig minden fizetési fokozatban más évek száma alapján történik az előmenetel. Mind a két illetmény rendszer esetében lehet az előmenetel gyorsítani, de lassítani csak a köztisztviselőknél lehet. A Kjt-ben lehetősség van a több szakképesítés elismerésére (szakképzettségi szorzókkal), a Kvt.-ben nincs ilyen náluk az

alapilletményt lehet eltéríteni értékelés alapján(lehet emelés és csökkentés is). A Kjt. előírja a kötelező illetménykiegészítéseket, a Kvt-ben nincs ilyen ott a képviselőtestület dönt ebben a kérdésben (személyi illetményt is megállapíthat). A vezetői pótlékokat a Kjt. esetében a költségvetési tv-ben meghatározott összeg és a megfelelő szorzó szorzata alapján kapjuk meg (csak kinevezett vezető esetén). A köztisztviselőknél az illetmény alap szorzata adja az összeget. Az illetmény alapot és a Kjt. tábla A1-ét a költségvetési törvény írja elő A közalkalmazott és a köztisztviselő is 13. havi illetményre jogosult, ha megszerezte a jogot rá. Jubileumi jutalom is mindkét esetben azonos feltételekkel jár, de a köztisztviselő esetében 35 év után is jár. 25 év – 2 havi 30 év – 3 havi 35 év - 4 havi (csak köztisztv.-nél) 40 év – 5 havi Végkielégítés is jár mindkét esetben mértéke teljesen azonos.

3 év - 1 hó 5 2 8 3 10 4 13 5 16 6 20 8.havi illetmény jár Eltérés hogy a közalk. esetén egészségügyi alkalmatlanság miatti munkaviszony megszűnés esetén jár. köztisztv –nél nem jár Köztisztviselő esetében nincs túlóra, túlmunka, készenlét, de van szabadidő megváltás, ha nem adható ki. Közalkalmazott esetében fordított az eset A rendszeres , nem rendszeres és külső személyi juttatások részletes megtervezése A személyi juttatások tervezésénél felmérjük a tervezési időszakban várható feladat- és szervezeti változásokat, a szolgáltatást igénybevevők körét, hozzárendeljük a szükséges (tervezhető) létszámot, megtervezzük a feladatoknak megfelelő foglalkoztatási formákat és a költségvetési pénzügyi forrásokat. A rendszeres személyi juttatások megtervezésénél a költségvetési létszám és a törvényekben megszabott illetményrendszer, mintegy automatikusan megadja az alapilletmények,

illetménykiegészítések és a kötelezően járó, illetve adható illetménypótlékok összegét. A nem rendszeres személyi juttatások között a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásokat tapasztalatok útján lehet megtervezni. A foglalkoztatottak sajátos juttatásai közül egyes esetekben pl. a szerződések állnak rendelkezésre a tervezéshez; a jubileumi jutalomnak, a végkielégítések összegét pedig tételesen ki lehet számítani. A személyekhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások esetén előre kiszabott normák állnak rendelkezésre, előre meghatározott jogcímeken mennyi juttatás adható. A szociális jellegű juttatásokat szintén tapasztalatok alapján lehet megtervezni. A külső személyi juttatások tervezésénél tapasztalatból és a tervezett feladatok követelményrendszeréből ,illetve az abban bekövetkezett vagy várható változásokból indulhatunk ki. A részmunkaidősökre és a nyugdíjasokra is a teljes

munkaidősökre vonatkozó elvek érvényesek. Az érdekeltségi rendszer elemei Fontos cél, hogy a költségvetési szervnél foglalkoztatottak egyéni érdekeltsége és az intézményi érdekeltség között szoros kapcsolat alakuljon ki. Az érdekeltségi rendszernek három alapvető kérdésre kell választ adni: 1. milyen feladat ellátását ösztönözzük? (AT vagy VT) 2. kiket ösztönzünk (a feladat ellátására közvetve vagy közvetetten hatással vannak) 3. milyen eszközökkel ösztönözhetünk? (illetmény differenciálással, jutalommal, pótlékkal, költségtérítéssel) Az érdekeltségi rendszert az önköltség-számítási szabályzat és az érdekeltségi szabályzat rögzíti. Célszerű azonban valamennyi belső szabályzatban is rögzíteni a feladatokhoz kapcsolódó anyagi érdekeltségi rendszert. Az illetmények meghatározásának sajátosságai védelemben, igazságszolgáltatás területén a felsőoktatásban, kutatásban, Sajátos módon

nem a felsőoktatási tv. Hanem a Kjt tartalmazza a felsőoktatásra vonatkozó különös közalkalmazotti szabályokat. A felsőoktatási intézményben oktatói illetve kutatói munkakörök vannak, ennek megfelelően a Kjt megjelöli azokat a törvényhelyeket, amelyek az oktatói, kutatói munkakörben nem alkalmazhatók: • fizetési osztályokat felsoroló • besorolásról rendelkező • a garantált illetmény, illetménynövekedés, szakmai szorzó szabályait tartalmazó • a címpótlékról,az idegennyelv-tudási pótlékról és az ágazati illetménypótlékról rendelkező paragrafusok. A Kjt. a Kormánynak ad felhatalmazást, hogy a felsőoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben történő foglalkoztatás egyes kérdéseit meghatározza. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 13. Az államháztartás vagyona Az állami vagyon összetevői Az állami vagyongazdálkodás törvényi, szerkezeti keretei. Az állami vagyon

hasznosításának célja, formái. A bérlet, haszonbérlet, vagyonkezelésbe adás, ingyenes tulajdonba adás, értékesítés, koncesszióba adás, egyéb hasznosítás oka, feltételei, következményei, szabályai. A központi költségvetési szervek állami vagyon használatának, vagyongazdálkodásának sajátosságai. A vagyongazdálkodási, készletgazdálkodási terv tartalma, készítésének, elszámolásának szabályai. Az államháztartás vagyona Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon rendeltetése a közérdek szolgálata. A vagyon a közfeladatok ellátásának tárgyi feltételét biztosítja. A vagyonról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik. Az államháztartás vagyona • az állami feladatok ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segíti elő • mindazon állami tulajdonban lévő társaság, részesedés, amelyek a központi költségvetésből vagy

elkülönített állami pénzalapokból származó pénzeszközök felhasználásával kerültek vagy kerülnek állami tulajdonba. Az állami (kincstári) vagyon összetevői 1. kincstári vagyon elemei: • a törvény erejénél fogva kizárólagos állami tulajdon • állami feladatok ellátásához kacsolódó kincstári vagyon • különleges rendeltetésű állami tulajdon • egyéb kincstári vagyon • átmenetileg kezelt vagyon 2. köztestületi vagyon 3. helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok vagyona 4. társadalom-biztosítás vagyona Az állami vagyongazdálkodás törvényi, szerkezeti keretei A kincstári vagyon fölötti tulajdonosi jogokat a kincstári vagyonért felelős miniszter gyakorolja. A kincstári vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jog gyakorlását a miniszter a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) szervezetével látja el. A KVI a kincstári vagyonért felelős miniszter irányítása alatt álló, önállóan gazdálkodó központi

költségvetési szerv. Feladatai állami feladatoknak minősülnek A kincstári vagyonkezelésért felelős szerv: • az államot képviseli • a kincstári vagyonról nyilvántartást vezet • a kincstári vagyon vagyonkezelésbe, illetve bérbeadásából származó bevételeket állami feladatai ellátására használhatja fel • kincstári vagyont értékesíteni, arra zálogjogot illetve haszonélvezeti jogot alapítani kizárólag a kezeléséért felelős szerv jogosult • az állam általi örökségből kincstári vagyonba került lakóingatlan szolgálati lakássá minősítheti • feladata a kincstári vagyonnal történő gazdálkodás tulajdonosi ellenőrzése • az egye központi költségvetési szervek megfelelő elhelyezésének megszervezése. A központi költségvetési szervek az általuk kezelt vagyont a könyvviteli mérlegben az eszközök között, az eszköz fajtájának megfelelő mérlegtételen, forrását saját tőkeként mutatják ki, vagyis

a feladatuk ellátása érdekében a tevékenységükhöz rendelkezésre bocsátott kincstári vagyont nem mutatják ki ebben a mérlegcsoportban. A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyonkezelői jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, amelynek nincs más vagyonkezelője. Kincstári vagyon gazdálkodása Tulajdonosi jogok gyakorlása - a kincstári vagyonért felelős miniszter - KVI vagyonkezelői jogok gyakorlása - értékesítés - központi költségvetési szerv - egyéb vagyonkezelő A vagyonkezelés célja az állami feladatellátás hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, értékének növelése. A vagyonkezelés alapdokumentuma a vagyonkezelői megállapodás. A vagyonkezelői jog megszűnése: • a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével vagy a szerződés felmondásával • a vagyonkezelő halálával, illetve jogutód nélküli

megszűnésével • az adott vagyontárgy megsemmisülésével • a vagyonkezelői jog átruházásával • a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén • azonnali felmondással • csőd vagy felszámolási eljárás indulása után, illetve ennek megindulásáról nem tájékoztatta a KVI-t • a vagyonkezelő köztartozása több mint 6 hónapja lejárt A kincstári vagyon értékesíteni, arra zálogjogot illetve haszonélvezeti jogot alapítani kizárólag a KVI jogosult, de törvény vagy kormányrendelet másképp is rendelkezhet. A kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha azt a KVI javaslata alapján a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyja. A kincstári vagyon értékesítésének okai: • törvény erejénél fogva • az adott kincstári vagyontárgy az állami feladat ellátásához szükségtelenné válik • az adott vagyontárgyhoz kapcsolódó állami feladat megszűnik •

gazdaságilag előnyösebb, célszerűbb új vagyontárgy kerül a kincstári vagyonkörbe • más szervezet, személy tulajdonában a vagyonhoz kapcsolódó állami feladat hatékonyabb, kevesebb költséggel oldható meg Az értékesítés előkészítő szakaszában az értékesítés módjáról is dönteni kell. Fő szabályként a kincstári vagyont nyilvános versenytárgyalással kell értékesíteni, indokolt esetben más eljár is válaszható. A kincstári vagyon értékesítésének eljárásai: 1.) nyilvános versenytárgyalással • nyilvános pályázat • árverés • nyilvános ajánlattétel • nyilvános forgalomba hozatal • tőzsdei értékesítésre adott megbízás 2.) zártkörű versenytárgyalás • zártkörű pályázat • zártkörű elhelyezés, ideértve a cserét is • zárkörű forgalomba hozatal A KVI a kincstári vagyont saját maga, vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. A koncesszióba adás: az állam (helyi

önkormányzat) a törvényben tételesen meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát visszterhes szerződéssel, időlegesen úgy engedi át hogy azzal a jogosultaknak részleges piaci monopóliumot biztosít. A koncessziós szerződés tárgya tehát nem valamely dolog, hanem valamilyen tevékenység folytatásának a joga. A kizárólagos állami tulajdonhoz tartozó vagyontárgy működtetésének, hasznosításának a jogát koncessziós díj ellenében adják át. A koncesszióba adás pályázat alapján történik. A koncessziós szerződésekből eredő jogvitákra a bíróságnak van hatásköre és illetékessége. A vagyontárgyak tulajdonjoga nem száll át a koncessziós szerződés jogosultjára, vagyis a koncessziós pályázat nyertesére. A koncessziós szerződés meghatározott időre jöhet csak létre, a maximum 35 év. A koncessziós pályázatnak két fajtája van nyilvános és zárkörű pályázat. A vagyongazdálkodási terv célja a kincstári

vagyonnal való tervszerű, szervezett gazdálkodás. A vagyongazdálkodási tervnek összhangban kell lennie az elemi költségvetéssel. Az éves vagyongazdálkodási terv tartalmazza: • az adott költségvetési évben ellátandó feladatokhoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tűz és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadásait • vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását • a költségvetési szervnél vagyonkezelésben lévő kincstári vagyon elem hasznosításra, értékesítésre történő átadást a KVI részére • a szerződés alapján átadott, befektetett kincstári vagyon hasznosításának fenntartását, meghosszabbítását • az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását • a megvalósítandó beruházásokat. A vagyongazdálkodási tervet minden év március 31-ig meg kell küldeni a KVI-nek. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 13. Az

államháztartás vagyona Az állami vagyon összetevői Az állami vagyongazdálkodás törvényi, szerkezeti keretei. Az állami vagyon hasznosításának célja, formái. A bérlet, haszonbérlet, vagyonkezelésbe adás, ingyenes tulajdonba adás, értékesítés, koncesszióba adás, egyéb hasznosítás oka, feltételei, következményei, szabályai. A központi költségvetési szervek állami vagyon használatának, vagyongazdálkodásának sajátosságai. A vagyongazdálkodási, készletgazdálkodási terv tartalma, készítésének, elszámolásának szabályai. Az államháztartás vagyona Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon rendeltetése a közérdek szolgálata. A vagyon a közfeladatok ellátásának tárgyi feltételét biztosítja. A vagyonról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik. Az államháztartás vagyona • az állami feladatok ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak

megvalósítását segíti elő • mindazon állami tulajdonban lévő társaság, részesedés, amelyek a központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapokból származó pénzeszközök felhasználásával kerültek vagy kerülnek állami tulajdonba. Az állami (kincstári) vagyon összetevői 1. kincstári vagyon elemei: • a törvény erejénél fogva kizárólagos állami tulajdon • állami feladatok ellátásához kacsolódó kincstári vagyon • különleges rendeltetésű állami tulajdon • egyéb kincstári vagyon • átmenetileg kezelt vagyon 2. köztestületi vagyon 3. helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok vagyona 4. társadalom-biztosítás vagyona Az állami vagyongazdálkodás törvényi, szerkezeti keretei Az Országgyűlés 2007.-ben fogadta el az állami vagyonról szóló törvényt, amely egységes szabályokat állapított meg a hatálya alá vont állami vagyon egészére, valamint jelentősen egyszerűsítette a

vagyon gazdálkodásért felelős állami szervezetrendszert. Az új jogszabályi keretek további fontos eleme a törvény végrehajtási rendeleteként megalkotott két jogszabály: 1. az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 2. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV Zrt) saját vagyonával és a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet. A vagyon törvény megalkotását elsődlegesen az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozási, irányítási és szervezetei rendszerében rejlő ellentmondások kiküszöbölése, valamint a tömeges privatizáció történelmi szakaszának lezárulta tette időszerűvé. A vagyontörvény megalkotásával elérni kívánt cél, hogy javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatósága, hatékonysága. Mindezen célok érvényesüléséhez az új jogi keretet az egységes állami vagyontörvény megalkotása, az új

szervezeti keretet a MNV Zrt létrehozása jelenti, amely a KVI általános jogutódja. A törvény értelmében az állami tulajdon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Állam nevében egy új testület, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, mely egyben az MNV Zrt igazgatóságának a feladatkörét is ellátja. A vagyontörvény általános elvei: • A törvény értelmében az állami vagyon az állam egészét, és nem csak annak egyes szerveit illeti meg. A törvény tehát minden vagyont az állam vagyonának tekint • Az állam tulajdonosi jogait és kötelezettségit a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. Közvetlenül nem csak képviselő útján képes joghatást kiváltó cselekményre, jognyilatkozatra. • Közérdekből nyilvános minden az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. • A vagyonnal felelős módon,

