Irodalom | Középiskola » Zrínyi Szigeti veszedelem című műve mint barokk eposz

Zrínyi Szigeti veszedelem című műve mint barokk eposz 1. 1545-ben a tridenti zsinat fő célként a katolikus egyház megújulását jelölte meg A reformáció megtépázta a katolikus egyház tekintélyét, így szükség volt egy belső átalakulásra. A művészetnek rendkívüli szerep jutott ebben a mozgalomban. Az katolikus egyház erős érzelmi hatást kiváltó művekkel, az emberek lenyűgözésével, elkápráztatásával kívánta visszahódítani híveit. A barokk a XVI. szd közepétől (Magyarországon a XVII században) fellépő korstílus Kedvelte a súlyos, heroikus témákat, a monumentális műfajokat. Kavargás, szenvedélyesség, szélsőségek, monumentalitás, mozgalmasság és dinamika jellemző rá, kedveli az ellentéteket ( realitás-irrealitás, ég és föld ellentéte).Az érzelmekre kíván hatni, gyorsan és erősen 2. A magyar barokk irodalom egyik legjelesebb képviselője Zrínyi Miklós 1620-ban született horvát arisztokrata családból.

Pázmány Péter tanítványa volt, külföldi egyetemeken tanult 1638-ban megkezdte portyázásait a török ellen. 1646-ban kezdte írni fő művét Tábornoki rangot szerzett, horvát bán, majd Mo. katonai főparancsnoka volt Mindeközben hadtudományi műveket írt 1663-ban a magyar hadsereg főparancsnoka a török hadjáratban (Saját költségén felszerelt sereggel) Diadalmas téli hadjárat. Később Kanizsa vára elesik, I Lipót leváltja Zrínyit és Montecuccolit nevezi ki helyette 1664. Egy vadkan megsebezte, sérüléseibe belehalt 3. A Szigeti veszedelem c művet 1645-46 telén írta Az eposz hőse Zrínyi (azonos nevű) dédapja, aki 1566-ban védte Szigetvárt és hősi halált halt. A szigetvbári csata döntő fontosságú volt a XVI században, hiszen Magyarország délnyugati részén az utolsó nagy végvár. Ha elesik, megnyílik az út a török előtt Nyugat felé (A valóságban a törökök megnyerték a csatát, de olyan veszteségeik voltak, hogy nem

tudtak tovább nyomulni Nyugat felé). A művet 1660-ban adták ki Bécsben az Adriai tengernek Syrenaia c kotetben egyéb műveivel együtt. Az eposz a barokk reprezentatív műfaja. A nagy tárgyakhoz ez a méltó műfaj Végletes heroizmus jellemzi: hőse szinte félisten (Akhilleusz imitációja). Zrínyi az antik eposz mintájára kialakította a keresztény eposzt: így az antik elemek és a barokk vonások egymást erősítve építik fel a művet. Az eposz világirodalmi előzményeinek tekinthetők Homérosz eposzai: a Szigeti veszedelem ugyanúgy égi jelenettel kezdődik, mint az Odüsszeia, a hősi erények hangsúlyozása az Iliászt idézi. Zrínyi az olvasóhoz intézett előszavában Homéroszt nevezi meg mintaként. Közvetlenebb előzménye Tasso: A megszabadított Jeruzsálem című műve, amely az első keresztes háborúról szól – tehát ugyanúgy a kereszténység egyik sorsdöntő történelmi eseményéről. Az eposz jellemző elemeit – néhányat

