Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Mérlegképes könyvelő, államháztartási szak, gazdasági ismeretek

Pénzügy 1.tétel 1/3 A nemzetgazdaság fogalma, folyamatai és szereplői. A nemzetgazdaság teljesítménymutatói. Az államháztartás törvényi, és statisztikai (SNA, ESA) meghatározása. Az államháztartás alrendszerei, alapegységei és azok általános jellemzői A nemzetgazdaság fogalma: valamely ország anyagi, emberi, természeti erőforrásainak, javainak, szolgáltatásainak és azok kapcsolatainak rendszere. A gazdaság önálló, összetett rendszer, ugyanakkor a társadalom és a világgazdaság egyik alrendszere is. Saját maga is számos alrendszerből épül fel, pl.: piaci szereplők A nemzetgazdaság a működése során az ember anyagi és nem anyagi jellegű szükségleteinek kielégítése érdekében input erőforrásokat (termelési tényezőket) használ fel, javakat, szolgáltatásokat állít elő és egyidejűleg negatív következményként környezet-szennyezést okoz. A nemzetgazdaság folyamatai: társadalmi újratermelés (bővített,

szűkített, egyszerű), termelés, elosztás és jövedelemelosztás, forgalom, fogyasztás (végső, termelő) A nemzetgazdaság szereplői: a nemzeti számlák rendszere – SNA93, nemzeti számlák rendszere - ESA95 , számlakeretek európai rendszere - Magyar nemzeti számlák rendszere - GFS 2001, Kormányzati pénzügyi rendszer (nemzetközi valutaalap) Nemzetgazdasági szektorok : háztartások, vállalatok , pénzügyi vállalatok, háztartásokat segítő nem profitérdekelt szervezetek, kormányzati szektor, külföld A nemzetgazdaság teljesítménymutatói. - Output (O)=kibocsátás= termelő felhasználás+hozzáadott érték. Az output a nemzetgazdaságban egy meghatározott időszak alatt létrehozott áruk és szolgáltatások halmaza. Heterogén összetételű Megjelenik benne az autó, a lakás, a szállítás, az oktatás stb, vagyis minden ami közbülső, és mindaz ami a végső felhasználást szolgál. Megkülönböztetünk reálkibocsátást és nominális

kibocsátást. - A reálkibocsátás a termékek, szolgáltatások naturáliákban kifejezett halmaza. - A Nominális kibocsátás a reálkibocsátás folyó árban kifejezett, pénzértékkel mért mennyisége. - A kibocsátás reálértéke: a reálkibocsátást mérhetjük összehasonlító (előző időszak) árakon is. Az összehasonlító árak alkalmazása kiszűri az árváltozások hatásait, így megbízható képet ad a reálkibocsátásokban bekövetkezett változásokban. Az így kapott pénzben mért értéket a kibocsátás reálértékének nevezzük. - A végső felhasználás: magában foglalja a lakossági és a közösségi végső fogyasztást, a bruttó felhalmozást és a nettó exportot. Az összes végső fogyasztást és az összes bruttó felhalmozás együttes összegét belső felhasználásnak nevezzük. - Bruttó felhalmozás: a bruttó beruházásból, és a készletfelhalmozásból áll. - A beruházás lehet ex post indítékú (múlthoz kapcsolódó),

azaz az elhasználódott tárgyi eszközök pótlására irányuló, valamint lehet ex ante indítékú (jövőbeni célhoz kapcsolódó), vagyis amikor a meglevő eszközök kapacitásának bővítéséről, új tárgyi eszközök, immateriális javak vásárlásáról, továbbá saját termelésben való előállításáról, illetőleg külföldről származó apportról, valamint pénzügyi lízing konstrukcióban beszerzett tárgyi eszközök értékéről van szó. A kettő együtt adja a bruttó beruházás értékét, levonva az értékcsökkenést, a nettó beruházás értékét kapjuk, amely az egy év alatt létrehozott új eszközt, a tőkeállomány növekedését mutatja. - Bruttó hazai termék (GDP): az ágazatok, vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és támogatások egyenlege, levonva a pénzközvetítés ágazatokra és szektorokra fel nem

osztott szolgáltatások díját, piaci áron értékelt mutató. Pénzügy 1.tétel 2/3 A GDP-t három oldalról határozhatjuk meg: 1. termelési oldalról= az alapáron számított bruttó hozzáadott értékek összege + termékadók – terméktámogatások – pénzközvetítés ágazatokra fel nem osztott szolgáltatási díja (FISIM) 2. felhasználási oldalról: háztartások + államháztartás + nonprofit intézmények végső fogyasztási kiadásai + bruttó állóeszköz felhalmozás + készletváltozás + export – import 3. jövedelmi oldalról: bérek és keresetek + tb hozzájárulás + termelési támogatás + termelési adó + bruttó működési eredmény amely tartalmazza az écs-t is. - Nettó hazai termék(NDP) = GDP – écs. Az NDP a nemzetgazdaságban a gazdasági szereplők által adott időszakban létrehozott új érték. Áruk és szolgáltatások halmaza, amelyek végső felhasználásra kerülnek. Jövedelemkategória is, a munkabér, a nyereség

ás egyéb értékképző tételek összege. - Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) meghatározásánál figyelembe veszik a külgazdasági kapcsolatokban áramló elsődleges tényezőt és tulajdonjövedelmeket is, azaz a nem rezidens gazdasági egységektől kapott és a nekik fizetett elsődleges jövedelmeket. GNI=GDP+beáramló elsődleges jöv.(Im)-kiáramló elsődleges jöv (Ix) - Nettó nemzeti jövedelem (NNI)= GDP- écs=NDP+Im-Ix - Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI)= GNI+ beáramló-kiáramló másodlagos jövedelem (figyelembe vesszük a külgazdasági kapcsolatok másodlagos jövedelemáramlásait is, az olyan egyoldalú, ellenszolgáltatás nélkül folyó átutalásokat, mint az adomány, segély, nemzetközi szervezeteknek fiz.tagdíj) - Nettó nemzeti rendelkezésre állási jövedelem (NNDI) = GNDI –écs = NNI + beáramló kiáramló másodlagos jövedelem Az államháztartás törvényi, és statisztikai (SNA, ESA) meghatározása. 1992. évi

XXXVIII Tv: Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az SNA93 az ENSZ által kialakított rendszer, mely társadalmilag hasznosnak tekint és mér minden anyagi és nem anyagi jellegű, intézményesített, szervezett keretek között végzett tevékenységet. ESA 95 (az EU-ban alkalmazott módszer), mely az SNA rendszerre épül, kisebb módosításokkal. Az ESA rendszerében a kormányzati szektorba azok az intézményi egységek tartoznak, amelyek nem piaci árukat, szolgáltatásokat állítanak elő, vagy ilyen tevékenységet irányítanak, felügyelnek. Ide sorolhatók non –profit szervezetek is, ha nem végeznek piaci termelést, és irányításuk, finanszírozásuk meghatározó hányada állami. Az államháztartás alrendszerei, alapegységei és azok általános jellemzői. Központi kormányzat

(költségvetés): az államháztartás központi szintjét jelenti. Költségvetését és annak végrehajtását a következő előirányzatok és azok teljesítésének teljes körű pénzforgalmi tervezése alkotja: • központi kezelésű előirányzatok: a kp. ktgvetés közvetlen bevételei és kiadásai • fejezeti kezelésű előirányzatok: fejezet felügyeletét ellátó szervek szabályozási hatáskörébe utalt bevételek és kiadások (tartalékok, célelőirányzatok) • központi költségvetési szervek előirányzatai • köztestületi költségvetési szervek előirányzata • országos kisebbségi önkormányzatok előirányzata Intézményrendszere: - a központi kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek - a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek - a központi költségvetési szervek - a köztestületi költségvetési szervek Pénzügy 1.tétel 3/3 - helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi

önkormányzatok a helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak az a képességét és jogát jelenti, hogy a jogszabályi keretek között a helyi közügyek részét saját hatáskörben szabályozzák, igazgassák a helyi lakosság érdekében. Intézményrendszerét alkotják: - a helyi önkormányzati költségvetési szervek - a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek - társadalombiztosítás a társadalom közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő, közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszere. Tagozódása: a., nyugdíjbiztosítási alrendszer b., egészségbiztosítási alrendszer Intézményrendszere: - társadalombiztosítási költségvetési szervek - társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Konszolidált vagyona - elkülönített állami pénzalapok az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó, törvény által elkülönített állami

pénzalapoknak minősített pénzügyi alap, melynek célja az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé, adott bevételt közvetlenül a felhasználóhoz rendelve. Költségvetéssel rendelkeznek, illetve azok elszámolása, végrehajtása jellemzi (kiadás, bevétel). Vagyonukat az alapok összevont vagyona képezi. Kezelője a központi költségvetési szerv, kivételesen köztestületi költségvetési szerv lehet. • Munkaerőpiaci Alap • Szülőföld alap • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap • Nemzeti Kulturális Alap • Vesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi Kártalanítási Alap • Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Pénzügy 2.tétel 1/3 A költségvetési politika célja és eszközrendszere. A költségvetési tervezés folyamata, a tervezés dokumentumai, határidők. Az országgyűlés, a kormány, az államháztartásért felelős miniszter, az irányító/felügyeleti szervek, alapegységek

feladat-, felelősség-, hatásköre a költségvetés tervezésében és végrehajtásában. A költségvetési politika célja és eszközrendszere. A kormány által kialakított gazdaságpolitikák végső célja a jólét növekedése, a gazdaság egyensúlyi problémáinak megoldása. A jólétnek minőségi és mennyiségi tényezői vannak, a gazdaságpolitika céljai ezekre vezethetők vissza: gazdasági növekedés, a megfelelő mennyiségű, minőségű, összetételű áru és szolgáltatás előállítása, a pénzügyi egyensúly, árstabilitás, magas szintű foglalkoztatás, a szociális és társadalmi biztonság, a felhalmozásfogyasztás megfelelő aránya, tiszta, egészséges környezet, stabil valuta megteremtetése, stb. A költségvetési tervezés folyamata, a tervezés dokumentumai, határidők. - Az országgyűlés az állami költségvetésről és annak végrehajtásáról törvényt alkot. A költségvetési törvényben meghatározza a helyi

önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív központi költségvetési hozzájárulásai címeit és összegét, a helyi önkormányzatoknak és a helyi kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó fejlesztési célú támogatásokat, valamint megállapítja a helyi önkormányzatokat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető - az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek beszámításával (nettó módon) finanszírozott - támogatások elosztási és folyósítási rendjét. Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai által ellátott feladatokhoz kapcsolódó, ösztönző elemet is tartalmazó központi költségvetési hozzájárulásokat, támogatásokat. - a kormány felelős a költségvetési törvényjavaslat

elkészítéséért és meghatározott határidőn belül az Országgyűlés elé terjesztéséért, A Kormány felelős a költségvetési törvény végrehajtásáért - az államháztartásért felelős miniszter, az államháztartással kapcsolatban a Kormány hatáskörébe tartozó kérdésekben döntés-előkészítő, koordináló feladatot lát el, előkészíti a költségvetési és a zárszámadási törvény tervezeteit;gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról, a Kormánynál az előirányzatoknak a tervezettől jelentősen eltérő teljesülése esetén intézkedést, illetve annak megelőzésére a kötelezettségvállalások, a kifizetések mértékének és ütemének meghatározását kezdeményezi; gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósságból eredő kötelezettségek kezelésével, teljesítésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint az államadósság és az államháztartási adósság

számításáról és nyilvánosságra hozataláról; - az irányító/felügyeleti szervek A fejezetet irányító szerv közreműködik a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek elkészítésében, és irányítja az irányítása alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt alap tervezését, megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek kincstári költségvetését, elkészíti a fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését, jóváhagyja az alapok elemi költségvetését; jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatát, ha annak megállapítása nem a Kormány hatáskörébe tartozik; alapegységek feladat-, felelősség-, hatásköre a költségvetés tervezésében és végrehajtásában. Tervezési Határidő Szereplő felelős Szereplő együttműködő Pénzügy munkaszakasz 2.tétel 1. A költségvetési

tervezési irányelvek meghatározása és a kormány elé terjesztése Április 15. (június 30.) Nemzetgazdaságért felelős miniszter 2. A költségvetési politika, költségvetési tervezési irányelvek előterjesztése 3. Tervezési tájékoztató a költségvetési javaslat kidolgozásához 4. A költségvetési javaslat összeállítása Május 15. (július 31.) 5. Költségvetési törvényjavaslat-tervezet elkészítése, előterjesztése 6. Költségvetési törvényjavaslat-tervezet megtárgyalása, a költségvetési törvényjavaslat benyújtása 7. Fejezeti részletező táblák benyújtása 8. Határozat a fejezetek, a TB pénzügyi alapk, az elkülönített állami pénzalapok bevételi és kiadási főösszegéről, a költségvetési hiány/többlet mértékéről 9. Költségvetési törvény megalkotása 10. Kincstári költségvetés készítése Augusztus 31. (október 15) Nemzetgazdaságért felelős miniszter Kormány Nemzetgazdaságért felelős

miniszter, felügyeleti szervek Központi költségvetési szervek Helyi önkormányzatok TB költségvetési szervek Köztestületi költségvetési szervek Nemzetgazdaságért felelős miniszter 11. Az elemi költségvetés elkészítéséhez keretszámok, szempontok megadása 12. Elkülönített állami pénzalap elemi költségvetésének megállapítása 13. Központi költségvetési szervek, alapok elemi költségvetésének elkészítése, benyújtása, jóváhagyása Előírt határidőre Előírt határidőre 2/3 Közvetlenül részt vesznek: - nemzetgazdasági misztérium fejezet felügyeletét ellátó szervek. - Belügyminisztérium - elkülönített állami pénzalapok kezelői - TB pénzügyi alapok kezelői - Kincstár - Államháztartási Hivatal Közvetve, felkérés alapján vesznek részt: helyi önkormányzatok költségvetési szervek központi és fejezeti kezelési előirányzatok kezelői Kapja: az Országgyűlés Kapják: költségvetési szervek Kapják:

felügyeleti szerv, Nemzetgazdasági minisztérium Kapják: kormány és az MNB Szeptember 30. (október 31.) kormány Kapja: OGY Október 15. (október 31.) November 30. Kormány Kapja: OGY Költségvetési év január 1-ig Költségvetési évet megelőző év dec.15, elkülönített állami pénzalapnál jan.20 Január 10-ig OGY Január 20-ig Elkülönített állami pénzalap kezelőjének, ill. felügyeleti szervének vezetője Központi költségvetési szerv, Alapkezelő vezetője A felügyeleti szerv által megadott határidőre OGY Felügyeleti szerv Elkülönített állami pénzalap kezelője Felügyeleti szerv Részt vesz: központi költségvetési szerv fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői központi kezelésű előirányzatot kezelő szervezet Kapja: Pénzügyminisztérium, Kincstár Kapja: felügyeletekhez tartozó központi költségvetési szerv Kapja: Pénzügyminisztérium Kapja/jóváhagyja: felügyeleti szerv Pénzügy 2.tétel 3/3 14.

Központi költségvetési szervek, alapok elemi költségvetésének benyújtása 15. Helyi önkormányzat költségvetésének benyújtása összesítésre Február 28-ig A fejezet, az alap felügyeletét ellátó szerv Kapja: Pénzügyminisztérium jegyző Kapja: MÁK 16. A helyi önkormányzatok összesített költségvetésének további feldolgozásra való beküldése 17. Országos kisebbségi önkormányzat elemi költségvetésének megküldése 18. A területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik elemi költségvetésének megküldése A rendelettervezet képviselőtesület előterjeszése után 30 napon belül További 20 napon belül (MÁK összegzi) Február 28-ig MÁK (TÁH) Kapja: Pénzügyminisztérium Országos kisebbségi önkormányzat Kapja: Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal Február 28-ig A nevezettek vezetői Kapja: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pénzügy 3.tétel 1/9 A költségvetési bevételek és

kiadások adminisztratív, funkcionális és közgazdasági osztályozása. A központi költségvetés közvetlen bevételi és kiadási előirányzatai A központi költségvetés pénzügyi kapcsolatai a nemzetgazdaság többi szereplőjével, az államháztartás többi alrendszerével. Az Európai Unió költségvetéséhez való kapcsolódás megjelenése mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. A költségvetési bevételek és kiadások adminisztratív osztályozása megmutatja hol merül fel a kiadás, hol keletkezik a bevétel A költségvetési bevételek és kiadások funkcionális osztályozása megmutatja mi a bevétel – kiadás, célja, rendeltetése, azaz mely szakfeladatra könyveljük a gazdasági eseményt A költségvetési bevételek és kiadások közgazdasági osztályozása megmutatja, hogy a feladat mely feltételrendszerét biztosítják a bevételek , kiadások azaz mely jogcím szerint könyvelünk A központi költségvetés közvetlen bevételi

előirányzatai 1./ Adó és adójellegű ( adók, vámok, illetékek) Fizetési kötelezettséget törvény, vagy tv-nyi felhatalmazással Önkormányzati rendelet írhat elő. Díjfizetési kötelezettséget kormány, vagy a kormány felhatalmazása alapján miniszter rendelhet el. Vámokra vonatkozó előírásokat a kormány rendeletben állapítja meg. 2./ Nem adójellegű ( bírság, díjak) Fizetését illetve mentességeket törvény vagy tv-nyi felhatalmazás alapján kormányrendelet szabályozza. 3./ Felhalmozási és tőkejellegű (privatizációból) 4./ Adományok, segélyek (nemzetközi kapcsolatokból) 5./ Központi költségvetési szervek befizetései A központi költségvetés kiadási előirányzatai: 1./ Állami feladatok finanszírozása, támogatása Központi költségvetési szervek és az államháztartás többi alrendszere feladatainak finanszírozása és az államháztartáson kívüli gazdasági szereplők gazdaságpolitikai szempontból preferált

tevékenységének támogatása, hozzájárulások 2./ Állami adósságszolgálat (törlesztő részlet + kamata) Az államon kívüli gazdasági szereplőkkel szemben (belföldi,külföldi) hitelviszonyon alapuló tartozás 3./ Egyéb ( garancia, kezesség, egyéb) A központi költségvetés pénzügyi kapcsolatai a nemzetgazdaság többi szereplőjével, az államháztartás többi alrendszerével: az államháztartás alrendszerei leginkább a finanszírozás által kerülnek pénzügyi kapcsolatba a központi ktgvetéssel, míg a nemzetgazdaság egyéb szereplői befizetéseiken keresztül. Az államháztartás alrendszereinek, alapegységeinek költségvetési finanszírozását három szervezet bonyolítja le: 1./ Államháztartási Hivatal Önálló jogi személyiséggel rendelkező , a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi felügyelete alatt működő országos hatáskörű , előirányzatai fölött teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó, kincstári

körbe tartozó központi költségvetési szerv. 2./ Államadósság Kezelő Központ Egyszemélyes részvénytársaság, melynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Alapítója a pénzügyminiszter. Működése során az alapítói jogokat a pénzügyminiszter Pénzügy 3.tétel 2/9 gyakorolja, úgy hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el. Az ÁKK igazgatóságában és felügyelőbizottságában külön törvényben meghatározott állami vezetők tisztséget viselhetnek. 3./ Magyar Államkincstár A magyar Állam tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság,részvénye névre szóló és forgalomképtelen. Alapítója a pénzügyminiszter, aki a részvénytársasági működése során az alapítói jogokat gyakorolja, de az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el. Az Európai Unió költségvetéséhez való kapcsolódás megjelenése mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. Az Európai Unióba történő belépést követően

Magyarországnak - mint minden tagállamnak - „tagdíjat” kell fizetnie, ennek meghatározó elemeit a GNI forrás és az áfa-alapú befizetések képezik. Az áfa-alapú befizetések a harmonizált áfa alap 0,5%-át teszik ki. Amennyiben ez az áfa-alap meghaladja a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 50%-át, úgy az ezt meghaladó rész után nem keletkezik befizetési kötelezettség. A GNI források mértéke - ahogyan a nevében is szerepel - a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmével arányos, minden tagállamban egyforma kulcsot alkalmaznak, így a befizetések az egyes országok teherviselő-képességét is figyelembe veszik. A befizetésekkel szemben a lehívható források állnak: 2007 és 2013 között, a hétéves költségvetési keretterv alapján hazánk részére az Európai Unió (2004-es árakon számítva) 32,8 milliárd euró értékű kötelezettségvállalást tett. Ez alatt a hét év alatt hazánknak 8,3 milliárd euró a befizetési kötelezettsége.

Magyarország jelenleg a nettó haszonélvező országok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy nagyobb támogatásban részesül, mint amekkora összeggel hozzájárul a közös költségvetéshez. Az ún nettó pozíció kiszámításakor figyelembe kell venni az uniós költségvetésből Magyarországnak ténylegesen kifizetendő támogatások és a költségvetésbe befizetendő magyar hozzájárulás adott évi egyenlegét. A központi költségvetésbe folynak be az állami feladatok végrehajtásához szükséges bevételek és innen történik ezek újraelosztása. Az államháztartás alrendszerei irányítási, szabályozási, tervezési, végrehajtási , beszámolási, könyvvezetési és ellenőrzési szempontból alapegységekre tagozódnak. a, költségvetési szerv b, alap c, előirányzat A költségvetési szerv az államháztartás részét képező jogi személy, állami feladatot lát el társadalmi közös szükséglet kielégítése végett, nem nyereség

elérése céljából. A költségvetési szervek tevékenységüket éves tervek alapján végzik. Meghatározzák a szervezet céljait, a célok eléréséhez szükséges feladatokat és a megvalósítás személyi és tárgyi feltételeit, pénzügyi forrásait. A költségvetési bevételek és kiadások különböző szempontok szerinti osztályozását szerkezeti rendnek nevezzük. A szerkezeti rend arra ad választ, hogy: Pénzügy − − − 3.tétel 3/9 hol merül fel a kiadás, hol keletkezik a bevétel- ez az adminisztratív osztályozás mi a bevétel – kiadás, célja, rendeltetése – ez a funkcionális osztályozás a feladat mely feltételrendszerét biztosítják a bevételek , kiadások – ez a közgazdasági osztályozás. A központi költségvetés Jogcímcsoport,Jogcím szerkezeti rendje: Fejezet – Cím, Alcím – Fejezet: a költségvetési tervezés végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított

szervek és előirányzatok összessége (fejezetrend) Cím,alcím: szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége (címrend alcímek nélkül) Jogcímcsoport, Jogcím: fejezeti kezelésű előirányzatok, pénzügyi alapok tovább részletezett előirányzatai Közgazdasági osztályozás Előirányzat csoportok: 1. /Működési célú előirányzat csoport - kiemelt előirányzatai: - személyi kiadások - munkaadókat terhelő járulékok - dologi kiadások - ellátottak pénzbeli juttatásai - egyéb működési célú támogatások, kiadások - kamatfizetések 2./ Felhalmozási célú előirányzat csoport - kiemelt előirányzatai: - beruházások - felújítások - egyéb felhalmozási célú kiadások 3./ Kölcsönök 4./ Egyéb speciális célú előirányzatok A költségvetés szerkezeti rendjében a fejezetek fejezetrendet alkotnak. A fejezet lehet szervezet ( Országgyűlés, Minisztériumok), de lehet

előirányzat is (belföldi államadósság). Címet alkotnak: − − − − Központi költségvetési szervek -önállóan, területileg tagoltan, csoportosan Fejezeti kezelésű előirányzatok Pártoknak nyújtott támogatások Egyéb bevételek Címek összességét címrendnek nevezzük. A címeket alcímekre bonthatjuk tovább A fejezeti kezelésű előirányzatokat, alapokat jogcímcsoportokra, jogcímre tovább részletezzük. Pénzügy A fejezetek, a címek, osztályozását jelentik. 3.tétel 4/9 jogcímcsoportok és jogcímek a kiadások adminisztratív Az előirányzat – csoportok, ezeken belül a kiemelt előirányzatok a költségvetési prezentáció részeként a feladatok közgazdasági feltételrendszerét jelentik. Az előirányzat csoportokhoz, és a kiemelt előirányzatokhoz, tervezési − gazdálkodási − nyilvántartási − elszámolási feladatok és jogkövetkezmények kapcsolódnak. − A költségvetési bevételeket: - működési -

felhalmozási bevételekre. -kölcsönökre bontjuk A központi költségvetés az államháztartás legnagyobb és legjelentősebb alrendszere , meghatározó kapcsolatban áll a többi alrendszerrel. A központi költségvetés költségvetési évre szóló pénzügyi terv, amely az államháztartás gazdálkodásának pénzügyi feltételrendszerét adja. A központi költségvetéshez bruttó módon kapcsolódnak a központi költségvetési szervek, nettó módon az elkülönített állami pénzalapok és a helyi önkormányzatok. A központi költségvetés bevételei: Fizetésre kötelezett: a Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel , bevétellel vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A Magyar Köztársaság területén működő illetve jövedelemmel bevétellel vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy. Bevételek: 1./ Adó és adójellegű ( adók, vámok, illetékek)

Fizetési kötelezettséget törvény, vagy tv-nyi felhatalmazással Önkormányzati rendelet írhat elő. Díjfizetési kötelezettséget kormány, vagy a kormány felhatalmazása alapján miniszter rendelhet el. Vámokra vonatkozó előírásokat kormány rendeletben állapítja meg. 2./ Nem adójellegű ( bírság, díjak) Fizetését illetve mentességeket törvény vagy tv-nyi felhatalmazás alapján kormányrendelet szabályozza. 3./ Felhalmozási és tőkejellegű (privatizációból) 4./ Adományok, segélyek (nemzetközi kapcsolatokból) 5./ Központi költségvetési szervek tevékenységéből származó (eszközök értékesítése) Pénzügy 3.tétel 5/9 A fizetési kötelezettségekre vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között a fizetésre kötelezettek felkészülése érdekében legalább 45 napnak kell eltelnie, kivéve ha a kötelezettség csökken. A fizetési kötelezettséget előíró rendelkezik arról is, hogy a bevétel az

államháztartás mely alrendszerét, illetve mely államháztartáson kívüli szervezetet illet meg. A központi költségvetés kiadásai: 1./ Állami feladatok finanszírozása, támogatása Központi költségvetési szervek és az államháztartás többi alrendszere feladatainak finanszírozása és az államháztartáson kívüli gazdasági szereplők gazdaságpolitikai szempontból preferált tevékenységének támogatása, hozzájárulások 2./ Állami adósságszolgálat (törlesztőrészlet + kamata) Az államon kívüli gazdasági szereplőkkel szemben (belföldi,külföldi) hitelviszonyon alapuló tartozás 3./ Egyéb ( garancia, kezesség, egyéb) A központi költségvetés bevételi előirányzatai: - Gazdálkodó szervezetek befizetései: Társasági adó, Vám-import befizetések, játékadó, egyéb (bírság, pótlék) - Fogyasztáshoz kapcsolt adók: ÁFA, jövedési és fogyasztási adók - Lakosság befizetései: Szja, illeték,támogatási célelőirányzatok

adó, adójellegű bevételei – járulékok, adományok, segélyek, kincstári vagyon hasznosítása utáni részesedé - Helyi önkormányzatok befizetései jogtalanul igényelt támogatások visszafizetése és kamata Elkülönített Állami Pénzalapok befizetése Pénzintézetek társasági adója -Jegybank nettó jövedelme a központi költségvetés deficitjét mérsékli Egyéb bevételek Felszámolásból származó bevételek - Költségvetés adósságával kapcsolatos bevételek: tőkebevételek, kamatbevételek Kiadási előirányzatok − − − − − − − − − − − gazdálkodó szervezetek támogatása fogyasztói árkiegészítés központi beruházások fedezete garancia és hozzájárulás társadalombiztosításhoz családi támogatások központi költségvetési szervek kiadásai költségvetési adósságával kapcsolatos folyó kiadásokat egyéb kiadások céltartalék: létszámcsökkenéssel összefüggő végkielégítések, illetményemelés

általános tartalék: ÁH. tv-ben előírt minimális értéket kevéssel meghaladó érték kormányzati rendkívüli kiadások (gyorsforgalmi úthálózat támogatása) Pénzügy − − 3.tétel 6/9 állami kezesség és viszontgarancia tőkeemelés, pénzbeli kárpótlás A központi költségvetés pénzügyi kapcsolatai a nemzetgazdaság többi szereplőjével, az államháztatár többi alrendszerével. A költségvetési feladatok ellátásához meghatározó arányban költségvetési támogatások biztosítják a fedezetet, és csak kisebb hányadban a saját bevételek. A pénzellátás általános formái: − önfinanszírozás − hitelfinanszírozás − költségvetési finanszírozás (kincstári finanszírozás) − vegyes finanszírozás Az államháztartás alrendszereinek, alapegységeinek költségvetési finanszírozását három szervezet bonyolítja le: 1./ Államháztartási Hivatal Önálló jogi személyiséggel rendelkező , a pénzügyminiszter

szakmai, törvényességi felügyelete alatt működő országos hatáskörű , előirányzatai fölött teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. 2./ Államadósság Kezelő Központ Egyszemélyes részvénytársaság, melynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Alapítója a pénzügyminiszter Működése során az alapítói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja, úgy hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el. Az ÁKK igazgatóságában és felügyelőbizottságában külön törvényben meghatározott állami vezetők tisztséget viselhetnek. 3./ Magyar Államkincstár A magyar Állam tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság,részvénye névre szóló és forgalomképtelen. Alapítója a pénzügyminiszter, aki a részvénytársasági működése során az alapítói jogokat gyakorolja, de az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el. Az Európai Unió

költségvetéséhez való kapcsolódás megjelenése mind a bevételi, mint a kiadási oldalon. A gazdaságpolitika főbb jellemzői A Kormány legfontosabb célja, hogy a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ehhez olyan növekedés- és fejlesztés orientált gazdaságpolitikára van szükség, amely tartós államháztartási és külső egyensúlyon alapul. A belső és külső egyensúly helyreállítása azért elengedhetetlen, mert - kedvező reálgazdasági folyamatok mellett magas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány, valamint adósságállomány alakult ki; -a magyar népesség várható elöregedése megnöveli az államháztartás jövőbeli kiadásait, amit egyre kisebb számú adó- és járulékfizetőnek kellene fedeznie. Ezért Pénzügy 3.tétel 7/9 olyan változtatásokat kell már rövid és középtávon végrehajtani, amelyekkel évtizedek múlva is

finanszírozhatóak lesznek a nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások. Mindezekből következik az elkövetkező időszakra vonatkozó gazdasági stratégia két meghatározó vonása: -Az államháztartás minél gyorsabb konszolidálásához szükséges rövid távon ható fiskális lépések mellett, azokkal párhuzamosan a Kormány az állami működés egészét érintő, átfogó reformokkal kívánja megteremteni a valóban tartós egyensúly feltételeit. A tervezett intézkedések nemcsak a szabályozás változását jelentik, hanem a gazdasági és társadalmi szereplők gondolkodásmódjában is jelentős módosulást igényelnek, olyan fontos kérdésekben, mint az állam szerepének újraértékelése, a közösség és az egyén felelősségének meghatározása. Csak az állampolgári öngondoskodás arányának növekedése teremt lehetőséget arra, hogy az állam a mainál hatékonyabb és célzottabb eszközökkel, a legális munkavállalásra

ösztönözve támogathassa a leszakadók felzárkóztatását, az esélykülönbségek érdemi mérséklését. - Nem lehet egyszerre jelentős egyensúlyjavítást és ugyanakkor az eddigiekhez hasonlóan magas növekedést elérni. Az egyensúly javítása átmeneti növekedési áldozattal és az infláció csökkenésének ideiglenes megszakadásával jár. Az egyensúly helyreállítása mellett a gazdaságpolitika segíti a növekedési lehetőségek kihasználását, ösztönzi a magánszektor beruházási aktivitását, a következő években jelentősen bővülő uniós források hatékony felhasználását. A 2007-2013-as időszak fejlesztési elképzeléseit és az ezeket szolgáló programokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVFT) összegzi. Ezek legfontosabb célja – az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájával összhangban – a tartós növekedés feltételeinek megteremtése és a

foglalkoztatás bővítése a magyar gazdaság lehetőségeinek mind teljesebb kihasználásával. Költségvetési szabályok Magyarországon az önkormányzatok bizonyos kötelezettségvállalásait szabályozzák fiskális szabályok. Az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) éves felső határa a korrigált saját bevétel. A likvid (éven belül felvett és visszafizetett, illetve a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett) hitel nem esik e korlátozás alá. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény 2006 júliusi módosítása alapján új Pénzügy 3.tétel 8/9 költségvetési szabályok erősítik a költségvetési fegyelmet és átláthatóságot. Az új szabályok egyik fő eleme a

költségvetési fejezeteknél képzendő egyensúlyi tartalék, a másik a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek negyedéves jelentési kötelezettsége a Kormánynak a hatáskörükbe tartozó fejezeti bevételek és kiadások teljesüléséről és várható éves alakulásáról. A Kormány az éves költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor javaslatot tett a fejezeti tartalékok nagyságára. A fejezeti tartalékok felhasználását csak az adott fejezet negyedéves jelentése alapján engedélyezi, ha a fejezeti költségvetési folyamatok, illetve az államháztartás egészének várható alakulása ezt lehetővé teszi. A fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználásra nem engedélyezett része elvonásra kerülhet. A Kormány a továbbiakban csak olyan költségvetési törvényjavaslatot nyújthat be az Országgyűlésnek, amely biztosítja a kormányzati szektor maastrichti egyenlegmutatójának elsődleges többletét vagy egyensúlyát. Az EU

költségvetése sokkal szélesebb körű, mint a hagyományos nemzeti szervezetek költségvetése, másrészt arányaiban jóval szűkebb, mint a nemzeti költségvetések, hiszen az EU GDP-jének alig több mint 1%-át osztja újra. Az uniós költségvetés csak elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat. A költségvetés tervezetét a Bizottság készíti elő, a Tanács és a Parlament hagyja jóvá. A közös költségvetésnek - a nemzeti büdzsékkel szemben - nem lehet hiánya, a bevételeknek és a kiadásoknak mindig egyensúlyban kell lenniük. A költségvetés bevételei a harmadik országokból származó behozatal után fizetendő vámok 75%-a, a hozzáadottérték-adóból (Áfa) származó bevételek valamint az úgynevezett GNP-forrás Mennyit fizet be Magyarország az EU költségvetésébe és hogyan részesül az uniós forrásokból? Az Európai Unióba történő belépést követően Magyarországnak - mint minden tagállamnak

- „tagdíjat” kell fizetnie, ennek meghatározó elemeit a GNI forrás és az áfaalapú befizetések képezik. Az áfa-alapú befizetések a harmonizált áfa alap 0,5%-át teszik ki. Amennyiben ez az áfaalap meghaladja a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 50%-át, úgy az ezt meghaladó rész után nem keletkezik befizetési kötelezettség. A GNI források mértéke - ahogyan a nevében is szerepel - a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmével arányos, minden tagállamban egyforma kulcsot alkalmaznak, így a befizetések az egyes országok teherviselő-képességét is figyelembe veszik. A befizetésekkel szemben a lehívható források állnak: 2007 és 2013 között, a hétéves költségvetési keretterv alapján hazánk részére az Európai Unió (2004-es árakon számítva) 32,8 milliárd euró értékű kötelezettségvállalást tett. Ez alatt a hét év alatt hazánknak 8,3 milliárd euró a befizetési kötelezettsége. Pénzügy 3.tétel 9/9 Magyarország

jelenleg a nettó haszonélvező országok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy nagyobb támogatásban részesül, mint amekkora összeggel hozzájárul a közös költségvetéshez. Az ún nettó pozíció kiszámításakor figyelembe kell venni az uniós költségvetésből Magyarországnak ténylegesen kifizetendő támogatások és a költségvetésbe befizetendő magyar hozzájárulás adott évi egyenlegét. 2007-ben Magyarország 870,2 millió eurót fizetett be a közös költségvetésbe, míg a közös költségvetésből 2,43 milliárd euró tényleges kifizetésre került sor. Így hazánk nettó pozíciója tavaly mintegy 1,6 milliárd euró volt. 2004 és 2007 között hazánk befizetései és támogatásai az alábbiak szerint alakultak (milliárd forintban): 2004 Uniós támogatások Ebből: mezőgazdasági támogatások strukturális és kohéziós alapok 2006 2007* 176,3398 333,029 486,825 588,716 15,2769 161,6046 222,2273 228,1121 51,1162 83,8657