rendeltetésszerűen kell gazdálkodni • Az állami vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés – az ÁSZ útján - ellenőrzi. A vagyontörvény hatályával kapcsolatban két megszorítást kell tenni. A törvény nem tekinthető általános köztulajdoni törvénynek, csak az állami vagyont vonja szabályozási körébe., s még az állami vagyonnak is csak egy meghatározott részére terjed ki A vagyon tehát nem más mint valamely jogalanyt megillető pénzben kifejezhető jogosultságok és kötelezettségek összessége. A vagyon törvény elsősorban az állam „reálvagyonára” fókuszál. A vagyon törvény tárgyi hatálya alá tartozik: • Az állam ingó és ingatlan vagyona • Az állami tulajdonban lévő értékpapír • Az államot megillető társasági részesedés és más vagyoni értékű jog Nem terjed ki azonban • Az állami tulajdonú lakások értékesítésére, bérletére • A koncesszióra • Néhány olyan gazdasági társasági

formában működő szervezetre, amelyek alapításáról, működéséről, irányításáról külön törvény rendelkezik: MNB, Magyar Távirati Iroda Zrt. Stb Az állami vagyon törvény szerinti csoportosítása: 1. közvagyonnal 2. állami „magánvagyon” ( nem a közfeladataihoz kapcsolódó piaci üzleti alapon működtetett vagyon) A közvagyon csoportjai: • közjavak • közszolgálati célokat szolgáló vagyon A közvagyon tárgyai általában elidegeníthetetlenek és nem terhelhetők meg. A közvagyon működtetésénél meghatározóak az állam speciális közösségi szempontjai. Az állami magánvagyon forgalomképes ,reprodukálható,, működtetésében meghatározó a profitorientáltság, sajátos állami közösségi célok nem érvényesülnek. Kezelésének célja, hogy a belőle származó jövedelemmel, illetve a vagyon értékesítésével növekedjék az állam bevétele. A vagyontörvény a hatálya alá tartozó állami vagyont két alapvető

csoportra osztja, rendeltetéséről függően: • kincstári vagyonnak, illetve • az állam üzleti vagyonának tekinti. Kincstári vagyonnak minősít minden vagyonelemet, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonba tartotó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek tekint. Minden más vagyon elem az állam üzleti vagyonába tarozik A vagyontörvény mellékletében sorolja fel azokat a gazdasági társaságokat, amelyeket tartósan állami tulajdonban kell tartani. Ezek tehát csak a törvény esetleges módosításával válhatnak forgalomképessé. Állami tulajdonú forgalomképtelenné minősíti a többek között: • az országos közutakat • az országos törzshálózati vasúti pályákat • a nemzetközi kereskedelmi repülőteret • a föld méhének kincseit • a felszín alatti vizeket • a folyóvizeket lés természetes tavakat, ezek medrét • a távközlésre felhasználható frekvenciákat, stb. A

koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak minősülő vagyontárgy az üzembe helyezés időpontjával kerül az állam tulajdonába. A fokozott védelmet élvező műemlék ingatlanokat kizárólagos állami tulajdonban kell tartani. Az állami vagyon hasznosítása A törvény értelmében az állami vagyont az MNV Zrt maga kezeli, illetve szerződés - így pl. bérleti, haszonbérleti, vagyonkezelési, megbízási stb szerződés – alapján központi költségvetési szervnek ,természetes vagy jogi személynek illetőleg jogi személyességgel nem rendelkező gazdasági társaságnak hasznosítására átengedi A hasznosításra irányuló szerződés megkötésére csak versenyeztetés útján kerülhet sor. A versenyeztetés során is elsőbbséget élvez a nyilvános eljárás, zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor. A vagyon kezelés általánosságban tulajdonosi jogok, funkciók

gyakorlását többnyire közgazdasági tartalmú döntések meghozatalának sorozatát jelenti. A tulajdonos helyett és nevében gyakorolt olyan tevékenység amelynek ellátása a tulajdonos akaratán alapul és célja tulajdonos vagyonával vagy annak meghatározott részével kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése. A vagyonkezelésben a magyar jogrendszerben létezik egy szűkebb értelme és speciális alkalmazási területe. A vagyonkezelés az állami (önkormányzati) vagyonhoz kötődő intézmény. Az állam vagyonkezelője z MNV Zrt által köthető hasznosítási szerződésekről (bérlet, haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás) a törvény rendelkezik. A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult az állami tulajdonba tartozó vagyontárgy birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A tulajdonosnak csak a rendelkezési jogot tartja fenn a többi

részjogosítvány gyakorlására a vagyonkezelőt jogosítja fel. A vagyonkezelési szerződés alapján a jogosultaknak vagyonkezelői joga egy korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jognak tekinthető. A vagyonkezelői jog harmadik személyre csak az MNV Zrt hozzájárulásával ruházható át. A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra több személyt is megillethet. A vagyonkezelőt nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettség terheli a kezelt vagyont illetően. A vagyonkezelőt terheli a vagyonkezelt eszközzel összefüggő közterhek viselése, az annak fenntartásához szükséges karbantartás és javítás elvégzése. A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett eszközöket a számviteli törvény előírásai szerint a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben , a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken veszi állományba, és arra a számviteli politikában meghatározott módon terv szerinti értékcsökkenést

számol el. A jogszabály részben eltérő szabályokat állapít meg a központi költségvetési szerv vagyonkezelőre, és minden más vagyonkezelő. Értéknövelő beruházás megvalósulása esetén a feleknek a vagyonkezelési szerződést is módosítaniuk kell. Amennyiben a vagyonkezelési szerződés lejárat előtt szűnne meg a felek természetesen kötelesek elszámolni egymással. A központi költségvetési szervek működéséhez szükséges állami vagyon biztosítása a MNV Zrt feladata. Állami tulajdonban lévő ingatlant még a központi költségvetési szervek is csak az általános piaci feltételek szerint, így pl. ellenérték fejében kaphatnak bármely jogcímen használatba A költségvetési törvénybe beépítésre kerültek azon előirányzatok amelyek biztosítják a központi költségvetési szerveknek a bérleti/használati díj fizetéséhez szükséges fedezetet. Ez a szabályrendszer tehát nem hárít többletterhet a központi

költségvetési szervekre. A Magyar Állam csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulás mértékét, és amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik. Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban a tulajdonos jogainak gyakorlására a Magyar Állam nevében az MNV Zrt jogosult. A törvény számos olyan előírást tartalmaz az állami tulajdonú gazdasági társaságok működésére, amelyek az ellenőrizhetőséget, átláthatóságot, felelős gazdálkodást igyekeznek biztosítani. A Nemzeti Földalap az állami vagyonon belül elkülönült, homogén vagyoncsoport, az állami tulajdonú termőföldeket tömörítő speciális ingatlanalap. A Földalap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tulajdonosi joggyakorlása alól a Tanács tulajdonosi joggyakorlás alákerült, korábbi kezelő szerve, a Nemzeti Földalapkezelő

Szervezet megszűnt és a kezelő szervvé a MNV Zrt vált. Az MNV Zrt szervezeti sé működési szabályzatában önálló szervezeti egységet kell létrehozni a Nemzeti Földalap, valamint az állami tulajdonú, erdő vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatokra. A vagyon hasznosítási stratégia, amelyet a Tanács fogad el és terjeszt a Kormány elé, a dokumentumokból derül ki az aktuális kormányzati stratégia, gazdaságpolitika, és az hogy az állami vagyon összetételét, gazdasági súlyát, szerepét, működtetését hogyan kívánja meghatározni. Az állami vagyon tulajdonjogának átruházására az MNV Zrt vagy az által közbeszerzés keretében kiválasztott megbízott jogosult. Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet. A vagyontörvény az ingyenes átruházást lehetővé teszi pl.: • nemzetközi szerződésben

vállalt kötelezettség teljesítése érdekében • katasztrófa- megelőzős- és elhárítás érdekében, • helyi önkormányzat javára, jogszabályban előírt feladatai elősegítése érdekében, • kiemelkedően közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében. Az ingyenesen átruházott vagyon juttatási célnak megfelelő felhasználását az ÁSZ ellenőrzi. Az ingyenes tulajdonjog-átruházás sajátos esete a vagyontörvényben, hogy az MNV Zrt. Az állam mint törvényes örökös nevében az öröklésről az örökhagyó lakóhelye szerinti helyi önkormányzat javára lemondhat. A vagyontörvény értelmében az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően közvetlen vagy közvetett módon lehet végezni. a.) közvetlen értékesítési módok: • nyilvános vagy zártkörű pályázat • nyilvános árverés • kivételesen alkalmazható versenyeztetés

nélkül értesítés b.) közvetett értékesítési módok • nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatal • nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlás • szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízás A közvetett értékesítési módok az értékpapírokra vonatkoznak. A vagyon tulajdonjogának átruházását versenyeztetéssel (pályázat vagy árverés) kell megkísérelni. Az állami vagyon értékesítése részletes szabályainak rendeletben történő megállapítására a törvény a Kormánynak ad felhatalmazást. A vagyongazdálkodási terv célja a kincstári vagyonnal való tervszerű, szervezett gazdálkodás. A vagyongazdálkodási tervnek összhangban kell lennie az elemi költségvetéssel. Az éves vagyongazdálkodási terv tartalmazza: • az adott költségvetési évben ellátandó feladatokhoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tűz és biztonságvédelmi

tennivalókat, valamint azok várható kiadásait • vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását • a költségvetési szervnél vagyonkezelésben lévő kincstári vagyon elem hasznosításra, értékesítésre történő átadást a MNV Zrt részére • a szerződés alapján átadott, befektetett kincstári vagyon hasznosításának fenntartását, meghosszabbítását • az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását • a megvalósítandó beruházásokat. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 14. A költségvetési szervek tárgyi eszköz vagyonának karbantartása, felújítása, beruházása. A tevékenységek célja, gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi, pénzügyi megalapozása, pénzügyi forrásai. A központi beruházások tervezése és finanszírozása. A feladatfinanszírozás folyamata, bizonylatolása A költségvetési szervek tárgyi eszköz vagyonának karbantartása A karbantartás célja a

használatban lévő tárgyi eszközök mindennapos, folyamatos és zavartalan működésének biztosítása, a műszaki állapot fenntartása, karbantartása. Ideértjük a tervszerű, megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonkénti, de azért rendszeresen visszatérő nagyjavítást és mindazon tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, vagyis amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Karbantartás fajtái: 1. hibajavító karbantartás: a már bekövetkezett meghibásodások esetén szükséges munkálatok elvégzést jelenti. 2. megelőző karbantartás: • használati idő szerinti - a tényleges használati idő alapján végeznek el javításokat, cserélnek alkatrészeket, függetlenül az eszköz tényleges műszaki állapotától • tervszerű megelőző karbantartás: (TMK) rendszere a karbantartási cikluson alapul. Karbantartási ciklus a tárgyi eszköz használatbavétele és

első általános javítása, illetve két általános javítás között eltelt időt naptári napokban vagy üzemórákban kifejezve. Lehet általános, közepes javítás, szerkezeti vagy pontossági vizsgálat. A karbantartást az intézmény megvalósíthatja saját szervezettel vagy vásárolt szolgáltatásként. Saját kivitelezés estén a karbantartás kiadásait a kiadás közgazdasági jelleg szerint kell megtervezni. Az idegen kivitelezővel végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásait a dologi kiadások szolgáltatási kiadásain belül nevesítetten kell megtervezni és elszámolni. A tárgyi eszközök felújítása Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a tárgyi eszköz felújítási pénzeszközeivel önállóan gazdálkodik. Megtervezi a felújítási kiadásokat, amelyet az irányító szerv kiegészíthet. Ha az intézmény önálló felújítási előirányzat-képzési jogkörrel nem rendelkezik, akkor nem tervezhet

felújításokat, azok az iránytó szerv költségvetésében szerepelnek majd. A felújítás előirányzat intézményi szinten való felhasználásakor a költségvetési szerv előirányzatát növelni, az irányító szerv előirányzatát pedig azonos összeggel csökkenteni kell. A felújítás a tárgyi eszköz bruttó értékéhez képest számottevő ráfordítást igényel. A felújítás a tárgyi eszköz értékét, élettartamát nővelő tétel, az eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgáló munkálatok és azok ráfordításai. A költségvetési szerv a karbantartásokkal összhangban felújítási tervet készít. Végezhető a felújítás saját és idegen kivitelezésben is. A felújítás finanszírozási forrásai: központi költségvetési támogatás, saját bevétel, tartalékok, átvett pénzeszközök. A tárgyi eszközök beruházása A beruházás a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő

előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétel érdekében az üzembe helyezésig végzett tevékenység. A beruházás műszaki-gazdasági tevékenység. A beruházási döntések hosszú távon befolyásolják a költségvetési szerv tevékenységét. A beruházások csoportosítása: 1. indíték szerint • pótló • bővítő 2. kivitelezés szerint • idegen • saját 3. anyagi-műszaki összetétel szerint • építésre • gépre • berendezésre • járműre • egyéb beruházásra vonatkozó 4. a finanszírozás forrása szerint • központi • intézményi beruházás. A központi beruházások tervezése és finanszírozása A központi beruházásokat az Országgyűlés a központi költségvetésben hagyja jóvá. A központi beruházások egyik csoportját azok a beruházások alkotják, amelyek célját, ráfordításait az ágazati koncepciókkal összhangban az irányító szerv határozza meg. A

központi beruházások másik csoportja a fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeti kezelésű címen vagy intézményi címen felhalmozási kiadások előirányzat-csoporton belül megtervezett lakásépítés, lakástámogatás, lakásvásárlás előirányzata. A beruházások pénzügyi forrásai • költségvetési támogatás • fejlesztési célra átvett pénzeszközök • pályázat útján elnyert pénzeszközök • saját források (pm, ei-maradvány, költségvetési tartalék,eredmény tartalék) • bankhitel fejlesztési célra • nemzetközi támogatások. A beruházás folyamata: 1. beruházási cél meghatározása 2. a beruházási döntés előkészítése (pénzügyi, műszaki, hatósági) 3. döntés a beruházás megvalósításáról 4. a megvalósítás előkészítése, beszerzés, kivitelezés 5. műszaki átadás-átvétel, üzembe helyezés, pénzügyi, számviteli elszámolás A beruházási döntések műszaki megalapozottságánál figyelemmel

kell lenni a költségvetési feladatok sajátosságaira, a haszon mérésénél az ár hiányából fakadó nehézségekre. A beruházások előkészítésénél többféle kritérium rendszert alkalmazhatunk. Az egyik a beruházások időbeli sorrendjének felállítása a beruházás fontossága, sürgőssége alapján.(azonnal esedékes, szüksége, kívánatos, halasztható) A beruházások előkészítése, megvalósítása során a következő kérdésekre konkrét válaszokat kell kapnunk: 1. a rendelkezésre álló kapacitások és az igények összhangjának vizsgálata, annak eldöntése hogy szükség van-e a beruházásra? 2. a beruházások gazdaságosságának vizsgálatára jó módszer az értékelemzés és a költséghaszon elemzés. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy a beruházás milyen naturáliákban és pénzben kifejezhető eredmény hozz létre. A költségvetési szervek beruházásainál az elért eredményt a feladatteljesítés minőségi és

mennyiségi javulásával mérhetjük. A hálótervezés módszere a beruházások tervezésénél, szervezésénél és a finanszírozásnál egyaránt használható. A hálóterv a teljes feladatra vagy annak részeire készíthető A költségvetési beruházások gazdasági megalapozása nehéz, de nem lehetetlen feladat. Az adott cél, feladat dönti el hogy mely módszer, vagy módszerek együttes alkalmazása segíti a legmegfelelőbben a közértéket előállító beruházások előkészítését és megvalósítását. A feladatfinanszírozás folyamata, bizonylatolása A feladat finanszírozás feltételezi a feladat pontos megfogalmazását, a ráfordítások számszerűsítését, a feladat megvalósításának pontos időbeli ütemezését, ez elért teljesítmény mérését. A feladatfinanszírozás folyamata 1. a feladat megvalósításának előkészítési és jóváhagyási szakaszában meg kell határozni • célját, részletes tartalmát,a kezdeti és a

