Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A nemzetgazdaságok főbb elméleti irányzatai

A nemzetgazdaságok főbb elméleti irányzatai MERKANTILIZMUS − A kereskedelmi tőke első virágkorának terméke − Olyan elmélet, amely szerint a gazdaság egyenlő a pénzzel, amit egyszerűen a nemesfémek (arany, ezüst) puszta mennyiségével lehet jellemezni és mérni. A gazdaság forrása a kereskedelemben rejlik − A merkantilisták szerint egy ország csak a külkereskedelem révén gyarapodhat, mértékét az ország nemesfémkészletének nagysága határozza meg. − A pénznek az országba való beáramlását nem bízták spontán piaci folyamatokra, hanem az állam segítségével akarták előmozdítani. II. fejlettebb szakasza − Már nem az áru pénzzé konvertálását, hanem az áruknak a termelési költségeket meghaladó mennyiségű pénzzé alakítását tekintették a gazdagodás forrásának. − A termelésben felhasznált hazai árukat nem tekintik költségtényezőnek, csak a külföldről behozott áruk tekinthetők valós

költségtényezőnek. − Az első exportorientált gazdaságpolitikai törekvés, mely legfontosabb eszköze a támogatott iparfejlődés és az erőteljes vámvédelem. III. Kifejlett merkantilizmus − Colbert − Aktív külkereskedelmi mérleg a kereslet növekedése révén hat pozitívan a termelésre, a foglalkoztatásra és a kamatlábak alacsonyan tartására egyaránt. − Képviselői már a teljes külkereskedelmi mérleg egyenlegét tartják fontosnak: megengedhető a hiány egy országgal szemben, ha a teljes külkereskedelmi mérleg pozitív. KAMERALIZMUS − Osztja a merkantilizmus több tételét − Külkereskedelem fejlesztése és állami támogatása annak érdekében, hogy minél nagyobb menynyiségű pénz áramoljon az országba. − Helyeselték, ha az állam támogatja az exportra is termelő manufaktúrák létesítését, működését. FIZIOKRATIZMUS − Merkantilizmus kritikája − Cél: minél több fizikailag felhalmozható jószág, a

természet javainak szaporítása − Felfogásuk szerint az ipar improduktív ágazat, melynek termelése révén nem nő az ország gazdagsága − Megteremtette az első egyensúlyi elméletet a közgazdaságtanban − Mezőgazdaság kulcsszereplője a bérlő, a mezőgazdasági munkát a bérmunkás végzi, létfenntartáshoz elegendő munkabért kap − Ideál: zárt és egyensúlyban lévő nemzetgazdaság, amelyben exportra azért van szükség, hogy a hazai termeléssel nem helyettesíthető importtermékeket ellentételezni lehessen. Merkantilisták ↔ fiziokraták Nyitott ↔ zárt gazdaság Exportösztönző ↔ importhelyettesítő gazdasági stratégia KLASSZIKUS ELMÉLET − alapelve: laissez faire − 2 legnagyobb alakja: Adam Smith és David Ricardo SMITH − gazdálkodás alanyait tekintve: mindenki a lehető legjobban megvalósítja önérdekét, kialakul az a rend, amelynek elérését senki sem tűzte ki célul, de egy láthatatlan kéz vezeti őt egy

cél felé, amelyet nem is keresett. − Érték forrásaként a munkát jelöli meg, minden növekedésnek a munka a forrása − A tőke forgótőke, a felhalmozás pedig, a megtakarított jövedelemnek produktív munkások béreként a munkások élelmiszer-fogyasztására folyósított előleg − Szabadverseny, szabadkereskedelem feltétel nélküli híve volt RICARDO − Nemzetgazdaságon belül a gazdagság forrása az emberi munka − Minél nagyobb az állótőke aránya annál nagyobb lesz az áresés − Az elosztás kardinális szerepet tölt be − A profit az áru értékének és a munkabérnek a különbségea munkabér tekinthető elosztási elmélete alapjának − A papírpénz mozgástörvényeit kívánta feltárni − A kiterjedt papírpénzforgalom mellett csak akkor érvényesül a pénz értékének és csereértékének megegyezésére irányuló tendencia, ha a külker teljesen szabad − Amennyiben a partnerországok komparatív előnyök elve alapján

szakosodnak a nemzetközi kereskedelemben, az kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás harmonikus működésenemzetközi pénzmozgások harmóniája MARX ELMÉLETE − Kiinduló kérdése: értelmezhető-e a nemzetközi érték − A szabadkereskedelmet a modern tőkés termelés, a modern tőkés piacgazdaság normális állapotának tekintette Protekcionizmus Ha az egyik ipart védjük, közvetlenül vagy közvetve megkárosítjuk az összes többit, ennél fogva azokat is meg kell védenünk. − Kiemelkedő érdeme: nemzetközi tőkemozgások kiemelt szerepének felismerése, valamint a nem szükségszerűen egyenlő partnerek és a gazdaságon kívüli szempontok és politikai erőviszonyok feltételezésének bevezetése, kölcsönös függések aszimmetrikus jellegének felismerése KEYNES-I ELMÉLET Alapkérdésekre mutat rá: − Külker szerepe a nemzetgazdasági egyensúly megbomlásában, illetve helyreállításában − Árfolyam-politika −

Protekcionizmus ellentmondásos hatásai − Nemzetközi gazdasági viszonyok immanens egyenlőtlenségei − Nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés és összehangolás szükségessége Posztkeynesiánus iskola alapelvei − A kumulatív világgazdasági egyenlőtlenségek irreverzibilisek − A partnerek a világgazdaságban egyenlőtlenek, közöttük dominancia és alávetettség − A külkernek visszavető hatása van, amikor az elmaradott országok cserearányai folyamatosan romlanak − A technológiai transzfernek negatív hatásai lehetnek − Perverz tőkeáramlás, amikor a források nem a fejlettebbektől áramlanak a kevésbé fejlettek felé, hanem fordítva − A működőtőke-áramlás esetenként kedvezőtlen hatásokat okozhat