Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Bankrendszeri ismeretek

Bankrendszeri ismeretek 1. Mi a pénzügyi piac szerepe, funkciója? A pénzügyi piac elsődleges feladta a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök, tőkék eljuttatása a felhasználóhoz. A pénz cseréjének helyszíne 2. Mit értünk megtakarítás alatt? A megtakarítás általánosan a jövedelmeknek a fogyasztásra el nem költött része. Beszélhetünk: lakossági, üzleti, és költségvetési megtakarításról. 3. Sorolja fel a pénzügyi piacok legfontosabb eszközeit! Váltó, kincstárjegy, bankbetétek és bankhitelek, kötvény, záloglevél, részvény. 4. Miben különböznek az értékpapírok egymástól? Névértékükben, lejáratukban, a kockázat mértékében, likviditásukban. 5. Hogyan alakul ki az ár a pénzügyi piacon? A szereplők igényeinek egymásra találása révén, a piaci mechanizmusok alapján a cserében kialakul a piaci ár, azaz a kereslet és kínálat által meghatározódik a pénzügyi termékek ára. 6. Mikor beszélünk

közvetlen, illetve közvetett tőkeáramlásról? Közvetlen tőkeáramlás estében a megtakarítás közvetlenül cserél gazdát a végső felhasználó jövőbeni pénzével. Közvetett tőkeáramlás esteében a megtakarításokat egy közbeeső intézménynek először össze kell gyűjtenie, hogy azokat a végső felhasználók igényei szerint átalakítva továbbadja. 7. Hogyan csoportosíthatjuk a pénzügyi piacokat? - Időbeliség szempontjából: pénz, és tőkepiac - kibocsátás alapján: nyílt és zárt piac - a piac funkciója alapján: elsődleges és másodlagos piac - az ügyletek esedékessége szerint: azonnali, és határidős - a pénzügyi eszköz jellege alapján: értékpapír, és devizapiac 8. A piac eszközei szerint milyen pénzügyi piacokról beszélünk? Értékpapírpiac (az értékpapírok adás-vételének helyszíne) és devizapiac (a pénz más pénzre történő cseréjének helyszíne) 9. Sorolja fel a pénzügyi közvetítő intézményeket!

Üzleti bankok (hitelintézetek) betéti intézetek, biztosítók és nyugdíjalapok (Magánnyugdíjpénztárak), befektetési társaságok, befektetési alapok, egyéb közvetítők. 10. Mit értünk nyílt és zárt piacon? A pénzügyi eszköz értékesítése nyilvános kibocsátással, vagy zártkörű értékesítéssel történik-e. 11. Mi a különbség a wholesale (nagykereskedelmi) és a retail (kiskereskedelmi) banktevékenységek között? A nagykereskedelmi banktevékenység jellemzője az alacsony tranzakciószám, a műveletek összetettsége, egyéni felépítése. Ügyfélköre elsősorban a nagyvállalatokból áll A retail bankvilág elsősorban a tömeges egyszerű tranzakciókkal dolgozik, az egyes műveletek standardnak tekinthetők, magánszemélyeket és kisvállalkozókat szolgálják. 12. Milyen nemzetközi tendenciák jellemzik a modern bankrendszereket? Az univerzális bankok szerepének csökkenése és a kockázatos ügyletek fokozott kerülése. 1

Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 13. Ismertesse az IMF célját és feladatait! A devizaszabályozás kötöttségeinek feloldása a nemzetközi áruforgalom folyamatos bővítése érdekében; a nemzetközi monetáris együttműködés szervezése, előmozdítása. - 14. Milyen intézmények taroznak a Világban csoport? Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség (MIGA) 15. Mi az IFC gyakorlati funkciója? A tagállamok termelő magánvállalkozásainak támogatása, fejlesztések finanszírozása, hazai és külföldi tőke szerzése. 16. Milyen típusú hiteleket nyújt a Világbank és melyek ezek jellemző feltételei? - Beruházási kölcsön vagy célhitel - Átfogó szerkezetátalakításra adott hitel - Szerkezetátalakítási hitel - Technikai

kölcsönök - Természeti katasztrófa esetén adott kölcsön Az IBRD a kölcsönöket általában kormánygarancia mellett nyújtja. 17. Mi a tevékenységi köre az EBRD-nek? - a magánszektor fejlesztéséhez szükséges intézményi, infrastrukturális keretek kialakításának segítése hitelekkel - részvétel a privatizációban befektetéssel - pénzügyi szektor reformjához források nyújtása - kis- és középvállalkozások létrejöttének elősegítése hitelezéssel - iparvállalatok szerkezeti átalakítása befektetésekkel, hitelekkel - környezetvédelem, környezeti rehabilitáció finanszírozása 18. Melyik bankot tekintik az első jegybanknak és milyen tevékenységet végzett? Bank of England – államkölcsönök nyújtása, kincstárjegyek forgalomba hozatala és a forgalom biztosítása, az állami bevételek kezelése19. Mikor tekintünk egy bankot univerzális banknak? A befektetési és klasszikus banki ügyletek egy szervezetben való megjelenése,

másrészt a nagykereskedelem illetve kiskereskedelmi tevékenység együttes végzése. 20. Mit értünk a bank fogalma alatt? Olyan pénzügyi intézmény, amely összehangolja a pénzmegtakarító és a hitelfelvevő eltérő igényeit, s ennek során olyan magára szóló követeléseket teremt, amelyek képesek a gazdaságban pénzként funkcionálni. 21. Mikor tekintjük egy ország bankrendszerét egyszintűnek? Ha a központi bank egy szervezeti keretben látja el a jegybanki és az üzleti banki funkciókat. 2 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 22. Melyek az MNB alapvető feladatai? - megvalósítja a monetáris politikát - kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra - az ország számára deviza- és aranytartalékot képez - devizaműveleteket végez - kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket - statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé - támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását -

nemzetközi fizetőeszközök értékállóságának védelme 23. Mit értünk passzív bankműveletek alatt? Soroljon fel legalább hármat! A bank forrásgyűjtő ügyletei. Pl: betétgyűjtés, hitelfelvétel más bankoktól, banki értékpapír kibocsátás 24. Sorolja fel a pénz kereslet-kínálat befolyásolására alkalmazott jegybanki monetáris eszközöket! - kötelező jegybanki tartalék előírása a betétgyűjtéssel foglalkozó hitelintézeteknek - a refinanszírozási lehetőségek mennyiségi behatárolása - nyíltpiaci műveletek - jegybanki betét- és kamatpolitika 25. Milyen pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése tartozik az MNB hatáskörébe? - a készpénz helyettesítő fizetési eszközök kibocsátására és ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására vonatkozó tevékenységet - pénzváltási tevékenység - az elszámolás forgalmat, lebonyolítását végző elektronikus, átutalási rendszerek működtetése -

pénzfeldolgozási tevékenység - az arany, pénzérme kereskedelme 26. Mit értünk nyíltpiaci műveleten? A jegybank saját számlára történő rövid lejáratú állami értékpapír eladásait és vételeit értjük 27. Mi a lényege, célja és hatása a jegybanki kötelező tartalékráta előírásainak? A kötelező tartalékráta nemzetközileg alkalmazott jegybanki eszköz, amellyel az üzleti bankok betétjeiket és a betétjellegű forrásaik után meghatározott hányadot befizetnek a jegybankhoz. Közvetlenül befolyásolja az üzleti bankok likviditását, a nyújtható hitelek volumenét, azaz a számlapénz teremtés lehetőségét. 28. Milyen számlákat vezethet napjainkban az MNB? Vezetheti a Kincstár számláját, hitelintézetek számláit, (OBA) Országos Betétbiztosítási Alap számláit és a Tőzsdei Elszámolóházak számláit. 29. Melyek az MNB által előírt lényeges szabályok a pénzforgalomban? - Számlatulajdonos bankszámlája felett szabadon

rendelkezhet - A meghatározott célra lekötött, ill. elkülönítetve kezelt pénzeszközök, amelyek a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól már kikerültek - A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy ellenére a bank csak pénzfizetésre szóló bírósági és államigazgatási határozatok alapján, valamint jogszabályban meghatározott esetekben terhelheti meg a bankszámlát - Ha a számlatulajdonos másként nem rendelkezik a hitelintézet a számlatulajdonos bankszámlájának megterhelésére vonatkozó rendeléseket az érkezés sorrendjében, teljesíti - Ha a felek másként nem állapodnak meg, a készpénzbefizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a készpénzt a pénzintézet pénztárnál vagy a postán befizetik 3 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 30. Ismertesse az MNB szervezetét! Közgyűlés, jegybank (monetáris) tanács, igazgatóság 31. Melyek a monetáris tanács feladatai és kik a tagjai? Tagjai: MNB elnöke, MNB

