Informatika | Vállalati információs rendszerek » Integrált könyvtári rendszerek

Számítógépes dokumentumleírás Az integrált könyvtári rendszerek a banki szoftverek fejlesztéséhez hasonlítanak. 1950-es évek USA integrált rendszerek off line; olvasói azonosítót könyvek azonosítóit hozzá hasonlítani könyvtárakban több millió adtaot kell kezelni. 1970-es évek: megjelennek a PC elődei. Tudatosan kezdik a szoftver szintjén a könyvtári programok fejlesztését. Könyvtári munkafolyamatok között átjárhatóságot biztosít. 5 alapvető könyvtári folyamat van: - katalogizálás - kölcösnzés - beszerzés - OPAc (online katalógus) - Folyóiratkezelés 1980-as évktől kezdve kialakultak azok a KT-i integrált rendszerek, amit ma is használunk. 3 típusa van: • Nagy könyvtár (nemzeti kt-k számára készül) • Közepes könyvtár • Kis könyvtár 11. tétel: Integrált kt-i rendszerek és keresőgépek összehasonlítása: - MOKKA: közös katalógus közös szervere van: a rekordok egy közös szerveren találhatók.

Osztott katalóhus: nincs közös szervere a rekordok csak virtuálisan léteznek közösen Relációs adatbázis az állomány tárolásához, ezt használ ez a könyvtári integrált rendszer is különböző táblázatok, kölönböző mezők (pl.: egy táblázat, mely a nevek tartalmazza) Metakereső: keresők közötti kereső több keresőben keres és a találathoz is odavisz (kiadja a találati halmazt) Pl: www.ariadnethu Különbség a dokumentumok feltárásában van valamelyik kilistázza Általában a keresőkben nincs MARC szabvány, csak automatikus indexelés www.WebKathu internetes kereső, a magyar kultúrával foglalkozó internetes források feltárására szolgál. Bonyolult, nem túl felhasználóbarát Szempontok szerint általános kereső, de alapos, tartalmilag pontos leírásra képes. Integrált könyvtári rendszer elérhető legyen Internaten külön szoftver feladata (ma már van olyan int. KT-i rendszer, ami tudja ezt és nem kell külön

szoftver) 1 OPAC-ot web-es felületen megjeleníti egy hozzáírt program. OSZK (Nektár) beszerzés, kölcsönzés, állomány tárolás/törlés – ezeket tudnia kell kezelni Sok dokumentum típust kell kezelnie (DVD, CD, térkép, stb.) + visszakereshetővé kell tenni. Böngészés: Nem vagyunk biztosak a keresett dokumentumban, csak lehetséges találati listát akarunk. Ékezet nélkül beírva – ne csak a magyaron keressen – rekordra rákattintva – átugrik a keresésre! Keresés: Pontos kifejezésre történik karakter helyesen kell megadni azt a kifejezést, amit keresni akarunk. Az OSZK-ról külföldi folyóiratok és nemzeti bibliográfiák ios elérhetők. 2. tétel: A könyvtári integrált rendszerek funkciói: Fontos a gyorsaság, hogy a felhasználók számára gyorsan elérhető legyen, ez szükségessé teszi az automatizálás: nagy mennyiségű adat, gyors elérés. A modern rendszer nem különíti el az 5 funkciót, hanem átjárhatóságot

biztosít. Az integrált kt-i rendszrek nem relációs adatbázis alapján, hanem teljes szövegű adatbázis alapján működnek (használják) mely: • Szabadon definiálható visszakeresést tesz lehetővé • Van lehetőség ISBD szabvány kialakítására, de ugyanúgy könnyebb mobilitást eredményez Pl.: internetes dokumentum is bekerülhet az adatbázisba és hivatalos számlák készíthetők a rendszerrel. I.KTR funkciói 2 csoportba sorolhatók: I. beszerzéssel és feldolgozással kapcsolatos • előszerzeményezés = deziderátum (kívánságlista) – ezeket adatbázisba kell rendezni. A beszerzési modultól elvárják, hogy deziderátumot lehessen vele készíteni  egyszerűsített címleírást tartalmaz  rövid indoklás miért van arra szükség Adatbázis lényege - összekapcsolhatónak kell lennie a katalógussal és a tényleges beszerzéssel. (A deziderátum adat átemelhető a katalógusba és a beszerzésbe) Kiadói katalógusok beépítése nagy

