Ezoterika | Asztrológia » Munkában a korabeli asztrológus

Munkában a korabeli asztrológus. Reading ostroma, és William Lilly ítélete. Egy vidéki város ostroma az Angol polgárháborúban. 1642. Augusztus 25-nek viharos estéjén, I Károly zászlót bontott Nottinghamnél, és ezzel a kezdetét vette a polgárháború. Azonban, egy héttel korábban, a Readingi emberek, már azzal voltak elfoglalva, hogy őrhelyeket és láncokat állítsanak fel a városukhoz vezető utak mentén. A közelgő veszély erőteljes volt a számukra A király átvágott Anglián Shrowburyhez, és innen kanyarodott csapataival London felé. Október 23-án megvívta az Edgehilli csatát, ami inkább döntetlenre sikerült, mint győzelemre bármelyik fél részére. Mintegy 6 nappal később Károly, már Oxford felé menetelt erőteljes iramban. November 3.-án, a király szigorú parancsot küldött Reading városának polgármestere, és városatyáinak tanácsa számára, amelyben utasította őket, hogy erősítsék meg a Caversham hidat úgy, ahogy

csak tudják, mert csapatai másnap délelőtt 8 óra körül várhatóan mehjelennek ott. November 4-ikén kelt át a hídon, és Reading felé vette az irányt. Három nappal korábban, az a katonatiszt, aki a parlamentiek számára tartotta Readinget –egy aprócska helyőrséggel –elmenekült a városból. A király itt pihent november folyamán, ami komoly megterhelést jelentett a városka szabóinak, mert nekik kellett a sereg részére mintegy ezer-rendnyi ruhát elkészíteni. Aztán, mivel a király nem tudott London felé továbbvonulni, november 28.-án visszahúzódott Oxfordba, amely ekkortól lett királyi főhadiszállás. A terv pedig az volt, hogy Reading utóvédként szolgáljon a számára. Mert ha sikerül a várost megtartani magának, akkor ellenségei nem tudnak eljutni hozzá London felől. Ezért, amikor elmasírozott innen a katonáival, hátrahagyott egy 2000 gyalogosból, és egy regiment lovasból álló helyőrséget, Sir Arthur Aston parancsnoksága

alatt. Reading és lakói számára ekkortól kezdődtek a bajok. Ugyanis a királynak kevés volt a pénze. Ezért a városban lévő katonai vezetők –egyik a másik után –hozzáláttak, hogy pénzt facsarjanak ki a városka lakóiból. Aston kétszer igényelt 2000 fontnyi kölcsönt, azon kívül kemény sarcokat vetett ki, szinte minden héten. A városi tanács, azért, hogy ezeket a pénzeket ki tudja fizetni, pénzt kölcsönzötta gyapjú-tözsdésektől, a piaci vámok beszedőitől, és másoktól. Ők pedig elkeseredetten fordultak a királyhoz, de csak kevés elégtételt kaptak, bizonytalan ígéreteket arra, hogy megkapják a kölcsönzött pénzeiket. Ez alatt a város erődítménnyé alakult át Az iskolából fegyverraktár lett, katonákat kvártélyoztak el John Kendrick házában a Minster Streeten, a rendházban, a régi St. John kórház királyi istálójában, és a Thomas Harrison csűrben a Whitley Hillen. A városba vezető átkelőket szigorúan

őrizték. Közel 3000 katona lett elszállásolva az 5000 főnyi lakosságnál A békés, vidéki emberek állandó félelemben éltek, gyakoriak voltak a betörések, a tűzesetek, és éjjel-nappal számítani lehetett a riadókra, mert a kerekfejűek (a parlamenti erők katonái), fenyegetni kezdték a város védelmi vonalait. A posztó szakma tönkrement, mert nem volt sem szekeres, sem málhás lóval rendelkező személy, amelyik kockázatot vállalt volna az utakon. 1643. Április 13-án, Essex Earlje a parlamenti csapatok parancsnoka elhagyta Windsort, azzal a szándékkal, hogy bevegye Readinget, ezért először megtámadta Oxfordot. Vele tartott egy hűséges, öreg katonája –akit mindenki csak Old Robinnak hívott –valamint 16000 gyalogos, 3000 ló és ostromágyúk. Szintén vele tartott Philip Skippon, egy veterán katona, aki harcolt Németalföldön, és a híres John Hampden is. Essex a város nyugati határához közeledett, és megtámadta a Caversham