alelnökei, további tagok Feladatai: Legfőbb döntéshozó szerv: döntései kiterjednek az MNB alapvető feladataira, pl. a forint értékállóságának védelmére, az árfolyam politikára és a szükséghelyzetben lévő hitelintézetek részére történő rendkívüli hitelezésére. 32. A valuta (deviza) árfolyam megállapításának milyen módszereit ismeri? - amíg az arany töltötte be a nemzetközi pénz szerepét, a hazai valuta árát az arany súlyában fejezték ki - a későbbiekben a hivatalos árfolyamot ún. kulcsvalutában jelentették be 33. Mit értünk konvertibilitáson és mik a feltételei egy valuta konvertibilissé válásának? Konvertibilitáson a nemzetközi valuták egymásra történő szabad átválthatóságát értjük. Feltételei: - az adott ország rendelkezzék megfelelő átváltási alappal - egységes, reális, kiszámíthatóan változó árfolyamok - a termelt áruk és előállított szolgáltatások legyenek nemzetközi mértékben

versenyképesek, az ország fizetési mérlege legyen hosszú távon kiegyenlített - az ország rendelkezzék a nemzetközi pénzügyi körök vagy pénzintézetek támogatásával - az ország külgazdasági kapcsolatait zömében olyan országokkal létesítse és tartsa fenn, amelyek valutái szintén konvertibilisek 34. Sorolja fel a jegybank hatósági funkciójából adódó szabályozási feladatait! Kötelező előírásokat adhat: - kötelező jegybanki tartalék mértékére, kiszámítására, - hatósági és statisztikai feladati ellátásához szolgáltatandó információk körét - nyilvánosságra hozni adatokat - pénzforgalmat - pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolg. és elszámolóházi tevékenységre - pénzügyi szolg. és kiegészítő pénzügyi szolg tevékenységek végzését, feltételeit 35. Ismertesse a jegybank szervezeti sajátosságait! Részvénytársasági formában működő jogi személy, cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni.

Az Rt. elnevezést, alapszabályát a közgyűlés állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek. A részvények állami tulajdonban vannak, az államot, mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli. Szervei: közgyűlés monetáris tanács, igazgatóság 36. Hogyan történik az MNB jövedelemszabályozása? A szabályozás azon alapul, hogy hatást gyakorol a hitelezők és az adósok döntéseire. Eszköztára vagy a pénzszűkítésre vagy a pénzmennyiség növelésére, az expanzióra hivatott. Az MNB a szabályozásban a következő eszközöket alkalmazza: - kötelező jegybanki tartalék előírása a betétgyűjtéssel foglalkozó hitelintézeteknek - refinanszírozás - jegybanki betét- és kamatpolitika - nyíltpiaci műveletek - (nem szokták felsorolni, de ide tartozik: a jegybank árfolyam-politikai intézkedései) 37. Ismertesse a bankügyletek csoportjait! Passzív bankügyletek, (betétgyűjtés, más banktól hitelfelvétel) aktív,

(hitelnyújtás, betételhelyezés más banknál) fizetési forgalommal kapcsolatos bankügyletek, (számlapénzforgalom, készpénzforgalom) valuta és devizaügyletek, (külföldi fizetési eszköz adás-vétele) egyéb pénzügyi szolgáltatások 4 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 38. Mit értünk monetáris politika alatt és mi a célja? A Jegybank azon politikája, amellyel a gazdaságban lévő pénz mennyiségét és árát befolyásolja, és egyúttal hatást gyakorol a pénzkínálatra, a kamatlábakra és a hitelfeltételekre. Alapvető célja egy piacgazdaságban az infláció minimalizálása és a külgazdasági egyensúly fenntartásának elősegítése. 39. Mit értünk valutaárfolyam alatt? Valamely valuta egységének, mint bankjegynek egy másik valutában kifejezett ára. 40. Milyen formáit, csoportjait ismeri a jegybanki kamatoknak? - jegybanki alapkamat - jegybanki marginális kamat - preferenciális kamat - napi pénzpiaci feltételékhez igazodó

kamat 41. Mit nevezünk hitelintézetnek? Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy a nyilvánosságtól más visszafizetendő pénzeszközt fogad el, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. 42. Milyen pénzügyi szolgáltatásokat végezhet kizárólag hitelintézet? 2001. évtől kizárólag hitelintézet végezhet betétgyűjtést, valamint saját tőkét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadását és készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátást valamint az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtását. 43. Mit jelent a pénzügyi vállalkozás? Az a pénzügyi intézmény, amely – saját tőkét meghaladó betétgyűjtés, készpénz, készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és pénzforgalmi szolgáltatások kivételével –egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, másrészt a

pénzügyi holding társaság. (min 50 millió Ft jegyzett tőke) 44. Melyek a pénzügyi intézmény törvényben előírt alapítás feltételei? - alapításához a Felügyelet engedélye szükséges - alapító okirat (a pénzügyi intézmény típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározása) - a tervezett működési terület meghatározását tartalmazó irat - hitelintézetnél az előírt jegyzett tőke 50%-ának, pénzügyi vállalkozásnál a teljes összegének az alapítók által olyan mo-i székhelyű hitelintézetnél vezetett számlára történő tényleges befizetésére vonatkozó igazolás, amelyet az alapításban részt nem vevő hitelintézet ad ki. (alaptőke: hitelintézet esetén 2 milliárd Ft, hitelszövetkezetnél 100 millió Ft, pénzügyi vállalkoznál 20 millió Ft, csak névre szóló részvény lehet) - szervezeti felépítés - pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy rendelkezik a szükséges anyagi-, technikai-,

informatikai-, biztonsági és emberi erőforrásokkal - külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozat a kérelmező kézbesítési megbízottjáról 45. Sorolja fel a pénzügyi intézmények formáit! - Hitelintézet: bank, szakosított hitelintézet (jelzáloghitel int., lakástakarék pénztár, fejlesztési hitelintézet), szövetkezeti hitelintézet (takarékszövetkezet, hitelszövetkezet)-, - pénzügyi vállalkozás 46. Milyen tevékenységet végezhetnek a pénzügyi vállalkozások? A saját tőkét meghaladó betétgyűjtés, készpénz, készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és pénzforgalmi szolgáltatások kivételével, egy vagy több pénzügyi szolgáltatás 5 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 47. Mit értünk szakosított hitelintézet alatt? Sorolja fel a formáit! Olyan részvénytársasági formában működő hitelintézet, amely a törvényben foglalt feltételek szerint a pénzügyi szolgáltatások meghatározott

körének végzésére jogosult. Formái: fejlesztési hitelintézet, lakástakarék-pénztár, jelzálogbank - 48. Mit tartalmaz egy hitelintézet részvénykönyve? a részvénytulajdonos adatai (neve, lakcíme, székhelye, állampolgársága) ha több tulajdonos van a tulajdonosok adatait a részvény kódja és névértéke a részvény fajtája a részvényvásárlás időpontja a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontja a felülbélyegzés időpontja a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontja a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszáma és időpontja A pénzügyi intézmények közül melyek gyűjthetnek betéteket és ennek mik az előírt feltételei? Kizárólag hitelintézet végezhet betétgyűjtést: bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, hitelszövetkezet) 49. 50. Melyek a hitelszövetkezet jellemzői? Jellemzője, hogy a pénzváltás

kivételével (nem végezhet valuta-deviza kereskedelmet, és nem vállalhat kezességet) a szolgáltatásokat csak saját tagjai körében végezheti, (betétgyűjtés, hitel és pénzkölcsön nyújtás, pénzügyi lízing, letéti és széfszolgáltatás, pénzforgalmi szolgáltatás) 51. Mik az előírások a hitelintézetek tartós befektetéseire? Egy ügyféllel szembeni összes kockázat nem lehet nagyobb, mint a szavatolótőke 25%-a 52. Milyen dokumentumokat kell benyújtaniuk a hitelintézetek üzleti tevékenysége megkezdésének engedélyezéséhez? - jegyzett tőke – min. 2 milliárd Ft – teljes összegű befizetése - nyilatkozat az elkülönített összegnek az alapítás, illetve a működés megkezdésének felhasználásához - a jegyzett tőkében legalább 5% részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tulajdonosok azonosításra alkalmas adatai - középtávú üzleti terv - a tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek és