kiadók saját katalógust adnak ki, online is elérhetők a dokumentumok; 1-1 dokumentum, dokumentumcsoport átemelése saját adatbázisunkba lehetséges. Dokumentumok adatai szabványosan legyenek itt is tárolva, ezért a MARC szabványt kell hogy használják. • Beszerzés, állománygyarapítás: ténylegesen állományba kerül az adott dokumentum /vétel-csere-ajándék/ Deziderátum katalógust át lehet ide emelni, ill. a munkafolyamatokat is tudnia kell kezelni, vagyis a :  törlést: adatbázisból töröljük a dok-t 2   • halasztást: vmilyen okból később kerül beérkezésre a dokumentum beérkeztetés: adatbázisba kerül a dokumentum, és ezt jelöljük. Beszerzésnél:  raktári jelzet kiosztása, ezután jelöli a rekordban vmilyen jellel, és irány a feldolgozás  pénzügyi műveletek: könyvelési szempontból elfogadható pénzügyi műveleteket kell végezni hiteles számla – ha kinyomtatható - készülhessen; ? történik a

számlázás, ? a fizetés /pénzügyi költségvetést is tud végezni egy kt-i integrált rendszer/ Feldolgozás:  hagyományos dok-k, pl: könyvek  periodikák: folyóirat, sorozatok  különgyűjtemény Hagyományos dokumentumok feldolgozása: • formai • tartalmi /egyes kt-k külön végzik, de vannak amelyek együtt/ Beszerzés alapján teljes leírás. Az integrált kt-i rendszer a dokumentumt jelzi beszerzésnél, feldolgozásnál, végén pedig, hogy milyen státuszú: kölcsönözhető, hozzáférhető, helyben használható, stb. A státusz összefügg a MARC szabvánnyal. Folyóiratot mi különbözteti meg a sorozattól – mindkettő rendszeres időközönként jelenik meg. A folyóiratmodulnál nem csak címleírást készítünk, hanem kardexelést is megvalósít mely folyóiratérkeztetés; egy nyilvántartás. Minden folyóiratnak van kardexlapja, ezen fel van tüntetve a folyóirat érkeztetéséhez szükséges információk: van-e különszáma, milyen

időközönként jelenik meg (havonta, 2 hetente, stb), ár (előfizetéssel/anélkül), méret, stb. A sz.gépnek a kardexelést tudnia kell kezelni, és automatikusan jelezni kell a sz.gépnek, hogy egy folyóirat nem érkezett meg, utána kell nézni holvan Ezt adatbázis szintjén kell kezelni. Integrált rendszernek tudnia kell, mikor van vasárnap – akkor nincs napilap, ünnepnapokat – akkor nincs f.irat, vagy megjelenik, de a könyvtár zárva van, később azonban a beérkezést be kell irni. Különgyűjteménnyel kapcsolatos funkciók: Megtörténik tartalmi, formai feltárása, akárcsak a hagyományos dokumnetumnál nem törzsállományba kerül, hanem valamilyen szempont szerint különválasztott gyűjteménybe. Rendszernek kezelnie kell, hogy ki férhet hozzá. II. olvasók kiszolgálásával - OPAC: Online Public Acces Catalog – online könyvtári katalógus hálózaton elérhető vagy könyvtári terminálon szolgáltathatja. 3 - - Feladata: nem kell

negy adatállományokat megjeleníteni, hogy letölthető legyen – pl.: OSZK katalógus Grafikus felületű kell hogy legyen és ablakvezérelt legyen az OPAC (régebben CCL volt, ezt parancsnyelven elérni) - felhasynálóbarát OPAC – biztosítani kell keresést, böngészést általában csak rekordok szintjén, de teljes szövegű dokumentumot is tárol. OPAC – hogy a könyvtári katalógus használható legyen 12-16 adatmezőt kell visszakereshetővé tennie. /kiadó, szerző, cím, doknyelve, doktípúsa, stb) Kölcsönzés: olvasói jogok – van aki 1 hétre, van aki ½ évre kölcsönözhet + dok-k statuszának összehangolása bonyolult táblázat Dátum-kezelés: kölcsönzési idő – lejárat munkanap-e, ezt kezelnie kell a rendszernek. Egységesnek kell lennie az adatbázisnak. Mennyire automatizálható a kölcsönzés! Pl.: Németországban önkiszólgáló Könyvtárközi kölcsönzés: eredeti dok-t vagy másolatot lekérni másik könyvtárból. A mi