célállapotot úgy, hogy az a megvalósítás folyamatában mérhető és ellenőrizhető legyen • a megvalósítás időtartamát, határidejét • az éves ütemezés bekerülési költségét, pénzügyi forrásösszetételét • a végrehajtásról készítendő időközi, illetve utólagos értékelés módját, annak tartalmi és formai követelményeit. 2. az előirányzat éves költségvetésének jóváhagyását követően a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gondoskodik a finanszírozás okmányainak elkészítéséről, jóváhagyásáról és az ÁHH-hoz való benyújtásáról. Több forrás esetén koordinálást végző felelőst kell kijelölni. Központi beruházás esetén a feladatfinanszírozás okmányai a Beruházásismertető és a Beruházási Finanszírozásai Alapokmány. A Beruházásismertető tartalmazza: • feladat megnevezése • fejezet azonosítása • feladat célja • jóváhagyott összeg • elkülönítve a támogatást •

előző évek maradványát • kezdés és befejezés időpontját • előirányzat fölött rendelkező személyeket. A Beruházási Finanszírozásai Alapokmány e fentieken felül tartalmazza: • a beruházó, lebonyolító nevét • teljesítés igazolására jogosult személyeket • utalványozásra jogosult személyeket • a szükséges pü. Fedezetet Ezek a bizonylatok kötelezettségvállalási bizonylatnak minősülnek. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 15. A költségvetési szervek forgóeszköz-gazdálkodása A készletgazdálkodás célja, feladatai, folyamata., a készletek finanszírozása A követelésekkel, kötelezettségekkel, pénzeszközökkel való gazdálkodás általános szabályai. A fizetőképessé megőrzése, a likviditási kockázatok mérséklésére irányuló jogi előírások. A kincstári biztos intézményrendszer működésének szükségszerűsége, célja, feladatai eszközei. A költségvetési szervek

forgóeszköz-gazdálkodása A költségvetési szervek eszközeinek egyik nagy csoportja a forgóeszközök. Forgóeszközök közé soroljuk a készleteket, a követeléseket, az értékpapírokat, a pénzeszközöket és az aktív elszámolásokat. A készletgazdálkodás célja, feladatai, folyamata, a készletek finanszírozása A készletgazdálkodás célja, hogy az intézmények feladataik ellátásához, valamint a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges készletek kellő időben, megfelelő mennyiségben és összetételben rendelkezésre álljanak. A készletek közé soroljuk az anyagokat, az árukat , a követelések fejében átvett eszközöket és készleteket, az állatokat, a befejezetlen termelést, a félkész és készterméket. A költségvetési szerveknél a készletgazdálkodást befolyásolja a közfeladat-ellátási kötelezettség, a készenléti jelleg, a szervezeti egységek területi széttagoltsága, a rendkívül sokszínű alaptevékenység, a

vállalkozási tevékenység folytatásának lehetősége is. A készletek nehezen ellenőrizhetők, elsősorban az anyagok hatékony, rendeltetésszerű használatát kell figyelembe venni. Készletgazdálkodási tervet kell készíteni, készlet fajtánként, melynek fontos eleme a selejtezés. A legfontosabb alapelv az intézmény célszerű működéséhez szükséges készletek olyan mértékű biztosítása, hogy a pénzügyi keretek és a szakmai igények közelítsenek egymáshoz. A készletgazdálkodás feladatai: • Készletek tervezése • Felhasználási és készletezési normák kialakítása • Beszerzési tervek készítése • Közbeszerzési rendszer eredményes alkalmazása • Készletek beszerzése • Készletraktározási és szállítási feladatok ellátása • Az anyag és egyéb készletigénylés belső rendjének kialakítása • Anyagok, eszközök felhasználásának ellenőrzése • A nyilvántartási rend kialakítás és azok naprakész

vezetése • Az elhasználódott készletek selejtezése, a feleslegessé vált készletek feltárása és hasznosítása A készletgazdálkodás folyamata: 1. Tervezés 2. Megrendelés 3. Mennyiségi, minőségi átvétel 4. Tárolás 5. Felhasználás A készletek finanszírozása • Saját bevételek • Költségvetési támogatásból nyert összegek • Átvett pénzeszközök pályázattal elnyert pénzeszközök. A követelésekkel, kötelezettségekkel, pénzeszközökkel való gazdálkodás általános szabályai A követelések és a kötelezettségek a vagyon részei. ( a mérlegben szereplő tételek) Csak elfogadott követelés szerepelhet a vagyonban, de az analitikában mindet fel lehet sorolni pl.: a nem elismert követelést is A behajthatatlan követelés sem szerepeltethető a vagyonban, ezeket a követeléseket a törvényi feltételek alapján bizonytani kell hogy behajthatatlan s akkor eltöröltethető. Értékelni kell egyedileg, de lehetőség van

másképp is értékelni ha a megfelelő szabályzatban rögzítésre kerül. pl kisösszegűeknél- csoportosan, adózásnál egyszerűsített értékeléssel A követelés fejében átvett eszköz ha tárgyi eszköz akkor is itt kell nyilvántartania forgóeszközök között, majd át kell minősíteni ha nálunk marad tárgyi eszközzé. A kötelezettségek általános szabályai szerint analitikát kell vezetni a megfelelő bontásban. Pl.: • szállítói, pénzintézeti közteher tartozás • túlfizetések (térítési díjak, nettósítani nem lehet) • kapott előlegek. A követelés elengedés ás a tartozás átvállalást analitikában kell vezetni és a mérlegben év végén szerepeltetni. A pénzeszközökkel való gazdálkodás általános szabályairól a pénzkezelési szabályzat rendelkezik. Ide tartoznak a hitelfelvétel szabályai is, ami azonban csak önkormányzatoknál fordul elő. A fizetőképessé megőrzése, a likviditási kockázatok mérséklésére

irányuló jogi előírások A likviditás éven belüli fizetőképességet jelent. Likvid a költségvetési szerv ha fizetési kötelezettségeinek a meghatározott időben, a meghatározott helyen és módon, a meghatározott összeggel eleget tud tenni. A költségvetési szervek likviditását védő jogszabályi előírások 1. a központi költségvetési szervek, a tb-i köztestületi költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, váltót nem bocsájthatnak ki, nem fogadhatnak el, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt (kivéve a gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt) nem vásárolhatnak 2. az éven belüli kötelezettségvállalás, utalványozás rendjének ismertetett jogi szabályozása 3. éven túli fizetési kötelezettséget csak abban az esetben vállalhatnak a központi költségvetési szervek, ha a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett nem veszélyezteti a költségvetési szerv

fizetőképességét a kötelezettség teljesítése 4. a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az általa elismert esedékességet követő 30 napon túli tartozásállományról havonta köteles a számlavezető kincstári fiókja és az irányító szerv részére a jogszabályban meghatározott formában és tartalommal adatot szolgáltatni. A helyi önkormányzati költségvetési szerv tartozásállományáról való adatszolgáltatást az önkormányzat rendeletében határozza meg. 5. az előirányzatok és az előirányzatok teljesítésének az államháztartási hivatal (ÁHH) által vezetett nyilvántartása, az előirt körben a kötelezettségvállalások bejelentése 6. az ÁHH a benyújtott bizonylatok esetében elvégzi az összes alaki és formai ellenőrzést, s egyben érdemi vizsgálatot is végez. Ellenőrzi a tranzakciós kódokat és azt hogy az adott gazdasági eseménnyel a jogosult számlatulajdonos kapcsolatba hozható-e. 7. a fizetett

bizonylatok esetében az ÁHH és a Kincstár fedezetvizsgálatokat végez Első lépésben az előirányzat-fedezet vizsgálata történik második lépésben ellenőrzi hogy a költségvetési szerv terhelendő számláján van-e elég fedezet. Az ÁHH és a Kincstár ellenőrzése biztosítja hogy a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv ne teljesítsen a jóváhagyott előirányzatát meghaladó kiadást. A kincstári biztos intézményrendszer működésének szükségszerűsége, célja, feladatai eszközei A Kincstár kincstári biztoson keresztül tudja az ellenőrzési feladatai ellátni. A pénzügyminiszter és az Országgyűlés (együtt kijelölő szerv) kincstári biztost jelöl ki a központi költségvetési szervhez, ha • A 60 napon túli tartozásállománya meghaladja az éves költségvetése eredeti kiadási előirányzatának 3,5 %-át vagy az összege meghaladja az ötvenmillió forintot • Zárójelentéssel lezárult kincstári biztosi

tevékenység után egy éven belül a költségvetési szervnél ismételten az előző pont szerinti mértékű adósság állomány keletkezik • A Kincstár nyilvántartásaiból nyert adatok, a költségvetési szerv likviditási helyezte, illetve összes adósságának mértéke és aránya a gazdálkodás tartós kiegyensúlyozatlanságát jelzik. A kincstári biztos kijelölését a pénzügyminisztériumnál a Kincstár kezdeményezi. A kincstári biztos tevékenységét a Kincstár kijelölt vezetőiből álló ad hoc bizottság irányítja és ellenőrzi. Kincstári biztos lehet aki: • Magyar állampolgár • Felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik • Írásban nyilatkozik hogy kinevezésének nincsenek az Ámr által megfogalmazott kizáró okai • Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság is lehet biztos,

ha megfelel a fent felsoroltaknak A kijelölő szerv nyilvános pályázatot ír ki, és határozott időtartamra választ biztost. Nem lehet biztos • Az adott költségvetési szerv dolgozója • A megelőző évben volt dolgozója • Rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll vagy állt a megelőző 3 évben az adott költségvetési szervvel • Családi kapcsolat, üzleti érdekeltség fűzi az intézményhez • A vezetőség közeli hozzátartozója. A kincstári biztossal a Kincstár elnöke szerződést köt és megbízólevéllel látja el., mely tartalmazza • a költségvetési szerv nevét székhelyét, • a megbízatás időtartamát, • a biztos feladatait, jogkörét, • jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését. A biztos jogosult a gazdálkodás összefüggésében • a vezetőktől és az alkalmazottaktól írásbeli, szóbeli tájékoztatást

kérni • okmányokba betekinteni,arról másolatot kivonatot készíteni • valamennyi helyiségbe be lépni • rögzíteni az eljárás szabályait • az ellenjegyzést megtagadni • szakértőt igénybe venni. A kincstári biztos köteles: • figyelemmel kísérni a gazdálkodást • feltárni az okokat amik a fizetésképtelenséghez vezetek • a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készít, melyet ad hoc bizottság fogad el • intézkedéseket tesz, írásbeli utasításokat ad a tartozásállomány felszámolására • részt vesz a szervezetekkel lefolytatott egyeztető tárgyalásokon (VPOP, APEH,szállítók) • előirányzat átcsoportosításokat kezdeményez • kezdeményezi a vezetőség fegyelmi felelőségre vonását és munkából való felfüggesztését, valamint felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre •

intézkedési tervjavaslatot dolgoz ki a gazdálkodás, feladatellátás hosszú távú ésszerűsítésére • betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. A kincstári biztos tevékenységéről havonta beszámol a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról. A megbízatás megszűnésekor zárójelentést kell készíteni, melyet ad hoc bizottság tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. A kijelölő szerv az intézkedések eredménytelensége esetén jogosult: • Új biztos kijelöléséről gondoskodni • Intézkedést kezdeményezni a költségvetési szerv átszervezésére, átalakítására, megszüntetésére. A kincstári biztossal kapcsolatos valamennyi kiadásáról, költségéről a Kincstár számlát állít ki a fejezetett irányító szerv részére, ezen összegeket a kincstári biztossal kötött szerződés tartalmazza. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 16. A kincstári rendszer

működése A Magyar Államkincstár jogállása, feladatai, ügyfelei. A Kincstár számlavezetési tevékenysége A fizetési módok alkalmazása a kincstári rendszerben , sajátosságok. A költségvetési szervek adatszolgáltatási kötelezettségei. A Kincstár előirányzat, kötelezettségvállalás és likviditás fedezet vizsgálata. A kincstári rendszer működése A rendszer váltást követően általános finanszírozási problémával álltak szemben a költségvetési intézmények. Állami támogatásaikat havonta kapták meg, így rákényszerültek hogy kölcsönt vegyenek fel illetve a felesleges pénzüket jövedelmezően lekössék, értékpapírokat vásároltak. Az államháztartás alrendszerein belüli párhuzamos pénzmozgások is tovább növelték a kiadásokat, a költségvetési hiány finanszírozási költségeit. A költségvetés olcsóbb finanszírozása érdekében a kincstári körhöz tartozó szervezetek önálló pénzgazdálkodása

fokozatosan megszűnt, és a kincstári kör pénzeszközei az MNB-nél vezetett kincstári egységes számlán (KESZ) koncentrálódtak. Így a kincstári kör tagjai sem átmenetileg, sem tartósan nem rendelkezhetnek szabad pénzeszközzel. A költségvetési alapegységek a jóváhagyott költségvetésükben szereplő előirányzataikkal gazdálkodnak. Bevételeik a Kincstárnál vezetett számláikra folynak be és kiadásaikat is a Kincstár teljesíti. A MÁK jogállása, feladatai, ügyfelei A magyar állam tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság, részvénye névre szóló és forgalomképtelen. A Kincstár alapítója a pénzügyminiszter, aki a részvénytársaság működése során az alapítói jogokat gyakorolja, de az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el. A Kincstár feladatai: 1. vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit 2. számlát vezet a nemzetgazdasági elszámolásokról, a

központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól 3. gondoskodik a költségvetés végrehajtásának likviditási feltételeiről 4. végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat 5. előírja és biztosítja a készpénzgazdálkodás feltételeit 6. részt vesz az állam által nyújtott hitelek és visszterhes támogatások visszafizetésével kapcsolatos feladatok ellátásában 7. szolgáltatást nyújt az állam által kibocsájtott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében 8. adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatokat lát el 9. részt vesz az EU-források pénzforgalmának lebonyolításában A kincstári kör tagjai: • központi költségvetési alrendszer • társadalombiztosítási alrendszer • az elkülönített állami pénzalapok • önkormányzati alrendszer Kincstári ügyfél az a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, alap, előirányzat vagy

pénzforgalmi számlatulajdonosnak minősülő más szervezet, amely számára a Kincstár jogszabály alapján számlát vezet. Kincstári ügyfélnek minősül • a kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező, önállóan gazdálkodó előirányzatai fölött teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv • a kincstári költségvetéssel nem rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Kincstár számlavezetési tevékenysége A kincstár a központi költségvetési szervek felügyeleti szervei részére a következő számlákat vezeti: 1. a fejezeti költségvetési irányítás, pénzellátás számlái • fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla • fejezeti maradványelszámolási számla • fejezeti befizetési számla 2. a fejezet operatív gazdálkodásának számlái • fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla • fejezeti célelszámolási forintszámla •

fejezeti fedezetbiztosítási számla • fejezeti központi beruházások ei-felhasználási keretszámla • fejezeti feladat finanszírozási ei-felhasználási keretszámla • fejezeti devizaszámla • fejezeti letéti számla a többi alrendszerben is az elnevezések hasonlóak. A fizetési módok alkalmazása a kincstári rendszerben, sajátosságok A kincstári rendszerben ismeretes és használatos fizetési módok: 1. készpénzfizetés 2. készpénzhelyettesítő fizetési módok • kincstári kártya • kincstári készpénz-kifizetési csekk 3. készpénz nélküli fizetési módok • átutalás (egyszerű és csoportos) • beszedési megbízás (azonnali, csoportos és határidős). Készpénzforgalom sajátosságai a kincstári körben. A kincstári körbe tartozó kincstári ügyfél készpénzt vehet fel a házipénztárába. Kormányrendelet írja elő azokat a jogcímeket amelyeken készpénz igényelhető: • személyi juttatások nettó összegének