üzletszabályzatok - nyilatkozat, hogy a tevékenységet mikor kívánja megkezdeni - OBA nyilatkozat, hogy a kérelmezőt felveszi a tagjai közé - a hitelintézet nyilatkozata, hogy a Felügyelet által előírt adatszolgáltatásra felkészült - számviteli politikájának, rendszerének tervezete - girorendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat - a Felügyelet által elismert hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat 53. Mikor beszélünk befolyásoló részesedésről? Egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdonát egy vállalkozásban, ill. egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolatát, amely alapján: - összességében a tulajdoni hányad, ill. a szavazat jogok legalább 10 %-t birtokolja - a váll. döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, ill testületei jelentős részét kinevezheti vagy elmozdíthatja - alapszabály, alapító okirat alapján döntő befolyást

gyakorolhat a vállalkozás működésére 6 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 54. Kit tekint a törvény, vezető állású személynek a banknál és a szakosított hitelintézetnél? Az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető és helyettesei 55. Mit értünk ellenőrző részesedés alatt? Egy személy és egy vállalat között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy a vállalkozással, ill. a vállalakozás tulajdonosaival kötött szerződés vagy tulajdoni részesedése alapján a szavazati jogok többségével rendelkezik és/vagy a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető és felügyelő szervei és testületi tagjainak többségét kinevezheti vagy elmozdíthatja. 56. A törvény szerint kit tekintünk a pénzügyi intézmény ügyvezetőjének? A pénzügyi intézmény vezetésére kinevezett, a hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető

valamennyi helyettese 57. Mit értünk belső hitelen? 58. Mi a jelzálogbank tevékenységének lényege? A forrásait jelzáloglevelek, kibocsátásból szerzi. Ennek a fedezeteit a kihelyezett hitelekre biztosított zálogok nyújtják. 59. Mi a lakástakarék pénztár alaptevékenységének lényege? A lakás-takarékossági szerződések alapján egyidejűleg folyó betétgyűjtés és hitelnyújtás. 60. Mit nevezünk értékszámnak a lakástakarék pénztáraknál? Egy viszonyszám, amely megmutatja, hogy a lakástakarék pénztár milyen helyre sorolta az ügyfelet, ez elsősorban attól függ, hogy az ügyfél az általa vállat megtakarításból mennyi idő alatt mekkora összeget takarított meg. 61. Mik a főbb előírások a hitelintézet igazgatósági tagjaira? Csak természetes személy lehet a tagja. A törvény megkülönbözteti a belső és külső igazgatósági tagot Belső igazgatósági tagnak az minősül, aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll és

ügyvezető igazgatóként tevékenykedik! - 62. Soroljon fel legalább hat pénzügyi szolgáltatást! betétgyűjtés és más visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól történő elfogadása hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi lízing készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása kezesség és bankgarancia vállalása saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki) letétkezelés kollektív befektetések részére letét, széfszolgáltatás hitel referenciaszolgáltatások Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelés készpénzátutalás Magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelés 7 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) - 63. Mit értünk kiegészítő pénzügyi szolgáltatáson? Soroljon fel

néhányat! pénzváltási tevékenység pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon pénzfeldolgozási tevékenység elszámolás-forgalomi ügylet 64. Mit értünk befektetési szolgáltatás alatt? Soroljon fel néhányat! Az alábbi tevékenységek befektetési eszközökkel történő végzését értjük. - ügynöki tevékenység - bizományosi tevékenység - kereskedelmi tevékenység - portfólió kezelés - jegyzési garanciavállalás 65. Mit értünk hitelnyújtás és mit pénzkölcsön nyújtása alatt? Hitelnyújtás: a hitelező és adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret –adós részére történő- rendelkezésre tartását értjük, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalását- meghatározott szerződési feltételek megléte esetén- a kölcsönszerződés megkötésére. Pénzkölcsön nyújtása: a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg

kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátását, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban –kamat ellenében vagy anélkül- köteles visszafizetni. Követelések megvásárlását 66. A hitelintézeti törvény hogyan definiálja az ügynököt? A törvény kétféle ügynököt definiál, az egyik, aki a pénzügyi intézmény nevében felelősségére, kockázatára maga köt üzleteket, a másik, aki a teljesítési segédként működi közre a szolgáltatás nyújtásában, azonban a pénzügyi intézmény kockázatára saját döntésként üzletet nem köt és az ügyfelek pénzét sem kezeli. 67. Milyen pénzügyi szolgáltatásokat végezhet kizárólag hitelintézet? 2001. évtől kizárólag hitelintézet végezhet betétgyűjtést, valamint saját tőkét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadását és készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátást, valamint az

ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtását. 68. Mik a feltételei a többes biztosítási ügynöki tevékenységnek? Csak a Felügyelet engedélyével végezhető. Többes ügynöki tevékenységet folytató magánszemély, gazdasági társaság, és külföldi székhelyű többes ügynök mo-i fióktelepe köteles e tevékenységre káreseményenként legalább 50 millió Ft felelősségbiztosítással vagy 50 millió Ft vagyoni biztosítékkal rendelkezni. 69. Melyek az előírások a részvénykönyv vezetésére? A részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak és forgalmazónak, köztük a pénzügyi intézménynek megbízást adhat. A megbízás tényét a Cégközlönyben közzé kell tenni Be kell jelenteni a részvényes nevét, lakcímét, a részvények mennyiségét. 70. Sorolja fel az elektronikus bank formáit! Call Center, bankvonal, ATM és önkiszolgáló terminál, Internet banking, Mobil banking, Digitális TV 71. Mit értünk portfoliókezelés alatt? Az

ügyféllel kötött egyedi szerződésben adott általános megbízás alapján értékpapírból, ill. más befektetési eszközből befektetés állomány megvételét vagy átvételét, a portfolió egyes elemeinek eladását, vásárlását, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek beszedését, újra befektetését az átvett eszközök értékének megőrzése és növelése az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése érdekében. 8 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) - 72. Sorolja fel a befektetési szolgáltatások befektetési eszközeit! átruházható értékpapír pénzügyi határidős ügylet, ideértve a készpénzben elszámolt eszközöket is határidős kamatlábszerződés deviza- és tőkecsere ügylet opció 73. Mely esetekben lehetséges a banktitok harmadik személyek részére történő kiszolgáltatása? -Ha az ügyfél vagy annak törvényes képviselője kéri a banktitok kiadását vagy arra felhatalmazást ad - Ha magának a

pénzügyi intézménynek az érdeke szükségessé teszi abból a célból, hogy az ügyféllel szemben fennálló követelést érvényesíthesse - Maga a törvény ad lehetőséget a banktitkok megtartási kötelezettsége alóli felmentésre. Így a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: OBA, MNB, ÁSZ, Felügyelet, Gazdasági Versenyhivatal, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, hagyatéki ügyekben eljáró közjegyző, feladatkörében eljáró gyámhatóság - Azokban az esetekben, amikor az információ vagy az adatszolgáltatás nem sérti a banktitkot 74. Mit tartalmaz a bankszámlaszerződés? A felek pontos megnevezését; a számla megnyitásának időpontját; a megbízások benyújtásának szabályait; a pénzintézetet illető jutalék mértékét; a vegyes rendelkezéseket 75. Mi a lényegi különbség az inkasszó és az átutalás között? Az átutalás esetén a kötelezett megbízza a pénzintézetet, hogy bankszámlája terhére

meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlája javára. Inkasszó esetén a jogosult bízza meg a pénzintézetet, hogy a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget számoljon el. 76. Sorolja fel a fizetési módokat! Készpénzfizetés, készpénz nélküli fizetés (bankszámlák közötti elszámolás-forgalom), készpénzkímélő fizetési formák, elektronikus fizetési formák 77. Mi a lényegi különbség az elszámolási betétszámla és a folyószámla között? Az elszámolási betétszámla, a gazdálkodó szervek folyó tevékenységével kapcsolatos pénzeszközök kezelésére, pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló alapvető számla. Ez folyószámlává alakulhat, a szerződésben meghatározott keret erejéig lehet olyan fizetési megbízásokat benyújtani, amelyre a számlatulajdonos átmenetileg fedezettel nem rendelkezik. 78. Sorolja fel a hitelintézetek által vezetett számlák típusait! Elszámolási számla,

betétszámlák, folyószámla, elkülönített számlák, hitelszámlák, devizaszámla, értékpapírszámla. 79. Mi a lényegi különbség a banktitok és az üzleti titok között? Az üzleti titok olyan adat, amely harmadik személy tudomására jutása esetén kárt okoz a banknak. A banktitok az ügyfél számlavezetésével, pénzforgalmával kapcsolatos információk. 80. Mit értünk akkreditív alatt? A pénzintézet saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a szállító és vevő között megkötött szerződésben foglaltak teljesülnek és a szállító (kedvezményezett) meghatározott időn belül az ezt igazoló okmányokat hozzá benyújtja, akkor a szerződésben, ill. az akkreditívben meghatározott összeget –az okmány megfelelősége esetén- részére megfizeti. 9 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 81. Mi az azonosság és a lényegi különbség a csekk és a bankkártya között? Csekk: írásbeli fizetési meghagyás, amelynek

