Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » Ellenőrzés

ELLENŐRZÉS Ellenőrzés fogalma: a vezetés funkcióiból adódik, hogy követelményeket támaszt és azt a tényeket alapul véve számon kéri. Az ellenőrzés minden formája a megismert tényeknek valamilyen követelményekhez hasonlítására és ezek alapján a megállapított tények értékelésére irányuló tevékenység. Ellenőrzés célja: mindig az általa képviselt érdekek határozzák meg. Az elvégzett különféle ellenőrzések keretében képviselt érdekek sokfélék lehetnek, de alapvetően két fő csoportba sorolhatók: Tulajdonosi érdekek, Hatósági érdekek. A tulajdonosi érdekekből végzett ellenőrzés kiterjed a tevékenység egészére. A hatósági érdekek képviseletében végzett ellenőrzés a vállalkozások és más szervezetek, valamint az állampolgárok olyan tevékenységére, magatartására terjed ki, amelyet törvények, más jogszabályok, kötelező erejű állami normák szabályoznak, tartalmaznak. Ellenőrzés tárgya:

általában valamilyen emberi tevékenység, cselekmény, magatartás, ill. valamely magatartás-, vagy cselekménysorozat, esetleg egyes embercsoportok össztevékenységének értékelése, hiteles rögzítése. Ellenőrzés módszere: az ellenőrzés közelebbi célja és tárgya határozza meg. Alapvető követelmény, bármely megállapítással szemben, hogy az alkalmazott módszer mindig biztosítsa a tárgyszerűséget, a valósághű képet, a valóságos helyzet feltárását. Ellenőrzési rendszer: alapvetően a tulajdonformáktól és a tulajdon viszonyoktól függ. Olyan szervezeti rendszer, amelyben a társadalom, a szervezetek különböző működési területein és az irányítás szintjein kialakított részellenőrzéseket összehangolt egészeket fogják össze a rendszer által védett és képviselt valamennyi érdekre kiterjedően. Az ell rendszer egyben az irányítási rendszer részeként működik Az ell-i rendszer tehát felöleli az állami ellenőrzések

mellett a magántulajdonon alapuló tulajdonosi ellenőrzéseket is. Ebből következően a gazdálkodó szervezetek belső ellenőrzését is. Tartalmazza: - az államhatalmi szervek ellenőrzését, - az államigazgatási szervek ellenőrzését, - a tulajdonosi ellenőrzést, - a független könyvvizsgálói ellenőrzést, - a pénzintézeti ellenőrzést és - a belső ellenőrzést. Az ellenőrzési rendszer fejlődése sok tényezőtől függ. A legfontosabbak a következők: - a nemzetgazdaság fejlettsége: meghatározó szerepe van. Az állami berendezkedés, a gazdálkodás és ezen belül különösen az ellenőrzési rendszer a gazdaság állapotával kölcsönös összefüggésben van. - az ország mérete (nagysága), földrajzi elhelyezkedése: a földrajzi tényező minden országban hat. Az egyes országok területi kiterjedése, elhelyezkedése, esetleges tagoltsága jelentős ellenőrzési rendszerbeli eltérések okozója lehet ( pl. kis terület –

centralizáció, nagy terület – decentralizáció) - az infrastruktúra fejlettsége, kiépültsége: (közlekedés, hírközlés, számítógépes hálózat (Internet), csatorna stb.) fejlettsége, kiépültsége oldhatja a különbségeket - a történelmi hagyományok: az egyes országokban az ellenőrzésnek az évszázadok folyamán kialakult korábbi szervezeti rendszere, annak egyes elemei tovább élnek. - az irányítás rendszere, módszerek fejlődése, korszerűsége: ezek közvetlenül befolyásolják, lényekében meghatározzák az ell. rendszer fejlődését, annak irányát A magyarországi ellenőrzési rendszernek az utóbbi közel egy évtizedben végbement fejlődésére két tényezőnek volt erőteljes hatása: - az államhatalmi szervek ellenőrzésében bekövetkezett alapvető változások, - a tulajdonformák között a magántulajdon, a gazdasági társaságok részarányának túlsúlyba kerülése, a tulajdonosi ellenőrzés új formáinak kiépülése,

jelentőségének megerősödése. Ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények: Teljesség: azt jelenti, hogy az ellenőrzési rendszer összességében képes ellátni mind a tulajdonosok, mind a hatósági érdekek képviseletét, védelmét. Rendszeresség: abban jut kifejeződésre, hogy az ellenőrzéseket meghatározott rendben, éves vagy más időszakokra rögzített tervek alapján végzik. Hézagmentesség: alatt az értendő, hogy minden soron következő ellenőrzés az előző ellenőrzéstől eltelt időszakra terjed ki. Az ellenőrzésre kerülő időszakok megszakítás, tehát kihagyás nélkül követik egymást Törvényesség: azt jelenti, hogy be kell tartani az ellenőrzést végrehajtók és az ellenőrzöttek – akár szervezetek, akár személyek – jogait és kötelezettségeit meghatározó jogi normákat, előírásokat. Racionalitás: azt az igényt támasztja, hogy megfelelő munkamegosztás érvényesüljön az egyes szervezetek között,

az ellenőrzési rendszer egyes elemei kölcsönösen kiegészítsék egymást. Ne forduljanak elő hatásköri átfedések, párhuzamosságok. Ide tartozik a vizsgálat konkrét körének, témájának a helyes megválasztása is Hatékonyság: az egyes ellenőrzést végzők függetlenségének milyen biztosítékai vannak az általuk képviselt érdekek befolyástól mentes érvényesítésében. Az ellenőrzések végrehajtásában milyen szervezeti és szervezési megoldásokat alkalmaznak. Az ellenőrzés mennyire eredményes a hibákkal, szabálytalanságokkal szemben, a személyes felelősség feltárásában, az előírások következetes számonkérésében. Megalapozottság: az ellenőrzés alapján tett megállapításoknak megdönthetetleneknek, objektív alapon nyugvóknak, az ellenőrzés következtetéseinek pedig a realitásokhoz igazodónak kel lenniük. Vezetés (irányítás) szolgálata: az ellenőrzésnek be kell mutatnia a korábbi döntések helyességét,

megalapozottságát, vagy éppen a bennük rejlő hibákat, hiányosságokat, továbbá segítenie kell a hibák, mulasztások megelőzését. Az ellenőrzések csoportosítása Időpontja ( időtényező) előzetes egyidejű ( menetközbeni ) utólagos Követelmények szabályszerűségre irányuló: az államigazgatás részéről lehet ágazati vagy funkcionális hatósági ell., ill megjelenhet állami törvényességi felügyelet formájában is. Valamilyen mértékben mértékig jelen van a legtöbb ellenőrzésben. hatékonyságra irányuló: ennek megítélése, számonkérése általában tulajdonosi jellegű ellenőrzésekre jellemző, de ide tartoznak az állami intézmények felügyeleti jellegű ktgvetési ellenőrzései is. Tartalom gazdasági: a gazdasági szervezeteknél azt vizsgálja, hogy e szervek a működésük, az alapfeladataik ellátása keretében takarékosan, racionális és célszerű, ill. eredményt elérve gazdálkodtak-e Ezek az ellenőrzések

általában kiterjednek a gazdálkodás hatékonyságára, a rendelkezésre álló munkaerő, a tárgyiasult és a pénzeszközök ésszerű és megfelelő felhasználásának vizsgálatára. szakmai: nagyrész valamilyen naturális követelményt kérnek számon ( szabvány, minőség, építészeti, eü.-i, tűzvédelmi stb) Terjedelem cél: rendszerint valamilyen részfeladat végrehajtására, esetleg egy vagy néhány konkrét kérdésnek a megvizsgálása egyetlen szervezeti egységnél vagy szervezetnél . téma: azonos tartalmú feladat végrehajtásának folyamatos, egyidejű vagy egymást követő vizsgálata több szervezeti egységnél vagy szervezetnél. átfogó: kiterjed az adott ellenőrzés hatáskörébe tartozó terület, szervezet és tev. egészére, azt teljes körűen és összefüggéseiben vizsgálja, elemzi, értékeli. teljes körű lépet alkot a vizsgált tev-ről vagy szervezet működéséről. Megbízó külső belső Gyakoriság egyszeri időszakos

folyamatos Részletesség tételes (teljes körű) próbaszerű mintavételes Módszer találkozó: amikor egy bizonylat vagy annak egyes adatai hitelességét, helyességét az okmányt, bizonylatot kibocsátó szervnél található példánya (tőpéldány, másolat) alapján egyeztethető, ellenőrizhető. összefüggésekre alapozott: a különböző bizonylatokon, okmányokon található adatok, infók egybevetéséből, összehasonlításából, elemzéséből indul ki. Az ellenőrzés szerepe, helye a vezetésben Az ellenőrzésekkel szemben támasztott követelményekből következik az, hogy az ellenőrzésnek ma már minden szinten a vezetés, az irányító tevékenység részét kell képeznie. A piacgazdaság feltételei között nem lehetséges hatékony ellenőrzés nélkül a korszerű vezetés, irányítás. - bemutatja az irányítás, a vezetés döntései végrehajtásának alakulását, helyességét, - segíti a vizsgált témákban, területeken vagy

tevékenységekben a hibák keletkezésének megelőzését, - feltárja a végrehajtás állását és a végrehajtást akadályozó tényezőket, a kitűzött céloktól, feladatoktól eltérés okait, mértékét, - megállapítja a céloktól eltérés esetén fennálló felelősséget, - elősegíti javaslatok kialakításával a vezető számára azon vezetői intézkedések megalapozását, majd meghozatalát, amelyek a hiányosságok felszámolását célozzák, - előmozdítja a hatékonyabb végrehajtást segítő kedvező tapasztalatok, módszerek szélesebbkörű alkalmazását, elterjesztését. AZ ÁLLAMHATALMI SZERVEK ELLENŐRZÉSEI Az államhatalmi ellenőrzést a hazánkban létrejött államhatalmi szervek végzik. - az Országgyűlés és bizottságai, az országgyűlési biztosok - a Köztársasági elnök - az Alkotmánybíróság - a Legfelsőbb Bíróság - a Legfőbb ügyész - a helyi önkormányzatok - az Állami Számvevőszék Az államhatalmi szervek

