Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Sándor Evelyn - Ipari parkok, mint a gazdaságfejlesztés eszközei az észak-alföldi régióban

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 75 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:28

Feltöltve:2012. február 26.

Méret:627 KB

Intézmény:
[BGE] Budapesti Gazdasági Egyetem

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI tagozat EXPORT-IMPORT szakirány IPARI PARKOK, MINT A GAZDASÁGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI AZ ÉSZAK - ALFÖLDI RÉGIÓBAN Készítette: Sándor Evelyn Budapest, 2009. 1 http://www.doksihu Tartalomjegyzék TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE .4 BEVEZETŐ .5 1. AZ „IPARI PARK”, MINT FOGALOMKÖR 7 2. IPARI PARKOK FAJTÁI VILÁGBAN11 2.1 A TELEPÍTÉS JELLEGE SZERINT 11 2.2 FUNKCIÓK (KÜLDETÉS) SZERINTI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS 12 2.3 ÁTFOGÓBB SZERVEZETI STRUKTÚRÁK SZERINT 13 2.4 TELJESÍTMÉNY ALAPÚ CSOPORTOSÍTÁS 14 2.5 AZ INKUBÁCIÓ 14 2.6 A KLASZTER, MINT JELENSÉG 15 2.7 GYAKORLATBAN IS MEGVALÓSULT PÉLDÁK A VILÁGBAN 17 3. IPARI PARKOK MAGYARORSZÁGON23 3. 1 AZ IPARI PARKOK MEGJELENÉSE ÉS FEJLŐDÉSE 23 3.2 AZ IPARI PARKOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI 29 3.3 AZ IPARI PARKOKAT SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK 31 4. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ34 4.1

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 36 4.2 A NYÍREGYHÁZI LOG – IN - PARK 39 4.21 A park létrehozása és működése 40 4.22 Példaértékű vállalkozások 49 4.23 A park létrehozásának gazdasági és társadalmi hatásai 51 4.3 A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYVONAL: LOGISZTIKA 53 4.31 Debrecen Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park 54 4.32 Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet 56 5. A RAKAMAZI IPARI PARK (RIP)63 ÖSSZEFOGLALÁS .67 IRODALOMJEGYZÉK .69 Mellékletek 3 http://www.doksihu Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. Táblázat: Ipari parkok jellemzői 1997-2007 27 2. Táblázat: Az észak-alföldi ipari parkok főbb jellemzői 35 3. Táblázat: Az EAOP prioritásai és támogatása (2007-2013) 48 4. Táblázat: A parkba betelepült vállalkozások 64 5. Táblázat: A parkba betelepülő vállalkozások 64 1. ábra: Az ipari parkokba betelepült vállalkozások és alkalmazottaik száma az ÉszakAlföldön 1997-2007 36 2. ábra: Vasúti

áruszállítási teljesítmények alakulása 1920-2000 58 4 http://www.doksihu Bevezető Napjainkban, a sajtóban egyre többet hallhatunk arról, hogy környezetünkben sorra létesülnek úgynevezett ipari parkok, inkubátorházak, vállalkozási övezetek stb. A mindennapi szóhasználatban a legelterjedtebb az ipari park kifejezés használata, de mindennemű utánajárás nélkül, vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is takar pontosan ez a fogalom? A legtöbben először egy olyan nagyobb kiterjedésű területre asszociálnak, melyen gyárak, üzemcsarnokok sorakoznak egymás mellett és azok valamilyen termelő tevékenységet végeznek. Alaposabban kutatva azonban kiderül, hogy az olyan területeknek, melyeken valamilyen gazdasági tevékenységet végeznek, akár termelnek, akár szolgáltatnak, számos fajtája különböztethető meg, és „ipari park” kifejezés csak egy összefoglaló név. Jómagam első alkalommal egy újságcikknek köszönhetően

figyeltem fel az ipari parkok témájára: városunkban, Rakamazon - mely egy körülbelül 6000 főt számláló kisváros az Észak-Alföldön, Tokajtól 3 km-re -, ipari park létesül. Felmerült bennem a kérdés, hogy melyek azok a motivációk és lehetőségek, amik miatt érdemes kisvárosunk mellett egy ilyen területet kialakítani, hiszen a múltban az itt élő emberek számára a megélhetés legfőbb forrása a mezőgazdaság volt. Ez volt az egyik ok, mely késztetett arra, hogy diplomamunkaként alaposabban foglalkozzam ezzel a témakörrel. A másik pedig, hogy az ország keleti régiója elmaradott terület, mint gazdaságilag, mint pedig társadalmilag. A foglalkoztatottsági problémák javulása pedig nagyon lassú folyamat. Erre talán megoldásként szolgálhatnak az ipari parkok, mint munkahelyteremtő- és fenntartó létesítmények. Dolgozatomban szeretném megismertetni az olvasót azzal, honnan is ered ez a gazdasági megoldás, hogyan került hazánkban,

hogyan sikerült itthon közel 20 év alatt több mint 200 ipari parkot létesíteni, mi lett ennek a gazdasági és társadalmi hatása, és az Észak-Alföldön megvalósult néhány példa segítségével bemutatni mindezt a gyakorlatban is. Kutatásaim során igyekeztem valamilyen szempontból érdekes és kiemelkedő példákat találni a gyakorlati megvalósításra, a már régóta, jól működő parkok körében. Mivel a kezdeményezések több mint 90%-a életképesnek, sőt még sikeresnek is mondható, 5 http://www.doksihu felmerül egy következő kérdés is: hol van a határ? Két évtized alatt több mint 200 működő létesítmény mellett szükség van-e még újabbakra? Ha ez a szám a jövőben növekedni is fog, vajon hosszú távon is életképesek lesznek-e az újonnan kialakított parkok? Véleményem szerint ez csak akkor valósulhat meg, ha van valami olyan különleges vonzereje ezeknek a parkoknak, mely a környezetében egyedinek mondható. Ezért az

újonnan, 2007-ben létrehozott rakamazi ipari park példáján keresztül szeretném boncolgatni azt a kérdésemet, hogy honnan tudhatjuk, hogy egy park alkalmas és érdemes-e a továbbfejlesztésre és vajon a hozzá fűzött jövőbeni, pozitív elvárásoknak meg tud-e felelni? 6 http://www.doksihu 1. Az „ipari park”, mint fogalomkör Ha a legáltalánosabb meghatározást szeretnénk megfogalmazni arra a kérdésre, hogy valójában mit is takar az ipari park fogalma, akkor azt mondhatjuk, hogy egy olyan ipari terület, mely vállalkozásokat koncentrál. Az azonos területen való működés, valamint együttműködés pedig különböző előnyökhöz és lehetőségekhez jutatja ezeket a vállalkozásokat, így mozdítva elő saját maguk és környezetük fejlődését. Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke a következő definíciót adta az ipari parkra: „Ipari parkoknak minősülnek azok a létesítmények, amelyek: ‚ egy területileg

behatárolt ingatlanon infrastruktúrával és szolgáltatásokkal kedvező feltételeket – megvehető, lízingelhető vagy bérelhető telkeket, épületeket – biztosítanak a betelepülő vállalkozásoknak, ‚ a betelepülő vállalkozások jellegét tekintve elsősorban korszerű termelő és/vagy szolgáltató tevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak, ‚ a hazai és külföldi tőke bevonásával döntően olyan innovációt valósítanak meg, amely elősegíti az ipari struktúra átalakítását korszerű termékek gyártásával, korszerű technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával a környezet károsítása nélkül, ‚ előnyben részesítik az exportorientált termelést növelő késztermékgyártó –és beszállító vállalkozásokat, ‚ segítik a hazai szellemi tőke bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását.” (Rakusz, 2007) Az ipari

befektetők sok szempontot vesznek figyelembe, amikor telephelyet keresnek egy adott régióban. A potenciális befektetők 10-15 országot is összehasonlítanak, és minimum 30-40 kritérium alapján hoznak döntést. Az adott ország paramétereit attól függően súlyozzák, hogy hol vannak a piacaik, külföldi piacok hogyan és mennyi idő alatt érhetőek el, mennyire fontos a logisztika, rendelkezésre áll-e a szakképzett munkaerő, találnak-e alkalmas beszállítókat, valamint hogy milyen fizikai infrastruktúrát tudunk felmutatni. 7 http://www.doksihu Az ipari parkok adottságain túl sok múlik az információs felkészültségen is, és a gyors tájékoztatáson is. Természetesen törvényi keretek közé kellett illeszteni azt, hogy milyen módon hozható létre és működtethető egy ilyen létesítmény, Ez biztosítja a legalapvetőbb koordinációját az ilyen jellegű kezdeményezéseknek. Minden ország szabályozása különböző, igazodik a

helyi gazdaság állapotához és jövőbeni fejlesztési elképzeléseihez. Magyarországon azok a területek, melyek eleget tesznek az ipari park létesítés követelményeinek, úgynevezett „Ipari Park” címet nyernek el. Ennek megszerzése követelmény mindennemű további fejlesztéshez és finanszírozási források igénybevételének. Hazánkban az „Ipari park” cím odaítélésének feltételeit, az elbírálás szempontjait, valamint a cím megszűnésének okait a 186/2005. (IX 13) kormányrendelet határozza meg, és a mindenkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter dönt az odaítéléséről. A cím elnyerésére évente egy alkalommal van lehetőség pályázatok útján. Szintén szabályozottak a pályázatok formai és tartalmi követelményei, melyek biztosítják a benyújtott projektek összehasonlíthatóságát. Törvényeink szerint a következő feltételek teljesülése esetén tekinthető egy létesítmény ipari parknak: ‚

legalább 20 hektár alapterületű, a mezőgazdasági művelés alól már előzőleg kivont, infrastruktúrával (utak, közműhálózat stb.) ellátott területek, melyeken termelő és szolgáltató tevékenységeket valósítanak meg, ‚ a terület tulajdonosi viszonyai és a hasznosítás lehetőségei tisztázottak, ‚ a pályázó rendelkezik teljes körű megvalósíthatósági tanulmánnyal, melyben felméri, hogy a park létesítésére kijelölt terület valóban alkalmas a projekt megvalósítására, illetve várhatóan hogyan befolyásolja majd park közvetlen környezetét (gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi tényezők), ‚ a pályázat benyújtásakor már legalább 5 vállalkozás a park területén működik, vagy ugyanennyinek hivatalosan is megerősítette betelepülési szándéka van, és a foglalkoztatottak létszáma legalább 100 fő, 8 http://www.doksihu ‚ kötelezettséget vállal a pályázó arra, hogy 5 éven belül a betelepült

vállalkozások száma eléri majd a 10-et, és összességében legalább 500 foglalkoztatottal rendelkezik majd, ‚ az ipari park létrehozását egy nyilatkozatban természetesen a helyi önkormányzat és az illetékes regionális fejlesztési tanács is támogatja. Látható tehát, hogy komoly feltételeknek kell eleget tenniük azoknak, akik valóban meg szeretnének valósítani egy ilyen jellegű kezdeményezést. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a cím megszerzése közvetlen pénzügyi támogatást nem von maga után. A pályázónak rendelkeznie kell megfelelő összegű kezdő tőkével, a további finanszírozáshoz pedig jelentős összegekre lehet pályázati mind az Európai Uniónak, mind pedig az állami programoknak köszönhetően. A parkokat általában valamilyen gazdasági szervezet működteti profitorientáltan. Az üzemeltető vállalkozás bevételi forrásai elsősorban a földterület és a rajta lévő ingatlanok eladásából vagy

bérbeadásából illetve betelepülőknek nyújtott kiegészítő szolgáltatásokból erednek. Emiatt az üzemeltető gazdasági társaság köteles minden évben a minisztériumnak beszámolni éves tevékenységéről, hogy nyomon követhető legyen a fejlődés, vagy éppen egy park hanyatlása.1 Olyan eset is lehetséges, hogy az ipari park cím elnyerését követően egy terület mégsem tudja teljesíteni azokat a kötelezettségeket, melyeket az "Ipari Park" cím - szerződésben vállalt és melyeket szintén az 186/2005 (IX. 13) kormányrendelet szabályoz Az „Ipari Park” cím megszűnésének kétféle módja lehetséges. Egyik esetben a cím viselője önként, egy nyilatkozatban mond le a cím viseléséről, a másik esetben pedig a cím megvonásra kerül, mivel valamilyen kötelezettségét nem teljesítette a cím birtokosa: ‚ elmulasztotta a minisztérium felé a beszámolási kötelezettségét ‚ az elnyert pályázati összegeket nem a megfelelő

célra fordította ‚ illetve a vállalt fejlesztések nem valósultak meg.2 Döntési jogkörrel ezekben az esetekben is a mindenkori gazdasági miniszter rendelkezik. A valóságban két fő kritérium teljesítését várják el a cím elnyerését 1 2 186/2005. (IX 13) kormányrendelet 186/2005. (IX 13) kormányrendelet 9 http://www.doksihu követően: a pályázat elnyerésétől számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10, illetve a már létező és a létesítendő munkahelyeken a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma legalább 500 fő legyen. Ilyen park ma Magyarországon körülbelül 55-60 darab van. Szakmai körökben az a meggyőződés az uralkodó, hogy ha az ipari park legalább az egyik kritériumot teljesíti, akkor a továbbiakban is jogosult a cím viselésére. (Ma körülbelül 90-100 projekt teljesíti az egyik minimumot, tehát 150 körüli azoknak a parkoknak a száma, amelyek szakmailag megfelelnek a minimum

követelményeknek.) A fennmaradó, viszonylag nagyszámú park már nagyon vegyes képet mutat: 15-20 körülire tehető azon parkok száma, amelyek semmilyen tekintetben (ma már) nem tekinthetők ipari parknak. Ezektől a parkoktól a címet az NFGM jelenleg (elsősorban a gazdasági válságra hivatkozva) nem kívánja megvonni. A fennmaradó 35-40 park potenciálisan még fejlődőképes lehetett volna, de több okból nem tudott fejlődni (tőkehiány, szakértelem hiánya, rossz gazdaságföldrajzi adottságok, stb.) A cím megvonására ez idáig egyetlen park esetében sem került sor, a címet önkéntesen 3 park adta vissza, míg a cím-viselő felszámolása miatt 1 park szűnt meg jogilag. Ha egy ipari park „csődbe megy”, természetesen a címmel járó további támogatási lehetőségeket is elveszíti, és ismételten csak 1 év után pályázhat újra. Az "Ipari Park" címhez kötött pénzügyi támogatásokat (amelyek elsősorban

infrastruktúra-fejlesztéseket céloztak) igénybe vett ipari parkok közül eddig egy projekt került olyan helyzetbe, hogy nem tudta teljesíteni a pénzügyi támogatási szerződés feltételeit, ez esetben a támogatás visszafizetésére (kamattal növelten) kötelezték a parkot. Ezen tartozások behajtása a Magyar Államkincstár feladata, majd ellehetetlenülés esetén lehetőség van különböző jogi lépések megtételére (pl. bírósági végzéssel jelzálogjog alapján végrehajtás) is. 3 3 Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági minisztérium 10 http://www.doksihu 2. Ipari parkok fajtái világban Idáig általánosságban került meghatározásra, hogy mit is jelent az ipari park, mint fogalom és jelenség. Mivel a világgazdaságban már az 1960-as évek óta jelen van ez a fajta gazdasági „megoldás” ezért számos különböző változata alakult ki. Megvalósítandó céljukat tekintve azonban mindegyik megegyezik: „az

ipari parkok átfogó keretet és eszközt adnak az innováció megkönnyítésére, előmozdítására és fejlesztésére. Tevékenységük tipikusan kiterjed az inkubációra, a technológiai transzfer elősegítésére. A parkok kiváló lehetőséget adnak a kockázati tőke tranzakciók előkészítésére és lebonyolítására. A parkok hozzájárulnak az EU programjainak kialakításához és megvalósításához; partnerségre képesek és alkalmasak a hálózatban való működésre”.4 Jelleget és funkciót tekintve azonban már találhatunk különbségeket az egyes parkok között. A jól elkülöníthető csoportosításra 2005-ben az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának köszönhetően került sor egy tanulmányban.5 2.1 A telepítés jellege szerint Zöldmezős beruházások: ebben az esetben egy, még beépítetlen területet jelölnek ki az ipari park számára, melyet már korábban, ipari célra különítettek el. Ezen a területen először

az infrastrukturális beruházások kezdődnek meg, és attól függően, hogy milyen mértékűek, jelentős nagyságú tőke befektetését is igényelhetik. Általában a települések határában helyezkednek el. Nagy előnyük, hogy a tervezéskor, a struktúra kialakításkor maximálisan figyelembe vehetőek a befektetők igényei, ezért ezek a parkok a legjobban szervezhetőek és üzemeltethetőek. Barnamezős beruházásokat: ebben az esetben pedig egy adott terület „újrahasznosítására” kerül sor. A területen már meglévő ipari létesítményeket és ingatlanokat újítják fel és alakítják át a befektető igényei szerint. Előnye, hogy az infrastruktúra (víz, csatornák, energia-villany és gáz-, vasút, utak, stb.) már rendelkezésre áll, felújítása kevesebb befektetést igényel, mint újonnan való kiépítése. 4 Rakusz Lajos: Ipari parkok fejlesztése-foglalkoztatás, Ipari Park Egyesület, 2007., 15o Európai Gazdasági és

Szociális Bizottság: az ipari parkok szerepe az új uniós tagállamok ipari szerkezetváltásában, 2005.1215, 1-46oldal 5 11 http://www.doksihu Hátránya, hogy sok esetben elavult technológiák öröklődnek tovább, a modern, több szempontú követelményeknek csak részben felelnek meg. Korlátozódik a befektető döntési köre is a felhasználhatóságot illetően. 2.2 Funkciók (küldetés) szerinti megkülönböztetés Tudományos park Az elnevezés már önmagában is sokat elmond. Akkor nevezhető egy terület tudományos parknak, ha ott megvalósítható új technológiákra alapuló vállalkozások alapítása, illetve elősegíthető a technológiai transzfer felsőoktatási, K+F tevékenységet végző intézmények és a parkban (vagy azon kívül) működő vállalatok között. Ilyen például a Cambridge-i Tudományos Park Angliában. Külön szervezetek is alakultak arra, hogy az ilyen parkok közötti együttműködést segítsék (International