hidat, így akadályozta meg, hogy Readinget Oxford felől, mentesíteni tudják a király csapatai. Üzenetet küldött Astonnak –a katonai vezetőnek –hogy adja meg magát. A válasz egyszerű volt, és kemény. Aston inkább meghal, de megtartja a várost a királynak Essexnek ekkor nem volt más választása, osrom alá vette Readinget. A főhadiszállását Sir John Blagrave öreg, körülárkolt uradalmán rendezte be Southcotenál Április 15.-ikén éjjel (egy szombati napon), katonái felállították az ágyúikat, és másnap, kora reggel tüzet nyitottak a városra. Ez volt a polgárháború első ostroma Úgy tűnt, hogy Astonnak 3000 embere van, lövegek tekintetében nem volt olyan erős, mint Essex, de bőven volt éleme és jól megerősítette a várost. A városi rendházból (a Szürkebarátok Templomából) a védelmi vonal az apátság észak-keleti sarkáig futott. Ezért az ostromlók déli irányba fordultak, és nagyjából a mai Sidmout út vonalát

követve, a london felé vezető útnál nyugatra fordultak, a mai Kendrick út mentén, aztán nyugatra fordultak a Katesgrove Hill felé, majd lefelé haladtak a meredek lejtőn Kennet-hez. A mezők a Katesgrove Hill és a Castle Hill között igen nedvesek voltak, ami miatt földmunkákat kellett végeznie a katonáknak, és így jutottak el végül a Rendházhoz. Ezt a hosszú védvonalat számos különálló sánc, és erődítés védte. Volt egy a Caversham Hillen, egy a Whitley Hillen és egy a Castel Hillen, de főleg ott, ahol az utak beértek a városba. A földsáncok helyenként fa palánkokkal, és gyapjúbálákkal voltak megerősítve. Az ostrom alatt naponta került sor tüzérségi csapásokara. Essex ágyúi lerombolták a Caversham Templomot, ahol Aston egy üteget helyezett el. Felvonóhidat állíttatott a Caversham Bridge-nél, és apródonként előreküldte muskétásait nyugati- és délnyugati irányba. Április 18-ikán királypárti csapattestek bukkantak

fel Oxfordshire Hillnél. De mivel nem tudtak bemenni a városba a Caversham Hídnál, azért Sonning-ig mentek le, és a vezetőjük innen küldött 600 muskétást, és lőszerutánpótlást a városba csónakon. Április 19-ére már az egész várost körbekerítették az ostromló cspatok. Ugynaznap, Sir Arthur Aston megsérült a fején, egy lehulló faltörmeléktől, ezért helyette Richard Fielding ezredes vette át a város parancsnokságát. Essex ágyúi pedig darabokra tépték a St Giles templom tornyát. Rövidesen megérkezett a király is. Mielőtt azonban támadásba lendült volna Essex csapatai ellen, Fieldin felvonta a fehér zászlót és egyezkedni kezdett a megadásról. A királyi muskétások ekkor érkeztek a Caversham Hídhoz, a parlamenti őrség éppen tárgyaláshoz készülődött. Károly és Rupert herceg rohamra indította a csapatait, a fegyveresek felcsődültek a hídra, és támadásba lendültek. Fieldingnek ekkor kellett volna kirontania a