ellenőrzéseinek fő módszerei általában a beszámoltatás, a felvilágosítások kérése és a ritkán alkalmazott helyszíni ellenőrzés, amely rendszerint valamilyen jól körülhatárolt célt szolgál. Az általános gyakorlat alól csupán az Állami Számvevőszék ellenőrzései jelentnek kivételt. Az Országgyűlés és bizottságai, az országgyűlési biztosok ellenőrzései Az államhatalmi ellenőrzés és annak szervei között a legfelsőbb szerv maga az Országgyűlés. Biztosítja hazánkban a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezeti kereteit, irányítását és azok feltételeit. Ellenőrzései arra irányulnak, hogy az állami szervek a törvényekben meghatározottaknak megfelelően végzik-e tevékenységüket. Az Ogy Ellenőrzési hatásköre elvileg korlátlan és így kiterjedhet minden jogi és természetes személyre. Az Ogy. Ellenőrzési jogkörét - alapvetően az ülésein, - az állandó és ideiglenes

bizottságai útján, továbbá - az általa megválasztott, illetve létrehozott intézmények, illetve szervek, személyek útján gyakorolja. Az Ogy. tagjai, a képviselők jogosultak a feladatkörükbe tartozó minden ügyben a Köztársasági Elnökhöz, az Állami Számvevőszék Elnökéhez, a MNB Elnökéhez, a Kormányhoz, annak Elnökéhez és bármely tagjához, a Legfőbb Ügyészhez, továbbá az ombudsmanokhoz interpellációval élni. Nevezettek kötelesek választ adni a nekik feltett kérdésekre, javaslatokra, bírálatokra. A Köztársasági elnök ell. tevékenysége A Köztársasági elnök az Alkotmányban foglaltaknak megfelelően az ország államfője, aki őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A Köztársasági elnök: - részt vehet és felszólalhat az Ogy. és annak bizottságai ülésein, - javaslatot tehet az Ogy. – nek intézkedés megtételére, - dönt minden olyan ügyben, amelyet az Alkotmány és a törvények a

hatáskörébe utalnak. Az Alkotmánybíróság ell. tevékenysége Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfőbb őre, az államhatalmai ellenőrzés sajátos szerve. Az alkotmányosság felett őrködő független bírói szervként működik. Tagjait az Ogy 9 évre választja közvetlenül kétharmados szavazattal. Az Alkotmánybíróság 15 főből áll Az Elnököt és annak helyettesét az Alkotmánybíróság tagjai sorából választják meg 3 éves időtartamra. Az Alkotmánybíróság legfőbb feladata, hogy felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: - a már elfogadott, de még ki nem hirdetett tv. vagy tvjavaslat egyes előírásai esetleges alkotmányellenességének előzetes vizsgálata, - a megalkotott jogszabályok esetleges alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, - az egyes Ogy. által elfogadott nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban nem álló rendelkezéseinek vizsgálata,

elbírálása, - az alkotmányos jogok megsértése miatti panaszok elbírálása, - az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezése, az alkotmányellenesség megszüntetése - az egyes törvények által a hatáskörébe utalt ügyekben eljárás, állásfoglalás. Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire egyaránt kötelezőek, ellene fellebbezésnek helye nincs A Legfelsőbb Bíróság ell. tevékenysége A bírák függetlenek és kizárólag a törvényeknek vannak alárendelve. Elvben nem lehetnek tagjai pártoknak és politikai tevékenységet sem végezhetnek. A Legfelsőbb Bíróság az igazságszolgáltatás legfőbb szerve és ellenőrzési funkciói alapvetően az elvi irányító szerepéből adódnak. A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol valamennyi bíróság bíráinak a működése és ítélkezése felett. A Legfelsőbb

Bíróság az elvi irányítás keretében: - felhasználja az ítélkezés, továbbá a bejelentések és panaszok elbírálása során szerzett tapasztalatokat, - közvetlenül is tájékozódik az ítélkezési gyakorlatról, - elvi döntéseket ad ki az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében, - figyelembe veszi a Legfőbb Ügyész és az Igazságügyi Miniszter elemzése alapján feltárt adatokat, infókat, - hasznosítja az állami és más szervek kezdeményezéseit, tájékoztatásait és adatszolgáltatásait, valamint a tudományos kutatások eredményeit, - jogértelmezési kérdésekben elvi állásfoglalást tesz. A Legfőbb Ügyész ellenőrzései Az ügyészség által folytatott ellenőrző tevékenység csak és kizárólag törvényességi ellenőrzés lehet (törvényességi felügyelet): - megtartják-e a társadalom szervezetei, és az állampolgárok a törvényeket, - megfelel-e az egyes szervek, szervezetek megalakulása és működése a

hatályos jog előírásainak. A vizsgálat keretében az ügyész a gazdasági döntések célszerűségi, üzleti szempontok szerinti vizsgálatára nem vállalkozhat, ilyet nem végezhet. Az ügyészség a Legfőbb Ügyész útján az Ogy. alárendeltségében működő hierarchikus szervezet Feladatai az Alkotmány szerint: - a Legfőbb Ügyész és az ügyészségek gondoskodnak az állampolgárok jogainak védelméről, továbbá az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és a függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, - a törvényben meghat. ügyekben nyomozást végez, a nyomozás törvényessége felett felügyeletet gyakorol, - közreműködik abban, hogy a társadalom minden szervezete és állampolgára megtartsa a törvényeket. Az ügyészség törvényességi felügyelete kiterjed: - a Kormánynál alacsonyabb szintű valamennyi államigazgatási hatóságra (pl. APEH), - a bíróságon kívüli

jogvitát intéző szervekre, - a gazdálkodó szervezetekre, a gazdasági tevékenységet folytató személyekre és egyéb szervekre. Az ügyészségi törvényességi felügyeleti tevékenység keretében az ügyészségi intézkedések fajtái: az óvás, a felszólítás, a figyelmeztetés, a jelzés. A Legfőbb Ügyész nevezi ki az ügyészeket. A Legfőbb Ügyész jogkörébe tartoznak: - a Kormánynál, a minisztereknél, az országos hatáskörű államigazgatási szervek vezetőinél kezdeményezheti jogszabály kibocsátását, módosítását, hatályon kívül helyezését, - a miniszteri rendeletnél magasabb jogszabályok tervezetére előzetes észrevételt tehet törvényességi szempontból, - képviseli a vádat a Legfelsőbb Bíróság előtt, továbbá kezdeményezheti irányelvek, elvi döntések kiadását, - a minisztereknél és az országos hatáskörű államigazgatási szervek vezetőinél a jogszabályok egységes értelmezése érdekében kezdeményezheti

elvi állásfoglalások kiadását. A helyi önkormányzatok ell. tevékenysége Az Alkotmány alapján a főváros és a kerületei, a megye, a városok és a községek állampolgárainak közössége jogosult a helyi önkormányzatra. A helyi önkormányzás azt jelenti, hogy a választópolgárokat megilleti a helyi közügyek önálló, demokratikus ügyintézése, a helyi közhatalmaknak a lakosság érdekében való gyakorlása. A választópolgárok az általuk 4 évre megválasztott képviselő testület útján, illetve a helyi népszavazással gyakorolják a helyi önkormányzást. A helyi képviselőtestület önkormányzati ügyekben teljesen önállóan szabályoz és igazgat. Az önkormányzati feladatok tervezésében, végrehajtásában, a ktgvetési gazdálkodásban az alábbiak jutnak kifejeződésre: - Az önkormányzatok demokratikus választás útján a lakosság többségének választása alapján jönnek létre. Tevékenységüket a választópolgárok

folyamatos megfigyelése, beleszólási lehetősége mellett végzik. - A képviselőtestületi ülések nyilvánosak, a testületi döntések demokratikusak, szavazás útján kapnak megerősítést. Az önkormányzatok képviselő testülete évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. Ezeken az állampolgárok és az érdekelt helyi szervezetek képviselői felvethetnek közérdekű kérdéseket és tehetnek javaslatokat. - Az önkormányzati képviselő résztvehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának s szervezésében és ellenőrzésében, továbbá a képviselőtestület ülésén, a polgármestertől, a jegyzőtől, az önkormányzat elnökétől kérhet felvilágosítást, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül – választ kell adni. - A képviselőtestület a polgármesternek vagy bármely települése képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokokat választ.

A tanácsnok felügyeli a képviselőtestület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. - A képviselőtestület bizottságainak fontos szerepe van az ellenőrzésben. Ez következik abból, hogy a bizottságok készítik elő a képviselőtestület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását. Az egyes bizottságok a feladatkörüknek megfelelően ellenőrzik a képviselő a képviselő testület hivatalának azt a munkáját, amelyik a képviselőtestületi döntések előkészítésére, illetve a végrehajtására irányul. - A kétezernél több lakosú településen a képviselőtestület pénzügyi ellenőrző bizottságot választ. Ezeknek kiemelkedő szerepe van a gazdálkodásra irányuló valamennyi belső és külső ellenőrzés irányításában, megszervezésében, végrehajtásában, valamint a vizsgálati tapasztalatok hasznosításának előkészítésében, megvalósításuk figyelemmel kisérésében. Az

önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában közreműködő helyi igazgatási szervezet, a Polgármesteri Hivatal a képviselőtestületnek és a polgármesternek az irányítása alatt, a jegyző operatív vezetése mellett működik, végzi feladatait. Az Állami Számvevőszék Az ÁSZ az Ogy. pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, közvetlenül a Parlament alárendeltségében működik, kizárólag annak tartozik felelőséggel. Az ÁSZ-t a Kormány is felkérheti ellenőrzésre Az ÁSZ az állami ellenőrzés legfőbb szakosodott szerve, amely általános ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik. Az ÁSZ a feladatkörében ellenőrzi: Az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami ktgvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, a felhasználások törvényességét, szükségességét és célszerűségét. A ktgvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Az

