Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » PSZF Közpénzügyek

1 Közpénzügyek BGF-PSZFK 2001. Az Államháztartás és működése Államháztartás: az állami feladatok ellátásának tervezési, gazdálkodási és finanszírozási rendszere I. Állami feladatok Állami funkciók: • Klasszikus funkciók: Honvédelem, rendvédelem, út és vízügyek, stb. • Modern funkciók: oktatási, egészségügyi, kulturális, stb. feladatok Állami funkciók csoportosítása • Önfenntartó funkció • Társadalom, gazdaság jogi kereteinek megteremtése • Allokációs funkció • Redisztribúciós funkció • Stabilizációs funkció Munkamegosztás az állami feladatok ellátásában • Államháztartás rendszere • Non-profit szervezetek: közfeladatokat látnak el • Gazdasági társaságok: állami feladatok szerződésbe adása Államháztartás rendszere: • Központi költségvetés • Társadalombiztosítás • Önkormányzatok • Elkülönített állami alapok II. Központi költségvetés • Az állami feladatok központi

szintjét jelenti és a többi államháztartási alrendszerrel meghatározó kapcsolatban van • Szervei: Központi költségvetési szervek • Köztestületi költségvetési szervek • Fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő költségvetési szervek • Központi költségvetés előirányzatait kezelő szervek II. 1 Költségvetési szervek Államháztartás alapegysége, jogi személy, amely állami feladatot, közfeladatot lát el az alapító által az alapító okiratban meghatározott módon és terjedelemben a felügyeleti szerv irányításával Csoportosítás • Alrendszerhez való tartozás szerint • Központi költségvetési szerv • TB költségvetési szerv • Helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei • Elkülönített állami pénzalapok • Köztestületi költségvetési szervek • Országos Kisebbségi önkormányzat • Tevékenység szerint 2 • Alaptevékenységet ellátó • Kiegészít, kisegítő tevékenységet

ellátó • Vállalkozási tevékenységet ellátó: Jellemzői: • Az alapító okiratban rögzíteni kell a vállalkozási tevékenységet és az összbevételhez mért arányát • Belső szabályzatot kell készíteni róla • Bevételeit kiadásait teljes körűen, pénzforgalmi szemléletben, elkülönítetten kell kimutatni • Bevételeinek meg kell egyeznie kiadásaival • A beszámolóban eredménykimutatást kell készíteni pénzforgalmi szemléletben • Vesztesége 2 évre bontva gazdálkodható ki • Nyereségét az alaptevékenységbe forgatja vissza, ha nem akkor 18% társasági adókötelezettség • Felhasználási jogkör szerint • Teljes jogkörrel rendelkező • Részjogkörrel rendelkező • A gazdálkodás megszervezése szerint • Önállóan gazdálkodó: valamilyen előirányzattal önállóan rendelkezik • Részben önállóan gazdálkodó • Kincstári körhöz való tartozás szerint • Központi költségvetési szerv • TB

költségvetési szerv • Köztestületi költségvetési szerv • Alap • Előirányzatok Költségvetési szerv alapítása • Alapító okirattal, melynek tartalmaznia kell: • az alapító neve, székhelye • Költségvetési szerv neve, jogállása • Alaptevékenység • Vállalkozási tevékenység • Kiegészítő tevékenység • Felügyeleti szerv • Szervezeti és Működési Szabályzat • Költségvetési alapokmány Költségvetési szerv megszűnése Megszüntető okirattal az alapító vagy a jogutód szüntetheti meg. • Üzleti tervet kell készíteni • Gondoskodni kell: • A vagyonról • A foglalkoztatottakról A megszűnés oka lehet: • A kitűzött célt elérték • Nem az alapító okiratban megjelölt feladatot látja el • A szükséglet (kijelölt cél) megszűnik • Adott feladatot más szervezeti formában hatékonyabban lehet ellátni II. 2 Költségvetési tervezés Országgyűlés, mint legfőbb allokátor törvényben határoz