kölcsönzési modulunknak lehetővé kell tennie, hogy egy másikról kölcsönözzük a dok-t, úgy hogy az a mi aadatbázisunkban nem szerepel kezelnie kell I.KTR-nek I.KTR OPAC-jában legyen olyan adatbázis, mely több könyvtárban egyszerre való keresést tegyen lehetővé. /MOKKA/ III. Egyéb kategória: 1. Adott nyelv helyesírásának tükrözése, és az adott karakterek szabadon használhatósága (ékezet). – A nyelvek adott betűkészletét használja = UNICODE kódtáblázat. OPAC-ban való kereséshez csak az angol ABC betűit használja – ezt a lehetőséget biztosítja a rendszer. /helyettesíthető legyen a karakter vmivel/ 2. Authority contorll = egységes besorolási adatok biztosítása /egységes legyen a név – Jókai Mór író, s ne Jókai Mór ügyvéd jelenjen meg/ 3. Hozzáférések korlátozása: Biztosítsuk a rendszerünket arról, hogy ne lehessen feltörni. Ez lehet:  OPAC szintjén  Szerver elkülönítése hálózaton keresztül

/portok biztosítása/ - Különböző adatokra van lebontva ezek védelme. 4. Könyvtárosnak, felhasználónak kell egy Dinamikus Help: adott területhez adjon információt. 5. Automatikus feldolgozás és adatbiztonság jelezze a könyvtárosnak mire van szükség, legyen egy visszaállítási lehetőség – hogy egyes rekordok ne azonnal törlöldjenek 6. Naplózási funkció: „log” file-ban készülnek Minden műveletet rögzítenek 7. Kommunikáció: OPAC-ot széles körben hozzáférhetővé kell tenni Ma az Interneten; távoli gépekről tudjon munkákat végezni /pénz kell hozá/ 8. Multimédia kezelése: IKTR legyen-e multimédiás teljes multimédiát elérhetővé tegyük? Full textet szolgáltassunk-e? Online adatbázisokat? Összes magyarországi könyvtárak jegyzéke: (www.könyvtárlaphu) o OSZK Kttud. Szakkt o Neumann-ház 4 3. tétel: Az integrált rendszerek nemzetközi piaca: Több ezer szoftver létezik a piacon, ezek előállítói külföldi

cégek – a magyar fejlesztés nem jellemző. Kidolgoznak egy rendszert egy helyi könyvtárra, de ezt a saját könyvtárunkban nem tudjuk alkalmazni, ezért fejlesztőket alkalmaznak. Aki megveszi a szoftvert – így jogot (forráskódot – ez működteti a programot)szerez az olvasására. /igazából ez egy adatbázis/ (Relációs) adatbáziskezelő szoftver; pl.: Ingress A piac kemény törvények alapján működik. Az árat az határozza meg, mekkora könyvtár számára dolgozták ki a szoftvert. Konzorcium keretében nagy könyvtári rendszereknél (több könyvtár szövetséget köt, és közös költségvetéssel tartják fenn.) Nem elég a rendszert megvenni, későbbi verziókat is meg kell majd venni figyelni kell arra, hogy milyen hálózatra vehetjük meg a Integrált rendszert – hány szerveren futhat, és milyen kliens alkalmazásokat használhatunk. Szoftverfejlesztés: a legtöbb könyvtár nem rendelkezik szakembergárdával, hogy a fejlesztésben részt

tudjon venni. Pl: közös katalógus kiépítésénél fontos saját szakember a rendszerfejlesztésnél. Nagy szoftverfejlesztő cég a : DATAWARE – mely egy integrált könyvtári rendszert árusító cég. /Mo-on 10 I.KTR fejlesztő ember van/ Ára: kis könyvtári rendszer esetében egyszemélyes felhasználásra az ár kb. 300 ezer forint Egy közepes rendszernél pl. megyei könyvtár számára (hány könyvtárban használhatják, 50 jogot vesznek meg), kb. ez 30 millió forint Nagy gépes rendszereknél megkülönböztetünk (nemzeti könyvtár vagy egyetemi könyvtár), kb. 100 millió 4. tétel : Hazai körkép – Magyarországon milyen rendszerek vannak: A legkisebb kis könyvtár (50 ezer könyvtári egység): SZIRÉN ez az egy magyar fejlesztésű integrált könyvtári rendszer. o megahtározza hogy hány könyvtári egységgel tud dolgozni o 15-20 felhasználó nem igazán definiálható benne, legtöbbször iskolai könybvtárak használják A SZIRÉN: PC-s