kifizetése • készlet és kisértékű tárgyi eszköz beszerzése • kiküldetési, reprezentációs kiadások • kis összegű szolgáltatási kiadások • társadalom és szociálpolitikai juttatások összege. Nem igényelhető kp: • azokra az illetmény kifizetésekre, amelyekre a törvény a bankszámlára való utalást teszi kötelezővé • a munkavállalót megillető egyéb juttatásokra kivéve a belső szabályzatban kis összegűnek minősített juttatásokat. Fontos jogszabályi előírás, hogy a költségvetési szerv a házipénztárába befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem használhatja fel, hanem azt naponta készpénzben be kell fizetni a számlájára. A költségvetési szervek adatszolgáltatási kötelezettségei Az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségnek a különböző jelentésekkel teszünk eleget. Költségvetési jelentés és pénzügyi jelentés, havi pénzforgalmi jelentés A Kincstár a kincstári

költségvetések végrehajtásáról havonta kincstári költségvetési jelentést készít és közé teszi a honlapján a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a kincstári költségvetéssel rendelkezőnek és a felügyeleti szervének, valamint a pénzügyminiszternek. A havi pénzforgalmi jelentés Az elkülönített állami pénzalap a kiadásai és bevételei teljes pénzforgalmának , valamint kötelezettségvállalásának alakulásáról havi jelentést készít és nyújt be a Kincstárhoz a tárgyhót követő hónap 25.napjáig, a pénzügyminiszter tájékozatójában előírt adattartalommal, formában és módon. Az év első három hónapjáról a havi jelentés pénzforgalom alakulását bemutató részét április 25-éig, a kötelezettségvállalás alakulását bemutató részét május 2-áig kell benyújtani. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője tárgyhónapot követő hónap 25.napjáig a PM-hoz, a Szoc. És Munkaügyi Min-hoz

valamint a Eü min-hoz, az ÁSZ-hoz, a KSH-hoz az MNB-hez és a Kincstárhoz nyújtja be az általta kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. Az év első 3 hónapjáról április 25éig kell benyújtani A finanszírozási folyamatok értékelése és évközi ellenőrzése céljából havi adatszolgáltatást teljesítenek az alap kezelői a Kincstár felé. Időközi költségvetési jelentés A helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok – a költségvetési szerveket is magába foglaló – a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott adattartalommal összesített jelentést készítenek az Igazgatóságok felé tárgyhót követő hónap 20.-ig, aki 8 napon belül megküldi a Kincstárnak, aki további hét napon belül küldi meg a PM.-nek Időközi mérleg jelentés A költségvetési szerv, az alapok kezelői, a központi és a fejezeti előirányzat kezelője, a vagyonkezelő szervezet és a beszedő szervezet a saját

illetve más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adatairól, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított időközi mérlegjelentést készít az Ámr mellékletének megfelelően. Az időközi mérleg jelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell az irányító szervhez benyújtani. A negyedik negyedévről gyorsjelentés kell készíteni a negyedévet követő 40 napon belül, az éves jelentés pedig a beszámolóval együtt készül el. Az Igazgatósághoz benyújtott jelentésekről összesítés készül melyet 8 napon belül megküldenek a Kincstárnak aki további hét nap múlva küldi meg a PM.-nek az összesített jelentést. Az elkülönített állami pénzalapok és a tb pénzügyi alapjai estében a határidők a fentiektől eltérnek. A Kincstár előirányzat, kötelezettségvállalás –és likviditás fedezet vizsgálata

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 17. A kincstár pénzellátási feladatai Az időarányos, az időarányostól eltérő finanszírozás, a feladat és teljesítés finanszírozás célja alkalmazási területei. A nettó finanszírozás az állami költségvetés előirányzatainál és az önkormányzatoknál. Likviditási és megelőzési hitelek a költségvetési alrendszerek számára. A hitelnyújtás oka, célja, feltételei. A költségvetési gazdálkodásban a pénzellátási rendszernek kiemelt jelentősége van. A pénzellátás a pénzügyi szabályozás, irányítás eszközrendszeréhez tartozik. A finanszírozás fogalmát szűkebb és tágabb értelmezésben használjuk. Szűkebb értelemben pénzellátásról beszélünk, amikor a tevékenységhez szükséges előirányzatot az intézmény felhasználja, azaz az előirányzat tényleges kiadássá válik. Tágabb értelemben a pénzellátás magába foglalja a fedezeti források kijelölését, a bevételek

beszedését az igénybevett pénzforrások elszámolási szabályait is. A pénzellátás általános formái közé tartozik • Önfinanszírozás • Hitelfinanszírozás • Költségvetési (kincstári) finanszírozás • Vegyes finanszírozás A költségvetési finanszírozás a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a célelőirányzatok terhére történő pénzellátását, továbbá a helyi önkormányzatok nettó finanszírozását jelenti. A kincstári finanszírozás elsősorban államháztartáson belüli finanszírozást jelent, de államháztartáson kívüli szervezetek is részesülhetnek költségvetési támogatásban. A kincstári finanszírozás az államháztartás rendszerében a jóváhagyott költségvetésekben szereplő • Áru és szolgáltatások beszerzésére • Személyi juttatásokra és járulékaikra • Felhalmozási kiadásokra • Transzferekre • A bevételek beszedésére terjed ki. A kincstári

finanszírozást alapvetően az utólagos, teljesítés szerinti finanszírozás jellemzi. A költségvetési szerveknél megkülönböztetjük az időarányos és az időarányostól eltérő intézményi finanszírozást. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál feladatfinanszírozásba bevont és nem bevont pénzellátást különböztetünk meg. Az időarányos intézményfinanszírozás a költségvetési pénzellátás hosszú ideig szinte kizárólagosan alkalmazott rendszere volt. Ennek oka egyszerűségében rejlik és abban hogy a költségvetési intézmények teljesítményét, feladatait naturális mutatókkal nem minden esetben lehet mérni. Ez a forma ma is igen elterjedt Az intézmény havi időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keretet kap, amely gyakorlatilag megegyezik a költségvetési támogatás összegével. A havi időarányos támogatási keret számítási módja: Automatikusan számított tárgyhavi előirányzat-felhasználási keret =

a jóváhagyott előirányzat- saját bevétel –a már kiutalt előirányzat osztva a hátralévő hónapok számával. A keretet az ÁHH állapítja meg automatikusan és a hivatal rendelkezése alapján a Kincstár átutalja a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári ügyfelek előirányzat-felhasználási keret számlájára. Az APEH havi rendszerességgel tájékoztatja a kincstárt a kincstári körbe tartozók adósságállományáról, valamint a költségvetési szervek is adatot szolgáltatnak a tartozásállományukról. Tartozás esetén az ÁHH a havi keret 50 %- ig zárolhatja a számlát A zárolt keret felszabadítható, ha a költségvetési szerv a tartozásállomány csökkentésére átutalási megbízást nyújt be, vagy igazolja a tartozás már nem áll fenn, illetve annak átütemezésére megállapodást kötött az adóhatósággal. Az időarányostól eltérő intézmény finanszírozás ha az irányító szerv az automatikusan

megállapított kereten költségvetési szervei között korrekciót kíván végrehajtani. A kedvezményezett költségvetési szerv éves támogatási keretének legfeljebb 8 %- áig, és legfeljebb 3 havi visszapótlási kötelezettséggel lehet kezdeményezni. A korrekció nem érintheti a fejezet előirányzatának fő összegét, azaz fejezeti szinten előirányzat előrehozása csak 0 egyenleggel hajtható végre. A feladat és teljesítmény finanszírozás feltételezi a feladat pontos megfogalmazását, a ráfordítások számszerűsítését, a feladat megvalósításának pontos időbeli ütemezését, ez elért teljesítmény mérését. A feladat és teljesítmény finanszírozás területei 1. Elő és utófinanszírozás 2. Központi beruházások 3. Fejezeti beruházási előirányzatok, nem tartozik ide • a pályázat útján nyújtott • a támogatási célelőirányzat • a fejezeti tartalék • normatív támogatás 4. uniós támogatások Teljesítmény

finanszírozás a beruházásoknál alkalmazzuk, az utófinanszírozás alapja. Nettó finanszírozás a központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulással átengedett SZJA, egyéb, a költségvetési törvényben meghatározott működési támogatás, illetve előirányzat összegét csökkenteni kell a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségekkel. Az így meghatározott nettó összeget 13 részletben az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár folyósítja. Ha a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást a Kincstár a hiányzó összeget az ÁHH rendelkezésére megelőlegezi és a tárgyhó 20. napját követően szedi be azonnali beszedési megbízással. Az önkormányzat a havi előirányzat-felhasználási terv alapján

gondoskodik a fedezet rendelkezésre állásáról. Likviditási hitel lényege hogy a pénzintézet mindig annyi összeget bocsát a rendelkezésünkre amennyire szükség van, naponta nézi a számlánk egyenlegét és ha szükség van rá beavatkozik (hitelt nyújt). A likvid hitel nem fix összegű, kedvező feltételekkel nyújtott hitel A likvid hitel állományt a főkönyvi könyvelésben csak negyedévente a mérleg készítés időpontjában rögzítjük. A megelőlegezési hitel az egy fix összegű futamidővel rendelkező hitel. Elsősorban beruházásoknál alkalmazzák. A hitel nyújtás oka hogy az aktuális kifizetésekre a rendelkezésre álló források összege nem megfelelő. Az önkormányzatok esetében a normatívák nem fedezik teljes egészében az állami feladatok ellátását. Pl: oktatás, egészségügy A helyi önkormányzatok összes bevételéből egyre nagyobb arányt kell fordítani a meg növekedett működési kiadásokra, ezért egyre kevesebb

önkormányzati forrás jut fejlesztések finanszírozására. A hitel nyújtás célja szerinti csoportosításban a hitelek fajtái: • likviditási hitel • forráspótló hitel Az önkormányzati törvény a település éves hitelviszonyon alapuló kötelezettségvállalásának felső határaként a korrigált saját folyó bevételt nevezi meg. Ez pedig a rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett önkormányzati saját bevétel 70 %-a. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 18. A helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok típusai, feladatai A képviselőtestület, a polgármester, a jegyző feladat-felelősség-, hatásköre. Az önkormányzati feladatok ellátásnak intézményi keretei. Az önkormányzati társulások formái, a társulás célja. A többcélú kistérségi társulás létrehozásának célja, szervezete, feladatai, vagyona, bevételei, kiadásai. A helyi önkormányzatok feladata a helyi közügyek önálló és demokratikus

intézése. A közügyek intézésére létrehozott helyi önkormányzat kötelessége a helyi közakarat kifejezése és érvényre juttatása. A helyi önkormányzatnak feladatot, hatáskör csak törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzatokról szóló törvény az önkormányzatok két szintjét különbözteti meg: 1. települési önkormányzatok a. Községi b. Városi c. Megyei jogú városi d. Fővárosi e. Kerületi 2. megyei önkormányzatok A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján működnek együtt. A helyi önkormányzatokhoz sok szálon kapcsolódnak a helyi kisebbségi önkormányzatok, amelyek önálló hatáskörrel, képviselő-testülettel rendelkeznek. Az egye önkormányzatok önállóan alakíthatják tervezési és működési rendjüket, önállóan rendelkeznek vagyonukkal, önállóan gazdálkodnak bevételeikkel. Egységes költségvetésben gondoskodnak a kötelezően

ellátandó és az önként vállalt feladataik finanszírozásáról. Feladataik ellátásához szabadon társulhatnak. Érdekeik érvényesítésére érdek-képviseleti szervbe tömörülhetnek. A képviselő-testület felelős az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért. A képviselő –testület: • a feladatok ellátása érdekében át nem ruházható hatáskörben önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, szövetkezetet alapíthat, közalapítvány hozhat létra, kinevezi a vezetőket, gyakorolja a munkáltatói jogokat • megállapítja az önkormányzat hosszú távú céljait, feladatit tartalmazó gazdasági programot, költségvetést, a helyi adókat, jóváhagyja a településrendezési tervet, a költségvetés finanszírozását, meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételt, kötvénykibocsátást, források átvételét-átadását • dönt az önkormányzati társulás létrehozásáról, társuláshoz, érdek-képviseleti szervhez

való csatlakozásról, külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról • dönt a közösségi célú alapítványi források átvételéről, átadásáról • dönt a közterület elnevezéséről, emlékmű állításáról • határozatot hoz önkormányzati hatósági ügyben, amely ellen fellebbezésnek nincs helye. A képviselő-testület az SZMSZ szerint, de évente legalább hat alkalommal ülést tart. Az ülés nyilvános, de zárt ülést rendelhet el a testület, ha a vagyonával kapcsolatosan és az általa kiirt pályázat tárgyalására kerül sor. A képviselő-testület bizottságokat hoz létre kötelező vagy önkéntes jelleggel. Pl.: kötelező a pénzügyi bizottság létrehozása kétezernél több lakosú településen A bizottságok az adott feladat tervszerűbb, szervezettebb, hatékonyabb előkészítését, ellátását, a lakosság érdekeinek fokozott érvényesítését

szolgálják. A bizottság elnökét, tagjait több mint felét a települési önkormányzati képviselők közül kell választani. A polgármester a képviselő-testület elnöke. A testület a polgármester helyettesítésére, valamint munkájának segítésére a polgármester javaslatára az önkormányzati képviselők közül alpolgármestert választhat. A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatokat lát el, irányítja a képviselőtestület hivatalát. Felel a gazdálkodás szabályszerűségéért, továbbá az önkormányzat belső ellenőrzési rendszerének megszervezéséért. A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A polgármester feladatai: • javaslatot tesz a hivatal belső szervezeti felépítésére, a munkarendre és az ügyfélfogadási rendre • meghatározza a hivatal szervezési, döntés-előkészítési, végrehajtási feladatait • dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási,

hatósági ügyekben, egyes hatáskörök gyakorlását átruházhatja • a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás jogát • gyakorolja a munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézmények vezetői fölött. Főállású polgármester 3000-nél több lakosú önkormányzatnál válaszható. A jegyző az önkormányzat szakmai-közigazgatási vezetőjeként vezeti a képviselő-testület hivatalát, egységes elnevezéssel a polgármesteri hivatalt. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A képviselő-testület és a bizottságok ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Munkáltatói jogokat gyakorol a hivatal köztisztviselői fölött A jegyző a helyi adók vonatkozásában adóhatóság. A képviselő-testület a jegyző javaslatára községben kinevezhet, más önkormányzatnál köteles kinevezni eljegyzőt a jegyző helyettesítésére. Az ezernél kevesebb lakosú,

megyén belül egymással határos községek igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget hoznak létre. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet a körjegyzőségben, annak székhelye is lehet. Az ezernél kisebb lakosú község is létrehozhat önálló hivatalt, ha képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A jegyző felelős az önkormányzati intézmények költségvetési ellenőrzési rendszerének kialakításáért és működtetéséért. A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel. A hivatal fő feladatai: 1. adminisztratív, belső munkaszervezési, igazgatási feladatok ellátása, 2. előkészíti és végrehajtja a testület és a bizottságok önkormányzati döntéseit, a jegyző operatív vezetése és a polgármester irányítása mellett 3. ellátja az önkormányzathoz telepített államigazgatási, hatósági ügyeket A települési önkormányzatok