Ogy. felhatalmazása nélkül a ktgvetés egyetlen kiadási tételét se lépjék túl és átcsoportosításra ne kerüljön sor. Az állami ktgvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. Az állami ktgvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és elkülönített állami pénzalapok működését, gazdálkodását. Az APEH és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, a Vám- és Pénzügyőrség és az Illetékhivatalok tevékenységét. Az állami ktgvetésből gazdálkodó intézményeket, az állami ktgvetésből juttatott támogatások felhasználását az önkormányzatoknál, alapítványoknál, a társadalmi és egyéb szervezeteknél. Az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, a vállalkozások vagyonértékmegőrző és vagyongyarapító tevékenységét. A MNB-nak az államháztartással való hitelkapcsolatait, a bankjegy- és érmekibocsátásra vonatkozó adatait. A tb.-i önkormányzatok által kezelt alapok

működését ( a tb Önkormányzatok már megszűntek!) A pártok gazdálkodását, a részükre juttatott támogatásokat. A pártoknál az ÁSZ csak a felhasználás törvényességét vizsgálhatja, tehát az ell. nem terjedhet ki a felh hatékonyságára Az ÁSZ szervezete elnökből, elnökhelyettesekből, vezetőkből, számvevőkből, ügyviteli és kisegítő személyzetből áll. Elnökét és elnökhelyetteseit az Ogy 12 évre választja, és újraválaszthatóak A pártatlanság követelményeivel összhangban az elnök, az elnökhelyettesek, a számvevőségi vezetők és a számvevők: - alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Ogy.-nek és nem tölthetnek be érdekképviseleti szerveknél vezető tisztséget, - nem tölthetnek be tisztségeket olyan szervnél, amely az állami ktgvetésből támogatásban részesül, s tőlük megbízatást sem fogadhatnak el, - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységen kívül más megbízatást nem fogadhatnak el, vagy

kereső foglalkozást nem folytathatnak, - nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány tagjaival közeli hozzátartozók. Az ÁSZ Elnökének a feladatát képezi: - javaslatot tenni az Ogy. részére az ÁSZ szervezeti felépítésére és létszámára, - jóváhagyni az ÁSZ szervezti-működési szabályzatát, - irányítani az ÁSZ tevékenységét és gondoskodni arról, hogy az megfeleljen a tv. előírásainak, - gondoskodni az ÁSZ éves ellenőrzési tervének és eseti ellenőrzéseinek végrehajtásáról, - gondoskodni az ÁSZ által végzett ellenőrzések és elemzések eredményeit tartalmazó jelentések Ogy. elé terjesztéséről, ill. a Kormány kérésére végzett ellenőrzés eredményeit tartalmazó jelentéseknek a Kormány elnökének valómegküldéséről, - részt venni tanácskozási joggal az Ogy.-nek és bizottságainak ülésein, - képviselni az ÁSZ-t. Az ÁSZ ellenőrzéseinek gyakorisága a következő: Évente ellenőrzi az állami ktgvetési

javaslatot, a zárszámadást, a MNB-nak az államháztartással való hitelkapcsolatait, valamint a pártok gazdálkodását, Rendszeresen ellenőrzi az állami ktgvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodását, Esetenként ellenőrzést véget az Ogy. utasítására (pl MNB) A feladatkörébe tartozó egyéb ellenőrzések gyakoriságát az ÁSZ elnöke hat. meg Az ÁSZ Elnöke az év során végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Ogy-t. a jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az ÁSZ egyéb jogosítványai. A vizsgálat alatt kármegelőzés céljából – a munkabérek kivételével - zárolhatja az anyagi- és a pénzeszközöket, ha =rendellenes vagy pazarló felhasználást állapít meg, illetve =a vizsgált szerv a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz - a ktgvetésből finanszírozott beruházás tekintetében további intézkedésig

felfüggesztheti a pénzeszközök felhasználását. A zárolás végrehajtásáról az ÁSZ Elnökének megkeresése alapján a pénzügyminiszter vagy a vizsgált szerv vezetője gondoskodok. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ELLENŐRZÉSEI Az állami ellenőrzést az államigazgatási szervek végzik: - Kormány, - Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI), - Adóellenőrzések ( APEH, VPOP, helyi önkormányzatok, Illetékhivatalok), - Ktgvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzései - Felügyeleti ellenőrzések ( Pénz- és Tőkepiaci F., Biztosítási F, Szerencsejáték F, Versenyhivatal, Cégek Törvényességi F. stb) - Ágazati, funkcionális hatósági ellenőrzések. Az államigazgatási ellenőrzés többsége – alapvetően a hatósági ellenőrzések – a törvényesség, a szabályszerűség megtartására irányul, kisebb része a tevékenység hatékonyságára is kiterjed. A hatósági ellenőrzések közös jellemzői, sajátosságai: A jogszabályokban

rögzített hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére korlátozódik, A jogszabályokban előírtakkal ellentétes gyakorlat esetén utasítási, beavatkozási joga van, tehát közvetlenül a helyszínen is intézkedhet a szabálytalanság megszüntetésére, annak kikényszerítésére, a tv-es állapot helyreállítására, Pénzügyi szankciókat alkalmazhat, bírságot szabhat ki a szabálytalanságot elkövető személyre, szervezetre, A lefolytatott ell. alapján tett megállapítások írásba foglalása mindig jegyzőkönyv formájában történik, Intézkedéseket mindig határozatba foglalják, tehát a megállapításokat kizárólag ebben a formában hasznosítják. A Kormány ellenőrzési tevékenysége A Kormány az államigazgatási ellenőrzés legfelsőbb szerve. A Kormány élén a Miniszterelnök áll A Kormány tagjai a miniszterek. A Kormány, mint testület a sokirányú feladatai között: - védi az alkotmányos rendet, - irányítja és

ellenőrzi a minisztériumok és a közvetlen hatáskörébe tartozó egyéb szervek tevékenysége, - a belügyminiszter közreműködésével ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, felügyeletét. Az Alkotmány szerint a Kormány az Ogy. előtt felel a tevékenységéért és a munkájáról az Ogy-nek köteles rendszeresen beszámolni. A Kormány a Miniszterelnök vezetésével testületként működik, rendeleteket bocsát ki, határozatokat, irányelveket hagy jóvá. A Minelnök személyesen és a Kormánytagjai útján látja el az országos hatáskörű szervek felügyeletét. Ennek keretében ellenőrzi a szervek feladatainak ellátást és működésükről beszámoltatja az országos hatáskörű szervek vezetőjét. A Kormány ellenőrző tevékenységében a beszámoltatásnak és az infós rendszerre támaszkodó ellenőrzésnek van kiemelkedő jelentősége. Utóbbit szolgálja a Központ Statisztikai Hivatal A Kormánynak önálló

ellenőrzési szerv is rendelkezésére áll a központ ktgvetés és az elkülönített állami pénzalapok ellenőrzésére – Kormányzati Ellenőrzési Iroda. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda A KEI a Kormány közvetlen irányítása alatt működő, önálló hatáskörű államigazgatási szerv. A KEI felügyeletét a Min.elnök – a Minelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára közreműködésével látja el Az Iroda élén elnök áll, akit a Min.elnök nevez ki Az Iroda által végzett ell. kiterjednek: - a központi ktgvetés forgóalapjának működésére, a bevételek beszedésének szabályszerűségére és a forgóalapból végzett finanszírozásokra, - a központi ktgvetésből teljesített kormányzati kiadásokra, engedélyezett támogatásokra és kedvezményekre, adóellenőrzés körébe tartozó jogszabályok alapján a vállalkozások részére nyújtott támogatások folyósítására, - a ktgvetési fejezetek és a hozzájuk tartozó központi

ktgvetési szervek tevékenységére, - a külföldi szervezetek által nyújtott támogatások, segélyek felhasználására, - az elkülönített állami pénzalapok működésére, eszközeinek felhasználására, - a Kormány döntései, határozatai végrehajtásának az ellenőrzésére. Az Iroda nevében az ellenőrzést végző személy köteles: - a vizsgálati programban foglaltak teljesítése során minden lényeges tényt megállapítani és írásban rögzíteni, - tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szervezet vezetőjét tájékoztatni, - a felelősként megjelölt személlyel a megállapítást írásban ismertetni, - megalapozni a megállapításait és felelős azok helytállóságáért. A KEI által vizsgált szerv köteles: - a megkereséseknek soron kívül eleget tenni, - az ellenőrzést végző személy részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni és lehetővé tenni a dokumentációkba a betekintést, - az

ellenőrzést végző személy kérésére nyilatkozni a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljesítéséről, - az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez megteremteni a szükséges egyéb feltételeket. Az ellenőrzések téma-, cél-, illetve utóvizsgálat formájában a Kormány által jóváhagyott féléves munkaterv alapján folynak. Adóellenőrzések A Pénzügyminisztérium végzi az adóügyek irányítását, az adózással kapcsolatos jogszabályokban foglaltak megtartásával összefüggő ellenőrzések szervezésének elvi irányítását. Ennek keretében: - kidolgozza a pénzügyi szabályozó eszközök rendszerét, és figyelemmel kíséri azok működését, - kialakítja az adóalanyok adóztatásával, valamint az illetékekkel kapcsolatos elveket, - részt vesz a személyi jövedelmek alakulását befolyásoló intézkedések kidolgozásában, - közreműködik az adóigazgatási szervezetek kialakításában és feladataik, valamint hatáskörük

meghatározásában. Az egyes tv-ekben meghatározott adók kiszabása, kivetése, megállapítása, beszedése és nyilvántartása, valamint az ellenőrzés és végrehajtás azonban az adóhatóságok feladata. Magyarországon a köv. adóhatóságok működnek: - Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei ( állami adóhatóság), - Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei ( vámhatóság), - A fővárosi, a főváros kerületei, a városi, a községi önkormányzat jegyzője ( önkormányzati hatóság) - A fővárosi és a megyei illetékhivatalok. Az egyes adóhatóságok hatásköri megosztásában a fő szabály az, hogy adó és ktgvetési támogatás ügyében az APEH, illetve szervei járnak el, kivéve azt, ha a tv. másként rendelkezik Az APEH feladatai, szervezete Az APEH feladata az adóztatás, ill. ezen belül a központi ktgvetés vagy az elkülönített állami pénzalapok javára teljesítendő befizetések, valamint a központi

ktgvetés vagy az egyes állami pénzalapok terhére juttatott támogatások megállapítása, beszedése, kiutalása, visszatérítése, azok nyilvántartása, végrehajtása és ellenőrzése. Az APEH végzi adóbevallások és a pénzforgalom adatainak, az ellenőrzései megállapításainak a feldolgozását, összegezését és ezek alapján a kormányzat és az Ogy. számára infókat szolgáltat Az APEH-nek a fővárosban 4 igazgatósága működik, továbbá minden megyében van igazgatósága. A fővárosban és a megyékben elsőfokon folyik, a központi Hivatal általában másodfokként működik. Az állami adóhatóság adónemenként és támogatási nemenként megnyitott ktgvetési számláit az APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Irodája ( APEH-SZTADI) kezeli. Az APEH szervei minden adózóra vonatkozóan külön számlán, adónemenként tartják nyilván az adókat. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának feladatai, szervezete A