környezetben készült, DOS és Windows alapú (a Linuxra,Unixra nincs változata). Szintén kis könyvtárak részére hasznos az ISIS 50 ezer könyvtári egység kezelésére alkalmas. Ez egy ingyenes szoftver, az UNESCO terjesztette, és van Windows-os változata: MikroIsis. Kevesebbet tud a Szirénnél. Ez igazából egy jól kiépített adatbáziskezelő (Az egyes műveletek között nincs kapcsolat beszerzési adatbázis nehezen lép kapcsolatba a kölcsönzési adatbázissal, tehát nem integrált.) 5 A kis könyvtári rendszer nem kezeli az ünnepnapokat, stb., csak a 30 naponként kezeli Közepes könyvtár: városi, megyei könyvtár 50-200 és 300 ezerig terjedő könyvtári egység kezelésére alkalmas. Tipikus szoftver a TEXTLIB ez már egy integrált rendszer. (Szolnoki megyei könyvtár minden modulja működik, ott a legprofibb az alkalmazása, ez grafikus – ablakvezérelt - .) - dokumnetum nagysága behatárolja - nem képes a MARC szabvány kezelésére

(sok KT nem is akarja használni) Nagy könyvtári rendszerek: ezekben MARC leírással készül a dokumentumleírás. - ALEPH – ilyen szintű az MTA - CORVINA – Debrecen, Szeged - TINLIB – Gödöllöi egyetem - AMICUS – nemzeti könyvtárakra készült, ezt használja az OSZK 5. tétel: Hardver feltételek és az oprációs rendszer: Az integrált rendszer hardver és szoftver szintjén milyen környezetben képes futni. Kis könyvtári szoftver esetében elég egy erős PC 2GHz procival, 80Gbyte winchesterrel. Közepes és nagy szoftvereknél egy szervergépről kell gondoskodni – figyelni kell arra, hogy a proci milyen sebességgel tud műveleteket végezni. Egy szerverben több proci van, ami ugyan a sebességet nem gyorsítja, de az üzenetek nagyságát növeli. Operációs rendszer szintjén Windows NT-re telepíthető legyen az integrált könyvtári rendszer. Helyi hálózat kezelésére alkalmas a Windows NT. Szóba jöhet Linux, Unix is, ezeknek különböző

verziói vannak figyelni kell a verziószámra (hogy a rendszerünkben alkalmazni tudjuk!) + figyelni kell a felhasználói számra a felhasználók egyszerre fogadása: távoli felhasználó (interneten keresztül) + könyvtáros + felhasználó ezek száma kötött. Operációs rendszer nagyobb számú felhasználót tudjon fogadni egyszerre, mint amennyit az integrált könyvtári rendszer engedélyez – ezt biztosítani kell. Fontos a frissítés = UPDATE (a szerver frissítése) – az állományok hozzáírása milyen idő alatt történik meg – figyelni kell erre. Pl.: naponta írja hozzá – ez mennyi idő alatt Az operációs rendszert mennyire terheli le, a könyvtári katalógust pl. Lassítja, ha sok rekordot kell – akkor Update-elni kell Mentés is fontos a szervernél. Az integrált rendszerrel létrehozott állomány pl A winchesteren 1 példányban van, ill. 2 példányban Fontos, hogy ne egy helyen tároljuk az állományt, időnként el kell menteni őket.

Nagy könyvtárak szinjén 2-3 CD kell a kimentésre, kis könyvtárnál elég egy floppy is. Fontos, hogy mentésnél fizikailag se legyen egy helyen winchesteren, Cd-n tároljuk és ne egy helyiségben. Szerver működtetéséhez szükséges fizikai környezet: klima berendezést igényel a szerver. 6 Operációs rendszer: sokszor korlátozva vagyunk – ehhez szerezni kell integrált rendszert. Olyan szoftvert kell választani, hogy kisebb operációs rendszeren is használható legyen. A rendszer egy lokális hálózatba kötött (LAN hálózatba többnyire) lokális hálózaton belüli kommunikációt az internetes szabvány (IP) alapján érdemes csinálni, vagyis a TCP/IP szabvány alapján. TelNet, Gopher ↓ csak leképezi a műveleteket. /SSH-val távoli gépről tud rácsatlakozni/ TelNet kapcsolattal indítják el a kliens modult ezért kell LAN hálózat. A konkrét megvalósítás különböző elvek alapján történik. az egyik az ETHERNET: ez is szabvány: -

