Oktatás | Andragógia » Dr. Juhász Erika - Az andragógia színterei

Az andragógia színterei A felnőttoktatás intézményrendszere 1. témakör Dr. Juhász Erika ISCED International Standard Classification of Education Oktatás Nemzetközi Standard Osztályozási Rendszere UNESCO minta (United Nations Educational, Scintific and Cultural Organisation) ISCED A képzési szint meghatározásának módja Kritériumok Elsődleges kritérium Másodlagos kritérium Az oktatási/képzési szint megnevezése Oktatás jellegű tevékenység Iskola, vagy iskola jellegű intézmény Alsó és felső korhatár Tanszemélyzet képzettsége Iskola előtti (óvodai) oktatás 0 Írás-olvasás és matematika oktatás módszeres megkezdése Belépés az alapfokú oktatásra kijelölt intézményekbe, a tankötelezettség kezdete Alapfokú oktatás, az alapképzés első szintje/fokozata 1 Az alapkészségek teljes körű elsajátítása Belépés mintegy 46-8 esztendős időtartamú alapfokú oktatás befejezését követően Tankötelezettség

befejeződése Több pedagógus képesítésének megfelelően tanít ugyanabban az osztályban A középfokú oktatás alsó szintje 2 ISCED szint kódszáma Kritériumok Az oktatási/képzési szint megnevezése ISCED szint kódszáma Jellegzetes felvételi követelmények, minimális felvételi követelmény Középfokú oktatás (felső szintje) 3 Felvételi követelmény Tartalom Életkor Időtartam Poszt-szekundér, nem felsőoktatás 4 Felvétel minimum A megszerzett diploma jellege Időtartama A felsőoktatás első, szintje (nem vezet közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez) 5 A felsőoktatás második szintje (haladó tudományos minősítés megszerzését eredményezi) 6 Elsődleges kritérium Kutatás-orientált képzés Tartalom Értekezés, vagy disszertáció készítése Másodlagos kritérium A képzésben résztvevőket tudományos kutatói és egyetemi, főiskolai pályára készíti fel Az intézményrendszer felosztása 

Formális és nem formális  Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli  Különböző fenntartók általi  Állami, közszolgálati (pl. felnőttképzést is folytató középiskola, művelődési ház stb.)  Piaci, profitorientált (pl. felnőttképzési vállalkozások: bt, kft, rt stb)  Civil (pl. felnőttképzési célú egyesületek, alapítványok) A hazai felnőttképzés fő intézményi színterei 5 lábon álló intézményrendszer  Állami felnőttképzési szervezetek: TKKI, TISZK, Kamara  Felnőttképzési vállalkozások  Felnőttképzési célú civil szervezetek  Felnőttképzés a közoktatásban Felnőttképzés a felsőoktatásban  Felnőttképzés a közszolgálati és egyéb intézményekben  (Munkaügyi Központ) Iskolarendszerű intézményi színterek - elsősorban  Alapfokú iskolák  Középfokú iskolák  Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK)  Főiskolák  Egyetemek Iskolarendszerű

intézményi színterek - másodsorban  távoktatási központok  egyházak hitéleti oktatási szervezetei  területi-önkormányzati integrált felnőttoktatási központok  külföldi oktatási intézmények hazai tagozatai Iskolarendszeren kívüli legfőbb intézményi színterek - elsősorban  regionális képző központok  oktatási vállalatok (egyéni vállalkozás, bt., kkt, kft, rt)  nagyvállalatok saját célú oktatási rendszerei  oktatási célú egyesületek és alapítványok  népfőiskolák  ismeretterjesztő társulatok (pl. TIT)  művelődési házak, művelődési otthonok, általános művelődési központok (ÁMK), ifjúsági házak, teleházak  oktatási rendszer más szintjei (alapfokú, középfokú, főiskolai, egyetemi) Iskolarendszeren kívüli további intézményi színterek - másodsorban  távoktatási központok  minisztériumok, önkormányzatok szakági továbbképző intézetei  politikai pártok

oktatási intézményei  szakszervezetek képző intézményei  egyházak hitéleti oktatási szervezetei  területi-önkormányzati integrált felnőttoktatási központok  külföldi oktatási intézmények hazai tagozatai  könyvkiadók, folyóiratok szerkesztőségei  múzeumok, képtárak  rádió, televízió szerkesztőségek stb. Hasonlóságok és különbségek az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli intézményekben folyó képzéseknél Iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli Személyesség Személytelen Személyes Részvétel a folyamatban Hallgató/Tanuló Résztvevő Motiváció Végzettség Tudás Időbeosztás Merev Rugalmas Tartalom Tananyag Kompetencia Értékelés Érdemjegy Szöveges értékelés Az andragógiai intézményrendszer nyilvántartása A felnőttképzés intézményrendszere 2. témakör Dr. Juhász Erika Az intézmények felmérése  Kezdetben: egymástól elszigetelt részkutatások

