Szociológia | Családszociológia » Dr. Hajduska Marianna - Házassági konfliktusok

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:71

Feltöltve:2012. december 22.

Méret:60 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Házassági konfliktusok Egy párkapcsolat stabilitásának és harmóniájának megteremtése, megőrzése sok törődést, önismeretet, és a konfliktusok igényes megoldására való képességet is igényel. Talán könnyebb fölébreszteni valakinek a figyelmét, érdeklődését, szerelmét, mint fenntartani és megtartani. Sok kapcsolat nehezen állja ki az együttélés, gyermekvállalás, a mindennapi élet gondjain való osztozás próbatételeit, megtörik, vagy kiürül és elhasználódik. Vannak sarkalatos pontjai egy házasság stabilitásának. Fel lehet figyelni az egyensúlyvesztés jeleire, és lehet tenni a romboló folyamatok ellen. Az intimitás határai Irén örömmel járta a boltokat újdonsült feleségként. Gondosan választott függönyanyagot, vásárolt szobanövényeket, próbálta otthonosabbá tenni első közös lakásukat. Estefelé, nap, mint nap, fölhívta az anyukáját, és részletesen beszámolt mindenről, apróságokról, fontosabb

eseményekről egyaránt. Férje kezdetben mosolyogva, majd egyre inkább türelmetlenül hallgatta, a véget nem érő telefonbeszélgetéseket. Irén részletesen elmesélte, mi volt a vacsora, beszámolt kettőjük élményeiről, a férfi munkahelyi történéseiről, mindenről, amit csak említésre méltónak vélt. Egyik este hevesen összevitatkoztak hétvégi programjukon, kinek a szüleihez is menjenek látogatóba. Irén azt találta természetesnek, hogy az ő szüleinél ebédeljenek, a férfi viszont a sajátjaihoz szeretett volna elmenni, ahol már igencsak régen voltak. A vita, veszekedéssé terebélyesedett, és sírásba, sértődésbe torkollott. Irén leült a telefon mellé, és föltárcsázta édesanyját, hogy megossza vele keserűségét. Férje a másik szobából hallgatta, amint Irén elismételte konfliktusuk mondatait, kiadta őt, panaszkodott rá. Magányosnak és kiszolgáltatottnak érezte magát. A házassági stabilitás egyik fontos pillére, hogy

a felek közös, új családjukhoz tartozzanak szorosabb kötelékkel. Sok fiatal felnőtt még vágyódik a szülői ház támogatására, szeretne mindent megosztani, tanácsot kérni, megerősítést kapni. Nem könnyű az új család határait tapintatosan meghúzni, úgy, hogy a szülők ne legyenek bántóan kirekesztve, de döntőbírókká se váljanak, nézeteltérések esetén. Aki összemossa a határokat, beolvasztja partnerét eredeti családjába, gyerekszerepben marad hitvesével egyetemben. Gyenge, szolidaritás nélküli kapcsolat körvonalazódik ilyen esetben. A konfliktusok nem megoldódnak, hanem elpanaszolódnak a mindent megértő, feszültségeket elsimító, gyermekével azonosuló szülőnek. Mindez nem csak a függőség fennmaradását eredményezheti, hanem a feszültség levezetés eszköztárának fejlődését is akadályozhatja. Az információk azonnali átáramoltatása a szülőnek, a lojalitás szabályainak csorbítását is jelenti. Akinek nem

sikerült leválnia származási családjáról, annak gyöngülnek az esélyei saját családi harmóniájának megteremtésére. A partnerhez való lojalitás nem titkolódzást és zártságot jelent, hanem érett, felnőtt konfliktuskezelést. Ott és azzal érdemes rendezni a felmerülő ellentéteket, amikor és akivel történik. Kölcsönös szolgáltatások Juli nagyon érzékeny teremtés volt. Könnyen megsértődött és nehezen békült meg, ha úgy vélte megbántották. Egyik este Imre sokkal később jött haza a szokásosnál. Nem telefonált, nem is mentegetődzött, amikor megérkezett, csak bejelentette, elhúzódott a munkája. Nem értette Juli duzzogását, de azt még kevésbé, miért nem várja vacsora, mint eddig minden este. Nem tette szóvá A csönd súlyos feszültsége nehezedett rájuk A férfi készített magának néhány szendvicset, és megette egyedül a konyhában. Juli tüntetőleg nem vasalta ki Imre ingeit. A szennyesből gondosan

kiválogatta saját ruhadarabjait, és csak azokat rakta be a mosógépbe, de továbbra sem, szólt egy szót sem. Nehéz szótlanságban telt el az este. Amikor már későre járt, Imre csak magának ágyazott meg, Julinak nem. Mogorván feküdt le, és befordult a falnak Reggelre haraggá terebélyesedett az esti nézeteltérés. Egy jól működő párkapcsolatban kölcsönös szolgálatokat teszünk egymásnak. A felek maguk alakítanak ki szokásokat, ki mit tesz meg a másikért, a családért, amelyek azután elvárásokká válnak. Ha valakit minden este vacsorával fogadnak, szeretet visszavonásnak fogja értelmezni, ha egyszer csak terítetlen asztal várja. Gyakori jelenség, hogy haragunkat egy-egy szolgáltatás visszavonásával fejezzük ki. Elmarad a várt vacsora, nincsen kedveskedés, frissen vasalt fehérnemű, számlák elintézése, bevásárlás. A „kialkudott” szolgáltatások beszüntetése, főleg, ha ez tartós, a kapcsolat egyensúlyának felborulását

