Történelem | Középiskola » Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legnagyobb lépései

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:165

Feltöltve:2012. december 30.

Méret:88 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

9.2 A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legnagyobb lépései 1. A, A Tanácsköztársaság után több sikertelen próbálkozás volt a kormányalakítáésra (Peidl, Friedrich). 1919 augusztusától politikai csoportok szerveződtek Megalakul az Antibolsevista Comité (Bethlen és Teleki), Szegeden ellenforradalmi kormány alakult, mely saját fegyveres alakulatát a Nemzeti Hadsereget hozta létre, Horthy vezetésével. A Tanácsköztársaság bukása után megalakul a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdapárt. George Clerk követ hatására a románok kivonulnak és a helyére a Nemzeti Hadsereg vonul be (Horthy, 1919. nov16) Létrejött az elfogadott, koalíciós kormány a KNEP-en alapulva. 1920 januárjában titkos nőkre is kiterjedő választásokat tartottak. A KNEP és a ÍKisgazdapárt nyert A Szocdemek. A fehérterror miatt bojkottálták A nemzetgyűlésben először az államformáról esett szó.

A királyság maradt, de király nélkül A kormányzó az 1920. márc 1-jén megválasztott Horthy lett Korlátozott királyi hatalommal rendelkezett. 1920 jún 4-én pedig Trianonban aláírjak a magyarok a békét B, 1920-1944-ig a Horthy rendszer: A kormányzás sem demokratikus, sem diktatórikus nem volt, hanem a kettő elegyének tekinthető. Működött parlament, de a kormánypárt mindig többségben volt. Bár létezett ellenzék, és korlátozásokkal működhetett a sajtó, s megszorításokkal érvényesültek az emberi jogok is. Horthy viszont döntő befolyással rendelkezett. Ez a rendszer tekintélyelvű, korlátozott parlamentáris rendszer volt. 1926-ban ezen rendszer érdekében visszaáll a felsőház A választójoghoz magas kritériumoknak kellett megfelelni. A mandátumok 4/5-ét nyílt választásokon kellett megszerezni, ez a kormánypártnak kedvezett, mivel nagy befolyása volt az erőszaknak. Titkos körzetnek csak Budapest és a nagyvárosok környéke

számított. Itt jelentősen eltért mindig az eredmény De mindig nőtt a jobboldal aránya. 1922-ben Bethlen hozza létre a kormánypártot Egységes Párt néven A szélsőjobb kezdetben a kormánypártban volt, Gömbös részvételével. 1923-ban azonban létrehozzák a Fajvédő Pártot. A 30-as évek végén megjelent a németeket példának tekintő nemzetiszocialista párt Szálasi egyesíti őket. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt az 1920-as években a titkos körzetekben még a legtöbb szavazatot kapták. A liberálisok a 30-as években visszaszorulnak 1930-ban létrejön a Független Kisgazdapárt programjuk, általános, titkos választójog, földreform, nemzeti függetlenség. A korszak uralkodó ideológiája a „szegedi gondolat” = „kereszténynemzeti eszme” A magyar politika legfontosabb célja a területi revízió elérése A liberalizmus csődöt mond. Mivel ez vezette a zsidóság bevándorlását, és azt gondolják, hogy ez vezetett a vereséghez

és a forradalmakhoz. A keresztény jelző sok mindent jelentett, de leginkább a nem zsidót. Ez az antiszemita gondolat sok közös vonást mutatott a szélsőjobboldal programjával. A konszolidációs kormányok határozottan felléptek a szélsőjobb ellen, bár bizonyos döntéseiknél teljesítették azok követeléseit. Az antiszemita hangulat hatására született meg a numerus clausus A törvény alapján a magyarországi nemzetiségek és népfajok csak a számarányuknak megfelelően vehetnek részt a felsőoktatásban. A politikusok körében egyetértés alakult ki a trianoni békeszerződés elítélésében. Sokan a magyar területeken túl egyéb területeket is követeltek. C, 1920 júliusában Teleki kormányával megkezdődik az ellenforradalmi rendszer konszolidációja. Felfüggesztette a revíziót sürgető Ébredő Magyarok Egyesületét Ezalatt kezdődött el a földreform kidolgozása. A nagybirtokos érdekek érvényesültek, s a nagybirtokrendszer

érintetlen marad. 2 millióan kapnak földet, de ebből nem -1- 9.2 A Horthy-rendszer jellege és jellemzői tudnak megélni. 1921 márc 26-án IV Károly megjelent a trónért, de Horthy lebeszéli (első királypuccs). Teleki megbukik, s helyére Bethlen kerül A második próbálkozás után (okt.20) a nemzetgyűlés kimondja a Habsburg trónfosztást Ezután jön létre az Egységes Párt. Majd a szocdemekkel megállapodik A magyarok a 20-as években teljesítési politikát folytat. A forradalmak és a háború, valamint a területi veszteségek komoly visszaesést idéztek elő a magyar gazdaságban. 1923-ban népszövetségi kölcsönt vesz fel az ország. 1924-ben létrejön az önálló Nemzeti Bank S az 1927-ben bevezetett pengő stabil marad. Az ipari termelés növekedésnek indul (textil, vegyipar, gyógyszer, villamos-energia). A korszakban viszont mezőgazdasági ország maradunk, de a földosztás miatt, nem lehet nagy terméshozamot elérni, mint a fejlődő

nyugaton. A népesség 55%-a él ebből, de csak 38% a jövedelem. -2-