városból, hogy harapófogóba vegyék a parlamenti csapatokat, de a számításokba hiba csúszott. Essex lövészei ugyanis a túlparton helyzkedtek el, és lelövöldözték a király embereit, akik kitűnő célpontot nyújtottak a számukra a Caversham Hídon. Károly emberei elveszítették ezt a csatát, visszavonultak a domb felé, és a király kénytelen volt ekhagyni a Caversham házat. Még aznap eljutott hozzá a megadás híre. Kelletlenül ugyan, de kénytelen volt beleegyezni Áprolis 26án megkötötték és lepecsételték a megadási paktumot 27-én a királyi helyőrség trombitaszóra gyülekezett Readingnél, hogy kivonuljon a városból. Aztán, 10 órakor a hosszú menet, a régi oxfordi útnál elhagyta a várost. A menet elején egy lovak által vont hordszék haladt –vörös drapériával bevonva –a sebesült kormáyzó, Sir Arthur Aston volt az. Majd szekerek következtek, amelyekkel a sebesülteket és a betegeket szállították, ágyúk, lovak

és katonák követték a sort. Magasra emelt zászlók, és pergő dobok, trombitaszó zengett a tavaszi szélben, lovak és gyalogos katonák haladtak át a töltésen, és meneteltek Oxford irányába. A klastrom sarkánál Essex emberei várakoztak arra, hogy bemehessenek a városba. Szidalmak, és szitkozódások repkedtek a legyőzött katonák felé, és erőszakos cselekedetekre is sor került. A szekereket kifosztották, a fegyvereket elragdták, a győztes csapatok borral enyhítették a csatározás fáradalmait, ami zavargásba fajult a város utcácskáin. Most ők fosztották ki a házakat, és törték föl a tavernákat. Nagyjából 2 napig áldatlan állapotok uralkodtak a városban. Április 30-án azonban ismét visszatért a puritán komolyság, és istenfélelem a katonákba, a templomok megteltek emberekkel, az élet visszatért a régi kerékvágásba. Reading a parlamenti erők kezén maradt 1643 szeptemberéig. Reading ostromával kapcsolatban, William Lilly

könyvében, a Keresztyén Asztrológiában fennmaradt egy kérdőképlet elbírálása, mert Essex Earlje, mielőtt elkezdte volna az ostromot, futárt küldött Londonba Lilly Mesterhez, hogy ítélje meg, vajon beveszik-e várost, vagy sem? Azonban, mielőtt megnéznénk az említett képletet, lapozzuk fel Lilly könyvét, és olvassuk el az ehhez a kérdéshez tartozó szabályokat. CHAPTER LVI. Vajon az ostromlott város, helyiség vagy erősség bevétetik-e, vagy sem? „Az Ascendens és az ura lesz a kérdező, és azok, akik elkezdik az ostromot. A 4 Ház jelöli a várost, helyiséget vagy erősséget, amit a csapatok ostromolnak. A 4 Ház ura pedig, ennek az erősségnek a kormányzóját jelöli. Az 5 Ház és az ott lévő planéták, valamint a ház ura jelöli a lőszert, a katonai erőt, és a város (etc.), valamint a kormányzó segítőit mutatja, azokat az erőket, amelyek segítik a város védelmét. Ha a 4. Ház urát erősnek és szerencsésnek találod a

képletben, vagy a 4 Ház ura kapcsolódik az 1. Ház urához, vagy a Holdhoz, vagy a 10 Ház urához, vagy a –12 8.-ik és 6 Ház kivételével –valamelyik másik ház urához úgy, hogy az 1 Ház ura fogadja a 4. Ház urát, vagy a Hold fogadja a 4 Ház urát –bár a Hold nics fogadva a 4 Ház ura által –az jelzi, hogy a város, helyiség vagy erősség bevétetik. De ha a 4 Ház ura olyan házban van, amelyik nem aspektálja a 4. Házat (kivéve akkor, ha a 7 Ház ura van a 4. Házban), akkor azt nem veszik be az ostromlók Ha a 4 Ház ura együtt van a kártevőkkel, és akadályozott, az azt jelzi, hogy a várost beveszik, és a kormányzó megsebesül. Ha kártevő van a 4 Házban –a jótevők aspektusa nélkül – akkor az erősséget beveszik, vagy ha hosszan kitarthat ugyan, de végül beveszik, esetleg áruló van a védők között. Ha a Cauda Draconis a 4 Házban van, akkor a várost (etc.) beveszik, vagy valaki –valakik –elárulják, kiszolgáltatják