VPOP végzi a vámigazgatásra háruló feladatokat. A vámigazgatást, mivel az a pénzügyigazgatás elválaszthatatlan része, a pénzügyminiszter irányítja és felügyeli. A VPOP és szervei alapvetően a vámügyekkel foglalkoznak. Termékimport esetén az áfát (fogy adó) a vámkezeléssel együtt veti ki a vámhatóság és egyúttal meghatározza az import után fizetendő vámon kívül a statisztikai illetéket is. A vámszervek a vámkezelés mellett ellátják a külföldön nyilvántartott, de Magyarországra érkező közúti járművek gépjárműadójával kapcsolatos feladatokat is. Az adó és az említett illeték ktgvetési bevételi forrás. A Vám- és Pénzügyőrség szervei: - az Országos Parancsnokság, - a fővárosi és területi parancsnokságok, - a vámhivatalok, vámhivatali kirendeltségek, vám- és pénzügyőri szakaszok, - a vámáruraktár. A VPOP szervei a vámellenőrzéskor egyben adóellenőrzést, a jövedéki termékek importja és

exportja esetén jövedéki ellenőrzést is végeznek. Az önkormányzatok adóellenőrzéseinek feladatai, szervezete Az önkormányzat által kivethető helyi adók, az önkormányzat ktgvetése javára más tv-ben megállapított adók és az adók módjára behajtható köztartozások ügyében a település önkormányzatának a jegyzője az illetékes. Az önkormányzat jegyzőjének adóügyi és ellenőrzési feladatait képezi: - az önkormányzat helyi adórendeleteinek előkészítése, ezek végrehajtása, - a helyi és a hatáskörébe tartozó központi adókkal kapcsolatos bejelentések, kérelmek intézése, - a hatáskörébe tartozó adók kivetése, közlése, nyilvántartása, beszedése, behajtása, elszámolása és ellenőrzése, - az adójogszabályok érvényesülésének, az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, - az adózással kapcsolatos adatgyűjtés és infó szolgáltatás, - az adók behajtás, a behajthatatlan tartozások törlése. A

helyi adókkal kapcsolatos ügyekben az az adóhatóság jár el, amelynek az önkormányzata a helyi adót bevezette. Az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartoznak a helyi adókkal kapcsolatos ügyek A jegyző e hatáskörét átruházhatja a polgármesteri hivatal más tisztségviselőjére. Az illetékhivatalok feladatai, szervezete Az állami szervek meghat. eljárásai, cselekményei, tehát a szolgáltatásai igénybevételéért illetéket kell fizetni Ennek mértéke az adott eljárással felmerülő költségekhez igazodik. Eljárási illetéken kívül ismert még a vagyonszerzési illeték, amely öröklés, ajándékozás, vagy adás-vétel útján történő vagyonszerzéshez kötődő egyszeri vagyonadó. A tv. által előírt illeték ügyekben a megyei önkormányzat jegyzője, a fővárosi önkormányzat főjegyzője jár el Ennek megfelelően hazánkban 20 illetékhivatal van. Az illetékekkel kapcsolatos főbb ellenőrzési feladatok a következők: Az

illeték, valamint egyes igazgatási és bírósági szolgáltatások díjainak kezelése, nyilvántartása, behajtása és ellenőrzése. Az illetékekkel kapcsolatos bejelentések, kérelmek elbírálása. Az illetékekkel kapcsolatos kötelezettségeknek a jogszabály szerinti összegben teljesítésének ellenőrzése mindazoknál a magán- és jogi személyeknél, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél, amelyek illeték vagy díjköteles ügyeket intéznek. Az adóhatóságok és az adóellenőrzések általánosítható közös vonásai Az adóhatóságok az adóellenőrzés keretében vizsgálják az adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Ellenőrzik: - a bejelentésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását, - az adó és ktgvetési támogatás alapjának és összegének megállapítását és bevallását, -

az adó és a ktgvetési támogatás határidőben és a jogszabály szerinti összegben történt megfizetését, illetve igénylését. Az adóellenőrzés megállapításainak a realizálásaként az adóhatóság határozattal állapítja meg adónemenként, ktgvetési támogatásonként: - a bevallott, vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként feltárt adó, ill. ktgvetési támogatás alapját, - az adó, vagy a ktgvetési támogatás összegét és - kötelezi az adózót az adókülönbözet megfizetésére, a jogosulatlanul igénybevett ktgvetési támogatás visszafizetésére. Az adóügyekben elkövetett jogszabálysértések következményei többségének pénzben kifejezhető hatása van: - Késedelmes adófizetés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. - Az adó, vagy ktgvetési támogatás önellenőrzésére vonatkozó rendelkezések szerinti helyesbítése esetén önellenőrzési pótlékot kell fizetni. - Adóhiány esetén adóbírságot

kell kiszabni. - Az adóhatóság az adóbevallási, az adóbejelentési stb. kötelezettségek teljesítések elmulasztását is bírsággal sújtja. A pénzügyminiszter valamennyi adóhatóságnál ellenőrizheti az adóztatás törvényességét, szakszerűségét, irányítását és ellátja azok felügyeletét, továbbá iránymutatást adhat az adóhatóság vezetőjének az adóztatás szakszerű működtetésére. A ktgvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzésének feladatai, szervezete A ktgvetési szervek az államháztartás részét alkotják. Az államháztartás alrendszerei felölelik: - a központi ktgvetést, - a helyi önkormányzatok ktgvetéseit, - az elkülönített pénzalapok és - a tb. ktgvetéseit Az államháztartási ellenőrzés célja elősegíteni: - az államháztartásra vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartását, - az államháztartás alrendszereit megillető bevételek beszedését, - államháztartási pénzeszközök gazdaságos,

takarékos és szabályszerű felhasználását, - a ktgvetés és a zárszámadás megalapozottságát, - a vagyonkezelés hatékonyságát, szabályszerűségét, - a számviteli és bizonylati rend betartását. A ktgvetési fejezetek és a helyi önkormányzatok által végzett ellenőrzések feladata többek között – értékelni és minősíteni: - feladatellátás színvonalát, indokoltságát és ehhez kapcsolódóan a gazdálkodás ellátásának összefüggéseit, a rendelkezésre álló erőforrások és a feladatok összhangját, - a működés szabályozottságát, szervezettségét, - a rendelkezésre álló erőforrások felhasználását, a felh. takarékosságát, célszerűségét, hatékonysását, - a bevételi lehetőségek feltárására, a bevételek beszedésére, a kiadások csökkentésére tett intézkedéseket, - a számviteli és bizonylati rend, az okmányfegyelem biztosítását, a tulajdon védelmét, - a ktgvetési beszámoló valódiságát, a

maradvány elszámolásának szabályszerűségét, az állammal szembeni befizetési kötelezettségek szabályszerűségét, - a belső ellenőrzési rendszer kialakítását, szervezettségét és működésének hatékonyságát. Az intézményeknél általában két évenkénti gyakorisággal végez a felügyeleti szerv közvetlen ellenőrzést. A kétévenkénti ktgvetési ellenőrzések utólagosak, a tev. szabályszerűsége mellett annak hatékonyságára, eredményességére is irányulnak. A minisztériumok, a helyi önkormányzatok és más felügyeleti szervek az ellenőrzési feladataik ütemezéséhez és a végrehajtásukhoz szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározásához éves ellenőrzési tervet készítenek. Az ellenőrzés megállapításának hasznosítása történhet: - zárótárgyalás keretében vagy - a megállapításokat tartalmazó jelentéseknek ún. realizáló levél kíséretében kiküldetés útján A zárótárgyalást az ellenőrzés

befejezését követő 30 napon belül kell megtartani. A zárótárgyaláson intézkedési jegyzőkönyv készül, amelyben rögzítik a főbb teendőket, azok végrehajtásának a határidőit és a felelőseit. A felügyeleti ellenőrzések Tipikusan hatósági ellenőrzések. Alapvető feladataik közé tartozik a törvényesség betartása, érvényesülésének felügyeleti vizsgálata. Általában a Kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szervek ellenőrzései. Ezek közül a piacgazdaság működése szempontjából kiemelt szerepet töltenek be: A pénz- és tőkepiaci felügyelet, A biztosítási felügyelet, A szerencsejáték felügyelet, A verseny felügyelet és A cégek törvényességi felügyelete. Az Állami Pénz-, és Tőkepiaci Felügyelet feladatai, szervezete A korábbi Bankfelügyelet és az Értékpapír- és Tőzsde Felügyelet egyesítésével jött létre. A Felügyelet országos hatáskörű, önálló

államigazgatási szerv, amelynek a felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. A Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi szolgáltatási, a kieg pénzügyi szolg, a befektető szolg, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek, a pénz- és tőkepiaci szerveztek ( tőzsdék) működésének segítése, e szervezetek ügyfelei érdekeinek védelme, a piaci viszonyok átláthatóságának elősegítése. Ellenőrzési jogosultsága is van. Az Állami Pénz-, és Tőkepiaci Felügyelet feladatai közé tartozik a pénzügyi intézmények piaci működésének az engedélyezése, és a tevékenységük végzésére a pénzügyi szolgáltatások üzletszerű ellátására vonatkozó tv-ek betartásának az ellenőrzése. A Felügyelet feladata: - ellenőrzi a pénzügyi intézmények infó szolgáltatásának rendszerét és adatszolgáltatását, - vizsgálni ill. ellenőrizni a pénzügyi és a kieg pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, meghatározó

szabályok érvényesülését, - vizsgálni, elemezni és értékelni a pénzügyi intézmények prudens működését, a betétek és más visszafizetendő források biztonságát, illetve a független és szakszerű irányítást, ellenőrzést és vezetést veszélyeztető körülményeket, - észlelt szabálytalanságok megszüntetésére intézkedéseket tenni, - a feltárt szabályszegés miatt bírságot alkalmazni, - jogosult a helyszínen ellenőrizni a saját határozatainak megtartását, - minden hitelintézetnél kétévenként legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tartani. Az ellenőrzési feladatok ellátása keretében a felügyelet a hitelintézethez kiküldhet könyvvizsgálót, vagy egyéb szakértőt általános vagy célvizsgálatra. Hitelintézetnél csak olyan könyvvizsgálónak adhatnak megbízatást, aki rendelkezik: - érvényes könyvvizsgálói engedéllyel, tehát bejegyzett könyvvizsgáló, - felelősség biztosítással és - a pénzügyi

intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel, van megfelelő hitelintézeti szakértelme, a pénzügyi szolgáltatásban szerzett tapasztalata. A jogszabályban foglaltak érvényesítése érdekében a Felügyeletnek intézkedési jogai is vannak: - felszólíthat a tevékenységre vonatkozó előírások megtartására, - kezdeményezheti jelentős vezetési vagy működési hiba elkövetése esetén az érintett hitelintézet, pénzügyi szolgáltató vállalkozás vezetőinek visszahívását - visszavonhatja meghatározott esetekben a pénzügyi szolgáltatás folytatására adott engedélyt, - bírság megfizetésére kötelezhet. Az Állami Biztosításfelügyelet feladatai, szervezete Az Állami Biztosításfelügyelet látja el a biztosítási tevékenység és a biztosító intézetek felügyeletét. Szolgálja a biztosítottak érdekvédelmét és elvégzi a biztosítási tev. szakmai felügyeletét is Az Állami Biztosításfelügyelet a pénzügyminiszter