Association of Science Parks – IASP – és az Association of University Related Research Parks – AURRP ). Technológiai park A technológia szó ismeretet vagy szaktudást jelent. A technológia parkok elsősorban biztosítják az infrastruktúrát főleg a kutatás-fejlesztés területén új technológiát alkalmazó, leginkább kisvállalatok számára. Innovációs központ Az ilyen jellegű létesítményekben általában magas piaci kockázatú új termékek és technológiák fejlesztésével foglalkoznak. Mivel az újdonságok mindig magasabb kockázatot hordoznak magukban, ezért különböző pénzügyi, kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadásra van szüksége a vállalkozásoknak, Az ilyen jellegű információkat és gyakorlati segítséget az innovációs központokban koncentráltan megtalálhatják. (Ilyen feladatot elláthat technológiai park is) Kereskedelmi park Ezeken a területeken a kereskedelemhez kapcsolódó tevékenységek tömörülnek:

termelés, csomagolás, eladás, kiállítás, adminisztratív munkák, stb. 12 http://www.doksihu Ily módon bizonyos járulékos költségek, melyek a kereskedelemben gyakran adódnak földrajzi távolságból, megtakaríthatóak a vállalkozások számára. 2.3 Átfogóbb szervezeti struktúrák szerint Technopolisz Az ókori görögöktől származik a polisz elnevezés. Akkoriban a városokat illették ezzel az névvel. Az ipari terültekhez is jól kapcsolható ez a szó Technopoliszok esetében egy kisebb város jön létre egy terülten mely tömöríti a gazdasági-és tudományos egységeket, a mindennapi életteret és a kultúrát az ott dolgozók számára, és biztosítja az ezek közötti átjárhatóságot. Számos példa lelhető fel technopoliszra a japán gazdaságban. Technológiai pólus Az ilyen területek már egy magasabb kategóriát képviselnek. Olyan területet jelöl, ahol együttesen jelen van a szakképzett munkaerő, a magas színvonalú kutatási

tevékenységet folytató intézetek, az innovációra áldozni hajlandó vállalatok, és pénzügyi intézmények. Technológiai körzet A technológiai körzetekben a technológiai pólus jellemzőin felül jelen van még a fejlett ipari környezet, és legalább egy tudományos park is. (pl Torino városa) Vállalkozási övezet Vállalkozási övezeteket elsősorban olyan területeken alakítanak ki, melyeken szükségessé vált a gazdasági szerkezetváltás megvalósítása. Ennek érdekében a kormány határozza meg mind a kritériumokat, amelyek alapján egy terület vállalkozási övezetnek minősülhet, mind pedig az övezetnek nyújtható pénzügyi és más kedvezményeket. Az együttműködés érdekében több várost, ipari parkot is magába foglalhat. (pl Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet, Ózd-Putnok-Észak-Hevesi Vállalkozási Övezet) 13 http://www.doksihu 2.4 Teljesítmény alapú csoportosítás Az ipari parkok létrehozásának is egyik

alapvető célja, hogy a kis-és középvállalatok fejlődését elősegítse. Az Európai Unióban olyannyira hangsúlyt kap a gazdaság szereplőinek e szegmense, hogy külön vállalkozásfejlesztési politikát igényel. Az uniós vállalkozási kategóriákat figyelembe véve fogalmazta meg a parkok fejlődésének szakaszait a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: ‚ Induló szakaszról abban az esetben beszélünk, amikor még nem települt be vállalkozás az ipari parkba. Ez még csak a projekt megszületésének időszaka, ekkor még ipari park címmel sem rendelkezik. ‚ A kezdeti szakaszban még kevesebb, mint 10 vállalkozás települt be a parkba, a foglalkoztatottak száma pedig 500 fő alatt van, ‚ Növekedési szakasz: legalább 10 vállalat már működik a parkban, amelyek 500 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, vagy a foglalkoztatottak száma már meghaladja az 500-at, de a betelepült vállalkozások száma még nem éri el a 10-et. ‚ Az

érett szakaszban már legalább 10 vállalat működik az ipari park területén, és ezek legalább 500 főt foglalkoztatnak. Egy projekt elindulása után körülbelül 7-10 évre van szükség ahhoz, hogy egy park ezeket a fázisokat végigjárja, de természetesen az érett szakasz elérése nem jár együtt a fejlődés megtorpanásával. 2.5 Az inkubáció Az inkubáció az üzleti életben egyfajta támogatásként értelmezhető. Ahhoz, hogy egy induló vállalkozás a jövőben versenyképes lehessen, megfelelő anyagi - és információs forrásokra van szüksége. Az üzleti inkubáció, mint lehetőség a kisvállalkozások támogatására, ma már nemcsak a nagyobb városokban, hanem az ipari parkok többségében is jelen van. Először az 1970-es években jelent meg a globalizáció hatására. A sikeres működés megvalósításához a kisvállalkozások esetén jelentős tőke befektetésére van szükség, ám a megfelelő mennyiségű pénzeszközökkel nem minden

vállalkozó rendelkezik. Azért értékelődik fel az inkubáció szerepe a gazdaság 14 http://www.doksihu fejlesztésében, mert jelentősen csökkenti a vállalkozás megindításához szükséges tőkebefektetés nagyságát. Inkubációs folyamat tehát több, kezdő innovációs vállalkozás számára egy létesítményben (épületben) biztosít kedvezményesen helyiségeket, irodákat, irodai felszereléseket és egyéb szolgáltatásokat. Ezáltal ezek a vállalkozások jelentősen csökkenthetik a napi tevékenység költségeit. Az így felszabaduló anyagi és szellemi forrás pedig „visszaforgathatóvá” válik. A nagyvállalatok is ösztönzik és támogatják az inkubációt megvalósító törekvéseket, hiszen az automatizált folyamatok miatt felszabaduló munkaerőt a KKV-k veszik át. Nagy szerepük van az olyan innovatív termékek kihelyezett fejlesztésében is, melyeknek magas a piaci kockázata. Hazánkban az inkubátorházak, irodaházak töltik be a

klasszikus üzleti inkubátorok szerepét. Napjainkban az informatikai technológia gyors fejlődése már lehetővé teszi a virtuális üzleti inkubátorok megjelenését is. Az internet segítségével valósul meg a cégek egymás közti, illetve az üzleti partnerekkel való kommunikációja és információcseréje. Attól függően, hogy támogatott vállalkozás a gazdaság mely területén működik, megkülönböztethető a teljesség igénye nélkül: termelői, szolgáltatói, technológiai, vegyes profilú, iparág-specifikus, felzárkóztató inkubátor, stb. Az Európai Unió is komoly szerepet szán az üzleti inkubátoroknak a térségi gazdaságfejlesztésben a többéves Kis- és Középvállalkozói Programjában. 2.6 A klaszter, mint jelenség Míg az inkubáció az induló vállalkozások támogatásában segít, addig a klaszterek egy adott térségben jelen lévő, azonos iparági tevékenységet folytató vállalatokat ösztönzik együttműködésre és

fejlődésre. Ellentétben a kartell megállapodások negatív, versenykorlátozó hatásával, a klaszterek a szabad verseny biztosítása mellett képesek pozitív hatást kiváltani a gazdasági környezetre. (pl közös lobby, új piacok felkutatása) A klaszter szó jelentése csoport, halmaz. A jelenségre Porter már 1998-ban is megfogalmazott egy definíciót: „A klaszterek együttműködő és versenyző vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények versenyen alapuló földrajzi koncentrációja.” Az Európai Bizottság Vállalkozási Főosztályának meghatározása már bővebb leírást ad: „A klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és 15 http://www.doksihu kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket

össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak.” 6 A magyar jogban a jelenségre azonban nem találunk pontos meghatározást. Hazánkban a klaszter – rendszer működését a Pólus Program irányítja, és integrálja a nemzetközi versenybe. A klaszterek létrejövetele általában nem előre megtervezett, hanem felismerik a területi közelségnek köszönhető bizonyos fokú együttműködések előnyeit. A fejlett országokban ez a jelenség leginkább a szolgáltató szektor vállalataira jellemző, főleg a termékfejlesztés, a marketing, és a pénzügyi szolgáltatások területén. Rajtuk kívül bekapcsolódhatnak a beszállító, illetve kihelyezett tevékenységet végző vállalatok is. Egy 2006-ban készült felmérés szerint a vállalatok közti együttműködés elősegítésére a klaszter intézménye manapság nagyon elterjedt eszköz. Európában 20994 véletlenszerűen kiválasztott, 20 fő alkalmazottat meghaladó vállalkozásból összesen 3528

olyan céget vizsgáltak meg, melyek valamilyen klaszter tagjaként működnek. A felmérésre válaszadóként olyan személyeket választottak, akik stratégiai döntésekért felelősek. A felmérés eredményeként Nagy-Britannia (84%), Litvánia (67%) és Írország (64%) vállalkozásai kedvelik leginkább a klaszter-formát. A lista végén Csehország és Lengyelország (4%) valamint Ciprus (3)% áll. Magyarország a középmezőnytől valamivel lejjebb foglal helyet. Az összesített ranglistát tekintve az uniós vállalkozások több, mint 23%-a egynél több, 50%-a egy klaszter tagja, addig 26%-uk nem vesz részt aktívan ilyen jellegű üzleti hálózatban.7 Az országok egyéni jellemzői is változatos képet mutatnak (lásd 1 sz melléklet) Az ipari parkokban a betelepült vállalkozások között vagy egy régión belül a parkok között is kialakulhat ez a fajta együttműködés és munkamegosztás. 6 http://www.nfuhu/fogalomtar (letöltve 20090419) The Gallup

Organization - Flash Eurobarometer 187: Innobarometer on cluster’s role in facilitating innovation in Europe, 2006, 3-14. oldal 7 16 http://www.doksihu A közös munka során lehetőség nyílik bizonyos drága eszközigényű tevékenységek kihelyezésére, akár a kutatás-fejlesztés, akár a termelés területén. A potenciális beszállítók versenyeztetésével csökkenteni tudják a vállalkozások a beszerzési költségeket, fizikai közelségük miatt pedig a szállítási költségeket. Ez a kiélezett helyi verseny a teljesítmény folyamatos növelésére és a minőség szüntelen javítására készteti a résztvevőket. Mivel az új termékek kifejlesztésének teljes folyamatát egyes vállalkozások nem mindig képesek finanszírozni, a közösen végzet kutató-fejlesztő tevékenységben való részvétel megosztja a költségeket a résztvevők között. De akár egy közös érdekérvényesítő fórum szerepét is betölthetik a klaszterek. Mindezen

előnyök több, újonnan csatlakozni kívánó vállalatot is vonzanak. Ők még inkább fokozzák a törekvést a versenyben való sikeres helytállásra. Mivel ezeknek az előnyöknek az alapja a fizikai és telekommunikációs összeköttetés, a klaszterek fontos szerepet kapnak a térség infrastrukturális fejlődésében is. 8 Két fő jellemző mégis negatívumként jelenik meg. Az együttműködésnek köszönhetően az átlagosnál nagyobb lesz az ipari tevékenység koncentrációja egy területen, valamint a gazdasági szereplők közötti kommunikáció is gyakoribb és mélyebb lesz. „Kénytelenek” lesznek megosztani a versenyelőnyt biztosító információk nagy részét. A felmérés szerint az előbbi tényező több mint 90%-ban Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Izlandon jelent problémát.9 2.7 Gyakorlatban is megvalósult példák a világban A hidegháború idején az Egyesült Államok világszinten is vezető

szerepet töltött be az informatika, a számítástechnika és az űrkutatás terén. A háborús versengés miatt kifejlesztett technikák, technológiák némi késéssel a mindennapi életben is megjelentek. Ebben az országban alakultak elsőként az ipart és a tudományt koncentráló technológiai parkok az 1960-es évektől kezdődően. 8 Buzás N. – Lengyel I (szerk) 2002: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPRess, Szeged 61-67 o 9 The Gallup Organization - Flash Eurobarometer 187: Innobarometer on cluster’s role in facilitating innovation in Europe, 2006, 3-14. oldal 17 http://www.doksihu Egyik talán leghíresebb terület – neve az üzleti életben már fogalommá vált - a Szilícium-völgy létrejöttében nagy szerepet kapott a Stanford Egyetem és új kezdeményezése, melyben a tudományos kutatásokat elkezdték az iparban is hasznosítani, ezen belül is a

csúcstechnológiai iparban felhasználni. A terület tőkevonzása óriási volt a csúcstechnológia legújabb termékeinek köszönhetően, melyek versenytársak híján hamar piacra találtak. A hadiipar akkori jelentősége miatt a kereslet egy része állandó volt. Innen indult útjára a világszerte híres HP (Hewlett-Packard) és Apple márka is. A terület ma is a csúcstechnológiai iparban működik, de alkalmazkodva a 21. század igényeihez Kutatásainak többsége már a megújuló energiaforrások, azon belül a napenergiára, annak felhasználhatóságára irányul, de jelen van még az információ technológia területén is. A másik hangsúlyos amerikai példa délen, Teaxas állam Orange megyéjében alakult ki és 2 alappillérre épült. A terület Mexikóhoz való közelsége miatt a határ túl oldalán a hazainál olcsóbb és nagyszámú, szakképzetlen munkaerő állt rendelkezésre. A mexikói hatóságok kedvezményekkel vonzották a befektetőket, így

alakítva ki egy alvállalkozói hálózatot precíziós műszerek, elektronikai alkatrészek és más csúcstechnológiai termékek gyártására. A szakképzett munkaerőt pedig az 1965-ben alapított Kaliforniai Egyetem biztosította, melynek oktatása és kutatásai a helyi csúcstechnológiai iparra épültek. A Massachusetts állam - Boston környéki ipari térség fejlődése ellentétes utat járt be, mint Orange megye. Itt az ipari fejlődés alapja és mozgatói a helyi egyetemek (Harvard, Boston University, Lowel Institute of Technology) kutatóintézetek és laboratóriumok voltak, melyek egykori diákjai és dolgozói adták a vállalatok alapítóit és szakképzett munkavállalóit is. A terület a szövetségi kormány és a NASA támogatását is élvezte, a felvevőpiac jelentős részét az állami megrendelések tették ki itt is, hasonlóan a Szilícium-völgyhöz. Napjainkban New York és Washington mellett Boston is az egyik legjelentősebb hitech ipari

területnek számít az Egyesült Államokban. Japán esetében a tudatos iparszervezés egy remek példája valósult meg. A második világháborút követően az ország kidolgozta a technopoliszok kiépítésének stratégiáját. A technopolisz olyan terület (legtöbb esetben egy komplett város), melyeken a csúcstechnológiájú ipari egységek, egyetemek, kutatóintézetek és a kellemes lakóterületek együttesen vannak jelen. 1985-ben kezdődött a 19 legmegfelelőbb 18 http://www.doksihu (pályázatot nyert) prefektúrában a technopoliszok megvalósítása. Meghatározták adott területek gazdasági erejét, gyengeségeit, és ennek megfelelően a helyi stratégiai iparágat. Felismerték, az információ gyors áramlásának gazdasági szerepét is, így a távközlés fejlesztésével létrehozták a „Technológiai piacot”. Ez olyan számítógépinformációs hálózatok szervezetét jelentette, melyeken technológiai, kereskedelmi, piaci információk azonnali

megosztása és kezelése vált lehetségessé a technopoliszok között. Nagaoka-ban - a közigazgatás az ipar és az oktatás sikeres együttműködésének köszönhetően - hozta létre gyárát a NEC, a Sanyo, a Nikon és a Seiki, valamint itt állították elő sebességmérőkből a világtermelés 80%-t a Honda, a Nissan és a Suzuki vállalatok számára. Hiroshima a szoftverfejlesztésben találta meg a jövő iparágát, míg Kyushu (Japán Szilicium - szigete) az elektronika fellegvára lett. Meglévő ipari parkjai, magas színvonalú oktatási intézményei, fejlett infrastruktúrája a nemzetközivé válás kulcstényezői voltak. Japán még ma is a világelsők között van a csúcstechnológiai termékek gyártásának terültén. Az amerikai és japán példákkal párhuzamosan a fejlődés Európa területén is dinamikus volt, ám a századfordulóig csak a fejlett országokban volt jellemző ipari parkok kialakítása. Az 1970-es évektől kezdődött meg

Svédországban a technológiai parkok létrehozása, a stratégiai iparágak (elektronika, informatika, telekommunikáció) fejlesztésével egyetemben. Prioritást kapott a kutatás-fejlesztés, az ipar és az oktatási intézmények együttműködése, a kisvállalkozások és a vállalkozói szellem támogatása. A külföldről importált gazdasági modell Stockholm és Lund régiókban valósult meg példaszerűen. Nagy-Britannia legjelentősebb ipari térsége az M4-es folyosó (London-Bristol) régiójában bontakozott ki. Kezdetben, a kereskedelemben, raktározásban közreműködő helyi és külföldi vállalatok telepedtek meg, később pedig a csúcstechnológiára épült ipar igyekezett kihasználni a jól képzett és mobil, valamint a hagyományos ipari szektorokból kikerülő munkaerőt. A cambridge-i tudományos térség legalább olyan példaértékű volt a világ számára, mint az amerikai Szilícium-völgy. A tudomány segítségével olyan eszközök

álltak a gazdaság szolgálatába, mint a világ első szeizmográfja, az első technológiai mikroszkóp (mely alkalmas elektronok megfigyelésére) és az első kereskedelmi forgalomba került automata hőszabályzó. 19 http://www.doksihu Az 1970-es években a gazdaság fellendítésének érdekében Olaszországban egy speciális kezdeményezés indult útjára. Megalapították a „Technocity Társaságot”, melynek tagjai vállalatok, oktatási-és tudományos intézmények és pénzintézetek voltak. Célként tűzték ki a régiókban összegyűlt „know-how”-k összegyűjtését és gazdaságba való integrálását. Torino városa körül alakult ki a 3 legnagyobb ipari zóna az informatikára, elektromechanikára és robottechnológiára épülve. Franciaország gazdasági térségei a 60-as évek környékén indultak fejlődésnek, és jellegüket tekintve igen változatosak voltak. Sophia Antipolis esetében a Japán modell európai megvalósulásáról

van szó. Az övezetet 2 nagy részre osztották fel és a mindennapi élet különböző területei (gazdaság, oktatás, lakóhely, sport, kultúra) mind megtalálhatóak voltak egy terülten. Külön zónára oszlottak a vállalkozási övezet és a kutatóintézetek, vállalkozási székhelyek, oktatási központok. A legváltozatosabb iparági területek képviseltetik itt magukat: informatika és elektronika, robottechnika, távközlés, orvostudomány, biotechnológia, vegyészet és gyógyszergyártás, felsőfokú oktatás és a különböző energiaforrások felhasználásával foglalkozó kutatások. Olyan multinacionális vállalatok telepedtek meg, mint az IBM, a Thomson, Air France, Digital Equipement. Toulouseban, amellett, hogy jelen voltak a nagy hagyománnyal rendelkező felsőoktatási intézményekre alapuló ágazatok (egészségügy, kémia, biotechnológia), a külföldi tőke által kedvelt agglomerációs terület volt. Ösztönözték a helyi vállalatokat

arra, hogy a jelenlévő külföldi multinacionális vállalatok (pl. Thomson, Motorola, Alcatel Espace) alvállalkozóiként működjenek. Az elektronika, az űrkutatás ezen a területen kapta a legnagyobb hangsúlyt Franciaországban. Látható tehát, hogy mindhárom kontinensen leginkább a csúcstechnológiai iparnak köszönhetően indult meg bizonyos területek gazdasági és tudományos fejlődése, példaértékű gazdasági modelleket és új ipari térségeket létrehozva.10 10 Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza, Budapest, MTA Regionális Kutatások Központja, 1992. 20 http://www.doksihu Az EU –hoz 2004-ben csatlakozott országok Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országokban jelentős különbségek mutatkoznak mind az ipari parkok számában, mind pedig azok fejlettségi szintjében és a fejlesztések támogatásában. Ami viszont közös bennük, az, hogy jelentős elmaradásban voltak a regionális intézményi, jogi,

