Történelem | Tanulmányok, esszék » Farkas Mária - A romák Európában

A romák Európában (A 16. század közepétől a 18 század végéig) 1. Jellemzők: ♦ egész Európában egységes fellépés tapasztalható a cigányok ellen, mert o bűnözőknek tekintik őket o él a faji előítélet és a vallási alapú ellenségesség mindennel szemben, ami pogányságnak vagy boszorkányságnak minősült o általában is erőteljes fellépés minden, beilleszkedni nem tudó elemmel szemben (koldusok, csavargók) ♦ a törvényes intézkedések sehol sem érvényesíthetők teljesen a gyakorlatban (szabotálás, hanyagság, megvesztegethetőség stb. miatt), ami új és újabb törvényeket indukál: ♦ megítélésükben a felvilágosodás is csak kevés változást hoz 2. Kiutasítás, beolvasztás, kiirtás, deportálás ♦ Anglia: a kiutasítás és a beolvasztási törekvések dominálnak: o 1554: nem települhetnek és nem telepíthetők be, akik bejutnak és egy hónapnál tovább maradnak, bűnözőkké nyilváníttatnak; – a már bent

lévőknek 40 napon belül távozniuk kell, kivételt a 14 éven aluli gyermekek, illetve valamely hiteles személy szolgálatába szegődők képeztek; – minden korábbi menlevelet, mentességet hatályon kívül helyezett o 1562: már nem kell elhagyniuk a királyságot az Angliában vagy Walles-ben születetteknek, de fel kell hagyniuk „hasznavehetetlen, istentelen életmódjukkal” – büntetés: halál és vagyonelkobzás törvények a csavargók felkutatására számos tömeges halálos ítélet és kivégzés o 1783 után egyértelműen az általános csavargóellenes (egyébként igen kegyetlen) törvények vonatkoznak rájuk o 1824 után már nem nevezik meg a csavargóellenes törvényekben külön a cigányokat (általában a koldusok és csavargók megbüntetéséről beszélnek, bár cigányellenes élük vitathatatlan) ♦ Franciaország: a kontinensen a cigányellenesség lassabban érte el tetőpontját, ám annál hatékonyabban működött o a korábbi

drákói rendszabályok ellenére a 16. század végéig többnyire háborítatlanul vándorolhatnak o a fellépések a 17. század derekától, XIV Lajos korától (az abszolutizmus kiépülésétől kezdődően) szigorodnak: a cigányok speciális büntetése a gályarabság lett o 1682-es királyi rendelet: büntetendő mindenki, aki a fenti csoportba tartozik, külön indok nélkül (bármely cigány férfit bármikor, külön bírósági eljárás nélkül le lehet tartóztatni és gályára lehet küldeni, az erre még éretleneket menhelyekre lehet küldeni, a nők és a leánygyermekek fejét leborotválhatják, a csavargó életmódban megátalkodottak büntetése korbács és kitoloncolás) ezt végre is hajtották, hajtóvadászatok a cigányok ellen (a végrehajtást nehezíti az emberhiány) menedéket Elzászban, 1 Lotaringiában, a Pireneusok hegyeiben keresnek, kisebb csoportra bomlanak, kerülve a feltűnést, megpróbálnak beilleszkedni – nem érdemes

máshová menekülniük, mert hasonló sors várna rájuk o a felvilágosodás filozófusai a babona, a hiszékenység elleni harcuk jegyében ítélik el őket ♦ Németalföld: még keményebb fellépés („cigányvadászatok”) ♦ Német fejedelemségek: élen járnak a mennyiségi törvényhozásban (133 alaprendelkezés) – tartományonként, fejedelemségenként más o menlevelek, beengedés tilalma o a cigányok árulók és kémek kiutasítás o korbácsolás, kiutasítás, kitoloncolás, megbélyegzés o 1714: mainzi érsekség: bírósági eljárás nélkül kivégeztet minden cigányt és minden csavargót tiltott életformája miatt ♦ Portugália: kitoloncolás a tengerentúli gyarmatokra – példát ad más államoknak is 3. Az etnikum fennmaradása, életben maradási technikák ♦ a sokszor felemásan végrehajtott törvények végső soron életmódjuk átalakítására, beilleszkedésre kényszerítettek a romákat ♦ az országok, tartományok ellentéteit

a maguk javára fordítva, határrégiókba települtek ♦ kisebb, kevéssé feltűnő csoportokra oszlottak ♦ menedéket keresnek a katonáskodásban (Herder szerint ez a megoldás, mert ez az intézmény mindenkit megfegyelmez) ♦ menlevelek hamisítása 4. Megcsillan a fény – ez már a 19 század története 2