jelzi. Sajnos nemcsak ezt, hanem azt is, hogy a konfliktusok kezelése veszélyesen elégtelen. Az elmaradt vacsora büntetésével nem lehet valódi célt elérni. A másik fél gyakran nem érti, mi is a probléma. Amennyiben érti, akkor sem szerencsés, ha megbüntetik, mint egy gyereket, és nem a feszültség érdemi megbeszélése állítja helyre a harmóniát. Egyedül a beszélgetés alkalmas a félreértések tisztázására Az érzések szavakba öntése, segít egymás jobb megismerésben és megértésben, és lehetőséget teremt a tapintatosabb, a másik érzékenységét figyelembe vevő viselkedésre. Közös célok Edit és Péter házassága albérletben indult. Mindketten szorgalmasan dolgoztak, hogy megteremtsék a megálmodott saját ház anyagi feltételeit. Közösen terveztek, együtt keresték meg a legolcsóbb megoldásokat, válogattak mesteremberek, építőanyagok, csempék és járólapok között. Nagy volt az egyetértés, minden este órákig

beszélgettek, álmodoztak saját közös otthonukról. Lassan fölépült a ház, felszerelték az utolsó radiátort is, felkerültek a burkolatok, kész lett a festés. A berendezéshez újabb közös terveket szőttek, járogatták az üzleteket, kerestek, válogattak, fantáziáltak. Amikor beköltöztek és az újdonság varázsa megszokássá halványodott, lassan kiürültek az estéik. Nem voltak nagy tervek, nem volt miről beszélgetni, a tévécsatornák társalogtak helyettük. Nem értették miért nem boldogabbak a régen várt saját birodalmukban. Edit elégedetlenkedett, hogy Péter mindig kapcsolgatja a tévé távirányítóját, sohasem beszélget. Péter meg volt győződve róla, hogy Editnek semmi sem jó, csak az állandó veszekedésben érzi otthon magát. Nagy egyetértésük mindennapos konfliktussá alakult át szép új otthonukban. A közös célok a párkapcsolatok összetartó erejét fokozzák. Küzdeni valamiért és elérni, az segít megteremteni

az együttműködést. A szerepmegosztások is csiszolódnak az erőfeszítések során. Mégis, tipikus történet, hogy a nehezen felépült ház vagy megszerzett lakás, nem a boldogságot, hanem az elhidegülést hozza magával. Sok válás, kiürült kapcsolat működött jól addig, amíg tartott a harc a közösen kitűzött célokért, és került válságba a megvalósulást követően. Nem mindegy, hogy milyen jellegű célok kötnek össze egy párt. A pusztán gazdagodást, gyarapodást szolgáló elérendők önmagukban hordják a veszélyt. Lehet, hogy az erőfeszítések hetei, hónapjai, évei alatt a kapcsolat valódi tartalma kiürül, a hogyan éljünk már nem közös, csak az, hogy hol és miben. A házasság valódi tartalmát is érintő együttes erőfeszítések már tartós összekovácsolódást eredményeznek. Szinkronizált gyengédségek Mária amolyan cicás nő volt. Szerették benne a férfiak, hogy gyengéd, odabújós teremtés, nem fukarkodott

simogatással, kedveskedéssel. Pár éves házasok voltak Ferenccel, amikor egyre gyakrabban maradtak viszonzatlanok közöttük ölelések, dédelgetések. Mária igencsak zokon vette, hogy férje el-elhessegeti gyengédségeit, közeledési próbálkozásait. Igaz, hogy Ferenc ilyenkor általában a számítógép előtt ült és dolgozott, vagy híradót nézett a tévében, esetleg kedvenc újságját lapozta át éppen. Amikor a férfi befejezte a munkát, tévénézést vagy olvasást, viszonozni próbálta az ölelést, de addigra felesége már hideggé és elutasítóvá vált. Egyre gyakrabban fordult elő, hogy rosszkor próbáltak közeledni egymáshoz, és minden egyes visszautasítás újabb apró sérülést okozott kapcsolatukban. Egyik este Mária sírva panaszolta Ferencnek, úgy érzi, már nem szereti olyan forrón, mint régebben. Meg tudták beszélni konfliktusaikat, tisztázódtak a félreértések. Az intimitás kölcsönössége nem pusztán a vonzalom

erején múlik, hanem az időzítésen is. Aki elsősorban önmagára figyel, könnyen visszautasítást kaphat partnerétől. A közelség cseréjében az egyik fél vágyai mellett a másik fél befogadó készsége is fontos. Aki rendszeresen frusztrálódik érintési próbálkozásaiban, vissza fog vonulni, sértetten bezárul. Érdemes megvizsgálni, vajon tényleg elutasító-e a másik, avagy csak a pillanat rosszul megválasztott. Az intimitás a kommunikáció egyik érzékeny és sokszínű fajtája. Ugyanúgy mindkét fél rezonanciája kell hozzá, mint egy bensőséges beszélgetéshez. Aki ezt tudja, érzékenyen figyel a másikra, megkíméli magát a felesleges, önértékelést csorbító kudarcoktól. Egy házasság harmóniája még sok fontos tényező függvénye. Az értékek egyeztetése, az összehangolódás stílusa, a szerepek felosztása, a szabályozások, az irányítás, a konfliktusok megoldásának mikéntje mind meghatározzák egy kapcsolat

összetartó erejét. A korai szakaszban az egyensúlyvesztés rejtett tüneteinek felismerése még könnyen orvosolható. A sikeres beavatkozás növeli a házastársak önbizalmát, segíti a nyílt őszinte kapcsolatot, sok esély teremt a további harmóniához. Dr. Hajduska Marianna