182,674 354,7743 43,4651 54,5462 előcsatlakozási alapok Befizetések 2005 35,288 4,4231 121,4859 178,5712 179,2649 189,52 Egyenleg * - előzetes adat 54,8539 154,4578 307,5601 399,196 2004 és 2007 között hazánk befizetései és támogatásai az alábbiak szerint alakultak (millió euróban): Uniós támogatások Ebből: mezőgazdasági támogatások strukturális és kohéziós alapok előcsatlakozási alapok Befizetések Egyenleg Forrás: Pénzügyminisztérium, 2008 2004 700,7 60,7 203,1 172,7 482,7 218 2005 1342,6 651,5 338,1 219,9 719,9 622,7 2006 1842,2 841 691,2 133,5 678,3 1163,9 2007 2342,6 907,3 1411,7 17,6 754,1 1588,5 Pénzügy 4.tétel 1/6 A költségvetési tervezés módszertana. A költségvetési tervezés alapelvei, a nyilvánosság, átláthatóság követelménye. A takarékos állami gazdálkodás követelményrendszere, az egyenlegszabály, az ellentételezés szabálya. A Költségvetési Tanács feladatai. A gazdaságosság,

hatékonyság, eredményesség értelmezése. A módosított bázisszintű tervezés, feladattervezés, teljesítménytervezés jellemzői. ÁHT 91§, 2008. évi 75tv A költségvetési tervezés módszertana: A költségvetés tervezésére használt módszerek közül az értékelemzés és a programelemzés is megfelelően alkalmazható a költségvetési tervezés minden szintjén, vagyis a központi költségvetés és az alrendszerek illetve az alapegységek feladatainak, bevételeinek és a kiadásainak megtervezéséhez. Ezen módszerek nem a nyereségre koncentrálnak, hanem a feladatellátásra, a funkcióra és a annak hasznosságára és ezekhez rendelik hozzá a minimálisan szükséges erőforrásokat. A költségvetési tervezés alapelvei: Jogi alapelvek: költségvetés-készítési kötelezettség elve, az elfogadott költségvetésnek megfelelő végrehajtásának elve, ellenőrizhetőség elve, nyilvánosság elve, valódiság elve (az előirányzatokat mindig a

ténylegesen szándékolt célokra irányozzák elő és használják fel. El kell kerülni, hogy a bevételeket „túlbecsüljék”, de az „alultervezés” sem kívánatos.), specialitás elve: a költségvetésekben meg kell határozni a kiadási előirányzatok jellegét, névképviseleti felhatalmazás elve, korlátozott idejű felhatalmazás elve . Gazdasági alapelvek: előrelátás elve, egyensúly elve, stabilitás elve, globális fedezet elve, ösztönzés elve egységesség elve: az állam valamennyi pénzügyi műveletét egyetlen dokumentumba kell foglalni. Itt együtt szerepelnek a kiadások, a bevételek, a hitelfelvételek Magyarországon csak részlegesen érvényesül, mert a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését külön törvény tartalmazza. Elszámolási alapelvek: teljesség elve, részletesség elve, áttekinthetőség elve, folyamatosság elve, pénzforgalmi elszámolási kötelezettség elve,univerzalitás (bruttó elszámolás)

elve: Két jelentése van: a költségvetés minden bevétele minden kiadása forrásául szolgál, valamint a kiadásokat és a bevételeket teljes összegükben, azaz beszámítás nélkül kell felvenni a költségvetésbe. Nyilvánosság követelménye az államháztartás információs rendszere nyilvános, az adófizetőknek joguk van, hogy megtudják az általuk befizetett adó felhasználása hová történt. Országgyűlés biztosítja a nyilvánosságot, illetve a helyi képviselő-testület. Átláthatóság követelménye: : a költségvetésnek és beszámolónak azonos szerkezetűnek kell lennie, az ellenőrzés, elemzés szempontjából is lényeges, ez garantálja, hogy szemléletes legyen és megfelelő információt nyújtson. A takarékos állami gazdálkodás követelményrendszere:A költségvetési politika rövid és hosszú távú céljait az állami ktgvetésről szóló törvény, valamint kormányrendeletek határozzák meg. A ktgvetési törvényben meg kell

határozni a belső tételek egyenlegének a tárgyévet követő évre vonatkozó követelményét úgy, hogy a külső tételek egyenlegére vonatkozó legújabb technikai kivetítés alapján az elsődleges többlet nominális értéke ne legyen kisebb, mint a tárgyévet követő évre vonatkozóan egy évvel korábban előírt elsődleges egyenleg cél. A ktgvetési törvényben meg kell határozni a tárgyévet követő második évre vonatkozó elsődleges egyenlegcélt, az államháztartás központi alrendszere elsődleges kiadásainak a ktgvetési törvényben tervezett, a tárgyévet követő második évre vonatkozó korrigált főösszege a tárgyévet követő évre tervezett korrigált főösszeghez viszonyítva, reálértéken milyen mértékben változhat. Egyenlegszabály: az országgyűlés döntéseinek megalapozott ktgvetési hatásvizsgálaton kell alapulniuk, biztosítaniuk kell, hogy elfogadásuk esetén sem a kihirdetés évében, sem az azt Pénzügy

4.tétel 2/6 követő naptári évben sem a ktgvetési egyenleg, sem a külső tételek egyenlege ne romoljon a technikai kivetítéshez képest. Kötelező ellentételezés szabálya (paygo-szabály): A költségvetési fegyelem megtartását a törvényhozási folyamat során a kötelező ellentételezés szabálya (paygo-szabály) érvényesítése garantálja. Ez azt jelenti, hogy sem a költségvetési törvény, sem a szaktörvények, sem a módosító indítványok nem ronthatják a költségvetési egyenleget sem a tárgyévben, sem az azt követő évben. Ha tehát egy törvény beterjesztője olyan intézkedést javasol, amelynek bevezetése az állam kiadásainak növekedését vagy bevételeinek csökkenését okozná, köteles ezzel együtt egy olyan lépést is javasolni, amely a bevételek növelésén vagy a kiadások csökkentésén keresztül ellensúlyozza ezt a hatást A Költségvetési Tanács Magyarországon az állami költségvetés készítésének

folyamatát felügyelő független testület. A Költségvetési Tanács feladatai a törvény[ alapján: Makrogazdasági előrejelzéseket készít. A költségvetési adatokra vonatkozóan technikai kivetítést készít. A költségvetési tervezéssel, előrejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat készít. Becslést készít mind a benyújtást követően, mind a zárószavazást megelőzően a költségvetési és pótköltségvetési törvényjavaslatok, valamint minden olyan, az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat költségvetési hatására vonatkozóan, amely külső tételek alakulására befolyással lehet. Becslést készíthet az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslatok, továbbá azon módosító, kapcsolódó módosító és zárószavazás előtti módosító javaslatok költségvetési hatására vonatkozóan, amelyekről a Házszabály szerint az Országgyűlésnek határoznia kell. Megkeresésükre a

feladatkörébe tartozó kérdésekről tájékoztatja a köztársasági elnököt, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és az Országgyűlés bizottságait. Tájékoztathatja az Országgyűlés költségvetési ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságát vagy a Kormányt a költségvetési fegyelem megtartását és az államháztartás átláthatóságát célzó jogszabály-alkotási javaslatairól. Véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit. Feladatai egy részét 2009. július 1-jétől, más részét 2010 július 1-jétől kell ellátnia Gazdaságosság: az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett Hatékonyság: az előállított termék, nyújtott szolgáltatások az ellátott feladat eredményének értéke

vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznál erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat. Eredményesség: a kitűzött célok megvalósuljanak a tevékenységtervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél. A módosított bázisszintű tervezés jellemzői: A ktgvetés tervezése során az előző év (bázisév) adatait korrigáljuk a tervévre előre látható változásokkal. Ezek lehetnek feladatok átadása vagy átvétele miatt, jogszabályi változások miatt Feladattervezés jellemzői: a ktgvetés tervezése során a tervév feladataihoz rendeljük hozzá a várható kiadásokat és bevételeket. Teljesítménytervezés jellemzői. A teljesítményterv bemutatja, hogy az irányító szerv a jogszabályokból, valamint az egyéb igazolható társadalmi szükségletekből és igényekből levezetve a ktgvetési szerv

feladatellátásához milyen konkrét teljesítménycélokat rendel, Pénzügy 4.tétel 3/6 milyen mennyiségű és minőségű feladatellátást vár el. Rögzíteni kell a meghatározott teljesítmény, eredmény elmaradásának következményeit. Értékelemzés: egy adott funkciót, feladatot a legalacsonyabb ráfordítással kíván megvalósítani! Az értékelemzés USA-ból származik (1947) (General Electric, Mils mérnök: olyan általánosan alkalmazható eljárás kidolgozása, amely a funkciók teljesítése mellett az anyagköltséget csökkenti), Magyarországon 1970-ben jelent meg. Jelenleg olyan gazdasági fejlődéstípus alakult ki, ahol ellentét alakult ki a szükséglet és a kínálat között, a növekvő szükségletet nem a termelés fokozásával kívánták kielégíteni, hanem a felhasználás, fogyasztás ésszerűségével. Az államháztartásban is megfigyelhető egy hasonló szituáció, a fogyasztói igény és a szolgáltatások között.

(„Minél kevesebb a pénzünk, annál többet számoljunk”) Érték = Funkció / Költség Az értékelemzés nagy gyakorlati értékű módszer, amely egy adott funkciót a legalacsonyabb ráfordítással akar megvalósítani. Alkalmazási területei a költségvetési szektorban: - készletek beszerzése - a szolgáltatási folyamtok (oktatás) javítása - új szolgáltatások tervezése, szervezése - beruházási folyamat és már megvalósult beruházás értékelemzése - információs rendszerek létrehozása, illet azok javítása - ráfordítást csökkentő feladatok végrehajtásánál Az értékelemzés tárgya: - beruházás - szervezet - szolgáltatás - tevékenység - tervek, koncepciók - szoftverek - technológia - minden aminek funkciója és költsége van Az értékelemző munka során mindig két alapvető kérdésre kell válaszolni: 1., Mi a funkciója a terméknek, szolgáltatásnak? 2., Mi tudná még ugyanezt? funkció: a gyártmánynak, szervezetnek,

szolgáltatásnak a rendeltetésszerű működése, tulajdonsága. lehet: 1., főfunkció: amit a szolgáltatásnak, terméknek el kell látnia(idősek gondozása) 2., mellékfunkció: nélküle a fő funkció nem lenne ellátható (étkezés), és elősegíti a főfunkció megvalósulását. 3., kiegészítő funkció: nincs közvetlen kapcsolatba a főfunkcióval, de azt kiegészíti, elősegíti érvényesülését (virágoskert) Pénzügy 4.tétel 4/6 A funkciók megismerése mellett a nélkülözhetetlen a költségek mértékének megismerése, és meg kell határozni a szűkkeresztmetszeteket, kritikus pontokat. Az értékelemzés a közvetlen költséggel foglalkozik ( próbálja a fix költségek jelentős részét közvetlenné tenni). Milyen ráfordításokkal számolhatunk a költségvetési tevékenységeknél: Személyi juttatás és járulékai Anyagköltség (fuvar, rakodás, tárolás) Információ megszerzése, továbbítása, felhasználásának ráfordítása

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek felhasználásának ktgei Felhalmozási, fejlesztési ktgek Együttműködés ktge Felesleges funkciók ráfordításai A tevékenységek során az alábbi tényezők azok, amelyek felesleges, szükségtelen ráfordításokat eredményeznek, (de a mi célunk a költségek csökkentés lenne ezért ezeket ki kell küszöbölni) Információhiány (új eszközről, jogszabályi változásról, várható ráfordításról) Időhiány (gyors döntés) Ötlethiány Szokások- kevésbé tudunk elszakadni a megszokottól, ez gátolja az új megoldások kialakulását Az értékelemzés módszerei: - alternatív megoldások komplex értékelése és összehasonlítása (a szóba jöhető változatok mérhető és nem mérhető tulajdonságait vetjük össze. A nem mérhetőeket értékelhetjük: kiváló, nagyon jó, jó, megfelelő, nem elfogadható kategória szerint. A változatokkal szemben felmerülő követelményeknek meg kell

határozni: - alsó határát: minimum követelmény, amivel még a feladat teljesíthető) - felső határát: az ismert legmagasabb nemzetközi színvonalnak megfelelő érték. KIPA módszer: abból indul ki, hogy a versenyben álló változatok között nincs olyan megoldás, amely mindenben túlszárnyalná az összes többi változatot., ki kell választani a viszonylag legjobb változatot) célszerű rögzíteni. Az alábbi mutatókat számolja ki: Preferencia mutató: ami megmutatja, hogy az adott értékelési tényező szempontjából a „j” változat mennyivel jobb az összehasonlítás alapját képező „i” változatnál. Diszkvalifikancia-mutató: a „j” változat legkedvezőtlenebb tulajdonságainak maximálisan megengedhető eltérését jelzi az „i” változat ugyanezen tulajdonságaihoz képest. Valamely változat(j) annál előnyösebb egy másik változattal (i-vel) szemben, minél magasabba preferencia mutatója, és a diszkvalifikancia mutatója minél

kisebb. Az értékelemzés alkalmazása a költségvetési tervezésben: A költségvetési tervezésben az értékelemzés módszerének alkalmazásával funkcionális kockákat határozunk meg, vagyis a szervezeti egység heterogén tevékenységét homogén egységekre, funkcionális kockákra bontjuk le. ( pl: oktatási intézmény fő funkciója a hallgatók képzése, de ezt tovább bontjuk nappali, levelező funkcióra, valamint további funkciókat határozhatunk meg élelmezés, kollégium, műszaki funkció-karbantartás) És ezen homogén kockákhoz rendeljük hozzá a ráfordításokat szakmai mutatók segítségével. A beruházások tervezése értékelemzéssel: Pénzügy 4.tétel 5/6 Az elemzés a teljes beruházási folyamatra kiterjedhet. Fel kell tárni a felmerült szükségleteket kielégítő funkciókat, kapacitásigényt. Meg kell határozni a beruházási költséget. Figyelni kell a felesleges funkciók és költségek kiszűrésére Az értékelemzés

alkalmazásának feltételei a költségvetési tervezés folyamatában: Szakmai hozzáértés kifejlesztése (elsajátítása az értékelemzésnek) Szervezeti feltételrendszer megteremtése ( egy csapat dolgozzon együtt: mérnök, közgazdász, jogász, informatikus) Tudatosan alkalmazzák a funkció és a költség viszonyának kérdését Tanácsok megfogadása ( főleg ha az értékelemzés módszeréhez kapcsolódik)(Miles fogalmazta meg, ezek a következők:) Kerüljük az általánosítást Ismerjük meg a költség adatok egészét, és kapcsoljuk hozzá a szolgáltatásokhoz, illetve azok funkcióihoz információ – hiteles forrásból származzon fogyasztói igény szem előtt tartása –ahhoz rendeljünk megoldást alkotóképesség hasznosítása tanácsadók, szakértők bevonása értékeljük a kompromisszumokat pénzben (alacsonyabb minőség, kapacitáskihasználatlanság vesztesége –fejezzük ki pénzben) akadályokat tárjuk fel úgy adjunk ki pénzt mintha

a mienk lenne A költségvetési tervezésben különösen fontos hogy a pénzt úgy adjuk ki mintha a mienk lenne, mivel a saját pénzünket, közpénzt használunk fel. ( a funkcióknak a társadalom szükségleteit, közös igényét kell kielégíteni, pénzért értéket kell létre hozni) Programelemzés: a költségeket veszi alapul az összehasonlításhoz,. költségminimalizálás (CMA-cost miminalization analysis) társadalmi költség-haszon elemzés(CBA-cost benefit analysis) költség –hatásság elemzés (CEA-cost effectiveness analysis) költség-haszon elemzés (CUA- cost utility analysis) a programok értékelése, mérése az alábbiak szerint történik a fenti módszerekkel: módszer CMA Költség mérése Pénzben kifejezett érték CBA Pénzben kifejezett érték CEA Pénzben kifejezett érték CUA Pénzben kifejezett érték (költségminimalizálás) (társadalmi költséghaszon elemzés) (költség-hatásosság elemzés) (költség-hasznosság

elemzés) Hasznok mérése Nincs (minél olcsóbb legyen, a minőség nem számít Pénzben kifejezett érték (a költséget és a hasznos összehasonlítja) Természetes egység (a költséget pénzben, a hasznot természetes mértékegységben vizsgálja) Hasznosság (a költséget pénzben, a hasznot természetes mértékegységben vizsgálja) Gazdaságosság: egy tevékenységhez felhasznált erőforrások költségének minimalizálása, amellyel a megfelelő funkció biztosítható Pénzügy 4.tétel 6/6 Kibocsátás(output): az államháztartási szektorban előállított termékek és szolgáltatások halmaza, reálkibocsátás (végzett hallgatók, gyógyult betegek) Hatékonyság: az outputok és az előállításukhoz felhasznált erőforrások viszonya Eredményesség (outcomes): a kibocsátás által kiváltott gazdasági-társadalmi hatás, azaz a célok teljesítésének, a tevékenysége szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolatnak a

mértéke, a cél és az output, illetve a tervezett és elért cél viszonya. Költség-haszon elemzés: abban az esetben használható, ha a haszon és a költség is egyértelműen mérhető. A hasznot a költségvetési szférában becsléssel, a piaci eredményeket szimulálva lehet meghatározni. (mivel itt nem lehet egyértelműen mennyiségi kategóriaként említeni a hasznot). Ilyen módszerek: - költségmegtakarító módszer: az egyéni fizetési hajlandóságot használja a közszolgáltatásokból eredő megtakarítások mérésére (pl.: tömegközlekedésben a megtakarítások az egyéni utazási költségekben jelentkeznek) - közvetlen becslési módszer: akkor használjuk, ha a közjószágnak magánpiaca is van (magánoktatás). A piaci árak figyelembevételével, elemzésével kialakítható a közösségi output ára. A költségvetési tervezésben és gazdálkodásban is szem előtt kell tartani a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség szempontjait.

Azaz, szükség van-e az adott közfeladatra gazdaságossági, eredményességi, hatékonysági szempontból, ha igen akkor milyen módon és mekkora terjedelemben. Pénzügy 5.tétel 1/3 Az általános tartalék, a céltartalék és más tartalékok megjelenése a központi költségvetésben, a tartalékképzés célja. A központi költségvetési egyenleg számszerű meghatározásának statisztikai módszerei. A hiány, az államadósság értelmezése és finanszírozásának célja, eszközei és intézményi keretei. Az általános tartalék megjelenése a központi költségvetésben: A központi költségvetésben általános tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására. A bevételek elmaradása esetén az általános tartalék egy része vagy egésze zárolható, illetve törölhető. Az általános tartalék előirányzata nem lehet

több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a A céltartalék A céltartalék olyan, a költségvetésben meghatározott előirányzat, amely évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül szolgál az adott alrendszerben, s amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat fejezet, cím, alcím szerinti felhasználásának megoszlása a költségvetési törvény elfogadásakor még nem ismert. Más tartalékok megjelenése a központi költségvetésben, A központi költségvetési egyenleg számszerű meghatározásának statisztikai módszerei. Egyenlegszámítási módszerek: (nemzetközi gyakorlatban) 1./ Teljes egyenleg – a központi költségvetés teljes hiányát, illetve többletét mutatja Nem tartalmazza a felvett és nyújtott hiteleket. 2./ Opcionális egyenleg - akkor számítják, ha magas az infláció Belföldi kamatfizetésnél a kiadások

között csak a reálkamat jelenik meg. 3./ Elsődleges egyenleg – a teljes egyenleget csökkentjük a kamatbevételekkel és a kamat kifizetésekkel. Költségvetési egyenleg meghatározásának hazai gyakorlata: A tervezett illetve a tényleges költségvetési hiányt, többletet a költségvetési év bevételeinek és kiadásainak különbsége határozza meg. A kiadások között bruttó módon kell elszámolni a nyújtott hiteleket és visszatérülését. A költségvetési egyenleg GFS típusú, nem tartalmazza a hitelfelvételeket és törlesztőrészleteket, de a hitelnyújtásokat és visszatérülésüket igen. A magas adósságállomány miatt a pozitív elsődleges egyenleg kívánatos, amely forrást teremt az adósságszolgálat teljesítéséhez. A hiány, az államadósság értelmezése és finanszírozásának célja, eszközei és intézményi keretei. Az államháztartási hiány: Az elvont és az újra elosztott jövedelem közötti különbség nem más,

mint az államháztartási hiány. Ezt is, mint a jövedelemcentralizációt és újraelosztást a GDP százalékában szokták megadni. A Maastrichti kritériumok alapján az államháztartási hiány mértékét hosszabb távon 3 % alatt kell tartani. Az államadósság Az állami deficit finanszírozása más szereplőktől való hitelfelvétellel, illetve állami kötvények kibocsátásával történik. Az államháztartás korábbiakban ily módon felhalmozott tartozásait, melyekkel belföldieknek vagy külföldieknek tartozik, államadósságnak hívjuk. Az államadósság a törvényi szabályozás szerint csak az államháztartás hiányának mértéke szerint nőhet. Hiány: az a pozitív összeg, amennyivel a kiadások meghaladják a bevételeket, Államadósság: az államháztartás központi alrendszerének konszolidált adóssága Az államháztartás adóssága az államadósság és az önkormányzati adósság együttes értéke, amelynek számításakor az

alrendszerek egymással szembeni adósságát konszolidálni kell. Pénzügy 5.tétel 2/3 A maastrichti adósságmutató az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint jelentendő adósságmutató. Az államháztartásért felelős miniszter köteles az államadósságot és az államháztartási adósságot alrendszerenként és konszolidáltan rendszeresen, de legalább negyedévente kormányrendeletben meghatározottak szerint - nyilvánosságra hozni. Az államháztartásért felelős miniszter e feladatának ellátásához az önkormányzatok kormányrendeletben meghatározott módon, időközönként és tartalommal adatot szolgáltatnak. Az államháztartásért felelős miniszter az államadósság kezelés körében az ÁKK Zrt. útján az éves költségvetési törvény alapján a 18/B. § (1)

bekezdésének p) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról; gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről; nyilvántartja a központi költségvetést terhelő adósságot. Az ÁKK Rt. elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját; a költségvetési törvény keretében szervezi a központi költségvetés adósságát képező állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat; gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság terheinek kifizetéséről; szervezi a másodlagos állampapírpiacot; a másodlagos állampapírpiacon sajátszámlás kereskedést, értékpapír kölcsönzést, repó és fordított repó műveleteket végez, valamint azonnali és

határidős-, fedezeti- és csereügyleteket, továbbá származtatott ügyleteket köt, letétkezelési és letéti őrzési feladatokat lát el; elemzi a központi költségvetést terhelő adósságszolgálat és állampapírpiac folyamatait; közreműködik az államháztartási adósság számításában, véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit; hitel-betét műveleteket végez; közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásában. Hiány, Államadósság Hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség, amely az államháztartás három alrendszerének együttes adósságából tevődik össze. -központi költségvetés -elkülönített állami pénzalapok -társadalombiztosítás Az államadósság keletkezésének oka a központi

költségvetési hiány finanszírozása. Befolyásoló tényezők: Ft árfolyam változása valuták keresztárfolyamának változása A költségvetési hiány fedezetét értékpapírok kibocsátásával és visszavásárlásával, hitelek felvételével és törlesztésével, szabad pénzeszközök betétként való elhelyezésével és visszavonásával lehet biztosítani. Ezeket a műveleteket finanszírozási célú pénzügyi műveleteknek nevezzük. Finanszírozásba bevonható az aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlege is. Költségvetési hiány finanszírozása kizárólag piaci eszközökkel történhet. Pl hitelek, állampapírok. (Magyar gyakorlat: államkötvények, kamatozó és diszkontkincstárjegyek, lakossági értékpapírok. ) Az ÁH-ról szóló tv. Felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy gondoskodjék a hiány finanszírozásáról, a központi költségvetés adósságának nyilvántartásáráról és törlesztőrészéről. Pénzügy

5.tétel 3/3 A pénzügyminiszter ezt a feladatot az Államadósság Kezelő Központ RT (ÁKK) közreműködésével valósítja meg. Az ÁKK egyszemélyes részvénytársaság, részvényei névreszólóak és forgalomképtelenek. Alapítója a pénzügyminiszter, aki az alapítói jogokat gyakorolja, de az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el. Vagyonával a vonatkozó jogszabályok, alapítói határozatok, valamint az igazgatósági határozatok keretein belül önállóan gazdálkodik. A Magyar Nemzeti Banknál számlát vezet működéséhez. Meghatározott feladatok ellátásához értékpapír letéti számlát vezet. Az adósságkezelés eszközei: belföldi és külföldi állampapírpiac 1./ diszkont kincstárjegyek, államkötvények rendszeres aukciókon való értékesítése 2./ állampapír-sorozatok nagyságának növelése újranyitási vagy rábocsátási technikával 3./ elsődleges forgalmazók révén kell növelni az állampapír-kibocsátások biztonságát

4./ külföldi állampapírpiac Az ÁKK bevételei: -adósságkezelői díj -saját vagyon hasznosítás -egyéb saját bevételek kiadásai: -saját működési és beruházási kiadásokat -jogszabályban megállapított fizetési kötelezettségek -egyéb fizetési kötelezettségek feladatai: -közreműködik a központi költségvetés fizetőképességének a fenntartá sában -gondoskodik az adósság és hiány finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről és az azzal való gazdálkodásról -nyilvántartja a központi költségvetést terhelő államadósságot eszközei: -elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú tervét -kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját -szervezi az állampapír kibocsátásokat, hitelfelvételeket,hitelátvállalásokat -gondoskodik az államadósság terheinek kifizetéséről -szervezi a másodlagos állampapírpiacot -elemzi az állami adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatát,

és tájékoztatást ad azokról. Pénzügy 6. tétel 1/4 A közfeladatok ellátásának szervezeti rendszere. A költségvetési szerv, a közhasznú szervezetek, gazdasági társaságok és más nem állami szervezet szerepe a közfeladatok ellátásában. A közhasznú szervezetek típusai, jellemzőik Az egyes szervezeti formák jogi, szervezeti és finanszírozási államháztartási kapcsolatrendszere. A közfeladatok ellátásának szervezeti rendszere. Az állam közfeladatokat lát el, amivel azokat a javakat biztosítja, amelyeket a versenyszféra nem tud vagy nem akar felvállalni. Különbség van a közjavak állami szolgáltatása és azok állami előállítása között. Az állam által történő szolgáltatás azt jelenti, hogy a javak előállításának ráfordításait teljesen vagy részben az állam finanszírozza, függetlenül a megvalósítás szervezeti formájától. A szolgáltatások állami előállítása azt jelenti, hogy az állam saját

intézményei (kórház, iskola) nyújtják a közszolgáltatást. A szolgáltatások előállítása tehát különböző szervezeti formákban lehetséges, állami és magántulajdonban, egyházi intézményekben, civil szerveződésekben. A munkamegosztás meghatározó szempontja, hogy minden feladatot olyan szervezeti formában kell ellátni, ahol az a leghatékonyabban megvalósítható. Erre törekedve hazánkban a következő szervezeti rendszer alakult ki: - az államháztartás intézményrendszerébe tartozó irányító és végrehajtó szervezetek - nonprofit szervezetek - gazdasági társaságok - egyházi intézmények - magánszemélyek - egyéb intézkedések (pl: különböző utalványok). A költségvetési szerv szerepe a közfeladatok ellátásában: A költségvetési szervek legfontosabb tevékenysége a közfeladatok ellátása. Ezt az alaptevékenységet nem haszonszerzés céljából, hanem feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzik. Ezek az

alaptevékenységek: - a közegészségügyi, szociális, oktatási szolgáltatások, természetbeni juttatások nyújtása - kulturális, sporttevékenység - védelmi, közbiztonsági, tűz és katasztrófa elhárítás - vagyonkezelés - elkülönített állami pénzalap kezelése - TB pénzügyi alapjainak kezelése - hatósági jogkör gyakorlása - közigazgatási, ellenőrzési, információszolgáltatási tev. - igazságszolgáltatás - infrastrukturális szolgáltatás - egyéb közösségi szolgáltatások. A közhasznú szervezetek szerepe a közfeladatok ellátásában: A közhasznú szervezetek jogilag nem tartoznak az államháztartás rendszerébe. Közhasznú illetve kiemelten közhasznú tevékenységet látnak el. Közhasznú tevékenységek a következők: - egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tev. - szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása - tudományos tevékenység, kutatás -

nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretfejlesztés - kulturális tevékenység - kulturális örökség megóvása - műemlékvédelem - természet ás állatvédelem - környezetvédelem Pénzügy 6. tétel 2/4 - gyermek és ifjúságvédelem, érdekképviselet - hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének biztosítása - emberi és állampolgári jogok védelme - fogyasztóvédelem tk 62-63.o Kiemelten közhasznú az a szervezet, amely olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy jogszabály rendelkezése alapján állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kellene gondoskodnia. A gazdasági társaságok szerepe a közfeladatok ellátásában A közfeladat gazdasági társasági formában vagy gazdasági társasággal való szerződéses kapcsolat útján látható el. Más nem állami szervezet szerepe a közfeladatok ellátásában. Más nem állami szervezetek az egyházak, egyházi szervezetek, egyházi szövetségek és

a vízgazdálkodási társulatok. Az egyházi jogok személyek hitéleti tevékenységük mellett közfeladatokat is elláthatnak, pl: kulturális, oktatás-nevelési, szociális és egészségügyi intézményeket, egyházi temetőket tarthatnak fenn. A vízgazdálkodási társulatok a vízgazdálkodási közfeladatot látják el, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint. A társulat jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely közfeladatai jellegétől függően vízitársulat illetve víziközmű-társulat lehet. A közhasznú szervezetek típusai: társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület. Jellemzőik.: A társadalmi szervezet: a magánszemélyek, a jogi személyek, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatják létre (kivéve sportegyesület, amit csak magánszemélyek hozhatnak létre). Minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely az

Alkotmánnyal összhangban áll, és amelyet törvény nem tilt. Lehet: politikai párt, szakszervezet, egyesület, társaság, klub, liga. Min 10 tag alapíthatja Jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet. Vállalkozhat A köztestület: közfeladatot ellátó, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, melynek létrehozását törvény rendeli el. Jogi személy, amely bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Olyan közfeladatot lát el, amelyet számára a törvény meghatároz. Köztestület az MTA, kamarák, hegyközségek, sportági szakszövetségek, MOB Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú társaság létrehozásával végezhet. Az alapítvány: magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tartós közérdekű célra hozhatja létre. Az alapítvány bírósági bejegyzéssel jön

létre, ha megfelel az előírt feltételeknek. Vállalkozhat a tartós közérdekű cél szerinti tevékenység kiegészítéseként, annak veszélyeztetése nélkül. A közalapítvány: olyan alapítvány, amelyet az OGY, a kormány, a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Az itt felsorolt szervek csak közalapítványt hozhatnak létre, alapítványt nem. Jogi személyiségét bírósági bejegyzéssel, hivatalos lapban való közzététellel szerzi meg. Kiegészítő tevékenységként vállalkozhatnak. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár: a szervezetet természetes személyek, vagy a munkáltató kezdeményezésére a munkavállalók hozhatják létre a tagok vagy közeli hozzátartozóik társadalombiztosítási és más szociális ellátását kiegészítő, pótló vagy helyettesítő szolgáltatásának nyújtására. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre Kiegészítő

vállalkozási tevékenységet is folytathatnak a felügyelet engedélyével. Az egyes szervezeti formák jogi, szervezeti és finanszírozási államháztartási kapcsolatrendszere. Finanszírozási kapcsolatok az államháztartással: Pénzügy 6. tétel 3/4 - a szociális, közoktatási és meghatározott felsőoktatási közfeladatokat ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és ezen tevékenységeket főtevékenységként végző egyéni vállalkozók normatív állami támogatásban részesülnek a ktgvetési törvényben meghatározott módon és mértékben. - a nem állami intézmények pályázat útján meghatározott célra a ktgvetési törvényben rögzített előirányzatokból részesülhetnek támogatásban. - közhasznú szervezeteket adómentességek és adókedvezmények illetik meg (helyi, illeték, vám és

társasági adóban) - magánszemélyek adójuk 1 %-val támogathatják a közhasznú szervezeteket. - az államháztartás alrendszereitől is támogatásban részesülhetnek, jellemzően pályázat útján. - az államháztartás tárgyi eszközök, pl. ingatlanok térítésmentes átadásával, kezelésbe adásával is segíti a non-profit szervezetek tevékenységét - egyházak támogatása a ktgvetési törvényben meghatározott jogcímeken, meghatározott módon és mértékben az egyes egyházakkal létrejött megállapodások alapján történik. Szervezeti kapcsolatok: - központi ktgvetési szerv és társadalombiztosítási ktgvetési szerv a kormány engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat a már meglévőkhöz, támogathatja azok munkáját. - központi ktgvetési szerv és társadalombiztosítási ktgvetési szerv nem hozhat létre alapítványt, ahhoz nem járulhat hozzá - a központi és társadalombiztosítási ktgvetési szervek

gazdasági társaságot illetőleg közhasznú társaságot a felügyeletüket ellátó szerv vagy személy és a pénzügyminiszter engedélyével alapíthatnak, vagy szerezhetnek érdekeltséget. - ha a központi ktgvetési szerv közhasznú vagy gazdasági társaságban vesz részt, köteles az azzal kötött szerződésben nyújtott szellemi tevékenység és egyéb anyagi javak, szolgáltatások ellenértékét megtéríttetni. - a központi ktgvetési szerv köteles a társaságnak bérbe adott tárgyi eszközökért legalább a fenntartást biztosító bérleti díj kifizetését kikötni. - e szervek felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. - köztestület, ha a központi ktgvetésben jóváhagyott előirányzat terhére gazdasági társaságot vagy alapítványt a pénzügyminiszter engedélyével hozhat létre. A költségvetési szerv - a központi költségvetési szerv - csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan

gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással rendelkezik. Több költségvetési szerv közös gazdálkodó szervezete esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást. Az így alapított gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. Az alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a döntést (engedélyt) kérő előterjesztésben (kérelemben) be kell mutatni a közfeladat-ellátás finanszírozásának tervezett módját, forrásait, ezen belül különösen a gazdálkodó szervezet bevételei között az államháztartáson kívüli forrásokból származó bevételek várható arányát, mértékét; a gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátandó vagyon

(eszközök) értékét, összetételét,a létesítő okirat tervezetét, a középtávú üzleti terv főbb elemeit, a gazdálkodó szervezet székhelyét, tagját (tagjait), szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét, a gazdálkodó szervezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják, továbbá a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat Pénzügy 6. tétel 4/4 gyakorló szerv és a gazdálkodó szervezet együttműködését szabályozó szerződés (megállapodás) tervezetét, A Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító, végrehajtó feladat ellátása, továbbá közbeszerzés lefolytatása céljából gazdálkodó szervezet alapítását nem kezdeményezheti, abban alapítói (tulajdonosi) jogokat nem gyakorolhat, illetve tagsági (részvényesi) jogviszonyt nem létesíthet, részesedést nem szerezhet. A gazdálkodó

szervezet által a vezető tisztségviselőknek és felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott személyi jellegű juttatás, javadalmazás (így különösen: díjazás, jutalom, munkabér, végkielégítés, osztalék, dolgozói üzletrész, egyéb juttatás) mértéke közérdekből nyilvános adat. Pénzügy 7.tétel 1/3 A költségvetési szervek jogállása. A költségvetési szerv fogalma, alapítása Törzskönyvi nyilvántartás Az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, ügyrend és a belső szabályzatok tartalma, jelentősége, összhangja. Az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység összehasonlító bemutatása A költségvetési szervek jogállása. A költségvetési szerv fogalma, alapítása A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt:

közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez. A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek: a) központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, vagy - az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével - a fejezetet irányító szerv alapíthat; b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat; c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény

alapján a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat; d) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat; e) köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat. A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy alapító okiratban kell rendelkezni. Az alapító okiratot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és helyi önkormányzati költségvetési szerv és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. Ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a

kihirdetésétől számított harminc napon belül alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki. A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként. Törzskönyvi nyilvántartás: a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet, amely külön jogszabályban meghatározott adatait interneten keresztül is elérhetővé teszi. A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól

szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kincstári nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tíz munkanap Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás. A kincstár költségvetési szervek esetén az előírtaknak megfelelő tartalmú, az arra jogosulttól származó alapító okirat benyújtása, és külön jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása alapján dönt a nyilvántartásba vételről. A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a) a törzskönyvi jogi személy megnevezését, nyilvántartási számát, alapító vagy más létesítő okiratának keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját, Pénzügy 7.tétel 2/3 b) a törzskönyvi jogi személy székhelyét, telephelyét, valamint iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos a székhelyével, c) a

törzskönyvi jogi személy alapítójának, vagy az alapítói jogok gyakorlójának nevét, címét vagy székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát is, d) a törzskönyvi jogi személy alapító okirata szerinti valamennyi tevékenységét, és az alapító okiratban nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységeket az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2 rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendeleten alapuló, külön kormányrendelet felhatalmazása alapján közzétett szakágazati rend szerint, e) a törzskönyvi jogi személy vezetőjének (a vezető jogai ideiglenes gyakorlójának) nevét, a kinevezés (választás) időpontját, időtartamát, f) a törzskönyvi jogi személy statisztikai számjelét,

adóigazgatási azonosító számát, g) a törzskönyvi jogi személy elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), és az illetményszámfejtés módját, helyét, h) a törzskönyvi jogi személy megszüntetésének, megszűnésének, nyilvántartásból való törlésének időpontját, a megszüntető okirat keltét, azonosítóját. Az alapító okirat tartalma, jelentősége. Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv a) nevét, székhelyét, b) a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, c) jogszabályban meghatározott közfeladatát, d) alaptevékenységét, e) illetékességét, működési körét, f) irányító szervének nevét, székhelyét, g) kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását, h) vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és i) a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését. (2)

Az alapító okirat - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv a) közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét, b) vállalkozási tevékenysége arányának felső határát a szerv kiadásaiban, c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, és d) a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat. A szervezeti és működési szabályzat: a költségvetési szerv szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait határozza meg. Tartalmaznia kell a költségvetési szerv létrehozásáról szóló jogszabályra történő hivatkozást, törzskönyvi azonosító számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat számát, az alapítás időpontját, az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek,

valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését; azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek felett a költségvetési szerv alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat gyakorol; a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét; a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el, a szervezeti és működési szabályzatban nevesített valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, a költségvetési szerv szervezeti ábráját, külön jogszabályban szabályozott esetek kivételével a

munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, Pénzügy 7.tétel 3/3 A belső szabályzatok: a költségvetési szerv ebben rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a) a gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, d) az anyag- és eszközgazdálkodás

számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, e) a helyiségek és berendezések használatára vonatkozó előírásokat, f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, g) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, i) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét. Az ügyrendben a költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét (munkakörét), a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait - ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más

szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza. Az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység összehasonlító bemutatása. Közös:a költségvetési szerv alap- és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladat rend) szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell besorolni. Támogatásból nem finanszírozható a vállalkozási tevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységéből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt. Pénzügy 8.tétel 1/4 A vállalkozási tevékenység jellemzői. A költségvetési szervek különböző szempontok szerinti csoportosítása, meghatározása. A vállalkozási tevékenység maradványához kapcsolódó költségvetési befizetési kötelezettség. A költségvetési szervek

megszűnése esetén követendő eljárás A vállalkozási tevékenység jellemzői. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell besorolni A vállalkozási tevékenység megkezdése évének kivételével a vállalkozási tevékenység folyó évi bevételeiből nem számolható el felhalmozási kiadás - ideértve a tárgyi eszköz felújítást is - az államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz terhére elszámolt felhalmozási kiadás kivételével, ha a felhalmozási jellegű felhasználási célt a szerződés tartalmazza. Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek együttes összege egymást követő két évben meghaladja a ténylegesen teljesített - a költségvetési támogatást is magában foglaló - összbevétel egyharmadát, és a vállalkozás tartós fenntartására,

bővítésére lehetőség látszik, az alapító - központi költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - dönt a költségvetési szervként való továbbműködésről és a vállalkozási tevékenység korlátozásáról, vagy a vállalkozási tevékenységet folytató szervezeti egységek leválasztásáról. Támogatásból nem finanszírozható a vállalkozási tevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységéből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt. A költségvetési szervek különböző szempontok szerinti csoportosítása, meghatározása. 1. Központi költségvetési szervek a) a fejezetet irányító szervek, valamint a külön jogszabályokban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező költségvetési szervek, b) a kormányhivatalok és - az Országos