TCP/IP protokoll megvalósítására - Lokális hálózatoknál működik - Jellemzi, hogy helyi hálózaton belüli adatátvitel elég lassú. A másik az FDDI: fejlettebb az Ethernetnél. - helyi hálózatra alkalmazható - nagyob adatátviteli sebességre képes 6. tétel: Rendszert irányító szakemberek: Itegrált rendszer működtetése bonyolult dolog kell olyan szakértő,aki az adatbáziskezelésben jártas – programozó matematikus kell hozzá + egy olyan felkészültségű ember (könyvtáros), aki tudja milyen műveleteket ahjt végre a prog.matematikus Több kiegészítő funkció jöhet szóba: - internetes kimenet o web szerver kezeléséhez is szakember kell o + internetes szolgáltatások más részénél o hálózati (lokációs) problémák kezelése tudja adatátvitelt egy hálózatba (hálózat elosztására szolgáló eszközök) Van egy szakmai háttér PC karbantartásához szükséges ismeretek, vagyis installáció, kliensalkalmazások beállítása,

stb. tudnia kell Anyagi vonzata van, mivel a könyvtárban prog.matematikust nehéz szerezni, neki kedvezmények járnak szabad munkaidő biztosítása – így otthonról is dolgozhat; sokszor vállalkozásokat és más munkát is végezhetnek emellett. Elég felhasználói ismeretekkel rendelkezni kell a könyvtári integrált rendszerben való alaklamazáshoz a könyvtárosnak ez a windows, unix, linux közvetlen kezelését jelenti – ez fájl-kezelést jelent és magát az integrált szoftver kezelését 7 7. tétel: Adatbázis: Az integrált könyvtári rendszer működtetéséhez egy adatbázis áll a rendelkezésünkre. (nem kell meghatároznunk, hogy indítsd el a mágneses szalagra való felvételt – mert) sok mindent automatizál. Néhány szempont az Integrált rendszer működéséhez: - kötve van, hogy milyen adatbázis-kezelővel képes dolgozni (ingress: adatbázis-kezelő szoftver ezzel működőképes) - adatbázis-kezelő platform független legyen a

szoftver különböző operációs rendszeren is elindítható legyen. - Adatbázis-kezelő egy szerveren van telepítve igazán, és a használata több teminál gépről is elérhető. A terminálra kell egy kliens-szoftver, ezek nagyon függnek az operációs rendszertől (billentyűzet kiosztás, képernyő felbontás, ikonok használata) A legjobb kliens az a JAVA ez egy script program (szöveges program), ezzel lehet generálni kliens-programokat (platform független). Adatbázisengedje más szoftverek használatát is futtathatjuk az adatbázis-kezelő programot, és emellett szövegszerkesztőt, kereső programokat használhatunk. Megtehetjük, hogy pl Emailről adatbázisba emelünk valamit Adatbázis-kezelés: kétféle van most forgalomban: - relációs - full textes Relációs adatbázis-kezelés: elterjedt integrált könyvtári rendszereknél, mert mezőkebn kisebb egységet lehet tárolni (de a full textes is kezd betörni az I.KTR-be) Táblázatokkal dolgozik (sor,

oszlop) szerző mező, kiadó mező,stb, ezekben mindent lehet definiálni. Pl: szerző, mint besorolási adat (külön mezőben) – ez egységesített nevet jelent, ami arra szolgál, hogy visszakereshetővé tegyük a nevet. A tárolás rekordokban történik. 1 rekord = a dokumnetum leírásához szükséges adatok összessége. Full textes adatbázis-kezelés: teljes szövegű adatbázist jelent. Alapvetően nagy mennyiségű szöveg tárolásához és ennek visszakeresésére szolgál. Itegrált könyvtári rendszerben i shasználhatjuk, mert vannak olyan dokumentumok, melyek alapelemei nem kis egységekből állnak, ilyen a multimédiás, internetes dokumentum (pl.: ha egy honlapról készítünk dokumentumleírást, és ezt bele akarjuk tenni az adatbázisba) - skandináv területen a saját nemzeti dokumentumokat feltárják, ehhez az ISBD-hez hasonló szabványt használank ezzel kötelezővé teszik a forrássor kitöltését, amivel automatikusan a nemzeti KT-ba kerül

