Történelem | Felsőoktatás » Juhász Szabolcs - Zsidókérdés Magyarországon 1944 után

Forrás: Bibó István: Válogatott tanulmányok 1986 Magvető Tárgy: Bevezetés a szociálpszichológiába – szeminárium Készítette: Juhász Szabolcs Zsidókérdés Magyarországon 1944 után II. Zsidóellenesség alapjai: vallási türelmetlenség + zsidó zártság + irigység + tisztázatlan zsidó helyzet Kiegyezés: törvényben rögzítik a zsidók egyenjogúságát (zsidó emancipáció). Így a zsidóellenesség elveszíti világnézeti alapjait. De folytatódnak a kölcsönös rossz tapasztalatok. megerősítik a különállást rögzül ez az állapoterősödő cionizmus és antiszemitizmus A negatív tapasztalatokról: nem egyenrangúak. • zsidó tapasztalat: valós, nem kétséges, hogy megtörténtek. • antiszemita tapasztalat: sok esetben generáltak; ha valósak, akkor önkényesen kiemeltek. • nem antiszemiták: tapasztalat nélküli, elvi előítélet; általában jól körülhatárolt csoport ellen szólnak (pl.: foglalkozás) • utóbbi két

látásmód anyagában azonosegységes zsidóellenes tapasztalat, hangulat Ez válik az események mozgatójává. Ez valós zsidó szenvedéseket okoz Ugyanakkor a zsidók szemlélete sem áll közelebb a valósághoz. Mi történt a kiegyezés után? Az normális, hogy az előítéletek tovább éltek, ám nem indult meg a jelenség marginalizálódása, központi társadalmi kérdés maradt. Ezért a társadalmi fejlődés zavara okolható Zsidóellenesség és a társadalmi fejlődés zavara • összeomlik a középkor feudális rendje • az új rend lehetőséget ad a zsidó elégtétel keresésre Ez utóbbi alkalmat adott az antiszemitizmus megerősödésére – főleg a változások vesztesei körében - ám nem vált társadalmi méretűvé, és hosszú életűvé. Ez a folyamat Nyugat-Európára jellemző Magyarhonban a teljes átrendeződés nem jön létre (vö.: kiegyezés) Afféle feudalisztikus polgári demokrácia jön létre (zárt, erjedő folyamatok). Ez az

egészségtelen helyzet a nemzeti lét fenyegetettségével párosul Ebben az összefüggésben a trianoni diktátum a megvalósult rémálom. Az új rendhez a zsidók jobban, gyorsabban alkalmazkodtak, így magas pozíciókba lendültek. Az antiszemitizmus megerősödik, és létrejön a „zsidók titkos szövetsége, mely a nemzetállam létére tör” elmélet. Így a zsidókérdés központi gondolattá válik. A modern antiszemitizmus összetevői, az antiszemitizmus elleni küzdelem • elemei: középkori (vallási alapú) előítélet + kölcsönös negatív tapasztalatok + társadalom fejlődési zavarai • a küzdelem irányuljon mindenféle gyűlölködés ellen (nem „tilosabb” a zsidót gyűlölni, mint a németet) Ugyanakkor a harcot a nem zsidók tapasztalataihoz kell igazítani. Megfontoltan kell alkalmazni a törvény eszközeit is („mi számít zsidózásnak” kérdése). Ne leckéztessük egymást (pl: zsidók hogyan ne váltsanak ki gyűlöletet). Mit

mondhatunk egymásnak? • Nem zsidó – nem zsidónak: rá kell mutatni a leértékelés, féltékenység attitűdjére, és a nem zsidó önértékelés deficitjére. Meg kell mutatni, a „zsidó önokozás” gondolatának hamisságát, a zsidó szenvedések elképesztő mértékét. Szólni kell a felelősség vállalásáról, annak erőltetése nélkül • Nem zsidó – zsidónak: be kell mutatni őszintén a nem zsidó képet, mit talál furcsának, mit irigyel. Világosan vállalni a felelősséget. Az izoláció csökkentése mellett síkra szállni • Zsidó – nem zsidónak: le kell írja a zsidók tapasztalatait, hogyan látja a nem zsidókat. Fontos, hogy kerülje az általánosításokat. • Zsidó – zsidónak: ezt csak maguk a zsidók konkretizálhatják1. Javasolható a hétköznapi tapasztalatokból való kilépés, egyfajta kívülről rátekintés 1 Bibó nem zsidó, ezért foglal így állást. 1 Zsidó asszimiláció és zsidó öntudat Az