kivéve – használja: - in medias res: nem tartja be, az első szigeti ütközet a VII. énekben, gondos előkészítés után - propozíció (tárgymegjelölés): „Fegyvert s vitézt éneklek” - invokáció: az antik múzsák helyét átveszi Szűz Mária, ezzel is hangsúlyozva az antik eposz „megkeresztelését”. - enumeráció (seregszemle): anekdotákban mutatja be a sereget, az ütközetek előtt szinte mindig van. Célja a nagyságrendi különbségek érzékeltetése (pl tíz- vagy többszörös török túlerő), valamint a nagy nevek, ősök említése. - anticipáció (előrejelzés) - jóslatok a csata kimeneteléről (Zrínyinek Jézus jósol a keresztről) - isteni beavatkozás: Mindig Isten irányítja a történteket, leglátványosabban a XV. énekben: az angyalok serege a földön. 12 énekben azonban Cupido vezeti egymáshoz a szerelmeseket - állandó jelzők: nem jellemző, néha előfordul: pl. „Szigetnek Hektora”, „jó Zrínyi”,

„vitéz Szulimán” A közéleti és a szerelmi szál nem egyenrangú: nyilván mert a történelmi helyzet akkor mást kívánt meg: nem tartotta Zrínyi illendőnek: "írtam szerelemrül is, de csendesen". Az eposz leglíraibb részei a Delimán és Cumilla szerelméről szólók, éles ellentétben állnak a dinamikus csatajelenetekkel. BAROKK JELLEGZETESSÉGEK • Zrínyi nem ragaszkodik a történelmi hűséghez: felcseréli az események sorrendjét, a súlypontok eltolódnak a művészi hatás érdekében. (Deli Vid már nem élt 1566-ban, az események nem ilyen sorrendben zajlottak, Delimán és Cumilla szerelme minden bizonnyal a fantázia terméke stb.) A legnehezebb feladat mégis: egy vesztett csatát úgy megörökíteni, hogy az győzelemnek látsszék, tehát méltó eposzi tárgy legyen. Zrínyi eposzában fizikailag vereség, misztikus-keresztény összefüggésben győzelem a magyarok osztályrésze: a kereszténységért való hősi halál nemcsak

üdvözülést jelent nekik, hanem példa a következő nemzedékek számára. • Ellentétezés: a barokk jellegzetes módszere. Az ellentétek különösen a magyar és török sereg jellemzésénél tűnnek ki. török magyar Több tízezer Néhány ezer Szulimán jó vitéz, de kegyetlen Zrínyi jó vitéz és fiaiként bánik a katonákkal Széthúzás Összetartás Házasságtörő szerelem Önfeláldozó szerelem (Borbála) Pogányság kereszténység hódítók saját hazájukat védők Az ellentétezés csúcspontja a mű vége, amikor a föld és ég, az angyalok és az ördögök találkoznak. • realitás és misztikum keveredése:a végső harcba bekapcsolódnak a pokol erői a támadók oldalán, de az égiek is színre lépnek és a hősöket az égbe emelik - monumentális keret a földi történek köré (a szigeti csata tulajdonképpen a pokolbeli és mennybeli erők harca lesz): „Mindenfelől ránk néz az nagy kereszténység” •

Kimondottan a barokk korban az ellenreformátorok köréből származó gondolat: a háború a magyarok vallási tévelygése (reformáció) miatti büntetés. Ez nagy hangsúlyt kap a mű elején az égi jelenetben. • Emberideál: "atleta Christi" (Krisztus katonája) a katonák önként vállalják a biztos mártírhalált. A barokk művek hőse mindig heroikus nagyság, nem hétköznapi ember. FORMA, NYELV ÉS STÍLUS Zrínyi az eposzt nem a szokásos hexameterben, hanem magyaros felező tizenkettesben: tudatosan tért el az ókori eposzi hagyományoktól. Nyelvi stílusa jellegzetesen barokk, expresszivitásra törekszik (különösen a csatajelenetek, a halál borzalmainak részletes ecsetelése). Verselését és a rímeket tekintve nem törekszik tökéletességre: sok a ragrím és a felező tizenkettes üteme is gyakran „zökögős”. Zrínyi valószínűleg tudta ezt magáról, hiszen ars poeticája: Az én professiom avagy mesterségem nem az poesis, hanem

nagyobb s jobb országunk szolgálatjára annál