és finanszírozási rendszereket illetően az EU korábbi 15 tagállamához képest. A lemaradás felszámolásában az ipari parki struktúra mindenhol kiemelt szerepet kapott. A parkok egyszerre javítják a versenyképességet, szolgálják a térségfejlesztést és enyhítik a foglalkoztatottsági problémákat úgy, hogy mindeközben figyelembe veszik a helyi gazdaság adottságait. Cipruson a magántőke kapott vezető szerepet a vállalkozásfejlesztésben inkubációs kezdeményezések formájában. Csehországban 82 ipari övezet található. Az állam elsősorban a magas hozzáadott értékű feldolgozóipari ágazatokat és az innovatív tevékenységeket támogatja. Ilyen például az autógyártás és az elektronikai ipar. Észtországban profitorientált cégek működtetik az ipari parkok többségét melyek elsősorban logisztikai, szolgáltatói, kereskedelmi tevékenységet végeznek. De mellettük megtalálhatóak a tudományt a gazdasággal összekötő

tudományos parkok is (pl. Tallinn). Lengyelországban az iparilag elmaradott térségekben az iparszerkezet megváltoztatására speciális gazdasági zónákat hoztak létre. A számos infrastrukturális és egyéb közhasznú beruházáson túl új technológiák és vezetési módszerek kerültek bevezetésre. Lettországban a kedvező infrastruktúra és egyéb adminisztratív feltételek ellenére az uniós csatlakozásig nem volt jogi szabályozás a gazdasági térségek megkülönböztetésére. Litvánia hasonlóan Csehországhoz a nagy hozzáadott értéket képviselő iparágak (autóelektronika, elektronikaipar) és a magas szellemi tudást (biotechnológia, IT, lézertechnika) igénylő iparágak fejlesztésére törekszik.11 Az ipari parkok eddigi szerepe Európában azt támasztja alá, hogy az Uniónak a jövőben is aktívan kell támogatnia az ilyen jellegű kezdeményezések létrehozását és fejlesztését. 11 Európai Gazdasági és Szociális

Bizottság: az ipari parkok szerepe az új uniós tagállamok ipari szerkezetváltásában, 2005.1215, 1-46oldal 21 http://www.doksihu Az ipari parkok előmozdítják többek között a régi és új tagállamok egységes belső piacba való integrálódását és a gazdasági fejlettségi szintek közeledését is. Emellett ösztönzik a kutató-fejlesztő tevékenységeket és segítik növelni az innovációs eredmények piaci felhasználásának arányát is. 22 http://www.doksihu 3. Ipari parkok Magyarországon 3. 1 Az ipari parkok megjelenése és fejlődése A magyarországi gazdasági térségek kialakulása a külföldi példákkal ellentétben nem a csúcstechnológiai ágazatok és a modern ipari fejlődés megjelenésének volt köszönhető, hazánkban a rendszerváltás utáni gazdasági helyzetre jelentett egyfajta megoldást. A 2. világháború közvetve és közvetlenül is hatalmas pusztítást okozott a hazai gazdaságban. Ezen belül is a legnagyobb

károkat az ipar szenvedte el A háború után az ország szovjet fennhatóság alá került, ami a következő 40 évben meghatározta gazdaságunk fejlődését is. Az Újjáépítési és Közmunkaügyi Minisztérium fogott neki az újjáépítésnek és megkezdődött a szocialista iparosítás, a nehézipar erőltettet fejlesztése. Bár az ipar viszonylag hamar újjáéledt, azonban komoly gondot okozott annak munkaerővel való ellátottsága. A mezőgazdaságra épülő feldolgozó és élelmiszeripar súlya csökkent. 1945-ben indult meg az államosítás folyamata a szénbányászattal kezdődően, és nagyjából 1948 őszére fejeződött be. Addigra állami kézbe került minden 100-nál több munkást foglalkoztató üzem. 1949-ben megindult az iparban a szövetkezeti mozgalom is. Kialakították az északkelet – délnyugat irányú ipari tengelyt. „Szocialista” városok épültek, bővültek: Dunaújváros (Sztálinváros), Komló, Várpalota, Ajka, Tatabánya.

Gazdaságilag a legfejlettebb területek Borsod, Komárom, Nógrád, Veszprém és Fejér megyék lettek, míg a legelmaradottabbak az Alföld és a nyugati, valamint a déli határszélek. Jól jellemzi az ipari szerkezetváltást, hogy 1950-re a gyáripar termelése az összes ipari termelés 91%-a volt. Igaz nem volt töretlen az ipari növekedés, de így is 1958-ra már elérte az évi 12%-ot és az azt következő években sem csökkent 7% alá. A két legdinamikusabban növekvő gazdasági ágazat a gép – és vegyipar volt. Egy 1958-as minisztertanácsi rendelet kimondta, hogy a népgazdasági tervezésnek része a területi tervezés. Ennek megfelelően elemzési célból 9 régióra bontották az országot Bár a régiók tényleges kialakítására nem került sor, de innentől kezdve fokozatosan az 23 http://www.doksihu ipartelepítésben a regionális szemlélet is megjelent. Igyekezetek különböző fejlődési irányokat megfogalmazni. A továbbra is erőltetett

nehézipari fejlesztések mellett egyes vidéki régiókban feldolgozóipari beruházások is történtek. Ezzel igyekezetek munkát adni a mezőgazdaságból kikerült munkaerőnek. A ’60-as évek közepére újabb problémákkal is szembe kellett néznie az iparnak: egyre nehezebb volt szemet hunyni a minőségi problémák és a szűk választékból adódó értékesítési nehézségek felett. (Ez alól talán az egyetlen kivétel a vegyipar és a vegyipari termékek voltak.) A kereslet és a kínálat közötti összhang hiányában erősen növekedtek az eladatlan készletek. A külkereskedelmi értékesítési problémák miatt romlott az ország fizetési mérlege is. Az egész iparra jellemző volt, hogy a beruházásokat elsősorban az alapanyaggyártásra és az elsődleges feldolgozásra koncentrálták. Az 1968-ban bevezetett Új Gazdasági Mechanizmus tudatosan törekedett az egyes régiók között kialakult egyenlőtlenségek csökkentésére (északkelet –

délnyugat ipari tengely monopolhelyzetének csökkentése, az alföldi ipartelepítésre). A korábbi kilenc helyett, pedig hat tervezési és gazdasági körzetet alakítottak ki: Központi - , Észak – Magyarországi - , Észak – Alföldi - , Dél – Alföldi - , Észak – Dunántúli és Dél – Dunántúli Körzet. Az ipar fejlesztése mellett próbáltak a szolgáltató szektor szerepét is növelni, de nem sikerült a teljes gazdasági szerkezetváltás. A regionális iparfejlesztések növeléséhez infrastrukturális beruházásokra is szükség lett volna, ezek viszont források hiányában elmaradtak. A már több mint két évtizede tartó erőltetett és hibás struktúrájú ipari fejlesztések következményeként növekedett a feldolgozott anyagok importaránya, mely anyagokat csak a fejlett országokból, konvertibilis valutáért vehettünk meg. Szintén nőtt a termeléshez felhasznált energiamennyiség is. Ennek az előállításban pedig egyre inkább

szénhidrogén-felhasználás vált dominánssá. A hatékonyságra való törekvés mind az eszközráfordítás, mind a felhasznált energia tekintetében egyáltalán nem jellemezte a hazai termelést. A ’70-es évek második felére a további gazdasági fejlődés már komoly külső problémákba is ütközött. A világpiacon a hazai termékek nem találtak keresletre, elsősorban a már korábban is említett minőségi és választékbeli problémák miatt. Iparunk nem tudott rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. Mindezen 24 http://www.doksihu tényezők következményeként az import termékek ára jóval gyorsabban növekedett az exportáltakhoz képest. Tovább romlott a hazai gazdaság cserearánya A ’80-anas években ellentmondásos folyamatok zajlottak a hazai ipartelepítésben. A regionális politika igyekezett a legelmaradottabb térségek felé fordulni, hogy megakadályozza a területek leszakadást. Ezen törekvések mellett viszont

tovább növekedett Budapest és környékének gazdasági súlya. A mezőgazdasági jövedelmek fokozatos csökkenése miatt, valamint az erőltetett iparosítás ellenére az Alföld hátránya mégis tovább nőtt. A gazdasági válság 1985-től vált egyre érezhetőbbé. Akadt néhány olyan nagyvállalat, melyek elsősorban a vezetőiknek köszönhetően nyugati mércével mérve is sikeresen működtek és a keleti piacok mellett a fejlődő és fejlett piacokra is kijutottak Európában, de a legtöbb iparvállalat fejlődése folyamatosan lassult. Ilyen körülmények között érte a hazai ipart a politikai és gazdasági rendszerváltás, mely felszínre hozta és fel is erősítette a korábbi évtizedek ipartelepítési hibáit, hiányosságait. Egyszerre volt megfigyelhető a külső és belső kereslet csökkenése. A KGST összeomlásával megszűnt az a piac, ahol a gyengébb minőségű áruinkat is értékesíteni tudtuk. Mindezekből egyenesen következett az ipari

termelés drasztikus visszaesése A bányászati-nehézipari tengely területei a termelés korszerűtlensége miatt már a rendszerváltást megelőzően válságban voltak. A talpon maradt vállalatok is jelentős létszámleépítésbe kezdtek megszűntetve az addigi „kapun belüli” munkanélküliséget. Több tízezer munkahely szűnt meg. Így az iparági válságokból sok helyen területi válság is lett (Pl.: Borsod)12 A rendszerváltás után az állami és helyi vezetés felismerte, hogy a külföldi, sikeresen működő ipari módszerek átültetése a magyar gazdaságba nagyban hozzájárulhat a globalizációs folyamatba való bekapcsolódáshoz, a gazdasági struktúra átalakításához, a befektetés-ösztönzéséhez és a rendszerváltás okozta munkanélküliség jelentős csökkentéséhez. A válságra akkor fellelhető lehetséges megoldások közül az „ipari park” jelenség épült be először a gazdaságba. 12 Magyarország a XX. Században, 2 kötet

– Babits Kiadó, 1997, Szekszárd 25 http://www.doksihu Ipari parkok először az 1990-es évek elején jelentek meg hazánkban, és több mint 10 év alatt számuk elérte a 200-at. Az első ilyen jellegű létesítmény Győrött alakult 1992-ben Sorra jöttek létre az országban azok a létesítmények, melyek szerettek volna hasonló funkciót betölteni és élvezni annak minden anyagi és járulékos előnyét. Főleg a földrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően igen differenciált parki struktúra alakult ki hazánkban. Kezdetben a rendelkezésre álló képzett, de olcsó munkaerő, valamint a lehetséges zöldmezős beruházások jelentették az ország vonzerejét, melyet az akkor beáramló külföldi működő tőke igyekezett a lehető legjobban kihasználni. Erre alkalmuk is nyílt a privatizációs hullámnak köszönhetően. Ezek a cégek voltak az első betelepülők az újonnan alakuló parkokba. A tőkeszegény vállaltok - melynek többsége a

rendszerváltás után kényszerből alakult - a magántőke bekapcsolódásától várták a megoldást az anyagi problémákra, a fejlődés elősegítésére, új piacokhoz való hozzájutásra és a foglalkoztatás növelésére. A nyugati multinacionális cégek révén a működő tőke leginkább az ország nyugati részén talált befektetési lehetőségeket. Ebben elsősorban Nyugat-Európa exportpiacainak közelsége és a könnyű megközelíthetőségnek volt meghatározó szerepe. A keleti országrészben a javarészt újonnan alakult, hazai piacot megcélzó, alacsonyabb termelési kapacitásokkal rendelkező kis-és középvállalatok használták ki a parkok által nyújtott kedvezmények előnyeit.13 Az 1997-ben alakult parkoknál a tőke behozatala és letelepítése, a munkahelyteremtés volt az elsődleges szempont, később került előtérbe a területfejlesztés. 2000 után e két szempont mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség

előmozdítása, a nagyobb hozzáadott érték előtérbe helyezése, innovációra támaszkodó gazdasági növekedés, a kutató-fejlesztő tevékenység, és a technológiai transzfer megvalósítása.14 Hazánkban az elmúlt évtizedben jelentősen bővült az ipari parkok száma. 2007 végére összesen 199 ipari park jött létre, 2008-ban pedig újabb 7 terület kapta meg a címet.(lásd 2sz melléklet) Összterületük meghaladja a 10 ezer hektárt, ennek több mint a fele már beépített. A parkokba betelepült vállalkozások száma eléri a 3500-at, és összesen több mint 200 ezer főt foglalkoztatnak teljes munkaidőben.15 13 Buzás N. – Lengyel I (szerk) 2002: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPress, Szeged 7-23 o 14 Rakusz Lajos: Ipari parkok fejlesztése-foglalkoztatás, Ipari Park Egyesület, 2007.,25o 15 : Központi Statisztikai Hivatal: Ipari parkok, vállalkozási

övezetek az Észak-Alföldön, Statisztikai Tükör, II. évfolyam, 39 szám 2007, 2o 26 http://www.doksihu 1. Táblázat: Ipari parkok jellemzői 1997-2007 Jellemzők Parkok száma (db) Parkok területe (ha) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 28 75 112 133 146 160 165 164 179 179 199 2350 4950 6800 7640 8100 8800 9050 8738 9847 9888 10560 Beépítettség (%) 21,5 30 34,5 32,9 38,4 41,1 42,7 Vállalkozások száma (db) 320 685 980 1495 1760 2152 2450 2467 2989 3184 3516 Létszám (ezer fő) 27 59 82 110 166 316 427 662 1003 1264 1256 1463 1650 1987 2234 619 930 1651 2665 3294 3483 3430 4623 5433 7553 8342 Vállalkozások exportja (Mrd Ft) 514 698 1281 2211 2560 2596 2270 3369 3480 4888 5755 Export aránya (%) 83 75 Vállalkozások beruházásai (Mrd Ft) Vállalkozások árbevétele (Mrd Ft) 78 83 115 78 128 75 139 66 48 139 73 48,5 171 64 53 186 65 55 201 69 Forrás: Ipari Parkok Egyesülete A sikeres

befektetésekhez és fejlesztésekhez egy láncreakció beindulására volt szükség a gazdaságban. Először megindultak az infrastrukturális fejlesztések a parkokon belül és kívül is, a rekonstrukciós parkok esetében pedig ezzel egy időben az ingatlanfejlesztés is. Egyre több munkahely jött létre, így a munkanélküliség csökkenése is megindult Egyre több helyi kis-és középvállalat ismerte fel a betelepülés hasznosságát. Olcsóbban juthattak földterülethez, akár megvásárlás, akár bérlés útján, korszerű kiépített infrastruktúra állt a rendelkezésére, és igénybe vehették mindazokat a kiegészítő szolgáltatásokat, amit az ipari parkok nyújtottak. Így tehát jelentős beruházási és működési költségcsökkentés valósulhatott meg. A betelepülésnek nemcsak anyagi előnyei voltak. A parkok révén javulásnak indult a vállalatok közti együttműködés, kialakultak új beszállítói kapcsolatok, a közös munka segíthette

az egyes vállalatok versenyképességének a javulását is. Az együttműködések révén pedig olyan innovációs törekvések is elindultak, melyek bekapcsolják a gazdasági életbe a kutató-és oktatási, pénzügyi intézményeket. Javulásnak indult a helyi intézményekben oktatás színvonala is, hiszen a szakképzett 27 http://www.doksihu munkaerő könnyű elérhetősége szintén az egyik legmeghatározóbb tényező egy park létesítése, vagy egy-egy vállalkozás megtelepülése esetén. Kialakult egyfajta szakmai hátteret biztosító intézményi rendszer és fórum is, hiszen bizonyos szervezeteknek koordinálnia kellett a különböző kezdeményezéseket. Fordulópontot jelentett a parkok működésében Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. A tárgyalások 2004 május 1-jén Ekkor szűnt meg a betelepülő vállalkozások számára nyújtható legtöbb kedvezmény, ezen belül is az adókedvezmények (pl. az iparűzési adóból), amelyek addig

jelentős költségcsökkentő tényezőt jelentettek, és egyegy park vonzerejéhez nagymértékben hozzájárultak. A gyakorlatban a megszűntetés megvalósítására parktól függően 3 év türelmi idő állt a rendelkezésre. Az Európai Unió politikájában mindig is nagy hangsúlyt kapott a kohézió és a fejlődés támogatása. Így tehát regionális politikájában kiemelten kezeli azokat a területeket, amelyek támogatást igényelnek, ezek fejlesztése stratégiai célként fogalmazódik meg. A legnagyobb különbségek akár az országok között, akár az országokon belül nézve az infrastruktúrában és a foglalkoztatásban jelenik meg. Ezek meghatározzák az adott terület fejlettségi szintjét és hatással vannak azok tőkevonzó képességére. A támogatási eszközök segítségével lehet ezeken a tényezőkön olyannyira javítani, hogy előbb-utóbb elérjék az Unióba való teljes integráció szintjét, és segíthessék a közösség gyorsabb

gazdasági növekedését. Azért, hogy ez megvalósulhasson a decentralizációs politika elengedhetetlen. Magyarországon az országgyűlés 1998-ban fogadta el a statisztikai-tervezési régiók kialakítását, mely felváltotta a megyék rendszerét. Az Európai Unió regionális politikájának alapja a NUTS rendszer és annak 5 kategóriája. Ez egy közös közigazgatási rendszer, melynek célja, hogy mérhetővé, összehasonlíthatóvá és kezelhetővé tegye az európai régiókat. Hazánk egész területe NUTS1 kategóriájú (ez az ország kategória), és az országon belül 7 db NUTS2 kategóriába tartozó régió került kialakításra (NUTS2: tervezési-statisztikai régió).(lásd 3sz melléklet) A 7 régió gazdasági fejlettsége igen eltérő képet mutat a GDP-ben való részesedést megfigyelve. A közép-magyarországi régió előnye e tekintetben vitathatatlan (lásd 4sz melléklet) 28 http://www.doksihu Az ipari parkok egy-egy régió gyarapodását

több módon is befolyásolhatják. Segítik a térségek gazdasági szerkezetének átalakítását, a hátrányos helyzetű területek felzárkózását azzal, koncentrálják a hogy tőkebefektetési vállalkozásokat, hogy a lehetőséget közöttük biztosítnak. való Területileg együttműködés és munkamegosztás a leghatékonyabban valósulhasson meg, valamint jelentősen könnyítik a kis- és középvállalatok nemzetközivé válásának folyamatát is. Mivel munkaerőigényük nagy, ezért ösztönzik a térség oktatását a megfelelő humánerőforrás képzésére. Az innováció előmozdításában, a kutatás-fejlesztésben, az új technológiák meghonosításában, és a globalizációs folyamatokhoz való alkalmazkodóképesség javításában szintén vitathatatlan a szerepük. 3.2 Az ipari parkok finanszírozási forrásai Az ipari parkok esetében mindig felmerül az a lényeges kérdés, hogy vajon milyen forrásokból teremthető

elő a létesítéséhez, működtetéséhez szükséges tőke. A legtöbb esetben a park létrehozásának költségeit az önkormányzat vállalja magára, de van arra is példa, hogy a tőke egy részét a betelepülésben érdekelt vállalatok biztosítják. Ezek a vállalatok, főleg a multinacionális vállalatok, általában megvásárolják a beruházáshoz szükséges földterületet, tehát ez a park üzemeltetőjének vagy a tulajdonos önkormányzatnak csak egyszeri bevételi forrást jelent. Egységnyi földterület eladási árát pedig nem lehet irreálisan magasan megszabni, mert az csak elriasztja a befektetőt. Az üzemeltető bevételi forrása származhat még a különböző kiegészítő szolgáltatások nyújtásából, azonban a piaci viszonyok miatt ezeknek a szolgáltatásoknak az árát képtelen olyan alacsonyan tartani, hogy a parkba betelepült összes vállalkozásnak megérje igénybe venni. Az önkormányzati pályázatoknak és támogatásoknak már

jelentősebb a szerepe, de ennek összege is a helyi költségvetés nagyságának függvénye, nem pedig a park teljesítményéhez kötődik. A megpályázható összegek nagyságát tekintve sokkal hangsúlyosabbak a kormányzati és az Európai Uniós támogatások. Azonban ezen pályázatok feltételeinek teljesítéséhez a parkokban működő cégeknek elengedhetetlen a folyamatos fejlődés, és fejlesztés megvalósítása. 29 http://www.doksihu Az Európai Unió a Strukturális Alapok igénybevételéhez előírja a kevésbé fejlett régiókkal rendelkező tagállamoknak nemzeti fejlesztési terv készítését, amelyben a tagországoknak meg kell határozniuk a fejlesztések céljait és a prioritásokat. A strukturális alapokból regionális támogatások, az agrár- és vidékfejlesztés, az energetika és közlekedés, versenyképesség javításának tervei, valamint a humán erőforrás fejlesztése, és környezetvédelemi projektek finanszírozhatóak olyan

területeken, ahol a GDP/fő értéke nem haladja meg EU-átlag 75%-át. Hazánkban a kötelezően készítendő nemzeti fejlesztési terv a 2 periódusánál tart. 2007-ig az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 42.459 pályázatban összesen 685 milliárd forint került szétosztásra. A 2007-2013-as időszak Új Magyarország fejlesztési tervében 24,9 milliárd eurós (közel 9000 milliárd forint) uniós forrás áll rendelkezésre, amelynek 55%-a (3900 milliárd forint) már 2007-2008 folyamán megnyílt a pályázók számára.16 Ezen források különböző operatív programok között oszlanak meg. ƒ Gazdaságfejlesztési OP (GOP) ƒ Közlekedési OP (KözOP) ƒ Környezet és energia OP (KEOP) ƒ Különböző Regionális OP (mind a 7 gazdasági régióra külön kidolgozva) Közülük a Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatásai érintik közvetlenül az ipari parkokat. A 2007-2008-as szakaszban a program különböző prioritásokat határoz meg:17