kibocsátója utasítja a bankját, hogy a csekkben megjelölt összeget elkülönített számlájáról fizesse ki a csekk bemutatójának. (Előfeltétele: csekkszerződés) Bankkártya: olyan fizetési eszköz, amellyel a kártyabirtokos csak a tényleges vásárlások, és szolgáltatások ellenértékét rendezheti, és készpénzt vehet fel. A bankkártya a kibocsátó pénzintézet tulajdonában marad, átruházni nem lehet. 82. Mit értünk csekk alatt és mi az alkalmazásának feltétele? Írásbeli fizetési meghagyás, amelynek kibocsátója utasítja a bankját, hogy a csekkben megjelölt összeget elkülönített számlájáról fizesse ki a csekk bemutatójának. Alkalmazásának előfeltétele, hogy a számlatulajdonos a számlavezető hitelintézettel csekkszerződést kössön. 83. Mit neveznek elektronikus pénztárcának? Az ügyfél elektronikus úton tölti fel a kártyáját, majd a rajta tárolt pénzösszeget elektronikus úton is költi el a kereskedőknél,

különféle automatákban vagy akár az emberek egymás között. 84. Mi a lényege és melyek a formái az elektronikus fizetési módoknak? Elektronikus fizetési eszköz, az az eszköz, amellyel birtokosa meghatározott fizetési ill. pénzfelvételi műveleteket kezdeményezhet. Fajtái: távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz és az elektronikus pénzeszköz. - 85. Mit tartalmaz az elektronikus fizetési eszköz használatára kötött szerződés? az elektronikus fizetési eszköz leírását és használatát ha a birtokosnak meghatározott technikai berendezéssel kell rendelkeznie, ennek leírását a birtokos bejelentéseihez szükséges adatokat a kibocsátó és a birtokos kötelezettségeit és felelősségét a birtokos egyes műveletekkel kapcsolatos kifogásai esetén rendelkezésre álló lehetőségeket a felszámítható kamatot, jutalékot, díjat, költségeit bankszámlakivonat készítéséről Ill. tartalmaznia kell, hogy a birtokos köteles

haladéktalanul jelezni, ha az elektronikus fizetési eszköz kikerül a tulajdonából, ha a személyazonosító kód vagy más hasonló adat harmadik személy tudomására jut, bankszámlakivonaton jogosulatlan műveletet tüntettek fel 86. Milyen típusai vannak a chip kártyának? Egyszerűbb, eldobható vagy memória chip kártya; feltölthető vagy feldolgozó chip kártya. 87. Mit értünk váltó alatt? - Olyan értékpapír, amely egyoldalú és jogcímmentes pénztartozást (követelést) testesít meg és különleges váltójogi szabályok alá, esik. - Szigorú alaki előírásoknak megfelelően kibocsátott, meghatározott pénzösszeg később esedékes fizetésére vonatkozó ígérvényt (saját váltó) vagy felszólítást (idegen váltó) tartalmazó forgatható értékpapír 88. Milyen formáit ismeri a váltóforgatmányoknak? Teljes hatályú-, meghatározói-, zálogforgatmány 89. A váltótulajdonos mit tehet a váltóval? Megvárhatja a lejáratot és

behajthatja a követelést; banknál leszámítoltatja; fizetési eszközként felhasználhatja (átruházás, váltóleszámítolás, váltóóvás, váltóforgatás) 10 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 90. Mikor beszélünk idegen váltóról? Ha a kibocsátó egy másik természetes vagy jogi személyt szólít fel, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére feltételekhez nem kötött módon a váltóban feltüntetett összeget fizesse ki. 91. Ismertesse a bank tipikus váltóügyleteit! Leszámítolás, (a váltókövetelés esedékesség előtti megvásárlása), viszontleszámítolás, (újabb leszámítolás), váltóbeszedés ( a birtokos a megjelölt napon jogosult beszedni s követelést) 92. Mit jelent a váltókezesség? A váltó kifizetésének biztosítékául harmadik személy által vállalt garancia. - 93. Sorolja fel a saját váltó törvényes kellékeit! a váltó elnevezés az okirat szövegében a konkrét pénzösszeg

fizetésére szóló ígéret esedékesség fizetési hely a rendelvényes megnevezése a kiállítás napjának és helyének megjelölése, a kiállító aláírása 94. Mi határozza meg a váltó leszámítolási kamatlábat? Az üzleti bankok maguk alakítják ki. A rövid lejáratú hitelek kamata és a jegybank által időről időre meghirdetett viszontleszámítolási kamatláb. Leszámítolási kamat = váltóösszeg x kamatnapok x kamatláb / 36000 95. Melyek a viszontleszámítolás feltételei? - az MNB csak az alakilag kifogástalan és kereskedelmi hitelnyújtáson alapuló váltók viszontleszámítolását vállalja - a váltókat el kell látni „Fizessen a MNB-nek, vagy rendeletére” –dátummal és cégszerűen aláírtforgatmánnyal - a viszontleszámítolást végző bank minden benyújtott váltót egyedileg ellenőriz 96. Mit értünk a váltó leszámítolása és mit az óvatolása alatt? Váltóleszámítolás: a váltókövetelés esedékessége előtti

–leszámítolási kamattal csökkentettpénzintézet által történő megvásárlását értjük. Váltóóvás: a váltóbirtokos megtérítési igényt érvényesíthet a megtérítési váltóadósok ellen az esedékességkor, ha a fizetés nem történt meg, az esedékesség előtt is, ha az elfogadást részben vagy egészben megtagadták, vagy a címzett csődbe jut. 97. Rendelkezési jogosultság szerint hogyan csoportosítjuk a betéteket? Bemutatóra szóló- (nem kell felfedni kilétét) és fenntartásos betétek (teljesítés előtt köteles ellenőrizni a rendelkező személy jogosultságát: aláírás, jelszó) 98. Mit értünk betét alatt? A megtakarítások azon része, amit a jövedelemtulajdonosok jövedelemszerzés (kamat) céljából helyeznek el a hitelintézeteknél. A bank szempontjából betétszerződés vagy takarék-betétszerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámla szerződés alapján fennálló pozitív számla egyenleget is. -

99. Melyek az OBA alapvető feladatai? a betéteseket fenyegető veszteség csökkentése, elhárítására irányuló megelőző intézkedések betétesek részére kártalanítási összeg fizetése az állami kezesség beváltásában való közreműködés felszámolási eljárásban való részvétel betétesek tájékoztatása a betétbiztosítás és kártalanítás feltételeiről 11 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 100. Melyek az OBA forrásai a betétesek kártérítéséhez? A csatlakozási díj, a hitelintézetek által teljesített rendszeres és rendkívüli éves befizetés, a Felügyelet által beszedett bírságok összegének 80%-a, az általa felvett hitel, ill. kibocsátott kötvény, valamint az egyéb bevételek. 101. Hogyan csoportosítjuk a betéteket a lejárat és rendelkezési jogosultság szerint? Lejárat szerint: látra szóló betétek és határidős betétek. Rendelkezési jogosultság szerint: bemutatóra szóló- és fenntartásos

betétek. 102. Mire terjed ki az OBA betétbiztosítása? Kiterjed minden olyan betétre, amelyet 1993. június 30-áig –állami garanciával, továbbá 1 millió Ft összegig az 1993. június 30-át követően OBA tagsággal rendelkező pénzintézetnél névre szólóan helyeztek el. 103. Mi befolyásolja a kamat összegét, és hogyan számítjuk ki? Befolyásolja a betét összege, a kamatláb, a lekötési idő, a kamatszámítás módja. Napokra számítva: betét összege x futamidő x kamatláb (%) 360 x 100 Éves kamatozás esetén: betét összege x kamatláb 100 104. Mire szolgál az egységesített kamatláb? Arra, hogy a betéti és hitelszerződések kamatainak és hozamainak egységes legyen a kiszámítási módja, s az ügyfelek számára biztosítva legyen a különböző ajánlatok összehasonlíthatósága. 105. Milyen formában és feltételekkel alakulhat önkéntes biztosítási alap? - alapokmánya a létesítő okirat, amelynek tartalmi követelményei: az