asszimiláció egy tagság megszerzését jelenti egy adott csoportban. Ez alkalmazkodással, hasonulással jár az egyik oldalról, beengedést, világos feltételeket kíván a másik oldalról. Nézetek az asszimilációról: • A rítus kirívó elemeit föl kell adják + adott ország nyelvét elsajátítani • Szocialista nézőpont: az osztálynélküli társadalomban önmaguktól oldódnak meg ezek a kérdések (ld.: proletariátus) • Az egyház nézete: a kikeresztelkedés, mint feltétel. • Nem lehetséges az asszimiláció a zsidó vonások megváltoztathatatlansága, a belső kohézió, az erős öntudat 2, vagy a „zsidó közös sors” 3 miatt. Egyéni és közösségi asszimiláció: • egyéni: kiszakadás a régiből, beépülés a másikba • közösségi: tartalmilag azonos az előzővel; hiszen számtalan egyéni asszimilációból áll; feloldódás Az asszimiláció folyamata: Alapvető tényező (mindkét) közösség belső kohéziója, és vonzereje.

A csoport jellegzetes vonásait két csoportra oszthatjuk: • automatikus megnyilvánulások, fizikai jellemzők (kvázi biológiai tényezők) • közösségi sajátságok: közös célok, elfogadott magatartásformák stb. Az asszimiláció folyamán csak az utóbbi jellegzetességek változhatnak. Az előbbi jellegzetességek nem változtathatóak, ám nagy a veszélye, hogy az előítéletek pont ezekhez kapcsolódnak. Természetes, hogy a nyelv felvétele alapkövetelmény. Így kapcsolódhat be a közösségi életbe, fogalmazhat meg közös célokat az asszimiláns. Kialakul az új közösséggel kapcsolatos részrehajlás, preferencia (ez lényegében a körülötte élőkre vonatkozik). Ám ez nem jelenti a régi közösségtől való szigorú elszakadást Az asszimiláló közösség magatartása is fontos: világos feltételeket kell szabni; ezek lehetnek súlyosak, bántóak, de ha valaki teljesíti, akkor teljes védelmet kell élvezzen, és ne „eshessen ki” újra!

Ne legyen csalás. Zsidók egyéni asszimilációjának útja, problémái A zsidó asszimiláció minőségileg nem más, mint bármely más nemzeté. A zsidó személynek be kell lépnie az új közösségbe: • hivatalosan (iskola, keresztelkedés stb.) • kis közösségbe – személyes kapcsolatok hálója Ilyen folyamatok mindig is léteztek, és működtek, miközben a zsidóság belső megtartó ereje, kiválasztottság érzése lassították. A beengedés is problémákat vetett fel (oda-vissza hatás) A városokban viszont létezett egy félig asszimilált zsidó tömeg. Nem voltak saját szervezeteik, laza üzleti kapcsolatban álltak Ez a csoport belsőleg tagolt volt – legkülönfélébb egzisztenciákból állott. A holokauszt ezt teljesen leállította, sőt visszafordította. Okai: • a fentebb említett „asszimilációs szerződés” felrúgása • fennmaradó antiszemitizmus erősíti a félelmeket • zsidó lét, mint egyetlen lehetőség (önvédelem