(népfőiskola, egyetemek és főiskolák, munkaügyi szervezetek stb.)  Felnőttoktatási atlasz kutatás (1997-2001.) 1. fázis: megyeszékhelyek felmérése 2. fázis: Hajdú-Bihar megye összes települése felmérése 3. fázis: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városainak felmérése  2001. után: felnőttképzési nyilvántartás a 2001 évi CI törvény alapján – tartalmi elemeket kevésbé mutat  Felügyeleti szerve:  kezdetben Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont  majd a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium  utána a Szociális és Munkaügyi Minisztérium  Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium  Végzi:  kezdetben a munkaügyi kirendeltségek  majd a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, 2007-től a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet  utána a regionális munkaügyi központok  Jelenleg a kormányhivatalok és megyei munkaügyi központok  Tartalma: 

Intézmény adatai (neve, címe, vezetője stb.)  Képzési tartalmak (általános képzés, nyelvi képzés, szakmai képzés) pontos beazonosítása  Felnőttképzési szolgáltatások (szintfelmérés, pályaorientáció stb.) felsorolása A hazai intézményrendszer adatbázisa  Nyilvántartott felnőttképzési intézmények finy.munkahu  Akkreditált felnőttképzési programok intézmények www.nivehu Akkreditáció – Tovább Akkreditált intézmények: 1495 db Akkreditált programok: 7465 db, ebből kb. harmada más törvény által akkreditált Felnőttképzési intézmények száma régiónként 2010. 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2610 487 659 597  OSAP statisztikák  Elérhetőség: http://osap.nivehu/sp  Lekérdezési listák  1995-től folyamatosan 549 424 488 Az iskolarendszerű felnőttoktatás A felnőttoktatás intézményrendszere 3. témakör dr. Juhász Erika A témával foglalkozó főbb kutatók:  Mayer József,

Singer Péter, Durkó Mátyás, Maróti Andor, Felkai László Fogalmak:  Felnőttoktatás (iskolarendszerű programok)  Felnőttképzés, felnőttnevelés (iskolarendszeren belül és kívül, speciális szakmai oktatás és képzés) A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980, 1990, 2001 és 2005 (%) (Mayer 2002) Az iskolázottság várható alakulása (Mayer 2002) 40 35 30 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya 25 8 osztályt végzettek aránya 20 középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 15 felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 10 5 0 2001 2006 2011 2016 Hogyan értékelhetjük az iskolai végzettséget?  Abszolút alacsony (meghatározott minimumot sem érték el)  Relatíve alacsony (jelenleg: az érettségi nélküliek /szakiskola, szakmunkásképző/)  Nemzetközi mércével mérve alacsony (ami itthon elég, az kevés lehet a nemzetközi piacon) A folyamatosan változó feltételek miatt elvben tehát

mindenkinek tanulni kellene! Az iskolarendszerű felnőttoktatás jellemzői:  Célja: pótló végzettség nyújtása felnőttek számára  Feladata: elhelyezkedési esélyek növelése  Irányultsága szerint: általános vagy szakképzés  A képzés munkarendje szerint: esti, levelező tagozat A hazai felnőttoktatás történeti előzményei:  II. vh előtt: cél az alacsony iskolai végzettség pótlása  1940-es évektől: analfabetizmus csökkentése, 1945-től dolgozók iskolái, esti és levelező tagozat, tömegoktatás megjelenése.  1980-as évek közepe: kettősség (mennyiségi szemlélet, a didaktikai és minőségi követelmények figyelmen kívül hagyása)  Rendszerváltás után: nehéz helyzet (szocialista nagyipar összeomlása, a pártok oktatáspolitikája nem foglalkozik a felnőttoktatás kérdéseivel, NAT viták) Változások: új gazdasági-társadalmi körülmények - állami szerepvállalás csökkenése - globális kihívások