önkéntes alap neve és székhelye, az alapítók, az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és kilépés, szervezete. - megalakítása az alakuló közgyűlésen történik - pénzeszközeit csak készpénzben vagy állampapírban tarthatja - meg kell választani az igazgatóságot, valamint a felügyelő bizottságot 106. Mire, milyen intézményekre nem terjed ki az OBA biztosítása? - Nem terjed ki az állam és az államigazgatási szervezetek; a költségvetési szervezetek, az önkormányzatok; a biztosító intézetek, a befektetési alapok; a társadalombiztosítási alapok; az elkülönített állami pénzalapok; az adott pénzintézet felügyelő bizottsága tagjainak; tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosainak, ill. vezetőinek betéteire - A kötelező vagy önkéntes intézmény-, ill. befektető védelmi alapokra és a tőzsdetagokra sem, a kockázati tőketársaság betéteire, a hitelintézetben legalább 5%-os tulajdoni hányaddal rendelkező személyek

és hozzátartozói betétjeire, és azok a betétek, amelyeket nem euróban vagy a törvényes fizetőeszközben helyeztek el. 107. Mi értünk hitelképesség alatt? Hitelképes egy vállalkozás, ha a termékeit, vagy szolgáltatásait rendszeresen értékesíti, jövedelmezően gazdálkodik, fizetési kötelezettségeinek rendszeresen eleget tesz. - 108. Sorolja fel a hitelezési folyamat szakaszait! a hitelkérelem összeállítása, benyújtása a bankhoz a hitelkérelem banki vizsgálata, elbírálása a hitelszerződés megkötése, vagy a hitelkérelem elutasítása a hitel folyósítása a kölcsönszerződés szerint s hitel visszafizetése 12 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 109. Mit értünk lombardhitel alatt? Forgalomképes ingó dologgal (arannyal, értékpapírral) mint záloggal fedezett hitel. 110. Sorolja fel a hitelezésnél leggyakrabban alkalmazott dologi és személyi biztosítékokat! Személyi biztosíték: kezesség, bankgarancia, állami

garancia, alapítványi garancia Dologi biztosíték: zálogjog, közraktárjegy, óvadék 111. Mit vizsgál a bank a vállalkozás éven túli hiteléhez benyújtott üzleti tervében? 1. Objektív tényezők: - a vállalkozás pénzügyi, vagyoni, jövedelmezőségi helyzetéről árulkodó mutatószámokat (likviditási-, fizetőképességi-, adósságszolgálati-, tőkeellátottsági-, jövedelmezőségi-, eszközjövedelmezőségi-, saját vagyonarányos- és bérarányos jövedelmezőségi mutató) 2. Szubjektív tényezők: - a cég piaci helyzetét - a vállalkozás menedzsmentének színvonalát - a vezetők szakmai rátermettségét - 112. Sorolja fel a bankok által biztosítékként alkalmazott zálogjogi formákat! zálogjog dolgokon (jelzálogjog, kézizálogjog) vagyont terhelő zálogjog zálogjog jogon és követelésen önálló zálogjog 113. Mi a különbség az egyszerű és a kézfizető kezesség között? Egyszerű kezesség esetén a követelést először

nem a kezestől kell behajtani. Készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelés behajtását először a kötelezettől kísérelje meg. 114. Mikor beszélünk kereskedelmi hitelről? Kereskedelmi hitel, amely áruszállítást követő, halasztott fizetést vagy előleget jelent a vevő és a szállító között. - 115. Mire terjed ki a hitelkérelem banki elbírálása? a hitelt kérelmező adós minősítése az ügylet minősítése az adós kockázatviselő képessége, a hitel fedezetére felajánlott biztosítékok értékelése a konkrét kölcsönfeltételek vizsgálata, értékelése a teljes hiteldíj mutató kiszámítása és közzététele 116. Mit értünk szindikált hitelen? A hitel összegét nem egy, hanem több – erre szövetkezett – bank nyújtja, megosztva egymás között annak kockázatát. 117. Mit értünk Cash-Flow alatt, mi a szerepe, számítási módja? A cash flow kimutatás a készpénzbefizetéseket és

kifizetéseket tartalmazza egy gazdálkodószervezetnél: a működés, a befektetés és a finanszírozás területén. Célja, hogy képet kapjunk arról, van-e elegendő pénz a kötelezettségek kiegyenlítésére, vagy finanszírozáshoz új kölcsönt kell-e felvenni. Két különböző módon készülhet a kimutatás: a közvetlen módszer számba veszi a működésből származó készpénz bevételek és kifizetések legfontosabb kategóriáit; a közvetett módszer a működésből származó cash flow kiszámításakor a nettó eredményből indul ki, majd ebből vezetik le a működésből származó cash flow-t. 13 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 118. Mi az óvadék? Az óvadék dologi biztosíték, mely fedezetet biztosít a jogosult számára követelései kielégítéséhez, ha a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. - 119. Mit nem fogadhat el hitelfedezetként a pénzintézet? az ügyfél vagy harmadik személy már más ügylet

biztosítékául adott, kivéve a jelzáloggal terhelt zálogtárgyat jelzálog esetén a biztosíték értékének 70%-t meghaladó mértékben már lekötöttek saját maga által kibocsátott vagy a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény tulajdonában álló egyszemélyes rt. részvényét olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely adós tulajdona, ill. amelyikben befolyásoló részesedése van 120. Melyek a jövedelmezőségi mutatók és hogyan számítjuk ki azokat? Jövedelmezőségi mutató: Adózás előtti nyereség Árbevétel (Saját) vagyonarányos jövedelmezőség: Bérarányos jövedelmezőség: Eszközjövedelmezőségi mutató: Nyereség Összes saját vagyon Nyereség Összes bérköltség Nyereség Összes eszközérték 121. Milyen törlesztési terveket (módokat) használnak

a hitelintézetek? Egyenlő részletfizetési terv, csökkenő részletfizetési terv, törlesztési halasztást tartalmazó visszafizetési terv 122. Mit tartalmaz az éven túli hitelszerződés? Alapadatok; a vállalkozás tevékenységének bemutatása; a beruházás ismertetése, értékelése; a beruházás pénzügyi forrásainak ütemezése; az igényelt hitel biztosítékai, fedezete; a pályázathoz szükséges mellékletek 123. Mit értünk kapcsolódó hitel alatt és a hitelintézetekre milyen korlátozás vonatkozik? A hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező összes tulajdonos részére, vagy az azon vállalkozás részére, amelyben a hitelintézet vagy tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője ill. ezek közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik, a nyújtott hitelek vagy kötelezettségvállalások összegét. Ez az összeg nem érheti el a szavatoló tőke 15%-át 124. Mit mutat a likviditási, ill

fizetőképességi mutató és hogyan számítjuk ki? Likviditási mutató a rövid lejáratú fizetőképességet tükrözi. Likviditási mutató: forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek 14 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) A fizetőképességi mutató a likviditást szigorúbban jelző mutató mivel csak a készletek nélküli mobilizálható eszközöket veszi fegyelembe. Fizetőképességi mutató: forgóeszközök-készletek Rövid lejáratú kötelezettségek 125. Milyen változások lépnek hatályba az OBA-ra nézve, ha hazánk csatlakozik az Eu-hoz? A befagyott tőke és kamat összegére vonatkozó kifizetési összeghatár 1 millió Ft-ról 6 millió Ft-ra emelik fel. Ezzel együtt 1 millió Ft feletti összegnél bevezetik az önrészesedést, ami 10% 100 Ft-ról 500 Ft-ra emelik azt az összeghatárt, ami alatt az OBA nem fizet. Három hónapon belül be kell fejezni a kártalanítást. 126. Mit értünk nettó jelenérték alatt? A

tőkebefektetés során keletkező jövedelmek diszkontált értéke és a jövedelem elérése érdekében történő egyszeri ráfordítások diszkontált értéke közötti különbözetet értjük. 127. Ismertesse a jelzáloghitelezés lényegét, forrását! A jelzáloghitel olyan hitel, amelyet a hitelintézet hosszú lejáratra nyújt jelzálogfedezet kikötése mellett, s ebből a hitelező megkapja követelését, ha az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A jelzálog hitelintézet a kihelyezett hitelek forrását egy hosszú lejáratú értékpapír a jelzáloglevél kibocsátásával teremti meg. 128. Milyen feltételekkel nyújt hitelt a hazai jelzáloghitel-intézet napjainkban? 129. Ki veheti igénybe és milyen feltételekkel a „mikrohiteleket”? Célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással. Feltételek: - bejegyzett vállalkozás, vállalkozói-, őstermelői igazolvány - foglalkoztatottak létszáma max. 9fő - éves

forgalma legfeljebb 100 millió Ft - életképes üzleti terv - mo.-i székhelyű, a külföldi tulajdonosi részarány nem haladhatja meg a 25%-ot - nincs adó, illeték, társadalombiztosítási tartozása - más bank felé nincs lejárt hiteltartozása - nem áll végrehajtás, sem csőd, sem felszámolás, sem végelszámolás alatt 130. Mit értünk közraktár alatt és mi a szerepe a hitelezésben? Olyan rt. vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek. A közraktári ügylet bővíti a finanszírozási formákat, egyfajta megoldást ad a rövid lejáratú hitelezés garanciális problémáira. Az egyszerűség az eljárásában jelentkezik, mivel nem szükséges adósminősítés, hitelkérelem, üzleti terv. 131. Ismertesse a közraktár funkcióit! - művi tárolás alatt a közraktár által bérelt raktárban történő közraktározást értjük - a