szabadon társulhatnak. A társulásokat az állam pénzügyi kedvezményekkel ösztönzi, támogatja. A társulások létrehozásának alapelvei: • önkéntesség • szabad elhatározás • egyenjogúság tiszteletben tartása • kölcsönös előnyök elve • arányos teherviselés elve. • A társulás legegyszerűbb típusa a megbízásos társulás, amikor a képviselő-testület megállapodik más helyi önkormányzat képviselőtestületével, hogy annak intézménye, vagy más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó számára. A társulások típusai: • hatósági-igazgatási • intézményi társulás • társult képviselő-testület közös hivatalt tart fenn • területrendezési, területfejlesztési társulás. A többcélú kistérségi társulás létrehozásának célja, szervezete, feladatai, vagyona, bevételei, kiadásai A helyi önkormányzatok az együttműködésük bővítése, közös érdekű feladataik

célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, a közszolgáltatások színvonalának érdekében • a helyi önkormányzatok megállapodással társulást hozhatnak létre • a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásokat hozhatnak létre. Társulási megállapodás helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselőtestület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására köthető. A társulási megállapodás típusai: 1. a képviselő testület megállapodhat más képviselő testülettel, abban hogy annak szerve intézménye más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára ( a megbízás díjazás ellenében látja el a feladatot) 2. két vagy

több képviselőtestületet megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással illetve a közös foglakozatással kapcsolatos feladat és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő testület, illetve annak szerve gyakorolja (költségeket közösen viselik a megállapodásban rögzített arányban) 3. két vagy több képviselő testület közös döntés-hozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában 4. két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségesség teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket és rendelkezzen vagyoni jogokkal. A jogi

személyiséggel rendelkező társulás költségvetési szerv létrehozásához alapító okirat szükséges, saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg, közös döntéshozó szerve a társulási tanács, a társulási megállapodás tartalmazza a társulásnak átadott vagyontárgyakat, illetve a társulás felmondása vagy megszűnése esetén a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit (költségeket közösen viselik a megállapodásban rögzített arányban. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásról szóló törvény a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében létrehozta a többcélú kistérségi társulások intézményesített formáját. A kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy vagy esetleges több központra szerveződő

településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásától: • oktatás és nevelés • szociális ellátás • egészségügyi ellátás • család, gyermek és ifjúságvédelem • közművelődési és közgyűjteményi tevékenység • helyi közlekedés helyi közútfenntartás • ingatlan és vagyon gazdálkodás • ivóvízellátás, vízgazdálkodás • kommunális szolgáltatások • környezet és természetvédelem • szennyvíztisztítás • területrendezés • esélyegyenlőségi program megvalósítása • foglalkoztatás • gazdaság és turizmus fejlesztés • állat és növényegészségügy • belső

ellenőrzés • területfejlesztés. A többcélú kistérségi társulás feladat és határkörének ellátása érdekében a költségvetési intézményt gazdálkodó szervezetet alapíthat, költségvetésének végrehajtásáról munkaszervezete útján gondoskodik. Döntéshozó szerve a társulási tanács, a társulási tanács tagjait a polgármesterek alkotják, akik közül elnököt választanak. A társulási tanács elnöke kvázi polgármesteri, a munkaszervezet vezetője kvázi jegyzői feladatokat lát el. A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg. A kistérségi társulás megszűnése esetén a vagyonát a társulás tagjai között kell elosztani, a vagyon megosztás módját a társulási megállapodásban kell rögzíteni. A többcélú kistérési társulásban a vagyonhasznosítás módját (értékesítés, tartós használatba adás, bérbeadás) a társulási

tanácsa határozattal szabályozza. A vagyon kezelésére pedig belső szabályzatában rendelkezik. Mindegyik szabályozás alapja azonban a többcélú kistérségi megállapodás. A kistérségi társulásból történő kiválás, illetve kizárás esetén a bevitt vagyon kiadására csak abban az esetben tarthat igényt a kiváló illetve kizárt tag, ha ezáltal nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatainak jövőbeni ellátását. Ebben az esetben a vagyonvesztés megakadályozása érdekében a kiváló illetve kizárt tag a kistérségi társulással kötött megállapodás alapján a vagyon használatáért díjra jogosult. Az önkormányzati törvény alapján a kistérségi tárulás tag önkormányzata a közfeladat kistérségi társulásnak történő átadásához kapcsolódva a közfeladat ellátást szolgáló vagyont a kistérségi társulásnak vagyonkezelésbe adhatja. A kistérségi társulás bevételei, kiadásai: GAZDASÁGI ÉS

PÉNZÜGYI ISMERETEK 19. A helyi önkormányzatok tervezési rendszere A helyi önkormányzatok vagyona, a vagyongazdálkodás sajátosságai. A különböző időhorizontú tervfajták A költségvetési rendelet megalkotásának folyamata, tervezési feladatok, felelősök, határidők, tervezési dokumentumok. A rendelet szerkezete, tartalma, kapcsolata a gazdasági programmal, költségvetési koncepcióval. A költségvetés a helyi önkormányzatok pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja egymással szembe. Az éves költségvetés hosszabb távra, jellemzően egy választási ciklusra szóló gazdasági program, a területfejlesztési, területrendezése, településfejlesztési és településrendezési tervek, a foglalkoztatásra, a jövedelmekre kidolgozott tervek adott költségvetési évre lebontott részterve, amelyről a helyi önkormányzat rendeletet alkot. A bevételek között a finanszírozási műveleteket is meg kell tervezni,

így a költségvetés formailag egyensúlyban van. Az önkormányzat költségvetési rendelete magába foglalja a helyi önkormányzat és költségvetési szervei költségvetését, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat és költségvetési szervei költségvetését elkülönítetten és összevontan is. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatban rögzíti bevételeit és kiadásait. A határozatot a helyi önkormányzat változatlan formában illeszti be a saját költségvetésébe. A helyi kisebbségi önkormányzat önállóan felel költségvetési határozatáért és annak végrehajtásáért. A tervezés első lépése a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatója alapján a költségvetési koncepció kidolgozása. A koncepció kidolgozásakor meg kell határozni a költségvetési évre vonatkozó feladatokat is. A jegyző állítja össze a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével és az önkormányzati intézmények vezetőivel. A

koncepciót a jegyző a polgármester elé terjeszti. A polgármester kikéri a bizottságok véleményét A pénzügyi bizottság a koncepció egészét véleményezi. A polgármester a képviselő testület elé terjeszti, .( nov30-ig) amely megtárgyalja azt, és határoz a költségvetés készítésének további munkálatairól. A jegyző összeállítja a költségvetési rendelettervezetet, amelyet egyeztet a költségvetési szervek vezetőivel. A rendelettervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület bizottságai elé. A bizottságok által megtárgyalt, a szükséges könyvvizsgálói írásos jelentéssel együtt a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti. A költségvetési tervezés folyamatában a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzat együttműködik. Az együttműködés feladatait és a határidőket minden év január 15-ig állapítják meg, illetve módosítják. A rendelettervezetnek az előző évi, a tárgyévi és a következő

évi adatokat is tartalmaznia kell. A képviselő-testület által megállapított költségvetési rendelettervezet tartalma: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. az önkormányzat és az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek bevételei forrásonként, a pénzügyminiszternek az elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben az önkormányzat és a költségvetési szervek működési, fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve a felújítási előirányzatokat célonként a felhalmozási kiadások feladatonként az önkormányzati hivatal költségvetési feladatonként, valamint külön tételben • az általános • a céltartalék • a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy hiány összege • a

költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványa működési illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban • az előző ponton kívüli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgálófinanszírozási célú műveletek bevételei, kiadásai működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban éves létszám-előirányzat költségvetési szerveként, a közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata kivételével a közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata a többéves kihatással járó feladtok előirányzatai éves bontásban a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de együttesen egyensúlyban elkülönítetten és a helyi önkormányzat költségvetésével együtt is a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése az

év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzat-felhasználási ütemterv elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. Tervezési módszerek. a.) kiadás orientált rendszer –megbeszélt keretből gazdálkodik b.) bevétel orientált rendszer – a bevételt nézik meg előbb nem a kiadásokat Az önkormányzatoknál mind a kettő van. Első körben az önkormányzat bevétel orientált, második körben az intézményei kiadás orientáltak. Az önkormányzat éves költségvetésének alapját a gazdasági program képezi. Az Ötv előírja, hogy a helyi önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. Helyi

szinten határozza meg a célkitűzéseket, feladatokat Tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit. A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha áthúzódás van akkor felülvizsgálják a már meglévő programot és kiegészítik vagy módosítják. A rendelettervezetnek nincs közvetlen kapcsolata a gazdasági programmal , a költségvetési koncepcióval. A helyi önkormányzatok vagyona, a vagyongazdálkodás sajátosságai. A helyi önkormányzat tulajdona az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. A tulajdon a helyi önkormányzat vagyonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. Az önkormányzati vagyon részei a. törzsvagyon b. vállalkozási vagyon A törzsvagyont a többi

vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani, és a vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban ki kell mutatni. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon lehet forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. Forgalomképtelen a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok, és minden más ingó vagy ingatlan dolog, amelyet az önkormányzat vagy törvény annak minősít. Korlátozottan forgalomképesek a közművek, az intézmények és középületek, valamint a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlan és ingó vagyonelemek. A vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok és kötelezettségek a helyi önkormányzatot illetik meg, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A vállalkozási tevékenység nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. A helyi önkormányzatok a tulajdonukban lévő vagyon összetételét, működtetésének és hasznosításának

módját vagyonrendeletben szabályozzák. A kincstári és az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás fontos területe a koncesszióba adás, amelyet törvény határoz meg. A helyi önkormányzatoknál a koncessziós forma a közművek területén gyakori. Az önkormányzat a koncessziós társaságot a feladat kizárólagos ellátásával bízza meg, és a díjbeszedési jogosítványokat is átadja a szerződő félnek. A koncessziós szerződés tartalmazhat beruházásokat is, de lehet anélkül is. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 20. A helyi önkormányzatok bevételei és kiadásai A helyi adóbevételek, a központi költségvetésből származó hozzájárulás, támogatás a megosztott bevételek, az átvett pénzeszközök, a támogatásértékű bevételek és egyéb bevételek tervezése és elszámolása. A fejlesztési források támogatási rendszere. A vertikális és horizontális gazdálkodási folyamatok önkormányzati sajátossági. A Magyar

Államkincstár ellenőrzési és hatósági feladatai. Az önkormányzatok egyik ismérve a gazdasági önállóság, azaz önállóak a bevételeik meghatározott körének megszerzésében. A helyi önkormányzatok bevételeinek csoportjai: 1. Saját bevételek 2. Központi költségvetési támogatások 3. Átengedett központi adók 4. Átvett bevételek 5. Hitelek (bankhitel, kötvénykibocsátás) Saját bevételek az önkormányzat rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódnak. Lehetnek saját döntéseik eredményeként befolyt bevételek,vagy jogszabály által meghatározott források. Főbb csoportjaik: Helyi adók Kamatbevételek Bérleti, lízing díjak Intézményi ellátási díjak Elhasználódott, feleslegessé vált tárgyi eszközök, készletek értékesítése − Vállalkozási bevételek − Beszedett illetékek − Műemlékvédelmi és környezetvédelmi bírság meghatározott része. − − − − − A helyi adókat törvény szabályozza. Az

önkormányzat önálló a következő területeken: − Bevezet-e helyi adót és melyeket − Az adó mértékét hogyan határozza meg − Az adó mértékének meghatározása − Adóalap, illetve adómentességek, kedvezmények megadása. A környezetvédelmi bírság teljes összeg megilleti az önkormányzatot, ha saját maga szabja ki, ha a területi környezetvédelmi hatóság teszi ezt akkor a bírság 30 %-a illeti meg. A műemlékvédelmi bírság 20-a illeti meg, kivéve ha azt az önkormányzatra szabták ki. A vállalkozási bevételek és saját bevételek az önkormányzat önálló pénzügyi-gazdasági döntése szerint alakulnak. Központi költségvetési támogatás több csatornán érkezik a helyi önkormányzatokhoz. Ezek: − Normatív hozzájárulások − Színházi támogatás − Címzett és céltámogatások − Központosított előirányzatok − − − − − Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása

Hivatásos tűzoltók támogatása Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás Kiegészítő támogatás egye közoktatási feladtok ellátásához Céljellegű decentralizált támogatás. Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok normatív központi hozzájárulásait. A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően köteles a tényleges mutatók alapján elszámolni a normatív hozzájárulásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve a más alrendszerektől kapott egyéb támogatásokkal is. A jogtalanul igénybevett összeget teljes egészében vissza kell fizetni. A normatíva a hazai gyakorlatukban azt mutatja meg, hogy a kötelező feladatokhoz kapcsolódóan a feladatmutató egységének éves teljesítéséhez mekkora pénzügyi forrást biztosít a központi költségvetés állami támogatásként, illetve átengedett SZJA-ból. A normatíva folyó kiadásokat finanszíroz,

de csak részben biztosítja a feladat ellátásához szükséges pénzügyi forrást, a helyi önkormányzatnak más forrásokkal is ki kell azt egészítenie. A normatíva alkalmazásának feltételei: − Jól definiálható homogén szakfeladat − A szakfeladat mennyiségi mérhetősége feladatmutatóval − A normatívák alkalmazásakor szükséges a vetítési alapok megbízható nyilvántartása, a változások regisztrálása. Az önkormányzati normatívák jellemzői, hogy nem az adott feladatot ellátó intézmény illeti meg hanem az önkormányzatot. Lehetnek általános és speciális normatívák Az önkormányzatok és a központi költségvetés közötti munkamegosztás az átengedett források rendszere is megjeleníti. Az SZJA-ból származó bevétel egy részét átengedi a központi költségvetés a helyi önkormányzatnak a helyi feladatok ellátása érdekében. Ezzel egyrészt ösztönzi az önkormányzatokat az SZJA-ból származó bevétel növelésére,

másrészt a helyi önkormányzatok közötti jövedelem különbségek kiegyenlítésének eszközeként szolgál. A mindenkori megosztási arányt az éves költségvetési törvény rögzíti. A helyi önkormányzatok mond az államháztartáson belülről, mind kívülről átvehetnek működési és felhalmozási célú pénzeszközöket. Ezek között jelentős az eü-i feladatok folyamatos ellátását szolgáló pénzátvétel az Egészségbiztosítási Alaptól. Az önkormányzatok önállóságából következik, hogy a képviselő-testület döntésének megfelelően jogosult hitelfelvételre, illetve kötvénykibocsátásra. Az önkormányzatok kiadások alapvető feltétele: − Működési kiadások prioritása − Intézményi költségveé elsődlegessége − Pénzügyi kötelezettségek teljesíthetősége − Szabad tartalék tervezése − Fejlesztési feladatokon belül a folyamatban lévő beruházások befejezése Kiadások kiemelt előirányzatok szerinti

csoportosítása − Személyi jellegű − MATJ − Dologi jellegű kiadások − Ellátottak pénzbeli juttatásai − Speciális célú támogatások − Felhalmozási (beruházási, felújítási)kiadások − Költségvetési létszámkeret. Ezeket a kiadási előirányzatokat túllépni nem lehet. A fejlesztési források támogatási rendszerének bonyolult és pontos az elszámolása. Nagy értékű támogatásokról beszélünk gyakran elérik a közbeszerzési értékhatárt is. Lehetnek elő ás utófinanszírozottak. Európai uniós támogatások is lehetnek, ilyenkor közreműködő szervezet felügyeli a támogatás felhasználását. Pontosan kell bizonylatolni, eltérés esetén módosítani kell a költségvetést. A vertikális folyamatok önkormányzati sajátosságai, hogy az önkormányzatok esetében az utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés a hivatal vezető – jegyző feladata, de kötelezettséget a polgármester vállal. Személyi juttatások