azt, vagy egyes erődítéseit az ostromlóknak. Ilyenkor a jegy mutatja meg azt, hogy ez a város mely része lesz. Ez a helyzet jelzi még azt is, hogy a várost a kormányzó sem tudja megvédeni. Ha pedig, ezek a konfigurációk nem találhatók meg a képletedben, akkor figyeld meg a 4. Ház urát Ha az a 4 Házban van, erős és szerencsés, nem retrográd, nem égett és a kártevők sem ostromolják. Vagy ha a 7 Ház ura van a 4 Házban és nincs akadályozva, vagy ha a Jupiter, Vénusz, Caput draconis van a 4. Házban, és nincs recepció az Ascendens ura, és a 4. Ház ura között, akkor a város nem esik el az ostrom alatt. Sőt, ha egy jótevő, és egy kártevő is van a 4 Házban, és a jótevő közel van a ház csúcsához, akkor nem esik el az ostrom folyamán. A város akkor sem esik el, ha a jótevő ugyanilyen esetben először tranzitál (a kártevő előtt) a 4. Ház csúcsa felett. Akkor is ilyen eredményre számíthatsz, ha az Ascendens ura gyenge, vagy ha

könnyű (Light) planéta és szerencsétlen a képletben. Bár ha az Ascendens ura szerencsés, és egy jótevő van az 1. Ház csúcsán, és az Ascendens ura, vagy a Hold szemmeltartja a 4. Házat, akkor a város, erősség (etc) elesik, vagy megadja magát De ha ez a planéta szerencsétlen, vagy valamilyen módon akadályozott, és egy kártevő van a 2. Házban, vagy a 2 Ház ura retrográd, vagy kvadrátban, oppozícióban van az Ascendens urával, akkor a kérdező katonái elhagyják a kérdezőt, és nem folytatják az ostromot, vagy a kérdező nem rendelkezik elegendő erővel, munícióval ahhoz, hogy bevegye az ostromlott erősséget. Esetleg akadozik az utánpótlása, vagy a katonái elégedetlenek a zsoldfizetéssel, vagy a katonák kötelességei túl nehezek, ezért a kérdező nem várhat dicsőséget a megkezdett ostromtól.” (Chr Astr P 379380) Ezek után a szabályok után, nézzük meg az említett képletet, és Lilly Mester kiértékelését. A képlet a

következő: CHAPTER LXVI. Vajon Őexellenciája Robert Essex Earlje beveszi-e Readinget, amely várost a csapataival körbefogta? „Az Angol Nemzet legdicsőbbje, Essex Earlje, a királyság Generálisa, ebben a képletben a L-jegy ura, a Mars által van jelölve, mert a L az Ascendens jegye. Őfelségét a Nap jelöli, mint a 10. Ház ura Azokat az erőket, amelyek Readinget tehermentesítik, illetve szemben állnak Őexellenciájával (Essexel), a Vénusz jelöli a P-ban, és a Nap a F-ban. Reading városát a O-jegy képviseli, mert ő a 4 Ház jegye, és Sir Arthur Aston kormányzót, és feltételezett katonai erejét pedig –a 4. Ház ura –a Szaturnusz jelöli a képletben. A város élelmiszerkészletét, és a lőszerkészleteket az 5 Ház ura a Jupiter, és az 5. Házas Vénusz mutatja A mi Marsunk, Őexellenciája szignifikátora kiválóan megerősített, és azt kivéve, hogy a Falljában (Esésének a helyén) áll, nem éri szerencsétlenség. És miért fontos

ez a háborúskodásban? Mert a Mars a háború általános szignifikátora, ő pedig barátságos a kérdezőhöz, amit a képlet jól mutat. A Hold (a Vacuo) üresjáratból távolodik, ami ad némi reményt arra, hogy nyerni lehessen, hiszen ez után szextillel közeledik majd a Marshoz. Azonban ez hosszanfelkelő jegyekből képződik, ami miatt ez a szextil kvadráthoz lesz hasonló, ami mutatja, hogy Őexellenciája több akadállyal küszködik, és harcra kenyszerül az előtt, mielőtt felkészülne rá. De mert a Hold és a Mars recepcióban volt, vagyis a Mars a Hold házában (a H-ban), és a Hold a Mars terminusában és arculatában állt. És a Hold a 10 Házban közel volt a Cor Leonishoz, én úgy ítéltem meg a dolgot, hogy Őexellenciájának jók az esélyei, és be fogja venni Reading városát, dicsőséget szerezve ott magának. Őfelsége (I. Károly) szignifikátorát a Napot a 7 Házban találtam, egy szilárd jegyben Tudattam ezért a kérdezővel, hogy

Őfelsége szembehelyezkedik azzal, amit Őexellenciája akar, és erősítést küld, hogy megsegítese a várost minden erejével, és elszántságával. De azt mondtam, hogy nem fog győzedelmeskedni, mert a Mars jobban megerősített planéta, mint a Nap. Megvizsgáltam a O-tőt, mert ő jelölte a várost. És e tekintetben azt találtam, hogy a jegy nem támadott, ezért úgy ítéltem meg, hogy a város erős, és képes kitartani. Amikor megvizsgáltam a Vénuszt az 5. Házban, biztos voltam benne, hogy nem szűkölködnek a munícióban. Tüzetesen megvizsgálva minden körülményt, és jól súlyozva azt, hogy a Szaturnusz a 4. Ház ura –a kormányzó szignifikátora –esésben volt, együtt a Cauda Draconissal, és hogy a Merkúr, és a Jupiter szintén a Cauda közelében volt, valamint, hogy a Mars kvadrátban volt a Szaturnusszal, azt mondtam, és küldtem valakivel üzenetet, hogy a legbiztosabb mód, és legjobb alkalom a város feladására, hogy megosztottságot

idéznek elő a hivatalnokot (Officers) között, és felingerelik őket katonai vezetőjükkel szemben. Ami nagyjából nyolc nap elteltével lehet esedékes dolog. Mert hittem benne, hogy Őexellenciája inkább lehet a város ura kiegyezés által, vérontás nélkül, mert a Nap és a Mars, a képeltben távolodott a Szaturnusz dexter kvadrátjától kardinális jegyekben. Azon kívül, mert a Hold applikációja egyenesen a Mars szextiljéhez irányult, frusztráció, vagy prohibíció nélkül. A várost 1643 Április 27-ikén adták át a parlamenti erőknek, 3 nappal az után, amit én megállapítottam a képletből. De ennél a dolognál figyelembe kell venni, hogy ama hétfői nap előtt, 8 nappal a képlet felállítása után kezdtek el tárgyalni. Ennek a képletnek az igazsága az volt, hogy Őfelsége személyesen jött el, és veretett vissza a Causham hídnál. Sir Arthur Aston, a kormányzó megsérült a fején, amit a Szaturnusz jelölt a E-ban, együttállva a

Caudával. És a munícióban sem szűkölködött, amint azt a Vénusz mutatta az 5. Házban A várost, magát Fielding Ezredes adta át, egy nagyon derék nemesember. Aki előkelő család sarja, és jó katona Viszont a király pártján állók irígyek, és bizalmatlanok voltak vele szemben, ami miatt gondok és bajok érték, de kihúzta magát belőlük. És azóta hallottam, hogy Őfelsége Hivatali Tisztviselői közül néhányan azt mondták, hogy Fielding nem tett mást, csak azt, ami Nemesemberhez illő cselekedet, és hogy az ellenségeinek a rosszakarata idézte elő számára a bajt.” (Chr. Astr P 401-404) Reding ostromának modern kalkulációval kiszámított adatai: 1643. Április 27 6h 47m 40s Pm London (Itt figyelembe kell venni azt a 10 napos eltérést, ami a Julianus és a Gregorianus naptár közötti időszámításból adódik, mert Lilly korában, Angliában még a régi –Julianus –naptár volt érvényben, ezért bár az eredeti képlet Április

17.-ikére lett felállítva, ehhez hozzá kell adni 10 napot, hogy kiküszöböljük a két naptár különbségét.)