közraktárban elhelyezett áruval való kereskedésnek törvényi korlátai vannak - a hazai hitelügyletekhez kapcsolódó hitelügyleteket behatárolja a közraktárak sajátos forrás hiánya, azaz nem jellemző, hogy a bankok hitelt nyújtanak a közraktár tevékenységének bővítéséhez, így többnyire csak a közraktárjegyre történő hitelfelvétel funkcionál 15 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 132. Mire szolgál a teljes hiteldíj mutató? Az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel. 133. Mikor keletkezik, és mikor szűnik meg a zálogjog? Zálogjogszerződés, jogszabály vagy hatósági határozat alapján keletkezhet. A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, elévül; ha a zálogtárgy elpusztul; ha a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott. 134. Mik a

közraktárak funkciói? - művi tárolás alatt a közraktár által bérelt raktárban történő közraktározást értjük - a közraktárban elhelyezett áruval való kereskedésnek törvényi korlátai vannak - a hazai hitelügyletekhez kapcsolódó hitelügyleteket behatárolja a közraktárak sajátos forrás hiánya, azaz nem jellemző, hogy a bankok hitelt nyújtanak a közraktár tevékenységének bővítéséhez, így többnyire csak a közraktárjegyre történő hitelfelvétel funkcionál 135. Milyen tevékenységet végez a faktor az adminisztratív funkcióban? A faktor lebonyolítja az adminisztrációt, kiküldi a számlákat, beszedi a követeléseket, vezeti a vevőállomány analitikus nyilvántartását. - vezeti a vevő-, adósnyilvántartásokat - rendre követi a fizetések esedékességét - benyújtja a fizetési megbízásokat, inkasszókat - gondoskodik a hátralék behajtásáról - bonyolítja a peres eljárásokat - a rendelkezésre álló

információkról rendszeresen tájékoztatja ügyfelét 136. Mikor beszélünk visszkereset nélküli faktorálásról? A vevő fizetésképtelensége esetén a szállítóra, a követelést eladóra nem száll vissza a kötelezettség, a követelést nem kell visszafizetnie. 137. Mit értünk forfertírozás alatt? Olyan közép, ill, hosszú lejáratú, különböző időpontokban esedékes követeléssorozat fix kamatozás melletti megvásárlásra, amely a visszkereset jogát nem tartalmazza. 138. Mi a különbség a faktorálás és a forfertírozás között? Faktorálás rövid lejáratú követelések megvásárlása, ahol fent tartható a visszkereseti jog, ellenben a forfertírozás közép- vagy hosszúlejáratú követelések megvásárlása visszkereseti jog nélkül. 139. Ismertesse a pénzügyi lízing fogalmát! Az az ügylettípus, amikor a lízingbe adó a lízingbe vevő által kiválasztott eszközöket a lízingbe vevő által megnevezett szállítótól

megvásárolja, majd a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átengedi oly módon, hogy a használati idő, futamidő lejártával lehetőséget teremt a lízingbe vevőnek az eszköz megvásárlására. 140. Milyen bankközi elszámolásforgalmat lebonyolító rendszerek vannak hazánkban? Bankközi Klíringrendszer, VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer) 141. Melyek a lízing előnyei és hátrányai? Előnye lízingbe vevő szempontjából: teljes körű, rugalmas finanszírozás, nincs használati idő lejárta előtti díjfizetés sem és előtörlesztési kötelezettség sem. Hátránya a magas bérleti díj A bérbeadó számára előny, hogy bővül az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások köre, nem igényel bonyolult adminisztrációt. Hátránya, hogy erősen vizsgálni kell a bérbevevő bonitását, fizetőképességét. 16 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 142. - Ismertesse a VIBER elszámolás forgalmi

rendszer jellemzőit, sajátosságait! tételesen, tranzakciónként és azonnal megtörténik a kiegyenlítés a beérkező megbízásokat azonnal teljesítik a megbízások teljesítéséhez nincs szükség emberi beavatkozásra a jogosult azonnal értesül a pénz beérkezéséről, afölött azonnal rendelkezhet a fizetési megbízások teljesítése a tagok elszámolási számláján történik 143. Hogyan működik a VIBER elszámolás forgalmi rendszer? Logikai terminálon keresztül küldik el egymásnak az azonnali teljesítésű fizetési megbízásaikat. Ez azt jelenti, hogy nem az üzenetek nem jutnak el közvetlenül a jogosulthoz, hanem a SWIFT megállítja, tárolja, megvizsgálja, majd továbbítja a WIBER rendszernek. A jegybank nem láthatja a teljes üzenetet, hanem csak az érintett bankokat, és az összeget ismeri. Részteljesítés nincs, a fedezetlen megbízásokat sorba állítja, és a nap végén törli. A rendszer tagja nyomon tudja követni számláját.

144. Mit értünk értékpapír alatt? Soroljon fel néhányat! Vagyoni jogot megtestesítő forgalomképes okirat (kötvény, részvény, pénztárjegy, letéti jegy, záloglevél, kincstárjegy, kárpótlási jegy) 145. Mit értünk alárendelt kölcsöntőkén? Öt évet meghaladó lejáratú és a kölcsöntőke nyújtójának szerződésben rögzített egyetértésével bevonható a bankadósságok rendezésébe. 146. Mikor beszélünk egy hitelintézet túladósodottságáról? Egy olyan helyzet, amikor a pénzintézet - számviteli szabályok szerint - kötelezettségeinek értéke tartósan meghaladja eszközei értékét. 147. Mit értünk mérlegen kívüli kötelezettség alatt a hitelintézeteknél? A bank számára a hagyományos számviteli eljárásokkal nem megragadható és a kötelezettségek között a mérlegben nem szereplő, de kockázattal járó feltételes kötelezettség (bankgarancia, kezesség). 148. Mit értünk szavatolótőke alatt és mik az elemi? A

hitelintézeteknél a számviteli szabályok által meghatározott saját tőkéje, plusz azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. Jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, általános tartalék, ált. kockázati céltartalék, értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke. 149. Hogyan kell képezni az általános tartalékot és mi az összefüggése az eredménytartalékkal és a tőkemegfelelési mutatóval? Mértéke a mindenkori éves adózott eredmény 10%-a, addig, amíg nem éri el a hitelintézet saját tőkéjének összegét. A hitelintézeteknél a számviteli szabályok szerint képzett eredménytartalék, ill az általános tartalék, hasonló célt szolgál, ezért a hitelintézetnél meglévő tartalék fedezheti az esetleges általános tartalékhiányt. 150. Mit jelöl meg a törvény a hitelintézetek nagykockázatának és

milyen korlátokat ír elő erre vonatkozóan? A hitelintézet szavatolótőkéjének 10 %-a. Egy ügyféllel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelekkel szemben a hitelintézet által vállalt kockázat nem haladhatja meg a szavatolótőke 25%-át. A hitelintézet által vállalt nagykockázatok együttes összege a szavatolótőke nyolcszorosa lehet. 17 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 151. Sorolja fel a hitelintézetek által kötelezően képzendő és a saját döntés alapján képezhető tartalékokat! Általános tartalék, általános kockázati céltartalék, kockázati céltartalék 152. Melyek a képzési és felhasználási szabályai a hitelintézetek általános tartalékának? Kettős célt szolgál: egyrészt tartalékul szolgál azokra a veszteségekre, amelyekre a kockázati céltartalék már nem elegendő, másrészt biztosítékot szolgál arra, hogy a hitelintézet több éven keresztül való működése során hullámzó jövedelmezősége

kiegyenlítésre kerüljön. Mértéke a mindenkori éves adózott eredmény 10%-a, addig amíg nem éri el a hitelintézet saját tőkéjének összegét. 153. Melyek a szavatoló tőke alapvető és járulékos elemei? Alapvető: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, általános tartalék, járulékos: általános kockázati céltartalék, értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke, kiegészítő alárendelt kölcsöntőke 154. Mire szolgál az eszközkockázati mutató, és hogyan számítjuk ki? A bankok mindenkori fizetőképességét jelentő nemzetközileg elfogadott mutató. A fizetőképesség akkor elfogadott, ha a bank szavatoló tőkéje a kockázat 8%-át lefedi. 155. Milyen szervezetek jogosultak kötvénykibocsátásra? Állam, központi költségvetési szerv, önkormányzat, hitelintézet, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet 156. Mit tartalmaz a kötvény? Kibocsátáshoz