Rádió és Televízió Testület kivételével - az autonóm államigazgatási szervek, valamint c) az előzőek irányítása alatt működő költségvetési szervek. 2. A társadalombiztosítási költségvetési szervek az OEP, az ONYF és ezek igazgatási szervei. 3. Helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek a) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve aa) a főpolgármesteri hivatal, ab) a polgármesteri hivatal, ac) a megyei önkormányzati hivatal, ad) a körjegyzőség, ae) a társult képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal), b) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, c) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű

társulása által alapított - az a)-b) pontban nem említett - költségvetési szervek. A költségvetési szervet gazdálkodási jogkörük alapján önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként kell besorolni. Pénzügy 8.tétel 2/4 Ha a törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a) a központi költségvetési szerv irányító szerve, b) a középirányító szerv, c) a kormányhivatal és - az Országos Rádió és Televízió Testület kivételével - az autonóm államigazgatási szerv, d) a központi hivatal, e) az önkormányzati hivatal, f) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve, g) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek ezeken kívül még az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amelynél

a) az ellátandó feladat, szakmai tevékenységi kör összetett, és az ehhez szükséges működési és felhalmozási előirányzatokkal saját költségvetésében rendelkezik, b) jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, c) a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, d) a feladatellátásban országos, regionális, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy e) a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai (technikai) tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja. Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely a) kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt

fizikai (ellátó) tevékenységeket is, és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy b) a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók. (4) Az önkormányzati hivatal mint a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve - az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján, külön az állami költségvetésből származó támogatásra való igényjogosultság nélkül - több helyi kisebbségi önkormányzat számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat. A vállalkozási tevékenység maradványához kapcsolódó költségvetési befizetési kötelezettség. A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási tevékenységei együttes maradványának a befizetési kötelezettséggel

csökkentett részéből. A pénzforgalmi vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget: növeli:- a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az Art. szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével, - az előző évben az alaptevékenység ellátásához tervezett elkülönített vállalkozási maradvány tárgyévben fel nem használt összege, - a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésére fordított összeg; Csökkenti: -a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege, - a bevételként kapott adózott eredmény (osztalék) összege (közös érdekeltségű munkák, társaságok) Pénzügy 8.tétel 3/4 - a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése, - a tárgyévben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege, - a

tárgyévben az alaptevékenységhez felhasznált és a következő évben felhasználni tervezett vállalkozási maradvány, - a belföldi székhelyű alapítvány céljára és a közérdekű kötelezettségvállalásra vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul, - A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét - jellegétől függően - az eredményt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni. A költségvetési szervek megszűnése esetén követendő eljárás A költségvetési szerv megszüntetésére az alapító, ennek hiányában az alapító jogutódja jogosult. Miniszteri alapítású központi költségvetési szerv esetében a megszüntetéshez be kell szerezni a pénzügyminiszter egyetértését is. A megszüntetést vagy jogszabály, vagy okirat (ez esetben az ún. megszüntető

okirat) testesíti meg. A megszüntető okiratban meg kell határozni: - a költségvetési szerv nevét, - a költségvetési szerv székhelyét, - a felügyeleti szervet, - a megszüntető szerv nevét, - azt, hogy a megszüntetésre az államháztartási törvényben nevesített megszüntetési okok közül mely ok alapján került sor, - a megszüntetett szerv alapfeladatai jövőbeni ellátásának módját, illetve a jövőben ellátásra nem kerülő feladatokat, - a jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, - a vagyon (ideértve a követeléseket és a kötelezettségeket is) feletti rendelkezési jogosultságot, - a foglalkoztatottakkal kapcsolatos rendelkezéseket. Költségvetési szervet akkor lehet megszüntetni, ha a költségvetési szerv: - az alapító által meghatározott feladatot nem tudja ellátni, - tevékenységét nem az alapító okiratának megfelelően végzi, - által nyújtott szolgáltatások iránti szükséglet megszűnt, vagy - által ellátott

feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető. A költségvetési szerv a megszüntető jogszabályban, illetőleg a megszüntető okiratban meghatározott időpontban a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásából való törléssel szűnik meg. ÁMR11 § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell Pénzügy 8.tétel 4/4 a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, b) az eszközök és a források leltározásáért, a költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról, c) a közfeladat jövőbeni ellátásához szükséges köztulajdon meghatározásáról, a vagyonkezeléshez, -használathoz szükséges

engedélyek megszerzéséről, d) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek - a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő - visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek, e) amennyiben a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, f) a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről. (2) A költségvetési szerv megszüntető okiratában rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszüntetett költségvetési szerv által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásáról, továbbá meg kell jelölni a megszüntető jogszabályt,

határozatot. (3) Amennyiben - átalakítás vagy megszüntetés nélkül - a költségvetési szerv közfeladata ellátásának kötelezettsége kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is megfelelően alkalmazni kell. (4) Ha a költségvetési szerv átalakítása az Áht. 88 § (3) bekezdésében meghatározott több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, illetve az átalakítás eredményeként megváltozik az irányító szerv, akkor az alapító szervek, illetve a jogelőd és jogutód irányító szervek - ha törvény vagy kormányrendelet kivételt nem tesz - együttes jogszabályban vagy határozatban, önkormányzati költségvetési szervek esetén külön-külön azonos tartalmú jogszabályban, határozatban jelölik ki az átalakítással létrejövő költségvetési szerv (szervek) irányító szervét. (5) Központi költségvetési szerv megszüntetése

esetén a megszűnő, illetve a jogutódként megjelölt költségvetési szerv előirányzatát az irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a megszűnő költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre, vagy feladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit az irányító szerv számlájára kell átvezetni. (6) Amennyiben a költségvetési szerven belüli szervezeti egységeket - így különösen a 20. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat - érintő szervezeti intézkedés történik, vagy a költségvetési szerv által végzett tevékenységek módosulnak - ha az Áht. 95 §-ában foglaltak nem valósulnak meg -, a költségvetési szerv alapító okiratát vagy

szervezeti és működési szabályzatát kell módosítani. (7) Ahol jogszabály átszervezést, intézményátszervezést említ, azon akkor kell átalakítást érteni, ha az Áht. 95 §-ában foglalt intézkedések is megvalósulnak 9.tétel 1/5 A kincstári költségvetés és az elemi költségvetés készítésének célja, tartalma. összeállításának szabályai. A bevételek és a kiadások tervezésének megalapozása a szakmai feladatok ellátásának függvényében. A kincstári költségvetés és az elemi költségvetés készítésének célja, tartalma, összeállításának szabályai. Kincstári költségvetéssel rendelkeznek a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok és az alapok, a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek. (2) A költségvetési évet megelőző december hónapban - a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során az Országgyűlés által elfogadott fejezeti főösszegek alapján - a

Kincstár által meghatározott időpontig előzetes kincstári költségvetést kell készíteni a végleges kincstári költségvetés szerinti formátumban. (3) A fejezetet irányító szerv - az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény alapján a költségvetési év január 10-éig megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, illetve fejezeti kezelésű előirányzat kincstári költségvetését a 3. számú mellékletben meghatározott adattartalommal és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésnek és a később elkészítendő elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie. (4) Központi költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési

szerv alapító okiratának hatálybalépését követő nyolc napon belül állapítja meg a (3) bekezdésben rögzített előírások figyelembevételével. (5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól azok kezelői legkésőbb a költségvetési év január 20-ig készítik el és küldik meg a Kincstárnak azok kincstári költségvetését a 4., illetve 5. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, melynek tartalmaznia kell a nem társadalombiztosítási forrásból teljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is. (6) Az elkülönített állami pénzalap kincstári költségvetését az alap működéséről szóló törvényben meghatározott kiadási és bevételi jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok feltüntetésével az elkülönített állami pénzalap kezelője készíti el és küldi meg a Kincstárnak, legkésőbb a költségvetési év január 20-áig. 46. § (1) A központi költségvetési szervek

elemi költségvetést készítenek Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja a) a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, b) a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét, c) a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit. (2) Az elemi költségvetéshez kapcsolódóan el kell készíteni az abban foglaltakat alátámasztó számításokat és azok indokolását, amelyek alapján ellenőrizhető annak megalapozottsága, végrehajthatósága, és az irányító szerv dönt az elemi költségvetés jóváhagyásáról. (3) Amennyiben az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv a 16. § (1) bekezdése szerinti kijelölés alapján más önállóan működő központi költségvetési

szerv gazdálkodási feladatait is ellátja, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetését - a saját költségvetése előirányzatait tartalmazó elemi költségvetésen felül - el kell készíteni az önállóan működő költségvetési szerv elemi költségvetésével összevontan is. (4) A fejezetet irányító szervi jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv elemi költségvetésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szervezeten belül az elemi költségvetés összeállításának, egyeztetésének rendjét, annak jóváhagyását belső szabályzatban kell rögzíteni. 9.tétel 2/5 (5) A központi költségvetési szerv az elemi költségvetést - a (3) bekezdés szerinti esetben költségvetési szervenként külön, valamint az összevont elemi költségvetést is - a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező

költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott gazdálkodási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv útján - küldi meg az irányító szerv által meghatározott időpontig. A megküldött elemi költségvetéseket a fejezetet irányító szerv felülvizsgálja és dönt azok jóváhagyásáról. A jóváhagyott elemi költségvetéseket a fejezetet irányító szerv feldolgozza és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a tárgyév február 28-áig - év közben alapított költségvetési szervesetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint a Kincstárhoz nyújtja be. ÁMR43. § (1) Az éves költségvetés tervezetét és annak alapján az éves költségvetést úgy kell elkészíteni, hogy teljes összhangot mutasson a költségvetési szerv adott évre vonatkozó feladatellátásával,

szervezeti felépítésével, személyi és tárgyi feltételeivel, valamint költségvetési-pénzügyi feltételeivel, így különösen a működés során felhasználható forrásaival. E költségvetési-pénzügyi feltételek, források ennek megfelelően meghaladhatják a költségvetési szerv kincstári, valamint elemi költségvetése előirányzatait. A kincstári és elemi költségvetésben foglaltakhoz képest számításba vett forrás különösen az igénybe venni tervezett maradvány, a fejezeti kezelésű előirányzatokból korábban elnyert támogatás tárgyévi tervezett összege, a vállalkozási tartalék tervezett igénybevétele. A költségvetési szervek tevékenységüket jellemzően éves tervek alapján végzik. Ezekben meghatározzák a szervezet céljait, a célok eléréséhez szükséges feladatokat, a megvalósítás személyi és tárgyi feltételeit, pénzügyi forrásait. A költségvetési szervek legfontosabb tervei: a szakmai tervek és a

programok. (Pl: műsorterve, oktatásfejlesztési terv, létszámterv, vagyongazdálkodási terv, készletgazdálkodási intézkedési terv, különböző pénzügyi tervek) A költségvetési szervek legfontosabb pénzügyi tervei: - az éves elemi költségvetés - kincstári körben a kincstári költségvetés - az elkülönített állami pénzalapoknál és TB-alapoknál finanszírozási, előirányzatfelhasználási terv. A költségvetési törvény elfogadását követően az állami költségvetéshez tartozó felügyeleti szervek megállapítják a felügyeletükhöz tartozó központi kezelésű, fejezeti kezelésűelőirányzat, költségvetési szerv kincstári költségvetését. A TB alapok, elkülönített állami pénzalapok kincstári költségvetését az alap kezelői állítják össze. A kincstári költségvetés: a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfélnek az előirányzatgazdálkodás szempontjából az MÁK által nyilvántartott kiemelt

előirányzatokat tartalmazó költségvetés. A kincstári költségvetést követően a költségvetési szervek, alapok, előirányzatok elkészítik az elemi költségvetésüket. Az elemi költségvetés: a központi, illetve fejezet kezelésű előirányzatnak, a költségvetési szervnek, az elkülönített pénzalapnak a feladatai és tevékenységét összesíthető költségvetési bevételeket és kiadásokat részletes jogcímenként és funkciónként tartalmazó költségvetés. Az elemi költségvetésben meg kell tervezni a foglalkoztatottak létszámát és összetételét, valamint a költségvetési feladat mutatókat. (be kell mutatni bevételi, kiadási előirányzatokat megalapozó számításokat) A költségvetési szerv elemi költségvetése magába foglalja: - a költségvetési alapokmányt - a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként 9.tétel 3/5 - a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését - a

költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét - a költségvetési feladatmutatók és költségvetési mutatószámok állományát - a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó számításokat Az elemi költségvetésnél nem lehet eredeti előirányzatként megtervezni a felügyeleti szervnél, más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van. Az elemi költségvetésben hiány nem tervezhető, mind az alap, mind a vállalkozási tevékenységnél a bevételeknek és a kiadásoknak tevékenységenként is és együttesen is meg kell egyezniük. Az elemi költségvetés kiadásai és bevételei a központi költségvetésben jóváhagyott, kiemelt előirányzat sorból az adott költségvetési szervre lebontott előirányzatokat és azok további részletezéseit jelenti. Az elemi költségvetés tartalmazza az intézmény

szakfeladatait is Szakfeladatnak nevezzük: a költségvetési szervek a szakmai feladatait, azokat az alaptevékenységeket, amelyek végzésére a költségvetési szervet alapították. A szakfeladatok összessége adja a szakfeladatrendet, azaz a nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat szerinti osztályozási rendet. A vállalkozási tevékenységet külön szakfeladaton kell nyilván tartani. A szakfeladat mérésére a feladatmutató szolgál, amely kifejezi a rendelkezésre álló kapacitást. A teljesítménymutató méri a rendelkezésre álló kapacitás kihasználtságát. Az elemi költségvetés bevételei: a., Intézményi működési bevételek: az alapító okiratban és költségvetési alapokmányban meghatározott feladatainak ellátása során elérhető bevételek. - alaptevékenység bevételei - alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek: az alaptevékenység során étrehozott áru- és szolgáltatás értékesítésének árbevétele -

az intézmények egyéb sajátos bevételei: bérleti díjak - ÁFA bevételek, visszatérülések - vállalkozási bevételek áru értékesítéséből és szolgáltatás nyújtásából - kamatbevételek? Amelyek az államháztartáson kívülről és belülről s költségvetési szerv pénzügyi eszközeiből származnak - felhalmozási és tőke jellegű bevételek: tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, pénzügyi befektetések bevételei: osztalék, hozam, stb. b., Költségvetési támogatások: a működési és felhalmozási kiadások finanszírozására a felügyeleti szervtől, ill. a központi költségvetéstől kapott támogatások A támogatások tervezése annak függvényében alakul, hogy a költségvetési szerv besorolás szerint melyik alrendszerhez tartozik, ill. a feladatai ellátásához mely alrendszerből, alrendszerektől részesül támogatásban. c., Pénzeszköz átvétel: a költségvetési szervek működési és fejlesztési célra

pénzezsközöket vehetnek át az államháztartáson belülről és kívülről. d., Hitelek, értékpapírok bevételei, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele: csak az államháztartás azon szervezetei tervezhetik, amelyek számára jogszabályok nem tiltják ezeket a pénzügyi tranzakciókat. - államháztartáson kívülről felvett hitelek - államháztartáson belülről felvett likviditási hitelek - a működési és fejlesztési célra államháztartáson kívülről és belülről visszatérülő támogatási kölcsönök Az elemi költségvetés kiadásai: a költségvetési szerv valamennyi jóváhagyott felhasználható kiadása az érvényes szerkezeti rendnek megfelelően. A megtervezett kiadások felhasználási jogosultságot és nem felhasználási kötelezettséget jelentenek. 9.tétel 4/5 a., Működési kiadások: - személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok: teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott: -

rendszeres - nem rendszeres juttatásai - külső személyi juttatások - dologi kiadások - készletbeszerzés - kommunikációs szolgáltatások - szolgáltatási kiadások - vásárolt közszolgáltatások - Áfa (le nem vonható) - kiküldetés, reprezentáció, reklám - egyéb dologi kiadások - egyéb folyó kiadások - végleges működési és fejlesztési célú pénzeszközátadások államháztartáson belülre és kívülre - ellátottak pénzbeli juttatásai b., Felhalmozási kiadások: - felújítás: ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek felújítása és a kapcsolódó előzetes áfa - intézményi beruházások: beszerzés - tárgyi eszközök felújítási, beruházási kiadásai - pénzügyi befektetésekhez kapcsolódó kiadásokat - kapcsolódó áfa-befizetések c., Hitelek, értékpapírok, kölcsönökhöz kapcsolódó kiadások A kincstári költségvetés készítése A fejezet felügyeletét ellátó szerv, illetve a felügyeleti vagy

meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló felügyeleti szerv megállapítja a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, illetve a fejezeti kezelésű előirányzat kincstári költségvetését az 217 rendelet 1/a. számú mellékletében meghatározott adatlapon A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzatairól az alapok kezelőinek kell készíteni alaponként kincstári költségvetést az 217 rendelet 1/b., illetve 1/c számú mellékletében meghatározott adatlapon, melynek tartalmaznia kell a nem társadalombiztosítási forrásból teljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is. A kincstári költségvetést legkésőbb a költségvetési év január 15-éig kell elkészíteni. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie. Az elkülönített állami pénzalap kincstári költségvetését az alap működéséről

szóló törvényben meghatározott bevételi és kiadási jogcímenként, a bevételek és a kiadások közgazdasági tartalmának feltüntetésével az alapkezelőnek kell elkészíteni január 20-áig. A kincstári költségvetést a fejezet felügyeletét ellátó szerv, illetve a felügyeleti vagy meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló felügyeleti szerv - a tartalmi és számszaki ellenőrzést követően megjelölt határidőkig feldolgozásra a Kincstárhoz juttatja el. Kincstári költségvetéssel rendelkezik az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a felügyeleti szerv döntése szerint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A kincstári költségvetés az előirányzatok teljes vagy csak meghatározott körét tartalmazza. 9.tétel Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetése magában foglalja: a) a saját költségvetését, beleértve részjogkörű költségvetési

egysége előirányzatait is, b) a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon előirányzatait, amelyre külön kincstári költségvetés nem készül A bevételek és a kiadások tervezésének megalapozása a szakmai feladatok ellátásának függvényében. A központi költségvetési szerv a költségvetési javaslatának összeállításakor megtervezi - az irányító szerv által meghatározott keretszámok alapján - mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek a) forrásától függetlenül a feladataival, ezen belül a vállalkozási tevékenységeivel kapcsolatosak, és 1. jogszabályon alapulnak, 2. szerződési, megállapodási (különösen többéves) kötelezettségen alapulnak, 3. a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, 4. eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak; b) az eszközei hasznosításával függenek össze. 5/5 Pénzügy 1/5 10.tétel A költségvetési gazdálkodás vertikális folyamata,

szakaszai a kötelezettségvállalástól a pénzügyi rendezésig. A bevételek beszedésének, a kiadások teljesítésének jogszabályi előírásai, a belső szabályozással szemben támasztott követelmények. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek. A kincstár ellenőrzési feladatai a vertikális folyamatban Az előirányzat-felhasználási terv célja, tartalma. A költségvetési gazdálkodás vertikális folyamata, szakaszai a kötelezettségvállalástól a pénzügyi rendezésig. Vertikális=függőleges. A ktgvetési gazdálkodás egymásra épülő feladatairól szól A költségvetési gazdálkodás vertikális folyamata, szakaszai: 1. kötelezettségvállalás, 2. bevételek előírása, 3. kötelezettségvállalás ellenjegyzése, 4. szakmai teljesítésigazolás, 5. érvényesítés, 6. utalványozás, utalványozás ellenjegyzése Kötelezettségvállalásnak minősül az a foglalkoztatatásra irányuló jogviszony létesítéséről,

szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyeta költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi, illetve az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, vagy a jogi személyiségű társulás a költségvetése előirányzatainak terhére; központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, alap felett rendelkezni jogosult szerv a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, alap forrásainak terhére vállal, ideértve az áru vagy szolgáltatás megrendeléséről elküldött és visszaigazolt megrendelést, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott év december 20-áig bejelentett, az államháztartásért felelős miniszter rendeletében

meghatározottak szerint a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásához kapcsolódó okmányt, a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított hatvan napon belüli intézkedés dokumentumát. Nem szükséges előzetesen az írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések teljesítéséhez, amelyek gazdasági eseményenként a százezer forintot nem érik el, pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak, vagy összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony, vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegű hozzájárulások, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulások,

kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségek, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak, valamint az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások esetén. Kötelezettségvállalás ellenjegyzése: kötelezettségvállalás kizárólag ellenjegyzés után, írásban történhet. Az ellenjegyzést az ellenjegyzés dátumának és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az ellenjegyzőnek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, a

kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat Szakmai igazolás:a kiadás utalványozása előtt történik. A szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni Pénzügy 2/5 10.tétel ellátások esetében a külön jogszabály szerint - ellenőrizni, szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését. A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Érvényesítés A szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az ÁMR, ÁHSz előírásait, továbbá a belső

szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. Utalványozni az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A - készpénzes fizetési mód kivételével - külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni az utalványozó és az utalványozás ellenjegyzőjének keltezéssel ellátott aláírását, az „utalvány” szót, a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, a megterhelendő és a jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését, a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát. A rövidített utalványon - bevételi és kiadási pénztárbizonylaton az előzőekben meghatározott adatok közül az

okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit, az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások külön jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését, és a fedezetkezelői számláról, valamint - a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén - az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket. Ellenjegyzés Az utalvány ellenjegyzése során úgyanúgy kell eljárni, mint a kötelezettségvállalás ellenjegyzése során, továbbá meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e. Ha a

kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, vagy önkormányzati biztost jelöltek ki, az utalványozás - az utalványozó és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett - a biztos külön ellenjegyzését követően hajtható végre. Ha mindezek a folyamatok egy más után (vertikálisan) végbementek, megtörténhet a pénzügyi teljesítés A bevételek beszedésének, a kiadások teljesítésének jogszabályi előírásai, a belső szabályozással szemben támasztott követelmények. Bevételeket és kiadásokat kizárólag teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés elvégzését követően lehet teljesíteni. Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, továbbá a pénzügyi

szolgáltatások kiadásait és bevételeit. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a szakmai teljesítés igazolásának kötelezettségét. A költségvetési szerv költségvetési támogatása, támogatásértékű bevétele, közhatalmi bevétele, az intézményi ellátási díjak, továbbá az alkalmazottak térítése címen befolyt bevételei csak alaptevékenysége ellátására használhatók fel. Az államháztartáson belülről, illetve államháztartáson kívülről továbbadási (lebonyolítási) céllal juttatott pénzeszközzel az átvevő költségvetési szerv az előirányzatát nem módosíthatja, Pénzügy 3/5 10.tétel e forrás terhére kötelezettséget nem vállalhat, azt az átvételkor továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként, átadáskor továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásként kell elszámolnia. A továbbadási (lebonyolítási) célra juttatott

pénzeszközöket olyan időpontban kell rendelkezésre bocsátani, hogy azt a költségvetési szerv az évzárást megelőzően továbbítani tudja a kedvezményezett részére. Ha e feltétel mégsem teljesül, az államháztartáson belülről származó nem továbbított összeget támogatásértékű bevételként, az államháztartáson kívülről származót átvett pénzeszközként kell elszámolni. A költségvetési szerv által beszedett, de a központi költségvetést, elkülönített állami pénzalapot, vagy más költségvetési szervet illető közhatalmi bevételt a bevételt beszedő költségvetési szerv átfutó bevételként és kiadásként, a kedvezményezett költségvetési szerv vagy az elkülönített állami pénzalap kezelője a bevétel jellegének megfelelő jogcímen számolja el. A helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások, helyi és országos kisebbségi önkormányzatok egymás közötti

pénzeszközátadásait, illetve az irányításuk alá nem tartozó költségvetési szervek, továbbá az államháztartás más alrendszerei részére juttatott pénzeszközt a tárgyévben az átadónál támogatásértékű kiadásként, az átvevőnél támogatásértékű bevételként, tárgyéven túl pénzmaradvány átadásként kell elszámolni. A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. Amennyiben a költségvetési szerv az alaptevékenysége ellátásához kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, a támogatás összegét úgy kell megállapítani, illetve az eseti bevétel beszedésével összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy

a támogatás, illetve az eseti bevétel fedezetet nyújtson a felmerült közvetlen és közvetett költségekre is, az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével. A költségvetési szerv belső szabályzatban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a) a gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos

kérdéseket, d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, e) a helyiségek és berendezések használatára vonatkozó előírásokat, f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, g) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, i) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek. 1. Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról: A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a költségvetése előirányzatait terhelő tartozások állományáról az államháztartásért felelős miniszter rendeletében megállapított adattartalommal a Kincstár által Pénzügy 4/5 10.tétel kialakított és biztosított

elektronikus úton köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A helyi önkormányzati költségvetési szerv az önkormányzat rendeletében meghatározott tartozásállományára nézve az önkormányzat részére teljesít adatszolgáltatást. 2. A kötelezettségvállalás bejelentési rendje: A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzata vagy az előző évek előirányzat-maradványa terhére belföldön vállalt, bruttó ötmillió forintot elérő összegű kötelezettségeket köteles egyedileg bejelenteni a Kincstárba, a kötelezettségvállalást követő öt munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetett időszakonként és

adattartalommal tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek a Nemzetgazdasági Minisztérium részére. 3. Adatszolgáltatás az önkormányzatok és egészségügyi intézményeik nettó finanszírozásához: szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások adatszolgáltatása alapján az Igazgatóság szolgáltatja. 4 Adatszolgáltatás a helyi önkormányzati és többcélú kistérségi társulási tulajdonú gazdasági társaságokról A kincstár ellenőrzési feladatai a vertikális folyamatban A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzata vagy az előző évek előirányzat-maradványa terhére belföldön

vállalt, bruttó egymillió forintot elérő összegű kötelezettségeket köteles egyedileg bejelenteni a Kincstárba, a kötelezettségvállalást követő öt munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok a Pénzügyminisztériummal egyeztetett időszakonként és adattartalommal tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek a Pénzügyminisztérium részére. A feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kiírt pályázatokat, továbbá a pályázati vagy nem pályázati úton odaítélt támogatásokat, egyéb kötelezettségvállalásokat az irányító szerv a pályázat kiírását, illetve a kötelezettségvállalást követő öt munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig köteles bejelenteni a Kincstár részére, az európai uniós forrásból finanszírozott támogatásokkal

megvalósuló programokhoz - beleértve az ezekhez a programokhoz szükséges kötelező saját erőt biztosító előirányzat - és a normatív alapon igénybe vett előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások kivételével. A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv köteles egyedileg bejelenteni a tárgyévben belföldön vállalt, de a következő évek előirányzatait terhelő, bruttó egymillió forintot elérő összegű kötelezettségeket a Kincstárhoz. Az irányító szerv köteles egyedileg bejelenteni a tárgyévben vállalt, de a következő évek előirányzatát terhelő, a feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségeket, a kötelezettségvállalást követő öt munkanapon belül, az európai uniós forrásból finanszírozott programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások kivételével. A tárgyévet megelőző év előirányzata terhére vállalt, bejelentett, de

részben vagy egészben nem teljesülő kötelezettségvállalásokat a tárgyévben - az évnyitás keretében - a Kincstár elővezeti, és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton a tárgyévi előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét ismételten leköti. A kötelezettségvállalások és a kifizetések bejelentése a kincstárnoknak Pénzügy 5/5 10.tétel A miniszterelnök - a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó fejezetek kivételével - központi költségvetési fejezetet irányító szervhez, valamint az elkülönített állami pénzalaphoz - a fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, illetve az alap gazdálkodásának figyelemmel kísérésére - kormányrendeletben foglaltak szerint kincstárnokot jelölhet ki. A kincstárnok e tevékenysége kiterjed a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedések, valamint a források felhasználásának (ide értve a

kötelezettségvállalásokat is) és a feladatok összhangjának vizsgálatára is. Az előirányzat-felhasználási terv célja, tartalma: A költségvetési szerv előirányzatfelhasználási terve a költségvetési szerv várható forrásainak - ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is - figyelembevételével, a teljesítésarányosan finanszírozott előirányzatok teljesítésarányos támogatási előirányzatfinanszírozási tervében megjelölt teljesítésarányos támogatási előirányzattal összhangban, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, beleértve a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket. Az előirányzatfelhasználási tervet olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának. Az

előirányzatfelhasználási tervet a soron következő hónap dekádonkénti szintű megbontása céljából havonta felül kell vizsgálni. A tervet a költségvetési szerv vezetője írja alá és a gazdasági vezető. Pénzügy 11. tétel 1/5 11.tétel A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai. Az emberi erőforrás-gazdálkodás célja, területei. A létszám minőségével, mennyiségével, összetételével szemben támasztott jogszabályi követelmények a közszférában. Sajátosságok az egyes illetményrendszerek alapján. A létszám-előirányzat meghatározása, funkcionális csoportosítása, foglalkoztatási formák. A létszám növelésének, csökkentésének lehetőségei és korlátjai A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai. A létszám- és illetménygazdálkodást a költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai közé soroljuk. Horizontális folyamatnak nevezzük azokat az időben egymás mellett, egymással

szoros kölcsönhatásban zajló folyamatokat, amelyek együttesen a költségvetési szerv céljainak, feladatainak személyi és tárgyi feltételrendszerét jelenti. A létszám- és illetménygazdálkodás a feladatok személyi feltételrendszerét biztosítja. A költségvetési szervek kiadásai között a legnagyobb arányt a személyi jellegű kiadások képviselik. Ennek oka az, hogy a költségvetési szervek által nyújtott szolgáltatások természetükből adódóan élőmunka-igényesek, magasan kvalifikált és speciálisan képzett szakembereket tételeznek fel. Ilyen például az oktatás és a gyógyítás. Az emberi erőforrás–gazdálkodás alapvető célja: hogy a szakmai feladatok ellátásához szükséges létszám megfelelő mennyiségben, minőségben és összetételben, időben rendelkezésre álljon. Az emberi erőforrás–gazdálkodás területei: - A költségvetési szerv munkaerő-szükségletének, munkaerő-keresletének megtervezése, - a

szükséges létszám megszerzése, felvétele és foglalkoztatása, - a munkaerő képzése, továbbképzése, - a munkaerő minősítése, - célszerű bérezési, ösztönzési rendszer kialakítása, működtetése, - munkaügyi kapcsolatok gondozása a költségvetési szerv felügyeleti szervével, érdekegyeztetések az érdekképviseleti szervezetekkel, - a kapcsolódó adózási kötelezettségek teljesítése, - az adatszolgáltatás, beszámolási kötelezettségek teljesítése, belső információs rendszerének kidolgozása, és működtetése. A létszám minőségével, mennyiségével, összetételével szemben támasztott jogszabályi követelmények a közszférában. A létszám-előirányzat meghatározása, funkcionális csoportosítása, foglalkoztatási formák. A létszám növelésének, csökkentésének lehetőségei és korlátjai. A jogszabályi előírások a következő főbb területeken jelennek meg - Az egyes szakmai tevékenységek ellátásához a

maximálisan tervezhető létszámkeretet és az éves átlagos statisztikai létszámot, az un. költségvetési létszámot a központi költségvetési szerv felügyeleti szerve az elemi költségvetésben, illetve önkormányzati költségvetési szervnél az önkormányzat költségvetési rendeletben határozza meg. - A létszám-előirányzatot felügyeleti szerv az érvényes előmeneteli rendszer, főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira és fokozataira vonatkozó előírások figyelembevételével állapítja meg. - Az 1993. évi LXXIX Tv A közoktatásról előírja a közoktatásban foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszámát összhangban a heti kötelező óraszámmal, és tanulói létszámmal. Pl az óvodapedagógus heti kötelező óraszáma 32 óra, a fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában a gyógypedagógus kötelező óraszáma 13 óra, a középiskolai tanár kötelező óraszáma 22 óra stb. - A központi

költségvetési törvény rögzíti a védelmi ágazat költségvetési működési előirányzatból finanszírozható létszámot. Pénzügy - 11. tétel 2/5 11.tétel Jogszabály illetve a felügyeleti szerv előírhatja a meglévő létszám meghatározott mértékű egyszeri, vagy több évig tartó, pl. évente 3%-os csökkentését a gazdaságpolitika, költségvetési politika, ágazati politika céljaiból fakadóan. A létszámcsökkenése személyi juttatások és a kapcsolódó közterhek megtakarításával jár, illetve számolni kell az egyszeri végkielégítés költségeivel is. A nem differenciált, azaz a minden intézményre egyformán vonatkozó létszámcsökkentés egyes intézményeknél gátolhatja a folyamatos működést, a szakmai feladatok megfelelő minőségben történő ellátását. A létszámleépítés arra ösztönözhet, hogy a költségvetési szerv saját foglalkoztatottak helyett vásárolt szolgáltatással lásson el meghatározott

feladatokat, pl. a takarítást, az egyéb karbantartást, az őrző-védő szolgálatot Sajátosságok az egyes illetményrendszerek alapján. A költségvetési szervek illetményrendszerének típusai: 1. köztisztviselői 1992 évi XXIII Tv A tv hatálya kiterjed a következő szervezetek munkavállalóira: - Miniszterelnöki Hivatal - Minisztériumok, és országos hatáskörű szervezetek - Regionális Közigazgatási Hivatalok - Helyi önkormányzatok képviselőtestületének hivatala, körjegyzőségek - Egyéb szervezetek: - az Országgyűlés Hivatala - A köztársasági elnök hivatala - ÁSZ - MTA - Gazdasági Versenyhivatal 2. közalkalmazotti 1992 évi XXXIII Tv (A legkisebb szervezeti egységnél helyi feladatokat ellátó közszolgák.) 3. hivatásos szolgálati viszony 1996 évi XLIII tv 4. bírói illetmény rendszer 5. igazságügyi alkalmazotti 6. ügyészségi 7. Munka Törvénykönyve szerinti Az illetményrendszerek közös jellemzői: - Valamennyi

illetményrendszer figyelembe veszi a munkavégzésre ható körülményeket - A teljesítménynormák nem mérhetőek. A létszám-előirányzat meghatározása, funkcionális csoportosítása, foglalkoztatási formák. A létszám növelésének, csökkenésének lehetőségei és korlátjai A létszám-előirányzat az államháztartásban működő költségvetési szerveknél mindig a legkritikusabb. A humán erőforrásokkal való gazdálkodás sok esetben kihat az egész intézmény gazdálkodására. A létszám-előirányzatokat minden esetben pontosan az adott feladatra kell megtervezni. A létszám-előirányzat magába foglalja a személyi juttatások előirányzatainak felhasználásával foglalkoztatható, a feladatok ellátásához a felügyeleti szerv által meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges engedélyezett létszám keretet, és az éves átlagos statisztikai létszámkeretet. Az engedélyezett létszám keretet álláshelynek nevezzük, míg a

statisztikai állományi létszámot átlaglétszámnak hívjuk. A gazdálkodásnál figyelembe kell venni, a Pénzügy 11. tétel 3/5 11.tétel tárgyév első napján foglalkoztatott tényleges, és munkajogi létszámot, valamint az év utolsó napján nyilvántartott tényleges és munkajogi záró létszámot. Az év során a költségvetési szervezetek vezetőinek folyamatosan kell az előmeneteli rendszernek megfelelő besorolási és egyéb előírásokat figyelemmel követni. Erre azért van szükség, hogy a tervezett létszámhoz szükséges előirányzatok mindig rendelkezésre álljanak. A Kormány rendelkezései szerint létszám személyi juttatási előirányzat nélkül nem tervezhető. Az átmenetileg be nem töltött álláshelyekre jutó előirányzatokat az érintett álláshely tényleges személyi juttatásai alapján szükséges megtervezni. Az engedélyezett létszám keretet az elemi költségvetésben szükséges jóváhagyni. A létszám keretek

azonban változtathatók is, a változtatás iránya a növelés szempontjából a fentiek szerint csak feladat, és forrásbővítéssel lehetséges. A csökkentésre vonatkozóan külön gazdálkodási szabályok vonatkoznak. Abban az esetben, ha a költségvetési szerv az év során csökkenti a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszámot, az abból származó megtakarítást az adott költségvetési évben és a következő években szabadon felhasználhatja. Ez a rendelkezés természetszerűen nem vonatkozik arra az esetre, ha feladatelmaradás történik. Nagyon fontos szabály, hogy a személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós, hosszú távú kötelezettség nem vállalható. Egy-egy költségvetési intézmény gazdálkodásánál fontos előírások vonatkoznak arra, hogy mi számít a tárgyévben létszámcsökkentésnek. Létszámcsökkentésnek minősülnek a következő

esetek: • A jóváhagyott éves létszámkeretből üres álláshely zárolásra kerül; hivatalos felügyeleti szervi értesítés alapján csökken az ellátandó állami feladatok köre; • A költségvetési szerv változatlan tevékenységi körébe tartozó feladatokat változatlan színvonalú ellátás mellett hatékonyabban, racionálisabban végzi el, és létszámot szabadít fel; • Olyan beruházást hajt végre, amellyel közvetlen létszámot lehet megtakarítani. Nem minősül létszámcsökkentésnek, ha a foglalkoztatási forma megváltoztatására kerül sor, mondjuk, a költségvetési szerven belül áthelyezés miatt történik feladat változtatás. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye, etikai és pénzügyi vonatkozásai. A köztisztviselők jogállását az 1992. évi XXIII Sz tv szabályozza A törvény kiterjed a következő szervezetek munkavállalóira: • Miniszterelnöki Hivatal • Minisztériumok és országos hatáskörű szervezetek