‚ Prioritás K+F tevékenység és az innováció támogatása a versenyképesség előmozdításáért: Ösztönözni kell az innovációs tevékenységeket, forrást biztosítani kutatási infrastruktúrákhoz, és ösztönözni innovációs és technológiai parkok létesítését, a már meglévők fejlesztését. ‚ Vállalkozásfejlesztés, különös tekintettel a KKV-kra. ‚ Modern üzleti környezet fejlesztése: ide tartozik a logisztikai alapszolgáltatások fejlesztése, ill. az ezt kiegészítő egyéb szolgáltatásokhoz szükséges beruházások finanszírozása. 16 NFU: A magyar fejlesztéspolitika mérlege, 2009. május 8 (letöltve: 20090508 http://www.operativprogramhu/a magyar fejlesztespolitika merlege/) 17 www.nfuhu 30 http://www.doksihu Közlekedési Operatív Program biztosít forrásokat ahhoz, hogy az országos és régiós központok nemzetközi közúti, vasúti, vízi elérhetőségei javuljanak, városok közösségi közlekedései fejlődhessenek.

Ezáltal segíti az ipari parkok bekapcsolódását a nemzetközi közlekedési hálózatba, és növelheti tőkevonzó képességüket. Környezet és energia Operatív Program. Célja a környezetvédelmi és közlekedésinfrastrukturális összhangban, beruházások illetve a megvalósítása hátrányos a helyzetű Kohéziós Alap térségek fejlesztéseivel telekommunikációs infrastruktúrájának fejlesztését támogatni. A programok keretében vissza nem térítendő támogatási összegekhez lehet hozzájutni. Az Unió azonban teljes egészében egyetlen beruházást sem támogat 100%. A hozzájárulás mértéke pályázattól függően 30-80% lehet, a többit, mint önrészt, a pályázónak kell biztosítani. Magyarország részt vesz számos, az EU által kezdeményezett és finanszírozott programban. Az integráció elősegítésére az egyik legjelentősebb ilyen program 20072013 között az Európai Területi Együttműködés (ETE), amely a korábbi

INTERREG programokat váltja fel. A tagállamok közötti kétoldalú fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában van szerepe. Fejleszteni kívánja a határon átnyúló infrastruktúrákat és együttműködéseket az országhatárok két oldalán lévő megyékben és térségekben. Ennek köszönhetően javulnak a vállalati együttműködések, könnyebben nyílnak meg új piacok és lehetőségek. 2013-ig összesen 170 milliárd forint támogatást fordíthatnak a megyék és a szomszédos régiók határon átnyúló fejlesztésekre.18 3.3 Az ipari parkokat segítő intézmények Az ipari parkok több mint tíz éves hazai története során folyamatosan szerveződtek azok az intézmények, országos, regionális, és helyi szinten, melyek a parkok létrejöttét, 18 NFU: A magyar fejlesztéspolitika mérlege, 2009. május 8 (letöltve: 20090508 http://www.operativprogramhu/a magyar fejlesztespolitika merlege/) 31 http://www.doksihu működését,

finanszírozását hivatottak elősegíteni és koordinálni, vagy éppen megfelelő nyilvános fórumot biztosítani, egyfajta „szakszervezteti” funkciót ellátni. Közülük, máig legjelentősebbként, elsőként az Ipari Parkok Egyesület (IPE) alakult meg 1994-ben. Non-profit szervezet, tevékenységét információs központ jelleggel végzi. Tagjaink között vannak önkormányzatok, ipari parkok, magánvállalkozások, stb Legfontosabb feladatai között szerepel a tagok együttműködésének elősegítése, kapcsolattartás a parkok, szakmai szervezetek és a kormány megfelelő szervei között, kormányrendeletek és szabályozások kidolgozásában, véleményezésében való részvétel, egyfajta érdekképviseleti tevékenység, és a nemzetközi kapcsolatok gyarapítása és alakítása. Tagja a Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségének, (IASP International Association of Science Parks), kezdeményezte, hogy a kormány dolgozzon ki egy átfogó ipari park

fejlesztési programot. Az egyesület dolgozta ki az ipari parkok fejlesztésének közép és hosszú távú stratégiáját, és kezdeményezte, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság foglalkozzon az ipari parkok gazdasági szerepével, 2007-ben pedig létrehozott egy tanácsadói hálózatot is. Az IPE is tagja a Magyar Innovációs Szövetségnek. Bár ezt korábban hozták létre, 1990ben Tagjai jogi személyek (vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek, stb) Összefogásuk célja, hogy az innováció segítségével hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez és a modernizációhoz. Ezért támogatják aktívan a szellemi termékekkel kapcsolatos tevékenységeket a létrehozástól egészen a gazdasági életbe való átültetésig, és hogy ezeknek a tevékenységeknek biztosítva legyen a megfelelő szakmai, jogi és finanszírozási háttere. A PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht.-t 1996-ban indította a Miniszterelnöki

Hivatal. A Kht Ipari Park csoportja látja el az „Ipari park” cím pályázati rendszer működtetését, és a háttérintézményekkel kapcsolatos feladatokat (adminisztratív, nyilvántartási, adatkezelési és feldolgozási). A pályázati időszakok alatt konzultációt, a pályázatokkal kapcsolatos ügyintézést és ellenőrzést biztosít, valamint a nyertes pályázatok szerződéseit készíti elő. Egy monitoring rendszer segítségével 5 éven keresztül ellenőrzi, hogy az ipari park teljesítie az előzetesen, üzleti tervben megfogalmazott vállalásait. 32 http://www.doksihu Regionális szinten is alakultak támogató intézmények. Ilyen például az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., ami szintén közhasznú szervezetként működik Folyamatosan vizsgálja, és értékeli a régió helyzetét, hogy a leghatékonyabban működhessen közre a regionális és ágazati programok fejlesztésében, valamint összhangba hozhassa azokat az

országos szintű tervekkel. Folyamatosan keresi a fejlesztési forrásokat, biztosítja a hatékony felhasználásukat. Magyarország vezető befektetés-szervezője a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt (ITDH) 43 országban működtet 55 képviseletet. Az ügynökség kapcsolatokat ápol a hazai vállalkozók, az állami és regionális szervek valamint a befektetni kívánó külföldi partnerek között. ITDH az európai térségben, azon belül is a közép-európai országokkal szemben képviseli hazánk lehetőségeit. A befektetők az ITDH-n keresztül tudnak tájékozódni, a keresési és összehasonlítási lehetőségek pedig szintén az ő igényeik szerint adnak gyors, pontos választ, akár gazdasági, képzési vagy foglalkoztatási mutatókról, akár helyi adójogszabályokról. 19 19 Lukács Gábor: Az ösztönzés eszközei, Gazdasági Tükörkép Magazin, 2007/6. (http://www.gtmhu/cikkphp?cikk id=780, letöltve 20081220) 33

http://www.doksihu 4. Az Észak-Alföldi Régió Az észak-alföldi régió Magyarország keleti kapuja. Rajta keresztül valósul meg kelet és nyugat összeköttetése. Területe Magyarország területének 19,1 %-át teszi ki (17729 km2), népessége az ország népességének 15 %-a. 3 megyét egyesít magában: JászNagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét Három országgal is határos: Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával. Fekvéséből adódóan jelentős keletnyugat, és észak-dél irányú tranzitforgalmat bonyolít, hiszen nemzetközi főútvonalak és vasútvonalak mentén helyezkedik el. Gazdasági és társadalmi fejlődősében mégis hátrányban, ezért is érdemes a további vizsgálatra. Ez az egyik terület, ahol szignifikánsan megjelennek a fejlettségbeli különbségek az ország többi régiójához képest. Az ország 27 tervezési-statisztikai kistérségből 15 a leghátrányosabb, 9 pedig a hátrányos helyzetűek közé

tartozik. A fejlődés ösztönzésére az Észak-Alföldi Régió Regionális Operatív Program a következő fő prioritásokat határozta meg a 2007-2013-as időszakra: ‚ Továbbra is segíteni kell a külföldi működő tőke beáramlását és a régiót még vonzóbbá kell tenni az európai piacon. ‚ Ahhoz, hogy az országos különbségek csökkenjenek az elsődleges feladat a területen belül való különbségek csökkentése, nagy hangsúlyt fektetve a vállalkozási környezet és a foglalkoztatás javítására. ‚ Szükséges továbbá a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is, hiszen a régió stratégiai helyet foglal el a személyek és áruk szabad mozgásának tekintetében Kelet és Nyugat között. ‚ Célirányos befektetés és támogatás szükséges a kutatás és technológiai fejlesztésekhez is. ‚ A környezetvédelem szem előtt tartása és előírásai szerint való fejlesztés szintén alapkövetelményként jelenik meg.20 2015-re szeretnék

az 1 főre jutó GDP arányát 39%-kal növelni, és ezzel 1500 új munkahelyet teremteni, mivel 2004-ben ez az arány a magyar átlagnak csupán a 65,5 %-át tette ki.21 20 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA: Észak-alföldi operatív program 2007-2013 2007, HU161PO009, 4-41.oldal (letöltve: 20090420) 34 http://www.doksihu Az ipari parkok, mint gazdaságfejlesztés eszközei az évek során Közép- és NyugatDunántúlról fokozatosan terjedtek a keleti országrész felé. Az Észak-Alföldi régióban 2008 végéig 33 terület nyerte el az ipari park címet. Közülük 12 Jász-Nagykun-Szolnok, 11 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 10 Hajdú-Bihar megyében található. Zöldmezős beruházásként jött létre a parkok közel fele, rekonstrukciós céllal 3 HajdúBihar megyei ipari park valósult meg. A régió ipari parkjainak összes hasznosítható területe 2007 végére 1669 hektárra nőtt, parkonként az átlagos hasznosítható terület 54 hektár volt. A hasznosítható

terület 43%-át foglalják el a parki vállalkozások létesítményei, és egy ipari parkba átlagosan 15 vállalkozás települt be. 2. Táblázat: Az észak-alföldi ipari parkok főbb jellemzői Hasznosít Ipari ható Év park terület, ha 1997 2 140 1998 11 577 1999 19 958 2000 20 986 2001 21 1 013 2002 25 1 166 2003 25 1 166 2004 25 1 166 2005 26 1 199 2006 26 1 238 2007 31 1 669 Forrás: KSH Betelepí tettség, % 19,9 19,4 24,1 27,3 30,9 35,8 38,2 40,9 42,6 43,3 Betelepült vállalkozá sok száma 57 87 90 191 233 251 290 310 345 462 Betelepült vállalkozások nál alkalmazásba n állók létszáma 3 865 5 261 7 510 8 622 10 311 10 742 11 648 14 768 17 567 22 076 Betelepült vállalkozások bruttó árbevétele, Exportar millió Ft ány, % 40 473 75,5 66 695 75 130 610 75,1 178 163 78,7 262 437 80,5 295 249 81,2 335 965 80,4 434 998 77,4 727 387 74,1 839 650 68,7 A parkokban többségében ipari vállalkozások vannak jelen, emellett azonban szállítmányozó,

kereskedő, egyéb szolgáltatást végző cégek is megtalálhatók. 2007 végén összesen 462 foglalkoztató több mint 22 000 főt alkalmazott parki telephelyein. Egy vállalkozásra 48 dolgozó jutott, egy park pedig átlagosan 712 főt alkalmazott. A régió ipari parkjainak árbevétele 2007-ben elérte a 840 milliárd forintot. 21 http://ec.europaeu/regional policy/country/prordn/details newcfm?gv PAY=HU&gv reg=1503&gv PGM=1176&LAN=13&gv PER=2&gv defL=7 35 http://www.doksihu A keleti piacok könnyű megközelíthetősége miatt jelentős szerepe van a lebonyolított exportnak, 2007-ben az értékesítek 70 % történt külföldön. 1. ábra: Az ipari parkokba betelepült vállalkozások és alkalmazottaik száma az Észak-Alföldön 1997-2007 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Ipari parkok, vállalkozási övezetek az ÉszakAlföldön, Statisztikai Tükör, II. évfolyam, 39 szám Az ipai parkok többsége ténylegesen működik, és jelentős

szerepet játszik a helyi foglalkoztatás növelésében, egy részük pedig térségi gazdaságfejlesztő szerepet is betölt. A dolgozat további részében szeretném ismertetni Nyíregyháza ipari parkját, mely egy példa értékű kezdeményezés volt és máig sikeresen működik. Mivel a régió stratégiai helyet foglal el a logisztika tekintetében, ezért fontosnak tartom az ilyen tevékenységre épülő ipari parkok bemutatását is, melyek mintául szolgálhatnak a még fejlődő parkok számára, mint amilyen a Rakamazi Ipari Park. 4.1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország keleti határán található három ország szomszédságában. A szomszédos három ország határ menti régióival a megyének nagyon intenzívek a gazdasági kapcsolatai. A megye területe megközelítőleg 6000 km2 Lakossága mintegy 600ezer fő, ezzel az ország harmadik legnagyobb megyéje. 36 http://www.doksihu A rendszerváltás utáni gazdasági válság

a keleti országrészben tartott a legtovább. Az északkeleti megyéket érintette leginkább a keleti piacokra települt nehézipar és a mezőgazdasági tömegtermelés összeomlása. Az alacsonyabb iskolázottság, az infrastruktúra kiépítettlensége, az autópályák hiánya is még inkább hozzájárult a lemaradás növekedéséhez. Mára ez az országrész vált a kelet-nyugati kereskedelem egyik központjává. Az üzleti és befektetői szféra érdeklődése egyre nagyobb a megye irányába. A megye gazdaságában az élelmiszer feldolgozás, vegyipar, az elektronikai és optikai ipar, a bányászat, valamint a textilipar játszik jelentős szerepet. A megye ipari termelése 2007-ben 3%-kal elmaradt az előző évi hasonló adattól. A nagyobb ágazatok közül egyedül a vegyipar növekedése volt számottevő. 2007. év végén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel 56 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, tizedével többet, mint egy évvel korábban. A

növekedést meghatározóan az egyéni vállalkozások gyarapodása okozta. A fejlesztésekből összesen 35 %-ban részesült az ipar valamint a kereskedelem,8-9% arányban pedig az egészségügyi, szociális ellátás, a mezőgazdaság, a közigazgatás és a társadalombiztosítás is. 22 A megyében több külföldi tulajdonú vállalat is képviselteti magát. A teljesség igénye nélkül: ‚ Nyíregyházán: a francia Michelin (gumiabroncsgyártás), az osztrák Dunapack (papír csomagolóanyag gyártás), az amerikai Flextronics (elektronikai termékek), az olasz Benetton (textilipar), valamint a dán LEGO, ‚ Vásárosnaményban: a svájci INTERSPAN Faipari Kft. (bútorlapok gyártása), ‚ Mátészalkán: a japán Hoya Szemüveglencsegyártó Magyarország Rt., ‚ Kisvárdán: az amerikai GE Lightning Tungsram Rt. (izzólámpák), de meghatározó a magyar Várda-Drink Rt.(szeszesital) is A megyén áthaladó Trieszt-Moszkva tengelyű, V. számú páneurópai folyosó

jelképezi az utat Kelet-Európa 200 milliós fejlődő piaca felé. Az Európai Unió gazdaságában a Transz-Európai Közlekedési Hálózat a távolsági áruszállítás gerinc hálózataként működik. A kelet-európai országok területén kilenc 22 Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai tájékoztató – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2007/4, Statisztikai tükör 2008/33 37 http://www.doksihu közlekedési folyosót jelöltek ki. Ezek az útvonalak az infrastrukturális fejlesztésekben elsőbbséget élveznek. Magyarország területén négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül. Szabolcs megye szempontjából az V. folyosó útvonala meghatározó Dél-nyugatról halad észak-keleti irányba. A fő ága Budapesten majd a megyén keresztül halad Ukrajna felé. A kijelölt hálózat a tagállamok úthálózatának kb negyedére (74500 km), a vasúti hálózat hosszának mintegy felére (78.600 km) terjed ki Ugyancsak tartalmazza a jelentősebb

repülőtereket, valamint hajózható belvízi útvonalakat, folyami és tengeri kikötőket. A magyarországi szakaszon a vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú.23 A Nemzeti Fejlesztési Terv ugyancsak prioritásnak tartja a közlekedési infrastruktúra mindennemű fejlesztését. Köszönhetően a páneurópai folyosónak és az M3-as autópálya folyamatos épülésének a régió és a megye is a jövőben jelentősebb szerepet kaphat a kelet felé irányuló logisztika területén. Ennek kiindulópontja lehet a Záhonyban működő vasúti áruátrakó központ. (Ukrajna határától keletre a vasúti nyomtáv nem azonos az európai szabványokkal, ezért szükséges az áruk átmozgatása.) A megyében nagy arányban található a mezőgazdaságban már nem hasznosított terület, így ezek szabadon, ipari jellegű fejlesztésekre alkalmasak. 2007 végére 10 létesítmény kapott ipari park címet. Ezek közül is kiemelkedő a Log-In-Park Nyíregyházán,

amely a megyében a legkedvezőbb üzleti környezetet kínálja a befektetők számára. Mára a számos középiskolának, valamint a miskolci és debreceni egyetemeknek és a nyíregyházán működő főiskolának köszönhetően jól képzett, relatíve olcsó és fiatal humánerőforrás, átképezhető munkaerő jelenti a tőkevonzás egyik alapját. A 2007-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bejegyzett közepes- és nagyvállalkozások 5–6%-kal, közel ezer fővel többet foglalkoztattak, mint az előző évben.24 23 Forrás NFGM Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai tájékoztató – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2007/4, Statisztikai tükör 2008/33 24 38 http://www.doksihu 4.2 A nyíregyházi Log – In - Park Nyíregyháza Magyarország hetedik legnagyobb városa közel 120 ezer lakossal - KeletMagyarország egyik legjelentősebb gazdasági pénzügyi és kulturális központja. 80 kmes körzetében három ország határa található