felett nem a jegyző rendelkezik, hanem a polgármester. A jegyző ellenjegyez és a munkáltatói jogkört gyakorolja, míg intézmények esetében az intézményvezető a munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyi juttatások felett is Ő rendelkezik. Horizontális folyamatban sajátosság hogy az önkormányzatoknál köztisztviselők dolgoznak, a személyi juttatások esetében a Ktv. törvény kell alkalmazni A MÁK ellenőrzési és hatósági feladatai A MÁK ellenőrizheti az Áht. által előírt közzétételi kötelezettség betartását: 1. Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, a támogatási program magvalósítási helyére vonatkozó adatok közzétételét 2. az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, vagyonnal való gazdálkodással összefüggő árubeszerzésre, építési beruházásra,

szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre-, hasznosításra, vagyon/vagyoni jog átadására, koncesszióba adásra vonatkozó szerződések típusát, tárgyát, értékét, a felek nevét, határozott időre szóló szerződésnél annak időtartamának közzétételét GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 21. A helyi önkormányzatok fizetőképességének megőrzése A tartalékok szerepe a pénzügyi egyensúly megőrzésében. A helyi önkormányzatok számlavezető és egyéb hitelintézeti kapcsolatai. A hitelfelvétel, kötvénykibocsátás célja, módja lehetőségei és korlátjai. Az adósságrendezési eljárás oka, célja, folyamata, feladatai, szereplői Az önkormányzati intézmények likviditásával szemben támasztott követelmények. Az önkormányzati biztos kirendelésének oka, célja, feladatai, hatásköre. A likviditás éven belüli azonnali fizetőképességet jelent. Likvid az önkormányzat akkor ha folyó bevételeiből meghatározott

időre, meghatározott módon és összegben eleget tud tenni fizetési kötelezettségének. A likviditást befolyásolja az is, hogy az önkormányzat milyen gyorsan, milyen módon, milyen áron és milyen feltételekkel juthat kiegészítő külső forrásokhoz. A hitelkérelem kapcsán a hitelező bank az önkormányzat likviditási helyzetét vizsgálja. A likviditási helyzet szempontjából kedvező ha az önkormányzat könnyen mobilizálható pénzeszközzel rendelkezik (pl. lekötött betét, vagy nyilvános piaci forgalommal rendelkező értékpapír) A likviditást jelentősen befolyásolja a költségvetési tervezés megalapozottsága. A helyi önkormányzatok fizetőképességének megőrzését jogszabályok is védik. Ezek legfontosabb rendelkezései: • A hitellel rendelkező, vagy hitel felvétel tervező, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat a normatív állami hozzájárulásokkal, az egyéb központi költségvetési támogatásokkal,

az átengedett SZJA-val, valamint az államháztartáson belül működési célra átvett pénzeszközeivel kapcsolatos pénzforgalmát a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. Az alszámlán elkülönített összeget hitel fedezetésre, a likvid hitelt kivéve nem használhatja, hiteltörlesztést, kezességvállalást nem teljesíthet az alszámláról. • Bankhitelt csak a korrigált saját folyó árbevételük 70 %-áig vehetnek igénybe. • A költségvetési támogatások jogszabályban rögzített időbeni ütemezésének kincstári finanszírozási rendje az előirányzat-felhasználási terv alapján történik. A tartalékok a forráshiány fedezetét adják. Tervezhető általános tartalék és céltartalék. A tartalékok a biztonságos gazdálkodást támasztják alá. Az Ötv szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete szabadon választhatja meg a számlavezető pénzintézetét, de csak egy

pénzintézetnél nyithat és csak elszámolási számlával rendelkezhet, de lehetnek ennek a számlának alszámlái. A helyi önkormányzat a választott számlavezető pénzintézetet a naptári év első napjával változtathatja meg, erről azonban megelőző év október 31-ig írásban köteles tájékoztatni a területi MÁK-ot és közölni a bankszámlaszámot (a folyamatos pénzellátás miatt). A MÁK a változásról 8 napon beül értesíti az ÁHH-t. A helyi kisebbségi önkormányzat és az önkormányzati intézmények a helyi önkormányzat által választott hitelintézeteknél köteles számlát vezetni. Az önkormányzati hivatal a költségvetési elszámolási számlán lévő szabad pénzeszközöket betétként bármely hitelintézetnél elhelyezheti. Ez alól kivételt képeznek a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások, amelyeket tartós betétként nem köthet le. A helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi

önkormányzatok intézményei bankszámlát a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyithatnak. Az önkormányzatok számára különleges bankszolgáltatást dolgoztak ki a számlavezető hitelintézetek. (likvid hitelek) Az önkormányzati szektor állami támogatása és szabályozásai környezete jelentősen befolyásolja a települések hitelfelvételi igényét és hajlandóságát. Mivel a normatívák nem fedezik teljes egészében a feladatok ellátását így más önkormányzati forrásokat is igénybe kell venni. Saját források megléte esetén a központi költségvetési források helyettesíthetik a drága piaci hitelfelvételt. A cél és címzett támogatások elnyeréséhez a településeknek önrésszel is kell rendelkezniük. A helyi önkormányzatok által leggyakrabban igénybevett éven belüli hitelkonstrukciók: 1. munkabérhitel 2. folyószámlahitel 3. rövid lejáratú hitel 4. rövid lejáratú hitel rulírozó módon 1. A munkabér hitelt

csak a hitelképes önkormányzatok részére folyósít a bank meghatározott napra., ha az önkormányzat illetve intézményeik bérfizetéséhez, illetve egyéb bérjellegű kifizetésekhez nem áll rendelkezésre a szükséges fedezet. 2. A folyószámlahitelt azon önkormányzatok kapnak amelyek jó adósnak minősülnek A hitel a keretösszegen és a futamidőn belül korlátlan alkalommal igénybe vehető. A hitel azonnal törlesztésre kerül ha van elég fedezet a számlán. 3. A rövid lejáratú hitel az átmeneti fizetési nehézségekre vehető igénybe, ha a fizetési nehézség – forráshiány – 12 hónapon belül rendeződik. A szerződés megkötésekor azonnal, egy összegben folyósításra kerül vagy hitel keretet nyit a bank. 4. A rulírozó módon történő igénybevétel rövid lejáraton abban tér el a rövid lejáratú hiteltől, hogy a hitelkérelemnek tartalmaznia kell a rulírozó módon történő folyósítás rövid indoklását, valamint az

igénybevétel várható gyakoriságát. (A rulírozó hitel olyan hitel amelyet engedélyezésének időszakában tetszés szerinti mértékben lehet igénybe venni, visszafizetni, majd ismét igénybe venni ) Az önkormányzatok leggyakrabban előforduló éven túli hitelfelvétele a célhitel. Az önkormányzatok fejlesztési, felújítási, vállalkozási feladataik megvalósításához célhitelt igényelnek. Célhitel vehető igénybe az önkormányzati lakásépítésre, telekkialakításra, önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület, épületrész felújításához, korszerűsítéséhez. Az önkormányzatok önállóságából következik, hogy a polgármesteri hivatal a képviselőtestület döntésének megfelelően jogosult hitelfelvételre, illetve kötvénykibocsájtásra, ha az önkormányzati feladatok megvalósításához idegen források bevonására is szükség van. Az idegen források származhatnak működési és fejlesztési célú bankhitelből, valamint

működési és fejlesztési célú kötvénykibocsájtásból. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról törvény rendelkezik, melynek célja, hogy megakadályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló nem peres eljárás szabályait, ennek során a hitelezőknek hatékony jogvédelmet biztosítson, az eljárás eredményeképpen pedig elősegítse a helyi önkormányzatok átgondoltabb és felelősségteljesebb gazdálkodását. Az adósságrendezési eljárásban lefolytatott adósságrendezés során tehát, miközben az önkormányzat kötelező feladatait ellátja, reorganizációs program segítségével kísérletet tesz fizetőképességének helyreállítására, vagy amennyiben erre nincs mód, akkor az adósságrendezésbe bevonható vagyont a hitelezők között szétosztják. Az eljárás szakaszai: 1. az adósságrendezési eljárás megindítása 2. az adósságrendezés megindítása 3. egyeztetési

tárgyalás 4. a vagyon bírósági felosztása Az adósságrendezési eljárást indíthat az önkormányzat polgármestere vagy az önkormányzat hitelezője. A kérelmet az illetékes megyei bírósághoz kell benyújtani Az adósságrendezési eljárás kezdőnapja a kérelem bírósághoz történő beérkezésének napja. Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető ha az önkormányzat vagy annak költségvetési szerve: • tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem vitatta és nem fizette meg • ha elismert tartozását 60 napon belül nem fizette ki • ha jogerős és végrehajtó bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette • fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. Amennyiben a polgármester észleli, hogy az önkormányzat a fentiekben foglalt fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor

kötelessége az észleléstől számított 8 napon belül a fenti tényről értesíteni a pénzügyi bizottságot, továbbá kötelessége a képviselő testületet ugyanezen időn belül összehívni. A képviselő testület vagy határozatot hoz a fizetési kötelezettségek rendezésére, vagy felhatalmazza a polgármestert az azonnali adósságrendezési eljárás kezdeményezésére. Ha a hitelező indította az eljárást a bírósághoz beadott kérelemben meg kell jelölni a tartozás jogcímét, esedékességét és az ezek bizonyításához szükséges iratokat. A bíróság a fenti tényről haladéktalanul értesíti a polgármester, aki 15 napon belül köteles érdemben nyilatkozni. A bíróság végzésben rendeli el az eljárás megindítását A helyi önkormányzati költségvetési szervek kötelesek tartozásállományuk alakulásáról naprakész analitikus nyilvántartást vezetni. Ha a 30 napon túli tartozásállomány eléri az éves eredeti költségvetési

előirányzat 10 %-át vagy a 100 millió forintot és e tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani, akkor az önkormányzati biztos kirendelése kötelező. Az önkormányzati biztos kirendelését a képviselő-testület kezdeményezheti: • a pénzügyi bizottság • a polgármester • a jegyző a polgármesteren keresztül • a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló • a költségvetési szerv vezetője Önkormányzati biztos az a büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kijelölés évét megelőző 10 évben legalább 5 éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik. Jogi személyiséggel rendelkező társaság is megbízható. Az önkormányzati biztost a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg. A megbízás nyilvános, a polgármester teszi közzé. Nem jelölhető ki a költségvetési szerv dolgozója, vagy aki 3 éve a

dolgozója volt,valamint rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll vagy állt a kirendelést megelőző 3 évben. Az önkormányzati biztos megbízó levéllel kell ellátni. A biztos jogosult írásbeli, szóbeli tájékoztatást kérni, okmányba betekinteni, arról másolatot, kivonatot kérni, a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni, rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás,ellenjegyzés és érvényesítés megbízatásának időtartama alatti eljárási szabályait. Az önkormányzati biztos feladata: 1. a költségvetési szerv gazdálkodásának, feladatai ellátásának figyelemmel kísérése 2. tartós fizetőképtelenséghez vezető okok feltárása, azonnali végrehajtásra irányuló intézkedési tervet készít 3. azonnali intézkedéseket kezdeményezni, és utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a követelések behajtására, a gazdálkodás egyensúlyának megteremtésére, ezek

ütemezésére oly módón, hogy azok az alaptevékenység folyamatos ellátását ne akadályozzák 4. kezdeményezi a költségvetési szerv vezetőjének, valamint gazdasági vezetőjének a munkából való felfüggesztését, illetve felmentését, ha azt állapítja meg hogy a tartozás állomány nekik felróható okok miatt jön létre 5. intézkedési tervjavaslatot dolgoz ki a gazdálkodás, a feladat ellátás hosszabb távú ésszerűsítésére, ha az operatív intézkedések nem bizonyultak eredményesnek. A biztos megbízatásának lejártakor záróértékelést köteles készíteni. Az irányító szerv vezetője köteles vizsgálatot elrendelni a költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány kialakulásában. Ha költségvetési szerv pénzügyi helyzete a kincstári biztos közreműködésével sem javítható, akkor a képviselő-testület intézkedést kezdeményez a

költségvetési szerv pénzügyi helyzetének javítására, átszervezésére, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 22. Az ÁFA jellemzői, sajátosságai a közszférában A közhatalmi és közszolgáltató szervezetek és tevékenységeik áfabeli megítélése. Az adóhatósággal elszámolandó áfa meghatározása, a fizetendő és visszaigényelhető ÁFA, az arányosítás alkalmazása. Áfa bevallás. Jogkövetkezmények az áfa rendszerben Az általános forgalmi adó hozzáadott érték, forgalmi típusú, összfázisú adó. A közszférában az áfának nincs jelentősége mert, önköltségi áron történik az értékesítés. Alapesetben mindenki áfa befizető mivel többért adja el a vásárolt termékest, szolgáltatást, mint amennyiért vette. Az ÁFA az államháztartás központi kormányzata költségvetésnek bevétele. Minden kiszámlázott termék vagy szolgáltatás adóköteles. Az ÁFA-ról szóló

(CXXVII. tv) törvény szerint az 5 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező választhatja az alanyi mentességet. Amelyik számlával eléri az 5 millió forintot azzal a számlával adókötelessé válik és be kell jelentkeznie az ÁFA alanyaként ezzel a dátummal. A közhatalom gyakorlására jogosult szervek közhatalmi tevékenységük, valamint olyan vagyon, vagyoni értékű jog vagy tevékenység gyakorlásának átengedése tekintetében, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni, nem alanyai az Áfának. Egyéb gazdasági tevékenységük tekintetében, pedig akkor lesznek áfa alanyok, ha bevételük elérik az 5 millió forintot. A közhatalom gyakorlásár a jogosult szervek: • Minisztériumok • A tárca nélküli miniszterek hivatali szervei • Helyi önkormányzatok • Helyi önkormányzati intézmények • Kisebbségi önkormányzatok • Stb. A közhatalmat gyakorló szervezeteknek akkor keletkezik

adóalanyisága, ha adóköteles tevékenységük (pl. étkeztetésből, bérbeadásból származó bevétel) eléri vagy meghaladja az 5 millió forintot. Ha az adóköteles bevétel nem éri el az 5 millió forintot akkor nem választhatnak adóalanyiságot, valamint alanyi adómentességet sem. A közhatalmi tevékenység miatti adóalanyiság megszűnésekor nem kell áfát fizetni a meglévő tárgyi eszközök után és a tárgyi eszközök arányosítással történő előzetes Áfájának levonása miatti korrekcióval sem kell élni, mint más esetben történő adóalanyiság megszűnésekor. A költségvetési szervek tevékenységét két esetben nevesíti a törvény , hogy nem minősül termékértékesítésnek illetve szolgáltatás nyújtásnak, ezért nem tartozik azok közé a gazdasági tevékenységek közé, amelyeket az áfa törvény adóztat. Az egyik ilyen eset a többcélú kistérségi társulásnak minősülő szervezet részére a társulni kívánó