szükséges felhatalmazást, elnevezését, célját, típusát, névértékét, kódját, sorszámát, kibocsátó megnevezését, névre szóló kötvénynél a kötvénytulajdonos nevét, futamidejét, törlesztési időpontokat, összegének visszafizetését, kiállításának helyét, kibocsátó aláírását 157. Mire képezhet pénzügyi intézmény céltartalékot? Adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni múltbeli, ill. folyamatban lévő ügyletekből származó fizetési kötelezettségekre. Olyan jövőbeni költségekre, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig felmerülnek, de összegük még bizonytalan. 158. Melyek a letéti jegy taralmi és formai kellékei? Kibocsátó neve, letéti jegy típusa, névre szóló jegy esetén a tulajdonos megnevezése, névérték és sorszám, kamat és beváltási feltételek, kiállítás helye és napja, kibocsátó aláírása 159. Mit értünk kiegészítő alárendelt kölcsöntőkén? Annak minősül

minden, ami: -megfelel az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó előírásnak, -futamideje 2 évet meghaladó, -lejárat előtt felügyelet engedélyével mondható fel, -tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél beleegyezését pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe bevonható. 160. Hogyan kell súlyozni a tőkemegfelelési mutató nevezőjében a mérlegfőösszeget? A nevező meghatározásához először a hitelintézet eszközeinek könyv szerinti értékét és a mérlegen kívüli kockázatvállalások nyilvántartási értékének kockázati céltartalékkal csökkentett értékét kell meghatározni. Ezt követően kell elvégezni az egyes eszköz-tételek kockázati tényezőkkel történő súlyozását. 18 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 161. A szavatoló tőke számításakor az alapvető tőkeelemekből mit kell levonni? Az alapvető tőkeelemekből le kell vonni: -jegyzett tőke be nem fizetett része, -immateriális javak értékét,

-visszavásárolt saját részvény értékét, -más intézménynél való részesedést, ha 10% felett van, kockázati céltartalék hiányát, -évközi negatív eredményt, - az országkockázati limit túllépése miatti tőkekövetelmény összegét 162. Sorolja fel a bankok működésének 4 alapelvét és ismertesse ezek fogalmát! - Fizetőképesség, likviditás (egy adott gazdálkodó szerv folyamatos akadálytalan fizetőképessége, melyet az biztosít, hogy a könnyen pénzzé tehető eszközök meghaladják a rövid távú kötelezettségeit) - Bonitás (hitelképesség az adósról a hitelezők körében kialakult megítélés) - Szekuritás, biztonság (az a feltétel, hogy a saját és idegen tőke befektetései hozadékot biztosítsanak, megtérüljenek) - Rentabilitás, jövedelmezőség (a bank egyes üzletágainak jövedelmei legyenek magasabbak, mint adott üzletág ráfordításai, a jövedelem nem lehet a kamat jutalék v. árfolyamnyereség) 163. Milyen

összefüggés van az üzleti bankoknál a likviditás, a biztonság, a bonitás és a jövedelmezőség között? - a fizetőképesség és a jövedelmezőség egymással ellentétesen változik - minél likviditás igényesebb egy ügylet, annál kevésbé rentábilis - eltérő irányú a likviditás és a hitel-kihelyezési képesség, mert a magas fizetőképesség forrásokat von el a hitelkihelyezéstől - azonos irányban változik a likviditás és a biztonság, ill. a hitelkihelyezés és a jövedelmezőség Egybevetve: - a magas likviditás, növekvő biztonságot jelent, de mérsékli a jövedelmezőséget, és csökkenti a hitel-kihelyezési képességet - a magas hitel-kihelyezési képesség mérsékli a likviditást, növeli a biztonságot, és közvetlenül javítja a jövedelmezőséget - a biztonság fokozása, közvetve mérsékli a hitel-kihelyezési képességet, a magas likviditás miatt, egyben közvetlenül csökkenti a jövedelmezőséget - a magas

rentabilitás javítja a hitel-kihelyezési képességet, de mérsékli a biztonságot, és hátrányos a likviditás szempontjából 164. Mit értünk elsődleges és másodlagos likviditáson? Elsődleges likviditás a készpénz, a számlapénz és a jegybankképes értékpapírok arányát jelenti a rövidlejáratú kötelezettségekhez, míg a másodlagos likviditás számításánál már részei a számlálónak a követelések, befektetések és az egyéb eszközök is. 165. Mit értünk treasury alatt és melyek a funkciói? Az üzleti bank likviditásának fenntartására továbbá az eszközök és források szerkezeti összhangjának folyamatos megteremtésére létrehozott belső szervezet. Részei: likviditásgazdálkodás és a belső forrásallokáció, kamatkockázat kezelése, bank Cash-Flow-jának figyelése, pénzpiaci tevékenység. 166. Sorolja fel a treasury által végezhető pénzpiaci műveleteket és ismertesse ezek lényegét! - Promt vagy azonnali ügylet

(devizára, bankjegyre v. nemesfémre vonatkozik, az üzletkötést követő második napon megtörténik a teljesítés) - Határidős vagy terminügyletek (az üzletkötés és teljesítés időben elválik, egy későbbi időpontban a kötés időpontjában érvényes árfolyamon fizet) - Swapok (a promt devizaátváltást határidős devizaátváltással kombinálják) - devizaarbitrázs (az árfolyamok térbeni és időbeni különbségét kihasználják, az árfolyam nyereséget célozzák) 19 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 167. Sorolja fel a (bonitás) hitel-kihelyezési képességet meghatározó legfontosabb külső és belső tényezőket! Külső tényezők: bankrendszer globális hitelezőképessége, likviditási és céltartalékolási előírások mértéke, pénz és tőkepiaci likviditás helyzete, a bank ügyfeleinek hitelképessége; Belső tényezők: mérlegfőösszeg nagysága, eszközök és források menedzselése, likviditásra és befektetésre

fordított források mértéke, tőkeerő, a vezetés színvonala -bizalmi tőke terjedelme-, arculat sikeressége. 168. Miben különbözik a bankok számára a kockázat és bizonytalanság? Kockázat a nyereség és a veszteség egyenlő esélyét jelenti; bizonytalanság ismeretlen hatások eredményét nem tudja megállapítani, nem védekezhet ellene a szokásos módszerekkel, bekövetkezésük váratlan. 169.Sorolja fel az üzleti bankok főbb kockázati formáit! Hitelkockázat, árkockázat, műveleti kockázat, likviditási kockázat, egyéb kockázat, kamatkockázat, működési kockázat. 170.Mit tartalmaz a fedezetértékelési szabályzat? - szerződésekben alkalmazott jogi kikötések és biztosítékok - azok a szempontok, amit a hitelintézet a fedezetek elfogadhatóságának, értékének megállapításához vizsgál - a fedezetek értékelése során a hitelintézet által alkalmazott módszerek, hatásköri eljárási rendet - a fedezetek értékében

bekövetkező változások esetén alkalmazandó eljárások, utólagos értékelés gyakorisága 171.Melyek a lényeges hitelezési kockázatok és mi a tartalmuk? - ügyfélkockázat (az ügyfél nem tud eleget tenni kötelezettségeinek) - országkockázat (adott ország rossz gazdasági helyzete miatt nem tud eleget tenni kötelezettségének) - politikai kockázat (politikai okok miatt kétséges) - transzferkockázat (fizetésképtelenség lehetősége) 172.Melyek a hitelintézet árkockázatai és mi a tartalmuk? Kamatkockázat (a kamatozó eszközök nem reagálnak a piaci kamatlábak változására) Árfolyamkockázat (valutában ill. devizában végzett aktív és passzív ügyletekben jelentkezik) 173. Milyen lépéseket alkalmaznak az üzleti bankok a kockázatkezelésben? A kockázat feltárása, mértékének meghatározása, a kapott eredmények összehasonlítása a létrehozott minősítési rendszer paramétereivel, javaslattétel a beavatkozásra. - 174. A

hitelintézet eszközei közül mik nem tartoznak a minősítési kötelezettség alá? immateriális javak tárgyi eszközök vásárolt készletek az eszközök között szereplő saját kibocsátású értékpapírok pénztárkészlet MNB-nél vezetett elszámolási betétszámla, elhelyezett betétek Magyar állampapír, valamint MNB által kibocsátott értékpapír Kamat-, díj- és jutalékbevételekkel kapcsolatos aktív időbeli elhatárolások Költségekkel és ráfordításokkal kapcsolatos aktív időbeli elhatárolások 175. Milyen tartalékokat képezhetnek az üzleti bankok hazánkban és ezek milyen célt szolgálnak? 20 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 176. Hogyan kell minősíteni a hitelintézeteknek befektetéseiket, kintlévőségeiket és a vállalt kötelezettségeiket? Problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz 177. Mikor tekintünk egy bankot rentábilisnak? Ha egy bank üzletágainak jövedelmei magasabbak, mint adott