kérdése) Zsidóság együttes asszimilációjának problémája Félutas tömeg: a két identitás együtt él. A globális asszimiláció más csoportoknál jól működött (pl protestánsok; mohamedánok Jugóban), ám a zsidóságnál gondok jelentkeztek. Esetükben a vallás és az etnikum lényegileg „összenőtt”. A zsidókat ért atrocitások hatására megindul a disszimiláció Ezek a tömegek „lebegő” állapotba kerülnek. Ekkor (1944 után) elmaradnak a pozitív lépések4 Ennek eredménye: • hipergyors asszimiláció (eltűnni a tömegben) • teljes zsidó különállás Ilyen körülmények között nem értelmezhető az izraelita vallású magyar kifejezés. A zsidó öntudat lehetősége és problémái Mint láttuk, ez az erősen zárt közösség sokszor definiálja magát nemzeti kisebbségként. Ebből nőtt ki a cionista mozgalom, mely nem azonos a nemzeti öntudattal. A zsidóságon belül is megjelenik az asszimiláció párti hang. Vitáik sokszor

terméketlenek, hisz az adott egyén, vagy csoport dönti – döntheti – el, hogy mely utat választja. 2 Ez a nem zsidó vélekedés. Ez cionista vélekedés. 4 Ld.: Zsidóüldözések számonkérése, a felelősségvállalás hiánya című rész 3 2 Cionizmus az államalapítás után: • a mozgalom eléri céljátelveszti egy picit a talajt • gyakorlati kérdések kerülnek a középpontba (ügy pátosza↓) • külső támogatás követelése a lelkiismeretre hivatkozva Ez utóbbi hátulütője: ellenhatást válthat ki a folyamatos élő lelkiismeret magatartás. A külföldnek nehéz ezt elviselni hosszútávon. Zsidók asszimilációja Magyarországon. Hazugságok, és ellentmondások Az asszimiláló közösség, mint legfőbb változó szerepel itt. Hazánk problémái: • korábban említett társadalmi fejlődés zavar • hazug asszimilációs feltételek (csak a nyelv, mint követelmény) • valós kérdések megkerülése Mindez a szidók, és saját

magunk becsapásához vezetett. A magyar asszimiláció nagyon lassan halad Ennek okait a következőkben találják meg: • magyar zsidók csökönyösek • túlságosan eltérőek (fizikai megjelenésben, habitusban stb.) • belső összetartásuk megmarad, amit kifelé nem ismernek el (összeesküvés elmélet) • politikai hatalmat, szellemi élet vezetését át akarják venni (dettó) Ráadásul a magyar közösségi profil eljellegtelenedettnem vonzó alternatíva. Külsőségekben próbálja megragadni önmagát, és így is asszimilál. Ilyen körülmények között a kommunikáció megszűnik a két csoport közöttlegendák születnek összetartás, és ellenösszetartás alakul ki (ellenségesség melegágya) A „lebegők” védekező reakciója: túlérzékennyé válnak a magyar identitás kimutatására, mintha az törvényszerűen az ő elkülönítésükre szolgálna. Ezek természetes, ám túlzó reakciók, és egyben kiváltják a „lebegők”

elutasítását a nemzsidók részéről (nincs türelem velük szemben). A zsidók közéleti térfoglalásáról: a zsidó közösség érettebbjobban, gyorsabban alkalmazkodnak az új viszonyokhoz. Rövid áttekintés a kiegyezéstől a holokausztig: Kiegyezés hamissága (csak nyelvi asszimiláció)rettegés a birodalom elveszésétől I VH, Trianonkiütközik a félutas megoldás hamisságanincs zsidókat védő közeg meginog az asszimiláció rendszereidegen státusba kerülnekelső kiszorítási kísérletekexplicit kizárás (zsidótörvények)magyar zsidók átadása a hitleri apparátusnak Az 1948-as helyzet Zsidó öntudat, meghasonulás, asszimiláció 1944 után Mit mondhatunk az üldöztetés, a genocídium után? • a haza fogalma kiüresedik (ez nem mindig jár a zsidó öntudat megerősödésével) • a zsidó szó megtelik az üldöztetés jelentésévelkerülik • megindul a disszimiláció, a cionizmus erősödik • bizonyos