önkormányzatok tulajdonában lévő vagyon térítés mentes átadása. A másik eset amikor a megszüntetett költségvetési szerv az alapítónak mint jogutódnak adja át a vagyonát. Ha a költségvetési szervek egymásnak adnak át eszközöket térítés nélkül, azt a z áfa törvény adókötelesnek minősíti, ha az előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható. A kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző intézmény is alanya az áfa törvénynek, de adófizetési, bevallási kötelezettsége csak akkor keletkezik, ha tevékenységi köre kibővül valamilyen adóköteles tevékenységgel. Az alanyi és tárgyi adómentességek nem zárják ki egymást. Ugyanaz az intézmény lehet alanyi adómentes, mert közhatalmi tevékenységet végez, vannak adómentes és adóköteles bevételei is, de az adóköteles tevékenysége nem érik el az 5 millió forintot akkor választhat alanyi adómentességet. Az adóbevallásban azokat a

támogatásokat kell szerepeltetni amelyek ellenértéknek minősülnek. Az előzetesen felszámított áfát három csoportra kell elkülöníteni: 1. visszaigénylésre nem jogosító előzetesen felszámított áfa ide tartoznak a tárgyi adómentes, valamint a közhatalmi tevékenységhez beszerzett termékek és szolgáltatások áfája, továbbá azok a beszerzések, amelyek levonhatóságát az áfa törvény tételesen tiltja. Pl benzin 2. visszaigényelhető előzetesen felszámított áfa ebbe a csoportba a tételesen visszaigényelhető számlák áfa tartalma kerülhet pl.: továbbszámlázott közüzemi díjak 3. arányosításba vonható előzetesen felszámított áfa ide kell könyvelni azoknak a beszerzéseknek az áfáját, amelyek egyaránt szolgálják a tárgyi mentes valamint az adóköteles tevékenységet Adóköteles tevékenységhez kapcsolódó számlák ÁFA-ja levonható, de az adómentes tevékenység áfá-ja nem vonható le pl.: oktatás Az étkeztetés

adóköteles tevékenység azért az élelmiszerek és az egyéb étkeztetéshez kapcsolódó számlák áfája levonható. Arányosítás esetén sokféle végezhető, mindenki maga határozza meg a legtermészetesebb vetítési alapot, amit szabályzatban kell rögzíteni.(pl villany esetében lm3) Az arányosítás % egyenlő adóköteles tevékenység osztva az adómentes tevékenységgel. Arányosítási számítás: A számlálóban: + az adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adó nélkül számított összesített ellenértéke + adóalapot képez államháztartási támogatás + adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás A nevezőben: + a számlálóban szereplő (adóköteles bevételek) + az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szoláltatás nyújtás (adóköteles saját bevételek és az

adómentes saját bevételek + adóalapot képező támogatásoknak a számlálóban szereplő összege + adóalapot képező támogatásoknak az adómentes tevékenységhez felhasznált része Az arányosítási számítást kétféle módszerrel lehet végezni: a.) év elejétől halmozott adatok alapján (göngyölítve) b.) tárgyévet megelőző évre vonatkozó levonási hányad alkalmazásával Év közben a választott módszer nem módosítható. A tárgyi eszközök értékesítésének bevételét nem kell figyelembe venni az arányosítási számítás során, ha az eseti jellegű. Az ingatlanok bérbeadása tárgyi adómentes, azonban az áfa törvény megengedi, hogy az egyéb ingatlan vonatkozásában az adóalany általános szabályok szerinti adózást válasszon. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 23. A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kötelezettségek meghatározása és az adófizetési kötelezettség sajátosságai a közszférában. A

központosított illetmény számfejtési rendszerhez tartozó és nem csatlakozó költségvetési szervek munkáltatói, kifizetői feladatai, adatszolgáltatási és befizetési kötelezettségek. A Magyar Államkincstár és az állami adóhatóság kapcsolatrendszere. A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kötelezettségek meghatározása és az adófizetési kötelezettség sajátosságai a közszférában. Az SZJA-hoz kapcsolódó sajátosság a közszférában a munkáltató által adott adóköteles béren kívüli juttatás és a ”Cafetéria- rendszer”. A cafetéria rendszer lényege, hogy a munkáltató minden dolgozó számára azonos értékű és tartalmú keretet határoz meg., amelynek terhére a dolgozó választhat hogy melyiket veszi igénybe. A valamennyi munkavállaló meghatározásba beleértendők a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalók is, továbbá a törvény azt i meghatározza, hogy a munkavállalókon kívül még mely személyi kör

részesülhet ebben a juttatásban. A juttatásban részesíthető csoportok: − A munkavállalók közeli hozzátartozók − Az elhunyt munkavállalók közeli hozzátartozói − A szakképző iskolai tanulók és közeli hozzátartozóik − A munkáltatótól nyugdíjba ment volt munkavállalók és a közeli hozzátartozóik Az összes felsorolt magányszemélynek nem kell egyidejűleg beletartoznia a juttatásban részesülök körébe, de az feltétel, hogy az egyes csoportokba tartozók mindegyike számára azonos feltételekkel és módon, ténylegesen elérhető módon történjen a juttatás, akár cafetériarendszerben akár anélkül. Az adó bevallása és megfizetése ezen juttatások esetében amennyiben a törvény ezt írja elő a munkáltató feladata. A központosított illetményszámfejtés egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszer. (KIR3) Magába foglalja: − Az illetmények, a nem rendszeres, valamint a külső személyi

juttatások számfejtésével és elszámolásával kapcsolatos feladatokat − A társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhelyi feladatok ellátását − A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási feladatok körében a foglalkoztatókra előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettséget. Központosított illetményszámfejtést lát el (illetményszámfejtő hely) a.) a Magyar Államkincstár b.) a fejezet felügyeletét ellátó szer vezetője által kijelölt költségvetési szerv c.) a vonatkozó jogszabály által meghatározott önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv A központosított illetményszámfejtést ellátó egyes szervek feladatai: 1.) A költségvetési szerv feladatai abban az esetben, ha önálló illetményszámfejtő helyet működtet: a.) a központosított illetmény számfejtési körbe tartozó juttatásokra vonatkozó alapbizonylatok alaki, tartami ellenőrzése, adatainak

feldolgozása, számfejtése b.) a nettó illetmények, járulékok kiszámítása, a létszám-, bér-, tb-, magánnyugdíjpénztári, jövedelemadóztatási és egyéb információszolgáltatási feladatok ellátása c.) nettó járandóságok átutalásához szükséges adatállományok előállítása, illetve a munkavállalók bankszámlájára történő átutalása d.) a nettó finanszírozáshoz szükséges információk biztosítása a MÁK –ok számára e.) a központosított illetményszámfejtésre alapozott tb-i, családtámogatási kifizetőhelyi feladatok ellátása f.) a számfejtett kiadásokról a könyvelési adatok feladása egységes adatformában g.) a létszámra és a keresetre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás teljesítése a költségvetési szervek, a PM, a KSH, Gazdasági Minisztérium felé. 2.) A költségvetési szerv feladati abban az esetben, ha nem működtet illetményszámfejtő helyet: a.) elkészíti a rendszeres személyi

juttatások illetmény-számfejtési alapbizonylatait, és az előírt nyomtatványon vagy a MÁK által biztosított program segítségével eljuttatja az illetékes illetményszámfejtő helyre b.) számfejti a helyben kifizetett nem rendszeres és külső személyi juttatásokat a MÁK által biztosított program segítségével, erről értesítést készít és azt eljuttatja az illetékes illetményszámfejtő helyre. 3.) a MÁK feladatai illetékességi területén: a.) illetményszámfejtő hely működtetése az önálló illetményszámfejtő hely létesítésére nem kijelölt, illetve ahhoz nem rendelt költségvetési szervek számár b.) az önálló intézményszámfejtő helyek részére biztosítja a számítógépes programrendszert. Elkészíti a jogszabályi változásokból adódó program módosításokat c.) az önálló illetményszámfejtő helyektől fogadja az önkormányzati nettó finanszírozáshoz szükséges, továbbá a központi költségvetési

szervek számlái terhére teljesítendő kifizetésekről rendelkező információkat d.) biztosítja a bérszámfejtő és informatikus szakemberek szakmai felkészítését és folyamatos továbbképzését. 4.) A pénzügyminiszter feladatai: a.) a központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatok szabályozása, a számítógépes program rendszer és a nyomtatványok biztosítása b.) a központi létszám- és bérgazdálkodási ,valamint a statisztikai információs rendszer működtetése. A MÁK és az adóhatóság egymással szoros kapcsolatban áll. A MÁK a megfelelő járulékokat utalja és vallja be a hatóság felé, ezekről a bevallásokról és befizetésekről az érintett költségvetési intézményeket is tájékozatja. A hatóság elszámolásokat küld a MÁK felé a bevallott és befizetett adókról, járulékokról. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 24. A közbeszerzési rendszer célja, intézményi keretei Közbeszerzések Tanács,

Közbeszerzési Döntőbizottság. A közbeszerzési szabályzat és közbeszerzési tervkészítési kötelezettség, céljuk, tartalmuk. Közbeszerzési eljárások, folyamatok, szereplők, jogi, műszaki, pénzügyi követelmények. A központosított közbeszerzés és a helyben központosított közbeszerzés jellemzői, sajátosságai. A közbeszerzések célja a nyilvánosság biztosítása és a piac élénkítése. Lényege: a nagyobb állami feladatokhoz kivitelező kiválasztása. A közbeszerzésről A 2003. évi CXXIX törvény rendelkezik A törvény alkotás fő célja hogy biztosítsa az államháztartási forrásból eredő beszerzések átláthatóságát, érvényesítse a magyar gazdaság érdekeit a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése mellett. A jóváhagyott költségvetés, és felmért beszerzési igények alapján beszerzési tervet kell készíteni, mely értékhatártól függetlenül tartalmazza a tárgyévre tervezett

beszerzéseket, a beszerzések időbeni, pénzügyi ütemezését. A beszerzési tervnek ki kell térnie a beszerzéssel szemben támasztott műszaki specifikációkra, valamint a költségelemzés, megvalósíthatósági tanulmányterv alapján számított beszerzési értékre is. Az ajánlatkérők a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján - a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül - közzé kell tennie. A

közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni. A közbeszerzési terv elkészítése a következő folyamatokat foglalja magában: 1. Az

ajánlatkérő szervezeti igényeinek felmérése beszerzési csoportonkénti bontásban, , külön kiemelve a szükségesnek ítélt teljesítési időpontot is. A következő évre figyelembe vett költségvetési előirányzatok terhére a beszerzés tárgya szerint illetékes ellátási egységek vezetői összesítik, a szabályzat tárgyi hatálya alá tartozó, következő évre tervezett beszerzéseiket; 2. Az igények összesítése, a beszerzési tárgyak és szerződések minősítése; 3. Piacfelmérés, amely választ ad a közbeszerzés értékére is; 4. A beszerzések értékeinek becslése, figyelemmel a részekre bontás tilalmára és az egybeszámítás szabályának alkalmazására is; 5. Az egyes beszerzésekhez szükséges pénzügyi fedezet elkülönítése, a beszerzésekhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítása, igazolása; 6. Az egyes beszerzések vonatkozásában a közbeszerzési eljárás megindítása várható időpontjának meghatározása. A

törvény hatálya alá tartoznak: − Az állam − A helyi önkormányzat − A helyi kisebbségi önkormányzat − Az önkormányzatok társulásai − A költségvetési szervek − Az elkülönített állami pénzalapok − A tb-önkormányzatok − egyéb szervezetek,amelyek a törvény előírásai szerint közpénzeket használnak fel. A törvény hatály kiterjed az árubeszerzésre, a szolgáltatás igénybevételére – a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár fölött – és az építési beruházásra. A törvény a következő értékhatárokat állapította meg : Árubeszerzés esetén Építési beruházás esetén Szolgáltatás megrendelése esetén Az értékhatár megállapítása szempontjából fontos, hogy mi tekinthető azonos tárgyú beszerzésnek. A törvény tiltja, hogy a törvény kikerülése végett részekre bontsák a közbeszerzéseket. Ez az alkalmazás szempontjából azt jelenti, hogy ha egy költségvetési éven belül az

azonos tárgyú közbeszerzések értéke összesen eléri az értékhatárt, akkor minden egyes részbeszerzésre a közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni. A Közbeszerzések Tanácsa a törvény gyakorlati végrehajtását elősegítő ajánlásokat dolgoz ki. A közbeszerzés szereplői: 1.) ajánlattevő 2.) beszerzési tárgyak körébe tartozók 3.) közbeszerzési értékhatárt elérő ügyletek 4.) visszterhes szerződés köthető rá 1.) Az ajánlattevők lehetnek: a.) klasszikus ajánlattevő ( államháztartás szervei) b.) közszolgáltatok (energia szolg, posta, közl) c.) támogatásból megvalósuló beruházásokat végrehajtók (kivéve pl műsoridőre vonatkozó tev.,kutatás-fejlesztési szolg) A közbeszerzési eljárások fajtái:  egyszerű  központosított  nemzetközi  belföldi  nyilvános  zártkörű  egyfordulós  kétfordulós Az egyszerű közbeszerzési eljárás alanyai az a.) és c) A központosított eljárás alanyai a

b.) A közszolgáltatók esetében nem kell az értékhatár figyelni, mert nem vonatkozik rájuk az egyszerű közbeszerzési eljárás. 2.) A közbeszerzési eljárás tárgyi hatálya alá tartozó beszerzések A törvény hatály kiterjed az árubeszerzésre, a szolgáltatás igénybevételére – a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár fölött – és az építési beruházásra. A törvény a következő értékhatárokat állapította meg : Árubeszerzés esetén (birtokba vehető forgalomképes , ingó dolog tulajdonba vétele) Építési beruházás esetén (tervezés, kivitelezés) Szolgáltatás megrendelése esetén ( a felújítási szolg. Megrendelésnek minősülnek nem építési beruházásnak) Az értékhatár megállapítása szempontjából fontos, hogy mi tekinthető azonos tárgyú beszerzésnek. A törvény tiltja, hogy a törvény kikerülése végett részekre bontsák a közbeszerzéseket. Ez az alkalmazás szempontjából azt

jelenti, hogy ha egy költségvetési éven belül az azonos tárgyú közbeszerzések értéke összesen eléri az értékhatárt, akkor minden egyes részbeszerzésre a közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni. A Közbeszerzések Tanácsa a törvény gyakorlati végrehajtását elősegítő ajánlásokat dolgoz ki. A nemzetközi eljárás meghirdetésekor a felhívásnak tartalmaznia kell azt, hogy az eljárásban külföldi személyek is részt vehetnek. A nyilvános eljárás esetén a versenytárgyalást legalább egy országos napilapban meg kell hirdetni, amelyre bárki jelentkezhet. Zártkörű az eljárás , ha a nyilvánosság nyomós közérdekeket sértene, illetve ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak. Egyfordulós eljárás esetén a felhívásnak és a dokumentációnak tartalmaznia kell a beszerzés tárgyával, a teljesítés helyével, idejével, az ellenszolgáltatás feltételével, az ajánlatok benyújtásával, felbontásával és

elbírálásával kapcsolatos adatokon kívül azokat a szempontokat is, melyek alapján az ajánlatkérő a legjobb ajánlatot kiválasztja és azokat a feltételeket, szempontokat amelyek alapján a szerződés létrejön. A leggyakoribb eljárási forma a nyílt eljárás, melyet a fedezet rendelkezésre állásán kívül más feltételhez nem köt a törvény. A meghívásos eljárás a zártkörű eljárások közé tartozik és csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére. Ezen eljárás fajtát közzé kell tenni, és részvételi felhívással indul. Lehet normál és gyorsított ütemű A törvény meghatározza a lebonyolítási határidőket és szabályokat. A tárgyalásos eljárás a zártkörű eljárások másik típusa, ahol az ajánlattevő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal. Ez az eljárás fajta csak akkor alkalmazható ha a nyílt és a meghívásos eljárás is eredménytelen volt. A tárgyalásos eljárás

közvetlen meghívással indul és lehet normál és gyorsított ütemű. A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban gyorsított eljárást lehet alkalmazni, ha azt rendkívüli ok indokolja, de nem alkalmazható építési beruházások esetében. A központosított közbeszerzési eljárás meghatározott kiemelt termékekre vonatkozik. Kiemelt termékeknek minősülnek az általánosan használt, azonos használati célú, azonos műszaki jellemzőkkel bíró termékek pl. irodabútorok, személygépkocsik stb Az országosan kiemelt termékek beszerzése az állami normatívák szerint történik. Állami normatívának nevezzük az e termékek konkrét műszaki-gazdasági és minőségi követelményeit meghatározó, a beszerzéshez szükséges valamennyi lényeges adatot tartalmazó, az intézményi költségvetések tervezésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban lévő előírásokat. A kiemelt termékeket az állami normatíva konkretizálja A központisított