üzletág ráfordításai. 178. Miért kerülhet szembe egy banknál a likviditás és a jövedelmezőség alapelve? 179. Mit tartalmaz a fedezetértékelési szabályzat? -szerződésekben alkalmazott jogi kikötések és biztosítékok -azok a szempontok, amit a hitelintézet a fedezetek elfogadhatóságának, értékének megállapításához vizsgál - a fedezetek értékelése során a hitelintézet által alkalmazott módszerek, hatásköri eljárási rendet -a fedezetek értékében bekövetkező változások esetén alkalmazandó eljárások, utólagos értékelés gyakorisága 180. Milyen esetekben kell a hitelintézetnek rossznak minősíteni egy követelést? A keletkező veszteség a kockázatvállalás összegének 70%-át előreláthatólag meghaladja, többszöri felszólításra sem tesz eleget, -felszámolási eljárás indult meg. 181.Milyen sajátos belső szabályzatokat kell készíteni a hitelintézeteknek a minősítési kötelezettségekkel összefüggésben? -

kockázatvállalási - befektetési - ügyfél- ill. partnerminősítési - fedezetértékelési - ügyletminősítési és értékelési - értékvesztési és céltartalék képzési szabályzat 182.Ismertesse az értékvesztési elszámolásra vonatkozó- 2001-től érvényes - szabályokat a hitelintézeteknél! A hitelintézetnek az értékvesztési szabályzatban meg kell határoznia a minősítés során egyedileg felmért kockázatok alapján elszámolt értékvesztés és annak visszaírás rendjét. (Egy összeghatárt kell meghatározni) Az értékvesztés, ill. annak visszaírása meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést kell figyelembe venni. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. 183.Milyen előírások vonatkoznak a hitelintézeti könyvvizsgálóra?

Megfelelő szakmai végzettség és gyakorlat, a könyvvizsgáló felelősségbiztosítással rendelkezik, nincs hitelintézetnél tulajdona, nincs a hitelintézettel szemben kölcsöntartozása, legfeljebb 5 hitelintézetnél v. 10 szövetkezetnél lát lel feladatot, 1-1 hitelintézetnél jövedelme nem haladja meg éves jövedelmének 30%-át. 184.A hitelintézeti könyvvizsgálónak az éves beszámoló mellett milyen vizsgálatokat kell még feltétlenül elvégeznie? Értékelések szakmai helyességét, értékhelyesbítések és leírások elvégzését, tartalékok képzését, tőkemegfelelésre, fizetőképességre valamint egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartása, hitelintézet, MNB, Felügyelet rendelkezésinek betartását, ellenőrzési rendszerek meglétét és működését. 21 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 185. A hitelintézeti könyvvizsgáló egyszerre hány bank könyvvizsgálatára köthet szerződést és jövedelmének

milyen hányada származhat ebből? Legfeljebb 5 hitelintézetnél v. 10 szövetkezetnél lát lel feladatot, 1-1 hitelintézetnél jövedelme nem haladja meg éves jövedelmének 30%-át. 186. Ki kezdeményezheti és ki végezheti pénzintézet felszámolását? A Felügyelet köteles a felszámolási eljárást kezdeményezni, ha hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta és az általa létrehozott közhasznú társaság végezheti. 187. Melyek az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet alapvető feladatai? - Pénzügyi szolgáltatások végzésének, pénzügyi intézmények működésének engedélyezése - előírt szabályok betartásának ellenőrzése, észlelt szabálytalanságok megszüntetése - pénzügyi intézmények információs rendszerének, adatszolgáltatásának ellenőrzése 188.Mire terjed ki a Felügyelet Együttműködése az EU tagállamaival? -információt adhat át másik tagállam felügyeleti hatóságának - Magyarországon bejegyzett, de

másik tagállamhoz tartozó vállalatról információt kérhet ill. ellenőrzést folytathat -másik tagállam hatóságát megbízhatja vállalatok ellenőrzésével, -a Felügyelet közli a holdingok jegyzékét a többi tagállam felügyeletével. 189.Mikor szüntethető meg egy pénzügyi intézmény végelszámolással, és mi az eljárás lényege? Ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja a Felügyelet, tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézményalapítási, tevékenységi vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény székhelye szerinti hatóság által kiadott engedély hatályát veszti 190.Milyen esetben kell a Felügyeletnek különleges intézkedéseket tenni és melyek lehetnek ezek? Ha a hitelintézetnél tartós likviditási zavarok vagy jogsértések, súlyos hiányosságok merülnek fel. - Előírhatja, hogy a nem banküzemi célú eszközeit adja el, rendezze tőkeszerkezetét, kockázatokra tekintettel

85-ot meghaladó tőkemegfelelési mutató - Korlátozhatja az ügyleteket, kötelezettség vállalását, betétek és visszafizetendő források kifizetését - Meghatározhatja a kiköthető kamat maximumát - Kötelezheti az igazgatóságot közgyűlés összehívására, felügyelőbiztost rendelhet ki 191.Milyen feltételek fennállása eseté veszi fele a Felügyelet névjegyzékbe és mikor töröl egy könyvvizsgálót? - a könyvvizsgáló legalább 3 éven át pénzügyi intézménynél számviteli, ellenőrzési munkakörben dolgozott vagy a Felügyeletnél bankfelügyelői, az MNB-nél ellenőri pozícióban dolgozott és legalább 2 éves gyakorlat - 3 évig könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló mellett dolgozott. Törli, ha a jegyzékbevétel követelményinek nem felel meg, kötelezettségeinek nem tesz eleget 192.Mire terjed ki az intézkedési jogköre a Felügyeletnek? A hiányosságok

megszűntetése, megelőzése érdekében, intézkedést, kivételes intézkedést, bírságot alkalmazhat a pénzügyi intézményekkel szemben. 22 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal) 193.Mi az előírás a végelszámoló ill felszámoló díjára vonatkozóan? A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek utolsó éves beszámolója szerinti értékének 0,5%-át. A felszámoló díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak összegének 1,25%-át. Egyezség esetén nem lehet több a vagyontárgyak nettó értéknek 1,25 %-nál. 194. Milyen esetben rendelheti el a Felügyelet egy hitelintézet felszámolását és mik annak jellemzői? Ha a pénzügyi intézet tevékenységi engedélyét visszavonta, fióktelep esetén, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult. - 195. Mire kötelezheti

az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet pénzügyi intézményeket? belső szabályzat készítésére az alkalmazottak, vezetők szakmai továbbképzésére az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására a működési költségek csökkentésére megfelelő nagyságú tartalékok képzésére igazgatóság, felügyelő bizottság összehívására helyreállítási terv kidolgozására más könyvvizsgáló választására 196. Melyek a jellemző esetek, amikor a Felügyeletnek intézkedni kell a hitelintézet normális működésének elősegítésére? Likviditási zavarok vagy jogsértések, súlyos hiányosságok merülnek fel a fizetőképességet, az alapvető szabályoknak megfelelő működést a Felügyelet törvényben meghatározott kivételes intézkedéseivel állítja helyre. 197. Milyen esetben szabhat ki a Felügyelet vezető állású személyre bírságot és milyen mértékben? A pénzügyi szolgáltatásokra és

kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezéseinek megsértése esetén szabhat ki bírságot. Mértéke az érintett személy megelőző évben tisztségével vagy megbízatásával elért nettó jövedelmének 10%-tól 50%-ig terjedhet. 198. Mire terjed ki a Felügyelet engedélyezési jogköre a pénzügyi vállalkozásokat tekintve? Alapítástól, a pénzügyi szolgáltatások végzésén keresztül a működés megszüntetéséig előírt engedélyeket a Felügyelet adja ki. 199.Mikor rendelheti ki a Felügyelet egy hitelintézethez a felügyeleti biztosít? Fennáll a veszély, hogy a hitelintézet nem tud eleget tenni az esedékes kifizetéseinek, igazgatósága nem tudja ellátni feladatát, a belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a hitelintézet valódi pénzügyi helyzetének értékelése. 200. Mire terjed ki a jegybanki ellenőrzés? A jegybank ellenőrzési

tevékenysége kiterjed a pénzügyi intézmények és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző más jogi személyek, befektetési társaságok, elszámolóházak tekintetében a jegybanktörvény, a devizáról szóló törvény és ezek végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmi előírásaira. 23 Bankrendszeri ismeretek (2002, 23 oldal)