– ez is full text alapján működik XML teljes szövegű dokumentum, adatbázis előállítására használják azt a nyelvet. Ugyanaz a lényege, mint a HTML-nek: vannak benne jelek, amik szabadon definiálhatók </cím> 8 <szerző> Móricz </szerző> Relációs adatbázis-kezelésnek is van szabványos nyelve: az SQL, ez egy strukturált nyelv – nem jeleket használ. Van egy szintaktikája, amit meg kell tanulni; - különböző programok vannak Pl.: /CREATE TABLE/ FIND NAME ez a keresés parancsa 8. tétel: Általános paraméterek: Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy működő könyvtári rendszernek. Szabályozhatja: milyen szabványokat hazsnáljon, de a szoftver és hardver működését is. Szabvány szintjén tudja a CCL – egységes kereső nyelv; Z395C szabvány CCl arra szolgál, hogy különböző I.KTR egységes parancsnyelven lehessen lekeresni a dokumentumokat. Számítógép szintjén a következő paraméterek kellenek: -

karakter kiosztás - nyomtató definiálása (működőképes nyomtató alkalmazása) / felülethez kötötten’/ - grafikus felületek beállítása web-es, helyi hálózatba kötött grafikus felület van; a webes szolgáltatás kevesebbet tud általában, mint a helyi. Megjelenítési paraméterek: a könyvtári rekordok megjelenítésére vonatkozik - tipikus: az egyszerű megjelenítés: 1 dokumnetumról készült rekordot csak néhány sorban mutatunk be (szerző, cím, - csak a legfontosabbak) - teljes megjelenítés - MARC alapú megjelenítés Import/export biztosítása: lehetővé kell tenni az integrált rendszer között és a web-es alkalmazások között a rekordok átemelését ezt a DRAG AND DROP –val lehet. - a közös katalógusoknál fontos 9. tétel: OPAC /könyvtáron belül számítógépes katalógus/ Integrált könyvtári rendszerekölünböző modulokból állnak: beszerzési, kölcsönzési, stb., vagyis könyvtári munkafolyamatokból. Az OPAC is

modul: katalógusban való keresést teszi lehetővé. Olyan típusú katalógus, mely hálózatba kötött gépekről érhető el. /WebPAC: web-es felületen jelenik meg, HTML nyelven/ OPAC-nak tudnia kell: - kétféle keresést kell biztosítania: o egyszerű keresést egy mezőt töltünk ki, pl.: Google 9 o összetett keresést: több adatmezőben lehet keresni több kritériumnak kell megfelelni:  Boole-operátor (=és/nem/vagy műveletek) kezelését tudnia kell, vagyis két halmaz között milyen művelet  Szűkítés/bővítés lehetőségét biztosítani kell Szűkítés: túl sok találatot kapunk (kiadás éve, dok.nyelve, típusa, stb) Bővítés: speciálisan keresünk valamit, egy paramétert kiveszünk és úgy keresünk tovább  Kulcsszavas keresés vagy böngészére van lehetőség összetett keresésnél Böngészés: hozzá (keresett karakterhez) közeli találatot ad ki Kulcsszavas: pontos karakter kifejezésre keres  Csonkolás lehetősége:

balról ésjobbról is lehessen csonkolni a megadott karaktert OPAC-nak biztosítani kell a CCL nyelven való keresést is. On-line adatbázis kereséskor szokás ezt a nyelvet használni /10-15 kifejezésnél/ OPAC-ban kersünk le, akkor az OPAC-nak nem SQL nyelven kell kérni az utasításokat (mivel az OPAC tudja, nem kell a felhasználónak). OPACspeciális beállításai: - túl sok találatnál automatikusan szűkítse a keresést vagyis túl nagy találati halmaz letiltása OPAC-nál különböző felhasználói jogosultságok megadása is lehetséges: - melyik adatbázisba vonatkozzon ezt lehet állítani a felhasználói jogosultság szintjén - keresési kérdés megőrzése biztosított legyen - kinyomtatatás lehetősége nagy találati halamaz esetén biztosítható legyen - History File biztosítása: hosszú kérdéseknél, ha nincs találat, újabbal probálkozunk, de nem emlékszünk rá mi az, amit már megnéztünk, ez rögzíti. Hívhatják „log file”-nak is