egyének inkább harmadik országban kezdenek új asszimiláció A magyar közélet igyekszik röviden lezárni az ügyet; együtt kezeli a fasiszta (kvázi másik) Magyarország zsidó-, és magyarellenességét. A cionista törekvéseket igyekeztek letörni, és egyházi keretek közé szorítani Mi lehet ebben a helyzetben a megoldás? • kettős öntudattal nem lehet élni • a kivándorlás, mint megoldás erkölcsileg nem igazolható javaslat • e kérdés nem értelmezhető az adott kontextusbanaz össztársadalmi problémákra kell fókuszálni, és a megtisztulás felé kell lépéseket tenni. • ennek egyik eszköze lehet a törvényes út Zsidóüldözések számonkérése, felelősségvállalás hiánya; mértékek, határok hiánya Igen sok per indul ’45-’48 között. Ám ez az ügy csak egy, a fasizmus felszámolása című programban A perek minden esetben egyes hóhérlegényekről szólnakaz üldözésnek nincsen gazdája. Nem fogalmazódik meg a közös

felelősség, közös bocsánatkérés. Mindig mások bűneiről van szó Az általános elfordulás, részvéttelenség beismerése nem történik meg (önfelmentés). Ez súlyos hiány marad! Így elégtételről nem 3 beszélhetünk. zsidók – úgymond – túlzó igényei rosszallást váltanak kiaz antiszemitizmus újra erőre kaphat Tisztogatás a szellemi élet területén: • kompromittáltak névsora – túláltalánosításnem tesz különbséget, nem súlyoz • ezek a személyek együtt támadottak illetve védettek • az árnyalt kép hiánya okán 1.ártatlanokat is elítélnek, 2bűnösöket is elengednek Különbséget kellene tenni etikailag, erkölcsileg, és jogilag elítélhetőek között. Újabb probléma, a zsidó szerepvállalás az igazságszolgáltatásban (tömegesen bíráskodnak)ez sem megfelelő az elégtétel keresésre, ráadásul az antiszemitizmust erősítheti Az antiszemitizmus újraéledése 1944 után Április 4 után teljes

gátlás alatt az antiszemitizmus, de már 1945-től újra erőre kap, és a fejlődés tematizálja: • földreform vesztesei veszik elő • számonkérés mértéktelenségét hangsúlyozzák • megjelenik az ellenvád (pl: milliók elvitatása) Nincs „neoantiszemitizmus”, hiszen az alapok a régiek, ám a társadalmi változások új rétegekben keltenek ilyen érzelmeket”neoantiszemiták” Zsidóság és hatalom ’44 után Nagy társadalmi változásokfelső réteg összetétele is változikújra megjelennek az arányszámok. Ami történt: • jobbra kompromittáltak eltűntek • zsidótörvények eltöröltettek Mindez a zsidóknak kedvezett, így • rövid tőkés, spekuláns virágzás nagy számban lendültek magasra. Ám e mögött nincs összeesküvés. Annál is kevésbé, mivel az államosítás pont őket érintette legérzékenyebben, ráadásul a kivándorlás is nagy méreteket öltött. Hamis azonosítások problémája: • zsidóság –

demokrataság: nem azonosak, de a zsidók valóban hajlamosak a demokrata álláspontra (vö.: feudális gátlások hiánya) Ugyanakkor köztük is megtalálhatóak a fasisztoid jellemek • zsidóság – kommunizmus: a kommunizmus mint a zsidó hatalmi törekvés eszköze jelenik meg, a zsidó barát pedig a liberális. Nyilvánvaló torzítás (pl: államosítás a zsidó vagyont is érinti) Föltűnnek a munkásmozgalomban is, de nem alkotnak összefüggő, személyes pozíciókkal adott elv mentén összeműködő egységet (~hatalom definíció) 1945 előtt valóban létezett zsidó tőke, az egymást segítő gazdasági erők között. Ám ez után ilyen nem jöhetett létre, annak ellenére, hogy a keresztény középosztály így érzékeli. Ugyanakkor erre a Párt nem alkalmas terep. A megoldás útjairól Sok a súrlódási pont, sok félelem, és téves eszme, előítélet van jelenöngerjesztő körfolyamat. A megoldás hosszú, és összetett folyamat: • közös

felelősségvállalás szellemének kell megerősödnie • asszimiláció, ÉS zsidó tudat elismerése • asszimiláció feltételeinek tisztázása • új antiszemiták felismerése • a problémák néven nevezése, és nyílt felvetése 4