felügyelete alatt áll. A Felügyelet a bizt. tev törvényes működésének megtartása céljából végzett főbb feladatai keretében ellenőrzi: - a biztosítási szabályzatok, a biztosítási díj kiszámításának és a díjképzés alapelveinek, az értékkövetésnek a módszereit, - a biztosítók üzleti terveit, azoknak a változó feltételekhez igazítását, - és folyamatosan elemzi a biztosítási tev-hez szükséges min. tőke, tőketartalék és szavatolótőke elemek meglétét, - a biztosítási tev-hez szükséges tárgyi- műszaki feltételek meglétét, - a biztonságtechnikai tartalékok képzésére, felhasználására, ill. befektetésére vonatkozó szabályok kialakítását, azok betartását, - a biztosító által a biztosítottaknak nyújtott tájékoztatás valóságtartalmát. A Felügyelet főbb feladatai közé tartozik még: - engedélyezni mindenfajta biztosítási tevékenység elkezdését, módosítását, felfüggesztését, - elvégezni a

biztosítók ötévenként esedékes, rendszeres átfogó és az alkalmanként szükségessé váló rendkívüli ellenőrzéseket. A Szerencsejáték Felügyelet feladatai, szervezete A Szerencsejáték Felügyelet országos hatáskörű szervként a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik. A Felügyelet feladata az ország területén lebonyolított valamennyi szerencsejáték engedélyezése és ellenőrzése. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tev. megfelel-e a jogszabályoknak, a játéktervnek és a felügyeleti előírásoknak. A Felügyelet ellenőrzési tev. az alábbi ütemekben valósul meg: - az engedélyezés előtti ellenőrzéskor, - a helyszínen és - a pénzügyi kötelezettségek ellenőrzése során. A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési feladatai A gazdasági versenyfelügyelet működésének a legfőbb célja abban hat. meg, hogy elősegíti a korszerű piacgazdaság működése érdekében a tisztességes piaci magatartás

érvényesülését, a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát. A Gazdasági Versenyhivatal országos hatáskörű ktgvetési szervként működik. Az élén az elnök áll, akit két helyettesével együtt a Min.elnök javaslatára a Köztársasági Elnök nevez ki A versenyfelügyelet feladatai közé tartozik megtartani: - a tisztességtelen verseny tilalmát, - a fogyasztók megtévesztését tiltó rendelkezések érvényesülését, - a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmát, - a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó előírásokat, - a szervezeti egyesülésre vonatkozó szabályokat, - az árak megállapítására szóló jogszabály azon előírásait, melyeket a tv. a hatáskörébe utal A Versenyhivatal ellenőrzései a sérelmet szenvedett érdekelt szervezet, személy kérelmére vagy saját kezdeményezésére kezdődnek meg. A Gazdasági Versenyhivatalban Versenytanács működik, amelynek tagjai a Versenyhivatal elnöke

határozatlan időre nevez ki és menti fel. A Versenytanács elnöke és tagjai kizárólag a tv-nek vannak alárendelve, nem utasíthatóak. A cégek törvényességi felügyeletének az ellenőrzései A cégek törvényességi felügyeletét a cégbíróságok látják el. A cégbíróságok a törvényességi felügyelet keretében: - ellenőrzik a cégjegyzékbe a bejegyzést megelőzően, hogy a cég társasági szerződése, a szervezetére és a működésére vonatkozó belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályban előírtaknak, továbbá - vizsgálják a cég működésével összhangban azt, hogy a cég szervezetére és működésére vonatkozó határozatai, belső szabályzatai összhangban vannak-e a jogszabályokban foglaltakkal, ill. korábban hozott határozatainak rendelkezéseivel. A cégbírósági törvényességi felügyelete azonban nem terjed ki: - azokra az ügyekre, amelyekben más bírósági, vagy hatósági eljárásnak van helye és - a cégek

gazdálkodásának és döntéseinek a gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. A törvényességi felülvizsgálat a következő fontosabbnak minősíthető intézkedéseket teheti: - írásban figyelmeztetheti a cég képviseletét ellátó személyt a törvényesség helyreállítására, - pénzbírsággal sújthatja a céget, - összehívhatja a cég vezető testületét a működés törvényességének a helyreállítása céljából, - felfüggesztheti a cég működését, - eltilthatja a céget további működésétől és ezzel egyben megszűntnek is nyilváníthatja, ha másként nem szüntethető meg a törvénysértés. A cégbírósági eljárást kezdeményezheti a miniszter, az ügyész, továbbá a cég tevékenységét ellenőrző államigazgatási szerv vezetője, az alapító szerv vezetője és mindazok, akiknek az eljárás lefolytatásához jogi szempontból érdeke fűződik. Az ágazati, funkcionális hatósági ellenőrzések A

minisztériumoknak, az országos hatáskörű szerveknek kell gondoskodniuk a hatáskörükbe tartozó tevékenységekre vonatkozóan a szakmának megfelelő országosan érvényes szabályozások kialakításáról. Azok érvényesítéséről és alkalmazásuknak az ellenőrzéséről. A fogyasztóvédelmi ellenőrzés szervezete, ellenőrzési feladatai A fogyasztói érdekvédelem és a minőség védelme érdekében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint a fővárosi és megyei fogy. védelmi felügyelőségek ellenőrzik a ker tev, a fogy-i szolg gyakorlására vonatkozó minőségi előírások érvényesítését szolgáló jogszabályok, hatósági előírások megtartását. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az ipari- és kereskedelmi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozik. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyelőségek ellenőrzik a következőket: - A nagykereskedelmi, kisker, a vendéglátóipari, az idegenforgalmi tevékenység,

valamint a szolgáltatások gyakorlására vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások megtartását, - A termékek forgalmazására vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások megtartását, - Az áruk és a fogy-i szolgáltatások minőségére és a minőség tanúsítására vonatkozó előírások betartását, a vásárlók minőségi kifogásainak intézését, - A mérőeszközök hitelességét, továbbá az áru mérésének, elszámolásának és a kiállított számlának a helyességét, - A fogy-i érdekvédelmi szempontból a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak megtartását, - A belföldi reklám- és hirdetési tevékenységre vonatkozó tilalmak betartását, - A vásárlók tájékoztatására és a hatósági árakra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek a betartását. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyelőségek a feladataik ellátása érdekében jogosultak: - megtiltani a

mennyiségi, minőségi kifogás alá eső termék értékesítését, a nem hitelesített vagy lejárt hitelességű, ill. hamis mérőeszköz használatát és érvényesíteni azoknak a használatból való kivonását, - elrendelni a szabálytalanság megszüntetéséig a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető értékesítési körülmények esetében az üzlet bezárását, - intézkedni a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető áruk, termékek megsemmisítéséről, - a mennyiség, a minőség, az ár stb. ellenőrzése céljából próbavásárlást tartani, - mintát és ellenmintát venni, ha az áru minősége, összetétele csak műszaki vagy vegyvizsgálattal állapítható meg, - kötelezni a felelős személyt a vizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére. A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés szervezete, feladatai Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és annak területi szervei, a

fővárosi és megyei felügyelőségek végzik a munkaügyi munkavédelmi hatósági ellenőrzéseket. A Főfelügyelőség a munkaügyi miniszter irányítása alatt működik. A munkaügyi ellenőrzés a következőkre tejed ki: - az alkalmazással és a foglalkozással kapcsolatosan a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megtartására, - a nők, a fiatalkorúak és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, - a pihenőidők biztosítására, - a külföldi munkavállalók alkalmazási feltételeire vonatkozó szabályok végrehajtására, - a munkabér legkisebb összegének betartására, - a munkavégzés megkezdése előtt megkötendő munkaszerződések meglétére. A munkavédelmi ellenőrzés kiterjed: - az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások végrehajtására, - a munkavédelemmel kapcsolatos panaszok, kérelmek, közérdekű bejelentések kivizsgálására, - a termelőeszközök meghatározott körére vonatkozóan a

termelés és gyártás engedélyezésére. A közlekedési felügyelet szervezete, feladatai A Közlekedési Főfelügyelet a közlekedési, a hírközlési és vízügyi miniszter felügyelete alatt áll. A Közlekedési Főfelügyelet feladatát képezi: - irányítani és ellenőrizni a fővárosi és megyei felügyeletek tevékenységét, - ellenőrizni a közl. Eszközök üzemben tartói működésének jogszerűségét, a közúti, a vasúti és a vízi közlekedésben - felügyelni a különféle közl. Eszközök vezetőinek a képzését, szervezi a vizsgáztatást, - ellátni a közúti, a vasúti és a víziközlekedési építmények építési felügyeletét. Egyéb: Légirányítási és légügyi f. Állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat Építés felügyelet Környezetvédelmi f. Tűzrendészeti f. Villamos energia f. Stb. A TULAJDONOSI ELLENŐRZÉSEK A tulajdonosi ellenőrzés lényege és tartalma, feladatai a tulajdonosi érdekből fakadnak, azt

védik, képviselik. A tulajdonosi ellenőrzések az érdekek alapvető azonossága mellett két csoportba sorolhatók: - a törvények által meghatározott alapszabályokban rögzítetteken, alapító okiraton alapuló ellenőrzések, amelyek egyrészt kötelezőek, másrészt ajánlott, önként vállalható szervezetet és tartalmat írnak elő. - a szerződéseken alapuló, a tulajdonhoz kapcsolódó eseti érdekeket védő ellenőrzések, amelyek a szerződésekben foglalt általános tartalmi kikötéseken kívüli követelmények számonkérését teszi lehetővé. A tulajdonosi jellegű ellenőrzések főbb formái a köv. szerint csoportosíthatók: - gazdasági társaságokat létrehozók tulajdonosi ellenőrzése, - szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése, - az állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése. Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése Jogi személyiségű gazdasági társaságok ( kft. Rt egyesülés) és jogi személyiség nélküli

gazdasági társaságok ( kkt, bt.) A jogi személyiséggel rendelkező társasági formáknál a tulajdonosi ellenőrzés szervei a következők: - a társaság legfőbb szerve ( taggyűlés, közgyűlés) - a felügyelő bizottság - választott könyvvizsgáló. A gazdasági társaság legfőbb szerve A gt. legfőbb szerve a közgyűlés, a taggyűlés, amely beszámoltat és dönt a tulajdonnal, a jövedelmezőséggel, a hosszabb távú stratégiai ügyekkel összefüggő minden lényeges alapvető kérdésben. Ő tárgyalja meg a soronkövetkező időszak feladatait, pénzügyi tervét, az előző évek beszámolóit, a pénzügyi eredményeket. Ennek keretében érvényesül a tulajok ellenőrzése A gazdasági társaság FB-a Kötelező felügyelő bizottságot létrehozni: - azoknál a társas kft-knél, ahol = a társaság jegyzett tőkéje a 20 millió forintnál nagyobb összegű, = tagjainak száma meghaladja a 25 főt = a főfoglalkozású dolgozók létszáma éves

átlagban meghaladja a 200 főt, - a közös vállalatnál, ha a főfoglalkozásúak létszáma éves átlagban több 200 főnél, - a RT-nél Az FB főbb feladatai: - ellenőrizni a gt. ügyvezetésének a tevékenységét, - megvizsgálni a gt. legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, beszámolót és ismertetni a vizsgálatainak az eredményeit, - meg kell vizsgálnia a taggyűlés vagy közgyűlés elé kerülő éves beszámolót. Erről az FB vizsgálata eredményeinek ismertetése nélkül a közgyűlésen vagy taggyűlésen nem lehet érvényes határozatot hozni. Az FB a feladatai teljesítése érdekében a vizsgálat során: - felvilágosítást, vagy jelentést kérhet a gt. vezető tisztségviselőitől és bármely vezető állású dolgozójától, - megvizsgálhatja a társaság könyveit, iratait. A gazdasági társaság választott könyvvizsgálója Ellátja a tulajdonosi ellenőrzést, de a függetlensége alapján a hitelezők, a

befektetők, tehát a oiac szereplői érdekeit is szolgálja. Könyvvizsgálót kell választani: Az egyszemélyes kft-knél, Az 50 millió forintot meghaladó törzstőkéjű kft-knél, Rt-knél. A könyvvizsgáló egyrészt lényegében ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkezik, mint az FB, másrészt további, sajátos jogai is vannak. A könyvvizsgáló ellenőrzési feladatainak végrehajtása érdekében: - Betekinthet a gt. könyveibe - Felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől és a társaság dolgozóitól. - Megvizsgálhatja a társaság pénztárát, bankszámláját, értékpapír állományát, készleteit és szerződéseit. - Megvizsgálhatja a gt. legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi jelentést abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, ill. való adatokat tartalmaznak-e A szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése A szövetkezet olyan közösség, amely legalább 5 tag személyes közreműködésével és

vagyoni hozzájárulásaival hoz létre, és a demokratikus önkormányzat keretében végez a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási tevékenységet. A szövetkezet közgyűlése A legfőbb önkormányzati szerv. Hatáskörébe tartozik az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadása, módosítása mellett az igazgatóság elnökének és tagjainak, az FB elnökének és tagjainak a megválasztása és a felmentése. Ezenkívül az éves beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználásáról, vagy a keletkezett veszteség fedezteti forrásairól való döntés. A szövetkezet FB-a A FB kifejezetten ellenőrzési célú szervként működik. A közgyűlés által megválasztott FB legalább 3 főből áll Az FB a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét látja el, végzi a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést. Ennek keretében: - megvizsgálhatja a szöv. Szerveinek működésével és

gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet, - felhívhatja az igazgatóságot arra, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabálynak megfelelően járjon el, - indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását, - véleményt nyilvánít a szövetkezet gazdálkodásáról az éves beszámoló alapján a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint a közgyűlés elé terjesztett minden más beszámolóról és jelentésről, - évente legalább egyszer beszámol a közgyűlésnek a tevékenységéről. Az FB az ellenőrzési feladatai ellátásához: - Betekinthet a szöv. irataiba - Felvilágosítást kérhet a tisztségviselőktől, alkalmazottaktól, a szöv. tagjaitól - Közreműködhet a szöv. belső ellenőrzéseiben - Az igazgatóság és más önkormányzati testület ülésén tanácskozási joggal részt

vehet. Állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások közül kiemelt szerepe van a tartósan állami önkormányzati tulajdonban maradó vállalkozói vagyon ellenőrzésének és a magántulajdonosok részére értékesítendő állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzésének. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Az ÁPV Rt. az ÁV Rt alapján alakult meg és ezzel egyidejűleg megszűnt az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) Az ÁPV Rt. egyszemélyes Rt, részvénye névreszóló és forgalomképtelen Igazgatósága 11 tagból áll Az Igazgatóságnak viszonylag széles döntési hatásköre van. Dönt: - a gazdasági társasággá még át nem alakult állami vállalatok csőd bejelentésével, végelszámolásával, felszámolásával kapcsolatosan a tulajdonosra háruló kötelezettségek ellátásáról, - a társaságok értékesítésére vonatkozó pályázatok

feltételeiről, - a felügyelete alá rendelt gt-knek az értékesítéséről, a reorganizációs támogatásáról, - az ÁPV Rt. alá rendelt gt-k alaptőkéjének, törzstőkéjének a leszállításáról, az osztalék elvonásáról, - kezdeményezheti a Kormánynál a tartós állami tulajdon körének a módosítását, - a Kormány elé terjeszti jóváhagyásra az ÁPV Rt. belső ellenőrzési rendszeréről szóló szabályzatot, valamint az Rt. mérlegéről és nyereség felosztásáról szóló javaslatot Az ÁPV Rt. FB-a 11 tagból áll Az FB feladat- és hatásköre a következő: - ellenőrzi az ÁPV Rt. Igazgatóságának, ill Ügyvezetésének a tevékenységét, - jelentést, ill. felvilágosítást kérhet az Igazgatóság tagjaitól, valamint az Ügyvezetéstől, - megvizsgálhatja az ÁPV Rt. üzleti könyveit és iratait, melyhez szakértőt is igénybe vehet, - megvizsgálhatja az ÁPV Rt. Igazgatósága által a részvényesi jogokat gyakorló tárca

nélküli elé kerülő valamennyi előterjesztést, jelentést, - véleményezi az ÁPV Rt. üzletpolitikájáról szóló évenkénti jelentéseket, éves beszámolóját és a vagyonáról készült jelentéseit, - folyamatosan figyelemmel kíséri az ÁPV Rt-hez tartozó állami tulajdonú részaránnyal működő társaságok gazdálkodását és vagyonmegőrző tevékenységét, szükség esetén felkéri az ÁPV Rt. Igazgatóságát, hogy kezdeményezze a Gt-ben szabályozott tulajdonosi jogok érvényesítését, - ellenőrzi az ÁPV Rt. által lefolytatott versenyeztetési eljárások szabályszerűségét, ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az ÁPV Rt. által megbízott vagyonkezelő tevékenységet, melynek során kérhet részletes írásbeli jelentést, beszámolót, ill. elszámolást, - elősegíti az ÁSZ-nak a tv-ben előírt ellenőrzési tevékenységét, ennek keretében véleményezi az állam vállalkozói vagyonának változásáról és

hasznosításáról félévenként az ÁSZ-nak elkészítendő tájékozatót, - megvizsgálhatja az Rt. minden gazdasági tevékenységét, - irányíthatja az Rt. Belső Ellenőrzési Ügyvezető Igazgatóságának tevékenységét Az ÁPV Rt –nél a könyvvizsgáló feladat- és hatáskörébe tartozik: - megvizsgálni minden – a tárca nélküli miniszter elé terjesztett – jelentést különösen az éves beszámolót, annak minden részét. Erről alkotott véleménye nélkül az előterjesztésről érvényes határozat nem hozható, - tájékoztatni az FB-t és egyidejűleg írásbeli jelentést készíteni a Részvényesi Jogok gyakorlójának, ha az ÁPV Rt-hez tartozó vagyonnak a privatizációs bevételekkel nem ellentételezett jelentős csökkenését eredményező helyzet kialakulását észleli, ill. ha az Igazgatóság vagy az FB tagjainak a tb-ben meghatározott felelősségét maga után vonó tény jutott a tudomására, - az előbbiekkel kapcsolatos

intézkedés elmaradása esetén a szükséges intézkedéseket kezdeményezi az illetékes hatóságoknál és egyúttal értesíteni a cégbíróságot, - közreműködni az FB-nak az ÁSZ-kel való kapcsolat tartásában és felkérése alapján az ÁPV Rt. Belső Ellenőrzési Ügyvezető Igazgatósága által végzendő célvizsgálatokban, valamint az alapító okiratban foglaltak betartásának ellenőrzésében. Államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalat tulajdonosi ellenőrzése Azok a vállalatok tartoznak ide, amelyeket a Kormány államigazgatási irányítása alá vont, de mindezideig nem alakult át gazdasági társasággá. E vállalatoknál a felügyeleti ((tulajdonosi) ellenőrzést átmeneti jelleggel az alapító jogokat gyakorló miniszter, az igazságügyi miniszter, vagy egyes esetekben az ÁPV Rt. végzi, végezheti Az e körbe tartozó vállalatok felügyeleti ellenőrzésének célja értékelni az ellenőrzött vállalat és vezetésének

tevékenységét. Ez az ellenőrzés kiterjed: - a vállalat tevékenységének az alapító határozattal és a belső szabályzatokkal való összhangjára, - a gazdálkodás törvényességére, - a vállalkozás, a fejlesztés, a gazdálkodás hatékonyságára. Az alapító szerv határozatlan időre létrehozhat felügyelő bizottságot. Az FB-nek az állami tulajdon hatékony működtetése érdekében joga van: - ellenőrizni a vállalat és ügyvezetésének a tevékenységét továbbá, - kezdeményezheti az igazgató tanács összehívását vagy az alapító szerv döntését. A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK EELENMŐRZÉSI Kétszintű bankrendszer. Első szint az MNB, a második szint a pénzintézetek A Magyar Nemzeti Bank feladatai, ellenőrzései Az MNB alapvető feladatait képezi: A nemzeti fizetőeszköz, a forint belső és külső vásárlóerejének a védelme, A bankjegy- és érme kizárólagos joggal történő kibocsátása, Az ((arany))- és devizakészlet

gyűjtése, A monetáris politika eszközeinek felhasználásával a hitelintézeti tevékenység befolyásolása. Az MNB az ellenőrzései során jogosult a helyszíni ellenőrzésre, továbbá az adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. Az MNB keretén belül ellenőrzési feladatokat látnak el annak egyes szervei: a közgyűlés, a jegybanktanács, az igazgatóság és az FB. Az MNB az Ogy előtt évente számol be a tevékenységéről. A hitelintézetek ellenőrzései Ezeknek a pénzügyi intézményeknek elsősorban a pénzforgalommal, de főleg a hitelezéssel összefüggően vannak ellenőrzési feladatai. A hitelintézet (bank) ellenőrzi: - számlavezetőként a készpénzforgalomra és az elszámolási forgalomra vonatkozó előírások megtartását, a vezetett bankszámlákon a pénzeszközök és a hitelek állományának változásit, - hitelezőként a hiteleket igénylők hitelképességét, a hitelek fedezetét és azok

rendeltetésének megfelelő felhasználását. A hitelintézet FB-a A hitelintézet FB-a legalább 3, legfeljebb 9 tagból áll. Az FB feladatai: - gondoskodni arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas belső ellenőrzési rendszerrel, - javaslatot tenni a könyvvizsgáló személyére, - ellenőrizni a hitelintézet éves beszámolóját és közbenső pü-i jelentéseit, - irányítani a belső ellenőrzést, - ajánlások és javaslatok kidolgozása a belső ellenőrök vizsgálati megállapításai alapján. A hitelintézet belső ellenőrzési rendszere A bank és a szakosított hitelintézet belső ell-t működtet. A szövetkezeti hitelintézményeknek is kell belső ellenőrt foglalkoztatnia. A hitelintézetnél működő belső ellenőri szervezet feladata ellenőrizni: - a hitelintézet belső szabályzatnak megfelelő működését és, hogy - a törvényesség, a biztonság és az áttekinthetőség követelményeinek

megfelel-e a pénzügyi szolgáltatási tevékenység. A hitelintézet könyvvizsgálója A könyvvizsgáló az éves beszámoló ellenőrzése mellett köteles vizsgálni: - az értékelés szakmai helyességét, - az előírt és a szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését, - az előírt és a szükséges tartalékok képzésének megtörténtét, - a szavatoló tőkére, a tőke megfelelésre, a folyamatos fizetőképességre és az egyes pü-i szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását, - a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a deviza jogszabályok és a jegybanki rendelkezések, ill. felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint - a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését. A Magyar Államkincstár ( MÁK) A MÁK végzi a fejezetek, a központi ktgvetési szervek és az elkülönített állami pénzalapok bevételeinek és kiadásainak teljesítését a kincstári egységes számlán keresztül. A MÁK feladata

továbbá a készpénz, a deficit és az államadóság menedzselése, valamint az állam által vállalt garanciák és nyújtott hitelek részletes nyilvántartása, kezelése, a kötelezettségek teljesítése. A Nemzetközi Valutaalap ( IMF) Az IMF és pénzintézete az Újjáépítési és Fejlesztési Bank ( Világbank) ellenőrzési tev-e nem része az MK ellenőrzési rendszerének, de a magyar gazdasággal kapcsolata van. A Világbank ellenőrző tev-e a tagországai általános hitelképességének vizsgálata mellett kiterjed a konkrét fejlesztési célok, projektek megalapozottságára, a kölcsön visszafizetések biztonságára. A szakértői jelentésekre alapozva dönt a Világbank arról, hogy az adott célra nyújt-e hitelt. A KÖNYVVIZSGÁLÓI ELLENŐRZÉSEK A könyvvizsgálat a piac szereplőinek az érdekei alapján kiépült jogintézmény. A könyvvizsgálói tevékenység az egyes gazdálkodó szervezeteknél végezhető: - a választott, tehát bejegyzett

állandó könyvvizsgáló által, - esetenkénti megbízások alapján. A könyvvizsgálóval szemben támasztott követelmények A könyvvizsgálat keretébe tartozó tevékenységet kizárólag az folytathat aki: - okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, - büntetlen előéletű, - a képesítés megszerzését megelőzően vagy azt követően bejegyzett könyvvizsgálóval kötött munkaszerződés ill. munkavégzéssel járó tagsági viszony alapján végzett 3 éves szakmai gyakorlatot igazol, - a pénzügyminiszter által (Könyvvizsgálói Kamara 1998. évtől) kiadott arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkezik, tehát bejegyzett könyvvizsgáló, - a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja. A könyvvizsgálói engedély 5 évre szól, amely kérelemre többször is újabb 5 évre meghosszabbítható. Könyvvizsgálói Igazolvány. Az ilyen igazolvánnyal rendelkezőkről a Magyar Könyvvizsgálói Kamara névjegyzéket vezet. Könyvvizsgálói

tevékenység folytatására gt vagy szövetkezet is kaphat engedélyt A könyvvizsgálót a megbízó a könyvvizsgálati tevékenysége körében nem utasíthatja, továbbá nem vállalhat és nem láthat el könyvvizsgálói tevékenységet akkor, ha: - összeférhetetlenség áll fenn, - a gt-nél tag, részvény tulajdonosa, választott vagy kinevezett tisztségviselő, ezek közeli hozzátartozója, és ha a társaság dolgozója volt akkor, ennek megszűnésétől számított 3 éven belül. További követelmények ( pl. hitelintézetek, alapok): - megfelelően igazolt szakismeret, - felelősségvállalási biztosítás, - (titoktartási kötelezettség). A választott könyvvizsgáló tevékenysége A jogszabály előírása szerint a választott könyvvizsgálói tevékenységhez tartozik: - a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés, tehát az éves beszámoló megbízhatóságának, szabályszerűségének a vizsgálata, - ezekhez

kapcsolódóan a vagyoni, pü-i és jövedelmi helyzet elemzése, minősítése, - a számviteli tv. és a gt megalapításáról szóló szerződés betartásának az ellenőrzése, - az éves beszámoló véleményezése, könyvvizsgálói jelentés készítése, - a mérleg záradékolása. Az önkormányzatnál az állandó könyvvizsgálónak a tevékenysége során az előbbiek teljesítése mellett arról is meg kell győződnie, hogy a beszámoló: - a ktgvetésben megtervezettel azonos szerkezeti felépítésben tartalmazza-e az adatokat, - bemutatja-e a hiány finanszírozásának méregét. A helyi önkormányzatok beszámolójának felülvizsgálata során könyvvizsgálati módszerekkel ell. kell még: - az önkormányzat összevont méregét, - az adósságállomány és hitel méregét, - az önkormányzat vagyonkimutatását, - a pénzforgalmi jelentést és a pénzmaradványt. Az igazságügyi könyvszakértői tevékenység Feladata, hogy szakvéleményeket

készítsen a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy más kirendelő szerv részére az igazság feltárása céljából. A tevékenységet végezhetik: - igazságügyi szakértői intézetek, - állandó igazságügyi szakértők, - igazságügyi szakértők névjegyzékébe felvett szakértők. A könyvvizsgálók eseti megbízásai Az eset megbízások alapján végzett könyvvizsgáló tev. leggyakoribb fajtái: - a vagyonértékeléshez kapcsolódó vagyonmérleg-tervezetek és végleges vagyonmérlegek hitelesítése, - a gazdálkodó szervezet vagy vmely tevékenység átvilágítása, - apport értékelése, hitelesítése, - alapító, nyitó, felszámolási mérlegek ellenőrzése, - az értékpapír forgalmazáshoz kapcsolódó tájékoztatók pü-i adatainak hitelesítése, - számviteli és adótanácsadás stb. AZ ELLENŐRÖKKEL SZEMBENI ÁLT. KÖVETELMÉNYEK, AZ ELLENŐRZÉST VÉGZŐK ÉS AZ ELLENŐRZÖTTEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Az

ellenőrzést végzőkkel szembeni általános követelmények Az ellenőrzést végzőkkel szemben általános követelmény: - megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezzen, - emberi magatartását a határozottsága mellett a szerénység jellemezze és - személyi tulajdonságai alkalmassá tegyék az ellenőrzési munkára. Az ellenőrzést végzők általánosítható jogai és kötelezettségei Az ellenőrzést végző jogosult: - az iratokba, nyilvántartásokba betekinteni, beleértve a titkosnak minősítetteket is, - a vizsgált ügyekben felvilágosítást kérni, - a vizsgálathoz kapcsolódó területen belépni bármely helyiségbe, létesítménybe, - készíteni az egyes dokumentumokról, bizonylatokról hitelesített másolatot, kivonatokat, - súlyos szabálytalanság, visszaélés alapos gyanúja esetén a bizonyítás szempontjából fontos irat meghamisításának a vélelme estén lefoglalni az eredeti iratokat. Az ellenőrzést végző kötelezettségei: -

a vizsgált szerv, részleg vezetőjénél bejelenteni a helyszíni ell. megkezdését, továbbá szükség esetén igazolványát, megbízólevelét felmutatni, - az ellenőrzési feladatokat az ell-i programban foglaltak szerint végrehajtani, - a vizsgált szerv, részleg, személy tevékenységének, intézkedéseinek a megítélésében, bírálatában tárgyilagosnak lenni, - véleményét a valóságos összefüggésnek széleskörű feltárása után kialakítani, - megállapításai helytállóságáért, adatszerű megalapozásáért minden tőle telhetőt megtenni, - a megfelelően alátámasztott, bizonyított megállapítások ismertetésével felhívni a figyelmet a szervezet, a részleg működésében tapasztalható hiányosságokra, - a feltárt súlyos hiányosságokért a névszerinti felelősséget megállapítani, - a felelősként megjelölt személyekkel megállapításait írásban ismertetni és tőlük záros határidőn belül írásban magyarázatot kérni,

