Gépészet | Gépjárművek » Górcső alatt a tehergépjármű balesetek

Górcső alatt a tehergépjármű-balesetek A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával folyik hazánkban egy kutatási projekt, melynek témája: „A Magyarországi tehergépjármű-balesetek in-depth elemzésére alkalmas moduláris platform kifejlesztése és bevezetése”. A projekt részeredményeit május 27-én, egy budapesti workshopon mutatták be a kutatásban részt vevő intézmények. Súlyosságuk és „könnyű média-eladhatóságuk” miatt Magyarországon is kiemelt figyelem övezi azokat a közúti baleseteket, amelyek egy vagy több résztvevője tehergépjármű. E balesetek elemzése, az okok felkutatása, illetve a megfelelő következtetések levonása és közvélemény elé tárása a közlekedésbiztonság javítását, a baleset-megelőzés fontosságát zászlajukra tűző szakmai intézmények, szervezetek, érdekképviseletek egyik alapvető feladata. A közút vezet Erre a munkára vállalkozott az a hároméves kutatási

projekt, amelynek résztvevői a közelmúltban egy budapesti workshop keretében számoltak be az eddigi eredményekről. Általános megállapításként elhangzott, a több mint 2000 baleset elemzése során nyert adatok és kutatási eredmények célirányosan rendszerezve, valamint térinformatikai adatbázisban megjelenítve hasznosíthatók a közlekedés biztonságosabbá tételéhez és a közúti infrastruktúra fejlesztéséhez. A haszongépjárműbalesetek a járművek nagy tömege, nagy teljesítménye miatt súlyosabb következményekkel, fokozott személyi és anyagi károkkal járnak. A tehergépkocsi-balesetek elemzése azért fontos, mert az európai áruszállítás mintegy 70 százalékát a tehergépjárművek bonyolítják, bármennyire is erős a vasúti vagy vízi közlekedést preferáló európai lobbi. Közúton, tehergépkocsikon tízszer annyi árut szállítanak Európában, mint vasúton, és több mint tizenkétszer annyit, mint folyami úton. Ennek oka

egyrészt, hogy a haszonjárműveken történő szállítás nagyon rugalmas, az árut háztól házig lehet szállítani, másrészt 300 kilométeres távolság alatt nem is éri meg más szállítási módot alkalmazni. Látványos javulás A gyártók által bevezetett vezetői aszszisztens rendszereknek (menetdinamikai szabályzás, távolságszabályzás, vészfékező rendszer, sávtartó rendszer, kanyarodási asszisztens stb.) köszönhetően, 1970 óta hetven százalékkal csökkent kontinensünkön a haszongépjárművel okozott balesetek száma, és ma ezek a járművek ugyanolyan biztonságosak, mint a személyautók. Ennek illusztrálására csupán egy adatot hadd idézzünk: egymillió kilométerfutásra vetítve 0,44 teherautóbaleset végződik személyi sérüléssel, míg személygépkocsik esetében ez a szám 0,46. Egy európai felmérés szerint 1992 és 2007 között a súlyos sérüléssel járó tehergépkocsi-balesetek száma 13 345ről 8476-ra csökkent (36,5

százalékos javulás), a halálos kimenetelű baleseteké pedig 1833-ról 1095re esett vissza (40,3 százalékos javulás). A két leggyakoribb baleseti ok a követési távolság be nem tartása és a rosszul megválasztott sebesség, tehát a közúti tragédiák előidézésében alapvető az emberi tényező, a gépkocsivezető szerepe. A balesetek 29 százaléka valamilyen műszaki probléma miatt következik be, itt az okok között a fékberendezések meghibásodása áll az élen. Az Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatósága szerint akár minden negyedik tehergépjárműbaleset a rakomány nem megfelelő rögzítésére vezethető vissza. A rakomány elhelyezése kényes és viszonylag szabályozatlan problémakör Magyarországon, a fuvarozóknak, a járművezetőknek sokszor csak akkor válik fontossá, amikor már bekövetkezett a baleset. A képzésre, tájékoztatásra ezen a területen (is) sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A

megelőzés szerepe A haszongépjárművek éves futásteljesítménye megközelíti a százezer kilométert, ebből a korlátozott látási körülmények közötti közlekedés aránya 20 százalék. Éjszaka természetes módon megnő a rossz észlelhetőségből származó balesetek kialakulásának veszélye, éppen ezért a megelőzés tekintetében meghatározó jelentőségű a tehergépjárművek láthatóságának növelése. A baleseti kockázat mérséklése érdekében elengedhetetlen a nagy haszonjárművek oldalának és hátsó részének jobb felismerhetőségét biztosító paszszív világítástechnikai eszközök használata. A fényvisszaverő kontúrfólia széles körű elterjedésével jelentős arányban csökkenhet a korlátozott látási viszonyok között bekövetkezett balesetek száma, s megelőzhető lenne számos olyan tipikus baleseti forma, amely a haszongépjárművek korlátozott láthatóságára vezethető vissza. Az emberi tényező Az

Európában leggyakrabban előforduló tehergépkocsi-baleseti helyzeteket elemezve, megállapítható, hogy az útkereszteződésekben történő balesetek vezetnek, melyek esetében az elsődleges baleseti ok az elsőbbség meg nem adása, illetve a sebesség helytelen megválasztása. Főleg lakott területen kívül nagyon sok ráfutásos baleset történik, egyértelműen a követési távolság szabályainak megszegése miatt. Jellemzően az autópályákon következnek be a sávelhagyásos balesetek is, ezeknél zömmel ugyancsak a túlzott sebesség, valamint a sofőr fáradtsága játszik főszerepet. Szintén a fáradtság és a figyelmetlenség áll az előzési balesetek hátterében Bármelyik baleseti szituációt nézzük tehát, világosan látszik, hogy mindegyik mögött ott az ember. Ez pedig újra és újra ráirányítja figyelmünket a gépkocsivezető-képzés és továbbképzés fontosságára, a közúti ellenőrzések hatékonyságának növelésére. Minden

közlekedő érdekében!