(’naplózás’) Az egyszerű, összetett vagy teljes és MARC OPAC-nak tudnia kell WebKat: (távoli katalógus, OPAC) a hozzáférésben vannak eltérések. Vannak olyan OPAC-ok full texttel lehet elérni, ezt távoli elérési OPAC-nál nem biztos hogy megengedi. Pl.: hálózati CD-k integrálva katalógusba (Complex Cd Jogtár: hatályos jogszabályok összessége; Egy felületen elérhető az OPAC-ban, de szövegéhez nem enged hozzáférni az interneten, mivel szerzői jogvédelem alatt áll.) OPAC-nál olyan is van, hogy közös adatbázisa van több könyvtárnak pl.: MOKKA, VOKAL, KözelKat 10 10. tétel: Katalogizálás: Az integrált könyvtári rendszer egy modulja a katalogizálás; az I.KTR legfontosabb része Már beszerzésnél, kölcsönzésnél is katalogizálunk (egyszerűsített lelírás), amit majd a címleíró könyvtáros kiegészít. Az ISBD átdolgozása a MARC szabvány amit az USA-ban dolgoztak ki (sz.gépes olvasható katalógus); Ez számokban

tárol: 000-999 mezőket hazsnál. Minden mező egy adatcsoportnak felel meg. Folyóirat, kotta, könyv, CD, térkép, tapéta, stb leírható vele Több változata van. Nemzeti szinten egyedi jelölései vannak – mégsem egységes minden, ennek kiküszöbölésére van a UNIMARC nemzeti szabványok egységesítésére szolgál (de senki sem használja) USMARC – ezt hazsnálják (USA nemzeti szabványa) HUNMARC – ez a magyar, de nem nagyon használjuk Központozási jelek (; : , . stb) alkalmazásában lényeges különbség A USMARC használ, a HUNMARC nem használ központozási jeleket. HUNMARC a szerzőségi adatokat részletesebben írja le, mint a USMARC, tehát több almezőt használ. Egy MARC szabvány 2 részből áll: - fejléc = rekordfej: a fejlécben definiáljuk azt, milyen típusú dokumentumot írunk le (hogy könyvet, térképet, stb) - MARC mező: ezek a mezők a leírás mezői. Külön probléma a periodikumok kezelése MARC szabványban. A folyóiratok

gyorsan változhatnak (szerkesztő, kiadó, külalak változik) – és ennek rögzítése bonyolult. MARC leírásnál problémás a több kötetes művek, kolligátumok, különlenyomatok, gyűjteményes művek: • Több kötetnél: 1 rekordban minden kötet leírása kereshetetlenné válna (sok alleírást tartalmazna), ezért kötetenként külön rekord = Többlépcsős leírást készítenek. Valamint készül egy közös adat. • Kolligátum: könyveknél; egy önálló könyv összekötve egy másik önálló könyvvel, pl. Akkor, ha 40 oldalas, vékony könyvről van szó, akkor egy kötéstáblába kötik őket (ugyanaz a gerincméret). Ennek kezelésére külön rekordmezőket alkalmaznak • Gyűjteményes művek: 1 kötetben több önálló mű létezik, ez a címlapon is fel van tüntetve. Ennek visszakereshetőségét tudnia kell, ezért bonyolult = Analitikus feltárás: a fizikai adathordozó az egy, de több művet tartalmaz. • Különlenyomat problémája: a

folyóiratokkal függ össze egyes cikkeiből szokás külön lenyomatot készíteni – tehát könyvként terjesztik, de a folyóiratot tükrözi. Pl.: oldalszámnál 125-175-ig tart az oldalszám – probléma: összekapcsolni ezt a folyóirtattal. Önálló könyv, de folyóiratként is fel kell tüntetni A tartalmi feltárás problémája a MARC-ban: természetes és mesterséges nyelvi feltárás történhet. 11 Mesterséges: emberi nyelvtől független, és mindenki számára ugyanazt jelenti. ETO jelek tiltott karakter a sz.gépnél, adatbázis szintjén nem tudja kezelni (pl: fájlokat ezzel választ el) Természetes nyelv: tárgyszó rendszerek hatékonyan építhető ki mert jól indexelhetők a MARC mezők segítségével. Pl.: Tezaurusz; tárgyszó – ez csak szótárként működik 12