- a felelőssé tett személy írásbeli magyarázatában foglaltak elfogadásáról, vagy elutasításáról írásban nyilatkozni, - az ellenőrzés eredményéről jelentést készíteni és a vizsgált szerv vezetőjével, vagy megbízottjával az ellenőrzés megállapításait ismertetni, - az államtitkokat, a szolgálati és az üzleti titkokat megőrizni. Az ellenőrzöttek általánosítható jogai és kötelezettségei Az ellenőrzött szervezet, részleg vezetője általában jogosult arra, hogy: - meggyőződhessen a vizsgálat jogszerűségéről, - megismerje a vizsgálat megállapításait az ellenőrzés eredményéről készült jelentés-jegyzőkönyv alapján, - észrevételt tegyen az átadott jelentésben foglalt megállapításokra és választ kapjon észrevételeire. Az ellenőrzött szervezet, részleg vezetőjenek és a munkaterületén minden beosztott munkatársának kötelessége: - megteremteni az ellenőrzés céljának és feladatainak zavartalan

teljesítéséhez a szükséges munka- és egyéb feltételeket, - megadni az ellenőrzést végzők által igényelt tájékoztatásokat szóban, vagy írásban és lehetővé tenni a különféle dokumentumokba való betekintést, - elősegíteni az ellenérzést végzőkkel való együttműködés révén a tapasztalható hibák, mulasztások teljes körű feltárását, ill. azok keletkezése valódi okainak megismerését, bemutatását, - haladéktalanul megtenni az ell. megállapításai alapján szükséges intézkedéseket, - gondoskodni arról, hogy az előírt vagy indokolt esetekben a hibák kiküszöböléséhez külön intézkedési terv készüljön, s a továbbiakban az ellenőrzött szerv vezetője köteles ellenőrizni az intézkedési terv egyes részterületekre vonatkozó pontjaiban foglaltak végrehajtását, teljesítését, - felelősség megállapítása esetén az írásban megismertetett megállapításokra írásbeli magyarázatot adni és abban választ

adni arra, hogy elismeri-e a terhére rótt tényeket és az azokkal kapcsolatos felelősségét, - a megállapítások alapján tett intézkedésekről tájékoztatást adni az ellenőrzést lefolytató szervezet számára. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDSZERE A VEZETŐI ÉS A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS A belső ellenőrzési rendszer és egyes részei Minden működő gazdálkodó szervezetben a belső ellenőrzés a belső irányítási rendszernek a szerves része. A belső irányítási rendszer magában foglalja a szervezeti, a tervezési a döntési és információs, az érdekeltségi és belső ellenőrzési rendszert. A belső ellenőrzés a gazdálkodó szervezeten belül olyan rendszer, amely képes jelezni egyrészt - a kialakított szabályoktól, követelményektől való eltérés, másrészt - a külső feltételekben, a környezetben bekövetkezett azon változásokat, amelyek befolyásolják az adott gazdálkodó szervezeten belüli tevékenység feltételeit,

körülményeit. A gazdálkodó szervezetek hatékonyan működő belső ellenőrzésével szemben alapvető követelményként támasztható, hogy segítse - a szervezet vezetőt a döntések megalapozásában a belső tartalékok feltárásában, az eszközök hatékony felhasználásában, a hiányosságok és szabálytalanságok megelőzésében, a káros következmények elhárításában, csökkentésében, - a vezetői utasítások, intézkedések végrehajtását, a belső rend és fegyelem megtartását, a hiányosságok feltárását és kiküszöbölését, s mindezeken keresztül a vagyon védelmét, - a vagyoni, és pénzügyi helyzet megfelelő számbavételét és megállapítását, a szervezet működéséről megbízható, valós kép kialakítását. Az egységes belső ellenérzési rendszer magába foglalja: - a vezetők ell-i tevékenységét, - a vállalkozás alap- és gazdasági tevékenységei folyamatába épített ellenőrzést és - a függetlenített

belső ellenőr tevékenységét. A vezetői ellenőrzések A vezetők által személyesen gyakorolt irányítási tevékenységének az egyik fontos funkciója. Az ell. a vezetés minden szintjén annak részét képezi A vezetői ellenőrzés szintjei a vezetés hierarchikus felépítésének megfelelően: - A felsőszintű vezetés körébe tartoznak az igazgató, az ügyvezető ig., vagy vezérigazgató, az elnök és azok a műszaki, kereskedelmi, gazdasági stb. helyettesei, és a szervezetnek a szervezeti felépítésével összhangban az előbbiekben felsorolt vezetőkkel egy megítélés alá tartozó más vezetők. - A középszintű vezetők közé sorolhatók a termelés, forgalmazás stb. területi vezetői és a funkcionális részlegek vezetői. - Az alsószintű vezetéshez tartoznak a termelés, forgalmazás stb. közvetlen irányítói A különböző vezetői szintű döntések két nagy csoportra oszthatók: - az alapfeladat ellátását érintő döntésekre, -

az embereket érintő döntésekre. A vezetői ellenőrzés módszerei - az infós rendszer ismereteinek felhasználása rendszeres eseti - aláírási jogok gyakorlása - beszámoltatás szóban (rendszeres, eseti) írásban (rendszeres, eseti) - helyszíni ell. - Az infós rendszeren alapuló ismeretszerzés a vezetői és felsőbb döntések végrehajtásának alakulásáról, az adott szervezte keretei között folytatott különféle tev-ek tapasztalatairól nyerhető adatok, infók felhasználása a vezető ell. lényeges és fontos része Az ismeretek alapulhatnak rendszeres v eseti infókon az infó lehet statisztikai, számviteli és más egyéb adat. - Az aláírási jog gyakorlása keretében végzett ell. azt jelenti, hogy a lényeges szakmai, gazdasági vagy egyéb intézkedés és az ezzel járó kötelezettségvállalások, engedélyek indokoltságának, tartalmi helyességének az ellenőrzésére kerül sor. Ezt a vezető a képviseleti, az engedélyezési, a

láttamozási, az utalványozási, az ellenjegyzési jogát gyakorolva végzi el. Postabontás: a vezető aláírási jogának gyakorlásához kapcsolódik a beérkező infók alapján szükséges intézkedések előkészítésének a felosztása a vezető munkatársai között. - A beszámoltatás útján végzett ell. azt jelent, hogy a vezető a hozzátartozó beosztott vezetők és dolgozók tájékoztatása alapján megismeri a kiadott intézkedések végrehajtását, a rendszeres vagy eseti feladatok végrehajtásának alakulását, a végrehajtás során keletkezett gondokat, a beavatkozást igénylő ügyeket. Az egyes korszerű ell-i módszerek tartalma, lényege: - Az információs teszt főleg magatartás vizsgálatoknál és olyan helyeken, esetekben kerül alkalmazásra, ahol a számszerűségben kifejezésnek korlátai vannak, vagy az nem is lehetséges, - A hálótervezés, mint eljárás azt szolgálja, hogy vmilyen kitűzött cél eléréséhez szükséges komplex

tev.-sorozat időbeni lefolytatását lehessen ellenőrizni. Ez segítségül szolgálhat a lemaradások vagy a végrehajtásban az időtartam lerövidítése miatt szükséges intézkedések megalapozásához. - Az értékelemzés a fennálló helyzet megjavítása, a ráfordítások csökkentése érdekében vagy új termék, gyártási eljárás kialakításánál mind a ktgek, mind a termék által ellátandó funkció tekintetében keresi a legkedvezőbb megoldást. - A controlling a körülmények változását számításba vevő, megalapozott és rugalmas döntések meghozatalát, azok hatékony megvalósítását szolgáló vezetési módszer. A controlling koordinálja a tervezést, az infó ellátást és az ellenőrzést. - A komplex vezetői ellenőrzésnek két fajtája alakult ki: = a munkaköri ellenőrzés = az eredmény ellenőrzés. A munkaköri ellenőrzés elősegíti a közép- és alsószintű vezetők tv-nek komplex megítélését. Az eredmény ellenőrzés

keretében a vezető egy meghat. Időszakra vonatkozóan megvonja a beosztott vezető tev-nek a méregét és megállapítja, hogy sikerült-e elérni a kitűzött célt és milyen okokra vezethető vissza a megállapított elmaradás. A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés A tevékenységek folyamatába ( munkafolyamatokba) épített ellenőrzés az ismétlődő események, a folyamatok szabályozott ell. rendszere Az ell-i feladatot is magában foglaló munkamegosztáson alapuló munkaszervezés biztosítja, hogy: - a munkavégzés egyes műveletei folyamatosan, megszakítás nélkül ellenőrzésére kerüljenek, - a hibák, a kedvezőtlen jelenségek időben felismerhetők, felmérhetők és az ebből eredő károk, hátrányok megakadályozhatók legyenek, - a munka folyamatában tapasztalt rendellenességek megszüntetésére gyors intézkedések történjenek, - a beosztott vezetők, a munkavállalók személyes felelőssége a végrehajtás minden

szakaszában érvényesüljön. A különféle belső szabályozásoknak az ellenőrzési és jelzési rendszer jó működése érdekében tartalmaznia kell: - a különböző munkafolyamatok ell. szempontjából lényeges műveleteinek kijelölését, a műveletek ellenőrzésének gyakoriságát, - a kijelölt műveletekhez kapcsolódó ell. módját, rendszerességét, gyakoriságát, - minden egyes munkaművelethez kapcsolódóan az ellenőrzendő követelményeket, az ell. viszonyítási alapját, a követelményektől való eltérés megállapításának módját, - a végrehajtott ell. eredményének a hasznosításával kapcsolatos előírásokat, feladatokat, a visszacsatolást, tehát azt, hogy kinek kell jelezni, milyen és mit kell tenni a hiba megszüntetésére, esetleges megismétlődésének a megakadályozására. A szervezet egész tevékenységét átfogó munkafolyamatba épített ellenőrzés különböző jellegű tevékenységeket foglal magába. Ebből

kiindulva különbséget lehet tenni: - a termelők és ügyintézők ell. tevékenysége és - a szakellenőrzések önállósult formái között. A szakellenőrzések önállósult formái - minőségi ell. - rajz ell. - kapuell. - pénztár ell. - számla-ell. - készletell. A folyamatba épített ell. más csoportosítása A folyamatba ép. ell a szervezet tevékenységi köréhez kapcsolódik - a szakmai tev., az alapfeladat ellátásának folyamatába épített és - az ügyviteli tev. folyamatába épített belső ellenőrzés A FÜGGETLENÍTETT BELSŐ ELLENŐRZÉS A függetlenített belső ellenőrzés kiemelt feladatai - a vállalkozás szervezettségének a vizsgálata, - a szabályozottságának, különösen a számviteli politika tartalmának, s ezen belül a pénzkezelési, a leltározási, az érékelési, és a kalkulációs szabályzatoknak a tartalma ellenőrzését, - a váll. tervezési feladatainak a vizsgálatát, - a piaci munkák, a piackutatási, a

piacszervezési tev. alakulásának ellenőrzését, - a műszaki fejlesztési tev. ellenőrzését, - a tárgyi eszközökkel gazdálkodás és a tárgyi eszközökkel kapcsolatos felújítási és karbantartási tev. ell, - a termelési, szolgáltatási, az áruforgalmazási tev. alakulásának a vizsgálatát, - a termelési tényezők felhasználásának ellenőrzését, - a vagyonvédelem, a pénzkezelés, a jövedelmezőség ellenőrzését, - a bizonylati rend és az okmányfegyelem vizsgálatát, - az éves beszámoló, annak egyes elemei valódiságának ellenőrzését, - a belső ell-i rendszer elemei működésének a szükséges mértékű vizsgálatát