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország egyik legelmaradottabb és leghátrányosabb helyzetű megyéje volt a rendszerváltás után. Mára a megyeszékhely jelentős közigazgatási, pénzügyi és gazdasági súllyal bír. Tőkevonzó képessége jelentős, melynek alapja területi elhelyezkedése és infrastruktúrája. Az M3-as autópálya közvetlenül érinti várost Két országos vasútvonal is találkozik itt: a Budapest - Nyíregyháza - Záhony vonal, mely korábban Magyarországot és Nyugat –Európát kötötte össze a Szovjetunióval, ma Oroszországgal és Ukrajnával, és a Budapest – Miskolc – Nyíregyháza vonal. Repülőtere 7 km távolságban helyezkedik el a várostól, és egyelőre a személyszállításban játszik csak szerepet. Közvetett vízi összeköttetés is biztosított A Tisza 30 km-es távolságban fekszik, így a szállításban a folyami hajózás előnyeit is ki tudják használni a vállalkozások. A gazdaság

hajtóereje minden térségben a megvalósuló termelő beruházások és a termelő infrastrukturális beruházások. A megyei és a városi vállalkozások tőkeszegénysége miatt a külföldi tőkeberuházások elengedhetetlenek a gazdasági fejlődéshez. Tőkebefektetéseket tekintetében Nyíregyházára a korábbi években lejátszódó privatizáció révén áramlott be komoly külföldi működő tőke. Jelen van a Michelin tulajdonában lévő Taurus Mezőgazdasági Abroncs Rt. (abroncsgyártás), az osztrák Pilzhorn csoport tagjaként a Dunapack Rt. (papírgyártás), a német Phonix tulajdonú Taurus Pálma Kft. (műszaki gumigyártás), képviselteti magát az építőipar területén az amerikai Butler, az olasz tulajdonú Benetton (textilipar). Magyar tulajdonban van az EKO konzervgyár, a Szabolcstej Rt és a Szabolcs Gabona Holding Zrt. Zöldmezős beruházást valósított meg a német Hübner H. Kft (gumigyártás), és a Flextronics International Kft.

(elektronikai termékek gyártása) 25 25 www.loginparkhu 39 http://www.doksihu A három ország ölelésében elhelyezkedő megyében megjelentek azok a vállalkozások is, melyeknek a fő profilja a kereskedelem, a Nyugat-Európából érkező áruk elosztása a volt Szovjetunió államai felé, illetve a kelet-európai termékek továbbítása NyugatEurópa országai felé (TÉKISZ Kereskedelmi Rt., MARSO Kft) Dinamikusan fejlődő ágazat a szállítmányozás is; sorra jelennek meg a megyében az ilyen tevékenységet folytató cégek (Bátortransz Kft., Révész csoport), s épülnek a határ közelében a raktárbázisok. Számtalan kiskereskedelmi vállalkozás végzi a határforgalom kiszolgálását is. A város azzal, hogy egy ipari park létrehozása mellett döntött, elindította az egyik legfontosabb ipar-és városfejlesztési programját. A Log-In-Parkba betelepülő külföldi és magyar vállalatok az elkövetkező években Nyíregyháza ipari

súlypontját fogják képezni. 4.21 A park létrehozása és működése A Nyíregyházi Ipari Park26 aktív története 1996-ban kezdődött. Még a szovjet rendszer fennállásának idején a városvezetőség kijelölt egy 107 hektáros területet ipari hasznosításra. A tényleges munka azonban csak egy évtized múlva kezdődött el a területen. Az önkormányzat a park létrehozásával célul tűzte ki: ‚ a gazdasági szerkezet racionális átalakítását (a termeléshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások arányának növelésével),és ez által a gazdasági fejlődés biztosítását, ‚ a kelet-magyarországi régióhoz való felzárkózást, ‚ az ipari munkanélküliség csökkentését és új, stabil munkahelyek megteremtését, ‚ olyan támogatási- és kedvezményrendszer létrehozását, amely vonzó a tőkebefektetők számára, ‚ hazai és külföldi befektetők beruházásainak segítését, ‚ az európai uniós előírások alkalmazását a

versenyképesség javítására, ‚ az ügyintézés minden területén a teljes ügyfél orientáltság megvalósítását.27 26 A Nyíregyházi Ipari Park Kft. Ügyvezetőjével folytatott interjú alapján Nyíregyházi Ipari Park Kft: A nyíregyházi nemzetközi ipari park megvalósíthatóságának terve, Nyíregyháza, 1999. június, p 10-11 27 40 http://www.doksihu A park menedzselésére létrehozták 1996-ban a Nyíregyházi Ipari Park Kft.-t, 20 millió forintos alaptőkével. 50%-ban volt az önkormányzat, és szintén 50 %-ban az akkori Észak-kelet Magyarországi Fejlesztési Kft. tulajdonában A társaság alapítását követően azonnal megindultak a kialakítási és befektetés szervezési munkák. Elkészült egy ütemterv, mely megfogalmazta az ipari park létesítéséhez kapcsolódó legfontosabb feladatokat, egy megvalósíthatósági tanulmány, egy költségbecslés a földterület infrastruktúrával való ellátására vonatkozóan, és kidolgozásra

kerültek a részletes rendezési tervek is. A pénzügyi elkötelezettséget sokáig egyetlen szervezet sem volt hajlandó vállalni, és hiányzott annak a tudatos és részletes átgondolása is, hogy milyen módon teremtik majd elő az alapinfrastruktúra kiépítéséhez szükséges tőkét. Mivel mind a helyi vezetés, mind a menedzsment előtte sosem dolgozott hasonló projekten, a tapasztalatlanságból sok kudarc származott. Intenzív munkával kezdődött meg a befektetők keresése. (lásd 5 sz melléklet) A Kft felkeresett különböző befektetési intézeteket, külképviseletek, bemutatkozott Európa szerte, mint hátrányos helyzetű, tőkebefektetésekre alkalmas, potenciális térség. 1996 és 2000 között összesen 92 tárgyalásra került sor lehetséges befektetőkkel, de sikertelenül. Ennek elsősorban külső okai voltak: ‚ A külföldi befektetők számára csak Nyugat-és Közép-Magyarország volt a megcélzott befektetési terület. Akkor még nem

vették figyelembe a keleti országrész későbbi potenciális előnyeit és lehetőségeit. ‚ Az M3-as autópálya folytatásának építése késett. Ez jelentősen visszavetette a befektetési kedvet, hiszen hiányzott egy olyan infrastruktúra, mely akkor a gyorsaság és hatékonyság alapjául szolgált volna. ‚ Nem állt rendelkezésre megfelelően képzett munkaerő sem. A rendszerváltás után a szakmunkás munkaerő jelentős átképzésére lett volna szükség, de ez nem valósult meg. A képzett munkaerő pedig a magas fokú munkanélküliség (19%) miatt a Dunántúlon vagy külföldön kényszerült elhelyezkedni. A megyében az átlagkereset az országos átlagnak 3/4-ét alig haladta meg: 1996-os adatok szerint a fizikai foglakozásúak havi bruttó átlagkeresete 25.382 Ft; a szellemi foglalkozásúaké 43673 Ft volt. 41 http://www.doksihu ‚ Sok szakmában munkaerőhiány lépett fel, amely szakmák azonban a későbbi befektetőknek alapvető fontosságúak

lettek volna.28 A kialakítandó parkok infrastrukturális költségei jelentős volumene miatt 2 lehetséges megoldás merül fel a kiépítésére, illetve a korszerűsítésre vonatkozóan. Az első esetben először egy befektetőt kell találni, és az ő igényeihez mérten kialakítani az infrastruktúrát. Ez a megoldás kisebb kockázatot jelent és kevesebb befektetést is igényel az üzemeltető részéről, hiszen a befektető kiveszi részét a beruházási költségekből. A második esetben az üzemeltető tervei alapján valósul meg a közművesítés, és csak ez után indul meg a befektetetők felkutatása. Ez a forma viszont a vállalatok részére vonzóbb, mivel létesítés költségeit csökkenti, meggyorsítja a beruházás megvalósulását. Nyíregyházán a második alternatíva mellett döntött a vezetőség. A tárgyalások mellett megkezdődött részben az infrastruktúra korszerűsítése, részben pedig ahol szükséges volt, újonnan való

kialakítása. Környezetvédelmi szempontból a park abszolút tisztának minősült. A kijelölt terület korábban mezőgazdasági művelés alatt állt, semmiféle ipari illetve egyéb szennyezés nem érte, alkalmasnak minősült zöldmezős beruházások megkezdésére. A városközponthoz való közelség következtében a munkaerő szállítása a városi tömegközlekedés kibővítésével egyszerűen és hatékonyan biztosítható volt. Ez alatt a folyamatos pályázati részvételeknek köszönhetően sikerült 600.000 EUR-t nyerni Ebből 1998-ra megépült a szennyvízcsatorna, egy körforgalom, és egy elektromos állomás is. A sikertelen tárgyalások egyetlen pozitívuma a rutin megszerzése volt, hogy mi az, amit egy komoly befektető, egy multinacionális cég elvár. A menedzsment csapat felkészültsége folyamatosan javult. A tárgyalásokon a helyi legfelsőbb vezetés mindig aktívan képviseltette magát, és bármely kérdésre azonnal készen állt a teljes

körű, hiánytalan válasz akár magyar, akár idegen nyelven. Kirajzolódott az információknak azon köre, melyekre a befektetők jelentős része kíváncsi. A vállalkozások többsége terület árán vagy nagyságán kívül sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít például annak, hogy milyenek az életkörülmények a városban (megélhetés, lakásviszony, oktatás, kulturális háttér, bűnözési adatok, árvíz-és 28 Nyíregyházi Ipari Park Kft: A nyíregyházi nemzetközi ipari park megvalósíthatóságának terve, Nyíregyháza, 1999 június, p. 10-11 42 http://www.doksihu földrengés adatok, stb.), hiszen leendő dolgozóik teljesítménye függhet e szempontoktól, illetve a vállalatvezetés külföldi tagjainak is ebbe a környezetben kell majd beilleszkedniük. A változás 1999-ben következett be. Ekkor a Flextronics multinacionális amerikai vállalat egyik megyei származású képviselője kereste fel a város vezetését. Információkat

és bemutatkozó anyagot kért az ipari parkról. El is kezdődött egy angol nyelvű bemutató összeállítása, és néhány nap leforgása után ez az anyag a Flextronics külföldi vezetősége elé is került. Egy hét múlva már személyes tárgyalásra is sor került mindkét fél vezetőségének részvételével. Nyíregyházán kívül Debrecen, Miskolc, Békéscsaba, Kecskemét és Szolnok is versengett a befektetőért. November elejére csak Nyíregyháza és Debrecen maradt, mint potenciális jelölt, azonban a debreceni városvezetőség hozzáállása hagyott némi kivetni valót maga után. Így született meg a döntés Nyíregyháza javára. A szingapúri bejegyzésű amerikai vállalat, amely a világ nagy elektronikai márkáinak gyárt eszközöket, Ausztria után itt létesíti következő telephelyét. A város vezetése és a park menedzsmentje is tisztában volt a befektetés járulékos hatásaival, ezért törekedtek a maximális és hatékony

együttműködésre. Egy ilyen világviszonylatban is jelentős cég megtelepedése nemcsak anyagi előnyökkel járhat. Nagyban elősegítheti majd foglalkoztatottság javítását, munkahelyteremtéssel visszatelepedéséhez, hozzájárulhat illetve a térségből szakemberképzés kivándorolt szükségességével munkaerő az oktatás fejlesztéséhez, és nem utolsósorban kiváló referenciát adhat azon vállalatoknak, akik szintén kelet-magyarországi telephelyet keresnek befektetésükhöz. A döntést követően mindössze két héttel már adásvételi szerződést kötött a város és az amerikai cég. A vállalat az egész terület (107 ha) megvásárlását tervezte, azonban az Ipari Park Kft. ügyvezetője a jövőre is gondolva csupán 50 ha megvásárlásába egyezett bele. A terület négyzetmétere csupán 10 forint volt, így az önkormányzat 5 millió forintot kapott vételárként. Már ekkor is a jövőben járulékos hasznokat tartották szem előtt,

nem pedig a terület árát tekintették a fő bevételi forrásnak. Rendkívül rövid tervezési időszakot követően 2000. január 17-én az építési engedélyezési tervdokumentációkat benyújtották a szakhatóságoknak. 5 nap alatt a fővállalkozó kezébe került minden szükséges engedély. Azóta soha ilyen gyorsasággal nem működött együtt a befektetővel egy hivatal sem. Akkor nagyon komoly volt az elhatározás annak tekintetében, hogy egy 43 http://www.doksihu ekkora jelentőségű vállalat számára a lehető leggyorsabban teljesüljön minden szükséges feltétel a beruházás elindításához. A beruházás megfelelő előkészítése után a projektben való minél kiterjedtebb részvétel volt az üzemeltető kft. fő célja, és ennek köszönhetően a városi kapacitások bevonása a megvalósításban. A kft-nek sikerült megnyernie a Flextronics épülő csarnokának infrastrukturális beruházását, és mintegy 10 hét alatt – a rendkívül

rossz időjárási körülmények ellenére – határidőre és kiváló minőségben a vállalt feladatot teljesítette is. A jó minőségben végzett munka eredményeképpen a kft. kapta a csarnokhoz tartozó veszélyes hulladéktároló építési munkáit is. A Flextronics összesen 500 millió forint értékben vállalta a szükséges infrastrukturális kiegészítések kiépítését, olyanokét is, amelyek a park jövőbeni tagjai is használhatnak majd. Az Ipari Park eddigi pályafutásának harmadik szakaszát 2001-től számítandó. Ettől az évtől hozta meg igazán gyümölcsét a befektetés szervezési tevékenység területén mutatott felkészültség, precizitás, gyorsaság és a kitartás. Nyíregyháza felkerült a nemzetközi cégek térképére, a kis-és nagybefektetők kezdték olyan területként kezelni, ahová érdemes invesztálni. Érdemes kiemelni a 2003-es évet, amikor megkezdődött az Electrolux legújabb magyarországi beruházása, 180 millió

forintos önkormányzati támogatással. Ezzel újabb multinacionális vállalat költözött be a parkba. 2004-ben kezdett a menedzsment azzal a lehetősséggel számolni, hogy a közeljövőben a park telített lehet. A fejlődést azonban nem állíthatják meg a kijelölt terület határai Döntés született a park bővítéséről. Mivel az önkormányzat nem tudta vállalni ennek finanszírozási költségeit, a pénzügyi intézetek pedig még mindig kockázatos vállalkozásként tekintettek a tervekre. Az üzemeltető kft a magántőke bevonását vetette fel, mint lehetőséget. Sikerült is befektetőt találni a budapesti Céh Rt (legnagyobb magyar mérnöki iroda) személyében. A kialakítás minden részletét figyelembe véve biztosítottak 4,2 milliárd forintot a fejlesztések elindításához. Az magyarországi ipari parkok körülbelül 90% tisztán önkormányzati tulajdon. Nyíregyháza bekerült azon kevesek közé, amelyek esetén a magánbefektető és az

önkormányzat osztozik fele-fele arányban a tulajdonjogon. 44 http://www.doksihu A már meglévő 107 hektárhoz még 2005-ben összesen 10 hektárt csatoltak. Az infrastruktúra kiépítése 2007 elején kezdődött. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében sikerült még egy milliárd forintos fejlesztési támogatáshoz is hozzájutni. Az bővítést illető előrelátás hasznosnak bizonyult. A 2008-as év során a játékgyártás egyik kiemelkedő vállalata, a dán LEGO is az ipari parkot választotta új telephelyéül. A betelepült vállalkozások tevékenységének sokszínűsége jelzi az ipari park nyitottságát bármely vállalkozás számára. A park befektetői szemmel való megítélését még inkább javítaná, ha arculatában jelentős szerepet kapna a fejlett technológiák meghonosítása, valamint a magas fokú környezettudatosság. Emiatt nem preferálja például a menedzsment a hulladékfeldolgozással, bioetanol illetve biodízel gyártásával

foglalkozó cégek betelepülését a park területére. A helyi vezetés támogatná egy autógyár betelepítését, azonban ennek nincsenek meg a munkaerő-képzési feltételei a városban. A jövőben a logisztika fejlesztésében kíván a park tevékenyen részt venni, hiszen ehhez rendkívül jó közlekedési kapcsolata, és oktatási-képzési rendszere van a városnak. A park nyújtotta kedvezmények: Az Ipari Parkba betelepülő vállalkozások számára Nyíregyháza önkormányzata is különféle adókedvezményeket biztosított. Ezek elsődleges célja az volt, hogy a vállalkozásokat a parkba csalogassa. Az akkori adórendelet szerint a betelepülők 10 éves iparűzési adómentességet kaptak, valamint 4-5 éves mentességet az építményadó alól. Az uniós csatlakozást követően ezeket az a mentességeket folyamatosan meg kellett szűntetni bizonyos türelmi idő alatt. Kompenzálásként a vállalkozások mindennemű szakmai segítséget vehetnek igénybe,

hogy az önkormányzati, uniós pályázatokon a benyújtott projektterveztek sikeresen szerepeljenek. A külső és belső infrastruktúra, kiegészítő szolgáltatások: Egy ipari park területének kijelölésekor bizonyos feltételek figyelembe vétele elengedhetetlen. A befektetők elvárása, hogy leendő telephelyeik közel helyezkedjenek el fő közlekedési (vasút, közút, esetleg repülőtér) útvonalakhoz, csomópontokhoz, és azoktól jól megközelíthetőek is legyenek egyben (kapcsolódó utak, esetleges 45 http://www.doksihu iparvágányok). Elvárás az is, hogy az adott terület el legyen látva a kor követelményeinek megfelelő, szükséges infrastruktúrákkal (elektromos áram, földgáz, víz és szennyvíz, telekommunikációs lehetőségek), továbbá, hogy a területen a közlekedés alapfeltételei (belső úthálózat) adottak legyenek. A park területének felosztása során az önkormányzat törekedett arra, hogy mind a nagyobb, mind a kisebb

cégeknek, befektetőknek megfelelő elrendezésben kínáljon területeket. Ennek megfelelően 5-10 hektáros területet biztosít a multinacionális és nagyvállalatoknak, 2-5 hektáros területet a közepes cégeknek, és 0,1-1 hektáros területet a kisebb cégeknek és vállalkozásoknak. A kisebb méretű területek infrastrukturális kialakítása több tőke befektetését igényli. A városba vezető főbb közúti útvonalak négy sávosra szélesedtek, és az M3-as autópálya is elérte a várost. Rendelkezésre áll már az a nyolc kilométeres elkerülő szakasz is, amely a kamionforgalmat igyekszik a belvárosból elterelni. A 4-es számú főút közvetlenül az ipari park mellett fut. Átlagosan 100 km távolságban helyezkedik el 5 határátkelő: Románia felé Csengersima, Ártánd; Ukrajna felé Záhony és Beregsurány; Szlovákiába pedig Tornyosnémetin keresztül lehet átkelni. A park területét két vasútvonal határolja: a Nyíregyháza –

Vásárosnaményi vonal és a Nyíregyháza – Budapest vonal. A parkba bevezető iparvágány is kialakításra került a beruházások során. A város rendelkezik repülőtérrel is, mely egyelőre csak személyszállítást tesz lehetővé 25 fős kisgépek fogadására alkalmas. Ez elsősorban a multinacionális cégeknél számára jelent könnyebbséget külföldi munkatársaik, partnereik utaztatásánál. A térségi beruházásokból a repülőtér is részesedik Cél, hogy megteremtsék a teherszállítás feltételeit is. Ezért folyamatosan történik a kifutópálya szélesítése és hosszabbítása, az irányító egységek modernizálása, stb. A parkban a belső infrastruktúra teljesen kiépített, de a jövőbeni fejlesztéseknél természetesen szükséges a további bővítése. Áram-és gázszolgáltatóként a TITÁSZ Rt., és a TIGÁZ Rt van jelen A szennyvízhálózat kezelését a Nyírségvíz Rt. végzi Matáv Zrt, Invitel Távközlési Zrt, a UPC

Magyarország Kft., valamint a PR-Telecom Zrt biztosítja a vezetékes telefon és internet szolgáltatásokat, valamint jelen van mindhárom magyar mobilszolgáltató is a térségben. 46 http://www.doksihu A parkban elméletileg rendelkezésre áll a kiegészítő szolgáltatások széles köre. A gyakorlatban azonban a betelepülő vállalkozások ezeket nem veszik igénybe, hanem saját maguk kutatják fel a piacon fellelhető legkedvezőbb ajánlatokat. Ez a „jelenség” nemcsak a térségben, hanem az egész országban jellemző. Akkor lenne versenyképes az üzemeltető kft. ajánlata e szolgáltatások nyújtására, ha megvalósításukat a piaci versenytársak bármelyikénél olcsóbban tudná biztosítani. Így a kft tevékenységének a befektetés-szervezésben, a szakmai tanácsadásban, a különböző fórumokon, kiállításokon való bemutatkozásban, a pályázat készítésben és figyelésben, az ügymenetek segítésében, a teljes körű

tájékoztatásban, a lobbizásban és a fejlődés további irányainak meghatározásában van szerepe. Finanszírozás A Log-In-Park létesítésekor mind a földterületet, mind pedig az infrastrukturális beruházásokhoz szükséges tőkét az önkormányzat biztosította. Az Unióhoz csatlakozni kívánó országok különböző forrásokat vehettek igénybe. Az ipari park még 1999-ben PHARE pályázat útján nyert a park 600.000 eurót infrastrukturális fejlesztésre. Többek között ebből a forrásból valósított meg a kezdeti beruházásokat, a szennyvízhálózat kiépítését. A parkban, mint finanszírozó jelen van a magántőke is 50%-os tulajdonrésszel. A Regionális Operatív Programok (ROP) közül a parkot az Észak-Alföldi ROP támogatásai érintik.29 2007-2013 között a program célja a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése, régió leszakadásának megállítása. Ennek

érdekében támogatja: ‚ A régió kis- és középvállalkozói szektorának a megerősítését, ‚ A turizmus jövedelemtermelő képességének a javítását, ‚ A lakossági mobilitás fejlesztését, ‚ A régió humán erőforrásának fejlesztését, ‚ Az épített és természeti környezet állapotának a javítását. 29 http://www.nfuhu/umft operativ programok 47 http://www.doksihu 3. Táblázat: Az EAOP prioritásai és támogatása (2007-2013) A prioritás kerete Prioritás (euró) Százalékos megoszlás Regionális gazdaságfejlesztés 164 991 398 Ft 14,38% Turisztikai célú fejlesztés 208 450 929 Ft 18,17% Közlekedési feltételek javítása 199 935 957 Ft 17,43% Humán infrastruktúra fejlesztése 236 207 524 Ft 20,59% Térség-és Városfejlesztés 296 254 662 Ft 25,83 Technikai segítségnyújtás 41 300 926 Ft 3,60% Összesen: 1 147 141 396 Ft 100,00% Forrás: http://www.nfuhu/umft operativ programok, Letöltés: 20090311 A Regionális

Gazdaságfejlesztés Prioritásába tartozik a regionális üzleti környezet, infrastruktúra, klaszterek, vállalatok közti együttműködések, beszállítói hálózatok, valamint kutatási központok, közvetítő és technológiatranszfer-intézmények fejlesztésének támogatása A kiemelt projektek között szerepel a Nyíregyházi Ipari Park II. fejlesztési ütemében, a 100 hektáros bővítés teljes infrastrukturális fejlesztési munkáinak elvégzése. Ennek során útépítést, víz- gáz-, elektromos ellátási, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetési rendszer épülne ki. Ennek eredményeként logisztikai és ipari befektetőket tudna fogadni a II. ütemben fejlesztett területrész Az 1 milliárd forint igényelt támogatásból a program 50%-ot biztosíthatna. A szakértők megítélése szerint a projekt jelenlegi formájában két ütemben lehetne kivitelezhető, maximum 500 millió forint támogatás mellett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelen van az

Uniós ETE programban. A határ menti együttműködések fejlődőse az ipari parkra is jótékonyan hat. A betelepült vállalkozásoknak így könnyebb fejleszteni a külföldi érdekeltségeiket. A park egésze is vonzóbb befektetési terület lett, főleg logisztikai tekintetben, mivel 100 km-es távolságban már elérhető külföldi piac. A megye több programban is szerepel régiós szomszédaival együtt, a Magyarország-Szlovákia, a Magyarország-Románia valamint a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Programban is. A programok kiemelten támogatja az oktatási intézmények közötti kapcsolatépítést és az intézmények fejlesztését. A környezetszennyezés szintén gyakran jelenik meg 48 http://www.doksihu országhatárokon átnyúló problémaként, ezért ösztönzi a környezeti kockázatok elleni szabályozás közös kidolgozását is. 4.22 Példaértékű vállalkozások Flextronics International A Flextronics egy Szingapúrban bejegyzett

cégcsoport. A négy kontinens 27országában 38 gyárat üzemeltet. Az elektronikai gyártási szolgáltatásokban a világ második legnagyobb szállítója. Elektronikai cikkek bérgyártását végzi többek között a Hewlett Packard, az IBM, az Alcatel, a Motorola, az Ericcson, a Phillips a Nokia számára. Az övé volt az első zöldmezős, beruházás a parkban 75 millió USD értékben, és ez felértékelte az ipari parkot mind a hazai, mind pedig a külföldi befektetők szemében. Meglepő módon a cég még a beruházás előtt elkezdte a humáninfrastruktúra kiépítését. Tájékozódott a környék oktatási rendszeréről is. Ekkor mutatkozott meg az első lényeges különbség a külföldi és a magyar iskolarendszer között. Magyarországon a hagyományos oktatási szemlélet szerint az iskolarendszerben a lehető legszélesebb körű tudást kell megszerezni. A multinacionális cégek viszont olyan humánerőforrást várnak el, amely már speciális szakmai

ismeretek birtokában kerül ki az iskolapadból. A munkaerő toborzásakor szembesült is a vállalat ezzel a problémával. A helyi oktatási intézményekben nem képeztek olyan speciális szakembereket, akikre a vállalatnak szüksége lett volna. A középfokú műszaki végzettségűek toborzásával kevesebb probléma adódott. 2 helyi szakközépiskola is elegendő létszámú és megfelelő színvonalon képzett elektronikai és finommechanikai szakembert biztosított. A felsőfokú oktatás megszervezésére pedig azonnal akadt segítség: az akkori GATE Mezőgazdasági Főiskola, a Nyíregyházi Főiskola, és a cég nyíregyházi gyárigazgatója megegyezett a Kandó Kálmán Főiskola vezetőjével, hogy a 3 felsőoktatási intézmény, a 2 szakközépiskola és az önkormányzat közösen kidolgozza a közép-és felsőfokú oktatás anyagát, melynek specialitása megfelel a Flextronics elvárásainak. Az oktatás költségeit a vállalat finanszírozta A megfelelően

képzett munkatársak gyakorlati oktatását a sárvári és zalaegerszegi telephelyeken biztosította. Napjainkban is felkeresi a megfelelő műszaki területen 49 http://www.doksihu végzett hallgatókat különböző állásajánlatokkal, így járulván hozzá a foglalkoztatás további bővítéséhez. De nemcsak az oktatás szervezésében volt jelentősége, hanem szerepet vállalt még 300 millió Ft saját tőke felajánlásával a nyíregyházi repülőtér bővítésében. Ennek során korszerűsítették a le- és felszállópálya világítását, valamint a légi irányítást, melyhez a legbiztonságosabb eszközöket telepítették a repülőtér vezérlőtornyába. Az Electrolux Az Electrolux - a világ legnagyobb konyhai, fürdőszobai, tisztító- és szabadtéri eszközöket gyártó vállalata – évente mintegy 55 millió terméket értékesít a világ 154 országában, éves árbevétele meghaladja a 133 milliárd svéd koronát. Az Electrolux Csoporthoz

olyan világhírű márkák tartoznak, mint az AEG, a Zanussi, a Frigidaire, az Eureka és a Husqvarna. Az Electrolux vállalat idetelepülése hosszú folyamat eredménye volt. Amikor úgy döntött, a hűtőgépgyárát nem Jászberényben építi fel, több várost és több országot vizsgált meg. Nyíregyháza mellett szólt a szükséges munkaerő megléte, az infrastruktúra és az ipari park fejlettsége, logisztikai szempontból kedvező földrajzi elhelyezkedése, s nem utolsó sorban az önkormányzat segítőkész rugalmas, gyors, együttműködő magatartása. 2003-ban mintegy 65 millió eurós beruházással épül, évente 560 ezer alul fagyasztós kombinált hűtőkészüléket gyárt a vállalat. Ezáltal ma Magyarország az Electrolux legnagyobb hűtőkészülék és fagyasztóláda gyártó bázisa Európában. A cég nem csak a gyártás bővítésében érdekelt, hanem abban is, hogy megfelelően képzett szakembergárdát biztosítson a termeléshez. Ebben

számítanak a nyíregyházi önkormányzat együttműködésére is. A munkaügyi központ is számol a szükséges munkaerő felkészítésével. Az Electrolux folyamatosan bővíti szakmai tapasztalatait és szakismereteit a termék- és folyamat technológia, a regionális nyersanyagbeszerzés és a logisztikai lehetőségek terén annak érdekében, hogy csökkentse a gyártási költségeket. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a cég nemcsak egy-egy piaci szegmensre koncentrál; széles piaci bázist hozott létre, amely áthidalja az egyes iparágakban jelentkező ciklikus ingadozásokat, így növelve a stabilitást. Az Electrolux globális stratégiájának magját képezi az ipari park 50 http://www.doksihu modell. Az Ázsiában, Európában és az amerikai kontinensen egyaránt megtalálható ipari parkok előnye, hogy csökkentik a gyártás logisztikai korlátait. A cég szállítókat telepít az összeszerelés helyszíneire, és a nyersanyagokból, alkatrészekből

és szerkezeti egységekből készterméket gyártanak, majd azt terítik a világ különböző pontjain. 4.23 A park létrehozásának gazdasági és társadalmi hatásai 1999-ben az önkormányzat megbízásából készült egy városfejlesztési koncepció. Meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek az akkori gazdasági és társadalmi folyamatokat voltak hivatottak előmozdítani. Ezek türkében mutatható ki igazán, hogy ipari park, és a befektető vállalatok hogyan járultak hozzá a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Az akkori gazdasági helyzetre vonatkozó elemzések azt mutatták, hogy a megyei cégek számos problémával néztek szembe: ‚ A gazdasági infrastruktúra kiépítettsége elégtelen volt a megyében, a gazdaság fejlődését segítő információk nem álltak rendelkezésre illetve nehezen voltak hozzáférhetők, a tanácsadói hálózat szerepe pedig elhanyagolható volt. ‚ A K+F tevékenység színvonala alacsony volt, ennek

megfelelően az innovációs folyamat eredményét tükröző termékek aránya kicsi volt, a minőségi követelmények nem voltak megfelelőek. ‚ A marketing szemlélet hiánya számos megyei cégnél volt megfigyelhető, ennek következtében sok vállalkozás termelése nem volt piacorientált, hiányzott a jól felkészült marketing ismeretekkel rendelkező szakember gárda, valamint a megbízható üzleti piaci információk rendelkezésre állása. A nehézségek megoldására a következőket tűzték ki célul: ‚ a termékek és szolgáltatások piacra jutásának segítése a minőség javításával, ‚ a vállalkozások gazdasági környezetének fejlesztése, ‚ a KKV-k finanszírozási hátterének javítása, speciális kedvezményes hitel- és finanszírozási konstrukciók kialakítása, a kockázati tőke szerepének erősítése, ‚ a vállalkozások információs környezetének javítása, tanácsadó hálózat kialakítása, a vállalkozások segítése annak

érdekében, hogy a korszerű informatikai eszközöket képesek legyenek használni, 51 http://www.doksihu ‚ a vállalkozások tőkeellátásának javítása, ‚ szakmai segítségnyújtás a vállalkozók számára az innovációs folyamatok menedzselésében, ‚ minőségbiztosítási rendszerek kialakításának segítése és a technológiai transzfer háttérfeltételeinek megteremtése, ‚ Képzések szervezése a marketing területén, marketing tanácsadás a vállalkozóknak, 1999-ben a megye területfejlesztési tanácsa új középtávú fejlesztési koncepciót készíttetett, amelynek céljaként olyan kitörési pontokat vázoltak fel, amelyek elősegítik az elmaradottság mérséklését és a megye fenntartható fejlődési pályára állítását.: ‚ a megye stratégiai helyen található, ezért ki kell használni a megye „keleti kapu” szerepét, ‚ az elmaradott kistérségek életminőségét javítani kell. ‚ Fejlesztendő a kommunikációs és

közlekedési infrastruktúra, az üzleti infrastruktúra, a humán erőforrások képzettségi szintje, a megyei vállalkozói bázis, és a régiós marketing tevékenység a befektetések ösztönzésére. A Nyíregyházi Ipari Park tehát több mint 10 év kemény munkával eljutott oda, hogy a Parkba folyamatosan érkeznek a befektetők. A két multinacionális vállalat mellett jelen vannak a KKV-k is. Jelen van a mikroelektronika, vegyipar, élelmiszeripar, logisztika A park tehát komoly hatással van a városra. A foglalkoztatottak száma az új betelepülőkkel folyamatosan növekszik, és jó híre, sikeressége a jövőben is vonzó lesz a befektetni kívánó vállalkozások számára. Azért, hogy ezek a pozitív hatások a lehető legtovább érezhetőek legyenek, park részéről is stratégia kidolgozására van szükség. Először is biztosítani kellett a hosszú távú gazdaságos működés feltételeit, a piaci elvárásoknak megfelelő szolgáltatási színvonal

megteremtését. A jövőben nemcsak az üzleti partnerekkel, hanem a lakossággal is jó kapcsolatot kell ápolnia. Fontos továbbá a jelenlegi partneri kapcsolatok fenntartása a megyei és városi szervezetekkel. Ezen szervezetek képviselői számára is biztosítani kell az információkat a Park aktuális helyzetéről, valamint fejlesztési elképzeléseiről. Az ipari parknak előnyben kell részesítenie azokat a vállalkozásokat, melyek működéséhez minőségi munkaerő szükségeltetik. Ezzel is csökkenthető a felsőfokú végzettségűek városból való elvándorlása. A technológiák „behozatala” 52 http://www.doksihu (technológiatranszfer) pedig jótékonyan hat a gazdaságra és a helyi vállalkozások fejlődésére, valamint a helyi oktatásra is, hiszen újabb szakirányok, képzések kell, hogy megjelenjenek a versenyképesség fenntartása érdekében. Azonban mindezek mellett folyamatosan keresni kell a jövőbeni fejlődési lehetőségeket,

melyeknek egyik útja a szállítmányozásba való bekapcsolódás lehet. 4.3 A jövőbeni fejlesztési irányvonal: Logisztika A ’90-es évek rendszerváltása nemcsak a gazdaság átalakulásában játszott szerepet, hanem a külföldi, elsősorban nyugati tőkebefektetések számát és nagyságrendjét is megnövelte. Ebben az időszakban, jelentek meg hazánkban először nemzetközi logisztikai szolgáltató vállalatok. A rendszerváltásnak köszönhetően az állami, szállításban érdekelt nagyvállalatok többségét felszámolták, ezáltal jelentős eszközállomány (pl. tehergépkocsik) szabadult fel. Az elbocsátott alkalmazottak többsége pedig kényszer-kisvállalkozóként maradt a piacon, így használva tovább az eszközállományt. Mivel azonban jelentős volt ezen kisvállalkozások száma, a piaci verseny nagyobb lett a szállítmányozás területén, az árak pedig csökkentek. Így az átalakuló magyar gazdaságnak ezzel a jelenséggel is szembe

kellett néznie. Nyugaton is változott a termelési rendszer. Egyre nagyobb volt az igény a termékváltozatok számának növelésére, és hogy ezek a termékek minimális idő alatt kerülhessenek a fogyasztókhoz. Így nyertek teret a logisztikai központok, melyek térben és időben is közelítették a termelést és a disztribúciós folyamatokat. Ezek a piaci tendenciák hamarosan kiterjedtek a Szovjetunió utódállamaira is. A nyugati logisztikai vállalkozások pedig megtalálták a megfelelő befektetési lehetőségeket a keleti terjeszkedéshez. Célpontjaik elsősorban Budapest, Prága és Varsó voltak A kisvállalkozások egy része beolvadt ezekbe a nemzetközi cégekbe, egy másik részük pedig megpróbálta felvenni a versenyt. Van olyan is, amelyik mára már a nemzetközi piacon is jelen van. (pl Waberer’s, Trans-Sped, Eurosped) Magyarországon a logisztikai fejlesztések a fővárosban és annak környékén indultak meg, később azonban, főleg miután

jeleztük szándékunkat az Európai Unióhoz való csatlakozásra, a fejlesztéseket az ország többi területén is elindították. Több helyen 53 http://www.doksihu lehetőség volt kihasználni a szovjet időkből fennmaradt infrastruktúrát barnamezős beruházások keretében, de a közlekedési infrastruktúrát a legtöbb helyen jelentősen bővíteni kellett. A 2004-es uniós csatlakozás után pedig hazánk stratégiai helyzetbe került a szállítmányozás területén, hiszen az ország az unió keleti kapuja lett. A keleti országrészbe befektető vállalkozások esetében pedig a telephelyválasztás egyik fő oka a kedvező határ menti elhelyezkedés volt. Így az itt működő ipari parkoknak lehetőségük van a szállítmányozás területén működő vállalatokkal és logisztikai szolgáltatásokkal kibővülni, ezáltal pedig bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági folyamatokba.30 A logisztikai ágazat az elmúlt évtizedekben a világon mindenütt a

legfontosabb gazdasági ágak közé került. Mára a logisztika a világ GDP termelésének 13,8%-át teszi ki. A fejlett országokban ez az arány a hazai termelésen beül 10 – 17 % Hazánk ebben a tekintetben is le van némileg maradva, hiszen nálunk ez az érték még a 10%-ot sem éri el. Remélhetőleg a hazai gazdaság felzárkózásának és a kedvező földrajzi fekvésben rejlő lehetőségek kihasználásának köszönhetően ez az arány növekedni fog.31 Ma is vannak hazánkban olyan pozitív példák, melyek azt mutatják, hogy magyar hátterű logisztikai vállalkozások európai szinten is jelentősé válhatnak megfelelő szaktudással és kitűnő piaci helyzetfelismeréssel. Ilyen például az egyik debreceni ipari parkot is üzemeltető vállalkozás. 4.31 Debrecen Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park A Nyíregyházi Ipari Parkhoz képest egészen más utat járt be a Debrecen Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park. Ezt a park nem egy

önkormányzati kezdeményezés alapján született. Létrejöttében és további fejlődésében is döntő szerepet játszik egy magán vállalkozás, a Trans-Sped Cégcsoport. 30 Koós Bálint: Kelet-Közép Eorópa logisztikai helyzete az uniós csatlakozás küszöbén, Logisztikai évkönyv, Magyar logisztikai Egyesület, Budapest, 2004, 87-92.oldal 31 Nemzeti Logisztikai Stratégia készül – szakmai konferencia, 2007.0530 (, letöltve 20090501 http://www.nfuhu/content/334) 54 http://www.doksihu A cégcsoport alapítói kihasználva a romániai és ukrajnai határ közelségét 1990-ben alapították meg logisztikai vállalkozásukat. A kezdetben csak szállítmányozással, raktározással és vámügyintézéssel foglalkozó cég gyorsan bővítette szolgáltatási körét, és mára erős infrastrukturális bázisával teljes körű logisztikai szolgáltatást tud biztosítani megrendelőinek. Főbb logisztikai szolgáltatásaik: ‚ Raktározás ‚ Közúti és légi

szállítmányozás, fuvarozás ‚ Vasúti és konténeres szállítmányozás ‚ Fuvarozás ‚ Vámügyintézés ‚ Termelési logisztika ‚ Egyéb értéknövelő szolgáltatások: csomagolás, kiszerelés, címkézés A cégcsoport jelenleg 4 településen rendelkezik telephellyel: Debreceben (3 helyszínen), Tiszaújvárosban (a TVK tiszaújvárosi központjában), Budapesten (Leshegy Ipari Parkban) és Székesfehérváron (iroda és raktár). Ezen kívül, pedig még számos városban tart fenn irodákat. A cégcsoport központja Debrecenben található. Az 1994-ben vásárolt 26 hektáros központi telephely 1999-ben nyerte el az ipari parki címet. Ettől kezdve már az ipari park üzemeltetés is a cégcsoport profiljába tartozik. 2001-től a Park tagja a magyarországi logisztikai szolgáltató központok országos hálózatának. A Trans – Sped az érdekeltségi körébe tartozó cégeket holdingszervezetbe tömörítette. A holding és egyben a debreceni ipari parkjuk

működtetésre és irányítására, pedig létrehozta a DELOG Debreceni Logisztikai Szolgáltató Központ Kft-t. A DELOG üzemelteti a Park raktár és üzemcsarnokait. Az ipari park infrastruktúrája modern. Rendelkezik a legújabb ISO minősítésekkel is (ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszert és ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszer.) A terület éjjel nappal őrzött. A közel 24 000 m2 alapterületű fedett raktárcsarnokok 2/3 része temperálható rakterület. A raktárakban lehetőség van polcos és tömbös tárolásra is. 55 http://www.doksihu Jelenleg többnyire elektronikai termékeket, gyógyszereket, textil - és dohányárut, valamint élelmiszereket raktároznak, de lehetőség van akár veszélyes anyagok tárolására is. A ki és betárolásokhoz gáz – benzin, gáz és elektromos targoncákkal egyaránt rendelnek. A 2008-as évben összesen 14346 tonna kézi, 80093 tonna gépi rakodás történt. A Park ipari

vágánnyal kapcsolódik a Debreceni Vasútállomáshoz, így közvetlen összeköttetésben van az országos vasúthálózattal is. 2007-ben elnyerte az Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központ címet is. Az ipari parkba betelepülő cégeknek a DELOG számos olyan szolgáltatást biztosít, melyek megkönnyítik a szakmai tevékenység végzését. Ilyen szolgáltatások a következők: ‚ Pénzügyi: számlázás, könyvelés ‚ Informatika ‚ Marketingkommunikáció ‚ HR és munkaügy ‚ Minőségügyi rendszerek üzemeltetése és karbantartása ‚ Jogi tanácsadás ‚ Társaságalapítási asszisztencia 32 Léteznek azonban nagyobb területet és tevékenységet átfogó ún. gazdasági övezetek, melyek az ipari parkok egy magasabb kategóriájaként jelennek meg. 4.32 Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Záhony és térségének övezete (lásd 6. sz melléklet) az ipari területeken belül már egy átfogóbb szervezeti

struktúrát képvisel. Az országban először ebben a térségben, 1996-ban hoztak létre vállalkozási övezetet.33 Jelenleg hazánk hét régiója közül ötben található ilyen jellegű ipari terület. Közülük a záhonyi 32 http://www.deloghu/ : Központi Statisztikai Hivatal: Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön, Statisztikai Tükör, II. évfolyam, 39 szám 2007, 2o 33 56 http://www.doksihu térség a legkiterjedtebb, mely közel 50 települést foglal magába. Ezek közül a legnagyobbak: Záhony, Győröcske, Tiszabezdéd, Tuzsér, Komoró, Fényeslitke, Tornyospálca, Mándok, Eperjeske, Tiszaszentmárton, Zsurk, Kisvárda és Döge. Ezek a települések alkotják a térséget érintő fejlesztési koncepció alapját. Hazánk keleti részének e térségében találkoznak az európai szabványú normál, és a keletről érkező széles nyomtávú vasútvonalak. A területen keresztül bonyolódik Magyarország és Oroszország, valamint a

FÁK országok, illetve a balti országok és az EU több országa közötti vasúti kereskedelem, éppen ezért közlekedés-földrajzi szempontból meghatározó az ország keleti piacokkal való kapcsolatában. A nyomtávolság - a vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső élei között mérve – méretének eltérése miatt (normál nyomtáv 1435 mm, azonban a volt szovjet utódállamok területén a nyomtáv 1520 mm) a záhonyi vasúti átrakó körzetben végzik el a keletről vasúton érkező áruk átrakását. A magyar oldalon a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet, a határ másik, ukrán oldalán a Kárpátalja Különleges Gazdasági Övezet szolgál a kelet-nyugati irányú logisztikai-kereskedelmi együttműködés alapjául. A MÁV-nak jelenleg évi közel 10 millió tonna áru átrakására van kapacitás. Az átrakó körzet teljes kapacitása azonban ennél jóval nagyobb. A legnagyobb áruforgalom 17 millió tonna

volt 1987-ben, a kapacitások kihasználtsága azonban változó. A térség településein és azok között létrehozott átrakodó és rendező-pályaudvar hálózatokon több vállalkozás épített ki raktártelepet. Sokuk nyújt különböző raktározási és szállítmányozási szolgáltatást, azonban ezek összehangolása, a szabad kapacitások hasznosítása csak részben valósul meg. A térség azonban nem működik egységes logisztikai központként. 11 településen található közvámraktár, összesen 30 darab A térség gazdaságának fő profilja mai napig az áruszállítás, de emellett elsősorban a keletről érkező áruk feldolgozottsági szintjének növelése érdekében feldolgozókapacitások is kiépültek a térségben. 57 http://www.doksihu 2. ábra: Vasúti áruszállítási teljesítmények alakulása 1920-2000 Forrás: Fleisher Tamás: A Záhonyi régió közlekedési helyzetelemzése jövőképe, összhangban térségi és nemzetközi

szerepével, Budapest, MTA Világgazdasági Kutató Intézet, 1999, 10.o Az övezet területén két ipari park található, a Tuzséri és a Záhonyi Ipari Park. Mindkettőt 1998-ban hozták létre. A Záhony - Városi Ipari Park többségi tulajdonrésze magánkézben, az INMAS Kft tulajdonában van. Az ipari park 12,1 hektárnyi területe Záhony városban, a határátkelő közvetlen közelében helyezkedik el. Az ipari parkban jelentősebb beruházás egyelőre nem történt, 5 kisvállalkozás működik benne. A Tuzséri Ipari Park a vállalkozási övezetet menedzsment szervezetének, a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. az irányítása alatt működik A park területe 106 hektár, melyből 20 hektár szabad terület áll a Kft. tulajdonában A park a 4-es főút és a vasútvonal közelében helyezkedik el. A vállalkozások elsősorban a logisztika, szállítmányozás területén tevékenykednek, többségük nem új betelepülő, már korábban is az ipari parkban

működött. Záhony és térsége hazánk legkeletibb régiójában helyezkedik el, mely az ország egyik gazdaságilag elmaradott része. Legfőbb problémaként az elvándorlása magas száma jelenik meg, mely több okra is visszavezethető. A vállalkozásoknak nagyon alacsony munkahelyteremtő képessége. Ezek hátterében az alacsony vállalkozási aktivitás áll, 58 http://www.doksihu valamint az a tény, hogy a vállalkozások körében jelentős számban vannak a kis- és mikro vállalkozások, illetve kevés olyan ipari vállalat működik a térségben, mely nagyobb számú munkavállalót lenne képes foglalkoztatni. A térségben működő kis- és középvállalkozások versenyképessége szintén alacsony, egyedül nem mindig képesek alkalmazkodni a piaci követelményekhez. Szintén a foglalkoztatási problémák következménye, hogy magas a pályakezdő munkanélküliek, és a tartósan munka nélkül lévők aránya, amely maga után vonja a nagyszámú

elvándorlást. Elmaradott és nem megfelelő minőségű a középfokú szakmai képzés technikai háttere sem. Bár a képzés szakmai tartalma magas színvonalú, nem mindenben tekintetben felel meg a piaci szükségleteknek. A szükséges gépek, berendezések, eszközök hiányában a gyakorlati oktatás nehézkes, és nem napra kész, emiatt eleve hátránnyal indulnak a képzésből kikerülők. Az Európai Unió Bizottsága 2001.szeptember 12-én fogadta el „Az európai közlekedéspolitika 2010-ig: váltóállítás a jövőnek” című dokumentumot. Az új közlekedéspolitika célja az, hogy egy modern közlekedési rendszer jöjjön létre 2010-ig. A közlekedéspolitika a közúti közlekedés térnyerését kívánja megállítani és ez által a vasúti közlekedés versenypiaci pozícióit javítani. A térség vasúthálózatának meghatározó eleme a Budapest – Nyíregyháza – Záhony közötti 100-as számú nemzetközi törzshálózati fővonal, amely

megfelelően biztosítja a kapcsolatot Nyíregyházán keresztül a fővárossal, a szomszédos régiókkal, megyeszékhelyekkel. Ez a vonal egyben az EU V folyosó kijelölt vasútvonala Uniós csatlakozás következményeként, hogy megvalósuljon az egységes piac, az áruk szabad áramlása, 2001-ben megszületett az „Első vasúti csomag”. Ezt mielőbb teljesítve a vasútvállalatoknak lehetővé kell tenniük a vasúti infrastruktúrához való diszkrimináció-mentes hozzáférést, a kapacitáselosztás és pályahasználati díj, a biztonság és a nemzeti hálózatok kölcsönös átjárhatóságát. A 2004-ben megjelent „Második vasúti csomag” szerint 2006. január 1-jétől nemcsak a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat vonalait, hanem a teljes vasúti hálózatot meg kell nyitni a közösségi vasútvállalatok előtt nemzetközi árufuvarozás céljából, 2007. január 1.- től, pedig belföldi árufuvarozás céljából is A

hálózatok megnyitása új helyzetet teremt a vasúti árufuvarozásban, hiszen fennáll majd a lehetősége egy gyors, alkalmazkodó képes és versenyképes vasúti árufuvarozás 59 http://www.doksihu kialakításának. Új versenytársak jelennek meg a piacon, akikhez a fejlettségben való igazodás a versenyképesség megvalósításának elengedhetetlen része. Egyeztetés alatt van a „Harmadik vasúti csomag”, amely a nemzetközi személyszállítás liberalizációját célozza meg 2010-ben, továbbá meghatározza az árutovábbítás minőségi követelményeit. A magyar vasút infrastrukturális fejlesztése nagy lemaradást tudhat magáénak a szomszédos országbeli vasúti hálózatok színvonalához képest. A járműpark romló műszaki állapota, a rossz típusösszetétel, a speciális kocsik alacsony száma, a magas szolgáltatási díjak kedvezőtlenül befolyásolják a vasút teljesítőképességét, és a szolgáltatások eladhatóságát,

hátráltatva ez által a kombinált árufuvarozás fellendülését Záhony és térségében. Különösen nagy visszaesés következett be a rendszerváltás után. A lengyel, valamint a szlovák logisztikai szolgáltatók részben átvették Záhony üzleti partnereit, másrészt igyekeztek megszerezni a kelet-ázsiai új piaci lehetőségeket. A rendszerváltás óta elmaradt szükséges fejlesztéseket kell minél hamarabb megvalósítani, a térség hatékonyan tudjon bekapcsolódni a határ mentén kialakult nemzetközi logisztikai versenybe. Ugyanakkor az elmúlt években tendencia volt a vasúti áruszállítás piaci részesedésének csökkenése a közúti szállítás javára, amit az Európai Unió politikájában szintén megpróbál egyensúlyozni különböző rendelkezéseivel. Ukrajnából (Csap városa) a széles nyomtávú pályák szintén kiépítettek Szlovákia és Lengyelország felé is, illetve mindkét országban működik vasúti átrakó övezet. Itt a

keletről széles nyomtávon érkezett árukat rakják át az európai szabványoknak megfelelő normál nyomtávra. Záhony legnagyobb konkurenciája a kelet-nyugati teherforgalom átrakása terén a tőle mindössze 5-6 km-re levő szlovákiai átrakó övezet, Ágcsernyő. A rendszerváltásig az Ágcsernyőn található logisztikai központ és átrakó állomás forgalma elhanyagolható volt, az átrakás jelentős része Záhonyban történt. Azóta azonban a záhonyi állomás minőségileg nem fejlődött, az elmúlt lassan két évtizedben a fejlesztések elmaradtak a nemzetközi versenyképesség kívánalmaitól. Az állam részéről nem volt meg a szükséges támogatási politika. Ezzel szemben Ágcsernyőn végrehajtották a szükséges fejlesztéseket és új beruházásokat, így a forgalom átterelődött a határ szlovák oldalára. 60 http://www.doksihu A térség a kelet-európai országok elérése szempontjából tehát stratégiai helyen található, így

fejlesztésének a célja egy európai és magyar igényeket kiszolgáló nyitott, logisztikai és ipari szolgáltató kapacitás kiépítése, amely összhangban van a régió gazdasági és társadalmi céljaival is. Ennek megvalósítására az első legfontosabb teendő a térségben az infrastruktúra további fejlesztése. A 2007-2013 közötti tervek között szerepel a 100-as vasúti fővonal 160km/h gyorsaságúra fejlesztése. A térség másik vasútvonala a Mátészalka – Záhony fővonal, amely egyben a nemzetközi törzshálózati fővonal kerülő útvonala is. Ezeken a vonalakon – néhány kivételtől eltekintve – áruszállítás is történik, melynek nagy részét a fővonalakon, kiemelten a 100-as vonalon bonyolítják. A vasútfejlesztés mellett szükséges a hiányzó alternatív közlekedési folyosók kiépítése (közút és vízi út). Az M3-as autópálya tervezett nyomvonala Vásárosnamény irányába halad, ahol kettéágazik, majd Barabás és

Záhony mellett lépi át az országhatárt. Az autópálya megépülése jelentős mértékben javítaná a terület közúti elérhetőségét, elősegítené a gazdasági fejlődéshez szükséges, további beruházások térségbe vonzását. Tisza teljes hosszában való hajózhatóvá tétele, valamint szabadkikötő építése is a jövőbeni tervek között szerepel. Jelentősen javíthatja a térség Európai Uniós logisztikai szolgáltatóvá válásának lehetőségét, ha ipari parki szolgáltatásokkal is bővülne a szolgáltatások köre. Egy esetleges trimodális központ szerepét tovább erősítheti a térségtől mindössze 100 km-re található debreceni nemzetközi repülőtér, valamint annak jövőbeli fejlesztései. 60 km-re van a nyíregyházi repülőtér, amely személyforgalomra és kisebb gépek fogadására éjjel - nappal alkalmas. Az ungvári repülőtér ukrán oldalon mindössze 20 km-re fekszik. A vállalkozási aktivitás növelésére a közép-

és nagyvállalatok térségbe történő vonzása érdekében logisztikai és ipari parkok és területek létrehozása a jövőben még hangsúlyosabban szükséges. Emellett az is fontos, hogy a vállalatok tudomást szerezzenek befektetési lehetőségek létezéséről. Emiatt fontos egy komplex nemzetközi marketing program megvalósítása is. A tőkebefektetés ösztönzésére az ipari terület kialakítását követően szükségszerű további üzleti tervek, marketingkommunikációs eszközök stratégiák készítése. Mivel 61 http://www.doksihu dominálnak az alacsony tőkével létrehozható társasági formák, így alacsony a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok aránya. A befektetés-ösztönzési program egyik prioritásaként nemcsak a térségben működő kkv-k, de a térségen kívüli hazai és külföldi befektetők megtelepedését is elő kell segíteni, valamint a már jelen lévő KKVk klaszterbe tömörülését szintén

ösztönözni kell. A nemzetközi logisztikai szolgáltatások ilyen szintjének a térségbe vonzása az Európai Unió komplex fejlődéshez is hozzájárul. Egyúttal, nemcsak a logisztika, hanem az ipar és a feldolgozóipar fejlődésének is új lehetőségeket kínál. A nemzetközi gazdasági fejlődés, a termelőerők nemzetközivé válásával nemzetközi méretű logisztikai infrastruktúrát igényel. E globalizációhoz kapcsolódó orosz, kínai, valamint Európai Uniós programok szintén e térségben találkoznak. A programok összehangolása megkívánja az optimális térségi fejlesztését, ahhoz, hogy az előnyöket az Európai Unió és Magyarország kölcsönösen ki tudja használni. A nemzetközi szállítmányozók ily módon kapcsolódhatnak be a kelet-nyugati forgalomba, másrészt a keleti (Oroszország, Kína) ipari és logisztikai vállalkozásoknak szintén biztosított lehetőséget kapcsolódni az európai gazdasági fejlődési centrumokhoz. A