közbeszerzési eljáráshoz tartozó termékeket az intézmény saját hatáskörben is beszerezheti, ha azt kedvezőbb feltételek mellett tudja megtenni. Az ilyen beszerzések értéke azonban nem haladhatja meg az adott kiemelt termék éves szinten számított beszerzési értékének 10 %-át. A központosított közbeszerzési eljárásban a beszerző a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága. A beszerző feladatai:  a beszerzés előkészítő szakaszában gyűjti, összesíti az intézmények kiemelt termékek közé tartozó beszerzési igényeit, lebonyolítja a közbeszerzési eljárást  a jóváhagyott intézményi költségvetésekből származó összesített információk alapján is előkészítheti a beszerzési eljárást  érvényesíti az állami normatívákat  kiválasztja a nyertes ajánlatevőket  időre keretszerződést köt, amelyről az intézményt tájékoztatja  figyelemmel kíséri a megrendelések

teljesítését  engedélyezi az állami normatívával meg nem határozott kiemelt termékek beszerzését. A beszerző szervezetet közbeszerzési díj illeti meg, melyet a költségvetési szervek a végrehajtott beszerzéseik után fizetnek meg. Mértéke az intézményi beszerzések áfa nélkül számított értékének legfeljebb 2 %-a. Az intézmény a központosított közbeszerzés során előleg nem adhat. A szabadkézi vétellel történő beszerzéshez azok az árubeszerzések és szolgáltatások megrendelése, valamint azok előkészítése tartozik, amelyek az éves költségvetési törvényben előírt értékhatár alatti értékűek és nem tartoznak a központosított közbeszerzés körébe. Az intézmény köteles az ajánlattevőkről szállítási, szolgáltatási, banki referenciák alapján tájékozódni. A közbeszerzési eljárás lépései: 1. A hirdetmény közzététele 2. A dokumentáció rendelkezésre bocsátása 3. A kiegészítő

tájékoztatás, konzultáció, a helyszíni bejárás megtartása 4. A felhívás módosítása, visszavonása 5. Az ajánlatok bontása 6. Az ajánlatok elbírálása 6.1 A hiánypótlási határidő kitűzése 6.2 Érvénytelenségi, kizárási, valamint az alkalmassági feltételek, szempontok vizsgálata 6.3 Az ajánlatok értékelése 6.4 Az eljárás nyertesének meghatározása 7. Az eljárás eredményének, eredménytelenségének kihirdetése 8. Az eljárás eredményeként létrejövő szerződés megkötése A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik 1. A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása. 2. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása. 3. A törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is.

A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 25. Az előirányzatok megváltoztatása, az előirányzatok módosítása és átcsoportosítása, a költségvetési szerkezeti rendjének megfelelően. Az Országgyűlés, a kormány, az irányító szerv, a költségvetési szerv hatásköre. Az előirányzat megváltoztatásának okai, módja és hatási a szakmai feladatok ellátására. Az átláthatóság, ellenőrizhetőség biztosítása Előirányzat-módosítás: az előirányzattal rendelkező részére megállapított kiadási, bevételi előirányzatok megváltoztatása. Az előirányzat módosítás lehet egyszeri (csak adott költségvetési évben érvényesülő) vagy tartós (költségvetési előirányzatokba véglegesen beépülő) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól a költségvetési szerv előirányzat-módosítás nélkül is eltérhet.

Előirányzat átcsoportosítás: a költségvetési bevételi, illetve kiadási főösszegének változatlansága mellett, egyidejűleg előirányzat-csökkentéssel és növeléssel végrehajtható változtatás. A költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet a jóváhagyottól. Ezen előirányzatok között olyan bevételi, illetve kiadási előirányzat jelölhető meg, amelynek teljesülése jogszabályon alapul, illetve olyan tényezők következménye, amelyek alakulására a kormánynak közvetlen befolyása nincs. Ha ezek az előirányzatok a tervezett egyenleg megvalósulását veszélyeztetik, a kormány köteles a tervezett költségvetési egyenleg biztosítása érdekében a szükséges intézkedést megtenni. A költségvetési előirányzatok módosítására az Országgyűlés, a kormány, a felügyeleti szerv és a költségvetési szerv jogosult a jogszabályok által

meghatározott körben és mértékben. Az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rögzíti a saját hatáskörében módosítható előirányzatokat. Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII, fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének módosítására. A kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő kedvezőtlen alakulása, vagy megelőző intézkedésként ezt közvetlenül előidéző körülmények bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál a Munkaerő-piaci Alap esetében az Országos Munkaerő-piaci Tanács véleményének előzetes kikérésével és a társadalombiztosítási alrendszerben előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet, azon előirányzatok kivételével, amelyek évközi változtatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn. Állami feladatok, valamint központi

költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra a kormány jogosult. A fejezeten belül a címek között átcsoportosítást engedélyezhet a kormány, kivéve azokat amelyekre az Országgyűlés a jogot magának tartotta fenn. A kormány az átcsoportosítás jogát átengedheti a fejezte felügyeletét ellátó szerv vezetőjének. A központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról a kormány határozatban dönt. A központi költségvetés előirányzatainál a fejezeten belüli átcsoportosítások, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatnak az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő, megállapodáson alapuló fejezetek közötti átcsoportosítása tekintetében az előirányzat-módosítási hatáskört, beleértve a kiemelt előirányzatok átcsoportosítását is a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. A központi

költségvetési szerv felügyeleti szerve költségvetési szervénél, ha a törvény másképp nem rendelkezik a.) a fejezeti kezelésű címzetlen és címzett előirányzatok terhére átcsoportosítással pótelőirányzatot vagy új előirányzatot engedélyezhet b.) a felhalmozási célú előirányzatain belül év közben korlátozás nélkül átcsoportosítást engedélyezhet. c.) a bevételek tervezettet meghaladó bővülése esetén növelheti a saját bevételi előirányzatokat – a kiadási előirányzatok változatlansága mellett - a támogatási előirányzat egyidejű csökkentésével d.) a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételi előirányzatok növelésével többlet feladatokat rendelhet el e.) feladatok, illetve bevételek elmaradása esetén a bevételek és a kiadások előirányzatát csökkentheti f.) a jóváhagyott előirányzatok felhasználását korlátozhatja, vagy rendelkezése alá vonhatja, de ezen intézkedéséről a költségvetési

szervét és a Kincstárat egyidejűleg értesíteni köteles g.) működési célú előirányzatai között átcsoportosítást engedélyezhet Kivéve a személyi juttatások h.) működési és felhalmozási célú előirányzatai között, az Országgyűlés által megállapított előirányzati összeghez képest átcsoportosítás engedélyezhet g.) engedélyezi – a költségvetési szerv kezdeményezésére- a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételre vonatkozó előirányzat-módosítást. Az irányító szerv év közben a költségvetési szerv tervezett, illetve a módosított előirányzatát meghaladó többletbevételéből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő MATJ előirányzatát legfeljebb a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és a közvetett kiadásoknak az adott bevételéből történő teljesítése után fennmaradó összeg

erejéig, és szerződés esetén az abban meghatározott összeggel, a meghatározott időszakra emelheti. A többletbevétel év közben akkor fordítható a költségvetési szerv munkavállalóinak illetményemelésére, ha a bevétel tartós, és a következő évben a költségvetésben többletként megtervezik. Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata a felsorolt bevételek előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve ha az adomány célja a személyi juttatásokra irányul. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját előirányzat-módosítási hatáskörében Bevételi és kiadási előirányzatának főösszegét, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti: előirányzat-maradványából, vállalkozási tartalékából. A kiemelt, illetve a felügyeleti szerv által meghatározott előirányzatokat az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv csak jogszabály, illetve az irányító szerv előírásai

szerint módosíthatja. Az előirányzat-módosítás költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben sem a következő években nem járhat. A MATJ előirányzata – a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő módosítások kivételével – csak abban az esetben csökkenthető, ha a központi költségvetési szerv éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. A központi költségvetési szerv a dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek előirányzata körében előirányzat-módosítást kezdeményezni, vagy azokat anélkül felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv ezen éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. Az önállóan működő költségvetési szerv és az önállóan működő és gazdálkodó szerv vezetői előirányzatainak nem

irányító szervi hatáskörbe tartozó változtatását a meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatok ellátását végző önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjénél jogosultak kezdeményezni. Az átláthatóság és az ellenőrizhetőség azzal biztosítható, hogy valamennyi költségvetésben részvevő előirányzattal gazdálkodó szervezet azonos előírások alapján készíti el a költségvetést és a beszámolót. Így valamennyi kiemelt előirányzat összehasonlítható és ellenőrizhető. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI ISMERETEK 27. Az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok és az előirányzatok jellemzői, azonosságaik és különbségeik. Az alapokból finanszírozott közfeladatok Az alapok célja, létrehozásuk, likviditásuk megőrzésének eszközei. A pályázati rendszer működtetése. Elszámolási kötelezettség Az egészségbiztosítási és nyugdíjrendszer költségvetési

finanszírozása, az Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei, kiadásai. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának sajátosságai, a pályázati rendszer működtetése. A kedvezményezettek elszámolási kötelezettsége Az elkülönített állami pénzalapot csak törvénnyel lehet létrehozni, amelyben meg kell határozni az alaprendeltetést, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert. Az alap létrehozásának feltétele, hogy a meghatározott feladatok állami ellátásához államháztartáson kívülről származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhetők, méghozzá részben célzott, adó jellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok, illetve bírságok címén. Ezeket a forrásokat az alapot létrehozó törvény rögzíti 1.) A Munkaerő-piaci Alap több elkülönített állami pénzalap

összevonásával jött létre (Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, Szakképzési Alap, Rehabilitációs Alap, Bérgarancia Alap) A munkaerő-piaci alap célja ennek megfelelően összetett. A Munkaerő-piaci Alapon belül a következő alaprészek különülnek el: 1. szolidaritási 2. jövedelempótló támogatási 3. foglalkoztatási 4. bérgarancia 5. szakképzési 6. rehabilitációs 7. működési Ezeken az alaprészeken kívül munkahely teremtési és foglalkoztatás fejlesztési célelőirányzatot kell elkülöníteni. A Munkaerő-piaci Alap bevételei: − munkaadói járulék − munkavállalói járulék − rehabilitációs hozzájárulás − szakképzési hozzájárulás − központi költségvetési támogatás − a privatizációból származó bevétel − egyéb bevételek A Munkaerő-piaci Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították. A munkaerő-piaci Alap kiadásai

főként a célként meghatározott feladatok finanszírozásában jelennek meg, valamint az alap költségvetésében a működést biztosító kiadási előirányzat is. Az alap bevételeiből folyósítja a munkanélküli-ellátásokat, illetve egyéb jövedelempótló támogatásokat, amelyeket a központi költségvetés megtérít számára. A Munkaerő-piaci Alap három alaprésze a foglalkoztatási, a szakképzési és a rehabilitációs alaprész felosztható a központi és a megyei munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keretre. Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök (munkanélküli ellátás) a szolidaritási és a jövedelem pótló alaprész. Aktív foglalkoztatás politika célja, hogy segítsenek a munkanélkülieknek újra foglalkoztatottá válni. Elsődleges feladata a struktúraváltás elősegítése és a munkanélküliség megelőzése, lerövidítése. 2.) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Ezen alap feladata: − a radioaktív

hulladékok végleges elhelyezésére, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítése üzemeltetése Az alap bevételei a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésének illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének, lebontásának – az engedélyesek által az alapba befizetendő – költségei. A befizetések mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg. A társadalombiztosítási pénzügyi alapok A kötelező társadalombiztosítással kapcsolatos legfontosabb állami feladatokat a törvény a következőkben határozza meg: − a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapítása − az ellátások fedezetére a foglalkoztatókat és a biztosítottakat terhelő fizetési kötelezettségek meghatározása − az ellátások igénybevételére, a hozzájárulás és járulék közteherként

való megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotása − az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozása − a tb-i ellátások fedezetének biztosítása abban az esetben, ha a tb kiadásai meghaladják a bevételeit − a tagdíjfizetésen és egyéni számlán alapuló magánnyugdíjak és magánnyugdíj pénztárak rendszerének szabályozása. A kötelező állami tb-nak két alrendszere van: a.) nyugdíjbiztosítási b.) egészségbiztosítási Ezek pénzügyi feladatait két önálló pénzügyi alap bonyolítja le. a.) Nyugdíjbiztosítási Alap b.) Egészségbiztosítási Alap Az Országgyűlés az alapok költségvetését az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. A tb-i alrendszer költségvetésének, előkészítésének, benyújtásának elfogadásával és zárszámadásával kapcsolatban az

Áht. Időrendben végrehajtandó hatásköri és eljárási szabályokat ír elő. A kötelező állami tb keretében nyújtott szolgáltatások: a.) Nyugdíjbiztosítási ellátások − tb-i saját jogú nyugellátás − öregségi nyugdíj − rokkantsági nyugdíj − baleseti rokkantsági − hozzátartozói nyugdíj − özvegyi nyugdíj − árvaellátás − szülői nyugdíj − baleseti hozzátartozói nyugellátások. b.) Egészségbiztosítási ellátások − egészségügyi szolgáltatások (járó, fekvő beteg ellátás) − pénzbeli ellátások − THGY − GYED − Táppénz. c.) baleseti ellátások d.) baleseti egészségügyi szolgáltatások e.) baleseti táppénz, baleseti járadék A Nyugdíjbiztosítási Alap főbb bevételei: − nyugdíjjárulék − késedelmi pótlék, bírság − költségvetési hozzájárulások − központi költségvetési támogatás hiány esetén − átadott vagyon értékesítéséből származó bevétel − állami vagyon

értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó − működési bevételek. Az Egészségbiztosítási Alap bevételei − egészségbiztosítási járulék − EHO − munkáltatói táppénz hozzájárulás − a MÁK által az alapnak átutalt összeg − adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék, bírság − központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések (pl. GYED) − tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből származó bevétel − állami vagyon értékesítéséből származó bevétel − működési bevételek A bevételek és a kiadások időbeni ütemének eltérése esetén a kiadások finanszírozása érdekében a központi költségvetés hitelt nyújt. A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásának a pénzügyminiszter rendeletében megállapított szabályait kell alkalmazni.pl: központi beruházások, európai uniós forrásból

finanszírozott támogatás) Az előirányzatok pályázati rendszer keretében történő felhasználása során az alábbiakat kell alkalmazni. A pályázati felhívást a támogató internetes honlapján a jogszabály által előírt helyen teszi közzé. A pályázati felhívás tartalmazza: − a pályázat címét és célját − a támogató megnevezését − a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét − a benyújtásra jogosult személyek meghatározását − tartalmi és formai követelményeket − a benyújtandó példányszámot − elszámolható és a nem elszámolható költségek körét − a saját forrás mértékét − a benyújtás határidejét, helyét, módját − az esetleges pályázati díj összegét, befizetésének módját − a hiánypótlás lehetőségét és feltételeit − a támogatási döntés elleni jogorvoslat lehetőségét határidejét és benyújtásának módját − az elnyerhető támogatás alsó és felső határát − a

finanszírozás módját (elő, utófinanszírozás, visszatérítendő és nem visszatérítendő) − az elbírálás határidejét − a pályázat elkészítéséhez szükséges dokumentum mintákat − egyéb információkat. A pályázat elnyerése esetén támogatói okirat (szerződés) jön létre melyben valamennyi a pályázatra vonatkozó előírás szerepel. A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi kötelezettség teljesül mindkét fél részéről és a kedvezményezettek a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült