Betekintés: Digitális elektronika kérdések és válaszok, oldal #1

Figyelem! Ez a doksi automatizáltan exportált szöveges tartalma.
Kérlek kattints ide, ha kulturált formában szeretnéd megnézni!



Digitális Elektronika
Kérdések Melyek a digitális és analóg technika közötti legfontosabb elvi különbségek ? Mit értünk bit, illetve byte alatt ? Adja meg a logikai függvény definícióját! Írja fel az ÉS függvény algebrai alakját, igazságtáblázatát és rajzolja fel a jelképi jelét! 5. Írja fel a VAGY függvény algebrai alakját, igazságtáblázatát és rajzolja fel a jelképi jelét! 6. Ismertesse a De Morgan-tételt! 7. Adja meg és indokolja a logikai függvény felírásának módját diszjunktív normálalakban az igazságtáblázat alapján! 8. Adja meg a kombinációs hálózat definícióját! 9. Adja meg a szekvenciális hálózat definícióját! 10.Rajzolja fel az aszinkron S-R tároló jelképi jelölését és írja fel a működési táblázatát! 11.Rajzolja fel a szinkron S-R tároló jelképi jelölését és írja fel a működési táblázatát! 12.Mutassa be a különbséget a statikus és a dinamikus tárolók között a D tároló példáján! 13.Rajzolja fel egy J-K tárolóelem jelképi jelölését és írja fel a dinamikus jelek hatását összefoglaló működési táblázatát! Válaszok: 1. A digitális és az analóg technika közötti legfontosabb eltérések a következőek: Digitális A jel értékkészlete A jel az értelmezési VÉGES DISZKRÉT Analóg VÉGTELEN NAGY FOLYTONOS tartományban 1. 2. 3. 4.

9



2. Egy bináris számjegy nemzetközi elnevezése a bit (binary digit = bináris számjegy). Egy bit lehet 0, vagy 1. A nyolc bites egységeket byte-nak nevezzük. 3. A logikai függvénynek egy vagy több bemenő (független) változója és egy kimenő (függő) változója van. Ezen változók mindegyike két értéket vehet fel: igaz vagy hamis. 4. Az ÉS függvény algebrai alakja:
Y = X1 ⋅ X 2

ahol X 1 , X 2 a logikai függvény két bemenő változója és Y a kimenő változója. Az ÉS függvény igazságtáblázata (Igaz = 1, Hamis = 0): X1 0 0 1 X2 0 1 0 Y 0 0 0 1 1 1

Az ÉS függvény jelképi jele:

X1 X2

Y

5. A VAGY függvény algebrai alakja:
Y = X1 + X 2

ahol X 1 , X 2 a logikai függvény két bemenő változója és Y a kimenő változója. A VAGY függvény igazságtáblázata (Igaz = 1, Hamis = 0): X1 0 0 1 1 X2 0 1 0 1 Y 0 1 1 1 A VAGY függvény jelképi jele:

X1 X2

Y

10



6. A De Morgan – féle tétel szerint
f ( X 1 , X 2 ,•,+) = f ( X 1 , X 2 ,+,•) ,

vagyis valamely logikai függvény negáltját úgy kapjuk meg, ha a függvényben a változókat a negált értékükre, az ÉS kapcsolatot VAGY-ra, a VAGY kapcsolatot ÉS-re cseréljük. Például ha Y = X 1 ⋅ X 2 + X 3 akkor Y = ( X 1 + X 2 ) ⋅ X 3 . 7. A logikai függvény felírása diszjunktív normálalakban az igazságtáblázat alapján három lépésből áll: • Az igazságtáblázatban megkeressük a függő változó 1 értékeihez tartozó sorokat. • Valamennyi ilyen sorhoz felírjuk a bemenő változókból képzett konjunkciót (ÉS kapcsolatot) olyan módon, hogy azt a bemenő változót, amelynek az értéke az illető sorban 1, azt negálás nélkül, illetve amelynek értéke 0, azt negálással szerepeltetjük a konjunkcióban. • Az ily módon előállított konjunkciók diszjunkciója (VAGY kapcsolata) szolgáltatja a keresett logikai függvényt. Például a függvény igazságtáblázata: X1 0 1 2 3 0 0 1 1 X2 0 1 0 1 Y 0 1 1 0

• Az 1. és a 2. számú sorban található Y=1. • A részfüggvények • Az eredő:
Y = K1 + K 2 = X 1 X 2 + X 1 X 2 K1 = X 1 X 2

(mivel ott X 1 = 0 és X 2 = 1), valamint

K 2 = X1 X 2 .

11



8. Kombinációs hálózatoknak azokat a logikai (pld. ÉS, VAGY, NEM) elemekből felépülő logikai hálózatokat nevezzük, amelyeknél a bemenő jelek pillanatértéke egyértelműen meghatározza a kimenő jelek pillanatértékét. 9. Szekvenciális hálózatoknak azokat a logikai (pld. ÉS, VAGY, NEM) elemekből felépülő logikai hálózatokat nevezzük, amelyekben a kimenő jelek pillanatértékei nemcsak a bemenő jelek pillanatértékeitől, hanem azok korábbi értékeitől is függenek. Az utóbbit belső visszacsatolások útján érik el. 10. Aszinkron S-R tároló jelképi jelölése:

S R

Q Q

A bemenetek elnevezése: S – set = beállítás, beírás (Q = 1) R – reset = visszaállítás, törlés (Q = 0)

Aszinkron S-R tároló működési táblázata: Rn 0 0 1 1 Sn 0 1 0 1 Qn+1 Qn 1 0 Tiltott Az „n” illetve az „n+1” felső index a változó t n időpontban, illetve t n +∆t időpontban felvett értékére utal: Qn = Q (t n ), Qn+1 = Q (t n +∆t).

Az R= S= 1 bemeneti jelkombináció azért tiltott, mert értelmetlen: egy időpontban Q=1 és Q=0 elérését írná elő.

  Következő oldal »»

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.