(központi közigazgatási szervek)és területi, helyi szervei • A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal • Helyi önkormányzatok képviselő-testületi hivatala, hatósági, igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség • Egyéb szervezetek: pl. Országgyűlés Hivatala, az Országgyűlési Biztos Hivatala, a Köztársasági Elnök Hivatala, a Közbeszerzések Tanácsa, az országos Rádió és Televízió Testület irodája, az ÁSZ, a Gazdasági Versenyhivatal, az MTA A felsorolt szervek közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat elvégzésére kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. Az itt dolgozók két csoportba sorolhatók: • Köztisztviselők, ill. a főtisztviselők: rájuk vonatkozik a köztisztviselői törvény • A Mt. alapján foglalkoztatottak Pénzügy 11. tétel 4/5 11.tétel Köztisztviselők: A felsorolt szervek feladat-és

hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki érdemi döntésre előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket, ill. felhatalmazás esetén a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rá bízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért, és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért. A köztisztviselő a munkaköri leírásában részére megállapított, ill. a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembe vételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretének betartásával végzi. Közszolgálati jogviszony: Az állam, ill. a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő között a közszolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó

kötelezettségeken és jogosultságokon kívül mindkét felet többletkötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A munkáltatói jogokat a szervezet vezetője, vagy a testület gyakorolja fő szabály szerint. Létesítésének feltételei: • Magyar állampolgárság • Büntetlen előélet • Cselekvőképesség • Legalább középfokú végzettség • Biztonsági feltételeknek való megfelelés és e feltételek elfogadása • A foglalkoztatás jogszabály által meghatározott eseteiben gyakorlati időhöz, egészségi és pszihikai alkalmassághoz is köthető • Meghatározott esetekben önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozó vagyonnyilatkozat tétele. A község önkormányzati képviselő-testülete a képesítési előírások alól legfeljebb a képesítés megszerzésének időtartamára különösen indokolt esetben felmentést adhat. Összeférhetetlenségi szabály, hogy

nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési, vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A köztisztviselői jogviszony határozatlan időre jön létre, de határozott időre is köthető. Saját jogú nyugellátásban részesülő köztisztviselővel kizárólag határozott időre jöhet létre jogviszony. Legfeljebb 6 hónapra próbaidő is köthető Összeférhetetlenség. A köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztethetné. Egyéb további jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet. Vezető köztisztviselő az előbbi tevékenysége kivételével egyéb jogviszonyt nem létesíthet, pártban tisztséget nem viselhet, közszereplést nem vállalhat. Nem lehet helyi önkormányzati és helyi

kisebbségi önkormányzati képviselő, annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv területén működik. Nem lehet gazdasági társaságnál vezető, felügyelőbizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban van. Vagyonnyilatkozat-adási kötelezettség: A közélet tisztaságának megőrzése, a korrupció megelőzése, a jogok és kötelezettségek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése. Vagyonnyilatkozatra a köztisztviselő, vele közös Pénzügy 11. tétel 5/5 11.tétel háztartásban élő gyermeke, házas-ill. élettársa köteles Évente ad vagyonnyilatkozatot: a nem képviselő kormánytag, politikai államtitkár, közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, főtisztviselő. Kétévente nyilatkozik: főosztályvezető, és a helyettes, osztályvezető, a kormány-illetve miniszteri tanácsadó, főtanácsadó, a főjegyző és a jegyző, közbeszerzési

eljárásában közreműködő köztisztviselő, a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel az állami, önkormányzati vagyongazdálkodásban döntési jogosultsággal rendelkező, a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselő. Az előző év dec 31-re vonatkozó nyilatkozatot márc. 31-ig kell benyújtani Az előző évhez képest nem indokolható vagyonnövekedés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrzést kezdeményez a Belügyminiszter irányítása alatt működő hivatalnál. A költségvetési szerv a személyi juttatások és a létszám előirányzatával - a rá vonatkozó munkajogi jogszabályi előírások figyelembevételével - önállóan gazdálkodik, a jóváhagyott létszám-előirányzatán belül önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak létszámát, összetételét, munkaidő alapját. (1) A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás terhére tartós

kötelezettség (ideértve az illetményemelést is) vállalható, ha a megtakarítás a létszám-előirányzat, létszámösszetétel, illetményszükséglet vagy a munkaidőalap évközi, tartós hatású csökkentéséből származik. Az előirányzat átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. (2) A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen, és abból többletszükséglet a jóváhagyott előirányzathoz képest ne keletkezzék. (3) Tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésnek minősül, ha a költségvetési szerv év közben úgy hajt végre létszámcsökkenést, hogy a) a tevékenységi körébe tartozó feladatok változatlansága mellett azok változatlan színvonalú ellátását a tárgyévben és az azt követő években is biztosítani tudja, vagy csökken az ellátandó közfeladatok köre, b) a

létszámcsökkenéssel összefüggésben felmerülő kifizetések a tárgyévben esedékesek, és c) a létszámcsökkenést követően létszáma csak az éves költségvetésben tételesen meghatározott jogcímeken nő. (4) Nem minősül létszámcsökkenésnek a foglalkoztatási forma megváltoztatása vagy a költségvetési szerven belüli áthelyezés. (5) Az Áht. 100/E § (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv által jutalmazásra (prémium címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre) kifizethető együttes összeg - beleértve a jutalom előirányzatának és a vállalkozási maradvány, vállalkozási tartalék felhasználását is központi költségvetési szervnél az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12%-át, önkormányzati költségvetési szervnél az önkormányzat rendeletében meghatározott hányadot nem haladhatja meg. (6) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj

vagy más szerződés alapján díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a költségvetési szerv által a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett. Pénzügy 14. tétel 1/5 Az államháztartás vagyona. Az állami vagyon összetevői Az állami vagyongazdálkodás törvényi, szervezeti keretei. Az állami vagyon hasznosításának célja, formái (kiemelten a vagyonkezlésbe adás, ingyenes tulajdonba adás, értékesítés, koncesszióba adás, egyéb hasznosítás oka, feltételei, következményei, szabályait, valamint a

többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos rendelkezéseket.) Az állami vagyonról szóló 2007.évi CVI törvény alapján A vagyon valamely jogalanyt megillető, pénzben kifejezhető jogosultságok és kötelezettségek összessége. Az államháztartás vagyona: az állami feladat ellátását szolgáló vagyon, mely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósulását segíti elő. Vagyonáról az országgyűlés révén törvényekkel rendelkezik. Célja a közérdek szolgálata Az állami vagyon összetevői: 1 . Kincstári vagyon 2. Köztestületi vagyon 3. Helyi önk helyi kisebbségi önk vagyona 4. Társadalombiztosítás vagyona A kincstári vagyon elemei: 1. Törvény erejénél fogva állami tulajdon 2. Vagyon, vagyoni értékű jog 3. Az állam közhatalmi, központi ktgvetési szervek, közhasznú szervezeti közérdekű és gazdasági célú feladatainak ellátásához szükséges eszközök 4. Állami

tulajdonban lévő közcélokat szolgáló, vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás 5. Állami tulajdonban lévő védett természeti érték, terület 6. Állami tulajdonban lévő erdő, termőföld, (utóbbi ha a törvény eltérően nem rendelkezik) 7. Állami tulajdonban lévő történeti, régészeti emlékek földterületek 8. Állami tulajdonban lévő be nem hajtható állami követelések fejében elfogadott vagyon 9. Védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok 10. Állami tulajdonban lévő egyéb jogcímen került vagyon pl: örökség, adomány, életjáradék ellenében stb.) Az államháztartás vagyona: az a vagyon, amelynek tulajdonjogát törvény köztestületre ruházta, a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és a társadalombiztosítás vagyona. Az állami vagyon összetevői: Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári vagyon, illetve üzleti vagyon lehet. Kincstári vagyon minden

vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához szükséges, valamint amelyet törvény - ideértve e törvény mellékletét is kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősít. az állami vagyongazdálkodás törvényi, szervezeti keretei. A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. E gazdálkodást az Országgyűlés - az Állami Számvevőszék útján – ellenőrzi Az állami vagyon hasznosításának célja, formái. Az állami vagyont a MNV Zrt saját maga kezeli, illetve szerződés alapján ezt a jogot másra ruházza át. Ez az átengedés lehet: bérlet, haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás. Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. Vagyonkezlésbe adás: vagyonkezelői szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult, az állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására,

használatára és hasznai szedésére. Pénzügy 14. tétel 2/5 A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges (10) A vagyonkezelési szerződés alapján az adott jog jogosultja az ingatlan tekintetében köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. (11) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni. (12) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten

köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni. (13) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat. (14) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközei után elszámolt és a (13) bekezdés szerint elkülönítetten nyilvántartott értékcsökkenésnek megfelelő

összeget a (7) bekezdés figyelembevételével, a vagyonkezelési szerződés szerint, a vagyonkezelésébe vett vagyon pótlására, bővítésére, a kezelt vagyon felújítására fordítja. (15) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni. Ingyenes tulajdonba adás: csak törvény alapján lehet. Megvalósulásának formái: - nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi tagságból eredő segítségnyújtásból, más kötelezettség teljesítése érdekében - katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása, enyhítése érdekében - helyi önkormányzat javára törvényben vagy törvény felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése vagy a

szociális földprogram érdekében - kiemelkedően közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében Értékesítés: kizárólag az MNV Zrt jogosul az állami vagyon tulajdonjogának átruházására. A központi ktgvetési szervek a működésükhöz már nem szükséges eszközöket, az ingatlanok kivételével értékesíthetik. Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet végezni. Közvetlen értékesítés: nyilvános vagy zártkörű pályázat útján, nyilvános árverésen, vagy kivételese esetekben versenyeztetés nélkül. Közvetett értékesítés: nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal, nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással, szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással. koncesszióba adás: a kizárólagos, önkormányzati vagyon, önkormányzati társulási

tulajdon, hatékony működtetésének valamint a kizárólagosan az önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának egyik lehetséges útja mindezek koncessziós szerződés alapján való átengedése. A központi ktgvetési szerveknek is van lehetőségük a kizárólagos állami Pénzügy 14. tétel 3/5 tulajdonban levő eszközök koncessziós szerződéssel történő működtetésére. 1191 évi XVI tv alapján. Koncessziós szerződés köthető: az országos közutak és műtárgyaik, csatornák, regionális közműrendszerek, az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetésére; a bányászati kutatás és kitermelés, ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek, csővezetékes termékszállítás és tárolás, hasadó és sugárzó anyagok előállítása, forgalmazása; szerencsejátékok szervezése és működtetésére irányuló tevékenység, a menetrend

alapján trolibusszal végzett közforgalmú-közúti személyszállítás. A koncessziós szerződés megkötésére pályázatot kell kiírni. A koncessziós szerződés jellemzői: - a koncessziós pályázat nyertesével köthető - határozott időre szól, max 35 évre, ágazati tv megengedheti a meghosszabbítását - koncessziós díj megfizetésének módját és mértékét a koncessziós szerződésben kell rögzíteni Koncessziós társaság jellemzői egyéb hasznosítás: önkormányzatok esetén üzemeltetésre, kezelésre átadás A többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos rendelkezések A Magyar Állam - a törvényes képviseletét ellátó szerv útján - csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok

gyakorlására a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. jogosult Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat A gazdálkodó szervezet cégbejegyzése során az eljáró cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a kérelmező jogosult-e Magyar Állam képviseletére. ) Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat törvény, illetve a miniszter rendelete vagy az MNV Zrt-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat. Az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél köteles érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást. A többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés

aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a társaság és a tag (részvényes) a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt Pénzügy 14. tétel 4/5 A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi

önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét, f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, g) az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, i) a teljesítés biztosítására

szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat, j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát. A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak. A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az

ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. A vagyonkezelői jog átadása nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben többlet központi költségvetési támogatási igényt. A közfeladathoz kapcsolódó alapnormatívákon felüli kiadás teherviseléséről az átadó és az átvevő megállapodik. A vagyonkezelői jog megszűnik: a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával, c) rendkívüli felmondással, d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, illetve e) a vagyonkezelő jogutód nélküli

megszűnésével, valamint f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén, g) az ingatlan külön törvény szerinti kisajátításával. A felmondási idő jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában: rendes felmondás esetén hat hónap, rendkívüli felmondás esetén két hónap, Pénzügy 14. tétel 5/5 A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződését rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a vagyonkezelő a kötelezettségét a helyi önkormányzati költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon megszegi, a vagyonkezelő, az ellene a szerződéskötés előtt megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja, illetőleg a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul, a vagyonkezelő

adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott. Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz. Az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény a vagyonkezelési szerződés rendkívüli és azonnali felmondásának további eseteit határozhatja meg. A helyi önkormányzatnak a vagyonkezelői jog megszűnésekor gondoskodnia kell az ingatlan-nyilvántartásból való törléséről. A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása illetékmentes. Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, az állami vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában

meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés: a) a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik, b) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan, c) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és

forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát vagy a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jogot ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. Az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve az állami, önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe. Az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem

kell, kivéve ha törvény ennél alacsonyabb összeget állapít meg. Pénzügy 1/5 16. tétel A költségvetési szervek tárgyi eszköz vagyonának karbantartása, felújítása, beruházása. A központi beruházások tervezése és finanszírozása. A feladatfinanszírozás folyamata, bizonylatolása. A költségvetési szervek tárgyi eszköz vagyonának karbantartása, felújítása, beruházása. A tárgyi eszközök a ktgvetési szerv tevékenységét közvetlenül vagy közvetetten szolgáló, tárgyiasult eszközök, melyek a ktgvetési szerv tevékenységét, működését rendszeres használat mellett tartósan, egy éven túl szolgálják. Ebbe a körbe tartoznak az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, befektetett pénzügyi eszközök. Karbantartás: A karbantartás célja a használatban lévő tárgyi eszközök mindennapos, folyamatos és zavartalan működésének

biztosítása, a műszaki állapot fenntartása, karbantartása. Ideértjük a tervszerű, megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de azért rendszeresen visszatérő nagyjavítást és mindazon javítási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, vagyis a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. - A hibajavító karbantartás a már bekövetkezett meghibásodások esetén szükséges munkálatok elvégzését jelenti. Ez vis maior esetekben elfogatható, de az eredményes működés szempontjából tervszerűbb és szervezettebb, a meghibásodásokat megelőző karbantartásra van szükség. - A megelőző karbantartásnak több változata alakult ki:  Ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések felülvizsgálata és annak eredményétől függően az indokolt munkálatok elvégzése, pl. tisztítás, kisebb alkatrészcserék  A használati idő szerinti karbantartási módszernél

a tényleges használati idő alapján végezzük el a javításokat, cserélnek alkatrészeket, függetlenül az eszköz tényleges műszaki állapotától.  A tervszerű megelőző karbantartás (TMK) rendszere a karbantartási cikluson alapul. Karbantartási ciklusnak nevezzük a tárgyi eszköz használatbavétele és első általános javítása, illetve két általános javítás között eltelt időt naptári napokban, vagy üzemórában kifejezve. A karbantartási szükséglet lehet általános javítás, közepes javítás, szerkezeti vizsgálat, pontossági vizsgálat. A karbantartási szükséglet az eszközök műszaki paraméterei, használati ideje és az igénybevétel körülményei határozzák meg. Pl egy általános iskola tantermet gyakrabban kell festeni A karbantartást az intézmény megvalósíthatja saját szervezettel, vagy vásárolt szolgáltatásként. Saját kivitelezés esetén a karbantartás kiadásait az elemi költségvetésben a kiadás

közgazdasági jellege szerint kell megtervezni, pl. karbantartók személyi juttatásait és járulékait, karbantartási anyagokat, eszközöket, alkatrészeket, szerszámokat, tisztítószereket a dologi kiadásokon belül az egyéb készletbeszerzések között, a karbantartáshoz vásárolt tárgyi eszközöket a felhalmozási kiadások intézményi beruházásai között. Idegen kivitelezővel végzett karbantartási, kisjavítási munkák ellenértékét a dologi kiadások szolgáltatási kiadásain belül nevesített, mint karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásait kell megtervezni és elszámolni. Felújítás: Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet a felügyeleti szerv feljogosíthatja arra, hogy a tárgyi eszköz felújítási pénzeszközeivel önállóan gazdálkodjon. Ebben az esetben a költségvetési szerv elemi költségvetésben megtervezi a felújítási kiadásokat, amelyeket a felügyeleti szerv az általa központilag kezelt

előirányzatból is kiegészítheti. Ha az intézmény önálló felújítási előirányzat képzési jogkörrel nem rendelkezik, akkor elemi költségvetésben nem tervezheti meg költségvetési támogatásból megvalósuló felújításokat, azok a felügyeleti szerv költségvetésében szerepelnek. A felújítási előirányzat intézményi szinten való Pénzügy 2/5 16. tétel felhasználásakor a költségvetési szerv előirányzatát növelni, a felügyeleti szerv előirányzatát pedig azonos összeggel csökkenteni kell. (előirányzat-módosítás) A felújítás a tárgyi eszköz bruttó értékéhez képest számottevő ráfordítást igényel. A számviteli törvény felújításnak nevezi és a tárgyi eszközök értékét, élettartamát növelő tételként veszi számításba az eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítását szolgáló munkálatokat és azok ráfordításait. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani,

amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett oly mértékben elhasználódott, szerkezeti elemei oly mértékben elöregedtek, hogy így veszélyezteti a rendeltetésszerű használatot. A költségvetési szerv hosszabb távra a karbantartási tervekkel összehangolt felújítási tervet készít. A felújítást végezheti saját szervezettel, illetve idegen kivitelezővel, szerződésbe adással. Idegen kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a felhalmozási kiadások között a szerződésnek megfelelő értékben kell megtervezni a felújítást, a felhalmozási kiadások között, elkülönítve az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek felújítását és a kapcsolódó előzetesen felszámított áfát. Saját kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a felújítási kiadásokat a megfelelő tételeken tervezzük meg, pl. személyi juttatások, közterhek, anyagok vásárlása, a felújításhoz szükséges tárgyi

eszközök vásárlása. A felújítás finanszírozási forrásai: központi költségvetési támogatás, saját bevétel, tartalékok, átvett pénzeszközök. Beruházás a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig végzett tevékenység. (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéshez hozzákapcsolható, ideérte a tervezést, az előkészítést a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is). Beruházásnak tekintendő a megfelelő tárgyi eszköz bővítést, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előzőekben felsorolt, hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel

együtt. A beruházás műszaki-gazdasági tevékenység A beruházás pénzügyi oldalról a pénzügyi fedezet előteremtése és felhasználása a beruházási döntés megvalósítása érdekében. A beruházási döntések hosszú távon befolyásolják a költségvetési szerv tevékenységét. A beruházások az innováció fő hordozói és a szolgáltatás mennyiségi, minőségi bővítésének alapvető feltételei. A beruházás csoportosítása:  Indíték szerint: pótló (ex post) és bővítő (ex ante) beruházások.  Kivitelezés szerint: idegen, megbízás vagy megrendelés útján vagy saját kivitelezésben megvalósuló beruházások.  Anyagi-műszaki összetétel szerint: építésre, építésszerelésre, gépre, gépi felszerelésre, berendezésre, járműre vonatkozó és egyéb beruházások. A finanszírozás forrásai és döntési jogkörök szerint központi és intézményi beruházásokat különböztetünk meg. A központi költségvetési

szervek a központi beruházásokat elemi költségvetésükben a kettős tervezés elkerülése érdekében nem tervezhetik meg. A tervezett kiadások a felügyeleti szerv költségvetésében jelennek meg. A központi beruházások tervezése és finanszírozása A központi beruházás fogalma: a beruházások előkészítésére és megvalósítására, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadásokra (ideértve az immateriális javakkal kapcsolatos kiadásokat is) szolgáló, a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között Beruházás alcímen megtervezett előirányzat, melynek célját az irányító szerv jelöli meg az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban, a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok vagy az intézményi címen a felhalmozási kiadások között tervezett lakásépítés, lakástámogatás előirányzata, amely a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügy 3/5 16. tétel

Magyar Honvédség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó testületek, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vám- és Pénzügyőrség szolgálati lakásainak létesítését - beleértve a lakásvásárlást is -, vagy az állomány lakástámogatását foglalja magában A központi beruházások fogalma, típusai: A központi beruházásokat az Országgyűlés a központi költségvetési törvényben hagyja jóvá. A központi beruházások egyik csoportját azok a beruházások alkotják, amelyek célját, ráfordításait az ágazati koncepciókkal összhangban a felügyeleti szerv határozza meg a fejezeti kezelésű előirányzatokon belül beruházás alcímen megtervezett előirányzatként. A központi beruházások másik csoportja a fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeti kezelésű címen vagy intézményi címen a felhalmozási kiadások előirányzat csoporton belül megtervezett lakásépítés -

támogatás – vásárlás előirányzata. Az itt megtervezett beruházási ráfordítások a Honvédelmi Minisztérium, Magyar Honvédség, Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a Belügyminisztérium és irányításához tartozó testületek az Igazságügyi Minisztérium Büntetés végrehajtási Szervezete a Pénzügyminisztérium Vám és Pénzügyőrség szolgálati lakásainak létesítését, vásárlását illetve az állomány önerőből történő lakásépítésének a támogatását foglalja magába. Az intézményi beruházások célját a költségvetési szerv vezetője határozza meg. Ezeket a beruházásokat a költségvetési szervek saját forrásból, költségvetési támogatásból, átvett pénzeszközből vagy pályázaton elnyert, e célra felhasználható forrásokból valósítják meg. Elemi költségvetésükben ezeket a beruházásokat a felhalmozási kiadások között a költségvetési szervek megtervezik. A tervezéskor figyelembe kell venni a

jogszabályi korlátot, hogy meglévő tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhető be új tárgyi eszköz, ha a meglévő nulláig leíródott vagy megsemmisült, ha rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan. A beruházási döntések gazdasági megalapozása: Figyelembe kell venni a költségvetési feladatok sajátosságaira, a haszon mérésénél az ár hiányából fakadó nehézségekre. A beruházások előkészítésénél többféle kritériumrendszert alkalmazhatunk. Az egyik a beruházások időbeli sorrendjének felállítása a beruházás fontossága, sürgőssége alapján. Azonnal esedékes, Szükséges, Kívánatos, Halasztható. Egy másik döntéshozatalt segítő módszer: a.) Milyen hatást gyakorol működési és fenntartási költségekre? b.) Milyen források állnak hozzá rendelkezésre vagy szerezhetők meg a központi és fejezeti döntések eredményeként? c.) Milyen a beruházás egészségügyi

hatása, mennyire növeli a feladatellátás biztonságát? d.) Hogyan illeszkedi az ország, a régió, a város vagy az adott költségvetési szerv elfogadott terveihez, céljaihoz? A következő módszer a magasabb prioritástól az alacsonyabb felé haladva rangsorolja a beruházásokat: a.) A bővítések vagy építések a személyi vagyoni biztonság érdekét szolgálja- e? b.) A folyamatban lévő projektek befejezése, c.) Nagyobb felújítások, bővítések a meglévő létesítmények jobb kihasználására, d.) Új létesítmények a zsúfoltság csökkentésére vagy az elavult létesítmények kiváltására, e.) Új létesítmények a növekvő igények kielégítésére, pl új iskolaépület f.) Új létesítmények a különböző programok feltételeinek javítására, pl tornacsarnok g.) Új létesítmények az új programokhoz vagy szolgáltatáshoz, pl okmányirodák Konkrétan melyek azok a kérdések, amelyekre feltétlenül választ kell kapnunk és milyen

módszereket alkalmazhatunk a beruházások előkészítése, megvalósítása során: A rendelkezésre álló kapacitások és az igények összhangjának vizsgálata, annak eldöntése, hogy szükség van-e a beruházásra. Nem lehet-e esetleg átszervezéssel, közös üzemeltetéssel, kiszervezéssel megoldani a feladatot? Pénzügy 4/5 16. tétel A beruházások gazdaságosságának vizsgálatára jó módszer az értékelemzés és költség haszon elemzés. A költségvetési szervek beruházásainál az elért eredményt a feladatteljesítés minőségi és mennyiségi javulásával mérhetjük. A számításoknál használhatunk statikus és dinamikus mutatókat. A leggyakrabban alkalmazott statikus mutatók: - a megtérülési idő - a beruházás átlagos jövedelmezősége - a beruházási pénzeszközök forgási sebessége Megtérülési idő = Beruházási ráfordítások Beruházással egy év alatt elérhető átlagos haszon A beruházás átlagos

jövedelmezősége a megtérülési idő reciproka. Átlagos jövedelmezőség = Beruházással egy év alatt elérhető átlagos hozam Beruházási ráfordítások Forgási sebesség = A beruházással létrehozott kapacitás használati ideje Beruházási ráfordítás/Hozam Dinamikus számítások Nettó jelenérték (NPV) azt fejezi ki, hogy mekkora a nettó jövedelem, ha a beruházás teljes élettartama (n) alatt képződő pénzáramok (hozamok) diszkontált értékből (PV) levonjuk a kezdő pénzáramot (-C 0 ) a piaci kamatláb (r) feltételezve. NPV = -C 0 + PV A költség – haszon elemzés a beruházási döntéseknél is alkalmazható, a beruházási változatok közötti választás elősegítésére. A hálótervezés módszere: A módszer a beruházások tervezésénél, szervezésénél és finanszírozásánál egyaránt használható. A hálóterv a teljes feladatra illetve annak részeire is készíthető. Minden hálós programnak van egy induló és egy

céleseménye A módszer legnagyobb előnye a magas szervezettség a hatékonyság és az ellenőrizhetőség, a tervtől való eltérések esetén az időbeni beavatkozás lehetősége. A beruházás folyamatának főbb szakaszai: 1. 2. 3. 4. 5. Beruházási cél meghatározása A beruházási döntés előkészítése (pénzügyi, műszaki, hatósági) Döntés a beruházás megvalósításáról A megvalósítás előkészítése, beszerzés, kivitelezés Műszaki átadás – átvétel, üzembe helyezés, pénzügyi, számviteli elszámolás A beruházás teljes folyamatában tekintettel kell lenni a közbeszerzési rendszer előírásaira. A beruházások pénzügyi forrásai:  Költségvetési támogatás,  fejlesztési célra átvett pénzeszközök az átadóval kötött szerződés alapján,  pályázat útján elnyert pénzeszközök a pályázati feltételeknek megfelelően, Pénzügy 5/5 16. tétel  saját források – pénzmaradvány, előirányzat –

maradvány, költségvetési tartalék, eredménytartalék,  bankhitel fejlesztési célokra (jogszabályi korlátokkal),  nemzetközi támogatások. A feladatfinanszírozás folyamata, bizonylatolása. A feladatfinanszírozás folyamata, bizonylatolása 292/2009. (XII19) Korm rendelet V fejezet (Kötelezettségvállalás, Ellenjegyzés, Utalványozás, Érvényesítés). Pénzügy 1/5 17. tétel A költségvetési szervek forgóeszköz-gazdálkodása. A készletgazdálkodás célja, feladatai, folyamata, a készletek finanszírozása. A követelésekkel, kötelezettségekkel, pénzeszközökkel való gazdálkodás általános szabályai. A fizetőképesség megőrzése, a likviditási kockázatok mérséklésére irányuló jogi előírások. A kincstári biztos intézményrendszer működésének szükségszerűsége, célja, feladatai, eszközei. A költségvetési szervek forgóeszköz-gazdálkodása. Forgóeszközök: a költségvetési szerv tevékenységét csak egy

éven belül tudják szolgálni, azaz egy éven belül elkopnak, elhasználódnak, átalakulnak, kikerülnek a költségvetési szerv rendelkezéséből. Ide soroljuk a készleteket, a követeléseket, az értékpapírokat, a pénzeszközöket és az aktív pénzügyi elszámolásokat. A készletgazdálkodás célja, feladatai, folyamata, finanszirozása: A készletek rendszerint csak egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, amelynek során eredeti alakjukat elvesztik. Kivételt képeznek az állatok, valamint más eszközök (pl berendezések, műszerek, szerszámok), amelyek a költségvetési szerv tevékenységét több folyamatban – de éven belül – szolgálják. Attól függően, hogy a költségvetési szerv milyen módon jutott hozzá az adott készletféleséghez, lehetnek: vásárolt készletek: pénzfizetés ellenében, vásárlás útján jutott a költségvetési szerv birtokába (pl. anyagok, áruk, göngyölegek) saját termelésű készletek: a

költségvetési szerv a birtokában lévő eszközökkel, saját munkaráfordítással hozza létre, állítja elő. (pl állatok, félkész- és késztermékek A készletgazdálkodás célja, hogy a szükséges készletek rendelkezésre álljanak a kellő időben, mennyiségben, és összetételben. A készletgazdálkodás feladata: • a készletek tervezése • az intézmény sajátosságainak megfelelően felhasználási és készletezési normák kialakítása • az igények felmérése normák és tapasztalati adatok alapján, azok jogosságának elbírálása, ennek alapján beszerzési tervek készítése • a közbeszerzési rendszer eredményes alkalmazása • a készletek beszerzése, átvétele, az igényeknek megfelelő, de a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó készletek beszerzésénél piackutatás a gazdaságosabb beszerzésre való törekvés megvalósítása érdekében • a készletraktározási és szállítási feladatok ellátása, készletek

kezelése, anyagok felhasználása lejárati idejének figyelemmel kísérése, az intézményi raktári készletek megfelelő mennyiségi szinten tartása, szállítási időközök megállapítása • az anyag- és egyéb készletigénylés belső rendjének kialakítása • anyagok, eszközök felhasználásának ellenőrzése, a gazdaságtalanul felhasználó munkahelyek feltárása, készletfelhasználási tevékenységük figyelemmel kísérése • a nyilvántartási rend kialakítása és azok naprakész vezetése • az elhasználódott készletek selejtezése, a feleslegessé vált készletek feltárása és hasznosítása A készletgazdálkodás folyamata: 1. Tervezés: készletgazdálkodási intézkedési terv alapján történik, amely tartalmazza a tervezett készletbeszerzéseket, a készletek hasznosítását és selejtezését, valamint a szükséges bevételeket és a kiadásokat. A készleteket a dologi kiadások között kell megtervezni az alábbi Pénzügy

2/5 17. tétel bontásban: élelmiszer-beszerzés, gyógyszerés vegyszerbeszerzés, irodaszer, nyomtatványbeszerzés, könyv, folyóirat, egyéb információ beszerzése, tüzelőanyag beszerzése, hajtó- és kenőanyagok beszerzése, anyag, kis értékű tárgyi eszköz, szellemi termék beszerzése, munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha, egyéb készletbeszerzés, vásárolt termékek általános forgalmi adója A tervezési folyamatban a készletszükségleteket normák, tapasztalati adatok alapján, valamint a költség-haszon elemzés módszerével határozhatjuk meg. Meg kell tervezni a készletek finanszírozási forrásait is. Ezek lehetnek saját bevételek, költségvetési támogatásból nyert összegek, átvett pénzeszköz, pályázattal elnyert pénzeszközök. A készletekre tervezett kiadásokat a költségvetési szerv elemi költségvetése tartalmazza. 2. Megrendelés, beszerzés: a készletek megrendelésénél a közbeszerzésekre vonatkozó

előírásokat kell figyelembe venni és betartani. Az előírások már a készletféleségek beszerzésének teljes folyamatát befolyásolják, de hatással van rá a raktározási és szállítási lehetőség is. 3. Mennyiségi, minőségi átvétel: a készletek rendeltetésszerű felhasználása akkor biztosított, ha a tervezési és a beszerzési folyamatban lehetővé vált, hogy a felmerülő igények kielégítéséhez szükséges készlet megfelelő minőségben, mennyiségben, állapotban a megfelelő helyen, a megfelelő módon, a megfelelő időben rendelkezésre álljon. Ellenkező esetben számolni kell a készlethiányból származó veszteséggel, a feladat ellátásának veszélyeztetésével, esetleges meghiúsulásával. 4. Tárolás: a készletek helyes tárolására a költségvetési gazdálkodásban különösen sok figyelmet kell fordítani (pl. egészségügyben használatos gyógyszerek, eszközök, élelmezési anyagok, környezetszennyező vegyszerek).

5. Felhasználás: az optimális készletszint meghatározásánál általában a költség-haszon elvet használják, melynek során az alábbi tényezőkre kell tekintettel lenni: - a szükségletek egy részére konkrét értékek adhatók, másokat csak tervezni, vagy valószínűsíteni tudunk (várható érték, elosztás, stb.) - a készletek heterogének, sokfélék, viszonylag kis mennyiségben - a tervezéshez rendelkezésre áll-e az anyagjegyzék - az utánpótlási idő meghatározható-e Logisztikai rendszer: lényege az alapanyagok, a félkész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről a felhasználási helyre történő költséghatékony eljutásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a felhasználói igényeknek megfelelően. A logisztikai rendszer három részre osztható: Beszerzési logisztika: a költségvetési szerv tevékenységéhez szükséges eszközöket szerzi be és bocsátja a felhasználók

rendelkezésére. Fontos a beszerzés költségeinek a megtervezése (pl. közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó költségek, szállítási díj, átvételi költségek, minőségellenőrzés, rakodás, tárolás, biztosítás, stb) Termelési logisztika: a beszerzési logisztika által biztosított készleteket áramoltatja a szolgáltatásnyújtási folyamaton át. Marketinglogisztika: az elkészült termékeket, szolgáltatásokat biztosítja az értékesítés számára. A követelésekkel való gazdálkodás általános szabályai (ÁHT 108§, SZT 29§): Követelések között kell kimutatni azokat a kiszámlázott fizetési igényeket, amelyeket a költségvetési szerv már teljesített, az igénybevevő elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak; az alaptevékenység keretében jogszabályban meghatározott, a ktgvetési szerv által előírt, de még be nem folyt összeget; rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott

pénzeszközöket; egyéb követeléseket. Pénzügy 3/5 17. tétel Elkülönítetten kell kimutatnia tárgyévben keletkezett illetve a ktgvetési évet megelőző években keletkezett követelés állományt. Év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. Ktgvetési szervnek követeléseikről lemondani, csak törvényben, helyi önkormányzatoknál az önk rendeletében meghatározott módon és esetekben lehetséges. Kis összegű követelés értéke 100.000 Ft, ennél kisebb összeget (eltérő rendelkezés hiányában) előírni behajtásra nem kell. A követelések év végi értékelése során a következő feladatok vannak: - behajthatatlan követelések kivezetése, követelések elengedése - értékvesztések elszámolása, illetve visszaírása - külföldi pénzértékre szóló követelések mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó árfolyam különbözetek elszámolása A kötelezettségekkel való gazdálkodás általános szabályai

Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási és egyéb szerződésekből erdő, pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyet már teljesítettek, a ktgvetési szerv pedig elfogadta azokat. A könyvviteli mérlegben kötelezettségként kell kimutatni a jogszabályi előiráson, a bírósági illetve az államigazgatási jogerős határozaton alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. Megkülönböztetünk hosszú (kölcsönök, lízing, egyebek) és rövid lejáratú (szállítók, mvállalókkal szbeni kötelezettségek, rövid lejáratú kölcsönök, egyebek) kötelezettségeket. Év végén általános szabály szerint könyv szerinti értéken történik az értékelés. A pénzeszközökkel való gazdálkodás általános szabályai. (ÁHT, ÁMR, PM rendelet) Pénzeszközök: készpénz, bankszámla pénz. A ktgvetési szerveknek minden pénzmozgásról el kell számolnia. A bevételeket és a

kiadásokat forintban kell teljesíteni, a kivételeket az ÁHT szabályozza. Bankszámla: - a kincstári kör szervezeti számláikat a magyar Államkincstárnál vezetik, a kivételeket az ÁHT szabályozza - a helyi önkormányzat, a képviselőtestület döntése alapján meghatározott belföldi pénzintézetnél, vagy a kincstárban nyitott pénzforgalmi számlán kezelheti pénzeszközeit. A fizetőképesség megőrzése, a likviditási kockázatok mérséklésére irányuló jogi előírások. Likviditás: éven belüli fizetőképesség. Likvid a költségvetési szerv, ha fizetési kötelezettségeinek a meghatározott időben, helyen és módon, a meghatározott összeggel eleget tud tenni. A likviditás meghatározható a mérlegből úgy, hogy a forgóeszközöket viszonyítjuk a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A likviditást értelmezhetjük úgy is, hogy milyen gyorsan, könnyen és milyen módon tud a költségvetési szerv külső forráshoz jutni. A

költségvetési szervek likviditását védő jogszabályi előírások: • a központi költségvetési szervek hitelt nem vehetnek fel, váltót nem bocsáthatnak ki, nem fogadhatnak el, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt (kivéve: részesedést megtestesítő ép.) nem vásárolhatnak • az éven belüli kötelezettségvállalást, utalványozást belső szabályzatban kell rögzíteni • éven túli kötelezettséget csak abban az esetben lehet vállalni, ha a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett nem veszélyezteti a költségvetési szerv fizetőképességét a kötelezettség teljesítése • a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az általa elismert esedékességet követő 30 napon túli tartozásállományáról havonta köteles a számlavezető kincstári fiókja és a fejezet felügyeletét ellátó szerv részére adatot szolgáltatni • a helyi önkormányzati költségvetési szerv tartozásállományáról

való adatszolgáltatást az önkormányzati rendeletében határozza meg • a MÁK a benyújtott bizonylatok esetében elvégzi az alaki és formai ellenőrzéseket Pénzügy • • • • 4/5 17. tétel ellenőrzi az adott számlákhoz rendelt tranzakciós kódokat, valamint azt, hogy a tranzakciós kódok a gazdasági eseményekkel és a jogosult számlatulajdonossal kapcsolatba hozhatók-e a MÁK a tranzakciós kódok alkalmazásával kiemelt előirányzatonként rögzíti és tartja nyilván a különböző bevételeket és kiadásokat, valamint a pénzügyi műveleteket a tranzakciós kódokat az átutalási megbízáson minden esetben fel kell tüntetni, különben a rendszer nem teljesíti a terhelést, a bevételek pedig azonosíthatatlanok lesznek, amit a költségvetési szervnek kell beazonosítania a fizetési bizonylatok esetében fedezetvizsgálatot is végeznek, első lépésben az előirányzat fedezetét vizsgálják, azt hogy a költségvetési szerv nem

lépte-e túl az adott évre jóváhagyott kiemelt előirányzat összegét. Ha fedezethiány van a megbízás teljesítését a MÁK visszautasítja. Ha viszont az intézmény rendelkezik szabad előirányzattal, akkor likviditás fedezeti vizsgálatot végeznek, azt ellenőrzik, hogy a szerv terhelendő számláján van-e elegendő összeg a megbízás teljesítéséhez Ez az ellenőrzés azt biztosítja, hogy a költségvetési szerv ne teljesíthessen a jóváhagyott előirányzatát, meghaladó kiadásokat. A kincstári biztos intézményrendszer működésének szükségszerűsége, célja, feladatai, eszközei A pénzügyminiszter illetve a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés kincstári biztost jelöl ki a központi költségvetési szervhez, ha • az elismert, az esedékességet követő 60 napon túli tartozásállománya meghaladja az éves eredeti költségvetés kiadási előirányzatának 3,5%-át, vagy összege meghaladja az 50 millió forintot • a

kincstári biztos tevékenysége után (amely zárójelentéssel zárul) egy éven belül ismételten teljesülnek a fentiek Kincstári biztos lehet: • büntetlen előéletű • magyar állampolgár • felsőfokú pénzügyi-számviteli főiskolai végzettségű • a kijelölés évét megelőző 10 évben legalább 5 éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik • jogi személyű társaság is lehet, ha ágazati besorolása szakirányú és referenciával is rendelkezik • nyilvános pályázat útján választják ki • nevüket és költségvetési gyakorlatuk szakirányát tájékoztatóban teszi közzé Kincstári biztos nem lehet: • aki az adott szerv dolgozója, vagy a kijelölést megelőző 3 évben ott dolgozott, vagy tartós megbízási, vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a szervvel • családi kapcsolat, vagy üzleti érdekeltség miatt érintett • aki a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy

dolgozójának hozzátartozója • írásbeli nyilatkozat kell róla, hogy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn A kincstári biztossal megbízási, illetve vállalkozási szerződést kell kötni és megbízólevéllel kell ellátni, melynek tartalmaznia kell a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét, a megbízatás időtartamát, a kincstári biztos feladatait és jogkörét A kincstári biztos jogosult: • a költségvetési szerv vezetőitől és a dolgozóitól írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni • valamennyi okmányba betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni Pénzügy 5/5 17. tétel valamennyi helyiségbe belépni • rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés eljárási szabályait • a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet A kincstári biztos köteles: • figyelemmel kísérni a költségvetési szerv gazdálkodását, az

előírt feladatainak ellátását • feltárni a tartós fizetésképtelenség okait, intézkedési tervet készíteni, melyet az ad hoc bizottság fogad el • azonnali intézkedéseket kezdeményezi, és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának a biztosítására, a követelések behajtására, de úgy, hogy az alaptevékenység ellátása ne legyen akadályozva • egyeztető tárgyalásokon részt venni, - a felügyeletet ellátó szervvel, az APEH-hal, a VPOP-val, a megrendelőkkel, a szállítókkal - hogy a fentiekben foglaltak teljesülhessenek • előirányzat átcsoportosításokat kezdeményezni • kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági szerv vezetőjének munkából való felmentését, ha megállapítható, hogy a tartozásállomány rájuk felróható okok miatt jött létre • titoktartási kötelezettsége van • intézkedési tervjavaslatot kidolgozni a gazdálkodás, a

feladatellátás hosszabb távú ésszerűsítésére • havonta köteles munkájáról beszámolni a vezetőnek, illetve az őt kijelölő szervnek • a beszámolóban számot kell adnia a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlevőségek alakulásáról, illetve javaslatot kell tenni az intézkedésekre • a megbízatás megszűnésekor záróértékelést kell készítenie, amelyet az intézkedési tervvel együtt az egyeztető tárgyaláson kell elfogadni a kijelölő, a felügyeletet ellátó szerv és érintett intézmény részvételével • A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az ad hoc bizottság által elfogadott intézkedési tervre 15 napon belül köteles megtenni a szükséges intézkedéseket. A megtett intézkedések hatásáról 2 évig negyedévente köteles tájékoztatni a pénzügyminisztériumot. Vizsgálatot kell elrendelnie a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági szerv vezetője személyi felelősségének

megállapítására. A kincstári biztos megbízásának megszüntetésére a meghatározott időtartam letelte előtt akkor kerülhet sor, ha: • a költségvetési szerv pénzügyi helyzete az ő közreműködésével sem javítható => a kijelölő szerv intézkedést kezdeményez a pénzügyi helyzet javítására, átszervezésére, illetve a szerv megszüntetésére • működése javulást nem eredményezett a rá felróható okok miatt => új kincstári biztost kell kijelölni • a szervnek a szokásos fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs => új kincstári biztos kell kijelölni Gazd.ism 18.tétel 1/4 A kincstári rendszer működése. A Magyar Államkincstár jogállása, feladatai, ügyfelei A Kincstár számlavezetési tevékenysége. A fizetési módok alkalmazása a kincstári rendszerben, sajátosságok. A költségvetés szervek adatszolgáltatási kötelezettségei A Kincstár előirányzat,

kötelezettségvállalás -és likviditás fedezet vizsgálata. A kincstári rendszer működése. A kincstári rendszer célja, hogy az adófizetők pénzének hatékony, racionális felhasználása érdekében - a pénzforgalom, ezzel az államháztartás külső finanszírozási szükségletét minimalizálja - az államháztartáson belül az áttekinthető, ellenőrizhető, rendeltetés- és szabályszerű felhasználásokat biztosítsa - a döntéshozókat minden szinten pontos, naprakész, releváns információkkal lássa el. E célokat olyan rendszer teljesíti, amelyben a közpénzeket a megfelelő törvényi felhatalmazás alapján csak arra lehet felhasználni, amire a felhatalmazás szól. (Közpénznek tekintjük az államháztartás alrendszereinek, valamint az állami feladatot ellátó non-profit - szervezetek /közalapítvány, köztestület/ összes bevételét és kiadását). Közpénzekből kifizetéseket teljesíteni szintén csak törvényi felhatalmazás

alapján lehet. Ezeknek a feladatoknak csak egy szakmai intézményrendszertől független, területi hálózattal rendelkező, elkülönült intézményrendszer tud eleget tenni. Ez az intézmény a Kincstár, mely 1996-ban megkezdte működését. A Kincstár pénzforgalmát egy egységes kincstári számlán (a kincstári egyszámlán) kell bonyolítani. A kincstári rendszer lényege, hogy az esedékes - pénzforgalmilag is teljesítendő kiadások fedezetét az intézmények és a központi költségvetés bevételei, valamint - szükség esetén - az értékpapírpiacon felvett hitelek fedezik. A Magyar Államkincstár jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi, központi költségvetési szerv, amely a nemzetgazdaságért felelős miniszter szakmai, törvényességi és költségvetési irányítása alatt áll. A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a

finanszírozásért, a pénzforgalomért és az elszámolásokért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénz-, deficit- és államadósság-menedzselésért, valamint az állam által vállalt garanciák, és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezeléséért. Minthogy közpénzből kifizetéseket teljesíteni csak törvényi felhatalmazás alapján lehet, ezért a Kincstár gondoskodik arról, hogy a közpénzeket arra használják fel, amire a felhatalmazás szól. A Magyar Államkincstár küldetése: a közpénzek kifizetése, és ezen kifizetések ellenőrzése. A Kincstár tehát a közpénzek elköltésének résztvevője, és egyben felügyelője is. Feladata a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek. A Magyar Államkincstár a szolgáltató állam filozófiáját vallja magáénak. A magánszemélyek a Kincstárnál intézhetik az energiaár-, a család- és a

lakástámogatási ügyeiket, a Start-számla nyithatnak. A Magyar Államkincstár feladatai: - nyilvántartja a költségvetési előirányzatokat, azok változását és teljesülését, a jogszabályi körben meghatározott kötelezettségvállalásokat, ellátja a költségvetési előirányzatok felhasználásához, a folyamatok végrehajtásához kapcsolódó pénzforgalmi műveletek előkészítését, a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat, továbbá az előirányzati fedezetvizsgálatot, valamint külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat végez; Gazd.ism 18.tétel 2/4 - beszámolásra és kettős könyvvezetésre kötelezett a Magyar Állam központi költségvetési alrendszerének nemzetgazdasági elszámolásai tekintetében, beleértve az Állam megbízásából, annak nevében eljáró nem államháztartási szervezetek által végzett vagyon-,

adósság- és követeléskezelési feladatok elszámolásait is; - gondoskodik az állam által vállalt kezességek, garanciák, viszont-garanciák és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi és számviteli elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, követelések kezelése, visszterhes támogatások visszafizetése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról, valamint a központi költségvetés külföldi követeléseinek nyilvántartásáról, dokumentálásáról, a követelések állományát rögzítő számlák vezetéséről és az ezekről szóló negyedévenkénti összegző kimutatás elkészítéséről; - a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - jogszabályban meghatározott feltételekkel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a

Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek, a helyi önkormányzatoknak - ellátja a központosított illetményszámfejtés, valamint az ehhez kapcsolódó adó- és járulékelszámolás e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feladatait; - végzi a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági ellátások megállapítását és finanszírozását; - ellátja a nem állami intézmények fenntartói részére folyósított humánszolgáltatások normatív támogatási előirányzataival kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellenőrzési feladatokat; - közreműködik az európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban, kormányhatározatban meghatározott költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátásában; - jogszabályok által meghatározott keretek között működteti az Országos

Támogatási és Monitoring rendszert; - ellátja a költségvetési törvényhez kapcsolódó államháztartási információs rendszerek működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint az információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat; - végzi a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat; - vezeti a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek törzskönyvi nyilvántartását - nyilvántartja a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek tartozásállományát, működteti a kincstári biztosi rendszert; - vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit, valamint a külön

jogszabály vagy a Kormány által meghatározott feladatok pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlákat, valamint a helyi önkormányzat megbízása alapján a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a települési, területi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a települési, területi kisebbségi önkormányzat és költségvetési szervei, továbbá a többcélú kistérségi társulás megbízása alapján a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei pénzforgalmi számláját; - számlát vezet a nemzetgazdasági elszámolásokról, a központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól; - az államháztartásért felelős miniszter által előírt módon előrejelzi a kincstári kör, valamint a kincstár által vezetett egyéb számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását, amelyhez az adósságkezeléssel összefüggő napi adatokat az ÁKK Rt. bocsátja rendelkezésre; Gazd.ism

18.tétel 3/4 - végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló - jogszabályoknak megfelelően kezdeményezett - pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötődően likviditási fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez; r) biztosítja a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok és a kincstárnál értékpapírszámlával rendelkező ügyfelei készpénzellátását a vonatkozó jogszabályokban és a Hirdetményében meghatározott feltételekkel; s) törvény felhatalmazása alapján befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében; t) részt vesz a Magyar Állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézetekkel való együttműködésével, tagságával összefüggő feladatok lebonyolításában, így különösen gondoskodik az időszakonként fizetendő

összegek megfelelő forrásokból történő kifizetéséről, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó műveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról; valamint a Magyar Állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár; u) ellátja a külön jogszabályokban megjelölt hatósági letétekkel kapcsolatos kezelői feladatokat; v) közreműködik a támogatási előirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési feladatok ellátásában, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházások előirányzatait is; z) gondoskodik az Európai Unió közös költségvetéséhez való hozzájárulásokkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról; zs) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - jogszabályban meghatározott feltételekkel -

kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Mezőgazdasági Garancia Alaptól érkező - jogszabályban meghatározott - egységes területalapú, és más közvetlen kifizetések, valamint piaci támogatások, intervenciós intézkedésekből eredő kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott vidékfejlesztési támogatások - ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot - céljaira történő kifizetések teljesítéséhez a támogatások kezelésére létrehozott és akkreditált szervnek (kifizető ügynökség); A Magyar Államkincstár ügyfelei. a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei (ez utóbbiak együtt a továbbiakban: társadalombiztosítási költségvetési szervek), a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, az

elkülönített állami pénzalapok,és a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei. A Kincstár számlavezetési tevékenysége: jogosult a törvényben meghatározott körben, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is. A fizetési módok alkalmazása a kincstári rendszerben, sajátosságok. A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni. Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni az egyéb kiadásokat és bevételeket. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az a törvény meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel. A költségvetés szervek adatszolgáltatási kötelezettségei. A Kincstár előirányzat,

kötelezettségvállalás -és likviditás fedezet vizsgálata. Gazd.ism 18.tétel 4/4 Gazd.ism 19.tétel 1/5 A kincstár pénzellátási feladatai. Az időarányos, az időarányostól eltérő finanszírozás, a feladat és teljesítés finanszírozás célja, alkalmazási területei. A nettó finanszírozás az állami költségvetés előirányzatainál és az önkormányzatoknál. A költségvetési gazdálkodásban a pénzellátási rendszernek kiemelt jelentősége van. A ktgvetési szerveknek működésük és fejlesztésük pénzügyi fedezetének nagyobb részét állami támogatásból kapják, másik részét saját bevételeikből biztosítják. Az időarányos finanszírozás: egyszerű, kialakulásának oka, hogy a ktgvetési szervek teljesítményét, feladatait naturális mutatókkal nem mindig lehet mérni. Ezért a központi és társadalombiztosítási ktgvetési szerv működési és felhalmozási kiadásaira, a kincstári ktgvetésben meghatározott

ill. az aktuálisan jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzat különbözeteként havi időarányos előirányzat-felhasználási keretet kap. Fejezeti kezelésű előirányzatból - nem pályázat útján - működési célú támogatásban részesülő alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, gazdasági társaság, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény hatálya alá tartozó fejlesztési és területfejlesztési tanács finanszírozása-jogszabály eltérő rendelkezése hiányában időarányosan történik. Az időarányostól eltérő finanszírozás az automatikusan megállapított kereten belül lehetséges. A felügyeleti szerv kérheti, ha ktgvetési szervei között korrekciót kíván végrehajtani. Előre kell kérnie, visszapótlási kötelezettséggel terhelt, és nem érintheti a fejezet fő összegét. A feladat és teljesítés finanszírozás célja, alkalmazási területei: A kincstári

finanszírozást alapvetően az utólagos, teljesítés szerinti finanszírozás jellemzi. A feladatfinanszírozás feltételezi a feladat pontos megfogalmazását, a ráfordítások számszerűsítését, a megvalósítás időbeli ütemezését, az elért teljesítmény mérését. Leginkább a központi beruházások előirányzatának felhasználására vonatkozik. A fejezeti kezelésű előirányzatokból származó támogatások rendelkezésre bocsátása finanszírozási terv alapján, teljesítésarányosan történik. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében előirányzott központi költségvetési hozzájárulások és különféle térítések költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét, amennyiben törvény másként nem rendelkezik, időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az

alap kezelőjének havi elszámolása alapján kell folyósítani. A központi költségvetésből finanszírozott, a kincstár által folyósított ellátási kiadások költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét havi bontásban, finanszírozási terv alapján kell folyósítani. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére jóváhagyott kiadási előirányzat felhasználása az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter - társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az alapokat kezelő szervezet vezetője - által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott - a bevételek várható beérkezését is ütemező - előirányzat-felhasználási terv alapján a kiadások tényleges felmerülésének időpontjához igazodóan történik. A központi költségvetésből a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok részére a költségvetési törvényben

megállapított egyes támogatásokat, továbbá a címzett és céltámogatásokat teljesítményarányosan kell folyósítani. A fejezeti kezelésű előirányzatokból származó támogatások rendelkezésre bocsátása finanszírozási terv alapján, teljesítésarányosan történik. A nettó finanszírozás az állami költségvetés előirányzatainál és az önkormányzatoknál. Gazd.ism 19.tétel 2/5 Az önkormányzatoknak utalandó nettó finanszírozást az őket megillető átengedett SZJA,normatív állami hozzájárulás, egyéb támogatásokból áll, csökkentve a személyi juttatásokat és az egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok, magánnyugdíj-pénztári tagdíj és egyéb hozzájárulások továbbá az engedményezett forgótőke levonásával állapítják meg. A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, az átengedett személyi

jövedelemadó összegét, valamint a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott, nettó módon átutalandó támogatást, illetve előirányzatot, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatást a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék), valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megillető, jogszabályban meghatározott közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszámításával - csökkentett

összegben, havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani. A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-felhasználási keret nyitása útján történik. a) Az előirányzat-felhasználási keretet a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként, a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék), valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megillető, jogszabályban meghatározott közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszámításával

csökkentett összegben a Kormány rendeletében szabályozott módon kell meghatározni. A kötelezettségek teljesítését a kincstár végzi. A teljesítés érdekében a kincstár megterheli a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv számláját az általa teljesített kötelezettségek azon összegével, mely a keretből nem volt levonható. Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel történhet. A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataira az előrehozás folyósítása kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzataira történő megfelelő mértékű előrehozással egyidejűleg hajtható végre. Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az felülvizsgálata alapján a

kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az előirányzat-felhasználási keretet zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást. A meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keret nem haladhatja meg az egyébként megnyitható teljes havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át. A kincstári körbe tartozók jóváhagyott előirányzatai terhére - azok mértékéig - a teljesítés után, utalványozott számla, az azt helyettesítő más bizonylat alapján kiállított fizetési megbízás alapján, annak esedékességekor, a kincstári körbe tartozó szerv külön Gazd.ism 19.tétel 3/5 rendelkezésére a kincstár teljesít kifizetést. E tevékenysége tekintetében a kincstár nem áll jogviszonyban a

számla kedvezményezettjével. A kincstár a működésének rendjét szabályozó rendeletben meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének esetleges pénzügyi terhei (kötbér, késedelmi pótlék stb.) a megbízót terhelik Abban az esetben, ha a fizetési megbízás a határnapig a kincstárba beérkezik és a kincstár az esedékesség időpontját követően késedelmesen teljesíti a kifizetést, az esetleges pénzügyi terhek nem a megbízót terhelik. A kincstár - a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében - december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi a) a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek munkavállalói december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott

egészségügyi intézmények kivételével, b) a helyi önkormányzatokat a következő évben nettó módon megillető központi költségvetési kapcsolatokból származó források külön jogszabályban meghatározott részét, c) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének külön jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Alap kezelőjének kezdeményezésére, amennyiben a külön jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges, d) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény 6 §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a

Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatási szervei által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint e) a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkanélküli ellátások és a keresetpótló támogatás kiadásait. Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, valamint azon szervek, amelyeknek illetményszámfejtése a kincstárral kötött megállapodás alapján történik, személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségüket - a helyi önkormányzat, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a rá vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - minden hónap 20-áig teljesítik. A Kincstár a havi költségvetési előirányzat-felhasználási keretet automatikusan állapítja meg és vezeti át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári

költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A keret megállapítása során a Kincstár a teljesítésarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetében a finanszírozási tervben az adott hónapra megjelölt támogatás, és az időarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetében azok kiadási és bevételi előirányzatai alapján az adott hónapra jutó támogatás összegét veszi alapul, amelyet egyéb rendelkezések szerint korrigál. A Kincstár a január havi keret megállapításakor a támogatást a költségvetési szerv előzetes kincstári költségvetése alapján állapítja meg, amelyet - a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével - a támogatásarányos személyi juttatások eredeti támogatási előirányzata 1/12-ének 40%-ával és a támogatásarányos munkaadókat terhelő járulékok eredeti támogatási előirányzata

1/12-ével csökkent az Áht. 102 §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti közterhek biztosítása érdekében. A Kincstár elnöke e mértéktől az irányító szerv kezdeményezésére eltérést engedélyezhet. A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos, egyéb központi költségvetési Gazd.ism 19.tétel 4/5 kapcsolatokból származó, költségvetési törvényben meghatározott és a 15. számú mellékletben részletezett támogatások utalandó (nettó) összegét a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok, magánnyugdíjpénztári tagdíj és hozzájárulások (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: közterhek), továbbá az önkormányzatok által az Igazgatóság részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótőke levonásával és az önkormányzat

által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és az e körben folyósítandó családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával kell megállapítani. A helyi önkormányzat részére a nettó összeget a megjelölt számlára, illetve alszámlára kell folyósítani a 16. számú mellékletben meghatározott arányok és időpontok, illetve az esedékesség szerint. A forgótőke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzatokat megillető nettósított források összege fedezetet nyújt. A Belügyminisztérium a 15-16 számú mellékletek alapján a helyi önkormányzatok részére szükséges átutalásokat a tárgyhó 18-áig január és december hónapban a Kincstár által meghatározott időpontban - utalványozza. A következő évi költségvetési törvény kihirdetése időpontjától függően, a következő év első folyósításának összege megegyezhet az

előző év utolsó folyósításának összegével. A különbözetet a következő utaláskor kell rendezni. Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 63 §-ának (6) bekezdésében szabályozott módon, a tárgyhó 20. napját követően szedi be A helyi önkormányzat a számlavezető hitelintézettel kötött szerződésben intézkedik - a szerződés megkötésével egyidejűleg történő felhatalmazó levél benyújtásával - a beszedési megbízás teljesülése érdekében. Ötvenezer forint alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti a 15. számú melléklet szerint Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve ilyen szervezettől vett át, és ezzel a

hozzájárulás, illetve támogatás előirányzata módosult, részére a hozzájárulás, illetve a támogatás a módosított előirányzat alapján folyósítandó. A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények egyházi fenntartónak történő átadása esetén a helyi önkormányzat(ok) által megtérítendő kiegészítő támogatás összegét a Kincstár külön jogszabály szerint megállapítja, és az erről hozott határozatát közli a Belügyminisztériummal. A Belügyminisztérium a nettó finanszírozás keretében ezt csökkentő tételként veszi figyelembe, és azt a Kincstár a feladatot átadó helyi önkormányzat támogatásának terhére a kiegészítő támogatás folyósításául szolgáló előirányzat javára számolja el. A normatív hozzájárulások és támogatások, valamint az átengedett személyi jövedelemadó évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését, az egymás

közötti év közbeni feladatátadást. Az ezekkel kapcsolatos finanszírozást a helyi önkormányzatok egymás közötti megállapodás útján kötelesek rendezni. v közben történő önkormányzati körön belüli feladatátadás-átvételből adódó normatíva változások lemondással, pótigényléssel is rendezhetők, amelyeket kamatfizetési kötelezettség nem terhel. A társulás létrehozása, a társuláshoz való csatlakozás, a társulásból történő kiválás, a társulás megszűnése során megvalósult feladatváltozás feladatátadásnak-átvételnek minősül. A lemondás, pótigénylés során a közoktatási jogcímeknél a tényleges, illetve becsült adatokat, az átadás-átvétel időpontját követő hónaptól időarányosan kell meghatározni. Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív hozzájárulással és támogatással, amelyik számára a folyósítás történt. A Kincstár az

önkormányzatokat és intézményeiket a nettó finanszírozás keretében terhelő állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségek átutalásáról a központosított illetményszámfejtési körébe tartozók esetén az Igazgatóság technikai adószámán, az adatszolgáltatásra Gazd.ism 19.tétel 5/5 kötelezett foglalkoztató (munkáltató) esetében az adatszolgáltatásuk alapján, a saját adószámon minden hónap 20-áig egy összegben intézkedik. A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra az önkormányzatokat megillető, nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások összege - a közterhek, valamint az előző időszak halmozott nettó tartozása levonásán felül - fedezetet nyújt. A Kincstár a központi költségvetésben előirányzott családtámogatási ellátások fedezetéről a támogatások teljesítéséhez igazodóan a megfelelő lebonyolítási számla javára rendelkezik.

Pénzügy 20.tétel 1/10 A helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok típusai, feladatai. A képviselőtestület, a polgármester, a jegyző feladat-felelősség-, hatásköre. Az önkormányzati feladatok ellátásának intézményi keretei. Az önkormányzati társulások formái, a társulás célja. A többcélú kistérségi társulás létrehozásának célja, szervezete, feladatai, vagyona, bevételei, kiadásai. ÖTV (1990.évi LXVtv) és a Többcélú Kistérségi Társulásokról szóló (2004 évi CVII tv) alapján A helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok típusai: községi, városi, a főváros és kerületei, megyei önkormányzat, valamint helyi és országos kisebbségi önkormányzat típusokat különböztetünk meg A helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok feladatai: - a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a

lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az

egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az t, hogy ezeket feladatokat milyen mértékben és módon látja el, a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően. Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken,

parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. A képviselőtestület feladat-felelősség-, hatásköre Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala

látják el. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható Pénzügy 20.tétel 2/10 (4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. (5) A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított

költségvetési szerv, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által

meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester

összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja. A polgármester feladat-felelősség-, hatásköre: a polgármestert közvetlenül választják, tagja a képviselő-testületnek, a munkáltatói jogokat felette a képviselőtestület gyakorolja. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a

szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, a hatáskörébe tartozó Pénzügy 20.tétel 3/10 ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított

tizenöt napon belül dönt. A jegyző feladat-felelősség-, hatásköre. A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően nevezi ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a

polgármester egyetértése szükséges. Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert. Az önkormányzati feladatok ellátásának intézményi keretei. Az önkormányzati feladatokat a

képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. A körjegyzőséghez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét a körjegyzőség látja el, kivéve ha a körjegyzőség székhelye nagyközség vagy város a körjegyzői feladatokat a nagyközségi, városi jegyző a polgármesteri hivatal bevonásával látja el. Az önkormányzati társulások formái: - Hatósági igazgatási társulás: A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási

hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre. - Intézményi társulás: Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. - Társult képviselő-testület: A települési képviselő-testület más települési képviselőtestülettel társult képviselő-testületet alakíthat. Ebben az esetben a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselő-testülete önállóan dönt.

A társult képviselőtestület alakuló ülésén határozatba foglalja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá tartozó Pénzügy 20.tétel 4/10 települések felsorolását. A társult képviselő-testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről A társult képviselő-testület ülését össze kell hívni bármely résztvevő település polgármesterének a kezdeményezésére. Az önkormányzati társulás célja: hogy feladataikat hatékonyabban és célszerűbben tudják ellátni. A többcélú kistérségi társulás létrehozásának célja a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése. A kistérségben - kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget - működő települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a kistérségi együttműködés hosszú távú

biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. A többcélú kistérségi társulás szervezete: Döntést hozó szerve a társulási tanács. A társulási tanács gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik. Azokban a

kistérségekben, amelyekben a társulás tagjainak száma meghaladja a huszonötöt, a társulási tanács tagjai sorából legalább öt-, de legfeljebb kilenctagú elnökséget választhat. Az elnökség előkészíti a társulási tanács döntéseit, összehangolja a bizottságok munkáját és a munkaszervezet vezetőjén keresztül irányítja a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetét. z elnökség működésére, a társulási tanácsnak történő beszámolásának rendjére vonatkozó rendelkezéseket a társulási tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzata képviselő-testületének hivatala, vagy - a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározottak szerint - a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a

továbbiakban együtt: munkaszervezet) közreműködésével látja el. A többcélú kistérségi társulás feladatai, A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladatés hatáskörök ellátásáról: a) oktatás és nevelés; b) szociális ellátás; c) egészségügyi ellátás; d) család-, gyermek- és ifjúságvédelem; e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; g) ingatlan- és vagyongazdálkodás; h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás; j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; k) szennyvíztisztítás és -elvezetés; l) területrendezés; m) esélyegyenlőségi program

megvalósítása; n) foglalkoztatás; Pénzügy 20.tétel 5/10 o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; p) állat- és növényegészségügy; q) belső ellenőrzés; r) területfejlesztés. A többcélú kistérségi társulás vagyona, A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg. A többcélú kistérségi társulás bevételei, kiadásai A többcélú kistérségi társulás működési költségeihez - a többcélú kistérségi társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak Más megfogalmazásssal: Az egész társadalom szempontjából is alapvető feladatok megoldása hárul az önkormányzatokra, ami a gazdasági életben megnyilvánuló munkamegosztás szükségszerű következménye. A kommunális, egészségügyi, szociális,

kulturális ellátás, az oktatás, a társadalmi együttélés fejlesztése, feltételeinek fenntartása az önkormányzati gazdálkodás feltételrendszerének olyan jogi szabályozását teszi szükségessé, amelyben egyre nagyobb szerepet kap az önállóság, amivel együtt jár természetesen a felelősség vállalása is. Az önállóság mellett megfelelően érvényesülnie kell a központi akaratnak is, mivel a működés feltételeiről részben az állami költségvetésben a társadalmi közkiadásokra meghatározott összegekből történik gondoskodás. Az önkormányzatok feladatkörét a hatáskörükbe tartozó helyi érdekű közügyek határozzák meg. A helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv) szerint a helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. A helyi

önkormányzatok a helyi közakarat, a helyi érdekek megjelenítői és egyben önállóságukkal kapcsolódnak az országos közfeladatok megvalósításához. Két szintje van: nincs közöttük függőségi viszony − települési önkorm /községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi, kerületi − megyei önkormányzat A megyei és település önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján működhetnek együtt. Az egyes önkormányzatok önállóan alakíthatják tervezési és működési rendjüket, önállóan rendelkeznek vagyonukkal, önállóan gazdálkodnak bevételeikkel. Egységes költségvetésben gondoskodnak a kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladataik finanszírozásról. Feladataik ellátása érdekében szabadon társulhatnak. Érdekeik érvényesítésére érdekképviseleti szervbe tömörülhetnek. A képviselő-testület felelős az önkormányzat gazdálkodásának a biztonságáért. A

képviselőtestület: - a feladatok ellátása érdekében át nem ruházható hatáskörben önkormányzati azdasági társaságot, szövetkezetet alapíthat, közalapítványt hozhat létre, kinevezi a vezetőket, gyakorolja a munkáltatói jogokat - megállapítja az önkormányzat hosszú távú céljait, feladatait tartalmazó gazdasági programot, költségvetést, a helyi adókat, jóváhagyja a településrendezési tervet, a Pénzügy 20.tétel 6/10 költségvetés finanszírozását, meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételt, kötvénykibocsátást, források átvételét-átadását - dönt az önkormányzati társulás létrehozásáról, társuláshoz, érdek-képviseleti szervhez való csatlakozásról, külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról. - dönt a közösségi célú alapítványi források átvételéről, átadásáról - dönt közterület elnevezéséről,

emlékmű állításáról - határozatot hoz önkormányzati hatósági ügyben, amely ellen fellebbezésnek nincs helye - az SZMSZ-ben meghatározott gyakorisággal ül össze, de legalább évente 6 alkalommal. - zárt ülést rendelhet el, bizottságokat hoz létre munkája elősegítésére - elnöke a Polgármester, alpolgármestereket nevezhet ki a képviselőtestület. A polgármester feladatai: - javaslatot tesz a hivatal belső szervezeti felépítésére, munkarendre és az ügyfélfogadás rendjére - meghatározza a hivatal szervezési, döntés-előkészítési, végrehajtási feladatait - dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási, hatóság ügyekben, egyes hatáskörök gyakorlását átruházhatja. - A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás jogát - Gyakorolja a munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézmények vezetői fölött - Főállású polgármester 3.000 főnél nagyobb önkormányzatoknál

lehet Jegyző: az önkormányzat szakmai-közigazgatási vezetője. Vezeti a polgármesteri hivatalt Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A képviselőtestületi üléseken tanácskozási joggal vesz részt Munkáltatói jogokat gyakorol a hivatal köztisztviselői fölött. A helyi adók vonatkozásában adóhatóság Körjegyzőség, körjegyző: Az 1.000 főnél kevesebb lakosú, megyén belül egymással határos községek körjegyzőséget hozhatnak létre. 1000 – 2000 közötti lakosú települések is részt vehetnek benne, azok központjai is lehetnek. Az 1000 főnél kisebb települések is létrehozhatnak hivatalt, ha megfelelő képesítésű jegyzőt alkalmaz. A körjegyzőség ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok, a képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatok, stb. Az önkormányzatok szervei még: - a képviselő-testület - az önkormányzati hivatal - települési önkormányzatok

társulása: - hatósági-igazgatási társulás - intézményi társulás - társult képviselő-testület közös hivatala - területrendezési, területfejlesztési társ. - megyei jogú város képviselő-testülete: a közgyűlés - a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete: a közgyűlés - a megyei önkormányzatok képviselő-testülete: a közgyűlés A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése Pénzügy 20.tétel 7/10 Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Közgyűlés Közgyűlés, képviselő-testület Elnök (Fő)polgármester, elnök Alapíthat, létrehozhat Önkormányzati hivatalt, amely lehet: - főpolgármesteri hivatal - megyei közgyűlés hivatala - körjegyzőség - társult képviselőtestületek hivatala társulásokat: - hatósági-igazgatási intézmény - területrendezési, területfejlesztési - településrendezési, településfejlesztési feladatokra - költségvetési szerveket - gazdasági társaságokat -

közalapítványokat - közhasznú szervezeteket (kivéve alapítvány) A települési önkormányzat kötelező feladatai: - az egészséges ivóvízellátás - az óvodai nevelés - az általános iskolai nevelés és oktatás - egészségügyi és szociális alapellátás - közvilágítás - a helyi közutak és köztemető fenntartása - a nemzeti és kisebbségi jogok védelme Feladata még a pénzügyi források és önkormányzati hatáskörű döntéstől függően: − településfejlesztés, településrendezés − az épített és természeti környezet védelme, − lakásgazdálkodás − csatornázás − vízrendezés és csapadékvíz elvezetése − közterület fenntartás − helyi tömegközlekedés − köztisztaság és településtisztaság − helyi tűzvédelem − közbiztonság helyi feladatai − közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatásban, − gondoskodás a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról −

közösségi tér biztosítása − sport, művészet, tudomány, közművelődés támogatása − egészséges életmód közösségi feltételeinek a megteremtése. A területi önkormányzatok legfontosabb kötelező feladatai: - középiskolai, szakiskolai oktatás, kollégiumi ellátás - történeti iratok, kulturális javak gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása, - egészségügyi szakellátás Pénzügy 20.tétel 8/10 - megyei idegenforgalmi értékek ápolása, - térségi foglalkoztatás összehangolása, - területfejlesztési feladatok, - megye területérre vagy térségére területrendezési terv készítése, - területileg összehangolja a fenti feladatokat - gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei tervekkel való összehangolásáról. A fővárosi önkormányzat főbb feladatai: - a fővárosi városfejlesztési és városrehab program megalkotása - a főváros ált rendezési tervének kidolgozása a kormány és a kerületek

képviselőtestületének véleményének figyelembevételével - katasztrófa megelőzése és elhárítása - energiaellátás, közvilágítás, ár és belvízvédelem - hulladékártalmatlanítás - köztemetők fenntartása, üzemeltetése, létesítése, bővítése - tömegközlekedés - parkolás, közterületfelügyelet - természeti értékek védelme A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhatnak. A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti a társulás létesítését és működést. A társulások nem sérthetik az abban résztvevők önkormányzati jogait. Társulások fajtái: - hatósági igazgatási társulás. Egyes államigazgatási hatósági ügyek szakszerű intézésére hozzák létre - intézményi társulás. Két vagy több községet, várost ellátó egy vagy több intézmény közös alapítása, fenntartása - társult képviselő-

testület: a települési képviselő- testület más települési képviselőtestülete társult képviselő testületet alakíthatnak. A képviselőtestületek részben vagy egészben egyesítik költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működteti. A kistérségi közigazgatási rendszer három funkció köré építve lehet hatékony: - önkormányzati - közszolgáltatási szerepkör, - a területfejlesztési funkció, valamint - a speciális szaktudást igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása. Az önkormányzati - közszolgáltatási funkciók ellátásának optimális keretét a kistérséghez tartozó önkormányzatok többcélú társulása adja, amely az egész kistérségre kiterjedő közszolgáltatásokat biztosíthatja hatékonyan. A többcélú kistérségi társulások a közszolgáltatási funkciók mellett területfejlesztési feladatok ellátását is vállalhatják. Pénzügy 20.tétel 9/10 -

a közigazgatási rendszer korszerűsítése során létrejövő kistérségek a települési önkormányzatok együttműködésének új, komplex megjelenési formájává válnak; - magasabb színvonalon valósíthatók meg a települések szintjén hatékonyan el nem látható közszolgáltatások, a területfejlesztési és végül az államigazgatási szolgáltatások; - a korábbiaknál több lehetőség nyílik a feladatok gyorsabb, hatékonyabb és szakszerűbb ellátására; - a kistérségi feladatellátás jogalapjának megteremtésével elindulhatnak az eddig rendre elhalasztott ágazati reformok, megkezdődhet a feladat- és hatáskörök felülvizsgálata, azok önkormányzati szintek közötti átcsoportosítása; - az erőforrások koncentrálásával megvalósulhatnak a térségi fejlesztések, javulhat a közszolgáltatások színvonala, a helyi lakosság megelégedettsége; - lehetőség nyílik a térségi kapcsolatok elmélyítésére, a társulások

általánosabbá és tartósabbá tételére. A többcélú kistérségi társulás vagyona A társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg. A saját vagyon létrejöhet:- a többcélú kistérségi társulás által megvalósított beruházás eredményeként- a települési önkormányzatok az intézmények fenntartói jogán túl az ingatlanok ingóságok tulajdonjogát is átadják a többcélú kistérségi társulásnak- más módon pl. állami tulajdonú ingatlanok tulajdon jogának megszerzése révén A többcélú kistérségi társulás bevételei, forrásai: - központi költségvetésből nyújtott támogatás - a többcélú kistérségi társulás fejlesztéseihez nyújtott Európai Uniós, központi költségvetési és decentralizált támogatás, -a többcélú kistérségi társulásban résztvevő települési önkormányzatok által biztosított hozzájárulás, -a többcélú kistérségi

társulás által fenntartott intézmények bevételei - a többcélú kistérségi társulás vagyonának hasznosításából származó bevételek -egyéb források ( átvett pénzeszköz, hitel, stb) Kisebbségi önkormányzatok A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogai közül kiemelkedő fontosságú, hogy érdekeik védelmére és képviseletére helyi és országos önkormányzatokat alakíthatnak. A helyi kisebbségi önkormányzatok a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény értelmében a kisebbség helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhatnak a Pénzügy 20.tétel 10/10 hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez, amelyben tájékoztatást kérhetnek, javaslatot tehetnek, intézkedést kezdeményezhetnek, kifogással élhetnek az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés

megváltoztatását vagy visszavonását. A helyi kisebbségi önkormányzatok rendelkezhetnek saját vagyonnal és maguk határozzák meg költségvetésüket is. A helyi kisebbségi önkormányzatok saját hatáskörükben - a rendelkezésére álló források keretei között - intézményt is alapíthatnak és tarthatnak fenn, különösen a helyi közoktatás, a helyi írott és elektronikus média, a hagyományápolás és a közművelődés területén. A rendelkezésükre álló források keretei között jogosultak vállalatot, más gazdasági célú szervezetet alapítani, működtetni; pályázatokat kiírni vagy ösztöndíjakat alapítani. A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő települési önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével

alkothatja meg. A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttműködési megállapodást köthet. Pénzügy 21. tétel 1/2 A helyi önkormányzatok tervezési rendszere. A költségvetési rendelet megalkotásának folyamata, tervezési feladatok, felelősök, határidők, tervezési dokumentumok. A rendelet szerkezete, tartalma, kapcsolata a gazdasági programmal, költségvetési koncepcióval. A helyi önkormányzatok tervezési rendszere. Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. A gazdasági program a választási ciklusra vagy azon túl , helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve

- az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. A

költségvetés egy évre szól. A költségvetési rendelet megalkotásának folyamata, tervezési feladatok, felelősök, határidők, tervezési dokumentumok. 1. koncepció elkészítése: a helyben képződött bevételek, az ismert kötelezettségek, és a tervévre vonatkozó ktgvetési törvényjavaslat figyelembevételével állítják össze. A polgármester terjeszti a képviselőtestület elé, miután a pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét kikérte. A költségvetési rendelet szerkezete, tartalma: -A bevételek forrásonként az államháztartásért felelős miniszternek az elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, - az önkormányzat és a költségvetési szervek működési, fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve, - a felújítási előirányzatok célonként, - a

felhalmozási kiadások feladatonként, -az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben az általános és a céltartalék, - a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy hiány összege, - a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványa működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, - a többi költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú műveletek bevételei, kiadásai működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, - éves létszám-előirányzat költségvetési szervenként, a közfoglalkoztatottak éves létszámelőirányzata, - a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban, Pénzügy 21. tétel 2/2 - a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok

bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban, - elkülönítetten és a helyi önkormányzat költségvetésével együtt is a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése, - az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzatfelhasználási ütemterv, - elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a költségvetéshez és a zárszámadáshoz a közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege, b) lakosság

részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege, c) helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, d) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, e) egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege. A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés írásban rögzített eredményét tartalmazó dokumentumokat a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét és a könyvvizsgálatról készített írásos jelentést is csatoltan tartalmazó

rendelettervezetet. A képviselő-testület ennek alapján megalkotja a költségvetési önkormányzati rendeletet. Önkormányzati szinten összevontan és külön-külön is jóváhagyja az önkormányzati hivatal, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, változatlanul beépíti a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát, továbbá dönt mindazoknak a lakossági és közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát a tárgyév február 10-ig, zárszámadási határozatát a tárgyévet követő év április 10-ig úgy fogadja el, és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy a helyi önkormányzat az Áht. 72 §-ában, 79 §-ában és 82. §-ában, valamint az e rendeletben foglalt határidőknek eleget

tudjon tenni Ha körjegyzőség látja el a települési önkormányzatok gazdálkodási feladatait, a körjegyzőségnek - mint költségvetési szervnek - a költségvetése a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. A költségvetési rendelet kapcsolata a gazdasági programmal,a költségvetési koncepcióval. A gazdasági program egy minimum négy évre szóló elképzelés, tartalmazza azokat a célokat és elképzeléseket, melyet a polgármester és a képviselőtestület el kíván érni. A költségvetési koncepció egy terv, melyben a gazdasági program, a ktgvetési törvény tervezet, és a már előre látható befolyásoló tényezők hatását figyelembe véve próbálja megadni a következő év gazdálkodásának alapjait. A költségvetési rendelet a gazdasági program éves szintre lebontott, és a törvényi változásokkal, egyéb hatásokkal korrigált leírása. Pénzügy 22. tétel 1/3 A helyi önkormányzatok

vagyona, a vagyongazdálkodás sajátosságai. Az önkormányzati vagyonkezelési jog jellemzői. A helyi önkormányzatok vagyona, a vagyongazdálkodás sajátosságai. Az önkormányzati vagyonkezelési jog jellemzői. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő dolgokból és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. Vagyontárgyak típusai: - Törzsvagyon az: törzsvagyonnak a helyi önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlen kötelező önkormányzat feladat és határkör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A, fogalomképtelen vagyon: közutak, terek, parkok és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. B, korlátozottan forgalomképes: közművek, intézmények, középületek, továbbá a helyi önkormányzat-t által meghatározott ingatlanok - vállalkozói

vagyon: az vagyon, amely az alapfeladat ellátását nem veszélyeztető vállalkozásokat szolgál. Forgalomképes Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani és a vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. Valamint a vagyonunk összetételéről, működtetéséről és hasznosításáról vagyon rendeletben gondoskodik. Vagyonkatasztert kell készíteni a vagyonról, amelynek a főkönyvi könyveléssel egyeznie kell. Az önkormányzatok vagyoni elemei (utak, járdák) fel lettek értékelve és így irreálisan magas értéket mutatnak a valódi értékhez képest. A vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok és kötelezettségek a helyi önkormányzatot illetik meg, illetve terhelik. ( a képviselő testület gondoskodik a jogok gyakorlásáról ) A vállalkozási tevékenységet csak úgy vállalhat az önkormányzat, ami nem veszélyezteti az alaptevékenység ellátását. Csak olyan

vállalkozásba vehet részt a helyi önkormányzat, amelyben a vagyoni hozzájárulás mértékét nem haladja meg a felelőssége. A helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani,a vagyonnövekedés a társult helyi önkormányzat közös vagyona. A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen vagyonának meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogokat létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati épületre és vegyes rendeltetésű épületre társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló más helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok

társulása. A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. Pénzügy 22. tétel 2/3 Az önkormányzat vagyona 78. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni. 79. § (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. (2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes: a) forgalomképtelen a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok, a helyi

önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló 9. § (5) bekezdés szerinti gazdasági társaságban fennálló részesedés - a 68/D. §-ban foglalt kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. A helyi önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyon birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát a helyi önkormányzat - törvényben szabályozott módon - másnak átengedheti; b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. 80. § (1) A helyi önkormányzatot - e törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a

tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. (2) A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti. (3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (4) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek alapításakor rendezendő feladatokra, a működés során az alapító (tag, részvényes), a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága feladataira, jogosultságaira és kötelezettségeire - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az

államháztartásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell. (5) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 80/A. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. (2) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelési szerződéssel

ruházhatja át jogi személyre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő). A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés. Pénzügy 22. tétel 3/3 (3) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. (4) A vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási rend, pályázati rend szerint, ilyen hiányában - az (5) bekezdés szerinti kijelölés esetét kivéve - az államháztartásról szóló

törvényben (a továbbiakban: Áht.) szabályozott nyilvános pályázat útján ellenérték fejében lehet megszerezni, és gyakorolni. A pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken - a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve - a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. (5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, b) az önkormányzat vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság és közhasznú társaság, illetőleg állam és önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú

társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzik, azzal a feltétellel, hogy az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdon a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll. (6) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. (7) Az önkormányzati tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog átruházásához. (8) A vagyonkezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és

beszámolókészítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. 80/B. § A vagyonkezelői jog megszerzésére, megszűnésére, a vagyonkezelői szerződés tartalmára, a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire, a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzésre az e törvényben és az Áht.-ban foglaltakat kell alkalmazni E törvényekben nem szabályozott egyéb kérdésekben a Ptk. szabályait kell alkalmazni A vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait a helyi önkormányzat rendeletében szabályozza. Gazd.ism 23.tétel 1/4 A helyi önkormányzatok bevételei és kiadásai. A helyi adóbevételek, a központi költségvetésből származó hozzájárulás, támogatás, a megosztott bevételek, az átvett pénzeszközök, a támogatásértékű bevételek, és egyéb

bevételek tervezése és elszámolása. A fejlesztési források támogatási rendszere. A vertikális és horizontális gazdálkodási folyamatok önkormányzati sajátosságai. A Magyar Államkincstár ellenőrzési és hatósági feladatai. Magyarországon a hatályos jogi szabályozás, mindenekelőtt az önkormányzati törvény alapulvételével a helyi önkormányzatok bevételei alapvetően három csoportba sorolhatóak: saját bevételek; átengedett központi bevételek; állami hozzájárulások, támogatások. A helyi önkormányzati saját bevételei a következők: - a helyi adókról szóló törvényben meghatározott keretek között a települési önkormányzat által megállapított, kivetett és beszedett helyi adók, ide sorolandó az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek, illetve a vállalkozók kommunális adója, az idegenforgalmi adó, valamint a helyi iparűzési adó; - a helyi önkormányzat által megállapított és beszedett díjak (pl.

parkolási díj, közterület használati díj); - a külön törvények szerint az önkormányzatot megillető bírság (pl. egyes környezetvédelmi bírságok, a szabálysértési bírság és az örökségvédelmi bírság); - a saját tevékenységből, vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hozadékából származó bérleti díj, osztalék, kamat, koncessziós díj, stb. - az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó privatizációs bevételek; - a gazdálkodó szervezetektől, illetve magánszemélyektől, alapítványoktól átvett pénzeszközök; - az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; - a pénz- és tőkepiacról felvett pénzeszközök, úm. pénzintézeti (banki) kölcsön, illetőleg kötvénykibocsátásból befolyt pénzösszeg; - egyéb bevételek (amely származhat például bontási vagy leselejtezett anyag értékesítéséből). Átengedett központi bevételek A helyi önkormányzatok

részére átengedett központi bevételeket, ezek fajtáját és mértékét az Országgyűlés törvényben (rendszerint az éves költségvetési törvényben) állapítja meg. Az átengedett központi bevételek körébe jelenleg az alábbi bevételek tartoznak: a személyi jövedelemadó jelenleg 40 százaléka a települési önkormányzat által beszedett gépjárműadó jelenleg 100 százaléka; a helyi önkormányzat illetékbevétele, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – az önkormányzati adóhatóság által beszedett – személyi jövedelemadó 100 %-a. Állami hozzájárulások és támogatások Ezek a normatív hozzájárulások, és a nem normatív alapon odaítélt támogatások, melyek mértékét, összegét minden évben a költségvetési törvényben rögzítik. A költségvetési törvényben szabályozott állami hozzájárulások és támogatások előirányzatai a központi költségvetésben külön fejezetet (IX. fejezet)

alkotnak E körből a legjellemzőbb bevételi csoportok az alábbiak: normatív költségvetési hozzájárulások költségvetési támogatások; normatív, de kötött felhasználású támogatások címzett és céltámogatások, amelyek a külön törvényben meghatározott önkormányzati beruházások, fejlesztések (pl. szennyvíz-elvezetési és tisztítási beruházások) a felhasználási kötöttséggel együtt járó központosított előirányzatok (helyi közlek.tám) az önkormányzati működőképesség megőrzését célzó kiegészítő támogatások (Önhiki) Gazd.ism 23.tétel 2/4 helyi önkormányzatok fejlesztési és „vis major” támogatása, (elsősorban „vismajor” esetek, pl. árvízkárok, viharkárok esetén felhasználható támogatások) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása, melyek felhasználására csak a leghátrányosabb kistérségek önkormányzatai jogosultak színházi támogatások, Az

egészségbiztosítási támogatások a társadalombiztosítási alrendszer Egészségbiztosítási Alapjából származnak, és az egészségügyi intézményt (közszolgáltatást) fenntartó helyi önkormányzatokat illetik meg. Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók: a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része, az egyéb megosztott adók. Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül - az önkormányzatnál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően -, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a törvény által meghatározott körben a

feladatot ellátó önkormányzatot. Az Országgyűlés meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza. A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult. A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel Az Országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat, amely támogatás kizárólag a meghatározott célra fordítható. Önállósága és működőképessége védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatot. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés az állami költségvetési törvényben dönt. Új önkormányzati feladat megállapítása esetén

az Országgyűlés egyidejűleg biztosítja az ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet A helyi önkormányzatok kiadásai: a kötelező és önként vállalt feladatok kiadásai, A helyi önkormányzat az intézményét támogatásban részesíti. Nem vonhatja el és a támogatásba nem számíthatja be az intézménynek a kötelező térítési díjon kívüli bevételeit. A helyi önkormányzat a más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárásáról külön törvény rendelkezik. A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni - a hatósági és az

alapvető lakossági szolgáltatások kivételével - a feladatok finanszírozását. Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter végzi. Gazd.ism 23.tétel 3/4 Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi. A fejlesztési források támogatási rendszere. A vertikális és horizontális gazdálkodási folyamatok önkormányzati

sajátosságai. Vertikális folyamat részei a kötelezettségvállalás, kötváll ellenjegyzése, szakmai teljesítés igazolása, érvényesítés, ellenjegyzés, utalványozás. ÁMR alapján az önkormányzati sajátosságok: Kötelezettségvállalás esetén: kötelezettség vállalásnak minősül az a foglalkoztatatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi, illetve az országos kisebbségi önkormányzat a költségvetése előirányzatainak terhére vállal, ideértve az áru vagy szolgáltatás megrendeléséről elküldött és visszaigazolt megrendelést, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott, a feladatfinanszírozási körbe

vont előirányzatok felhasználásához kapcsolódó okmányt. A helyi önkormányzat nevében az önkormányzati hivatal költségvetési előirányzatai terhére - a körjegyzőség kivételével - a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. A körjegyzőséghez tartozó önkormányzat nevében a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy az önkormányzat költségvetésében a költségvetési szervein kívüli előirányzat terhére vállalhat kötelezettséget. Törvény vagy kormányrendelet alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény 2 §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök felett kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult. Kötelezettségvállalás ellenjegyzésekor Az ellenjegyzést az ellenjegyzés

dátumának és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére helyi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén a jegyző, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. Szakmai teljesítés igazolásakor A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - helyi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén a jegyző írásban nevezi ki. Érvényesítéskor az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a

megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. Utalványozás esetén: Utalványozni az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A - készpénzes fizetési mód kivételével - külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni az utalványozó és az utalványozás ellenjegyzőjének keltezéssel ellátott aláírását, az „utalvány” szót, a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, a megterhelendő és a jóváírandó pénzforgalmi számla számát és megnevezését, a

kötelezettségvállalás nyilvántartási számát. Horizontális gazdálkodási folyamatok önkormányzati sajátosságai: a helyi önkormányzati, helyi és országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az irányító szerv költségvetési Gazd.ism 23.tétel 4/4 rendeletében (határozatában), köztestületi költségvetési szerv az irányító szerv által meghatározott mértékű jutalmat tervezhet. A Magyar Államkincstár ellenőrzési és hatósági feladatai. A kincstár felülvizsgálja a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét (a továbbiakban: felülvizsgálat), melynek során érvényesíti az Állami Számvevőszéknek az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZ törvény) 2 §-ának (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzés során megállapított eltéréseket is, továbbá

intézkedik a megállapított visszafizetési kötelezettség, illetve pótlólagos támogatás pénzügyi rendezéséről Gazd.ism 24. tétel 1/8 A helyi önkormányzatok fizetőképességének megőrzése. A tartalékok szerepe a pénzügyi egyensúly megőrzésében. A helyi önkormányzatok számlevezető és egyéb hitelintézeti kapcsolatai. A hitelfelvétel, kötvénykibocsátás célja, módja, lehetőségei és korlátjai Az adósságrendezési eljárás oka, célja, folyamata, feladatai, szereplői. A helyi önkormányzatok fizetőképességének megőrzése. A tartalékok szerepe a pénzügyi egyensúly megőrzésében. A helyi önkormányzatok számlevezető és egyéb hitelintézeti kapcsolatai. A helyi önkormányzat képviselő-testülete dönt a pénzforgalmi számlavezetőjének megválasztásáról. A helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat számlavezetőjénél vezeti számláit. A pénzforgalmi számlát és az egyéb számlákat, alszámlákat

egy belföldi hitelintézetnél vagy a Kincstárban nyithat, és csak egy pénzforgalmi számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán - ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is - köteles lebonyolítani. A helyi önkormányzat a választott számlavezetőt a hónap első napjával változtathatja meg. A helyi kisebbségi önkormányzatot a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntést követően azonnal tájékoztatni kell. A folyamatos pénzellátás érdekében az önkormányzat döntéséről az Igazgatóság útján a Kincstárat értesíti. Az önkormányzat a területileg illetékes Igazgatóságot legkésőbb a változás kitűzött időpontja előtt harminc nappal köteles írásban tájékoztatni, a döntés dokumentumainak, valamint a kincstári beszedési megbízások benyújtására szóló felhatalmazó levél - a számlavezető ellenjegyzésével aláírt -

eredeti példányának csatolásával és a választott számlavezetővel kötött szerződésben megjelölt pénzforgalmi számlaszám egyidejű közlésével. A határidőt követően megküldött tájékoztatás alapján a nyilvántartásba vételét az Igazgatóság harminc napos határidővel teljesíti, a változás az ezt követő hónap első napján lép hatályba. A felhatalmazó levelet a következő kincstári számlaszámokra kell kitölteni: a) 10032000-01457254 „Helyi önkormányzatok kötelezettségei” számla, b) 10032000-01031496 „Kincstár Önkormányzatok előző évről származó befizetései” számla, valamint c) 10032000-01034073 „Kincstár Helyi önkormányzatok kamatbeszedési”számla. A helyi önkormányzat szabad pénzeszközeit - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely belföldi hitelintézetnél betétként elhelyezheti. A helyi önkormányzat a pénzforgalmi számlájához

kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - a következő alcímű számlákat nyithat az Áht. 66 §-a alapján megkötött megállapodásokat is figyelembe véve: a) az állami tulajdonból az önkormányzatok tulajdonába került lakóépületek, illetve lakások elidegenítéséből származó bevételek elkülönítésére, b) amennyiben költségvetési szervei önálló számlával nem rendelkeznek, költségvetési szervei gazdálkodásával összefüggő pénzforgalom elszámolására, c) helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos pénzforgalom elszámolására, d) háziorvosi szolgálat ellátásának kimutatására, e) fogorvosi szolgálat ellátásának kimutatására, f) az állami hozzájárulások jogszabályban meghatározott esetekben történő elkülönítésére, g) fedezetbiztosításra történő elkülönítésre, h) helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi

önkormányzatok rövid lejáratú betétei elkülönítésére, i) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát, Gazd.ism 24. tétel 2/8 j) a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjárműadó befizetésére gépjárműadó beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési számlát, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési számlát, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési számlát, l) önkormányzati környezetvédelmi alap pénzeszközeinek elkülönítésére, m) egyéb, meghatározott célú pénzeszközök - ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatok adományait is - elkülönítésére, n) európai uniós forrásból

finanszírozott programok lebonyolítására programonként. A helyi önkormányzat a nem közvetlenül a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására a társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számlát, az önkormányzat által ellátott, nem kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát, közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére illetékbeszedési számlát, más szerv által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások - kizárólag az önkormányzatot megillető köztartozások kivételével - befizetésére idegen bevételek elszámolási számlát, letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát

vezethet. A helyi kisebbségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére költségvetési elszámolási számlát és/vagy ehhez kapcsolódóan alcímű számlákat, letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát, bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát vezethet. A hitelfelvétel, kötvénykibocsátás célja, módja, lehetőségei és korlátjai. A helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki pénzügyi vállalkozásoktól, hitel- és pénzintézetektől forintban és devizában. Ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel. A

25. űrlapon mutatja be a helyi önkormányzat éves kötelezettség-vállalásának (hitelképességének) felső határát, az Ötv. 88 §-a alapján A korrigált saját bevétel (tárgyévi hitelkorlát) kerül összevetésre az önkormányzat tervezett, illetve teljesített adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásával. Ehhez a tárgyévet terhelő kötelezettségeket azok keletkezésének időpontja alapján két csoportra kell bontani. Először a hitelkorlát meghatározásakor az előző év(ek)ben keletkezett kötelezettségek tárgyévben esedékes törlesztő részleteit, fizetési kötelezettségét kell figyelembe venni. Majd a korlát kihasználását a tárgyévben keletkező kötelezettségek tárgyévben esedékes fizetési kötelezettségei, vagyis az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások mutatják be. Ezek alapján látható, hogy az önkormányzat a hitelkeretét mennyiben kötötte le a korábbi éve(ek)ből származó

kötelezettségekkel, illetve a tárgyévre milyen lehetőségei maradnak. Az Ötv. 88 § (3) bekezdése c) pontja alapján a tárgyévet terhelő fizetési kötelezettségek számítása során a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket és az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezését szolgáló hiteleket figyelmen kívül kell hagyni. Az adósságrendezési eljárás oka, célja, folyamata, feladatai, szereplői. A hitellel rendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat a normatív állami hozzájárulásokkal, az egyéb központi költségvetési támogatásokkal, az átengedett személyi jövedelemadóval, valamint az államháztartáson belül működési célra átvett pénzeszközeivel kapcsolatos pénzforgalmát a költségvetési elszámolási Gazd.ism 24. tétel 3/8 számlához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. Az alszámlán elkülönített összeget

a helyi önkormányzat hitel fedezetére - likvid hitel kivételével - nem használhatja, illetve a likvid hitel kivételével, hiteltörlesztés, kezességbeváltás nem teljesíthető innen. Amennyiben az önkormányzat ellen a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV törvény szerinti eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban az önkormányzat kérelmet nyújthat be az önkormányzatokért felelős miniszterhez. Ebben kérelmezheti, hogy - a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások biztosítása érdekében - az önkormányzatot megillető központi költségvetési források folyósítása a Kincstárban Igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen. A kérelemhez adósságrendezési eljárás megindítását igazoló dokumentumokat csatolni

kell. Ha az önkormányzatokért felelős miniszter az engedélyt megadja, a letéti számla felett a helyi önkormányzat rendelkezik. Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés bírósági elutasításáról az önkormányzat a tudomásra jutástól számított három napon belül értesíteni köteles az Igazgatóságot. Az eljárás megindítása Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás, amit a helyi önkormányzat, továbbá annak hitelezője kezdeményezhet. Az adósságrendezési eljárás többek között akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv - a hitelező által megküldött számlát vagy számlaadásra nem kötelezett hitelező esetében az általa küldött fizetési felszólítást, ezek átvételét, illetve - a később esedékessé váló

követelés tekintetében - az esedékességet követő 60 napon belül nem vitatta, ám a követelést nem fizette ki; elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem fizette ki; jogerős és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette; fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. Ha az adósságrendezési eljárás megindítását a hitelező kezdeményezi, kérelmében meg kell jelölnie a helyi önkormányzat tartozásának jogcímét és a lejárat (esedékesség) időpontját. Csatolni kell a kérelemben foglaltak bizonyításához szükséges iratokat. Az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását követően hozott eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül nem kezdeményezheti az adósságrendezési eljárás

lefolytatását az a hitelező, aki fennálló (lejárt és le nem járt) követelését a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban is érvényesíthette volna. A bíróság a kérelem benyújtásáról, a kérelem egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot. A polgármester az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltak fennállását a helyi önkormányzat elismeri-e. Ha a polgármester a határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a tartozás fennállásának tényét vélelmezni kell. Ha a bíróság megállapítja, hogy a törvényi feltételek fennállnak, végzésben elrendeli az adósságrendezés megindítását, s pénzügyi gondnokot rendel ki. Ellenkező esetben az adósságrendezési eljárást megszünteti Közzététel A bíróság az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzését a

Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. Az adósságrendezés megindításának időpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. A közzététel többek között tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy a helyi önkormányzattal, vagy költségvetési szervével szembeni ismert, vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 60 napon belül a pénzügyi gondnokhoz jelentsék be. A hitelezőknek szóló felhívást a végzés Gazd.ism 24. tétel 4/8 Cégközlönyben való közzétételét követő 15 napon belül legalább két országos napilapban is meg kell jelentetni, illetve a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni. A számla zárolása A számlavezető pénzintézet az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően a pénzintézeti

tevékenységből eredő esedékes követeléseivel a helyi önkormányzat vagy költségvetési szervének számláját csak a helyi önkormányzat pénzügyi gondnok által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg, kifizetéseket, átutalásokat csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével érkezett megbízások alapján teljesíthet. Jogkövetkezmények A helyi önkormányzattal szemben követeléseket az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően csak az adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni. Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat és költségvetési szervének azok a vagyoni jellegű kötelezettségei is lejárttá válnak, amelyeket a le nem járt követeléssel rendelkező hitelezők jelentettek be. Az adósságrendezés megindításának időpontját követő időszakra a bejelentett és elfogadott (vitatott és nem vitatott) kötelezettségek után szerződéses és késedelmi kamat

(járulék, pótlék) a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig érvényesíthető. Beszámításnak az adósságrendezés megindítása előtt keletkezett követelések tekintetében van helye. A helyi önkormányzattal szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amelyet a hitelező az erre nyitva álló határidőn belül a pénzügyi gondnoknak bejelentett. (Itt jegyezzük meg, hogy a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs; a hitelezők fennálló - lejárt és le nem járt követeléseiket azonnali beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 2 év eltelte után érvényesíthetik. Az ilyen követelések után az adósságrendezés megindításának időpontja utáni időszakra késedelmi kamat nem érvényesíthető. A helyi önkormányzat

és költségvetési szerve ellen az adósságrendezés megindításának időpontjában folyamatban lévő, a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzösszegeket - a pénzügyi gondnok egyidejű értesítése mellett - a helyi önkormányzatnak átadja. A helyi önkormányzat ingatlanán fennálló végrehajtási jog az adósságrendezés megindításának időpontjában megszűnik. Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik. A szükséges földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi. A zálogjog megszűnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési rangsorban elfoglalt helyét.

Az adósságrendezés megindításának időpontja előtt a helyi önkormányzattal szemben indult peres és nem peres eljárások a korábban eljáró bíróságok előtt folytatódnak. A követelés érvényesítése céljából az adósságrendezés megindításának időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti az alól, hogy követelését bejelentse. Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat - többlet vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést nem hozhat, - vállalkozást nem alapíthat, - vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet, - a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti. Egyezségi tárgyalás A jegyző az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül elkészíti a válság-költségvetési rendelettervezetet. Az adósságrendezés megindításának időpontját követő 8 napon belül pedig megalakul az adósságrendezési bizottság. Ha a

képviselő-testület Gazd.ism 24. tétel 5/8 a válság-költségvetési rendeletet elfogadta, az adósságrendezési bizottság reorganizációs programot, valamint egyezségi javaslatot készít. Egyezségi javaslat Az egyezségi javaslatban az adósságrendezési bizottság a hitelezői követelések összege, a követelések eredeti lejárata, vagy más rendező elv alapján a helyi önkormányzat hitelezőit csoportokba sorolja, és a különböző csoportok tekintetében - megfelelő indokolás mellett eltérő egyezségi javaslatot terjeszthet elő. A vitatott igénnyel rendelkező hitelezőt amennyiben a követelés érvényesítése iránti bírósági eljárás folyamatban van - az adósságrendezési bizottság az egyezségi javaslat elkészítésekor a hitelező által bejelentett követelés szerint veszi figyelembe. Amennyiben a reorganizációs programot és egyezségi javaslatot az adósságrendezési bizottság nem készíti el, vagy azt az adósságrendezés

megindításának időpontjától számított 150 napon belül a képviselő-testület nem fogadja el, a pénzügyi gondnok erről a hitelezőket értesíti. Egyezségi terv A hitelezők a pénzügyi gondnok értesítését követő 30 napon belül a helyi önkormányzat tartozásainak rendezésére vonatkozóan hitelezői egyezségi tervet (terveket) készíthetnek. Erről a szándékukról az értesítést követő 8 napon belül a pénzügyi gondnokot tájékoztatniuk kell, aki az egyezségi terv kidolgozásához szükséges valamennyi adatot, információt megadja. Az elkészült tervet a hitelezők átadják a pénzügyi gondnoknak, aki azt - az adósságrendezési bizottság véleményével ellátva - a képviselő-testület elé terjeszti. Ha a képviselő-testület a tervet elfogadja, a továbbiakban ezt kell egyezségi javaslatnak tekinteni. Ha a hitelezők nem tájékoztatják az egyezségiterv-készítési szándékukról a pénzügyi gondnokot, a pénzügyi gondnok

bejelenti a bíróságnak, hogy egyezségi javaslat nem készül. Meghívó a tárgyalásra A képviselő-testület által elfogadott reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok valamennyi hitelező részére megküldi, egyidejűleg meghívja őket az egyezségi tárgyalásra. A meghívót és mellékleteit legalább 8 nappal a tárgyalást megelőzően a hitelezőkhöz el kell juttatni. A hitelezők számától függően a hitelezőkkel csoportonként is lehet egyezségi tárgyalást tartani. Jegyzőkönyv, képviselet Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulást a távol levő hitelezők írásban is megadhatják. Az egyezség feltétele Egyezség akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés

megindításának időpontjában fennálló követeléssel rendelkező hitelezőknek több mint fele hozzájárul, feltéve ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát. Ha az egyezségi javaslatban a hitelezőket csoportosították, akkor csoportonként legalább a hitelezők felének hozzá kell járulnia az egyezséghez. Az egyezség hatálya Az egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan sem állapíthat meg más feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. Ha a helyi önkormányzat a hitelezőket már az egyezségi javaslatában csoportosította, a megkötött egyezségben a csoporton belüli feltételek nem lehetnek eltérőek. Az egyezség

tartalma Az egyezséget írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell különösen: - a hitelezők által elfogadott egyezségi javaslatot, a végrehajtás és ellenőrzés módját; Gazd.ism 24. tétel 6/8 - a hitelezők kielégítésének módját; - a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit a helyi önkormányzat és a hitelezők a helyi önkormányzat fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak; - a helyi önkormányzatnak és az egyezséget elfogadó hitelezőknek az egyezség megkötésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítását. Aláírás, benyújtás a bírósághoz Az egyezséget a polgármester, a jegyző, valamint a hitelezők, illetve törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik írják alá, és azt a pénzügyi gondnok ellenjegyzi. Az egyezséget tartalmazó okiratot a pénzügyi gondnok 3 napon

belül benyújtja a bírósághoz. Az eljárás befejezése, az egyezség végrehajtása Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi, és elrendeli az erről szóló végzés közzétételét a Cégközlönyben. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek helye nincs A helyi önkormányzat és a hitelezők megállapodhatnak abban, hogy az egyezség végrehajtásának felügyeletével a pénzügyi gondnokot bízzák meg. Ebben az esetben a pénzügyi gondnoknak az eljárást befejező végzést követően felmerülő feladatait, hatáskörét is meg kell határozni, valamint meg kell állapodni a felügyelet idejére a pénzügyi gondnok díjazásáról. Ha a helyi önkormányzat az egyezségben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelező újabb adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, amelyben az eredeti követelése még ki nem elégített hányadának megfizetését

követelheti. A vagyon bírósági felosztása Egyezség hiányában a bíróság osztja fel az önkormányzati vagyont. A pénzügyi gondnok meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét. Az erről szóló jelentést meg kell küldeni valamennyi hitelezőnek is. Észrevétel A pénzügyi gondnok jelentésére a helyi önkormányzat, valamint a hitelezők a bíróságon a jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül észrevételt tehetnek. A bíróság a beérkezett észrevételeket megküldi a pénzügyi gondnoknak azzal a felhívással, hogy arról 8 napon belül nyilatkozzon. Egyidejűleg soron kívül személyes meghallgatást tűz ki, amelyre a pénzügyi gondnokot, az észrevételt előterjesztőt, és ha az nem a helyi önkormányzat, akkor a helyi önkormányzatot is megidézi. A pénzügyi gondnok a beérkezett észrevételek alapján jelentését módosíthatja. A bíróság a pénzügyi gondnok jelentése, az észrevételt előterjesztő, illetve a

helyi önkormányzat által előadottak alapján, végzésével a pénzügyi gondnok jelentését jóváhagyja, vagy a pénzügyi gondnokot új jelentés készítésére kötelezi. Az erről szóló végzés ellen a helyi önkormányzat, illetve az észrevételt előterjesztő hitelező fellebbezhet. A követelések besorolása, a vagyon értékesítése A pénzügyi gondnok a jelentését jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követő - 30 napon belül a hitelezők követelését besorolja, és erről a hitelezőket értesíti, - 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A vagyon értékesítése során a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg. A 60 napos határidő egy alkalommal meghosszabbítható. Javaslat a vagyon felosztására A pénzügyi gondnok a határidő lejártát követő 30 napon belül az adósságrendezésbe vonható

vagyon hitelezők részére történő felosztására tesz javaslatot. A hitelezői igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők részére történő átadásával is. Ez utóbbi esetben meg kell állapítani - a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően -, hogy a hitelezők a helyi önkormányzat vagyonából milyen arányban Gazd.ism 24. tétel 7/8 részesednek. Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával történő vagyonszerzés illeték és ÁFA -mentes. Kielégítési rangsor Az adósságrendezésbe vonható vagyont a következő sorrendben kell a hitelezők között felosztani: - rendszeres személyi jellegű juttatások, ideértve a közszolgálati, továbbá közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor járó végkielégítést is; - zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve hogy

a biztosítékot az adósságrendezési eljárás kezdő időpontja előtt legalább 6 hónappal kikötötték (Ez a korlátozás nem vonatkozik a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséggel kapcsolatban nyújtott hitel biztosítékára.); - az államot illető, a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséghez nyújtott visszterhes kamattámogatásból eredő követelések, a visszafizetendő cél- és címzett támogatás, továbbá egyéb - visszatérítendő - költségvetési támogatás összege; - a társadalombiztosítási tartozások, az adók és az adók módjára behajtható köztartozások; - egyéb követelések; - kamatkövetelések, az adósságrendezés időtartama alatt felszámított késedelmi pótlékok, járulékok és bírságok. A kielégítési rangsorban előbb álló hitelezői csoport követelésének teljes kiegyenlítését követően kerülhet sor a következő pontba sorolt hitelezők igényének

kielégítésére. Az azonos csoportba sorolt hitelezők között a kielégítésükre rendelkezésre álló összeget követelésük arányában kell elosztani. A bíróság döntése A pénzügyi gondnok az adósságrendezésbe vonható vagyon alakulásáról készített jelentést és a vagyonfelosztási javaslatot benyújtja a bíróságnak, továbbá megküldi valamennyi hitelezőnek és a polgármesternek. A helyi önkormányzat és a hitelezők a jelentés és a vagyonfelosztási javaslat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül kifogással élhetnek, illetve a hitelezők ennek ismeretében követelésükről lemondhatnak. A bíróság a kifogást előterjesztő, továbbá a pénzügyi gondnok és a polgármester meghallgatása után dönt a vagyonfelosztási javaslatról. Ha a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja, kötelezi a pénzügyi gondnokot a vagyonfelosztás végrehajtására. A vagyonfelosztás megtörténtét a pénzügyi gondnok

haladéktalanul köteles bejelenteni a bíróságnak. A bejelentést követően a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi, a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Az adósságrendezési eljárás befejezését a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A pénzügyi gondnok A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását. A képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztésekhez a pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők. A pénzügyi gondnok a hitelezőket kérésükre - tájékoztatja a helyi önkormányzat vagyonával, továbbá az adósságrendezési eljárással kapcsolatban. A pénzügyi gondnok az erre nyitva álló határidőben

jelentkező hitelezőket nyilvántartásba veszi, követeléseiket megvizsgálja, majd a bejelentkezésre nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy követeléseiket, illetve ezek biztosítékait elfogadja-e. Amennyiben a pénzügyi gondnok a hitelező bírósági (hatósági) határozattal még el nem bírált követelését vitatja, azt a hitelező az általános hatáskörű bíróság előtt az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indított eljárásban érvényesítheti. Erről a pénzügyi Gazd.ism 24. tétel 8/8 gondnokot - a keresetlevél (fizetési meghagyás) benyújtásával egyidejűleg - tájékoztatja. Folyamatban levő bírósági eljárás esetén az igény bejelentésével egyidejűleg a hitelezőnek csatolnia kell az ezt igazoló okiratot is. Az említett határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs, a hitelező a követelését a folyamatban lévő

adósságrendezési eljárásban nem érvényesítheti. Kifogás a gondnok intézkedése ellen A pénzügyi gondnok jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett kifogással élhet az eljáró bíróságnál. Az intézkedéstől vagy mulasztástól számított 30 nap elteltével kifogás nem terjeszthető elő. A bíróság a kifogás alapján elrendelheti az intézkedés felfüggesztését. Ha a kifogást megalapozottnak találja, a pénzügyi gondnok intézkedését megsemmisíti, megváltoztatja, vagy a pénzügyi gondnokot megfelelő intézkedés megtételére kötelezi, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Gazd.ism 25. tétel 1/2 Az általános forgalmi adó jellemzői, sajátosságai a közszférában. Az adóhatósággal elszámolandó áfa meghatározása, a fizetendő és visszaigényelhető áfa, az arányosítás alkalmazása. Áfa bevallás Jogkövetkezmények az áfa rendszerben

2007. évi CXXVII Törvény az Áfáról Az általános forgalmi adó jellemzői: az államháztartás bevételét képezik az ebből származó bevételek. Adót kel fizetni a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása, termék importja után. AZ Áfa mértéke: mentes, 5%, 18%, 25 % Alanyi mentes: akinek ÁFA köteles tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg az 5 millió FT-ot. Adó alóli mentesség a tevékenység jellegére tekintettel: közérdekű , egyéb sajátos jellegű tevékenységhez kapcsoló Az ÁFA sajátosságai a közszférában: nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában megjelölt közhatalmi tevékenysége. Közhatalmi tevékenység: a jogszabály-alkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi

igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység. Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel is létrejöhet (85 §). Az adóhatósággal elszámolandó áfa meghatározása, a fizetendő és visszaigényelhető áfa, az arányosítás alkalmazása. A fizetendő adót a teljesítéskor kell megállapítani A költségvetési szervek, melyek nyilvántartási kötelezettségüknek (jogszabályi előírás szerint) módosított teljesítési szemléletben tesznek eleget, a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapítják meg. Ha az ellenértéket a teljesítéstől számított negyvenötödik napig egészben vagy részben nem fizették meg, a fizetendő adót a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell

állapítani. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított; termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított; termék importjához kapcsolódóan Előzetesen felszámított adó megosztása: Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít adólevonásra jogosító termékértékesítést,

szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés). Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege

folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, a Gazd.ism 25. tétel 2/2 követelményeket kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót a törvényben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani. Áfa bevallás Az adót önadózás keretében, az Apeh által kiadott nyomtatványon kell bevallani és megfizetni havi, negyedéves, vagy éves rendszerességgel, a tárgyhónapot (negyedévet) követő hó 20-ig, vagy tárgyévet követő február 25-ig. Jogkövetkezmények az áfa rendszerben - Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi kamatot kell fizetni. - Önellenőrzési pótlékot kell fizetni, ha az adózó önmaga által feltárt hibát önellenőrzés keretében javítja és ezáltal befizetési

kötelezettsége keletkezik. - Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Adóhiánynak minősül az adóhatóság által feltárt adókülönbözet. - mulasztási bírság Gazd.ism 26.tétel 1/3 A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kötelezettségek meghatározása és az adófizetési kötelezettség sajátosságai a közszférában. A központosított illetményszámfejtési rendszerhez tartozó és nem csatlakozó költségvetési szervek munkáltatói, kifizetői feladatai, adatszolgáltatási és befizetési kötelezettségek. A Magyar Államkincstár és az állami adóhatóság kapcsolatrendszere. Kétféle SZJA kötelezettség van: a munkavállalótól levont és a munkáltatói (kifizetőt terhelő) SZJA. A kifizetőt terhelő SZJA az adóköteles természetbeni juttatás adója, a számított adóalap 54 százaléka. A természetbeni juttatás után az adót a kifizető a juttatás időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló

törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be. A kifizető - ha a reprezentáció, üzleti ajándék egyéb jogszabályok alapján nem adómentes nem köteles megállapítani, bevallani és megfizetni: a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel után a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 54 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 54 százalékát. A központosított illetmény-számfejtési rendszerbe tartozó ktgvetési szervek járulék és SZJA fizetési, bevallási szempontból nem állnak kapcsolatban az adóhatósággal. Az ezzel kapcsolatos feladatokat

a Kincstár látja el. A központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó ktgvetési szerveknek a finanszírozásából levonják a befizetendő adót, és csak az így kapott összeget utalja a kincstár (nettó finanszírozás). Ha a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervnek az Áht. 102 §-ának (4) bekezdése alapján benyújtott adatszolgáltatása alapján az állammal vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben tartozása van, a Kincstár az időarányos előirányzat-felhasználási keret megnyitását megelőzően a tartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó keret Áht. 102 §-ának (6) bekezdése szerinti mértéket a köztartozás zárolt fedezeti számlán történő elkülönítéssel zárolja. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) az Áht. 102 §-ának (5) bekezdése alapján havi rendszerességgel tájékoztatja a Kincstárt a kincstári költségvetéssel rendelkező

költségvetési szervek által bejelentett tartozásállomány hitelességéről. Amennyiben a tájékoztatás alapján megállapítható, hogy a költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár a (4) bekezdés szerint jogosult további előirányzat-felhasználási keret zárolására. A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek nettó finanszírozásához szükséges információkat a havi bevallás adataival egyezően a „Adatlapok jegyzékében” részletezett módon az erre kötelezettnek - a mellékletben megjelölt adattartalommal és határidőre - kell a felhasználók részére szolgáltatni. A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek központi költségvetésből történő nettó finanszírozásához szükséges információkat a központosított

illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások adatszolgáltatása alapján az Igazgatóság szolgáltatja. Gazd.ism 26.tétel 2/3 A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek adatközlésének elmulasztása esetén a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetőleg ezek költségvetési szerve részére a Kincstár a támogatások folyósítását felfüggeszti. A munkáltatók számára meghatározott bevallási kötelezettséget - a központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások és irányításuk alá tartozó költségvetési szervek vonatkozásában - az Igazgatóság teljesíti, a tárgyhónapot követő

hónap 5-éig. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv (ideértve az OEP által nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményt is) a munkáltatók számára meghatározott bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettséget - a Kincstár részére teljesített nettó finanszírozási adatszolgáltatással egyező adattartalommal - saját adószámán teljesíti az APEH részére 2006. április hónapjától a tárgyhónapot követő hónap 20-ig. A bevallást az Art-ben, illetve a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint kell elkészíteni, és elektronikus úton benyújtani.A helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, központosított illetményszámfejtést nem igénylő önkormányzat, többcélú

kistérségi társulás, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az OEP által nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményeket is) adatairól (név, adószám stb.), illetőleg azokban bekövetkezett változásról a Kincstár az APEH felé havi rendszerességgel adatot szolgáltat. A Magyar Államkincstár és az állami adóhatóság kapcsolatrendszere. Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szerv, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi szerv) esetében az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a törzskönyvi szerv a) alapítójának, illetve az alapítói jogok gyakorlójának (fenntartójának) nevét, címét, székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely),

amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, akkor annak adóazonosító számát is, b) irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik adóazonosító számmal, adóazonosító számát is, c) átalakítása, illetve átalakulása (egyesülése, szétválása) esetén annak tényét, időpontját, d) jogutódjának (jogutódainak) nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát, e) adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetőleg befejezésének időpontját, f) elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), valamint az illetményszámfejtés módját, helyét (a törzskönyvi szerv központosított illetményszámfejtést alkalmaz-e). Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szerv a - kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával

kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal a törzskönyvi szerv azon adatait, amelyek a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak. Az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján tesz eleget a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi szerv is, amely a Gazd.ism 26.tétel 3/3 törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles tevékenységet még nem folytatott. Ha a törzskönyvi szerv állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét jogszabálysértő módon - adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni. (4) Az állami

adóhatóság az adószám megállapításához szükséges adatok (a törzskönyvi szerv neve, székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetőleg a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a tevékenység kezdő időpontja) alapján elektronikus úton közli a kincstárral a törzskönyvi szerv adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a kincstárat az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a kincstárat. A törzskönyvi szerv törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot. A törzskönyvi szerv ezen adatok vonatkozásában a kincstárhoz

történő bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési kötelezettségének. A törzskönyvi szervnek az adókötelezettségét érintő olyan változást, melyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelentenie. Ha a törzskönyvi szerv adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi szerv adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról a törzskönyvi szervvel egyidejűleg értesíti a kincstárat. Gazd.ism 26.tétel 1/3 A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kötelezettségek meghatározása és az adófizetési kötelezettség sajátosságai a közszférában. A központosított illetményszámfejtési rendszerhez tartozó és nem csatlakozó költségvetési szervek munkáltatói, kifizetői feladatai,

adatszolgáltatási és befizetési kötelezettségek. A Magyar Államkincstár és az állami adóhatóság kapcsolatrendszere. Kétféle SZJA kötelezettség van: a munkavállalótól levont és a munkáltatói (kifizetőt terhelő) SZJA. A kifizetőt terhelő SZJA az adóköteles természetbeni juttatás adója, a számított adóalap 54 százaléka. A természetbeni juttatás után az adót a kifizető a juttatás időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be. A kifizető - ha a reprezentáció, üzleti ajándék egyéb jogszabályok alapján nem adómentes nem köteles megállapítani, bevallani és megfizetni: a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel után a

közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 54 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 54 százalékát. A központosított illetmény-számfejtési rendszerbe tartozó ktgvetési szervek járulék és SZJA fizetési, bevallási szempontból nem állnak kapcsolatban az adóhatósággal. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Kincstár látja el. A központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó ktgvetési szerveknek a finanszírozásából levonják a befizetendő adót, és csak az így kapott összeget utalja a kincstár (nettó finanszírozás). Ha a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervnek az Áht. 102 §-ának (4) bekezdése alapján benyújtott adatszolgáltatása alapján az állammal vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben tartozása van, a Kincstár

az időarányos előirányzat-felhasználási keret megnyitását megelőzően a tartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó keret Áht. 102 §-ának (6) bekezdése szerinti mértéket a köztartozás zárolt fedezeti számlán történő elkülönítéssel zárolja. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) az Áht. 102 §-ának (5) bekezdése alapján havi rendszerességgel tájékoztatja a Kincstárt a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek által bejelentett tartozásállomány hitelességéről. Amennyiben a tájékoztatás alapján megállapítható, hogy a költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár a (4) bekezdés szerint jogosult további előirányzat-felhasználási keret zárolására. A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek nettó finanszírozásához szükséges

információkat a havi bevallás adataival egyezően a „Adatlapok jegyzékében” részletezett módon az erre kötelezettnek - a mellékletben megjelölt adattartalommal és határidőre - kell a felhasználók részére szolgáltatni. A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek központi költségvetésből történő nettó finanszírozásához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások adatszolgáltatása alapján az Igazgatóság szolgáltatja. Gazd.ism 26.tétel 2/3 A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek adatközlésének elmulasztása esetén a helyi

önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetőleg ezek költségvetési szerve részére a Kincstár a támogatások folyósítását felfüggeszti. A munkáltatók számára meghatározott bevallási kötelezettséget - a központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások és irányításuk alá tartozó költségvetési szervek vonatkozásában - az Igazgatóság teljesíti, a tárgyhónapot követő hónap 5-éig. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv (ideértve az OEP által nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményt is) a munkáltatók számára meghatározott bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettséget - a Kincstár részére

teljesített nettó finanszírozási adatszolgáltatással egyező adattartalommal - saját adószámán teljesíti az APEH részére 2006. április hónapjától a tárgyhónapot követő hónap 20-ig. A bevallást az Art-ben, illetve a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint kell elkészíteni, és elektronikus úton benyújtani.A helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, központosított illetményszámfejtést nem igénylő önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetőleg az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az OEP által nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményeket is) adatairól (név, adószám stb.), illetőleg azokban bekövetkezett változásról a Kincstár az APEH felé havi rendszerességgel adatot szolgáltat. A Magyar Államkincstár és az állami adóhatóság kapcsolatrendszere. Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szerv, a

költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi szerv) esetében az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a törzskönyvi szerv a) alapítójának, illetve az alapítói jogok gyakorlójának (fenntartójának) nevét, címét, székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, akkor annak adóazonosító számát is, b) irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik adóazonosító számmal, adóazonosító számát is, c) átalakítása, illetve átalakulása (egyesülése, szétválása) esetén annak tényét, időpontját, d) jogutódjának (jogutódainak) nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik adóazonosító számmal, akkor

adóazonosító számát, e) adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetőleg befejezésének időpontját, f) elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), valamint az illetményszámfejtés módját, helyét (a törzskönyvi szerv központosított illetményszámfejtést alkalmaz-e). Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szerv a - kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal a törzskönyvi szerv azon adatait, amelyek a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak. Az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján tesz eleget a

törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi szerv is, amely a Gazd.ism 26.tétel 3/3 törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles tevékenységet még nem folytatott. Ha a törzskönyvi szerv állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét jogszabálysértő módon - adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni. (4) Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges adatok (a törzskönyvi szerv neve, székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetőleg a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a tevékenység kezdő időpontja) alapján elektronikus úton közli a kincstárral a törzskönyvi szerv adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a kincstárat az adószám megállapításának akadályáról. Az állami

adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a kincstárat. A törzskönyvi szerv törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot. A törzskönyvi szerv ezen adatok vonatkozásában a kincstárhoz történő bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési kötelezettségének. A törzskönyvi szervnek az adókötelezettségét érintő olyan változást, melyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelentenie. Ha a törzskönyvi szerv adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi

szerv adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról a törzskönyvi szervvel egyidejűleg értesíti a kincstárat. Pénzügy 27. tétel 1/11 A közbeszerzési rendszer célja, intézményi keretei. Közbeszerzések Tanácsa, Közbeszerzési Döntőbizottság. A közbeszerzési szabályzat és közbeszerzési tervkészítési kötelezettség, céljuk, tartalmuk. Közbeszerzési eljárások, folyamatok, szereplők, jogi, műszaki, pénzügyi követelmények. A központosított közbeszerzés és a helyben központosított közbeszerzés jellemzői, sajátosságai. A közbeszerzési rendszer célja, intézményi keretei. A közbeszerzési rendszer célja: a közpénzek ésszerű felhasználásának és széles körű ellenőrizhetőségének, továbbá a verseny tisztaságának és nyilvánosságának biztosítása Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság. A közbeszerzési szabályzat a törvény szerinti

valamennyi ajánlatkérő köteles ún. közbeszerzési szabályzatot készíteni, amelynek a minimálisan az alábbi tartalmi elemekkel kell bírnia: - a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendje - az ajánlatkérő nevében eljáró, ill. az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi köre - közbeszerzési eljárás dokumentálásának rendje - az eljárás során hozott döntésekért felelős személyek, ill. testületek meghatározása Amennyiben az ajánlatkérő nem rendelkezik a fentieknek megfelelő, általános jellegű szabályzattal, vagy az attól való eltérés az egyedi közbeszerzési eljárás megvalósítása során indokolt, úgy legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell a megfelelő szabályzatot a fentiek szerint megalkotnia. Közbeszerzési tervkészítési kötelezettség: az ajánlatkérők a költségvetési év elején, lehetőleg

április 15-ig összesített közbeszerzési tervet kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni. A terv nyilvános, meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsa illetve az illetékes ellenőrző szerv részére. Közbeszerzési eljárások: nyílt, meghívásos, hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos, versenypárbeszéd valamint ezek kombinációiból kialakított, illetve speciális szabályokkal kiegészített hibridjei: keret-megállapodásos, egyszerűsített, tervpályázati eljárás Közbeszerzési folyamatok, szereplők, jogi, műszaki, pénzügyi követelmények: a beszerzés ellenértéke, tárgya, valamint a tv hatálya alá vont szervezetek jellege függvényében különböző eljárások vannak. A „klasszikus ajánlatkérők” beszerzés tárgyára és ellenértékére tekintettel kötelesek ún.: - közösségi határokat elérő -

nemzeti értékhatárokat elérő - nemzeti értékhatár alatti értékű közbeszerzési eljárásokat lefolytatni. A központosított közbeszerzés és a helyben központosított közbeszerzés jellemzői, sajátosságai: a központosított közbeszerzés az állami ráfordítások csökkentése , a ktgvetési előirányzatok tervszerű felhasználásának, a központi beszerzési rendszerben rejlő előnyök közigazgatási célú hasznosítása érdekében hozták létre a központosított közbeszerzési rendszert (KKR). A KKR meghatározott termékkörök tekintetében ellátja a rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, lebonyolítja a saját keretén belül megvalósítandó központosított közbeszerzéseket. A KKR alkalmazására kötelezettek a minisztériumok, a központi ktgvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervezetek, tb-i ktgvetési szervek, más fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és személyek,

valamint az irányításuk alá tartozó ktgvetési szervek – kivéve külképviseletek , Pénzügy 27. tétel 2/11 nemzetbiztonsági szervek stb. Önként is csatlakozhatnak szervezetek, melyek a KBT szerint ajánlatkérőnek minősülnek. A KKR-ben való részvételre kötelezett szervezetek minden, az állami normatíva által meghatározott beszerzésük tekintetében a KKR külön szabályai szerint kötelesek eljárni, kivéve a sürgőssé vált eseteket, vagy ha a termék nem érhető el a KKR-en belül, vagy ennél kedvezőbb áron is beszerezhető. A központosított közbeszerzési folyamat lehet keretszerződésre vagy megállapodásra irányuló. Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. Ezekre az eljárásokra a Kbt és az önkormányzat által alkotott rendelet szabályait kell alkalmazni. A helyi rendeletben kijelöli a helyben központosított

közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet; meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét; meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét; meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját; meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban

ténylegesen felmerült költségeket fedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét; meghatározza, hogy a keret-megállapodásos eljárás második részét – e törvény szabályai szerint – az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le; meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes – az e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályait, az európai közösségi joggal összhangban. Más szavakkal: (2003.évi CXXIXtv Szabályozza) A törvény megalkotásának célja, a közbeszerzési eljárások során érvényesítendő alapelvek: – a közpénzek felhasználásának átláthatóvá,

ellenőrizhetővé tétele – az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése – a közpénzek elköltése hatékonyságának vizsgálata – a verseny tisztaságának biztosítása – a nyilvánosság érvényesítése – az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása – a nemzeti elbánás alapelvének érvényesítése A közbeszerzés értéke szerint: – közösségi eljárásrend- ami csak a közösségi közbeszerzési értékhatárokat meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat- Sdr ( a nemzetközi valutaalap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység,) vagy Euró – nemzeti eljárásrend- ami a nemzeti értékhatárokat meghaladja, de a közösségi közbeszerzési értékhatárok alatt marad Pénzügy – 27. tétel 3/11 egyszerű eljárásrend- ami az egyszerű közbeszerzési értékhatárokat meghaladja, de a nemzeti értékhatár alatt marad A közbeszerzés= az ajánlatkérőként meghatározott

szervezetek azon beszerzései, amelyek meghatározott beszerzési tárgyakra irányulnak, értékük meghaladja valamely közbeszerzési értékhatárt, és az ajánlatkérő a beszerzés fejében ellenszolgáltatással tartozik A közbeszerzés tárgyai: – árubeszerzés= olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető dolog tulajdonjogának megszerzése az ajánlatkérő részéről – építési beruházás= olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya pl.: építmény kivitelezése, tervezése – szolgáltatás-megrendelés= olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya valamely tevékenység megrendelése – építési koncesszió= olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt – tervpályázat, – szolgáltatási koncesszió= olyan

szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt Ajánlatkérők – klasszikus ajánlatkérők köre pl.: állami és önkormányzati szervek ~ a rájuk vonatkozó eljárás az u. általános eljárás – közszolgáltatók köre pl.: vízügyi, energia stb~ a rájuk vonatkozó eljárás az un különös eljárás – Kbt. hatálya alá nem tartozók szervezet önkéntesen A Közbeszerzések Tanácsának tagjai – – – – – A tagok megbízatása legalább két évre szól. Nem lehet a Tanács tagja aki országgyűlési képviselő, aki büntetett előéletű. A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. A Tanács tagja évente köteles beszámolni az őt kijelölőnek (kijelölőknek) az általa érvényesítendő célok, illetve képviselendő érdekek,

továbbá a törvény céljainak megvalósulása érdekében folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről. A tagok megbízatása megszűnik a megbízatás időtartamának lejártával; visszahívással; lemondással; a tisztségre méltatlanná, vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében; elhalálozás esetén. A Közbeszerzések Tanácsának elnöke – – – – Képviseli a Tanácsot. Meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein, és ismerteti a Tanács éves beszámolóját. A közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki. Halasztást nem tűrő ügyekben az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez. Pénzügy – – 27. tétel 4/11 Munkáltatói jogokat gyakorol a Tanács főtitkára, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese felett. Távollétében teljes

jogkörrel helyettesíti az alelnök. Közbeszerzések Tanácsának főbb tevékenysége – – – – – – – – – – – – – – – – figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását; véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket; a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készít; megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát; kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; vezeti és közzéteszi a békéltetők névjegyzékét; jogosult ellenőrizni a békéltetők tevékenységét; kidolgozza a békéltetőkre vonatkozó Etikai Kódexet; vezeti és közzéteszi a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét; vezeti és közzéteszi a

minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és igazolási módjait; közzéteszi az akkreditált tanúsítók listáját; jogosult ellenőrizni az akkreditált tanúsítók tevékenységét; gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő”, illetőleg elektronikus változatának szerkesztéséről; figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és teljesítését; nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, valamint a közbeszerzésekről, összesített statisztikai jelentést készít; felügyeli, koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését; kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel; elfogadja belső szabályzatait, költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját; évente beszámolót készít az Országgyűlésnek, amelyet tájékoztatásul

megküld az Állami Számvevőszéknek. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre és illetékessége Hatásköre: – – – a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása; a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása; a törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása. Illetékessége: – illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Közbeszerzési Szabályzat Pénzügy 27. tétel 5/11 Az ajánlatkérő köteles meghatározni − a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét; − az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket; − a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba

bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét; − a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét; és − a szabályzattól való eltérés feltételeit. Ha a szabályzattól való eltérés feltételei fennállnak, vagy az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű közbeszerzési szabályzattal, akkor legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell a közbeszerzési eljárás előkészítésének felelősségi rendjét meghatározni. A közbeszerzési terv Az ajánlatkérők a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. Nem kell éves közbeszerzési tervet készítenie: – A vízügyi, az energia-, a közlekedési és postai ágazatokban működő egyes ajánlatkérőknek – A központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre

feljogosított szervezetnek A közbeszerzési terv jellemzői Nyilvános. Az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. Kérésükre, az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsának vagy az illetékes ellenőrző szerveknek megküldeni. Nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A közbeszerzési eljárás fajtái: – a közbeszerzési eljárás tagoltsága szerint - egyszakaszos eljárás - kétszakaszos eljárás - két részből álló eljárás = keret-megállapodásos eljárás – a közbeszerzési eljárás alkalmazhatósága szerint - külön feltételhez nem kötött eljárások -csak meghatározott feltételek fennállása esetén követendő eljárások - csak megadott beszerzési tárgyak megrendelésére alkalmazható eljárások Egyszakaszos eljárás : – az ajánlatkérő egységesen, egy szakaszon belül vizsgálja, hogy az ajánlattevő alkalmas-e a szerződés

teljesítésére, nem állnak-e fenn vele szemben kizáró okok, az ajánlata megfelele az előírtaknak, továbbá értékeli az ajánlat tartalmát Kétszakaszos eljárás: – az első szakaszban azt kell vizsgálni, hogy a részvételre jelentkező alkalmas-e a Pénzügy – 27. tétel 6/11 szerződés teljesítésére, és nem állnak e fenn vele szemben kizáró okok. Ajánlatot adni és kérni tilos! a második szakaszban az ajánlat tartalmát, megfelelőségét kell vizsgálni Két részből álló eljárás: – az első részében egy teljes egy-vagy kétszakaszos eljárás lebonyolítására kerül sor – a második részben egy vagy több hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lebonyolítására kerül sor A klasszikus ajánlatkérők által alkalmazható közbeszerzési eljárások Eljárás Alkalmazása Az eljárás Milyen megnevezése feltételhez kötött-e tagoltsága beszerzések esetén alkalmazható Mely eljárásrendben

alkalmazható Nyílt eljárás Nem egyszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés Meghívásos eljárás Nem kétszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés Meghívásos gyorsított eljárás igen kétszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés - hirdetménnyel induló igen kétszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés - hirdetménnyel induló gyorsított igen kétszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés -hirdetmény nélküli igen egyszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés - hirdetménnyel induló Nem egyszakaszos Szolg.megrendelés Közösségi és nemzeti - hirdetmény nélküli igen egyszakaszos Szolg.megrendelés Közösségi és nemzeti

Építési koncesszió Nem Nyílt, meghívásos Építési koncesszió Közösségi és tárgyalásos eljárás nemzeti Tervpályázat Nem Nyílt, meghívásos tervpályázat Tárgyalásos eljárás Egyszerűsített eljárás Közösségi, egyszerű és nemzeti Pénzügy Eljárás megnevezése Szolgáltatási koncesszió 27. tétel Alkalmazása feltételhez kötött-e Nem Keretmegállapod Nem ásos eljárás Az eljárás tagoltsága 7/11 Milyen beszerzések esetén alkalmazható Mely eljárásrendben alkalmazható Nyílt, meghívásos, Szolg.megrendelés nemzeti tárgyalásos Két részből álló: 1- nyílt, meghívásos, hirdetmény közzétételével induló 2- hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos Árubeszerzés, nemzeti építési beruházás, szolg.megrendelés Építési koncesszió Egyszerű közbeszerzési eljárás - meghirdetett Nem egyszakaszos Árubeszerzés, Egyszerű építési beruházás, szolg.megrendelés - meghirdetés nélküli

igen egyszakaszos Árubeszerzés, egyszerű építési beruházás, szolg.megrendelés Nyílt eljárás: - alapeset – egyszakaszos eljárás – az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételére történő feladásával indul Meghívásos eljárás: – két szakaszos – a részvételi felhívás közzétételével indul – nagy értékű és bonyolult beszerzések esetén alkalmazzák Keret-megállapodásos eljárás: – két részből áll – az első részben az ajánlattevő nyílt, tárgyalásos vagy meghívásos eljárásban hirdetmény közzétételével induló eljárás keretében kiválasztja az ajánlattevőket – második részben a kiválasztott ajánlattevők közül kell kiválasztani a legkedvezőbbet hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében Tárgyalásos eljárás: – csak akkor alkalmazhatja a klasszikus ajánlattevő, ha a törvény lehetőséget ad rá Pénzügy 27. tétel 8/11 az ajánlatkérő és

az egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetve a legkedvezőbb feltételekkel köthesse meg a szerződést – egyenlő bánásmód biztosítása – jegyzőkönyvek vezetése hirdetmény közzétételével induló - a hirdetmény feladásával indul - megjelölheti azokat akiket meg akar hívni, azok is jelentkezhetnek akik alkalmasak a szerződés megkötésére - az ajánlattevők részére megküldik az ajánlattételi felhívást, ez után jogosult tárgyalásokba bocsátkozni hirdetmény közzététele nélküli - egyszakaszos eljárás - az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével kezdődik, de ezzel egy időben a Közbeszerzési Döntőbizottságot is értesíteni kell – – – Gyorsított eljárás: – a meghívásos, vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében alkalmazható – Európai Bíróság szigorúan

vizsgálja ezeket az eseteket Egyszerűsített eljárás: – pl.: oktatási, szakképzési szolgáltatások esetén alkalmazható – a közösségi és a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzéseknél is mód van rá – Közbeszerzési Értesítőben meg kell hirdetni – egyszakaszos, tárgyalás nélküli v, tárgyalásos – az ajánlatkérő szabadon dönti el, hogy kíván-e tárgyalni az ajánlattevőkkel, vagy tárgyalás nélkül bírálja el az ajánlatokat – ajánlati felhívás közzétételével kell indítani, de rugalmasabb eljárás, mert pl.: nincs meghatározva az ajánlattételi határidő minimális időtartama, nem kötelező ajánlati dokumentációt készíteni, kizáró okokról elég az ajánlattevő nyilatkozata Építési koncesszióra irányuló eljárás: – csak a klasszikus ajánlatkérőket terheli – hirdetményben kell meghatározni, hogy melyik közbeszerzési eljárást választja – választható a nyílt, a meghívásos,

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos – nemzeti eljárásrendben a keret-megállapodásos eljárás alkalmazható Szolgáltatási koncesszióra irányuló eljárás: – hirdetményben kell meghatározni, hogy melyik közbeszerzési eljárást választja – választható a nyílt, a meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos – csak a klasszikus ajánlatkérőket terheli – csak a nemzeti eljárásrendben van szabályozva Tervpályázati eljárás: Pénzügy 27. tétel – – 9/11 mindhárom eljárásrendben, mindkét ajánlatkérői kör által alkalmazható nyílt, meghívásos eljárás Egyszerű közbeszerzési eljárásrend: – nemzeti értékhatár alatti, de az egyszerű közbeszerzési értékhatárt eléri - ha a nemzeti értékhatár felét el nem éri: hirdetmény közzétételi nélküli az ajánlatkérő eldöntheti, hogy csak minimum 3 ajánlattevőnek kíván-e közvetlenül ajánlattételi felhívást küldeni vagy

az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzé kívánja tenni - ha a nemzeti értékhatár felét eléri v. meghaladja: hirdetménnyel induló egyszerű eljárás, itt nincs választási lehetőség, mindenképpen meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben – egyszakaszos eljárás, amely lehet tárgyalásos, vagy tárgyalás nélküli A közszolgáltatók által alkalmazható közbeszerzési eljárások Eljárás Alkalmazása Az eljárás Milyen megnevezése feltételhez kötött-e tagoltsága beszerzések esetén alkalmazható Mely eljárásrendben alkalmazható Nem egyszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés - részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló Nem kétszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés -időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett nem kétszakaszos Árubeszerzés,

Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés - előminősítési hirdetménnyel meghirdetett nem kétszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés részvételi felhívást nem tartalmazó hirdetménnyel induló kétszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés -időszakos előzetes kétszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti Nyílt eljárás Meghívásos eljárás Tárgyalásos eljárás nem Pénzügy Eljárás megnevezése 27. tétel Alkalmazása feltételhez kötött-e Az eljárás tagoltsága tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel induló 10/11 Milyen beszerzések esetén alkalmazható Mely eljárásrendben alkalmazható szolg.megrendelés - előminősítési hirdetménnyel meghirdetett nem kétszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés -hirdetmény

nélküli igen egyszakaszos Árubeszerzés, Közösségi és építési beruházás, nemzeti szolg.megrendelés - hirdetménnyel induló Nem egyszakaszos Szolg.megrendelés Közösségi és nemzeti - hirdetmény nélküli igen egyszakaszos Szolg.megrendelés Közösségi és nemzeti Tervpályázat Nem Nyílt, meghívásos tervpályázat Egyszerűsített eljárás Keretmegállapod Nem ásos eljárás Közösségi és nemzeti Két részből álló: Árubeszerzés, Közösségi és 1- nyílt, építési beruházás, nemzeti meghívásos, szolg.megrendelés hirdetmény közzétételével induló 2- hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos Értékhatárok: – nemzeti közbeszerzési értékhatárok: eljárásban - árubeszerzés 30 millió Ft – építés 90 millió Ft – szolgáltatás 25 millió Ft – építési koncesszió 100 millió Ft – szolg. koncessszió 25 millió Ft - egyszerű közbeszerzési 8 millió Ft 15 millió Ft 8 millió Ft A Kbt. a

központosított beszerzésről − Központosított közbeszerzés: a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatása. Pénzügy 27. tétel 11/11 − Az eljárás alkalmazását a Kormány rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában. − Az eljárás alkalmazható az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél. − Az eljárás részletes szabályait, személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet a Kormány határozza meg. − Az ajánlatkérésre feljogosított szervezet a Kbt. és a kormányrendelet szerint köteles eljárni. A központosított közbeszerzés célja Az állami ráfordítások csökkentése. A költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása. A központi beszerzési rendszerben rejlő előnyök közigazgatási célú hasznosítása. Kapcsolódás a központosított beszerzési rendszerhez − Be kell jelentkezni a regisztrációs

űrlap kitöltésével és megküldésével a központi beszerző szervezetnél. − A bejelentkezést vissza kell igazolni. − Az adatok változását új űrlapon kell bejelenteni 5 munkanapon belül. − Az űrlap adattartalmát évente felül kell vizsgálni, és új űrlapon kell bejelenteni a költségvetési év kezdetét követően. − Három havonta előre, rendkívüli sürgősség esetén haladéktalanul be kell jelenteni a kiemelt termékekre vonatkozó beszerzési igényeket a központosított közbeszerzési portálon (a bejelentés nem jelent vásárlási kötelezettséget). − Az éves összesített közbeszerzési tervüket május 15-ig elektronikusan rögzíteniük kell a beszerző szervezet közbeszerzési portálján (a tervet a beszerző szervezet által közzétett formában kell elkészíteni). − A közbeszerzési tervben bekövetkezett változásokról 5 munkanapon belül tájékoztatni kell a beszerző szervezetet. − A megrendelések teljesítéséről

tájékoztatni kell a beszerző szervezetet. − Az ajánlattevők, illetve a szállítók elektronikusan kötelesek bejelentkezni a közbeszerzési rendszerbe, amit a beszerző szervezet visszaigazol (a változásokat 5 munkanapon belül be kell jelenteni). − A szállítóknak adatokat kell szolgáltatni a megrendelésekkel kapcsolatban. − A beszerző szervezet adatszolgáltatást kérhet a szállítóktól. Központosított közbeszerzési eljárás eredménye − Keretszerződés vagy keret-megállapodás megkötése. − Keretszerződés vagy keret-megállapodás alapján egyedi szerződés megkötése. Gazd.ism 28. tétel 1/2 Az előirányzatok megváltoztatása, az előirányzatok módosítása és átcsoportosítása. a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően. Az országgyűlés, a kormány, az irányító/felügyeleti szerv, a költségvetési szerv hatásköre. Az előirányzat megváltoztatásának okai, módja és hatásai a szakmai feladatok

ellátására. Az átláthatóság, ellenőrizhetőség biztosítása. Az elemi költségvetés általában csupán kiinduló alapja a költségvetési szervek éves gazdálkodásának, mivel számos esetben, és jelentős nagyságrendben kerülhet sor az előirányzatok évközi módosítására. előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási, bevételi, támogatási kiemelt előirányzat, létszám-előirányzat növelése vagy csökkentése, előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének kiadási, bevételi, támogatási főösszegének változatlansága mellett, egyidejű előirányzat-csökkentéssel és növeléssel végrehajtható módosítás. Az előirányzatok megváltoztatása: év közben a jóváhagyott előirányzatok – egyszeri vagy tartós jelleggel- módosíthatóak illetve átcsoportosíthatóak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, kivéve amelyek megváltoztatásának joga az Országgyűlésé. Az

előirányzat megváltoztatása lehet csak az adott ktgvetési évben érvényesülő (egyszeri) illetve a ktgvetési előirányzatokba véglegesen beépül(tarrtós). Az előirányzatok módosítása: A költségvetési szerv költségvetésének kiadási illetve bevételi főösszegét és kiemelt előirányzatait is érintő előirányzat – növekedés illetve csökkentés Az előirányzatok átcsoportosítása: a költségvetés főösszegét nem érintő, egyidejüleg előirányzat növeléssel és csökkenéssel járó intézkedés. A költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően: a központi költségvetési szerv irányításának megváltoztatásával, átalakításával, feladatok és az ahhoz kötődő kötelezettségek átadásával-átvételével kapcsolatos változás. Az országgyűlés, a kormány, az irányító/felügyeleti szerv, a költségvetési szerv hatásköre. A ktgvetésben jóváhagyott összeghez képest átcsoportosítást hajthat végre a)

működési és felhalmozási ktgvetés és a kölcsönök előirányzat-csoportok között - a Kormány irányítása alá tartozó ktgvetési szerv esetén kormányrendeletben maghatározott előirányzat hányad és összeg felett a Kormány, ez alatt az irányító szerv engedélyezheti - más ktgvetési szerv esetén az irányító szerv engedélyezheti b) működési és felhalmozási ktgvetés és a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül s kiemelt előirányzatok között vmennyi ktgetési szerv vezetője saját hatáskörben átcsoportosíthat. Az előirányzat megváltoztatásának okai, módja és hatásai a szakmai feladatok ellátására A személyi juttatások előirányzata csak abban az esetben változhat, ha az az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt, vagy a dologi kiadások terhére, ha a szellemi tevékenység ellátása a tervezettől eltérően a létszám-előirányzat terhére történik. A bevételi

előirányzatokat az arra jogosultak, az alátámasztó számítások alapján módosítani kell, ha az adott bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak; központi ktgvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat bevételeinek túlteljesítése esetén a jogszabályok változásától függetlenül módosítania kell. Kiadási előirányzatok jogszabályi előírás alapján csökkenthetők, zárolhatók illetve törölhetők, a bevételi előirányzatok elmaradása , a kiadások túlteljesülése, a belső tételek egyenlegének ktgvetési törvényben előírt követelményektől való eltérés esetén. Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott, illetve támogatott feladatok ellátása során az előirányzatok tervezett céltól eltérő felhasználását az előirányzat-átcsoportosítás e törvényben foglalt szabályai szerint lehet kezdeményezni. Gazd.ism 28. tétel 2/2 Az átláthatóság, ellenőrizhetőség

biztosítása: Az elszámolási módok tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell (következetesség elve). A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét, jóváhagyott előirányzat-maradványát, vállalkozási tartalékát a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű előirányzatmódosítás után használhatja fel. A kiemelt, illetve a felügyeleti szerv által meghatározott előirányzatok (pl. személyi juttatások, illetve létszám) módosítására azonban csak jogszabály, illetve a felügyeleti szerv előírásai szerint van módja. Önkormányzati költségvetési szervek esetén a többletbevételek sorsát külön önkormányzati rendelet szabályozhatja. Az önálló előirányzat-módosítási hatáskört a felügyeleti szerv indokolt esetben elvonhatja, illetve a költségvetési szervek

előirányzatait számos esetben maga módosíthatja (új feladat elrendelése, feladat, illetve bevétel elmaradása esetén kiadási előirányzat csökkentés, zárolás, törlés). A költségvetési szervek bevételeit a költségvetési év során növelheti a felügyeleti szervnél, vagy más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása. Az elemi költségvetésben azonban ezt nem lehet eredeti előirányzatként megtervezni, még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van. A jelenlegi államháztartási szabályozás szerint ilyen többlettámogatás biztosítása csak a költségvetési szerv kincstári előirányzatainak módosításával történhet. Az így biztosított előirányzat-növekedés kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használható fel, és a felügyeleti szerv e feltétel teljesülését ellenőrzi. A helyi önkormányzati költségvetési szervek költségvetését a helyi

önkormányzat rendeletének módosításával - testületi döntéssel megváltoztathatja. A helyi önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve az önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint módosíthatja egyes kiemelt, ezen belül részelőirányzatait. Pénzügy 31. tétel 1/10 A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának sajátosságai, a pályázati rendszer működtetése. A kedvezményezettek elszámolási kötelezettsége A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának sajátosságai, A fejezeti kezelésű előirányzatokból származó támogatások rendelkezésre bocsátása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - finanszírozási terv alapján, teljesítésarányosan történik. (2) Fejezeti kezelésű előirányzatból - nem pályázat útján - működési célú támogatásban részesülő alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, gazdasági társaság, valamint a

területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény hatálya alá tartozó fejlesztési és területfejlesztési tanács finanszírozása-jogszabály eltérő rendelkezése hiányában időarányosan történik. a pályázati rendszer működtetése. A kedvezményezettek elszámolási kötelezettsége. Egymáshoz kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatok azok az előirányzatok, amelyek egy előzetesen közösen, vagy külön-külön, de hasonlóan meghatározott cél, vagy célrendszer megvalósításához, illetve végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat, költségeket részben vagy egészben, egymáshoz rendelt forrásaik igénybevételével együttesen vagy külön-külön finanszíroznak. Fontos az azonos támogatási célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok felhasználásának összehangolása. Ezért az előirányzatok felhasználása pályázati rendszerben valósul meg. A pályázati rendszer

szervezeti feltételeit, a megvalósítás eljárási és bizonylatolási rendjét belső szabályzatban célszerű rögzíteni. Az előirányzattal rendelkező javaslatot készít az előirányzatok céljának, rendeltetésének meghatározására, a támogatási célú felhasználás mértékére, arányára, a támogatáskoordinátor feladatainak szabályozására. Kidolgozza az összehangolt felhasználás módját, eljárásrendjét, előkészíti a pályázati felhívások tervezetét. Az előirányzatokból nyújtható támogatásokra vonatkozó általános szabályok Ugyanazon programhoz, projekthez támogatás egy előirányzatból csak egy alkalommal ítélhető meg. A lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel támogatási szerződés nem köthető, illetve a szerződéskötést követően kialakuló ilyen köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható. A szükséges hatósági

engedélyek hiányában állami pénzeszközökből támogatás nem ítélhető meg és nem folyósítható. Amennyiben az előirányzat felhasználási szabályozása a támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szervnek, ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget. Amennyiben a támogatást igénylő, a pályázó több előirányzatot is megjelöl a támogatás igénylésekor a pályázatban valamennyi megjelölt forrás által megkövetelt támogatási feltételnek eleget kell tennie-kivéve a terület-és vidékfejlesztési szempontból kedvezményes területeken. A terület- és vidékfejlesztési szempontból

kedvezményezett térségekben a projektek esetén az érintett támogatási források felhasználási szabályai szerint megkövetelt legkisebb saját forrást kell biztosítani. A döntéshozatal eljárási rendjét és gyakoriságát jogszabályban kell meghatározni. A pályázat tartalmi követelményei A pályázatban meg kell jelölni: a) a pályázó azonosító adatait; b) a pályázatban szereplő program, projekt 1. célját, megnevezését, a megvalósítás helyét, 2. az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét (kiadását), Pénzügy 31. tétel 2/10 3. a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét, 4. a számlavezető vagy hitelintézet által igazolt saját forrás összegét, valamint azt, hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre, 5. az igényelt támogatás összegét, 6. a rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból, illetve jogszabályok alapján igényelt, kapott egyéb támogatások (ideértve a

területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében eldöntött támogatásokat is), valamint az államközi szerződés alapján külföldi segélyekből kapott támogatások összegét, 7. az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított és támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, közhasznú társaságtól a pályázatban szereplő programhoz, projekthez igényelt, illetve kapott hozzájárulás összegét és formáját, e szervezetenként felsorolva, 8. a megvalósítás és a finanszírozás időbeli ütemezését (az egyes időszakokban felhasználásra tervezett forrásoknak a 4-7. alpontok szerinti tagolásban történő megjelölésével) A pályázótól írásbeli nyilatkozatot kell kérni: a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről; valamint, hogy az adott tárgyban pályázatot korábban, illetve

egyidejűleg mikor és hol nyújtott be, b) annak tudomásul vételéről, hogy 60 napon túli köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a köztartozások figyelemmel kísérése céljából a pályázó adószámát vagy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a támogatást nyújtó szerv és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez, d) annak tudomásul vételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozhatók, e) a pályázati felhívásban előírt biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről

szóló igazolásokról, f) az azonnali beszedési megbízás megadásáról g) arról, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs, h) arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul, i) arról, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig bejelenti, ha ellene csőd-, végelszámolási, vagy felszámolási eljárás indult, illetve 60 napnál régebbi köztartozása nem áll fenn, j) ahhoz történő hozzájárulásról, hogy a Kincstár keretében működő, alapvetően pénzügyi szemléletű megfigyelő rendszer, az OTMR a jogszabályban meghatározott jogosultak döntéshozók, előirányzat-kezelők, Monitoring Bizottságok) számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson a pénzügyi adatbázishoz. A

pályázathoz csatolni kell: a) a helyi önkormányzatok támogatási igénye, pályázata esetében a testületi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, Pénzügy 31. tétel 3/10 b) a pályázati díj - amennyiben az meghatározásra került - megfizetéséről szóló készpénzfizetési szelvény vagy az átutalási megbízás terhelési értesítőjének hitelesített másolatát, c) a pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat, d) a program megvalósítása pénzügyi fedezetének megalapozását célzó, egyes források rendelkezésre bocsájtását igazoló ígérvényeket, e) az értelemszerűen kitöltött adatlapot, vagy az abban előírt adatokat. Az előirányzatok felhasználásának folyamata: - a pályázat formai és tartalmi követelményeinek pontos, egyértelmű

megfogalmazása, a pályázati felhívás megfogalmazása és megküldése a MÁK-nak- ez az előirányzatért felelős szerv feladata - a pályázati felhívás közzététele, az előirányzatok felhasználásának szabályozása ( 02.28-ig)a kiadásra feljogosított szerv feladata - a pályázat adatainak eljuttatása a MÁK-ba, ahol az OTMR ( Országos Támogatási Monitoring Rendszer)rendszer alapján ellenőrzik az adatokat, ha adateltérés van 10 napon belül visszajeleznek - a kiíró és a MÁK a pályázatok elbírálása, erről emlékeztető készítése- a döntéshozó szervezet, pályázó, az elfogadott pályázatokról 10 napon belül adatszolgáltatás küldése a MÁK-nak, illetve a többi érintett előirányzat kezelőjét is értesíteni kell - kezelő10 napon belül a döntést hivatalos lapban közzé kell tenni-fejezet felügyeletét ellátó szerv a pályázók értesítése a döntésről, 15 m.napon belül, írásban-kiíró a szerződés

megkötése-szerződéskötésre jogosult és a nyertes 5 munkanapon belül erről a kincstárat értesíteni-szerződéskötésre feljogosított szerv a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében a szükséges adatok megküldése az APEHnek, TB-nek, VPOP-nek -MÁK a vállalkozási szerződés megkötése-kedvezményezett a folyósításra vonatkozó adatlap megküldése a MÁK-nak, illetve az elektronikus továbbítása az OTMR-nek -döntéshozó, előirányzat-kezelő az átutalási megbízás benyújtása a MÁK-nak -kedvezményezett annak ellenőrzése, hogy az OTMR-ben rendelkezésre állnak-e az előirányzatok és az átutalási megbízás azoknak megfelelő-e, illetve, hogy 60 napon túli köztartozás nem alakult-e ki-MÁK az átutalási megbízás teljesítése történhet: - a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítésével, közvetlenül a kedvezményezett bankszámlája javára, - a támogatott számláját vezető hitelintézeten keresztül-MÁK a program

lezárása, ha a cél teljesül és elkészítették illetve jóváhagyták a jegyzőkönyvetvalamennyi közreműködő A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a) a központi beruházásokra, beleértve a lakásépítés és a lakástámogatás előirányzatait is, b) a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel azon fejezeti kezelésű előirányzatokra, melyek esetében a felhalmozási költségvetés eredeti - az év közben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a módosított - előirányzata meghaladja a százmillió forintot, c) az átmeneti támogatásból, TEN-T-ből, szolidaritási programokból finanszírozott támogatással megvalósuló programokra, d) a 2004-2006. programozási időszakban a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló programokra a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével, Pénzügy 31. tétel 4/10 e) a nemzetközi fejlesztési intézmények (Világbank, Európai Beruházási Bank stb.)