- versenyhelyzet megjelenése  1990-es évek: - magas munkanélküliség, képzetlenek - külföldi vállalatok, új igények, OKJ - önálló kerettanterv az iskolarendszerű felnőttképzésben - hiányzó finanszírozási átalakítás A felnőttoktatás három szintje:  1-4. évfolyam (alapkészségek elsajátítása)  5-8. évfolyam (hiányos általános iskolai végzettség pótlása)  Középfokú oktatás (érettségit ad, egységes tartalmi koncepció) Az alapfokú felnőttoktatás:  Jelentős létszámcsökkenés az alapfokú oktatásban és a szakképzésben  Megváltozott tanulói összetétel (a dolgozók általános iskolája a hátrányos helyzetűek iskolája)  „Második esély iskolái” Az iskolarendszerű felnőttoktatás főbb célcsoportjai  Alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek  Pályakezdő munkanélküliek  Tartós munkanélküliek (Hátrányos helyzetű térségben vagy településen élők vagy depressziós ipari

övezetben élők)  Megváltozott munkaképességűek, fogyatékos személyek  45 éven felüliek  A gyermekgondozási ellátásban részesülők (gyes, gyed, gyet)  Munkaképes korú, de nyugdíjban részesülő felnőttek Néhány „horizontális” szempont: Romák Állami gondozottak Börtönből szabadultak Társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők (drogfüggők, szenvedélybetegek, depresszióstünetekkel rendelkezők, szociopátiás személyek) A dolgozók általános iskolájába járók létszáma: 1960 – 99.315 fő 1980 – 21.974 fő 1990 – 12.293 fő 1995 – 5205 fő 2003 – 2785 fő A dolgozók általános iskoláinak száma: 1965 – 1652 intézmény 1970 – 451 intézmény 1990 – 161 intézmény 1995 – 82 intézmény 2003 – 51 intézmény Szakmunkásvizsgát tettek száma: Szakmunkástanulók felnőtt dolgozók 1950 29.100 fő 50.019 fő 1970 65.822 fő 14.819 fő 1980 46.586 fő 20.549 fő 1991 55.412 fő 5787 fő 1994

55.617 fő 6273 fő Középiskolai esti-levelező tagozaton tanulók száma: 1980 130.332 fő 1990 68.162 fő 1993 76.335 fő 1994 81.204 fő 2003 93.172 fő A középfokú felnőttoktatás: tömeges igény az 1990-es évektől, cél az érettségi A felnőttoktatás hármas célkitűzése: - lehetőség a felsőfokú továbbtanulásra - esély a munkaerő piaci pozíciószerzésre - esély az állás megtartására Változások: Már nem az iskolázásban elmaradtak képzése az elsődleges cél, hanem a pályamódosítás. Új képzési típusok Egyre fiatalabbak jelentkezése az iskolarendszerű felnőttképzésbe. A nők aránya meghaladja a férfiakét Az iskolák térbeli elhelyezkedése: - elsősorban városi intézmények (finanszírozási problémák miatt) - az elérhetőség gondot okoz Fenntartók és iskoláik: - helyi önkormányzatok - magánszféra (elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzés) - főként esti, levelező tagozat - távoktatás nem

elterjedt Középfokú továbbtanulási arányok iskolakategóriák és településkategóriák szerint, 2005 (%) A felnőttkori tanulás alapfeltételei:  Idő, elérhetőség  Finanszírozás  Az életkornak megfelelő, sajátos módszertan  Család szerepe: a nők számára nehéz (gyermeknevelés), korábbi iskolai kudarcok hatása  Kitartás: sokan idő előtt abbahagyják, nagy a lemorzsolódás  Életmód: bele kell tudni illeszteni, különben lemaradás a munkahelyért folytatott versenyben Az iskolarendszerű felnőttoktatás a „második esély”. Iskolák, HEFOP, TÁMOP, EQUAL projektek. Felnőttképzési vállalkozások A felnőttoktatás intézményrendszere 4. témakör dr. Juhász Erika Vállalkozások típusai Vállalkozások csoportosítása  egyéni vállalkozók  gazdasági társaságok és szövetkezetek  nem profitorientált szervezetek (pl: kht, kísérleti tangazdaság, nonprofit kft.) Vállalkozások típusai: 1. egyéni

vállalkozás 2. társas vállalkozás vagy gazdasági társaságok  Közkereseti társaság  Betéti társaság  Korlátolt felelősségű társaság  Részvénytársaság Régiók Régiósorrend a gazdasági fejlettséget tekintve (GDP)  1. Közép-Magyarország  2. Nyugat-Dunántúl  3. Közép-Dunántúl  4. Dél-Dunántúl  5. Dél- Alföld  6. Észak-Magyarország  7. Észak-Alföld Régió Régiósorrend az akkreditált felnőttképzési szervezeteket tekintve 1. Közép-Magyarország 2. Észak- Alföld 3. Dél- Alföld 4. Közép-Dunántúl 5. Észak-Magyarország 6. Nyugat-Dunántúl 7. Dél-Dunántúl Felnőttképzési vállalkozások Felnőttképzést folytató nyilvántartott intézmények  8144 (ebből 3844 Közép-Magyarország régió) Akkreditált intézmények száma (A 2010. szeptember 1-i FAT ülés döntéseinek alapján)  1493 Képzési kínálat kategóriái  nyelvi,  informatikai (alapvetően

számítástechnikai, számítógép-kezelői),  gépjárművezetői,  egészségügyi,  műszaki-ipari,  kereskedelmi-vendéglátóipari,  közgazdasági, jogi,  szolgáltatatási (ami a többi szolgáltatás jellegű formába nem fér kosárfonó stb.)  agrár, valamint  egyéb képzések be, pl. bébiszitter, Képzési kínálat Szervezeti formák Képzési kínálat legfőbb jellemzői Betéti társaság Jelentős nyelvi, informatikai és gépjárművezetői képzők Korlátolt felelősségű társaság jelentős nyelvi, informatikai és közgazdasági-jogi képzők Részvénytársaság informatikai és közgazdasági-jogi képzések dominanciája Állami-önkormányzati szervezetek gépjárművezetés kivételével teljes kínálati spektrum, jelentős műszaki-ipari súllyal Közhasznú társaságok agrárképzésben és műszaki-ipari képzésben a legjelentősebb részarány Egyesületek, egyéb non-profit szervezetek

egyéb képzésekben jelentős szerep Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége  1992-ben 42 tagszervezet részvételével alakult  Napjainkban kb. 198 vállalkozás  Küldetés: felnőttképzés szakmai színvonalának emelése, minőségbiztosítás és fogyasztóvédelmi törekvések támogatása  Célkitűzés:  a hazai felnőttképzés hosszú távú politikájának és középtávú feltételrendszerének alakításában való részvétel  Érdekek feltárása és integrálása  Fő tevékenységek:  Érdekképviselet  Szakmai munka segítése  Tájékoztatók megszervezése  Felnőttképzési intézmények segítése  Országos Felnőttképzés Konferencia  Negyedévente Szakmai napok  Kapcsolatrendszer:  Országgyűlési bizottságok  Minisztériumok  Önkormányzatok  Munkaügyi Központok  Kamarák  Szakmai Szövetségek  Pályáztatók  Tagjaik számára az alábbiakat biztosítja: 

Érdekképviselet  Önköltséges minősítés  Etikai Bizottság  Szakmai adatbázis  Jogszabály és pályázat figyelés  Külföldi kapcsolatok támogatása  Hírlevél  Szakmai konferenciák  FVSZ Online Portál szolgáltatások  Kedvezményes Microsoft licenc- és vírusölő rendszervásárlás Munkahelyi képzések (Workplace Learning) Felnőttoktatás intézményrendszere 5. témakör Dr. Juhász Erika A munkahelyi képzés fő jellemzői  A legtöbb országban az állam támogatja, mint a felnőttképzés egyik legfontosabb összetevőjét.  Hazai viszonylatban alig van átfogó adat, mégis jelentős részvételi arányra lehet következtetni.  Jellemző képzések:  Közigazgatásban dolgozók;  Közszolgálati szférában dolgozók (közművelődés, múzeum, könyvtár stb.)  Pedagógusok, orvosok, katonák;  Biztosító és pénzintézetek;  Egyes nagyvállalatok, pl. MÁV, Magyar Posta;  Gazdasági és

kereskedelmi kamarák képzési, továbbképzési rendszere. A munkahelyi képzések főbb céljai  Szocializáció a vállalati kultúrához  Csapatépítés  Innováció (folyamatos fejlődés)  Új ismeretek szerzése  Új módszerek, technológiák elsajátítása  Személyzetfejlesztés (a munkaköri követelmények és a munkakört betöltő közötti egyensúly) Munkahelyek képzési politikája Nemzetközi vizsgálatok:  A munkahelyek humán erőforrás politikájában meghatározó szerepet játszik a képzés, és átképzés  Növelték a képzésre fordított kiadásokat  A fejlett országok adatai alapján a képzés szerepének növekedése figyelhető meg Hazai tapasztalatok:  Nem figyelhető meg a képzésre fordított kiadások növekedése  A munkahelyek nem ismerik kellően a jogszabályokat, nem használják fel kellően a szakképzési hozzájárulás saját dolgozóra felhasználható részét (főként a kisebb szervezetekre

jellemző)  A saját dolgozók képzése vonatkozó szándék esetén nincs ágazatbeli különbség  A részben vagy egészben külföldi tulajdonú szervezetek tartják fontosabbnak a munkahelyi képzéseket.  Szervezeti méret növekedésével párhuzamosan viszont nő a vállalati oktatáspolitika formalizáltsága, egyre inkább rendelnek a feladat ellátására külön oktatásszervezőt  A közszféra képzési lehetőségei a legbővebbek Hazai szervezetek oktatáspolitikája I. A munkahelyi képzés tényezői Külső képzés: munkáltatói magatartás  Főként magas követelményű (pl. diploma) vagy speciális képzés esetén jellemző  TTT= Tilt – Tűr – Támogat elv  Tilt: nem akarja a dolgozók „túlképzését”, jellemző átlagos vagy alacsony képzettségű vezetőkre  Tűr: hagyja a dolgozót részt venni, de támogatást nem ad hozzá semmilyen módon, esetenként nehezíti a munkáját  Támogat – különböző formákkal,

mert érdeke a dolgozó továbbképzése:  Tandíj finanszírozása: részben vagy teljesen  Előléptetés (ígérete)  Tanulmányi szabadság  Tankönyvtámogatás, esetenként útiköltség/szállásdíj  Mindezek bármilyen kombinációja Hazai szervezetek oktatáspolitikája II. A munkahelyi képzés tényezői Belső:  Alkalmi /rendszeres  Képzés résztvevői: Alkalmazottak – 48%, Alsó- és középvezetők – 41%, Közép- és felsővezetők – 11%  Típusai:  Képzés: alkalmazottak és alsóvezetők számára  Fejlesztés: közép- és felsővezetők számára  Képzési cél:  Felsővezetők: általános vezetői ismeretek (közepes vállalati méretig); problémamegoldás és változásmenedzselés fejlesztése (közepes vállalati méretnél nagyobb vállalatoknál)  Középvezetők: betöltött munkakörhöz kapcsolódó ismeretek (kisvállalatok esetében); idegen nyelvi képzés, motivációs cél növelése (nagyobb

vállalatoknál)  Alkalmazottak: betöltött munkakörhöz való megfelelés, új technológiák elsajátítása; ugyanakkor motivációs cél és idegen nyelv elsajátítása is fontos Hazai szervezetek oktatáspolitikája III. A finanszírozás  Állam  Munkaadó  Résztvevő  Egyéb (pályázati forrás, pl. TÁMOP)  Az összes résztvevő ráfordítása a GDP arányában: az összes ráfordítás valamivel többet tesz ki, mint 1%  Költségek megoszlás: - állam – 14,2% - egyén – 27,5% - munkaadó – 58,4%  Kiadások képzési forma szerinti megoszlása: - iskolarendszerű képzési részvétel - >50% - munkahelyi képzés - >30% Hazai szervezetek oktatáspolitikája IV. Néhány további jellemző Végzettség jellemzője:  Speciális végzettségről tanúsítvány kiállítása  Nem jellemző az akkreditáció Hátrány:  Belterjesség  (Többségében) csak vállalaton belül ismerik el a végzettséget Előny: 

Munkahelyhez igazodik:  Idő,  Tartalom,  Célrendszer tekintetében.  Többletcélokat is megvalósít, pl.:  Szocializáció  Csapatépítés  Kooperáció Európai kitekintés I. Képzési ráfordítások:  Kevesebb, mint 2%-ot költenek oktatásra a szervezetek (kivéve Franciaországot)  Problémás számukra a képzési költségek pontos összegyűjtése  Franciaország:  tudatosan kezeli az oktatásra fordított kiadásokat;  törvényi szabályozás: a munkaadóknak kötelező az éves bér- és fizetésállomány 1,2%-át képzésekre és oktatásra fordítani Európai kitekintés II.  Képzésre fordított idő:  A szervezeteknek csak az egytizede biztosít 10 vagy többnapos tréningeket éves szinten, legyen szó bármelyik alkalmazotti csoportról (az adott ország gazdasági helyzetével összefügg)  Képzési igények:  Az igények felmérése nem egyformán jellemzi országokon belül az egyes szervezeteket. 

Képzések értékelése:  A legtöbb országban a szervezetek többsége értékeli a képzéseket (kivéve Dánia)