Záhony és térsége Vállalkozási Övezet fejlesztésének beruházása közvetlenül 700800 új munkahelyet teremt a térségben. A logisztikai központ esetleges majdani bővítésével ez a szám elérheti a 900-1100 főt is. A beszállítói és egyéb kiszolgáló hálózat kialakulása további 200-400 új munkahelyet eredményezhet a térségben. Nem elhanyagolandó Magyarország versenyképességének növelése a „kapu” jelleg jogi és munkaügyi előnyeit kihasználó betelepülő ipar révén. Olyan iparágak vonzódhatnak a területére, amelyek nemcsak logisztikai szolgáltatásokat kívánnak nyújtani, hanem a hozzáadott érték révén Európai Uniós termékeket hozhatnak létre. Másrészt a különleges logisztikai elem (széles nyomtáv) révén ezen termékek keletre irányuló kereskedelme költségmegtakarítással is jár majd. A beruházás közvetlen, és közvetett hatásainak eredményeképpen az önkormányzatok helyi adóbevételei növekednek,

mely közvetetten a lakosság gyarapodását jelenti. Összességében elmondható, hogy a projekt megvalósításának hatására javul a térség gazdasági versenyképessége, és növekszik a nemzetközi áruszállítási versenyben betöltött szerepe, ami által a térség lakosságának az életszínvonala nőni fog. 34 34 Nyíregyházi Főiskola, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, Budapest Investment Zrt. : Záhony és térségének átfogó logisztikai fejlesztési programját megalapozó megvalósíthatósági tanulmány előkészítése, 2006., 1-124o 62 http://www.doksihu 5. A Rakamazi Ipari Park (RIP) A kezdeményezés, hogy Rakamaz városa mellett ipari park létesüljön 2006-ban indult útjára, a település jelenlegi polgármesterének programjában. Hamar támogatókra talált a lakosság körében is, mivel a helyi munkahelyteremtés, a helyi vállalkozások fejlesztése és a város fejlődése is egyaránt célként volt megjelölve. Az önkormányzat

2007 júliusában nyújtott be pályázatot az „Ipari Park” cím elnyerésére. A pályázat elkészítéséhez egy pályázatíró cég segítségét vették igénybe, és az elkészített projekt olyannyira sikeres volt, hogy már 2007 novemberére megkapta a terület az ipari park minősítést. A további fejlesztésekhez szükséges tőkét 50 %-ban biztosította az önkormányzat, a másik 50 % pedig uniós források fedezik, így összesen 660 millió forint áll a park rendelkezésére. A város határában 2 terület is alkalmas ipari park kialakításra: az egyik a déli, a 38-as számú főút és a 100-as számú vasútvonal melletti, 80 hektárnyi terület,a másik pedig egy északi, 22 hektárnyi rész. A 80 hektárnyi területen találhatóak a már betelepült vállalkozások. A betelepülés esetükben nem szó szerint értendő, mivel ezek a vállalkozások egy szándéknyilatkozatban csatlakoztak az ipari parkhoz, és engedélyezték a vállalkozás

terültének a parkhoz való csatolását. Ily módon jelenleg 7 kft, 1 bt és 4 vállalkozó folytat tevékenységet a parkban, valamint további 4 helyi vállalkozás jelezte már csatlakozási szándékát. Mivel ezek e vállalkozások eddig is sikeresen működtek, az ipari parkhoz való csatlakozási szándékuk elsősorban anyagi eredetű. Az Unióban a fejlesztésekhez nagyobb összegekre pályázhatnak olyan vállalkozások, amelyek ipari parki környezetben működnek. 63 http://www.doksihu Vállalat neve 4. Táblázat: A parkba betelepült vállalkozások Tevékenységi kör Kerülőváz Kft. fémszerkezet gyártás Lady-Line ’93 Kft. cipőgyártás Thermo Gold Bau Kft. fémszerkezet gyártás Ra-Va-Forg Ipari Kft. fémforgácsolás Bodrob Bt. cipőgyártás Alanex Kft. felvásárlás Kibuc Kft. tüzép telep Dr. Garden Kft tápoldatkeverő kisüzem Prill Gábor vállalkozó Hornyák József szikvíz üzem Takács László műanyagablak gyártás

Rajz Tibor autómosó Vállalat neve Esztraker Bt. 5. Táblázat: A parkba betelepülő vállalkozások Tevékenységi kör fémforgácsolás mezőgazdasági és szolgáltató Héri és Tsa. Bt vállalkozás rehabilitációs ipari, kereskedelmi és Mag-Sa Trash Kft. Türk László szolgáltató vállalkozás tüzép telep Forrás: Rakamazi Ipari Park Kft. - belső anyag A beépítetlen területet kizárólag bérleti konstrukciókban szeretné a park használatra bocsátani. Az infrastruktúra (utak, villamos energia, gázvezetés, csapadék-és szennyvízelvezetés) kialakítása mellett a fejlesztési tervekben szerepel egy Innovációs és Szolgáltató Központ kialakítása 2900 m2 -en, mely magába foglal irodaházat és az igényeknek megfelelő üzemcsarnokokat egyaránt. Az irodaház épületének kialakításával és komplex irodai szolgáltatások (irodai felszerelések, számítástechnikai hálózat, software és hardware eszközök, internet)

biztosításával szeretne az ipari park kezdő vállalkozásokat a parkba vonzani. A nekik nyújtott kedvezmények közül talán a 64 http://www.doksihu legjelentősebb az, hogy a fizetendő bérleti díj összesen 3 év alatt éri majd el a valós piaci értékét, így is csökkentve a kezdő vállalkozások mindennapi költségeit. Az „Ipari Park” cím elnyeréséhez feltétel volt egy átfogó hatástanulmány készítése. Ebben a tanulmányban kellett bemutatni mindazokat a tényezőket is, amelyek alátámasztják a létesítés indokát, és világossá teszik, milyen lehetőségek és versenyképességi tényezők vannak jelen a projektben. Rakamaz a Zemplén-hegység és az Alföld találkozásánál fekszik. 80-100 km-en belül 3 országgal is összeköttetésben áll valamint 3 km távolságra a vízi közlekedéssel való összeköttetés is biztosított a Bodrog és Tisza folyók találkozásánál. Ezen szempontokat figyelembe véve joggal építheti a város

és az ipari park a fejlődését a földrajzi elhelyezkedésre és emiatt alkalmas telephely lesz logisztikai szolgáltató cégek számára. A helyi lakosság fő megélhetési forrása a múltban a mezőgazdaság volt. Bár szerepe jórészt csökkent, a környező mezőgazdasági áruforgalomban a város mégis jelentős szerepet tölt be. Így ha az ipari parkban mezőgazdasági feldolgozó üzemek létesülhetnének, akkor a fejlődésnek ez is egy irányvonala lehet, hiszen nagy összegeket tudnának a vállalkozások megtakarítani azzal, hogy a mezőgazdasági termékekhez jórészt szállítás nélkül, közvetlenül helyben hozzájuthatnának. Az ipari park legnagyobb versenytársaként a fent bemutatott, 1997 óta sikeresen működő nyíregyházi ipari park jelenhet meg, hiszen 30 km-es távolságban helyezkedik el, egy jóval nagyobb lélekszámú, nagyobb és szakképzettebb munkavállalói réteggel rendelkező megyeszékhely mellett. A város pozitívumai ellenére a

rakamazi park megtalálta azokat a tényezőket, melyek segítségével versenybe szállhat nyíregyházi ellenfelével. A legfontosabb különbség a 2 park között a telekárakban mutatkozik meg Rakamazon a négyzetméterár feleakkora, mint Nyíregyházán, de a befektető megtalálja ugyanazokat a szolgáltatásokat. (karbantartás, irodaház, egyéb szolgáltatások) Másik nagyon fontos tényező, hogy Rakamazon olcsóbb a munkaerő, mint Nyíregyházán. Az itteni munkavállalói réteg túlnyomó többségében szakmunkás, így betanított munkásként találhatna megélhetési lehetőséget a parkban. Nyíregyházán a közép-és felsőoktatási intézmények köszönhetően nagyobb számban áll rendelkezésre magasabb fokon képzett munkaerő, így annak egy részét, egyfajta ellensúlyozásként szeretné a park átcsábítani Rakamazra, kiküszöbölve ezzel a magasabban képzett munkaerő helyi hiányát. 65 http://www.doksihu Az előzetes számítások alapján

körülbelül 700 munkavállalónak nyújt majd munkalehetőséget a park. Bármilyen ötletekkel és lehetőségekkel teli is egy projekt, nem lehet teljes mértékben sikeres, ha nem kap akár országos, akár nemzetközi publicitást és reklámot. Az üzemeltető kft ügyvezetője és a polgármester közösen keresik a bemutatkozás lehetőségeit hazánkban és külföldön egyaránt. Bemutatkoztak már különböző szakmai rendezvényeken és nagykövetségeken Brüsszelben és Spanyolországban is, illetve megkeresések útján folyamatosan kutatják a magyar befektetőket is.35 A park jövőjének alakulása nagyban függ a fennálló gazdasági válságtól, valamint annak hatásaitól. Fontos lenne, hogy már az infrastrukturális beruházások alatt találjon a park biztos befektetőkre a már meglévőkön kívül, leginkább a szállítmányozás területén tevékenykedőeket, hogy minél hamarabb megalapozhassa jövőjét a gazdaság e területén, kibővülhessen, és

méltó versenytársa legyen a környezetében található többi ipari parknak, valamint Rakamaz városának egyik legsikeresebb kezdeményezése. 35 A Rakamazi Ipari Park ügyvezetője és a rakamazi polgármesterrel készített interjú alapján 66 http://www.doksihu Összefoglalás Dolgozatomban megpróbáltam megismertetni az olvasót a hazánkban már szinte divattá vált ipari park jelenséggel. 10 év alatt közel 200 ipari park létesült Többségük életképesnek, több esetben sikeresnek bizonyul, többük a globalizációs folyamatokba is bekapcsolódott. A gazdaságunk a rendszerváltás óta eltelt 20 évben jelentős változáson ment át. A korábbi gazdasági rendszer teljes átalakításra szorult. Az ipari parkok ebben jelentős segítséget nyújtottak. Fejlődésük még az ország egyes régióit tekintve is változatos képet mutat, de céljaik azonosak: javítani a nemzetközi versenyképességet, csökkenteni az országon belül a régiók közötti

különbségeket, elősegíteni a foglalkoztatást. Nekik köszönhetően kialakulhat egy olyan üzleti környezet, mely további működő tőke befektetések megvalósulásához szolgáltathat alapot. Mindez pedig tovább szolgálhatja hazánk gazdasági –és életszínvonalának felzárkózást az Európai Unió szintjéhez. Az elmúlt 10 év alatt az ipari parkok rendszerének szabályozásához kialakult a megfelelő törvényi szabályozás és intézményi háttér, valamint az uniós tagságnak köszönhetően egyre több forrás áll rendelkezésre a pályázatokhoz és fejlesztésekhez. Ezáltal képes lesz az ország könnyebben integrálódni a közös piachoz és megfelelni az európai igényeknek. Logisztikai szempontból nézve az ország fekvése stratégiai jelentőségű. Vizsgálatom területeként azért választottam az ország keleti régióját, mert a gazdasági átalakulás itt ment végbe a legnehezebben. Gazdasági fejlettségét tekintve ma is az

elmaradottabb régiók közé tartozik. A társadalmi problémák, ezen belül is a foglalkoztatottság kérdése szintén figyelmet érdemelnek. A nehézségek és hátrányok ellenére ezen a terülten is megtalálhatóak olyan kezdeményezések, melyek, mintaként szolgálhatnak a fejlődő projektek számára, és később akár potenciális versenytársak is lehetnek. Felmerül azonban a kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben melyek is legyenek az ipari parkok fejlődési irányai a jövőben, különösen az ország keleti régióiban? 67 http://www.doksihu Fontos eldönteni, hogy elég erős és fejlett már a terület ahhoz, hogy tartósan versenyképes maradjon különösen a logisztikában a határon túli vállalkozásokkal szemben? A fejlődéshez további tőkebefektetésekre lenne szükség, de a gazdasági folyamatok lassulása miatt jelenleg kétséges ezek megtérülése. Rövidtávon ezek a befektetések és a fejlődő ipari parkok támogatása

megoldást jelenthet például a helyi foglalkoztatási problémákra, de hosszútávon a fennmaradásuk nem biztosított. A gazdasági válság további hatásaként megkérdőjeleződik az is, hogy érdemes-e a közelmúltban ipari park címet nyert területeket ipari irányba továbbfejleszteni, vagy a válságra való tekintettel inkább a tudomány alapú fejlődést kellene szorgalmazni a már meglévő parkokban? Akkor azonban ismételten megnőne a nagyvárosi vonzás környezetében működő ipari parkok súlya a gazdaságban, mivel általában ezekre jellemző az oktatási intézményekkel való együttműködés. Véleményem szerint a jelenlegi negatív gazdasági hangulat és környezet ellenére is az ipari parkok a jövőben is a gazdasági fejlődés fontos hajtóerői maradnak. Éppen ezért a jövőben is érdemes újakat létesíteni, illetve a meglévők működési körülményeit könnyíteni és tovább fejleszteni. 68 http://www.doksihu Irodalomjegyzék 1.

Buzás N – Lengyel I (szerk): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPRess, 2002., Szeged, 61-67o 2. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: Az ipari parkok szerepe az Budapest új uniós tagállamok ipari szerkezetváltásában, 2005, 1-46.o 3. Fleisher Tamás: A Záhonyi régió közlekedési helyzetelemzése jövőképe, összhangban térségi és nemzetközi szerepével, MTA Világgazdasági Kutató Intézet, 1999, Budapest,10.o 4. Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza, MTA Regionális Kutatások Központja, 1992. Budapest 5. Koós Bálint: Kelet-Közép Eorópa logisztikai helyzete az uniós csatlakozás küszöbén, Logisztikai évkönyv, Magyar logisztikai Egyesület, Budapest, 2004, 87-92.o 6. Központi Statisztikai Hivatal: Ipari parkok, vállalkozási övezetek az ÉszakAlföldön, Statisztikai Tükör, II évfolyam, 39 szám 2007 7. Központi

Statisztikai Hivatal: Statisztikai tájékoztató – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2007/4. 8. Magyarország a XX Században, 2 kötet – Babits Kiadó, 1997, Szekszárd 9. Nyíregyházi Főiskola, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, Budapest Investment Zrt. : Záhony és térségének átfogó logisztikai fejlesztési programját megalapozó megvalósíthatósági tanulmány előkészítése, 2006., 1-124o 10. Nyíregyházi Ipari Park Kft: A nyíregyházi nemzetközi ipari park megvalósíthatóságának terve, Nyíregyháza, 1999, 10-11.o 11. Rakusz Lajos: Ipari parkok fejlesztése-foglalkoztatás, Ipari Park Egyesület, 2007, Budapest, 15., 25, o 12. The Gallup Organization - Flash Eurobarometer 187: Innobarometer on cluster’s role in facilitating innovation in Europe, 2006 (Felmérés a klaszterek szerepéről az innováció elősegítésében Európában) 3-14.o 69 http://www.doksihu Internetes források: www.nfuhu http://www.operativprogramhu/a magyar

fejlesztespolitika merlege/ NFU: A magyar fejlesztéspolitika mérlege, 2009. május 8 (letöltve: 20090508) http://www.nfuhu/fogalomtar (letöltve 20090419) http://www.gtmhu/cikkphp?cikk id=780 Lukács Gábor: Az ösztönzés eszközei, Gazdasági Tükörkép Magazin, 2007/6. (letöltve 2008.1220) http://ec.europaeu/regional policy/country/prordn/details newcfm?gv PAY=HU&gv reg=1503&gv PGM=1176&LAN=13&gv PER=2&gv defL=7 www.nfgmhu www.loginparkhu http://www.nfuhu/umft operativ programok http://www.nfuhu/content/334 Nemzeti Logisztikai Stratégia készül – szakmai konferencia, 2007.0530 (letöltve 2009.0501) http://www.deloghu/ http://www.ipehu/ http://www.logspedhu/regiokhtm Egyéb források 186/2005. (IX 13) kormányrendelet 70 http://www.doksihu Mellékletek 1. sz melléklet: Klaszter környezetben működő vállalkozások %-os megoszlása az Európai Unióban, 2006 Forrás: The Gallup Organization - Flash Eurobarometer 187: Innobarometer on cluster’s

role in facilitating innovation in Europe, 2006, 4. oldal 71 http://www.doksihu 2. sz melléklet: Magyarország ipari parkjai 2008 Forrás: www.ipehu 72 http://www.doksihu 3.sz melléklet: Magyarország gazdasági régiói Forrás: http://www.logspedhu/regiokhtm 73 http://www.doksihu 4.sz melléklet: a GDP %-os megoszlása a gazdasági régiók között KözépMo. KözépDunántúl 10,66% 2000. 42,73% 10,38% 2001. 43,69% 9,75% 2002. 45,13% 10,25% 2003. 44,15% 10,48% 2004. 44,28% 10,35% 2005. 46,05% 47,19% 9,96% 2006. Forrás: KSH, saját szerkesztés NyugatDunántúl DélDunántúl Észak- ÉszakMo. Alföld DélAlföld 11,23% 10,43% 10,28% 10,79% 10,37% 9,84% 9,96% 7,35% 7,31% 7,19% 7,05% 6,95% 6,70% 6,50% 8,22% 8,26% 8,14% 8,20% 8,41% 8,27% 7,98% 9,91% 9,66% 9,51% 9,38% 9,43% 9,09% 8,84% 9,91% 10,26% 10,00% 10,19% 10,07% 9,70% 9,57% 74 http://www.doksihu 5. sz melléklet: A nyíregyházi ipari parkba betelepült vállalkozások Vállalkozás neve

Flextronics International Hirsch Kft. Electrolux Lehel Kft. Tantal Plus Kft. Lanotte Kft. Tevékenységi terület Mikroelektronika Polisztirol gyártás Háztartástechnika Élelmiszeripar Paplan és campingcikk készítés Vasipar Fémedző Bt. Gumiipar Schlosser Kft. Könnyűipar C.IS Trade Kft Vegyipar Gabriel-Chemie Kft. Vegyipar Henelit Kft. Műanyagipar Jász-Plasztik Kft. Logisztika Nyír-Log Kft. Fémszerkezet gyártás Sematic Kft. Lego Manufacturing Kft. Játékgyártás Forrás: Nyíregyházi Ipari Park Kft. belső anyag Betelepülés éve 2000. 2001. 2003. 2003. 2003. 2003. 2004. 2004. 2004. 2004. 2005. 2005. 2007. 2008 75 http://www.doksihu 6. sz melléklet: Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet Forrás: Nyíregyházi Főiskola, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, Budapest Investment Zrt. : Záhony és térségének átfogó logisztikai fejlesztési programját megalapozó megvalósíthatósági tanulmány előkészítése, 2006. 76