pénzeszközeiből (hitel és vissza nem térítendő támogatás), vagy nemzetközi egyezmény alapján Magyarországnak nyújtott segélyből megvalósuló feladatok lebonyolítására az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján, f) a megelőző évben feladatfinanszírozási körbe vont, az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint még nem lezárt előirányzatokra, g) a fejezetet irányító szerv által kezdeményezett egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokra a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásának az államháztartásért felelős miniszter rendeletében megállapított szabályait kell alkalmazni. (2) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozási körbe a) a nemzetközi tagsági díjra, külföldi devizában teljesítendő kötelezettségekre jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok, b) az ösztöndíjak, a kitüntetések, díjak, az állami

és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának előirányzatai, c) a normatív alapon nyújtott támogatások és térítések előirányzatai, d) az év közben belépő beruházások - költségvetési szervhez átcsoportosításra kerülő működtetési, fenntartási előirányzata, e) a társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, nonprofit gazdasági társaságok költségvetési törvényben működési támogatásként megjelölt előirányzata, f) a határon túli magyarok oktatási és kulturális feladatainak támogatását szolgáló előirányzatok, g) a fejezeti tartalék, h) a részben vagy egészében pályázati rendszer keretében felhasználásra kerülő fejezeti kezelésű előirányzatok, i) azok a fejezeti kezelésű előirányzatok, melyek év közben előirányzat-átcsoportosítással kerülnek a költségvetési szervekhez, és az előirányzat a költségvetési szerv működtetési és felhalmozási célú kiadásainak kiegészítését,

illetve az állami feladat ellátását szolgálja, j) a NATO Biztonsági Beruházási Programjához kapcsolódó előirányzat, k) az Útpénztár előirányzata, a Beruházás-ösztönzési célelőirányzat és a Kötött segélyhitelezés előirányzata, l) a Schengeni követelményeknek való megfelelés előirányzata, a Kossuth tér rendezése alcím előirányzata, m) egyes, európai uniós és más nemzetközi forrásból finanszírozott programok - Nemzeti Fejlesztési Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT), Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Halászati Operatív Program, INTERREG, INTERACT, Európai Területi Együttműködés, EGT Norvég Alap, „Svájci Hozzájárulás”, EQUAL programok - előirányzatai, n) az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzatai, o) az Állami költségvetési kedvezményezettek

sajáterő támogatása előirányzat. A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatfinanszírozási körbe nem tartozó előirányzatai és az elkülönített állami pénzalapok nem alanyi jogon nyújtott ellátások, támogatások folyósítására, kedvezmények megtérítésére szolgáló előirányzatai (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: előirányzatok) felhasználására a 110-131. § rendelkezéseit kell alkalmazni Az előirányzatok pályázati rendszer keretében történő felhasználása során a 132-136. §-ban meghatározott szabályokat is alkalmazni kell. (2) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2 cím, 4 alcím, 1 Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 4. JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök jogcím, valamint a XIX Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4 alcím, 29 Közép-magyarországi Operatív Program 1 A tudásalapú Pénzügy 31. tétel 5/10 gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése jogcím terhére

megvalósuló 1.3 intézkedés tekintetében jelen fejezet előírásait nem kell alkalmazni. (3) A 7. számú mellékletben megjelölt előirányzatok, részelőirányzatok, felhasználási jogcímek (a továbbiakban együtt: azonos célú előirányzatok) felhasználása során - az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzatai kivételével, a Területi Együttműködés előirányzatra külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel - a 110-136. §-ok rendelkezéseit a 137-153 §ban foglalt eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni (4) A fejezetet irányító szerv törvényben vagy kormányrendeletben foglaltak alapján a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos jogait - így különösen a 14. § (2) bekezdés g)-h) pontjában foglalt jogosítványokat - középirányító szervre átruházhatja. (5) A fejezetet irányító szerv egyes fejezeti kezelésű

előirányzatokra nézve az Áht. 24 §-ának (9)-(10) bekezdése szerinti jogszabályban kijelölheti azt a kezelő szervet, amelynek előirányzat-átcsoportosítás nélkül átadja a fejezeti kezelésű előirányzat felett gyakorolt jogai és kötelezettségei - így különösen pályázat kiírása, a 112. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti okirat kiadása és visszavonása vagy szerződés megkötése, módosítása, az attól történő elállás, annak felmondása, utalványozás, beszámoltatás, felhasználás ellenőrzése, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelése, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségek teljesítése - meghatározott körét. A jogszabályban tételesen meg kell határozni az érintett fejezeti kezelésű előirányzatokat, valamint az átadott jogosultságok és kötelezettségek körét. A kezelő szervre nem lehet átruházni a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével és megváltoztatásával

összefüggő feladatokat, valamint a fejezetet irányító szerv beszámolási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos felelősséget. (6) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások rendelkezésre bocsátása külön jogszabályban foglaltak szerint, közreműködő szervezeten keresztül történhet. (7) Az Áht. 24 §-ának (9)-(10) bekezdése szerinti belső normát a fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok 20. § (4) bekezdése szerinti szabályzataként adja ki, amelyben rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok megváltoztatásának, a támogatói döntések meghozatalának és a kötelezettségek vállalásának belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról és az egyes szervezeti

egységek feladatairól. A szabályzat hiányában a Kormány - az államháztartásért felelős miniszter javaslatára - elrendelheti az érintett fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának felfüggesztését. 110. § (1) Az előirányzatok felhasználása elsősorban - a költségvetési törvényben vagy az elkülönített állami pénzalap felhasználásáról rendelkező jogszabályban foglalt előírások szerint - közvetlenül a) államháztartáson belüli szervezetek és államháztartáson kívüli természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) részére történő támogatás nyújtásával (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: költségvetésből nyújtott támogatás), vagy b) egyéb, az előirányzat felhasználási céljával összhangban álló - így különösen a Magyar Állam nevében kötött szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek

teljesítése, kártérítés fizetése, nemzetközi tagdíjak teljesítése - kifizetéssel történik. (2) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatások (1) bekezdés a) pontja szerinti közvetlen felhasználása a 109. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közreműködő szervezet bevonásával történhet. (3) Az előirányzatok közvetett felhasználása Pénzügy 31. tétel 6/10 a) fejezeti kezelésű előirányzat esetén a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerven, elkülönített állami pénzalap esetén a kezelő szerven keresztül történik, amennyiben az előirányzat költségvetési törvényben vagy az elkülönített állami pénzalap felhasználásáról rendelkező jogszabályban meghatározott szakmai célja a fejezet intézményrendszerének vagy a kezelő szervnek a működtetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódik, és a cél eléréséhez személyi jellegű kifizetésre, áru

beszerzésére, szolgáltatás megrendelésére, vagy - ha az irányító szerv a 91. § szerint a felújítási előirányzatok központi kezeléséről döntött - felújítási célú kiadásokra van szükség, vagy b) államháztartáson belüli vagy kívüli szervezeten keresztül történik, amennyiben azok továbbadásával - különösen pályázati úton biztosított költségvetésből nyújtott támogatás esetében - a fejezetet irányító szerv mást bíz meg [az a)-b) pont a továbbiakban: lebonyolítás céljából átadott előirányzat]. (4) A fejezeti kezelésű előirányzatok (1) bekezdés szerinti közvetlen felhasználása, továbbá a lebonyolítás céljából átadott előirányzat rendelkezésre bocsátása kincstári körbe tartozók részére a kincstári finanszírozás általános szabályai szerint előirányzat-átcsoportosítással vagy közvetlenül teljesített kifizetéssel, kincstári körön kívüli természetes és jogi személyek, jogi

személyiség nélküli egyéb szervezetek javára minden esetben közvetlenül teljesített kifizetéssel történik. Az elkülönített állami pénzalapok esetében a felhasználás, rendelkezésre bocsátás közvetlen kifizetéssel történik. (5) A költségvetésből nyújtott támogatás és a lebonyolítás céljából átadott előirányzat felhasználására nézve elkülönített számviteli nyilvántartást kell előírni a kedvezményezett, illetve a (3) bekezdés szerinti feladatot megvalósító szervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: lebonyolító) részére. 112. § (1) A támogatási kérelem, pályázat (a továbbiakban együtt: támogatási igény) elbírálásáról és elfogadásáról a költségvetésből nyújtott támogatást biztosító jogszabályban, ennek hiányában a 20. § (4) bekezdése szerinti szabályzatban megjelölt személy, illetve testület dönt. A támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban: támogatási

döntés) esetén az előirányzat felett kötelezettségvállalási jogkört gyakorló, illetve a (2) bekezdés szerinti okirat, szerződés kiadására, megkötésére jogosult szerv, illetve személy - a 110. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben ideértve a lebonyolítót is - (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogató, vagy azonos célú előirányzat kezelője) az e rendelet V. fejezetének szabályai alapján írásban gyakorolja a kötelezettségvállalási jogát a támogatási döntésben szereplő feltételekkel. (2) A támogató a támogatási döntés alapján a költségvetésből nyújtott támogatást jogszabályban meghatározott módon biztosítja, így a) közigazgatási hatósági határozat meghozatalával vagy támogatói okirat (a továbbiakban együtt: támogatói okirat) kiadásával költségvetésből nyújtott támogatást nyújt, vagy b) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban:

Ket.) szerinti hatósági szerződést, a Ptk. szerinti magánjogi szerződést, vagy a (4) bekezdés szerinti megállapodást (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt. E rendelet alkalmazásában - a 135. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével - a támogatói okirat és a támogatási szerződés kötelezettségvállalásnak, illetve a kötelezettségvállalás dokumentumának számít. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti jogszabály a költségvetésből nyújtott támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - e rendelet előírásainak megfelelően a Ptk. szerint magánjogi szerződésnek minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel. (4) Ha a más fejezetbe sorolt, kincstári körbe tartozó kedvezményezett részére a költségvetésből nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-átcsoportosítással történik, arról az 55. § (6)

bekezdése szerinti megállapodásban kell rendelkezni A Pénzügy 31. tétel 7/10 megállapodásnak az 55. § (6) bekezdésében foglaltakon felül a (6) bekezdésben foglalt feltételekről is rendelkeznie kell. (5) A támogató a támogatási döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a támogatási igény benyújtóját a támogatási döntésről. Az értesítésben közölni kell a támogatói okirat kiadásának tervezett időpontját, vagy a támogatási szerződés megkötésére megfelelő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb harminc napos határidőt kell megállapítani. (6) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, amennyiben azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását, szakfeladatrend szerinti besorolását, b) a

költségvetésből nyújtott támogatás összegét, intenzitását és az elszámolható költségeket, c) a költségvetésből nyújtott támogatás időtartamát, illetve felhasználásának határidejét, d) a költségvetésből nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, e) visszatérítendő költségvetésből nyújtott támogatás esetén a visszafizetés módját - egy összegben vagy részletekben - és határidejét, f) az elszámolással (ideértve a szakmai, pénzügyi beszámoló tartalmi követelményeit is), továbbá az ellenőrzéssel (a támogató ellenőrzési jogával és a támogatott ellenőrzés-tűrési kötelezettségével) kapcsolatos szabályokat, g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, a visszafizetés 127. § szerinti rendjét, a visszafizetés 119. § (1)-(2) bekezdése szerinti biztosítékait, h) a költségvetésből nyújtott támogatással kapcsolatos iratok, valamint a

költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét, i) a folyósított előleggel, illetve az előfinanszírozással kapcsolatos szabályokat, j) a támogatott tevékenység megvalósításába közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket, k) a 122. § (1) bekezdése szerinti adatok támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, l) a 120. § (1) bekezdése szerinti elállási, illetve visszavonási okokat, és m) a támogatások felhasználásának elkülönített nyilvántartási kötelezettségét. (7) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, illetve a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet. (8)

Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által az (5) bekezdés szerint meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés érvényét veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg. (9) A támogatót az előirányzatok felhasználása során - a kizárólag határon túli kedvezményezetteknek biztosított költségvetésből nyújtott támogatások kivételével adatszolgáltatási kötelezettség terheli a Kincstár által működtetett monitoring rendszer felé a 138. § (2) bekezdésében, a 143 §-ban, a 145 § (2)-(3) bekezdésében és a 149 §-ban

foglaltak szerint. Az egyedi döntés alapján biztosított költségvetésből nyújtott támogatások esetén a 138. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a tervezett egyedi döntési keretre, támogatónként összevontan kell megadni. Pénzügy 31. tétel 8/10 (10) A támogató a költségvetésből nyújtott támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett utolsó beszámolójának és kifizetési igénylésének támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni. 113. § (1) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek a támogatóhoz be kell nyújtania a (2)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a (4)-(6) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat esetén a támogatási döntés meghozatalának, egyéb

nyilatkozatok, dokumentumok esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés a)-b) és d)-h) pontja szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg. (2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni a) a támogatási igényében foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be, b) arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, ellene csőd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV törvény hatálya alá tartozó

kedvezményezett esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt, c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz - azok konstrukciós forrásainak költségvetésbeli elhelyezkedésétől függetlenül - a jogszabályban meghatározott jogosultak, és a 122. § (3) bekezdése szerinti támogatások folyósítói, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek, d) arról, hogy megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15 §-ában megfogalmazott követelményeinek, és az Áht. 15 § (11) bekezdése szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja, e) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló

2007. évi CLXXXI törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) hatálya alá tartozó költségvetésből nyújtott támogatás esetén annak 14. §-ában foglaltakról, f) a 121. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, és arról, hogy a 127. § (1)-(3) bekezdése szerinti esetekben a támogató által megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az e rendeletben foglaltak szerint visszafizeti, g) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról legkésőbb a 119. § (3) bekezdése szerinti időpontig, h) arról, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás célja tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e. (3) A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell a) saját forrás - jogszabály, pályázati felhívás vagy a támogató által történő - előírása esetén aa) igazolást a saját forrás rendelkezésre állásáról, az

igazolás az ab)-ac) pontban foglalt igénylők kivételével történhet a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsön- szerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügy lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával, illetve jogszabály vagy a pályázati felhívás által megkívánt egyéb okirattal, ab) helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt - a tartalék feletti Pénzügy 31. tétel 9/10 rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, ac) költségvetési szervek esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját

forrás biztosításáról, vagy ad) a részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott támogatott tevékenység esetében - az önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a kedvezményezett nyilatkozatát a saját forrás rendelkezésre állásáról és arról, hogy azt legkésőbb az első részlet kifizetése előtt az aa)-ac) pont szerinti módon igazolja, b) pályázati úton biztosított költségvetésből nyújtott támogatás esetén a pályázati díj amennyiben az meghatározásra került - megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát, c) jogszabály vagy a támogató által a támogatási igények előterjesztésére meghatározott (pályázati vagy egyéb) adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat, d) jogszabály, a pályázati felhívás vagy a támogató által előírt egyéb dokumentumokat. (4) A (2)-(3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma - a (3) bekezdés

d) pontjában foglaltak kivételével - nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi. (5) Központi költségvetési szerv vagy a támogató tulajdonában álló, vagy általa alapított gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetében - ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat gyakorol - nem kell csatolni az (1)-(2) bekezdésben nevesített azon nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van. (6) Külföldi kedvezményezett esetén - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdés d) és h) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a b) pontban

meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő. 114. § (1) Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, b) a támogató által, vagy külön jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja, vagy arról nem nyilatkozik a 113. § (3) bekezdés aa)-ad) pont szerinti módon, c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett, d) csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás, illetve külön törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt áll, e) esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van, ha jogszabály, a

pályázati felhívás, vagy a támogató úgy rendelkezett, hogy a támogatási igény benyújtásának feltétele a támogatás igénylőjének köztartozás-mentessége, f) a Közpénztv. 6 §-a alapján nem részesíthető költségvetésből nyújtott támogatásban, g) jogszabályban vagy az e rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, h) nem felel meg az Áht. 15 §-ában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. (2) Ha a támogató a költségvetésből nyújtott támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve a támogatást Pénzügy 31. tétel 10/10 igénylő

költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, továbbá az EU Önerő Alapból és a Kbt. 22 § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást. (3) Nem biztosítható költségvetésből nyújtott támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el. Pénzügy 32.tétel 1/7 Az EU költségvetéséből származó források felhasználása. A támogatás célja, formái, forrásai. A pályázati rendszer működése A pályázati pénzek felhasználásának folyamata a pályázati felhívástól, a támogatási szerződés megkötésétől, a pályázati cél

megvalósításán át a pénzügyi elszámolásig. A források felhasználásának és ellenőrzésének intézményi keretei. - Magyarország 2004. május elseje óta az Európai Unió teljes jogú tagja Csatlakozásunk óta már nem az Előcsatlakozási Alapokból, hanem a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból különít el az Unió Magyarország számára forrásokat. Az európai uniós pályázati források az alábbi négy nagyobb csoportba sorolhatók: Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések, Közösségi Programok. Az Európai Unión belüli területi fejlettségi különbségek mérséklését mindenekelőtt a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap szolgálják. A regionális politika főleg ezen különbségek és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságának csökkenését valamint a gazdasági egység erősítését célozza. A regionális politika a hátrányos helyzetű régiók versenyképességének

növelésére törekszik, a fejlődéshez szükséges kedvező körülményeket próbálja megteremteni Strukturális Alapok A Strukturális Alapok öt alapelve a következő: Szubszidiaritás elve: Az egyik legfontosabb elv, miszerint minden döntést a lehető legoptimálisabb szinten kell meghozni. Törekedni kell a döntések decentralizálására és a regionális, tagállami ill. közösségi feladatok és kompetenciák elkülönítésére Koncentráció elve: Elsősorban a regionális politika rendelkezésére álló pénzügyi eszközök koncentrációját értjük alatta, másodsorban a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történő összpontosítását. Partnerség elve: Jelenti a tagállamok és a Közösség közötti együttműködést, a különböző döntéshozatali szervek együttműködését, ami a hierarchia háttérbeszorítását tartja szem előtt, továbbá területi egységek együttműködését, hiszen több kistelepülés együtt nagyobb

projektek végrehajtására is képes lehet, mivel a rendelkezésükre álló önrész is nagyobb és így a támogatás összege is nő. Programozás elve: Ez az elv az EU támogatási céljainak a végrehajtására vonatkozó, több szakaszban megvalósuló, szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat. Háromfokozatú programkészítés jellemzi: 1. a Nemzeti, Regionális Terv készítése, majd ezt követően 2. a Közösségi Támogatási Kerettervet fogadja el az Unió, végül kidolgozásra kerülnek 3. a Működési vagy Megvalósítási Programok Addicionalitás elve: Ez az elv világosan rámutat arra, hogy az Unió által nyújtott támogatások kiegészítő jellegűek, azaz a tagállami támogatásokkal társfinanszírozásban valósulhatnak meg. Ennek érdekében minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. Néhány eleme a stuktrurális alapoknak Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Támogatási területei:

infrastruktúra, helyi fejlesztések, kisvállalkozásokat segítő programok támogatása. Európai Szociális Alap (ESZA) Legfőbb funkciója a humánerőforrás-fejlesztés támogatása. Feladata főként a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek támogatása, a munkaerőpiacra történő beilleszkedés elősegítése. Célja az esélyegyenlőség és a diszkriminációmentesség előtérbe helyezése. Támogatási területei: tartós munkanélküliek visszaintegrálása a munkapiacra, képzési, oktatási programok, egyenlő esélyek megteremtése. Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül. Pénzügy 32.tétel 2/7 Ilyen program: • PHARE mely 1989-ben indult • SAPARD mely 2000 óta létezik. Azonban 2004. május elsejétől, amikor hivatalosan is csatlakoztunk az Unióhoz, gyakorlatilag megszűntek ezek a programok, és mi is egyenesen a különböző Strukturális Alapokból részesülünk

Kohéziós Alap A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamainak felzárkóztatását támogatja. Az alap célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. Kizárólag a hosszú távon megtérülő beruházásokat finanszírozza Fő feladata az infrastruktúrával és környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások támogatása Közösségi Kezdeményezések Olyan fejlesztési vagy akcióprogramok, amelyek az EU egészét érintő problémákra terjednek ki, a Strukturális Alapokból nem fedezett célokra összpontosítanak. LEADER + A Leader + program a vidékfejlesztés támogatására jött létre. A Leader program célja, hogy serkentse a vidéki társadalmi és gazdasági élet szereplőit, hogy gondolkozzanak el térségük hosszú távú fejlődési potenciálján INTERREG III. Az országok, régiók közötti együttműködés elősegítése a célja. Alapelve egy

közös intézményi keret kialakítása, ami a partnerségen alapul Közösségi Programok A "Közösségi Programokon" az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a Közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt. A Közösségi Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik. A Közösségi Programok eredeti célja, hogy közelebb hozza a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót. Jogilag ma már minden program nyitott Magyarország számára, de már akkor nyitott volt, mikor még hivatalosan nem csatlakoztunk az EU-hoz. A Közösségi Programok az Európai Unió polgárainak gazdasági-társadalmi életének szinte minden területét átfogják, íme néhány példa: Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós támogatásban részesül. Bár a támogatás

az EU költségvetéséből származik, tehát Brüsszelből érkezik, a támogatás tényleges felhasználását leginkább Magyarország kormánya határozza meg, a támogatások felhasználásáról itt, Magyarországon döntenek. Ehhez a pénzügyi forráshoz való hozzáférést biztosítja az Új Magyarország Fejlesztési Terv, melynek legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a humán szférában, az energetikai fejlesztések területén, a területfejlesztésben, és az államreform feladataival kapcsolatosan. A megvalósítások pályázati kiírások révén érhetők el. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) egy olyan rendszert takar, amely Magyarország középtávú fejlesztési stratégiáját tartalmazza. Az ÚMFT végrehajtásáért a Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség a felelős, amelyen kívül még számos más intézmény is részt vesz a pályázati rendszer működtetésében. A pályázók számára elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek ismerete a fontos. A pályázat folyamata Pénzügy 32.tétel 3/7 A pályázati felhívás tartama: Támogatás célja, háttere: • alapvető célok, • részcélok, • rendelkezésre álló forrás • pályázók köre tartalma konkrétan és részletesen megfogalmazza • támogatható tevékenységek körét, • elszámolható költségeket, határidőket(beadási, megvalósítás időtartamát, pénzügyi elszámolás határidejét) • fenntartási kötelezettségeket • speciális előírásokat • kizáró okokat Pénzügyi feltételek: • támogatás formája (visszatérítendő, vissza nem térítendő támogatás) • támogatás intenzítása, mértéke • a támogatás minimális, meximális összege • önerő mértéke •

elöleg igénylési szabályok Közbeszerzési szabályok adott pályázatra vonatkozó része. Kiválasztási kritériumok: Adminisztratív információk • benyújtás helye, ideje • vonatkozó speciális jogszabályok • fogalomjegyzék • segédletek • mellékletek Pályázni legtöbb esetben csak konzorciumokban lehet, de lehet önállóan is. A pályázatok az EU bármely hivatalos nyelvén beadhatók. Ez azt jelenti, hogy 2004 májusa óta magyar nyelven is A pályázási folyamat felépítése szabályokhoz kötött, emellett logikai lépések sorozataként is felfogható. Nem egy egyszerű lineáris folyamatról van szó Vannak olyan lépések, amelyeket más. A pályázati úton elnyert támogatásokat a pályázó rendkívül szigorú feltételek mellett, szigorúan meghatározott célokra költheti csak el, miközben a pályázat beadása óta eltelt időszakban sok minden megváltozhatott (technológia, árak vagy a piac egésze). Az eredeti terveken változtatni

csak alapos indokkal lehet, miközben az Európai Bizottság folyamatosan nyomon követi a támogatás elköltését, és a projektek teljes pénzügyi és szakmai auditálása is biztosnak vehető. A pályázat szerkezete: Pályázatot benyújtani adott pályázatra vonatkozó formanyomtatványon, adatlapon lehet. Részei: Pályázó adatai. Pályázat célja, Rövid összefoglalás a projektről, Megvalósítás helye, ideje Részletes pályázati program Tevékenység ütemezése Projektmenedzsment, költségelemzés, Költségek, források Fenntarthatóság Pénzügy 32.tétel 4/7 Kötelező mellékletek a pályázati kiírásnak megfelelően. Támogatási szerződés: A pozítiv elbírálást követően a támogatási szerződés megkötésének rfeltétele, hogy a kedvezményezett (pályázó) a végrehajtandó projektet pontosan, jogilag is ellenőrizhető dokumentumokkal igazolja. A benyújtott és elbírált dokumentum csupán pályázat, a szerződéshez csatolt, de a

pályázaton alapuló dokumentum a szerződéssel együtt a továbbiakban kötelező a kedvezményezett számára A kedvezményezett köteles a pályázatban leírtaknak, valamint a Támogatási Szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően végrehajtani a projektet. Amennyiben a kedvezményezettem ezeknek megfelelően jár el, a Támogató jogosult a finanszírozás felfüggesztésére, a támogatás csökkentésére, visszavonására, a támogatásból már kifizetett összegek teljes vagy részleges visszafizetésének kezdeményezésére, a szerződéstől való elállásra. A kedvezményezett részére történő kifizetés folyamata • A (Végső) Kedvezményezettek kifizetett számláikat, vagy az azonos bizonyító értékű számviteli dokumentumokat a Közreműködő Szervezetnek nyújtják be. A (Végső) Kedvezményezett felelős a költségek pontosságának és jogosultságának projekt szintű igazolásáért. • A Közreműködő Szervezet fogadja és ellenőrzi

a számlákat, illetve igazolja a költségjogosultságot. • Az igazolt számlák alapján a Közreműködő Szervezet összeállítja és benyújtja a kifizetésekhez szükséges hazai és EU forrás biztosítására vonatkozó kérelmet az Irányító Hatóságnak. • Az Irányító Hatóság átutalási megbízása alapján a Magyar Államkincstár átutalja a nemzeti társfinanszírozást az IH központi költségvetési számlájáról az adott intézkedés lebonyolítási számlájára. • Ezzel egyidejűleg az IH továbbítja a Kifizető Hatósághoz EU támogatásra vonatkozó kérelmet. • Az Irányító Hatóságok által benyújtott EU támogatás átutalási kérelem alapján a Kifizető Hatóság átutalási megbízást ad a Magyar Államkincstár részére, hogy az EU hozzájárulást a KH OP számlájáról az adott intézkedés lebonyolítási számlájára utalja. A Közreműködő Szervezet átutalási megbízása alapján a Magyar Államkincstár az adott

intézkedés lebonyolítási számlájáról átutalja a Végső Kedvezményezettnek az őt megillető nemzeti és EU támogatást. Kifizetési igénylések típusai: előleg, időközi, záró A támogatási szerződés hatályba lépése után a kifizetések a projekt terhére, forintban, folyamatosan történnek. Amennyiben a Támogató lehetővé tette, a projekt sikeres megkezdése érdekében a Kedvezményezett előlegigénylésre jogosult. A megítélt támogatás kifizetése a projekthez közvetlenül kapcsolódó számlák, illetve a projekt tevékenységek elvégzését, a költségek felmerülését igazoló egyéb dokumentumok (továbbiakban: számlák) alapján összeállított időközi és záró kifizetési igénylések alapján történik. A támogatás bármely típusú igénylés ellenében történő folyósításának feltétele, hogy a Kedvezményezettnek a fizetési igénylés pénzügyi teljesítésekor nincs lejárt esedékességű, meg nem fizetett

köztartozása (Magyar Államkincstár figyeli a köztartozásokat és a támogatáshalmozódásokat, amennyiben a Közreműködő Szervezet tudomást szerez arról, hogy a Kedvezményezettnek köztartozása van, a kifizetés felfüggesztésre kerül, amíg a Kedvezményezett nem igazolja köztartozás mentességét. Pénzügy 32.tétel 5/7 Finanszírozási módok Utófinanszírozás: A projekt során felmerülő költségek utólagos támogatási formája, a számla, vagy egyéb, az elszámolást alátámasztó dokumentum teljes összegének kiegyenlítését igazolni szükséges. Szállítói finanszírozás: Ebben a finanszírozási formában a számla támogatásra eső része közvetlenül a szállítónak – illetve engedményezés esetén az engedményesnek – kerül kifizetésre az önerő kifizetésének igazolása után. Vegyes finanszírozás: a Kedvezményezett a szállítói számláinak közvetlen kifizetése mellett ugyanazon kifizetési igénylés keretében

kérheti bizonyos költségei utólagos megtérítését. A monitoring adatok szolgáltatásának rendje és előrehaladási jelentések A monitoring két részre osztható. A pénzügyi ellenőrzés lehatárolható, és egyértelmű tevékenység, melynek során a megvalósítás folyamatában vizsgálják a kapott támogatás felhasználásának szabályszerűségét, és a vállalt munka elvégzését. Másrészt a monitoring vizsgálja a terv és tényadatok egyezőségét, a projekt hatását a gazdaságra, a területfejlesztésre, összehasonlítja a különböző területekről nyert információkat, regisztrálja az eltéréseket, és ezzel lehetőséget ad a jól működő, illetve a gyengén teljesítő projektek elhatárolására A Kedvezményezett – a támogatási szerződésben foglalt gyakorisággal és tartalommal – adatokat köteles szolgáltatni a projekt megvalósulásáról. A pályázónak a projekt megvalósítása során a szerződés hatályba lépésétől

kezdve a pályázati útmutatóban meghatározott Projekt Előrehaladási Jelentést kell benyújtania. A Kedvezményezett a projekt befejezését követően a Kedvezményezettre vonatkozó fenntartási időszak végéig évente egy alkalommal Projekt Fenntartási Jelentést (PFJ) köteles benyújtani a Közreműködő Szervezethez, a támogatási szerződésben előírt formátumban és tartalommal. A pályázó köteles a pályázatot, a projekt megvalósítására, ellenőrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat elkülönítetten nyilvántartani és a projektfenntartási időszak végéig megőrizni. Helyszíni szemle és ellenőrzések A pályázat benyújtását követően helyszíni szemlére, a Támogatási Szerződés megkötését követően pedig közbenső, utólagos, illetve projekt-lezáró ellenőrzésre kerülhet sor. A kedvezményezett köteles a helyszíni ellenőrzést, szemlét tűrni (beleértve a helyszíni előellenőrzés tűrését, amelyhez a

Pályázati felhívás és útmutatóban megadott nyilatkozattal járul hozzá), valamint az ellenőrökkel együttműködni. A pályázattal és a támogatással összefüggő bármely dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, arról információt kérhetnek. A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások kedvezményezettje köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság, valamint a Közreműködő Szervezet képviselőinek ellenőrzési munkáját a helyszínen a megfelelő dokumentumok, számlák, a projekt megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával is elősegíteni, illetve azon túl a projekt fizikai teljesítésének

vizsgálatát lehetővé tenni. A felhasználással és az ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségek megszegése szerződésszegésnek minősül, és az ehhez kapcsolódó szankciót vonja maga után. A források felhasználásának és ellenőrzésének intézményi keretei. Pénzügy 32.tétel 6/7 A strukturális támogatások felhasználásának EU jogszabályok által meghatározott szereplői • Irányító hatóságok (KTK, OP) • Kifizető Hatóság • A monitoring bizottságok • Ellenőrzés intézményrendszere • Közreműködő szervezetek • Végső kedvezményezettek Közreműködő Szervezet (KSz): Az operatív programok végrehajtásának adminisztratív, pénzügyi feladatait ellátó szervezet, melynek feladatai az irányító hatóság és a közreműködő szervezet közötti együttműködési megállapodásban kerülnek rögzítésre. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Az NFÜ felel az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészének

tervezéséért, végrehajtásáért, valamint valamennyi operatív program irányító hatósági funkciójának ellátásáért. Egyszerűbben ez azt jelenti, hogy az NFÜ felel a pénzügyi alapokból (ESZA, ERFA, Kohéziós Alap) lehívott források magyarországi felhasználásához szükséges intézményi, pénzügyi lebonyolítási, eljárásrendi szabályok kialakításáért, az intézményrendszer működéséért. Operatív programok: Gazdaságfejlesztő Operatív Program (GOP) Közlekedésfejlesztés-Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Regionális Operatív Programok (ROP) Államreform Operatív Program (ÁROP) Elektronikus Közigazgatási Operatív Program (EKOP) Új Magyaraország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatóság (IH) Az operatív programok irányításáról, végrehajtásáról, és a

nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáról az irányító hatóságok gondoskodnak. Feladatuk az operatív programok tervezése, megvalósítása, ellenőrzése, valamint a kapcsolattartás az Európai Bizottsággal.A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kijelölt szervezeti egysége Kifizető Hatóság (KH): A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet. A Kifizető Hatóság Magyarországon - minden Operatív Program vonatkozásában - a Pénzügyminisztérium. A monitoring bizottságok A program végrehajtásának hatékonyságát, minőségét felügyelő, a partnerek képviselőiből álló szervezet Feladatai:megvizsgálja, és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait,felülvizsgálja az operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett előrelépést;megvizsgálja a

végrehajtás eredményeit (célok elérése)jóváhagyja az éves és záró végrehajtási jelentéseket;az IH-nak javasolhatja az OP felülvizsgálatát jóváhagyja a bizottsági határozat tartalmának módosítását célzó javaslatokat Kedvezményezett: A Közreműködő Szervezettel a Támogatási Szerződést megkötő Pénzügy 32.tétel 7/7 szervezet, vagyis a támogatásban részesült pályázó. A hazai szereplők és feladataik meghatározása A tagállam joga és felelőssége az intézmények kijelölése, feladataik , kapcsolatrendszerük meghatározása: • Az uniós szabályozás alapján • A tagállam intézményi, jogi, pénzügyi rendszerével összhangban • A kijelölt szervezetek felépítését, eljárásait „külső ellenőrző szervezet” véleményezi Az EU támogatások felhasználásának központi szereplői Országgyűlés hosszú távú fejlesztési stratégiai döntések szabályozáshoz illeszkedő tv. mód (pl. Áht; Közbesztv KV-i

tv) a Kormány munkáját segítő testületek (döntés-előkészítés, véleményezés,javaslatok, koordináció) Kormány középtávú stratégia (akcióprogramok sarokp-i, nagy ill. kiemelt projektek) Irányítási és ellenőrzési rendszer kialakítása (intézményrendsz; alapv. szabályok, eljárások) más miniszterek szakpolitika érvényesítése a program tervezésében, végrehajtásában (a ROP vonatkozásában az RFT-kel Egyeztetve) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, kormány-előterj. Előkészítése államháztartásért felelős miniszter (pénzügyminiszter) ellenőrzési és igazoló hatósági feladatok pénzügyi és ellenőrzési rendszer koordinációja