arról, milyen kiadásokat teljesít és ezekhez milyen bevételekre van szükség Bevételek: • Adók 3 • • • • • • Adó jellegű bevétlek Nem adó jellegű bevételek Adományok Segélyek Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek Kiadások: • Állami feladatok ellátásának finanszírozása, illetve támogatása • Állami adósságszolgálat • Egyéb kiadások Indemnitás: Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az előző költségvetés újbóli végrehajtására az új költségvetés hiányában Ex lex állapot: Nincs se új, se régi költségvetés: Ezt Magyarországon az Átmeneti gazdálkodásról szóló törvénnyel kerülik el Pótköltségvetés: Akkor alkotja meg az Országgyűlés, amikor a tervezés feltételrendszerében jelentős változások következnek be, és ezek veszélyeztetik a költségvetés végrehajtását. A bevételek és kiadások

osztályozási rendje • Adminisztratív osztályozási rend: Felmerülés helye • Funkcionális osztályozási rend: A feladat, amit szolgálnak • Közgazdasági osztályozási rend • Költségvetés • Fejezet: A költségvetési tervezés végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége • Cím: Szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége • Alcím • Előirányzati csoport • Működési célú előirányzati csoport. Kiemelt előirányzatai • Személyi juttatások • Munkaadókat terhelő járulékok • Dologi kiadások • Ellátottak pénzbeli juttatásai • Egyéb • Felhalmozási célú előirányzati csoport. Kiemelt előirányzatai • Beruházások • Felhalmozások • Egyéb • Kiemelt előirányzatot tovább bontják: • Rovat • Tétel • Altétel Központi költségvetési mérleg: • • • • •

Összesített mérleg, amely szembe állítja a bevételeket és a kiadásokat Rendező elve: Mely szereplő érintett, milyen jogcímen Költségvetési évre készül Pénzforgalmi szemléletű Sérti a bruttó elszámolás elvét 4 • Egyenlege van Bevételek • Gazdasági szervek befizetései • Fogyasztáshoz kapcsolt adók • Magánszemélyek jövedelem adója • Vám és illeték befizetések • Az államháztartás alrendszereiből származó bevételek • Nemzetközi kapcsolatokból származó bevételek Kiadások Gazdálkodó szervezeteknek nyújtott kiadások Állami garancia és kezességvállalás Felhalmozási támogatások Az államháztartás alrendszereinek nyújtott központi költségvetési támogatás • Társadalombiztosításnak átutalt összegek • Nemzetközi kapcsolatokból származó kiadások • • • • A költségvetési egyenleg statisztikai módszerekkel való kimutatása • Bruttó egyenleg: Összes bevétel - Összes kiadás •

GFS egyenleg: Csak a folyó jellegű bevételek és kiadások különbsége (tőke jellegű nem) • SNA egyenleg: Kiszűri a kamategyenleget, a jegybank és a költségvetés közötti transzfereket és a privatizációs bevételeket is (utóbbi nem tartja állandónak) • Elsődleges egyenleg: Csak a kamategyenleget szűrik ki • Korrigált elsődleges egyenleg: A belföldi kamatokból kiszűri az inflációt A központi költségvetés hiányának finanszírozása • Bevételi oldalról • Új adónem bevezetése • Meglévő adónem adókulcsának emelése • Adóalap terjedelmének növelése • TB fizetési kötelezettség kiterjesztése • Adóalanyok körének kiterjesztése • Adóalap kedvezmények körének szűkítése • Adóalap mentességek körének szűkítése • Adóellenőrzés, adóbehajtás hatékonyságának javítása • Adófizetési hajlandóság emelése • Kiadási oldalról • Nyújtott támogatások csökkentése: Vannak korlátai: •

Automatikusan ható ellenőrzési rendszerek • Történelmi tradíciók • Egyéb: • Belföldi megtakarítások bevonása • Állampapír kibocsátás: Államkötvény, Kincstárjegy. Vásárlói: • Háztartások • Vállalatok • Non-profit szervezetek • Pénzintézetek • Külföldi megtakarítások bevonása • Állampapír kibocsátás • Állami vagyon privatizációja • Az állam devizatartalékainak felhasználása • Jegybank hitel felvétele belföldről, illetve külföldről A jegybank és a költségvetés kapcsolata • Költségvetési bevétel az MNB profitja • Számlavezetés • Kincstári egységes számlák • Deviza számlák • Külön-számlák a pénzügyminiszter utasítására • Kamatfizetés a számlaegyenlegek után • Hitelezési kapcsolat: Likvidítási hitel 1 hónapban egyszer 15 napra nyújtható, de a költségvetésnek fordulónapokon nem lehet ilyen kötelezettsége 5 • Pénzügyi közvetítő szerep A költségvetési

hiány finanszírozása elválik a jegybanktól: A MÁK Államadósság Kezelő Központ feladata • 1. célja: A költségvetési hiány, az államadósság kezelésének piaci alapú, kifinomult piaci eszközökkel, a kockázatokkal arányos ráfordítással való finanszírozása • 2. célja: Az államháztartáson belüli felesleges, párhuzamos pénzmozgások kiküszöbölése A kincstár feladatai • A bevételek fogadása, a kincstári körben, ennek érdekében különféle számlák vezetése • Kiadások teljesítése • Kettős fedezetellenőrzést végez • Előirányzati fedezet • Likvidítási fedezet • Átvezetés: Költségvetési szervek egymás közötti fizetései • Átutalás: Külső szervezetek • Információ adás, tájékoztatás • Költségvetési tervezéshez • Tranzakciós kivonatok • Éves, negyedévi és havi beszámoló • Költségvetési hiány finanszírozása és az államadósság kezelése II. 3 Az államadósság • Az

államháztartás összes alrendszerének hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettsége az államháztartáson kívüli gazdasági szereplőkkel szemben • Konszolidált adósság: Az alrendszerek adóssága • Nem konszolidált adósság: A jegybankkal szembeni adóssággal együtt Az államadósság okai: • Költségvetési hiány finanszírozása • Korábban felvett hitelek kamatai: • Jegybanktól: 1992-ig alacsony kamat, majd utána piaci alapú • Nemzetközi pénzügyi szervezetektől • Kormányhitelek • Nemzetközi tőke és pénzpiacról • Devizatartalék növelés • Adósságszolgálat Deviza csere: Az MNB által külföldön kibocsátott kötvényekben megtestesülő adósságot a hozzá kapcsolódó kockázat csökkentő műveletekkel együtt a devizahitel formájában átvette az állam. Az adósságkezelés intézménye így elkülönült a jegybanktól: MÁK Adósság Kezelő Központ Feladatai: • Központi költségvetés éves hiányának

finanszírozása • Kimunkálja a finanszírozási stratégiát és beleilleszti az éves finanszírozási tervet • Éves finanszírozási terv: • Rögzíti a forint és a devizaalapú finanszírozási igényt • Időben megtervezi a különböző kibocsátásokat, aukciókat és visszavásárlásokat • Elemzéseket, értékeléseket készít • Tájékoztat • Pénzügyi instrumentumok kibocsátása • Államkötvény • Kötvények lejáratának növelése • Kedvezőtlen kondíciójú kibocsátások visszavásárlása • Elsődleges és másodlagos piac szervezése • Kincstárjegy 6 A költségvetési szervek tevékenységének tervezése Költségvetési szervek legfontosabb pénzügyi tervei: • Hároméves költségvetés • Az elemi költségvetés • Kincstári körben a kincstári költségvetés • Az előirányzat felhasználási, pénzellátási terv Költségvetési tervezés módszerei: • Gördülő tervezés • Intézményi vagy keretszerű

tervezés • Programköltségvetés I. A költségvetési szervek tevékenységei • Vertikális folyamatok • Horizontális folyamatok I. 1 Vertikális folyamatok Vertikális folyamatok: Egymást követik időben, végeredményükként megvalósul a bevételek beszedése és a kiadások teljesítése • Kötelezettségvállalás • Írásban kell rögzíteni • Az első számú vezető, átruházható hatáskörrel vállalhatja • Dokumentumai: • megrendelés • szerződés • alkalmazási okirat • ajánlat kérés • Az erre felhatalmazott személy ellenjegyzi • Érvényesítés • Utalványozás • Ellenjegyzés kapcsolódik • Utalvány: A kifizetést elrendelő okmány • Ellenőrizni kell • Az ellenőrző megtagadhatja az ellenjegyzést • Fizetés • Kincstári körön belül • Kincstári körön kívül Összeférhetetlenség: • A kötelezettségvállaló / Utalványozó illetve az ellenjegyző / érvényesítő nem lehet ugyanaz a személy • Nem

lehet maga, vagy hozzátartozója előnyére kötelezettséget vállalni I. 2 Horizontális folyamatok Horizontális folyamatok: Időben egyszerre, egymással szoros kölcsönhatásban történnek • Munkaerő és illetmény gazdálkodás • Eszközgazdálkodás I. 2 1 Munkaerő és illetménygazdálkodás • Munkaerő gazdálkodás • Sajátosságai: • Élőmunka 7 • Magasan képzett munkaerő kell: Tudásuk a nemzetgazdaság más ágazataiba nehezen konvertálható • Létszámtervet készítenek: Mozgás, fogyás (természetes fogyás, más ágazatba mozgás, tartalékba kerülés) és a pótlás módjai (Iskola rendszerű oktatásból kikerülők, más ágazatból, tartalékból visszatérés) • Korlátai: • Anyagi korlát • Kereslet -kínálat korlátai • Jogszabályi korlátok • Illetménygazdálkodás • Közszolgálati jogviszony • Köztisztviselők • Közalkalmazottak • Bírók, ügyészek • Hivatalos szolgálatot teljesítők Költségvetési

szervek illetmény rendszere Köztisztviselők: • Köztisztviselői törvény • Minisztériumok • ÁSZ • Helyi önkormányzatok hivatalai • Egyéb központi szervek és azok területi szervei (Pl.: TB) • Három csoport • Köztisztviselők: Érdemi, ügydöntő feladatokat lát el • Minimum középfokú végzettség (minisztériumoknál felsőfokú) • Büntetlen előélet • Cselekedeteiért, döntéseiért felelősséget vállaló ("beszámítható") • Magyar állampolgár • Ügyvezetők: A köztisztviselői feladatok ellátásához az ügyviteli feltétel rendszert biztosítják • Fizikai alkalmazottak • Kormány cselekvési programja: Köztisztviselői életpálya kialakítása, karrier lehetőség megteremtése • Köztisztviselők személyi juttatásainak tervezése • Rendszeres személyi juttatások • Alap illetmény • Bértáblázat segítségével határozzák meg • Fizetési osztályok: A szakmai végzettség határozza meg •

Felső fokú végzettségű köztisztviselő • Közép fokú végzettségű köztisztviselő • Ügykezelő • Fizikai • Fizetési fokozatok: Az eltöltött idő alapján: • Középfokú végzettség: Gyakornok, Előadó II. - I, Főelőadó III II - I, Főmunkatárs • Felsőfokú végzettség: Gyakornok, Fogalmaz II. - I, Titkár II - I, Tanácsos II. - I, Főtanácsos, Szakfőtanácsos • Az illetmény alapot (28150 Ft volt eddig) a bértábla megfelelő szorzószámával beszorozva határozzák meg • Eltérés: Miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok és Költségvetési törvény kiemelt kategóriái: Alacsonyabb illetmény alap, magasabb szorzók • A köztisztviselők 20 %-ig el lehet térni lefelé 10 %-kal, felfelé 40-nnel (a helyi önkormányzatoknál felfelé nincs korlát • 13 (14.) havi fizetés • Illetménykiegészítés • Az alapilletmény 10-50 %-a • Központi szervek: 50% 8 • Területi szervek: 25% • Helyi szervek: 10% •

Illetménypótlék • Egy része az alapilletmény bizonyos %-a, más része az illetmény alap meghatározott %-a • Vezetői pótlék: Intervallumok között mozog (200-300%) • Idegen nyelv tudási pótlék: Középfokú nyelvvizsga: Illetmény alap 50 %-a, felsőfokú 100% • Gépkocsivezetői pótlék: Ha a beosztáshoz sofőr jár és mégis maga vezet, az alapilletmény 30 %-a • Képzettségi pótlék: Olyan többletképzettség, amit fel tud használni a munkájában • Egyéb • Nem rendszeres személyi juttatások • Munkavégzéshez kapcsolódó • Jutalom • Napidíj • Foglalkoztatáshoz kapcsolódó • Jubileumi jutalom • Végkielégítés • Személyhez kapcsolódó költségtérítés • Munkaruha • Étkezési • Utazási • Túlóra helyett szabadidő megváltás: Ha nem tudja a szabit kivenni, kifizetik Közalkalmazottak: • Ahol nem köztisztviselők vannak, azok közalkalmazottak • 800 ezer alkalmazottja van a költségvetésnek •

Rendszeres juttatások • Alapilletmény • Közalkalmazotti bértábla szerint • Fizetési osztályok: A-G • A: Alapfokú • B-E: Középfokú • F-G: Felsőfokú • Fizetési fokozatok: 3 év egy fokozat • Bizonyos ágazatokban ezek növelhetők • Illetménykiegészítés: Kollektív szerződésekben, közalkalmazotti szabályzatban rögzítik • Illetménypótlék: • Pótlékalap %-a • Vezetői pótlék • Nyelvpótlék • Nem rendszeres juttatások: Ugyanaz, mint a köztisztviselőknél, csak alacsonyabb • Külső személyi juttatás: Nem az adott intézménnyel állnak jogviszonyban Illetmény rendszer tervezése Előző évi eredeti előirányzat Szerkezeti változások Szerkezeti változás szintre hozása Alap előirányzat: Éves szintre hozott, szerkezeti változásokkal korrigált előirányzat Eredeti előirányzat módosítása • Hatáskör: • Országgyűlés • Kormány 9 • Felügyeleti szerv • Új előirányzatot ad • Pót

előirányzat • Előirányzat csökkentése • Előirányzat zárolása (átmeneti, vagy végleges) • Saját hatáskörben • Többletbevétel • Alap, kiegészítő vagy vállalkozási tevékenységéből többletbevételhez jut és a dologi ráfordításokat kifizetette a maradékot felhasználhatja személyi juttatásra • Megtakarítások felhasználása • Tartós megtakarítás: Tartós kötelezettségvállalásra használható fel • Átmeneti megtakarítás: Átmeneti kötelezettségvállalásra használható fel • Személyi juttatásra felhasználható megtakarítások: • Rendszeres személyi juttatásokból adód megtakarítások • Megbízási szerződésekből adódó megtakarítások • Nyugdíjasok foglalkoztatásából adódó megtakarítások • Részmunkaidősök személyi juttatásaiból adódó megtakarítások • A megtakarítások év közben fel nem használt része lesz az év végi pénzmaradványoknak: Csak a felügyeleti szerv

jóváhagyásával használható fel • Személyi juttatásra csak a személyi juttatások területén megtakarított pénzmaradvány használható Költségvetési szervek érdekeltségi rendszere 1. Milyen feladatokat ösztönözzünk? Alapfeladat, kiegészítő feladat, vállalkozói feladat ösztönzése 2. Kit / Kiket ösztönözzünk? A feladat ellátására közvetlenül, vagy közvetve hatással levőket ösztönözzük 3. Milyen eszközökkel ösztönözzünk Eszközök: • jutalom • személyi illetmény • köztisztviselőknél a %-os eltérés • pótlékok • nem rendszeres személyi juttatások • Kiegészítő és vállalkozási tevékenységben való részvétel és azért járó illetmény II. 2 2 Eszközgazdálkodás Célja: Költségvetési feladatok ellátásához szükséges eszközöket megfelelő mennyiségben, minőségben és összetételben biztosítani Területei: Tárgyi eszköz gazdálkodás, forgó eszköz gazdálkodás Könyvviteli mérleg

Eszközök A. Befektetetett eszközök I. Inmateriális javak 1. Vagyoni értékű jogok 2. Szellemi termékek 3. Egyéb II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és az ezekhez kapcsolódó vagyoni jogok D. Saját tőke I. Induló tőke II. Tőke változás E. Tartalékok I. Költségvetési tartalék (maradvány) II. Eredménytartalék (váll-i tev) F. Kötelezettségek Források 10 2. Gépek, berendezések 3. Járművek 4. Beruházások 5. Beruházásokra adott előlegek III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Részesedések 2. Értékpapírok 3. Pénzeszközök 4. Adott kölcsönök B. Forgó eszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Aktív pénzügyi elszámolások I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Passzív pénzügyi elszámolások Sajátosságok: • Az eszközállomány összetétele, anyagi, műszaki megoszlása, műszaki állapota nagyon heterogén • Területileg szétszórt. Ennek okai: •

Feladatellátáshoz települ • Területi ellátási különbségek • Pénzforgalmi tervezési rendszer • A gazdaságosság, hatékonyság nem kifejezhető • Finanszírozási rendszer • Sajátos tulajdonosi viszonyok • Sajátos könyvviteli, elemzési, ellenőrzési rendszer Tárgyi eszköz gazdálkodás Meglévő eszközök működtetése • Karbantartás • Saját kivitelezésben • Személyi juttatások • Dologi kiadások • Felhalmozási kiadások • Idegen kivitelezésben • Dologi kiadások között kerül tervezésre • Vásárolt szolgáltatás • A döntés szempontjai: • Melyik olcsóbb • Karbantartási feladatok terjedelme, követelményrendszere (Pl.: mennyire specifikus) • Egyéb szempontok • Nagyjavítás: • Finanszírozás: • Elemi költségvetés bevételei között • Saját bevételekből • Költségvetési támogatásból • Átvett pénzeszközökből • Pályázat • Funkció szerinti felhasználás • Feleslegessé váló

eszközök feltárása • Értékesítés • Térítés nélküli átadás • Selejtezés • Egyéb hasznosítás Karbantartás: A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de 11 rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, ami a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Felújítás: Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll. Felújítani akkor kell, amikor a rendszeresen és

folyamatosan elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz olyan mértékben elhasználódott, hogy nem biztosított a rendeltetésszerű használat Beruházás: Tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavételének érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység. Illetve meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, élettartamának, teljesítőképességének növelését eredményező tevékenység. Beruházások: • Központi beruházás • Az elemi költségvetésben az intézmény nem tervezi meg, de beszámolójában, mint teljesítmény szerepel • Az Országgyűlés hagyja jóvá • Címen belül alcímen jelenik meg • Intézményi beruházás • Megjelenik az intézmény elemi költségvetésében, a beruházás célját, anyagi összetételét az

intézmény vezetői határozzák meg • A költségvetési szervek vagyongazdálkodási tervet kötelesek készíteni, amelyben rögzítik a beruházásokat, a műszaki, biztonságtechnikai védelmet, a térítésmentes és az üzemeltetésre történő átadásokat, átvételeket, továbbá a koncessziókat. A vagyongazdálkodási tervet a KVI (Kincstári Vagyoni Igazgatóság) kapja. • A beruházás akkor lehetséges, ha az eszköz nullára íródott, vagy műszakilag, erkölcsileg nagyon elavult • Vagyongazdálkodás forrásai: • Központi költségvetési támogatás beruházási célra • Céltámogatás: Helyi önkormányzatok pályázzák meg. A költségvetés rögzíti a célokat, saját forrás is szükséges • Címzett támogatás: Konkrét beruházást finanszíroz, az Országgyűlés hagyja jóvá • Átvett pénzeszköz felhalmozási célra • Saját felhalmozási forrás • Bankhitel • Kötvénykibocsátás Beruházások kincstári finanszírozásának

folyamata Tevékenység 1. A finanszírozási alapokmány a létesítmény és gépjegyzék elkészítése 2. Finanszírozási szerződé kötés és a beruházási előirányzat megnyitása 3. Tervezési, kivitelezési, stb szerződések megkötése és megküldése a Kincstárnak 4. Megkötött szerződések nyilvántartásba vétele és ellenőrzése 5. Fizetési megbízás 6. Fizetési megbízás ellenőrzése és teljesítése Szerv Költségvetési szerv Kincstár Költségvetési szerv Kincstár Költségvetési szerv Kincstár Programfinanszírozás: Tárgyi hatály: Központi beruházások • Központi költségvetési fejezeti kezelésű előirányzatok között beruházás alcímen • Fejezeti kezelésű előirányzatok között, vagy intézményi címen felhalmozott kiadások között • Meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok • EU támogatásával megvalósuló programok 12 Személyi hatály: • Vállalkozások • Önkormányzatok •

Magánszemélyek • Kincstári kör Program előirányzat keret felhasználási Számla (PEKFSz) A programfinanszírozás folyamata: Tevékenység Végrehajtó Tervezés: 1. Tervezési közokirat 2. Költségvetési javaslat előkészítése 3. Egyeztetés 4. Költségvetési törvényjavaslat tervezet 5. Éves költségvetés elfogadása 6. Költségvetési törvény adatainak átadása 7. A költségvetési törvényből a programfinanszírozási tételek elkülönítése Megvalósítás: 1. Programismertető elkészítése: A program célja, forrásai, időbeli és pénzügyi ütemezése és a részprogramok 2. Programismertető befogadása 3. Részprogram engedélyezési okiratok 4. Ezek ellenőrzése, befogadása 5. Finanszírozási szerződés megkötése 6. Finanszírozási tájékoztató megküldése 7. Vállalkozási szerződések megkötése 8. Szerződések bejelentése a Kincstárnak 9. Ellenőrzi a bejelentett szerződést, befogadja, visszaigazolja 10. Átutalási

megbízások és mellékleteinek benyújtása a Kincstárnak 11. A dokumentumok ellenőrzése 12. Program lezárása Beszámolás: 1. Teljesítési beszámoló rendelkezésre bocsátása 2. Költségvetési beszámoló készítése 3. Zárszámadás elfogadása Forgóeszköz gazdálkodás Készletintézkedési terv: A készletgazdálkodás éves terve • Készletek beszerzése • Tárgyévi felhasználások • Készletek értékesítése • Térítésmentes átadás/átvétel • Készletek selejtezése A költségvetési szerv által készített tervek • Vagyongazdálkodási terv • Elemi költségvetés • Készletgazdálkodási terv • Helyi önkormányzatok: 4 évre gazdasági program • Kincstári körnél: Kincstári költségvetés • Pénzellátási terv PM fejezet PM - Fejezet PM Országgyűlés PM Kincstár Fejezet Kincstár Fejezet Kincstár Kincstár elsődleges képviselő Kincstár Megvalósító Megvalósító Kincstár Megvalósító Kincstár Kincstár

Kincstár Fejezet Országgyűlés 13 Költségvetési szervek gazdálkodása I. Vagyongazdálkodás Kincstári vagyon • Kizárólagosan állami tulajdon • Azon vagyonelemek, amelyekre koncessziós szerződés köthető • Az állam közérdekű és gazdasági feladatai ellátásához szükséges eszköz • Nemzeti kincs, létesítmény, alkotás • Állami tulajdonú • Védett természeti érték • Erdő, termőföld • Műemlékingatlan • Be nem hajtható állami tulajdonban lévő követelések • Védelmi célú tartozékok • Örökség, adomány, életjáradékok ellenében Kincstári vagyonnal való gazdálkodás • Miniszterelnöki hivatal: Hozzájárulás, engedélyezés • KVI • Tulajdonosi jogok gyakorlása • Kezelői jogok birtokosa, amelyeket átadhat • Központi költségvetési szervnek vagyonkezelői megállapodás keretében • Egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelői szerződés keretében • A vagyonkezelői jog továbbadható •

Meghatározott feltételekkel • Értesíteni kell a KVI-t • Egyéb vagyonkezelőnél értékesítési tilalom van • Értékesítés esetén a központi költségvetést legalább a bevétel 50%-a illeti meg • Ő határozhat • az értékesítésről • zálogjog és haszonélvezeti jog alapításáról A vagyonkezelői jog megszűnik • Ha határozott időtartamra szól és lejár • A szerződést felmondják • A vagyonkezelő meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik • A tárgy megsemmisül • A jogot átruházzák • Szerződés egyéb feltételei szerint • 6 hónapja lejárt köztartozás keletkezik Az értékesítés oka lehet: • Törvény írja elő • Adott feladathoz szükségtelenné vált és más feladathoz nem szükséges • Megszűnik az adott feladat • Előnyösebbre cserélik • Más tulajdonban a feladat eredményesebben látható el Értékesítés módja • Versenyeztetéssel • Nyilvános vagy zárt pályázat • Nyilvános árverés •

Nyilvános ajánlattétel • Anélkül • Nyilvános forgalomba hozatal • Zárt körű elhelyezés 14 • Tőzsdei értékesítésre adott megbízás Önkormányzati vagyon • Törzsvagyon • Forgalomképtelen vagyontárgyak (Út, híd, játszótér, temető, stb.) • Korlátozottan forgalomképes • Koncesszióba adható • Vállalkozói vagyon • A helyi önkormányzat vagyonrendeletet alkot, amely szabályozza • Vagyonkezelésbe adást • Az üzemeltetés, az értékesítés és egyéb hasznosítás jogköreit • Tulajdonosok az adott terület lakossága • Az önkormányzatok csak kezelői a vagyonnak II. Előirányzatokkal való gazdálkodás Vertikális folyamatok: Egymást követik időben, végeredményükként megvalósul a bevételek beszedése és a kiadások teljesítése • Kötelezettségvállalás • Írásban kell rögzíteni • Az első számú vezető, átruházható hatáskörrel vállalhatja • Dokumentumai: • megrendelés • szerződés

• alkalmazási okirat • ajánlat kérés • Az erre felhatalmazott személy ellenjegyzi • Érvényesítés • Utalványozás • Ellenjegyzés kapcsolódik • Utalvány: A kifizetést elrendelő okmány • Ellenőrizni kell • Az ellenőrző megtagadhatja az ellenjegyzést • Fizetés • Kincstári körön belül • Kincstári körön kívül Összeférhetetlenség: • A kötelezettségvállaló / Utalványozó illetve az ellenjegyző / érvényesítő nem lehet ugyanaz a személy • Nem lehet maga, vagy hozzátartozója előnyére kötelezettséget vállalni III. Költségvetési szervek likvidítása A költségvetési szerv a vállalt fizetési kötelezettségének az adott időpontban, az adott helyen és módon, a megfelelő összegben eleget tud tenni Likvidítási mutatók: • (Forgó eszk. - Készletek) / Röv lej köt • NWC Nettó forgótőke / Mfő • Likvidítási faktor: Kiadás / bevétel 15 Likvidítást szolgáló tényezők • Kincstári

körben • MÁK kettős fedezetvizsgálata • Kötelezettségvállalás bejelentése • A tartozás állományról nyilvántartást kell vezetni (30 nap alatt, 30-60 napos, 60 napon túli) • Támogatás megelőlegezése • Alap és vállalkozási tevékenységet null-szaldósra kell tervezni • Önkormányzati körben • Korlátozni kell a hitelfelvételt • Korrigált saját folyó árbevétel maximum 70%-a • Állami támogatás, forgalomképtelen önkormányzati vagyon nem vonható hitel fedezetbe • Megelőlegezési hitelkérelem a MÁK-tól • Nettó finanszírozás Költségvetési szervek adósságrendezése Kincstári biztos • Feladata a kincstári körhöz tartozó szervek likvidításának segítése • A kormány kezdeményezésére az Országgyűlés nevezi ki • Feltételek: • Magyar állampolgárság • Büntetlen előélet • Megfelelő képzettség • Akkor nevezik ki, ha a szerv 60 napot meghaladó elismert tartozása meghaladja az éves eredeti

költségvetés 5%-át vagy 50 millió Ft-ot • Joga: • Írásbeli, szóbeli tájékozódás • Betekinthet az okmányokba • Beléphet a szerv bármelyhelyiségébe • Kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzése, illetve ennek megtagadása • Szakértőt vehet igénybe Önkormányzati biztos • Képviselőtestület nevezi ki • Kinevezés, ha a 30 napon túli elismert kötelezettség állomány meghaladja a kiadási főösszeg 10%-át illetve 100 millió Ft-ot • Az Önkormányzat rendeletben szabályozza az eljárását